1. sz. melléklet Beszámoló A Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Kollégium évi tevékenységéről

Átírás

1 1. sz. melléklet Beszámoló A Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Kollégium évi tevékenységéről

2 I. A Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Kollégium működését érintő jogszabály változás A Kormány általános hatáskörű területi szervéről szóló 318/2008. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) január 1-jével történő hatályba lépésével hozta létre a regionális államigazgatási hivatalokat, melyek - a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése kivételével - a közigazgatási hivatalok jogutódai. A regionális államigazgatási kollégiumok jogállásukban ugyanúgy a hivatalvezető véleményező, egyeztető fórumai lettek, mint ahogy a Korm. rendelet hatályba lépése előtt voltak. Így a Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Kollégium évben ugyan megváltozott tagsággal, szervezeti struktúrával és feladatrendszerrel, de az elmúlt években kitűzött célokkal folytatta megkezdett koordinációs tevékenységét. II. A Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Kollégium összetétele, feladatai A regionális államigazgatási kollégiumok összetételére és feladatára vonatkozó rendelkezéseket a Korm. rendelet 9. -a tartalmazza. Az elmúlt évhez képest a jogszabályi környezet módosulásának köszönhetően a Kollégium összetétele jelentősen megváltozott. A Korm. rendelet szerint: - a kollégium elnöke a hivatalvezető, - tagjai a hivatalvezető-helyettes, a kirendeltség-vezetők, - a szakigazgatási szervek vezetői, - valamint a hivatal szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szervezeti egységek vezetői, - továbbá a központi hivataloknak és a kormányhivataloknak a hivatal illetékességi területén székhellyel rendelkező területi szerveinek a vezetői. A jogszabályi rendelkezés értelmében a regionális államigazgatási kollégiumok tagi státusza szűkült, mivel az államigazgatási feladatot ellátó rendvédelmi szervek tagsága megszűnt. Ezen szervek, mint a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, a megyei rendőr-főkapitányságok és a vám- és pénzügyőrségek regionális parancsnokságai, a megyei védelmi bizottságok, valamint a megyei nemzetbiztonsági hivatalok évben állandó meghívottakként vettek részt a kollégium munkájában. A Korm. rendelet az alanyi kört újradefiniálta, aminek köszönhetően a központi államigazgatási szervek területi szervei, mint egyfajta definitív gyűjtőkategória kikerültek a kollégiumi tagsági kategóriából, ugyanakkor ebből a meghatározásból nem következett, hogy a kollégiumi tagságnak feltétele lenne az önálló hatáskör, illetve az önálló szervezet. Így azon szervek is tagjává válhattak a testületnek, amelyek jogszabályban rögzített hatáskört nem gyakorolnak, de a szűken vett államigazgatási feladatellátásban részt vesznek. Ezen rendelkezés értelmében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dél-alföldi Irodája tagi státuszt szerzett. A Kollégium összetételét a tagok jogállását érintő jogszabályváltozások is befolyásolták, melyek évben a következők voltak: - Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárról szóló 317/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 297/2008. (XII. 11.) Korm. rendelet hatályba lépésével január 1. napjától a regionális egészségbiztosítási pénztárak a 2

3 megyei egészségbiztosítási pénztárak jogutódjaként kezdték meg működésüket, így régiónkban a Dél-alföldi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár is január 1. napjától megkezdte működését. - A vám- és pénzügyőrség szervezetéről, valamint egyes szervek kijelöléséről szóló 314/2006 (XII.23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 320/2008 (XII.29) Korm. rendelet 2. (1) bekezdés január 1-től a regionális parancsnokságok feladatai közé sorolta a regionális nyomozó hivatalok felügyeletét (314/2006 (XII.23.) Korm. r. 5. (1) bekezdés c/ pont), így a Vámés Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Nyomozó Hivatalát a Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnoksága képviselte. A Kollégium elnökének döntése alapján a régió közigazgatásában kiemelkedő szerepet játszó egyéb szervezetek vezetői évben ismét felkérést kaptak arra, hogy állandó meghívottként vegyenek részt a Kollégium tevékenységében, így a kollégium 44 taggal és 22 állandó meghívottal működött. A Korm. rendelet a Kollégium összetétele mellett a Kollégium feladatkörét is jelentősen megváltoztatta. A kollégium: - elemzi és értékeli az államigazgatási feladatok területi végrehajtásának, valamint a hatóságok közigazgatási hatósági eljárásának tapasztalatait, - egyezteti és értékeli az ellenőrzések tapasztalatait, állást foglal az ellenőrzési tervek tartalmáról, ütemezéséről, végrehajtásáról, - előmozdítja a területi informatikai kapcsolatok összehangolt fejlesztését és működését, - értékeli a képzési, továbbképzési tevékenységet, véleményezi az erre vonatkozó terveket, ajánlásokat dolgoz ki a képzés, továbbképzés tárgyköreire és módszereire vonatkozóan, - értékeli a közigazgatási szervek ügyfélfogadási rendjét, ügyfélszolgálati tevékenységét. A korábban nevesített központi államigazgatási szervek területi szervei és az érdekképviseleti szervek, köztestületek együttműködésére vonatkozó elemzések elkészítése és ajánlások kidolgozása az együttműködések továbbfejlesztésére, továbbá az egyes központi államigazgatási szervek területi szervei ügyvitel-, informatika- és szervezetfejlesztési döntéseinek tervezeteinek véleményezése kimaradtak a jelenlegi feladatok közül. III. A Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Kollégium tevékenysége A Kollégium munkaprogramja úgy került összeállításra, hogy a megtárgyalt napirendi pontok között olyan aktuális témák szerepeltek, amelyek a területi államigazgatási szervek működését, feladatellátását segítették évben új kezdeményezésként a Dél-alföldi és az Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Kollégium közös ülést tartott, mely egyedülálló alkalom volt a résztvevők számára arra, hogy értékes előadások meghallgatása során egymással is megismerkedhessenek évben is folytatta a testület azt a gyakorlatot, hogy a Kollégium ülésének megtartását, helyszínének biztosítását a Kollégiumi tagok vállalták, így került sor a 3

4 Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság kezdeményezésére kihelyezett ülés megtartására. A Kollégium eredményesebb működése érdekében évben is néhány kollégiumi tag és állandó meghívott az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatóság, a Dél-alföldi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Délalföldi Regionális Felügyelősége a Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalokkal együtt, a Bács-Kiskun Megye Rendőr-főkapitányság, a Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnoksága, a Bács-Kiskun és a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok vállalta, hogy a kollégiumi tagokat érintő, a szakterületükön jelentkező változásokról előadást tartanak a Kollégium számára. A Kollégium évi első ülését március 31-én tartotta meg. Első napirendi pontban regionális államigazgatási hivatalok felállításáról, a kollégium összetételéről és megváltozott feladatköréről tartott tájékoztatót a kollégium elnöke. A testület olyan témákat igyekezett évben is napirendre tűzni, melyek a területi államigazgatás minden szervezetét érintik, illetve a témák előadására olyan szakembereket meghívni, akiktől első kézből értesülhettek a Kollégium tagjai a fontosabb információkról. Így került sor Dr. Józsa Fábián, a Közép-Magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Szervezési Főosztály Vezetője előadásában a Ket. módosítását érintő változásról szóló tájékoztató megtartására. Az ülés következő napirendi pontjában tájékoztató hangzott el Dávid Károly, a Bács- Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság Megyei Rendőrfőkapitánya előadásában a rendőrség és a határőrség integrációjának Bács-Kiskun megyei tapasztalatairól. A testület működése során első alkalommal fordult elő, hogy több kollégiumi tag együttműködésüket is érintő kiemelt feladatról közösen tartottak előadást. Így a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Dél-alföldi Regionális Felügyelősége és a Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalok Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság felkért előadói a közétkeztetést ellátó konyhák ellenőrzéséről készített jelentésről az ezzel kapcsolatos feladatokról tartottak részletes tájékoztatást. Az ülés meghívott előadója Nagy Zoltán, a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatás Képzési Központ Távoktatási Irodavezetője volt, aki Tájékoztató az E-learning használatáról a Teljesítményértékelési Rendszerben (TÉR) címmel az ÁROP programon belül megvalósuló alprojektekhez kapcsolódó e-learninges tanulási módszer előnyeit ismertette a testület résztvevőivel. A következő napirendben a téma aktualitására tekintettel, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások aktuális helyzetéről a Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Hatósági Főosztály Vezetője összegző tájékoztatást tartott. Ezen az ülésen továbbiakban a Kollégium ügyrendjének módosítása és a Gazdaságvédelmi és Ellenőrzés-koordinációs Munkacsoport évi tevékenységéről szóló beszámolójának és évi munkaprogramja kiegészítésének elfogadásra került sor. A Kollégium következő ülésének megtartására június 11-én került sor, melynek első napirendi pontjában Dr. Czombos Tamás, az Igazságügyi és Rendészeti 4

5 Minisztérium Európai Uniós Jogi Főosztály Főosztályvezető-helyettese A belső piaci szolgáltatásról szóló irányelv implementációja címmel tartott előadást. Előadásában kiemelte, hogy decemberében az Európai Parlament, illetve a Tanács együttdöntési eljárás keretében elfogadta a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvet. A jogszabály december 28-án lépett hatályba, és annak rendelkezéseit a tagállamoknak december 28-ig kell átültetniük hazai jogszabályaikba. A következő napirendként az Országos Egészségbiztosítási Pénztárról szóló 317/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 297/2008. (XII. 11.) Korm. rendelet hatályba lépésével január 1. napjával a Bács-Kiskun Megyei Egészségbiztosítási Pénztár, a Békés Megyei Egészségbiztosítási Pénztár és a Csongrád Megyei Egészségbiztosítási Pénztár jogutód szerveként létrehozott Dél-alföldi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár jogállását, feladatait, szervezetét mutatta be Dr. Kissné Dr. Bori Klára, a Dél-alföldi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Igazgatója. A Korm. rendelet 9. (4) alapján az ülés harmadik napirendi pontjaként a tagok által beküldött, és rendelkezésre bocsátott anyagokból készült területi államigazgatás évi helyzetéről szóló beszámoló megvitatására és elfogadására került sor. A beszámoló főbb megállapításait Dr. Siket Judit, a Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Vezetője ismertette. Az ülés harmadik meghívott előadója Tamásné Czinege Csilla, az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatója volt, aki az adóhatóság által lefolytatott ellenőrzések tapasztalatai és egyéb aktuális kérdésekről tartott részletes tájékoztatót. Az ülésen újabb tájékoztató hangzott el a nemzetgazdasági szempontból kiemelt nagyberuházások eljárásainak alakulásáról, illetve a testület módosította ügyrendjét és elfogadta a Kollégium Közszolgálati, Korszerűsítési és Informatikai Munkacsoport évi Munkaprogramját. Az együttműködés eredményesebbé tétele, és a személyes kapcsolatok elmélyítése érdekében a Dél-alföldi és az Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Kollégiumok együttes ülésének megtartására szeptember 21-én, a Szolnoki Főiskola előadótermében került sor. Az együttes ülést Szalay Ferenc Szolnok Megyei Jogú Város Polgármestere nyitotta meg, aki beszédében köszöntötte a résztvevőket, illetve ismertette Szolnok város és a Szolnoki Főiskola elhelyezkedését, a város gazdasági, kulturális és pénzügyi helyzetét, valamint fejlesztési programjait. Következő napirendi pontban Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék Elnöke A közigazgatás és a versenyképesség a három tükörben című tanulmány alapján Magyarország versenyképességéről adott tájékoztatást. A tanulmányban szereplő szempontok alapján ismertette Magyarország rangsorát a versenyképesség aspektusából. Az ülés következő előadója Dr. Szakács Gábor, a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ Képzési Főigazgató-helyettese volt, aki ismertette a kiválasztási rendszer nemzetközi gyakorlatát. Bemutatta a nyílt munkaköralapú és a zárt, karrier vagy életpálya alapú közszolgálati kiválasztási rendszer főbb jellemzőit, ismérveit. Felvázolta a kiválasztási és a szelekciós módszereket, ezen belül a külső és belső versenyvizsgák általános érvényességi jegyeit. A nemzetközi gyakorlatból ismertette a francia rendszert, az USA kiválasztási 5

6 típusait, valamint az Európai Unió köztisztviselőinek kiválasztási metódusát, majd tájékoztatást adott a versenyvizsga magyarországi bevezetésének körülményeiről, a versenyvizsga rendszerének kimunkálásáról és a versenyvizsga struktúrájáról. Az ülés harmadik előadójaként Dr. Máté Gábor, a Corvinus Egyetem adjunktusa A modern állam, modern közigazgatás címmel tartott részletes tájékoztatót, aki előadásában kihangsúlyozta, hogy a modern államban a közigazgatásnak valamilyen cél felé el kell mozdulnia, mely közül a legfontosabb az állami feladatok teljesítése. Az ülés záró napirendi pontjában Dr. Székely Péter, a Szolnoki Főiskola Rektora a vidéki főiskolák helyzetéről tartott ismertetőt. Előadásában bemutatta a Szolnoki Főiskolát megalakulásától napjainkig, illetve a felsőoktatás jelenlegi helyzetét. A Kollégium záró ülésére december 16-án kerül sor Kecskeméten, amelyen a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tölti be a házigazda szerepét. A katasztrófavédelmi, tűzvédelmi igazgatás területéről az ülésen Szatmári Imre, a Bács- Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgatója A Dél-alföldi régió veszélyeztetettségének és katasztrófavédelem feladatrendszerének bemutatása címmel, illetve Matuska Zoltán, a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettese A tűzvédelmi igazgatás megújuló szabályrendszere címmel tartanak előadást. Az ülés következő napirendi pontjaként a Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnoksága szakmai tevékenysége, a vámhatóság szervezeti átalakításáról tart előadás Márkus András, a Vám-és Pénzügyőrség Délalföldi Regionális Parancsnoka. Ezen az ülésen még a Kollégium, a Munkacsoportok és a Parlagfűmentes Dél-alföldi Régióért Bizottság évi tevékenységéről szóló beszámolóknak, a Kollégium évi Munkaprogramjának, illetve a Kollégium Ügyrendje módosításának elfogadására kerül sor. IV. A Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Kollégium Munkacsoportjai és a Parlagfűmentes Dél-alföldi Régióért Koordinációs Bizottság A Kollégium feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében munkacsoportokat működtet. A testület az elmúlt években a Gazdaságvédelmi és Ellenőrzés-koordinációs Munkacsoportot Közigazgatási-Korszerűsítési és Informatikai Munkacsoport, valamint a Koordinációs, Képzési, Közszolgálati Munkacsoportot működtette évben a Korm. rendelet rendelkezései a Kollégium, valamint a Közigazgatási- Korszerűsítési és Informatikai Munkacsoportjának feladatkörét jelentősen érintette, így a jogszabályi változások miatt a Közigazgatási-Korszerűsítési és Informatikai Munkacsoport, valamint a Koordinációs, Képzési, Közszolgálati Munkacsoport összevonásáról döntött a testület. Az új munkacsoport Közszolgálati, Korszerűsítési és Informatikai Munkacsoportként kezdte meg tevékenységét. Az új munkacsoport mellett természetesen a Gazdaságvédelmi és Ellenőrzés-koordinációs Munkacsoport tovább folytatta korábbi években megkezdett tevékenységét. 1. A Gazdaságvédelmi és Ellenőrzés-koordinációs Munkacsoport évi munkaprogramja kialakítása során a nyolc hatóság között köttetett együttműködési megállapodásnak megfelelően általános céljává tűzte ki a feketegazdaság 6

7 felszámolását, illetve az annak visszaszorítása érdekében tett konkrét intézkedések foganatosítását. Feladata, hogy az érintett Kollégiumi tagok közreműködésével koordinálja a közös ellenőrzések végrehajtását, és ez irányú tevékenységét megfelelően összehangolja. A évre kidolgozott Munkatervben meghatározott akciósorozatok mindegyikénél kijelölésre kerültek az összehangolt ellenőrzést igénylő célterületek, valamint a koordinátor szerepét ellátó hatóságok évi akciósorozatok: Tavaszi időszakhoz köthető ellenőrzés sorozat Pünkösdi akció Építési termékek megfelelőség igazolása körében végzett ellenőrzés M43 Tiszai híd ellenőrzése Nagytömeget vonzó alkalmi rendezvényeken végrehajtott közös akciók Vásárok, piacok és közterek ellenőrzése Gyermek- és fiatalkorúak védelme érdekében végrehajtott ellenőrzések Idegenforgalmi főszezon alatti ellenőrzések Strandfürdőkön található mutatványos berendezések biztonságosságának ellenőrzése Szüreti akció 2. Közszolgálati, Korszerűsítési és Informatikai Munkacsoportot, melynek tevékenysége többek között arra irányul, hogy figyelemmel kísérje a területi közigazgatás személyi állományának helyzetét (létszámhelyzet, összetétel, képzettség), tájékoztatást adjon a humán erőforrások hatékony alkalmazását biztosító menedzsment eszközökről, gyűjtse a régióban alkalmazott jó gyakorlatokat. Figyelemmel kíséri és beszámol a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó jogszabályok változásáról, módszertani segítséget nyújt a jogalkalmazáshoz. Feladata továbbá, hogy koordinálja a régióban a köztisztviselők képzésével, továbbképzésével kapcsolatos tevékenységet, elősegítse a vonatkozó jogszabályok hatályosulását, tájékoztatást adjon az egyéb köztisztviselőket érintő képzési programokról, kezdeményezi az ágazatokon átívelő kormányzati feladatok hatékony végrehajtása érdekében a Kollégiumi tagok közötti koordinációt. Informatika területén előmozdítja a területi informatikai kapcsolatok összehangolt fejlesztésének lehetőségeit, a kormányzati elvárások és iránymutatás figyelembevételével. Javaslatot dolgoz ki a megvalósítható közös területi informatikai rendszerre vonatkozóan az ügyfélbarát szolgáltató közigazgatás megvalósítása érdekében, továbbá tájékoztatást nyújt az elektronikus közigazgatás terén elért eredményekről, illetve működteti a Kollégium honlapját. A Munkacsoport évben a munkacsoport tagjait érintő, illetve érdeklődést számot tartó főleg közszolgálati és képzési témájú előadásokat szervezett: - A tanúsított iktatórendszerekre vonatkozó tapasztalatok kicserélése - Tájékoztató a közigazgatási versenyvizsga rendszeréről - A közszolgálatot érintő egyes törvények módosításáról, aktualitásokról (az év elején hatályba lépett fontosabb Ktv., Kjt. módosítások) - Bács-Kiskun Megyei Földhivatalnál alkalmazott informatikai eszközök, alkalmazások és megoldások bemutatása 7

8 - Tájékoztatás az ÁROP-2007/2.2.2 kompetencia alapú, moduláris vezetői képzések tapasztalatairól - Tájékoztatás az e-kapcsolattartás folyamatáról, valamint a hivatali kapu gyakorlati alkalmazásáról - A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosításának aktuális kérdései, kiemelten a cafeteria rendszerre - A Ket. módosítás és az iktatási rendszerek kapcsolata évben indult kezdeményezésként évben a Bács-Kiskun Megyei Földhivatal vállalta, hogy a helyszínen megtartott bemutatkozó előadás keretében ismertetik a szervezetük működését, feladatellátását ezáltal is segítve a tagok közötti együttműködés elmélyítését. A Munkacsoportok évi tevékenységéről szóló részletes beszámolókat a Kollégium külön állásfoglalásával fogadja el. 2. A Parlagfűmentes Magyarországért Tárcaközi Bizottság évi feladattervében meghatározásra került a Tárcaközi Bizottság mintájára létrehozott regionális Koordinációs Bizottságok további működtetése, a régiónként felmerülő mentesítési feladatok koordinálása, a helyi együttműködések támogatása. A Parlagfűmentes Dél-alföldi Régióért Koordinációs Bizottság változatlan szervezeti kerettel és tagi körrel, a megyei főügyészségekkel kibővített meghívotti körrel május 22. napján rendezett nyitó konferencia megtartásával kezdte meg ez évi működését. A koordinációs tevékenység szakmai konferenciák, értekezletek tartásával kezdődött meg, melyek célja hatékony programok, akciók szervezése a lakosság figyelemfelhívása mellett. Ezt követően kezdődött meg Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében létrehozott megyei munkacsoportokon keresztül a parlagfű elleni küzdelem koordinatív tevékenység rendszeres ülésekkel, valamint a Bács-Kiskun és a Csongrád Megyei Munkacsoportok által szervezett közös helyszíni ellenőrzésekkel. A Bizottság évben új kezdeményezésként saját pénzügyi keretének terhére a régió 22 önkormányzatának helyi programját, mentesítési akcióját támogatta a parlagfűmentes környezet elérése céljából. A parlagfű szezon végeztével a Bizottság záró értekezletét november 5-én megtartotta, melyen meghívott előadóként Dr. Halmágyi Tibor, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság Igazgatója vett részt, amelyen a évi munka értékelése történt meg. A Bizottság évi tevékenységéről szóló beszámolót a Kollégium külön állásfoglalásával fogadja el. 8

9 V. A Regionális Államigazgatási Kollégiumok működésének hatékonyságát és jogszerűségét vizsgáló célellenőrzés Az Önkormányzati Minisztérium évi ellenőrzési terve, valamint a jóváhagyott ellenőrzési program keretében az államigazgatási hivatalok mellett működő államigazgatási kollégiumok ellenőrzésére került sor. Az ellenőrzés célja és tárgya a regionális államigazgatási kollégiumok tagsága jogszerűségének, működési körülményeinek, bizottsági struktúrájának és a hatékonyságának feltárása volt. Kiemelt célként került megfogalmazásra a regionális államigazgatási kollégiumok működési hatékonyságának növelése, illetve a testületek a több ágazatot érintő kormányzati döntésekhez szükséges információ szolgáltatására való alkalmassá tétele. Az ellenőrzés formája törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági volt, mely adatbekérésen, helyszíni ellenőrzésen, iratellenőrzésen és a regionális államigazgatási hivatalok vezetőinek beszámoltatásán alapult. A célellenőrzés főbb megállapításai A kollégiumok jogállása, működése, feladatai május és augusztusa között minden régióban megalakultak a kollégiumok, melyek a közigazgatási hivatal véleményező, összehangolást elősegítő testületeként jöttek létre. Cél az együttműködés megteremtése, a már kialakult kapcsolatok erősítése, az információk megosztása. A júliusában hatályba lépő Korm. rendelet már tartalmaz némi korrekciós változást, azonban a Kormány általános hatáskörű területi szervéről szóló 318/2008. (XII. 23.) Korm. rendelet január 1-jétől bekövetkező változásai már alapvetően érintették az újonnan létrehozott regionális államigazgatási kollégiumra vonatkozó normákat. A kollégiumok működésére vonatkozóan a jogszabályok kevés kógens rendelkezéseket tartalmaznak. A tagok körét a jogszabály úgy határozza meg, hogy 2007-ben bevezetésre került az ún. funkcionális hatály elve érvényesül, mely az egymást követő Korm. rendeletekben folyamatosan szűkült. Ennek a folyamatnak egyértelműen megvannak a negatív következményei hiszen egyébként is jellemző, hogy minden tárca önállóan hoz létre szerveket és ezáltal is ellenáll az együttműködésnek. A célellenőrzés során azonban egyértelműen kiderült, hogy a regionális államigazgatási hivatalok a regionális államigazgatási kollégium tagságára vonatkozó jogi előírásoknak és a kiadott módszertani segédanyagnak megfelelően alakították ki a kollégiumok tagságát. A feladatellátás tekintetében a Korm. rendelet a kollégiumok számára ugyan rögzít egyes feladatokat, de mégis kevés támpontot ad. Az Önkormányzati Minisztérium véleménye szerint a több ágazatot érintő kormányzati döntések koordinációja alkotja a területi koordináció gerincét. Ezzel együtt egyetlen más jogszabályban sem jelenik meg, hogy valamely kérdéskört a regionális államigazgatási kollégiumok keretében koordináljanak. A jelentés összegző megállapítása szerint a kollégiumok működésével kapcsolatban a jövőre nézve mindekképpen szükséges lenne a tagok körével kapcsolatban egy 9

10 egyértelmű jogi szabályozás, illetve a nevesített feladatok körének bővítése is nélkülözhetetlen az érdemi szerepkör betöltéséhez. Kollégium tevékenysége a bizottságok tekintetében A évben megalakult kollégiumok számára nagy kihívást jelentett a koordinációs feladatok tényleges tartalommal való kitöltése. A régiós szintű feladatellátás, a bő alanyi kör, az eltérő illetékességi területek, a földrajzi távolságok miatt az érdemi munka a bizottságokba helyeződött át. Az egyes munkabizottságok tartalma, nagysága változó, ugyanakkor a bizottsági struktúra sok téma, terület tekintetében hasonlóságot mutat. Ennek ellenére fellelhető olyan egyedi elnevezésű testületek, amelyek az adott régió speciális jellegére, igényeire épül. A jogszabály nem határoz meg szabályokat a bizottságokra nézve, ezért általában Kollégiumok ügyrendjében szabályozott a jogállásuk, eljárásuk, feladataik. Ugyanakkor a Közép-dunántúli és a Dél-alföldi régió azonos tartalommal minden állandó bizottságnak készített ügyrendet. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy éppúgy található bizottság, munkacsoport, vagy munkabizottság elnevezés is, valamint arra is található példa, hogy egy bizottság két további munkacsoportra tagozódott, mely arra vezethető vissza, hogy a kormányrendelet nem tartalmaz elnevezésbeli, illetve struktúrabeli követelményeket. A legtöbb bizottság a Nyugat-dunántúli régióban működik, a legkevesebb pedig a Dél-alföldi régióban. Legszélesebb körű bizottsági struktúra a Dél-dunántúli régióban működik, hiszen itt téma szerint működők mellett még két megyei is üzemel, a legszűkebb körű a Dél-alföldi régióban. Ülések számát tekintve a legaktívabb a Közép-magyarországi Parlagfű Bizottság, legpasszívabb a Dél-dunántúli Önkormányzati Bizottság, az Észak-magyarországi Képzési Bizottság, valamint a Közép-magyarországi Jogalkalmazási, Közigazgatás-korszerűsítési és Városvédelmi Munkacsoportok voltak. Legegyedibb bizottságok témájukat tekintve az Észak-alföldi régióban a Határ-menti Együttműködés Bizottsága, a Közép-magyarországi régióban a Városvédelmi Munkacsoport és a Nyugat-dunántúli régióban a Bűnmegelőzési Munkabizottság. A régiók munkáját vizsgálva kiderült, hogy a Parlagfűmentesítéssel foglalkozó bizottságok és ezek megyei albizottságai voltak a legaktívabbak mindenütt. Bevezetésre más régiókban leginkább ajánlott az Észak-alföldi régióban működő, Kiemelt Beruházásokat Koordináló Bizottság. A Kollégiumok tevékenysége az általuk és bizottságaik által tárgyalt témakörök tekintetében A napirendek összeállítása során a Kollégiumok törekedtek igazodni a Korm. rendeletben számukra meghatározott feladatokhoz, továbbá a megtárgyalandó témák köre a Kormányprogramból, a központi ágazati célkitűzésekből, valamint az egyes régiók helyzetéből adódó kérdések megvitatásából kerültek meghatározásra. Az általános tájékoztató nyújtó, az egymás munkájának megismerését, ezáltal a különböző szervek együttműködését elősegítő, illetve a több ágazatot érintő témaköröket egybefoglaló napirendi pontok kerültek megtárgyalásra. 10

11 A Nyugat-dunántúli kollégium keretén belül került sor a legtöbb olyan napirendi pont megtárgyalásra, ahol a tagok egymást, vagy egymás munkamódszereit ismerhették meg. Érdekes információkkal szolgáltatnak azok az előadások, amelyek a közigazgatás koncepcionális átalakítása kapcsán az egyes szerveken keresztül bemutatva a régiós átalakulásról mutatnak képet a tagoknak. Ilyen előadás szerepelt a Dél-alföldi, a Nyugat-dunántúli és a Közép-magyarországi testületek napirendi pontjai között. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások monitoringjával kapcsolatos feladatok évben jelentkeztek a regionális államigazgatási hivataloknál. A téma fontosságát jelzi, hogy a kérdéssel minden kollégium foglalkozott. Megfogalmazott ajánlások jó gyakorlat kialakításához A célellenőrzés egy kiemelt szempontja volt, hogy az esetleges hiányosságok megállapítása mellett feltérképezésre kerüljenek a jó megoldások is. Jó gyakorlatként került megemlítésre, hogy a Dél-alföldi és a Dél-dunántúli régióban teszik közzé legszélesebb körűen a testület és a bizottságok működésével kapcsolatos dokumentumokat. A Dél-alföldi régióban a tagok aktív bevonásával külön honlapot működtetnek a kollégiumi anyagok közzététele céljából. A Közép-dunántúli régió Értékelő-Elemző Bizottsága célul tűzte ki a régió közigazgatása személyi állományának egészségvédelméről szóló elemzést. Szintén ebben a régióban a kollégium tagjai konkrét segítséget nyújtanak az önkormányzatok tevékenységének segítésében jegyzői értekezleteken való közreműködést, illetve szakmai körlevelek útján. Az Észak-alföldi és az Észak-magyarországi régió gyakorlatában külön kiemelésre került, hogy a más hatalmai ágakhoz tartozó szervek képviselői is szerepeltek szakmai napirenddel a kollégium ülésén. Az Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Kollégium évi feladati között kiemelt pioritást kapott a környezetvédelem és közigazgatási szervek környezetbarát működése, melynek keretében többek között a Környezetvédelmi Nap megtartásával is példát kívántak nyújtani. A testület az Észak-alföldi Regionális Ügyfélszolgálati Kartát, továbbá az ügyfélfogadási idők összehangolása első lépéseként elfogadta a területi államigazgatási szervekre vonatkozóan, hogy hétfőn és szerdán 8-16 óráig tartsanak ügyfélfogadást. A kollégium döntött az Észak-alföldi Régió közigazgatásáért megnevezésű emléktárgyról, amelyet a régió közigazgatásban, a területi koordinációban, az innováció területén kimagasló, kiemelkedő teljesítményt nyújtó szervezetek, személyek számára adományoz a példamutató tevékenység elismerésére. A kollégium Ügyfélszolgálati és Informatikai Bizottsága a regionális államigazgatási hivatal honlapján azt az információs táblát készítette el, amely tartalmazza a régió minden területi államigazgatási szervének honlapján található, kifejezetten az ügyfélfogadásra (ennek hiányában elérhetőségekre) mutató internetes címeit. Az Észak-alföldi régióban a kollégiumi tagok kezdeményezésére is szerveznek jegyzői értekezlete, mely az évek során gyakorlattá vált. A Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Kollégium keretén belül alakult ki a parlagfűmentesítéssel kapcsolatban, hogy az egységes jogszabály értelmezés és gyakorlat érdekében helyszíni konzultációkat folytatnak a polgármesteri hivatalok ügyintézőivel. Szintén a parlagfűmentesítés hatékonysága érdekében a Dél-alföldi 11

12 régióban a bizottsági tagok három hetente tájékoztatják a bizottság elnökét a feladatellátásról, eseményekről, illetve a bizottság két megyei munkacsoportja helyszíni bejárások alkalmával a parlagfű elleni védekezésben érintett szakmai tanácsokkal segítik a jegyzők munkáját. A Dél-dunántúli régióban kezdeményezték, hogy azok a területi szervek, amelyek nem tervezik éves ellenőrzési tervükben a jegyzői tevékenység vizsgálatát csatlakozzanak a regionális államigazgatási hivatal éves ellenőrzési tervéhez. A Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium minden ülésén külön kíván foglalkozni az aktuális jogszabályváltozásokkal, illetve az üléseket követően a helyi média közreműködésével sajtótájékoztatót tart, ezzel is segítve az információ széleskörű elterjedését. VI. Egyéb együttműködési területek A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéről szóló 318/2008. (XII. 23.) Korm. rendelet 13. (1) bekezdése értelmében az Államigazgatási Hivatal az illetékességi területén székhellyel rendelkező közigazgatási szervek vonatkozásában komplex ellenőrzést jogosult lefolytatni évben a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok és a Magyar Államkincstár Dél-alföldi Regionális Igazgatósága került kijelölésre. A megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok ellenőrzésére terv szerint, év I. félévében került sor, míg a II. félévre tervezett Államkincstár ellenőrzése jelenleg is folyamatban van. A régió három megyéjének katasztrófavédelmi igazgatóságait régióközponti hivatal és a kirendeltségek saját megyéjük tekintetében folytatták le. Az Államkincstár tekintetében pedig a kecskeméti központ ellenőrzése mellett a megyei kirendeltségeken is sor került a szakterületi vizsgálatokra. Az ellenőrzési tervet a Korm. rendelet vonatkozó szabályainak figyelembevételével az Államigazgatási Hivatal állította össze. Az ellenőrzési terv szerinti vizsgálati szempontok 1./ A Ket. hatályosulásának, a hatósági tevékenység jogszerűségének vizsgálata körében A megyei katasztrófavédelmi igazgatóságokon - A közúti közlekedésről szóló évi I. törvény 20. (11) bekezdés d) pontja alapján a katasztrófavédelmi hatóság, mint első fokú hatóság hatáskörébe tartozó a veszélyes árut szállító közúti járművekre és az ehhez kapcsolódó telephelyek ellenőrzésével kapcsolatos eljárások (bírság kiszabása) vizsgálata. - A szakhatósági tevékenység vizsgálata során ellenőrzésre került az Igazgatóság polgári védelem, katasztrófavédelem és egyes, tűzvédelmi (pirotechnika, vízjogi, radioaktív anyagok szállítása, tárolása) területen lefolytatott első fokú szakhatósági eljárásai, és a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről és a tűzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól szóló 79/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdése alapján a Katasztrófavédelmi 12

13 Igazgatóság Igazgatója, mint másodfokú tűzvédelmi szakhatóság által lefolytatott szakhatósági eljárások. Magyar Államkincstár Dél-alföldi Regionális Igazgatóságán - Az évi LXXXIV. törvény alapján a családtámogatási ellátásra (családi pótlék, gyermekgondozási támogatás, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, anyasági támogatás) való jogosultság megállapítása, támogatás megszüntetése, jogalap nélkül felvett támogatás visszafizetésére kötelezés tárgyában hozott első fokú eljárások vizsgálata - Az évi XXIV. törvény alapján a fogyatékossági támogatás való jogosultság megállapítása, támogatás megszüntetése, jogalap nélkül felvett támogatás visszafizetésére kötelezés tárgyában hozott első fokú eljárások vizsgálata. - A 289/2007. (X. 31.) Korm. rendelet alapján a lakossági gázfogyasztás és távhő felhasználásra való szociális támogatásra való jogosultság megállapítása, támogatás megszüntetése, jogalap nélkül felvett támogatás visszafizetésére kötelezés tárgyában hozott első fokú eljárások vizsgálata. - A 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet alapján a lakáscélú állami támogatás feltételeinek való megfelelés hatósági megállapítása, elutasítása, visszafizetésre való kötelezés ellenőrzése. - A 16/2002. (IV. 12.) PM rendelet A helyi, helyi kisebbségi önkormányzatok, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásai (a továbbiakban: együtt: helyi önkormányzatok) központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai igénybevétele és elszámolása szabályszerűségének felülvizsgálatára irányuló eljárások ellenőrzése. 2./ Ügyiratkezelési és adatvédelmi ellenőrzés körében a vizsgálati szempontok a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságon és a Magyar Államkincstárnál megegyeztek, melyek a következők voltak: - Az ellenőrzött szerv rendelkezik-e a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló évi LXVI. törvény (továbbiakban: Ltv.), valamint a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményéről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendeletnek megfelelő egyedi/egységes iratkezelési szabályzattal - Az iratkezelés szervezetének vizsgálata - Az iratkezeléssel kapcsolatos felelősség vizsgálata - Az ellenőrzött szerv iratkezelési informatikai infrastruktúrájának (iratkezelési szoftver adatok, a jogosultsági rendszer kidolgozottsága, az iratkezelési szoftver működési tapasztalatai stb.) ellenőrzése - Az iratkezelés folyamatának vizsgálata - Az iktatási/nyilvántartási fegyelem az iktatókönyvek hitelessége, a küldemények útjának pontos nyomon követhetősége, a hivatali bélyegzők nyilvántartásának és használatának rendje, az irategység elvének érvényesülése - A lejárt megőrzési idejű iratok iratkezelési szabályzatban meghatározottak szerinti rendszeres selejtezését és a nem selejtezhető, maradandó értékű iratok illetékes levéltárnak történő átadása 13

14 - A feladatkörök megváltozása, megszűnő szervek, szervezeti egységek esetén az iratok sorsának rendezését - A szervezetre kialakított adatvédelemre vonatkozó szabályzat megfelelősége, különös tekintettel arra, hogy a technikai és szervezési intézkedések biztosítjáke az adatvédelmi szabályok érvényesülését, a jogosulatlan hozzáférés elleni védelmet - Az ügyiratkezelés megfelelősége az adatvédelmi szabályoknak - A közérdekű adatok nyilvánosságra vonatkozó rendelkezések érvényesülése, az elintézés módja - Az adatvédelmi biztos felhívásának teljesítése 3./ Közszolgálati ellenőrzés Magyar Államkincstár Dél-alföldi Regionális Igazgatóságán - Kinevezés előkészítése körében ellenőrzés alá került: a pályáztatás szabályainak megtartása; az általános alkalmazási feltétel köztisztviselő esetében (középiskolai végzettség megléte); fontos és bizalmas munkakörbe történő kinevezés esetén a biztonsági ellenőrzés végrehajtása; a betöltendő állásra vonatkozó képesítési előírás megléte; a speciális alkalmazási feltételek jogszabály előírása, vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározottak betartása; az együttalkalmazási tilalmak, illetőleg az ún. gazdasági összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok betartása, illetőleg a felmentések jogszerűségének vizsgálata; a besorolás alapjául szolgáló közszolgálati jogviszonyban töltött idő számításának jogszerűsége; az előző foglalkoztatási jogviszonyból származó igazolás megléte; a kinevezéshez szükséges adatok és tények igazolására szolgáló iratok megléte. - A kinevezési okiratok tartalmi előírásoknak megfelelő elkészítésének ellenőrzése körében ellenőrzés alá került: a kinevezési okiratok kötelező tartalmi elemeinek megléte; a próbaidő kikötési szabályok betartása; a határozott időre történő kinevezések esetében a törvényi előfeltételek meglétének vizsgálata (helyettesítés, meghatározott feladatok ellátása); a közigazgatási alapvizsgára kötelezés, vagy az alóli jogszerű felmentések vizsgálata, alapvizsgára kötelezés esetén a megfelelő határidőre vonatkozó előírások jogszerűségének betartása; a kinevezési okirat érvényességi kellékeinek vizsgálata; az esküokmány megléte; a munkaköri leírás, mint a kinevezési okirat mellékletének megléte, tartalma. - Az illetmény megállapítása körében ellenőrzés alá került: a közszolgálati jogviszonyba kinevezett illetménye megfelel-e az előmeneteli táblázat szerinti besorolásnak; az illetmény összetevői megfelelnek-e a törvényi előírásoknak. 14

15 A katasztrófavédelmi igazgatóságok tekintetében - a nem Ktv. szerinti foglalkoztatási jogviszony miatt nem került sor a közszolgálati ellenőrzésre. Az ellenőrzési tapasztalatokról jegyzőkönyvek készültek, melyek megállapításai a Kollégium évi I. negyedévi ülésén kerülnek ismertetésre. VII. Összegzés A Kormány általános hatáskörű területi szervéről szóló 318/2008. (XII. 23.) Korm. rendelet hatályba lépésével bekövetkezett változások alapvetően érintették az újonnan létrehozott regionális államigazgatási hivatalok mellett működő regionális államigazgatási kollégiumok tagságára, feladatkörére vonatkozó normákat. A kollégiumok létrehozásakor megfogalmazott korábbi célok, mint az együttműködés megteremtése, a már kialakult kapcsolatok erősítése, az információk megosztása ugyanakkor nem változott évben az ülésekre változatos szakmai programokat igyekeztünk összeállítani figyelembe véve a Kollégium tagjainak kérését, javaslatait. A témaválasztásnál megfigyelhető, hogy az államigazgatási hivatal igyekezett azonnal reagálni a bekövetkező jogszabályi változásokra. A témaválasztások hasznosságát évben is jellemezte, hogy a kollégiumi üléseken a részvételi arány jóval meghaladta a határozatképességhez szükséges számarányt és javult a tagok aktivitása is, mely a részvétel mellett a vállalt előadások megtartásából és témajavaslatokból is érzékelhető volt. A Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Kollégium eredményességét, működésének hatékonyságát az Önkormányzati Minisztérium által összeállított ellenőrzési jelentés is megerősítette, mely számba vette az országban működő regionális államigazgatási kollégiumok által megtárgyalt témákat, az ülések gyakoriságát és a testület eredményességét, megvizsgálva tagságának jogszerűségét, összetételét. Záradék: A Kollégium a évi tevékenységéről szóló beszámolóját a december 16-i ülésén a 10/2009. ( ) sz. állásfoglalásával egyhangúlag elfogadta. Szeged, december 16. Dr. Siket Judit Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Kollégium elnöke 15