VÉSZHARANG!!! MEGJELENT A FD FITOPLAZMA MAGYARORSZÁGON

Átírás

1 Természetvédelem a Duna-menti területeken, ökológiai szőlőművelési technológia bevezetésével (ISTERVIN PROJEKT) VÉSZHARANG!!! MEGJELENT A FD FITOPLAZMA MAGYARORSZÁGON Prof. Dr. Benedek Pál DSc, professor emeritus Nyugat-magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár

2 A szőlő legfontosabb károsítói - Szőlőperonoszpóra (Plasmopara viticola): Észak-Amerikából behurcolták - Szőlő lisztharmat (Uncinula necator): Észak-Amerikából behurcolták - Botrítiszes rothadás (Botrytis cinerea): Európában őshonos - Szőlőorbánc (Pseudopezicula tracheiphila): Európában őshonos - Fakórothadás (Coniella diplodia): Európában őshonos - Esca (Phaeomoniella chlamydospora, Fomitiporia punctata, Phaeoacremonium sp.): Európában őshonos - Szőlőmolyok (Lobesia botrana, Eupoecilia ambiguella): őshonos - Szőlő gyökértetű, filoxéra (Viteus vitifolii): Észak-Amerikából behurcolták - Szőlő levélatka (Calipitrimerus vitis): Európában őshonos - Szőlő gubacsatka (Eriophyes vitis): Európában őshonos

3 MEGJELENT: EZÉRT NAGY BAJ VAN, ÚJ FILOXÉRAVÉSZ MÉRETŰ TRAGÉDIA IS LEHET BELŐLE!!!! 2013

4 A szőlő fitoplazmás betegslégei Európában Szőlő aranyszínű sárgasága, "Flavescence dorée" (FD) -Elterjedése Európában: Franciaország (1960), Olaszország (1964), Spanyolország (1996), Portugália (2003), Szerbia (2003), Ausztria (2010), Szlovénia (2009), Magyarország (2013) A kórokozó valószínűleg európai származású, Magyarországon: Lenti közelében és Badacsonyban mutatták ki 2013 őszén!! Vektora: Scaphoideus titanus, Észak-Amerikából behurcolt kabócafaj, a vektor a szőlő (Vitis) fajokon oligofág, tehát táplálékforrásként a szőlőhöz ragaszkodik!! Fontos: a betegség terjedése ezért tájegységekben és szőlő ültetvényeken belül igen gyors, nem góc-szerű, hanem a teljes területre gyorsan, nagy foltokban, minden tőkére kiterjedő, járványszerű, nagyon veszélyes Szőlő fekete vesszőjűsége, "Bois noir" (BN) (Sztolbur) Elterjedése Európában: Franciaország, Németország, Olaszország, Szlovénia, Ausztria, Magyarország, Románia, Spanyolország Svájc, Bulgária, Görögország, Moldova. Vektora: Hyalesthes obsoletus, őshonos, európai kabócafaj, a vektor polifág, nem ragaszkodik a szőlőhöz Fontos: a betegség terjedése ezért lassú, csak góc-szerű, kevésbé veszélyes, az ültetvényekben sporadikusan, csak egyes tőkék betegszenek meg

5 A fertőzés terjedése - A "Flavescence dorée" fitoplazma egyrészt fertőzött szaporító anyaggal, másrészt rovarvektor útján terjed. - A vektor rovar csak a kisebb távolságra ható, lokális terjedéséért felelős, ami egy ültetvényre, vagy szomszédos ültetvényekre terjed ki. - A terjedése ültetvényeken belül és szomszédos ültevényben igen gyors (2-4 év alatt a teljes állomány megfertőződhet). - A hosszú távú terjedésért viszont egyértelműen a fertőzött szaporítóanyagot terjesztő EMBEREK a felelősek!

6 A szőlő aranyszínű sárgaság ("Flavescence dorée") tünetei De: Biztos kimutatás csak molekuláris módszerekkel lehetséges!!!

7 Szőlőkabóca felderítés monitoring (Scaphoideus titanus) Módszer színcsapdázás - július közepétől szeptember végéig - ragadós színcsapdák, - színhelyenként legalább 3 db, - csapdacsere 2 hetenként - javasolt csapdatípusok: (1) Csalomon SZs (2) Csalomon SZz FONTOS: Minden ültetvényben szükséges a felderítés és a rajzásmenet ismerete, tehát a csapdázás

8 Szőlőkabóca felderítésre használt színcsapdákkal gyűjtött rovarok Homoptera (Cicadellidae): Scaphoideus titanus, (Cicadellidae): Cicadella viridis, Empoasca solani, Empoasca vitis, Euscelis incisus, (Delphacidae): Asirica clavicornis, Javesella pellucida, (Membracidae): Ceresa bubalus, (Cercopidae): Philaenus spumarius Stenorrhyncha: Aphididae több faj Heteroptera (Plataspidae): Coptosoma scutellatum, (Pentatomidae): Aelia acuminata, (Lygaeidae): Lygaeidae egy faj, (Nabidae): Nabis sp., (Miridae): Lygus rugulipennis, Adelphocoris lineolatus, Adelphocoris seticornis, Polymerus cognatus, (Gerridae): Gerris sp. Ensifera (Phaneropterigidae): Phaneroptera falcata Odonata (Libellulidae): Sympetrum striolatum Trichoptera: egy faj Lepidoptera (Pieridae): Pieris brassicae, (Hespereidae): Hesperus sp., (Zygaenidae): Zygaene purpuralis, (Noctuidae): Noctuidae egy faj Coleoptera (Carabidae): Harpalus sp., Amara sp., (Elateridae): Agriotes obscurus, Agriotes sputator, Agriotes lineatus, (Staphylinidae) több faj, (Mordellidae): Mordellochroa sp., (Coccinellidae): Coccinella septempunctata, Adalia bipunctata, Halyzia sedecimguttata, Thea vigintiduopunctata, Harmonia axyridis, Subcoccinella quatordecimpunctata, (Lampyridae): Lapyris noctiluca, (Scarabaeidae): Aphodius sp., Onthophagus ovatus, (Nitidulidae): Meligethes aeneus, (Chrysomelidae): Cassida sp., Phyllotreta sp., Chaetocnema tibialis, Diabrotica virgifera virgifera, (Buprestidae): Melanophila picta, (Cerambycidae): Clytus arietis, Clytus arietis, (Curculionidae): Rhychites sp., Sitona sp., Ceuthorrhynchus assimilis Planipennia (Myrmeleonidae): Myrmeleon sp., (Chrysopidae): Chrysopa carnea, (Hemebiidae): Hemerobius sp. Mecoptera (Panorpidae): Panorpa communis Thysanoptera: több faj Hymenoptera (Formicidae): Formicidae több faj, (Tenthredinidae) Athalia rosea, (Ichneumonidae): Ichneumonidae több faj, (Braconidae): Braconidae: több faj, Proctotrupidae: több faj, Chalcididae több faj, (Sphecidae): Crosocerus sp., Psenulus sp., (Halictidae): Halictus sp., (Apidae): Apis melifera Diptera: Nematocera alrend több faj, Brachycera alrend több faj

9 A szőlő ültetvényekben kimutatott kabóca fajok Homoptera: Cicadellidae Scaphoideus titanus Cicadella viridis Empoasca solani Empoasca vitis Euscelis incisus Homoptera: Cixiidae Javesella pellucida Homoptera: Delphacidae Asirica clavicornis Homoptera: Membracidae Ceresa bubalus Homoptera: Cercopidae Philaenus spumarius

10 A szőlő ültetvényekben előforduló kabócák Ceresa bubalus polifág Empoasca solani polifág Cicadella viridis polifág Empoasca vitis polifág Jasvesella pellucida polifág Istervin Szeminárium, Neszmély, Prof. Dr. Benedek Pál Euscelis incisus oligofág fűféléken VEKTORFAJ VEKTORFAJ Hyalesthes obsoletus polifág Scaphoideus titanus szőlőn oligofág Philaenus spumarius polifág

11 Scaphoideus titanus felismerése Imágók mérete: 5-6 mm Tojások hossza: 1,3 mm Lárva mérete: 1,5-4,5 mm

12 A szőlőkabóca monitoring legújabb eredményei Magyarországon (1) a vektor kabócafajt két új lelőhelyen mutattuk ki: Nagyrada, Kőszeg (2) Más vizsgálati színhelyeken (Pannonhalma-Écs, Sopron, Kőszeg, Győrújbarát, Dunaszentmiklós, Tata, Kesztölc, Budajenő) években nem találtuk meg (3) A szőlő aranyszínű sárgasága a vizsgált ültetvényekben sehol sem fordult elő Istervin Szeminárium, Neszmély, Prof. Dr. Benedek Pál Nagyradai színcsapdában begyűjtött Scaphoideus titanus imágó

13 A Scaphoideus titanus elterjedése Magyarországon Igazolt elöfordulás Kőszeg Nagyrada Csapdáztuk, de nem fordult elő

14 A vektor kabóca életmódja (Scaphoideus titanus) - Évente egy nemzedéke fejlődik. - Szőlő fajokon oligofág (Vitis labrusca, V. riparia, V. berlandierio, V. vinifera, stb.), más növényre igen ritkán téved. - Tojásait a szőlő másodéves részének kéregrepedéseiben helyezi el. - A lárvák májusban kelnek, és július végétől kezdve vedlenek imágóvá. - L1-L3 lárva még nem fertőz, de L4-L5 lárva és az imágó fertőz. - Az imágók júliustól szeptember közepéig aktívak. - A kabóca aktivitása a kora délutáni órákban kezdődik, este és éjszaka folytatódik, a korareggeli órákban zárul. - A legalacsonyabb relatív nedvességtartamú, nappali órákban aktivitása szünetel. - Tömeges imágórajzás: július közepétől szeptember közepéig

15 A fertőzés folyamata - A vektor a kórokozót néhány napig tartó folyamatos táplálkozás során képes felvenni (általában 7-8, de néha csak 4 nap). - Ez után hosszú (38-42 nap) lappangási időszak következik, mialatt a kórokozó elszaporodik a vektor nyálmirigyeiben. - A lappangási idő után a rovar élete végéig terjeszteni fogja a kórokozót. - A kórokozót már a lárvák képesek felvenni, így a legtöbb egyed már lárvakorban (az L3 fokozattól) és imágóvá vedlés után élete végéig fertőzőképes. - A hímek hatásosabb vektorok, mint a nőstények. - A tojásokba (tehát a következő generáció egyedeibe) nem kerül át a kórokozó! - A kórokozó fennmaradását tehát csak a fertőzött szőlőtőkék biztosítják. - Az első tünetek legkorábban a fertőzést követő nyáron jelennek meg.

16 A fertőzés terjedése - A "Flavescence dorée" fitoplazma (1) egyrészt fertőzött szaporító anyaggal, (2) másrészt rovarvektor útján terjed. - A vektor rovar csak kisebb távolságra ható, lokális terjedéséért felelős, ami egy ültetvényre, vagy szomszédos ültetvényekre terjed ki. - A terjedése ültetvényeken belül és szomszédos ültevényben igen gyors (2-4 év alatt a teljes állomány megfertőződhet). - A hosszú távú terjedésért viszont egyértelműen a fertőzött szaporítóanyagot terjesztő EMBEREK a felelősek!

17 Következtetések (1) Az új szőlő betegséget minden szőlőtermesztőnek ismernie kell (2) A vektor kabóca felderítést (monitoring) tovább kell folytatni, az eddig alkalmazott színcsapdákkal, júliustól szeptemberig (3) Minden szőlőgazdaságban ajánlatos színcsapdákat használni, hogy a vektor felbukkanását (betelepedését) és utána a rajzásmenetét megismerjék (4) Ahol a vektor kabóca megjelenik, szükséges a védekezés ellene, mert ez az begyetlen lehetőség a betegség megelőzésére a szőlőültetvényekben (5) Figyelni kell a betegség felbukkanását

18 Következtetések (folytatás) (6) MINDENT MEG KELL TENNI A KÓROKOZÓ SZÉTHURCOLÁSÁNAK MEGELŐZÉSÉRE, FERTŐZÖTT SZAPORÍTÓ ANYAGGAL Fertőzött terület Magyarországon: Lenti térsége és Badacsony vidéke, Fertőzött európai országok: bizonyítottan Franciaország, Olaszország, Szlovénia, Ausztria, Magyarország,, Spanyolország és Svájc, és nagy valószínűséggel még Bulgária, Görögország, Moldova, Németország, és Románia is (7) SZAPORÍTÓANYAGOT CSAK CERTIFIKÁLT (ELLENŐRZÖTT), FERTŐZÉSMENTES HELYRŐL!!!

19 Köszönöm a figyelmüket