A magyar mentés nagyjai

Átírás

1 A magyar mentés nagyjai Készült az Országos Mentőszolgálat Pesthidegkút Mentőállomás és a Magyar mentés nagyjai tiszteletére Összeállította: Márton István Mentőtiszt június 22.

2 Tartalom Dr. Gábor Aurél... 3 Dr. Orovecz Béla... 4 Dr. Kresz Géza... 5 Dr. Flór Ferenc... 6

3 Dr. Gábor Aurél Született, aug. 10.-én Sopronban és elhunyt márc. 8.-án Ácson. Belgyógyász volt, az orvostudományok kandidátusa (1966). A debreceni tudományegy.-en oklevelet (1948), ben a Koltói Anna Kórház belgyógyászati osztályán (később III. sz. Belgyógyászati Klinika) szakképesítést szerzett ben Dunaújváros kórházában és rendelőintézetében tevékenykedett, 1954-től mentőorvosi szolgálatot is teljesített. A dunaújvárosi rendelőintézet falát díszítő reliefen róla mintázták az orvos modelljét között Bp.-en az Orsz. Mentőszolgálat keretében dolgozott: között a Mentőkórház belosztályán és a rohamkocsin, 1968-tól 1976-ig tudományos főmunkatársként az Orsz. Mentőszolgálat Főigazgatóságán. Számos külföldi tanulmányúton vett részt ban egy pozsonyi kongresszusról hazatérőben autóbalesett áldozata lett. A sürgősségi betegellátás tudományos megalapozása, az oxyológia fogalmának megalkotása (s maga az elnevezés is) a nevéhez fűződik. Továbbképzéseken, majd az egy.-en is oktatta az oxyológiai fogalmakat. Részt vett abban a mozgalomban, amely a középkáderekből való mentőtisztképzést az Egészségügyi Főisk.- n felsőfokú szinten megszervezte. Munkásságát a dán mentésüggyel foglalkozó szervezet Falckaranyérmével (1975) ismerte el. - M. Adatok a myokardiuminfarctus korai diagnosisának és therapiájának néhány kérdéséhez (sürgősségi szemlélet) (kandidátusi értekezés, 1966); Életveszélyes állapotok körzeti orvosi ellátása (Beneze Bélával, Bp., 1970). - Irod. Frey Rudolf: G. A. (Der Anaesthesist, 1976).

4 Dr. Orovecz Béla Született szept. 5.-én Budapesten és elhunyt dec. 17.-én ben szerzett orvosi oklevelet. Utána a bp.-i II. sz. Belgyógyászati Klinikán, később a III. sz. Sebészeti Klinikán működött tól 1945-ig a Magyar Vöröskereszt Mentésügyi Osztályán tanácsadó szakértő, ill. orvos-előadó. A II. világháború ideje alatt az Orsz. Légoltalmi Parancsnokságon is teljesített szolgálatot. E minőségében nagy számban mentett meg politikai v. más okból üldözötteket ban honvédségi állományból a népjóléti min.-ba került a mentésügy átszervezésére. Az máj. 10-én megalakult Orsz. Mentőszolgálatnak kezdetben miniszteri biztosa, 1948 szept.-étől haláláig főig.-ja. Széles körű szervezési munkával megteremtette az egységes mentőszervezetet ben életre hívta a rohamkocsi-szolgálatot (helyszínre kivitt ambulancia), 1956-ban megalakította a Mentőkórházat, 1958-ban kezdeményezésére kezdte meg működését a Légi Betegszállító Csoport. Ugyancsak ban megrendezte az I. Nemzetközi Mentőorvosi Kongresszust. A szocialista országok mentőszervezetei munkabizottságának haláláig elnöke. Tudományos munkái egészségügyi szervezési, elsősegélynyújtási kérdésekkel foglalkoznak, nevéhez fűződik az oxyologiának (sürgősségi ellátásnak) mint önálló szakterületnek felismerése, rendszerezése és c téren az irodalmi munkásság elindítása hazánkban. - F. m. Az elsősegélynyújtás kézikönyve (Rácz Lajossal, Bp., 1950).

5 Dr. Kresz Géza Született Budapesten, aug. 30.-án és elhunyt ápr. 10.-én. Kresz Géza hegedűművész apja ben, a pesti egyetemen szerzett orvosi diplomát. Előbb kerületi orvosként, majd tisztiorvosként működött a Belvárosban május 10-én az ő kezdeményezésére alakult meg a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület (BÖME), amelynek első igazgatója is ő volt. A Mentőegyletnek nagy szerepe volt az 1892-es budapesti kolerajárvány felszámolásában ben Kresz Géza javasolta egy Mentőmúzeum létrehozását. Számos egészségügyi ismertető, felvilágosító könyvet írt. Az orvoslás mellett 1869-ben az ő kezdeményezésére alakult meg a Pesti Korcsolyázó Egylet, aminek feladata az akkor Magyarországon még ismeretlen korcsolya-sport népszerűsítése volt december 24-én, négy hónappal halála előtt, munkája elismeréséül nemesi címet kapott (és vele a szemlőhegyi előnevet). Apja, Karl 1802-ben született a Lipcse melleti Merseburgban. Fiatalon Magyarországra vándorolt testvérével, hogy sebészetet tanuljon. Itt ismerte meg egy könyvkereskedő lányát, akit később feleségül vett. Hat gyermekük született, ezek közül Géza a legfiatalabb. A hat testvér közül csak ő választotta az orvosi pályát ben Géza elvette Franz Xaver Franz müncheni kereskedő lányát, Elzát (Erzsébet). Hat gyermekük született: Eleonora, Elza, Margit, Géza (1882), Ferenc (1883) és Károly (1886). Főbb művei: Miként lehetne Budapest fıvárosát jó, egészséges és megbízható tejjel és gyermektejjel ellátni (Bp., 1883) A tuberculosis és annak pusztítása ellen való védekezés (Bp., 1884) A mentés és elsısegély szervezése a fıvárosban (Bp., 1885) A cholera és az ellene való védekezés (Bp., 1892)

6 Dr. Flór Ferenc Nagyváradon és Nagykárolyban végzett tanulmányok után, 1827-ben iratkozott be a pesti egyetem orvostudományi karára ban orvosi, 1834-ben sebészi és szülészmesteri oklevelet szerzett ben tanulmányutat tett német és osztrák egyetemeken, ahol elsajátította az újabb sebészeti és műtéttant. Hazatérése után a pesti egyetem állatgyógyászati tanszékének tanársegéde, majd től a az egyetem orvostudományi karán Stáhly Ignác sebészprofesszor tanársegéde lett től a pesti Rókus Kórházban tiszteletbeli, majd 1840-től rendes osztályos főorvossá nevezték ki től Pest város tiszti főorvosa, egyúttal a Rókus Kórház igazgatója lett. A világosi fegyverletétel után másfél év börtönre és állásvesztésre ítélték. Büntetésének letöltése után tápiószelei birtokán rendőri felügyelet alatt visszavonultan élt ben ismét Pest város tiszti főorvosa és kórházigazgató lett, de tíz hónap múlva tiltakozásul a kormányzati rendszer megváltoztatása miatt lemondott állásairól és csak a kiegyezés után tért vissza. Közlekedési baleset áldozata lett (halálra gázolta a lóvasút) tavaszán jeletkezett a nemzetőrségbe őszétől őrnagyi rangban a honvéd hadsereg törzsorvosaként szolgált. A főváros feladása után egységével Egerbe vonult vissza január 22-én a Budán maradt Stáhly Ignác utódaként alezredesi rangban a hadügyminisztérium egészségügyi osztályának fönökévé nevezték ki, ezzel ő lett a honvédség katonai egészségügyének irányítója. Vezetése alatt fejeződött be a a magyar honvédség egészségügyi szervezetének kiépítése. A katonai egészségügyben számos, nemzetközi viszonylatban is újnak számító módszert vezetett be. A magyar honvédség az elsők között volt Európában, ahol a hadisebészetben bevezették a kloroform alkalmazását. Többek között irányítása alatt szerveződött a tábori kórházak rendszere, a front- és hátországi betegellátás, az újoncozás orvosi ellenőrzése és a rokkantak utókezelése. A műszer és gyógyszerhiány enyhítésére a külföldről való becsempészés mellett kísérletet tett a magyarországi gyártás megszervezésére április 16-án indítványára nevezték ki Kossuth Zsuzsannát országos főápolónőnek, ennek nyomán számos női önkéntes állhatott a katonai betegápolás szolgálatába. Flór Ferenc személyes érdeme, hogy a tavaszi hadjárat megindulásakor a honvédség korszerűen megszervezett katonai egészségügyi szolgálattal rendelkezett. Görgei Artúr miniszteri kinevezése után átszervezték a minisztériumot, és az egészségügyi osztály élére Lumniczer Sándort nevezték ki. Flór Ferenc a fegyverletételig a tartalék hadtest főorvosa lett. Már negyedéves orvosnövendékként, 1831-ben koleraorvosnak nevezték ki Kalocsára. Kisdedápolás című orvosi disszertációját Magyarországon elsőként magyar nyelven írta és védte meg, ban. A későbbiekben is erőfeszítéseket tett az egységes magyar orvosi szaknyelv megteremtéséért,

7 1833-tól 1848-ig Bugát Pál mellett társszerkesztője [2] lett az e területen űttörő munkát végző Orvosi Tár című folyóiratnak. E mellett 1840-től 1848-ig szerkesztette a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseinek Munkálatok című kiadványát ban a Magyar Tudós Társaság levelező tagjául fogadta től tagja lett az első magyar orvosi társaságnak, a Budapesti Királyi Orvosegyesületnek és a bécsi orvosi társulatnak től lett tagja a Királyi Magyar Természettudományi Társulatnak. A gyakorlati sebészetben törekedett az új, a korban modernnek számító eljárások alkalmazására, 1847-ben az elsők között volt, aki a kloroformnak a sebészetben való használatával kísérletezett. A szabadságharcot követő internálása lejárta után figyelme a közegészségügy és az orvosi érdekvédelem felé fordult ben elnökletével alakult meg az ország első helyhatósági közegészségügyi bizottsága, így őt tekintik a magyarországi közegészségügy egyik megteremtőjének. Egészségügyi okokból szorgalmazta a főváros vízvezetékhálózatának kiépítését, illetve új közvágóhíd építését ban egyik kezdeményezője volt az orvosi érdekvédelmi mozgalom elindításának ben a A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Országos Egyesülete másodelnökévé választották.