150 éve indult meg a modern magyar közegészségügy kialakítása. XXIV. Magyarországi Egészségügyi Napok Debrecen, október 4.

Átírás

1 150 éve indult meg a modern magyar közegészségügy kialakítása XXIV. Magyarországi Egészségügyi Napok Debrecen, október 4.

2 Előadó: Dr. Gazda István a Magyar Tudománytörténeti és Egészségtudományi Intézet igazgatója, a Magyar Orvostörténelmi Társaság alelnöke

3 A Belügyminisztérium irányítása alá kerül a közegészségügy. Szlávy József belügyi államtitkár, a későbbi miniszterelnök és főrendiházi elnök lesz az egészségügyi osztály vezetője.

4 1867 A kiegyezéskor Magyarországon 2 országos közkórház, 28 egyéb közkórház, 2 országos tébolyda, 8 szemkórház és 2 bujasenyves kórház volt, összesen 4484 ággyal Ebben az évben az ország 2000 orvossal és 2500 sebésszel rendelkezett

5

6 Marosvásárhely

7 Kórházalapítások, bővítések Pozsonyi Kórház (1864) Bethesda (1866) Székesfehérvár (1869-től közkórház) Gyulafehérvár, zsidó kórház (1871) Kaposvári kórház, bővítés (1871) Makói kórház (1871-től közkórház) Ungvári kórház (1871-től közkórház) Sátoraljaújhelyi kórház (1871-től közkórház)

8 Szekszárdi kórház (1872) Budai és Pesti Helyőrségi Kórház (1872) Bővül a régi Szent János kórház (1873-tól) Ceglédi városi kórház (1873) Nagykállói közkórház (1874) Szécsényi kórház (1875) Sümegi kórház (1875) Tatai magánkórház (1875) Bővül a Szent Rókus közkórház (1875)

9 1867 Harmadik évfolyamához érkezett a Közegészségügy és Törvényszéki Orvostan címmel az Orvosi Hetilap melléklete, amely 1897-ig jelent meg Fodor József szerkesztésében

10 1867 Zsigmondy Vilmos befejezi a 119,5 m mély margitszigeti kút fúrását. A kút 1500 m³ vizet adott naponta, magas kén, szénsav, kalcium és magnézium tartalommal.

11 1868 Balassa János, Markusovszky Lajos, Korányi Frigyes és Jendrassik Jenő: Emlékirat a közegészségügyi és orvosi ügy rendezése tárgyában

12 Balassa Markusovszky

13 Korányi Jendrassik

14 1868. ápr. 9. Megalakul az Országos Közegészségi Tanács elnök: Balassa János alelnök: Kovács Sebestény Endre jegyző: Csatáry (Grósz) Lajos

15 1868 Megkezdődött a m. kir. honvéd orvosi tisztikar szervezése, 1870-ben a honvédségnél már 82 orvos dolgozott

16 Ideg-elme 1868: Schwartzer Ferenc alapítása: Budai Közőrülde 1875: megnyílt az első Frim Intézet 1877: Frim Jakab alapítása: Első magyar hülye-nevelő- és ápoló intézet 1897: Képezhetetlen hülyék intézete

17 Lipótmezei Nemzeti Királyi Tébolyda

18 Járványok között : kolerajárvány : himlőjárvány, roncsoló toroklob járvány : kolerajárvány

19 1868 Az 1866/67. évi kolerajárvány hatására megépült Pest első vízműve, egy ideiglenes kutas vízmű ben újat kellett alkotni, természetes szűrőkre építve.

20 A megyeri vízmű gépterme

21 1869 A Pest-budai csatornahálózat hossza 63 km, amely 1873-ig további 33,5 kmrel bővült.

22 1869 MOTV az iskolák építésénél, amióta magyar földön iskolák vannak, nem történt tüzetes intézkedés azok közegészségi állapotára vonatkozólag

23 Debreceni tanterem a 19. század végén

24 1871 Megjelent az első magyarországi összeállítású gyógyszerkönyvünk, a Magyar Gyógyszerkönyv. Használatát márc. 14-től tették kötelezővé.

25 1872. nov. 10. Megnyílt a kolozsvári M. Kir. Tudományegyetem Államorvostani és orvosi rendészeti tanszék (Fodor József , Ajtai Kovách Sándor 1874-től) Állatgyógytani és állatrendészeti tanszék (Mina János 1872-től) Összevont közegészségtani tanszékek (1883-tól, Rózsahegyi Aladár)

26

27 Fodor József ( ) felismerte a bakteriológia fontosságát jelentősek a szénmonoxid toxicitására vonatkozó kutatásai

28 javaslatai alapján léptették életbe az iskolaorvosi egészségtan-tanári intézményt Markusovszky Lajossal együtt megszervezte az Országos Közegészségi Egyesületet több munkájában élesen bírálta a hazai társadalmi viszonyokat és azok egészségromboló hatását

29 a magas állású és szennyezett talajvíz következtében (vizes lakások, szennyezett kútvíz stb.) a városi lakosság ellenálló képessége legyengül, fogékonnyá válik a tífusz- és koleramegbetegedésekre kimutatta, hogy között, amíg a vezetett vízzel ellátott házakban 400 lakosra esett egy kolerahalál, a kútvizet használóknál már 200 lakos közül halt meg egy kolerában

30 1872: megépült Budapest első közvágóhídja

31 1873: megkezdi működését a Fővárosi Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézet 1874: az első hazai állategészségügyi törvény (1874. évi XX. tc.), elsősorban a keleti marhavész elleni védekezésről szól

32 Himlőoltás A Budapesti Központi Védhimlőojtóintézetet 1862-től 1873-ig Patrubány Gergely, a himlőoltás magántanára vezette. Utóda 1874-től: id. Bókai János. 1873: a főváros első tiszti főorvosa: Patrubány Gergely.

33 Bábaképzés 1873: megnyílt a nagyváradi és a pozsonyi m. kir. bábaképezde. 1875: megalakult az Országos Szülésznői Tanintézet, rendelet szabályozta a bábaképzés kereteit és az oktatás feltételeit. 1882: Bábaképző Budapesten.

34 1874/75 A budapesti Orvosi Karon létrejött a Közegészségtani Tanszék és a Közegészségtani Intézet. Utóbbi a világ orvosegyetemein az első ilyen intézet volt. Mindkettő megalapítása Fodor Józsefnek köszönhető. A következő évtől kezdődően a közegészségtan kötelező szigorlati tantárgy lett. Az intézet vezetői ig Fodor József, között Liebermann Leó.

35 1876 Megszületett az évi XIV. tc., a Közegészségügyi törvény. 62. Minden köz- és magánkórháznak és gyógyintézetnek megfelelő számú orvossal és ápolóval kell ellátva lenni. A szervezett ápolónőképzés elindításával hazánkban elsőnek a Magyar Országos Segélyező Nőegylet foglalkozott Budapesten (1879)

36 1870-es évek Magyarország városaiban átlagosan 969, vidéken 5759 emberre jutott egy-egy orvos

37

38 További történeti adatok itt találhatók: