1996. évi XLIII. törvény. a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról

Átírás

1 1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról A Magyar Köztársaság függetlenségének, alkotmányos rendjének, valamint a lakosság és az ország anyagi javainak védelmét ellátó szervek hivatásos állományától az állam tántoríthatatlan h séget, bátor helytállást követel. A hivatásos állomány tagjai a törvények és más jogszabályok, valamint a nemzetközi jog el írásainak megfelel en, a fegyveres szervek feladataihoz igazodó szakmai ismeretek birtokában különleges közszolgálatot teljesítenek. Az Országgy lés - elismerve a hivatásos szolgálattal járó nagyobb áldozatvállalást és az azzal arányban álló erkölcsi és anyagi megbecsülés indokoltságát - a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról a következ törvényt alkotja: ELS RÉSZ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK I. Fejezet ALAPVET RENDELKEZÉSEK A törvény hatálya 1. (1) E törvény hatálya a Határ rség, a rendvédelmi szervek (a rend rség, a polgári védelem, a vám- és pénzügy rség, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és hivatásos önkormányzati t zoltóság), valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok (e törvény alkalmazásában a továbbiakban együtt: fegyveres szervek) hivatásos állományú tagjainak szolgálati jogviszonyára (a továbbiakban: szolgálati viszony) és társadalombiztosítási ellátására terjed ki. (2) E törvény rendelkezéseit a fegyveres szervek szerz déses állományú tagjaira, továbbá - a rájuk vonatkozó mértékben - a hivatásos állományból nyugállományba helyezett személyekre, valamint a törvényben meghatározott esetben és körben a fegyveres szervek hivatásos, szerz déses és nyugállományú tagjainak hozzátartozóira is alkalmazni kell. (3) A szükségállapot és a rendkívüli állapot idején - a hivatásos állomány tagjainak szolgálati viszonyára - alkalmazandó eltér rendelkezéseket külön jogszabályok állapítják meg. Értelmez rendelkezések 2. E törvény alkalmazásában a) munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró: az a parancsnok, vezet, aki jogosult a szolgálati viszony létesítésére, megszüntetésére, tartalmának törvény szerinti érvényesítésére, a fegyelmi és kártérítési felel sség megállapítására, valamint mindazon jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére, amelyeket jogszabály a munkáltató részére meghatároz; b) állományilletékes parancsnok: az az általános munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró, aki a fegyveres szerv olyan szervezeti egységét vezeti, amely önálló állománytáblával rendelkezik; gyakorolja mindazon munkáltatói jogokat, és teljesíti

2 azokat a kötelezettségeket, amelyeket a törvény nem határoz meg más parancsnok, vezet részére; c) elöljáró parancsnok: az állományilletékes parancsnok közvetlen szolgálati elöljárója; d) szolgálati elöljáró: a hivatásos állomány tagjával szemben a magasabb szolgálati beosztásánál fogva parancs, intézkedés kiadására vagy munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy; e) országos parancsnok: a Honvéd Vezérkar f nöke, a Határ rség országos parancsnoka, az Országos Rend r-f kapitányság vezet je, a BM Országos Katasztrófavédelmi F igazgatóság f igazgatója, a vám- és pénzügy rség, valamint a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, a nemzetbiztonsági szolgálatok f igazgatói; f) országos parancsnokság: a Honvéd Vezérkar f nöke, a nemzetbiztonsági szolgálatok f igazgatói kivételével az e) pontban meghatározott személyek által vezetett szervek; g) miniszter: a fegyveres szervet irányító miniszter; h) szervezeti egység: a fegyveres szerv szervezeti rendszerében elhelyezked, különböz szervezeti elemekb l álló, az állományilletékes parancsnok által vezetett szervezet; i) szolgálati hely: az a szervezeti egység, amelynek állományába a hivatásos állomány tagja tartozik; j) a szolgálatteljesítés helye: az a földrajzilag körülhatárolható területrész, ahol a szolgálati feladatot ténylegesen végre kell hajtani; k) kinevezés: a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró rendelkezése hivatásos állományba történ felvételr l (szolgálati viszony létesítésér l), az els és a tábornoki rendfokozat megállapításáról, a magasabb vagy azonos (hasonló) beosztásba helyezésr l; l) felmentés: a szolgálati beosztás betöltése, valamint a szolgálati viszony megszüntetésének módja; m) áthelyezés: a fegyveres szerv szervezeti egységén belül, vagy az egyik szervezeti egységt l a másik szervezeti egységhez történ kinevezés vagy alacsonyabb beosztásba helyezés; az érintett miniszterek megállapodása alapján ez történhet a fegyveres szervek között is; n) berendelés: a fegyveres szervet irányító miniszternek arra irányuló rendelkezése, hogy a hivatásos állomány tagja a minisztériumban meghatározott beosztásban teljesítse szolgálatát; o) szolgálati viszonyra vonatkozó szabály: e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletekben, illetve az e törvényben megnevezett törvényekben és azok végrehajtási rendeleteiben meghatározott rendelkezés; p) közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevel szül, a testvér, valamint az élettárs; r) vezénylés: a hivatásos állomány tagjának az eredeti szervezeti egységét l meghatározott szolgálati feladat teljesítése céljából más szervezeti egységhez id leges, illet leg a rendelkezési állományból más szervezeti egységhez, valamint más szervhez id leges vagy határozatlan id tartamra történ átirányítása; s) magasabb beosztás: nagyobb felel sséggel, szélesebb hatáskörrel és ennek megfelel en magasabb rendfokozattal és illetménnyel járó státusz. t) átszervezés: a fegyveres szervnél végrehajtott - a kizárólag névváltoztatással járó szervezetmódosításon kívüli - minden olyan szervezési intézkedés, amely az egyes

3 szervezeti egységek egészét vagy azok egyes elemeit érinti, amelyb l ered en új szervezeti elemek, beosztások létesülnek vagy azok megsz nnek, illetve módosulnak és ennek következtében megváltozik az adott szervezeti elem, illetve egyes beosztások szervezeti szint szerinti besorolása, vagy a beosztás egyes elemei (munkakör tartalma, a szolgálatteljesítés helye, beosztási kategória, rendszeresített rendfokozat) módosulnak. A Belügyminisztérium irányítása alá tartozó rendvédelmi szerveknél m köd érdekképviseleti szervekkel történt egyeztetés értelmében a szakmai vezetés következetes szándéka, hogy a költségvetési források mértékének megfelel módon kerüljön sor a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai részére a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai szolgálati viszonyáról szóló évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) illetményrendszere által biztosított juttatások b vítésére, mindenekel tt azzal, hogy olyan illetményelem kerüljön bevezetésre, amely az eddigieknél nagyobb mértékben preferálja a hosszabb szolgálati id vel rendelkez ket. E követelménynek leginkább a korábbi illetményrendszerb l már jól ismert szolgálati id pótlék (korpótlék) felel meg. Mindez tehát szükségessé teszi a Hszt. illetményrendszerének kiegészítését. A fentiek mellett az elmúlt években történt változások, a törvény végrehajtása során szerzett gyakorlati tapasztalatok is indokolják a törvény néhány rendelkezésének pontosítását, amelyek alapvet en többletköltséget nem igényelnek. A törvény végrehajtása során számos esetben okozott bizonytalanságot az átszervezés és annak következményeként a szolgálati jogviszonyt érint munkáltatói intézkedések megítélése, ezért indokolt a fogalmi meghatározás törvényben történ megjelenítése. A szolgálati viszony jellege 3. (1) A szolgálati viszony az állam és a hivatásos állomány tagja között létrejött különleges közszolgálati jogviszony, amelyben mindkét felet a sajátos szolgálati körülményeknek megfelel, e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg. (2) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból fakadó kötelmeit - a fegyveres szerv rendeltetés szerinti feladatainak megvalósítása érdekében - önkéntes vállalás alapján, élethivatásként, szigorú függelmi rendben, életének és testi épségének kockáztatásával, egyes alapjogai korlátozásának elfogadásával teljesíti. BH Nem állapítható meg a munkáltató kártérítési felel ssége az alkalmazottja által okozott kárért, ha a károkozó tevékenység az alkalmazott munkaviszonyával nincsen összefüggésben [Ptk (1) bek., 348. (1) bek., évi XLIII. tv. 3. (1) bek., 115/1991. (IX. 10.) Korm. r.]. Egyenruha és rendfokozatok 4. (1) A hivatásos állomány tagja szolgálati beosztásához és feladatainak végrehajtásához az öltözködési szabályzatban el írtaknak megfelel en a fegyveres szervnél rendszeresített egyenruhát vagy polgári ruhát visel, és rendfokozattal rendelkezik. (2) A rendfokozat kifejezi a hivatásos állomány tagjának állománycsoportba tartozását, feljebbvalói viszonyát, ami meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel jár együtt. A rendfokozati jelzést az egyenruhán kell viselni. (3) A hivatásos állomány tagját az els és a tábornoki rendfokozatokba kinevezik, a

4 többi rendfokozatokba el léptetik. (4) A rendfokozatok a szolgálati beosztások szintjéhez illeszkednek. (5) A rendfokozatokat és a rendfokozati várakozási id ket a törvény 1. számú melléklete tartalmazza. (6) A hivatásos állomány tagja rendfokozatát neve, az adott fegyveres szervhez tartozásra, illetve a szakbeosztásra utaló jelz után használhatja mind szóban, mind írásban (pl. r.szds., h r. rgy., mk. rgy., r.o.alez.). BH A katona csak azonos rendfokozati állomány csoporton belül vethet vissza rendfokozatban [Btk. 133., 134., 348. (1) bek., 354. (1) bek., évi CX. tv. 58. (1) bek. d) pont, 58. (1) bek. c) pont, évi XLIII. tv. 4. (2) bek.]. II. Fejezet A SZOLGÁLATI VISZONYRA VONATKOZÓ ALAPELVEK A rendeltetésszer joggyakorlás és kötelezettségteljesítés 5. (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelel en kell gyakorolni, illetve teljesíteni. (2) A jog gyakorlása különösen akkor nem rendeltetésszer, ha az mások zaklatására, jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési lehet ségének korlátozására, lehetséges véleménynyilvánításának elfojtására irányul, vagy erre vezet. (3) A kötelezettség teljesítése különösen akkor nem rendeltetésszer, ha az indokolatlan érdek- vagy jogsérelmet okoz. (4) A rendeltetésellenes joggyakorlás és kötelezettségteljesítés hátrányos következményeit orvosolni kell. Az egyenl bánásmód követelménye 6. (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatban az egyenl bánásmód követelményét meg kell tartani. (2) A fegyveres szerv megkülönböztetés nélkül biztosítja - kizárólag a szakmai képességek, a gyakorlat és a teljesítmény, továbbá a szolgálatban eltöltött id alapján a rendfokozati és a beosztási kötöttségekre figyelemmel - a hivatásos állomány tagjának el meneteli lehet ségét. Jognyilatkozatok 7. (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatokat (megállapodásokat) - eltér rendelkezés hiányában - alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. A hivatásos állomány tagjának kérésére azonban a nyilatkozatot akkor is írásba kell foglalni, ha az írásbeliség egyébként nem kötelez. Nem min sül a szolgálati viszonnyal kapcsolatos nyilatkozatnak a szolgálati feladatok végrehajtására vonatkozó parancs vagy intézkedés. (2) E törvény rendelkezésének megfelel en írásbeliséghez kötött a szolgálati viszony létesítésére, szünetelésére és megszüntetésére, a hivatásos állomány tagjának kinevezésére, el léptetésére, el resorolására, elismerésére, áthelyezésére, vezénylésére, berendelésére, megbízására, helyettesítésére, valamint alkalmasságára vonatkozó nyilatkozat, a min sítés, a fegyelmi, kártérítési és min sít határozat, továbbá a külön törvény szerinti nemzetbiztonsági ellen rzéshez való hozzájárulásról

5 és az ellen rzés eredményér l készült irat. (3) Az írásbeli nyilatkozatot közölni kell a hivatásos állomány tagjával. A nyilatkozat akkor tekinthet közöltnek, ha azt a hivatásos állomány tagjának vagy az átvételre jogosult személynek kézbesítették. A közlés akkor is hatályos, ha az átvételt az érdekelt megtagadta, vagy azt szándékosan megakadályozta. Err l jegyz könyvet kell felvenni. BH A felmentésben a szolgálati viszony visszamen leges megszüntetése az intézkedést önmagában nem teszi jogellenessé. A hivatásos szolgálatra méltatlanná vált személy szolgálati viszonyának felmentéssel történ megszüntetését ugyanis a törvény kötelez en írja el, és a szolgálati viszonya a felmentés közlésének id pontjában felmentési id nélkül megsz nik [1996. évi XLIII. tv. 7. (2) és (3) bek., 56. (2) bek. b) pont és (6) bek. b) pont, 57. (2) bek., 197. (1) bek., 11/1997. (II. 18.) BM r. 20. (2) bek.]. A jognyilatkozat megtámadhatósága, semmissége 8. (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jognyilatkozat megtámadható, ha a) a szolgálati viszonynak a 36. (1) bekezdésében meghatározott valamelyik alanya (a továbbiakban a ban: fél) a jognyilatkozat megtételekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve, hogy tévedését a másik fél okozta, vagy azt felismerhette; b) mindkét fél a lényeges tény vagy körülmény tekintetében téves feltevésben volt; c) a nyilatkozat megtételére a felet jogellenes fenyegetéssel vették rá. (2) A nyilatkozatot az támadhatja meg, akit megtévesztettek, a nyilatkozat megtételére fenyegetéssel vettek rá, illetve az, aki téves feltevésben volt. (3) A megtámadás határideje 30 nap, amely a tévedés vagy megtévesztés felismerését l, illetve jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megsz nését l kezd dik. A megtámadási határid re az elévülés szabályai irányadók azzal, hogy 6 hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható. (4) A megtámadást a (3) bekezdésben meghatározott határid n belül írásban kell közölni a másik féllel. Az eljárásra a szolgálati jogvitára vonatkozó szabályok az irányadók. 9. (1) Semmis az a jognyilatkozat vagy annak az a része, amely a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályba vagy egyébként jogszabályba ütközik. (2) A semmisséget hivatalból kell figyelembe venni. BH A szolgálati jogviszonyt felmentéssel csak a jöv re nézve lehet megszüntetni. A felmentési id nem kezd dhet el bb, mint az arról szóló parancs közlése. Ha a felmentés ezzel ellentétesen rendelkezett, vagy a kés bbi közlés miatt vált ellentétessé a felmentési id és ezzel összefüggésben a jogviszony megsz nése id pontjának meghatározása, a rendelkezés a jogszabály szerint semmis. A törvény alkalmazásával kapcsolatban kialakult gyakorlat egységes abban, hogy ilyen esetben nem a felmentés egésze, hanem csak a felmentési id meghatározására vonatkozó rendelkezés semmis [1996. évi XLIII. tv. 9. (1) és (2) bek., 10. (2) bek., 197. (7) bek.]. 10. (1) Érvénytelen a semmis és a sikeresen megtámadott jognyilatkozat. (2) Ha a jognyilatkozat valamely része érvénytelen, helyette a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg. 11. (1) Az érvénytelen jognyilatkozat alapján jóhiszem en szerzett és gyakorolt jogokat és kötelezettségeket úgy kell elbírálni, mintha azok érvényesek lettek volna. (2) Az érvénytelen jognyilatkozat alapján létrejött szolgálati viszonyt a fegyveres

6 szerv köteles azonnali hatállyal megszüntetni. (3) A fegyveres szerv hibájából ered érvénytelenség esetén a hivatásos állomány tagjának fel nem róható magatartása szerinti felmentés szabályait, illetve jogkövetkezményeit kell megfelel en alkalmazni. (4) Ha a feleknek a jognyilatkozat érvénytelenségéb l kára származott, annak megtérítésére a kártérítési felel sség szabályait kell megfelel en alkalmazni. A szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény elévülése 12. (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény - ha e törvény eltér en nem rendelkezik - 3 év alatt évül el. A b ncselekménnyel okozott kárért fennálló felel sség 5 év alatt, ha pedig a büntethet ség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelel id alatt évül el. (2) Az igény elévülése az igény érvényesítésének esedékessé válásától kezd dik. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén nem lehet visszakövetelni. (3) Ha a jogosult az igényét menthet okból nem tudta érvényesíteni, az akadály megsz nését l számított 6 hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési id már eltelt, vagy abból 6 hónapnál kevesebb van hátra. (4) Az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás, az igénynek a bírósági érvényesítése, megegyezéssel történ módosítása, az egyezségkötés, valamint a kötelezett elismerése az elévülést megszakítja. Az elévülés megszakadása, illet leg az elévülés megszakítását el idéz eljárás joger s befejezése után az elévülési id újra kezd dik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg. A határid k számítása 13. (1) Napon - ha szolgálati viszonyra vonatkozó szabály eltér en nem rendelkezik - naptári napot kell érteni. (2) A napokban megállapított határid be nem számít be az a nap, amelyen a határid megkezdésére okot adó intézkedés (pl. kézbesítés) történt. (3) A hetekben megállapított határid azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a kezd napnak megfelel. Hónapokban vagy években megállapított határid (id tartam) lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezd napnak megfelel; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja. (4) Ha valamely nyilatkozat megtételére el írt határid utolsó napja heti pihen nap vagy munkaszüneti nap, a határid a következ munkanapon jár le. III. Fejezet AZ ALAPVET JOGOK KORLÁTOZÁSA Általános rendelkezés 14. (1) A hivatásos állomány tagja alapvet jogainak a szolgálati viszonnyal kapcsolatos korlátozása nem okozhat az elérni kívánt törvényes érdekkel nyilvánvalóan aránytalan hátrányt. (2) Több lehetséges és alkalmas korlátozás közül azt kell választani, amely az eredmény biztosítása mellett a korlátozással érintettre a legkisebb sérelemmel jár. A szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztása

7 15. (1) A hivatásos állomány tagjának szolgálati helyét a fegyveres szerv szervezeti egységei területi elhelyezkedésének és a fegyveres szerv feladataiból fakadó szakmai igényeknek megfelel en, a hivatásos állomány tagja méltányos érdekeinek figyelembevételével kell meghatározni. (2) A hivatásos állomány tagja e törvényben meghatározott esetekben és feltételek szerint a szolgálati helyér l áthelyezhet, illetve más szolgálati helyre vezényelhet. 16. (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati, szolgálatteljesítési helyét a szervezeti egység munkarendjében megállapított esetekben és módon hagyhatja el, és ennek megfelel en köteles bejelenteni a szolgálatteljesítési id n kívüli tartózkodási helyét, ahol szükség esetén értesíthet vagy elérhet. (2) A hivatásos állomány tagja köteles a külföldre utazását a szolgálati elöljárónak (vezet nek) bejelenteni. BH A hivatásos t zoltó-állomány tagjai jogainak a Hszt.-ben meghatározott korlátozása, a szolgálatteljesítési id n kívüli tartózkodási hely bejelentésének kötelezettsége nem jelent készenlétet, és külön díjazásra nem jogosít - A készenléti pótlék szempontjából csak az vizsgálható, hogy megvalósultak-e külön jogszabályban foglalt feltételek [1996. évi XLIII. tv. 16., 140/1996. (VIII. 31.) Korm. r. 41. ]. 17. (1) A hivatásos állomány tagja a tartózkodási helyér l - szabadsága ideje alatt is - a szolgálati, szolgálatteljesítési helyére visszarendelhet. (2) A visszarendelésre a szolgálati elöljáró jogosult. Nem rendelhet vissza a hivatásos állomány tagja, ha a visszarendelés számára a szolgálati feladat végrehajtásával arányban nem álló jog- vagy érdeksérelmet okozna. A visszarendelés folytán felmerült költséget a hivatásos állomány tagja részére meg kell téríteni. A véleménynyilvánítás szabadsága 18. (1) A fegyveres er k, a rend rség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathatnak [Alkotmány 40/B. (4) bekezdés]. (2) A hivatásos állomány tagja pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében - az országgy lési, az európai parlamenti és az önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve - közszereplést nem vállalhat. (3) A szolgálati helyen és szolgálati feladat teljesítése közben a hivatásos állomány tagja politikai tevékenységet nem folytathat. (4) A hivatásos állomány tagja a részére kiadott parancsot, intézkedést - a 69. esetét kivéve - nem bírálhatja, azokról a jog- és érdekérvényesít tevékenysége körén kívül véleményt nem mondhat, a szolgálati rendet és a fegyelmet sért nyilatkozatot nem tehet, a sajtónyilvánosság igénybevételével hivatalos eljárásban magánvéleményt nem nyilváníthat. (5) A szolgálati rendet és a fegyelmet veszélyeztet sajtóterméket a hivatásos állomány tagja nem állíthat el, és nem terjeszthet, ilyen tartalmú plakátot, hirdetményt vagy emblémát nem függeszthet ki. (6) A hivatásos állomány tagjai érdekképviseleti szerveinek a tevékenységi körébe es hirdetményei a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozhatók. Gyülekezési jog 19. (1) A szolgálati helyen a gyülekezési jog alapján nyilvános rendezvény csak az állományilletékes parancsnok engedélyével tartható. (2) Nem engedélyezhet rendezvény a szolgálati helyen, ha az a) pártpolitikai célt szolgál,

8 b) a szolgálati feladat, a szolgálati rend és fegyelem ellen irányul, vagy azt bírálja, c) a fegyveres szerv iránti közbizalom megingatására alkalmas, d) a fegyveres szerv feladataival ellentétes célra irányul. 20. A hivatásos állomány tagja a szolgálati helyen kívüli politikai rendezvényen a fegyveres szerv egyenruháját - a helyszínen szolgálatot ellátó hivatásos állomány tagját kivéve - csak a fegyveres szervet képvisel személyként az állományilletékes parancsnok engedélyével viselheti. Egyesülési jog 21. (1) A hivatásos állomány tagjai érdekképviseleti szerveket az egyesülési jog alapján - e törvényben meghatározott keretek között - hozhatnak létre, illetve csatlakozhatnak azokhoz. (2) A hivatásos állomány tagja nem csatlakozhat olyan szervezethez, amelynek tevékenysége a fegyveres szerv feladataival ellentétes. (3) A hivatásos állomány tagja köteles a hivatásával össze nem függ társadalmi szervezettel fennálló, illet leg az újonnan létesül tagsági viszonyát el zetesen az állományilletékes parancsnoknak szóban vagy írásban bejelenteni. Az állományilletékes parancsnok a tagsági viszony fenntartását vagy létesítését írásban megtilthatja, ha az a hivatással vagy a szolgálati beosztással nem egyeztethet össze, illet leg a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti. (4) A hivatásos állomány tagja kamarai tagsághoz kötött tevékenység esetén tagja az illetékes szakmai kamarának. Az anyanyelv használata 22. (1) A hivatásos állomány tagja anyanyelvét szabadon használhatja. (2) A fegyveres szervek szolgálati és vezényleti nyelve a magyar. (3) Választójog 23. A hivatásos állomány tagja haladéktalanul köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni az országgy lési képvisel i, az európai parlamenti, a f polgármesteri, polgármesteri, a helyi és kisebbségi önkormányzati képvisel i választáson jelöltként történt nyilvántartásba vételét, a jelöltségt l való visszalépését, a tisztségbe történt megválasztását, illetve annak elmaradását. 24. (1) A hivatásos állomány tagja számára lehet vé kell tenni, hogy az országgy lési, az európai parlamenti, helyi és kisebbségi önkormányzati választáson, továbbá népszavazáson és népi kezdeményezésen a lakóhelyén szavazhasson. (2) Ha a hivatásos állomány tagja szolgálati érdekb l a szavazáshoz szükséges ideig nem tartózkodhat a lakóhelyén, err l t a választást megel z en legalább 15 nappal értesíteni kell. Ez esetben lehet vé kell tenni számára - ha a választásról szóló törvény másképp nem rendelkezik -, hogy a szolgálatteljesítés helyén szavazhasson. A munka és foglalkozás szabad megválasztása 25. A hivatásos állomány tagja a) az iskolai végzettségének (szakképesítésének) megfelel szolgálati beosztását az el meneteli rend szerint, a betölthet szolgálati beosztások keretei között, a szolgálati érdekre is figyelemmel választhatja meg; b) beosztásában a polgári szakképesítését a szolgálat ellátására vonatkozó szabályoknak megfelel en gyakorolhatja;

9 c) más keres foglalkozást e törvénynek az összeférhetetlenségr l szóló 65. -a figyelembevételével folytathat. A m vel déshez való jog, a tudományos és m vészeti élet, a tanulás és a tanítás szabadsága 26. (1) A hivatásos állomány tagja a m vel déshez, a tudományos és m vészeti élet, a tanulás és a tanítás szabadságához való jogát a szolgálati kötelezettségek teljesítésére vonatkozó szabályok korlátai között gyakorolhatja. (2) Az el menetelhez szükséges képesítés megszerzése - külön törvények el írásainak megfelel en - a katonai és rendvédelmi oktatási intézményekben és a polgári oktatási intézményekben folyó oktatás, képzés, átképzés és továbbképzés, valamint egyéni képzés keretében történik. IV. Fejezet ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEK ÉS ÉRDEKVÉDELEM 27. (1) A hivatásos állomány tagjai a szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogaik és jogos érdekeik védelmére és képviseletére érdekképviseleti szerveket, szövetségeket hozhatnak létre, illetve azok tagjai lehetnek, érdekképviseleti fórumokon képviselettel rendelkezhetnek. (2) Az érdekképviseleti szervek e törvény keretei között szabadon m ködhetnek és gyakorolhatják jogosítványaikat. Sztrájkot azonban nem szervezhetnek, és tevékenységükkel nem akadályozhatják meg a fegyveres szerv rendeltetésszer m ködését, a parancsok és intézkedések végrehajtását. 28. (1) A fegyveres szerv köteles együttm ködni az érdekképviseleti szervvel és biztosítani m ködésének feltételeit. Ez utóbbi körben lehet vé kell tenni, hogy az érdekképviseleti szerv a) az érdekképviseleti tevékenysége céljából a fegyveres szerv kijelölt helyiségeit és azok berendezését a napi szolgálati (munka-)id n túl, illet leg a szolgálati id ben térítésmentesen használja; b) az általa szükségesnek tartott tájékoztatásokat, felhívásokat, valamint a tevékenységével kapcsolatos adatokat a szolgálati helyen szokásos vagy más megfelel módon közzétegye. (2) A fegyveres szerv nem követelheti meg azt, hogy a hivatásos állomány tagja az érdekképviseleti hovatartozásáról nyilatkozzék, nem szüntetheti meg a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát, és nem károsíthatja meg a hivatásos állomány tagját az érdekképviseleti hovatartozása vagy tevékenysége miatt. (3) Jogosultságot vagy juttatást a fegyveres szerv az érdekképviseleti szervezethez való tartozástól nem tehet függ vé. 29. (1) E törvény alkalmazásában szakszervezeten - elnevezését l függetlenül - a hivatásos állomány tagjainak minden olyan érdekképviseleti szervét érteni kell, amelynek célja a hivatásos állomány tagjai szolgálati viszonyával kapcsolatos érdekeinek képviselete és megvédése. (2) A szakszervezet jogosult, hogy a) a fegyveres szerven belül m ködjön és tagjait tevékenységébe bevonja; b) a hivatásos állomány tagjait az anyagi, szociális és kulturális, valamint az életés szolgálati körülményeiket érint jogaikról és kötelezettségeikr l tájékoztassa; c) tagjait a szolgálati viszonyt érint körben a szervezeti egységgel szemben, illet leg az állami szervek el tt, meghatalmazás alapján pedig az élet- és szolgálati körülményeiket érint kérdésekben bíróság, más hatóság és egyéb szervek el tt

10 képviselje. (3) A szakszervezet a szervezeti egységgel kapcsolatban az alábbi jogokat gyakorolhatja: a) minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a hivatásos állomány tagjainak a szolgálati viszonnyal összefügg anyagi, szociális és kulturális érdekeivel kapcsolatos; b) az a) pontba tartozó kérdésben a parancsnoki (vezet i) intézkedéssel (döntéssel) kapcsolatos álláspontját, véleményét az állományilletékes parancsnokkal közölheti, és ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezhet; c) a szolgálati és munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartását ellen rizheti, azok végrehajtásáról tájékoztatást, adatot kérhet, melyet részére meg kell adni. (4) A szakszervezet az ellen rzés során észlelt hibákra és mulasztásokra a végrehajtásért felel s szerv vezet jének a figyelmét felhívhatja. Ha az a szükséges intézkedést kell id ben nem tette meg, a megfelel eljárást kezdeményezheti. Ennek eredményér l az eljárást lefolytató szerv a szakszervezetet tájékoztatni köteles. (5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott jogok az elöljáró szervek irányítása körébe tartozóan az adott szervezeten belüli reprezentatív szakszervezeti szervet illetik meg. 30. (1) A szakszervezettel való együttm ködés keretében az állományilletékes parancsnok köteles: a) a szükséges tájékoztatás megadásával a szakszervezet érdekképviseleti tevékenységét el segíteni; b) a szakszervezet által tett észrevételekre, javaslatokra vonatkozó álláspontját és ennek indokait közölni; c) a szolgálati viszonnyal összefügg anyagi, szociális és kulturális érdekeket érint intézkedésének megtétele el tt - ha az a hivatásos állomány legalább 25%-át vagy több mint 50 f t közvetlenül érinti - a szervezeti egységen belül m köd szakszervezet képvisel jét tájékoztatni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottak irányadók - irányítása körébe tartozóan - az elöljáró szervek parancsnokaira (vezet ire) is. 31. (1) A szervezeti egységnél képviselettel rendelkez szakszervezet jogosult a hivatásos állomány tagjait, illetve a szervezetét közvetlenül érint jogellenes intézkedés, mulasztás (a továbbiakban együtt: intézkedés) ellen kifogást benyújtani. (2) A kifogást az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani a jogellenes intézkedésr l való tudomásszerzést l számított 5 munkanapon belül. A kifogást az intézkedés megtételét l számított 1 hónapon túl nem lehet benyújtani. (3) Nincs helye kifogásnak, ha az intézkedéssel szemben a hivatásos állomány tagja jogvitát kezdeményezhet. (4) Ha az állományilletékes parancsnok a kifogással nem ért egyet, egyeztetésnek van helye. Az egyeztet tárgyalást a kifogás benyújtásától számított 3 munkanapon belül meg kell kezdeni. Ha az egyeztetés 7 napon belül nem vezetett eredményre, az eredménytelenség megállapításától számított 5 napon belül a szakszervezet a bírósághoz fordulhat. A bíróság nemperes eljárásban, 15 napon belül dönt. (5) A kifogásolt intézkedést az egyeztet eljárás eredményes befejezéséig vagy a joger s bírósági döntésig végrehajtani nem lehet, illet leg a végrehajtását fel kell függeszteni. 32. (1) A szervezeti egység köteles a szakszervezet tisztségvisel je számára munkaid -kedvezményt biztosítani. (2) A munkaid -kedvezmény mértéke valamennyi tisztségvisel t figyelembe véve

11 összesen - eltér megállapodás hiányában - minden 3., a szervezeti egységnél szolgálati viszonyban álló szakszervezeti tag után havi 2 óra. E kedvezmény mértékébe a szervezeti egységgel való tárgyalás id tartama nem számít be. A munkaid -kedvezmény felhasználásáról a szakszervezet dönt. A munkából való távolmaradást el re be kell jelenteni. (3) A szakszervezet kérésére a (2) bekezdés alapján járó munkaid -kedvezményb l fel nem használt id tartamot, de legfeljebb a munkaid -kedvezmény felét a szervezeti egység köteles pénzben megváltani. A pénzbeni megváltást a szakszervezeti tisztségvisel el z naptári évi átlagkeresete alapján kell megállapítani, és bruttó összegben kell kifizetni a szakszervezet részére. Ez a pénzösszeg kizárólag érdekvédelmi tevékenységgel összefügg célra használható fel. (4) A fegyveres szerv a szakszervezet által a tagjai részére szervezett képzés id tartamára munkaid -kedvezményt köteles biztosítani. (5) A szakszervezet tagjai részére összesen - a szakszervezet által szervezett képzés, illetve továbbképzés céljára - a szervezeti egység köteles el zetes egyeztetés alapján minden tíz, a szervezeti egységnél szolgálatot teljesít szakszervezeti tag után évente egy nap rendkívüli fizetett szabadságot biztosítani. A szabadság igénybe vehet mértékét a szakszervezet határozza meg. A szabadság igénybevétele el tt a szervezeti egységet legalább harminc nappal értesíteni kell. (6) A (2) és (5) bekezdésben meghatározott munkaid -kedvezmény id tartamára a hivatásos állomány tagját távolléti díj illeti meg. 33. (1) A hivatásos állomány választott szakszervezeti tisztséget betölt tagjának más szolgálati helyre való - a fegyveres szerv által kezdeményezett - beosztásához, továbbá szolgálati viszonyának felmentéssel történ megszüntetéséhez az adott szervezeten belüli reprezentatív szakszervezeti szerv el zetes egyetértése szükséges. Ha a felmentés méltatlanság miatt válik szükségessé, vagy a szakszervezeti tisztségvisel t fegyelmileg kell felel sségre vonni, err l a megfelel szakszervezeti szervet el zetesen értesíteni kell. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem a tisztségvisel t megbízatásának idejére és annak megsz nését követ 1 évre illeti meg, feltéve, hogy tisztségét legalább 6 hónapon át betöltötte. (3) Ha a választott tisztségvisel ügyében az eljárásra jogosult szakszervezeti szerv nem határozható meg, az (1) bekezdésben meghatározott jogosultságot az a szakszervezeti szerv gyakorolja, amelyben a tisztségvisel a tevékenységét kifejti. 34. (1) A 31. és 33. -ban biztosított jogok a szervezeti egységnél reprezentatívnak min sül szakszervezetet, illet leg tisztségvisel jét illetik meg. E jogok megilletik az el bbiek hiányában az országosan reprezentatívnak min sül szakszervezetet is, ha a szervezeti egységnél legalább egy tagja van. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában reprezentatívnak azt a szakszervezetet kell tekinteni, amelynek taglétszáma eléri a szervezeti egység, országosan pedig a fegyveres szerv hivatásos állományának 10%-át. Ha a szervezeti egységnél csak egy szakszervezet m ködik, azt taglétszámától függetlenül reprezentatívnak kell tekinteni. (3) A reprezentatívnak nem min sül szakszervezetet is megilleti a 31. szerinti kifogás joga, ha a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró intézkedése jogszabályban foglalt rendelkezést sért. 34/A. (1) Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztet Tanács (a továbbiakban: OKÉT) az e törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény, a köztisztvisel k jogállásáról szóló évi XXIII. törvény és a Magyar Honvédség hivatásos és szerz déses állományú katonáinak jogállásáról szóló évi XCV. törvény által szabályozott jogviszonyokat együttesen érint munkaügyi,

12 foglalkoztatási, bér- és jövedelempolitikai kérdések országos szint érdekegyeztetési fóruma. (2) Az OKÉT-ban a Kormány - az alapszabályban meghatározott - országos szakszervezeti szövetségek és országos önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek képvisel ivel egyeztet. (3) Az OKÉT az alapszabályában maga határozza meg a szervezetét, a m ködésének rendjét, az egyeztetés célját és tárgyköreit, valamint a szociális partnereket megillet jogosítványokat. (4) Az OKÉT m ködésének feltételeit a Kormány a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium útján biztosítja. 35. (1) A szolgálati viszonyt érint ágazati jelent ség kérdésekben a miniszter - az országos parancsnok részvételével - az Ágazati Érdekegyeztet Fórummal (a továbbiakban: Érdekegyeztet Fórum) egyeztet. Az Érdekegyeztet Fórumban minden, a 34. (2) bekezdése szerinti taglétszámot országosan elér érdekképviseleti szerv képviseltetheti magát. Az Érdekegyeztet Fórum véleményezési, javaslattételi jogkörrel rendelkezik. (2) Az Érdekegyeztet Fórum testületként m ködik, m ködési rendjét maga állapítja meg. (3) A hivatásos állomány egészét érint kérdések esetenként Tárcaközi Érdekegyeztet Fórumon megtárgyalhatók. V. Fejezet A SZOLGÁLATI VISZONY LÉTESÍTÉSE A szolgálati viszony alanyai 36. (1) A szolgálati viszony alanya az állam képviseletében a fegyveres szerv, illetve a szolgálatában álló hivatásos állomány tagja. (2) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos munkáltatói jogokat - az e törvényben meghatározott kivételekkel - az állományilletékes parancsnok gyakorolja. (3) Jogszabályban meghatározott rész munkáltatói jogokat az állományilletékes parancsnok alárendeltségébe tartozó parancsnok, kiemelt munkáltatói jogokat a törvény 2. számú melléklete alapján az országos parancsnok és a miniszter gyakorol. A szolgálati viszony létesítésének feltételei 37. (1) A hivatásos szolgálati viszony önkéntes jelentkezés alapján azzal a 18. életévét betöltött, de 35 évesnél nem id sebb, cselekv képes, állandó belföldi lakóhellyel rendelkez, büntetlen el élet, a rendfokozati állománycsoporthoz meghatározott iskolai végzettség (szakképesítés ) magyar állampolgárral létesíthet, aki a hivatásos szolgálatra egészségi, pszichikai és fizikai szempontból alkalmas, elfogadja egyes alkotmányos jogainak e törvény szerinti korlátozását, és - a külön törvényben meghatározottak szerint - megfelel a nemzetbiztonsági követelményeknek. (2) Hivatásos szolgálati viszony létesíthet azzal a szerz déses szolgálati jogviszonyban lév személlyel, akinek szolgálati idejéb l már legalább egy év eltelt és megfelel az (1) bekezdésben el írt feltételeknek. (3) Tiszti kinevezés esetén a miniszter, egyéb esetben az országos parancsnok hozzájárulásával a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró indokolt esetben szolgálati viszonyt létesíthet a 47. életévét még be nem töltött személlyel.

13 (4) A szolgálati viszony létesítéséhez szükséges, az állampolgárok által beszerezhet adatokat és tényeket a jelentkez nek igazolnia kell. (5) Ha a szolgálati viszony létesítésének feltétele a nemzetbiztonsági követelményeknek való megfelelés, a hivatásos szolgálatra jelentkez nek a jelentkezéskor írásban nyilatkoznia kell arról, hogy ezeknek a követelményeknek megfelel, és hozzájárul ahhoz, hogy ezt az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat ellen rizze. Az ellen rzéshez való hozzájáruláshoz a külön törvényben meghatározott hozzátartozó nyilatkozatát is csatolni kell. (6) A fegyveres szerv a (4) és (5) bekezdésben meghatározott adatokat, illetve a feltételeknek való megfelelést a szolgálati viszony fennállása alatt ellen rizheti. BH Az életveszélyt okozó testi sértés b ntettében b nösnek kimondott, letelepedési engedéllyel nem rendelkez külföldi állampolgárságú elkövet vel szemben közügyekt l eltiltás mellékbüntetés kiszabásának nincs helye [Btk. 53., 54. (1) bek., 170. (5) bek. 1. ford., évi LXIV. tv. 2., évi LXV. tv., évi XLIII. tv. 37. ]. A hivatásos állomány utánpótlása 38. (1) A hivatásos állomány létszámát - a 37. (1) bekezdésében el írt feltételek megléte esetén - a katonai és rendvédelmi oktatási intézményekben végzett (szakképesítést szerzett) hallgatók hivatásos állománybavételével, a polgári oktatási intézményekben végzett személyek (szakképesítéssel rendelkez k), valamint a szerz déses állományból hivatásos állományba átvett személyek felvételével kell biztosítani. (2) A katonai és rendvédelmi fels oktatási intézmények hallgatóinak jogviszonyáról külön törvények rendelkeznek. A szolgálati viszony létesítése 39. (1) A szolgálati viszony a hivatásos állományba való felvétellel és annak elfogadásával határozatlan id re létesül. A hivatásos állományba kinevezett személy esküt, illetve fogadalmat tesz, melyeknek szövegét a törvény 3. számú melléklete tartalmazza. (2) A hivatásos állományba való felvétellel egyidej leg a befejezett tanulmányainak megfelel en a hivatásos állomány pályakezd tagját hadnaggyá, zászlóssá vagy rmesterré kell kinevezni. A tanulmányait kiváló eredménnyel végzett pályakezd t eggyel magasabb rendfokozatba kell kinevezni. (3) A hivatásos állománybavételr l készült kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a szolgálati viszonyra vonatkozó minden lényeges adatot, így különösen a szolgálati viszony kezdetét, a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztását és helyét, rendfokozatát, a besorolási osztályon belüli beosztási kategóriáját, fizetési fokozatát, az eskü, illetve fogadalom letételét és id pontját, továbbá - próbaid kikötésénél - a próbaid tartamát és a véglegesítéshez szükséges iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzését. A kinevezési okmány egy példányát a hivatásos állomány tagjának át kell adni. 40. (1) A nem katonai vagy rendvédelmi oktatási intézményb l hivatásos állományba felvett személy rendfokozatát és besorolását beosztásának, életkorának és iskolai végzettségének (szakképesítésének) figyelembevételével kell megállapítani. E rendfokozata és besorolása azonban nem haladhatja meg a vele egykorú és azonos beosztású, de a fegyveres szerv oktatási intézményének elvégzését l folyamatosan hivatásos szolgálatot teljesít k soron történt el léptetéssel elért rendfokozatát és besorolását.

14 (2) Az (1) bekezdés szerint hivatásos állományba felvett személy részére a fegyveres szerv jellegének megfelel, illetve a beosztásához szükséges tanfolyam elvégzését és vizsga letételét kell el írni. Ha a tanfolyamot önhibájából nem kezdte meg, vagy azt a meghatározott id alatt nem fejezte be, illet leg a vizsgát nem tette le, a szolgálati viszonya megsz nik. Próbaid 41. (1) A hivatásos állományba felvett személlyel - a katonai és rendvédelmi oktatási intézményt végzettek kivételével - a szolgálati viszony létesítésekor legfeljebb 12 hónapig terjed próbaid köthet ki. A próbaid kikötése kötelez, ha a jelentkez nem rendelkezik szakirányú iskolai végzettséggel (szakképesítéssel). (2) A hivatásos állomány tagját a próbaid alatt a fegyveres szerv sajátosságainak megfelel képzésben kell részesíteni. (3) A hivatásos állomány tagja a próbaid alatt a jogszabályban meghatározott illetményre és - lakás és lakhatási támogatás kivételével - a szolgálat teljesítéséhez szükséges egyéb ellátásra jogosult. (4) A próbaid alatt a szolgálati viszonyt bármelyik fél indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti. (5) Ha a szolgálati viszony a próbaid alatt megsz nt, az együtt jár a próbaid s rendfokozat elvesztésével és a kapott ruházati és felszerelési tárgyak visszaadásának kötelezettségével. Állományba tartozás és szolgálatteljesítés 42. (1) A hivatásos állomány tagja annak a fegyveres szervnek az állományába tartozik, amelybe t a kinevezési okmányban felvették, és szolgálatát is - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - ott teljesíti. (2) Hivatásos szolgálat a fegyveres szerven kívül a következ szerveknél teljesíthet : a) a minisztériumban és közvetlen szerveinél (a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó minisztériumi hivatalok, háttérintézmények, egyéb szervek), b) a fels oktatási intézményeknél, c) a tudományos intézményeknél, d) a közigazgatási szerveknél, e) a honvédelmi és rendvédelmi célú tevékenységet folytató vagy egyéb biztonsági érdeket szolgáló gazdálkodó szerveknél, f) az egészségügyi intézményeknél, g) a szövetséges fegyveres er knél, valamint h) a Szervezett B nözés Elleni Koordinációs Központnál, i) az Európai Unió intézményeiben nemzeti szakért ként foglalkoztatott, illetve az Európai Unió vagy a NATO szervezeteinél nemzetközi együttm ködés keretében vállalt misszió tagjaként (a továbbiakban együtt: más szerv). A Hszt a tételesen felsorolja azokat a szerveket (más szerv), ahol a hivatásos állomány szolgálatot teljesíthet. A felsorolásban nem szerepelnek az Európai Unió intézményeiben nemzeti szakért ként foglalkoztatott és az Európai Unió, illetve a NATO szervezeteinél nemzetközi együttm ködés keretében vállalt misszió tagjaként szolgálatot teljesít hivatásos állományúak. Az Európai Unió intézményeiben nemzeti szakért ként foglalkoztatottakról azért kell külön rendelkezni, mert a Hszt a (2) bekezdésének n) pontja meghatározza ezt a kört, mint olyat, akiknek a

15 személyzeti eljárásuk rendjét a miniszternek kell rendeletben meghatároznia. (3) A miniszter a hivatásos szolgálati beosztást köztisztvisel i vagy közalkalmazotti munkakörré, a köztisztvisel i, illetve közalkalmazotti munkakört hivatásos szolgálati beosztássá átmin sítheti, illet leg az állománytáblában megjelölt beosztást, munkakört a hivatásos állomány tagjával, köztisztvisel vel vagy közalkalmazottal betöltheti. (4) Ha a hivatásos állomány tagját állami vezet i (közigazgatási államtitkár, címzetes államtitkár, helyettes államtitkár) beosztásba nevezik ki, rendfokozatát nem használhatja és illetményben a köztisztvisel kre vonatkozó illetményrendszer szerint részesül. A hivatásos állomány kinevezett tagjának szolgálati viszonyát folyamatosnak kell tekinteni. Amikor állami vezet i beosztásából felmentik, vele szemben a 64. (2) bekezdésben leírtakat kell alkalmazni. Ha szolgálati nyugállományba helyezésére e beosztásból kerül sor, a felmentési id t részére a szolgálat fels korhatára el tt kell biztosítani. 43. (1) A hivatásos állomány tagja - beleegyezésével - a miniszter és az érdekelt szerv vezet jének megállapodása alapján határozott vagy határozatlan id tartamra történ vezényléssel más szervnél is teljesíthet szolgálatot. A határozott id re szóló szolgálatteljesítése a beleegyezésével meghosszabbítható. (2) A hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagja a más szerv illetékes vezet jének rendelkezései szerint teljesíti szolgálatát. Tevékenységére, munkarendjére, illetményére és illetményjelleg juttatásaira, pihen idejére, a kártérítésre, a más szervnél rendszeresített címek és egyéb elismerések elnyerésére, illetve viselésére a más szerv munkavállalóira vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy számára a rendfokozati illetménynek megfelel mérték pótlékot, betegség esetén távolléti díjat és az e törvény szerinti jubileumi jutalmat kell fizetni. A vezénylés id tartama alatt a rendfokozatot és a szolgálati viszonyt érint munkáltatói jogokat a miniszter, az egyéb munkáltatói jogokat a vezénylés helye szerinti szerv állományilletékes parancsnoka (vezet je) gyakorolja. (3) A hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagjának el léptetése, kitüntetése, fegyelmi felel sségre vonása, szolgálati vagy rokkantsági nyugállományba helyezése - a más szerv vezet jének javaslatára, illetve egyetértésével -, továbbá ruházati ellátmányának és a (2) bekezdésben nem említett járandóságainak biztosítása az eredeti fegyveres szervnél szolgálatot teljesít hivatásos állományúakra vonatkozó szabályok szerint történik. (4) A más szervnél teljesített szolgálat megszüntetésére az (1) bekezdés szerinti megállapodásban foglaltak alapján, illetve a más szerv vezet jének kezdeményezésére, valamint a hivatásos állomány tagjának méltányolható kérelme alapján kerülhet sor. A vezénylés megszüntetése esetén a hivatásos állomány tagja részére a fegyveres szerv valamely szervezeti egységénél a végzettségének, képzettségének és rendfokozatának megfelel, de legalább a vezénylést megel z beosztásával azonos szolgálati beosztást kell biztosítani. Amennyiben a hivatásos állomány tagjának ilyen beosztás nem biztosítható - de a vezénylés megszüntetését l számított egy éven belül ez lehet vé válhat - egyetértésével rendelkezési állományba helyezhet. Ebben az esetben az érintettet a vezénylést megel z szolgálati beosztásának megfelel en kell besorolni és részére az adott beosztásból ered korábbi pótlékok nélküli illetményt kell folyósítani. (5) Ha a hivatásos állomány tagja számára a (4) bekezdés szerinti szolgálati beosztás nem biztosítható, illetve az alacsonyabb beosztást nem fogadja el és rendelkezési állományba helyezésére sem kerül sor, akkor az érintett szolgálati viszonyát az 56. rendelkezéseinek megfelel en felmentéssel kell megszüntetni.

16 A fegyveres szerv hivatásos állományú tagjának az eredeti szervhez történ visszahelyezésekor alkalmazott szabályozás b vül. A 43. (1) bekezdésben meghatározott megállapodáson kívül megsz nhet a vezénylés más szerv (pl: a vezénylést megel z szolgálati hely) vezet jének a kezdeményezésére, illetve a hivatásos állományú kérelmére. Megsz nik - az el meneteli szabályok figyelembevételével történ - kötelez szolgálati beosztásba történ visszavétel. A hivatásos állományú vezénylésének megsz nésével a fegyveres szerv valamely szervezeti egységénél végzettségének, képzettségének, rendfokozatának megfelel szolgálati beosztást kell számára biztosítani. Ez a beosztás, nem lehet alacsonyabb a vezénylését megel z szolgálati beosztásánál. Abban az esetben, ha ilyen beosztás nincsen de 1 éven belül várható - pl. más hivatásos állományú nyugállományba vonulása miatt, - akkor a hivatásos állományú rendelkezési állományba helyezhet addig, amíg a beosztás meg nem üresedik. Abban az esetben, ha a fentiek alapján megfelel szolgálati beosztás nem várható, az érintett nem helyezhet rendelkezési állományba. Ilyen esetben a fenti követelmények figyelembevételével alacsonyabb beosztást kell neki felajánlani. Ha ezt nem fogadja el, akkor az érintett szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, kivéve, ha a Hszt ának (1) bekezdése alapján nem kerül rendelkezési állományba. Rendelkezési állomány 44. (1) A fegyveres szerv személyi állományába tartozó, de a fegyveres szervnél szolgálati beosztást be nem tölt személyt rendelkezési állományba kell helyezni. Ennek megfelel en a fegyveres szerv rendelkezési állományába tartozik: a) aki szolgálatát más szervnél teljesíti; b) akinek a beosztása létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt megsz nt, a szolgálat fels korhatárának betöltését megel z 1 éven belül, a korhatár betöltéséig, illetve akinek a beosztása a jelzett okok miatt sz nt meg, de más beosztásba tervezett, legfeljebb 1 évig; c) aki átképzésen vesz részt, a beosztásba helyezéséig; d) aki fels oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, a tanulmányai befejezéséig; e) akinek a részére az oktatási intézményben folytatott tanulmányai befejezése után felkészültségének megfelel szolgálati beosztás nem biztosítható, legfeljebb 1 évig; f) aki egészségi, pszichikai és fizikai állapota miatt eredeti szolgálati beosztását ellátni képtelen, az általa ellátható más beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 1 évig; g) aki szolgálati feladatait önhibáján kívüli okból (pl. gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság miatt) nem tudja ellátni, legfeljebb az ok megsz néséig; h) akit függetlenített szakszervezeti tisztségbe választottak, tisztsége betöltéséig; i) akit állami vezet vé kineveztek, megválasztottak, a tisztsége tartamára; j) akinek a részére a más szervhez vezénylés, illetve berendelés megszüntetését követ en a 43. (4) bekezdés, illetve a 248. d) pontja szerinti beosztás nem biztosítható, más beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig. Abban az esetben ha a hivatásos állományú vezénylése, berendelése megsz nt, és nincs végzettségének, képzettségének és rendfokozatának megfelel szolgálati beosztás, de az várható, akkor 1 évig rendelkezési állományba tartható. Ha az 1 év eredménytelenül telik el és számára