Madárközösségek Védelme

Átírás

1 Madárközösségek Védelme Európa teljes területe így Magyarország is a Nyugat Palearktisz állatföldrajzi régióba tartozik Dr. Gyüre Péter Magyarországon eddig előfordult madárfajok száma: 400 Fészkelő fajok: kb. 200 madárfaj (állandó és vonuló fajok) Téli vendég madárfajok: pl. kékes rétihéja, hósármány, fenyőrigó, csonttollú Tavaszi vagy őszi vonulás során megjelenő fajok: pl. Daru, nagy lilik, füstös cankó, szőlőrigó Ritka vendégek (kóborló fajok): pl. ékfarkú halfarkas, kenti csér, vándorfüzike, borzas gödény 1

2 Kovács András A Magyarországon előfordult madárfajok besorolása (Az MME Nomenclator Bizottság) A Magyarországon hitelesítetten előfordult madárfajok a következő kategóriákba sorolhatók A kategória: a faj legalább egy, minden valószínűség szerint természetes állományból származó egyede január 1. óta legalább egyszer hitelesíthetően előfordult Magyarország mai határain belül C kategória: a faj legalább egy egyede olyan önmagát fenntartani képes állományból jutott Magyarországra, mely emberi közvetítéssel alakult ki távol az eredeti, természetes elterjedési területétől (ide tartozik hazánk madárfajai közül a kanadai lúd, a halcsontfarkú réce, a fácán és a parlagi galamb) B kategória: a faj legalább egy, minden valószínűség szerint természetes állományból származó egyede kizárólag január 1. előtt fordult elő hazánk mai határain belül(talpastyúk) D kategória: a faj Magyarországon előfordult egyedének természetes állományból való eredete kapcsán kételyek merültek fel D A :azonfajokilletveadatoktartoznakide,aholfelmerülugyan a lehetősége a nem vad állományból való származásnak, de több érv szól a madár vad eredet mellett. Ebbe a kategóriába tartoznak azon esetek is, amikor a vad eredeten kívül potenciálisan megvan az esélye egy önnfenntartó, de betelepített populációból való származásnak is. D E :azonfajokilletveadatokesetébenhasználjukeztakategóriát, ahol a madarak eredetét illetően kétely merül fel, és a rendelkezésre álló ismeretek alapján jobban valószínűsíthető a szökött eredet. Ide tartoznak azon fajok illetve adatok is, mely fajoknak önnfenntartó, de betelepített populációja él Európában, mégis jelentős a fogságból való szökés esélye(pl.nílusi lúd). E kategória: a faj hitelesíthetően előfordult Magyarországon, az előfordult egyed azonban nagy valószínűséggel vagy bizonyosan nem vad eredetű (madárfajok, melyek Magyarországra jutása természetes úton nem valószínűsíthető elterjedésük miatt, továbbá olyan egyedek, melyeknél bebizonyosodott vagy nagy valószínűséggel feltételezhető az állatkerti eredet vagy az emberi közvetítés ténye).(pl. Mandarin réce) 1. JOGI VÉDELEM Madárvédelem - A MADÁRVÉDELEM FORMÁI Természetvédelmi törvény (védett fajok) 1996 évi LIII. törvény a Természetvédelemről január elsejével a 18/2008. (VI. 19.) KvVMrendelet módosítja a 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletet, mely a védett és a fokozottan védett növény-és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény-és állatfajok közzétételére vonatkozik. 2. GYAKORLATI MADÁRVÉDELEM hagyományos madárvédelem intenzív madárvédelem Magyarországon a hagyományos és intenzív madárvédelem gyakorlatában kiemelkedő szerepet tölt be a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Budapest, Költő u. 21., 1121; 2

3 Hagyományos madárvédelem Madártelepítés a) fészkelőhelyek biztosításával mesterséges fészekodú kihelyezése b)a környezet alakításával bokrosok, élősövényektelepítése, megfelelő metszése, vegyszermentes kertművelés 2. Madáretetés (téli etetés, táplálékot adó növények ültetése) 3. Madáritató és fürdő létesítése másik madárvédelmi berendezés működtetése MME Madárbarát kert A GYAKORLATI MADÁRVÉDELEM a legveszélyeztetettebb madárfajok (pl. ragadozó madarak), valamint a nagyobb állományban megjelenő, de természetvédelmi, biológiai, gazdasági szempontból fontos fajok, ezek életközösségeinek, élettereinek védelmében történő intenzív közreműködés több madárfaj állományának fenntartása, gyarapítása - a tényleges jogi védelmen túl AZ INTENZÍV MADÁRVÉDELEM nem egy-egy életközösségnek és élettérnek, fajcsoportnak nyújt általános védelmet mit véd? egyes költőpárokat veszélyeztetett fészkeket egyes egyedeket fokozottan védett, kihalás szélére került fajokat! FÉSZKELŐHELYEK BIZTOSÍTÁSA FÉSZEKŐRZÉS ritka, költés közben fokozottan veszélyeztetett fajok - pl. kerecsensólyom hagyományos és intenzív madárvédelem kapcsolata FÉSZKELŐHELYEK BIZTOSÍTÁSA, FÉSZEKKOSARAK hagyományos/intenzív madárvédelem fehér gólya TOJÁS- ÉS FIÓKAMENTÉS fészek erősen veszélyeztetett szülőmadarak nem képesek a tojásokat kikelteni, vagy a csibéket felnevelni pl. túzok 3

4 TÁPLÁLKOZÁSI LEHETŐSÉGEK BIZTOSÍTÁSA specialista fajok legfontosabb táplálékok - pl. kerecsensólyom - ürgetelepítés ZÁRTTÉRI TENYÉSZTÉS ex situ védelem végveszélybe került madárfajok utolsó esélye gyarapítási, bevezetési, visszatelepítési programot előzi meg előnyei hátrányai: jobb reprodukciós eredmények nagyobb tojás- és fiókaszám kisebb fiókamortalitás szabadon engedés nehézségei genetikai leromlás genetikai változatosság csökkenése a tanulási készségek romlása, ill. hiánya a koncentráció problémája a feleslegben lévő állatok problémája REPATRIÁCIÓ mesterséges körülmények között felnevelt madarak visszaengedése a természetbe módszerek kidolgozása gyarapítási program bevezetési program visszatelepítési program gyakorlati alkalmazás kemény szabadon engedés puha szabadon bocsátás PéchyT. ELEKTROMOS TÁVVEZETÉKEK SZIGETELÉSE nagytestű ragadozómadarak védelme PéchyT SÉRÜLT MADARAK GYÓGYÍTÁSA ELEKTROMOS TÁVVEZETÉKEK SZIGETELÉSE földkábelezés középfeszültségű távvezetékek szigetelőpapucs, távtartó madarak állatorvosi gyógykezelése állatkórházi ellátása gyógyulásuk után természetbe való visszahelyezése mit gyógyítanak? természetes sérüléseket, fertőzéseket túl emberi tevékenységek következtében szerzett sérülések, mérgezések, országúti károk, orvvadászat a maradandó károsodást szenvedett, a természetbe való visszahelyezésre alkalmatlan egyedek tenyésztése, zárt téri szaporítása, tartása

5 ÚJRA SZABADON Magyarország élıhelytípusai - Általános Nemzeti Élıhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR) A Hínarasok B Mocsarak U8 Folyóvizek U9 Állóvizek Vizes élıhelyek D Üde sík- és dombvidéki rétek és rétlápok E Domb- és hegyvidéki gyepek F Szikesek G Nyílt szárazgyepek H Zárt száraz és félszáraz gyepek Rétek, legelık J Liget- és láperdık K Üde lomboserdık L Zárt száraz lomboserdık M Fellazuló száraz lomboserdık és cserjések N Fenyıerdık T Agrár élıhelyek Erdık U Egyéb élıhelyek (Lakott területek, homokbányák) Vizes élıhelyek madarai (Lúdalakúak, Lilealakúak, Gólyalakúak) Ritka és Telepesen fészkelő madarak Monitoringja(RTM) Elsődleges cél a Magyarországon fészkelő ritka, veszélyeztetett és a telepesen fészkelő madárfajok állományának becslése és a létszámukban bekövetkező változások nyomon követése évről-évre. Telepesen fészkelő fajok Fészkelési időszakban csak egyszer! A legtöbb esetben közvetett módszerekkel is lehet a fészkelő állományt becsülni. 5

6 Kárókatonák, gémek A sűrű nádban vagy megközelíthetetlen, iszapos talajú erdőben költő gémtelepeken a fészkelő párok számára a fészkelő helyekre alkonyatkor behúzó vagy azt hajnalban elhagyó madarak száma alapján következtethetünk. Sirály-, csér- és szerkőtelepeken többféle módszert is használhatunk. Az egyik a direkt számolás, amikor egy jó kilátást nyújtó pontról leszámoljuk a biztosan elfoglalt fészekhelyeket, vagyis a láthatóan lakott fészkeket és a kotló madarakat. Ezt a fészkelési időszak elején (amikor a legtöbb pár tojásokon kotlik), napközben lehet a legnagyobb hatékonysággal elvégezni. Mivel nem okoz közvetlen zavarást, ez a legkedvezőbb módszer, de csak kisebb, jól áttekinthető telepeken alkalmazható. A számolást a költési időben legalább háromszor el kell végezni. Egy viszonylag megbízható módszer a fészektelepen tartózkodó összes madár egyszeri felriasztása, és a levegőben levő madarak többszöri megszámlálása. A számlálások eredményeit kell átlagolni, és ezt kettővel osztva kapjuk a párok közelítő számát. Vizeken fészkelő fajok Egyes nem szigorúan territórium-tartó vízimadárfajok (vöcskök, nyári lúd, récefajok, szárcsa), amelyek általában sűrű növényzetben költenek, külön problémát jelentenek, mert a hagyományos territórium- térképezéssel nem nyerünk pontos képet az állományukról. Ezen fajok esetében kielégítő eredményt nyújt a fiókavezetési periódusban a nyílt vízfelületeken kora reggel vagy késő délután a fiókákat vezető családok számolása. Partimadarak A partimadarak (limicolák) többsége csak a fészek közvetlen környékén tart territóriumot, így laza telepekben költő fajoknak tekinthetők. Ezeknél szintén a természetvédelmi megfontolások az irányadók, tehát kerüljük a fészkek közvetlen leszámolását, hacsak erre nincs egyéb ok. Nyílt terepen, vaksziken, rövidfüvű legelőn költő fajok (gulipán, székilile, bíbic) esetében a fészken ülő vagy annak közelében szedegető párok távolabbról is jól elkülöníthetőek, távcsővel vagy teleszkóppal megszámolhatóak. Az egyes párok hozzávetőleges helyét is rögzíthetjük a térképen, de egyszerűbb egy-egy laza telep vagy kisebb állomány számát és helyzetét megadni. Magasabb növényzetben költő fajok esetén (piroslábú cankó, nagy goda) kisebb zavarás esetén a fészkelőhely felett keringő madarak számlálása (elosztva kettővel) adhat eredményt a fészkek megkeresése nélkül. Éjszakai aktivitású fajok Néhány madárfaj (elsősorban a vízicsibék, haris) territórium-tartó aktivitásának a csúcsa a késő esti-éjszakai órákra esik. Az érintett fajoknak a felmérését ezért éjszaka kell elvégezni, a territórium-tartó egyedek hangja alapján. Ezeknél a fajoknál csak akkor lehet a fészkelést egy adott négyzetben kizárni, ha a fenti módszer alkalmazásával győződtünk meg erről! (A vizsgált faj hangjának magnetofonról való lejátszása, az állományfelméréskor kerülendő!) Vonuló Vízimadár Monitoring program (VVM) Célok, alapvető módszerek Az MME Vízimadár-védelmi Szakosztály által összehangolt program elsődleges célja, hogy naprakész adatokat nyerjünk a Magyarország területén gyülekező, átvonuló, illetve telelő vízimadár populációk nagyságáról és elterjedéséről, továbbá hosszú távon trendeket határozhassunk meg a felmérésbe vont vízimadár fajokról. A fenti célokat egy szervezett hazai felmérő hálózattal, illetve további együttműködő társadalmi szervezetekkel tudjuk megvalósítani. - Minimálisan havi egy alkalommal (a hónap közepéhez eső hétvége szombatján) végzett számlálásokkal. - Minimálisan meghatározott számú vizes élőhely lefedésével. - Minimálisan meghatározott számú faj mindenkori jelenlevő állományának meghatározásával. - A lehető legtöbb önkéntes felmérő bevonásával. 6

7 Magyar Vízivad Monitoring A Magyar Vízivad Információs Rendszer Vízivad Adatbázisának a fajok természetes állománynagyságát, aktuális diszperzióját és a vízivad közösségek ugyancsak aktuális összetételét meghatározó megfigyelő rendszere a tartósan működő Magyar Vízivad Monitoring. A megfigyelések köre az alábbi taxonokra terjed ki: Búváralakúak (Gaviiformes), Vöcsökalakúak (Podicipediformes), Lúdalakúak (Anseriformes) minden fajára, továbbá a kárókatonára (Phalacrocorax carbo), a kis kárókatonára (Phalacrocorax pygmaeus), a nagy kócsagra (Egretta alba), a szürke gémre (Ardea cinerea), a szárcsára (Fulica atra), a darura (Grus grus) és a réti sasra (Haliaaetus albicilla), azaz összesen 51 fajra. Madárvédelem vizes élőhelyeken Élőhely védelem -Mocsarak, szikes tavak, lápok NATURA 2000 Kezelési formák Megmentés - prezerváció: természetes szukcessziós létfenntartó folyamatok kedvező környezeti feltételeinek megőrzése, védelme Állapotrögzítés - konzerváció: kedvező állapot megőrzése Kezelési formák Rekonstrukció: kívánt korábbi állapot elérése a meglévő maradványok felhasználásával Rehabilitáció: egy nyomtalanul eltűnt, de a terület ősi elemeihez tartozó élőhely mesterséges kialakítása Létesítés - kreáció: adott területen korábban nem létező, de a tágabb környezetben feltételezhetően meglévő, a kiterjedt kultúrtájat színesítő, lehetőleg őshonos fajokból álló élőhelytípus kialakítása Füves puszták, rétek legelık madarai (Darualakúak, Sólyomalakúak, Énekesmadár alakúak) Élıhely kezelés - Legeltetés, kaszálás Ritka és Telepesen fészkelő madarak Monitoringja(RTM) Mindennapi Madaraink Monitoringja(MMM) A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Monitoring Központja 1998-tól új felmérő programot indított a gyakori, jól ismert fészkelő madaraink állományában bekövetkező változások hosszú távú nyomon követésére. A program elindításának előzménye, hogy az Európai Madárszámlálási Tanács (EBCC) egy olyan egységes módszer szerinti felmérő programot szeretne indítani Európában, mellyel hatékonyan lehet követni a főbb élőhely- típusokon végbement változásokat, az ott fészkelő madárállományok alapján. 2,5x2,5 UTM négyzet, 2 számlálás - Április 15. és május 10. és Május 11. és június 10. között Kedvenc Madarászhelyem program (KM) Vonuló fajok felmérése 7

8 Erdık madarai (Sólyomalakúak, Bagolyalakúak, Galambalakúak, Énekesmadár alakúak) Ritka és Telepesen fészkelő madarak Monitoringja(RTM) ragdozó madarak, baglyok Mindennapi Madaraink Monitoringja(MMM) 2,5x2,5 UTM négyzet, 2 számlálás - Április 15. és május 10. és Május 11. és június 10. között Kedvenc Madarászhelyem program (KM) pl. harkályok Vonuló fajok felmérése - madárgyűrűzés Madárbarát erdıgazdálkodás termőhelynek megfelelő fafajmegválasztás természetes felújítás alkalmazása fajgazdag, elegyes, lehetőleg többszintes állományok létesítése stabilitást fenntartó faállomány szerkezet kialakítása genetikai, faji és ökológiai sokféleség fenntartása Fakitermelések időbeli korlátozása Fakitermelések térbeli korlátozása Erdőszerkezeti elemek védelme elhalt faanyag erdőben tartása A PRO SILVA a természetes folyamatokra alapozott erdőgazdálkodás Mezıgazadasági területek madarai (Lúdalakúak, Darualakúak, Lilealakúak, Sólyomalakúak, Énekesmadár alakúak) Fészkelő- és táplálkozóhelyek biztosítása: odú, műfészek, etető- és itatóhelyek A mezőgazdasági területekhez kötődő madárfajok állományai aggasztó mértékben megcsappantak. Egyedszámuk 1980 óta 50%-kal csökkent. Ritka és Telepesen fészkelő madarak Monitoringja(RTM) 120 Trends of common farmland birds in Old and New EU countries 120 Regional trends of com mon forest birds i n Europe +6% East (34) Mindennapi Madaraink Monitoringja(MMM) 2,5x2,5 UTM négyzet, 2 számlálás - Április 15. és május 10. és Május 11. és június 10. között Kedvenc Madarászhelyem program (KM) Erdei pacsirta (Lullula arborea), Mezei pacsirta (Alauda arvensis), Nádirigó (Acrocephalus arundinaceus), Tövisszúró gébics (Lanius collurio), Sordély (Miliaria calandra) Vonuló fajok felmérése Population index (first year=100) EBCC/RSPB/BirdLife/Statistics Netherlands -26% New EU (23) -42% Old EU (33) Year Az európai madárvédelmi szervezetek a Közös Agrárpolitika (KAP) hathatós reformját követelik, az Európai Unió agrár-támogatási politikája vezetett ugyanis ahhoz, hogy a mezıgazdaság jelentısen intenzívebbé vált. Habár ezt a nyomást az egymást követı reformok csökkentették, úgy tőnik, a KAP még mindig hátrányosan érinti a mezei madarakat és általánosságban az európai környezeti állapotot. Population index (first year=100) EBCC/RSPB/BirdLife/Statistics Netherlands +3% West (30) -23% South (29) -24% Nor th (15) Year 8

9 A mezıgazdaság madárvédelmi lehetıségei változatos vetésszerkezet gyomos táblaszegélyek meghagyása bokorsorok, mezővédő erdősávok megőrzése, telepítése betakarítás után tarlósávok parlagon hagyott területek tarlóégetés elhagyása körültekintő vegyszerhasználat betakarításnál is fontosak a természetvédelmi szempontok táplálkozóhelyek biztosítása: etető- és itatóhelyek Emberi környezetben, lakott területeken elıforduló madárfajok Galambalakúak, Énekesmadár alakúak) Támogatások, Agrártámogatás -madárvédelmi berendezésekre és élőhelyvédelmi intézkedésekre Ritka és Telepesen fészkelő madarak Monitoringja(RTM) Mindennapi Madaraink Monitoringja(MMM) 2,5x2,5 UTM négyzet, 2 számlálás - Április 15. és május 10. és Május 11. és június 10. között Madárbarát óvoda, iskola Madárbarát kert Madárbarát munkahely Madárbarát panel Fészkelőhelyek (odúk, költőládák, fecsepelenka, gólyakosár) Parkok (bokrok, sövények) Etetők, itatók Urbanizálódó fajok vizsgálata Vonuló fajok felmérése 9