REFORMÁTUS KÁNTOR. Szerkeszti: Bódiss Tamás, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatalában

Átírás

1 Magyar Egyházzene XXII (2014/2015) Szerkeszti: Bódiss Tamás, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatalában A Veszprémi Református Egyházmegye ének-zeneügyi helyzete Fiatal református kántorként 2013 végén érett meg bennem a felismerés, hogy a néhány kilométerre élő gyülekezetek tagjait, lelkipásztorait és kántorait, templomait és hangszereit is megismerjem. A következő év elején elkezdtem akkor még saját szolgálati helyeim közvetlen környezetében körbelátogatni a vasárnapi istentiszteleteket. Érdeklődésemet látva a 2015 elején indult újabb választási ciklusban az egyházmegyei közgyűlés hat évre ének-zeneügyi szakelőadónak választott. Ettől kezdve már hivatalból folytattam a gyülekezetlátogatásokat. Néhány apró szórvány kivételével sikerült minden templomunkban legalább egy alkalommal részt venni istentiszteleten, beszélgetni a lelkipásztorokkal, kántorokkal, presbiterekkel és gyülekezeti tagokkal. Sikerült a templomokat, gyülekezeti termeket körbefényképezni, különös tekintettel az ott található hangszerekre. Ezek alapján sikerült létrehozni egy adatbázist, amely a szakrális terek és hangszerek állapotának leírásán és részletes fotódokumentációján kívül az egyházmegye gyülekezeteiben szolgáló lelkipásztorok és kántorok elérhetőségeit is tartalmazza. Egyházmegyénk 34 egyházközségében 63 helyen tartanak rendszeresen istentiszteleteket 32 lelkipásztor szolgálatával. A hangszerek 15 helyen némán állnak, mivel nincs, aki megszólaltatná őket, 15 helyen pedig a lelkipásztor ül a billentyűkhöz. 3 olyan gyülekezet van, ahol 2 4 személy látja el a kántori feladatot. A 33 helyen összesen 28 kántor szolgál, jól látszik, hogy néhányan több gyülekezetben is rendszeresen muzsikálnak. A 28 kántor közül 11-en rendelkeznek felsőfokú zenei végzettséggel (vagy járnak egyetemre), de csak hárman diplomáztak zongoristaként vagy egyházzenészként. A templomok s gyülekezeti termek téli-nyári kettőssége miatt mintegy 100 helyszínen zajlanak az istentiszteletek. Összesen 154 hangszer vagy hangszerpótlék áll a gyülekezetek rendelkezésére, melyek között 20 sípos orgonát találhatunk. A sípos orgonák fele komoly felújításra szorul, a 23 elektromos és digitális orgonának mintegy a fele pedig teljességgel használhatatlan. Ezek közt 8 régi típusú szintetizátor is található; méltatlanok liturgikus használatra. A hangszerek közt egy zongora és három pianínó is található, általában jó állapotban. Egy gyülekezetben rendszeres a dicsőítő zenekar szolgálata.

2 326 A fentiek alapján kimondhatjuk, hogy a templomoknak körülbelül 10 15%- ában áll valóban megfelelő, sípos orgona. Ehhez hasonlóan 15 20%-os arányban szolgálnak viszonylag jó állapotú harmóniumok, pianínók vagy zongorák. Leszámítva a gyülekezetek mintegy 25%-át, ahol nincs rendszeres hangszeres szolgálat, a fennmaradó kb. 40% esetében valamilyen hangszerpótlék: digitális vagy elektromos orgona, esetleg szintetizátor szól. Bíztató jel, hogy egyházmegyénkben előkészítés alatt áll egy alapítvány, amely első renden hangszerparkunk karbantartását, fejlesztését szolgálja a jövőben. A 63 gyülekezetből 8 10 helyen működik gyülekezeti kórus, van, ahol vegyes kamarakórus, máshol kis nőikar vagy férfidalárda, esetleg önálló gyermekkórus. Általában hetente próbálnak, mások alkalmilag gyakorolnak. Arra is akad példa, hogy szomszédos gyülekezetekből állnak össze énekelni, esetleg protestáns vagy ökumenikus kórus alakul a településen élő testvérekkel. Jól látszik, mennyi módja lehet a közös énekléssel való istendicsőítésnek, amely mindenképpen pozitív élmény a kórustagoknak éppúgy, mint ahogy lelki feltöltődést jelenthet szolgálatuk az adott gyülekezetnek vagy közösségnek, emelvén ünnepi alkalmaik fényét is! Bizakodásra ad okot, hogy gyülekezeteink 15 20%- ában működik éneklő közösség! Varga Áron 120 éve született a Kálvin téri egyházközség egykori orgonistája: Ákom Lajos Ákom Lajos március 7-én a partiumi Margittán született. Fiatal orgonaművészként, 26 évesen választották meg gimnáziumi énektanára, Krausz Gusztáv halálát követően Kálvin téri orgonista-kántornak, és ezt a szolgálatot 46 éven keresztül, egészen haláláig minden történelmi változás és megpróbáltatás ellenére hűségesen ellátta ban érettségizett a budapesti Lónyay Gimnáziumban, majd a vegyésztanulmányokat abbahagyva közt a Zeneakadémia diákja volt. Orgonát Antalffy-Zsíross Dezsőnél, zeneszerzést Weiner Leónál tanult. Pályája első évtizedében igen sokat koncertezett bel- és külföldön (Ausztriában, Olaszországban, Svájcban), majd közt a Nemzeti Zenedében tanított orgonát. A II. világháborút követően koholt vádak alapján őt is meghurcolták. Nem vállalt semmilyen megalkuvást, így oktatási intézményben nem kapott állást. Egyházi szolgálata mellett magánórákat adott. Tanítványai közé tartozott többek között Beharka Pál és Szathmáry Zsigmond is. Halála után a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Az orgonista. A pesti református egyházközség parokhiális tanácsa 1921-ben két kántori státuszt: egy orgonista- és egy egyházkarnagyi állást hozott létre. Az orgonista, Ákom Lajos volt felelős a vasár- és ünnepnapi istentiszteletekért, a karnagyként megválasztott Árokháty Béla orgonált hétköznapokon és szer-

3 327 vezte a kórust, akik vasárnapi és ünnepi istentiszteleteken énekeltek. Mindketten évi négy egyházi hangversenyre voltak kötelezve, továbbá a téli hónapokban hetenként egy zenés áhítatot tartottak. 1 Ákom zeneakadémiai orgonatanára, Antalffy-Zsiross Dezső a párizsi Vincent d Indy közvetítésével maga César Franck tanítványi örökségét adhatta át a fiatal orgonistának. Így Ákom kiemelkedő képviselője volt az ún. francia iskolának, miközben Magyarországon akkor alapvetően a német játékstílus volt a meghatározó. Csak néhány fennmaradt rádiófelvétel tanúskodik virtuóz, pontos, ugyanakkor kifinomult zeneiségről tanúskodó orgonajátékáról. A magyar zenei életről 1929-ben kiadott, átfogó képet adó album 2 így méltatja: A zeneművészeti főiskolán, az utóbbi évtizedekben képzett számos neves orgonaművészek egyik legjobbja, amit három sajtóméltatással támaszt alá: Orgonavirtuózaink közül Ákom Lajos az egyik legtehetségesebb és legképzettebb. Játékában a legszebb harmóniákká egyesül a komoly mélység, egy virtuóz technikai kidolgozottság és a finom színek skálája. (Budapesti Hírlap) A mindig ízléses regisztrálás: abszolút biztos, szinte zongoraszerűen könnyű technika, kristálytiszta hangvezetés, vakító fantázia. (Magyarság) Szakértő és teljes ember, akinek a játékában valódi költészet szólal meg. Hangszerét kifinomult hangzással kezeli. A friss, természetes, minden hamis vihartól mentes felfogása duplán jót tesz a publikum fülének és stílusértelmezésének. (Pester Lloyd) Orgonaművei a 150. genfi zsoltár dallamát felhasználó eredetileg Improvisatio feliratú kompozíción kívül nyomtatásban nem jelentek meg. 3 A fennmaradt orgonaművek kéziratai sokszor csak vázlatos lejegyzések, melyek azt éreztetik, hogy szerzőjük alapvetően az improvizáció műfajában érezte magát otthon, a futamokkal, apró figurációkkal zsúfolt kottakép ugyanakkor egy virtuóz hangszeres technikával rendelkező orgonaművészről tanúskodik. Az 50-es évek közepén, a Református Korálkönyv szerkesztése idején Ákom önállóan megharmonizálta az énekeskönyv összes dallamát. Itt sem vállalt megalkuvást, így letétjei nem kerültek be a hivatalos korálkönyvbe, de önálló gyűjteménye tanítványainak köszönhetően több példányban is ránk maradt. A kóruskarnagy. Árokháty és Lajtha László 1927-ben egyesületként alakította meg a Goudimel-énekkart, majd a pesti református egyházhoz fordultak, kérve hogy az egyházközség fogadja be és vegye pártfogásába őket. A presbitérium 1 Bővebben erről: BÓDISS Tamás: Lajtha László, a református egyházzenész, Magyar Egyházzene XX (2012/2013) Ungarischer Künstler Almanach. Das Kunstleben Ungarns in Wort und Bild. Red. Béla DIÓSY. Budapest (Az idézett szöveget fordította BT.) 3 Megjelent BEHARKA Pál Gyülekezeti orgonajáték című orgonaiskolájában. Bp,

4 ban a Goudimel Énekkart a budapesti ref. egyházközség hivatalos énekkarának nyilvánítja. A kórussal, mely valószínűleg a Nemzeti Zenede és a Zeneakadémia hallgatóiból, valamint más önkéntesen jelentkező tagokból állt, több fellépésen szóló orgonaművel is közreműködött Ákom Lajos. 4 Különösen értékes egy 1935-ös húsvéti rádiós istentisztelet alkalmával neki írt köszönő levél. A mai Kálvin Kórus elődje 1947-ben, a háborút követő években alakult meg gyülekezeti énekkarként, immár Ákom Lajos vezetésével. Erről az egyéves évfordulón kiállított oklevél tanúskodik. Fellépéseikről nincsenek adataink, de a kórus birtokában ma is több kotta található ebből az időszakból. A Kálvin Kórus vezetőjeként több kórusművet komponált, elsősorban az énekkarnak. Két kompozíciója: a Kónya Sándor gimnáziumi tanár szövegére írt Ima, valamint a Muraközy Gyula lelkipásztor versére írt Bartimeus nyomtatásban is megjelent 1995-ben a Református Egyházzenészek Munkaközössége (ReZeM) gondozásában. Kéziratban fennmaradt egyházi kórusművei: Betlehemi ének (Domján János szöv.), Csendesség (Kenéz Ferenc szöv.), Irgalom (Palotai József szöv.), Dicsőült helyeken, Nagy hálát adjunk, Ó, Sion, ébredj, Te szenvedsz értem, valamint a bibliai szövegre készült 95. zsoltár. Két kiemelkedő orgonakíséretes kórusa az önálló orgonaműként is ismert 150. zsoltár, valamint az Áldjad én lelkem korált feldolgozó Hálaének. Az egyházi kórusművek mellett szólóénekre írt kompozíciói is jelentősek ben Ady-verseket zenésített meg (Álmom az Isten, Az Úr érkezése, Ezüst patkós paripámhoz, Kiskarácsonyi ének, Nem jön senki, Szelíd esti imádság, valamint Sírni, sírni, sírni), de más költők verseit is feldolgozta, némelyeket kórusra (Áprily Lajos: A rím, Tavaszodik, Reményik Sándor: Templomok, Czuczor Gergely: Farsangom / vegyeskar, Kisfaludy Károly: Hej csicsergő / vegyeskar, Kiss József: Borongás, Oscar Wilde: A kert). Filmzene. Ákom Lajost a nagyközönség néhány különösen népszerűvé vált dalon keresztül ismeri. Népdalfeldolgozásai és szórakoztató nótái különböző kiadványokban jelentek meg. Mi lehet ennek magyarázata? Talán Weiner-tanítvány lévén nem volt alkalma a népzenével megismerkedni? Talán úgy érezte, hogy e dalokon keresztül tudja magyarságát leginkább kifejezni és mások előtt is megvallani? A film műfajával Ákom már nagyon korán kapcsolatba került. A némafilmek idején mint moziorgonista kereste a kenyerét, valószínűleg ez is hozzájárult kitűnő improvizációs készségének ki- 4 Gyülekezeti estély november 2-án, zenés áhítat május 9-én, Az evangélium a zeneművészetben műsorösszeállítás. A dokumentumokat, leveleket a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltára őrzi.

5 329 alakulásához. Később, között a Magyar Írók Filmje Vállalat számos filmjéhez ő írt kísérőzenét. Az első film a Két fogoly volt Jávor Pállal és Bajor Gizivel a főszerepekben, mely a háború és hadifogság miatt szétszakadt kapcsolatról és ennek családi következményeiről szól. A következő évben bemutatták A leányvári boszorkány-t, mely inkább vígjáték. Két Jókai-regény (Fekete gyémántok, Sárga rózsa) is Ákom zenéjével készült, az utolsó filmek egyike (Szeptember végén) pedig Petőfi Sándor alakjához kapcsolódott. Egyházzenei műveltsége. Széles, átfogó látókörről tanúskodik az az 1958 májusában írt, csupán kéziratban megmaradt írása, melyben az egyházi műzene jelentőségéről írva próbálja ennek a református egyházban tapasztalt hiányát megválaszolni. Tanulmányának elejét és végét közöljük az alábbiakban. Így emlékezzünk és őrizzük meg Ákom Lajos Istenhez, egyházához és nemzetéhez hű alakját szívünkben. Bódiss Tamás

6 330 Zene a református liturgiában Sokszor álltam már különböző emberek kérdéseinek kereszttüzében, akik templomi istentiszteleteink zenei sivárságát kifogásolták. Sehogy sem tudták megérteni egyházi vezetőségünknek a zene iránt tanúsított érdektelen magatartását. Más felekezetek legyen az római vagy görög katolikus avagy evangélikus, baptista képességeik szerint zenekarral, vagy kisebb-nagyobb kórusokkal igyekeznek az egyházi zene legnemesebb kincseit megszólaltatva a lelkeket fogékonyabbá, az Ige befogadására alkalmasabbá tenni. Ki tagadhatná azt az elementáris hatást, amit egy Händel-oratórium, vagy Bach kantátáinak, passióinak hallgatása gyakorol a gyülekezet lelkére. Hányan elmondták, hogy mikor ezeket a kantátákat, oratóriumokat hallgatják, mennyire átérzik gyarló kicsiny voltukat, és hogy ennek felismerésében elkönnyesednek, majd kibeszélhetetlen vigasztaló és felemelő erőt éreznek a zárókórusok megnyugtató hangjainál. Hiszen kétségtelen, hogy egyes emberekre a szó, másokra inkább a zene hat elemi erővel, s azt hiszem, sokan érezték már közöttünk, hogy vannak a lelki megindulásnak olyan távlatai, amikor a szót súlyosnak, nehéznek, kifejezéstelennek érezzük, és ezen a ponton a zene tudja csak áthidalni a végtelenbe suhanó lélek érzéseit. [ ] Németországban éppen Luther Márton kezdeményezésére megindult az egyházi zene reneszánsza. Isten kegyelméből a zenei zseniknek valóságos csillaghullása volt az az idő, amikor is egymás után jöttek Pachelbel, Praetorius, Buxtehude, Franck M., Schütz, Gumpelzhaimer, Telemann, a Bach-család, és mint koronája, a nagy kiteljesedés, Bach János Sebestyén és Händel Frigyes. Ez a hatalmas egyházzenei mozgalom vetette meg az alapját annak az óriási zenei felvirágzásnak, amely Haydnt, Mozartot és Beethovent adta a világnak. Ez a csodálatos zenei folyam nem tudott hozzánk eljutni akkoriban, csak a XX. században, még inkább a mai időkben ismerkedünk meg a protestáns

7 331 zenekultúra remekeivel. Lassan feloldódott az egyházi tilalom, amelyet az orgona és a kórus használatára szabott ki, hivatalosan az evangélikusok rózsahegyi zsinata 1707-ben, míg a reformátusok bögözi zsinata 1763-ban teszi szabaddá az egyházzene útját. Általában 1720-tól veszi kezdetét az orgona elterjedése templomainkban. Segítségül jött Apáti János, ig Sárospatakon képezte ki a kiváló orgonászokat s ő látta el az egész országot jól képzett orgonistákkal. Ma már nem kell attól tartanunk, hogy a pápistaság gyanújába esünk, ha templomainkban jó hangszereket és jó kórusokat szólaltatunk meg Isten dicsőségére. De hogy ezeket megvalósíthassuk, három kérdést kell minél rövidebb úton tető alá hozni 1. a kántorképző felállítása, 2. korálkönyv kiadása, 3. központi énekkar felállítása. [ ] Szerény véleményem szerint ennek a három problémának a megoldása lenne az első lépés, hogy liturgiánk zeneietlensége, ma már kissé túlzottnak tetsző puritánsága, az ezekből adódó, belső zenei szépségektől megfosztott sivársága fokozatosan megszűnjék. Hiszem, hogy istentiszteleteink mélysége, áhítata jobban kiteljesednék, gyülekezeteink szíve nagyobbra tárulna az Ige gyümölcsöt hozó befogadására, ha a zenét fontosnak tartva, egyházunk vezetősége tiszta szívvel és elhatározó szándékkal, szükségesnek látva ezeknek a sajgó problémáknak megoldását, a megvalósulás útjára tereli, hogy istentiszteletünk méltóbb legyen egyházzenei szemszögből is, az Isten dicséretére.

8 332 Akkor talán el tudjuk érni azt az áldásos állapotot, mikor az istentiszteletre sereglő gyülekezet az orgona hangjait hallva, földöntúli ünnepélyességgel telítődve, láthatatlanul száll mind közelebb az Egek Urához. S ahogy az istentisztelet folyamán vezeti az orgona hangja is a lelkeket, mindig jobban és jobban a töredelmes megalázkodás felé, éppen úgy kimenetelkor az orgonából felcsendülő ujjongó hallelujázás tölti be boldog lelküket, az Ige még teljesebb megélésére. Budapest, május 23-án Ákom Lajos A miskolci Cantus Firmus Énekkar 35 éve június 27-én a miskolci Kossuth utcai református templomban zenés istentisztelet keretében, az egykori tagokkal kiegészülve hálaadással emlékezett alapításának 35. év-fordulójára a Cantus Firmus Énekkar. A kórus 1980-ban alakult azt követően, hogy Veresné Petrőcz Mária karvezetőt a Tiszáninneni Református Egyházkerület ének-zeneügyi előadóként alkalmazta. Ő gyűjtötte maga köré a fiatalokat, akik a régi belvárosi parókia egyik helyiségében kaptak helyet a gyakorlásra. A kis társaság Egyház-kerületi Ifjúsági Énekkar néven formálódott kórussá. Az indulásban Berkesi Sándor is segített, aki többször eljött Debrecenből és bátorította, bíztatta, tanította a kis csapatot. A kezdeti években a kórusvezető csak szigorúan éves munkaterv szerint végezhette munkáját. A gyülekezeti meghívásokat a lelkészek alázatos hangú kérelmei alapján a kerület vezetése engedélyezte. A merev formák ellenére a gyülekezeti kiszállások valamiféle szabadságot jelentettek a 80-as évek megdermedt egyházi életében. Az ifjúsági énekkar eljutott az egyházkerület szinte minden részébe. Az évek során a kórushoz több zeneileg is képzett tag csat-lakozott, akik a zenei szakközépiskolában vagy a főiskolán tanultak. A zenei színvonal jelentősen emelkedett, így komolyabb művek tanulásába is bele lehetett kezdeni ben rövid időre Borbélyné Béres Enikő, majd két évre az egyházkerület újabb énekzeneügyi előadója: Soós Andrea vette át a vezetést. Az 1990-es egyházi választások után alapjaiban megváltozott a helyzet. A szolgálatok szervezésére teljes szabadságot kaptunk és a kórusvezetést ekkor vette át Szűcs Sándor főiskolai tanár, aki azóta is irányítja a munkát. Zenei, emberi és keresztyén lelkület tekintetében kórus és vezetője összehangolódott, amit létszámbeli gyarapodás, intenzívebb próbák, igényesebb, nagyobb szabású művek is jeleztek. Külföldi utak és CD-felvételek követték egymást. Az énekkar szoros kapcsolatot alakított ki Gárdonyi Zsolttal is, aminek több itthoni és németországi hangverseny lett a gyümölcse. Az egyházi tevékenység mellett világi meg-hívásoknak is eleget tettek, az ökumenikus kapcsolatok bővültek, a gyülekezeti meghívások azonban kissé alábbhagytak. A 90-es évek végén az egyházkerület a kórus támogatására alapítványt hozott létre. Az ifjúsági jelzőt elhagyva ekkor lett nevük Cantus Firmus Énekkar. Az ének-karban hoszszabb vagy rövidebb időt eltöltve eddig legalább 250-en megfordultak. Kiváló egyházzenészek és orgonisták tartoztak tagjai közé, mint pl. Andrássyné Mátyus Gabriella, Kántor Péter, Varga László, Mikesi Tibor, Méhes Balázs. A kórus repertoárját a reformáció egyházzenei forrásaiból meríti, műsorát az állandóság és a megújulás jegyében alakítja. Rózsa Tibor (a kórus-alapítvány kuratóriumának elnöke)