- 1 - T Á J É K O Z T A T Ó A nyugdíjrendszer változásainak gyakorlati hatásai

Átírás

1 - 1 - T Á J É K O Z T A T Ó A nyugdíjrendszer változásainak gyakorlati hatásai Az elmúlt év végén két törvény került kihirdetésre, amely a nyugdíjrendszer átalakítását célozza meg: - a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló évi CLXVII. törvény és a - a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény. E törvények gyökeresen átalakították a társadalombiztosítási nyugellátás struktúrájának korábbi szabályozását, s sajnos több bányászati kedvezmény megvonását is eredményezték. A korhatár előtti ellátások tekintetében pozitívum, hogy a 150/1991. (XII. 4.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése után január 1-jétől is megmaradt a földalatti munkavállalók részére azon jogosultságuk, hogy 5000 földalatti műszakkal vagy 25 év bányászati szolgálati idővel átmeneti bányászjáradékot tudnak igénybe venni, amely ugyan nyugdíjszerű ellátásnak minősül, de a nyugdíjakkal azonos módon kerül elbírálásra a jogszabályok tekintetében. Ez utóbbi alól azonban kivételt képeznek az 57 év alatti átmeneti bányászjáradékosok, mivel ők május 1-jétől már nem lesznek jogosultak nyugdíjas bérlet vásárlására. A bányászkedvezmények megvonása tekintetében a legnagyobb megszorítás a 150/1991- es Korm. rendelet hatályon kívül helyezésével a szénkülfejtéses bányatérségben dolgozók bányásznyugdíjának a megvonása volt, mely alapján elveszítették azt a jogosultságukat, hogy 30 év bányászati szolgálati idővel el tudjanak menni bányásznyugdíjba. Súlyosbította a problémát még az is, hogy fenti érintett kör még a korkedvezményes munkaköri jegyzékben sem szerepel, így a korkedvezménnyel megvalósuló korhatár előtti ellátással sem tudnak élni. A nehéz munkakörülmények között dolgozók egyik pillanatról a másikra veszítették el több évtizedes jogosultságukat. A BDSZ részéről ez az eljárás teljes mértékben elfogadhatatlan, s ezért már a kezdetektől folyamatosan kezdeményezi, hogy a szénkülfejtéses bányatérségben dolgozók részére a 150/1991- es Korm. rendeletben biztosított, fiziológiai mérésekkel is alátámasztott speciális szakmai nyugdíja a bevezetésekor nem foglalkoztatási kérdéseket oldott meg, hanem kizárólag maradandó egészségkárosodást előzött meg - kerüljön visszaállításra január 1-jétől. Ezzel kapcsolatban első körben személyes konzultációra került sor az Emberi Erőforrás Minisztériumnál, ahol jeleztük, hogy a BDSZ nem tudja elfogadni, hogy a nehéz munkakörülmények között dolgozók egyik pillanatról a másikra elveszítsék több évtizedes jogosultságukat. Legutóbb a bírák nyugdíjazásával kapcsolatban az Európai Unió Bírósága is elmarasztalta Magyarországot, mert a drasztikus korhatárcsökkentést jelentő új szabályozást rendkívül rövid, másfél éves átmeneti időszak alatt kívánják végrehajtani. A mi esetünkben pedig egy átmenet nélküli drasztikus intézkedésről beszélünk. A konzultációt követően több levélben is jeleztük így dr. Orbán Viktor miniszterelnök és Balogh Zoltán miniszter (EMMI) valamint Kovács Pál államtitkár (NFM) uraknál- az átmenet nélküli méltánytalan eljárást, és olyan javaslattal éltünk, hogy a szénkülfejtéses

2 - 2 - bányatérségben dolgozók bányásznyugdíja a korábbi teljes szabályozással kerüljön be a Bányászatról szóló törvény hatálya alá. A földalatti munkakörben dolgozóknál ismételten kezdeményezzük azt a jogos igényt, hogy a korábban megszerzett korkedvezményre jogosító idő(k) kerüljön figyelembe vételre a tényleges öregségi nyugdíjjogosultság megállapításánál. Sajnos a korkedvezmény vonatkozásában a bányász munkavállalók egy másik fontos jogosultsága is sérült. Konkrétan a 23/1991. (II. 9.) Korm. rendeletben január 1-jétől hatályon kívül helyezték a korkedvezmény e rendeletben történő szabályozását, s ezáltal a bányász munkavállalók nem tudnak élni az öt év korkedvezményes munkakörben eltöltött idő után az egy év korkedvezménnyel. A minisztériumban elismerték, hogy a korkedvezményes rendszer átalakítása során ez a bányászkedvezmény elkerülte a figyelmüket, s egyben megígérték, hogy feltétlenül rendezni fogják a jogosultság visszaállítását. A korkedvezmény rendszerének átalakításával kapcsolatban október közepén megjelent egy kormányzati előterjesztés, melyből megállapítható, hogy a szénkülfejtéses bányatérségben dolgozók bányásznyugdíjára tett javaslatainkat az illetékesek nem vették figyelembe. A tervezett munkaanyag elsősorban a foglalkozás-egészségügyi szempontok figyelembevételével mutatja be a kockázatértékelés lehetséges új megközelítését, amelyet egyébként korábban mi is szorgalmaztunk a rendszer átalakítására tett javaslataink között. Megítélésünk szerint azonban nem csak kizárólag foglalkozás-egészségügyi szempontok figyelembevételével kell a kockázatértékelést elvégezni, hanem komplexen vizsgálva az adott munkakörben jelentkező rövidebb, hosszabb távon ható egészségkárosító tényezőket is.. A bányászat sajátos jellegéből fakadóan a szervezetet érő hatások legtöbbje kivédhetetlenek, s ez a föld alatt végzett bányamunkán túl igaz a szénkülfejtéses bányatérségben dolgozók munkakörülményeire is. Ezt a folyamatosan elvégzett fiziológiai mérések is egyértelműen alátámasztották. Az előterjesztésben egyértelmű hátrány a szénkülfejtéses bányatérségben dolgozóknál a korábbi bányásznyugdíjhoz képest, hogy akinek egy adott munkakörben történő foglalkoztatási határideje ezt a szakmai bizottság állapíthatja meg- a nyugdíjkorhatárt megelőző öt éven túl, de tíz éven belül jár le, akkor az adott személy csak akkor kaphat korkedvezmény járadékot, ha a foglalkoztatási eszközök igénybevétele mellett sem talál munkát. Ha azonban a foglalkoztatás határideje a nyugdíjkorhatárt megelőző öt éven belül jár le, akkor jogosult a korkedvezmény járadékra. Fentiekre tekintettel azonban figyelemmel kell lenni a fokozatosan emelkedő nyugdíjkorhatár emelésre is, amely egy 1957-ben született személy estén már a betöltött 65-ik életév. Mindezek azt jelenthetik, hogy a korábbi 30 éves bányászati szolgálati idővel elérhető nyugdíjjogosultság több évvel, vagy akár egy évtizeddel is kitolódhat. Fentieken túlmenően további hátrányokkal is számolnia kell a szénkülfejtéses bányatérségben dolgozóknak. Az első ilyen a korkedvezmény járadék összegszerűségének a megállapítása, amely a megelőző 36 hónapban szerzett kereset 60%-a. A másik negatív elem, hogy nem jár, illetve szünetel a korkedvezmény ellátás, ha az érintett munkavállaló szervezett munkavégzés keretében munkát végez az öregségi nyugdíjkorhatár előtt, a korkedvezményes munkakörből kikerülést követően.

3 - 3 - A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény több ponton is sértette a bányászkedvezményeket január 1-jétől megszűnt a bányászok rokkantsági nyugdíjkedvezménye, mert a 23/1991-es Korm. rendeletből ez a szakasz is kivezetésre került. A törvény értelmében minden olyan korábban III. csoportú rokkantsági nyugdíjban részesülő személynek, akik december 31-én nem töltötték be az 57. életévüket, március 31-ig nyilatkozniuk kellett, hogy kérik a komplex felülvizsgálatukat, mivel ennek hiányában május 1-jétől elveszítik rehabilitációs ellátásukat (ez a korábbi rokkantnyugdíjuk összege). Sajnos ebben a körben érintettek azok a bányász rokkantak is, akik korábban a 23/1991-es Korm. rendelet alapján mentek el rokkantsági nyugdíjba. Náluk a probléma abban jelentkezik, hogy korábban a 23/1991-es Korm. rendeletben biztosított védettségüket, a rokkantsági nyugdíjkedvezményt, kivették a rendeletből január 1-i hatállyal.. Sajnos a felülvizsgálat során a rehabilitációs bizottságok a kellő jogszabályi háttér hiányábannem tudják preferálni a bányász munkavállalók korábbi több évtizedes, teljesen sajátos munkáját (nehéz fizikai munka és az egészségre különösen ártalmas munkakörülmények), mely nagymértékben különbözik a többi munkavégzéstől. Mindezek hiányában a jelenlegi rendszerben egy bányász rokkant, ha a felülvizsgálat során nem éri el a korábbi egészségi állapotának megfelelő százalékot (akár csak egy-két százalékkal is kevesebbet kap) és rehabilitálhatónak minősítenek, akkor elveszíti a rokkantsági nyugdíjával megegyező ellátását. Sajnos a jelenleg hatályos jogszabályok értelmében még arra sem nyílik meg a lehetősége, hogy a bányász egészségkárosodási járadékot igényelje. Ez utóbbival kapcsolatba már tettünk javaslatot a minisztérium felé. A bányászszakszervezet elfogadhatatlannak tartja, hogy a nehéz bányamunka következtében egészségkárosodást szenvedett bányász munkavállalók részére ne legyen a jövőben is valamilyen biztonság, védettség, mely alapján elkerülhető lenne a komplex felülvizsgálat sokszor sértő és megalázó eljárása. A fenti problémák megoldására irányuló végleges jogszabály vagy törvény megalkotásáig a minisztérium és a szakszervezet között létrejött egy átmeneti megállapodás, melynek az a lényege, hogy azon bányász rokkantakat, akiknek a komplex felülvizsgálat során rehabilitálhatóságra hivatkozva elvették korábbi százalékos minősítésüket, s így ezzel korábbi nyugdíjjogosultságuk összegét, visszahívják másodfokú eljárásra, és egyéb foglalkoztatási és szociális szempontokra hivatkozva visszaállítják korábbi státuszukat.. Az érintett bányászok adatait a kiküldött körlevélnek megfelelően- a BDSZ központból folyamatosan továbbítjuk a minisztérium államtitkárságához. Sajnos azonban megállapítható, hogy ez idáig pozitív visszajelzést még egyik érintettől sem kaptunk. Sajnos a január 1-jétől kihirdetésre került törvényi változások nem kímélték a bányászok kedvező nyugdíj átlag számításait sem. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. Törvény végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 14.. (9). bekezdése, amely a bányászok nyugdíj-átlagszámítási kedvezményéről rendelkezik, a 333/2011. (XII. 29). Korm. rendelet alapján január 1-i hatállyal ugyancsak megszűnt. Ez biztosította, hogy a bányászati tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél föld alatt legalább tizenöt éven át

4 - 4 - korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozó öregségi nyugdíját, kérelemre, annak a keresetnek az alapulvételével kell megállapítani, amit a vele azonos munkakörben foglalkoztatottak a nyugdíj megállapítását megelőző naptári évben átlagosan elértek annál a munkáltatónál, ahol az igénylő ebben a munkakörben utoljára dolgozott. A munkakör változása esetén a korábbi korkedvezményes munkakörben elért átlagkeresetet kell alapul venni, ha az igénylő a változásig is legalább tizenöt évet dolgozott föld alatt korkedvezményre jogosító munkakörben, és a korábbi munkakör szerinti átlagkereset számára kedvezőbb. E rendelkezés akkor alkalmazható, ha az igénylő a nyugdíj megállapításáig korkedvezményre jogosító munkát végzett, vagy egészségi okból került föld feletti munkakörbe. A másik ugyanilyen fontos kedvező átlagkereset-számítási kedvezmény a 23/1991-es Korm. rendeletben volt szabályozva, azonban január 1-től kikerült e rendeletben történő szabályozás alól, s ezzel megszűnt. Ez az átlagszámítási kedvezmény a bányászati munkahelyeiket önhibájukon kívül (bányabezárások) elhagyó bányászoknak nyújtott lehetőséget egy kedvezőbb nyugdíj megállapításához bizonyos feltételek megléte esetén. Fenti problémák mielőbbi rendezése érdekében levelet írtunk a szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár asszonynak, melyben kezdeményeztük a bányász dolgozók nyugdíjátlag kedvezményének január 1-jétől történő további fennmaradását. Sajnos a minisztériumból érkezett válaszlevél egyértelmű utalást tett arra, hogy a kedvező átlagkereset-számítási szabályt nem kívánják fenntartani bányászoknál, mert ez év elejétől csak a ténylegesen befizetett járulékokból lehet csak nyugdíjat megállapítani (virtuális egyéni számla rendszer), s ezért is vezették ki a bányászok ez irányú kedvezményeit a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből. Mindezen okfejtést a bányász szakma nem tudja elfogadni A viszont válaszunkban megírtuk, hogy a bányász dolgozók nyugdíjátlag kedvezményének megszüntetésével a bányászok induló nyugdíjszínvonala kb százalékkal, de egyes esetekben ennél nagyobb mértékben is csökkenhet január 1-jétől. Ez utóbbi elsősorban azoknál a bányász dolgozóknál következhet be, akik a minimálisan előírt 15 év korkedvezményes időt földalatti termelő és fenntartó munkahelyeken ledolgozták, majd ezt követően a bekövetkezett egészségkárosodásuk következményeként rehabilitációs eljárásban külszíni munkahelyre kerültek. A továbbiakban pedig azért sem tudunk egyetérteni a bányászok kedvező átlagkereset-számítási kedvezményének megszüntetésével, mert a földalatti korkedvezményes munkakörben dolgozók után a munkaadó folyamatosan megfizette (2007-től) és fizeti jelenleg is a korkedvezménybiztosítási járulékot, mely 2011-ben már 13 százalékos volt és ez a befizetet járulék a költségvetés oldaláról fedezte, illetve a jövőben is tudná fedezni a bányászok nyugdíjátlag kedvezményének plusz költségkihatását. Természetesen mind a bányászok rokkantsági nyugdíjkedvezménye, mind a kedvező átlagkeresetszámítási kedvezmény, mint megoldásra váró ügyek, megfogalmazásra kerültek dr. Orbán Viktor miniszterelnök és Balogh Zoltán miniszter (EMMI) urakhoz írt legutóbbi levelünkben. Ez év május hónapban nagy felháborodást váltott ki, hogy a évre esedékes szénpénz kifizetéseknél kimaradtak a korhatár előtti ellátottak valamint a rokkantsági és rehabilitációs ellátásban részesülők, melyet a BDSZ azonnali határozott fellépésének eredményeként július 15-éig utólagos jogszabály módosítással rendeztek. Ez alapján mindenki megkapta a ,-Ft összegű szénpénz ellátását. Figyelemmel arra, hogy ez a módosítás csak december 31-ig rendezi a szénpénz jogosultságot, ezért még egyszer szükséges módosítani. Ez utóbbinak megfelelően az elmúlt héten megkaptuk a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól a nyugdíjas bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltásáról szóló 145/1992. (XI. 4) Korm.

5 - 5 - rendelettel kapcsolatos módosító tervezetet, amellyel a BDSZ egyetértett és csak kisebb módosító javaslatokkal egészítettük ki. Úgy látjuk, hogy ez a rendelet tervezet hosszú távú megoldást adhat a szénpénz szabályozására vonatkozóan. A nyugdíjrendszer átalakulásának következményeként módosultak a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmények is. A 44/2012. (III. 20.) Korm. rendelet értelmében megszűnik az utazási kedvezményük azoknak a korhatár előtti öregségi nyugdíjasoknak és azoknak a III. csoportba tartozó rokkantaknak és rendszeres szociális járadékosoknak, akik tavaly év végéig (2011. december 31-ig) nem töltötték be az 57. életévüket. Az 57 évnél idősebb korábbi rokkantsági vagy korhatár előtti öregségi nyugdíjasok az eddigiekkel megegyező jogosultságokkal élhetnek a jövőben is. A rendeletmódosítás szerint a rokkantsági ellátásban részesülők közül a korábbi előírások alapján tavaly év végéig I. és II. csoportos rokkantsági nyugdíjra jogosultak szintén megkapják az eddigi utazási kedvezményeket. Ebbe a körbe tartoznak azok is, akiknek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján legfeljebb 30 százalékos mértékű. A változás a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kedvezményekből kizárt csoportok már nem kapnak kedvezményekre jogosító igazolványt. A kedvezmények igénybevételét lehetővé tevő "Ellátottak utazási utalványával" az érintettek a továbbiakban is évi 8-16 utazási lehetőségre szereznek jogosultságot, s amellyel jegyvásárlás esetén érvényesíthetik az százalékos utazási kedvezményt a helyközi közlekedésben. Az utalvánnyal rendelkezők nyugdíjas bérletet válthatnak a helyi közlekedésben. Budapest, november 12.