IUSTITIA KIRÁNDUL. tanulmányok a»jog és irodalom«köréből. szerkesztették: fekete balázs h. szilágyi istván könczöl miklós

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "IUSTITIA KIRÁNDUL. tanulmányok a»jog és irodalom«köréből. szerkesztették: fekete balázs h. szilágyi istván könczöl miklós"

Átírás

1

2 IUSTITIA KIRÁNDUL

3

4 IUSTITIA KIRÁNDUL tanulmányok a»jog és irodalom«köréből szerkesztették: fekete balázs h. szilágyi istván könczöl miklós SZENT ISTVÁN TÁRSULAT az Apostoli Szentszék Könyvkiadója Budapest 2009

5 A kötet megjelenését támogatták: Debreceni Egyetem Államés Jogtudományi Doktori Iskola Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogbölcseleti Tanszék Államelméleti Munkacsoport Lektorálta Kiss Anna. A borítón H. Szilágyi István Iustitia kirándul című, Jan Saudek fotográfiájának felhasználásával készített képe látható. A szerzők, 2009 A szerkesztők, 2009 ISBN Szent István Társulat H 1053 Budapest, Veres Pálné utca 24. Felelős kiadó: Dr. Rózsa Huba alelnök Felelős kiadóvezető: Farkas Olivér igazgató Tördelte Könczöl Miklós L A TEX2ε[MikTeX 2.7] rendszeren Betűtípus: Computer Modern Roman 10 pt

6 Tartalomjegyzék Előszó 7 Nagy Tamás Egy arkangyal viszontagságai a szocializmusban. Hajnóczy Péter A fűtő című elbeszélésének egy lehetséges olvasata 9 Hörcher Ferenc Csalás és megcsalás. A szabályok áthágása és a férfi-nő kapcsolat természete Ottlik Géza Hamisjátékosok című novellájában 41 Horváth Attila Mikszáth Kálmán különös házassági históriája 53 Fekete Balázs A nyugati jog vágyálma. Jogi rétegek Szolzsenyicin Gulág szigetcsoport című művében 59 Tallár Ferenc Regényköltészet Szkotoprigonyevszkben. A tárgyalás témája Dosztojevszkij A Karamazov testvérek című regényében 73 Somlai Dorottya Jog a realista regényben. Két Balzac-regény jogszociológiai aspektusai 81 Könczöl Miklós Két per leírása Gerald Durrellnél 101 H. Szilágyi István Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája: visszatekintés 111 Jany János Dimnah pere 133

7 P. Szabó Béla Papinianus a színpadon. A jog mártírja vagy modern példakép? 153 Falusi Márton Jog és irodalom Magyarországon 1990 előtt és után, avagy egy termékeny diszciplináris hasonlat 199 Cserne Péter Szerződésértelmezés hermeneutika és jogpolitika között. A contra proferentem szabály 209 Frivaldszky János Jogtudomány és diszkurzivitás a középkorban a kortárs olasz jogfilozófiai kutatások fényében 229 A kötet szerzői 271

8 Előszó Iustitia leteszi kardját és mérlegét. Kirándulni indul: meglátogatni barátnőit Hellászban, a Múzsák hegyén. Utazása közben azonban eltéved, s bebarangolja térben és időben nemcsak Európa tájait, hanem elvetődik Ázsiába, sőt még az Újvilág déli felébe is... Ez a kötet szabálytalan milyen különös érzés is ezt a szót egy jogásznak kimondani! Szabálytalan mindenekelőtt, ha a társadalomtudományi tanulmánykötetek megszokott, fegyelmezett formáihoz viszonyítjuk: a benne szereplő tanulmányok mind terjedelmüket, mind pedig kidolgozottságukat tekintve igen eltérőek a szimpóziumi előadás szövegétől kezdve a hagyományos tudományos közleményeken át egészen a kismonográfiákig mindenféle írás található benne. Nem is beszélve a tartalmi szerkezet esetlegességéről, amit a szerkesztők azzal próbáltak meg orvosolni, hogy a tanulmányokat a kortárs magyar irodalomtól indulva, valamint az angol-amerikai jogirodalomban már évtizedek óta virágzó jog és irodalom kutatási terén kikristályosodott elméleti megfontolásokat szem előtt tartva, térben és időben, valamint az elméleti perspektívában egyre táguló körökbe rendezték az írásokat mintegy követve Iustitia kalandos utazását. Persze nem volna ildomos a szabálytalanság ódiumát mindenestül szegény Iustitia nyakába varrni, csak azért, mert ezúttal nem csak a szeméről vette le a kötést amit már más korokban is megtett, hanem mérlegét és kardját is letette. Valószínűleg annak is része lehet a dologban, hogy a kötet a október án Síkfőkúton rendezett II. Jog és irodalom szimpóziumon részt vevő előadók, illetve a szimpózium kapcsán felkért szerzők írásait tartalmazza. A korábbi a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara Jogbölcseleti tanszékén májusában rendezett szimpóziumhoz képest azonban örvendetes módon már nem csupán a jogbölcselettel, illetve az annak eszmetörténetével hivatásszerűen foglalkozó kutatók vettek részt a műhelymunkában, hanem irodalmárok és jogtörténészek is bekapcsolódtak abba. A jelen kötet tehát tekinthető egy pillanatfelvételnek is, amely a jog és irodalom kutatási területének a hazai jogtudományba és általában a társadalomtudományok körébe való beilleszkedésének egy kezdeti s ezért kissé kaotikus, de mindenképpen reménykeltő fázisát mutatja. A derűlátást tovább fokozhatja, hogy nemrégiben megalakult a Jog és Irodalom Magyarországi Egyesülete (ráadásul a mi jogbölcseleti erőfeszítéseinkhez csupán lazán kapcsolódó büntetőjogászok és kriminológusok kezdeménye-

9 8 Előszó zésére), amely szilárdabb szervezeti keretet biztosíthat a téma iránt érdeklődő kutatók együttműködésének. A szerkesztők nevében ezúton is szeretnék köszönetet mondani Litván Péternek, akitől a kötet címének ötletét vettük; Kiss Annának az alapos és lelkiismeretes lektori munkáért; Szabó Bélának, aki mind a síkfőkúti szimpózium megszervezéséhez, mind pedig a jelen kötet megjelenéséhez biztosította a Debreceni Állam- és Jogtudományi Karának, illetve a Kar Doktori Iskolájának nagylelkű támogatását. Végezetül a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara Jogbölcseleti tanszéke államelméleti munkacsoportja tagjainak Győrfi Tamásnak, Paksy Máténak, Péteri Zoltánnak és Takács Péternek, akik könyvünk megjelenését nem csupán kollegiális szimpátiájukkal, hanem anyagiakkal is támogatták. Budapest, november 27. H. Szilágyi István

10 Egy arkangyal viszontagságai a szocializmusban. Hajnóczy Péter A fűtő című elbeszélésének egy lehetséges olvasata Nagy Tamás Régóta úgy gondolom, hogy ha meg akarjuk érteni korunkat, azt, ami benne általános, jogosult kivételként a szocializmus szomorú történetétől kellene elindulnunk. 1 (Vajda Mihály) Állok a satupad mellett, dolgozok. [...] [S]zakmailag képzett vagyok de jogilag meg tré vagyok. [...] És akkor az a végeredmény, hogy jogilag el vagyok vágva. [...] Nade egyellőre itt most jó. [...] A mi gyárunk egy jó gyár. 2 Bevezetés (Csalog Zsolt) Milan Kundera vélhetően felettébb utálná a jelen tanulmányt, és a kortárs irodalomtudomány számos képviselője ez utálatában egyet is értene vele. Az önmagát legerősebben talán a Hyppolite Taine nevével fémjelezhető, comte-i ihletettségű pozitivista szemlélettel szemben meghatározó modern irodalomelmélet és -kritika a XX. századi fejleményei során egyre erőtejesebben elutasító módon viszonyult az irodalmi szövegek bármilyen valóságreferens értelmezéséhez. Mindazon olvasatok, amelyek akármi formában a szerzői életrajz vagy pszichologikum a taine-i la race, le milieu et le moment 3 és intenció egyfajta derivátumaiként, illet- Mindenek előtt és mindenen túl : az alábbi írást Loss Sándor emlékének szeretném ajánlani, halálának ötödik évfordulóján. 1 Vajda M.: Ilisszosz-parti beszélgetések. Jelenkor, Pécs Csalog Zs.: A tengert akartam látni Négy munkásportré. Szépirodalmi, Budapest , 220, 433, H. Taine: Az angol irodalom története. Előszó. In Bókay A. Vilcsek B. (szerk.): A modern

11 10 Nagy Tamás ve megnyilvánulásaiként kezelik a szövegeket, menthetetlenül elavultként tűnnek fel napjaink irodalomértésének diskurzusaiban. Ez a meggyőződés a múlt század eleji orosz formalizmussal kezdődően, s az ismertebb angolszász újkritika, majd a strukturalista és posztstrukturalista irodalomtudomány valamennyi irányzatának képviselői körében kikezdhetetlenül erősnek mutatkozik. 4 (S még akkor is ez tekinthető a meghatározó álláspontnak, ha a legutóbbi időkben az újhistorizmus, a posztkolonializmus, valamint általában a kisebbségi tudatosság elméletei részben rehabilitálták is a Taine-féle szempontokat. Újra az értelmezés egyedi aktusainak részévé tették a faji, nemi, vallási és etnikai identitás fogalmait, illetve azt a vélekedést, hogy az irodalom kulturális tett, és nem ragadható meg egy mindentől herme(neu)tikusan elzárt szövegvalóságként.) 5 Az irodalomtudomány képviselői tehát az általuk gondozott szövegek értelmezését illetően, legalábbis gyanakvással szemlélnek s nem egyszer teljes joggal minden olyan közelítést az irodalom világához, amelyek külsődleges szempontokat és bennük foglalt értékítéleteket érvényesíthetnek. Milan Kundera egyértelműen fogalmaz e tekintetben a Kafka-oeuvre interpretációi kapcsán. Mélységes ellenszenvvel viseltet az életműre vonatkozó és általa kafkalógiának nevezett azon másodlagos irodalom iránt, amely nem az irodalomtörténet (az európai regény történetének) nagy összefüggéseiben vizsgálja Kafka műveit, hanem nagy rendszerességgel kilakoltatja Kafkát az esztétikum birodalmából, s miközben tudomást sem vesz a modern művészetről, nem-irodalmi kritikaként egyfajta bibliamagyarázattá silányítja a Kafka-recepciót, s mint ilyen Kafka műveiben szükségképpen csak allegóriákat lát, vallási, pszichoanalitikus, egzisztencializáló, marxista és politikai allegóriákat. 6 Kundera kritikája nyilván sok esetben meg is állja a helyét, s ez alól nem mentesülhetne a Hajnóczy Péter életművét értelmező kritikai recepció több darabja sem. Ám hátha találunk ellenpéldát. irodalomtudomány kialakulása. Osiris, Budapest Vilcsek B.: Az irodalomtudomány provokációja. Eötvös Balassi, Budapest Ehhez rövid bevezetésként: A. Jefferson: Az orosz formalizmus története és képviselői. In A. Jefferson D. Robey: Bevezetés a modern irodalomelméletbe. Összehasonlító áttekintés. Osiris, Budapest D. Robey: Angolszász újkritika. Uo A. Jefferson: Strukturalizmus és posztstrukturalizmus. Uo Vö. Kiss A. A. Szőnyi Gy. E. (szerk.): Az újhistorizmus (tanulmányok). Helikon 44/1 2 (1998) S. Greenblatt: A reneszánsz költészet rezonanciája. Aetas 14/1 2 (1999) ; ill. A társadalmi energia áradása. In Kiss A. A. et al. (szerk.): Testes könyv. Ictus Jate Irodalomelm. Csop., Szeged Kiss G. Z.: Különleges örömmel. Jelenkor 46/9 (2006) 928. N. Lazarus (szerk.): The Cambridge Companion to Postcolonial Literary Studies. Cambridge University Press, Cambridge R. J. C. Young: Postcolonialism: An Historical Introduction. Wiley Blackwell, Oxford M. Kundera: Szent Garta kasztráló árnya. Ford. Réz P. In Elárult testamentumok. Európa Könyvkiadó, Budapest Hasonlóképpen lesújtó a véleménye arról is, amikor a politikai gondolat mintegy a kafkalógia eljárásának fordítottjaként próbálja magát regénynek álcázni. Ennek mintaértékű megvalósulását látja George Orwell 1984 c. regényében, amely a valóságot kérlelhetetlenül pusztán a politikai aspektusára fokozza le, s amellyel kapcsolatban írja Kundera [n]em vagyok hajlandó megbocsátani ezt a lefokozást, annak az ürügynek engedve, hogy hasznos volt mint propaganda a totalitárius rossz ellen folytatott harcban. M. Kundera: Utak a ködben. Uo. 218, ill

12 Egy arkangyal viszontagságai a szocializmusban 11 H.P. élet/mű A legkevésbé önreflexív s ily módon az önmagukat természetesen a legproblémátlanabbnak tekintő olvasatok azok, amelyek Hajnóczy korai írásaiban a segédmunkásból és kazánfűtőből lett író ( Milyen lehet egy fűtő, aki író? hangzik a Magyar Ifjúság kérdése 1976-ban) 7 egyszerre egzotikus és (ön)dokumentarista prózáját látják, afféle különös üzemi újságot. 8 Ugyanezek a megközelítések olvassák az oeuvre egyik kiemelkedő darabjának számító A halál kilovagolt Perzsiából t a szerző súlyos alkoholizmusának megrendítő dokumentumaként, felhívva egyben az író figyelmét az önsorsrontó alkotói életmód veszélyeire, és aggódva az életmű eképpeni folytathatatlansága miatt; és tekintenek a kései, transzavantgárd jegyeket mutató alkotásokra (A parancs, A herceg, Dinamit stb.) mint a széthulló élet és az elfecsérelt tehetség bizonyítékaira. 9 Az értelmezések második csoportjába viszont már olyan interpretácók tartoznak, amelyek felismerve az életrajz és a mű direkt megfeleltetésében rejlő leegyszerűsítést és ezen olvasatok elégtelenségét bonyolultabb viszonyrendszert tételeznek fel a biográfia tényei és ezek szövegekbe transzponált megjelenésének kapcsolatát illetően. Jánossy Lajos programja jellemzi ezt a vélekedést a legjobban. Fontos kiemelni, hogy a Hajnóczy-műveket semmiképpen sem a pszichológiailag értelmezhető és némely, nem-irodalmi esetekben értelmezendő személyiség felől közelítem meg. Egy efféle értelmezés nyilvánvalóan tévútra, a pszichologizmus csapdájába vezetne, és megkerülné magát a problémát. Nevezetesen a Hajnóczy Péter élete és művei között létező, létrehozott, világképileg, poétikailag megérthető kapcsolatot. 10 Azaz: Jánossy már látja az életrajz műbe történő beemelésének konstruált tudatosan megkomponált voltát, és vizsgálódásra érdemesnek e műveletnek a szövegek által megjelenített világkép formálódására és a szövegeket működtető poétikára gyakorolt hatását tartja. Az irodalomtudomány legújabb álláspontja szerint azonban ez az értelmezői gyakorlat is továbbra is foglya marad egy tévesen megkötött életrajzi paktumnak (a kritika eladja lelkét a gonosz életrajziságnak), és végső soron nem képes megkülönböztetni az élő már meghalt szerző személyét a szövegek szerzői funkciójától. Pedig: elismerve, hogy [... ] Hajnóczy esetében az alkotó személyi- 7 Marafkó L.: Hajnóczy, a lapátos ember. Magyar Ifjúság 1976/18. sz. In Reményi: i. m Bán Zoltán András ezzel analóg módon jellemzi a helyzetet. Ha Hajnóczyt olvasunk, nem mindig tudhatjuk biztosan, hogy tiszta művészetet fogadunk be vagy novella-, kisregényformát öltő magánleveleket búvárolunk. Bán Z. A.: Babérból töviskoszorú. Holmi 5/3 (1993) Vö. Hajdu Ráfis G.: Az utak elválnak. Népszabadság (1977. dec. 3.) In Reményi J. T. (szerk.): A véradó. Hajnóczy Péter emlékezete. Nap, [h. n.] , illetve lásd a Berkes Erzsébet és Sükösd Mihály között kibontakozott vitát az Élet és Irodalom hasábjain 1981-ben: Berkes E.: Polémia, egyenlőtlen esélyekkel (aug. 29.); A látnok ápolónő esete avagy az ítész dilemmája (szept. 12.); Sükösd M.: Mi tartozik az olvasóra? (szept. 12.). Mindhárom írás: In Reményi: i. m Jánossy L.: Az irodalom mint sorsesemény. Magyar Napló 6/1 (1994) 6 8. [Kiemelés tőlem. N. T.]

13 12 Nagy Tamás ség nem hagyható figyelmen kívül [... ] valamint, hogy [...] szövegei provokálják az»életrajzi paktum«megkötését [... ], Németh Marcell meglátása szerint mint azt az eddigi egyetlen Hajnóczy-monográfiában kifejti [... ] az életrajzi paktumot nem Hajnóczyval kellett volna megkötni: ennek a megállapodásnak az alanya a szerző, s pontosan ez a szerző, Hajnóczy Szerzője maradt észrevétlen és feldolgozatlan az irodalmi belépő rituáléjában. 11 Azaz: a szövegekben azokat az író személyétől, sőt, bármilyen valóságvonatkozástól elszakítva nem életrajzi dokumentumokat, történeti-szociológiai allegóriákat, világnézetet és személyes állásfoglalásokat kell látnunk, hanem észrevennünk azt a folyamatot, amelynek során nemcsak a szövegbe átmenthető és ott újraépíthető Én hullik darabjaira, de az egységes műegész megteremtésének a lehetősége is elvész, amennyiben önazonossága már csak az idegen szövegekből származó idézetek halmazaként szemlélhető. 12 A feladat végrehajtása kétségkívül bonyolult, számos tényező nehezíti, hogy az életrajz árnyékából kilépjünk. Mindenekelőtt saját magunk: nemcsak a laikus olvasói megközelítésekre, de az irodalomkritikára is gyakran jellemző olyan értelmezések létrehozatala, amelyek a szerző valóságos személyét a figyelmük középpontjába állító mítosz- és kultuszképző interpretációs stratégiákat alkalmaznak. 13 Az irodalomtörténés egyfajta általános gyakorlataként határozza meg ezt a folyamatot Dávidházi Péter, amikor azt írja, hogy [... ] a (jelentős) íróként való elismertetés, az (imaginárius) irodalmi panteonba való bebocsáttatás elválaszthatatlan az életrajz kultikus célzatú konfigurálásától [... ]; 14 s ez különösen igaz olyan írók (költők) esetében, akiknek az életrajza önmagában is alkalmas a leginkább valamiféle (vad)romantikus regényként vagy épp szentéletrajzként történő olvasásra, legyen annak leitmotívuma alkoholizmus és narkománia, szifilisz és idegbetegség vagy kártyaadósságok és útonállás, kurvák és fiúszeretők vagy épp földöntúli képességek, mártírium és krisztianizálható szenvedéstörténet: bármi, sorolhatnánk napestig. (Nem véletlen bár nyilván öntudatlan a regényesség motívumának megidézése már a Magyar Ifjúság riportjának zárlataként sem. Mintha egy Dosztojevszkij-hőssel mennék végig a Kossuth Lajos utcán. ) 15 Hajnóczy életének kiemelt tényei és körülményei árvasága, nevelőszülőknél történő elhelyezése, az identitásproblémákat megjelenítő bonyodalmak a családi és a keresztnév vállalása körül (az előbbinél az őszinteségében meg nem kérdőjelezhető, de mégis hamis rájátszás a jakobinus hagyományra, míg utóbbinál a megtagadás gesztusa), törvényen kívülisége, fizikai munkás volta, alkoholizmusa, gyógyszerfüggősége és tragikusan korai halála mind olyanok, amelyek az életrajz kultikus konfigurációjának bármely alakzatá- 11 Németh M.: Hajnóczy Péter. Kalligram, Pozsony Uo Vö. Keresztury T.: Petri György. Kalligram, Pozsony Dávidházi P.: Egy irodalmi kultusz megközelítése. In Takáts J. (szerk.): Az irodalmi kultuszkutatás kézikönyve. Kijárat, Budapest Egy konkrét példa briliáns elemzéséhez lásd: Dávidházi P.: Isten másodszülöttje. A magyar Shakespeare-kultusz természetrajza. Gondolat, Budapest Marafkó: i. m. 40.

14 Egy arkangyal viszontagságai a szocializmusban 13 ba könnyedén beilleszthetők, akár egy bukott angyal, 16 akár egy megváltásért küzdő szent katartikus történetét mesélve el. Mindenesetre: ezek a tények nemcsak az emlékezetben, de a kritikai recepcióban is metaforikusakká lesznek selyembivaly, írja Petri 17 ; ködlovag, mondja Mészöly Miklós a gyászbeszédben, 18 Csáth, Cholnoky, Krúdy és társaik mellett jelölve ki Hajnóczy irodalomtörténeti helyét, és nem engedik az olvasót: majdnem kiiktathatatlanná válnak az értelmező befogadás aktusaiból és a szövegek hatástörténetéből egyaránt. Négy vékony kötetnyi irodalmat és egy masszív legendát hagyott hátra fogalmaz Németh Marcell, 19 s a legenda folyamatosan beleolvasódik az Irodalomba vagy rosszabb esetben a helyére lép. 20 De nem könnyítik meg az életrajzra vonatkoztatott referenciális értelmezéseket elkerülni kívánó olvasó helyzetét maguk a Hajnóczy-szövegek sem. Ha csak annak a jól ismert metaforának a működésbe lépéséről lenne szó, amely szerint [... ] a regényíró földig rombolja életének házát, hogy annak köveiből építse fel regénye házát, 21 még viszonylag könnyű volna a (félre)értelmezések efféle csapdáit elkerülni. Ám Hajnóczy írásai ennél fortélyosabb módon teszik próbára a bejáratott olvasói szokásokat: a jelentésképzés lehetőségei utáni kutatás számára a szövegekben hagyott autobigrafikus (jellegű) nyomok nemcsak felbukkanásuk gyakorisága és ismétlődése okán, de a szerző tényleges életrajzának elemeitől való minimális distanciájuk és (látszólag) alig-alig absztrahált voltuk miatt is azt a benyomást kelthetik, hogy az író saját életére reflektáló irodalmat olvasunk külön felerősítve az érzést, hogy a Hajnóczy-szövegvilág [... ] monomániásan önmagára záródva építette ki saját jelentéseit. 22 S megjelenik a szemünk előtt: látjuk magát Hajnóczyt, amint félliteres Unicumot cipel a válltáskájában, látjuk a rituálét, amint ládikákba rejtett kulcsokkal elzárja magától az alkoholt, látjuk, amint szenet lapátol, felháborodik a gyárban valami igazságtalanságon, vagy épp kihallgatják a rendőrségen; és mindez újra és újra cáfolni látszik az író kijelentését, amelyet A halál kilovagolt Perzsiából főszereplőjéről 16 A postajárat pilótája, mint egy bukott angyal, vodkát vedel magában. J. Brodszkij: Elégia. Ford. Baka I. In Post aetatem nostram. Versek. Európa, Budapest Meghalt egyszeri, egyszerű barátom, / e hánykolódó földön sose látom, / mert meg nem adja a féltékeny föld, / hogy íly magából valót visszaküld. [...] ilyen selyembivaly még egy már nem akad rám. Petri Gy.: In memoriam Hajnóczy Péter. In Petri György munkái I. Összegyűjtött versek. Magvető, Budapest Mészöly M.: Sírbeszéd. (Mozgó Világ 1981/9.) In Reményi: i. m Németh: i. m Bár van ettől eltérő vélekedés is, még ha a kritikai kisebbség állításának tűnik is. Kálmán C. György már a 90-es években úgy látta, hogy a Hajnóczy-legenda kérdése álkérdés. Most már, hál istennek, szertefoszlott a riadt, szelíd, autodidakta alkoholista szörnyeteg mítosza, Hajnóczy szövegeit függetleníteni tudjuk sajnos rég halott szerzőjük személyétől. Kálmán C. Gy.: Hűlt hely. (Beszélő 1993/3.) In Reményi: i. m M. Kundera: A regény művészete. Európa, Budapest Kundera ugyanitt a következőképpen folytatja. Egy regényíró életrajzírói tehát lebontják azt, amit felépített, újjáépítik, amit lebontott. Munkájuk sem a regény értékét, sem az értelmét nem tudja megvilágítani, legfeljebb néhány téglát azonosítanak. Abban a pillanatban, amikor Kafka nagyobb figyelmet von magára, mint Josef K., elkezdődik Kafka posztumusz halála. 22 Németh: i. m. 7.

15 14 Nagy Tamás szólva tett: [s]emmi közöm hozzá. 23 Észre kell azonban vennünk, hogy a látszólag az életrajzból építkező szöveg autobiografikus nyomainak puszta követésével sokra nem mennénk: a szerző személyétől indulnánk és ugyanoda jutnánk vissza, márpedig [ez] a Hajnóczy megszólíthatatlan, ahogy ő sem fog hozzánk beszélni. 24 Mindazonáltal : nem szabad kizárnunk annak a lehetőségét, hogy időnként akadhatnak olyan életrajzi tények, amelyek vizsgálata több-kevesebb áttétellel hozzájárulhat a jelentésképzés folyamatainak eredményességéhez. A többitől most eltekintve: a reáliák birodalmában egyébként is szükségszerűen mozgó jog és irodalom kutatások és az ezek keretében nyerhető belátások szempontjából Hajnóczy életének két ténye válhat fontossá: a két nyomozati és bírósági eljárás, amelyet közvetlenül vagy közvetve ellene folytattak 1964-ben és 1975-ben, s amelyek közül az első esetben majdnem két hónapot előzetes fogvatartásban töltött. Az írói életrajz viszonylag ritkán emlegetett tényeiről van szó, amelyek abban az értelemben sem tipikusak, hogy a jog és irodalom vizsgálódások által legtöbbet elemzett irodalmi művek szerzőinek javarészétől eltérően Hajnóczy nem volt jogász, soha nem folytatott még csak részlegesen sem ilyen jellegű tanulmányokat, és életének e két viszonylag rövid epizódjától eltekintve, a joghoz gyakorlatilag semmilyen köze nem volt. Mégis: lehet esélye annak, hogy az értelmezés folyamatába e tényeket is bevonva, új szempontokkal egészíthető ki a Hajnóczy-recepció anélkül, hogy a szándék az életrajzi valóság kitüntetett referenciapontként történő kezelésére irányulna. valóság/szöveg A Hajnóczy-szövegekhez az életrajzi mozzanatok felől (és/vagy ellenkező irányban: azok felé) közelítő befogadói magatartás azonban csak egyik változata azon interpretációs eljárásoknak, amelyek különféle (társadalmi, politikai, erkölcsi stb.) valóságvonatkozások és ehhez hasonló transzcendentális jelöltek kontextusába helyezve olvassák a műveket. A lehetőség ismételten adott és kézenfekvő. Nemcsak olyan általános érvényű kijelentések révén alapozhatóak meg ezek az olvasatok, amelyek szerint [e]gy naturalista eszményű elvárásrendszer semmivel sem kevésbé legitim, mint egy szigorúan intertextualista 25 vagy olyanok által, amelyek rámutatnak, hogy az az erkölcsi vagy politikai és nyilván sok más egyéb dimenzó, amit a művek az értelmezésben kapnak, [... ] éppolyan szorosan hozzátartozik az értelmezéshez, mint bármilyen formalista vagy irodalomtörténeti elemzés, 26 de ismételten maguk a műszövegek mutatkoznak nyitottnak a referenciális olvashatóság irányában. (Másként fogalmazva ez utóbbi állítást: Hajnóczy művei 23 Ördögh Csilla rádióbeszélgetése Hajnóczy Péterrel. In Reményi: i. m Uo Farkas Zs.: Kukorelly Endre. Kalligram, Pozsony , 3. jegyzet 26 Babarczy E.: Mikor politika az irodalom? In A ház, a kert, az utca. József Attila Kör Balassi, [h. n.]

16 Egy arkangyal viszontagságai a szocializmusban 15 [... ] nem egyszer akarják bekebelezni a reálisat... [v]agy legalábbis: megérinteni. ) 27 Így nem véletlen, hogy még a milyen lehet egy író, aki fűtő kérdés bornírtságától igen távol eső irodalomtudományos megközelítések is sokáig szinte kizárólag szociografikus, morális, ideologikus stb. összefüggésrendszerekben értelmezték Hajnóczy elbeszéléseit és egyéb írásait. Az 1980-as évek végén kánonrögzítő szándékkal született átfogó irodalomtörténeti monográfia is szokatlan határozottsággal és egyértelműséggel foglal állást Hajnóczy műveinek dekódolhatóságát illetően, amikor az életművet a személyes társadalomkritika 28 címszavának árnyékában tárgyalva a következő reprezentatív kijelentéseket teszi. Élet és mű azonossága, teljes egymásrautaltsága Hajnóczy esetében [... ] nem frázis, hanem paradigma: akár a lényeget tekintjük, akár a külsőségeit. [... ] Hajnóczy művészetének kizárólagos problematikája [... ] a magányos szuverenitás és az adott valóság feloldhatatlan konfliktusa. [... ] [I]nfernális jövőképének is a morális kétségbeesés a cantus firmusa [... ]. 29 A recepció interpretációs hangsúlyainak elmozdulását mutatja Kulcsár Szabó Ernő kánonújító szándékú monográfiája, amely a II. Világháború utáni 1945 és 1991 közötti magyar irodalom történetét beszéli el újra. 30 Kulcsár Szabó történetében ez az irodalom az esztétikai jelentésképzés valóságreferens poétikáit és az ennek megfelelő én-, nyelv-, történet- és írói/költői szerepfelfogásokat működtető művek felől a nyelvi megelőzöttség tapasztalatát felismerő és termékenyen birtokba vevő poétikák és alkotások felé mozog. Ebben a koordinátarendszerben Hajnóczy epikája az 1970-es évek átmeneti formáinak irodalma körében tűnik elhelyezhetőnek, azon életművek sorában, amelyek már szembesülnek a hagyományozott formák közlésképességeinek korlátaival, és részben előkészítik és megelőlegezik az évtized végén és a 80-as években lejátszódó prózapoétikai fordulatot. 31 Hajnóczy műveinek átmenetisége pedig annak az egyfajta felbomlási folyamatnak a szimptómáiban ragadható meg, amelynek során a korai művek még csak a hetvenes évek világában kínálkozó vagy lehetséges értelmiségi szerepek tragikus determináltságát jelenítik meg, és a kiteljesíthetetlen személyiségértékekhez való ragaszkodás és az abszurd kilátástalanság hűvös, távolságtartó tudomásulvételének regisztereit szólaltatják meg, ám a kései alkotások poétikailag is konzekvensen érvényesítik a felismerést, hogy nincs már 27 Turi T.: Hajnóczy háta. In Cserjés K. Gyuris G. (szerk.): Da capo al fine. Folytatódó párbeszédben. Hajnóczy-tanulmányok II. Lectum, Szeged , Beleértve tehát a tényirodalom kiemelt vonulatát: bízvást leszögezhetjük, hogy újabb prózánk túlnyomó többsége realista igénnyel és indítékokkal íródott, a realizmus poétikai és stílus-konzekvenciáit is nyomatékosan vállalva. Túl azon a társadalomformáló, -jobbító akaraton, amely az irodalmi művet eleve közösségi tettnek minősíti, a nemzedék íróinak többsége közvetlen valóságábrázolásra is törekszik, érzékenyen és kritikusan reagál az időszerű társadalmi jelenségekre. Béládi M. Rónay L.(szerk.): A magyar irodalom története A próza. III/1 2. Akadémiai, Budapest Uo Kulcsár Szabó E.: A magyar irodalom története Argumentum, Budapest 1994². 31 Uo

17 16 Nagy Tamás lényeges értékkülönbség képzelt és tapasztalati valóság között, s ily módon az önazonosság elvi elgondolhatóságát is felszámolják. 32 Azaz: a recepció arra útra lép, amelyen haladva az értelmezésben fokozatosan elválasztja a szövegeket azok lehetséges valóságvonatkozásaitól, és a művekben egyre inkább az irodalmi modernség hagyományát maga mögött hagyó és annak horizontján túllépő prózaformák és egy új típusú, a posztmodern szituáltság tapasztalataira reflektáló nyelvi magatartás kialakításának a kísérleteit látja. Többségükben ezt az értelmezési irányt követik a 90-es évek és a legutóbbi évtized interpretációi is, köztük a Hajnóczy-monográfus Németh Marcellé, azzal a különbséggel, hogy Németh A fűtő című első kötet írásait sem a valóságanalóg ábrázolás textusaiként azonosítja, tehát szemében nem csak az életrajzi, de egy általánosabb valóság-paktum megkötése is tévedésnek bizonyulna. A kritikai recepció kortárs fősodra szerint tehát Hajnóczy szövegkezelésének iránya egy kialakulóban lévő posztmodern prózapoétika jegyében nyilvánvaló: a tapasztalati valóságtól a szöveg, majd más szövegek felé, a referencialitástól az intertextualitás felé. A szövegek és lehetséges egyéb értelmezéseik azonban valamelyest ellenállnak annak, hogy kizárólag ebben a formában tartsuk elképzelhetőnek a Hajnóczyoeuvre kanonizációs folyamatát, akár az életmű egészét, akár csak egyes pályaszakaszait illetően. hagyományok Amennyiben Hajnóczy műveinek valóságelvű olvasatait illetve: az efféle olvashatóság elvi lehetőségét kívánjuk védelembe venni, mindenekelőtt rámutathatunk a XX. századi magyar prózairodalom azon hagyományára, amely az 1930-as években a Nyugat jellegzetes esztétizmusával párhuzamosan meghatározó műfajjá formálta az irodalmi szociográfiát. A műfaj teremtő és mintaértékű példái elsősorban a népi írók mozgalmához és tevékenységéhez köthetőek (Illyés Gyula: A puszták népe ; Nagy Lajos: Kiskunhalom ; Darvas József: A legnagyobb magyar falu stb.), ám e kifejezetten valóságorientált és valóságalakító szándékú irodalomnak a teljesen eltérő társadalom- és környezetrajzot megjelenítő változataival is találkozhatunk: az autobigrafikus és szociografikus elemeket vegyítő ún. polgári önéletrajzoktól (Márai Sándor: Egy polgár vallomásai ; Kolozsvári Grandpierre Emil: Tegnap, Szabadság stb.) kezdve Gelléri Andor Endre munkástematikájú elbeszélésein keresztül a zsidó kispolgár szociográfusának, Zsolt Bélának a regényművészetéig. 33 De nemcsak az irodalmi múlttal, hanem a kortárs, 1970-es évekbeli hazai és nemzetközi prózatörekvések azon formáival is kapcsolatot tartanak a Hajnóczyszövegek, amelyek közös jellemzője a dokumentatív ábrázolás eszközeinek a használata. Mindenekelőtt azzal a magyar tényirodalommal való rokonságról van szó, amely az évtizedekig tartó teljes politikai elnémítás csendjét megtörve újra 32 Uo Vö. Nagy Sz. P.: Citoyen portrék. A Nyugat második nemzedéke. Szépirodalmi, Budapest Különösen:

18 Egy arkangyal viszontagságai a szocializmusban 17 megszólaltatta a társadalomkritikai ihletettségű szociografikus irodalom hangját. 34 Részben a Magyarország felfedezése című könyvsorozat keretében, nagyobbrészt azonban a korszak programadó folyóiratainak a Valóságnak, a Forrásnak, az Élet és Irodalomnak és a Mozgó Világnak a lapjain jelentek meg azok a hivatalos (és nem ön-) 35 cenzúra eljárásait túlélő ( tűrt ) írások, amelyek legfőbb referenciapontjait a Kádár-korszak szocialista Magyarországának a problémái képezték. A szamizdatterjesztés szűk körű lehetőségeinek korlátait átlépve így juthattak nagyobb irodalmi és közéleti nyilvánossághoz Berkovits György, Csalog Zsolt, Simonffy András, Tar Sándor stb. művei, amelyek sorában Hajnóczy több írása is helyet kaphatna bármilyen reprezentatív antológia darabjaként, ahogy ez meg is történt Az elkülönítővel a Folyamatos jelen című szociográfiagyűjteményben. 36 A magyar irodalmi szociográfián kívül a korabeli nemzetközi prózakísérleteknek is voltak olyan vonulatai, amelyek többé-kevésbé valóságorientáltnak tekinthetők, s amelyek műfaji jellegzetességei Hajnóczy prózaírásában szintén felfedezhetőek. Mint arra már idézett tanulmányában a zsurnalizmus kísértete címszó alatt Turi Tímea rámutat, Hajnóczy szépprózai alkotásai közül többet joggal nevezhetnénk akár irodalmi tárcának is, amely műfajt ugyan a hagyományos tényközlő újságírással szemben szubjektív műfajnak szokás tekinteni, de éppúgy a társadalom valóságára vonatkoztatott, mint az objektív zsurnalizmus, azzal az eltéréssel, hogy annak bevallottan egyéni szempontú értelmezéseit nyújtja. Ez elsősorban A fűtő című kötet ún. Márai-novelláira és néhány hagyatéki írásra Tükör, Hair stb. jellemző. 37 Továbbá: nem idegenek a Hajnóczy-prózától a pályakezdésével párhuzamosan kibontakozó és leginkább Hunter S. Thompson nevével fémjelzett amerikai új- vagy ismertebb nevén gonzó újságírás jellegzetességei sem, sőt, ennek a fiktív és a valós közötti határokat törlésjel alá helyező ars poeticája amely szerint»fikció«és»újságírás«egyaránt mesterséges kategóriák; [... ] mindketten ugyanannak a botnak a végei is jelenlévőnek tűnik nem egy Hajnóczy-írásban. 38 Azaz: több olyan önmagát a valóságelvű olvasás lehetősége felé megnyitó irodalmi hagyományt is találhatunk, amelyekkel Hajnóczy életműve egyaránt dialógusképesnek bizonyul. Ami azonban a hagyomány-kapcsolódásoknál ha lehet talán még fonto- 34 Vö. Béládi Rónay: i. m Vö. Haraszti M.: A cenzúra esztétikája. Magvető, Budapest Berkovits Gy. Lázár I.: Folyamatos jelen. Fiatal szociográfusok antológiája. Szépirodalmi, Budapest Azzal együtt, hogy természetesen számtalan szociográfiai jellegű írás csak szamizdatban jelenhetett meg, a Kenedi János szerkesztette 1977-es Profil című gyűjteménytől kezdve A Napló több írásáig. Vö. Barna I. et al. (szerk.): A Napló Minerva Kft., Budapest A kötet több elbeszélésének visszatérő főhősét az író Márainak nevezi. Hajnóczy említett írásai [...] annyiban tekinthetők tárcának, amennyiben az ezen szövegekben ábrázolt vagy vendégszövegekkel, vendégjelenetekkel megidézett társadalmi valóság egy személyes látásmód által megszűrt alternatív értelmezését kívánják adni. Turi: i. m H. S. Thompson: Utószó. In Félelem és reszketés Las Vegasban. Őrült utazás az amerikai álom fellegvárába. Konkrét Könyvek, Budapest

19 18 Nagy Tamás sabb, az az, hogy újfent maguk a művek nyitják meg az interpretáció ezen horizontját. Túl az életrajzi jellegű tényekre való folyamatos rájátszáson és az azokkal folytatott játékon, 39 Hajnóczy legtöbb írásáról elmondható ugyanaz, amit a korszak egy másik emblematikus szerzőjének, Petri Györgynek az 1981-es Örökhétfő című kötetével kapcsolatban Keresztury Tibor megfogalmazott, nevezetesen, hogy annak darabjaiban az esztétikai jelentésképzés komplexitása erőteljesen [... ] korszakfüggő szemantikai aktualitásokhoz kötött. 40 Másként mondva: Hajnóczy írásai helyszíneikben, tárgyi világukban, figuráikban és nyelvhasználatukban egyaránt számtalanszor a hetvenes évek magyar valóságát idézik, s ez egyrészt óhatatlanul befolyást gyakorolhat az értelmezői befogadásra, másrészt meg is teremti annak a lehetőségét, hogy ennek a valóságnak a kontextusába helyezzük a szövegeket. Nem véletlenül és nem alaptalanul nevezte még Balassa Péter is aki pedig a Péterek nemzedékének 41 tagjai által végrehajtott prózapoétikai fordulat egyik legkorábbi felismerője és kritikai támogatója, mondhatni teoretikus apostola volt végig a 80-as években 42 A fűtő című kötet valamennyi írását (tehát nemcsak azokat, amelyek esetében ez kézenfekvő volna, hanem a la fontaine-i állatmese-példázatokat is) novellisztikus valóságmintáknak, amelyeket a szociologikum meztelensége jellemez; sőt, amelyek kapcsán a legfőbb alkotói kihívásnak Balassa egyenesen azt tartja 1976-ban, hogy Hajnóczynak [... ] művészi formát kell találnia»okos szociológiájához«. 43 jog és irodalom A jog és irodalom kutatások szempontjából az efféle megközelítés lehetőségének a fenntartása (természetesen nem egyedül Hajnóczy műveire vonatkoztatva, hanem általában véve) és ennek megfelelő irodalomtudományos megalapozása több okból is kifolyólag: kulcsfontosságú. Az első ok a kényszeré. A XX. századi filozófia, irodalomelmélet és jogfilozófia meghatározó törekvéseire egyaránt jellemző, hogy próbáltak szabadulni a metafizika, a referencialitás, a reprezentácionalizmus stb. fogságából, s nem adták fel a küzdelmet a mai napig sem, annak ellenére, hogy úgy tűnik: a (transzcendentális) jelölt(ek) felettébb nehezen ereszti(k) el a jelölő(ke)t. A jog és irodalom vizsgálódások viszont a szabadulás kísérletét illetően sok szempontból eleve esélytelenek (illetve: lennének, ha ez is szerepelne a célkitűzéseik között, de jobbára nem ez a helyzet). Sőt, az esetek jelentős részében kifejezetten kénytelenek mint arra fentebb már utaltam a reáliák birodalmában mozogni, legyen szó a jog- 39 Ami a talán legradikálisabb formáját akkor éri el, amikor Hajnóczy a vele készített interjú róla szóló bevezető sorait M című műve mottójává teszi. Vö. Marafkó: i. m. 38; ill. Hajnóczy P.: M. In Hajnóczy Péter művei. Szépirodalmi, Budapest A gesztus elemzéséhez: Cserjés K.: Hajnóczy mottóiról. In Cserjés Gyuris: i. m Keresztury: i. m. 95. S ez akkor is így van, ha a mű értékét semmiképpen, de mikénti olvashatóságát sem feltétlenül ez határozza meg elsődlegesen. 41 Esterházy, Hajnóczy, Lengyel, Nádas. 42 Vö. pl. Korcsog B.: A Mester és martaléka. Forrás 37/2 (2005) Balassa P.: Hajnóczy Péter: A fűtő. In Reményi: i. m

20 Egy arkangyal viszontagságai a szocializmusban 19 történeti múlt ábrázolásának elemzéséről szépirodalmi művekben vagy valamely a jogszociológia által is vizsgálható jelenség megjelenítéséről vagy épp ezekhez kapcsolódó jogelméleti/morálfilozófiai dilemmák tárgyalásáról. Mi több: e vizsgálódások természetükből fakadó szükségszerűséggel és gyakorisággal tekintenek drámák, regények fiktív világára objektív valóságként, s kezelik ezek szereplőit Kreónt és Antigonét, Schylockot és Portiát, Vere kapitányt és Billy Buddot, Michael Kolhaast vagy Josef K.-t reálisan létező személyekként, kijelentéseiket pedig olyanokként, amelyek valóságos referenciapontokkal rendelkeznek. A logika tudományának szempontjából ez utóbbi vállalkozás ugyan felettébb kétes, 44 ám ha nem így tennének s ez a kényszer másik eleme a jog és irodalom vizsgálódásoknak fel kellene adniuk kutatási területük igen tekintélyes részét, a kutatók azon meggyőződése ellenére, hogy időnkénti filozófiai/logikai, irodalomelméleti esendőségükkel és saját kételyeikkel együtt is van értelme ilyen módon közelíteni irodalmi alkotásokhoz. A valóságelvű olvashatóság fenntartása melletti érvelés másik indoka szintén ehhez a meggyőződéshez kapcsolódik. Ha léteznek olyan szépirodalmi művek, amelyekkel kapcsolatban maga a kortárs irodalomtudomány sem zárja ki a valóságorientált interpretáció lehetőségét, s különösen ha feltárhatóak olyan irodalmi és értelmezési hagyományok, amelyek keretei között a jog világa felől közelítő olvasatok érvényesen elhelyezhetőek, akkor ezzel a lehetőséggel élni kell. S ideális esetben mindezt sikerülhet oly módon végrehajtani, hogy a jog és irodalom kutatások nem rekednek a jogtudomány már eredetileg átlépni szándékozott ám Magyarországon intézményileg is erősen védett 45 diszciplináris határain belül, és a törvény kapuja megnyílván az irodalmárok részéről is bebocsáttatást nyernek az ő falaik mögé, azaz a két tudományterület kölcsönösen termékenynek tekintett párbeszédbe kezdhet. 44 A kérdés így hangzik: lehet-e regénybeli kijelentéseknek igazságértékük vagy másként logikai értékük? A probléma körül kibontakozott vitát a honi jogfilozófiai diskurzusban is részt vett Solt Kornél és Laurent Stern között (és a további vonatkozó szakirodalmat) lásd: Solt K.: Igazak-e egy regény állításai? Holmi 6/3 (1994) ; ill. L. Stern: A regény és az igazság: Solt Kornél cikkének margójára. Holmi 6/8 (1994) Értve ezalatt mindenekelőtt a jogászképzés döntéshozó testületeinek és a tételes jogtudományok képviselői jelentős részének azon vélekedéseit, amelyek már a jogfilozófia egészét is afféle jogtudományi melléküzemágnak tekintik, az irodalmi szövegekkel való foglalatosságot pedig végképp csak a lélekemelő szórakoz(tat)ás egyik válfajaként tudják elképzelni. Reményre okot adó fejlemény azonban, hogy 2009-ben kriminológusok és büntetőjogászok kezdeményezésére megalakult a Jog és Irodalom Magyarországi Egyesülete, amelynek egyik legfőbb célkitűzése, hogy a humaniórák vizsgálatát is meghonosítsa a képzésben és felszámolja a diszciplináris elkülönültség merev határait.

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA TANTÁRGYBÓL 9-12. ÉVFOLYAM A felsorolásban megjelölt, a tankönyvben elemzett irodalmi művek (versek, novellák és regények ismerete, azok elolvasása) kötelező. A vizsga

Részletesebben

Szemle. Kimondható és elbeszélhető tartományok. Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p.

Szemle. Kimondható és elbeszélhető tartományok. Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p. Szemle Kimondható és elbeszélhető tartományok Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p. Az önéletrajzról szóló elméletek kidolgozása az elmúlt évszázad 70-es

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,

Részletesebben

Könyvember; könyv és ember

Könyvember; könyv és ember Könyvember; könyv és ember Havasréti József: Szerb Antal, Bp., Magvető, 2013, 728 l. Lassanként szállóigévé válik (bölcsész) baráti körömben: monográfiát kéne írni, micsoda kihívás, milyen hálás műfaj.

Részletesebben

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői A kötetben szereplő tanulmányok szerzői Dr. Barzó Tímea, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Államés Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék, Miskolc Dr. Barta Judit, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Állam-

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

Helikon Irodalomtudományi Szemle tematikus számok jegyzéke

Helikon Irodalomtudományi Szemle tematikus számok jegyzéke Helikon Irodalomtudományi Szemle tematikus számok jegyzéke 1955 1962 Vegyes tartalmú számok 1963 1. sz. A komplex összehasonlító kutatások elvi kérdései 2. sz. Nemzetközi Összehasonlító Konferencia (Budapest,

Részletesebben

Az egyes blokkokat követően a hallgató a következő képességeket sajátíthatja el:

Az egyes blokkokat követően a hallgató a következő képességeket sajátíthatja el: Jogi Alaptan A tárgy jellege: Az alapprobléma: Amikor egy történész vagy irodalom szakos hallgató először belép az egyetemre, már komoly előképzettséggel rendelkezik; a középiskolában ugyanis négy éven

Részletesebben

Természetesen egy kézirat

Természetesen egy kézirat Bolond?, gondoltam, amint mentünk a svájci szárny felé, egymás mellett, a férfi pedig azt mondta:»a világ, mint azt ön talán nem tudja, tetőtől talpig, ízig-vérig jurisztikum. A világ egyetlen irdatlan

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank] Bori Imre: A jugoszláviai magyar irodalom története BORI IMRE

[Erdélyi Magyar Adatbank] Bori Imre: A jugoszláviai magyar irodalom története BORI IMRE BORI IMRE BORI Imre (Bácsföldvár, 1929. dec. 28. Újvidék, 2004. ápr. 22.), irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő. Az általános iskolát szülőhelyén, a gimnáziumot Petrovgradban (Zrenjanin), Becsén, Zentán

Részletesebben

Az identitáskereső identitása

Az identitáskereső identitása Csepeli György Az identitáskereső identitása Pataki Ferenc 1982-ben jelentette meg Az én és a társadalmi azonosságtudat című könyvét, melyet szerényen műhelytanulmánynak nevezett. A mű valójában monográfia,

Részletesebben

Mester Béla: Szabadságunk születése

Mester Béla: Szabadságunk születése balázs péter Mester Béla: Szabadságunk születése A modern politikai közösség antropológiája Kálvin Jánostól John Locke-ig. Budapest, argumentum kiadó Bibó istván szellemi műhely, 2010. Balog iván, dénes

Részletesebben

Szóbeli tételek. Irodalom. 9.évfolyam. I. félév. 2. Homéroszi eposzok: Iliász. Az eposz fogalma, trójai mondakör, Akhilleusz alakja, központi téma.

Szóbeli tételek. Irodalom. 9.évfolyam. I. félév. 2. Homéroszi eposzok: Iliász. Az eposz fogalma, trójai mondakör, Akhilleusz alakja, központi téma. 9.évfolyam 1. Mi a Biblia? Két fő része? Ismertessen egy-egy történetet részletesen! 2. Homéroszi eposzok: Iliász. Az eposz fogalma, trójai mondakör, Akhilleusz alakja, központi téma. 3. Homéroszi eposzok:

Részletesebben

A HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA

A HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA Farkas Zoltán (egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Szociológiai Intézet) ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány első részében a szerző először röviden utal a hatalom fogalmának jellemző felfogásaira, majd a hatalmat

Részletesebben

MAGASISKOLA. In memóriám Mészöly Miklós NAP KIADÓ-

MAGASISKOLA. In memóriám Mészöly Miklós NAP KIADÓ- MAGASISKOLA In memóriám Mészöly Miklós NAP KIADÓ- TARTALOM Mészöly Miklós: Elégia. Részlet (In.: Mészöly Miklós: Elégia. Bp., Helikon, 1991.) 5 Mészöly Miklós: Óda az Elégiához (In.: Mészöly Miklós: Elégia.

Részletesebben

OTTHONOS OTTHONTALANSÁG

OTTHONOS OTTHONTALANSÁG SZÉNÁSI ZOLTÁN OTTHONOS OTTHONTALANSÁG Fehér Renátó: Garázsmenet Hatvany Lajos az egész háború utáni nemzedék dokumentumának nyilvánította nem egy ízben»a kései korok számára«" - írta József Attila nevezetes

Részletesebben

EVANGÉLIKUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM ÚJSZÖVETSÉGI TANSZÉK. DOKTORI (Ph.D.). ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VERBUM DOMINI MANET IN AETERNUM

EVANGÉLIKUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM ÚJSZÖVETSÉGI TANSZÉK. DOKTORI (Ph.D.). ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VERBUM DOMINI MANET IN AETERNUM EVANGÉLIKUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM ÚJSZÖVETSÉGI TANSZÉK DOKTORI (Ph.D.). ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VERBUM DOMINI MANET IN AETERNUM AZ ÓSZÖVETSÉG RECEPCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA A ZSIDÓKHOZ ÍRT LEVÉLBEN AZ INTERTEXTUÁLIS

Részletesebben

Propaganda vagy útleírás?

Propaganda vagy útleírás? Földrajzi Értesítő XLVIII. évf. 1999. 3 4. füzet, pp. 363 367. Propaganda vagy útleírás? (Gondolatok a magyar katonai utazási irodalomról és Almásy László: Rommel seregénél Líbiában c. művéről) NAGY MIKLÓS

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Magyar Irodalomtudományi Intézet 1.4 Szakterület

Részletesebben

0Jelentés a K 60635 azonosító számú, Arany János kritikai kiadása című kutatás munkájáról és eredményeiről

0Jelentés a K 60635 azonosító számú, Arany János kritikai kiadása című kutatás munkájáról és eredményeiről 0Jelentés a K 60635 azonosító számú, Arany János kritikai kiadása című kutatás munkájáról és eredményeiről Általánosságban elmondható az a sajnálatos körülmény, hogy a felsőoktatás komoly színvonalcsökkenéssel

Részletesebben

RECENZIÓ. Gondolatok a táborok évszázada [1] kapcsán. I. Bevezetés

RECENZIÓ. Gondolatok a táborok évszázada [1] kapcsán. I. Bevezetés RECENZIÓ Farkas Ádám Gondolatok a táborok évszázada [1] kapcsán I. Bevezetés Egészen napjainkig számos, a 20. század történetétől elválaszthatatlan koncentráló-, internáló-, munka- és haláltáborok kérdésével

Részletesebben

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai

Részletesebben

Az irodalmi hasonmás irodalmi hasonmása?

Az irodalmi hasonmás irodalmi hasonmása? KÁNTÁS BALÁZS Az irodalmi hasonmás irodalmi hasonmása? Személyes hangvételű bekezdések Nyerges Gábor Ádám Sziránó című prózakötetéről Három, az irónia alakzata által erősen áthatott verseskötet és többéves,

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

Gondolatok és képek. A Bacsó Béla, Gábor György, Gyenge zoltán. Heller Ágnes: A szépség akarata. Budapest, Typotex, 2011.

Gondolatok és képek. A Bacsó Béla, Gábor György, Gyenge zoltán. Heller Ágnes: A szépség akarata. Budapest, Typotex, 2011. BokoDy PÉter Gondolatok és képek Bacsó Béla Gábor György Gyenge zoltán Heller Ágnes: A szépség akarata. Budapest, Typotex, 2011. A Bacsó Béla, Gábor György, Gyenge zoltán és Heller Ágnes jegyezte, A szépség

Részletesebben

Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában

Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában 270 Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában Bali János: A Börzsöny-vidéki málnatermelõ táj gazdaságnéprajza.

Részletesebben

Az osztályozó vizsga követelményei. Szakközépiskola IRODALOM

Az osztályozó vizsga követelményei. Szakközépiskola IRODALOM Az osztályozó vizsga követelményei Szakközépiskola IRODALOM Az irodalom tantárgy osztályozó vizsgáján az osztályzat kialakítása az egységes követelmények szerint történik (40%-tól elégséges). Írásbeli

Részletesebben

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HOGYAN LÁTJUK EGYMÁST - LÁTJUK-E EGYMÁST (KOZEP-) EURÓPÁBAN?" KÖZÉP-EURÓPA KISEBBSÉGI NÉZ ŐPONTBÓL BÁNYAI JÁNOS A nyolcvanas évek közepén, akkor úgry t űnt fel, váratlanul, Európa

Részletesebben

DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Érfalvy Lívia. Nyelviség és textualitás: az én-konstrukció útjai Kosztolányi Dezső írásművészetében

DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Érfalvy Lívia. Nyelviség és textualitás: az én-konstrukció útjai Kosztolányi Dezső írásművészetében A kutatás tárgya és feladatai DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Érfalvy Lívia Nyelviség és textualitás: az én-konstrukció útjai Kosztolányi Dezső írásművészetében PPKE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola

Részletesebben

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Szociálpszichológiai Osztály Tel.: közvetlen: 279 6091 mellék: 6091 VH.1. emelet 119. szoba E-mail cím: mailto:halasz[kukac]mtapi[pont]hu PUBLIKÁCIÓK

Részletesebben

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak

Részletesebben

szövegek (szubjektív, lírai) képleírások is egyben, máskor az adott alkotó művészetéről általánosságban szól a vers. (Az isten bőre esetében a szerző

szövegek (szubjektív, lírai) képleírások is egyben, máskor az adott alkotó művészetéről általánosságban szól a vers. (Az isten bőre esetében a szerző Kitekintő Határterületek Jász Attila: Alvó szalmakutyák avagy áldozati ének; isten bőre Kalligram, Pozsony, 2010, 60 l.; isten bőre, Napkút, 2011, 78 l. Jász Attila utóbbi két verseskötete mintha igazából

Részletesebben

Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN

Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN Nemrégiben egy író-olvasó találkozón vettem részt, ahol Kőrösi Zoltán szerintem méltatlanul kevéssé ismert kortárs magyar írónk volt a vendég.

Részletesebben

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o.

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o. BARTHA Eszter: Korszakok határán 131 SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 22(1): 131 136. Korszakok határán Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó,

Részletesebben

A hömpölgyő elmúlás immár testközelben?

A hömpölgyő elmúlás immár testközelben? KÁNTÁS BALÁZS A hömpölgyő elmúlás immár testközelben? Gondolatok Géher István egy verséről,,... a víz leggonoszabb..." micsoda beszéd? fél év - s már kiárad, hömpölgyet lombkoronát, tetemet, mossa a partot,

Részletesebben

Analógiák és eltérések szövevénye

Analógiák és eltérések szövevénye Thomka Beáta Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 117(2013) Analógiák és eltérések szövevénye Sőtér István komparatista módszeréről Az európai önismeret és a közös hagyományát őrző művelődéstörténet megbecsülése

Részletesebben

PESTI BÖLCSÉSZ AKADÉMIA

PESTI BÖLCSÉSZ AKADÉMIA PESTI BÖLCSÉSZ AKADÉMIA 2014/2015 őszi szemeszter (Budapest, ELTE BTK, Ifjúsági épület III. 1.) 2014. szeptember 29., hétfő 2014. szeptember 25., csütörtök* 18.30 Spiró György: Fogság Pethő Anita 18.00

Részletesebben

Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ, Zsinagóga, Baja, Munkácsy M. u. 9. Eötvös József Főiskola, Baja, Szegedi út 2.

Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ, Zsinagóga, Baja, Munkácsy M. u. 9. Eötvös József Főiskola, Baja, Szegedi út 2. Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ, Zsinagóga, Baja, Munkácsy M. u. 9. Eötvös József Főiskola, Baja, Szegedi út 2. A konferencia harminchárom előadója a következő intézmények oktatója vagy

Részletesebben

Lengyel András. Esszé a szociológiáról. Huszár Tibor: A magyar szociológia története

Lengyel András. Esszé a szociológiáról. Huszár Tibor: A magyar szociológia története Lengyel András Esszé a szociológiáról Huszár Tibor: A magyar szociológia története Huszár Tibor könyve nem szokványos szociológiatörténet. Részben azért, mert a tárgyhoz tartozna magának a szerzőnek az

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL

Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL A Novi Sad-i egyetem bölcsészeti kara igazgatóságának megtisztelő megbízásából a következőkben közlöm véleményemet

Részletesebben

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL Sokak számára furcsán hangozhat a feminizmusnak valamilyen tudományággal való összekapcsolása. Feminizmus és antropológia

Részletesebben

Opponensi vélemény Ferkai András Molnár Farkas. Molnár életművének nagymonográfiája című akadémiai doktori értekezéséről

Opponensi vélemény Ferkai András Molnár Farkas. Molnár életművének nagymonográfiája című akadémiai doktori értekezéséről Opponensi vélemény Ferkai András Molnár Farkas. Molnár életművének nagymonográfiája című akadémiai doktori értekezéséről Évtizedek óta nem zajlott a Magyar Tudományos Akadémián tudományok doktora, illetve

Részletesebben

Bírálat. Szilágyi Zsófia Móricz Zsigmond című akadémiai doktori értekezéséről

Bírálat. Szilágyi Zsófia Móricz Zsigmond című akadémiai doktori értekezéséről Bírálat Szilágyi Zsófia Móricz Zsigmond című akadémiai doktori értekezéséről Szilágyi Zsófia Móricz Zsigmond című monográfiája minden korábbi, hasonló jellegű próbálkozáshoz képest gazdagabb, kiterjedtebb

Részletesebben

Jegyzetek József Attila délszlávországi ismeretéhez

Jegyzetek József Attila délszlávországi ismeretéhez Pastyik László Jegyzetek József Attila délszlávországi ismeretéhez Költőnk neve és műve a délszlávországi magyar irodalomban viszonylag hamar, már a húszas évek második felében feltűnik, jelképpé azonban

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

szólani, vitték a Duna csatornához (...) Úgy félt mindenki, éjjel vették ki az embört az ágyából, éjjel tizenkét órakor, hogy ne lássa se szomszéd,

szólani, vitték a Duna csatornához (...) Úgy félt mindenki, éjjel vették ki az embört az ágyából, éjjel tizenkét órakor, hogy ne lássa se szomszéd, Utószó 1962 tavaszára a vizsgált területen Lövéte kivételével minden faluban a családi gazdaságok túlnyomó többségét a kollektív gazdaságokba kényszerítették. (Lövétén az ötvenes évek közepén néhány szegényebb

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

Kiadja a: Magyar Ifjúsági Értekezlet és a Demokrata Magyar Ifjak Szövetsége (DMISZ) Felelős kiadók: Kovács Péter és Borboly Csaba

Kiadja a: Magyar Ifjúsági Értekezlet és a Demokrata Magyar Ifjak Szövetsége (DMISZ) Felelős kiadók: Kovács Péter és Borboly Csaba Kiadja a: Magyar Ifjúsági Értekezlet és a Demokrata Magyar Ifjak Szövetsége (DMISZ) Felelős kiadók: Kovács Péter és Borboly Csaba Szerkesztette: Olti Ágoston Nyomda: Exodus Kft, Csíkszereda Készült 400

Részletesebben

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK LEXIKOGRÁFIAI FÜZETEK 2. Szerkesztőbizottság BÁRDOSI VILMOS, FÁBIÁN ZSUZSANNA, GERSTNER KÁROLY, HESSKY REGINA, MAGAY TAMÁS (a szerkesztőbizottság vezetője), PRÓSZÉKY GÁBOR Tudományos

Részletesebben

Modern magyar irodalom II. BBNMI01200. Irodalomjegyzék

Modern magyar irodalom II. BBNMI01200. Irodalomjegyzék Modern magyar irodalom II. BBNMI01200 Irodalomjegyzék 1. Nemzeti és szociális inspiráció a késő modernitás második felében, az 1920-1960 közötti korszak magyar irodalmában. A határokon innen és a határokon

Részletesebben

KÖNYVISMERET HÁZIDOLGOZAT

KÖNYVISMERET HÁZIDOLGOZAT KÖNYVISMERET HÁZIDOLGOZAT Kós Károly 21. századi tükre Egy illusztrált, magyar kiadású szakkönyv bemutatása Készítette: Dróth Júlia Konzulens: Buda Attila PPKE Kiadói szerkesztő I. évfolyam Budapest, 2007.

Részletesebben

1.,, 8. 10. 2007. 2. % &a( ), 16. 10. 2007. 3.,& &, -. & & 1 (& ) ( ). & 1 - & - ( :!"# $#%# &' &(!)'*+! 19. *'&# 4. &.,, -. & &, && &.

1.,, 8. 10. 2007. 2. % &a( ), 16. 10. 2007. 3.,& &, -. & & 1 (& ) ( ). & 1 - & - ( :!# $#%# &' &(!)'*+! 19. *'&# 4. &.,, -. & &, && &. 1 I, 1.,, 8. 10. 2007. 2. % &a( ), 16. 10. 2007. 3.,& &, -. & & 1 (& ) ( ). & 1 - & - ( :!"# $#%# &' &(!)'*+! 19. *'&# 4. &.,, -. & &, && &. & 1.. +'/!"# # #0,.. ( : 21. 02. 2005). & 1 - & - (: ) 5 -,

Részletesebben

ÁRPÁS KÁROLY Katona József Bánk Bánja

ÁRPÁS KÁROLY Katona József Bánk Bánja ÁRPÁS KÁROLY Katona József Bánk Bánja Gondolatok tanítás közben 1 Katona József alkotását nemcsak azért választottam, mert középiskolai tanár vagyok, hanem azért is, mert sokat foglalkoztam az alkotás

Részletesebben

Riedel René: A magyar állampolgárok és más emberi csoportok alkotmányos jogai az Alaptörvényben

Riedel René: A magyar állampolgárok és más emberi csoportok alkotmányos jogai az Alaptörvényben Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék A magyar állampolgárság Riedel René: A magyar állampolgárok és más emberi csoportok alkotmányos jogai az Alaptörvényben Témavezető:

Részletesebben

H. Szilágyi István JOG ÉS IRODALOM MAGYARORSZÁGON *

H. Szilágyi István JOG ÉS IRODALOM MAGYARORSZÁGON * H. Szilágyi István JOG ÉS IRODALOM MAGYARORSZÁGON * A magyar jogi gondolkodásban miként az amerikai 1 vagy más európai nemzeti jogtudományokban 2 a jog és irodalom kutatási területe iránt érdeklődés utóbbi

Részletesebben

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II.

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Világosság 2005/11. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Zsidai Ágnes Út a szubjektum felé Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl Hans Kelsen, az osztrák jogfilozófus nemcsak

Részletesebben

1 SZÛCS TIBOR A MAGYAR VERS KETTÕS NYELVI TÜKÖRBEN: NÉMET ÉS OLASZ FORDÍTÁSOKBAN 2 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ 64. SZÛCS TIBOR A MAGYAR VERS KETTÕS NYELVI TÜKÖRBEN: NÉMET ÉS OLASZ FORDÍTÁSOKBAN

Részletesebben

Érintsd meg a Holdat!

Érintsd meg a Holdat! Gárdonyi-emlékév, 2013 Érintsd meg a Holdat! rejtvényfüzet 1. forduló Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója alkalmából hívunk, hogy játsszatok velünk! Az első fordulóban Gárdonyi Géza életével, a

Részletesebben

Tartalom, elemzés, értelmezés

Tartalom, elemzés, értelmezés Franczel Richárd Tartalom, elemzés, értelmezés 2009. november 7-én a német Die Welt interjút közölt Kertész Imrével 80. születésnapja alkalmából. A Nobel-díjas író a beszélgetés során Magyarországhoz,

Részletesebben

Bart István A KÖNYVKIADÁS MESTERSÉGE OSIRIS KIADÓ n BUDAPEST, 2005

Bart István A KÖNYVKIADÁS MESTERSÉGE OSIRIS KIADÓ n BUDAPEST, 2005 Bart István A KÖNYVKIADÁS MESTERSÉGE OSIRIS KÉZIKÖNYVEK Bart István A KÖNYVKIADÁS MESTERSÉGE OSIRIS KIADÓ BUDAPEST, 2005 A könyv az Oktatási Minisztérium támogatásával, a Felsõoktatási Pályázatok Irodája

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

A FOGYATÉKOSSÁG ORVOSI ÉS TÁRSADALMI MODELLJÉNEK

A FOGYATÉKOSSÁG ORVOSI ÉS TÁRSADALMI MODELLJÉNEK PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNY KAR DOKTORI ISKOLA DOKTORI ÉRTEKEZÉS A FOGYATÉKOSSÁG ORVOSI ÉS TÁRSADALMI MODELLJÉNEK SZINTÉZISE, KÜLÖNÖSEN A MUNKAJOG TERÜLETÉN KONZULENS: DR. GYULAVÁRI

Részletesebben

REFLEXIÓK A JOGBÖLCSELET OKTATÁSÁRÓL, RENDSZERVÁLTÁSON INNEN ÉS TÚL VARGA CSABA TISZTELETÉRE. SZILÁGYI PÉTER egyetemi tanár (ELTE ÁJK)

REFLEXIÓK A JOGBÖLCSELET OKTATÁSÁRÓL, RENDSZERVÁLTÁSON INNEN ÉS TÚL VARGA CSABA TISZTELETÉRE. SZILÁGYI PÉTER egyetemi tanár (ELTE ÁJK) 085_180_2011_3.qxd 2011.11.03. 16:06 Page 85 Iustum Aequum Salutare VII. 2011/3. 85 91. REFLEXIÓK A JOGBÖLCSELET OKTATÁSÁRÓL, RENDSZERVÁLTÁSON INNEN ÉS TÚL VARGA CSABA TISZTELETÉRE SZILÁGYI PÉTER egyetemi

Részletesebben

KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURÁNYI ISTVÁN

KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURÁNYI ISTVÁN KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURÁNYI ISTVÁN Foglalkoztatáspolitika: problémák és megoldások (Csoba Judit Czibere Ibolya [szerk.]: Tipikus munkaerõ-piaci problémák atipikus megoldások, Kossuth Egyetemi Kiadó,

Részletesebben

2. MÉRÉSELMÉLETI ISMERETEK

2. MÉRÉSELMÉLETI ISMERETEK 2. MÉRÉSELMÉLETI ISMERETEK A fejezet célja azoknak a módszereknek a bemutatása, amelyekkel adatokat gyűjthetünk annak érdekében, hogy kérdéseinkre választ kapjunk. Megvizsgáljuk azokat a feltételeket is,

Részletesebben

Doktori (PhD) értekezés LEHETSÉGES-E A POLITIKAI KÖZÖSSÉG IGAZSÁGOS ÚJRAALKOTÁSA? ERKÖLCSI ÉRVELÉS A DEMOKRATIKUS POLITIKÁBAN.

Doktori (PhD) értekezés LEHETSÉGES-E A POLITIKAI KÖZÖSSÉG IGAZSÁGOS ÚJRAALKOTÁSA? ERKÖLCSI ÉRVELÉS A DEMOKRATIKUS POLITIKÁBAN. Doktori (PhD) értekezés LEHETSÉGES-E A POLITIKAI KÖZÖSSÉG IGAZSÁGOS ÚJRAALKOTÁSA? ERKÖLCSI ÉRVELÉS A DEMOKRATIKUS POLITIKÁBAN Rácz Sándor Debreceni Egyetem BTK 2014 LEHETSÉGES-E A POLITIKAI KÖZÖSSÉG IGAZSÁGOS

Részletesebben

A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI. (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.)

A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI. (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.) Szenik Ilona A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.) A népzenének a társadalmi tudatformák közt elfoglalt helyét,

Részletesebben

POSZTMODERN UTAZÁS (SEHOVÁ) AZ ÍRÓI KÉPZELET FEDÉLZETÉN

POSZTMODERN UTAZÁS (SEHOVÁ) AZ ÍRÓI KÉPZELET FEDÉLZETÉN KÁNTÁS BALÁZS POSZTMODERN UTAZÁS (SEHOVÁ) AZ ÍRÓI KÉPZELET FEDÉLZETÉN KAPCSOLÓDÓ TANULMÁNY ZSÁVOLYA ZOLTÁN HOLLANDI BOLYGÓ CÍMŰ HANGREGÉNYÉHEZ Zsávolya Zoltán első, műfajteremtő(nek szánt) (hang)regénye

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

Magyar irodalomtörténet németeknek németül

Magyar irodalomtörténet németeknek németül Magyar irodalomtörténet németeknek németül Egy efféle könyv kiadása már igen időszerű volt. A bécsi és a berlini (Humboldt) egyetem hungarológusokat is képez, nemcsak másod- és/vagy harmadgenerációs magyarok

Részletesebben

A hagyomány integrációja a kisiskolások olvasóvá nevelésében

A hagyomány integrációja a kisiskolások olvasóvá nevelésében G. GŐDÉNY ANDREA A hagyomány integrációja a kisiskolások olvasóvá nevelésében [ ] bármennyire önmagában egybehangzó és lekerekített világot alkosson is, a műalkotás mint valóságos, egyedivé vált objektum

Részletesebben

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára Vetélkedő Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából 12 18 évesek számára A pályázó csapat neve: (egyéni pályázó esetén a pályázó neve) A csapattagok nevei: Elérhetőség (postacím, e mail):

Részletesebben

2015 április: Egy önmagára reflektáló tudomány - Borgos Anna pszichológus

2015 április: Egy önmagára reflektáló tudomány - Borgos Anna pszichológus 2015 április: Egy önmagára reflektáló tudomány - Borgos Anna pszichológus Borgos Anna az MTA TTK KPI Társadalom és Kulturális Pszichológiai Csoportjának tudományos munkatársa. Kutatási témái a magyar női

Részletesebben

A NŐI GÓTIKUS REGÉNYRŐL

A NŐI GÓTIKUS REGÉNYRŐL EGY MŰFAJ FELTÁMADÁSA ÉS ÁTALAKULÁSA A NŐI GÓTIKUS REGÉNYRŐL Szalay Edina: A nő többször. Neogótika és női identitás a mai észak-amerikai regényben, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2002 VARGA ISTVÁN

Részletesebben

Karlovitz János Tibor (szerk.). Mozgás, környezet, egészség. Komárno: International Research Institute s.r.o., ISBN 978-80-89691-15-9

Karlovitz János Tibor (szerk.). Mozgás, környezet, egészség. Komárno: International Research Institute s.r.o., ISBN 978-80-89691-15-9 Mozgás és egészség KARLOVITZ János Tibor Miskolci Egyetem, Miskolc bolkarlo@uni-miskolc.hu Ebben a bevezető fejezetben arra szeretnénk rávilágítani, miért éppen ezek a tanulmányok és ebben a sorrendben

Részletesebben

1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor...

1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... 1 1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... Örkény Antal Előadásomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy 1956 emlékének és mai megünneplésének van-e jelentősége a fiatal generáció számára.

Részletesebben

Európai integráció - európai kérdések

Európai integráció - európai kérdések 28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

1 ELTE TáTK Szociológia Doktori Iskola

1 ELTE TáTK Szociológia Doktori Iskola NÉMETH KRISZTINA 1 WATCH-MEN Bacsák Dániel, Hajdu Gábor, Gerő Márton, Szabó Fanni, Vigvári András (szerk.) (2012) Kötetlen. Az ELTE Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium tanulmánykötete. Budapest:

Részletesebben

P. Müller Péter Székely György pályaképe

P. Müller Péter Székely György pályaképe 1 P. Müller Péter Székely György pályaképe Bizonyos értelemben méltánytalan dolog egy 94 éves életutat, és azon belül egy több mint hét évtizedes szakmai pályafutást egy rövid előadás keretében összegezni.

Részletesebben

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Anyssa Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Szeretettel köszöntöm! Távolsági hívás, avagy üzen a lélek: könyvemnek miért ezt a címet adtam? Földi és misztikus értelemben is, jól értelmezhető. Pont ezért,

Részletesebben

A SZORONGÁS FENOMENOLÓGIÁJA

A SZORONGÁS FENOMENOLÓGIÁJA RÁCZ GYŐZŐ A SZORONGÁS FENOMENOLÓGIÁJA Századunkban a szorongás fogalma megkezdte a kierkegaard-i egzisztencializmusban megjósolt diadalútját". Nemcsak az orvosi szakirodalomnak, elsősorban az ideg- és

Részletesebben

BIBLIOGRÁFIA JANY JÁNOS

BIBLIOGRÁFIA JANY JÁNOS BIBLIOGRÁFIA JANY JÁNOS KÖNYV, MONOGRÁFIA 2000 Jany János: A Szaszanida birodalom magánjogának rendszere és továbbélése a 1 Közel-Keleten. Bibliotheca Facultatis Iuris Universitas Catholicae De Petro Pázmány

Részletesebben

A lap megrendelhető a szerkesztőség címén, vagy a megadott email címen.

A lap megrendelhető a szerkesztőség címén, vagy a megadott email címen. Szerkesztőség Szepessy Péter (főszerkesztő) Urbán Anna Graholy Éva (szerkesztőségi titkár) Szabó-Tóth Kinga (felelős szerkesztő) Kiadó Miskolci Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociológiai Intézet Felelős

Részletesebben

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és Dénes Zsófia Úgy ahogy volt és DÉNES ZSÓFIA Úgy ahogy volt és 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dénes Zsófia jogutódja Az én nyelvem a tükrözések nyelve. Nyelv, amelyen fehér kőtükrömmel lemásolom a láthatót.

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

A pozitív (avagy fehér) pedagógia aspektusai a mindennapi oktatási-nevelési folyamatban

A pozitív (avagy fehér) pedagógia aspektusai a mindennapi oktatási-nevelési folyamatban A pozitív (avagy fehér) pedagógia aspektusai a mindennapi oktatási-nevelési folyamatban Ladnai Attiláné PTE BTK NTI OTNDI, Pécs szerencsesanita5@gmail.com Az iskola feladata A pedagógia, és így az iskola

Részletesebben

Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében

Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében Figyelő Kiss Zsuzsanna Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Budapest, Osiris, 2003. 641 o. Nehéz a Bevezetés a társadalomtörténetbe

Részletesebben

Akad vélemény, szabad a párbeszéd! Balatonakarattya önállósodásának reprezentációja a helyi sajtóban

Akad vélemény, szabad a párbeszéd! Balatonakarattya önállósodásának reprezentációja a helyi sajtóban 89 Bajnok Andrea Akad vélemény, szabad a párbeszéd! Balatonakarattya önállósodásának reprezentációja a helyi sajtóban Ez a tanulmány Balatonkenese város településrésze, Balatonakarattya önállósodási folyamatát

Részletesebben

Hetet egy csapásra! Zsidó Ferenc. Farkas Árpád: Erdélyi asszonyok

Hetet egy csapásra! Zsidó Ferenc. Farkas Árpád: Erdélyi asszonyok Zsidó Ferenc Hetet egy csapásra! Hogy az ezredforduló óta eltelt tizenhat évben melyik volt az a hat kortárs magyar szépirodalmi könyv, amelyeket kiemelnék a többi közül? Hűha! Amikor megkaptam a felkérést,

Részletesebben

Tegnap úgy volt, hogy kevésbé a hideg, inkább sajnos a divat miatt vettem föl a kabátomat.

Tegnap úgy volt, hogy kevésbé a hideg, inkább sajnos a divat miatt vettem föl a kabátomat. ÍRÓPORTRÉ Rovatunkban kortárs magyar írók életmûvét mutatjuk be néhány oldalnyi terjedelemben az élõ klasszikusoktól a legtehetségesebb fiatalokig. A tárgyalt alkotók kiválasztása elkerülhetetlenül szubjektív,

Részletesebben

A magyarságtudományok önértelmezései A doktoriskolák II. nemzetközi konferenciája. Rendező: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság

A magyarságtudományok önértelmezései A doktoriskolák II. nemzetközi konferenciája. Rendező: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság A magyarságtudományok önértelmezései A doktoriskolák II. nemzetközi konferenciája Rendező: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság Szervezőbizottság: Dobos István (elnök) Bene Sándor Tuomo Lahdelma Monok

Részletesebben

2013/2014 őszi és tavaszi szemeszter (Budapest, ELTE BTK)

2013/2014 őszi és tavaszi szemeszter (Budapest, ELTE BTK) PESTI BÖLCSÉSZ AKADÉMIA KULTÚRÁRA AKADVA 2013/2014 őszi és tavaszi szemeszter (Budapest, ELTE BTK) 2013. november 4., hétfő 18.00 A kétnyelvűségtől a többnyelvűségig I. Kétnyelvűség. Előny vagy hátrány?

Részletesebben

Bodonyi Emőke. A szentendrei művészet fogalmának kialakulása. PhD. disszertáció tézisei. Témavezető: Dr. Zwickl András PhD.

Bodonyi Emőke. A szentendrei művészet fogalmának kialakulása. PhD. disszertáció tézisei. Témavezető: Dr. Zwickl András PhD. 1 Bodonyi Emőke A szentendrei művészet fogalmának kialakulása PhD. disszertáció tézisei Témavezető: Dr. Zwickl András PhD. 1965-ben megjelent írásában Körner Éva jogosan állapítja meg és teszi fel a kérdést:

Részletesebben

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem. Tóth Péter

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem. Tóth Péter Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Doktori iskola (7.6 Zeneművészet) Tóth Péter A magyar kóruszene stiláris változásai Kodálytól napjainkig című doktori értekezés tézisei Témavezető: Párkai István 2007.

Részletesebben

Az értekezés a Debreceni Egyetem TEK BTK Irodalomtudományok Doktori Iskolában készült.

Az értekezés a Debreceni Egyetem TEK BTK Irodalomtudományok Doktori Iskolában készült. Az értekezés a Debreceni Egyetem TEK BTK Irodalomtudományok Doktori Iskolában készült. A publikáció elkészítését a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

JELENKOR. Propaganda Hitler után

JELENKOR. Propaganda Hitler után JELENKOR Propaganda Hitler után Thomas Mergel 1 Propaganda Hitler után című könyvében elsősorban azt vizsgálja, milyen politikai elvárások születnek a szavazók és a politikai aktivisták választások alatt

Részletesebben