Áldott karácsonyi ünnepeket és boldog új esztendõt kívánunk minden kedves Olvasónknak!

Átírás

1 ÉRDI Ingyenes kétheti lap példányban IX. LAP évfolyam 24. szám december 15. A P O L G Á R I Ö S S Z E F O G Á S L A P J A Az év utolsó újságszámában T. Mészáros András polgármesterrel beszélgettünk az elmúlt évrõl, a jõvõ évi tervekrõl, feladatokról és a készülõ önkormányzati törvényrõl Sok találgatás és vita övezi a törvénytervezetet. A készülõ önkormányzati törvény vajon jó lesze Érdnek, vagy nem? Lehet egy törvény egyes részeivel vitatkozni, de aki az önkormányzatban dolgozik, annak az adott pályán kell játszania. A törvényhozó a választások legitimációja által felhatalmazást kapott többek között arra is, hogy újragondolja az önkormányzatok mûködését. Láthatjuk, erõs az elhatározás arra, hogy az önkormányzatok közigazgatási, államigazgatási jogkörét szûkítsék. A nagy ellátó rendszereket, az egészségügyet, szociálpolitikát, oktatásügyet szeretné átvenni a központi kormányzat. Ez önmagában se nem jó, se nem rossz, egyszerûen tudomásul kell venni. Újabb kitüntetés a környezetvédõknek Az érdi Környezetvédõ Egyesület, valamint Kubassek János, a Földrajzi Múzeum igazgatója (aki jelenleg külföldön tartózkodik) megkapta az idén a Pest Megye Környezetvédelméért díjat. Ebbõl az alkalomból beszélgettünk az egyesület vezetõjével, Bartos Csillával Közösségben élni De vajon Érd számára vannak-e elõnyei? Egy adott önkormányzati környezetben, logikusan felépítve, egy centralizált és egy decentralizált rendszer egyként jó lehet, és egyként lehet benne dolgozni a közért. Azt kell eldöntenie minden érintettnek, hogy olyan körülmények között, amikor bizonyos területeken szûkülnek a lehetõségek, akar-e ezen a pályán játszani. Én ezt a pályát választottam, akkor is, amikor még más volt az önkormányzati rendszer, és a továbbiakban is a városért szeretnék dolgozni. Az általános válság közepette az új önkormányzati törvény az anyagi lehetõségeket mennyire változtatja meg, nem szûkíti-e túlzottan? Az új törvény az eddigieknél jóval kevesebb feladatot határoz meg, így egyértelmûvé válik, melyek egy önkormányzat kötelezõen ellátandó feladatai, és erre milyen források állnak rendelkezésre. (Folytatás a 3. oldalon) Bartos Csilla, az egyesület elnöke átveszi a díjat Ha a Pest megyétõl az elmúlt években kapott díjakat nézzük, azt gondolhatnánk, hogy Érd kiemelkedõt alkotott környezetvédelemben, hiszen díjat kapott Szerényi Júlia, Ön, és most az egyesület és Kubassek János. Valóban így van? Sajnos nincs kapcsolat a Pest megyei környezetvédelmi civil szervezetek között ezért azt sem tudjuk, kikkel álltunk versenyben. De szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy azok, akik eddig megkapták ezt a díjat Kállayné Szerényi Júlia, dr. Kubassek János, jómagam és a Környezetvédõ Egyesület valóban kiemelkedõt tettek. Szerényi Júlia botanikus, biológia tanár: szakmailag neki köszönhetõ a Kakukk-hegy védetté nyilvánítása, a Fundoklia-völgy és Beliczay-sziget és sok más természetvédelmi érték gondozása. De nem csak elméleti, szakmai munkát fektetett ezekbe az ügyekbe, hanem fizikai, anyagi hozzájárulása is jelentõs. Egyesületünk idén tíz éves az elmúlt hat évben sikerült megismertetnie magát az érdiekkel talán kicsit túl is értékelnek bennünket, mert folyamatosan keresnek és elvárják, hogy olyan ügyekben intézkedjünk, amikhez nincsenek jogosítványaink. Az átlagember nehezen tudja szétválasztani a civil és a hatósági munkát. Fontos dolgokat tettünk, elég ha a Fundoklia-völgy megtisztítását és karbantartását, a tanösvény építést mondom, de újságot, könyveket adtunk ki, foglalkoztunk a megújuló energiával, iskolai, óvodai programokat, elõadásokat, kézmûves foglalkozásokat szerveztünk a honlapunkon mindez részletesen rajta van. Manapság elég nehéz egy olyan egyesületet finanszírozni, amelyik nem csak abból áll, hogy néhányan körülülik az asztalt. Hogyan sikerül ez az egyesületnek? Áldott karácsonyi ünnepeket és boldog új esztendõt kívánunk minden kedves Olvasónknak! (Folytatás a 3. oldalon) Honlapunkra BANNER elhelyezhetõ. Várjuk megrendelésüket! info@erdilap.hu Karácsony Ünnepeink minden évben visszatérnek, mint a karácsony, húsvét, március 15., pünkösd, augusztus 20. stb., de ezek között csak az egyházi ünnepek állandóak már vagy ezer éve, a világiak jönnek, mennek, ahogy az éppen aktuális helyzet kívánja. Ki emlékszik már november 7-ére, vagy április 4-ére? Azok nem a lelkünkhöz szóltak, hanem egy politikai kurzus kényszerünnepei voltak. Jézus Krisztus születése azonban sokkal több ennél, igazság szerint egy írásban nem is szabadna említeni a kettõt. Sajnos évek óta el kell mondani ilyenkor, hogy karácsony nem az ajándékozás ünnepe, nem a télapó hozza ilyenkor a játékvasutat, nem a kereskedõk védõszentje üli torát, hanem immár 2011 éve született a Megváltó, és ezt ünnepli ilyenkor szerte a nagyvilágban a keresztény közösség. Sokféle ünnep létezik, köztük van népünnepély jellegû, van meghitt és van díszszázad felvonulásával, tankokkal, dísztökökkel, tánccal, sortûzzel, mûsorral körített is. A karácsony a leginkább belülrõl, lélekbõl fakadóan emlékezõ ünnep, és ilyennek kellene lennie, ha az eredeti születést tartanánk kiindulópontnak. Igaz, hogy a háromkirályok ajándékkal kedveskedtek, aranyat, tömjént és mirrhát hoztak, tehát az ajándék nem idegen Jézus születésétõl, de a Megváltó egész élete nem errõl szól. Sokkal inkább a családról, a szeretetrõl, az egybetartozásról, a szelídségrõl, szerénységrõl, önmegtartóztatásról. A gondolatokról, a segítésrõl, önfeladásról és áldozatról. A megváltásról, hogy egyszerûen fogalmazzak. Mert hiába ajándékozunk szeretteinknek akár egy ûrrakétát is, ha egész évben nem törõdünk velük, ha hagyjuk, hogy kicsússzon a talaj alóluk, mert nem voltunk képesek év közben egy morzsát vetni eléjük. A karácsony kitüntetett ünnep. Év vége közeledvén belsõ kényszert érzünk arra, hogy számot vessünk egész évi cselekedeteinkkel, mérleget készítsünk tetteinkrõl, mulasztásainkról. Adtunk-e szeretetet szüleinknek, nagyszüleinknek, társunknak, gyermekeinknek, unokáinknak? Adtunk-e a rászorulóknak? Önzõek voltunk-e, vagy kitártuk szívünket, és segítettük-e a gyengéket? Magunkhoz engedtük-e a kisdedeket? December elsõ fele, szinte egészen 24-éig felpörgetett munkával, rohanással, vásárlással, készülõdéssel telik a családok többségében. Egyre többen ezt a készülõdést össze tudják kötni az adventi várakozással, mert azért lassanként lehullik az elmúlt évtizedekben ránk kényszerített ateista máz, és egyre többen rájönnek arra, hogy a lélek legalább annyira fontos, mint a test, hiszen csak a kettõ harmonikus együttese teheti teljessé az életet. A lélekhez pedig szorosan hozzátartozik a karácsonyi készülõdés lelki része is, amikor a jászolban születettre gondolunk. Ha egy embert, egy közösséget, egy népet megfosztanak hagyományaitól, ünnepeitõl, lelki életétõl, akkor megkezdõdik a hanyatlás. A magyarok ezt hála Istennek még idejében megállították, illetve vissza is fordították, a balliberálisok észtveszejtõ sikoltozásai közepette. Ne törõdjünk velük, hadd ríjanak, hadd rikoltozzanak. Mi tudjuk, amit tudnunk kell: nem vagyunk egyedül sem a világban, sem hazánkban, hiszen az egymást segítõ emberek közösségéhez tartozunk, és nincs is szükségünk Münchausen báró módszerére, hogy saját hajunknál fogva rángassuk ki magunkat a mocsárból, mert az összefogás minden bajból kisegít minket. ORLAI SÁNDOR Következõ számunk január 12-én jelenik meg!

2 2 Jó ütemben épül a Holló utcában az új óvoda Ki érti ezt? A polgári összefogás lapja Alapította az Összefogás Egyesület Kiadja a BALATONI 19 MANAGER KFT. Felelõs kiadó a kft. ügyvezetõje Felelõs szerkesztõ: ORLAI SÁNDOR Szerkesztõség: 2030 Érd, Budai út Telefon: 06-20/ Honlap: erdilap@erdilap.hu ISSN Nyomdai elõállítás: Ringier Kiadó Kft. Nyomda Felelõs vezetõ: Bertalan László nyomdaigazgató Hirdetésfelvétel: 06-20/ , 06-20/ info@erdilap.hu Ügyfélszolgálati Irodája a Budai út szám alatt. Hirdetésfelvétel, apróhirdetések felvétele minden hétköznap: 8-tól 16 óráig. Telefon: 06-23/ , 06-20/ Sülthal Mint az rendszeres olvasóink elõtt bizonyára ismeretes, felkaroltuk a Lea Otthon építését. Azon vagyunk, hogy csillapítsuk a maroknyi ellenzõ által keltett hisztériát, és bebizonyítsuk, nincs semmilyen félnivaló egy egyházi mûködtetésû anyaotthontól. Szó sincs drogosokról, prostituáltakról, egyszerûen csak krízishelyzetbe került anyák és magzataik, csecsemõik, kisgyerekeik segítésérõl szól a történet, ami minden jóérzésû ember szimpátiájával találkozik. Mondanom sem kell, hogy az ellenzõk élére állt celeb Cooky (ejtsd: kuki, a késõbbiekben az egyszerûség kedvéért csak Kukinak fogom írni a nevét) zokon vette kiállásunkat, és több hatalmas egójú elõdjéhez hasonlóan õ is beperelt (a per eredményérõl januári elsõ számunkban adunk hírt, mert az ítélethirdetés lapzártánk után lesz). Ez a bevezetõ volt csak, mert az írás témája most nem a Lea Otthon lesz. A per kapcsán kénytelen voltam elmerülni Kuki életmûvében, és (majdnem) végignéztem Hajdú Péter egyik mûsorát (Frizbi), ahol Kuki Fekete Pákóval és Joshi Bharattal együtt szerepelt. A mûsorvezetõ arra volt kíváncsi, hogy a három, idegenbõl hozzánk szakadt celeb mennyi tud választott hazájáról, ahogy mondta, ez a nagy magyar kvíz. Ennek érdekében különbözõ kérdéseket tett fel azért, hogy megtudja, befogadták-e a magyar kultúra néhány szeletét. Nos, már az is jellemzõ volt, hogy mit kellett volna tudniuk magyar kultúra címszó alatt. Az elsõ kérdés ugyanis az volt, hogy mondjanak három szereplõt a Szomszédok szappanoperából. Ez Joshi Bharatnak sikerült is, Kuki csak nézett, mint egy sülthal. Mint ahogy akkor is csak nézett, amikor a köztársasági elnökünk neve volt a tét, és arra a kérdésre, hogy mondjon három magyar népdalt, csak két magyarnóta és az Orchideák, fehér orchideák jutott eszébe. Mondjuk az is jellemzõ, hogy Hajdú Péter ezeket elfogadta jó válasznak. Kukinak aztán nyelvtörõket kellett (volna) mondani, de mindbe beletörött a nyelve és õ mûsorvezetõ... A színvonal itt elérte a csúcsot: Fekete Pákó nagyot pukkantott, majd kikérezkedett WC-re, mert mint az adásban mondta: ki kell mennem sz...ni. Itt befejeztem a mûsor(?) nézését. Elgondolkodtató, hogy ha valaki ilyen mûsorokban lép fel, mennyire különbözik a sülthaltól mármint értelem tekintetében? Most már kezdem megérteni, miért nem tetszenek Kukinak a csecsemõk. Nem akarja, hogy kiderüljön: náluk a szellemi fölény... P.S.: Melegen ajánlom a távirányító használatát! VITRIO L. Érdi Városi Polgárõr Egyesület 2030 Érd, Fûtõ u. 41. Macsotay Tibor elnök Ügyfélfogadás: minden hónap elsõ péntekén óra között. Diszpécserszolgálat: 0-24 óráig. Telefon: 06-23/ , 06-30/ , , Jelentkezz tagnak! Az érdi Fidesz szervezet vendége volt Deutsch Tamás, a Fidesz alapító tagja, jelenleg EU-s képviselõ. Sajtótájékoztatóján elmondta, hogy általában hetente 3 4 munkanapot tölt Brüsszelben vagy Strassbourg-ban, ezért elég sok plusz információhoz jut hozzá. Megerõsítette, hogy a magyar törekvéseket az EU bizalommal fogadja, bíznak abban, hogy meg tudjuk oldani a problémákat. Magyarország az utóbbi idõben több olyan gazdasági lépést tett, amelyek megelõzték a korukat, és követendõ mintaként szolgálnak a többi tagállam számára. Ezután Deutsch Tamás kitért arra, hogy melyek a most készülõ országos költségvetés fõbb alapvetései. Az elsõrendû cél az eladósodottság mértékének radikális csökkentése, mert a mostani válság kirobbantója a különbözõ államok eladósodottsága, és a válságból való kilábalás egyik eszköze ennek az oknak a megszüntetése. Hazánk az idén 82-83%-ról 73%-ra csökkentette bruttó nemzeti jövedelemhez képest az eladósodottságát, és ez rajtunk kívül csak Svédországnak sikerült. Deutsch Tamás szerint az ellenzék részérõl eddig kizárólag politikai jellegû eszmecsere folyt, szakmai jelleggû kritika és javaslat igazából nem hangzott el. A második, szintén fontos prioritás a foglalkoztatás növelése. Az EU-csatlakozás elsõ öt évében ez folyamatosan romlott ig nem volt a világban még válság, Magyarország gazdasági teljesítménye mégis évrõl évre romlott, annak ellenére, hogy az EU-tagság mintegy 1000 milliós támogatást jelentett. Az elmúlt évben azonban közel 55 ezer új munkahely jött létre, csak hát ez is kevés, mert 2020-ig egymillió kellene. Fontos az adórendszer egyszerûsítése, a bürökrácia és az adminisztráció csökkentése. Az adóterhek már csökkentek az egykulcsos adó bevezetésével, a vállalkozások terhei is Nagy sikerrel, 11 cég és több mint 350 érdeklõdõ részvételével rendezték meg november utolsó napján a Szepes Gyula Mûvelõdési Központban az Állásbörzét, melyet a ház a Pest Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Érdi Kirendeltségével együtt szervezett (ÉRD AZ ELÉRHETÕ FELNÕTTKÉP- ZÉSÉRT TÁMOP /1 - KMR ). Az álláskeresõk munkaadókkal találkozhattak, valamint gyakorlati módszereket és tanácsokat kaptak mindenféle témában. Az Érdrõl és környékérõl érkezett cégek képviselõinél nagy volt az érdeklõdés. Többen már az önéletrajzukkal együtt Érd az elérhetõ felnõttképzésért Állásbörze 2011 érkeztek, melyet rögtön le is adhattak. A résztvevõk nemcsak állást kereshettek, hanem különbözõ témákban elõadásokat is meghallgathattak. Ezen kívül trénerek nyújtottak segítséget a munkavállalóknak az önéletrajzírásban, internetes álláskeresésben, illetve próba állásinterjúkat is IX. évfolyam 24. szám december 15. Deutsch Tamás Érden A kamasz és az MSZP érezhetõ mértékben kisebbedtek, mindez elõsegítheti a gazdasági növekedés megindulását. Egyszerûsödött a pályáztatási rendszer is. Eddig 14 jogszabály rendelkezett a pályázatokról, most mindezt egy jogszabályban foglalták össze. Ennek hatására az egy-egy pályázathoz szükséges papírmennyiség a felére csökkent, miként az elbírálási idõ is. Ennek következtében egyre több EU-s pénz jut el a pályázókhoz. Megkezdõdik jövõre a nagy közszolgáltató, ellátó rendszerek átalakítása, mint az egészségügy, az oktatás, a közigazgatás. A kelleténél nagyobb költséggel mûködõ rendszerek jelentõs mértékben hozzájárultak az eladósodáshoz, ezért szükséges ezeknek strukturális átalakítása, hatékony mûködtetése. Ez egyben EUs ajánlás is, olyannyira, hogy tõl ez feltétele lesz a pályázatoknak, és ha valamelyik ország nem kezdi el az átalakítást, felfüggesztik, adott esetben vissza is vonják a támogatásokat. Kulcsfontosságú lesz az elkövetkezendõ két évben az, hogy milyen mértékben tudjuk felhasználni a ciklus végéig rendelkezésre álló pályázati forrásokat. A lekötés végsõ határideje december 31., ezért 2013 nyár végéig ki kell írni az utolsó pályázatokat is. Mintegy milliárd forintot még nem használtunk fel, és ez az összeg a gazdasági fejlõdés egyik motorja lehet. A sajtótájékoztató után Deutsch Tamás zárt körben a Fidesz tagságát tájékoztatta az aktuális eseményekrõl és az elõttük álló feladatokról. Kiemelte, hogy a politika és a kommunikáció egybe kell, hogy essen. Most az MSZP és szövetségesei folyamatosan támadják és vádolják a Fidesz-kormányt, minden hibát a mostani vezetés nyakába akarnak sózni. Mondott egy példát is. Az MSZP olyan, mint az a kamasz, aki egyedül maradva otthon bulit rendez, mindent megesznekmegisznak, amit találnak, összefüstölik a lakást, kitörik a fotel lábát, szétverik a televíziót. Mikor hazajönnek a szülõk, úgy tesznek, mintha semmi közük se lenne semmihez, sõt, kérdõre vonják apjukatanyjukat: miért nincs otthon ennivaló, miért billeg a fotel, és miért nem tudnak tévét nézni? Az MSZP nyolc évi kormányzása alatt a padlóra vitte az országot minden téren, most pedig azért támadják alkalmi szövetségeseikkel együtt, hogy miért nem tudtuk szûk másfél év alatt mindazt helyretenni. tartottak. Az Állásbörzén már meghirdették a következõ év tavaszán induló Vállalkozási ismeretek tanfolyamot is. A mûvelõdési ház tervei között szerepel, hogy évente egy vagy két állásbörze szervezésével segítene a munkát keresõknek.

3 IX. évfolyam 24. szám december (Folytatás az 1. oldalról) Ebbõl a szempontból talán az új forma gazdaságosabb lehet a réginél. Egy törvény jóságát persze nem a finanszírozhatóság határozza meg. A közösségnek nehéz gazdasági helyzetben is együtt kell mûködni, tenni kell a dolgát, mint ahogy egy családban is lehetnek jó vagy rossz évek. Egy ország vagy egy település közösségére ugyanez érvényes. Ha kevesebb feladatot kell ellátni ugyanannyi pénzbõl, akkor azt jobb színvonalon lehet megtenni. Most folynak a viták az új törvényrõl, például arról, hogy az iskolákat milyen szinten üzemelteti majd az állam, az önkormányzat beleszólhat-e, de ez nem is az önkormányzati törvény, hanem a köznevelési törvény hatásköre. Az a kormányzati szándék, hogy egyértelmû, tiszta helyzetet teremtsen, meghatározza a feladatokat és ehhez hozzárendelje a finanszírozást. Persze az is logikus, hogy egy száz fõs kistelepülésnek a feladatai egészen mások, mint egy hatvanöt ezres megyei jogú városé. Ez az új törvényben világosan meg fog jelenni. Az a lényeges, hogy az alapvetõ önkormányzati jogok változatlanul érvényesüljenek az új törvényben, ez pedig uniós elvárás is, mint például a képviselõk és a polgármester megválasztása. Ha arról beszélünk, hogy egy százfõs közösségnek fel kell-e tartani iskolát, óvodát, hivatalt, akkor rögtön észrevehetõ a települések közötti különbség. Ez volt az újraválasztott közgyûlés elsõ teljes éve. Mi a véleménye, hogyan sikerült 2011? Az biztos, hogy sikeres volt, már csak azért is, mert elindult a csatornázás. Eddig Érden alig volt csatorna, alig 20 százalékos volt, két év múlva pedig szinte 100 százalékos lesz a csatornázottság. Ennek pozitív hatása lesz például a környezetvédelemre, hiszen nem szennyezzük tovább a talajt, nem növeljük tovább azt a szennyvíztengert, amin Érd jelenleg úszik, hiszen évente mintegy kétmillió köbméter szennyvíz került eddig a talajba. Ezen túl megalapoz késõbbi lehetõségeket is, mert ezzel teljessé válik a város víz-, gáz-, csatorna- és Közösségben élni elektromos hálózata. Két dolog hiányzik a teljes infrastruktúrához: az úthálózat és a felszíni vízelvezetés kiépítése. Mindkettõ sok tízmilliárdos beruházást igényel, de a csatorna elkészültéig ezekhez nem lehetett hozzákezdeni ben megkezdõdhet az útépítés is, és addig szakmailag végig kell ezt gondolnunk, hiszen nem tervezhetünk mindenhová azonos minõségû utakat. Egy kisforgalmú mellékutat, ahol naponta pár tucat helybéli jár, természetesen másképp kell megépíteni, mint egy nagyforgalmú gyûjtõutat, ahol esetleg autóbusz is közlekedik. Azt azonban már most is tudjuk, hogy utat árok és vízelvezetés nélkül nem érdemes építeni, mert hamar tönkremegy. Meg kell vizsgálni a pályázati lehetõségeket, a lakossági igényeket. Ezen már dolgozunk, készülnek a felmérések és a tervek. A csatornázás befejezése után nagyjából öt év alatt megfelelõ állapotba kell hozni útjainkat, hogy utána csak karbantartási munkáink legyenek. A szakemberek dolgoznak ezen, és remélem, hogy jövõre már készen lesz ez a besorolás. Lényeges lesz az is, hogy forgalomtechniailag is megvizsgáljuk az úthálózatot, például hol lehet egyirányúsítani. Ha tudjuk, hogy hol, mit kell csinálni, könnyebb lesz az úthálózatot korszerûsíteni. Az elkészült utak a város vagyonát gyarapítják, de arra vigyázni is kell. Könnyû arra várni, hogy mindig újat építsünk, pedig vigyázni kell a régire, meg kell azt õrizni, és ez mindenre vonatkozik, nem csak az utakra. Sok beruházás kezdõdött, illetve végzõdött az idén. Elégedett ezekkel? 2011 azért is sikeres esztendõ volt, mert ebben a pillanatban nincs olyan ügyünk, amit ne tudtunk volna jó színvonalon elindítani és befejezni. Büszkén mondhatjuk, hogy városunk a legsikeresebben pályázó magyar város. Látható eredményei ennek az új fõtés, a felújított és kibõvített Földrajzi Múzeum és az újjáépített Gesztelyi-ház, amelyben megnyílt a városi galéria is. Ez az év bemutatta, hogyan ért be a ben elindított munkák nagy része. Érd nagy kiterjedésû város, 64 négyzetkilométer. Nem sûrûn beépített, kevés a társasház, az emeletes ház, ezért az infrastruktúrára fordítandó összeg jóval magasabb, mint egy igazi nagyvárosban. Az itt lakóknak ezt tudomásul kellene venni. Van-e olyan, ami nem feltétlenül az anyagiakon múlik? Mi az, mi az elmondottakon kívül fontos lehet egy nagyvárosban? Szeretném elérni, és ez sajnos az idén még nem sikerült, hogy minél kevesebb legyen a rongálás. Azok, akik összetörik az utcanév táblákat, kihúzgálják a virágokat, nem tesznek mást, mint pocsékolják a saját pénzünket, a közösség vagyonát. Tõlünk lopják el, érdiektõl, hiszen mindezt közpénzbõl hoztuk létre. Próbáljunk meg önmagunkért is felelõsek lenni, ne csak másokat kritizáljunk, ne várjuk el azt, hogy mindenki a mi kényelmünket szolgálja, tegyünk mi is valami kézzelfoghatót. Minden kedden tartzok fogadóórát, és sokszor kiderül, hogy az emberek toleranciaszintje másokkal szemben roppant alacsony. Azt várják el, hogy számukra minden rendben legyen, de saját portájukon már nem néznek körül. Ha az emberek el tudják képzelni magukat egy közösség tagjának, ha ez belülrõl jövõ érzés lesz, akkor jön el a szebb idõ, akkor leszünk türelmesek egymással, akkor segítünk a másikon is, akkor örülünk annak, hogy az egyház egy anyaotthont épít Parkvárosban, és szívesen élünk egymás mellett. A város vezetése az elmúlt években azt hangsúlyozta, hogy önmagában az, hogy hol alszom és hol lakom, az majdnem mindegy. Ha tudomásul veszem, hogy egy közösségben élek, akkor nem csak magamnak vagyok fontos, hanem a többieknek is, és a többiek is fontosak nekem. Ettõl kezd egy város élni, ettõl lehet jó szívvel élni egy városban. Ha mellettem mindig egy sértõdött szomszéd lakik, akkor nekem is rossz lesz. Az a célom, hogy az érdiek jól érezzék magukat városukban. Ennek a reményében kívánok áldott és szeretetteljes karácsonyt, eredményekben gazdag, boldog új esztendõt kívánok minden érdi lakosnak! ORLAI SÁNDOR Újabb kitüntetés a környezetvédõknek (Folytatás az 1. oldalról) Bizony, sokan összetévesztik a környezet- és természetvédelmet azzal, hogy beszélnek róla, de sosem hajolnak le az utcán egy szemétért. Miért én szedjem össze a más szemetét? Az ilyen megbeszélõ, megmondó embereket nem is lehet rávenni, hogy részt vegyenek egy szemétszedési vagy faültetési akcióban. Persze a kertjüket is meg lehet nézni. Egy civil szervezet ereje a vele szimpatizáló önkéntesekben van. Anyagi forráshoz pedig csak pályázat útján juthat. De hiába van nekünk sok zseniális ötletünk, ha nincs rá szabható pályázat. Azt is kevesen értik, hogy amit egy pályázatban leírtunk, az onnantól kõbe vésett, csak arra lehet költeni a pénzt, különben azt, bármilyen hasznos dolgot is vettünk ha nem volt betervezve, vissza kell fizetni. Pályázat pedig egyre kevesebb, egyre kisebb összegekkel. Kik azok, akiket meg tud említeni, hogy komoly részt vállalnak az egyesület munkájában? Éppen a díj kapcsán gondolkodtam, hogy a honlapunkra fölteszem a névsort, akik igazából kapták ezt a díjat, de nagyon hosszú lenne a sor és mi van, ha valaki kimarad? Ispány Judit volt az, aki szakmailag megalapozta, megtervezte az Egyesület munkáját, Szerényi Gábor és Szerényi Júlia szakmailag is és kétkezi munkával is folyamatosan dolgozott, Czabai Balázs nemcsak fönntartja, gondozza a Czabai-kertet ami önmagában is embert próbáló munka, de mindig lehet rá számítani, Nagy Annamária az önkormányzattól nemcsak a hivatalos ügyeink intézésében segít, de ugyanolyan lelkesedéssel szed szemetet vagy ültet fát. Civil egyesületeket is említenem kell: az Ága- Boga Érdi Nagycsaládosok Egyesülete, a Egyesület, a Szent Mihály Alapítvány, a Pincetulajdonosok Érd Ófaluért Egyesület, Az ÖTHÉT Egyesület. Kiváló a kapcsolatunk a Közterület-felügyelõkkel, a Pogárõrökkel, a Rendõrséggel és a Tûzoltósággal, és a sajtóval: az Érd TV-vel, Érdi Újsággal és az Érdi Lappal. Magánszemélyeket is mondanék: Király Lajos, Fajkusz József, Tarnói Katalin, Jamniczky Andrea és még sokan mások Õk mind-mind részesei a Pest megye Környezetvédelméért díjnak tevõlegesen is. Hogyan képzeli el az egyesület jövõjét? Hogy mit képzelek el és mit szeretnék sajnos két nagyon is távol levõ fogalomkör. Azt szeretném, ha okafogyottá válna az egyesület és az összes hasonló egyesület léte, mert minden rendben lenne. De persze ez még egy jó ideig nem történik meg. Vannak futó pályázataink, ha nyerünk azt hajtjuk végre, és keressük a pályázati lehetõségeket, támogatókat. Csatlakoztunk a Csaba testvér által megálmodott, és Hende Csaba honvédelmi miniszter által felkarolt Szent István tervhez, amit jó lenne kiteljesíteni. Õsszel Piszák István, egy diósdi, elkötelezett ember fákat ajánlott, amelyeket elültettünk, illetve tavasszal még folytatjuk, készül egy interjúkötet Érd környezetéért, Érd városáért munkacímmel, és a Virágos Érd mozgalmat is szeretnénk folytatni. Nagy a lakossági igény, hogy tavasszal legyen újra Te Szedd akció, ami ebben az évben nagyon sikeres volt. A kicsit távolabbi jövõben pedig szeretnék egy fiatal, képzett és önfeláldozó embert találni, akinek jó szívvel átadhatom az Egyesületet. Addig is, várunk új tagokat, támogatókat, lehetõségeket, és közben tesszük a dolgunkat. OS A maya naptár vége? Régi jóslatok böngészõi és tudós szakértõi riogatják már jó ideje a jámbor népeket 2012 armageddonjával. Jön a világ vége, befellegzett az emberiségnek. A vészt sokféle formában vizionálták. Hol a Földbe csapódó kisbolygó, hol leküzdhetetlen világméretû járvány (kerestek is rajta az elmúlt évek vakcina gyártói emberesen), hol meg természeti katasztrófák, földrengések, árvizek, vagy éppen tûzvészek voltak kiszemelve ítéletvégrehajtónak. Nem mondom kihúztuk a gyufát rendesen a Teremtõnél, szavunk sem lehetne, ha komolyan ránk küldené valamelyiket a fent felsoroltak közül. Ennyire ostoba és felelõtlen teremtménnyel eddig talán még neki sem akadt dolga, mint a homo sapiens nevû földi vírus. Nagy a mi szerencsénk, mert úgy néz ki, valamiért mégis csak kedvel bennünket, és bár egyre többször kell valószínûleg csóválnia a fejét, de csak nem kapunk tõle is taslikat. Megelégszik azokkal, amelyekkel mi magunk büntetjük magunkat. Meg abból a másik dimenzióból, ahonnan Õ szemléli a dolgokat, talán még valamiféle reményt is lát, hátha kikerekedik valami abból a jókora gubancból, amibe betekertük magunkat. Jaj, el ne feledjem a legerõsebb fenyegetést, a maya világvéget. Valami titokzatos naptár alapján, amit a mayáknak tulajdonítanak, úgy tûnik, alaposan be lehet rúgni szilveszterkor mindenkinek, mert addig tart az emberiség sorsa. Onnantól konyec, meg kaput, meg még game ower is. A 2012-es naptárakat meg egyenesen hiábavaló pénzpocsékolás volt megvenni. Mert, hogy a maya naptár csak addig van megszerkesztve. Abból meg ugye az következik, hogy azért nem munkálkodtak a szerkesztéssel tovább, mert minek. Ha vége a világnak, naptárra sem lesz szükség. Nagy dolog a borzongás, jó benne egy kicsit megmerítkezni, fõleg úgy, hogy bármikor módunkban van ki is jönni belõle. Úgy, mint kisgyemekkorunkban behunyt szemmel elképzelni valami szörnyet, aztán ha túl félelmetes, csak kinyitni a szemünket, otthagyva a sötétben a beste teremtményt. A világvégék is azokhoz a furcsa emberjátékokhoz tartoznak, amelyek megtartanak valamit gyermeki lényünkbõl. Ha visszatekintünk a történelem eddig lejegyzett évezredein, sorra találkozhatunk a szörnyû vég bekövetkeztét tökéletes biztonsággal megjósolók sokaságával. Leginkább az elsõ ezredik évhez közeledvén lendült fel a világvége iparág. Vagy mit is mondok, sokkal inkább ült le a korabeli ipar. Az építészeti alkotások körében lehet leginkább nyomára bukkanni a vég miatti szomorú reménytelenségnek. Ha már úgy is vége lesz a világnak, minek drága és igényes épületeket emelni. Megelégedtek sokkal kisebbekkel, de még templomokat is csak fából emeltek, mondván arra a kis idõre az is megteszi. Akik megtehették, még gyorsan összehoztak valami engesztelõ alapítványt, hátha le lehet bótolni az Úristen földi szolgálóival, az egyházakkal, hogy a kegyes felajánlás ellentételezéseként letudnának majd odaát valamit az evilági gazemberségekbõl. A világ végének közeledtével ez volt rendre az alapító okiratok kezdõ mondata. Aztán mint az jelenvalóságunkból is bölcsen következik, csak nem lett semmi a végítéletbõl. Visszatértek a dolgok a rendes kerékvágásukba, és az építõmesterek is újra megemberelték magukat és a gótika remekeivel kápráztatták el a világot. Nem szûnt meg késõbb sem a rémisztgetõ ipar mûködése. A legtöbb esetben a riogatónak sem lett különösebb bántódása a rémjóslat kikotyvasztásáért. Volt azonban az ezerötszázötvenes években egy wittenbergi prédikátor, aki a csillagjóslás meg bibliaértelmezés mellett még mûkedvelõ matematikus is lévén kiszámolta, hogy a világnak október 3-án, délelõtt 10 órakor most már tényleg befellegzik. Elszánt arckifejezéssel járta a környékbeli falvakat, prédikált napestig, hogy felkészítse a híveket a végre. Azok aztán kellõen megijedve, bûnbánás helyett inkább alaposan elhanyagolták a napi munkájukat, elkótyavetyélték az értéktárgyaikat is, hogy elmulathassák még utoljára az árát. Aztán amikor október 4-én arra ébredtek kótyagos álmukból, hogy még mindig a földi árnyékvilágban vannak, de már se pénz, se posztó, dühükben megkeresték templomában a hivatásától alaposan elkódorgott jövendõmondó papot, és alaposan helyben hagyták tisztelendõségét. Nos a dolgok nem sokat változnak, nincs új a nap alatt. Legfeljebb, ha a körítés változik. Az elmúlt években is sokan felcsaptak kéretlen prófétának, kolompoltak veszettül a vészharanggal, aztán csendesen elsomfordáltak a színrõl, a média süllyesztõjébe kerültek, jöttek új komédiások, mondani még cifrábbakat. Lehet rajtuk kacagni, meg azokon is akik elbizonytalanodnak az internetes csatornákon megüzent borzasztóan tudományos jóslások tartalmán. Nem kevesen vannak azok sem, akik elég szép pénzeket adnak ki olyan könyvekre, amelyekben elolvashatják miért lesz majd nagyon rossz, meg milyen is lesz az a rossz. Nem akarnám én a világért sem azt állítani, hogy nem tart a világ valamiféle katasztrófa felé, hogy nem lesznek nagyon komoly problémák nagyon is belátható idõn belül. Ezek a problémák már nagyon is itt vannak. Minden nap ezzel kelünk és ezzel ébredünk. Legfeljebb nap, nap után úgy hozzászokunk, mint az a béka, amelyik egy kondér vízbe ugrott, ahol viszonylag jól is érezte magát. Aztán amikor elkezdték alatta melegíteni a vizet, úgy fõtt meg, hogy észre sem vette. Ha a forró vízbe ugrott volna, azzal a lendülettel, ki is ugrik, de a minden nap kicsit rosszabb rossz, egészen jól megszokható. Ha a világunkat fenyegetõ rossz, vagy veszély tõlünk függetlenül bekövetkezõ elkerülhetetlen fátum, sorscsapás, miért is védekezzünk ellene. Minden jóslat pontosan ezért alattomos és becsapós. Ha nem tehetünk ellene, nem tehetünk a jobbításért sem sugallják. Elandalodunk, széttárt karral várjuk a sorsunk beteljesedését, hisz nem tehetünk ellene. Úszkálunk a lassan forrósodó vízben. Hagyjuk magunkat percemberke celebektõl befolyásolni, tobzódunk a karácsonyi bóvliturkálásban, eszzük, iszszuk a különbözõ ipari, kémiai kotyvalékokat, pocsékoljuk a drága ivóvizet, szennyezzük még a saját közvetlen környezetünket is. Persze erre is megvan a válasz. Mit tehetnék én egyedül a világ folyásával szemben. Azzal szemben semmit. De a Karácsonyra készülve a szeretetet kifejezni az önmagam által készített ajándékkal mennyivel többet ér, mint valami hasznavehetetlen, vagy éppen kárt okozó áruházi bóvli. Ezt egyedül is megtehetem. A gyermekemnek akár több órát is odaajándékozhatok hetente, mintsem valami eszement televíziós baromság nézésével tölteném az estét. És a világ ily módon való jobbá tételével mégis csak részesei lehetünk a világvége elhárításának. KOPOR TIHAMÉR