ProDuna a magyarországi IWT promóciós szervezet létrehozása

Átírás

1 ProDuna a magyarországi IWT promóciós szervezet létrehozása STATUS QUO TANULMÁNY Piacok Tevékenység: Szerző: Dátum: Verziószám: Lajtár Attila december V.0.1 A projektet az Európai Bizottság / DG-MOVE támogatja

2 TARTALOMJEGYZÉK 1 A dokumentum célja Piacok ismertetése A vízi szállításban előforduló árufajták bemutatása Piac elemzés a évi adatok alapján Európai külkereskedelmi körkép Összegzés Fejlesztési és kutatási javaslatok A projektet az Európai Bizottság / DG-MOVE támogatja 2

3 1 A dokumentum célja A jelenlegi piaci helyzet bemutatása, a hazai és az európai kereskedelmi adatok ismertetése. Az állami és magánszektorban eddig megvalósult fejlesztések, projektek és egyéb kezdeményezések feltérképezése és rendszerezése. A projektet az Európai Bizottság / DG-MOVE támogatja 3

4 2 Piacok ismertetése 2.1 A vízi szállításban előforduló árufajták bemutatása (Forrás: RISING projekt keretében készített hajózási tanulmány, Fluvius Hajózási és Szállítmányozási Kft., 2010) Az előforduló árufajták bonthatók egyrészt veszélyes (ADN, ADNR) és nem veszélyes árukra, másrészt Szárazárukra, melyek lehetnek - ömlesztett áruk (mezőgazdasági termékek, szénfélék, érc és egyéb bányászati termékek, élelmiszerek - pl. szója, fa és papíripari termékek, koksz és kőolaj feldolgozásból származó szárazáruk, vegyi anyagok-műtrágyák, egyéb ásványi termékek, fémalapanyagok, száraz hulladékok-üvegtörmelék, cement) 1. sz. kép kukorica CGF por rakomány - darabáruk (acél félkész és késztermékek, alumínium tömb, ládás, zsákos, big-bages áruk stb.) A projektet az Európai Bizottság / DG-MOVE támogatja 4

5 2. sz. kép alumínium rakomány - projektrakományok (gépek, berendezések, tartályok, járművek, stb.) és 3. sz. kép projektrakomány - konténerek, szállítóeszközök A projektet az Európai Bizottság / DG-MOVE támogatja 5

6 Folyékony árukra melyek lehetnek 4. sz. kép konténer rakomány - feldolgozott kőolajszármazékok - folyékony áruk (gázolaj, benzin, kerozin, pakura, könnyű fűtőolaj, petróleum) - savak (sósav, kénsav) - folyékony, cseppfolyósított gázok - egyéb folyékony áruk (pl. glukóz) 5. sz. kép folyékonyáru szállító hajó A projektet az Európai Bizottság / DG-MOVE támogatja 6

7 Gáznemű áruk Az export, import és belföldi árualap 2009 évi főbb árucsoportok szerinti megoszlását az alábbi grafikon mutatja. A főbb áruféleségeket sorrendbe állítva: 1. sz. diagram 1. Mezőgazdasági termékek - a teljes árumennyiség 47 %-a, tonna, melyből 40 % ( tonna) gabona, 7 % ( tonna) olajos mag 2. Ércek és bányászati termékek - a teljes árumennyiség 19,2 %-a, tonna 3. Kőolaj feldolgozási termékek - a teljes árumennyiség 13 %-a, ebből 3 % ( tonna) koksz, a fennmaradó 10 % ( tonna) folyékony kőolajszármazék 4. Szénféleségek - a teljes árumennyiség 6,42 %-a, tonna 5. Fémalapanyagok, fémtermékek - a teljes árumennyiség 4 %-a, tonna 6. Élelmiszeripari termékek - a teljes árumennyiség 2,3 %-a ( tonna), melyből 1,7 % ( tonna) szója Dunai sajátosság, hogy a vízoldali rendszeres konténerfuvarozás a Rajnával ellentétben évtizedekig nem volt fenntartható. Többször indult menetrendszerűen tervezett vonaljárat, azonban hol az árualap hiánya, hol a vasút önköltség alatti fuvarozást is felvállaló árháborúja A projektet az Európai Bizottság / DG-MOVE támogatja 7

8 Egyéb, máshová nem sorolt termékek Az áruszállításhoz használt felszerelések, anyagok Hulladékból visszanyert nyersanyagok; háztartási és ipari Bútorok; egyéb máshová nem sorolt feldolgozási termékek Járművek, szállítóeszközök Gépek és berendezések; irodai és számítógépek; villamos gépek Fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek Egyéb nemfém ásványi termékek Vegyi anyagok, vegyi termékek; gumi- és műanyag termékek Koksz, kőolajfeldolgozási termékek és nukleáris fűtőanyag Fa és fafeldolgozási termékek, parafa, papír és papírtermékek Textíliák, textiláruk; bőr és bőrtermékek Élelmiszerek, italok és dohánytermékek Színes fémérc és egyéb bányászati termékek Feketeszén, barnaszén, tőzeg, kőolaj, földgáz, uránium, és tórium Mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási, halászati termékek miatt néhány hónap alatt elhaltak augusztusában indult a Helogistic cég konténerszállító vonaljárata, mely Budapest, Belgrád és Constanta útvonalon árualaptó független heti menetrendszerűséget hirdet. A Rajnán megjelentek az 500 TEU hordképességű folyami konténerszállító hajók és ben a forgalom a Rajnán és csatlakozó víziút rendszerén meghaladta a 2 millió TEU/évet. A Rajnához csatlakozó vízrendszeren a konténer- és üzemanyag szállítás (beleértve a folyékony gázt szállító tartályhajókat), a hajózás két sikerágazata, ezekből hazánkban csak a kőolajszármazékok kis mennyiségű szállítása jelenik meg. 2.2 Piac elemzés a évi adatok alapján (Forrás: Magyarországi folyami kikötői áruszállítás és a hozzá kapcsolódó logisztikai szolgáltatások, valamint RIS rendszerek elemzése, Baja, 2010) Az alábbi két táblázat mutatja Magyarország kikötőinek forgalmát termékenkénti százalékos megoszlásban 2008, évekre vonatkozóan. Termékenkénti forgalom Magyarország kikötői összesen 50,0% 40,0% 31,97% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 6,47% 22,10% 3,01% 0,00%0,15% 22,41% 8,61% 4,26% 0,27% 0,47% 0,03% 0,00% 0,02% 0,00% 0,23% Forrás: Ulicska, Hajózási statisztikák, Az összes magyarországi kikötői forgalom évben tonna volt. Látható, hogy 2008-ban a forgalom legnagyobb részét (31,9%) mezőgazdasági termékek (főként búza, kukorica) teszik ki. Legnagyobb mennyiséget a bajai, budapesti kikötők rakodják. Ezt követi a koksz és kőolaj-feldolgozási (22,4%), valamint a színes fémérc és egyéb bányászati termékek A projektet az Európai Bizottság / DG-MOVE támogatja 8

9 Egyéb, máshová nem sorolt termékek Az áruszállításhoz használt felszerelések, anyagok Hulladékból visszanyert nyersanyagok; háztartási és ipari Bútorok; egyéb máshová nem sorolt feldolgozási termékek Járművek, szállítóeszközök Gépek és berendezések; irodai és számítógépek; villamos gépek Fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek Egyéb nemfém ásványi termékek Vegyi anyagok, vegyi termékek; gumi- és műanyag termékek Koksz, kőolajfeldolgozási termékek és nukleáris fűtőanyag Fa és fafeldolgozási termékek, parafa, papír és papírtermékek Textíliák, textiláruk; bőr és bőrtermékek Élelmiszerek, italok és dohánytermékek Színes fémérc és egyéb bányászati termékek Feketeszén, barnaszén, tőzeg, kőolaj, földgáz, uránium, és tórium Mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási, halászati termékek (22,1 %). Jelentős még a fémalapanyag és fémfeldolgozási termékek kezelése (8,6 %), amelyeket főleg Dunaújvárosban rakják. Forgalmat generál még a szén, földgáz, kőolaj rakodása is (6,4%). Termékenkénti forgalom Magyarország kikötői összesen 50,0% 47,04% 40,0% 30,0% 20,0% 19,23% 16,35% 10,0% 0,0% 6,43% 2,34% 0,00%0,07% 3,07% 0,14% 4,00% 0,31% 0,06% 0,00% 0,54% 0,00% 0,43% Forrás: Ulicska, Hajózási statisztikák, Az összes magyarországi kikötői forgalom évben tonna volt, mely a 2008-as évhez képest közel 2%-kal csökkent. A mezőgazdasági termékek volumene 2009-ben szintén a legnagyobb volt (47 %), és növekedést mutat a 2008-as évhez képest. Ezt követi a színes fémérc és egyéb bányászati termékek aránya (19,2%), valamint a koksz és kőolajfeldolgozási termékek (16,35%). Az előbb említett termékek aránya 2008-as évhez képest csökkent. Jelentős továbbá a szén, földgáz, kőolaj (6,43%) forgalom. A projektet az Európai Bizottság / DG-MOVE támogatja 9

10 A évben egyértelműen látszik a klasszikusan hajózási árunak számító műtrágya és szója forgalmának csökkenése, közútra terelődése. A szója beszállításának csökkenése az állatállomány csökkenésével is összefügg ban a belvízi áruszállításban a magyar lobogó alatt hajózó járművek részesedése az összes szállított áruból 13%, az összteljesítményből 10%. A Duna magyarországi szakaszán a magyar zászló alatt hajózó fuvarozók teljesítményét a német (19%), az ukrán (18%), az A projektet az Európai Bizottság / DG-MOVE támogatja 10

11 osztrák, (16%), a román (14%) és a bolgár (10%) nemzetiségű hajók teljesítménye meghaladja. Az összes teljesítmény mintegy kétharmada átmenő forgalom, 21%-a export és 14%-a import ben a belvízi áruszállításban a magyar lobogó alatt hajózó járművek részesedése az összes szállított áruból 11, az összteljesítményből 10%. A Duna magyarországi szakaszán ennél magasabb a részesedése az ukrán (20%), a német (15%), a román (15%), a bolgár (13%), és az osztrák (11%) felségjelű hajók teljesítményének. Az összes teljesítmény 59%-a átmenő forgalom, 30%-a export, 11%-a import, mindössze 2 ezrelék a belföldi forgalom. 2 A felmérés érdekében kiküldött kérdőívek alapján az egyes cégek forgalmát az alábbi táblázat mutatja: Cég 2008 összesen 2009 összesen Bajai Országos Közforgalmú kikötőműködtető Kft. Bogyiszló - Blóker Zrt Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt Dunaújváros-Centroport Kft Dunaújváros-ISD Portolan Kft Dunavecse Kikötő Szállítmányozási Zrt Győr-Gönyü Kikötő Mohács- Bóly Zrt Paksi kikötő (Sygnus Kft.) Mahart Duna-Cargo Kft Mohácsi Városgazdálkodási és Révhajózási Kft. n.a. n.a. (Határkikötő) Összesen A válaszoló kikötők forgalmi adatainak aránya az összes magyarországi kikötői forgalmához képest 69 %. Ezen reprezentatív minta alapján készítettük el jelen kimutatásunkat. 1 KSH Szállítási teljesítmények KSH Szállítási teljesítmények A projektet az Európai Bizottság / DG-MOVE támogatja 11

12 A forgalom export-import megoszlása a rendelkezésünkre álló adatok alapján a következő arányokat mutatja: 2008-as évben 71 % volt az export, az import pedig 29 %; 2009-ben hasonlóan az export volt a meghatározó 73 %-kal, az import 27 %-ot tett ki export-import megoszlás 2009 export-import megoszlás 29% 27% 2008 export 2008 import 2009 export 2009 import 71% 73% A projektet az Európai Bizottság / DG-MOVE támogatja 12

13 2.3 Európai külkereskedelmi körkép (Forrás: A kikötők és intermodális csomópontok fejlesztésére vonatkozó vizsgálati jelentés, RSOE, 2011, készült: Tanulmányok a Duna hajózhatóságának javításáról szóló TEN-T projekt keretében) Európa gazdaságát is jelentősen érintette a 2008-as világválság. A termelés csökkenésével romlott az egyes országok külkereskedelmi mérlege, amely jól kimutatható az országok export-import teljesítményében, miközben a tagországokban is nőtt a munkanélküliség. Néhány, az európai belvízi hajózásban érdekelt ország külkereskedelmi teljesítménye a év közötti időszakban: (forrás: ITD Hungary) Hollandia: Belgium: Áruforgalmi egyenleg M EUR Export M EUR Import M EUR Áruforgalmi egyenleg M EUR Export M EUR Import M EUR Németország: Áruforgalmi egyenleg M EUR Export M EUR Import M EUR Ausztria: Áruforgalmi egyenleg M EUR Export M EUR Import M EUR Horvátország: A projektet az Európai Bizottság / DG-MOVE támogatja 13

14 Áruforgalmi egyenleg M EUR Export M EUR Import M EUR Szerbia: Románia: Bulgária: Ukrajna: Külkereskedelmi egyenleg M EUR Export M EUR Import M EUR Áruforgalmi egyenleg M EUR Export M EUR Import M EUR Áruforgalmi egyenleg M EUR Export M EUR Import M EUR Áruforgalmi egyenleg Mrd USD -18,6-5,7 Export Mrd USD 67,1 39,7 Import Mrd USD 85,5 45,4 Hollandia: Az áruforgalom alakulását befolyásoló tényezők lényeges megváltozása rövidtávon nem várható, az áruforgalom döntő hányadát továbbra is a Magyarországon megtelepedett termelővállalatok exportja adja, elsősorban a gép- és elektronikai ágazatban. Perspektivikus termékcsoportnak számítanak a telekommunikációs-számítástechnikai eszközök, irodai és szórakoztató elektronikai berendezések. Jelentős forgalomra lehet számítani a vegyi- és a gyógyszeripari termékekből, a különféle feldolgozott termékekből, a fém- és acél termékekből is. A magyar kivitel fontos termékcsoportja maradnak a gabonafélék, valamint a zöldség- és gyümölcsáruk és továbbra is növekedés várható a magyar borok exportjából. A A projektet az Európai Bizottság / DG-MOVE támogatja 14

15 gazdasági válság és a fokozódó verseny hatására minden szektorban csak a magas hozzáadott értékű termékek és szolgáltatások iránt várható további kereslet. Belgium: Magyar export szempontjából fontos területek az agrár-élelmiszeripari, ezen belül a biotermékek kereskedelme, a biotechnológia ill. a megújuló erőforrás-fejlesztéshez kapcsolódó termékek, az információs-technológia ágazat. Vonzó lehet a magyar gyártók számára az orvostechnikai eszköz szektor, mert Belgiumban az egészségügy bár kiemelt figyelmet élvez, ugyanakkor a piacon kevés gyártó van. A külgazdasági iroda tapasztalatai alapján a fentieken túl élénkebb érdeklődés mutatkozik belga oldalról a fa-, bútoripar, élelmiszeripar (többek között magyar jellegzetességek), járműalkatrész gyártás és a fémipari megmunkálás, - termékgyártás iránt. Németország: Elektronika, IT, gépjármű és alkatrészei, gépgyártás, élelmiszerek, elektromos készülékek, üveg-és porcelánáru, acél és alumíniumtermékek. Ausztria: A magyar és az osztrák gazdaságot is erősen érintő pénzügyi és gazdasági válság ellenére Ausztria (Németország után) az összes forgalmat tekintve továbbra is hazánk második legfontosabb gazdasági-kereskedelmi partnere volt, exportunkban a 6., importunkban pedig a 3. helyet foglalta el. Külkereskedelmünk jó 5 %-át bonyolítjuk Ausztriával, amely az egy főre vetített export forgalomban továbbra is legfontosabb piacunk. Magyarország 5-6. helyével ugyancsak a kiemelten fontos szomszédja számára. A Magyarországon nyilvántartott külföldi érdekeltségű vállalatoknak több mint 20 %-a osztrák (közel 6 ezer). A befektetett összes osztrák tőke értéke hazánkban megközelíti a 8 Mrd eurót. A multinacionális vállalatok Ausztriába irányuló szállításait leszámítva az állapítható meg, hogy a magyar vállalatok és vállalkozások legnagyobb lehetősége a piacon a nagyobb osztrák cégek beszállítójává való válás. Ennek oka, hogy a magyar-osztrák áruforgalom közel háromnegyede beszállítói jellegű kooperációkon alapul és így a forgalom nagymértékben az osztrák vállalatok szállítási lehetőségeinek változásaitól függ. A feltételek könnyebbedése csak az osztrák belső vagy exportkereslet élénkülését követően várható, aminek első jelei már észrevehetők, de érzékelhető elmozdulásra még nem számíthatunk. Kivételnek minősülhetnek azok az ágazatok, amelyek Ausztriában, illetve Magyarországon a konjunktúra-ösztönző csomagok révén támogatáshoz jutnak vagy a takarékossági intézkedések miatt más módon előnyös helyzetbe kerülnek. Ilyen lehet Ausztriában az energiatakarékosság területe (pl. épületek termikus szanálása), a környezetvédelmi A projektet az Európai Bizottság / DG-MOVE támogatja 15

16 gépgyártás, a megújuló energia berendezéseinek gyártása-szerelése. Az elmúlt években érezhetően nőtt az igény az elektronikus (IT) szolgáltatások iránt és várható, hogy ez a szektor elsők között lép az érezhető fellendülés útjára. Az adott ágazatban jóformán ki sem kell utazni, hiszen a szolgáltatás nyújtása többnyire elektronikus úton történik Az osztrák élelmiszer piac nagyon igényes, nagy volumeneket igényel és nagymértékben önellátó. Az elmúlt években a magyarországi árualap-hiánya - gasztronómiai célú bor exportunk kivételével - nem tette lehetővé, hogy komoly szállítók legyünk. Szerbia: Szerbia évi importadatait figyelembe véve az alábbi termékcsoportok kaphatnak kiemelt szerepet: kőolajipari termékek, gépjárművek, fémipari termékek, ipari gépek és berendezések, háztartási elektronikai berendezések, gyógyszerek, növényvédő szerek, műanyagipari termékek, vegyipari termékek, papíripari termékek, gumiipari termékek. Románia: A magyar-román külkereskedelmet hozzávetőleg aktív résztvevő bonyolítja le hozzávetőleg 5 milliárd EUR volumennel, jelentős magyar aktívummal. Döntő többségét a magasabb feldolgozottságú termékek adják, és meglehetős szezonalitással, de az élelmiszeripari termékek is jelentős arányt képviselnek közöttük. Románia jelentős beruházási boom éveit éli, ez mind az építőipar (magas- és mélyépítés egyaránt), ezen belül kiemelten az infrastrukturális illetve környezetvédelmi beruházások területére, mind az ipari termelő beruházásokra igaz bár a jelenlegi gazdasági világválság kivárásra készteti a fejlesztőket. A lakossági fogyasztás minden területen a régiót messze megelőző mértékben növekszik, így ennek kiszolgálása is jelentős piaci lehetőség a magyar cégeknek. Bulgária: Magyar közreműködésnek helye volna a megújuló energiák előállítása, a hulladék feldolgozás, a víztisztítás (általában környezetvédelem), a szállítmányozás és útépítés, a számítógépesítéssel kapcsolatos szolgáltatások, a kutatás-fejlesztési együttműködés, a szolgáltatóipar (vendéglátás, wellness) és az egészségügyi szolgáltatások színvonalának emelése területén. A nagy energetikai projektekre, a közúti és vasúti szállítmányozás fejlesztésére, az agrárágazat felzárkóztatására az állami költségvetés is biztosit forrásokat az uniós alapokon kívül. A regionális közlekedési infrastruktúra hálózat fejlesztése, ezen belül több autópálya egy-egy szakaszának építésére folyamatosan tenderkiírások várhatók. Ipari parkok létesítésében A projektet az Európai Bizottság / DG-MOVE támogatja 16

17 lemaradásban vannak, bár a regionális tervek erre készen állnak. A magántőke befektetéseit várják e célra. Előnyös terület még az elektromos és mechanikus gépipar, az elektronika, az autó alkatrészgyártás, a gyógyszergyártás. Tőkehiányos területek, az elsődleges cél közös vállalatok alapítása. Bulgária egyre népszerűbb a megújuló energiákat hasznosító beruházások tekintetében. Az elmúlt évben több szél- és napenergia park létesült. 17 szélenergia-park létesítésére van aláírt szerződés, de a gazdasági tárcához benyújtott kérelmek alapján az érdeklődés ennél jóval nagyobb: 112 szélerőmű (8950MW összteljesítmény) és 33 naperőmű (2000MW összteljesítményű) építésére várnak engedélyt. További lehetőségek vannak kisebb vízerőművek létesítésére is. 2 vízerőművet terveznek felépíteni a Dunán közösen Romániával EU-s forrásból. Szilisztra - Kalaras tervezett kapacitása 400 MW, évi 2200 GWh elektromos áramot termelne mindkét ország számára. A második erőmű Nikopol-Turnumagurele kapacitása 265MW lenne. Kedvező lehetőségek mutatkoznak a biomasszával kapcsolatban is, mivel az ország 60%-a mezőgazdasági terület. Az információ technológiát támogató ágak, a software, az ingatlan, a turizmus és a kereskedelem fejlesztése is tartogat még lehetőségeket. Ukrajna: Ukrajna, úgy is, mint hazánk legnagyobb szomszédja, és mint fejlődő piac, kiemelt szerepet játszik gazdasági-kereskedelmi kapcsolatainkban. A kétoldalú politikai és humanitárius kapcsolatok kitűnőek, egymás természetes és hagyományos kereskedelmi partnerei vagyunk huzamos ideje. Ezt megerősíti az elmúlt időszak áruforgalmi dinamikája. A magyar áruk és szolgáltatások megítélése jó. Azzal lehet számolni, hogy az ukrán gazdaság a válságot követően ismét egy, az európai átlagot meghaladó fejlődési pályára áll. Ebből megfelelő feltételek esetén - a magyar gazdaság is tud meríteni, a hazai vállalkozók pedig profitálni. A gazdaság-földrajzi adottságokban meglévő előnyöket még nem aknáztuk ki. A két gazdaság kiegészítő jellegét figyelembe véve a következő területeken perspektivikus és megalapozott a kapcsolatok fejlesztése: Agrárszféra (állattartás, növénytermesztés, élelmiszeripar); Energetika (villamos energetika, energiahordozó tranzit, infrastruktúra-fejlesztés), Kooperáció a magas hozzáadott értékű ágazatokban (járműipar, gépipar, elektronikai ipar, vegyipar) a multinacionális vállalatok beszállítói kapcsolatai mentén; Közlekedés-logisztika Kommunális gazdálkodás, környezet-védelem Építőipar, építőanyag-gyártás, ingatlanfejlesztés. A projektet az Európai Bizottság / DG-MOVE támogatja 17

18 3 Összegzés A tanulmány összegzéseként bemutatásra kerül a évi rakodási statisztika, melyből látszik, hogy a magyarországi kikötőkben az egyes országok hajói milyen mértékben rakodtak évi rakodási statisztika (Forrás: A kikötők és intermodális csomópontok fejlesztésére vonatkozó vizsgálati jelentés, RSOE, 2011, készült: Tanulmányok a Duna hajózhatóságának javításáról szóló TEN-T projekt keretében) A hajó lobogója Rakodás (darab) Rakodott tömeg (tonna) Összes rakodott tömeg Kirakodás Berakodás Kirakodás Berakodás (tonna) luxemburgi , , ,88 szlovák , , ,15 belga , , ,67 ciprusi ,39 49,39 francia , ,36 holland , , ,32 román , , ,23 osztrák , , ,51 Nauru , ,83 máltai ,62 76,62 bolgár , , ,59 szerb , , ,24 horvát , , ,04 moldáv , , ,03 svájci , ,67 orosz , ,85 görög ,76 971,76 ukrán , , ,41 német , , ,64 dán , ,60 Külföldi összesen , , ,79 Magyar összesen , , ,66 ebből külföldre , , ,95 Mindösszesen , , ,45 A táblázatból megállapítható, hogy a legtöbb árut magyar kikötőkből román, német, ukrán, osztrák és holland hajók viszik el. A magyar hajók részesedése a magyar árukból kb. 10 %. Ennek oka, hogy a magyar hajózási vállalkozások veszteségesek, aminek legfőbb oka a magyar vízi utak nem megfelelő állapota. Ha a magyar hajózási vállalkozások nyereséget tudnának termelni, korszerűsíthetnék és bővíthetnék a hajóparkjukat, és versenyképes szolgáltatásukkal aktív részesei lehetnének a A projektet az Európai Bizottság / DG-MOVE támogatja 18

19 nemzetközi belvízi kereskedelemnek. Ez pozitívan befolyásolná az ország költségvetését is, hiszen egy nyereséges magyar vállalkozás, Magyarországon fizet adót, és így több pénz is jutna víziutak fenntartásra is. Ez nem egy ördögi kör, hanem egy önmagát gerjesztő gazdasági folyamat. Minél nagyobb a termelő tevékenység az országban, annál több adó folyik be a költségvetésbe. És minél biztonságosabb a magyar költségvetés, annál több forrás jut fenntartásra, fejlesztésre és működtetésre. 4 Fejlesztési és kutatási javaslatok - Az ipar, a kereskedelem és a mezőgazdaság áru kibocsátási mennyisége - Az áruösszetétel vizsgálata, ebből a vízen szállítható áruk aránya - Informatikai szolgáltatások bevezetési lehetőségeinek vizsgálata a vízi közlekedés ellátási láncba történő integrálása érdekében - Költség-haszon elemzés a vízi közlekedésben A projektet az Európai Bizottság / DG-MOVE támogatja 19