NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Faipari Mérnöki Kar. Gerencsér Kinga FŰRÉSZIPARI TECHNOLÓGIA KÉSZÁRUTÉR. egyetemi jegyzet

Átírás

1 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Faipari Mérnöki Kar Gerencsér Kinga FŰRÉSZIPARI TECHNOLÓGIA KÉSZÁRUTÉR egyetemi jegyzet SOPRON 2008

2 A KÉSZÁRUTÉR A készárutér feladata sokoldalú. A fűrészcsarnokot elhagyó fűrészárut itt válogatják, osztályozzák, szállítják, máglyázzák, szárítják majd elszállító járműre rakják. A fűrészüzem termelése itt látható fafajonként, választékonként csoportosítva. A tovább feldolgozóipar emberei itt tekintik meg a számukra elkészített faanyagot, itt győződnek meg a megfelelő minőségéről és szárazságról. A tiszta, rendezett, gyommentes készárutér szabályos máglyáival egyik jele a faanyag helyes, szakszerű kezelésének. A jól kezelt készárutéren nem látható vetemedett, repedezett, elszíneződött, esetleg gombás fűrészáru. A készárutér jelentőségét az osztályozás és a természetes szárítás határozza meg. Munkafolyamatok a fűrészelés után: Munka Szállítás Osztályozás Mérés és regisztrálás Méretre vágás Megjelölés Egységrakat képzés Máglya építés Minőségmegóvó tárolás Máglya bontás Újra osztályozás Csomagolás Elszállítás Munkahely Fűrészcsarnok Osztályozó tér Osztályozó tér Osztályozó tér Osztályozó tér Osztályozó tér Máglyatér Máglyatér Osztályozó tér Rakodó vagy osztályozó tér Rakodó tér Szükséges berendezés Hossz- és keresztszállítók Hossz- és keresztmetszeti osztályozók Elektronikus vagy kézi Láncfűrész Gépi berendezés vagy kézi Gépi vagy kézi Gépi vagy kézi Gépi vagy kézi Gépi vagy kézi Gépi vagy kézi Anyagmozgató gépek A készárutér munkahelyei meglehetősen nagy területet igényelnek. A műveleteket három, egymástól független területen végzik. A munkaterületek: osztályozótér, máglyatér és rakodótér. A három terület szorosan kapcsolatban van egymással, köztük; a máglyatér a legnagyobb. A területek áttekinthetősége rendezettsége attól függ, hogy tervezés alkalmával megfelelően méretezett máglyahelyekkel, utakkal, kellően ellátták-e. Ezenkívül az egyes területek nagysága legyen olyan, hogy a munkaműveletek könnyen, az egyes választékok keveredése nélkül elvégezhetők legyenek.

3 2 1. Szállítás A fűrészáru szállítása a feldolgozógépektől (alap- és mellékgépektől) az osztáyozó berendezéshez történhet görgőkön, szalagon vagy láncos szállítón (hossz- vagy keresztszállítón). A szállítóeszköz megválasztásánál figyelemmel kell lenni az osztályozó berendezésre történő átadás lehetőségeire is. Görgősorok A görgősorok a legáltalánosabban használt szállító pályák, a görgők mérete határozza meg a pálya szélességét, lehetnek keskeny (1/a. ábra) kisméretű és könnyű valamint széles (1/b. ábra) görgősorok nagyméretű nehéz fűrészáru szállítására. 1/a. ábra Keskeny görgősor... 1/b. ábra Széles görgősor Szállító szalagok A szállító szalagoknak is kétféle típusát alkalmazzák fi.'irészáru kiszállítására keskeny és széles szállító szalagokat. 2/a. ábra Keskeny szállító szalag... 2/b. ábra Széles szállító szalag Láncos hossz- és kerezstszállítók A készáru osztályozó berendezéshez való szállítására inkább keresztszállító láncot alkalmaznak többféle funkcióval és megoldással (3/a, 3/b, 3/c, 3/d.ábrák).

4 3 3/a. ábra keresztszállító lánc... 3/b. ábra Keresztszálutó lánc 3/c. ábra Keresztszállító lánc... 3/d. ábra Keresztszállító lánc egyenkéntezővel 2. Osztályozás A fűrészáru osztályozása közismerten fontos, mert bár a minősítést és méret meghatározását szabványokban előírt szempontok szerint végzik, mégis a gyakorlatban e szempontok betartásához a faanyag alapos ismerete és nagy gyakorlat szükséges. A fűrészáru osztályozási módok lehetnek: kézi osztályozó berendezések 10 db/min-ig, félig mechanizált osztályozó berendezések db/min-ig, teljesen automatizált osztályozó berendezések 30 db/min felett. Az osztályozást végezhetjük a fűrészcsarnokhoz csatlakoztatható osztályozó berendezéssel vagy külön. Az osztályozó helynek jól megvilágítottnak kell lenni. Az osztályozás a fűrészáru mindkét oldalának megítélése alapján történik, és a rosszabb minőségi oldal minősége alapján határozzák meg az osztályba sorolást. Az osztályba sorolás kritériumai: - Szín (elszíneződések) - Göcsök (nagysága, egészségi állapota) - Gyanta táskák (nagysága) - Repedések (nagysága) - Tornpaélűség (csak a szélezett fűrészárunál) - Rovarrágás

5 Mindig a fűrészáru jobbik oldala a mérvadó Nagy minőség különbségnél egy osztállyal lejjebb kell sorolni. 1.) Osztályozási irányvonalak Osztályozási szempontokat meghatározzák a bel-, és külföldi előírások. DIN A fűrészáru alakja és mérete fogalom-meghatározás DIN A fenyő fűrészáru mérés- DIN Lombos fűrészáru mérése DIN A fűrészáru minőségi előírása Most már az Európai Unióban alkalmazott szabványokat használják Magyarországon is, amelyeket a gyakorlatokon ismertetjük. 2.) A fűrészáru osztályozás követelményei A fűrészáru osztályozás - éppenúgy, mint a rönkosztályozás pontossága - hozhat a fűrészüzem számára sok hasznot, vagy kárt. A jó minősítéssel, osztályba sorolással elérhető nagyobb egységár a fűrészüzem számára évi 5-6 % haszontöbbletet jelenthet. 2.1 Fenyő és lombos anyag szétválasztása Minden fafaj csoportnak más a karakterisztikája, vagyis különbség van az egyes fafaj alakja, sűrűsége és felhasználási iránya között. Ezért általában a fűrészüzemek specializálódtak fenyő vagy lombos anyag feldolgozására, ritkán mindkét fafaj feldolgozásával is foglalkoznak. 2.2 Osztályozást meghatározó tényezők Az osztályozást általában fafaj, méret, minőség, és felhasználási cél alapján végzik. Az osztályok számát általában a piac határozza meg. Mivel azonban a kisüzemek is gyakran annyi osztályba sorolják a fűrészárut, mint a nagyüzemek, ezért elsősorban olyan kompromisszumos megoldást kell alkalmazni, amely még finanszírozható. Az osztályok számának határt szab az osztályozó berendezés. Az osztályok számának meghatározására példa: Fafaj 2 Minőségi osztály 5 Hossz 11 Szélességi fokozat 2 Vastagság 7 A figyelembe veendő osztályok száma = 2x5 x 11 x2x7=1540! Ezt a mennyiséget feltétlen csökkenteni kell pl. ha csak egy fafajt osztályoznak, akkor már a fele osztállyal kell számolni. Sok esetben külön választják a fő és mellékterméket ezáltal is csökken az osztályok száma. Ha prizmázzák a rönköt, egy vagy két vastagság fordul elő. Ezenkívül csökkenteni lehet az osztályok számát, ha külön végzik a hossz szerinti osztályozást vagy már a rönktéren hossz szerint is osztályoznak. Osztályok száma pl. főtermék esetében.

6 Fafaj 1 Minőségi osztály 3 Hossz 1 Szélességi fokozat Vastagság 1 2 Szükséges osztályok száma 1 x3 x 1 x 1x2=6 Az osztályozógépek és berendezések rendeltetése a fürészáru osztályozása csökkentett munkaerőfelhasználás mellett. 3. Az osztályozást végző berendezések csoportosítása fűrészáru haladási iránya szerint: hosszirányú, keresztirányú, körirányú osztályozó berendezésekre; a fűrészáru-szállítás eszköze szerint: drótköteles vontatású, láncvontatású, kaparóelemes vontatású osztályozó berendezésekre; a mozgás folyamatossága szerint: folyamatos mozgású és szakaszos mozgású osztályozó berendezésekre. Hosszirányú osztályozó berendezések Maga a berendezés tulajdonképpen egyetlen hosszirányú szállító berendezésből áll (görgősor, szállítószalag stb.) mellette vannak elhelyezve az osztályozóhelyek. A fűrészcsarnokból kikerülő fűrészárut az egyes osztályozóhelyeken vagy géppel (automatikus vezérléssel) vagy kézi erővel szakmunkások leszedik a szállító berendezésről és átteszik akár közvetlenül alátétgerendákra, egységrakatokba máglyázva (önjáró szállítóeszköz használata esetén), akár pályakocsira, máglyázás nélkül, továbbszállítás végett. Kizárólag oldaláru osztályozására használják kis-, és középüzemek, amelyek 2-6 m hosszú fűrészáru osztályozására alkalmasak 0,5 m-es fokozattal (9 box mindkét oldalon). A berendezés továbbá osztályoz 2 különböző vastagságot és 2 szélességet (1 keskenyáru és 1 szélesáru) Hossz-szerinti osztályozó berendezések típusai. 1.1 V-alaklú osztályozó berendezés Nevét a szállítóberendezés alakja után kapta. Ezzel a berendezéssel hossz-szerint, 2 féle vastagság szerint és 2 féle szélesség szerint osztályoznak. A szállítópályán a hosszaknak megfelelő kivágás van 4. ábra. Ha a kivágással azonos hosszúságú a fűrészáru, akkor egy alatta lévő asztalra leesik a fűrészáru. Ha vastagság szerint is kell osztályozni, akkor a szállítóra való érkezés előtt egy vastagságérzékelőt építenek be, és az azon való áthaladás után a megfelelő sorra terelik a fűrészárut. Ha szélesség szerint is osztályoznak, akkor a kivágott hossznál a keskeny fűrészárunak megfelelő szélességben egy osztó vagy választó lécet helyeznek el. A keskeny fűrészáru átesik a lukon a széles tovább halad. Teljesítménye 15 db/min. Kizárólag szélezett oldaláru osztályozására használják kis és közép üzemekben.

7 4. ábra V alakú hossz-szerinti fűrészáru osztályozó berendezés keskeny és széles árura 5. ábra V alakú fűrészáru osztályozó berendezés metszete 1.2 Görgős osztályozó berendezés A kettős szélezőfűrésztől jövő oldaldeszkát egy keskeny görgős pályán vezetik végig. Az alsó görgők a meghajtottak a felső görgők a deszka leszorítására szolgálnak. 6. ábra. 6. ábra Görgős hossz-szerinti osztályozó berendezés

8 A görgő párok közötti távolságok megfelelnek a különböző deszka hosszaknak. Amikor a deszka nincs megtámasztva a két görgő között, akkor leesik az alatta lévő asztalra, ahonnan elszállítják. 1.3 Rekeszes vagy csatornáss osztályozó berendezés Hossz-szerinti osztályozó berendezés főtermékre, az osztályozás függ a rekeszek számától. 7, ábra. Egy kétoldali rekeszes 2,0-6,0 m-ig osztályozó berendezésnél 0,5 m-es fokozattal 18 csoport alakítható ki. Egy görgősor fölé kb. 350 mm széles, 3 mm vastag függőlegesen elhelyezett a fűrészáru hosszával megegyező hosszúságú lemezeket helyeznek el, az így kialakított lemezcsatornák mm szélesek. A fűrészárut számítógép által vezérelt adagoló berendezés helyezi a hosszának megfelelő csatornába, ahol addig halad amíg a fűrészáru vége a ferde lemezhez nem ér, ekkor eldől és a lemez meghajlított vége a pályáról letereli. A fürészáru a megfelelő gyűjtő alátétre kerül, amikor megtelik elviszik az egységrakat képző helyre és az azonos hosszúságú fürészáruból egységrakatokat képeznek. Keresztirányú osztályozó berendezések 7. ábra Rekeszes vagy csatornás osztályozó berendezés sémája A keresztirányú osztályozó berendezések lényege, hogy az osztályozásra kerülő fűrészáru hossztengelyükre merőleges irányban haladnak. Az ilyen berendezések általánosan alkalmazott hajtóberendezése a keresztszállító lánc. A haladási sebesség ször kisebb, mint hosszirányú berendezés alkalmazásakor. Minden üzemnagyságnál alkalmazható, többféle típusa van. 2.1 Kézi osztályozást segítő berendezés Ezt a berendezést inkább főtermék osztályozására használják. 6. ábra. Általában már hossz- szerint osztályozott anyag érkezik keresztszállító láncon egyenkéntezővel. Az osztályozó személy megfogja a fűrészáru egyik végét a másik vége pedig felfekszik egy körbe mozgó láncpályán és addig halad, amíg a megfelelő méretű rakathoz nem ér. Ott az osztályozó lehúzza a láncról az alatta levő egységrakatba.

9 8. ábra Kézi osztályozás keresztszállító lánc segítségével Egy másik berendezést mutat a 9. ábra, ahol egy daru karjával szállítják a fűrészárut a megfelelő méretű rakathoz. Mindkét berendezés teljesítménye 6 db/min. 2.2 Láncos osztályozó berendezés 9. ábra Kézi osztályozás daruval A 10. ábrán a fűrészáru hossz osztályozására szolgáló láncos osztályozó berendezés látható. A hossznak megfelelő méretű nyíláson leesik a fűrészáru a lánc padlózata alatt elhelyezett tárolóba ahonnan pályakocsin a berendezésre merőlegesen vagy keresztszállító láncon lehet kivenni a fűrészárut. 10. ábra Láncos osztályozó a hosszak elkülönítésére 1. keresztszállító lánc 2. nyílás 3. fűrészáru 2..3 Osztályozó asztal kézi kihúzással

10 Ez a berendezés minden fűrészárura használható (11. ábra). Az osztályozandó fűrészáru szállítószalagon vagy görgősoron érkezik közvetlen a feldolgozó géptől és egy gyűjtő keresztszállítóra esik. Az osztályozó berendezés elején áll egy osztályozó ember, aki minden egyes darabot értékel és megjelöl krétával. Az utána lévő úgynevezett futópályán lévő egy vagy kettő (a boxok számától függően) segédmunkás húzza le a deszkát vagy pallót a mellette lévő rakoncás vaskocsira, amelyen egyben rakatot is képez az adott méretű fűrészáruból. 11. ábra Osztályozó asztal kézi kihúzással Rg fűrészáru szállító pálya kilökővel, Qf keresztszállító, St osztályozó stég, Rw rakoncás kocsik, S osztályozó személy, H segédmunkás A rakoncák magassága megfelel a rakatok magasságának. A megtelt kocsit kihúzzák és üreseket tolnak a helyére. Egy vagy két oldalon is elhelyezhetők a kocsik, átlagos teljesítménye 25 db/min két oldalasnál 45 db/min. Egy ember kihúzási teljesítménye 6-10 db/min. Körirányú osztályozó berendezések Körirányú osztályozó berendezések lehetnek: karuszeles (forgó asztalos) megoldásúak (12/a ábra) Hengeres (forgó hengeres) megoldásúak (12/b ábra) a. b. 12. ábra Körirányú osztályozó berendezések

11 Fűrészáru osztályozó sorok Ezeket a fűrészáru osztályozó sorokat ott érdemes alkalmazni, ahol legalább m3 3 fűrészárut állítanak elő évente. A berendezés működtethető: Vastagság Szélesség Hosszúság Teljesítménye mm mm-ig mm-ig 140 db/min A berendezés garantálja a fűrészáru kíméletes kezelését. A szállítási sebesség fokozat nélkül állítható, a meghajtás elektromechanikus, vagy hidraulikus. Különbséget kell tenni nedves és száraz osztályozás között. Nedves osztályozásnál a fűrészáru közvetlenül a feldolgozó géptől jön és vagy szárításra kerül az osztályozás után ebben az esetben hézaglécezett egységrakatot képeznek, vagy közvetlen eladásra kerül és akkor tömör rakatokat képeznek belőle. Száraz osztályozásnál a fűrészáru már szárított és vagy közvetlen értékesítésre kerül vagy tovább feldolgozásra, ilyen esetben tömör rakatokat képeznek a fűrészáruból. Az osztályozás első munkafolyamata a fűrészáru gyűjtő keresztszállítóra való juttatása, ezt követi az egyenkéntezés. Ügyelni kell arra, hogy a fűrészáru élei ne sérüljenek meg. A méretek (hossz-, szélesség, és vastagság) szerinti osztályozás teljes gépesítése megoldott. A minőség szerinti osztályozásnál részben megoldott a gépesítés. Háromféle módszer közül kettőben még szükséges az emberi beavatkozás. 1.) Mindenegyes darabot megvizsgál a minősítő úgy, hogy közben megforgatja az anyagot. A megadott minőséget beadja egy vezérlőegységnek, amely a fűrészáru szállítását e szerint végzi. Nagyteljesítményű berendezéseknél 2 vagy 3 osztályozó fő is kell. 13/a. ábra Fűrészáru egyenkénti fordítása 2.) Egy jól bevált módszer a fűrészáru két oldalának a minősítése egymástól független külön- külön. Két megoldás lehetséges, egyik esetben a deszkából vagy pallóból egy összefüggő terítéket vagy filmet képeznek (13/b. ábra) és az egész terítéket két feszített lánc között úgy vezetik, hogy az eddig felül lévő oldal alulra kerüljön.

12 Az osztályozó megjelöli színes krétával vagy floreszcensz ceruzával rövid vagy hosszú vonallal a minőségi osztályt, egy olvasóállomás felismeri a kódot és a számítógép feldolgozza. Majd egy fordítóhelyre kerül ez a fűrészáru teríték és az egészet 180 -kal megfordítja és úgy szállítja a következő osztályozóhoz, aki szintén bejelöli ezt az oldalt függetlenül a másik oldaltól 13. ábra. Ezután a mérőállomásra kerül a fűrészáru. 13/b. ábra Fűrészáru szőnyeg fordítása Más esetben a fűrészáru fordítása trapéz alakú osztóléces szállítólánccal történik (14. ábra), ahol lehetőség van az egymásután haladó fűrészáru egyenkénti fordítására vagy eredeti helyzetben hagyására, attól függően, hogy a fordító pályára vezetik vagy sem, amelynek állítása vezérelhető. A fordítás úgy történik, hogy a fűrészáru, a felvezetésnél alátámasztásul szolgáló osztólécről, átbillen az előtte lévő osztóléchez és levezetéskor az) alsó oldala lesz felül. 14. ábra Fűrészáru fordítása trapéz alakú osztóléces szállítólánccal 3. Új módszer az opto-elektronikus minősítés még kísérleti stádiumban van, ahol egy kamera lefényképezi a fűrészáru felületét és azt hasonlítja össze a számítógépbe táplált a különböző minőségi osztályokra jellemző kritériumokkal. A kezdeti kísérleti eredmények jók. Mérés: A mérés érintés nélkül vagy érintéssel történik. Hosszérzékelés különböző módon lehetséges, mint pl. 1 cm-es vagy 0,25 m-es 0,5 m-es közökkel fény- vagy lézercsík vetítéssel. Szélességérzékelés 1 mm-es közökkel fényvetítéssel. Vastagságérzékelés 0,1 mm-es közökkel mechanikusan vagy lézerfénnyel 15. ábra.

13 15. ábra Mechanikus vastagság érzékelés Vezérlés: Az osztályozási adatok beadhatók, amelyek egyszerre 250 osztályozási programot tud tárolni. A méretek és minőség alapján a vezérlő hozzárendeli a furészárut a megfelelő tárolóhoz, ez történhet közvetlenül vagy változtathatóan. Egy fűrészáru osztályozósor számítógépes rendszerének felépítését mutatja a 16. ábra. 16. ábra Egy fűrészáru osztályozósor rendszerének felépítése Az osztályozott fűrészáru tárolása: Az osztályozott fűrészáru gyűjtésére két különböző szerkezetet készítettek: 1.) Ejtő-boxos Ez a típus kétféle tárolóval készült az egyik megoldás az osztályozó alatt a talaj a való tárolás boxokban 17. ábra, vagy az osztályozó alatt lévő tartó övekben való tárolás 1 bábra. Mindkét 3 megoldásnál a fűrészáru esik a tárolóba és ezáltal az élei sérülhetnek. Teljesítménye db/min.

14 17. ábra Osztályozó berendezés alatt elhelyezett ejtő-boxos tárolók 3.) Emeletes osztályozás Az emeletes osztályozásnak két típusa lehetséges: 2.a.) Vízszintes-emeletek Maximum 20 emelet lehet, szerkezetét a 18. ábra mutatja. Inkább deszka osztályozására ajánlott, teljesítménye 140 db/min. 2.b.) Ferde-emeletek box lehetséges, teljesítménye 120 db/min 19. ábra. Mindkét elektromos darabszámlálóval és térfogatkijelzővel van ellátva, amely egy egységrakatnyi mennyiség után üríti a boxot. Az emeletek ürítése: Az emeletek ürítésekor a fűrészáru egy futókeresztszállítóra kerül, amelyen egy egyenkéntező van, amely egy fűrészáru terítéket képez az egységrakat képző berendezés előtt.

15 18. ábra Vízszintes emeletes fűrészáru osztályozó berendezés 19. ábra Ferde emeletes fűrészáru osztályozó berendezés

16 FÜRÉSZÁRU OSZTÁLYOZÓ BERENDEZÉS vizszintesen ELHELYEZETT REKESZEKKEL 11 12

17 1. Fürészáru szállító 2. Egyenkéntezés 3. Minősitési hely 4. Mérési hely 5. Osztályozó berendezés 6. Osztályozott fűrészáru kiemelése a rekeszből 7. Méretrevágó körfürész 8. Márkajel bélyegzés 9. Mérési hely 10. Egységrakatképző 11. Hézagléc elhelyezés 12. Egységrakat bontó Egységrakat képzés és csomagolás: A deszka vagy palló teríték egy átadó berendezésen keresztül az egységrakat képző asztalra kerül, amely süllyeszthető. Az átadó berendezés gyűjti össze az egységrakat szélességének megfelelő fűrészáru mennyiséget. A szárításra kerülő rakatokat hézagléccel látják el nedves osztályozásnál, kis és középüzemnél ezt kézzel oldják meg, nagy üzemeknél automatikus berendezéssel. A hézagléc mérete 7 mm x 24 mm, amelyet minden teríték után keresztbe fektetnek a fűrészárura. Az értékesítésre kerülő egységrakatok készítése során bizonyos számú teríték után keresztbe fektetnek hézagléceket azért, hogy az esetleges elcsúszásokat elkerüljék a csomagolásnál és a szállításnal. Nagy teljesítményű gépeknél kettős kiképzésű az asztal, azért, hogy az ürítés ideje alatt is dolgozhasson. Amíg a kész rakatot elszállítják addig egy ideiglenes tartókar veszi át a rakatképző asztal szerepét. Összenyomás és pántolás: Ezt a műveletet száraz fűrészáru osztályozásnál kell elvégezni, amikor értékesítésre kerül a fűrészáru. A nagyteljesítményű osztályozósorok általában rendelkeznek egy összenyomó és pántoló berendezéssel is. A berendezés hidraulikus nyomóhengerekkel rendelkezik, a présnyomás 10 t és mind a négy oldalról összeszorítják a rakatot. Egy enyhe nyomás mindenképpen ajánlott a sima oldalfelületek és a pontos derékszög miatt is. Az összenyomás után következik a pántolás. A rakatokat hossz-szerint valamint a vevő kívánsága szerint pántolják 2-4-szer fém vagy műanyag szalaggal. (20. ábra). Egy munkafolyamat időszükséglete 2-3 min. 20. ábra Egységrakat pántoló berendezés

18 Az összenyomás és pántolás előnyei: -könnyebb és biztosabb hosszlevágása a rakatoknak, -magasabban tárolható rakatok, jobb helykihasználás, -kíméletes fűrészárukezelés, -kevesebb reklamáció, -a térfogatcsökkenés miatt jobb tárolóhely kihasználás, -mindezek alapján kevesebb költség. Ezután mindenegyes rakatot ellátnak egy okmánnyal, amelyen szerepel a méretlista. Az időjárás okozta károk miatt fóliába rakják, ezáltal a rakat elszállításra kész. Nagyobb üzemekben 2-3 ilyen pántoló berendezés szükséges. A kiszolgáló személyzet létszám igénye: 1 fő felügyelő és vezérlő, 1 fő osztályozó cirka 45 db/min teljesítményig 1 fő a rakatképzésnél A kész rakatok adatait a központi számítógép tárolja. Karos fűrészáru osztályozó berendezés Karos fűrészáru osztályozó berendezés (20. ábra) alkalmas szélezett és szélezetlen füvészáru osztályozására. A fűrészáru osztályozását egy folyamatos mozgású szállítólánc végzi. A fűrészáru felemelését és leejtését a láncon lévő karok végzik a 21. ábra szerint. 21. ábra Karos fűrészáru osztályozó berendezés, amely alkalmas szélezett és szélezetlen fűrészáru osztályozására

19 22. ábra A fűrészáru emelésének és ejtésének mechanizmusa A 23. ábrán egy a fűrészcsarnokhoz kapcsolt fűrészáru osztályozó és egység rakatképző berendezést láthatunk, amely 6 fővel biztosítja évente mintegy m3 fenyő fűrészáru osztályozását és egységrakat képzését egy műszakos üzem mellett. 23. ábra Fűrészáru osztályozó, egységrakat képző, csomagoló berendezés 1. keresztszállító 2. egyenkéntező 3. emelő lánc 4. osztályozó berendezés 5. egyenkéntező 6 :egységrakatképző 7. hézaglécező 8. formatizáló 9. sorképző 10. egységrakat 11. csomagoló 12. egységrakat bontó

20 Mérés és regisztrálás Jelentős eredmény különbség érhető el a fűrészáru méreténeki pontos megállapításával. Egy 6,0 m hosszú, 24 mm vastag deszka szélességi méreténél a 16 cm vagy 17 cm szélesség meghatározása 6,2% köbtartalom-különbséget jelent. A mérést végezhetjük kézzel vagy érintés nélkül a fűrészáru osztályozó berendezéseknél tárgyalt módon. Kézi mérést segítő berendezést mutat a 24. ábra, ahol a rakat magasságától függően állítható a tartó karok magassága. 24. ábra Kézi mérést segítő állvány

21 Méretre vágás A méretre vágás különbözőképpen történhet: = Egyenkénti hosszlevágás keresztszállító pályába épített hosszlevágó körfűrésszel az osztályozó berendezésbe építve. - Egységrakat hosszra vágása. Ezt a megoldást különösen kis- és középüzemekben használják, a vágást speciális süllyeszthető láncfűrésszel végzik. Keményfém lapkás lánc használatakor a fűrész éltartama m 2, szemben a hagyományoséval, amelyiknek m 2. A méretre vágást végezhetik: Mozgatható láncfűrésszel, ennél a megoldásnál egy mobil láncfűrész vágja le a rakat mindkét végét. Lehetséges egy hosszú egységrakatot két részre fűrészelni is.25. ábra. Elektromos vagy benzin meghajtású is lehet. Kisebb fűrészüzemeknél ajánlott. 25. ábra Mobil láncfűrész egységrakatok hosszlevágására = Alló hosszlevágó gép pozicionálónál, ennél a berendezésnél a fűrészáru rakatot egy nehéz keretbe

22 fogják és vagy mindkét oldalon vagy több helyen méretre vágják ±1 mm pontossággal. = Hosszlevágó állomás speciális kocsival. Magas teljesítményű szerkezet, előnye, hogy teljesen automatikus. 1 m 2 -es rakat géphez szállítása, levágása és elszállítása 5 mm-t igényel. 5 m hosszig használható m 3 /h teljesítményt alapul véve 7-9 DMIm 3 kerül. 26. ábra. Megjelölés 26. ábra Sorba építhető egységrakat hosszlevágó berendezés Ennél a munkafolyamatnál a fűrészáru mindkét végét a gyártó cég jelével látják el. Kétféleképpen valósítható meg: Minden egyes fűrészáru darabot bélyeggel látnak el a fürészáru keresztmetszetének megfelelő nagyságban (27. ábra). Ehhez keménygumit vagy fémbélyegzőt használnak. A cég jelével egyidejűleg a minőségi jelet is rábélyegzik a fűrészárura. 27. ábra Fűrészáru rgyenkénti megjelölése A rakat hosszabbik oldalára festenek sablonnal. (28. ábra). Elektromos festékszórót használnak.

23 28. ábra Fűrészáru rakat megjelölése Egységrakat képzés Ezt a munkaműveletet is végezhetik kézzel, vagy géppel osztályozó berendezés tartozékaként vagy anélkül. Nedves osztályozás után hézaglécezett egységrakatokat képezünk, mivel még természetes vagy mesterséges úton szárítani fogják a fűrészárut, száraz osztályozás után tömör rakatokat képezünk, mivel értékesítésre és elszállításra kerül a fűrészáru. Kézi rakatképzést feltétlen fedett szín alatt kell végezni. A rakatok méretét hazai és nemzetközi előírások szerint kell kialakítani. A 29. ábra mutatja, hogy lehet egy fix rakat szélességhez igazítani a különböző fűrészáru méretet. 29. ábra Különböző fűrészáru méretek azonos szélességra hozása a) esetben pontosan kiadja a 4 db deszka a szélességet, b) esetben valamivel kevesebb a 4 db fűrészáru szélessége, ezt eltolt helyzetű rakásolással oldják meg, c) eset kézi rakatképzésnél alkalmazható elrendezést mutat, amikor 2 db deszkát soronként állítva helyeznek el, d) variáció olyan esetet mutat be, ahol lazán hézagosan rakják a rakatot a fix szélesség miatt, e) e) helyzet kis keresztmetszetű termék esetében alkalmazott módot mutatja be, ahol a rakaton belül is kötegelik a fűrészárut.

24 30. ábra. Egységrakat képző berendezés 31. ábra Különböző méretű termékek egy rakatban való csomagolása Fontos a fűrészáru felületének és éleinek védelme, ezért a pántolási helyeken védeni kell a terméket. Erre mutat be jó megoldást a 32. ábra. A bal oldali ábrán a drótkötél alatt fémlemez védi a fűrészárut, a középső kép széldeszka alátétet mutat, a jobboldali műanyag élvédőt.

25 32. ábra Különböző élvédő megoldások, fém alátét, bőrdeszka alátél és műanyag sarok alkalmazásával Pántoló és hosszlevágó technológiai elrendezését mutatja a 33. ábra 33. ábra Pántoló és hosszlevágó technológiai elrendezését Pántolási helyek száma: 3,0-3,5 m-nél 2 db 4,0-5,0 m-nél 5,5-6,5 m-nél 3 db 4 db 7,0-8,0 m-nél 4 db

26 34. ábra Elszállításra kész rakat 1. darabjegyzék, 2. festett bütüoldal, 3. acélszalag, 4. cégjelző felirat, 5. alátétfa, 6. alsó két sor Csomagolás A szárított, vagy nagyon értékes fűrészárut az időjárástól védeni szokták különböző módon: A legfelső deszkasor alá körbe fektetnek egy felfüggesztett tekercsről átlátszó fóliát 5-10 cm széles sávban a rakat oldalára, amely csekély védelmet ad az időjárás ellen. A rakat tetejére teljes szélességben mintegy süveg raknak időjárásálló a cég emblémájával ellátott impregnált papírt, amely csak részbeni csomagolásnak felel meg. (35. ábra) 35. ábra Egységrakat részbeni csomagolása A rakatot teljes egészében becsomagolják zsugorfóliával, pántolás után, a rakat egy zsugorfóliázó alagúton megy keresztül, ahol a fóliát a rakatra szorítják.

27 Egy nagy csomagot mutat be a 36. ábra. 36. ábra. Teljes csomagolás 1. rakat, 2. alátétfa a rakatban, 3. alátétfa a csomagban, 4. pánt a rakatban, 5. pánt a csomagon, 6. védő csomagolása a rakatna, 7. a csomag vége, 8. felső oldala. Impregnálás Az olyan fűrészárukat, amelyek könnyen kékülnek pl. erdei fenyő a felfűrészelés után közvetlenül kékülés elleni szerrel kezelik. Ez négyféleképpen lehetséges: Az osztályozó után amikor a rakat már elhagyja a csarnokot egy mártó kádat építenek be a sorba, amelyen az összes fűrészárunak át kell haladnia. 37. ábra. Fontos, hogy olyan helyen alkalmazzák, ahol elegendő hely áll rendelkezésre a száradásra és a lecsöpögő impregnáló szer összegyűjtésére 37. ábra Osztályozó sorba épített impregnáló berendezés, 1. szállftó pálya, 2. egységrakat bontd, 3. egyenkéntező; 4. osztályozd, S. hosszlevágó, 6 egységrakat képző, 7. mártd berendezés 2. A rakatot külön egy impregnáló helyen rakja villás targonca az impregnáló kádba 38.ábra.

28 38. ábra Mobil impregnáló kád villás emelővel 3. A fűrészárut a csarnokba még a keresztszállító soron bevezetik egy impregnáló szerrel telt mélyedésbe. 39. ábra. 39. ábra A fűrészárut a csarnokba még a szállító soron bevezetik egy impregnáló szerrel telt mélyedésbe 4. A fűrészárut a csarnokba még a hossz-szállító soron bevezetik egy impregnáló berendezésbe. 40. ábra.

29 40. ábra A fűrészáru impregnálása hossz-szállítón Szinezés USA-ban és Kanadában, de más vidékeken is befestik a fűrészáru rakat bütüjét különböző színűre, ahol a szín egyben utalás is az árura és annak minőségére. Ezt vagy festőhengerekkel, vagy festékpisztollyal végzik. 41. ábra. 41. ábra. Bütü szinezése pisztollyal

30 A máglyatér kialakításánál figyelembe veendő tényezők Míg az osztályozás jelentősége közismert, addig a természetes szárítás jelentősége, körülményei, alkalmazási területe kevésbé ismert. A készárutér kialakítása szempontjából azonban döntő jelentőségű, hogy olyan méretű és elrendezésű készáruteret akarnak-e kialakítani, amely alkalmas az üzemben termelt és száradt állapotban felhasználandó faanyag légszáraz állapotig való szárítására, vagy csak elszállításig kívánnak kisebb mennyiségű fűrészárut szakszerűen tárolni. A friss fűrészáru nedvességtartalma átlagosan 50-70%. A fűrészüzemből elszállított anyag nedvességtartalom természetes szárítás nélkül 45-60%, de készárutéri természetes szárítással 1820% nedvességtartalomig szárítható a fűrészáru. A tovább feldolgozó ipar % nedvességtartalmú faanyagot igényel. Az egyes iparágakban a feldolgozott faanyag legtöbbször igényelt nedvességtartalmát (kezdő- és végnedvességét) a 1. táblázat tartalmazza. 1. táblázat A továbbfeldolgozásra kerülő faanyagok kezdő és végnedvessége A fűrészáru nedvességtartalma a fűrészeléstől az elszállításig hézaglécezett máglyázás nélkül kb. 10%-kal, természetes szárítással (szárító máglyázással) kb. 30%-kal csökken. Nem szárad azonban olyan mértékben, hogy a feldolgozó ipar azt mesterséges szárítás nélkül fel tudná használni. A fűrész- üzemekből kikerülő fűrészáru 70-75%-át tehát mesterségesen is szárítani kell. A készárutéren hézaglécezett máglyázás révén nagy mennyiségű víz párologtatható el hő- vagy villamos energia felhasználása nélkül. Pl. ha 600 kg/m 3 sűrűségű abszolút száraz faanyag nedvességtartalmát 30 ' %,-kal csökkentik, akkor köbméterenként 180 kg vizet párologtatnak el. Igy m 3 fűrészárut termelő üzemben évente kg víz párolog el. Mesterséges szárítás esetén ezen vízmennyiség elpárologtatásához kcal szükséges (1200 kcal/kg víz). Mesterséges szárítás szempontjából feltétlenül előnyös a természetes úton előszárított faanyag. A kisebb kezdő nedvességtartalmú anyag rövidebb idő alatt, kevesebb energiafelhasználással szárad ki, ugyanakkor a szántóberendezés teljesítménye nagyobb. A mesterséges szárítóberendezések többsége nem fűrészüzemekben működik, hanem a fát tovább feldolgozó üzemekben. A fűrészüzemek és a feldolgozó üzemek közötti szállítási költség is nagyobb, ha a faanyag nedvességtartalmát természetes szárítással nem csökkentették. Természetes szárításkor az áru forgása lassú a befektetett tőke csak hónapok múltán térül meg. Ezért minden esetben mérlegelni kell, hogy melyik a gazdaságosabb és aszerint kell dönteni. A készárutéri természetes szárítás helyes kialakításához ismerni kell annak minden tényezőjét. A természetes szárítás A faanyag nyílt tereken az atmoszférikus levegő határtalan nedvességfelvevő képessége következtében szárad. A

31 száradás gyorsasága a levegő állapotától, azaz hőmérsékletétől, nedvességtartalmától, mozgási sebességétől függ. Ezek természetesen a klimatikus, évszaki és időjárási tényezőktől függően változnak. Így a természetes szárítás alapvető hibái, tehát függése az évszaktól, hosszú időtartama, egyenetlensége, valamint egyes fafajok repedezése és gombásodása, amelyek a szárítási módszer természetéből következnek. A természetes szántás folyamata nehezen irányítható, s ezért részben lehetséges egyenletességét fokozni, és a száradási folyamatot meggyorsítani, A természetes szárítási technikában rejlő legfontosabb ellentmondások megoldása nehéz, főképpen a szárítás sebessége és a minőség megóvása között bonyolult az összefüggés. A szárítási sebesség növelése folytán keletkező repedések és vetemedések, továbbá a szárítás sebességének csökkentése következtében bekövetkező gombásodások lényegesen szűkítik a kedvező megoldásokat. A máglya levegőállapota mind függőleges, mind vízszintes irányban változik, és az anyag száradása egyenetlen, ezért bonyolult a szárítási sebesség meghatározása is. A faanyag száradási folyamata és az atmoszferikus levegő állapota közötti kapcsolat ma már közismert. A faanyag és a külső környezet közötti folyamatos kölcsönhatás következtében a készárutéren és az egyes máglyákban a meteorológiai mutatók, azok nagysága és napközi változása sajátságos légállapotot alakít ki, a mikroklímát. E változások összessége szorosan összefügg a faanyagnak a készárutéren és a máglyában való elhelyezésével. A faanyag máglyázási módjainak számtalan változata a száritis irányításának eszköze, amellyel a szárítás sebessége és egyenletessége növelhető. A készárutér és a máglya mikroklímája Ezzel a tárgykörrel behatóan N. Sz. Gorsin foglalkozott; az ő mérési adatait közöljük. A fűrészáruval, máglyákkal telt készárutér különleges légállapotát már a belépéskor érezzük. A levegő hűvösebb, nyirkosabb, mozgása, lassúbb a nyílt területénél. A különbség annál érezhetőbb, minél több a bemáglyázott friss f irészáru. A készárutéren a föld felszínétől mért 2,0 m magasságban a levegő hőmérséklete 1-1,5 fokkal alacsonyabb, mint a nyitott térségben (42. ábra) 42. ábra Légmozgás és hőmérséklet alakulása máglyákban Nappal a készárutéren a hőmérséklet általában alacsonyabb, mint a nyílt térségben, de este vagy napközi lehűlések alkalmával annál magasabb is lehet. A készárutér keskeny máglyaközében a levegő nedvességtartalma számottevően nagyobb, mint a nyílt térségben. Ez a nedvességtartalom jellemző a készárutérre, és átlagos értékétől csak erős szél esetén vagy eső után egy rövid ideig tér el. A szél sebessége a készárutéren való áthaladása közben erősen csökkenhet (43. ábra). Keskeny, 23 m széles máglyaközökben a szél sebessége a 8,0 m széles utcáinak csak a fele. A utca elején abban az esetben, ha a szél iránya egybeesik az utca irányával, a szél sebessége valamivel növekszik, de ez a sebességnövekedés az árutér mélyében ismét mérséklődik a levegőtömegben felhalmozódott mozgási energia felhasználódik a máglyák, hézagok, máglyaközök; ellenállásának leküzdésére. Leggyengébb a szél a keskeny máglyaközökben, ahol nem ritkán akkor is szélcsendet tapasztalunk, mikor a nyílt térségben a szélsebesség 3 m/s.

32 43. ábra A szél sebességének csökkenése és mozgásírányának változása a máglyákban A felsorolt meteorológiai mutatók eltérései a nyílt térségtől attól függenek, hogy a faanyagot a készárutéren térbelileg hogyan helyezzük el. A készárutéri levegőnek a faanyagnak és a faanyag elhelyezésének hatására változó állapotát a készárutér mikroklímájának nevezzük. Ugyanilyen mikroklímával találkozunk egy-egy zártabb völgyben vagy erdőben. A máglyákban és a nyílt térségen egyidejűleg végzett tíz napos méréssorozat eredményei szerint nyílt térségen nappal az átlagos hőmérséklet a megfigyelés tartama alatt 2-5 fokkal magasabb, míg éjjel 3 fokkal alacsonyabb, mint a máglyákban. Ugyancsak megállapítható a mérési sorozatból, hogy 20 C hőmérséklet és 1 m/s légsebesség esetén a levegő átlagos, viszonylagos nedvességtartalma frissen összerakott máglyák belsejében 95 %, ugyanakkor nyílt térségben 61 % volt. A máglyákban a faanyagból távozó nedvességgel telített levegő hatására a készárutértől eltérő, különleges légállapot alakul ki, amelyet a máglya mikroklímájának nevezünk. A máglya mikroklímájának jellemzését a meteorológiai mutatók napközi változását a máglyák belsejében és a nyílt térségen a 2. táblázat mutatja A máglya mikroklímája sok tényező hatására alakul ki, a legnagyobb mértékben azonban a máglya tömörsége, a benne elhelyezett faanyag nedvességtartalma és a máglya környezete határozza meg. A hőmérséklet és a nedvességtartalom ingadozásainak kilengései a szabadban nagyobbak, mint a máglyák között.

33 2. táblázat A klimatikus elemek változása a máglyában és a szabadban a nap különböző szakaszaiban A máglyák között a levegő hőmérsékletének és nedvességtartalmának átlagos napi ingadozásai szintén kisebbek, mint a máglyákban. Mérésekkel igazolták, hogy a levegő nedvességtartalma minden máglyában nagyobb, mint a szabadban. A máglya és környezete egymásra gyakorolt hatását is vizsgálták védett és nyílt helyen lévő máglyák összehasonlításával is. A széljárásnak legjobban kitett részben, a készárutér szélén, egymástól 2 m távolságban két máglyát állítottak fel, hosszirányukkal a szál irányára merőlegesen. Az első máglyának mindkét oldalán 1 m távolságra védőtáblákat állítottak. A második máglya három oldalról védtelen maradt. A végzett mérések eredményei szerint a zárt (védett) máglyában a hőmérséklet ingadozása kisebb, ha levegő nedvességtartalmának ingadozása annyi, mint a nyitott máglyában. A máglya mikroklímájának sajátosságai a máglyát körülvevő közvetlen környezet befolyása következtében változnak. A máglya elhelyezése is befolyásolja a párolgást. Az utcában, a máglyaközben és a máglyákban az elpárolgási tényező értékei között nagy a különbség. A máglyán belül, az utca és a máglyaköz felé is van különbség, ha az nem is feltűnő. Már itt meg kell jegyezni. hogy a faanyag nagy nedvességtartalma, a máglya (környezet) rossz szellőzése és a túl tömör összerakás következtében a máglyában nagy lesz a légnedvesség. Ez, ha állandósul lassítja a szárítást, csökkenti a faanyag ellenállóképességét és elősegíti a gombásodást. A faanyag és a levegő, a máglya és a környezet kölcsönhatása továbbá az időjárási és az ismétlődő napközi változások következtében a máglyában a légállapot minden irányban változik még abban az esetben is, ha a máglya egyedül vagy változatlan környezetben áll. A máglyán belüli légállapotot mind függőleges, mind vízszintes irányban vizsgálták. A légállapot függőleges irányú változásait egy 0,5 m magas alapzaton nyugvó, 50 cm átmérőjű légcsatornával ellátott, különlegesen összerakott máglyán vizsgálták. A máglya tömörségétől függő függőleges irányú elpárolgás megállapításához három máglyát állítottak össze 45 x 130 mm-es anyagból, 0,5 m magas alapzaton, 4,5 m magasságig. Az első máglyában a pallók közötti hézag a szélesség egy negyede (32 mm), a másodikban a szélesség fele (65 mm), a harmadikban a teljes szélesség (130 mm) volt. A párolgás erősen növekedett a máglya felső részében, a legfelső fél méteren háromszor annyi volt,

34 mint a középen. Jellegzetes módon az elpárolgás a máglya alja felé erősen csökkent, majd közvetlenül az alapozásnál ismét növekedett. Ez azzal magyarázható, hogy a 0,5 m magas alapzatot a levegő mozgása jobban ki tudja használni. A mért értékek mutatják, hogy a párolgás átlagos intenzitása megközelítőleg fordítottan arányos a máglya tömörségével. A pallók teljes szélességének megfelelő hézagokkal összerakott máglyákban az elpárolgási tényező majdnem háromszor nagyobb, mint az egynegyedes hézagú máglyában. Az is jellegzetes, hogy a máglya alsó és felső részében a párolgás - ha kisebb mértékben is - de szintén függ a máglyázás tömörségétől. 44. ábra A hőmérséklet változása különbözőképpen kialakított máglyákban a máglyák különböző magasságában Ezek után megállapíthatjuk, hogy maximális elpárolgás mindig a máglya felső részén figyelhető meg, felső határértékét a legfelső sorban éri el, míg a minimális elpárolgás helye a máglya alsó részében van, de magassági irányban változó helyen, az átfújhatóság és az alapzat magasságától továbbá a máglya tömörségétől, az összerakás gondosságától és a máglya magasságától függően. A száradás menetének teljes ismeretéhez vízszintes síkban is vizsgálták a párolgási tényezőket. Az elpárolgás a máglya szélein a legerősebb, a máglya többi részeiben gyengébb, a szélektől való távolodás mértékében lassan csökken. Szimmetrikus környezet esetében az elpárolgás minimumát a máglya közepén mérhetjük. A mikroklíma és a légmozgás A természetes szárítás során a meteorológiai tényezők közül a legevő hőmérséklete és nedvességtartalma alig befolyásolható. A légmozgás azonban irányítható meteorológiai tényező. A készárutér elrendezése, a máglyacsoportok, elhelyezése, a máglyák rakásolása a nyílt térhez képest megváltoztatja a légmozgás irányát, sebességét. A légmozgás dinamikájának. ismeretében, a természetes szárítás hatékony tényezőjévé tehetjük. A

35 légmozgás különösen akkor nagy jelentőségű, ha nagy nedvességtartalmú anyagot szárítunk, és a máglyában levő levegő a máglya tömörsége, magassága, átfújhatósága miatt nedvességgel telített. A faanyag és a levegő nedvességtartalmukat kölcsönösen kiegyenlítik. a faanyag képes a kellő állapotú levegőből nedvességet felvenni. Minden légállapothoz meghatározható faanyag- nedvességtartalom, az egyensúlyi fanedvesség tartozik Ha a faanyag tényleges nedvességtartalma kisebb, mint a légállapotnak megfelelő egyensúlyi fanedvesség, akkor a faanyag a levegőből vizet vesz fel. Ha tényleges nedvességtartalma nagyobb az egyensúlyi fanedvességnél, akkor a levegő vesz fel vizet a faanyagból. A nedvesedett levegő szárítóképessége kisebb, így légmozgás hiányában a száradás mérséklődik. A párolgás azonban hőt von el a levegőtől, a levegő hőmérséklete csökken, nedvességtartalma nő és a nehezebb levegő igyekszik; a legmélyebb pontra süllyedni, megindul a légmozgás és hatására szárazabb, melegebb levegő foglalja el a nedves levegő helyét. A száradás sebessége a levegő kicserélődésétől, azaz a légmozgás sebességétől függ. Szél hatására a légcsere növekszik, gyorsabb a száradás. A természetes száradás szempontjából fontos megvizsgálnunk a máglyán belüli függőleges és vízszintes légmozgást, valamint a máglyák közötti légmozgás lehetőségeit. A máglyában levő levegő függőleges áramlásainak hosszabb ideig tartó és különféle feltételek melletti megfigyelése azt bizonyította, hogy az áramlások a keskeny alátétekre helyezett, széles, szélezett anyagból készült, alapzaton álló magas máglyákban a legnagyobbak. Egy máglyán belül a mozgás erősebb deszkák közötti rések által képezett egyenesebb légcsatornák alsó és felső részeiben. Természetes szárítás szempontjából fontos, hogy a légmozgás akadálytalan legyen és legkedvezőbb mértékét érje el a máglyákban, a máglyaközökben és az utcákban. Ennek érdekében a készárutér berendezése, a máglyák elrendezése, kialakítása biztosítja a máglyák átfújhatóságát. A máglyatér kialakítása Készárutér létesítésére legalkalmasabb a magaslati, száraz, szeles, nyílt tér. A készárutér elrendezésének különösen akkor van jelentősége, amikor a kiválasztott hely a készárutér szempontjából nem a legmegfelelőbb. Azon tényezők száma, amelyeket a készárutér elrendezésekor számításba kell venni, igen nagy. Elsősorban tekintetbe kell venni a szállítási folyamatokat, a szállítógépek adottságait, a szükséges máglyaterületet, a máglyázáshoz szükséges rakodó területet stb., de ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy az előbb felsoroltakat együttesen kell megoldani a természetes szárítást és a faanyag huzamosabb idejű tárolását. Szükséges, hogy a többi feltétel szem előtt tartásával úgy rendezzük be a készáruteret, hogy a gazdaságos szállítás lehetősége mellett biztosítsuk a természetes szárításhoz elengedhetetlen szél beáramlását a készárutérre, és a lehető legjobban hasznosítsuk az atmoszféra hőenergiáját is. Ez a feladat rendkívül nehéz és csak a különféle helyi adottságok és körülmények figyelembe vételével oldható meg jól. A készárutér belső elrendezését azonban meghatározza a helyi uralkodó szélirány. A nap melegének egyenletes felhasználása végett célszerű, hogy az utcák déli irányúak legyenek. Egy készárutér tervezésekor elsősorban ezt a két szempontot kell figyelembe venni és összhangba hozni a többi adottságokkal. Különböző fafajú, vastagságú, nedvességtartalmú osztályozott anyagot azonos feltételek között szárítják a készárutéren. A száradás sebessége, a faanyag és a légállapot egymásra hatása azonban nem biztosít a különféle választékoknál azonos szárítási sebességet. Ezért az egyes választékokat a készárutéren úgy kell csoportosítani, ill. az egyes választékok máglyacsoportjait úgy kell kialakítani, hogy azon csoporton belül a száradás sebessége egyenletessége megfeleljen a választék szárítási feltételeinek. Az előzőkben ismertetett megfigyelések azt bizonyítják, hogy a szabadon álló máglyában a máglya szélén és a máglya közepén a levegő állapota, és ennek megfelelően a száradási sebesség más és más. A máglyáknak máglyacsoportokba való egyesítésekor ez a jelenség fennmarad. Egyenletes szárítási sebesség úgy lenne elérhető, ha az egyes máglyacsoportokon belül a máglyaközöket és a máglyák tömörségét a szárítani kívánt választéknak megfelelően alakítanák ki. A gyakorlatban ez keresztülvihetetlen. A készárutéren az egyes választékok mennyisége, termelésének időszaka az év folyamán változik, így az előzetesen kialakított máglyacsoportok terhelése ugyancsak változó. Az egy bizonyos választéknak kijelölt máglyacsoport kihasználása az egész év folyamán nem biztosítható. A különböző választékok elhelyezésekor ezért nem a

36 máglyacsoport beosztását kell alapul venni, hanem a szárításra kerülő választék száradási sebessége alapján kell az egyes máglyák tömörségét helyesen megválasztani. Leghelyesebb három osztályt kialakítani: szoros, közepes és laza tömörségű máglyákat. Így a máglyacsoporton belül az utcák, máglyaközök a szárításra kerülő választéktól függetlenül azonosak maradnak, az egyes máglyák pedig a száradási sebességnek megfelelő, más-más tömörséggel rakásolhatók. a) Máglya alatti alapzatok és a talaj felülete A máglyákon belüli függőleges irányú légáramlás sebessége szorosan összefügg a máglya alól kiáramló, felnedvesedett levegő sebességével, melyet a máglya alatti alapzat ellenállása, valamint a föld szintjén levő levegőréteg állapota határoz meg. Azonos faanyagból két egyforma, 85 cm magas máglya alatti alapzatra máglyát helyeztek. A két máglya között az volt a különbség, hogy az egyik máglya alsó sorát oldalsó hézagolás nélkül tömörítették, a másikat a szokásos módon. A máglyában levő levegő állapotát kedvezőtlenül befolyásolja a túl alacsony alapzat is. Ha a máglya alatti talaj füves volt, vagy ha az alapzat alatt nem oda való anyagot halmoztak fel a lefelé áramló levegőnek nincs kijárata, nedves dugók keletkeznek Minél magasabb és áttörtebb a máglya alatti alapzat, annál kisebb az ellenállás a máglyákból kiáramló nedves, hideg levegő mozgásával szemben. Ugyanakkor azonban a magas máglya alatti alapzatok drágábbak, kevésbé tartósak és csökkentik a máglya hasznos magasságát. Figyelemmel kell lenni a máglya tömörsége és alapzatának magassága közötti viszonyra. Minél tömörebb a máglya, annál kevésbé szükséges magas alapzat, hiszen a levegőáramlási sebessége a tömör máglyában kicsi. 'Hasznos, ha a máglya alatti alapzat kissé az uralkodó szél irányába hajlik. Ez megkönnyíti a máglya tetejének készítését és elősegíti a fűrészárura hulló esővíz gyors lefolyását. Elegendő, ha a máglya alapzata méterenként 3 cm-t lejt. A máglya alatti talaj vizsgálatánál figyelembe kell venni, hogy a talajon megtelepedő füves növényzet nemcsak azért káros, mert a levegő réteg mozgását akadályozza, hanem azért is, mert a párolgási felületével növeli a környező levegő nedvesség tartalmát. A füves növényzet ellen nemcsak mechanikai beavatkozással (kapálás, kaszálás), hanem különféle kémiai eszközökkel is védekezhetünk. A készárutéren található gyomnövényeket a legkülönbözőbb vegyszerekkel irtják. A készárutér talaját alagcsövezéssel, vízelvezető árokrendszerrel is javíthatjuk. Ezek a megoldások azonban a kémiai szerelnél is költségesebbek, az elvezető árokrendszer pedig zavarja a rakodási munka műveleteket. Javítani lehet a készárutér talajának felületét, ha azt a párolgás csökkentése céljából homokkal, kaviccsal vagy zúzalékhal szórjuk be. Ebben az esetben a felületről való elpárolgás lényegesen mérséklődik és a környezet nedvességtartalma csökken. Nagyon eredményesek a máglyák közötti fekete aszfalt- vagy betonmezők, azonban költségesek. b) A máglyák belső szerkezete A máglyában áramló levegő egyenletes állapotának biztosítására célszerű a rakásolt anyag közötti hézagokat függőleges és vízszintes síkban párolgási tényező figyelembevételével kialakítani. Ha ugyanis a máglyában levő levegő állapota kiegyensúlyozott, akkor a száradás is egyenletes. A vízszintes síkban az, elpárolgási tényező a máglya szélétől a középig felére csökken Ha az egyes száradó darabok közti hézagokat a máglya szélétől a közepéig növekvő szelességűen képezzük ki, akkor az elpárolgási tényező egyenletesebb lesz. Összehasonlításképpen vizsgáljuk meg három olyan máglya elpárolgásának vízszintes síkú változását, amelyben azonos minőségű anyag szárad, de hézagolásuk változó. A máglyák 60 cm magas, 7x7 m-es alapzaton, 45x130 mm méretű pallókból állnak. Mindhárom máglya azonos tömörségű, azaz ugyanannyi faanyagot tartalmaz. Az első máglyában a hézagok 65 mm szélesek, a hézag a palló szélességének fele, közepén 50 mm-es, függőleges légcsatorna van. A második máglyát légcsatorna nélkül, 78 mm széles hézagokkal rakták. A harmadikban sincs légcsatorna, a hézag szélessége a következő: a máglya szélétől befelé az első és második palló között hézag nincs, a következő 6 darab között 40 mm-es, a következő 6 darab között 80 mm-es, 7 db között 160 mm-es, 6 db között 80 mm-es, 6 db között 40 mm-es, majd ismét a szélső kettő között nincs hézag. A légcsatornával képzett máglyában a párolgás a máglya szélétől a máglya közepe felé csökkent, és csak a légcsatorna közelében emelkedik ismét kis mértékben. A légcsatorna nélküli, egyenletes hézagolású máglyában a párolgás a széleken erősebb volt, a középig felényire csökkent. A változó hézagolású máglya teljes szélességében a párolgás egyenletesebb volt. A széleken még mindig lényegesen nagyobb volt, mint a középen, de kisebb, mint az egyenletes hézagolású máglyánál. A máglya közepén abszolút értékben a párolgás nagysága

37 azonos a légcsatorna mellett észlelt párolgással. Gorsin kifejti tanulmányában, hogy a száradás egyenletessége mellett a változó hézagolású máglyában a száradás sebessége is fokozódik, éppen mert a száradás egyenletesebb és a száradásban egyébként elmaradó rész hamarabb éri el a kívánt végnedvességet. Ugyanakkor más kutatók a változd hézagolású máglya száradási sebességét a légcsatornás máglyáéval azonosnak tekintik, elismerve az előbbi mód előnyét az egyenletesség szempontjából. Ha a változó hézagolású máglya egy máglyacsoport belsejében áll, a hézagok változása középhez viszonyítva szimmetrikus legyen. Ha a máglya egyik oldala utcai, a hézagolás legyen aszimmetrikus, és a legnagyobb szélességű hézag a máglya közepétől a máglyaszélesség 1/3-ával beljebb kerüljön. A vízszintes hézagolás után vizsgáljuk meg a függőleges irányban képzett hézagok jelentőségét. A bemáglyázott faanyag minden sora közé hézag lécet szoktak helyezni. Ezen hézagok a máglya vízszintes szellőzését, egyben száradását biztosítják. Az előzőekben tanulmányoztuk a légállapot változását és az elpárolgást a máglyában függőleges irányban. A máglya felső részében háromszor nagyobb volt az elpárolgás, mint az alsóban. Láttuk azt is, hogy a máglyában levő levegő hőmérséklete csökken, nedvességtartalma nő a máglya felső részétől a máglya aljáig. A légállapot egyenletességét elérhetjük, ha a hézaglécek vastagságát a párolgás mértékével fordított arányban állapítjuk meg. A gyakorlatban azonban a sokféle vastagságú hézagléc megfelelő helyre való berakása nem keresztülvihető. Célszerű az elpárolgási tényező alapján a máglyákat két részre osztani. A máglya felső részét, a magasság 60%-ában a gyorsabb száradásnak megfelelően vékonyabb, az alsó, száradásban visszamaradt részét pedig vastagabb hézag lécekkel kell rakásolni. A különböző vastagságú hézaglécek egyenletesebb légállapotot teremtenek a máglya magasságában. A hézaglécek keresztmetszete olyan téglalap legyen amelynek kisebb oldala állítva - a máglya felső részében, a nagyobb oldala fektetve - a máglya alsó részében biztosítja a kellő nagyságú vízszintes hézagot. A ma használatos hézaglécek nem négyszög keresztmetszetűek, hanem különböző profilúak, a levegő jobb áramlása érdekében.(45. ábra) 45. ábra különböző profilú hézaglécek, a levegő jobb áramlása érdekében c) A máglya méretei A máglyák méreteit a bemáglyázandó választék alapján határozzák meg. Azonos hosszúságú anyag esetén négyzet alakú máglya készíthető, ennek hosszúsága, szélessége azonos, anyagbefogadó képessége nagy. Ha az anyag különböző hosszúságú, akkor téglalap alakú máglyába több anyag tömöríthető egyenletesebb légállapot mellett. Négyzetes máglyában a különböző hosszúságú anyag elhelyezése középen túl laza, a széleken viszonylag tömörebb, és emiatt a légállapot egyenetlen lesz. A gyakorlatban leginkább a téglalap alapú máglyák terjedtek cl. E máglyák légállapotának egyenletességét az oldalhézagok és légcsatornák segítik elő. A máglyák hosszúságának és szélességének aránya 2:1-3:1. Kézi máglyázás esetén a máglyák magasságát a természetes szárítás mértékétől, a szárított anyag tárolási időtartamától, a készárutér talajának állapotától, a máglyázás módszerétől, a gépi berendezésektől stb. függően

38 állapítják meg. Ha a bemáglyázott faanyagot légszáraz állapotig akarják természetes úton szárítani, akkor a szokásos máglyázási mód nem engedi meg magas máglyák készítését. A légállapot egyenlőtlen a máglyán belül, és a máglya alsó részének száradása vissza marad. Ha a máglyát az előzőkben tárgyalt változó hézagolással és változó vastagságú hézaglécekkel rakják, a légállapot egyenletessége növelhető. A máglya laza alsó része a lefelé irányuló légmozgást kisebb ellenállásával nagyobb keresztmetszeten könnyebben biztosítja. Az alsó részében laza felépítésű, könnyen átfújható máglya magassága gépi összerakás esetén 8-10 m is lehet. A máglya állékonysága megköveteli a magas máglya megfelelő szélességét. A szélesség és magasság ajánlható aránya 1:2 értéket közelítse meg. A keskeny, magas máglya sok kellemetlenséget okozhat. Elég, ha a talaj kissé megsüpped, a máglya elferdül, szélvihar esetén a szomszéd máglyára dől. d) A máglya készítése A Kiválasztott máglyahelyet minden nem odavaló anyagtól megtisztítják. Meggyőződnek arról, hogy víztároló bemélyedés nincs a készítendő máglya alatt. Amennyiben humuszréteg vagy növényzet lenne a területen, úgy azt el kell távolítani. A humuszréteg helyére vízáteresztő kavicsot, homokot, kőzuzalékot kell teríteni kb. 10 cm vastagságban. A terep rendezése után helyezik el a máglya alapzatát képező alátéteket. Ezeket legelőnyösebb betonból készíteni. A beton alátétek tartósak, könnyen áthelyezhetők. Nem megfelelőek a fából készült támaszok, mert a földdel érintkezve korhadnak, a készáruteret állandóan fertőzik. A beton alátétek magassága és elrendezése a máglyázási módnak megfelelő legyen. A szokásos beton alátétek a 46. ábrán látható méretekben készülnek. 46/a. ábra Máglya alátétek betonból A beton alátétekre helyezik azokat a telített fa- vagy betongerendákat, melyek egyrészt a szükséges máglya alatti magasságot biztosítják, másrészt a faanyag támasztékául szolgálnak. 46/b. ábra

39 46/b. ábra Máglya alátétekre helyezett fa- vagy betongerendák Ha a máglyát lejtősen akarják kirakni, akkor e gerendák alá helyezik a lejtésnek megfelelő alátéteket. Az ajánlható lejtés méterenként 3 cm. A gerendára közvetlenül nem rakásolnak, hanem azokra merőlegesen alátéteket helyeznek, egymástól az egységrakatban elhelyezett hézaglécek távolságával megegyező távolságban. Hézaglécet kell tenni a fűrészáru mindkét végéhez, hogy a hézagléc 1-2 cm-rel kijjebb legyen, mint a fűrészáru. A hézaglécek közötti távolság az anyag vastagságától függ, 18 mm vastagságig 50 cm, 24 mm-esnél 1,0 m, 48 mm-esnél 1,5 m. A hézaglécek lehetőleg a máglya szélességével azonos hosszúságúak legyenek. A hézagléc ajánlható keresztmetszete: 20 mm fűrészáru-vastagságig 15x20 mm, mm között 25x35 mm, 40 mm fűrészáru-vastagság felett 35x50 mm. A hézagléc a magasság alsó 40%-ában keskenyebb oldalával, a magasság felső 60%-ában szélesebb lapján feküdjön. A hézaglécek pontosan, függőlegesen feküdjenek egymás fölött. különösen magas máglyáknál minden hézagléc-sor alá célszerű beton alátámasztást készíteni. A beton alátétek pontosan egy síkban feküdjenek, nehogy a bemáglyázott anyag vetemedjen. 47. ábra Máglya alátétek főlé helyezett hézaglécek A fűrészáru rakáselható 5-10 cm-es egyenletes oldalhézagolással. Jobb eredményt biztosít azonban légcsatorna kiképzése vagy változó szélességű hézagolású. Bármelyik rendszerű máglyázási módot választják, lényeges, hogy

40 mindjárt az alsó sor fűrészárut ennek megfelelően rakják, nehogy a lefelé áramló levegőt bezárják a máglyába. Ha légcsatornát képeznek ki és a máglya több méter széles, akkor rnéterenként kell egy-egy légcsatornát hagyni. A légcsatorna átlag magasságú máglyában (3,5-4,5 m) alul legalább 20 cm széles legyen, felfelé keskenyedve. Magasabb máglyában a magasság arányában a légcsatorna szélessége növelendő. A változó szélességű hézagolásnál is ügyelni kell arra, hogy a hézagok függőleges irányban egymás fölé kerüljenek. A máglyák tetejét gondosan le kell fedni. A fedél védi a máglyát a széltől, hótól, esőtől, de főleg a nap sugárzó hatásától. A tetőket gyengébb minőségű fűrészárukból szokták készíteni. Ezek azonban átengedik a csapadékot, többszöri felhasználás után megrepedeznek. Célszerű kb. 2 m nagyságú tetőelemeket készíteni, azokat gondosan összeilleszteni, esetleg festeni, a máglyához való erősités cél fából megfelelő hevederekkel ellátni. Ezek a tetőelemek még könnyen emelhetők, gondosan illeszthetők, és kisebb alátétekkel megfelelő lejtésre beállíthatók. 48. ábra Máglya fedése

41 A természetes szárítás időtartamának meghatározása A máglyákban tárolt faanyag szárítási időtartamát rendkívül sok tényező befolyásolja. A faanyag nedvességtartalma hosszabb-rövidebb idő alatt a környező levegő hőmérséklete, páratartalma és sebessége által meghatározott nedvességtartalomra csökken. A máglyákban elhelyezett azonos fafajú és méretű, azonos módon rakásolt fűrészáruk szárítási időtartama gyakorlatilag a kezdeti nedvességtartalomtól, az elérendő végnedvességtartalomtól, valamint a meteorológiai tényezőktől függ. Hazai körülményeink között a faanyag természetes szárítás útján elérhető legkisebb nedvességtartalma % között van. A.hőmérsékletnek, mind a levegő páratartalmának átlagos értékei hónapról-hónapra változnak. A természetes szárítást befolyásolő rendkívül sok és nagymértékben változó tényező miatt a szárítás várható időtartamát nehéz előre pontosan megállapítani. Az irodalmi adatok számos eljárást, ill. módszert ajánlanak erre, ezek azonban még adott helyi körülmények : között is csak nagy szórással alkalmasak a szárítási idő meghatározására. L. Kássner egyszerű gyakorlati képlete szerint a szárítási időtartam 40-50%-os nedvesség tartalomtól a légszárazság felső határáig (18-20%)történő szárítás esetén: Z = 25 k v p Z - a szárítási időszükséglet, nap k az évszaktól függő korrekciós zényező (nyáron=0,75, télen=1,4, tavasszal és ősszel=1,0) v a fűrészáru vastagsága, cm p a faanyag sűrűsége Néhány gyakoribb fafajra, ill. fűrészáru-méretre vonatkozóan a képlet segítségével a következő értékeket kapjuk: Tölgy fűrészáru, 20 mm vastag; nap Tölgy fűrészáru, 48 mm vastag; nap Erdei fenyő fűrészáru, 24 mm vastag nap Lucfenyő fűrészáru,, 4 mm vastag; nap L. Vorreiter előzetes üzemi méréseket igénylő összefüggést javasol a szárítási időszükséglet meghatározására. A próbaszárításokkal meg kell határozni különböző fafajú alapanyagokból termelt vékony (pl. 25 mm vastag) fűrészáru szárítási sebességét, az év különböző hónapjaiban, s a kapott értékekből átlagot kell képezni. Az összefüggésben szerepel egy szárítási tényező, aminek értékét 0,64- nek adja meg. Ezt az értéket szeptemberben indított szárításoknál kell alkalmazni. Amennyiben a szárítás kezdete eltér ettől, októbertől márciusig növelni, augusztustól áprilisig csökkenteni kell havonta 0,01-el. Az ajánlott képlet: ahol Z a száradás időszükséglete, nap, uk- a kezdeti, fanedvesség, %, u a- az egyensúlyi fanedvesség, %, c 1, - száradási sebesség %/nap; (értéke 0,01 körüli), d 1, - a szárítási sebesség meghatározásához vizsgált fűrészáru vastagsága, m, melyre a c l száradási sebesség vonatkozik, d2, a szárítandó fűrészáru vastagsága, m, a a hónapok száma szeptembertől

42 A képletnek üzemben van gyakorlati jelentősége. Adott máglyatéren a helyi klímának megfelelően változik a szárítás sebessége és minden fafajból megfelelő ellenőrző máglyákat építve, számítással meghatározható különböző vastagságú, különböző időpontokban bemáglyázott anyagok szükséges szárítási időtartama. Természetesen az eljárás pontossága korlátozott és használhatósága csak hosszabb ideig tartó üzemi kísérletek alapján állapítható meg. A szárítási időtartam gyakorlati meghatározására hazai fűrészüzemeinkben számos mérést, ill. megfigyelést végeztünk, amelyek azt igazolták, hogy elsősorban a fűrészáru vastagságától, fafajától és a máglyázás megkezdésének időpontjától függően a fűrészáru nap közötti időtartam alatt éri el a légszárazság felső határát. Az elvégzett mérések, valamint a rendelkezésre álló egyéb adatok alapján megállapítható, hogy hazai üzemeinkben - figyelembe véve a különböző vastagságú fűrészáruk előfordulási gyakoriságát - a lombos fafajokból termelt fűrészáruk éves átlagában nap, a fenyő fűrészáruk nap alatt száradnak le kb %-ra. Különféle választékok máglyázása Megkülönböztetjük a szélezett és szélezetlen fűrészáruk máglyázását, a boules-áruk máglyázását, talpfa, parkettfriz és donga máglyázását. A szélezett fűrészárukat természetes szárítási lehetőségük szerint tömörebb vagy lazább máglyákba rakásolják. A repedésre, elszíneződésre hajlamos fafajokat tömörebben máglyázzák. Kivétel az erdeifenyő, melynek anyagát, ha nedvességtartalma nagy, lazább máglyákba rakásolják. A kékülés elkerülésére szokás háromszög alakú vagy állított máglyákat rakni, azonban ez a máglyázási mód csak a száradás első időszakában megfelelő, mert később a túl gyors száradás következtében a faanyag vetemedhet, repedezhet.(49. ábra) 49. ábra Szélezett erdei fenyő máglyázása a száradás első időszakában

43 Csak kis üzemekben használják, mivel nem gépesíthető, nagyüzemekben egységrakatokból kialakított máglyákban tárolják. (50. ábra) 50. ábra Szélezett fűrészáru tárolása Szélezetlen fűrészáruk máglyázásához legcélszerűbbek a téglalap-alapú máglyák. A máglyák 3-4 egységrakatból állnak, az egységrakatok hossza a fűrészáru hosszával megegyező hosszúságú, szélessége 1,2-1,5 m, magassága kb 1 m. 51. ábra Szélezetlen fűrészáru tárolása Boules-árukat a legnagyobb gonddal kell máglyázni. Az egyes deszkák és pallók tartsák meg a rönkben elfoglalt helyüket, és mindig a bél felöli oldal legyen felül, tehát a rönk felső részéből fűrészelt deszkákat meg kell forgatni (52. ábra). A hézaglécek a deszkák, pallók vastagságának megfelelően váltakozzanak. Az egyes boules-ok között legalább az átmérő felének megfelelő légcsatorna maradjon szabadon. Amennyiben több boulest máglyázunk egymás fölé, úgy a hosszabb rönkből származók legyenek alul elhelyezve. A boules-ok hossztengelye a szállítóútra legyen merőleges. A hézagléceket gondosan az egyes szelvények végére helyezzük. A közbenső hézaglécek pontosan egymás fölött legyenek. A máglya hajlása a boules csúcsa felé 4-5 :-kal lejtsen. A szabadban tárolt boules-áru gondosan készített fedéllel legyen letakarva, nehogy esővíz kerülhessen az anyagra. Célszerű a beules-árut fedett színben máglyázni.

44 52. ábra Boules- áru máglyázása Talpfákat szokványos beton alátéten tömören szokták máglyázni a telítőhöz való elszállításig. Telítés után leghelyesebb máglyázási mód hézaglécek helyett a szellőzést biztosító nyílásokat keresztirányban elhelyezett talpfával biztosítani, úgy, hogy az egyes sorok váltakozva feküdjenek egymáson. Ha a máglyát nem takarják le külön takarófedéllel, akkor a felső sor talpfát nyitott évgyűrűkkel felfelé kell fordítani. 53. ábra Talpfa máglyázása Parkett frízeket rövidségük miatt célszerű hézagléc nélkül rakodólapra rakni úgy, hogy a frízek legalább 1 cm hosszan váltakozva egymáson felfeküdjenek. Az oldalirányú hézagok legalább 2 cm szélesek legyenek (54. ábra). A friz egységrakatokból 2-3 rakatot rakjunk egymás fölé. 54. ábra Parkett friz máglyázása

45 A bútorlécek tárolására ugyanazok az előírások érvényesek, mint amit a parkett frízeknél leírtunk. A dongákat is négyszög alakú rakatokba tárolják, amelyeket úgy alakítanak ki, hogy a dongából a hossznak megfelelő terítéket képeznek, majd 3 db-ot kivesznek belőle és a maradékot egyenletesen elosztják a területen. A kivett 3 db-ot merőlegesen fektetik a dongasorra, a következő sort az elsőhöz hasonlóan terítik és így haladnak egy dongahossz magasságig (55. ábra). Régen méhsejt alakú hatszög máglyákban tárolták a dongát, Tokaj környékén még lehet látni kis üzemekben (56. ábra). 55. ábra Donga tárolása 56. ábra Donga tárolása kis üzemekben Készáruterek beosztása Osztályozó tér Az osztályozó tér lehet külön épületben, a csarnokhoz kapcsoltan, esetleg fedett szín alatt, vagy kézi osztályozás esetében a csarnok melletti szabad téren. Az osztályozótér munkaműveletei: osztályozás, egységrakat képzés, készárutérre szállítás, vagy elszállítás. A műveletek elvégzéséhez szükséges területet gépi osztályozásnál a berendezés méretei hatozzák meg. Kézi osztályozásnál a területigény: Fenyő és lombos fűrészáru 0,1 m 3 / m 2 talpfa 0,35 m 3 / m 2 donga 0,2 m 3 / m 2 parkettfriz és bútorléc 0.15 m 3 / m 2 Máglyatér A máglyatér az osztályozótérhez kapcsolódik, területe sokkal nagyobb. Itt történik a máglya építése,

46 minőség megóvó tárolása ás a máglya bontása. A műveletek elvégzéséhez szükséges területet átlag 4,5 m magas máglyák esetében: Fenyő és lombos fűrészáru 0,8 m 3 / m 2 donga 0,4 m 3 / m 2 parkettfriz és bútorléc 0,5 m 3 / m 2 Rakodótér A rakodótér nagysága az elszállításra kerülő anyagmennyiség alapján határozható meg. A rakodótér nagyságának meghatározásakor figyelembe kell venni a vasúti kocsi vagy kamion hosszúságát, és annak többszörösét kell biztosítani. A rakodótér helyszükséglete: targoncás felterhelés esetén 0,2 m 3 / m 2 darus felterhelés esetén 0,3 m 3 / m 2

47 39 Melléktermékek mennyisége és kezelése A melléktermékek mennyisége függ: az évente felfűrészelt mennyiségtől, átlag éves középátmérőtől, vágásprogramtól (deszka, palló, élfa stb.), vágásmódtól (élesvágás, prizmavágás stb.), rönkminőség (növekedési hibák, tárolási hibák), vágásrés nagysága, fűrészelési technológia (keretfűrész, szalagfűrész, körfai' rész forgácsolók) Egy m 3 rönk felfűrészelésekor keletkező melléktermékek megoszlását mutatja a következő táblázat. A melléktermék fajtája Keletkezési helye Mennyiség (%) Kéreg kérgezőgép 10 Fűrészpor minden fűrészgépen 8-19 átl. 13 Széldeszka minden elő- és utánvágó fűrészgépnél 8-22 ált. 20 Szélléc szélező körfalrésznél Apríték tisztán forgácsoló-, maró-, szélezőforgácsoló gépeknél redukáló és aprítógépeknél Apríték kéreggel -" - vékonyrönknél 40 vastagrönknél 25 Darabolási hulladék rönktéren választékolás csomókban daraboló- széláru tartalmazza fűrészgépnél Rostkiszakadások, ro'tok keretfűrész, szalagfűrész csekél menn 'sé~ Lazulási faktorok melléktermékek fajtánként. Bőrdeszka, széldeszka Apríték Fűrészpor Kéreg 1,7-2,2 átl. 2,0 2,85 3,0-3,5 átl. 3,0 3,0-4,5 átl. 3,5 A melléktermékek kezelésének technikája: A melléktermékek kezeléséhez szükséges berendezések gyártásávak számos cég foglalkozik és készít speciális berendezéseket üzemnagyságonként. A melléktermék kezelésénél figyelembe kell venni: a melléktermék fajtáját,

48 mennyiségét, időegység alatt, a gép előírásait, a csarnok méreteit és kialakítását, a pince méreteit és kialakítását, eltávolítást közbenső tároló helyre, környezetvédelmi előírásokat. 40 Következő előírásoknak kell megfelelni: a szennyezésektől való szétválasztás és elszállítás megoldott legyen, semmilyen zavaró hatást ne fejtsen ki a termelési folyamatra, bér, energia és beruházási költség kedvező legyen, megközelíthetőséget és áttekinthetőséget, szállítási útvonal ne legyen zavaró pl. átjáróknál, figyelembe kell venni a munkavédelmi előírásokat. Szállítási eszköz fajtája: Egy fűrészüzemben a hulladék szállítása történhet: rázó szállítócsúzdán, szállítószalagon, kaparóelemes szállítóláncon, lláncos szállítón, csúszdán, csigás szállítón, pneumatikus szállítással. Kiválasztási kritériumok: Fontosabb kiválasztási kritériumok: a szállítandó anyag (por vagy darabos), a szállítandó anyag mennyisége, a szintkülönbségek, téli üzemelés zavarmentessége, maximális hossz építhetősége, üzemelési költség, környezetvédelmi előírások (zaj, szennyezés), eloszlási képesség az ejtésnél. 1. Rázó szállító csúszda Alkalmas széldeszka, szélléc, fúrészpor vagy apríték szállítására vízszintesen vagy enyhén döntötten 58. ábra. Előnyei: egyszerű és olcsó szerkezet, nagy üzemelési biztonság, ütésre érzéketlenség. Szállítási sebesség 30 m/min.

49 58. ábra.rázó szállító csuzda 1. szállító vlyú, 2. kar, 3. meghajtó motor, B állítható lengési szög. Hátránya, how), mindössze 200 mm magasságig alkalmazható és a dőlési szög 7 lehet. Szállítási sebesség m/min. Gyűjtő szalagként való alkalmazása is nagyon jó. Minden féle darabos hulladék gyűjtésére és aprítógéphez való szállítására. 2. Szállítószalag Alkalmas darabos hulladék és apríték vízszintes vagy ferdeirányú vezetéséhez 59. ábra. Előnyei: olcsó beszerzés, egyszerű összeszerelés, környezetbarát, szállítási irány majdnem 90 -ig lehetséges. 58. ábra.szállító szalag

50 Hátrányai: ---- nem jó széldeszka és szélléc szállításra, naponta után kell fesziíeni a szalagot, pproblémás a téli működtetése -10 C körül. 3. Kaparóelemes szállítólánc Itt tulajdonképpen kettős lánc és kaparóelem van egy lemez vályúba, amelyek az anyag mozgatására szolgálnak. Megkülönböztetünk nyitott és zárt építési módot. Előnyei: -- a szállítási irány megfordítható, -- mintegy 60 -ig emelhető a szállítási magasság, -- a szállítandó mennyiség jó eloszlása a kapcsolóelemek miatt. Hátrányai: - hangos, relatív gyors a szállítóelemek kopása 59. ábra Kaparóelemes szállító lánc 4. csúszdák A csúszdák összekötők a gép és a fő szállító berendezések között. Leggyakrabban széldeszka és szélléc eltávolításánál használják. A csúszda sima felületű és legalább 45 fejtésű legyen, a leeséshez szükséges szélesség min. 30 cm. A zaj csökkentésére a zuhanás csökkentését szolgáló berendezéseket szokták alkalmazni pl. gumi függöny

51 60. ábra Kaparóelemes szállító lánc 5. Csigás szállítók Általában apríték szállítására és adagolására használják, a tároló silókból a kazánba való szállításnál. Egy csövön spirál alakban helyeznek el elemeket és a cső forgása következtében a spirál pályán halad előre a szállítandó anyag. 61. ábra Csigás szállító továbbítja az apritékot a kazánba 6. Pneumatikus szállítás Fűrészpor ritkán apríték szállítására használják külön tantárgyban tanulják itt nem részletezzük. Átadóhelyek ket szállítóeszköz között Az átadóhelyek száma minél kevesebb legyen és a két szállítóeszköz ne érintkezzen egymással, az anyag átadása súrlódásmentes és a kiszóródás mennyisége is csekély legyen. Az átvevő szállító sebessége 10 %-kal gyorsabb fiításúnak és mm-rel alacsonyabb fekvésűnek kell lennie.

52 62. ábra Átadóhely melléktermék szállításakor Üzemen belüli közbenső tárolók és feladók Apríték és fűrészpor tárolása lehetséges: sima felületen kupacokban, konténerekben, tarok) bunkerekben, vagy bokszokban, silókban. Darabos hulladék közbenső tárolása lehetséges kalodában vagy kötegelve egymáson. Kupacokban tárolásnál számolni kell a lazulási faktoron kívül a 49. ábrán látható a rézsű szög nagyságával. 63. ábra Apriték és fűrészpor tárolása kupacokban

53 Melléktermék kéreg őrölve kéreg darabosan apríték aprítók kéreggel ffirészpor Rézsűszög Konténeres tárolás Ez a tárolási mód ideális kis és középüzemeknél apríték vagy fürészpor közbenső tárolására. Könnyen kezelhető csak cserélni kell a konténereket. A szállítóberendezéseket viszont úgy kell megtervezni, hogy a konténer feltöltése egyenletes legyen, ellenkező esetben gondoskodni kell a konténeren belüli szétteritéséről. A konténer alakja lehet kocka vagy téglatest, feltöltésük módját mutatja a 64. ábra. Bunkeres tárolás 63. ábra Konténeres tárolás Ezt a tárolási módot alkalmazzák nagyon sok közép és nagyüzemben, a bunkerek minél jobb megtöltése végett a töltést felülről végzik a 64. ábra szerinti módon. 64. ábra Bunkeres tárolás A bunkereknek fedettnek kell lenniük, az oldalfalak lehetnek betonból vagy vaskeretben mm vastag pallóból. Időnként a bunkert teljesen ki kell üríteni, amit általában kanalas targoncával végeznek. 65. ábra

54 65. ábra Apríték mozgatása kanalas targoncával Kalodás tárolás Ezt a tárolási módot kizárólag darabos hulladéknál használják 66. az ábra szerinti felépítésű kalodába rakják a széldeszkát és széllécet. Kötegelt tárolás 66. ábra Széláru tárolása kalodában Szintén darabos hulladék tárolására a kötegelést végezhetik nylon kötéllel, dróttal vagy acélpánttal, kb cm vastag kötegeket képeznek és azt egymás mellé és egymás fölé helyezik a 54. ábra szerinti elrendezésben.

55 67. ábra Darabos melléktermék kötegelt tárolása Silók A silókkal nem foglalkozunk részletesen mert külön tantárgy keretében tanulják csak megemlítjük, mert alkalmazásuk nagyon elterjedt. Kétféle típust alkalmaznak fűrészüzemekben az egykamrás 68/a. ábra és a kétkamrás silókat 68/b. ábra. 68/a. ábra Egykamrás siló 68/b. ábra kit kamrás siló Meg kell még említeni, hogy mi alapján döntsük el, azt hogy felaprítsuk a hulladékot vagy nem. Mindenképpen a költségek és a hasznosítási lehetőségek a meghatározóak. Vizsgáljuk meg előnyeit és hátrányait mindkét hulladék fajtának. Darabos hulladék Előnyei: csekély beruházási költség, -- egyszerű a tárolása, -- akár egy évig is tárolható értékesítési nehézség nélkül. Hátránya: magas bérköltség 5,5 m 3 /fő/óra teljesítménnyel számolva. Apríték Előnyei: Könnyű és zavarmentes szállítási lehetőség, csekély bérköltség (csak felügyelőnek kell bér)

56 egyszerű tárolás. Hátrányai: magas beruházási költség, magas energia-felhasználás, behatárolt tárolási idő az öngyulladási veszély miatt. Aprítás esetén a következő munkafolyamatokat kell elvégezni: fémkeresés, aprítás, osztályozás. Fémkeresés Minden aprítógép elé fémkereső berendezést kell iktatni a szállítópályán, ezáltal a kések élettartamát növelhetjük és elkerüljük az üzemzavarok miatti állásidőt. A fémkereső berendezést egy fémmentes zónába kell elhelyezni. Aprítás Az aprítógép választásánál figyelembe kell venni: az aprítandó anyag méretét (pl. széldeszka, szélezési vagy darabolási hulladék), az éves mennyiségét, az aprítékkal szembeni követelményeket amit a felhasználó határoz meg. Az aprítók szerkezete Behúzó hengerek (2-7 db az aprítandó anyagtól függően) aprító meghajtó motor, hidraulikus nyomóhengerek fokozat nélkül vezérelhetők, túlterhelés elleni védelem. Aprítógép fajták dob aprítók vagy univerzális aprítók, korongaprítók, ütőaprítók. Dobaprítók Alkalmasak hengeres faanyagok, hosszú és rövid eselék aprítására egyaránt, végdarabokra és faforgácsra nem használhatók. Az aprítandó anyag gépbe küldése vízszintes elhelyezésű 69. ábra. Az apríték méretét a vágásirány szögének változtatásával lehet elérni. Ezzel a géppel előállított forgács elsősorban a forgácslapiparnak jó alapanyag. 69. ábra Dobaprító

57 Korongaprítók Ezeket az apritógépeket nagyobb ffirészüzemek használják és széldeszka, szélléc és rövid darabok aprítására is alkalmasak 70. ábra. Előnyei: egyenletes vágási minőség, magasabb éltartóssági érték a késeknél, szemben a dobaprítókkal, ferde vágás miatt sima vágási felület. 70. ábra Korong aprító Ütőaprítók Tulajdonképpen kés nélküli ütőmalmok, az apríték hossza változtatható. Az aprítandó anyagot egy ütő alatt vezetik át. A gép használt fa aprítására alkalmas inkább pl. rakodólap, láda. Az így nyert apríték csak tüzelési célra alkalmas. Szitás szétválasztó berendezés Ha apríték elsődleges felhasználója a cellulóz és papíripar akkor az aprítékot osztályozni kell. Ez az osztályozó berendezés közvetlen csatlakoztatható az aprítógéphez 71. ábra 71. ábra Aprító és szitás szétválasztó berendezés fényképe, valamint a szitás szétválasztó berendezés működése 1. finom részarány, 2. apriték, 3. durva farészek A 72. ábra egy keretfűrészgépes fűrészcsarnok fűrészpor és apriték kezelését mutatja. A fűrészport a magas silóba szállítják az aprítékot konténerekbe

58 72. ábra egy keretfűrészgépes fűrészcsarnok hulladék kezelését mutatja. 1. dobaprító, 2. fémkereső, 3. rázó, 4. szállítószalag, 5. csúszda, 6. rázó-osztályozó berendezés, 7. kaparó elosztóval, 8. tároló tartály, szálítószalag, 11. sild, 12. keretfűrészlap. A 73. ábra egy keretfűrészgépes fűrészcsarnok fűrészpor és apríték kezelését mutatja. A fűrészport magas silókba szállítják az apritékot konténerekbe. 73. ábra Egy keretfűrészgépes fűrészcsarnok fűrészpor és apriték kezelése

59 74. ábra A fűrészpor tárolása konténerbe,az apríték tárolása bunkerekben 75. ábra Egy profilforgácsoló és keretfűrészgép kombinációjú fűrészüzem hulladék kezelése 1. rázó-gyűjtő 9. kaparóelemes láncos szállító 2. rázó-osztályozó 10. kaparóelemes láncos szállító 3. rázó-osztályozó 11. rázó osztályozó 4. fémkereső 12. rázó osztályozó 5. dobaprító 13. szállító 6. kaparóelemes láncos szállít 14. rázó barázda 7. kaparóelemes láncos szállító 15. kettős csigás szállító 8. osztályozó 16. rázó vályú szállítószalag 22. kaparóelemes láncos szállító 16.3 szállítószalag 22.a. kaparóelemes láncos szállító 17. rázó vályú 23. kaparóelemes láncos szállító 18. kaparóelemes láncos szállító 24. kaparóelemes láncos szállító 19. kaparóelemes láncos szállító 25. kaparóelemes láncos szállító 20. kaparóelemes láncos szállító 26. kaparóelemes láncos szállító 21. rázó osztályozó

60 A hulladék hasznosítása A fahulladék energetikai célú hasznosítása egyidős a fafeldolgozással, amelyet először a fosszilis tüzelőanyagok (szén, olaj, földgáz) szorították ki az ipari forradalom idején, később a víz- és atomenergia. Naponta 10 millió tonna CO 2 kerül a levegőbe és amelynek 90 %-a fosszilis energiahordozók elégetéséből származik. A fa ezzel szemben CO2 semleges anyag, mert csak annyi szenet képes leadni, amennyit növekedése alatt felvett. A fa energia tartalma kémiai összetételéből adódik, mivel a fa légszáraz állapotban % szenet tartalmaz. Ennek 50 %-át cellulózban és %-át ligninben. Az abszolút száraz fa fűtőértéke átlagosan 18,84 M/kg (fafajtól függő). Egy köbméter lombos faanyag fűtőértéke 6490 MJ ami megfelel 385 kg barnaszén brikettnek. Megállapítható, hogy a faanyag értékes széntároló, hiszen könnyen kiszámítható, hogy az élő fa m 3 -ként kg szenet köt meg, ami 0,935 tonna CO 2 -nak felel meg. Míg a szén és kőolaj meg földgáz készletek egyszer ki fognak merülni, addig a faanyag állandóan újratermeli önmagát, ráadásul nem szennyezi a levegőt sem. Ennek ellenére a fából előállított energia Európában az összes energiaigény 2,1 %-át teszi ki, Magyarországon 1,7 %. A FAO által közzétett statisztikai adatok alapján 1991-ben 63 millió m 3 hulladék keletkezett Európában az elsődleges és másodlagos faiparban összesen. Mennyisége 2000-re 78 millió m 3 -re fog nőni, ehhez jön 42 millió m3 kéreg. Magyarországon a legutolsó felmérést a FAKI végezte ami alapján megállapítható, hogy az elsődleges fafeldolgozásban keletkezett hulladék mennyisége m 3 volt, amelyből m 3 -t az üzemek saját energiaigényük kielégítésére elégettek, m 3 hulladékból nyert energiát pedig hő, ill. elektromosság formájában értékesítettek. A fahulladék energetikai célú hasznosítása történhet direkt tüzeléssel v, energetikai célú alapanyaggá való átalakítással, melyek a következők: kéregbrikett, fűrészpor és forgácsbrikett, generátorgáz, diselolaj, faszesz, benzin, biogáz, faszén. l.direkt tüzelés alatt a fahulladék különböző tüzelőberendezéseken történő elégetését értjük. A tüzelőberendezés -alkalmas legyen különböző méretű és nedvességtartalmú fa eltüzelésére, -hatásfoka érje el, vagy haladja meg az egyéb energiahordozókat hasznosító berendezéseket (0,8), -a füstgázok csak minimális mértékben tartalmazzanak CO, CxHx és por füst komponenseket, -a tüzelőanyag minimális előkészítést igényeljen, -a berendezés konfort fokozata (kezelhetőség, automatizáltság, felügyelet iránti igény) ne legyen rosszabb az egyéb energiahordozókat hasznosító berendezéseknél. E felsorolt igényeket csak akkor lehet kielégíteni, ha a fa égési tulajdonságait messzemenően figyelembe vesszük. A fa termikus lebontása: a fa égése nagymértékű gázosodás mellett megy végbe. A gázképződés 150 C körül indul meg és 800 C-ig tart. Az ebben a hőfoktartományban képződő gázok tartalmazzák a fa összes energiatartalmának több, mint 70%-át, ezért mindenekelőtt a képződő gázok jó hatásfokú elégetését kell biztosítani. 1 g száraz faanyag 6 g levegőt igényel. Levegőellátásnál legalább 2, újabban 3 légellátási rendszert kell biztosítani. Primer levegő a parázságynál hasznosul, szekunder levegőt a parázságy fölötti gázokhoz vezetik, tercier levegőt a füstgáz utánégető kamrába vezetik, ahol a maradék CO és szénhidrogének teljes mértékben kiégnek a füstgázbál. 51 A fatüzelő kazánok típusai: Lebegtető (befúvásos) elégetés az elégetendő port-forgácsot automatikával vezérelt csigákkal adagolják a szállító levegőhöz és igy pneumatikus szállitással jut be a tüzelőanyag a tűztérbe. A favészek még lebegve elégnek, mert a tűztér samottozása állandó magas hőmérsékletet tart. A keletkező füstgázhoz az utánégető csatornában szekunder levegőt kevernek. Alátolást megvalósító megoldás a tűztérbe alulról csigával v. dugattyúval. Megfelelő szabályozás mellett tolják be a tüzelőanyagot, amelynek alsó réssze szenesedik, felülete, illetve gázai pedig égnek. A parázságyba a primer levegőt, a tűztérbe a szekunder levegőt vezetik.

61 76. ábra Alátoló rendszerű elégetés Rostélytüzelés a legelterjedtebb megoldás, melynek álló-, és mozgórostélyos változatai alakultak ki. Az állórostélyos megoldás esetében lépcsőzetesen kialakított rostélyt használnak, amelyen újabb adagok betolásának hatására egyre lejjebb csúszik a hulladék, miközben elég. A primer levegőt a rostélyon át, a szekunder levegőt külön fúvókákon keresztül vezetik be. A mozgórostélyos megoldás nagymértékben hasonlít az előbbire, különbség csak annyi, hogy a rostélyt mozgatni lehet, amely az apriték paplan állandó keverését biztosítja. 77. ábra Ferde rostélyos elégetés Előtéttüzelést megvalósító megoldásoknál a fa égése két fázisban megy végbe. Az első szakaszban az apritékot magas hőmérsékletű samott béléses gázosító üstbe v. csatornába jutattják és annyi primer levegőt adnak csak hozzá, amely tökéletlen égéshez elegendő. A keletkező fagázt átvezetik a kazán részét képező utánégető térbe, és itt szekunder levegővel keveredve folyik tovább az égése. Azért fejlesztették ki, mert igy az olajtüzeléshez, illetve gáztüzeléshez kialakított kazánokról az olajégőt v. gázégőt leszerelve egyszerűen csatlakoztatni lehetett az előtéttüzelőket.

62 78. ábra Előtéttűzelős elégetés A 79. ábra Egy apriték és fűrészpor tüzelésű kazánrendszert mutat be. A 79. ábra Egy apriték és fűrészpor tüzelésű kazánrendszer

63 2. Energetikai célú alapanyaggá való átalakítás Az energetikai célú alapanyaggá való átalakítás során nyerhető termékek: kéregbrikett, fűrészpor és forgácsbrikett, generátorgáz, dieselolaj, faszesz, benzin, biogáz, faszén. A brikettálás alkalmazását a fa- és kéreghulladék következő tulajdonságai indokolják - térfogati sűrűsége kicsi, - nedvességtartalma nagy és nagymértékben változó, - szállítás és tárolás esetén helyigénye igen nagy, nagy lazulási tényezője miatt - tárolás közben gombásodik, bomlik, rontva az energetikai hatásfokát - keletkezési üteme változó, esetleg szezonális - energiasűrűsége viszonylag kicsi - megjelenési formája nagymértékben változó ( kéreg, széldeszka, fiírészpor stb. ) Elmondható továbbá, hogy a meglévő hagyományos tüzelőberendezések nem vagy csak korlátozottan alkalmasak a vegyes hulladék jó hatásfokú elégetésére. A leírtak alapján tehát, az előállított brikettnek a leírt hátrányos tulajdonságokat kiküszöbölve, a lakossági tüzelőberendezésekben felhasználhatónak kell lennie és a következő jellemzőkkel kell rendelkeznie: - nagy fűtőérték (18-18,5 MJ/ kg) - kis nedvességtartalom ( 8-14 %) - kis hamutartalom ( 0,8-7,5%) - nagy energiasűrűség (22 24 MJ/dm3 ) - megfelelő homogenizáltság - szilárd és állékony, darabos, könnyen kezelhető megjelenés - jó égési tulajdonságok - közepes árfekvés A brikettképzés elve módszerei A gyártás folyamán először az alapanyagot aprítják ( vagy már megfelelő frakciókból áll), majd megfelelő présberendezéseken, kötőanyag felhasználása nélkül tömörítik. A préselés közben fellépő bar nyomás, a folyamat során keletkező és a bevitt hő, valamint a jelenlévő nagynyomású vízgőz hatására a farészek egymáshoz kapcsolódnak. Az alapanyag tömörödésére az 1:4-1:12 viszony a jellemző. A kész brikett a prés által meghatározott idomú, 1,0-1,5 g/cm3 sűrűségű lesz. A brikett előállításához hazánkban dugattyús és csigás présgépeket alkalmaznak. A csigás présgépeken belül a hatásmechanizmust tekintve nyomócsigás és őrlőcsigás gépeket kell elkülönítenünk. A dugattyús prések A dugattyús prések viszonylag egyszerű berendezések. Az alternáló mozgást végző dugattyú a munkaütemben kompressziót hoz létre és egyúttal elvégzi a brikett kitolását a préscsatornából. A működés tehát szakaszos, arai azt eredményezi, hogy a brikettben változó sűrűségű szakaszok találhatók, a termék hajlítható, de dinamikus igénybevételt kevéssé visel el. A brikett frakcióeloszlását vizsgálva megállapították, hogy az gyakorlatilag azonos az alapanyagéval, tehát csak kis szerkezetbeli változások történtek.

64 80. ábra Dugattyús présgép működési elve, az alapanyag frakcióeloszlása préselés előtt és a termék megbontását követően A legkedvezőbb állékonyságot a brikett 1,2-1,3 g/cm3 sűrűség mellett mutatta, morzsolódási tényezője itt 10 % alatt volt. Vízfelvétel hatására a brikett alkotóelemeire esett szét, tehát benne csak az alakváltozással összefüggő súrlódásos kötések hatnak. Az 1000 kg/m3 sűrűségértéknél és 1 tonna/óra anyagáram mellett kw hajtóteljesítmény szükséges a brikettáláshoz. Nyomócsigás présgépek Nyomócsigás présgépekkel végzett brikettálásnál a csiga folyamatos előtolással hozza létre a kompressziót és a kitolást. Az alapanyaggal szemben a következő követelményeket állapították rneg - a nedvességtartalma 10 % alatt kell legyen, - a leggyakoribb frakcióméret 15 %-nál nagyobb hányadban 1-2,5 mm között legyen, 8 mm fölötti méretet ne tartalmazzon, - a tömörítési viszonyszám a frakcióeloszlás és a fafaj függvénye. A brikettálási folyamat során a nagy préserők következtében nagy súrlódási erők ébrednek az anyagrészek között és a brikett és csiga között. Ennek csökkentése érdekében a présfejet fűtik, minek során az alapanyag felmelegszik. Az előállított brikett vizsgálatai kimutatták: - a frakcióeloszlás a brikettálás közben módosul, kismértékű aprítás következik be. - a brikett azon részein ahol a hőmérséklet elérte a 200 fokot, vízzel nem oldható kötések jönnek létre, melyek javítják a termék állékonyságát - a hatásos energiafelvétel 1000 kg/m3 sűrűségű brikett előállításához 58,6 kw / t, fűtéssel együtt 71,87 kw /t 81. ábra Nyomócsigás présgép működési elve, az alapanyag frakcióeloszlása préselés előtt és után

65 Őrlőcsigás berendezés működése során az alapanyag nedvességtartalmától függő hosszúságú csigás behordást, őrlést, előtömörítést és extrudálást végez. Az ilyen présgépeknél megfelelő csigák és termofokozat megválasztásával % nedvességtartalmú anyag brikettálható. A gépbe táplált apríték frakcióeloszlása megegyezhet a technológiai apriték eloszlásával, hisz a gép a durvább részek további aprítását elvégzi. A kívánt tömörítési viszonyszám a fafaj és nedvességtartalom alapján választandó meg. Az őrlőcsigás présgép működési elvét és az alapanyag ill. termék frakcióeloszlását az 68. ábra mutatja. 82. ábra 4rlőcsigás présgép működési elve, az alapanyag frakcióeloszleisa préselés előtt és után

66 Anyagmozgató gépek a készárutéren Oldalvillás targoncák Készárutereken az oldalvillás targoncák használata a legcélszerűbb, segítségükkel szinte minden készárutéri munkaművelet gépesíthető. Nagy előnyük, hogy az egységrakatokat hosszirányban szállítják, tehát közlekedési útszélességük csekély. A targoncák teherbírása 1,5-5 tonna, hajtómotorként a gazdaságos üzemeltetést biztosító diesel motorral vannak felszerelve. A targoncák közül a legstabilabbak, rakodás közben a targonca stabilitását talajtámaszok biztosítják. Ez látható a 69. ábrán. A targoncák villái + 3 határon belül dönthetők (70. ábra). 83. ábra Oldalvillás emelőtargonca talajtámja 84. ábra A villa döntése Az oldalvillás targoncákkal való máglyázáskor a targoncával párhuzamosan kell beállni az egységrakomány mellé, a talaj támaszokat le kell ereszteni, majd az emelővillákat az egységrakat alá kell tolni. Az egységrakatot a villákkal fel kell emelni úgy, hogy a, villák magasabban legyenek, mint a targonca rakfelülete. Majd az emelőművet be kell húzni, hogy a villák a teherrel a rakfelület fölé kerüljenek, ezután a terhet le kell süllyeszteni. Ezeket a munkaműveleteket láthatjuk a 71. ábrán. 85. ábra Egységrakat felemelése, beemelése és rakfeliiletre rakása oldalvillás targoncával

67 Oldalvillás targoncával gépesített készárutér elrendezését mutatja a 86. ábra. A terület kihasználás 40 %, az összes berendezések közül a legelőnyösebb. Homlokvillás targoncák 86. ábra Készárutér elrendezése oldalvillás targoncával A homlokvillás targoncákat nem faipari célokra szerkesztették, ennek ellenére elterjedten használják készáruterek munkaműveleteinek gépesítésére is. A targoncák hajtómotorja lehet villamos motor, benzinmotor vagy diesel-motor. Üzemktöltség és alkalmasság szempontjábó 1 legcélszerűbbek a dieselmotor hajtású targoncák. Homlokvillás targoncát mutat a 87. ábra. 87. ábra Homlokvillás targonca A homlokvillás targoncák máglyázási módszerét (egységrakatokból felépített máglyákkal) a 88. ábra mutatja.

68 88. ábra A készárutér elrendezése homlokvillás targoncával A homlokvillás targoncák a fiirészáru-egységrakatokat kereszt irányban szállítják, így a közlekedési utak szükséges szélessége nagy. Ennek megfelelően a terület kihasználás értéke 35,7%. Univerzális targoncák Az univerzális targoncák a homlokvillás és oldalvillás targoncák kedvező tulajdonságait egyesítik, amelyekkel a terület jobb kihasználása érdekében homlokvillás targoncaként kifordított villákkal lehet az egységrakatokat felemelni, majd a keskeny utakon oldalvillás targoncaként szállítani. Némely tipus úgy van kiképezve, hogy vele a rakomány menetközbeni elfordítása is lehetséges.