Országos közforgalmú vasúti pályahálózaton vonatokat közlekedtető villamos-, dízel-, és gőzmozdony-vezetői alapképzési program

Átírás

1 Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit kft. Vasúti Vizsgaközpont Országos közforgalmú vasúti pályahálózaton vonatokat közlekedtető villamos-, dízel-, és gőzmozdony-vezetői alapképzési program Általános szakmai ismeretek modul

2 Modul megnevezése: Általános szakmai ismeretek modul 1. A program besorolása 1.1 Általános képzés Nyelvi képzés Szakmai képzés Hatósági vizsgával záruló alapképzés X 2. A program célja A vasútüzemi technológiákra, többek között a biztonsági szabályokra vonatkozó ismeretek és eljárások, valamint az üzemeltetési szabályozás elméletének elsajátítása, a vasút üzemeltetésével kapcsolatos kockázatokra, valamint a kezelésükre szolgáló különböző eszközökre vonatkozó ismeretek és eljárások elsajátítása, az egy vagy több vontatási nemet meghatározó alapelvekre vonatkozó ismeretek és eljárások elsajátítása, a vonatokra, összeállításukra, valamint a vontatójárművek, vasúti kocsik és egyéb járművek műszaki előírásaira vonatkozó ismeretek és eljárások elsajátítása. 3. A program célcsoportja Olyan előzetes vasútszakmai ismeretekkel nem rendelkező munkavállalók, akik vasútijármű vezetői munkakört kívánnak ellátni, valamint olyan vasúti járművezetői engedéllyel rendelkező munkavállalók, akik további ismereteket kívánnak elsajátítani. 4. A program során megszerezhető kompetenciák A képzésben résztvevő a modul befejeztével legyen képes: a mozdonyvezetői munkakörre vonatkozó különleges előírások, a mozdonyvezetői munka fontossága, valamint a szakmai és a személyes jellegű elvárások (hosszú idők a szolgálatban, az otthontól való távollét stb.) megértésére, a vonatkozó biztonsági szabályok alkalmazására, a vontató és vontatott járművek azonosítására, a munkamódszerek pontos ismeretére és alkalmazására, a referencia- és alkalmazási dokumentumok azonosítására,

3 a biztonság szempontjából lényeges feladatokkal összhangban lévő magatartások, szabályok alkalmazására, a személyi serüléssel járó balesetekre vonatkozó eljárások azonosítására, általában a vasút-üzemeltetéssel járó kockázatok felismerésére, a forgalombiztonságot szabályozó alapelvek alkalmazására, a műszaki és elektrotechnikai ismeretek alkalmazására. 5. Megszerezhető képesítés Megnevezése: - FEOR száma: - A modul önállóan járművezetői munkakör betöltésére nem jogosít. 6. A programba való bekapcsolódás feltételei 6.1. Végzettség középiskolai végzettség 6.2. Szakmai gyakorlat Egészségügyi alkalmasság 6.4. Előzetesen elvárt ismeret(ek) 6.5. Egyéb feltétel(ek) Vasút- egészségügyi érvényes alkalmassági határozat /a kategóriától függően - I., vagy II. munkaköri csoport szerinti vasútijármű vezetői munkakörre 203/2009. (IX.18) Kormányrendelet szerint/ - - a vizsgaidőpontjáig betöltött 20. életév - a magyar nyelv külön jogszabályban meghatározott szintű ismerete 3

4 7. A programban való részvétel feltételei 7.1. Részvétel követésének módja Az elméleti órákon képzési napló, a gyakorlatokon a gyakorlati képzés személyi naplója alapján Megengedett hiányzás A 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet előírása szerint 7.3. Mulasztás pótlása 7.4. Egyéb feltételek Az elméleti órákat konzultációval, a gyakorlatokat azok teljesítésével kell pótolni. A képzésben résztvevő nem áll jogerős bírósági ítélettel kiszabott szabadságvesztés, foglalkozástól, illetve járművezetéstől való eltiltás hatálya alatt. 8. Tervezett képzési idő, intenzitás 8.1. Ebből: Összóraszám: 352 óra 8.2. Elmélet: 270 óra 8.3. Gyakorlat: 82 óra 8.4. Intenzitás Időtartam óra/hó A haladási ütemterv szerint 4 nap 9 hét 2 hónap 9. Csoportlétszám Minimális létszám: 1 fő Maximális létszám: 20 fő A gyakorlati oktatás csoportlétszáma: maximum 5 fő A gőzmozdonyokkal kapcsolatos ismeretek gyakorlati oktatásánál nem kell csoportbontást alkalmazni. 10. A képzés módszerei és formája Az elméleti órákat tanteremben elsősorban előadás, illetve frontális osztálymunka keretében kell megtartani. A gyakorlati jártasság megszerzése érdekében tartott kiscsoportos foglalkozások tantermi, tanműhelyi vagy üzemi környezetben kerülnek megtartásra. 4

5 A képzés besorolása: alapképzés A képzés megrendezési formája: csoportos 11. A képzés személyi és tárgyi feltételei A képzés személyi feltételei A képzés elméleti tárgyainak oktatóival szembeni követelmények: vasútszakmai elméleti oktatói képesítés; A képzés gyakorlati tárgyainak oktatóival szembeni követelmények: vasútszakmai gyakorlati oktatói képesítés; Az infrastruktúra ismeretekkel kapcsolatos tantárgyakat (vasútüzemi technológiák, vasúti pályákra vonatkozó ismeretek) infrastruktúra üzemeltetésében jártas vasútszakmai oktatónak kell oktatnia. A tűzvédelmi témaköröket tűzvédelmi képesítéssel rendelkező szakembernek kell oktatnia. A környezetvédelmi témaköröket környezetvédelmi képesítéssel rendelkező szakembernek kell oktatnia. A Jogi ismeretek témakört jogi-, munkajogi-, munkaügyi-, humánpolitikai ismeretekben jártas szakembernek kell oktatnia A képzés tárgyi feltételei Az elméleti órák: Létszámnak megfelelő oktatóterem, valamint a létszámnak megfelelő, jegyzetelésre alkalmas asztal és szék. Gyakorlati órák: Gyakorlatok teljesítéséhez oktatási helyszínt, járműve(ke)t és pályahasználatot kell biztosítani. Szemléltető anyagok, oktatási segédletek: Az oktatásokon a példák bemutatásához a tansegédletek kiegészülnek: a vasútvállalat idevonatkozó utasításaival, szabályzataival, ezekhez kapcsolódó segédkönyveivel, hivatalos közlönyökkel, szakkönyvekkel, jegyzetekkel, oktató CD-vel, videofilmmel, járműalkatrészekkel és berendezésekkel, élethű modellekkel. 5

6 Vizuális, audiovizuális eszközök: - írásvetítő, - projektor, - táblák, - televízió, videó, - oktatói számítógép Ajánlott szakirodalom: Bosnyák László: Villamos alapismeretek (MÁV Rt. 2000) Bencsik László: Vontatás mechanika és energetika (Közlekedési Dokumentációs Vállalat 1992) Orosz György: Műszaki kocsiszolgálat (Közlekedési Dokumentációs Vállalat 1991) Hámori István Varga Jenő: A gőzmozdony - Vasúti műszaki zsebkönyv (MÁV Zrt. 2010) Dr. Heller György - Rosta László: Vasúti fékberendezések szerkezete, üzeme és a karbantartás irányelvei I., II. (Közlekedési Dokumentációs Vállalat 1985) Bencsik László: Vasúti járművek fékberendezésének szerkezete és működése (MÁV Rt. 1999) Lovas József Mezei István: Vasúti dízeljármű-vezetők zsebkönyve (Műszaki könyvkiadó 1986) Varga Jenő: Vasúti diesel-vontatójárművek (Műszaki könyvkiadó 1974) Dr. Csiba József: Vasúti kocsik számozása, jelei és feliratai (MÁV Rt. 1995) Mezei István: Vasúti kocsik szerkezete és berendezései (MÁV Rt. 1995) Dr. Komoróczki István-Lovas József-Mezei István: Vasúti kocsik üzemeltetési zsebkönyve (Műszaki könyvkiadó 1990) MÁV Zrt. F.1. sz. Jelzési Utasítás (Jóváhagyva: 85/6/2007. sz. alatt) MÁV Zrt. F.2. sz. Forgalmi Utasítás és Függelékei (Jóváhagyva: 85/6/2007. sz. alatt) MÁV Zrt. E.1. sz. Utasítás a vontatójármű személyzet részére (Jóváhagyva: 2408/1/2002. sz. alatt) MÁV Zrt. E.2. sz. Fékutasítás (Jóváhagyva: 2868/1/2003. sz. alatt) MÁV Zrt. E.12. sz. Műszaki kocsiszolgálati Utasítás (Jóváhagyva: 7639/1999.sz. alatt) 6

7 12. A program folyamata A képzési folyamat leírását a képzési program 1. sz. melléklete tartalmazza. 13. A program során alkalmazott értékelési rendszer Ellenőrzések formája A 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet, valamint a Vasúti vizsgaközpont Vizsgaszabályzat és eljárási rendje szerint Ellenőrzések rendszeressége Témakörönként - legalább 10 óránként - írásbeli ellenőrző feladatok. Hatósági vizsga a képzés végén Ellenőrzések tartalma A képzés során kialakítandó tudás, ismeretek és kompetenciák szerint A felnőttek tudásszintjének ellenőrzésére szolgáló módszer(ek) Témakörönként írásbeli ellenőrző feladatok Megszerezhető minősítések Megfelelt / Nem felelt meg Megszerezhető minősítésekhez tartozó követelményszintek Sikertelen teljesítések következményei A 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet 19. (4.) bekezdés előírása szerint. A 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet 21. előírása szerint. 14. Az előzetesen megszerzett tudás elismerésének a módja A 19/2011. (V.10.) NFM rendelet 18. (3.) - (5.) bekezdései szerint. 15. A program zárása A programmodul zárásának feltételei A programmodul zárásának módja A 13.1, és a ben leírtak teljesülése. Hatósági vizsga 7

8 15.3. A záróvizsga rendje A záróvizsga követelménye A záróvizsga minősítési szintjei A különböző minősítésekhez tartozó követelményszintek A sikertelen teljesítés következményei A 19/2011. (V.10.) NFM rendelet 19., valamint a Vasúti Vizsgaközpont Vizsgaszabályzat és eljárási rendje szerint. A 19/2011. (V.10.) NFM rendelet 19., valamint a Vasúti Vizsgaközpont Vizsgaszabályzat és eljárási rendje szerint. A 19/2011. (V.10.) NFM rendelet 19., valamint a Vasúti Vizsgaközpont Vizsgaszabályzat és eljárási rendje szerint. A 19/2011. (V.10.) NFM rendelet 19., valamint a Vasúti Vizsgaközpont Vizsgaszabályzat és eljárási rendje szerint. A 19/2011. (V.10.) NFM rendelet 21., valamint a Vasúti Vizsgaközpont Vizsgaszabályzat és eljárási rendje szerint. 16. A program sikeres elvégzését igazoló okirat Bizonyítvány Tanúsítvány Látogatási igazolás Egyéb X Éspedig: Vasúti vizsgaközpont által kiállított igazolás 17. A program elvégzését igazoló irat kiadásának feltételei A képzést lezáró hatósági vizsga legalább Megfelelt szintű teljesítése. 8

9 18. Témakörök/tananyagegységek Az Általános szakmai ismeretek modul tantárgy- és óraszámterve Sorszám 1. Tantárgyak megnevezése Általános műszaki, elektrotechnikai ismeretek Óraszám Elmélet Gyakorlat Összes Vasútüzemi technológiák A vasúti pályákra vonatkozó ismeretek Vasúti fékberendezések, féktechnikai alapismeretek Általános vontatójármű ismeret Általános vontatott jármű ismeret Általános üzemeltetési ismeretek Általános munkabiztonsági ismeretek Tűz-, és környezetvédelmi alapismeretek Jogi alapismeretek Összesen:

10 Az Általános műszaki, elektrotechnikai ismeretek tantárgy téma-, és óraterve Sorszám 1. Témakörök megnevezése Óraszám Elmélet Gyakorlat Összesen Az anyag felépítése, szerkezete Az egyenáramú hálózatok, alapvető villamosságtani összefüggések Az egyenáramú feszültségforrások, az egyenáram, teljesítménye, munkája és hatásai 4. A villamos tér, a mágneses tér és az elektromágneses indukció A váltakozó áram és a váltakozó áramú hálózatok, a háromfázisú váltakozó áram 6. Az átmeneti (tranziens) jelenségek és hatásaik Villamos gépek (szinkron-, aszinkrongépek, transzformátorok, egyenáramú gépek) 8. Félvezetők, áramirányítók Akkumulátorok, akkumulátor-töltő és töltésszabályozó berendezések 10. Logikai áramkörök Gőzmozdonyok működése, szerkezete 12. A belső égésű motorok elmélete, működése 13. Mechanikai alapismeretek, a vontatási és fékezési mechanika alapjai. 14. Alap és járulékos ellenállások. 15. A vonóerő, a tapadás, a vonóerő sebesség jelleggörbe. 16. A különféle hajtási rendszerek vonóerő és hatásfok görbéi. 17. A vonattovábbítás és tolatás energetikája, energiafelhasználás, gazdaságos vonattovábbítás. 18. Az energiafelhasználást befolyásoló üzemi tényezők. 19. Műszaki ábrázolás

11 Sorszám Témakörök megnevezése Óraszám Elmélet Gyakorlat Összesen Összesen: Az Általános műszaki, elektrotechnikai ismeretek tantárgy oktatásának célja: A tantárgy oktatásának célja, hogy a képzésben résztvevők előzetes tanulmányaiktól függetlenül megszerezzék az elektrotechnikai és vontatásmechanikai alapismereteket, műszaki előképzettség esetén felelevenítsék azokat. Adjon áttekintést a műszaki, villamos és logikai ábrázolásokról, azok elemeiről és jelrendszeréről, valamint a tantárgy alapjául kell, hogy szolgáljon a későbbi vasúti járműismereti modulok ismereteinek elsajátításához. Az Általános műszaki, elektrotechnikai ismeretek tantárgy oktatásának követelményei: A képzésben résztvevő ismerje meg: az elektrotechnikai és vontatásmechanikai alapfogalmakat, a villamos térrel, mágneses térrel a váltakozó és egyenáramú hálózattal kapcsolatos fogalmakat, törvényszerűségeket, a félvezetős technikák alkalmazási területeit és működési elveit, gőzgépek, belső égésű motorok, villamos gépek szerkezetét és működését, vontatási nemekhez kapcsolódó vonóerő-sebesség jelleggörbéket, gazdaságos vonattovábbítás elveit, a műszaki ábrázolás, villamos és logikai kapcsolási rajzok alapismereteit. Az Általános műszaki, elektrotechnikai ismeretek tantárgy által megszerezhető kompetenciák: A tantárgy oktatásának végeztével a képzésben résztvevő: legyen birtokában olyan elektrotechnikai és műszaki tudásnak, ami megalapozhatja a további műszaki tárgyak és gyakorlati ismeretek elsajátítását, ismerje a villamos törvényszerűségeket, a villamosságtanhoz kapcsolódó számításokat, legyen képes felismerni és azonosítani a vasúti járműveken alkalmazott villamos berendezéseket és legyen tisztában a gyakorlati jártasságot megalapozó elméleti ismeretekkel legyen tisztában a félvezetős technikák alkalmazási területeivel és működési elvükkel, betekintés szintjén ismerje a gőzgépek és a gőzmozdonyok berendezésit, működési elvűket, alap szinten ismerje a belső égésű motorok felépítését, működését, 11

12 ismerje a vontatás mechanika alapjait és e szabályok, valamint a különböző vontatási nemekhez tartozó ismeretek összefüggéseinek segítségével a gazdaságos vonattovábbítás elméleti tudnivalóit a későbbiekben a gyakorlatban is alkalmazni tudja, legyen tisztában a géprajz, a villamos-, és a logikai ábrázolás fogalmaival a későbbi ismeretek megalapozásához, ne csak olvasni tudja, de alapvető műszaki és villamos áramköri ábrák készítésére is legyen képes. Témakörök 1. Az anyag felépítése, szerkezete 1.1. Az anyagi részecskék (atomok, ionok, molekulák) és elemi részecskék (atommag, proton, neutron, elektron) felépítése 1.2. Az elektromos áram vezetése szempontjából fontos, töltéssel rendelkező részecskék (elektronok, ionok) 2. Az egyenáramú hálózatok, alapvető villamosságtani összefüggések 2.2. A villamos áram és az egyenáram fogalma 2.3. Az áramerősség, mint villamos töltésáramlás fogalma 2.4. Ohm törvénye, a villamos ellenállás fogalma, Ohm törvénye a teljes áramkörre, a fajlagos ellenállás, az ellenállások kapcsolási módjai, az eredő ellenállás, az ellenállások hőfokfüggése 2.5. Kirchoff csomóponti- és huroktörvénye 3. Az egyenáramú áramforrások, az egyenáram teljesítménye, munkája és hatásai 3.1. Az elméleti és valóságos feszültségforrás 3.2. Feszültségforrások kapcsolásai 3.3. Az egyenáram teljesítménye és munkája 3.4. A hatásfok és a veszteségek 3.5. A villamos áram hatásai (mágneses, vegyi, hő, élettani) 4. A villamos tér, a mágneses tér és az elektromágneses indukció 4.1. A villamos töltések, a dielektromos állandó, a feszültség és a potenciál fogalma 4.2. Erőhatások a villamos térben 4.3. A kondenzátorok elvi felépítése, a kapacitás fogalma, a kondenzátorok kapcsolási módjai, az eredő kapacitás 4.4. A mágneses alapjelenségek 4.5. Áramjárta egyenes vezető, egyenes tekercs (szolenoid) tere, erőhatások a mágneses térben, Lorentz-törvény 4.6. A gerjesztés fogalma 4.7. A mágneses térerősség, indukció és fluxus, a mágneses permeabilitás 4.8. Légmagos és vasmagos tekercsek 4.9. A vas mágnesezési görbéje, lágy- és kemény mágneses anyagok A mozgási és a nyugalmi indukció és az önindukció alapvető jelenségei, a Lenz-törvény 12

13 5. A váltakozó áram és a váltakozó áramú hálózatok, a háromfázisú váltakozó áram 5.1. A váltakozó áram fogalma 5.2. A periódusidő, frekvencia, nulla-átmenet, körfrekvencia, pillanatértékek, csúcsértékek, egyszerű (galvanikus), négyzetes (effektív) középértékek értelmezése 5.3. A szinuszos váltakozó áram előállítása, az áram és feszültség szemléltető ábrázolása, a fázisszög fogalma 5.4. Váltakozó áramú áramkörök: ellenállás, tekercs, kondenzátor a váltakozó áramú áramkörben, az impedancia, reaktancia fogalma, értelmezése 5.5. A teljesítmény és a villamos munka váltakozó áram esetén, a látszólagos, a hatásos és a meddő teljesítmények fizikai tartalma 5.6. A fázisjavítás lehetőségei kondenzátorok alkalmazásával, a rezonancia fogalma 5.7. A háromfázisú váltakozó áram fogalma, előállítása 5.8. A teljesítmények szimmetrikus háromfázisú hálózatokban 6. Az átmeneti (tranziens) jelenségek és hatásaik 6.1. Az átmeneti jelenségek (tranziensek) induktivitást, illetve kapacitást tartalmazó áramkörökben 6.2. Egyes kapcsolási műveletek várható hatásainak elemzése 6.3. Villamos ív fogalma, kialakulása, leggyakoribb ív oltási eljárások 7. Villamos gépek (szinkron-, aszinkrongépek, transzformátorok, egyenáramú gépek) 7.1. A szinkrongépek vázlatos működési elve és alapvető felépítése 7.2. A szinkron fordulatszám értelmezése, a szinkronozás és a terhelési szög fogalma 7.3. A szinkrongépek stabilitásának alapjai 7.4. Különleges szinkrongépek a villamos tengely (szelszin) 7.5. Szinkrongépek a nagyvasúti vontatójárműveken 7.6. A transzformátorok működési elve és leggyakoribb kialakításai (különös tekintettel a mozdonytranszformátorokra) 7.7. A feszültség- és áramváltók 7.8. A mágneses erősítők és működésük, alkalmazásuk a vontatójárműveken 7.9. Az aszinkron gépek működési elve és felépítése, forgó mágneses tér ismertetése Csúszógyűrűs és kalickás forgórészű, háromfázisú aszinkron gépek A slip fogalma, üzemállapotok, aszinkron motorok M-n jelleggörbéje Csillag- és deltakapcsolás, a gépek indítása és fordulatszámszabályozásának lehetőségei, a motorok mezőgyengítéses üzeme, forgásirány megváltoztatása Az aszinkron vontatómotorok a vontatójárműveken Az egyfázisú, segédfázisos indukciós motorok Az egyenáramú gépek működési elve és felépítése A gerjesztő tekercsek és azok kapcsolási lehetőségei Motorok, generátorok, dinamók Az armatúra-visszahatás és annak csökkentése, segédpólussal, illetve kompenzáló tekercseléssel A gépek fordulatszám-változtatásának lehetőségei, a mezőgyengítés fogalma és megvalósítási módjai 13

14 7.20. A forgásirány megváltoztatásának módja A legfontosabb jelleggörbék ismertetése Segédüzemi- és vontatómotorok, segéd- és főgenerátorok a vontatójárműveken A villamos gépek adattábla-adatai, melegedés, terhelhetőség 8. Félvezetők, áramirányítók 8.1. A legfontosabb félvezető-fajták és azok alapvető tulajdonságai 8.2. Diódák, tirisztorok, GTO-k, tranzisztorok (FET, MOSFET, IGBT, stb.) 8.3. Egyenirányítók (diódás, félig vezérelt és teljesen vezérelt egyfázisú hidak, vezéreletlen diódás háromfázisú hídkapcsolások) 8.4. Váltóirányítók 8.5. A váltakozó áramú szaggató (ellenpárhuzamos tirisztorpár-kapcsolás) 8.6. Egyenáramú szaggatók, szaggatós tápegységek 8.7. A statikus átalakítók alkalmazása a vontatójárművekben, elvi kialakításuk, gyakorlati megvalósításuk (különös tekintettel a korszerű villamos erőátviteli rendszerű vontatójárművekre) 8.8. A kapcsolások hálózati visszahatásai, a felharmonikusok fogalma, a vezérlésből adódó meddőteljesítmény, kompenzálási módok 8.9. A leválasztó- és simító-fojtótekercsek 9. Akkumulátorok, Akkumulátor-töltő és töltésszabályozó berendezések 9.1. Akkumulátorok csoportosítása, savas és lúgos akkumulátor felépítésének, működésének, ismertetése 9.2. Az akkumulátorok töltésével és az akkumulátor-töltő berendezésekkel kapcsolatos legfontosabb alapfogalmak (gyorstöltés, csepptöltés, pufferüzem) 9.3. A mozdonyon leggyakrabban használatos akkumulátor-töltő berendezések működése, üzemeltetése, hibalehetőségei és a mozdonyvezető által elhárítható hibák ismertetése 10. Logikai áramkörök 11. Gőzmozdonyok működése, szerkezete Gőzgépek működési elve Gőzmozdonyok legfontosabb berendezései 12. A belső égésű motorok elmélete, működése Az Otto- és a dízelmotorok szerkezetének és működésének alapvető különbségei A valóságos dízelmotor munkafolyamata A vasúti dízelmotorok felosztása 13. Mechanikai alapismeretek, a vontatási és fékezési mechanika alapjai A mechanika vontatási mechanika szempontjából legfontosabb alapfogalmai, alapösszefüggései, mértékegységei A vontatójárművek és kocsik pályairányú mozgásállapota, a rájuk ható erők A fékezés célja, a fékezőerő létrehozása, a fékezés hatására létrejövő mozgásváltozás 14

15 14. Alap és járulékos ellenállások A gördülési, csapsúrlódási és az ütközési (sínillesztési) ellenállás kialakulása, a légellenállást befolyásoló tényezők, indítási ellenállás, a vontatási ellenállás különleges összetevői Járművek alapellenállásai Pályaellenállások, az emelkedési és az ívben haladás ellenállása 15. A vonóerő, a tapadás, a vonóerő-sebesség jelleggörbe A vonóerő és a vonattovábbítási teljesítmény kialakulása, a tapadási tényezőt befolyásoló tényezők, a kifejthető legnagyobb vonóerő mértéke A vonóerő-sebesség jelleggörbe, a tapadási és a gépezeti vonóerő A vonóerő kifejtés miatti tengelyterhelés változás és ennek hatása a kifejthető vonóerőre 16. A különféle hajtási rendszerek vonóerő és hatásfok görbéi A vasúti vontatójárművek energiafelhasználását befolyásoló ellenállások és veszteségek A mechanikus, hidraulikus és villamos erőátvitelű dízel vontatójárművek hajtási rendszerének vonóerő és sebesség jelleggörbéi Villamos mozdonyok vontatási és villamos fékezési jelleggörbéi 17. A vonattovábbítás és tolatás energetikája, energiafelhasználás, gazdaságos vonattovábbítás A menetábrák, a gyorsításhoz szükséges és rendelkezésre álló erő, a vonali vontatójárművek energiafelhasználása A gazdaságos vonattovábbítás elve Dízel és villamos tolatómozdonyok energiafelhasználása, a gazdaságos tolatás 18. Az energiafelhasználást befolyásoló üzemi tényezők A vontatójárművek időalap-, és teljesítmény-kihasználásának hatása az energiafelhasználásra A rendkívüli megállások és a kifuttatási sebesség hatása az energiafogyasztásra Dízel vontatójárművek üresjárati üzemidejének csökkentése A továbbított vonat sebességének hatása Vonatfűtés és sűrített levegő előállítás energiaigénye, műszaki átalakítások az energiafogyasztás csökkentése érdekében 19. Műszaki ábrázolás Géprajz alapjai Villamos kapcsolási rajzok Logikai ábrák 15

16 A Vasútüzemi technológiák (forgalomszabályozás, forgalombiztonság, technológiák) és közlekedésbiztonsági alapismeretek tantárgy téma-, és óraterve A témakörök megnevezése Órák száma Elmélet Gyakorlat Összesen 1. Fogalom meghatározások Váltók alkatrészei, csoportosításuk, ellenőrzésük forgalombiztonsági szempontból 3. Közút-vasút szintbeli keresztezése, útsorompók, sorompókezelés Tolatási technológiák Vonatközlekedési technológiák Mozdonyon, vezérlőkocsin szolgálatot végzők létszáma Forgalomirányítási rendszerek, irányító szolgálat Eljárás balesetek esetén, a balesetvizsgálat rendszere Külön engedéllyel fuvarozható küldemények Összesen: A Vasútüzemi technológiák tantárgy oktatásának célja: A tantárgy oktatásának a célja, hogy a képzésben résztvevőkkel ismertesse meg a vasúti infrastruktúra legfőbb elemeit. Adjon áttekintést a forgalomszabályozásról, mind a forgalomszabályozásban résztvevők, mind a járművezetők szemszögéből. A Vasútüzemi technológiák tantárgy oktatásának követelményei: A képzésben résztvevő ismerje meg: az infrastruktúra-üzemeltetéssel kapcsolatos alapfogalmakat, a forgalomszabályozás alapjait, forgalomszabályozási technológiákat, munkamódszereket, a tanult infrastruktúrán előforduló infrastruktúra-üzemeltetéssel kapcsolatos szerkezetet, berendezést, rendszert, a balesetek esetén követendő alapvető eljárásokat, a rendkívüli küldemények fuvarozására vonatkozó szabályozásokat. A Vasútüzemi technológiák tantárgy által megszerezhető kompetenciák: A képzésben résztvevő a tantárgy oktatásának végeztével ismerje: a vasúti infrastruktúra-üzemeltetéssel kapcsolatos alapfogalmakat, 16

17 a forgalomszabályozásban résztvevő személyek szerepét, feladatát, a forgalomirányítói rendszereket, a vasúti közlekedés szabályozási elveit, a bekövetkezett balesetek esetén követendő alapeljárásokat, a rendkívüli küldemények fuvarozására vonatkozó szabályozásokat. Témakörök 1. Fogalom meghatározások 1.1. forgalmi szolgálat 1.2. Központi Forgalomirányító rendszer (továbbiakban KÖFI), Központi Forgalom Ellenőrző (továbbiakban KÖFE) 1.3. állomási, vonal, vonat, mozdony és irányító személyzet 1.4. állomásokra, nyíltvonali szolgálati helyekre, nyíltvonalra vonatkozó fogalmak 1.5. mozdonyokra, vonatokra vonatkozó fogalmak 2. Váltók alkatrészei, csoportosításuk, ellenőrzésük forgalombiztonsági szempontból 2.1. alkatrészek, állító-, és csúcsrögzítő szerkezetek, váltójelzők 2.2. lezárható, le nem zárható 2.3. biztosított, nem biztosított 2.4. szabványos állás 2.5. sebesség a váltókon 2.6. a használhatóság forgalmi feltételei 3. Közút-vasút szintbeli keresztezése, útsorompók, sorompókezelés 3.1. a szintbeli keresztezés forgalombiztonsági szempontból 3.2. a vasúti pálya fedezése 4. Tolatási technológiák 4.1. síktolatási technikák 4.2. gurítás 4.3. fékezési módok tolatás közben 5. Vonatközlekedési technológiák 5.1. közlekedés szabályozó személyek 5.2. közlekedés szabályozás rendszere 5.3. közlekedési rendek 6. Mozdonyon, vezérlőkocsin szolgálatot végzők létszáma 6.1. a mozdonyvezető egyedül teljesít szolgálatot a vezetőálláson 6.2. technikai feltételek 7. Forgalomirányítási rendszerek, irányító szolgálat 7.1. forgalomirányítási rendszerek 7.2. irányítói szolgálatok 8. Eljárás balesetek esetén, a balesetvizsgálat rendszere 8.1. a mozdonyszemélyzet kötelezettségei a bekövetkezett baleset esetén 17

18 8.2. a balesetvizsgálatban résztvevők 8.3. a balesetvizsgálat folyamata, dokumentumai 9. Külön engedéllyel fuvarozható küldemények 9.1. rendkívüli küldemények, engedélyek 9.2. típus és egyedi engedéllyel továbbítható küldemények 9.3. tengelyterhelést meghaladó kocsik 18

19 A vasúti pályákra vonatkozó ismeretek tantárgy téma-, és óraterve Sor szám A témakörök megnevezése 1. Al-, és felépítményi ismeretek 2. Villamosított vasútvonalak energiaellátó berendezései 3. Biztosítóberendezési ismeretek Órák száma Elmélet Gyakorlat Összesen Összesen: Az A vasúti pályákra vonatkozó ismeretek tantárgy oktatásának célja: A tantárgy oktatásának a célja, hogy a képzésben résztvevőkkel ismertesse meg a vasúti pályák felépítését, műtárgyait, sín-, és váltórendszereit, a pályára vonatkozó geometriai méreteit, az elhasználódás jeleit és következményeit. Adjon áttekintést az ezekkel szorosan összefüggő pályaberendezések. Az A vasúti pályákra vonatkozó ismeretek tantárgy oktatásának követelményei: A képzésben résztvevő ismerje meg: a vasúti al-, és felépítményeket, műtárgyakat, a vasúti pálya elhasználódási jeleit és következményeit, a felsővezetéki energiaellátó-rendszert, a tanult infrastruktúrán alkalmazott biztosítóberendezéseket. Az A vasúti pályákra vonatkozó ismeretek tantárgy által megszerezhető kompetenciák: A tantárgy oktatásának befejeztével a képzésben résztvevő ismerje: a vasúti al- és felépítményeket, műtárgyakat, a vasúti pálya elhasználódási jeleit és következményeit, villamos vontatással berendezett pályák energiaellátó rendszerének elemeit, a tanult infrastruktúrákon alkalmazott biztosítóberendezéseket. Témakörök 1. Al- és felépítményi ismeretek 1.1. A vasúti pálya főbb jellemzői 1.2. A vasúti pálya vonalvezetése, lejt viszonyai 1.3. Az alépítmény feladata, részei, jellemzői 1.4. Vasúti műtárgyak 19

20 1.5. A felépítmény feladata, részei, jellemzői 1.6. Kitérők, keresztezések 1.7. Vasúti pályafelügyelet 2. Villamosított vasútvonalak energiaellátó berendezései 2.1. A villamos felsővezeték hálózat elemei 2.2. A felsővezeték kialakítása, tartószerkezetek, szakaszolók, különféle szigetelések és szigetelők, fázishatárok 2.3. Üzemállapotok, táplálási módok 2.4. Az alállomások kialakítása A villamos vontatás pályaelemei 3. Biztosítóberendezési ismeretek 3.1. A biztosítóberendezés fogalma, rendeltetése 3.2. A biztosítóberendezés részei, csoportosítása 3.3. Jellemzőbb magyarországi állomási biztosítóberendezések 3.4. Vonali biztosítóberendezések 3.5. Útsorompók 3.6. Egyéb biztosítóberendezések 20

21 A Vasúti fékberendezések, féktechnikai alapismeretek tantárgy téma-, és óraterve Sor Órák száma A témakörök megnevezése szám Elmélet Gyakorlat Összesen 1. Fékezési alapismeretek A fékezőerő kifejtésének változatai Fékszerkezetek általános osztályozása Féktechnikai alapműveletek és ismeretek Fékezőszelepek csoportosítása, működési elve, felépítése, általános jellemzése 6. Kormányszelepek csoportosítása, működési elve, felépítése, általános jellemzése 7. Sűrített levegő termelése, légsűrítők A sűrített levegő tárolása, szállítása, állapotának javítása A fékberendezés mechanikus elemei, fékrudazat, féktárcsa, sínfék, féktuskók és fékbetétek 10. Fékhengerek, kézifékek, rugóerő tárolós rögzítőfékek Vontatójárművek fékrendszerei Személyszállító kocsik fékrendszerei Teherkocsik fékrendszerei Összesen: A Vasúti fékberendezések, féktechnikai alapismeretek tantárgy oktatásának célja: A tantárgy oktatásának a célja, hogy a képzésben résztvevők megismerjék a féktechnikai alapfogalmakat, a vontató- és vontatott járművek fékberendezéseinek szakszerű üzemeltetéséhez szükséges törvényszerűségeket. Adjon áttekintést a féktechnikában alkalmazott pneumatikus és villamos berendezések, készülékek elvi és gyakorlati felépítéséről, valamint kezelésük általános szabályairól. 21

22 A Vasúti fékberendezések, féktechnikai alapismeretek tantárgy oktatásának követelményei: A képzésben résztvevő ismerje meg: a fékezéssel kapcsolatos alapfogalmakat, féktechnikai alapműveleteket, fékezőszelepek, kormányszelepek csoportosítását, kiegészítő berendezéseit, sűrített levegő termelését, szállítását, tárolását, a légnyomásos önműködő fékrendszereket felépítő berendezések működési elvét, szerkezeti elemeit, kezelését, illetve a berendezések egymásra gyakorolt hatását, a fékberendezés mechanikus elemeit, vontató és vontatott járművek fékrendszereit. A Vasúti fékberendezések, féktechnikai alapismeretek tantárgy által megszerezhető kompetenciák: A képzésben résztvevő a tantárgy oktatásának végeztével: ismerje a féktechnikai alapfogalmakat és féktechnikai alapműveleteket, tudja csoportosítani, osztályozni a vasúti járműveken alkalmazott fékszerkezeteket, ismerje a sűrített levegő termelésének, szállításának, tárolásának módjait, összefüggésében lássa a vasúti vontató és vontatott járműveken alkalmazott fékberendezések működését. Témakörök 1. Fékezési alapismeretek 1.1. A vasúti fékberendezések feladata, csoportosításuk 1.2. A fékezés célja, a fékezőerő 1.3. A kerékpár-, illetve sínfékezés fogalma 1.4. A súrlódási tényező alakulása 2. A fékezőerő kifejtésének változatai 2.1. A fékezőerő kifejtésének változatai, legnagyobb értékét befolyásoló tényezők 2.2. A különböző fékezési módok előnyei, hátrányai 2.3. A fékezési módok kiválasztásának szempontjai és együttműködésük kérdései 3. Fékszerkezetek általános osztályozása 3.1. A fékszerkezetek osztályozásának alapvető szempontjai 3.2. Átmenő, nem átmenő, önműködő, nem önműködő fékek fogalma és jellemző tulajdonságaik 3.3. A légnyomásos fékek Westinghouse-féle elrendezési vázlata 3.4. A vázlatot felépítő elemek elnevezései, feladatai 22