II Etnikai alapon megnyilvánuló diszkrimináció
|
|
- Gábor Nemes
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ICSSZEM részanyag az OFK-HT 1.0 munkaanyaghoz II Etnikai alapon megnyilvánuló diszkrimináció Általános helyzetkép Ha az etnikai alapon megnyilvánuló diszkriminációt vizsgáljuk, akkor a cigány népesség helyzetét kell vizsgálnunk. A cigány népességre vonatkozóan kevés hivatalos adat áll rendelkezésre. A népcsoport jellemzőinek elemzése definíciós problémákat és alkotmányos, emberi jogi és adatvédelmi aggályokat egyaránt felvet, mivel nem létezik olyan objektív kategória, ami alapján eldönthető lenne az, hogy ki tartozik a cigány népességhez és ki nem. Alkotmányjogilag csak az tekinthető cigány származásúnak, aki annak vallja magát. A hivatalos adatok esetünkben a KSH népszámlálási adatai nagyon alábecsülik a valóságot. A 2001-es népszámlálás adatai szerint nemzetiségi hovatartozás alapján 190 ezer ember vallotta magát cigánynak. Ehhez képest általánosan elfogadott kutatói becslések szerint a cigány népesség száma ezer főre tehető. Az Európa Tanács ugyanakkor ezerre becsüli a számukat. A következő elemzésben ha másként nem jelezzük Kemény István és Janky Béla és évi (illetve referenciaként évi) cigány felméréseire alapozunk, ezek adatait tekintjük irányadónak 1. E felmérések 1993-ban a cigány népesség számát 500 ezer főre becsülték, 2003-ban pedig kb. 600 ezerre. A cigány népesség földrajzi elhelyezkedése az országban sajátos képet mutat: 1993 és 2003 között erősen növekedett a számuk és arányuk az Észak-Magyarországi régióban, szintén nőtt a Nyugat-Dunántúlon, és bár számuk nőtt, arányuk a teljes cigány népességen belül csökkent a többi régióban. A cigány népességen belül nőtt a fővárosban és a városokban élők aránya és csökkent a falvakban élőké. A cigány népesség demográfiai mutatói jelentősen eltérnek a többségi társadalométól, bár a különbségek az elmúlt évtizedekben fokozatosan csökkentek. A cigány nők termékenysége ma is lényegesen meghaladja az átlagnépességét, ám csökkent 1990 óta. Halandósági mutatóik ma is lényegesen rosszabbak a többségi társadaloménál, élettartamuk átlagosan tíz évvel rövidebb, mint a nem roma népességé. Összességében leszögezhetjük, hogy a hazai cigány népesség átlagos életszínvonala, lakhatási körülményei, egészségi állapota, foglalkoztatottsága, iskolázottsága a társadalom egészénél lényegesen rosszabb. Összességében a szegénység előfordulása a cigány népesség körében 5-10-szeresre becsülhető a nem cigány lakossághoz képest 2. Az alkalmazott számítási módszertől függetlenül a cigány népesség több mint fele szegénynek, illetve depriváltnak minősíthető. Körükben a különböző szegénységkockázati tényezők alacsony iskolázottság, munkanélküliség, magas gyermekszám kumulálódnak, ennek ellenére a cigány származás már önmagában is szignifikánsan növeli a szegénnyé válás 1 Mindegyik felmérés országosan reprezentatív, az 1971-es és az 1993-as 2%-os mintán, a 2003-as 1%-os mintán alapul. Az alacsonyabb mintanagyságból adódóan ez utóbbi felmérés eredményeit óvatosabban kell kezelni. 2 Társadalmi Befogadásról szóló Közös Memorandum,
2 valószínűségét 3. Mivel a gyermekek szegénységi kockázata általában is magasabb a lakosság átlagánál, ezért a sokgyermekes családokban felnövő cigány gyermekek szegénységi kockázata kiugróan magas. A családból kiemelt, gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek körében felülreprezentáltak a cigány családból származó gyermekek; az ország északi, keleti megyéiben arányuk eléri az elhelyezettek 80-90%-át 4. A jövedelmi viszonyokat tekintve 2003-ban a cigány háztartások 56%-ában nincs aktív kereső. Összességében az egy főre jutó havi jövedelem Ft-ra becsülhető, ami alacsonyabb érték a nyugdíjminimumnál ben az átlagnépesség havi egy főre jutó jövedelme 40 ezer Ft, vagyis ennek kétszerese volt. A cigány népesség 82%-ának jövedelme nem éri el a KSH által számított létminimum értékét, 56%-uk a népesség legszegényebb 10%-ához tartozik. A cigány népesség jövedelemi és foglalkoztatási helyzete természetesen jelentős regionális különbségeket mutat. A legjobb helyzetben jövedelmi szempontból is a fővárosi romák vannak, a legrosszabban a kelet-magyarországiak. A társadalmi önszerveződési folyamatok a rendszerváltozást követően erősödtek a cigány közösségek körében is, a kisebbségi önkormányzatok és civil szervezetek száma megtöbbszöröződött az elmúlt 10 évben. A szervezetek infrastrukturális és információs ellátottsága azonban még alacsony szinten van, így csekély módon tud hozzájárulni az életminőséget befolyásoló, közösségi és családi szinten is érzékelhető változások eléréséhez. A civil önszerveződés egyik jó példája a többfunkciós (szociális, foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi prevenciós, információs támogatást nyújtó) roma közösségi házak létrehozása, melyben nagy szerepe van a roma civil szervezeteknek és közösségeknek. II Oktatás Az évi Kemény-féle szociológiai vizsgálat adatai szerint a 14 éven felüli cigány lakosság 39%-a volt analfabéta, míg a nem cigány lakosság körében gyakorlatilag már nem voltak írni - olvasni nem tudók ra az analfabétizmus 8%-ra csökkent a cigány lakosság körében. Hasonlóan, jelentősen javultak a cigányok iskolázottsági mutatója az elmúlt évtizedekben. Ez elsősorban az általános iskola elvégzését jelenti. Bár nőtt a közép és felsőfokú végzettségűek aránya is közöttük, az össznépességhez viszonyítva továbbra is nagy a lemaradás. Míg 1993-ban a éves cigány fiatalok 77%-a végezte el az általános iskolát és 51%-uk tanult tovább, 2003-ban már 82,5%-uk rendelkezett általános iskolai végzettséggel és közülük 76% tanult tovább valamilyen középfokú oktatási intézményben, elsősorban szakmunkásképző intézetben. Ugyanakkor a éves cigány népességnek 83,6%-a 5 még mindig legfeljebb általános iskolai végzettségű, mely arány a teljes lakosság körében 27,9%. Középfokú végzettséget a cigány népesség 5-6%-a szerez, a felsőfokú végzettségűek aránya pedig a cigányok körében 1%, míg a teljes népesség esetében 13,5%. 3 Kapitány Balázs Spéder Zsolt. (2004): Szegénység és depriváció. Életünk fordulópontjai. Műhelytanulmányok 4. KSH. 4 Társadalmi Befogadásról szóló Közös Memorandum, OM 2002-es jelentéséből származó adat 2
3 Az iskolai lemorzsolódás továbbra is nagy probléma, melynek legfőbb oka a családok anyagi teherbíró képessége. A hátrányos helyzetű cigány családok gyermekei esetében a beiskolázás és az iskolai eredményesség szempontjából nehézséget jelent az óvodai nevelés alacsony aránya, valamint annak elérhetősége és késői igénybevétele ban a 3-5 éves cigány gyermekeknek csupán 42%-a járt óvodába, szemben a teljes népességre vonatkoztatott 88%-kal (2002-es adat). Szociológiai felmérések alapján kb. 700-ra tehető azon iskolák száma, melyekben a cigány gyermekek szegregáltan (külön osztályokban) vesznek részt az iskolai oktatásban. Ezekben az osztályokban kb gyermek tanul. Becsült adatok alapján a speciális tantervű iskolákban (kisegítő iskola) az összes cigány gyermek kb. 7%-a tanul, míg ez az arány a többségi gyermekeknél 1-2% körül van. Ugyanakkor ezen a téren is történt már javulás, hiszen 1993-ban még a cigány gyermekek 15,8%-a járt kisegítő iskolába. Gondot jelent mindemellett a magas iskolai lemorzsolódás is a cigány fiatalok körében. Liskó (2002) felmérése szerint a cigány tanulók iskolából való kimaradása már a középiskola első két évfolyamán megközelíti a 2/3-ot. II Munkaerőpiac Munkaerő-piaci szempontból a piacgazdasági átalakulás legnagyobb vesztese a cigány népesség. Míg a 80-as években a cigány férfiak ¾-ede aktív kereső volt, a rendszerváltást követően a munkaképes korú romáknak több mint a fele veszítette el állását ban a éves cigány népesség 22%-a volt foglalkoztatott, ezen belül a férfiak 29%-a, a nőknek mindössze 15%-a ban a nyilvántartott cigány munkanélküliek száma 57 ezer volt, az összes munkanélküli 9%-a ban a éves cigány népességnek továbbra is mindössze 21%-a volt foglalkoztatott, ezen belül a férfiak foglalkoztatási rátája 28%, a nőké még mindig 15% volt. A munkanélküliség sem csökkent 1993 óta, egy 2001-es vizsgálat 6 szerint még mindig 56 ezer cigány munkanélküli volt az országban, ugyanakkor Kemény (2004) 90 ezerre becsülte a számukat (ez 52%-os munkanélküliségi rátát jelent)! A nem foglalkoztatottak közül jelentős a gyesen, gyeden lévő nők aránya (30%), a cigány népesség 17,6%-ának pedig a munkanélküli segély, jövedelempótló támogatás a fő bevételi forrása. Vagyis összefoglalóan a cigány népesség foglalkoztatottsági szintje kevesebb, mint a fele, munkanélküliségi rátájuk három-ötszöröse, az egy keresőre jutó eltartottak aránya háromszorosa a nem cigány lakosságénak. A foglalkoztatás terén a cigány népesség esetében az átlagnépességnél jelentősebbek a regionális- és település-típus szerinti különbségek ban a keleti országrészben feleakkora arányban voltak állásban a cigány férfiak, mint Budapesten és a Dunántúlon ban is Budapesten volt a legjobb a helyzet, itt a cigányok 49%-a volt foglalkoztatott (a férfiak 64, a nők 36%-a). A Dunántúlon 28%- uk, a keleti országrészben viszont csak 14%-uk. A településtípus szerinti különbségeket a következő táblázat szemlélteti: 1. táblázat Jelenleg van-e rendszeres fizetett munkája 6 Autonómia Alapítvány,
4 a válaszolók százalékos megoszlása nemek és településtípusok szerint Falu Város Budapest Összesen Férfiak Nincs 69,9 60,0 20,7 60,5 Van 20,4 28,4 66,2 28,6 Tanuló 9,7 11,6 13,1 11,0 Összesen Nők Nincs 78,1 74,0 53,6 73,4 Van 10,0 16,6 35,9 16,1 Tanuló 11,9 9,4 10,5 10,5 Összesen Forrás: Kemény I. Janky B., 2003: A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól, Esély, 2003/ ban a munkával rendelkező cigányoknak 71%-a rendelkezett egész éven át tartó állással, további 19% munkája évente néhány hétnyi vagy néhány hónapnyi elfoglaltságot biztosít, 10% munkája pedig alkalmi jellegű. A válaszadók 77,5%-a dolgozott legális álláshelyen. A cigányok 70%-a segéd- vagy betanított munkásként dolgozik, 22% szakmunkásként, és csupán 8% képzett dolgozóként. Ezek az arányok természetesen éles ellentétben állnak az átlagnépesség foglalkoztatási megoszlásával. A cigány és a nem cigány népesség közti foglalkoztatási eltérések oka részben az alacsonyabb iskolai végzettségük, hátrányosabb lakókörnyezetük és demográfiai jellemzőik. Ugyanakkor Kertesi 1995-ös kutatásában azt találta, hogy ezek az objektív tényezők csak 64%-át magyarázzák az eltéréseknek. A fennmaradó hányad betudható az etnikai hovatartozásnak, vagyis a munkaerőpiaci diszkriminációra utal. Ugyanakkor megállapítása szerint a diszkrimináció kevésbé a fizetésekben, mint inkább a felvételnél és az elbocsátásnál jelentkezik. II Közszolgáltatások A roma lakosság egészségügyi állapotáról mindezidáig átfogó országos vizsgálat még nem készült. A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés területén az egészségügyi és a szociális ellátórendszerrel kapcsolatban rendelkezünk adatokkal a cigány népesség igénybevételére vonatkozóan 7. Babusik (2004) Borsod megyei vizsgálatában a cigány népesség egészségi állapotáról megállapítja, hogy a roma népesség számtalan betegségcsoport esetében a teljes népességhez képest igen magas arányban beteg; e betegségcsoportok együttes és magas előfordulási gyakorisága indokolhatja e népesség mintegy 10 évvel az átlagosnál rövidebb életkorát. Ugyanakkor a rosszabb egészségi állapotot nem önmagában az etnikai másság, mint inkább a szegénység okozza. Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés elsősorban azoknál a cigány embereknél csorbul, akik hátrányos helyzetű településen élnek. Az ország teljes roma népességének 18,6%-a él olyan településen, ahol nincs helyben háziorvos. Szintén a szegénységgel összefüggő probléma, hogy a szegény családok nem tudják előteremteni a szükséges gyógyszerek költségeit. A jogegyenlőséget érintő 7 Ennek a résznek az adatai Delphoi Consulting (2004) A szegénység csapdájában c. tanulmányból származnak. 4
5 kérdés, hogy a felmérésben a romák egyötöde számolt be az ügyeleti kivonulás megtagadásáról. Ez az ügyeletes orvosok részéről elsősorban a lakhatási deprivációval: a szegregációval, valamint a zsúfoltsággal függ össze. A háziorvosi ellátási szint szereplőivel kapcsolatban a romák összesen 44,5 %-a él át valamilyen erejű cigányellenességet, megkülönböztetést, míg a szakrendelői, kórházi szint szereplőivel kapcsolatban 25%-uk számolt be ilyesmiről. A cigány népesség demográfiai, munkaerőpiaci és egészségügyi helyzetéből adódón jövedelmükben nagyobb arányt képviselnek a társadalmi jövedelmek, ezen belül a pénzbeli szociális ellátások is. A fenti kutatás azt mutatja, hogy a szociális támogatások valóban a rászoruló romákat érik el, viszont korántsem érnek el mindenkit, aki szociálisan rászorul. Magas azon romák aránya, akik előítéletességet és kirekesztést tapasztalnak a helyi önkormányzati és a szociális szféra dolgozói részéről (28%-uk számolt be ilyesmiről). Ennek ellenére érvényesül az egyenlő hozzáférés elve legalább is, ami a jogos támogatási igények helyi önkormányzati elismerését illeti. A tanulmány összességében megállapítja, hogy a pénzbeni szociális ellátásokhoz való hozzáférés legnagyobb akadálya a cigányok esetében nem a helyi önkormányzatok szűkös költségvetési forrása, hanem az, hogy a leginkább rászoruló, mély szegénységben élő, képzetlen romák közül igen sokan nem ismerik jogaikat, nem tudják, hogy milyen támogatásokban részesedhetnek, ezért nem is folyamodnak a megfelelő támogatásokért. A kutatás emellett azt is hangsúlyozza, hogy a köztudatban gyökerező elterjedt tévhitekkel ellentétben a cigány emberek a munkával megszerezhető jövedelmek emelésében érdekeltek, a szociális és egyéb támogatások soha nem fedezik a kieső munkajövedelmeket. II Egyéb területeken megnyilvánuló diszkrimináció Az iskolázottsági és a foglalkoztatottsági mutatók mellett a roma lakosság a lakhatás szempontjából is rendkívül hátrányos helyzetű népcsoport. Megjegyzendő, hogy az elmúlt évtizedekben már jelentős előrelépés történt ezen a területen, mivel az es országos romavizsgálat adatai alapján még a roma háztartások közel kétharmada (65,1%-a) lakott elkülönült telepeken, kedvezőtlen lakásviszonyok között. Abban, hogy a romák települési- és lakásviszonyai korábbi helyzetükhöz képest jelentősen javultak, az 1960-as években elkezdett és 1988-ig folytatott telep-felszámolási programnak volt nagy szerepe. Az es felmérés szerint a roma népességnek még mindig 13,7%-a (több mint 60 ezer ember) élt elégtelen közműellátású, hiányos infrastruktúrájú, elkülönült telepeken. Egy másik, 2000-ben lefolytatott vizsgálat 8 eredménye alapján a roma népesség körülbelül 20%-a ( ember) élt szegregált telepeken. Az es és a 2000-es adatok közti különbség a népesség legszegényebb rétege növekvő szegregációját és marginalizációját mutatja. A évi roma kutatás alapján 36 ezer ember, a cigány népesség mintegy 6%-a él telepeken. Emellett azonban a kutatók rámutatnak, hogy a telepek csökkenése mellett nőttek a belterületi szegregáció formái: súlyos jelenség az ország egyes területein az elcigányosodó kistelepülések problémája. Ugyanígy, a nagyobb települések, városok esetében zömében vagy szinte kizárólag cigányok lakta településrészek kialakulásának lehetünk tanúi. Míg 1993-ban a megkérdezett cigány háztartások 30%-ának közvetlen környezetében laktak kizárólag vagy túlnyomórészt 8 Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium,
6 más cigányok, 2003-ban e két kategóriába összesen a megkérdezett családok 56%- a esett! A kutatók összegzése alapján: 1971-ben a cigányok kétharmad élt telepeken, igen erős elkülönítettségben. Az 1993-as felmérés idejére az elkülönítettség nagymértékben visszaszorult ban újra az 1971-es elkülönítettségi arányokkal találkozunk. A forma más, mert telepek már csak kismértékben vannak, a szegregáció mértéke azonban ma is ugyanakkora táblázat. A környezetei szegregáltság településtípusok szerinti százalékos megoszlása, Falu Város Budapest Összesen Kizárólag cigányok 24,0 25,5 6,7 23,4 Túlnyomórészt cigányok 31,9 33,6 23,3 31,8 Vegyesen 24,5 19,0 29,2 22,3 Többség nem cigány 13,2 15,8 39,3 17,2 Nincsenek cigányok 5,4 5,2 1,7 4,9 Nem lehet megállapítani - 0,5-0,3 Összesen Forrás: Kemény I. Janky B., 2003: Települési és lakásviszonyok, Beszélő, 2004/04. Az utóbbi időben indított szociális lakásépítési program és a hozzá kapcsolódó kedvezményes hitelkonstrukció javított ugyan a romák lakhatási helyzetén, ám lakásaik komfortmutatói még mindig igen kedvezőtlenek, messze elmaradnak az országos átlagtól. Még ma is 5%-uk él putriban vagy kunyhóban ban a cigány lakások 72%-ában volt vízvezeték, 58%-ában fürdőszoba és 51%-ában WC (országos átlagban a lakások 93%-ában volt vízvezeték és 95% rendelkezett fürdőszobával). Az egy szobára jutó személyek száma a romák esetében 2,4. Sok hátrányos helyzetű roma családnak okoz gondot a közüzemi díjak hátralékainak fizetése és a korábbi építkezések megemelt kamatú hiteleinek törlesztése. A romákat sújtó diszkriminációs esetek kezelésére jött létre az Igazságügyi Minisztérium keretében a Roma Antidiszkriminációs Ügyfélszolgálati Hálózat, mely a roma lakosság részére térítésmentes ügyvédi szolgáltatást nyújt diszkriminációs ügyekben ban a Hálózat tevékenységi körébe tartozó 1250 ügyből 82-ben állapítottak meg diszkriminációt, szept. 30-ig pedig 1153 ügyből 76-ban. 9 Kemány-Janky Beszélő, 2004 április 6
Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint
Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív
Részletesebben10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus
10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások
RészletesebbenVI. A CIGÁNY NÉPESSÉG MAGYARORSZÁGON: ÁTTEKINTÉS
VI. A CIGÁNY NÉPESSÉG MAGYARORSZÁGON: ÁTTEKINTÉS Száztizenegy évvel ezelõtt 65 ezer volt a jelenlegi országterületen élõ cigányok száma. 1971-ben 320 ezer körülire, 1993-ban 468 ezer körülire, 2003-ban
RészletesebbenMunkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenTinédzserkori terhesség és korai iskolaelhagyás
Tinédzserkori terhesség és korai iskolaelhagyás ELEK ZSUZSANNA RÉKA 2017.11.23. A tinédzserkori terhességek lehetséges negatív következményei Anyára Gyakoribb egészségügyi szövődmények Stigma Korai iskolaelhagyás,
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenGyőri Péter: Hajléktalanság. romák. gyermekszegénység. (Tévhiteket oszlató tények )
Győri Péter: Hajléktalanság romák gyermekszegénység (Tévhiteket oszlató tények ) Hajléktalanügyi országos konferencia Balatonföldvár, 2017. szeptember A Február Harmadika Munkacsoport (F3) 1999 óta minden
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenRomák egészsége Esélyegyenlőség elvének érvényesülése a kardiovaszkuláris prevencióban. Németh Lajosné Bischof Géza
Szívbarát életmóddal a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséért Budapest, 2006. május 20. Romák egészsége Esélyegyenlőség elvének érvényesülése a kardiovaszkuláris prevencióban Németh Lajosné Bischof
RészletesebbenMunkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenFábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet
Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenFónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye *
Szociológiai Szemle 2002/3. 91 115. FónaiMihály FilepnéNagyÉva EGYMEGYEIROMAKUTATÁSFÕBBEREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Beregmegye * Akutatáscéljaéskörülményei Atanulmánybanbemutatottkutatásra1999 2000-benkerültsoraSzabolcs-Szatmár-
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenSzociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző T 1/11
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép
A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk
RészletesebbenFejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév
Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerőpiacának alakulása 2009. I-III. negyedév Készült: Székesfehérvár, 2009. október hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1.,
RészletesebbenHEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok
HEP SABLON 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Olcsva község önkormányzata HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma: 2013.06.24
RészletesebbenMunkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
Részletesebben180 napnál régebben munkanélküliek aránya
3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 18 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 18 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő fő % nő férfi összesen
RészletesebbenInformációs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin
Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek Tausz Katalin A háztartások internet hozzáférése Hol használ internetet A digitális szakadék okai Gazdasági jellegű okok (magas PC árak, nincs
RészletesebbenHEP 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok
HEP 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Hajdúnánás Városi Önkormányzat HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma: 2018. június
RészletesebbenA legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május
A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése - 2004. május A regisztrált munkanélküliek főbb adatai - 2004. május Megnevezés 2004 május Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenProjekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.
Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség
RészletesebbenA cigányság helyzete Magyarországon
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A cigányság helyzete Magyarországon 2008/09. tanév, 1. félév Mai magyar társadalom I. Páthy Ádám Történet Elıször a XIV-XV. században érkeznek,
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés
RészletesebbenA megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői
A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők
RészletesebbenKoós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont
Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Ostrava, 2012. Május 3-4. Szegénység és társadalmi kirekesztés
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. május 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenHátrányos helyzetű járások és települések. Urbánné Malomsoki Mónika
Hátrányos helyzetű járások és települések Urbánné Malomsoki Mónika Jogi szabályozás Felhatalmazás alapja: 1996. évi XXI. Törvény a területfejlesztésről és területrendezésről 290/2014. Kormányrendelet a
RészletesebbenNógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban
Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal
RészletesebbenTÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.
TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás
RészletesebbenTÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA
EFOP-3.6.2-16-2017-00007 "Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban TÁRSADALMI
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JÚLIUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013. júl. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben
RészletesebbenMUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK
MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská
RészletesebbenA gazdaságstatisztika szerepe a munkaerőpiaci folyamatok elemzésében a Visegrádi Négyek körében. Dr. Lipták Katalin
A gazdaságstatisztika szerepe a munkaerőpiaci folyamatok elemzésében a Visegrádi Négyek körében Dr. Lipták Katalin egyetemi adjunktus Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Budapest, 2017. szeptember
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013. jan. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
Részletesebben2.1. A éves népesség munkanélküliségi rátája
2.1. A 15-64 éves népesség munkanélküliségi rátája Az aktív népesség arányában, % Az aktív korú népesség arányában, % férfi nő összesen férfi nő összesen 1990 1,4 1,1 1,4 1,1 0,7 0,9 1991 6,0 5,1 5,6 4,4
RészletesebbenKOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.
SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JÚNIUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenKÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés. Közösségi jóllét Prof. Dr. Báger Gusztáv
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016- 00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés Közösségi jóllét Prof. Dr. Báger Gusztáv 1 FŐBB TÉMAKÖRÖK 1. Reagálás a Jó Állam Jelentés 2015-tel kapcsolatos szakmai
RészletesebbenMagyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban
Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,
RészletesebbenEURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.
EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:
RészletesebbenMunkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. május 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely
RészletesebbenVÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN
Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu
RészletesebbenA HALANDÓSÁG ALAKULÁSA
4. Az átlagos szülési kor egyenletesen emelkedett a kerületekben az utóbbi 15 évben, mérsékelt különbség növekedés mellett. Hipotézisünk úgy szól, hogy a kerületi átlagos szülési kor párhuzamosan alakul
RészletesebbenHEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok
ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd
RészletesebbenAz oktatás s szerepe a társadalmi felzárk
Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek
RészletesebbenRendszerváltás, nyertesek, vesztesek Empirikus adatok a Háztartások Életút Vizsgálata alapján
Háztartások Életút Vizsgálata Rendszerváltás, nyertesek, vesztesek Empirikus adatok a Háztartások Életút Vizsgálata alapján Tóth István György (TÁRKI) HÉV projekt záró műhelykonferencia Budapest, 2008.
RészletesebbenA mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre
Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi
RészletesebbenSZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON
ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON
RészletesebbenTOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. augusztus TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS
RészletesebbenDemográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin
Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken Lipták Katalin Ph.D., dr.jur., egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet, liptak.katalin@uni-miskolc.hu
RészletesebbenAz adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû!
Települési kérdõív önkormányzatok számára Miskolci Egyetem Társadalomföldrajzi Tanszék Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû! Település neve:... 1. A száma: 2. A ok
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenNagy Gyula: A munkanélküliség a magyar háztartás panel eredményei alapján
Nagy Gyula: A munkanélküliség a magyar háztartás panel eredményei alapján (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Nagy Gyula (1994): A munkanélküliség a magyar
RészletesebbenA munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május
Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,
Részletesebben2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség
2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. NOVEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ I. NEGYEDÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL
ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL 2015. I. NEGYEDÉVES ADATOK A feldolgozás mintája: azon intézmények létszám és béradatai, amelyek bérszámfejtését 2015. I. negyedévben
RészletesebbenA női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár
A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának iránya az elmúlt 50 évben A politikai, gazdasági és társadalmi változások következtében
RészletesebbenNők a foglalkoztatásban
projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. aug. szept. júni. máj. ápr. nov. dec.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. MÁJUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának
RészletesebbenFidesz szociálpolitikája = Gyöngyöspata. Korózs Lajos Elnökségi tag
Fidesz szociálpolitikája = Gyöngyöspata Korózs Lajos Elnökségi tag Szociálpolitika hatása a lakossági jövedelmekre A társadalmi jövedelmek a háztartások összes jövedelmének kb. 1/3-át teszik ki. A pénzbeli
RészletesebbenBevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak
Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak Gödri Irén Globális migrációs folyamatok és Magyarország Budapest, 2015. november 16 17. Bevezető gondolatok (1) A magyarországi bevándorlás
RészletesebbenT Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április
Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ilis A megye munkáltatói 1,7 ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenA HÁTRÁNYOS HELYZET TERÜLETI ASPEKTUSAI
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A HÁTRÁNYOS HELYZET TERÜLETI ASPEKTUSAI Híves Tamás 2014. november Kérdések és hipotézisek Kérdés: milyen regionális
RészletesebbenNéhány adatsor a gyermekek helyzetéről
Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről Az itt következő táblázatok néhány, a gyermekek illetve a gyermekes családok helyzetére vonatkozó információt közölnek. Az adatok az utóbbi évek egyik legaggasztóbb
Részletesebben1. ábra: A foglalkoztatottság aránya a nemek függvényében (%)
Fábián Gergely: A gazdasági aktivitás jellemzői - 2008 Arra a kérdésre, hogy Dolgozik-e Ön jelenleg a válaszadók 54.9 százaléka válaszolt igennel, és 45.1 százaléka nemmel. Bár kutatásunk módszertanilag
RészletesebbenA JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA
A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék
RészletesebbenTisztelt Partnerünk!
2000 főnél népesebb város és község Tisztelt Partnerünk! Adatkérésük részeként a 2011-es népszámlálás adatai alapján elvégeztük a településen található szegregátumok lehatárolását. A lehatárolás a 314/2012-es
RészletesebbenA JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA
A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE
RészletesebbenA népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele
A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele A népesség kulturális helyzete Hogyan vizsgálják? írni-olvasni tudás (6, 7 éves v. 10, 15 éves kortól nézik) írni-olvasni
RészletesebbenGyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos
Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt Készítette: Korózs Lajos ELTE-kutatás eredménye Soha nem volt annyi szegény gyermek hazánkban mint most! A leghátrányosabb helyzetű térségekben a gyerekek 84
RészletesebbenKivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből.
Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. 4/2014.(I.30.) határozat a közfoglalkoztatás lehetőségeiről, a foglalkoztatottság
RészletesebbenHAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE
HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2016. év december hónap Jóváhagyta: Foglalkoztatási Főosztály 4024 Debrecen, Piac u. 42-48. Telefon: (36 52)
RészletesebbenA fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013
TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December
RészletesebbenTOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. július TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS ARÁNYA
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. aug. szept. júni. júli. máj. febr. márc.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. FEBRUÁR Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. február 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az agrártudományi terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009
RészletesebbenA cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján
KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április
1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi
RészletesebbenKisgyermekesek a munkaerőpiacon
Kisgyermekesek a munkaerőpiacon A NÓRA-HÁLÓZAT projekt keretében készült foglalkoztatási helyzetkép Gregor Anikó tanársegéd, ELTE TáTK 1 A foglalkoztatási helyzetkép célja NÓRA-pontok különböző régiókban
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső
RészletesebbenSTATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy
STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok
RészletesebbenÁtalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.
Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható
Részletesebben