Röviden a selejtezésrıl

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Röviden a selejtezésrıl"

Átírás

1 Röviden a selejtezésrıl A selejtezés a társaság számára feleslegessé vált eszközök (tárgyi eszközök, készletek) állományból való kivezetését (törlését) jelenti. A selejtezési eljárás lefolytatása nem jelenti a felesleges vagyontárgy fizikai megsemmisítését, vagy használatra alkalmatlanná tételét, kivéve, ha azt hatósági elıírás kötelezıen elrendeli (például az élelmiszerek, a gyógyszerek, stb. esetében). A selejtezési eljárásba, amennyiben szükséges, további szakértıket is be lehet vonni. A selejtezési eljárás alá vont vagyontárgyakat elkülönítetten kell nyilvántartani, és meg kell jelölni. Így a selejtezési jegyzıkönyv a tárgyi eszközök és a forgóeszközök állománycsökkenésének egyik bizonylata is. Amennyiben a selejtezésbe vont vagyontárgy hulladékként hasznosítható, úgy ezt a mennyiséget raktári hulladékként kell bevételezni. A selejtezési eljárásról eszközfajtánkénti elhatárolásban jegyzıkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza: az eljárást lefolytató selejtezési bizottság jelenlévı tagjainak nevét és beosztását, az eljárás során felhasznált dokumentáció felsorolását, a selejtezés helyét és idejét, a selejtezett vagyontárgy megnevezését (azonosító adatait, nyilvántartási adatait és mennyiségét, egységárát), a selejtezett mennyiséget és értékét, a selejtezett eszköz(ök) további kezelésére vonatkozó elıírásokat (értékesítés, megsemmisítés, hulladékkénti bevételezés, vagy hulladékkénti értékesítés). A selejtezésrıl készített jegyzıkönyvet a selejtezési bizottság tagjainak alá kell írni, melyet a selejtezett eszköztıl függetlenül át kell adni a könyvelésnek, a raktárvezetınek, egyéb felelısnek, míg egy példányt a bizottság köteles megırizni, a selejtezés során keletkezı egyéb iratokkal együtt. Ha jogszabály kötelezıvé teszi, akkor el kell rendelni a selejtezett vagyontárgyak megsemmisítését. Ezen túlmenıen, ha szükséges, a selejtezési bizottság javasolhatja a megsemmisítést. A megsemmisítésrıl mindig a vállalkozásnál erre kijelölt személy dönthet. A megsemmisítési eljárás lefolytatását is jegyzıkönyvben rögzíteni kell. A megsemmisítést a selejtezési jegyzıkönyv is tartalmazhatja, de külön jegyzıkönyv is készülhet. Általában meghatározott értékhatárig maga a selejtezési bizottság elnöke dönthet a megsemmisítésrıl és ilyenkor maga a selejtezési jegyzıkönyv tartalmazza a megsemmisítést. A megsemmisítést a selejtezési bizottság vagy kijelölt tagjának jelenlétében kell végrehajtani. A megsemmisítésrıl jegyzıkönyvben rögzíteni kell: a jelenlévık nevét a megsemmisített vagyontárgy megnevezését és egyéb azonosítási számát, a vagyontárgyra vonatkozó bizonylatok számát a megsemmisítés helyét, idejét és a megsemmisítés módját A megsemmisítésrıl készült jegyzıkönyvet is minden jelenlévınek alá kell írnia, melyet szintén át kell adni a könyvelésnek, a raktárvezetınek, egyéb felelısnek, míg egy példányt a bizottság köteles megırizni. Egyéni vállalkozókra különleges szabályok vonatkoztak december 31-ig. A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény 5. számú mellékletének III. részében leírt selejtezési szabály szerint a selejtezési eljárásnál a 30 ezer forintot meghaladó beszerzési értékő tárgyi eszközök selejtezési idıpontját a selejtezést megelızıen 15 nappal az elsıfokú adóhatóságnak kötelezı volt bejelenteni. Az adóhatóság képviselıjének távolléte esetén két érdektelen tanú jelenlétében kellett a selejtezést lefolytatni és a jegyzıkönyvet (lakcímük és adóigazgatási azonosító számuk feltüntetése mellett) igazolni január elsejétıl megszőnt az egyéni vállalkozókra vonatkozó bejelentési kötelezettség, így a selejtezés során azonos elbírálás alá esnek, mint a társas vállalkozók. Egyedüli elıírás, hogy a selejtezési eljárás során meg nem semmisített tárgyi eszközt eltávolíthatatlan jellel kell ellátni. Az Áfa törvény értelmében a gazdasági tevékenység során már használhatatlan, feleslegessé vált eszközök (tárgyi eszközök, készletek) selejtezését nem terheli adófizetési kötelezettség, mivel nem az adóalanyiságot eredményezı gazdasági tevékenységbıl való kivonásról van szó, hanem a gazdasági tevékenység folytatása során történı elhasználódásról. Dokumentumok és iratkezelés általános szabályairól 1. a) Ha az irat burkolata sérült vagy felbontottan érkezett, az adatkezelı rávezeti a sérülten érkezett, illetıleg a felbontva érkezett megjegyzést, az érkezés keltezését, és aláírja, b) A személyesen benyújtott iratok átvételét kérelemre igazolni kell. c) Felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, a diákönkormányzat, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, a szülıi munkaközösség, a munkahelyi szakszervezet és más társadalmi szervezet részére érkezett leveleket, továbbá azokat az iratokat, amelyek felbontásának jogát a vezetı fenntartotta magának. A névre szóló iratot, amennyiben az hivatalos elintézést igényel, felbontást követıen haladéktalanul vissza kell juttatni az iratkezelıhöz. 2. a) Az érkezett, illetıleg azon belül keletkezett iratokat iktatni kell. Az iktatás iktatókönyvbe történı bevezetéssel, naptári évenként újra kezdıdı sorszámos rendszerben történik. A beérkezett iratokon és az iktatókönyvben fel kell tüntetni az érkezés napját, az iktatószámot, az irat mellékleteinek számát és az irattári tételszámot. Az irathoz az iktatást követıen csatolni kell az irat elızményeit. b) A meghívókat, közlönyöket, sajtótermékeket és reklámcélú kiadványokat nem kell iktatni. c) Ha az iratok száma egy naptári évben meghaladja a százat, évenként név- és tárgymutatót kell vezetni. d) A két nyelven, nemzeti és etnikai kisebbségi nyelven keletkezett iratokat külön iktatókönyvben, két nyelven - a kisebbségi és magyar nyelven - kell iktatni és tárgymutatózni. e) Az iktatott iratokat az ügy elintézıjének rendelkezések szerint kell átadni.

2 f) Az iratnak tartalmaznia kell a cég nevét, székhelyét, az iktatószámot, az ügy elintézıjének megnevezését, az ügyintézés helyét és idejét, az irat aláírójának nevét, beosztását és a cég körbélyegzıjének lenyomatát. g) Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban foglaltak távbeszélın, illetıleg a jelenlévı érdekelt személyes tájékoztatásával is elintézhetık. Távbeszélın vagy személyes tájékoztatás keretében történı ügyintézés esetén az iratra rá kell vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés határidejét és az ügyintézı aláírását. h) A határozatot meg kell indokolni. A határozatnak tartalmaznia kell a döntés alapjául szolgáló jogszabály megjelölését, illetıleg, ha a döntés mérlegelés alapján történt, az erre történı utalást, valamint az eljárást megindító kérelem benyújtására történı figyelmeztetést. i) Az iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének a napja megállapítható legyen. 3. a) Az elintézett iratokat irattárba kell helyezni. Az irattári ırzés idejét az irattári terv határozza meg. Az irattári ırzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétıl kell számítani. A határidı nélküli ırzési idıvel megjelölt irattári tételeket jogutód nélküli megszőnése esetén kell megküldeni az illetékes levéltárnak. Az irattári terv nem selejtezhetı tételeit, továbbá azokat a tételeket, amelyek kiselejtezéséhez az illetékes levéltár nem járult hozzá - ha a levéltár másképpen nem rendelkezett - ötven év után át kell adni az illetékes levéltárnak. b) Az irattárban ırzött iratokat legalább ötévenként felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat, amelyeknek az ırzési ideje az irattári tervben foglaltak szerint lejárt. Az iratok selejtezését a cég vezetıje rendeli el és ellenırzi. A tervezett iratselejtezést harminc nappal elıbb be kell jelenteni az illetékes levéltárnak. c) A selejtezésre szánt iratokról jegyzıkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a selejtezett irattári tételeket, az irattárba helyezés évét és az irat mennyiségét. A selejtezési jegyzıkönyv kettı példányát meg kell küldeni az illetékes levéltárnak. A selejtezett iratokat megsemmisíteni, hasznosítani csak a levéltárnak - a visszaküldött selejtezési jegyzıkönyvre vezetett - hozzájárulása alapján lehet. d) Ha a cég jogutódlással szőnik meg, az el nem intézett, folyamatban lévı ügyek iratait, továbbá az irattárat a jogutód veszi át. Az el nem intézett, folyamatban lévı ügyeket a jogutód iktatókönyvébe be kell vezetni. Az irattár átvételérıl jegyzıkönyvet kell készíteni, melynek egy példányát meg kell küldeni az illetékes levéltárnak. 193/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól A Kormány a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következıket rendeli el: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) E rendelet hatálya a) az ügyfélre, az eljárás egyéb résztvevıjére (a továbbiakban együtt: ügyfél), b) a közigazgatási hatóságra (a továbbiakban: hatóság), c) a központi elektronikus szolgáltató rendszerre (a továbbiakban: központi rendszer), és d) a viszontazonosítást végzı szervezetre terjed ki. (2) A központi rendszerre vonatkozó egyes részletes szabályokról külön jogszabály rendelkezik. (3) E rendeletet a közigazgatási hatósági ügyek elektronikus úton történı intézésére kell alkalmazni. (4) E rendelet alkalmazásában a) regisztrációs szerv: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelı központi szerv, a körzetközponti feladatokat ellátó jegyzı által mőködtetett okmányiroda, vagy kormányrendeletben meghatározott más szerv; b) személy által felügyelt automatizált aláírás: olyan, az elektronikus dokumentumok tömeges aláírását lehetıvé tevı elektronikus aláírási folyamat, amely során az aláíró személy azt követıen, hogy az aláírás alapjául szolgáló elektronikus dokumentumok mintaszövegének és a mintaszövegben helyettesítésre kerülı adatok listájának megtekintése lehetıvé vált, a már egyediesített elektronikus dokumentumokat egyenként, automatizált úton minısített elektronikus aláírásával ellátja; c) szervezeti aláírás: olyan fokozott biztonságú elektronikus aláírás, amely hatóság által aláírt elektronikus dokumentumok hitelesítésére szolgál, és amelyet egy informatikai eszköz automatikusan, közvetlen személyi felügyelet nélkül helyez el a hatósághoz rendelendı elektronikus dokumentumokon; d) viszontazonosítást végzı szervezet: a viszontazonosítást végzı hitelesítésszolgáltató vagy a központi rendszer. II. Fejezet AZ ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEK ELEKTRONIKUS ÚTON TÖRTÉNİ VÉGZÉSÉNEK FORMÁI ÉS AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSSEL KAPCSOLATOS AZONOSÍTÁS SZABÁLYAI Az eljárási cselekmények elektronikus úton történı végzésének formái 2. (1) A hatóság az egyes eljárási cselekmények elektronikus úton történı végzését a Ket ának (2) és (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a következı módon biztosítja: a) olyan ügyintézési felület útján, amely az eljárási cselekmény végzése során feltételezi az ügyfél és hatóság közötti kölcsönös és összefüggı adatcserét és kétirányú kapcsolatot (a továbbiakban: párbeszédre épülı elektronikus ügyintézés); vagy b) olyan csatlakozási felület útján, amelynek használatával a hatóság az ügyféllel fennálló kölcsönös és összefüggı adatcsere vagy kétirányú kapcsolat nélkül küldi és fogadja az eljárási cselekményekhez kapcsolódó egyes elektronikus dokumentumokat (a továbbiakban: nem párbeszédre épülı elektronikus ügyintézés).

3 (2) A természetes személy ügyfél által a központi rendszer útján elektronikus ügyintézést nyújtó hatósághoz intézett beadványait a központi rendszer a biztonságos elektronikus dokumentumkezelı szolgáltatás útján is fogadhatja és továbbítja. Az ügyfél azonosításának általános szabályai 3. (1) Az elektronikus ügyintézés során az eljáró ügyfél személyazonosságát - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - olyan módon kell alátámasztani, hogy az elektronikus azonosítás a hitelesítésszolgáltató vagy a regisztrációs szerv által korábban elvégzett, az ügyfél személyes megjelenését igénylı személyazonosításhoz legyen köthetı. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelı személyazonosítás feltételeit ügyfélkapu használata esetén a Ket.-ben és a külön jogszabályban meghatározott eljárás biztosítja. (3) Kezelıorvos által kiállított igazolás szerint személyes megjelenésében akadályozott ügyfél esetén a hitelesítésszolgáltató vagy a regisztrációs szerv a személyazonosságot az ügyfél lakóhelyén vagy tartózkodási helyén ellenırzi. Az azonosítás különös szabályai a párbeszédre épülı elektronikus ügyintézés esetén 4. (1) A hatóság a párbeszédre épülı elektronikus ügyintézés biztosítása során az adatkezelés jogszabályi feltételeinek megtartása mellett az ügyfelet a következı módon azonosítja: a) elektronikus aláírás felhasználásával úgy, hogy a kapcsolatlétesítési (belépési) szándékát kifejezı és az ügyfelet azonosító elektronikus őrlapot az ügyfél aláírja; vagy b) központi rendszer által biztosított ügyfélkapu igénybevétele útján. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a tanúsítványt és az elektronikus aláírással ellátott elektronikus őrlapot a hatóság csak a mentési és archiválási kötelezettségek teljesítése céljából tárolhatja. A regisztráció általános szabályai ügyfélkapu igénybevétele esetén Elektronikus aláírás útján történı azonosítás szabályai 10. (1) Nem párbeszédre épülı elektronikus ügyintézés esetén a hatóság az ügyfél személyazonosságát az e -ban meghatározott módon állapítja meg. (2) Elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum esetén a hatóság akkor tekintheti az ügyfél személyazonosságát alátámasztottnak, ha a) az aláírás hitelesítésszolgáltató által kibocsátott tanúsítványhoz kapcsolódik, b) a tanúsítvány az azonosításkor érvényes, és c) az azonosítás viszontazonosítással történı elızetes ellenırzése esetén a viszontazonosítást végzı hitelesítésszolgáltató a természetes személyazonosító adatok egyezıségét igazolja vissza. (3) Az ügyfél személyazonosságát elektronikus aláírással kizárólag az általa aláírni kívánt tartalmú elektronikus dokumentum útján lehet hitelesíteni. Tilos az elektronikus aláírás olyan azonosítási célú felhasználása, amelynek során az aláírt elektronikus dokumentum tartalmát az aláíró nem ismeri. Az ügyfél által küldött elektronikus dokumentum ügyfélhez rendelése 11. (1) Külön jogszabályban meghatározott esetekben párbeszédre épülı elektronikus ügyintézés esetén biztosítani kell, hogy az ügyfél által küldött elektronikus dokumentum a küldést végzı azonosított ügyfélhez hozzá legyen rendelve. Ilyen esetekben a párbeszédre épülı elektronikus ügyintézés alapjául szolgáló kapcsolat létesítésekor elvégzett azonosítás önmagában nem biztosítja a kapcsolat tartama alatt végzett egyes eljárási cselekményeknek az azonosított ügyfélhez rendelését. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti követelményt elektronikus aláírással biztosítják, lehetıvé kell tenni, hogy az ügyfél az elektronikus aláírás elıtt az elektronikus dokumentumot megtekinthesse és arról az elektronikus aláírás után - ha azt jogszabály nem zárja ki - másolat készítését kérhesse. Ha az ügyfél olyan elektronikus őrlapot ír alá, amely önmagában nem tartalmazza mindazon információt, ami az elektronikus őrlap tartalmának késıbbi, ügyfél általi értelmezéséhez szükséges, a hatóságnak a megtekintés során és a készített másolatban e kiegészítı információt is külön meg kell jelenítenie. (3) Ha az ügyfél nem rendelkezik elektronikus aláírási tanúsítvánnyal, az elektronikus dokumentum ügyfél általi elküldését a (4) és (5) bekezdésben meghatározott módokon lehet az ügyfélhez rendelni. (4) Az ügyfél által küldött elektronikus dokumentum nem elektronikus úton is az ügyfélhez rendelhetı, ha a) az ügyfél a hatóság segítségével elektronikus úton elıkészített elektronikus dokumentumot a hatóság elıtti személyes megjelenés során papír alapon aláírja; vagy b) az ügyfél a hatóság segítségével elektronikus úton vagy a saját eszközein futó alkalmazás segítségével elıkészített elektronikus dokumentumot kinyomtatja, azt papír alapon aláírja, és azt megküldi a hatóság részére. (5) Az ügyfél által küldött elektronikus dokumentum - feltéve, hogy az ügyfél a megküldéstıl számított 3 napon belül nem kéri az így létrejött elektronikus dokumentum helyesbítését - az ügyfél elektronikus aláírása nélkül is az ügyfélhez rendelhetı, ha a) az elektronikus dokumentumot a hatóság személy által felügyelt automatizált vagy szervezeti aláírással látja el, vagy b) az eljárási cselekményt tartalmazó elektronikus dokumentumot a hatóság kizárólag valamely közigazgatási szerv által igénybe vehetı idıbélyegzés szolgáltatás útján látja el idıbélyegzıvel. (6) A hatóságnak az ügyfél részére biztosítania kell, hogy az (5) bekezdés szerinti eljárások alkalmazásával létrejött elektronikus dokumentumot megtekinthesse, vagy arról másolat készítését, illetve annak helyesbítését kérhesse. (7) Az elektronikus dokumentum (5) bekezdés szerinti ügyfélhez rendelésének megfelelıségéért az ügyfélhez rendelést végzı hatóság felel. Az elektronikus dokumentum más hatósághoz vagy egyéb külsı szervhez vagy személyhez való továbbítása esetén is vélelmezni kell az elektronikus dokumentum adott ügyfélhez rendeltségét. III. Fejezet AZ ÜGYFÉL SZEMÉLYAZONOSSÁGÁNAK ELLENİRZÉSE VISZONTAZONOSÍTÁS ÚTJÁN A viszontazonosítás módjai

4 12. (1) A hatóság az ügyfél által elektronikus dokumentumban megadott és a személyazonosítása során a viszontazonosítást végzı szervezet által ténylegesen rögzített személyazonosító adatok egyezıségét a Ket ának (2) és (10) bekezdésében meghatározott viszontazonosítás útján ellenırzi. (2) A viszontazonosítást hitelesítésszolgáltató vagy a központi rendszer végzi elektronikus úton. 13. (1) Az azonosításnak - jogszabály eltérı rendelkezése hiányában - nem feltétele az ügyfél természetes személyazonosító adatainak elızetes ellenırzése viszontazonosítás útján. A legalább fokozott biztonságú, a közigazgatásban használható elektronikus aláírást használó ügyfélre a hitelesítésszolgáltató a hatóság kérésére a viszontazonosítást utólag is elvégzi. (2) A hatóság az ügyfél személyazonosító adatait viszontazonosítás útján elızetesen különösen akkor ellenırzi, amennyiben az ügyfél személyes adathoz, illetve adó-, bank-, biztosítási vagy értékpapírtitokhoz kíván hozzáférni. A viszontazonosítás elvégzése 14. (1) A viszontazonosítás keretében a hatóság a viszontazonosítást végzı szervezetnek megküldi a) a megadott természetes személyazonosító adatokat (vagy azok egy részét), b) a viszontazonosítás alapjául szolgáló ellenırzı adatot (tanúsítványt vagy más, a viszontazonosítást végzı szervezetnél az ügyfél azonosítására alkalmas adatot), és c) a viszontazonosítási kérést azonosító adatot. (2) A viszontazonosítást végzı szervezet összeveti a megadott természetes személyazonosító adatokat az ellenırzı által kezelt, beazonosított természetes személyazonosító adatokkal, és válaszként megküldi a viszontazonosítást kérı hatóságnak a) az adatok egyezıségének vagy annak hiányának tényét, valamint b) a viszontazonosítási kérést azonosító adatot. 15. (1) A viszontazonosítás elvégezhetı, a) ha az elektronikus úton küldött viszontazonosítási kérést a hatóság elektronikus aláírással látja el, vagy b) a viszontazonosítást kérı és a viszontazonosítást végzı szerv között, a központi rendszer közremőködésével létesített zárt adathálózati kapcsolat útján. (2) Viszontazonosítás esetén a viszontazonosítást végzı szervezetnek a választ haladéktalanul meg kell küldenie. IV. Fejezet AZ ÜGYFÉL ELEKTRONIKUS BEADVÁNYÁNAK FOGADÁSA ÉS ELEKTRONIKUS DOKUMENTUM ÜGYFÉLLEL VALÓ KÖZLÉSE Az elektronikus beadvány fogadása 16. (1) Párbeszédre épülı elektronikus ügyintézési felület esetén biztosítani kell, hogy a hátóság hivatali idın kívül is folyamatosan fogadja az elektronikus beadványokat. (2) Ha nem párbeszédre épülı elektronikus ügyintézési felület esetén a hatóság hivatali idın kívül nem fogad elektronikus beadványokat, az elektronikus visszaigazolást a következı hivatali idı kezdetén kell automatikusan megküldeni. (3) A (2) bekezdés szerinti esetben hivatali idın kívül gondoskodni kell arról, hogy rögzítésre kerüljön az az idıpont, amikor a hatóság elektronikus levélcímére küldött beadványokat a hatóság képes lett volna fogadni (a beadványok elérhetıvé válása a hatóság elektronikus levélcímén). (4) A (2) bekezdés szerinti esetben a beadvány elıterjesztésére irányadó határidıt megtartottnak kell tekinteni, ha a (3) bekezdés szerint rögzített idıpont a beadvány elıterjesztésére nyitva álló határidın belül volt. 17. Az érkeztetésrıl szóló elektronikus visszaigazolásban foglalt érkeztetı számot - ha jogszabály eltérıen nem rendelkezik - a hatóság e rendelet mellékletében meghatározott szerkezet szerint képezi. 18. (1) A hatóság az elektronikusan aláírt beadvány aláírásának érvényességét a) nem párbeszédre épülı elektronikus ügyintézés esetén a Ket a (1) bekezdésének második mondata szerinti határidın belül, b) párbeszédre épülı elektronikus ügyintézés esetén, ha az aláíráshoz tartozó tanúsítvány kapcsán a hitelesítésszolgáltató biztosítja a tanúsítvány állapot (visszavonási nyilvántartás) folyamatos (on-line) közzétételét, az ügyfél által végezni kívánt eljárási cselekmény elvégzését megelızıen, c) párbeszédre épülı elektronikus ügyintézés esetén - ide nem értve a b) pontban foglalt esetet - a személyes adathoz, illetve adó-, bank-, biztosítási vagy értékpapírtitokhoz való hozzáférés biztosítását megelızıen, illetve d) párbeszédre épülı elektronikus ügyintézés során egyéb eljárási cselekmény esetén - ide nem értve a b) és c) pontban foglaltakat - a kérelemnek helyt adó érdemi határozat meghozataláig ellenırzi. (2) A hatóság az elektronikus aláírás ellenırzése során megvizsgálja, hogy az elektronikus aláírás a külön jogszabályban foglalt követelményeknek megfelel-e. (3) A hatóság a feladót tájékoztatja az azonosítás sikertelenségérıl és hiánypótlásra hívja fel, ha az elektronikus beadvány a Ket ának (2) bekezdése szerint értelmezhetı, de a) az elektronikus beadványon elhelyezett elektronikus aláírás nem érvényes, b) az elektronikus beadványon elhelyezett elektronikus aláírás nem felel meg a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek, c) az elektronikus aláírással hitelesített azonosító adatok nem egyeznek meg az elektronikus beadványban foglalt adatokkal, vagy d) az elektronikus beadvány az azonosításhoz szükséges adatokat nem tartalmazza. 19. (1) A hatóság az elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum fogadását követıen az elektronikus aláírás érvényességének ellenırzéséig megvizsgálja, hogy az elektronikus aláírás tartalmaz-e idıbélyegzıt annak alátámasztására, hogy az az idıbélyegzıben rögzített idıpont elıtt készült.

5 (2) Ha az elektronikus aláírás az (1) bekezdés szerint idıbélyegzıt nem tartalmaz, a hatóság azt haladéktalanul kiegészíti idıbélyegzıvel vagy elektronikus aláírással hitelesített saját idıjelzésével. 20. (1) A hatóság nem köteles az elektronikusan aláírt beadvány feladóját hiánypótlásra felhívni vagy egyébként a feladót értesíteni, ha az elektronikus beadvány átvételét követıen kiderül, hogy az biztonsági kockázatot jelent, és ezért az elektronikus beadvány átvételét meg kellett volna tagadnia. (2) Ha a hatóság a Ket ának (2) bekezdése szerint értelmezhetı, elektronikus aláírással ellátott beadvány feladóját nem tudja hiánypótlásra felhívni, a beadványt az értesítési cím hiányára utaló záradékkal ellátja, majd a beadványt - a záradékkal együtt - szervezeti aláírással látja el. (3) Ha az elektronikus beadványon elhelyezett elektronikus aláírás érvényes és a 18. (2) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelel, a hatóság az ügyfél elektronikus aláírását idıbélyegzıvel vagy elektronikus aláírással hitelesített saját idıjelzésével látja el. 21. (1) Ha az ügyfél a kérelem benyújtásával egyidejőleg azt kérte, a hatóság biztosítja az általa befogadott és szervezeti aláírásával ellátott kérelem ügyfél által megadott elektronikus levélcímre történı megküldését vagy annak a hatóság elektronikus szolgáltatási felületérıl biztonságos csatornán keresztül az azonosított ügyfél részérıl történı letöltését. Ha a hatóság mindkét megoldás alkalmazhatóságát biztosítja, az alkalmazásra kerülı megoldásról az ügyfél dönt. (2) A központi rendszeren keresztül nyújtott elektronikus ügyintézés esetén a hatóság által befogadott és szervezeti aláírással ellátott dokumentumnak minısül az ügyfél által küldött és a központi rendszer által befogadott azon dokumentum, melyet az ügyfél a központi rendszerrıl szóló külön jogszabály szerinti tartós tárába feltöltött. Az elektronikus dokumentum ügyféllel való közlése 22. (1) A (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével az az elektronikus dokumentum minısül elektronikus úton közöltnek, amelyet a) a hatóság az ügyfél ügyfélkapuban regisztrált levélcímére elektronikusan megküldött, b) a hatóság az ügyfél beadványában megadott elektronikus feladói címére vagy - ha a beadvány ilyet tartalmazott - válaszcímére elektronikusan megküldött, c) párbeszédre épülı elektronikus ügyintézés esetén az ügyfél azonosítását követıen a kapcsolat idıtartama alatt biztosított külön értesítési szolgáltatás révén közölt az ügyféllel, vagy d) a hatóság az ideiglenes tárolóhely szolgáltatást igénybe vevı ügyfél számára az ideiglenes tárolóhelyben elhelyezett. (3) A visszaigazolásban az ügyfélnek meg kell jelölnie a fogadott elektronikus dokumentum közlésben rögzített azonosítóját. Az (1) bekezdés c) és d) pontjában foglalt esetben a visszaigazolás szükséges tartalmát a hatóság adja meg. Elektronikus levélcímre küldött elektronikus dokumentum esetén az ügyfél úgy is eleget tehet a visszaigazolási kötelezettségének, hogy a hatóság által számára megküldött elektronikus dokumentumnak legalább azt a részét, amely az ügyféllel közölt elektronikus dokumentum azonosítóját tartalmazza, visszaküldi a hatóságnak. (4) A hatóság - a többi elektronikus beadvány fogadására szolgáló elektronikus levélcímtıl eltérı - önálló elektronikus levélcímet használ a visszaigazolások fogadására. (5) Az ügyfél a visszaigazolást a (4) bekezdésben meghatározott elektronikus levélcímre köteles küldeni. (6) Amennyiben a hatóság az ügyfél számára a (2) bekezdés szerinti - elektronikus dokumentumot küld, és az elektronikus levél továbbítására használt eljárás biztosítja a hatóság számára a válaszcím meghatározását, a hatóság válaszcímként a (4) bekezdésben meghatározott elektronikus levélcímet jelöli meg. (7) Az ügyfél által elküldött visszaigazolásról a hatóság visszaigazolást nem küld. 23. Ha a hatóság közlése több részbıl áll (különösen elektronikus levélhez főzött kiegészítés, csatolmány és más elektronikus dokumentumot is beágyazó elektronikus dokumentum közlés esetén) a hatóság vagy a közlés egészét vagy a közlés minden hitelesítést igénylı részét külön látja el szervezeti vagy minısített aláírással. V. Fejezet AZ ELEKTRONIKUS ÉS A HAGYOMÁNYOS ÜGYINTÉZÉS KAPCSOLATA A hagyományos és elektronikus ügyintézés összekapcsolását biztosító eljárások 24. (1) A hagyományos és elektronikus ügyintézés összekapcsolását biztosító eljárások: a) papíralapú dokumentumról elektronikus másolat - külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelı - készítése; b) elektronikus dokumentumról papíralapú másolat szerinti - készítése; c) elektronikus adathordozón nem elektronikus úton benyújtott elektronikus dokumentumról elektronikus másolat szerinti - készítése. (2) Jogszabály eltérı rendelkezése hiányában nem követelhetı meg az ügyféltıl, hogy ugyanazon beadványát az (1) bekezdésben meghatározott módok közül egyidejőleg több módon küldje meg a hatóságnak. (3) Az elektronikus dokumentum 26. vagy 27. rendelkezései szerint készített másolatának joghatása a közigazgatási hatósági eljárás során megegyezik az eredeti elektronikus dokumentuméval. (4) Ha az elektronikus ügyintézés papír alapon vagy elektronikus adathordozón érkezett beadvány elektronikus másolatán alapul, az elektronikus másolatot készítı hatóság köteles más hatóság megkeresésére az elektronikus másolat alapjául szolgáló beadvány eredeti példányához annak az iratkezelés általános szabályai szerinti selejtezéséig hozzáférést biztosítani. 25. (1) A hatóság akkor is készíthet és tárolhat elektronikus formában valamely iratot, ha azt az ügyfél részére eredetiben papír alapon küldi meg, különösen ha azt az ügyfél kérte vagy jogszabály postai kézbesítést ír elı.

6 (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a hatóság az elektronikus formában kiadmányozott iratra feljegyzi, hogy az az ügyfél számára papír alapon lett eredetiben megküldve. Az elektronikus dokumentumról készített papíralapú másolat 26. (1) Ha az elektronikus dokumentum papír alapon történı megjelenítésének mőszaki feltételei adottak, a másolatban rögzíteni kell: a) az elektronikus dokumentum szöveges és ábrázolt tartalmát; b) a kiadmányozó személy, valamint a hatóság nevének és az aláírás idıpontjának szöveges megjelenítését, szervezeti aláírással ellátott elektronikus dokumentum esetén a szervezeti aláíráshoz tartozó tanúsítvány szerint az aláírót meghatározó adatokat; c) záradékban az elektronikus dokumentum azonosítására vagy a másolat készítésére vonatkozó azon adatokat (metaadatokat), amelyek az elektronikus dokumentum tartalmából egyébként nem állapíthatóak meg, de a másolatot kérı szempontjából jelentıséggel bírnak, és azoknak a másolatot kérı tudomására jutása az eljárás eredményességét nem veszélyezteti; d) az elektronikus dokumentumban foglaltakkal egyezı tartalmú irat záradék szöveget. (2) Ha az elektronikus dokumentum jellemzıire tekintettel a papíralapú másolat nem tartalmazza az elektronikus dokumentum (1) bekezdés a) pontja szerinti teljes tartalmat, (1) bekezdés d) pontja szerinti záradék helyett azt kell feltüntetni, hogy a másolat a készítésének alapjául szolgáló elektronikus dokumentumot csak részben tartalmazza. (3) Amennyiben az eljárás során egyes eljárási cselekményeket elektronikus úton nem lehet végezni, azok elvégzéséhez a papíralapú másolatot kell felhasználni. (4) Az ügy elektronikus dokumentumainak olyan hatósághoz történı továbbítása esetén, ahol az elektronikus dokumentum használatának feltételei nem biztosítottak, az elektronikus dokumentumot továbbító hatóság az elektronikus dokumentumról papíralapú másolatot köteles készíteni és küldeni. (5) Ha az elektronikus dokumentum jellemzıire tekintettel arról papíralapú másolat nem készíthetı vagy a készített papíralapú másolat a (2) bekezdés szerint nem tartalmazza az elektronikus dokumentum teljes tartalmát, a (3) és (4) bekezdés szerinti esetben a másolatot készítı hatóság - ha az mőszakilag megvalósítható - olyan papíralapú kivonatot készít az elektronikus dokumentumról, amely alkalmas a (3) és (4) bekezdés szerinti felhasználásra. A másolatot készítı hatóság ilyen esetben az elektronikus dokumentum használatának feltételeivel nem rendelkezı hatóság biztosítja számára az elektronikus dokumentum megismerését. Elektronikus adathordozón benyújtott beadványról készített elektronikus másolat 27. Amennyiben a hatóság elektronikus adathordozón benyújtott beadványt is fogad, az értelmezhetıség feltételeinek megfelelı elektronikus adathordozón benyújtott beadványról a benyújtással egyidejőleg, a beadványt benyújtó személy jelenlétében olyan elektronikus másolatot készít, amelyben az adathordozón rögzített elektronikus beadványon túl a hatóság a) nyilatkozik a másolat és az elektronikus adathordozón rögzített beadvány azonosságáról, b) megadja az elektronikus adathordozó azonosításához szükséges adatokat, valamint c) a fentieket elektronikus aláírással igazolja, ideértve a személy által felügyelt automatizált aláírást is. VI. Fejezet A KÉPVISELETI JOG IGAZOLÁSA ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS SORÁN 28. (1) Elektronikus ügyintézés során a meghatalmazáson alapuló képviseleti jogot a hagyományos úton történı eljárásra és az elektronikus dokumentumokra irányadó általános szabályok szerint okirattal, valamint a hatóság által e célból biztosított külön elektronikus módon lehet igazolni. (2) Elektronikus ügyintézés során való eljárásra jogi képviselıt úgy lehet elektronikus dokumentummal meghatalmazni, ha magából a meghatalmazásból kitőnik a jogi képviselı elektronikus aláíráshoz használt tanúsítványának azonosítója vagy ügyfélkapu használata esetén az ügyfél és a jogi képviselı neve és elektronikus levélcíme is. (3) A közigazgatási hatósági eljárásban nem lehet az ügyfél képviseletére vonatkozó jogosultságot önmagában, kizárólag az elektronikus aláírási tanúsítványban megjelenített képviseleti jogosultságra alapozva elfogadni. (4) A (3) bekezdésben foglalt korlátozás nem zárja ki, hogy a hatóság elfogadjon az aláírás létrehozó eszközön elhelyezett, de aláírás létrehozó adatnak nem minısülı, önálló kriptográfiai magánkulcshoz kapcsolódó tanúsítványban rögzített képviseleti jogosultságot. 29. (1) A jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet képviseletére vonatkozó jogosultságot nem kell külön igazolni, ha a képviseleti jogosultság a jogi személyre vagy jogi személyiség nélküli más szervezetre vonatkozó közhiteles, elektronikus úton elérhetı nyilvántartásból megállapítható. Ebben az esetben a természetes személy képviselınek meg kell adnia a nyilvántartás megjelölését és a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet nyilvántartásbeli azonosítására szolgáló adatot. (2) A hatóság az (1) bekezdés szerinti adatok alapján ellenırzi a természetes személy képviseleti jogának fennállását. Ha a képviseleti jog a megjelölt nyilvántartásból nem állapítható meg, a hatóság errıl a természetes személy képviselıt tájékoztatja, és - határidı tőzésével - felhívja az ügyfelet a képviseleti jog igazolására. (3) A jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet képviseletével összefüggésben a hatóságnak biztosítania kell a több azonosított természetes személy általi együttes képviselet lehetıségét. VII. Fejezet EGYES PAPÍRALAPÚ DOKUMENTUMOK KEZELÉSRE ÉPÜLİ SZABÁLYOK ALKALMAZÁSA ELEKTRONIKUS DOKUMENTUM ESETÉN Az elektronikus dokumentum zárt kezelése

7 30. (1) A tanú személyazonosító adatainak zárt kezelése esetén a Ket ának (5) bekezdésében meghatározott lezárt és lepecsételt borítékkal egyenértékő megoldásnak kell tekinteni az olyan informatikai megoldást, amely csak a törvényben meghatározott személyek részére teszi megismerhetıvé a zárt kezeléső adatokat. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott megoldás különösen a külön jogszabály szerinti követelményeknek megfelelı rejtjelezés és rejtjelezett formában történı tárolás, amely biztosítja, hogy a rejtjelezett elektronikus dokumentumból az eredeti elektronikus dokumentumot kizárólag a megismerésre jogosult részére lehet visszaállítani. (3) A (2) bekezdés szerinti rejtjelezést a hatósághoz mint szervezethez és nem meghatározott természetes személyhez rendelt rejtjelezı kulcs útján kell elvégezni. Az elektronikus dokumentumra történı rávezetés, feljegyzés, kijavítás, záradékolás, felülhitelesítés 31. (1) Ahol jogszabály valamely jognak, döntésnek, ténynek vagy más adatnak iratra történı feljegyzését vagy rávezetését rendeli el, illetve valamely irat záradékolásáról vagy kijavításáról rendelkezik (e bekezdésben a továbbiakban együttesen: adat feljegyzése), azon érteni kell a feljegyzéssel érintett, módosított elektronikus dokumentumot is, ha a módosított elektronikus dokumentumból egyértelmően kitőnik a) az eredeti elektronikus dokumentum teljes tartalma, b) a feljegyzés ténye, és c) a feljegyzés tartalma. (2) A külföldön kiállított, a Ket ának (2) bekezdése szerinti okiratot tartalmazó elektronikus dokumentumra a külképviseleti hatóság a diplomáciai felülhitelesítést úgy vezeti rá, hogy az elektronikus dokumentumot saját elektronikus aláírásával látja el. VIII. Fejezet AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS EGYÉB SZABÁLYAI Elektronikus ügyintézés más elektronikus eszközök igénybevételével 32. (1) A hatóság csak akkor alkalmazhat a Ket a szerinti, telefonnak és telefaxnak nem minısülı más elektronikus eszközt az ügyféllel való kapcsolattartásra, ha a) az adott elektronikus eszköz használata kapcsán teljesülnek a II. fejezetben meghatározott feltételek, b) az ügyfél kérelmére indult eljárásban a más elektronikus eszköz útján továbbított adatok az eljárás során elvégzendı eljárási cselekmény elıkészítésére szolgálnak, és ezen eljárási cselekmény elvégzését megelızıen a hatóság az ügyfelet a II. fejezet szerint vagy hagyományos úton azonosítja, vagy c) egyébként azt a Ket a szerint jogszabály egy adott eljárásban külön lehetıvé teszi. (2) A hatóság lehetıvé teheti a korábban már igazolt személyazonosságú ügyfél részére, hogy - a közlés terjedelmétıl függıen - kérelmére szöveges üzenetközvetítési szolgáltatás útján is továbbítson bármely, az ügyfélnek szóló hatósági közlést. (3) Az ügyfél tájékoztatására és értesítésére vonatkozó hatósági közlés esetén - az ügyfél külön kérésére - a hatóság mellızheti az (1) bekezdés szerinti más elektronikus eszközön kívüli módon történı közlést, ha igazolható a hatósági közlésnek ügyfélhez történı megérkezése. Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos ügyfélszolgálat 33. (1) A hatóság - elektronikus tájékoztató szolgáltatása keretében - köteles a kormányzati portálon vagy internetes honlapján tájékoztatni az ügyfelet arról, hogy az elektronikus ügyintézés elektronikus jellegébıl adódó problémákkal kapcsolatban - különösen a hatóság elektronikus úton történı elérhetetlensége, az ügyfél által megadott adatok sérülése, az ügyfél által küldött elektronikus dokumentum értelmezhetetlennek vagy biztonsági kockázatot jelentınek minısítése esetén - hol tehet bejelentést, és a bejelentések kivizsgálására mely eljárás szerint és határidın belül kerül sor. (2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentések fogadására és kivizsgálására a hatóság külön személyt vagy szervezeti egységet jelöl ki. A bejelentéseket a hatóság a közzétett idıtartamon belül kivizsgálja, amely idıtartam azonban nem lehet hosszabb, mint 15 nap. A kivizsgálás eredményérıl a hatóság az ügyfelet írásban tájékoztatja. Az automatizált egyedi döntés részletes szabályai 34. A Ket ának (9) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése esetén automatizált egyedi döntést olyan eljárás útján kell személy által felügyelt automatizált aláírással ellátni, amely biztosítja a) a döntés szövegének az aláíró személy részére az aláírást megelızıen történı megjelenítését, és b) egyazon személy által felügyelt automatizált aláírási sorozatban fellépı mőszaki hiba esetén a teljes sorozat megismétlését. Adatszolgáltatással kapcsolatos nyilvántartási kötelezettség 35. (1) A hatóság az egyes ügyfelekre vonatkozó, külön jogszabály alapján fennálló adatszolgáltatási kötelezettségének elektronikus úton történı teljesítése esetén tételesen rögzíti az adatszolgáltatást kérı szerv és személy azonosító adatait, az adatszolgáltatás tárgyát, tartalmát, jogalapját, valamint idıpontját. (2) A hatóságnak gondoskodnia kell arról, hogy az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást megelızıen ügyintézıje vagy automatizált eljárás útján ellenırizze az adatszolgáltatás jogi feltételeinek meglétét. 36. Hatósági bizonyítvány kiállítása a hatóság rendelkezésére álló elektronikus dokumentumról 37. A hatóság az ügyfél kérelmére hatósági bizonyítványt állít ki az elektronikus ügyintézés során keletkezett egyes elektronikus dokumentumokkal kapcsolatos olyan, az ügyfél számára megismerhetı és jelentıséggel bíró nyilvántartási bejegyzésekrıl, amelyek nem képeznek önálló iratot (különösen az érkeztetı könyv vagy az iktatókönyv bejegyzései). Az elektronikus őrlap kötelezı tartalma 38. (1) Amennyiben jogszabály valamely eljárási cselekmény végzéséhez elektronikus őrlapot rendszeresít, annak tartalmaznia kell a következıket: kéri-e az ügyfél a) kérelmére indult eljárásban a Ket ának (9) bekezdésében meghatározott tájékoztatást; b) a hatóság döntésének hagyományos úton történı kézbesítését [Ket a (3) bekezdésének c) pontja];

8 c) azt, hogy a hatóság a döntés tényérıl csak elektronikus értesítést küldjön, és a döntését a 36. szerinti ideiglenes tárolóhelyre továbbítsa; és d) a beküldött elektronikus őrlap 21. szerinti visszaküldését. (2) Ha az elektronikus őrlap használata esetén az ügyfél azonosítása a legalább fokozott biztonságú, a közigazgatásban használható elektronikus aláírása alapján történik, az aláírandó elektronikus őrlapot olyan egyedi őrlap azonosítóval (sorszámmal, idıjelzéssel stb.) kell ellátni, amely kizárja az elektronikus aláírással ellátott őrlap ismételt felhasználását. IX. Fejezet FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEK ELEKTRONIKUS TELJESÍTÉSE 39. (1) Az illeték- vagy az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére kötelezett az eljárás megindításával összefüggésben keletkezı fizetési kötelezettségét államigazgatási eljárási illeték esetében a Magyar Államkincstárnál vezetett eljárási illetékbevételi számla javára, igazgatási szolgáltatási díj esetében a vonatkozó jogszabályban megjelölt számla javára átutalással teljesíti. A banki átutalás közlemény rovatában, illetve a készpénz-átutalási megbízás befizetıazonosító rovatában fel kell tüntetni az eljáró szerv által adott ügyazonosító számot az eljárási illeték elızetes megfizetésének esetét kivéve. Lehetıség van az eljárási illeték elızetes - az eljárás megindítását (kérelem elıterjesztését) megelızıen történı - megfizetésére készpénz-átutalási megbízással. (2) Az ügyazonosító szám az eljárási illeték esetében a Magyar Államkincstár által kiadott, az eljáró szervet azonosító intézményazonosító számból és az eljáró szerv által megadott ügyszámból áll a Magyar Államkincstár által meghatározott formátum szerint. Az ügyazonosító az igazgatási szolgáltatási díj esetében az eljáró szerv által megadott szám. (3) Az eljárási illeték elızetes megfizetését az eljárás megindításakor - a készpénz-átutalási megbízás feladóvevényén szereplı azonosító szám (8 számjegyő azonosító), a megfizetett eljárási illeték összegének és a befizetés idıpontjának feltüntetésével - közölni kell az eljáró szervvel. (4) Az eljárási illetéket, ha azt az eljárás megindítását (kérelem elıterjesztését) megelızıen nem fizették meg, illetve - ha az igazgatási szolgáltatási díjról szóló jogszabály másként nem rendelkezik - az igazgatási szolgáltatási díjat legkésıbb az ügyazonosító ügyfél általi megismerését követı munkanapon kell megfizetni. (5) Amennyiben az illeték (igazgatási szolgáltatási díj) megfizetése a (4) bekezdésben meghatározott idıpontig nem történt meg, akkor az eljáró szerv felhívja az ügyfelet, hogy nyolc napon belül fizesse meg az eljárásért fizetendı eljárási illetéket (igazgatási szolgáltatási díjat). A fizetési kötelezettség mértékérıl, módjáról és határidejérıl, valamint a mulasztás jogkövetkezményérıl a hatóság a kérelmezıt egyidejőleg tájékoztatja. (6) A Magyar Államkincstár az (1) bekezdés szerinti eljárási illeték befizetéseket a vonatkozó jogszabályok alapján tartja nyilván és kezeli. Az ügyazonosító számot tartalmazó befizetés megtörténtérıl az ügyazonosító számot a megfizetett illeték összegét és az átutalás (befizetés) idıpontját tartalmazó listát küld az eljáró közigazgatási szerv részére, mely a reá irányadó szabályok alapján az ügyfél által benyújtott hagyományos vagy elektronikus dokumentumra vagy őrlapra a befizetett összeget felvezeti. (7) Az eljárási illeték elızetes megfizetésével indított ügyben az eljáró szerv a befizetés tényét a Magyar Államkincstár megkeresésével - a 8 számjegyő azonosító szám feltüntetése mellett - ellenırzi. A Magyar Államkincstár a megkeresésre - a 8 számjegyő azonosító szám alapján - közli a megfizetett illeték összegét, a megfizetés idıpontját és azt a tényt, hogy az adott azonosító számra érkezett-e korábban megkeresés más szervtıl. Az eljáró közigazgatási szerv nyilvántartást vezet az ügyfél által közölt 8 számjegyő azonosító számról, a megfizetett összeg nagyságáról, a befizetés idıpontjáról. Ha a befizetés nem történt meg vagy a Magyar Államkincstár közli, hogy az azonosító számra más szervtıl már érkezett megkeresés, akkor az eljáró szerv az (5) bekezdésben foglaltak értelemszerő alkalmazásával jár el. (8) Amennyiben jogszabály az igazgatási szolgáltatási díj fizetési kötelezettség esetén azt lehetıvé teszi, legkésıbb a közigazgatási eljárást lezáró határozat személyes átvételével egyidejőleg fizethetı meg az igazgatási szolgáltatási díj a jogszabályban meghatározott módon. 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeirıl A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérıl szóló évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 35/A. -a (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeirıl a Kormány a következıket rendeli el: I. Fejezet Általános rendelkezések A rendelet hatálya 1. (1) E rendelet hatálya a közfeladatot ellátó szervekre és - a (2) bekezdésben foglalt korlátozással - azok irattári anyagára terjed ki. E rendelet határozza meg a közfeladatot ellátó szervekhez beérkezı és az ott keletkezett papír alapú és elektronikus köziratok (a továbbiakban: irat) kezelésének egységes követelményeit, továbbá a központi államigazgatási szervek, az önkormányzati hivatalok és az önkormányzati társulások iratkezelési szabályzatai végrehajtásának ellenırzési rendjét. (2) E rendelet rendelkezéseit a minısített iratokra és azok kezelési rendjére külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) A köziratok kezelésének szakmai irányításáért felelıs miniszter (a továbbiakban: miniszter) e feladatkörét a Kormányzati Iratkezelési Felügyelet (a továbbiakban: KIF) útján látja el. Értelmezı rendelkezések 2. E rendelet alkalmazásában

9 1. átmeneti irattár: a közfeladatot ellátó szerv által az iktatóhelyhez kapcsolódóan kialakított olyan irattár, amelyben az irattári anyag meghatározott idıtartamú átmeneti, selejtezés vagy központi irattárba adás elıtti ırzése történik; 2. átadás: irat, ügyirat vagy irategyüttes kezelési jogosultságának dokumentált átruházása; 3. beadvány: valamely szervtıl vagy személytıl érkezı papíralapú vagy elektronikus irat; 4. csatolás: iratok, ügyiratok átmeneti jellegő összekapcsolása; 5. elektronikusan aláírt irat: az elektronikus aláírásról szóló évi XXXV. törvényben meghatározott, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalt irat; 6. elektronikus tájékoztatás: olyan kiadmánynak nem minısülı elektronikus dokumentum, amely az iktatási számról, az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidırıl, az ügy ügyintézıjérıl és az ügyintézı hivatali elérhetıségérıl értesíti az ügyfelet; 7. elektronikus visszaigazolás: olyan kiadmánynak nem minısülı elektronikus dokumentum, amely az elektronikus úton érkezett irat átvételérıl és az érkeztetés sorszámáról értesíti annak küldıjét; 8. elıadói ív: az üggyel, a szignálással, a kiadmányozással, az ügyintézéssel és az iratkezeléssel kapcsolatos információkat hordozó, az ügyirat elválaszthatatlan részét képezı, illetve azzal közös adatbázisban kezelt iratkezelési segédeszköz; 9. expediálás: az irat kézbesítésének elıkészítése, a küldemény címzettjének (címzettjeinek), adathordozójának, fajtájának, a kézbesítés módjának és idıpontjának meghatározása; 10. érkeztetés: minimálisan az érkezett küldemény sorszámának, küldıjének, az érkeztetés dátumának és könyvelt postai küldeménynél a küldemény postai azonosítójának (különösen kód, ragszám) nyilvántartásba vétele; 11. gépi adathordozó: külön jogszabályban meghatározott, az ügyfél-hivatal, illetve a hivatal-ügyfél kommunikációra felhasználható, valamint az elektronikus adat tárolására alkalmas eszköz; 12. iktatás: az irat nyilvántartásba vétele, iktatószámmal történı ellátása az érkeztetést vagy a keletkezést követıen az iktatókönyvben, az iraton és az elıadói íven; 13. iktatókönyv: olyan nem selejtezhetı, hitelesített iratkezelési segédeszköz, amelyben az iratok iktatása történik; 14. iktatószám: olyan egyedi azonosító, amellyel a közfeladatot ellátó szerv látja el az iktatandó iratot; 15. iratkölcsönzés: az irat visszahozatali kötelezettség melletti kiadása az irattárból; 16. irattári tétel: az iratképzı szerv vagy személy ügykörének és szervezetének megfelelıen kialakított legkisebb - egyéni irattári ırzési idıvel rendelkezı - irattári egység, amelybe több egyedi ügy iratai tartozhatnak; 17. irattári tételszám: az iratnak az irattári tervben meghatározott tárgyi csoportba és iratfajtába sorolását, selejtezhetıség szerinti csoportosítását meghatározó kód; 18. irattárba helyezés: az ügyirat irattári tételszámmal történı ellátása és irattárban történı dokumentált elhelyezése, illetve kezelési jogának átadása az irattárnak az ügyintézés befejezését követı vagy annak felfüggesztése alatti átmeneti idıre; 19. kezelési feljegyzések: az ügyirat vagy az egyes irat kezelésével kapcsolatos, ügykezelınek szóló vezetıi vagy ügyintézıi utasítások; 20. kézbesítés: a küldeménynek kézbesítı szervezet, személy, adatátviteli eszköz útján történı eljuttatása a címzetthez; 21. központi irattár: a közfeladatot ellátó szerv több szervezeti egysége irattári anyagának selejtezés vagy levéltárba adás elıtti ırzésére szolgáló irattár; 22. küldemény: az irat vagy tárgy - kivéve a reklámanyag, sajtótermék, elektronikus szemét -, amelyet kézbesítés céljából burkolatán vagy a hozzá tartozó listán címzéssel láttak el; 23. küldemény bontása: az érkezett küldemény biztonsági ellenırzése, felnyitása, olvashatóvá tétele; 24. levéltárba adás: a lejárt irattári ırzési idejő, maradandó értékő iratok teljes és lezárt évfolyamainak átadása az illetékes közlevéltárnak; 25. másodlat: az eredeti irat egyik hiteles példánya, amelyet az elsı példánnyal azonos módon hitelesítettek; 26. másolat: az eredeti iratról szöveg-azonos és alakhő formában, utólag készült egyszerő (nem hitelesített) vagy hiteles (hitelesítési záradékkal ellátott) irat; 27. megsemmisítés: a kiselejtezett irat végleges, a benne foglalt információ helyreállításának lehetıségét kizáró módon történı hozzáférhetetlenné tétele, törlése; 28. mellékelt irat: az iratnak nem szerves része, tartozéka, attól - mint kísérı irattól - elválasztható; 29. melléklet: valamely irat szerves tartozéka, annak kiegészítı része, amely elválaszthatatlan attól; 30. naplózás: az elektronikus iratkezelési rendszerben, a kezelt adatállományokban bekövetkezett események meghatározott körének regisztrálása; 31. selejtezés: a lejárt megırzési határidejő iratok kiemelése az irattári anyagból és megsemmisítésre történı elıkészítése; 32. szerelés: ugyanahhoz az ügyirathoz tartozó ügyiratdarabok (elı- és utóiratok) végleges jellegő összekapcsolása, amelyet az iktatókönyvben és az iratokon egyaránt jelölni kell; 33. szignálás: az ügyben eljárni illetékes szervezeti egység és/vagy ügyintézı személy kijelölése, az elintézési határidı és a feladat meghatározása; 34. továbbítás: az ügyintézés során az irat eljuttatása az egyik ügyintézési ponttól a másikhoz, amely elektronikusan tárolt irat esetén megvalósulhat az irathoz való hozzáférés lehetıségének biztosításával is; 35. ügyintézı: az ügy intézésére kijelölt személy, az ügy elıadója, aki az ügyet döntésre elıkészíti; 36. ügyirat: egy ügyben keletkezett valamennyi irat; 37. ügykör: a szerv vagy személy feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek meghatározott csoportja; 38. kezdıirat: az ügyben keletkezett elsı irat, az ügy indító irata; 39. savmentes doboz: lignint, savas adalékanyagot és színezéket nem tartalmazó, papírból készített tárolóeszköz.

10 Az iratkezelés szabályozása 3. (1) (2) Az irattári terv az iratkezelési szabályzat kötelezı mellékletét képezi, melyet évente felül kell vizsgálni, és az irattári tervet alkalmazó szerv (szervek) feladat- és hatáskörében bekövetkezett változás vagy az ırzési idı megváltozása esetén módosítani kell. (3) A szerv vezetıje a szerv szervezeti és mőködési szabályzatában határozza meg az iratkezelés szervezeti rendjét, az iratkezelésre, valamint az azzal összefüggı tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatásköröket, továbbá kijelöli az iratkezelés felügyeletét ellátó vezetıt. Az iratkezelés felügyelete a szerven belül 5. Az iratkezelési szabályzatban foglaltak végrehajtásáért, a szervezeti, mőködési és ügyrendi szabályok, az alkalmazott informatikai eszközök és eljárások, valamint az irattári tervek és iratkezelési elıírások folyamatos összhangjáért, az iratok szakszerő és biztonságos megırzésére alkalmas irattár kialakításáért és mőködtetéséért, továbbá az iratkezeléshez szükséges egyéb tárgyi, technikai és személyi feltételek biztosításáért, felügyeletéért a közfeladatot ellátó szerv vezetıje felelıs. 6. A közfeladatot ellátó szervek iratkezelését úgy kell megszervezni, hogy a szervhez érkezett, ott keletkezı, illetve onnan továbbított irat: a) azonosítható, fellelési helye, útja követhetı, ellenırizhetı és visszakereshetı legyen; b) tartalma csak az arra jogosult számára legyen megismerhetı; c) kezeléséért fennálló személyi felelısség egyértelmően megállapítható legyen; d) szakszerő kezeléséhez, nyilvántartásához, kézbesítéséhez, védelméhez megfelelı feltételek biztosítva legyenek; e) a beérkezett iratok megváltoztathatatlansága biztosítva legyen; f) a rendszeres selejtezés elvégzésével az irattári iratanyag felesleges felhalmozódása megelızhetı, a maradandó értékő iratok megırzése biztosított legyen; g) az ügyintézéshez, a döntések elıkészítéséhez, a szervezet rendeltetésszerő mőködéséhez megfelelı támogatást biztosítson. 7. Az iratkezelés felügyeletével megbízott vezetı gondoskodik: a) az iratkezelési szabályzat végrehajtásának rendszeres ellenırzésérıl, intézkedik a szabálytalanságok megszüntetésérıl, szükség esetén kezdeményezi a szabályzat módosítását; b) az iratkezelést végzı, vagy azért felelıs személyek szakmai képzésérıl és továbbképzésérıl; c) az iratkezelési segédeszközök (iktatókönyv, név- és tárgymutató, kézbesítıkönyv, iratminták és formanyomtatványok, számítástechnikai programok, adathordozók stb.) biztosításáról; d) az elektronikus iratkezelési szoftver hozzáférési jogosultságainak, az egyedi azonosítóknak, a helyettesítési jogoknak, a külsı és a belsı név- és címtáraknak naprakészen tartásáról, az üzemeltetési és adatbiztonsági követelményekrıl, és azok betartásáról; e) a hivatalos és személyes elektronikus postafiókok szabályozott mőködésérıl; f) egyéb jogszabályokban meghatározott iratkezelést érintı feladatokról. 8. (1) A közfeladatot ellátó szerv vezetıje, illetıleg tevékenységi körében iratkezelési feladatokat ellátó vezetı, ügyintézı, ügykezelı köteles gondoskodni az iratkezelési szoftver által kezelt adatok biztonságáról, s megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az üzembiztonsági, adatvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. (2) Az iratokat és az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, valamint a megsemmisülés és sérülés ellen. A szerv vezetıje köteles az üzemeltetés és az adatbiztonság olyan szabályozására, amely alapján a feladatok, hatáskörök pontosan meghatározásra kerülnek és végrehajthatók. II. Fejezet Az irattári terv Az irattári tételek kialakítása 10. (1) Az ügyiratokat és a nem iktatással nyilvántartott egyéb irategyütteseket - a szerv ügyköreit az azonos tárgyú egyedi ügyekig lemenı részletességgel felsoroló jegyzék segítségével - tárgyi alapon kell tételekbe sorolni. Az irattári tétel egy vagy több tárgykör (ügykör) irataiból is kialakítható, annak figyelembevételével, hogy: a) egy irattári tételbe csak azonos értékő, levéltári megırzést igénylı vagy meghatározott idıtartam eltelte után selejtezhetı iratok sorolhatók be; b) az egyes irattári tételek megfelelı alapul szolgálnak az éves ügyiratforgalmi és hatósági statisztikai adatszolgáltatáshoz; c) a szerv hatékony mőködtetése egy adott funkciót illetıen az ügykörök milyen mélységő áttekintését igényli. (2) Külön irattári tételeket lehet kialakítani iratfajta alapján a) a jogszabályban vagy belsı utasításban elıírt, különbözı célú és adattartalmú nyilvántartásokból; b) az a) pont szerinti nyilvántartások alapirataiból, ha azokat külön irattári egységként kell kezelni; c) a választott testületek, bizottságok, valamint a szerv mőködése szempontjából meghatározó jelentıségő, rendszeresen megtartott értekezletek irataiból (ideértve az elıterjesztéseket, a jegyzıkönyveket vagy emlékeztetıket és a határozatokat is), továbbá a belsı utasításokból. 11. (1) Az egyes irattári tételekhez kapcsolódóan meg kell határozni, hogy melyek azok az irattári tételek, amelyek iratai nem selejtezhetık, és melyek azok, amelyek iratait meghatározott idı eltelte után ki lehet selejtezni. A nem selejtezhetı irattári tételek esetében meg kell jelölni azt is, hogy melyek azok, amelyek iratait meghatározott idı eltelte után levéltárba kell adni, és melyek azok, amelyek megırzésérıl az iratképzı - határidı megjelölése nélkül - helyben köteles gondoskodni. A nem selejtezhetı és levéltárba adandó irattári tételek, továbbá a selejtezhetı irattári tételek esetében meg kell jelölni az irattári ırzés idıtartamát. A személyes adatot tartalmazó iratok ırzési és selejtezési idejét a célhoz kötött adatkezelés követelményére tekintettel kell

11 meghatározni. A nem selejtezhetı iratok levéltárba adásának határidejét az Ltv ában foglaltak figyelembevételével kell meghatározni. Az irattári terv szerkezete és rendszere 12. (1) Az irattári terv szerkezetét és rendszerét a címmel ellátott irattári tételek csoportosításával, továbbá a szerv ügykörei között meglévı tartalmi összefüggések alapján elvégzett rendszerezéssel kell kialakítani. (2) Az irattári tervet általános és különös részre kell osztani, és az irattári tételeket ennek megfelelıen kell csoportosítani. Az általános részbe a szerv mőködtetésével kapcsolatos, több szervezeti egységet is érintı irattári tételek, a különös részbe pedig a szerv alapfeladataihoz kapcsolódó irattári tételek tartoznak. (3) A szerv ügykörei között meglévı tartalmi összefüggések alapján elvégzett rendszerezés eredményeként az irattári tételeket különbözı fıcsoportokba, azon belül pedig csoportokba és alcsoportokba kell besorolni. Az irattári terv különös részén belül a fıcsoportok szervezeti egységenként is kialakíthatók. (4) A (2) és a (3) bekezdésben foglaltak szerint csoportosított, címmel ellátott és rendszerezett irattári tételeket az irattári tervben elfoglalt helyüknek megfelelı azonosítóval (irattári tételszámmal) kell ellátni. III. Fejezet Az iratok kezelésének általános követelményei Az iratok rendszerezése 13. (1) A közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek intézésének áttekinthetısége érdekében az azonos ügyre - egy adott tárgyra - vonatkozó iratokat egy irategységként, ügyiratként kell kezelni. A több fázisban intézett ügyek egyes fázisaiban keletkezett iratok ügyiraton belüli irategységnek, ügyiratdarabnak (ügydarabnak) minısülnek. (2) Az ügyiratokat, valamint a közfeladatot ellátó szerv irattári anyagába tartozó egyéb más iratokat - még irattárba helyezésük elıtt - az irattári tervben meghatározott irattári tételekbe, a tárgyi alapon, indokolt esetben iratfajta alapján kialakított irattári egységekbe kell besorolni. Az iratok nyilvántartása és az iratforgalom dokumentálása 14. (1) Az iratot a 39. -ban felsorolt adatok rögzítésével, az e célra rendszeresített papíralapú vagy elektronikus iktatókönyvben, iktatószámon kell nyilvántartani (iktatni). (2) Az iktatást olyan módon kell végezni, hogy az iktatókönyvet az ügyintézés hiteles dokumentumaként lehessen használni. (3) Az iratforgalom keretében az átadást-átvételt minden esetben úgy kell végezni, hogy egyértelmően bizonyítható legyen, ki, mikor, kinek továbbította vagy adta át az iratot. (4) Az iratok iktatásával és az iratforgalom dokumentálásával biztosítani kell, hogy az ügyintézés folyamata, és az iratok szervezeten belüli útja pontosan követhetı és ellenırizhetı, az iratok holléte pedig naprakészen megállapítható legyen. 15. Az iratkezelési folyamat szereplıit (szervezeti egység, szignáló, kiadmányozó, ügyintézı, iratkezelı) megszőnés, átszervezés és személyi változás esetén a kezelésükben lévı iratokkal, a nyilvántartások alapján tételesen el kell számoltatni, az elszámoltatásról jegyzıkönyvet kell felvenni. Az iratkezelés megszervezése 16. (1) A közfeladatot ellátó szerv adottságainak és igényeinek megfelelıen az iktatást a) központilag, egyetlen szervezeti egység vagy személy feladataként, b) osztottan, az ügyeket intézı szervezeti egységnél, vagy c) vegyes rendszerben, az a) és b) pontban foglaltak együttes alkalmazásával szervezheti meg. (2) A szerv az elintézett ügyek iratait irattárában helyezi el. 17. (1) Az iratkezelési szabályzatban az iratkezelés minden fázisára meg kell határozni azokat az elıírásokat, amelyek biztosítják a papíralapú és az elektronikus iratot egyaránt tartalmazó ügyiratok egységének megırzését, kezelhetıségét és használhatóságát. (2) Az iktatott elektronikus iratnak az irat megnyitása nélkül is azonosíthatónak kell lennie. IV. Fejezet Az iratkezelés folyamata A küldemények átvétele 18. Az Iratkezelési Szabályzatban meg kell határozni az adott szervhez érkezett küldemény - levél, távirat, fax, csomag stb. - átvételére való jogosultságot és az átvétellel kapcsolatos teendıket. Az átvétellel kapcsolatos teendık a küldemény érkezésének módja - postai vagy hivatali kézbesítés, futárszolgálat, informatikai-telekommunikációs eszköz, illetve a magánfél személyes benyújtása stb. - szerinti bontásban is meghatározhatók. 19. A küldemény átvételére jogosult: a) a címzett vagy az általa megbízott személy; b) a szerv vezetıje vagy az általa megbízott személy; c) az iratkezelést felügyelı vezetı vagy az általa megbízott személy; d) a postai meghatalmazással rendelkezı személy; e) az ügyfélszolgálati iroda munkatársa; f) hivatali munkaidın túl az ügyeleti szolgálatot teljesítı személy; g) az iratkezelési szabályzatban meghatározott elektronikus rendszer. 20. (1) A küldeményt átvevı köteles ellenırizni: a) a címzés alapján a küldemény átvételére való jogosultságát; b) a kézbesítı okmányon és a küldeményen lévı azonosítási jel megegyezıségét; c) az iratot tartalmazó zárt boríték, vagy zárt csomagolás sértetlenségét.

12 (2) Az átvevı köteles gondoskodni az egyéb jogszabályban vagy a szerv belsı szabályzatában elıírt biztonsági követelmények szerinti feladatok elvégzésérıl. 21. Az átvevı a papíralapú iratok esetében a kézbesítıokmányon olvasható aláírásával és az átvétel dátumának feltüntetésével az átvételt elismeri. Elektronikus úton érkezett küldemények esetében az átvevı a feladónak automatikusan elküldi a küldemény átvételét igazoló és az érkeztetés sorszámát is tartalmazó elektronikus visszaigazolást (átvételi nyugtát). Az azonnal és sürgıs jelzéső küldemények átvételi idejét óra, perc pontossággal kell megjelölni. Amennyiben iktatásra nem jogosult személy vagy szervezeti egység veszi át az iratot, úgy azt köteles haladéktalanul, de legkésıbb az érkezést követı elsı munkanap kezdetén a címzettnek vagy az illetékes iktatóegységnek iktatásra átadni. 22. (1) Az elektronikus úton érkezett irat átvételének és érkezésének idıpontja folyamatos mőködéső rendszerek esetén a fogadó szerv elektronikus rendszere által kiállított elektronikus visszaigazolásban (átvételi nyugtában) szereplı idıpont. (2) Nem folyamatos mőködéső rendszerek esetén a határidıt megtartottnak kell tekinteni, ha annak lejárta az üzemszünet idıszakára esik, ennélfogva az elektronikus visszaigazolást (átvételi nyugtát) a fogadó szerv az üzemszünetet követı elsı munkanapon állítja ki. (3) Egyes elektronikus úton érkezett iratok elektronikus visszaigazolása esetében külön jogszabály idıbélyegzı alkalmazását írhatja elı. 23. Sérült küldemény átvétele esetén a sérülés tényét papíralapú iratok esetében az átvételi okmányon jelölni kell, és soron kívül ellenırizni kell a küldemény tartalmának meglétét. A hiányzó iratokról vagy mellékletekrıl a küldı szervet, személyt értesíteni kell. 24. A gyors elintézést igénylı ( azonnal, sürgıs jelzéső) küldeményt azonnal továbbítani kell a címzetthez, illetıleg azt a szignálásra jogosultnak soron kívül be kell mutatni, az elektronikus iratot részére továbbítani kell. 25. (1) Az elektronikusan érkezett irat átvételét meg kell tagadni, ha az biztonsági kockázatot jelent a fogadó szerv számítástechnikai rendszerére. (2) A küldemény a fogadó szerv rendszerére biztonsági kockázatot jelent, ha a) a hatóság informatikai rendszeréhez vagy azon keresztül más informatikai rendszerhez való jogosulatlan hozzáférés célját szolgálja, vagy b) az a) pontban meghatározott informatikai rendszer üzemelésének vagy más személyek hozzáférésének jogosulatlan akadályozására irányul, c) az a) pontban meghatározott informatikai rendszerben lévı adatok jogosulatlan megváltoztatására, hozzáférhetetlenné tételére vagy törlésére irányul. (3) A fogadó szerv a feldolgozás elmaradásának tényérıl és annak okáról értesíti a küldıt. (4) Nem köteles a fogadó szerv a (3) bekezdés szerint értesíteni a feladót, ha korábban már érkezett azonos jellegő biztonsági kockázatot tartalmazó beadvány az adott küldıtıl. Az ismétlıdés értelmezésére vonatkozó szabályokat az Iratkezelési Szabályzat tartalmazza. 26. Téves címzés vagy helytelen kézbesítés esetén a küldeményt azonnal továbbítani kell a címzetthez, vagy ha ez nem lehetséges, vissza kell küldeni a feladónak. Amennyiben a feladó nem állapítható meg, a küldeményt, a 25. -ban jelzett kivétellel, irattárazni és az irattári tervben meghatározott idı után selejtezni kell. A küldemény felbontása és érkeztetése 27. A szervhez érkezett küldeményt - a minısített iratok kivételével a) a címzett, vagy b) a központi iratkezelést felügyelı vezetı által írásban felhatalmazott személy, vagy c) a szervezeti és mőködési szabályzatban meghatározott szervezeti egység dolgozója, vagy d) automatikusan az iratkezelési szabályzatban meghatározott elektronikus rendszer bonthatja fel. 28. (1) Felbontás nélkül dokumentáltan a címzettnek kell továbbítani azokat a küldeményeket, a) amelyek s. k. felbontásra szólnak, b) amelyeknél ezt az arra jogosult személy elrendelte, valamint c) amelyek névre szólóak és megállapíthatóan magánjellegőek. (2) A küldemények címzettje köteles gondoskodni az általa átvett hivatalos küldemény iratkezelési szabályzat szerinti iktatásáról. 29. A küldemények téves felbontásakor a felbontó az átvétel és a felbontás tényét a dátum megjelölésével, dokumentáltan köteles rögzíteni, majd gondoskodnia kell a küldemény címzetthez való eljuttatásáról. 30. A küldemény felbontásakor ellenırizni kell a jelzett mellékletek meglétét és olvashatóságát. Az esetlegesen felmerülı problémák tényét rögzíteni kell, és errıl tájékoztatni kell a küldıt is. 31. (1) Az elektronikusan érkezett iratot iktatás elıtt megnyithatóság (olvashatóság) szempontjából ellenırizni kell. (2) Amennyiben az irat a rendelkezésre álló eszközökkel nem nyitható meg, úgy a küldıt az érkezéstıl számított három napon belül értesíteni kell a küldemény értelmezhetetlenségérıl, és a közfeladatot ellátó szerv által használt elektronikus úton történı fogadás szabályairól. (3) Amennyiben az iratnak csak egyes elemei nem nyithatóak meg a rendelkezésre álló eszközökkel, úgy a küldıt három napon belül értesíteni kell az elemek értelmezhetetlenségérıl, és a közfeladatot ellátó szerv által használt elektronikus úton történı fogadás szabályairól, illetve a hiánypótlás szükségességérıl és lehetıségeirıl. (4) A (2) bekezdés szerinti iratokat iktatni nem kell.

13 32. Ha felbontás alkalmával kiderül, hogy a küldemény pénzt vagy egyéb értéket tartalmaz, a felbontó az összeget, illetıleg a küldemény értékét köteles az iratokon vagy feljegyzés formájában az irathoz csatoltan feltüntetni, és a pénzt, illetékbélyeget és egyéb értéket - elismervény ellenében - a pénzkezeléssel megbízott dolgozónak átadni. Az elismervényt az irathoz kell csatolni. 33. (1) Amennyiben az irat benyújtásának idıpontjához jogkövetkezmény főzıdik vagy főzıdhet, gondoskodni kell, hogy annak idıpontja harmadik fél által megállapítható legyen. (2) Papíralapú irat esetében a benyújtás idıpontjának megállapítása a boríték csatolásával biztosítható. (3) Elektronikus úton érkezett irat esetében az Iratkezelési Szabályzatban rendelkezni kell azokról a technikai követelményekrıl, amelyek az (1) bekezdésben meghatározott idıpont megállapíthatóságát biztosítják. (4) Amennyiben a beküldı nevét vagy pontos címét az iratból nem lehet megállapítani, az ezek igazolására szolgáló információhordozókat az irathoz kell csatolni. 34. (1) Minden beérkezett küldeményt érkeztetni kell. (2) A küldeménynek a fogadó félhez történı beérkezése idıpontjában nyilvántartásban kell rögzíteni minimálisan a küldemény sorszámát, küldıjét, az érkeztetés dátumát és könyvelt postai küldeménynél a küldemény postai azonosítóját. Az érkeztetés dátumát és az érkeztetı azonosítót a küldemény elválaszthatatlan részeként fel kell tüntetni. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény szerinti elektronikus ügyintézés során az érkeztetı azonosító szám képzése a külön jogszabályban foglaltak szerint történik. (3) A kizárólag érkeztetendı iratok körét, amelyeket nem kell iktatni, az iratkezelési szabályzatban kell meghatározni. 35. (1) Az elektronikus iraton szereplı elektronikus aláírás érvényességét ellenırizni és az ellenırzés tényét az iktatásban rögzíteni kell. (2) Amennyiben az elektronikus aláírás nem érvényes, abban az esetben az elektronikus iratot nem lehet az aláíróként megnevezett személyhez rendeltnek tekinteni, az iktatást ennek megfelelıen módosítani kell. 36. Az elektronikus iratot gépi adathordozón (hajlékony lemez, CD ROM stb.) átvenni vagy elküldeni csak papíralapú kísérılappal lehet. Az adathordozót és a kísérılapot mint iratot és mellékelt iratot kell kezelni. A kísérılapon a címzés adatai mellett fel kell tüntetni a számítógépes adathordozón lévı irat(ok) tárgyát, a fájlnevét, fájltípusát, rendelkezik-e elektronikus aláírással és az adathordozó paramétereit. Átvételkor ellenırizni kell a kísérılapon feltüntetett azonosítók valóságtartalmát. 37. Az irat munkahelyrıl történı kivitelérıl, munkahelyen kívüli tanulmányozásáról, feldolgozásáról, tárolásáról belsı szabályzatban kell rendelkezni. 38. A személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulást tartalmazó, illetve a közérdekő adatok megismerésére irányuló kérelmek kezelésérıl belsı szabályzatban kell rendelkezni. Iktatás 39. (1) Iktatás céljára évente megnyitott, hitelesített iktatókönyvet kell használni. (2) Az iktatókönyvnek kötelezıen kell tartalmaznia az alábbi adatokat: a) iktatószám; b) iktatás idıpontja; c) küldemény érkezésének idıpontja, módja, érkeztetı száma; d) küldemény elküldésének idıpontja, módja; e) küldemény adathordozójának típusa (papíralapú, elektronikus), adathordozója; f) küldı megnevezése, azonosító adatai; g) címzett megnevezése, azonosító adatai; h) érkezett irat iktatószáma (idegen szám); i) mellékletek száma; j) ügyintézı szervezeti egység és az ügyintézı megnevezése; k) irat tárgya; l) elı- és utóiratok iktatószáma; m) kezelési feljegyzések; n) ügyintézés határideje, és végrehajtásának idıpontja; o) irattári tételszám; p) irattárba helyezés idıpontja. (3) Az iratot el kell látni iktatószámmal és az irat egyéb azonosító adataival. 40. Az iktatószám felépítése a központi ügyiratkezelés esetén: fıszám - alszám/év/; az iktatószám felépítése az osztott vagy vegyes ügyiratkezelés esetén: iktatóhely azonosítója/fıszám - alszám/év/egyedi azonosítás. A fıszám - alszám/év/ egy egységként tekintendı azonosító. A fıszám és alszám folyamatos sorszám, amelyet a szoftverben beállított számláló automatikusan képez. Az évszám az aktuális év négy számjegye. Az iktatóhely azonosítóját (szám és bető kombinációja) az adott szervezet - igényeinek megfelelıen - alakítja ki (nem osztott iktatás esetén ez az adat lehet az iktatókönyv bető és számkombinációs azonosítója). Egyedi azonosítási jelölés alkalmazása nem kötelezı. Az iktatóhely azonosítókat az iratkezelési feladatok felügyeletét ellátó felelıs vezetı adja ki és tartja nyilván. 41. (1) Az ugyanazon ügyben, ugyanabban az évben keletkezett iratokat egy fıszámon kell nyilvántartani. (2) Egy iktatókönyvön belül a fıszámokat folyamatos sorszámos rendszerben kell kiadni. (3) Az ügyirathoz tartozó iratokat az iktatási fıszám alatt folyamatosan kiadott alszámokon kell nyilvántartani. (4) Az iktatószámnak tartalmaznia kell - osztott iktatás esetén az iktatóhely azonosítóját - az iktatási fıszámot, az alszámot, valamint az iktatószám kiadásának évét.

14 (5) Ha az ügyintézés szakmai követelménye ezt szükségessé teszi további szám, illetve betőjel alkalmazható, amelyek jegyzékét a közfeladatot ellátó szerv iratkezelési szabályzatában kell rögzíteni. (6) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérıen a rendvédelmi szerveknél, bíróságoknál és ügyészi szerveknél a különbözı években, de ugyanazon ügyben keletkezett iratokat is egy fıszámon lehet nyilvántartani. A különbözı években, de ugyanazon ügyben keletkezett, egy fıszámon nyilvántartható ügyek körét a Magyar Országos Levéltárral, illetve az illetékes szaklevéltár és a miniszter egyetértésével az iratkezelési szabályzatban kell meghatározni. 42. (1) Az ügyirat tárgyát - illetıleg annak megállapítására alkalmas rövidített változatot - az iktatókönyv tárgy rovatába be kell írni. A tárgyat csak egyszer, az ügyirathoz tartozó elsı irat nyilvántartásba vétele alkalmával kell beírni, kivéve, ha az - az irat tartalmát nem érintıen - lényegesen megváltozott, ebben az esetben az új tárgyat úgy kell bevezetni, hogy az eredeti tárgy is felismerhetı maradjon. (2) Az ügyirat tárgya, illetıleg az ügyfél neve és azonosító adatai alapján név- és tárgymutató könyvet kell vezetni, illetıleg az elektronikus iktatókönyvben biztosítani kell az e szempontok szerinti visszakeresés lehetıségét (név- és tárgymutatózás). A gyorsabb keresés érdekében az iratokhoz a tárgy jellemzıi alapján tárgyszavakat kell rendelni, és biztosítani kell a tárgyszavak és azok kombinációja szerinti keresés, valamint a találatok szőkítésének lehetıségét. 43. (1) Az iktatókönyvet az év utolsó munkanapján, az utolsó irat iktatása után - a 41. (6) bekezdésben foglaltak kivételével - le kell zárni. (2) A kézi iktatókönyv esetében az iktatásra felhasznált utolsó számot követı aláhúzással kell a zárást elvégezni, majd azt a keltezést követıen aláírással, továbbá a körbélyegzı lenyomatával hitelesíteni kell. A 41. (6) bekezdésben foglaltak alkalmazása során kézi iktatókönyv esetén a lezárt iktatókönyvben ezt követıen új irat fıszámra történı iktatása tilos, az érkezett újabb iratot az ugyanazon ügy soron következı alszámára iktatják. (3) Iratkezelési szoftver alkalmazása esetén - a 41. (6) bekezdésben foglaltak kivételével - biztosítani kell, hogy zárás után a rendszerbe az adott évre, az adott iktatókönyvbe ne lehessen több iratot iktatni. A 41. (6) bekezdésben foglaltak alkalmazása esetén az év utolsó munkanapján el kell készíteni az iktatókönyv idıbélyegzıvel ellátott, hiteles elektronikus változatát. Ezt követıen az elızı évi iktatókönyvben új irat fıszámra történı iktatása tilos, az érkezett újabb iratot az ugyanazon ügy soron következı alszámára iktatják. Az iktatókönyvek végleges zárásának részeként el kell készíteni - külön jogszabályban meghatározott formátumban - az iktatókönyv idıbélyegzıvel ellátott, hiteles elektronikus változatát. 44. Az iratkezelınek az iratokat a beérkezés napján, de legkésıbb az azt követı munkanapon be kell iktatni. Soron kívül kell iktatni a határidıs iratokat, táviratokat, expressz küldeményeket, a hivatalból tett intézkedéseket tartalmazó sürgıs jelzéső iratokat. 45. (1) Az elektronikus úton érkezett irat iktatási számáról, az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidırıl, az ügyintézırıl és hivatali elérhetıségérıl - az érkeztetési számra hivatkozással - a küldıt, ha ezt kérte, a beérkezéstıl számított három napon belül elektronikus úton értesíteni kell. (2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés felhasználható az üggyel kapcsolatosan fennálló fizetési kötelezettségre vonatkozó értesítésre is, de azt önállóan is meg lehet küldeni. 46. (1) Az elektronikus úton érkezett iratok automatikus iktatását az iratkezelési szabályzat lehetıvé teheti. (2) Az automatikus iktatás akkor alkalmazható, ha a) az automatikus iktatásra kijelölt ügytípusok iratai elkülönített elektronikus fogadási címre érkeznek; b) a benyújtás szabályairól az ügyfelek részletes tájékoztatást érhetnek el a közfeladatot ellátó szerv és/vagy a központi rendszer honlapján; c) a közfeladatot ellátó szerv által elızetesen közzétett formátumban és alakban történik a dokumentum benyújtása; d) az iratkezelési szabályzat rendelkezik a tévesen az automatikus iktatási rendszerbe került iratok kezelésérıl. (3) Automatikus iktatási rendszer alkalmazása esetén az elektronikus irat beérkezésekor elküldött automatikus visszaigazolás egyben az iktatásról (a 45. szerinti adattartalommal), valamint a fizetési kötelezettségrıl szóló tájékoztatást is tartalmazhatja. 47. Nem kell iktatni, de jogszabályban meghatározott esetekben nyilván kell tartani: a) könyveket, tananyagokat; b) reklámanyagokat, tájékoztatókat; c) meghívókat; d) nem szigorú számadású bizonylatokat; e) bemutatásra vagy jóváhagyás céljából visszavárólag érkezett iratokat; f) pénzügyi bizonylatokat, számlákat (külön szabályozás szerint); g) munkaügyi nyilvántartásokat; h) anyagkezeléssel kapcsolatos nyilvántartásokat; i) közlönyöket, sajtótermékeket; j) visszaérkezett tértivevényeket és elektronikus visszaigazolásokat. 48. Téves iktatás esetén a kézi iktatókönyvben a bejegyzést áthúzással kell érvényteleníteni oly módon, hogy az érvénytelenítés ténye - az eredeti bejegyzés olvashatósága mellett - kétségtelen legyen. Elektronikus iktatókönyv használata esetén a módosításokat tartalmuk megırzésével, naplózással dokumentálni kell. A tévesen kiadott iktatószám nem használható fel újra. 49. (1) A kézi iktatókönyvben sorszámot üresen hagyni, a felhasznált lapokat összeragasztani, a bejegyzett adatokat kiradírozni, vagy bármely más módon olvashatatlanná tenni nem szabad. Ha helyesbítés szükséges, a téves adatot vagy számot egy vonallal úgy kell áthúzni, hogy az eredeti feljegyzés olvasható maradjon. A javítást keltezéssel és kézjeggyel kell igazolni.

15 (2) Elektronikus iratkezelési rendszer alkalmazása esetén az utólagos módosítás tényét a jogosultsággal rendelkezı ügyintézı/ügykezelı azonosítójával és a javítás idejének megjelölésével naplózni kell. A naplóban követhetıen rögzíteni kell az eredeti és a módosított adatokat. 50. Az irat iktatása elıtt meg kell állapítani, hogy van-e elızménye. Az elızményt az irathoz kell szerelni. Amennyiben az irat iktatása nem lehetséges az elızmény fıszámára, rögzíteni kell az iktatókönyvben az elıirat iktatószámát, és az elızménynél a jelen irat iktatószámát, mint az utóirat iktatószámát. Szignálás 51. (1) Az iratkezelı az érkezett iratot köteles az illetékes szervezeti egység vezetıjének vagy a vezetı megbízottjának átadni, aki kijelöli az ügyintézést végzı személyt (szignálás). Az Iratkezelési Szabályzat rendelkezhet úgy, hogy bizonyos, jól meghatározott iratcsoport esetén szignálás nélkül ahhoz az ügyintézıhöz kell továbbítani az iratot, aki illetékes az ügyben eljárni, az iratkezelési feljegyzéseket megtenni. (2) Azt az iratot, amelynek iktatott elızménye van, vagy ha az ügy, ügycsoport feldolgozására illetékes szervezeti egység már korábban ki volt jelölve, közvetlenül a szervezeti egységhez lehet továbbítani. (3) Az irat szignálására jogosult meghatározza az elintézéssel kapcsolatos esetleges külön utasításait (feladatok, határidı, sürgısségi fok stb.). Ezeket a szignálás idejének megjelölésével írásban teszi meg. (4) A szervezeti egység vezetıje elrendelheti az irat bemutatás elıtti iktatását. Kiadmányozás 52. (1) Külsı szervhez vagy személyhez küldendı iratot kiadmányként csak a szervezeti és mőködési szabályzatban, ügyrendben meghatározott, kiadmányozási joggal rendelkezı személy írhat alá. (2) Külsı szervhez vagy személyhez kiadmányt csak hitelesen lehet továbbítani. (3) Nem minısül kiadmánynak az elektronikus visszaigazolás, a fizetési azonosítóról és az iktatószámról szóló elektronikus tájékoztatás, valamint az Iratkezelési Szabályzatban meghatározott egyéb dokumentumok. 53. (1) Az irat akkor hiteles kiadmány, ha: a) azt az illetékes kiadmányozó saját kezőleg aláírja, vagy a kiadmányozó neve mellett az s. k. jelzés szerepel, a hitelesítéssel felhatalmazott személy azt aláírásával igazolja, továbbá b) a kiadmányozó, illetve a felhatalmazott személy aláírása mellett a szerv hivatalos bélyegzılenyomata szerepel. (2) Nyomdai sokszorosítás esetén elegendı a) a kiadmányozó neve mellett az s. k. jelzés, vagy a kiadmányozó alakhő aláírásmintája és b) a kiadmányozó szerv bélyegzılenyomata. (3) A közfeladatot ellátó szerv által készített hiteles kiadmányról hiteles másolatot készíteni minısített elektronikus aláírással és a másolat készítési dátumának rögzítésével lehet. (4) A szervnél keletkezett iratokról az iratot ırzı szervezeti egység vezetıje, vagy ügyintézıje hitelesítési záradékolással jogosult papíralapú és elektronikus másolatot is kiadni. 54. A kiadmányozáshoz használt bélyegzıkrıl, érvényes aláírás-bélyegzıkrıl és a hivatalos célra felhasználható elektronikus aláírásokról nyilvántartást kell vezetni. Expediálás 55. A szervezeti egység iratkezelıjének ellenıriznie kell, hogy a hitelesített iratokon végrehajtottak-e minden kiadói utasítást, és a mellékleteket csatolták-e. E feladat elvégzése után dokumentálni kell a nyilvántartással, továbbítással kapcsolatos információkat. 56. A küldeményeket a továbbítás módja szerint kell csoportosítani (posta, külön kézbesítı, futárszolgálat stb.). 57. Az elektronikus irat elküldése idıpontját dokumentálni kell. 58. (1) Elektronikus levélben iratot csak akkor lehet küldeni, ha a címzett a kérelmet elektronikusan küldte be, vagy azt - az elektronikus levélcíme megadása mellett - kifejezetten kéri. (2) Amennyiben az elektronikus levél elküldése meghiúsul, az elektronikus irat papíralapú hiteles változatát hagyományos kézbesítési módszerrel kell megküldeni a címzettnek. Irattározás 59. Az irattárba adást és az irattári anyag kezelését dokumentáltan, visszakereshetıen kell végezni. 60. (1) Átmeneti irattárba lehet elhelyezni az elintézett, további érdemi intézkedést nem igénylı, kiadmányozott, irattári tételszámmal ellátott ügyiratokat. (2) Az átmeneti irattár az iratkezelési szabályzatban rögzített ideig ırzi az iratokat, ezt követıen azokat selejtezi vagy átadja a szervezet központi irattárának. A központi irattár gondoskodik a maradandó értékő iratok levéltári átadásáról. 61. (1) Irattárba helyezés elıtt az ügyintézınek az ügyirathoz - ha eddig nem történt meg - hozzá kell rendelnie (papíralapú irat esetén rávezetnie) az irattári tételszámot, és meg kell vizsgálni, hogy az elıírt kezelési és kiadási utasítások teljesültek-e. (2) A feleslegessé vált munkapéldányokat és másolatokat az ügyiratból ki kell emelni, és a selejtezési eljárás mellızésével meg kell semmisíteni. (3) Ezt követıen be kell vezetni az iktatókönyv megfelelı rovatába az irattárba helyezés idıpontját, és el kell helyezni az irattári tételszámnak megfelelı győjtıbe. (4) A központi irattárba csak lezárt évfolyamú, segédkönyvekkel ellátott ügyiratok adhatók le. 62. (1) Az azonos iktatóhelyhez és azonos évkörhöz tartozó elektronikusan tárolt iratokat, kezelési feljegyzéseket, nyilvántartási adatokat közös rendszerben kell kezelni. Megfelelı jogosultsági rendszer alkalmazása esetén a különbözı iktatóhelyekhez tartozó iratok közös rendszerben is tárolhatók.

16 (2) Az elektronikusan tárolt adatok, iratok utólagos olvashatóságát, használatát a selejtezési idı lejáratáig vagy levéltárba adásáig biztosítani kell. 63. (1) A szerv dolgozói az érvényes szervezeti és mőködési szabályzatban rögzített jogosultságuk alapján az irattárból hivatalos használatra kölcsönözhetnek iratokat. (2) A kölcsönzést utólagosan is ellenırizhetı módon, dokumentáltan kell végezni. (3) Papíralapú iratok esetében az irattárból kiadott ügyiratról ügyiratpótló lapot kell készíteni, amelyet mint elismervényt az átvevı aláír. Az aláírt ügyiratpótló lapot a kölcsönzés ideje alatt az irattárban az ügyirat helyén kell tárolni. (4) Elektronikus iratok esetében a jogosult felhasználók naplózás mellett tekinthetik meg az iratot. Amennyiben a felhasználó a saját gépérıl nem éri el a megtekintendı iratot, akkor az irattár kezeléséért felelıs ügyintézınek kell gondoskodnia arról, hogy a jogosult felhasználó elektronikus úton megkapja a kért irat másolatát. Selejtezés 64. (1) Az ügyiratok selejtezését az iratkezelés felügyeletével megbízott vezetı által kijelölt legalább 3 tagú selejtezési bizottság javaslata alapján lehet elvégezni az irattári tervben rögzített ırzési idı leteltével. (2) Az iratselejtezésrıl a selejtezési bizottság tagjai által aláírt, és a szerv körbélyegzıjének lenyomatával ellátott selejtezési jegyzıkönyvet kell készíteni, melyet iktatás után az illetékes levéltárhoz kell továbbítani, a selejtezés engedélyezése végett. (3) A levéltár az iratok megsemmisítését a szükséges ellenırzés után a selejtezési jegyzıkönyv visszaküldött példányára írt záradékkal engedélyezi. (4) A megsemmisítésrıl a szerv vezetıje az adatvédelmi és biztonsági elıírások figyelembevételével gondoskodik. Levéltárba adás 65. (1) A levéltár számára átadandó ügyiratokat az ügyviteli segédletekkel együtt nem fertızött állapotban, levéltári ırzésre alkalmas savmentes dobozokban az átadó költségére az irattári terv szerint, átadás-átvételi jegyzıkönyv kíséretében, annak mellékletét képezı átadási egység szerinti (doboz, csomag stb.) tételjegyzékkel együtt, teljes, lezárt évfolyamokban kell átadni. A visszatartott ügyiratokról külön jegyzéket kell készíteni. Az átadási jegyzéket és a visszatartott iratokról készített jegyzéket - a levéltárral egyeztetett módon - elektronikus formában is át kell adni. (2) Az elektronikusan tárolt ügyiratok átadását a külön jogszabályban meghatározott formátum szerint kell elvégezni. V. Fejezet Hozzáférés az iratokhoz, az iratok védelme 66. (1) Az iratokkal és az azok kezeléséhez alkalmazott gépi adathordozókkal kapcsolatban minden esetben rendelkezni kell a szükséges védelmi intézkedésekrıl, beleértve a vírusvédelmet és a kéretlen elektronikus üzenetek elleni védekezést is. Biztosítani kell az illetéktelen hozzáférés megakadályozását mind a papíralapú, mind a gépi adathordozó esetében. (2) A közfeladatot ellátó szervek alkalmazottai csak azokhoz az - akár papíralapú, akár gépi adathordozón tárolt - iratokhoz, illetıleg adatokhoz férhetnek hozzá, amelyekre munkakörük ellátásához szükségük van, vagy amelyre az illetékes vezetı felhatalmazást ad. A hozzáférési jogosultságot folyamatosan naprakészen kell tartani. 67. (1) Az iratokhoz a kiadmányozó döntése alapján az alábbi kezelési utasítások alkalmazhatók: a) Saját kező felbontásra!, b) Más szervnek nem adható át!, c) Nem másolható!, d) Kivonat nem készíthetı!, e) Elolvasás után visszaküldendı!, f) Zárt borítékban tárolandó! (a kezelésére vonatkozó utasítások megjelölésével.), g) valamint más, az adathordozó sajátosságától függı egyéb szükséges utasítás. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott kezelési utasítások nem korlátozhatják a közérdekő adatok megismerését. A központi államigazgatási szervek, az önkormányzati hivatalok és az önkormányzati társulások iratkezelési szabályzataiban foglaltak végrehajtásának ellenırzési rendje Általános rendelkezések 67/A. (1) A miniszter a köziratok kezelésének szakmai irányításával összefüggı ellenırzési feladatait a KIF útján, az éves munkatervben meghatározott ütemezéssel, a központi államigazgatási szerveknél végzi. (2) A területileg illetékes közigazgatási hivatal a közigazgatási hivatalokról szóló 297/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 22. -a (1) bekezdésének e) pontjában biztosított ellenırzési jogkörében ellenırzi az önkormányzati hivatalok iratkezelési szabályzataiban foglaltak végrehajtását, a helyi önkormányzatok társulásáról és együttmőködésérıl szóló évi CXXXV. törvény 20. -ának (2) bekezdésében, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló évi CVII. törvény 12. -ának (2) bekezdésében biztosított törvényességi ellenırzési jogkörében ellenırzi az önkormányzati társulások iratkezelési szabályzataiban foglaltak végrehajtását. (3) A KIF és a közigazgatási hivatalok (1) és (2) bekezdésben rögzített ellenırzési tevékenysége nem érinti a közlevéltárak ellenırzési jogosultságait szabályozó jogszabályi elıírásokat. (4) Az ellenırzés célja az iratkezelés helyzetének feltárása, továbbá annak vizsgálata, hogy az iratkezelés gyakorlati végrehajtása megfelel-e a vonatkozó jogszabályokban, szabályzatokban foglaltaknak. (5) A központi államigazgatási szervek esetében az ellenırzések éves ütemtervét a KIF a Magyar Országos Levéltárral egyeztetve határozza meg. Az önkormányzati hivatalok és az önkormányzati társulások esetében az ellenırzések éves ütemtervét a területileg illetékes közigazgatási hivatal az illetékes közlevéltárral egyeztetve határozza meg.

17 (6) Az ellenırzésben nem vehet részt az ellenırzött szerv dolgozójának a Polgári Törvénykönyvrıl szóló évi IV. törvény ának b) pontjában meghatározott hozzátartozója (közeli hozzátartozója). (7) Az ellenırzést végzı a kizárási okot közvetlen vezetıjének haladéktalanul köteles bejelenteni, de azt az ellenırzött szerv is bejelentheti. (8) Az ellenırzést végzı köteles a titokvédelemre, valamint a személyes adatok védelmére vonatkozó elıírásokat betartani. Az ellenırzés rendje 67/B. (1) Az ellenırzésrıl az ellenırizendı szervet (a továbbiakban: szerv) az ellenırzés megkezdése elıtt legalább tizenöt nappal írásban - az iratkezelés felügyeletét ellátó szerv vezetıjén keresztül - értesíteni kell az ellenırzési terv egyidejő megküldésével, amennyiben annak megküldése az ellenırzés célját nem hiúsítja meg. (2) Ellenırzésre a KIF, valamint a közigazgatási hivatal megbízott köztisztviselıje jogosult. Az ellenırzésre jogosult személy az ellenırzési jogosultságát az ellenırzés megkezdése elıtt köteles igazolni. Az ellenırzésre jogosult személyt ellenırzési megbízólevéllel kell ellátni, amely a munkáltatói (szolgálati) igazolvánnyal együtt érvényes. Az ellenırzési megbízólevélnek tartalmaznia kell: a) a megbízólevél elnevezést; b) az ellenır nevét, beosztását, munkáltatói (szolgálati) igazolványának a számát; c) az ellenırzés helyére, az ellenırzési tervre történı utalást; d) az ellenırzés végrehajtására, eljárási szabályára vonatkozó jogszabály megnevezését; e) a megbízólevél érvényességi idejét; f) a kiállítás keltét; g) a kiállításra jogosult aláírását, a bélyegzılenyomatot. (3) Az ellenırzést úgy kell végezni, hogy az ellenırzött szerv rendeltetésszerő tevékenységét lehetıleg ne akadályozza. Az ellenırzést az ellenırizni kívánt tevékenység folytatása idején (munkanap) a szerv hivatalos munkaidejének megfelelı idıpontban kell végezni. Az ellenırzés eszközei, módszere, szempontjai, eredménye, az ellenırzési jegyzıkönyv 67/C. (1) Az ellenırzést végzı személy az ellenırzés eredményes lefolytatása érdekében jogosult: a) az ellenırzés lefolytatásához szükséges területre belépni (a szerv székhelye, telephelye, irattára, raktári helyisége stb.), illetve a személyes adatnak nem minısülı elektronikusan tárolt adatokhoz hozzáférni; b) az iratkezeléssel kapcsolatos iratokba, iratkezelési nyilvántartásokba betekinteni, amelynek körében az ellenırzés tárgyával összefüggı iratot - az államtitkot és a szolgálati titkot tartalmazó iratok és a személyes adatok kivételével - megvizsgálhat; c) az iratkezeléssel kapcsolatos munkafolyamatokat megvizsgálni; d) az iratkezeléssel összefüggésben felvilágosítást kérni, amelynek keretében a vizsgált szervtıl személyes adatnak nem minısülı adatokat, tájékoztatást kérhet. (2) Az iratkezelés helyzetének feltárása érdekében az ellenırzést végzı ellenırzése során az alábbi körülményeket vizsgálja különösen: a) az ellenırzött szerv rendelkezik-e az Ltv., valamint a Korm. Rendeletnek megfelelı egyedi/egységes iratkezelési szabályzattal; b) milyen az iratkezelés szervezete (központi, osztott, vegyes); c) az iratkezeléssel kapcsolatos felelısséget; d) az ellenırzött szerv iratkezelési informatikai infrastruktúráját (iratkezelési szoftver adatok, a jogosultsági rendszer kidolgozottsága, az iratkezelési szoftver mőködési tapasztalatai stb.); e) hogyan támogatja az iratkezelési gyakorlat a szerv rendeltetésszerő mőködését; f) az iratkezelés folyamatát; g) az iktatási/nyilvántartási fegyelmet, az iktatókönyvek hitelességét, a küldemények útjának pontos nyomon követhetıségét, a hivatali bélyegzık nyilvántartásának és használatának rendjét, az irategység elvének érvényesülését; h) a lejárt megırzési idejő iratok iratkezelési szabályzatban meghatározottak szerinti rendszeres selejtezését és a nem selejtezhetı, maradandó értékő iratok illetékes levéltárnak történı átadását; i) a feladatkörök megváltozása, megszőnı szervek, szervezeti egységek esetén az iratok sorsának rendezését. (3) Az ellenırzés során az ellenırzés tárgyával kapcsolatban a szervnél tett megállapításokról jegyzıkönyvet készít az ellenırzést lefolytató személy. Az ellenırzési jegyzıkönyvnek tartalmazni kell: a) az eljáró szerv megnevezését; b) az ellenırzött szerv megnevezését; c) az ellenırzés célját; d) a helyszín és az idıpont megjelölését; e) az ellenırzést végzı személyek megnevezését; f) az ellenırzés során tapasztalt, a vizsgálat szempontjából lényeges körülményeket és megállapításokat; g) a vizsgált szervet képviselı személy által a vizsgálattal kapcsolatban tett nyilatkozatokat; h) a vizsgált szervet képviselı személy és az ellenırzést végzı személy aláírását. (4) Az ellenırzési jegyzıkönyv egy példányát az ellenırzést végzı a helyszínen átadja vagy amennyiben ez valamilyen okból nem lehetséges, az ellenırzés befejezését követı öt napon belül megküldi a vizsgált szervnek. Az ellenırzést végzı az ellenırzési jegyzıkönyv egy példányát tájékoztatásul az illetékes közlevéltárnak is megküldi. (5) Amennyiben az ellenırzés során megállapították, hogy az ellenırzött szerv a jogszabályban foglalt elıírásokat megsértette, az ellenırzı

18 a) felhívja a szerv figyelmét a jogszabálysértésre és határidı megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történı figyelmeztetéssel felszólítja annak megszüntetésére, b) megkeresi az intézkedésre hatáskörrel rendelkezı szervet, illetve fegyelmi vagy egyéb eljárást kezdeményez. VI. Fejezet Egyéb rendelkezések 68. (1) Az iratkezelés rendszerét csak a naptári év kezdetén lehet megváltoztatni. (2) E rendelet szabályait az automatizált egyedi döntésekkel kapcsolatos ügyintézés esetén az Ltv. 35/A. (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kiadott rendeletben meghatározott sajátos követelmények figyelembevételével kell alkalmazni. VII. Fejezet Záró rendelkezések 69. (1) Ez a rendelet január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezéseit a január 1-je után kiadásra kerülı iratkezelési szabályzatok tekintetében kell alkalmazni. A jelenleg érvényben lévı iratkezelési szabályzatokat január 1-jéig a rendeletnek megfelelıen módosítani kell. Papíralapú iktatókönyvek használata esetén a 41. (1) és (3) bekezdéseit január 1-jétıl kell alkalmazni. E rendelet rendelkezéseit a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény 79. (1) bekezdésében meghatározott törzsszámhoz kapcsolódó iratok tekintetében január 1-jétıl kell alkalmazni. (3) Az érvényes tanúsítvánnyal rendelkezı iratkezelési szoftvereket e rendelet 40. -ában meghatározott követelményeknek a tanúsítvány érvényességi idejének lejártáig, legkésıbb a tanúsítvány megújításakor kell megfeleltetni. (4)(5) A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérıl szóló évi LXVI. törvényt módosító évi CXLIX. törvény 7. (2) bekezdésében meghatározott határidık letelte után iratkezelési célra csak a külön jogszabály szerint tanúsított iratkezelési szoftvert alkalmazhat.

19

20 ERROR: rangecheck OFFENDING COMMAND: pdfmark STACK: /DEST [/XYZ ] /View 16 /Page /A /67 /Dest -mark-

A Szent Imre Katolikus Általános Iskola egyedi iratkezelési és iratmegsemmisítési szabályzata

A Szent Imre Katolikus Általános Iskola egyedi iratkezelési és iratmegsemmisítési szabályzata A Szent Imre Katolikus Általános Iskola egyedi iratkezelési és iratmegsemmisítési szabályzata 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Az iratkezelési szabályzat hatálya... 3 Az iratkezelés felügyelete...

Részletesebben

V. sz. melléklet 22. pontja APOR VILMOS KATOLIKUS FİISKOLA FELESLEGES VAGYONTÁRGYAK HASZNOSÍTÁSÁNAK ÉS SELEJTEZÉSÉNEK SZABÁLYZATA

V. sz. melléklet 22. pontja APOR VILMOS KATOLIKUS FİISKOLA FELESLEGES VAGYONTÁRGYAK HASZNOSÍTÁSÁNAK ÉS SELEJTEZÉSÉNEK SZABÁLYZATA V. sz. melléklet 22. pontja APOR VILMOS KATOLIKUS FİISKOLA FELESLEGES VAGYONTÁRGYAK HASZNOSÍTÁSÁNAK ÉS SELEJTEZÉSÉNEK SZABÁLYZATA Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola (Fıiskola) kezelésében lévı felesleges

Részletesebben

Iratkezelés ellenőrzése, az ellenőrzés részletes feladatai Dr. Kenyeres István Budapest Főváros Levéltára főigazgató Belső Ellenőrök Társasága II.

Iratkezelés ellenőrzése, az ellenőrzés részletes feladatai Dr. Kenyeres István Budapest Főváros Levéltára főigazgató Belső Ellenőrök Társasága II. Iratkezelés ellenőrzése, az ellenőrzés részletes feladatai Dr. Kenyeres István Budapest Főváros Levéltára főigazgató Belső Ellenőrök Társasága II. SZAKMAI KONFERENCIA 2014. február 24. Amiről szólesz Az

Részletesebben

I. Fejezet. Általános rendelkezések

I. Fejezet. Általános rendelkezések 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeirıl A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérıl szóló 1995. évi LXVI.

Részletesebben

335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet. a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeirıl. I. Fejezet. Általános rendelkezések

335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet. a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeirıl. I. Fejezet. Általános rendelkezések 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeirıl A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérıl szóló 1995. évi LXVI.

Részletesebben

IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT A szabályzat hatályos: 2010. január 1-tıl. 1 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Társulási Iroda (továbbiakban: Iroda) iratkezelési szabályzatát a többször módosított a köziratokról, a közlevéltárakról

Részletesebben

KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT

KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT Sátoraljaújhely Város Önkormányzata valamint Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala - mint ajánlatkérı - közbeszerzési eljárásai elıkészítésének, lefolytatásának

Részletesebben

Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás HATÁROZAT ... ...

Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás HATÁROZAT ... ... Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás...... HATÁROZAT Szám: 7/2009. (III.16.) BTT határozat Tárgy: A Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanács Közbeszerzési szabályzatának elfogadása A Bakonyi

Részletesebben

a szociális és családügyi miniszter irányítása alá tartozó államigazgatási szervekre vonatkozó egységes iratkezelési szabályzatról

a szociális és családügyi miniszter irányítása alá tartozó államigazgatási szervekre vonatkozó egységes iratkezelési szabályzatról 7/2000. (VII. 11.) SzCsM rendelet a szociális és családügyi miniszter irányítása alá tartozó államigazgatási szervekre vonatkozó egységes iratkezelési szabályzatról A köziratokról, a közlevéltárakról és

Részletesebben

Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Pályázatkezelı Rendszere (NCSSZI-PR) Általános Szerzıdési Feltételek (ÁSZF)

Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Pályázatkezelı Rendszere (NCSSZI-PR) Általános Szerzıdési Feltételek (ÁSZF) Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Pályázatkezelı Rendszere (NCSSZI-PR) Általános Szerzıdési Feltételek (ÁSZF) 1) Fogalmak: a) Pályázatkezelı: Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet b) Felhasználó:

Részletesebben

A PÓSA UTCAI ÓVODA IRATKEZELÉSI SZABÁLYZATA

A PÓSA UTCAI ÓVODA IRATKEZELÉSI SZABÁLYZATA PÓSA UTCAI ÓVODA DEBRECEN VÁROS KÖZOKTATÁSÁÉRT DÍJAS INTÉZMÉNY 4031 DEBRECEN PÓSA u. 49. TEL/FAX: 52/478-026 OM: 030893 A PÓSA UTCAI ÓVODA IRATKEZELÉSI SZABÁLYZATA Az 1995.évi LXVI. Törvény a köziratokról,

Részletesebben

Irattári műhelybeszélgetés Iratkezelési szabályzat

Irattári műhelybeszélgetés Iratkezelési szabályzat Irattári műhelybeszélgetés Iratkezelési szabályzat Veszprém, 2013. október 29. Készítette: Szitási Istvánné segédlevéltáros Ügyvitel IRATKEZELÉS Küldemények érkezése Beadványok érkeztetése Nyilvántartásba

Részletesebben

SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETE 14/2007. (V.31.) r e n d e l e t e. a jármővek behajtási engedélyeinek kiadási és felülvizsgálati rendjérıl

SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETE 14/2007. (V.31.) r e n d e l e t e. a jármővek behajtási engedélyeinek kiadási és felülvizsgálati rendjérıl SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETE 14/2007. (V.31.) r e n d e l e t e a jármővek behajtási engedélyeinek kiadási és felülvizsgálati rendjérıl Sárospatak Város Önkormányzata Képviselı-testülete a helyi

Részletesebben

A Z E L E K T R O N I K U S A L Á Í R Á S J O G I S Z A B Á L Y O Z Á S A.

A Z E L E K T R O N I K U S A L Á Í R Á S J O G I S Z A B Á L Y O Z Á S A. JOGI INFORMATIKA A Z E L E K T R O N I K U S A L Á Í R Á S J O G I S Z A B Á L Y O Z Á S A. A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve

Részletesebben

Tengelic Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának ADATVÉDELMI SZABÁLYZATA - 2007 -

Tengelic Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának ADATVÉDELMI SZABÁLYZATA - 2007 - Tengelic Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának ADATVÉDELMI SZABÁLYZATA - 2007-1 A polgárok személyes adatainak védelme érdekében az 1992. évi LXVI. Tv. 30.. /1/ bekezdése alapján az alábbi (a

Részletesebben

VIN-FAKTOR ZRT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

VIN-FAKTOR ZRT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT VIN-FAKTOR ZRT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Hatályba léptette: 1/2010. sz. Vezérigazgatói Utasítás Hatályba lépés dátuma: 2010. január 05. Érvényes: Visszavonásig A Társaság Panaszkezelési Szabályzatában

Részletesebben

MESEKERT TERMÉSZETKÖZELI ÓVODA. Iratkezelési szabályzat. Készítette: Szabó Gabriella óvodavezető

MESEKERT TERMÉSZETKÖZELI ÓVODA. Iratkezelési szabályzat. Készítette: Szabó Gabriella óvodavezető MESEKERT TERMÉSZETKÖZELI ÓVODA Iratkezelési szabályzat Készítette: Szabó Gabriella óvodavezető Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 2 2. Értelmezések... 2 3. Az iratkezelés felügyelete... 3 4. Iktatókönyv...

Részletesebben

IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT Országos Idegtudományi Intézet Amerikai út 57, H-1145 Budapest Fıigazgató: Dr. Gusztonyi Ágnes T:1-467-9300, fax: 1-251-5678 E-mail: igazgatosag@oiti.hu, internet: www.oiti.hu IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT Jóváhagyta:

Részletesebben

AZ INFORMATIKA JOGI VONATKOZÁSAI SZABÁLYOZOTT ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK.

AZ INFORMATIKA JOGI VONATKOZÁSAI SZABÁLYOZOTT ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK. AZ INFORMATIKA JOGI VONATKOZÁSAI SZABÁLYOZOTT ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK. KÉRELEM ELEKTRONIKUS BENYÚJTÁSA biztonságos elektronikus kézbesítési szolgáltatás igénybevételével, ÁNYK űrlap benyújtás

Részletesebben

a kamarai szerveknél keletkezett iratok kezelésérıl, selejtezésérıl, levéltárba helyezésérıl és védelmérıl

a kamarai szerveknél keletkezett iratok kezelésérıl, selejtezésérıl, levéltárba helyezésérıl és védelmérıl A Magyar Ügyvédi Kamara 2/2008. (X.27.) MÜK Szabályzata a kamarai szerveknél keletkezett iratok kezelésérıl, selejtezésérıl, levéltárba helyezésérıl és védelmérıl A Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülése az

Részletesebben

Pomáz Város Önkormányzatának Szabályzata a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggı partnerségi egyeztetés általános szabályairól

Pomáz Város Önkormányzatának Szabályzata a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggı partnerségi egyeztetés általános szabályairól A 36/2013. (IV. 23.) önkormányzati határozat melléklete Pomáz Város Önkormányzatának Szabályzata a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggı partnerségi egyeztetés általános szabályairól

Részletesebben

ArteusCredit Zártkörűen Működő Részvénytársaság

ArteusCredit Zártkörűen Működő Részvénytársaság ArteusCredit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Hatályos: 2013. május 29. ArteusCredit Zrt. 1134 Budapest, Róbert K. krt. 59., Telefon: 06/1 814 2179 1 Az ArteusCredit Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Részletesebben

M A G Y A R B I L I Á R D S Z Ö V E T S É G P É N Z K E Z E L É S I S Z A B Á L Y Z A T A. Érvényes: 2011. szeptember 9.

M A G Y A R B I L I Á R D S Z Ö V E T S É G P É N Z K E Z E L É S I S Z A B Á L Y Z A T A. Érvényes: 2011. szeptember 9. M A G Y A R B I L I Á R D S Z Ö V E T S É G P É N Z K E Z E L É S I S Z A B Á L Y Z A T A Érvényes: 2011. szeptember 9. 1 P É N Z K E Z E L É S I S Z A B Á L Y Z A T A Magyar Biliárd Szövetség /továbbiakban:mbsz/

Részletesebben

A HAJDÚNÁNÁSI HOLDING ZRT. FORGATHATÓ UTALVÁNNYAL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGÉVEL ÖSSZEFÜGGİ PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA

A HAJDÚNÁNÁSI HOLDING ZRT. FORGATHATÓ UTALVÁNNYAL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGÉVEL ÖSSZEFÜGGİ PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA A HAJDÚNÁNÁSI HOLDING ZRT. FORGATHATÓ UTALVÁNNYAL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGÉVEL ÖSSZEFÜGGİ PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA 1/6 Tartalom PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT I. ÁLTALÁNOS RÉSZ... 3 1. Bevezetés... 3 2. Fogalmak...

Részletesebben

A Kormány. 78/2007. (IV. 24.) Korm. r e n d e l e t e. a környezeti alapnyilvántartásról

A Kormány. 78/2007. (IV. 24.) Korm. r e n d e l e t e. a környezeti alapnyilvántartásról A Kormány 78/2007. (IV. 24.) Korm. r e n d e l e t e a környezeti alapnyilvántartásról A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 110.

Részletesebben

Informatikai biztonsági elvárások

Informatikai biztonsági elvárások Informatikai biztonsági elvárások dr. Dedinszky Ferenc kormány-fıtanácsadó informatikai biztonsági felügyelı 2008. július 2. Tartalom Átfogó helyzetkép Jogszabályi alapok és elıírások Ajánlások, a MIBA

Részletesebben

91/2006. (XII. 26.) GKM rendelet. a csomagolás környezetvédelmi követelményeknek való megfelelısége igazolásának részletes szabályairól

91/2006. (XII. 26.) GKM rendelet. a csomagolás környezetvédelmi követelményeknek való megfelelısége igazolásának részletes szabályairól A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 91/2006. (XII. 26.) GKM rendelet a csomagolás környezetvédelmi követelményeknek való megfelelısége igazolásának részletes szabályairól A fogyasztóvédelemrıl

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. Solti Gábor vezérigazgató

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. Solti Gábor vezérigazgató PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Solti Gábor vezérigazgató Készítette: Dr. Vas Virág Ellenırizte: Mitró Magdolna belsı ellenır Nyirati Ágnes követeléskezelési igazgató Készült: 2010. október 28. Hatályos: 2010.

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. De Rossi Éva vezérigazgató

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. De Rossi Éva vezérigazgató PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT De Rossi Éva vezérigazgató TARTALOMJEGYZÉK 1. A panasz bejelentése... 3 2. A panasz kivizsgálása... 4 3. A panasz nyilvántartása... 6 4. Jogorvoslati lehetıség... 6 5. Záró rendelkezések...

Részletesebben

Végrehajtási Iratok Elektronikus Kézbesítési Rendszerének Felhasználási Szabályzata

Végrehajtási Iratok Elektronikus Kézbesítési Rendszerének Felhasználási Szabályzata Végrehajtási Iratok Elektronikus Kézbesítési Rendszerének Felhasználási Szabályzata 1. A Végrehajtási Iratok Elektronikus Kézbesítési Rendszere felhasználási szabályzatának jogszabályi alapja, közzététele

Részletesebben

e-aláírás és az e-fizetés bevezetése a földhivatali szolgáltatásoknál

e-aláírás és az e-fizetés bevezetése a földhivatali szolgáltatásoknál e-aláírás és az e-fizetés bevezetése a földhivatali szolgáltatásoknál Weninger Zoltán Földmérési és Távérzékelési Intézet GisOpen 2008. Székesfehérvár március 12-14 Tartalomjegyzék Az e-aláírással és az

Részletesebben

Ügyviteli-iratkezelési szabályzat

Ügyviteli-iratkezelési szabályzat Szociális Alapszolgáltatási Központ, Könyvtár és Faluház 6931 Apátfalva, Maros u. 39. Tel.:+36-20/801-50-18 E-mail:alapszolg@freemail.hu Ügyviteli-iratkezelési szabályzat A Szociális Alapszolgáltatási

Részletesebben

91/2006. (XII. 26.) GKM rendelet. a csomagolás környezetvédelmi követelményeknek való megfelelısége igazolásának részletes szabályairól

91/2006. (XII. 26.) GKM rendelet. a csomagolás környezetvédelmi követelményeknek való megfelelısége igazolásának részletes szabályairól a csomagolás környezetvédelmi követelményeknek való megfelelısége igazolásának A fogyasztóvédelemrıl szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 56. -ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS

SZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS Amely létrejött egyrészről Viselt név (a bemutatott igazolvány szerint) : e-mail cím : Lakcím: SZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS Elektronikus aláírással kapcsolatos fokozott biztonságú, közigazgatási célra alkalmas

Részletesebben

1. sz. melléklet EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

1. sz. melléklet EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 1. sz. melléklet amely létrejött Hajdúdorog Város Önkormányzat Képviselı-testülete, mint az önállóan mőködı és gazdálkodó Hajdúdorog Városi Polgármesteri Hivatal irányító szerve,

Részletesebben

GST-Systems dokumentum kezelő rendszer. Fogalomtár

GST-Systems dokumentum kezelő rendszer. Fogalomtár GST-Systems dokumentum kezelő rendszer Fogalomtár Iratkezelési fogalmak átmeneti irattár: a közfeladatot ellátó szerv által az iktatóhelyhez kapcsolódóan kialakított olyan irattár, amelyben az irattári

Részletesebben

SAJTOSKÁL KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE

SAJTOSKÁL KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE SAJTOSKÁL KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE 7 / 2001. / VI.26./ számú RENDELETE a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésrıl A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban:

Részletesebben

A MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA PEST MEGYEI SZERVEZETÉNEK IRATKEZELÉSI SZABÁLYZATA

A MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA PEST MEGYEI SZERVEZETÉNEK IRATKEZELÉSI SZABÁLYZATA A MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA PEST MEGYEI SZERVEZETÉNEK IRATKEZELÉSI SZABÁLYZATA 2012. március Az Elnökség a Magyar Gyógyszerészi Kamara Pest Megyei Szervezetének Iratkezelési Szabályzatát (továbbiakban:

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT A Biztosítások.hu Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére I. BEVEZETÉS A Biztositasok.hu Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. (továbbiakban: Alkusz) a tevékenységére,

Részletesebben

A SEMMELWEIS EGYETEM IRATKEZELÉSI SZABÁLYZATA

A SEMMELWEIS EGYETEM IRATKEZELÉSI SZABÁLYZATA 124/2009. (XII. 17.) számú hat. A SEMMELWEIS EGYETEM IRATKEZELÉSI SZABÁLYZATA BUDAPEST 2009 TARTALOM PREAMBULUM... 3 ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK... 3 1. Alkalmazási terület, érvényesség... 3 2. Felelısség, hatáskör...

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére Melléklet: Panaszbejelentõ lap Budapest, 2013. április 10. Hatályos: 2013. április 10. Jóváhagyta:

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Ez a rendelet 2007. január l-jén lép hatályba. Kihirdetése 2006. december l5. napján megtörtént. Dr. Szántó Mária jegyzı Mórahalom város Képviselı-testületének 29/2006. (XII. 15.) Ör. rendelete az elektronikusan

Részletesebben

Ingatlan-nyilvántartási kérelem I.

Ingatlan-nyilvántartási kérelem I. Ingatlan-nyilvántartási kérelem I. IKTATÓ BÉLYEGZŐ HELYE A vékony vonallal bekeretezett rovatokat a kérelmező vagy a nevében eljáró képviselő tölti ki. A kérelem kitöltésével kapcsolatban a kérelmező/

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. október 29-i ülésére

ELİTERJESZTÉS KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. október 29-i ülésére KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. október 29-i ülésére Tárgy: Finanszírozási szerzıdés kötése a Váci Egyházmegyével Elıterjesztı: dr. Völner

Részletesebben

az egészségügyi szakmai vizsgaelnöki pályázatok Bíráló Bizottságának ügyrendjérıl

az egészségügyi szakmai vizsgaelnöki pályázatok Bíráló Bizottságának ügyrendjérıl A Nemzeti Erıforrás Minisztérium közleménye az egészségügyi szakmai vizsgaelnöki pályázatok Bíráló Bizottságának ügyrendjérıl hatályos: 2012.04.06 - Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalról

Részletesebben

2009. évi LVI. törvény

2009. évi LVI. törvény 2009. évi LVI. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci

Részletesebben

Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. november 29-i ülésére

Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. november 29-i ülésére Elıterjesztés 2. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. november 29-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézménye intézményvezetıi

Részletesebben

a 3. számú Bejelentő laphoz

a 3. számú Bejelentő laphoz KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a 3. számú Bejelentő laphoz a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás elektronikus ügyintézés keretében, papír alapon vagy számítástechnikai adathordozón történő teljesítéséhez az Art. 7.

Részletesebben

BALATONBOGLÁR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE ELİTERJESZTÉS. Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete

BALATONBOGLÁR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE ELİTERJESZTÉS. Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete BALATONBOGLÁR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE Ügyiratszám: 1-12 / 2014. Sorszám: 5. ELİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2014. december 22-én tartandó ülésére Tárgy:

Részletesebben

Felhasználói kézikönyv Az EIktat 3.5 ASP webes iktató rendszerhez. E-Szoftverfejlesztı Kft. Molnár Roland 2009.07.08.

Felhasználói kézikönyv Az EIktat 3.5 ASP webes iktató rendszerhez. E-Szoftverfejlesztı Kft. Molnár Roland 2009.07.08. Felhasználói kézikönyv Az EIktat 3.5 ASP webes iktató rendszerhez E-Szoftverfejlesztı Kft. Molnár Roland 2009.07.08. Tartalom 1 Bevezető... 4 2 Alapfogalmak... 5 2.1 Jogszabály hivatkozások... 15 2.2 Alkalmazás

Részletesebben

Szabályzat a Pénzmosás Megelőzéséről és Megakadályozásáról

Szabályzat a Pénzmosás Megelőzéséről és Megakadályozásáról ... (társaság neve)... (adószám) Szabályzat a Pénzmosás Megelőzéséről és Megakadályozásáról Érvényes:... -tól Érvénybe helyezte:... Tartalomjegyzék 1. A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló

Részletesebben

A tőzvédelmi tanúsítási rendszer mőködése Magyarországon

A tőzvédelmi tanúsítási rendszer mőködése Magyarországon A tőzvédelmi tanúsítási rendszer mőködése Magyarországon A tőzvédelmi törvény értelmében a Magyarországon forgalomba hozni csak olyan tőzoltótechnikai terméket, tőz- vagy robbanásveszélyes készüléket,

Részletesebben

1. Bevezetés. 2. Értelmezések

1. Bevezetés. 2. Értelmezések Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 2 2. Értelmezések... 2 3. Az iratkezelés felügyelete... 4 4. Iktatókönyv... 4 4.1. Iktatás... 4 5. Küldemények átvétele, felbontása, érkeztetése, iktatása és továbbítása...

Részletesebben

Hatályos: 2011. május 26-tól

Hatályos: 2011. május 26-tól GYULA ÉS KÖRNYÉKE TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS FELESLEGES VAGYONTÁRGY HASZNOSÍTÁSI ÉS SELEJTEZÉSI SZABÁLYZATA Hatályos: 2011. május 26-tól A Gyula és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás Kistérségi Iroda

Részletesebben

1.1. Az Iratkezelési Szabályzat hatálya

1.1. Az Iratkezelési Szabályzat hatálya 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Mint a Sárospataki Református Kollégium, 3950 Sárospatak, Rákóczi utca 1. (továbbiakban: Református Kollégium) közigazgatója, a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári

Részletesebben

A WINETTOU Távközlési Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság. Internet szolgáltatásra vonatkozó Általános Szerzıdéses Feltételek

A WINETTOU Távközlési Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság. Internet szolgáltatásra vonatkozó Általános Szerzıdéses Feltételek A WINETTOU Távközlési Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság Internet szolgáltatásra vonatkozó Általános Szerzıdéses Feltételek IV. számú módosításának kivonata 2010. március 15. Általános szerzıdési

Részletesebben

3. A Civil Információs Portál

3. A Civil Információs Portál Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mőködésérıl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 73. (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 20.

Részletesebben

2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról

2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról A törvény célja, hogy korszerő jogi keretek megteremtésével, az Európai Unió szabályozásával összhangban állapítsa

Részletesebben

Panaszkezelési szabályzat. (érvényes 2013. október 10-től visszavonásig)

Panaszkezelési szabályzat. (érvényes 2013. október 10-től visszavonásig) Panaszkezelési szabályzat (érvényes 2013. október 10-től visszavonásig) 1 Az Astra S.A. Biztosító Magyarországi Fióktelepe Panaszkezelési szabályzata (a továbbiakban: Szabályzat) 1. Bevezetés Jelen Panaszkezelési

Részletesebben

Pannon 2005 Faktor és Hitel Zrt. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

Pannon 2005 Faktor és Hitel Zrt. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Pannon 2005 Faktor és Hitel Zrt. 1016 Budapest, Naphegy utca 19. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Érvényes 2014.08.01-től Jóváhagyta: Igazgatóság elnöke 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. A SZABÁLYZAT CÉLJA... 3 2. A SZABÁLYZAT

Részletesebben

GARANTÁLT SZOLGÁLTATÁSOK

GARANTÁLT SZOLGÁLTATÁSOK GARANTÁLT SZOLGÁLTATÁSOK A. A villamos energia kereskedelmi tevékenység folytatásának az egyedi felhasználókat érintı minimális minıségi követelményei 1.1 Fogalmak A jelen mellékletben használt fogalmakon

Részletesebben

a Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Társulási Megállapodásának 11. számú módosításának jóváhagyására.

a Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Társulási Megállapodásának 11. számú módosításának jóváhagyására. A 103/2011.(V.19.) KT határozat melléklete a Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Társulási Megállapodásának 11. számú módosításának jóváhagyására. 1. A Társulási Megállapodás I. fejezetének /Általános

Részletesebben

Diasort hatályosította: Fejesné TaskóTünde, 2014. augusztus 15. Ügyviteli munka. Szervezetek tevékenysége

Diasort hatályosította: Fejesné TaskóTünde, 2014. augusztus 15. Ügyviteli munka. Szervezetek tevékenysége Diasort hatályosította: Fejesné TaskóTünde, 2014. augusztus 15. 1 Ügyviteli munka Szervezetek tevékenysége Szakmai tevékenység (alaptevékenység) Szervi tevékenység (pl. ügyviteli tevékenység) Az ügyvitel

Részletesebben

MiFiN Mikrofinanszírozó Pénzügyi Szolgáltató Zrt.

MiFiN Mikrofinanszírozó Pénzügyi Szolgáltató Zrt. Panaszkezelési szabályzat A Magyar Nemzeti Bank elnökének 28/2014. (VII.23.) MNB rendelete (a pénzügyi szervezetek panaszkezelésére vonatkozó szabályokról) szerint előírt kötelező szabályokkal egységes

Részletesebben

Földhivatali szolgáltatások

Földhivatali szolgáltatások Földhivatali szolgáltatások 1. Betekintés a tulajdoni lap tartalmába: Az ingatlan-nyilvántartásba való betekintés céljából az érintett tulajdoni lap tartalmát számítástechnikai eszközzel, olvasható formában

Részletesebben

P Á L Y Á Z A T. Budapest Fıváros XV. kerületi Önkormányzat

P Á L Y Á Z A T. Budapest Fıváros XV. kerületi Önkormányzat Budapest Fıváros XV. kerületi Önkormányzat P Á L Y Á Z A T Budapest Fıváros XV. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Bocskai u. 1-3. és Bácska u. 14. szám alatti irodaépületeinek napi 24 órás portaszolgálati,

Részletesebben

Lırinci Város Önkormányzata Képviselı-testületének 86/2010. (V. 27.) önkormányzati határozata

Lırinci Város Önkormányzata Képviselı-testületének 86/2010. (V. 27.) önkormányzati határozata Lırinci Város Önkormányzata Képviselı-testületének 86/2010. (V. 27.) önkormányzati határozata Dr. Vida Sándor Ügyvédi Irodával kötendı megbízási keretszerzıdésrıl Lırinci Város Önkormányzatának Képviselı-testülete

Részletesebben

A TISZAFÖLDVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA

A TISZAFÖLDVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA A TISZAFÖLDVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA Hatályos: 2010.május 12. A Tiszaföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet (továbbiakban: Takarékszövetkezet) az ügyfelek panaszainak kezelése

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Az ügyfelek részére történő szolgáltatásnyújtás során a legfontosabb célunk, hogy mindig a legnagyobb fokú gondossággal és megbízhatósággal járjunk el, továbbá jogszerű és professzionális

Részletesebben

26/2004. (VI. 11.) BM rendelet

26/2004. (VI. 11.) BM rendelet A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 26/2004. (VI. 11.) BM rendelet az egyes mőszaki termékek tőzvédelmi megfelelıségét vizsgáló, ellenırzı és tanúsító szervezetek kijelölésérıl A mőszaki

Részletesebben

Az elektronikus ügyintézés

Az elektronikus ügyintézés Az elektronikus ügyintézés 1. Mi az elektronikus ügyintézés? Az elektronikus ügyintézés a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, 2004. évi CXL. törvény alapján a közigazgatási

Részletesebben

FİOSZTÁLYVEZETİ-HELYETTES

FİOSZTÁLYVEZETİ-HELYETTES A Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (KSZK) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium nevében a köztisztviselık jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 10. (1) bekezdése

Részletesebben

Sárospatak Város Alpolgármesterétıl

Sárospatak Város Alpolgármesterétıl Sárospatak Város Alpolgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu Tisztelt Képviselı-testület! ELİTERJESZTÉS - a Képviselı-testületnek

Részletesebben

A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉRŐL SZÓLÓ SZABÁLYZAT

A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉRŐL SZÓLÓ SZABÁLYZAT A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉRŐL SZÓLÓ SZABÁLYZAT A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságon (továbbiakban: Igazgatóság) a közérdekű adatok megismerésére irányuló

Részletesebben

TOMORI PÁL FİISKOLA IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

TOMORI PÁL FİISKOLA IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT TOMORI PÁL FİISKOLA IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT Változat száma: 5. Elfogadás dátuma: 2009.08.04. Határozat száma: 2009/3/14 Hatályba lépés napja: 2009.08.04. Felelıs személy: dr. Rétfalvi Kornél oldalszám:

Részletesebben

Budapest-Kelenföldi Evangélikus Egyházközség 4/2002. (XI. 26.) szabályrendelet az egyházközségben történı leltározásról, értékelésrıl és selejtezésrıl

Budapest-Kelenföldi Evangélikus Egyházközség 4/2002. (XI. 26.) szabályrendelet az egyházközségben történı leltározásról, értékelésrıl és selejtezésrıl Budapest-Kelenföldi Evangélikus Egyházközség 4/2002. (XI. 26.) szabályrendelet az egyházközségben történı leltározásról, értékelésrıl és selejtezésrıl (2002. november 26-tól hatályos változat) A Magyarországi

Részletesebben

Több mint lehetıség START

Több mint lehetıség START Több mint lehetıség START Napra kész információk a START, START PLUSZ és START EXTRA kártyákról FONTOS! A kártyákat közvetlenül a munkába állás idıpontja elıtt célszerő igényelni START kártya Az a személy,

Részletesebben

Kazincbarcika és Vidéke Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Társulási Iroda

Kazincbarcika és Vidéke Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Társulási Iroda Kazincbarcika és Vidéke Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás FELESLEGES VAGYONTÁRGYAK HASZNOSÍTÁSÁNAK, SELEJTEZÉSÉNEK SZABÁLYZATA Érvényes: 2010. január 1-tıl TARTALOMJEGYZÉK I. Á L T A L Á N O S

Részletesebben

/2006/.IM rendelet. a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat működéséről, valamint a céginformáció költségtérítéséről

/2006/.IM rendelet. a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat működéséről, valamint a céginformáció költségtérítéséről /2006/.IM rendelet a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat működéséről, valamint a céginformáció költségtérítéséről A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról

Részletesebben

MÁSOLATKÉSZÍTÉSI REND

MÁSOLATKÉSZÍTÉSI REND MÁSOLATKÉSZÍTÉSI REND Gyollai Ügyvédi Iroda Irodavezető: Dr. Gyollai János ügyvéd Székhely: H-1126 Budapest, Ugocsa u. 4/b Tel.: (+36 1) 487-8715 Fax: (+36 1) 487-8701 E-mail: iroda@gyollai.hu Készítés

Részletesebben

HITELES MÁSOLATKÉSZÍTÉSI REND

HITELES MÁSOLATKÉSZÍTÉSI REND BOLEVÁCZ ÉS VÖRÖS ÜGYVÉDI IRODA 1053 Budapest, Veres Pálné utca 9. I/2. Budapesti Ügyvédi Kamara 2291 HITELES MÁSOLATKÉSZÍTÉSI REND Kiadás dátuma 2015. február 20. 1 TARTALOM 1. A másolatkészítési rend

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet. az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet. az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

IGÉNYBEVÉTELÉRE H1HANG SZOLGÁLTATÁS

IGÉNYBEVÉTELÉRE H1HANG SZOLGÁLTATÁS ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEI TÁVBESZÉLİ SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE H1HANG SZOLGÁLTATÁS Készült: 2003. március 01. Az utolsó módosítás hatályos: 2010. április 1-tıl 1. oldal Tartalomjegyzék 1. A szolgáltató

Részletesebben

Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl

Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl Alap Község Önkormányzata Képviselı-testülete a Magyar

Részletesebben

Kötelezı Felelısségbiztosítási Kárrendezési Szabályzat kivonata

Kötelezı Felelısségbiztosítási Kárrendezési Szabályzat kivonata Kötelezı Felelısségbiztosítási Kárrendezési Szabályzat kivonata (Készült a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének Felügyeleti Tanácsa 8/2006. (X.12.) számú ajánlásának megfelelıen, figyelembe véve

Részletesebben

ÜGYVITELI ÉS IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

ÜGYVITELI ÉS IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT CSONGRÁD MEGYEI ÉPÍTÉSZ KAMARA ÜGYVITELI ÉS IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT Elfogadva 16/2013 Eln. Hat.(IX.19) számú elnökségi határozattal 1 I. ÜGYVITEL RENDJE 1. Az ügykör és az ügyvitel fogalma Az ügykör a

Részletesebben

Esztergom Város Önkormányzata Képviselı-testületének 54/2010. (XII. 22.) önkormányzati rendelete a helyi adókról. Az építményadó alanya

Esztergom Város Önkormányzata Képviselı-testületének 54/2010. (XII. 22.) önkormányzati rendelete a helyi adókról. Az építményadó alanya Esztergom Város Önkormányzata Képviselı-testületének 54/2010. (XII. 22.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Esztergom Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az Alkotmány 44/A. (2) bekezdésében

Részletesebben

A szombathelyi Kutyamenhely Alapítvány BÉLYEGZŐ HASZNÁLATI SZABÁLYZATA

A szombathelyi Kutyamenhely Alapítvány BÉLYEGZŐ HASZNÁLATI SZABÁLYZATA A szombathelyi Kutyamenhely Alapítvány BÉLYEGZŐ HASZNÁLATI SZABÁLYZATA ( módosításokkal együtt, egységes szerkezetben) Utolsó módosítás dátuma: 2010. november 10. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.A szabályzat

Részletesebben

Kivonat. mely készült a Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsának 2011. szeptember 20. napján megtartott ülésének jegyzıkönyvébıl

Kivonat. mely készült a Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsának 2011. szeptember 20. napján megtartott ülésének jegyzıkönyvébıl 59/2011. (IX. 20.) CsKTT. 16-5633-4/2011 Tárgy: Csanytelek, Baross Gábor u. 2. sz. alatti ingatlan használatba vétele Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsa megtárgyalta Csanytelek, Baross

Részletesebben

A vagyonnyilatkozat őrzéséről és kezeléséről szóló szabályzat Budapest, 2011. november

A vagyonnyilatkozat őrzéséről és kezeléséről szóló szabályzat Budapest, 2011. november 4. melléklet a Magyar Szocialista Párt Alapszabályához A vagyonnyilatkozat őrzéséről és kezeléséről szóló szabályzat Budapest, 2011. november 2 I. A vagyonnyilatkozatra kötelezettek, a nyilatkozat esedékessége

Részletesebben

Az L.M.N. Bróker Kft. panaszkezelési szabályzata

Az L.M.N. Bróker Kft. panaszkezelési szabályzata Az L.M.N. Bróker Kft. panaszkezelési szabályzata Jelen panaszkezelési szabályzat (a továbbiakban szabályzat ) a pénzügyi vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI TAKARÉKSZÖVETKEZETEK KÖZPONTI ÜGYFÉLSZOLGÁLATÁNAK MŰKÖDÉSÉRŐL

BÁCS-KISKUN MEGYEI TAKARÉKSZÖVETKEZETEK KÖZPONTI ÜGYFÉLSZOLGÁLATÁNAK MŰKÖDÉSÉRŐL Hartai Takarékszövetkezet 6326 Harta, Kossuth L. u. 31. ELJÁRÁSI REND A BÁCS-KISKUN MEGYEI TAKARÉKSZÖVETKEZETEK KÖZPONTI ÜGYFÉLSZOLGÁLATÁNAK MŰKÖDÉSÉRŐL A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról

Részletesebben

Tájékoztató az Ügyfélkapu használatáról

Tájékoztató az Ügyfélkapu használatáról Tájékoztató az Ügyfélkapu használatáról Az Ügyfélkapu a magyar kormányzat elektronikus ügyfél-beléptető és azonosító rendszere. Biztosítja, hogy felhasználói a személyazonosság igazolása mellett, egyszeri

Részletesebben

Az igazságügyi és rendészeti miniszter pályázati felhívása szakmai vizsgaelnöki névjegyzékbe történı felvételre

Az igazságügyi és rendészeti miniszter pályázati felhívása szakmai vizsgaelnöki névjegyzékbe történı felvételre Az igazságügyi és rendészeti miniszter pályázati felhívása szakmai vizsgaelnöki névjegyzékbe történı felvételre Az igazságügyi és rendészeti miniszter a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 101.

Részletesebben

Pénzmosás elleni szabályzat

Pénzmosás elleni szabályzat Pénzmosás elleni szabályzat A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben foglaltak értelmében az Euro Quattro Bróker Kft. köteles ügyfeleit

Részletesebben

Polgármesteri Hivatal 9545 Jánosháza Batthyány u. 2. ELİTERJESZTÉS

Polgármesteri Hivatal 9545 Jánosháza Batthyány u. 2. ELİTERJESZTÉS Polgármesteri Hivatal 9545 Jánosháza Batthyány u. 2. Tisztelt Képviselı-testület! ELİTERJESZTÉS Jánosháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete 2010. augusztus 3-i ülésére 3. számú napirendi

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Hatályos: 2013-09-10-től Az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. (továbbiakban: Alapkezelő) a befektetési alapkezelőkről és a kollektív

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Rákóczi út 32. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu JAVASLAT - a Képviselı-testületnek - Sárospatak Város Rendelıintézete

Részletesebben

Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SELEJTEZÉSI SZABÁLYZAT. Jóváhagyva: 2002. február 27.

Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SELEJTEZÉSI SZABÁLYZAT. Jóváhagyva: 2002. február 27. Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SELEJTEZÉSI SZABÁLYZAT Jóváhagyva: 2002. február 27. 1) A használhatatlannak minősítés és egyéb fogalmak: Vagyontárgyak: minden

Részletesebben