ELÕSZÓ. Cselekedni kell! Sürgõsen!

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ELÕSZÓ. Cselekedni kell! Sürgõsen!"

Átírás

1 ELÕSZÓ A fenntarthatóság az ember jelen szükségleteinek kielégítése, a környezeti és természeti erõforrások a jövõ generációk számára történõ megõrzésével egyidejûleg. (Világ Tudományos Akadémiáinak nyilatkozata, Tokió 2000) Világszerte a fenntarthatatlan fejlõdés figyelmeztetõ jelei mutatkoznak, olyanok, mint a környezetben felhalmozódó mérgezõ anyagok, a nem megfelelõ élelmiszerbiztonság okozta egészségi kockázatok, fajok sokaságának kipusztulása, az éghajlat változása és még sorolhatnánk Cselekedni kell! Sürgõsen! 1 Cél a környezet minõségének megõrzése és az erõforrások fenntartható használata, utódaink életminõségének biztosítása. Az ökológiai gazdálkodás (biogazdálkodás) az ökológiai tényezõk összehangolásával e célokat szolgálja, s egyben hozzájárul egy élhetõ környezet kialakításához és biztonságos, egészséges élelmiszert nyújt az emberiség számára. Elterjesztése hazánkban, Európában sõt az egész világon szükséges lenne, perspektívát adna az emberiség fennmaradásához. DR. KOHL ÁGNES

2 2 A BIOGAZDÁLKODÁS ALAKULÁSA A VILÁGON, AZ EU-BAN ÉS MAGYARORSZÁGON A biogazdálkodás abban jelentõsen különbözik minden más gazdálkodási módtól (integrált, alternatív, extenzív stb.), hogy elõírásrendszere pontos jogszabályokon nyugszik mindenfelé a világon, amelyek - bár a részletekben vannak eltérések - egymással összhangban állnak. Ennek bizonyítéka, hogy számos magyar biogazda egy idõben, azonos területeken képes megfelelni az EU, Svájc és az USA elõírásainak. Az ökológiai gazdálkodás hozzájárul egy élhetõ környezet kialakításához, amely utódaink túlélését is szolgálja és minden kétséget kizáróan biztonságos és egészséges élelmiszert ad az emberiségnek ben a világon mintegy 30 millió hektáron folytattak ökológiai gazdálkodást. A terület jelenlegi nagyságához képest többet mondanak azok a tendenciák, amelyek jellemzik ennek a gazdálkodási módnak a terjedését. A piacban és termelésben meghatározó Európai Közösségben a mintegy 5 ezer ökológiai gazdaság száma 1985-tõl 2007-ig 180 ezerre növekedett, az általuk mûvelt terület nagysága pedig ezen idõszak alatt 125 ezer hektárról 6,8 millió hektárra emelkedett (1.ábra). A világ tíz legnagyobb ökológiai gazdálkodási arányát felmutató országának adatai a 2. ábrán láthatóak. 2. ábra: A világ tíz legnagyobb ökológiai gazdálkodási arányát felmutató országának adatai (2007) 3 1. ábra: Az ökológiai gazdálkodásba vont területek és gazdaságok az EU-ban Terület(ha) Forrás: Helga Willer, Minou Yussefi-Menzler and Neil Sorensen (ed.): The World of Organic Agriculture Az ökológiai gazdálkodás nemzetgazdaságon belüli szerepérõl az összes mezõgazdasági területhez viszonyított aránya nyújt tájékoztatást, a világon a legmagasabb értéket a kis Liechtenstein mutatja fel, de rajta kívül a legkimagaslóbb aránnyal az EU eminens tagállamai dicsekedhetnek. 0 Forrás: Helga Willer, Minou Yussefi-Menzler and Neil Sorensen (ed.): The World of Organic Agriculture Magyarország az Európai Unió tagja, ezért a Közösségen belüli változások a részünkre a meghatározók. Nézzük ezeket a változási irányokat. 1. táblázat: Néhány ország, régió akcióprogramjának fõbb jellemzõi Ország Program 2001 (%) Év / célzott arány Belgium - Flandria Flamand mûködési terv 1, re 10% Németország Szövetségi ökológiai 3, re 20% gazdálkodási terv Hollandia Terv , re 10% Norvégia Mûködési terv a biogazdálkodás fejlesztésére 2000 Cca 2, re 10% Finnország akcióterv Cca 5,5 15% Csehország ökológiai akcióterv 2, re 01% Ehhez képest Magyarországon csak nagyvonalakban és szóban van ökológiai Akció Terv amolyan muszáj módon, mert az EU így kívánja. Az akciótervek 4-5 évvel ezelõtt készültek, és bár idõarányosan nem teljesültek mindenhol a célkitûzések, jelzik, hogy milyen robbanásszerû fejlõdés elõtt áll az ökológiai szektor.

3 Természetesen a közakaratot megjelenítõ tervek mellett a fejlõdést a fogyasztók igényei is táplálják; 2007-ben sok EU tagországban két számjegyû volt a biotermék fogyasztás növekedése egyetlen év alatt. Magyarországon is 2004-ig jelentõsen növekedett az ökológiai gazdálkodók száma és az általuk mûvelt területek nagysága, amely tendencia sajnos megtört, és 2005 óta folyamatosan csökken a magyar bio terület. A pontos adatokat a 2. táblázat és a 3. ábra mutatja. erõteljesen csökkent a számuk, és míg 2004-ben 400 körülien vágtak bele az ökológiai mezõgazdálkodásba, addig 2007-ben már harmincan se. Ez nagy kár, mert a környezõ országok az újonnan az EU csatlakozók, a déli félteke országai és Ázsia elrohan mellettünk, szûkítve az értékesítési lehetõségeket, ezzel együtt az esetlegesen átállni kívánó gazdaságok megélhetési perspektíváit. CZELLER GÁBOR, DR. ROSZÍK PÉTER AT. AL 4 2. táblázat: Magyarország ellenõrzött biogazdaságainak száma és a bioterületek alakulása Ellenõrzött terület (ha) Vállalkozá sok száma Forrás: Dr. Roszík et al.: Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.. éves jelentés 2007, kiegészítve más ellenõrzõ szervezetek adataival 3. ábra: Magyarország ellenõrzött biogazdaságainak száma és a bioterületek változása Forrás: Dr. Roszík et al.: Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. éves jelentés 2007, kiegészítve más ellenõrzõ szervezetek adataival Az ökológiai gazdálkodás fejlesztésével foglalkozó utolsó kormányhatározat szerint (2253/1999 (X. 7.)) 2006-ra a magyar biogazdálkodás területének el kellett volna érnie a 300 ezer hektárt, ezzel szemben valahol 120 ezer hektár körül járhatunk. Ebben elsõsorban (szinte kizárólag) a támogatási rendszer a ludas. Korábban is volt fluktuáció, és számosan hagytak fel a biogazdálkodással, de 1995-tõl 2004-ig mindig nagyobb volt az új terület, mint a kiesõ. Most azzal, hogy 2004-tõl a biogazdálkodásba újonnan belépõ gazdák nem kaphatnak támogatást ( nincs rá forrás )

4 6 A BIOÉLELMISZEREK FOGYASZTÓKAT SZOLGÁLÓ ÉLELMISZERBIZTONSÁGI TÖBBLETEI Manapság gyakran alkalmazzák a bio, illetve az öko jelzõt az élelmiszerekhez, a napi használati tárgyakhoz, vegyipari cikkekhez, a szórakoztató elektronika eszközeihez kapcsolva azok készítõi, forgalmazói azért, hogy termékeiket jobban tudják értékesíteni. Ez azért sikerülhet, mert a fogyasztók számára ezek a jelzõk pozitív üzenetet hordoznak, mégpedig azt, hogy a termék az élet (=bio) folyamatainak, illetve a környezet (=öko) érdekeinek figyelembevételével készült, vagy használatával azt védik. Gyakran a bio, öko szócska reklámfogás, hiszen ahol a jelölés feltételei nem szabályozottak, ott a termékek pozitív tulajdonságai viszonylagosak, vagyis egészen mást takarhatnak ezek a jelzõk, mint amit a fogyasztók mögéje képzelnek. Egészen más a helyzet a mezõgazdasági (növényi, állati) alapanyagok, a belõlük készült élelmiszerek és takarmányok esetében. Rájuk nézve az EU-ban, Svájcban, az USA-ban és máshol is közel azonos tartalmú jogszabályok írják elõ, hogy milyen követelmények betartása esetén lehet a termék ökológiai ( öko ) = biológiai ( bio ) jelölésû. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztók és a termelõk között kizárt a félreértés, és azt is, hogy szabálysértést (sõt bûncselekményt) követnek el mindazok, akik a jelölést nem az elõírásoknak megfelelõen és ellenõrzési rendszerben elõállított termékre alkalmazzák. A bio megjelölés a legismertebb Magyarországon, bár a hazai jogszabályok az ökológiai szó használatát írják elõ. Az EU országok zömében saját nyelvükön ugyancsak ezeket a szinonim kifejezéseket és rövidítéseiket (öko, bio, eko, eco stb.) alkalmazzák, az azonos értelmû organic mellett. A jogszabályok - az EU-ban a Tanács 834/2007 és a Bizottság 889/2008 rendeletei a meghatározóak - azonban nem csak a termék elõállítási szabályokat írják elõ, hanem a termelés folyamatainak kötelezõ ellenõrzését is, amelynek a célja, hogy a tévedéseket, csalásokat ki lehessen szûrni, megakadályozva a fogyasztók megtévesztését. Természetesen a hatékony ellenõrzés nem csak a fogyasztókat, hanem az elõírásokat becsületesen betartó termelõket is védi a csalók tisztességtelen magatartásával szemben. Az ellenõrzés alapján és a fogyasztók érdekeit nem sértõ megállapítások esetében kiállított minõségi tanúsítvány (igazolás) hatalmazza fel a termelõt, feldolgozót, forgalmazót, hogy a tanúsítványokon feltüntetett termékek, termékcsoportok esetében alkalmazzák az ökológiai jelölést. Az ilyen igazolást felmutatni nem tudó termelõ, forgalmazó terméke nem lehet bio az EU jog értelmében. A biotermékeknél az ellenõrzések alapján kiállított minõsítõ tanúsítványok végig kísérik a biotermék útját a teljes termékpályán, amely jelentõsen megnehezíti az illegális termékcseréket, az éves átfogó ellenõrzések kiszûrik a szavatossági idõn túl tárolt készletek nagy részét. A termelõtõl a feldolgozón át a kereskedõig kiépített ellenõrzési-tanúsítási lánc pedig lehetõvé teszi, hogy megtalálhatók legyenek azok a tételek, amelyek esetleg szennyezhetik az élelmiszereket. Az évenként legalább egyszer elvégzett átfogó ellenõrzések alkalmasak arra, hogy az ellenõrzést végzõk meggyõzõdjenek egyebek mellett arról, hogy: - a bio növénytermesztésben nem használtak tiltott anyagokat, így mûtrágyákat, növényvédõszereket, génmódosított (GM) növényeket és GM származékokat stb.; - a gyûjtött növények gyûjtése nem természetromboló, az ökológiai egyensúlyt nem felbillentõ, a gyûjtési terület nem szennyezett; - a biogomba termesztésnél a termesztõközeg bio és/vagy természetes környezetbõl származó anyagokból álló, és legfeljebb a bio növényvédelemben engedélyezett anyagokkal kezelt; - bio állattartásban az állatokat állatságosan -biológiai sajátosságainak, igényeinek viselkedési szokásainak stb. tartják-e: csoportosan, nem kötötten, nem ketrecben stb.; - a bio méhészetet úgy helyezték el, hogy csak bio vagy természetes társulás növényeirõl gyûjthessenek nektárt, pollent, és hogy a méhek kezelése csak természetes, nem kockázatos anyagokra (illóolajak, szerves savak, gyógynövények, homeopátia) épüljön; - a bio halastavi haltartásban a víz nem szennyezõdik, a halakat bio takarmányon tartják és legalább a takarmányszükségletük fele a halastó természetes hozamából származik, továbbá az egészségügyi eljárásokban kerülik az antibiotikumok, a kémia szerek alkalmazását, inkább gyógynövényekkel, homeopátiával, ásványi anyagokkal kezelnek; - a bio élelmiszer-feldolgozásban, bio borászatban az alapanyagok biogazdálkodásból származnak-e, hogy nem keveredik-e a biotermék a nem bioval, hogy nem tesznek-e kockázatos anyagokat (tartósítószereket, állományjavítókat, ízfokozókat, szintetikus ízesítõket, színezõket, GMO származékokat stb.) az élelmiszerekbe, hogy nem téveszti-e meg a címke a fogyasztókat stb. - kereskedelemben, hogy csak a valóban biotermék kerüljön bioként a fogyasztók elé. Az évenként egyszeri ellenõrzés esetenként ritka lehet, ilyen esetekben lehetõség van az ellenõrzések sûrítésére is. Az ökológiai gazdálkodásból származó termékekre is maradéktalanul érvényesek az élelmiszerekre vonatkozó hatályos elõírások, egyetlen eset sem ismert, ahol ezeken enyhítenének a biotermék kedvéért. A bio élelmiszerek azzal is többet érnek amibõl több van bennük - ezek az élelmiszerek hasznos összetevõi, és azzal is amibõl kevesebb - ezek az élelmiszert szennyezõ idegen anyagok. A hasznos összetevõk meglétét a fogyasztók elterjedt vélekedésén túl számos tudományos közlemény is rögzíti, közülük számos az EU által hivatalosan támogatott, nemzetközi kutatói együttmûködés eredménye. A legáltalánosabban a következõ beltartalmi változásokra számíthatnak a biotermék fogyasztók: 7

5 Bio és konvencionális termények értékes beltartalmi összetevõinek összehasonlítása Összehasonlított paraméterek Woese et al Worthing-ton 1998 Heaton 2001 Boum & Prescott 2002 Velimirov & Müller 2003 Tauscher et al Affsa 2003 Hirt et al.; Sundrum 2007 A feldolgozott bio élelmiszereknél - ugyancsak az alkalmazási tilalmak miatt - figyelmen kívül hagyható kockázati források a következõk: - tartósítószerek, - ízfokozók, - szintetikus ízesítõk, színezékek, - szintetikus állományjavítók, - egyebek. 8 Ásványi anyagok Vitaminok Fitovegyületek Fehérje-tartalom Fehérje-minõség Telítetlen zsírsavak Biotermékekben nagyobb mennyiségben van jelen, mint a konvencionálisban FORRÁS : T. Alföldi, J. Granado, E. Kieffer, U. Kretzschmar, M. Morgner, U. Niggli, A. Biotermékek tendenciaszerûen nagyobb, mint a konvencionálisban Schädeli, B. Speiser, F. Weibel, G. Wyss, W. Schmidt, G. Schmidt : Quality and Safety Nincs eltérés of Organic Products Food systems compared (Dossier N 4). FiBL (Hrsg.), Biotermékek kissé kedvezõtlenebb értékekkel rendelkeznek, mint a konvencionális Dossier, 2006, 24 Pages, ISBN termékek Forrás: Györéné Kiss Györgyi Nézzük, hogyan állnak a biotermékek az élelmiszerben nem kívánatos ágensek tekintetében, összehasonlítva a szokványos (nem bio) termékekkel. A korábban vázlatosan ismertetett szakmai elõírások is jelzik, a részletes elõírások pedig egyértelmûvé teszik, hogy az alkalmazható mezõgazdasági és feldolgozóipari eljárások közül kiszûrésre kerülnek a kiszûrhetõ és jelentõs kockázatot hordozó anyagok és eljárások, vagyis a bioterméknél az élelmiszerbiztonság nem a felületes ismeretekre ( jelenleg a tudomány nem ismer káros hatásokat ), nem a fogyasztó vegyszertûrõ képességére, vagy várakozási idõkre esetleg korlátozott dózisokra épül. Természetesen az ökológiai gazdálkodástól független, az élelmiszerbiztonságot veszélyeztetõ jelenségek itt ugyanúgy elõfordulhatnak, mint a szokványos (nem bio) élelmiszereknél (pl. megromlik a termék, fizikai, mikrobiológiai szennyezés történik, romlik az állag stb.). A mezõgazdasági alapanyagok esetében a bioterméknél a következõ élelmiszerbiztonságot veszélyeztetõ jelenségekkel - pont a technológiákból eredõen - gyakorlatilag nem kell számolni: - növényvédõszer-maradék a terményekben, - magas nitrit- nitrát szint a növényekben, - géntechnikailag módosított termékek jelenléte, - géntechnikailag módosított szervezetek származékainak jelenléte, - antibiotikumok az állati termékekben, - hormonok az állati termékekben, - BSE-vel érintett állati termékek - egyebek. Általánosságban is elmondható, hogy az alkalmazható adalék- és segédanyagok fõként természetes eredetûek, illetve az élelmiszer-készítésben õsidõk óta használatosak. A ma még alkalmazható adalékanyagok közül élelmiszer-biztonsági kockázatot jelent a nátrium-nitrit (E 250) és a kálium-nitrát (E 252); az elhagyásuk azonban jelenleg valószínûleg még nagyobbat, a növényi eredetû (nem bio) adalékok (ilyen lehetett volna a guar gumi), valamint a régen kijuttatott, de még most is jelen lévõ, és növények által felvehetõ perzisztens szennyezõk, továbbá a biogazdálkodást sértõ gondatlan jelenségek (vegyszer elsodródás, rossz takarítás, helytelen elkülönítés, termékek együtt tárolása, stb.). A biotermékek számos közlemény szerint kevesebb gombatoxint tartalmaznak, amely vélhetõleg a vetésváltásból és a harmonikus tápanyagellátásból származhat. Ismereteink szerint nincs eltérés a szennyezés kockázatában a bio és nem biotermékek között, ahol nincs technológiabeli különbség: ilyenek a környezetbõl származó szennyezõk (nehézfém, régi vegyszer maradványok stb.), fizikai, biológiai (pl. gyommag), mikrobiológiai, csomagolóanyag, tisztító és fertõtlenítõszer eredetû szennyezõk esetei. Nézzük, hogy az EU élelmiszerbiztonsági riasztási esetek (RASFF) gyakorisága alapján, mit és miért kínál a biotermék. Az alábbi táblázatban az egyes élelmiszerbiztonsági kockázati tényezõk találhatók - megjelölve, hogy a riasztási gyakoriság szempontjából hányadik helyen állnak - valamint az, hogy a biotermékek miért bizonyulnak biztonságosabbnak az adott kockázati okot tekintve. A kockázat okozója Riasztási Az elõny oka gyakoriság mikotoxin 1. vélhetõleg agrotechnikai adalékanyag 2. a használat korlátozás a GMO 5. a használat korlátozása illegális alkalmazások 7. rendszeres ellenõrzés gyógyszermaradványok 9. a használat korl átozása növényvédõszer-maradék 11. a használat korlátozása besugárzás 13. a használat korlátozás a takarmányadalék 17. a használat korlátozás a szivacsos agysorvadás (BSE) 18. takarmányozási elõírás 9

6 10 Súlyos elõzmények irányították rá a figyelmet az élelmiszerbiztonság fontosságára a közelmúltban. A korábbiakban is elõfordultak szórványosan, helyi, gyakran egypár embert érintõ élelmiszereredetû problémák, a kockázat azonban számottevõen nõtt a nagy élelmiszer vállalatok megjelenésével, hiszen gyakran, többszázezer embert, akár más kontinenseken élõket is látnak el ma már sokféle táplálékkal. Sorakoznak az esetek: GM rizs a rizsben, metilalkohol az üdítõben, antibiotikum (chloramfenicol stb.) csirkehúsban, hormon a sertés- és marhahúsban, dioxin a sertés és baromfihúsban, szivacsos agysorvadásban szenvedett marha húsa a tányérokon és így tovább. A biotermelõk büszkén jelenthetik: a biotermékeket a körültekintõ szabályozás és a szabályok betartása miatt ezek a szennyezések mind elkerülték! DR. ROSZÍK PÉTER, BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. BUDAPEST NÖVÉNYVÉDÕSZEREK KÖRNYEZETANALITIKAI ÉS ÖKOTOXIKOLÓGIAI KOCKÁZATAI A növényvédelemben alkalmazott hatóanyagok hosszabb-rövidebb ideig a környezetünkben maradnak. A környezetben mérhetõ felezési idejük (pl. DT 50 ) növekedésével emelkedik annak a potenciális veszélye, hogy hatásuk eléri azokat az életközösségeket, amelyekkel táplálékhálózati kapcsolatba kerülnek. A megmaradó képes vagy perzisztens vegyületek - ahová a POP vegyületek (pl. DDT o ) 1 tartoznak - ezért nemkívánatosak a növényvédelem gyakorlatában. Környezetkémiai jellemzõk A diagnózishoz a környezetanalitikai vizsgálatokon keresztül vezet az út. Ennek során a környezeti mintákban mérhetõ szermaradékok kerülnek meghatározásra. Találat esetén lényeges a szennyezés eredete és a kezelés idõpontja. A nyomozás eléggé összetett feladat, például a kukorica gyomirtására használt atrazine o és társai a talaj felsõ rétegében közepes gyorsasággal bomlanak, azonban bemosódás után, az oxigén hiányában, a talajvízben ezek a vegyületek perzisztens módon viselkednek. 2 Kevesek elõtt ismert, hogy az atrazine o például nemcsak a Balaton vizébõl mutatható ki, de mélyiszapja is tartalmazza azt. Egy hatóanyag szennyezõ megjelenése szempontjából fontos a határértékkel (MRL) jellemezhetõ mennyisége, amelyet behatárol a biológiai hatásának megnyilvánulása (vagyis megengedhetõ napi bevitele: ADI). 11 Talajszennyezõk A permetezõszerek kijuttatásakor a készítmény túlnyomó többsége célját tévesztve a talajfelszínre kerül. Permetezés közben az UV sugárzás lebontó hatása a legerõteljesebb. A talajra kerülõ hatóanyag erõteljesen kötõdhet a talajkolloidokhoz (pl. 2,4-D), illetve a vízoldható vegyületek gyors vagy lassú ütemben a mélyebb rétegekbe mosódhatnak. Az 1968-ban - a világon elsõként Magyarországon - betiltott rovarölõ szernek, a DDT o -nek máig mérhetõ nyomai találhatók talajainkban (1. ábra). A kilencvenes években a megyei növényvédelmi hálózat mintegy 800 minta vizsgálatával azt mutatta ki, hogy hazai talajainkban a DDT/DDE o maradékainak elõfordulása a leggyakoribb. Kis mennyiségben ( ppb) a talajok fele tartalmazza ezeket a szennyezõket. A talajok 20-30%-ából mutatható ki atrazine o (<100 ppb) és 10-20%-ából 2,4-D. Ez utóbbi mennyisége elérheti a ppb értéket is és 2002 között szántóterületeken végzett saját vizsgálataink a korábbi tapasztalatokat alátámasztották: a talajminták 8-25%-ában fordult elõ atrazine között fõként ökológiai mûvelésû területek vizsgálata során lényegesen kisebb szennyezettséget találtunk. Azonban még itt is, a mért 250 minta mintegy 20-30%-ából volt <100 ppb mennyiségben kimutatható a DDE o. Hasonló koncentrációban mutatkozott a minták 5-15%-ában a 2000-ben kivont lindane o (γ- HCH o ). 4

7 12 Vízszennyezõk A kipermetezett szerek egy része elsodródva a felszíni vizekbe kerül, más része közvetlenül a kezelés után nagy mennyiségû csapadék hatására a felszíni vizekbe mosódhat, míg egy további része a talajokra kerülés után elindul a talajvíz felé. A növényvédelmi hálózat között mintegy kétezer felszíni vízmintát vizsgált meg. Évenként változóan a minták 5-50%-ában talált szermaradékot. A leggyakoribb felszíni vízszennyezõ az atrazine o (~100 ppt) volt, amit a minták 6%-ából mutattak ki. Egy másik kukorica-gyomirtó, az acetochlor a minták 4%-ából került elõ. HCH o és diazinon* rovarirtókat tartalmazott a minták 3%-a és 2004 között hatszáz felszíni vízmintát mértünk meg. A minták 60%-a tartalmazott detektálható mennyiségû hatóanyagot. Kiemelhetõ közülük a diazinon*, az atrazine o és az acetochlor. A hajdani növényvédõszer-gyártók telephelyein észleltünk kiemelkedõ felszínivízszennyezettséget. Balatonfûzfõn (Nitrokémia Ipartelepek) például az atrazine o és acetochlor mennyisége az 1-10 ppb szintet is elérte. Másik, szintén kiemelkedõen nagy pontszerû szennyezettséget az Észak-Magyarországi Vegyimûvek körzetében találtunk között 115, fõként ökológiai mûvelésû tábla víznyerõ helyét vizsgáltuk. A minták 25-80%-ában volt diazinon* kimutatható (<50 ppt). A minták közel felében atrazine o (<250 ppt) és trifluralin* (<50 ppt) hatóanyagokat mutattunk ki. Egy 1998-ban elvégzett nyersvíz-/ivóvízvizsgálat szerint az atrazine o -, diazinon*- és prometryne o -szennyezettség meghaladta azt a szintet, ami az elfogadható ivóvízminõség EU határértéke (100 ppt). 7 A vízszennyezés leginkább a sérülékeny, parti kavicsszûrésû vízbázisokat érintette, s közülük a váci Dunakanyar emelhetõ ki ben visszatértünk ezekre a területekre és acetochlor-szennyezettséget jegyeztünk fel. Ismert környezeti kockázatú hatóanyag továbbá a glyphosate, melynek elõnyeként szokás említeni csekély fennmaradó szermaradék-szintjét. Ez azonban valójában inkább környezetanalitikai nehézséget, semmint elõnyt tükröz, mivel a hatóanyagot és bomlástermékét - kiemelkedõ vízoldhatóságuk miatt - kémiai analízissel nehéz detektálni, vagyis szermaradék azért nincs, mert nem tudjuk kimutatni ábra: A DDT o termikus ködként való kijuttatása a hatvanas években Környezetbiológiai jellemzõk Az élõszervezetek által felvett vegyületek sorsa igen változatos lehet. Tekintélyes részük detoxifikálódik, amely során a szervezet enzimrendszerei metabolizálják ezeket, és vízoldhatóbb formájuk ürítésre kerül. 9 Egy kisebb csoportjuk képes valamely szövetben feldúsulni és ott hosszabb idõre raktározódni. Ezt nevezzük bioakkumulációnak. Azokat a bioakkumulációra hajlamos vegyületeket, amelyek a tápláléklánc mentén fel is dúsulnak, a biomagnifikációra képes csoportba soroljuk. 10 Bioakkumuláció Növényvédõszer-hatóanyagok fõként lipidgazdag szövetekben gyarapodnak fel. Közülük kiemelhetõk a zsírszövet, az emlõmirigy, a gonádok és a csontvelõ. A rovarirtóként használt klórozott szénhidrogének (pl. DDT o, dieldrin o, lindane o stb.) tartoznak ebbe a körbe. 11 A feldúsulás helye és a krónikus hatások között könnyû összefüggést találni. Nem véletlen, hogy az ilyen vegyületek a tejjel ürülnek. Az OÉTI felmérései szerint az anyatejben még ma is jelentõs mennyiségû DDT o mutatható ki (a tejzsírban 330 ppb), még ha mennyisége az utolsó tíz évben felére is csökkent ben került kivonásra az utolsó, bioakkumulációra hajlamos, tejjel ürülõ hatóanyagunk, a lindane o. Biomagnifikáció A tápláléklánci feldúsulás ez esetben nem néhányszorosára való növekedést jelent, hanem nagyságrendekkel megnövekedett mennyiségeket. A hajdanán méhkímélõ technológiákban alkalmazott camphechlor o (= toxaphene o ), pl. a fókák szervezetében már milliószoros nagyságrendben van jelen, ha a vegyület(ek) tengervízbeli mennyiségét tekintjük egységnyinek. Nyilvánvalóan az ilyen vegyületek a csúcsragadozóknál okozzák a legnagyobb problémát. A DDT o kiterjedt alkalmazása miatt hosszú idõre ezért tûntek el hazánkból a nagytestû ragadozó madarak. A vízi üledékek DDT o -szennyezettsége miatt a folyami halak vizsgálata hazánkban még mindig idõszerû kérdés. 13 Toxicitási jellemzõk Egy vegyület toxikológiai jellemzéséhez kulcsadatok a koncentráció/dózis és a kitettség. Utóbbi egyenes következménye a megmaradó képességnek. Betegséghez a krónikus kitettség vezet. Ebben a tekintetben az ivóvíz-szennyezõk a legveszélyesebbek, mivel velük (leválthatatlanságuk miatt) a krónikus kitettség állapota valósul meg. Akut toxicitás Az akut toxicitás egy vegyület azonnali mérgezõ hatását mutatja. Minél kisebb egy vegyület LC 50 vagy LD 50 értéke (a tesztállatok felének pusztulását kiváltó koncentráció vagy dózis), annál balesetveszélyesebb. Az akut toxicitás mérésére modellállatfajokat választunk. Ezeken belül van néhány hasonlóan reagáló csoport. Az emlõsök és madarak általában nagyon hasonlatosan reagálnak hatóanyagokra. Rájuk, az idegmérgekre (rovarölõ szerek) mutatott kifejezett érzékenység a jellemzõ. Ezek közül

8 14 kitüntetett helyet foglalnak el a talajfertõtlenítõ szerek, a növényvédelem leginkább balesetveszélyes hatóanyagai. A halakra és a vízi gerinctelen szervezetekre (pl. bolharákok) a piretroidok jelentenek szélsõségesen nagy veszélyt. 13 Paradox megoldás tehát a hazai szúnyogirtásban is használt piretroidok köre. A balatoni halpusztulásokban kulcsszerepet játszott a tó közeli piretroidhasználat (szúnyogirtás és növényvédelem) Csekély azoknak a hatóanyagoknak a száma, amelyeket hasznos gerincteleneken (ragadozók, parazitoidok, gilisztafélék) kellõen megvizsgáltak, így kérdõjel kerül az ún. integrált védelemre használt hatóanyagok egy része mellé, amely például egy hatóanyag vízszennyezõ-képességével nem is kalkulál. Krónikus toxicitás A krónikus hatások szubletális dózisban és hosszú kitettség során mutatkoznak meg. Felismerésük korántsem könnyû. Követõ és visszatekintõ tanulmányokat igényelnek. Igen gyakori, hogy egy hatóanyag kivonását ennek a hatásnak a felismerése váltja ki. Mutagenitás. Amennyiben egy vegyület valamilyen úton az örökítõ rendszer megváltozását váltja ki, azt mutagénnek nevezzük. Egy anyag lehet közvetlen (direkt) mutagén, és lehet promutagén, amikor a vegyületbõl a szervezet enzimjei készítik el az aktív változatot. A mutagenitás mérésére sokféle teszt szolgál, közülük az Amestesztek csoportja a legszélesebb körûen használt. 16 Míg tíz éve százharminc olyan növényvédõszer-hatóanyagot használhatunk fel termelési célból, amely valamely tesztrendszerben mutagénnek minõsíthetõ, az ilyen hatású hatóanyagok száma ma már harminchoz közelít (2. ábra). 17 Az örökítõ anyag megváltoztatása számos következménnyel járhat. Gyakori, hogy végzetes betegségek kialakulását alapozza mutagén hatóanyag darab ábra: Mutagén hatóanyagok a növényvédelem gyakorlatában meg a mutagenitás. A még felhasználható jelentõsebb mutagén hatóanyagok: 2,4-D, acetochlor, alachlor*, aldicarb, deltamethrin, dichlorvos*, dimethoate, folpet, malathion* és trifluralin*. 18 Karcinogenitás. A kémiai karcinogenezis modelljében általában több egymást követõ, egymásra épülõ mutáción keresztül vezet az út. Ezért sokan közvetlen kapcsolatot látnak a mutagenitás és karcinogenitás között. Tény, hogy még optimista becslõk szerint is a mutagén vegyületek 60%-áról derül ki késõbb, hogy egyidejûleg karcinogén is. Megnyugtató lehetne, hogy az IARC (a WHO Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége) kimutatásai egyetlen olyan hatóanyagot sem tartanak nyilván a növényvédõ szerek között, amely emberen bizonyosan rákkeltõ. Sajnos azonban azt is bizonyosan állítja ez az adatbázis, hogy a növényvédõ szerekkel közvetlenül dolgozó emberek rosszindulatú megbetegedése (tüdõrák, leukémia, limfóma, mielóma stb.) jelentõsebb. A tartós kitettség különösen jellemzõ a méregraktár-kezelõkre, a permetezõ szerek bekeverését végzõkre és a védõfelszerelések nélkül permetezõkre. Az elszennyezett ruha szerepe ezek közül kiemelkedõ. Hozzá kell azt is tennünk, hogy az állatkísérletekben bizonyosan rákkeltõ hatóanyagok száma jelentõs. 19 Ezeket a vegyületeket éppen most vonja ki fokozatosan az EU a növénytermesztés gyakorlatából. A fejes saláta 2008-as hazai botrányában kulcsszerepet játszó chlorothalonil például állatkísérletekben bizonyosan rákkeltõ. Az engedély nélkül használt gombaölõ szerbõl a maximálisan elfogadott maradékérték (MRL) több mint kétszázszorosát mérték a barcsi termelõ árujában. A még termelési célra használható állatkarcinogén (IARC kód: 2B) hatóanyagok: 2,4-D, chlorothalonil és dichlorvos*. A dichlorvos*-ra jellemzõ specialitás, hogy hosszú ideig - fõként Csongrád és Békés megyében - a településekre szórták szúnyogirtás ürügyén. Teratogenitás. A teratogenitásra jellemzõ a torzfejlõdést. Ez emlõsök esetében ez még a méhen belüli fejlõdés idõszakában következik be. Enyhébb tünetei a hasadt szájpad, a nyúlszáj vagy a bordák számának változása. Súlyos, sokszor halálos tünete a nyitott gerincoszlop a születéskor. A teratogenitást ma meglehetõsen fajspecifikus hatásként kezelik. Így az egy fajon teratogénnek bizonyult vegyület még nem vonja feltétlenül maga után a tiltást. Több, nem rokon fajon tapasztalt torzképzõdés viszont már súlyos figyelmeztetés. 20 A még növényvédelmi célra felhasználható teratogén hatóanyag a 2,4-D és a malathion*. Hormonmoduláns hatás. A hormonmoduláns vegyületek a szexszteroidhormonok (ösztrogén, tesztoszteron) területén okoznak általában agonista típusú hatásokat. A legtöbb vegyület a receptorhelyet képes elfoglalni és azon jelet továbbítani. A hatóanyagok közül kiemelkedõ a triazin-herbicidek hatása, amelyek közül az atrazine o - igen csekély koncentrációban (100 ng/l) - a genetikailag hímnek született békák hermafrodita fejlõdését képes kiváltani. A hazai felszíni vizeink legalább 10%-a szennyezett olyan mértékben atrazine o hatóanyaggal, hogy az ebihalak hermafrodita fejlõdése realitássá válik. 21 A kétéltûek kiemelkedõ hormonális érzékenysége valószínûleg összefüggésbe hozható azzal, hogy szinte minden fajuk veszélyeztetett és így védett. A még a növényvédelemben felhasználható hormonmoduláns hatóanyagok: 2,4-D, alachlor*, aldicarb, cypermethrin, malathion*, metiram és trifluralin*. Immunmoduláns hatás. Az immunrendszer rendkívül plasztikusan reagál a környezetünkre. Az immunrendszer több egyidejû paraméterének változása esetén beszélünk immunsztatikus hatásról, ami a védekezõ rendszer kóros gyöngülését jelenti, vagy felfokozott állapotáról, amelynek ismert formája az allergia. 22 Az Egyesült Államok kukoricaövezetében, ahol az atrazine o ivóvízben való megjelenése súlyos gond, ez idézi elõ a koraszülések számának növekedését, a születési súlyok csökkenését és a csecsemõkori megbetegedések számának számottevõ emelkedését. Súlyosan gátoltnak találták a gyapotföldek (legjobban kemizált szántóföldi kultúra) körzetében élõ és az eszkimó (az északi félteke csúcsragadozói ) gyerekek immunrendszerét. A még 15

9 felhasználható, jelentõs mértékben immunmoduláns hatóanyagok: 2,4-D, cypermethrin, dichlorvos* és dimethoate. Jelmagyarázat: 1 A o -val jelölt hatóanyagok hazánkban nem használhatók növényvédelmi célra. 2 Székács A. és Darvas B old. In. Darvas B. és Székács A. (szerk.) (2006) Mezõgazdasági ökotoxikológia. L'Harmattan, Budapest 3 Oldal B. és mtsi (2006) Geoderma, 135: Székács A. és mtsi (2008) Környezetvédelem, 16 (6): Károly G. és mtsi (2001) Növényvédelem, 37: Maloschik E. és mtsi (2007) Microchem. J., 85: Kárpáti Z. és mtsi (1998) Egészségtudomány, 42: Székács A. (2006) 109. old. In Darvas B. (1990) Növényvédelem, 26: Darvas B. (2006) old. In Darvas B. (2000) Virágot Oikosnak. l'harmattan, Budapest. 12 Griff T. és mtsi (2007) 13 Csillik B. et al. (2000) Neurotoxicology, 21: Bálint T. et al. (1997) Ecotoxicology & Environmental Safety, 37: Nemcsók J. et al. (1999) Acta Biologica Hungarica, 50: Darvas B. (2006) old. In Bokán K. és mtsi (2009) Növényvédelem (in press) 18 A *-gal jelzett hatóanyagok kivonásra kerültek, azonban a raktári készletek még felhasználhatók. 19 Tompa A. és Darvas B. (2006) old. In Darvas B. (2006) old. In Darvas B. és mtsi (2006) old. In Institóris L. és Dési I. (2006) old. In Darvas B. (1999) old. In. Polgár A. L. (szerk.) A biológiai növényvédelem és helyzete Magyarországon. OMFB 24 Darvas B. és Székács A. (2006) old. In A jelenlegi hatóanyagok megítélése A legsúlyosabb környezet-egészségügyi nehézségeket jelentõ nehézfémekre (arzén) és klórozott szénhidrogénekre (DDT o, dieldrin o ) épülõ növényvédelemi eljárásokat a hetvenes évekig kivonták a gyakorlatból. Ennél tovább kellett várni a higanytartalmú csávázók és néhány klórozott szénhidrogén esetében (camphechlor o, lindane o ). Az atrazine o és körének kivonására pedig az EU tagországai közül az utolsóként kerítettünk sort. A tíz évvel ezelõtti hazai számbavétel során közel száz hatóanyag tiltását javasoltuk, azonban a felelõs hatóságok semmit sem tettek ebben az ügyben. 23 Az Európai Unióhoz való csatlakozás után, közösségi nyomásra korszerûsítették a hazai hatóanyag-választékot. Jól érzékelteti ezt az engedélyezett hatóanyagok számának változása, amely az EU-csatlakozásig - pl. a skandináv országokhoz képest - az ökotoxikológiai kritikára érzéketlennek minõsíthetõ (3. ábra). Ma is akadnak olyan korszerûtlen szemléletû szervezetek, melyek a jelenlegi EU-szigort - ami valamennyiünk egészsége érdekében üdvözlendõ - eltúlzott ütemûnek tartják, és gazdasági csoportérdekeik alapján akadályozni igyekeznek. Az élelmiszer ma bizalmi termék. Hazánknak választani kell aközött, hogy korszerû eszközökkel minõségi terméket állít elõ, amelyet a fizetõképes piacokon értékesíteni tud, vagy korszerûtlen eszközökkel dömpingárut termel, ami ma haszonnal nem adható el az EU piacain. E döntés jelentõs összetevõje a felhasznált hatóanyagok köre és azok alkalmazási fegyelme. Hazánkban a fejes saláta és a hajtatott primõrök területe az, ahol a szermaradék rendszeres gondokat okoz ábra: Magyarországon az utóbbi negyven évben felhasznált hatóanyagok száma engedélyezett hatóanyag darab DARVAS BÉLA, BOKÁN KATALIN, FEJES ÁGNES, MALOSCHIK ERIK, SZÉKÁCS ANDRÁS, MTA NÖVÉNYVÉDELMI KUTATÓINTÉZETE

10 FENNTARTHATÓ TALAJMÛVELÉS A SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉSBEN 1. táblázat. A talaj és a növények igénye 18 A fenntarthatóság koncepció alapja az ökológiai tényezõk összhangjának megteremtése és megtartása (Jolánkai, 2001). A fenntarthatóság talajmûvelési nézõpontból a készletek hatékonyabb hasznosítása, a termesztési rendszerek és a talaj-környezet közti harmónia létrehozása és fenntartása. A földmûvelés, latinul (Cato) Agri cultura. A kultúra egyik jelentése mûvelt állapot. A kultiváció (mûvelés) valamely munka rendszeres gyakorlása, végzése, folytatása, valamely folyamat jobbítása, és fenntartása. Vagyis a mûveléssel jobb talaj minõséget lehet létrehozni, vagy fenntartani. A fenntartó talajmûvelés Birkás M. (2001) szerint a növénytermesztés és a környezetvédelem szempontjainak megfelelõ talajállapot megõrzése, és javítása kedvezõtlen fizikai változások esetén. A fenntartható talajmûvelés sajátossága az alkalmazkodás, vagyis a termõhelyi (beleértve a klímát) és ökonómiai feltételekhez igazodás. A másik fontos jellemzõ a kármegelõzés, mivel mind a fizikai, biológiai, kémiai terhelés, mind a klímaérzékenység rövid és hosszú távon is akadályozza a fenntarthatóság megvalósulását. A harmadik sajátosság a fejlesztés, amely a talaj és a környezet minõségére, és a klímakár enyhítésére egyaránt értendõ. Tényezõ Hatás a talajra Hatás a növényre Lazultság Tömör talptól mentes állapot = folyamatos megújulás, kisebb klíma érzékenység Jó gyökerezés, kisebb klíma érzékenység Lazult réteg mélysége Morzsás szerkezet Optimális nedvesség mérleg Felszínvédelem Azonos a nedvesség tárolására alkalmas mélységgel. Tömör, vízzáró réteg hiánya jó vízbefogadást és vízhasznosulást tesz lehetõvé Kisebb ülepedési hajla m, jó hordképesség, kisebb klíma érzékenység Befogadás > veszteség = kisebb klíma érzékenység Megkímélt talaj, kisebb klíma érzékenység Kedvezõ szénmérleg Talajba juttatás > veszteség = kisebb klíma érzékenység Azonos a növény vízfelvételére alkalmas mélységgel: cm jó, cm megfelelõ, cm (csak kedvezõ idényben) felel meg, vagy alkalmatlan Jó gyökerezés, kisebb klíma érzékenység Esély a kedvezõ vízhasznosításra Megkímélt talajban ellenállóbb növény Jobb nedvesség körülmények, kisebb klíma érzékenység A fenntarthatóságnak ellentmondó mûvelési szokások A szélsõségessé vált klíma miatt, a termés biztonság megõrzése érdekében több, korábban biztosnak vélt mûvelési szokást célszerû átértékelni. Ezek a szokások a következõk: A tarlók feketésre mûvelése. Amely korábban gondosságot sejtetett, napjainkban a talajra figyelés elmulasztását jelenti, mivel a bolygatás, a nagy és lezáratlan felület vízés szénvesztõvé válik a nyár folyamán (1. ábra). A bolygatott és takaratlan talajt a hõés a zápor-stressz egyformán sújtja, benne a hasznos biológiai élet is hanyatlik. 19 A növények valós igénye A klasszikus szakirodalomban a talajmûvelés célját a növények igényének teljesítésében jelölték meg. A javaslatokat megvalósítók azonban gyakran túlbecsülték, vagy alábecsülték ezt az igényt, és a következmények többnyire kárt okoztak a talaj minõségében (mélyítés sekély termõréteg esetén, sekély mûvelés tömörödött talajon, elporosítás stb.), ezért ezt a több évszázadot átfogó idõszakot a növényközpontú mûvelés korának nevezzük. A talaj minõségére az közti negyed században vetült nagyobb figyelem, így az idõszak a talajközpontú mûvelés kora besorolást kapja. A globális klímaváltozás elsõ, aggodalomra okot adó évétõl a mûvelésnek klímaközpontúvá kell válnia, mivel feladata a talajminõség javításán keresztül a klíma eredetû veszteségek csökkentése (Birkás, 2009). A megkímélt szerkezetû, kedvezõ nedvesség forgalmú talajon bármely növény követelése kisebb energiával, és minimális károsítással érhetõ el (1. táblázat). A termés biztonsága tehát nem a mûvelés mélységétõl vagy a beavatkozások számától függ, hanem a mûvelés - minõség rontó, fenntartó, javító - talajminõségre gyakorolt komplex hatásától. Szénveszteség t/ha 3 nyári hónap alatt 1. ábra. A szénvesztés trendje 3 nyári hónap alatt (2007, bevitt szén: 2,9 t/ha) 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 Szántott Lazított Szántott, elmunkált Lazított, elmunkált Tárcsázott Mulcshagyóan mûvelt A nyári szántás kedveltsége. A tarlók felszántása aratás után minden évben tipikus jelenség. A nyári, elmunkálatlan középmély- vagy mélyszántás kedvelõi a rövidtávú siker (forgatás) érdekében nem csak az õszi vetések sikerét veszélyeztetik, hanem talajuk nedvesség- és szénkészletét teszik kockára. Nem a nyári szántás az alapvetõ hiba, hanem a szántás minõsége (szalonnás,

11 20 összegyúrt), és a felszín sérülékenysége, amelyet a szántás jobb idõzítésével és a felszín elmunkálásával meg lehetne elõzni. A szalma eltávolítása energianyerési céllal. A talajok szerves szén-, és szervesanyag tartalmának értéke a klímakár csökkentés kapcsán újólag napirenden van ban szénmérleg számítást végeztünk, példaként õszi búza elõvetemény után õszi káposztarepce alá végzett talajmûvelésre. A búza szalma több termõhelyen 5, gyökérzete 2,5 t/ha mennyiséget tett ki, a széntartalom 2,0 és 1,0 t/ha-nak felelt meg. Ebbõl, szénkímélõ mûvelés esetén 1,66-1,20 tonna maradt a talajban, szénvesztõ mûveléskor hektáronként 0,7-1,12 tonna hiány keletkezett. Ha a gazdálkodó tüzelõanyagnak adta el a szalmát, esetükben csak a gyökér- és tarlócsonk széntartalmával (0,62 t/ha) számolhatunk. Szénkímélõ mûvelés esetén a mérleg kisebb (0,72-1,19), a szén kiáramlását fokozó mûveléskor (ez a gyakoribb) jelentõsen több (3,1-3,5 t/ha) hiány alakult. Vagyis a tarlómaradványokról való lemondás a szélsõséges klímára tekintettel rossz döntés, mivel az egyéb szervesanyag utánpótlási források is korlátozottak. Õszi mélyszántás felszínelmunkálás nélkül. Ez a szokás legutóbb a évi aszályban vált rossz döntéssé. Az aszály korrekt megítéléséhez az elõzõ mûvelési idényhez célszerû visszatekinteni (2. ábra) július és szeptember között az átlagnál több csapadék hullott, így, megszokásból sokan szántották fel a talajt ún. nem szántható nedvességnél. A szalonnás hantok néhány hõségnap alatt kõkeményre száradtak; elmunkálásra csupán a szántást követõ 5-10 órán belül lett volna esély. Az így elrontott talajok egészen áprilisig nem áztak át annyira, hogy {egalább megfelelõ magágy minõséget elérhessenek. A tavaszi növények száraz, rögös talajba kerületek, a végeredmény pedig közismert. Az elmunkálatlan szántás vízvesztesége július elsejétõl októberig 131, áprilisig 180 mm-t tett ki (ez utóbbi akár három hónap csapadékának megfelelõ vízmennyiség). 2. ábra. Bolygatott talajok nedvességvesztesége (Hatvan, júl ápr.) Nedvesség veszteség (mm) Bolygatatlan takaratlan Júl. 1-aug.15 Júl.1-szept.1 Júl.1-okt.1 Júl. 1-ápr.1 Mulcshagyó kult. 6-8 cm Csapadék: júl. 1-aug. 15: 132 mm, júl. 1-szept. 1: 151 mm, júl. 1-okt 1: 191 mm, júl 1-ápr. 1: 253 mm Tárcsázás cm + elm Tárcsázás cm Szántás cm+elm. Szántás cm elmunkálatlan Nedvességmérleg (Szász és Tõkei, 1997 nyomán): E = (W 0 +P) - W, ahol: E = az idõszak alatt elpárolgott vízmennyiség W 0 = a talaj nedvességtartalma adott idõszak elején, P = az idõszak alatt lehullott csapadék, W = a talaj nedvessége adott idõszak végén. Az adott idõszakban hullott 253 mm csapadék 30 %-a maradt a talaj 0-60 cm rétegében, így kevésnek bizonyult a tenyészidei aszály leküzdéséhez. A szántott és elmunkált talajban maradt nedvesség, valamint a vetéstõl hullott csapadék legalább közepes termésszint elérését tette lehetõvé. A fenntartható talajmûvelés megvalósítása A fenntarthatóság feltételei: mulcshagyó tarlómûvelés, víz- és szénkímélõ, a talaj állapotához alkalmazkodó alapozó mûvelés elmunkálással, és a talaj szerkezetét kímélõ magágykészítés. A mulcshagyó tarlómûvelés mind fontosabb célja a nedvesség megtartás mellett a talaj vízbefogadó képességének növelése, mivel a nem bolygatott talaj erre alig alkalmas, biológiai tevékenységének pezsdítése, a talajba kevert tarlómaradványok feltárása. A takaróanyag funkciója sokrétû, vízkímélés, hõszabályozás (a nappali és éjszakai talajhõmérséklet különbség csökkentése), és szerkezet védelem. Ez utóbbira a nyári csapó esõk gyakorisága, a szerkezet rombolás megakadályozása miatt egyre nagyobb szükség van. A lazításos alapmûvelés célja a talaj vízbefogadó- és tároló képességének helyreállítása. A szántásos alapmûvelés célja a szükséges forgatás; a talaj szántható állapotában el is munkálható. A kultivátoros alapmûvelés feladata a szerkezet kímélés és a mulcshagyás, továbbá a tárcsatalp réteg átmunkálása. Tárcsás alapozó mûvelés akkor okszerû, ha a talaj legalább 30 cm-ig kedvezõen lazult. Jelentõs tartalékaink vannak ahhoz, hogy talajnedvesség- és szénkímélõ mûveléssel hatásos klímakár csökkentést érjünk el a szántóföldeken. A fenntartható mûvelési irányelvei (Birkás, 2007) a következõk: 1. A talajállapot ismeret hozzájárul a valószínûsíthetõ klímakár - kicsi, közepes, nagy - elõzetes felbecsüléséhez. 2. A kárcsökkentés fontos lépése a vízforgalmat akadályozó tömör rétegtõl mentes talajállapot létrehozása vagy megtartása. 3. A tömör rétegeket a szükséges mélységig át kell lazítani, vízvesztõ felület kiképzése nélkül. 4. Kis vízvesztõ felületet célszerû kialakítani bármely idõszakban (kivéve az erózió veszélyeztette talajokat). 5. Kímélni kell a talaj szerkezetét, bármely mûvelésnél és idényben. 6. A mulcshagyó mûvelés védõ hatását a nyári hõség és a heves esõk ellen célszerû kihasználni. 7. A talaj felszínét aratás után hosszabb ideig érdemes takarni (védi a talaj szerkezetét és nedvességét). 8. Szervesanyag (szén) kímélõ mûvelésre kell törekedni bármely idényben. 9. Alkalmazkodó (kármegelõzõ- és csökkentõ) alapozó mûvelési módszer (szántásos, lazításos) alkalmazása okszerû. 10. A magágykészítés és vetés legyen vízkímélõ: egymenetes mód alkalmazható a cm sortávolságú növényeknél; minél kisebb idõ eltérés valósuljon meg a széles sorközû növényeknél. BIRKÁS MÁRTA - BOTTLIK LÁSZLÓ SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLÕ 21

12 22 A BIOTERMÉKEK TÁPLÁLKOZÁSTANI, TAKARMÁNYOZÁSI ELÕNYEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MAKRO-, MEZO- ÉS MIKROELEM TARTALMÁRA Az igen káros iparszerû, intenzív mezõgazdaság környezet-romboló hatása kiemelten jelentkezik a talaj ásványianyag-készletének csökkenésében, a termények minõség-romlásában. A jelenség egyik legfontosabb okozója a hosszú évtizedek óta tartó általános környezet-elsavanyosodás, amely legerõsebben a termõtalajon jelentkezik (pl. a savas esõk, a mûtrágyázás, a szintetikus növényvédõszerek, a helyi savas kiüllepedések stb. hatására). Ennek a súlyosan károsító folyamatnak - Magyarország termõföldjeinek mintegy 60 %-át érintve - az egyik legfontosabb következménye az, hogy a termõtalajból kimosódnak a létfontosságú ásványi anyagok, elsõsorban a kationok, pl. kalcium (Ca) és több mikroelem, pl. a vas (Fe). Ezzel az itt termesztett növényekben is jelentõs kation- és mikroelem-hiány alakul ki, amely így megjelenik az ezeket, ill. az ilyen élelmiszereket fogyasztó emberekben, valamint a hobby- és haszonállatokban. A hazai lakosság egyre nagyobb részében és évtizedek óta növekvõ mértékben jelentkezõ igen nagy egészség-romlás, az egyre emelkedõ hányadú életmód-hiányosságok és - sok egyéb mellett - mindezek hátterében álló ellenállóképesség-csökkenés, ill. allergia-növekedés jelentõs mértékben összefüggésben áll a fentebb leírt ásványianyag-egyensúly felbomlásával, az ilyen alapanyagokból elõállított élelmiszerek feltûnõ minõség-romlásával. Az élelmiszerekben általánosan jelentkezõ Ca-hiány - több más tényezõvel együtt - jelentõsen hozzájárult a csontritkulás (az osteoporozis) betegségének drámai megnövekedéséhez, az igazi népbetegség kialakulásához. Az orvosi statisztikai adatok szerint a magyar népesség érintettsége az 1960-as években mintegy 130 ezer évente regisztrált csontritkulásos beteg-számban mutatkozott meg, míg 2005-ben ez a szám átlépte a 1,2 millió fõt. Ennek a közel 10-szeres emelkedésnek az egyik kiemelkedõ okozójaként a környezet, a termõtalaj tönkretételébõl bekövetkezett és az élelmiszerekben megjelenõ nagy Ca-hiány jelölhetõ meg, amelyeknek a hatását szinte minden család, kis- és nagy-közösség, sajnos egyre gyakrabban érzékeli és jelentõs nehézségek között átéli. Mindezen hatások bemutatására, az igen rosszirányú változások érzékeltetésére az elmúlt évtizedekben végzett és ezévben részben lezárt vizsgálataim adatai és kiértékelt eredményei szolgáltatnak alapot (SZIE Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Gödöllõ; valamint Ökológia Egyesület - mint a Magyar Biokultúra Szövetség tagja). A következõkben idézek néhány Ca- és Fe-adatot néhány kiemelt és naponta fogyasztott zöldségféle több mint 40 év alatt bekövetkezett ásványianyag-elszegényedésébõl: Paradicsom, mg/kg Zöldpaprika, mg/kg Ca Fe Ca Fe 1962 a) , b) 210 2, c) 90 2, (18 %) (12 %) (45 %) (41 %) Megjegyzés: a) = Tarján Róbert - Lindner Károly, b) = Bíró György - Lindner Károly c) = Radler Imre Fejessaláta, mg/kg Spenót, mg/kg Ca Fe Ca Fe 1962 a) , b) 292 2, c) 280 3, (84 %) (23 %) (88 %) (34 %) Ezeknek az igen nagymértékû és megdöbbentõ leromlásoknak az ellensúlyozását egyrészt közvetlenül az ökológiai gazdálkodás, pl. vetésforgós, szerves- és mésztrágyázási módszerei, a kiemelkedõen jó talajélet fenntartása, a kíméletes talajmûvelés biztosíthatja. Ennek igazolására ismertetem az ökológiai és a hagyományos gazdálkodási módszerekkel termesztett hasonló zöldségfélék Caés Fe-beltartalmi adatait az es évekbõl (Frühwald Ferenc, 1998.): ÖKOLÓGIAI, mg/kg HAGYOMÁNYOS, mg/kg Ca Fe Ca Fe Paradicsom (8 %) 3,2 (6 %) Spenót (14 %) 14,0 (44 %) Káposzta (17 %) 4,0 (8 %) Fejessaláta (16 %) 3,0 (10 %) Mind a termelési módszerek, mind az idõ-tényezõ szerinti összehasonlítás világosan bemutatja a példa-élelmiszerek napjainkban kialakult nagyarányú ásványianyaghiányát, valamint a környezetgazdálkodás (öko-bio) révén az egyik megoldási lehetõséget is. Azonban másrészt a napjainkat jellemzõ feszült és rohanó (ti. globalizálódó!) környezeti és táplálkozási hatások megkívánják, hogy a tudatos élelmiszer-fogyasztás körültekintõ megszervezése mellett - pl. a nagy bevásárló központok (plázák) helyett a helyi piacok és a közvetlen kistermelõi (akár natúr paraszti vagy ellenõrzött bio) beszerzések elõtérbe kerülésével stb. - egyre jobban támaszkodnunk kellene, meghatározott mértékben, olyan természetes alapú bioélelmiszer alapanyagokra, amelyek hiteles minõsítéssel, valamint kipróbált összetételben és biológiai kötésû hatóanyagaival ki tudják tölteni az ásványi-, vitamin- és egyéb aktív-anyag igény-kielégítésében, ill. ellenálló- és prevenciós-hatóképességben megmutatkozó hiányokat (.. mert a baj igen nagy!). Szinte a saját kutatási eredményeim igazolását látom abban, hogy az igen nagy számú nemzetközi és hazai kutatási publikáció elsõsorban a különleges és nagy hatékonyságú, valamint kimagasló aktivitású szerves-anyagokon alapuló legújabb készítményekben (fontos!: funkcionális élelmiszerekben) látja biztosíthatónak a megnövekedett ásványi-anyag és egyéb szükségletek kielégítését. Ilyen alapanyagnak bizonyult a rendkívüli hatékonyságú és aktivitású mikroalga (Spiruléna és Chlorella), valamint a különleges bio-minõsítésû és elõkészítésû gyógynövények (pl. kakukkfû, zsálya, citromfû) és egyéb értékes növényi anyagok (pl. mate, zöld tea, bodza, guarana, stb.) A ma tudatosan élni kívánó és elõre látó embereknek mindkét megoldással - ti. a környezetirányú bioélelmiszerekkel, valamint az új típusú, szerves funkcionális élelmiszerekkel - egyre nagyobb mértékben kell megismerkednie, valamint a napi étrendjében szükségszerûen és ésszerûen felhasználnia. DR. MÁRAI GÉZA 23

13 MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 24 A Magyar Természetvédõk Szövetsége (MTVSZ) több, mint 100 hazai környezetés természetvédõ szervezet közössége, fõ célja a természet egészének védelme és a fenntartható fejlõdés elõsegítése. A 20 éve mûködõ Szövetség tagjai Magyarország minden megyéjében jelen vannak és küzdenek természeti értékeink megóvásáért, a környezeti terhelések megelõzéséért. Nemzetközi szervezetekkel, kiemelten a Föld Barátai hálózattal együttmûködve a Szövetség hangsúlyos szerepet játszik Európa és a világ környezetvédelmi civil összefogásaiban. Elveinkben radikális szervezet vagyunk: a környezeti problémák okaira akarjuk ráirányítani a döntéshozók és az állampolgárok figyelmét közösségi akciókkal, hiteles szakmai rendezvényekkel, megalapozott tanulmányokkal és kiadványokkal, célzott lobby-tevékenységgel. Nem technikai vagy felszínes politikai megoldásokban hiszünk, hanem szükségét érezzük gondolkodásunk, erkölcsünk és velük együtt termelési és fogyasztási rendszerünk gyökeres átalakításának. Kampányainkban kiemelkedõ figyelmet fordítunk az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére, a fenntarthatósági szempontok integrálására a szakpolitikákba, a génmódosítás-mentes és természetbarát mezõgazdaság támogatására, a káros infrastruktúra és ipari beruházások elleni fellépésekre, a magukat zöldre festõ környezetpusztító óriás cégek és bankok leleplezésére, a polgárok és kiemelten az ifjúság környezeti oktatására és nevelésére. AKTUÁLIS PROGRAMOK: TELEFON: 06-1/ CÍM: 1091 BUDAPEST, ÜLLÕI ÚT 91/B Az 1974-ben alapított Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hazánk legnagyobb, tagot számláló természetvédelmi civil szervezete. Célunk a madarak védelmén keresztül hozzájárulni az emberi életminõség és a biológiai sokféleség megõrzéséhez Magyarországon. Ennek érdekében együttmûködünk a lakossággal, az önkormányzatokkal, a gazdálkodókkal és az állami természetvédelem képviselõivel. Önkéntesek bevonásával természetvédelmi kutatásokat, védelmi akciókat hajtunk végre, ismeretterjesztõ elõadásokat, táborokat rendezünk, kiadványokat jelentetünk meg. Az MME nemzetközi szinten elsõsorban a BirdLife International szervezetein keresztül képviselteti magát, valamint tagja a Világ Természetvédelmi Uniónak (IUCN) is. Tevékenységünk fõ területei: Fajvédelem. Szervezetünk kiemelt tevékenységi területe a gyakorlati fajvédelem, amelynek keretében az elmúlt évtizedekben a legjelentõsebb eredményeket tudta felmutatni. A 2007-es év során is folytattuk eddigi programjainkat és több területen jelentõsebb fejlesztésekre kerülhetett sor. Az MME fajvédelmi tevékenysége elsõsorban a madárfajok védelmére irányul, de foglalkozunk más állatcsoportok védelmével is, mint pl. kétéltûek, hüllõk és nappali lepkék. Területvédelem és Élõhelyvédelem. A Fontos Madárélõhelyek (IBA-területek) hálózata a madárvilág számára legfontosabb területeket foglalja magába. A területek kiválasztásának szakmai alapját a BirdLife International alkotta meg. Azt mondhatjuk, hogy az EU Madárvédelmi Irányelvében foglaltak tisztán szakmai szempontokat figyelembe vevõ, gyakorlati megvalósulása az IBAterületek kijelölése, védelme, illetve a madárvilág helyzetében, a területek állapotában zajló változások folyamatos lekövetése. Az MME, mint a BirdLife hazai tagszervezete, természetvédelmi stratégiája egyik alappilléreként kezeli az IBAterületeket. A sikeres munka érdekében az elmúlt években egy folyamatosan formálódó, szakmailag felkészült hálózatot hoztunk létre az MME munkatársaiból és önkénteseibõl. A Fontos Madárélõhelyek rendszere adja a legtöbb EU-tagországban a Natura 2000 hálózat Különleges Madárvédelmi Területei kijelölésének, rendszeres értékelésének szakmai alapját. A két rendszer tehát szoros összefüggésben van, amely tükrözõdik az MME tevékenységében is: a Natura 2000-rel és a Fontos Madárélõhelyekkel kapcsolatos munkák 2005 májusától egy kézbe, az MME IBA/Natura 2000 programvezetõjének irányítása alá kerültek. Monitoring és Kutatás.A Monitoring Központ fõ feladata, hogy a hazai madárfajok állományáról naprakész információval rendelkezzen és a változásokat folyamatosan nyomonkövesse. 25

14 26 Ebbõl a célból a következõ programokat mûködtetjük: Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM), Ritka és Telepesen fészkelõ madarak Monitoringja (RTM), Kétéltûek- és hüllõk elterjedésének országos térképezése és monitorozása (KHTM), Vonuló Vízimadár Monitoring (VM). A Madárgyûrûzési Központ a hazai madárgyûrûzés szakmai szervezete. Az MME tag madárgyûrûzõket az MME Gyûrûzõ és Vonuláskutató Szakosztálya tömöríti ben 312 madárgyûrûzõt regisztrált a Madárgyûrûzési Központ ben lezárult a 100 éves hazai madárgyûrûzési adatbank digitalizált adatbázisának teljes körû, visszamenõleges ellenõrzése, így a Madárgyûrûzési Központ jelenleg 4,2 millió gyûrûzési és megkerülési adatot tart nyílván. A 2008-as év a madárgyûrûzés centenáriumának jegyében telt, nagy számú népszerûsítõ akcióval. Társadalmi Kapcsolatok. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) civil szervezeti feladata a természetvédelem ügyének minél hatékonyabb és széleskörûbb képviselete. Ez a cél csakis partnerségben, a társadalom különbözõ korosztályi- és érdekcsoportjaival együttmûködve érhetõ el. Ennek érdekében az MME nagyrendezvényeket szervez: Fülemülék éjszakája, Európai Madármegfigyelõ Napok, Tatai Vadlúd Sokadalom. Az érdeklõdõk számára programokat mûködtetünk, mint a Csodálatos madarak program és a Madárbarát kert program. Tagjaink számára kiadjuk a negyedévente megjelenõ Madártávlat magazint. Aktív sajtókommunikációt folytatunk a madárvédelem és természetvédelem aktuális kérdéseirõl és folyamatosan frissített honlapot (www.mme.hu) tartunk fenn. Madarász suli és Madarász ovi néven országos környezeti nevelési programot koordinálunk és Budapesten Fõvárosi természetbúvár órák néven foglalkozásokat tartunk nagyszámú óvodában és iskolában. Kapcsolódási pontok a Magyar Biokultúra Szövetséggel: A mindennapi madárvédelem népszerûsítésére indított programunk a Madárbarát kert program. A résztvevõk vállalják, hogy saját környezetükben egyszerû madárvédelmi tevékenységeket elvégeznek és ennek elismeréséül Madárbarát kert táblát kapnak. Napjainkban mintegy 5000 regisztrált Madárbarát kert, óvoda, iskola, panel és munkahely mûködik országszerte. Szervezetünk fontos partnerének tekinti a gazdálkodókat. Több fajvédelmi programunk keretében kiemelt feladatunk a gazdálkodókkal való együttmûködés. Nélkülük elképzelhetetlen hazánkban a túzok, kék-vércse, szalakóta és sok más veszélyeztetett faj védelme. A programok keretében foglalkozunk az agrárkörnyezetvédelmi programokkal, javaslatokat dolgozunk ki, gazdálkodóknak tanácsot adunk. Hazánkban kiemelt jelentõsége van a madár- és természetvédelem szempontjából a gyepterületek állapotának, így a gyepgazdálkodásnak és a megfelelõ legeltetéses állattartásnak. Ezért is foglalkozik szervezetünk a Pannon gyepek élõhely kezelése Magyarországon címû LIFE Nature projekt keretében a legjobb gyepkezelési gyakorlatok tesztelésével és népszerûsítésével. WWF MAGYARORSZÁG A WWF a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete ben alapította a kor néhány kiemelkedõ természetvédelmi személyisége, többek között Sir Peter Scott - a híres sarkkutató fia, továbbá Luc Hoffman, Aldous Huxley és néhány további neves gondolkodó. A szervezet emblémaállata a Kínában õshonos, kihalás szélén álló óriáspanda. Az eredetileg World Wildlife Fund néven megalapított szervezet a veszélyeztetett fajok védelmére indított programokat. A nyolcvanas években a WWF felismerte, hogy a veszélyeztetõ tényezõk számának fokozódása miatt már nem elegendõ és nem is lehetséges az egyes fajokat elszigetelten megvédeni. Az élõhelyeken átfogó programokra volt szükség, és a környezeti politika alakítása, valamint a társadalom széles körû támogatása is fontos szemponttá vált. Ennek megfelelõen a név is idõközben Worldwide Fund for Nature-re változott a logó és a névrövidítés meghagyásával. A WWF három fõ célkitûzése napjainkra a biológiai sokféleség megõrzése, a környezeti szennyezések csökkentése és a természeti erõforrások hosszú távon fenntartható használatának elõsegítése. Ennek megfelelõen a WWF tevékenységeit azokra az ökorégiókra összpontosítja, amelyek a biológiai sokféleség megõrzése szempontjából különösen jelentõsek, vagyis az erdõkre, az édesvizekre, valamint az óceánokra és partjaikra. Ezen kívül foglalkozik az éghajlatváltozás mérséklésével és következményeivel, valamint a mérgezõ hatású szennyezõ anyagok csökkentésével. A WWF-nek ma 96 országban van képviselete, tagsága meghaladja a 4,7 millió fõt, munkatársainak száma pedig a 4800-at. A WWF 1986-ban kezdte meg magyarországi tevékenységét, elsõként a kelet-európai régióban. A magyarországi alapítvány bejegyzése 1991-ben történt meg, azóta önálló civil szervezetként mûködik, 1998-ban pedig megkapta a kiemelten közhasznú civil szervezet minõsítést. A magyarországi iroda természetvédelmi munkája kiterjed a veszélyeztetett erdõtársulások, valamint a vizes élõhelyek - kiemelten a folyóvízi és ártéri rendszerek - védelmére, a fenntartható, környezetbarát mezõgazdaság és vidékfejlesztés területére, a védett és veszélyeztetett élõhelyek és fajok megóvására, a mérgezõ vegyi anyagokkal szembeni védelemre, a klíma védelmére és a környezettudatosság fokozására. A szervezet munkájának eredményessége megköveteli az együttmûködést a természetvédelmi hatóságokkal, a civil társadalom és az üzleti élet képviselõivel, valamint a helyi lakossággal, továbbá regionális szinten a WWF európai irodáival és más nemzetközi civil szervezetekkel, valamint a WWF Duna-Kárpátok Regionális irodájával októberében a WWF Magyarország együttmûködésével egy új nemzetközi program, a TRAFFIC Közép-Kelet Európai program indult, amely a régióban segíti a hatóságok munkáját a veszélyeztetett növény- és állatfajok kereskedelmének ellenõrzésében és szabályozásában. 27

15 28 A magyarországi iroda a 90-es évek elejétõl részt vesz a természetvédelmi jogszabályok megalkotásában és a törvények zöldítésében, szakemberei ott voltak a Nemzeti Erdõstratégiát és a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztését kidolgozó munkacsoportokban. A hazai zöldek közremûködésével nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az unió vegyi anyagokról szóló jogszabálytervezete ( REACH ) jobban szolgálja az emberi egészség és a környezet védelmét. A szervezet 10 éves visszatelepítési munkája eredményeként a túlvadászás miatt hazánkból kipusztult európai hód újra ártéri erdeink lakója lett. Számos tanösvény épült Magyarországon is a WWF segítségével abból a célból, hogy bemutassa a hazai természeti értékeket a kiránduló családoknak, gyerekeknek, diákoknak. Így például a Normafánál a természetbarát erdõgazdálkodást, a fóti Somlyón a fóti boglárka élõhelyét, Kisvárdán a városi tó élõvilágát ismerhetik meg alaposabban a kirándulók egy séta során. Ugyancsak említésre méltó, hogy a szervezet modellértékû ártéri gazdálkodást indított el a Tisza mellett, Nagykörûben és Tiszatarjánban. Elérhetõség: WWF Magyarország 1124 Budapest, Németvölgyi út 78/B Levélcím: 1399 Budapest, Pf. 694/112. Tel.: 1/ ; Fax: Web: A NIMFEA TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET A Nimfea Természetvédelmi Egyesület jelenleg a Tiszántúl egyik legnagyobb szervezete, több mint 1000 taggal, 16 jól mûködõ helyi csoporttal (ill. tagszervezettel), és egy Központi Irodával, melynek feladata a gördülékeny mûködést biztosítani. Az egyesület elõdjének alapjait a Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezõgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Karán, Szarvason raktuk le, a Fõiskolai Természetvédelmi Kör formájában, 1988-ban. A középiskolás diákok közremûködése útján egyre népesebb lett a tagság, akik aktívan részt vettek elõadásaink, kiállításaink, táboraink és egyéb rendezvényeink megszervezésében. Lehetõségeink ezzel párhuzamosan egyre szûkültek ben vetõdött fel a gondolat, hogy létre kellene hoznunk egy olyan egyesületet, amely jogilag és pénzügyileg is hosszú távon biztosítaná talpon maradásunkat ban a Békés Megyei Bíróság bejegyezte szervezetünket, a {Nimfea Természetvédelmi Egyesület (Szarvas) néven. Egyesületünk neve a tündérrózsa nemzetségének (Nymphaea) egyszerûsített nevébõl származik. Mûködési területünk a Körösök vidéke, a Nagykunság és a Hortobágy. Célunk elsõsorban a természet védelme, ezen belül a védett és nem védett élõlények, valamint azok élõhelyeinek megóvása. Feladatunknak tartjuk az oktatást, nevelést, szemléletformálást. Ennek érdekében együtt mûködünk oktatási és közmûvelõdési intézményekkel. Egyesületünk javaslatokat dolgoz ki természetvédelmi feladatok megoldására, ezeknek egy részét saját erõbõl meg is valósítjuk december 3- án megalakult elsõ tagszervezetünk, a Sárrét Természetvédelmi Szervezet (STSZ) és csatlakozott hozzánk az 1991-ben alapított Herman Ottó Természetvédõ Kör (HOTEK) ben jött létre Túrkevén az Egyesület Központi Irodája, melynek feladata az adományszervezés mellett a tagszervezetek munkájának koordinációja. Az irodában 1996-tól van fõállású alkalmazottunk, 1997-ben vehettük át a Pro Natura díjat. Egyesületünk több megyére kiterjedõen fogja össze azokat a csoportokat és egyéni tagokat, akik egyetértenek céljainkkal, vállalják azokat a feladatokat, amelyek rájuk hárulnak természetvédelmi munkákból. Tagságunk folyamatosan nõ. Tagszervezeteink révén jól mûködõ projektjeink vannak az alábbi témákban: madárrepatriáció, élõhelyrekonstrukció, környezeti nevelés, nem védett területek feltárása, kutatás, bagoly-, székicsér-, túzok szabadtéri állományvédelem. Egyesületünk Magyarország alföldi régióján foglalkozik nem kormányzati szervként számos környezet- és természetvédelmi feladat ellátásával. 29 Tevékenységünk 6 fõ célprogramra osztható: Biodiverzitás védelmi Környezetvédelmi Fenntartható fejlõdési Demokrácia fejlesztési Szemlélet formálási

16 30 Hulladék gazdálkodási Jelen konferencia esetében a fenntartható fejlõdési célprogramon belül a Túrkevei Tájrehabilitációs Térségfejlesztési Célprogramunk az érdekes, mivel ezen programon belül igyekszünk mi is egy helyi saját lábon álló gazdálkodást létrehozni, illetve tökéletesre fejleszteni és ökológia gazdálkodást kialakítani, ezzel is jó példával elõjárni, megmutatni a helyi gazdáknak, hogy bizony így is lehet gazdálkodni. Illetve hosszú távú céljaink között szerepel kisléptékû feldolgozó egységek kialakítása a nyersanyag termelés mellett, természetesen helyi munkaerõt foglalkoztatva. Emellett a Nimfea Természetvédelmi Egyesület 2002 óta mûködtet a Túrkevei Tájrehabilitációs Térségfejlesztési Programjának keretein belül agrár-környezetvédelmi tanácsadó irodát Túrkevén, amely az évek során nem csak irodai jellegû munkával, hanem gazdafórumok tartásával, kisebb mezõgazdasági továbbképzéssekkel egészítette ki tevékenységét, hogy minél több emberhez eljutva, közös mûhelymunkák alatt alakuljon ki környezetkímélõbb szemlélete a gazdáknak. A gazdafórumok tartásának a célja, hogy megismertethessük a gazdálkodókat a jelenlegi támogatási rendszerek alapvetõ követelményeivel, elvárásaival és a benne rejlõ lehetõségekkel, illetve a támogatási igénylésekben segítséget nyújtsunk. Fontos, hogy fórumainkon igyekszünk a természetvédelmi szemléletnek megfelelõen, olyan szemszögbõl bemutatni a mezõgazdálkodást, amely minél környezetkímélõbb és kevésbé használja ki a természeti erõforrásokat, amely a gazdálkodás során alapvetõ munkaeszköze a mezõgazdasági termelõnek. Igyekszünk rávilágítani arra, hogy hogyan lehet környezettudatosan termelni. Milyen hasznokkal és elõnyökkel járhat az ilyen szemléletû termelési forma. Az Environmental Partnership for Sustainable Development (EPSD) konzorcium hat független magánalapítvány tömörülése, amelyek Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Romániában, Bulgáriában és Magyarországon mûködnek - ez utóbbi Ökotárs Alapítvány. Az 1991-ben amerikai kezdeményezésre létrejött EPSD célja, hogy adományokkal, képzésekkel és más eszközökkel elõsegítse a környezetvédõ civil szervezetek munkáját, fejlessze az állampolgári részvételt a környezeti döntéshozatalban és serkentse a fenntartható fejlõdés - elsõsorban helyi szintû - megvalósítására irányuló erõfeszítéseket a közép-európai térségben. Az Ökotárs Alapítvány küldetése szerint a zöld mozgalom erõsítésén, támogatásán keresztül kíván hozzájárulni egy környezettudatos, a nyilvánosság részvételén alapuló demokratikus intézményrendszer és társadalom kialakulásához. A környezetvédõ mozgalom fejlõdését az Ökotárs Alapítvány adományokkal, tréningekkel, ösztöndíjas programokkal és szükség szerint szakértõi, illetve technikai segítségnyújtással kívánja elérni. Az alapítvány legfõbb eszköze céljai elérésében a gyors, rugalmas és nem bürokratikus pályázati rendszeren keresztül történõ adományozás. A hathetente ülésezõ adományi bizottság döntései értelmében évente mintegy 30 millió forintot juttat a pályázatokat benyújtó társadalmi szervezeteknek. 31 Elérhetõség: Nimfea Természetvédelmi Egyesület 5420 Túrkeve, Erdõszél u. 1. Levélcímünk: 5421 Túrkeve, Postafiók 33. Tel.: 56/ , 56/ Web: Az Ökotárs Alapítvány adományi elvei Az Ökotárs Alapítvány adományi programjai keretében olyan tevékenységeket kíván támogatni, amelyek a környezet, a helyi közösség és az egész társadalom számára haszonnal járnak és a fenntartható fejlõdést szolgálják. Elõnyben részesülnek azok a tervek, amelyek: - a problémák gyökereire rendszerszemléletû megoldásokat kínálnak túllépve a szokásos környezetvédelmi szektor megközelítésen; - erõsítik a civil szervezetek mozgalmi jellegét, közvetlen akciókkal érik el céljaikat; - növelik a zöld szervezetek társadalmi bázisát, tagságát, lakossági kapcsolataikat, társadalmi elismertségüket; - fokozzák az együttmûködést a környezetvédõ civil szervezetek és a társadalom más szereplõi (más civil szervezetek, az állami, önkormányzati és üzleti szektor) között és a környezetvédõ mozgalmon belül; - elõsegítik a zöld gondolkodás és életmód elterjedését, az emberek belsõ érését; - választ adnak az új közép-európai kihívásokra.

17 Az alapítvány fennállása során közel 1400 szervezetet és programot támogatott, több mint 500 millió forinttal. Az alapítvány pénzügyi támogatás mellett szükség esetén jogi, szakértõi esetleg infrastrukturális segítségnyújtással, sajtónyilvánosság megteremtésével is támogatja adományozottainak munkáját. További programjaink: - Zöldút (Komplex nemzetközi vidékfejlesztési modell) - Civil Társ (civil jogi környezet fejlesztése) - Tréning és szervezetfejlesztés - Általános segtítségnyújtás és monitoring 32 Az alapítvány fõbb támogatói: Charles Stewart Mott Foundation, Európai Bizottság - DG Environment, Osztrák Környezetvédelmi Minisztérium, Stichting DOEN!, Trust for Civil Society in Central and Eastern Europe, EGT/Norwegian Financial Mechanism MOL Csoport, Toyota Europe Fund, valamint mindazok, akik személyi jövedelemadójuk 1%-át felajánlják. Elérhetõség: Ökotárs Alapítvány Levélcím:1463 Budapest, Pf Budapest, V. ker. Szerb u Telefon: 06-1/ Fax: 06-1/ Web:

Növényvédőszerek kockázatai

Növényvédőszerek kockázatai Növényvédőszerek kockázatai Darvas Béla Bokán Katalin Fejes Ágnes Maloschik Erik Székács András MTA növényvédelmi kutatóintézete A növényvédelemben alkalmazott hatóanyagok hosszabb-rövidebb ideig a környezetünkben

Részletesebben

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Bioélelmiszerek Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Biotermék A valódi biotermék ellenőrzött körülmények között termelt, semmilyen műtrágyát és szintetikus, toxikus anyagot nem tartalmaz. A tápanyag-utánpótlás

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban

Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban GYURICZA CSABA ASZÁLY NAPI RENDEZVÉNY BUDAPEST, 2015. JÚNIUS 17. Megbeszélendők 1. Tendenciák a talajművelésben 2. Okszerű talajművelés feltételei

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

A talajművelés segítse a talajminőség javulását!

A talajművelés segítse a talajminőség javulását! XXIV. Biokultúra Tudományos Nap Budapest, 2011.12.03. Tápanyag-, talajerő- és talajgazdálkodás az ökológiai gazdálkodásban A talajművelés segítse a talajminőség javulását! Dr. Birkás Márta MTA doktora

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

A talajművelés szerepe a termékenység és az élelmiszerbiztonság fenntartásában

A talajművelés szerepe a termékenység és az élelmiszerbiztonság fenntartásában A talajművelés szerepe a termékenység és az élelmiszerbiztonság fenntartásában Birkás Márta egyetemi tanár, MTA doktora Szent István Egyetem Gödöllő 2015. június 17. 2015 A TALAJOK NEMZETKÖZI ÉVE A talajokat

Részletesebben

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként?

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁGA Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? Fertőszentmiklós, 2015. 03. 06. Szemerits Attila, Havasréti

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Készítette: Szerényi Júlia Eszter

Készítette: Szerényi Júlia Eszter Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Konferencia minden résztvevőjét

Konferencia minden résztvevőjét Szeretettel köszöntöm a VIII. Étrend-kiegészítők, gyógyhatású készítmények, gyógynövények, különleges táplálkozási célú élelmiszerek, vitaminok és gyógyteák az egészséges táplálkozás és életmód tükrében

Részletesebben

Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben

Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben Dr. Ripka Géza MgSzH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Monor, 2012. Mezőgazdaság az új évezredben Oly

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Szeretettel köszöntöm az. II. Földész Fórum. minden résztvevőjét

Szeretettel köszöntöm az. II. Földész Fórum. minden résztvevőjét Szeretettel köszöntöm az II. Földész Fórum minden résztvevőjét Az egységes piac elvárásai a biotermelőkkel szemben az Unióban A Biokultúra Szövetség harminc éves tapasztalatai a környezetóvó gazdálkodás

Részletesebben

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban.

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. Pest megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala

Részletesebben

Mi a tudatos vásárlás? Ki a tudatos vásárló? Fogyasztóvédelem Környezet, etika. Döntéseink alapvető értékeket tükröznek.

Mi a tudatos vásárlás? Ki a tudatos vásárló? Fogyasztóvédelem Környezet, etika. Döntéseink alapvető értékeket tükröznek. Tudatos vásárlás Mi a tudatos vásárlás? Ki a tudatos vásárló? Fogyasztóvédelem Környezet, etika Döntéseink alapvető értékeket tükröznek. Ökológiai lábnyom Egy ember ökológiai lábnyoma hektárban számítva

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14. Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?

Részletesebben

A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk

A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk Készítette: Varga Dániel környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Tatár Enikő egyetemi docens Analitikai Kémiai Tanszék

Részletesebben

Változások az ökológiai gazdálkodás támogatásában

Változások az ökológiai gazdálkodás támogatásában Változások az ökológiai gazdálkodás támogatásában Fátyolka lak Katica fészek Biocont Kft szívességéből Dr. Roszík Péter c. egyetemi docens, alelnök, Magyar Biokultúra Szövetség 2014.05.22. Székesfehérvár

Részletesebben

Várható változások a csávázás szabályozásában

Várható változások a csávázás szabályozásában Várható változások a csávázás szabályozásában 2014.05.22. VSZT/SGS ESTA fórum Ruthner Szabolcs Előadás tartalma: ESTA minősítések helyzete: Miért alkalmazzuk az ESTA-t? Európai helyzetkép (résztvevő országok,

Részletesebben

ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági eljárások

ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági eljárások Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából készült ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

Szeretettel köszöntöm a XXV. Biokultúra Nap minden résztvevőjét

Szeretettel köszöntöm a XXV. Biokultúra Nap minden résztvevőjét Szeretettel köszöntöm a XXV. Biokultúra Nap minden résztvevőjét A bio növénytermesztés élelmezésbiztonsági és környezeti sajátosságai Előadó Dr. Roszík Péter c. egyetemi docens Magyar Biokultúra Szövetség

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

TALAJMŰVELÉS II. A talajművelés eljárásai

TALAJMŰVELÉS II. A talajművelés eljárásai TALAJMŰVELÉS II. A talajművelés eljárásai Cziráki László 2014. A talajművelés eljárásai Fogalma: meghatározott céllal, kiválasztott eszközzel végzett talajmunka Talajelőkészítés: több talajművelési eljárás

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése 1. A környezet védelemében: Hatékony oltóanyagok biztosítása a környezeti károk helyreállítása érdekében Szennyezett talajok mentesítési

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Megfelelőségi határértékek az étrend-kiegészítőknél Uniós ajánlás a kompetens hatóságoknak

Megfelelőségi határértékek az étrend-kiegészítőknél Uniós ajánlás a kompetens hatóságoknak Megfelelőségi határértékek az étrend-kiegészítőknél Uniós ajánlás a kompetens hatóságoknak Horányi Tamás Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülte Étrend-kiegészítők, gyógyhatású

Részletesebben

EGYÜTT MAGYARORSZÁG ÉLELMISZER-BIZTONSÁGÁÉRT

EGYÜTT MAGYARORSZÁG ÉLELMISZER-BIZTONSÁGÁÉRT ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI KÖTETEK III. EGYÜTT MAGYARORSZÁG ÉLELMISZER-BIZTONSÁGÁÉRT Írták: Szerkesztette: Bánáti Diána Budapest 2006. ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI KÖTETEK III. EGYÜTT MAGYARORSZÁG ÉLELMISZER-BIZTONSÁGÁÉRT

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról 1 A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE

Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési

Részletesebben

HOGYAN MŰKÖDIK EGY GAZDASÁG? Oktatási segédanyag általános iskolás diákok részére

HOGYAN MŰKÖDIK EGY GAZDASÁG? Oktatási segédanyag általános iskolás diákok részére HOGYAN MŰKÖDIK EGY GAZDASÁG? Oktatási segédanyag általános iskolás diákok részére Készült az Európai Unió INTERREG IIIC ALICERA projekt támogatásával Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A vöröshagyma a hazai és a nemzetközi piacokon is folyamatosan, egész évben igényelt zöldségfélénk. A fogyasztók ellátása részben friss áruval, de

Részletesebben

Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)

Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA) Kutatók és termelők együtt az ágazatfejlesztés lendületvételéért II. MASZ Szakmai Fórum, 2012. március 2. Debrecen Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Hatósági tapasztalatok a tejtermékek ellenőrzéséről

Hatósági tapasztalatok a tejtermékek ellenőrzéséről Hatósági tapasztalatok a tejtermékek ellenőrzéséről Bartyik Tünde Élelmiszer-és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Bejelentésköteles Élelmiszer-előállítás Felügyeleti Osztály Budapest, 2013. október 15. Tej

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

Funkcionális élelmiszerek az ökológia gazdálkodás előírásai szerint

Funkcionális élelmiszerek az ökológia gazdálkodás előírásai szerint Projekt : HUSK/0901/1.2.1/0010 Az ökológiai gazdálkodás aktuális kérdései Funkcionális élelmiszerek az ökológia gazdálkodás előírásai szerint Előadó: Roszík Péter Mosonmagyaróvár 2011. november 25. Mozgó

Részletesebben

Oktatási anyagaink az agrár szektorban

Oktatási anyagaink az agrár szektorban Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 II. nemzetközi workshop HUSK/1101/1.1.1/0361 project Oktatási anyagaink az agrár szektorban Kövesd Andrea TREBAG KFT Life Long Learning

Részletesebben

A gyomirtó szer alkalmazás jogszabályi alapelvei különös tekintettel a természetvédelmi gyakorlatra Dancza István

A gyomirtó szer alkalmazás jogszabályi alapelvei különös tekintettel a természetvédelmi gyakorlatra Dancza István A gyomirtó szer alkalmazás jogszabályi alapelvei különös tekintettel a természetvédelmi gyakorlatra Dancza István Agresszív özönnövény fajok természetvédelmi kezelése a gyakorlatban Szakmai szeminárium

Részletesebben

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT 3. számú melléklet VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT Jelen nyilatkozat alapján a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (székhely: 4024 Debrecen, Sumen u. 2) mint védjegyjogosult Hortobágyi Nemzeti Parki

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT 3. számú melléklet VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT Jelen nyilatkozat alapján a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (székhely: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy) mint védjegyjogosult Duna Ipoly nemzeti

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2007. ( ) FVM rendelete a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről,

Részletesebben

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT 3. számú melléklet VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT Jelen nyilatkozat alapján a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (székhely: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy) mint védjegyjogosult Duna Ipoly Nemzeti

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Írta: Dr. Roszík Péter és szerzőtársai Budapest, 2012. május 31. Szerzőtársak: Bálintné Varga Katalin Bánfi Brigitta Bauer Lea Császár

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁS: 1 22. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság. PE414.222v01-00 13.10.2008

EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁS: 1 22. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság. PE414.222v01-00 13.10.2008 EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság PE414.222v01-00 13.10.2008 MÓDOSÍTÁS: 1 22 Neil Parish (PE412.276v01-00) a méhészet helyzetéről AM\746991.doc PE414.222v01-00 AM_Com_NonLegRE

Részletesebben

A víz, mint környezetpolitikai tényező. Dr. Domokos Endre. Pannon Egyetem - Környezetmérnöki Intézet ÖkoRET. domokose@uni-pannon.

A víz, mint környezetpolitikai tényező. Dr. Domokos Endre. Pannon Egyetem - Környezetmérnöki Intézet ÖkoRET. domokose@uni-pannon. A víz, mint környezetpolitikai tényező Dr. Domokos Endre Pannon Egyetem - Környezetmérnöki Intézet ÖkoRET domokose@uni-pannon.hu 8200 Veszprém, Egyetem út 10. Jelen írás célja, hogy néhány szemléletes

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEwebaBiológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEwebaBiológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar Az elkerülhetetlen fokú éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás stratégiai keretrendszere Dr. Pálvölgyi Tamás igazgatóhelyettes Magyar Földtani és Geofizikai intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központ Magyarország

Részletesebben

Dr. Horváth Amanda emlékére

Dr. Horváth Amanda emlékére Ez az előadás 1999. szeptemberében ugyanebben a formában hangzott el az OKI Pro Hygiene tudományos ülésén Hangozzék el most újra mentorom Dr. Horváth Amanda emlékére aki inspirálta és segítette azt a munkát,

Részletesebben

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk Green Dawn Kft Bemutatkozunk Cégtörténet, tevékenységek Társaságunk 2006-ban alakult, fő tevékenységi körünk az energetika és az energia rendszerek optimalizálása. Jelenleg az alábbi szolgáltatásainkat

Részletesebben

Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán

Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán Barkász Zsuzsanna Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Székesfehérvár, 2009. Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi

Részletesebben

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat

Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat Bioszén, a mezőgazdaság új csodafegyvere EU agrár jogszabály változások a bioszén és komposzt termékek vonatkozásában Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat A REFERTIL projekt

Részletesebben

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere Báldi András, Horváth András és mtsai MTA Ökológiai Kutatóközpont Az alprojekt célja: Részletes monitorozási módszertan kidolgozása

Részletesebben

Információbiztonság irányítása

Információbiztonság irányítása Információbiztonság irányítása Felső vezetői felelősség MKT szakosztályi előadás 2013.02.22 BGF Horváth Gergely Krisztián, CISA CISM gerhorvath@gmail.com Találós kérdés! Miért van fék az autókon? Biztonság

Részletesebben

Agrárkormányzati eszközök a környezeti kihívások kezelése terén

Agrárkormányzati eszközök a környezeti kihívások kezelése terén Agrárkormányzati eszközök a környezeti kihívások kezelése terén Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2015. december 2. Mezőgazdaság környezeti

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

(telefon, e-mail, stb.)

(telefon, e-mail, stb.) I. Tanya paraméterei Címe: Tulajdonosa: Mérete, terület nagysága, épületei: Üzemeltető: Megközelíthetősége: Elérhetőségei: (telefon, e-mail, stb.) Lakott, ott élők száma: Infrastruktúra (internet, telefon,

Részletesebben

GOP -1.1.1-11-2012-0159

GOP -1.1.1-11-2012-0159 GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és vetőmagtermesztésben,

Részletesebben

Környezetkímélı technológiák

Környezetkímélı technológiák Környezetkímélı technológiák A talajok állapotát veszélyeztetı leromlási (degradációs) folyamatok 1. Fizikai degradáció szerkezetleromlás talajtömörödés cserepesedés felszíni eliszapolódás 2. Kémiai degradáció

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM ÉS NYILATKOZAT

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM ÉS NYILATKOZAT 2. sz. melléklet VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM ÉS NYILATKOZAT Jelen nyilatkozat alapján a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (székhely: 7624 Pécs, Tettye tér 9.) mint védjegyjogosult Duna-Dráva Nemzeti Parki

Részletesebben

Dr Tausz István házi gyermekorvos. Kávészünet Siófok 2012. május 12.

Dr Tausz István házi gyermekorvos. Kávészünet Siófok 2012. május 12. Dr Tausz István házi gyermekorvos Ökológia Ökoetikai szemlélet bio élelmiszerek fogyasztása, környezetszennyezés elutasítása, szelektív hulladékgyűjtés alternatív energiaforrások használata Élelmiszerbiztonság:

Részletesebben

A tejelő tehenészet szerepe a. fenntartható (klímabarát) fejlődésben

A tejelő tehenészet szerepe a. fenntartható (klímabarát) fejlődésben A tejelő tehenészet szerepe a fenntartható (klímabarát) fejlődésben Dr. habil. Póti Péter tanszékvezető, egyetemi docens Szent István Egyetem (Gödöllő), Álletenyésztés-tudományi Intézet Probléma felvetése

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A környezetkímélő, takarékos művelés megvalósítási módjai Középmély lazításra alapozott rendszerek Szántás nélküli

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben