A. RENDELETTEL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ESZTERGOM, PALATINUS TÓ KÖRNYÉKE SZABÁLYOZÁSI TERVE. TSZ.:2723/

Átírás

1 Az Esztergomi Önkormányzat../2005. (...) KT. rendelete az Esztergom Palatínusz tó területének helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő- testülete a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 6. (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelme érdekében Esztergom Palatínusz tó területének helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről a következő rendeletet alkotja. I. fejezet A RENDELET HATÁLYA ÉS ALKALMAZÁSA 1. (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Esztergom Palatinusz tó területére, (továbbiakban: Palatínusz tó), melynek területi határát északon a szeméttelep, keleten a város igazgatási határa, délen az Eperjesi utca, a Bocskai sor és Dorog igazgatási határa keleten pedig a Tópart utca. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet, építményt, építényményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni ( a továbbiakban együtt: építési munka ) és ezekre hatósági engedélyt adni csak az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet ( a továbbiakban: OTÉK) és az e területre vonatkozó Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv együttes alkalmazásával szabad. (3) A rendelet minden természetes és jogi személyre kötelező előírásokat tartalmaz, amelyek alól az elsőfokú építési hatóság a jegyző csak azon a területen és csak abban a körben biztosíthat eseti eltérést, ahol, és amely tárgyat érintően erre önkormányzati rendelet feljogosítja. (4) A Szabályozási Terven szereplő kötelező érvényű jelölések közvetítette tartalmi előírásokat be kell tartani. A kötelező erejű elemek módosítása a tervek, illetve jelen rendelet módosításához kötöttek. (5) A Szabályozási Terven kötelezőnek kell tekinteni: a) az övezeti besorolást és az övezeti jellemzőket, illetve az övezetek határát; b) a szabályozási vonalakat; c) az elő-, oldal- és hátsókertekre adott minimális értékeket. (6) A Szabályozási Terv egyéb elemei irányadónak tekintendők. Az irányadó elemek további tervműveletek, a főépítész javaslata, valamint a területrendezési, a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsról szóló 40/1999.(IV. 23.) FVM rendelet szerint működő Városi Tervtanács véleményezése alapján pontosíthatóak, vagy megváltoztathatók. II. fejezet ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Területfelhasználás 2. (1) A rendelet hatálya alá tartozó terület a Településszerkezeti Terv és a Szabályozási Terv szerint: a) beépítésre szánt területre és b) beépítésre nem szánt területre tagozódik. (2) A beépítésre szánt terület felhasználási egységek övezeti jeleit és határvonalait az M=1:2000 méretarányú Szabályozási Tervlap, a beépítésre nem szánt területek lehatárolását és övezeteit az M=1:4000 méretarányú összefoglaló Szabályozási Tervlap ábrázolja. (3) A beépítésre szánt terület a Településszerkezeti Terv és a Szabályozási Terv szerint: a) kertvárosias lakóterületre, b) hétvégiházas üdülőterületre, c) különleges strand, d) különleges kemping, e) különleges szabadidőközpont, f) különleges vizisport és g) különleges horgászati területre tagozódik. (4) A beépítésre nem szánt terület a Településszerkezeti Terv és a Szabályozási Terv szerint: 18

2 c) kertes mezőgazdasági területre és d) védett és védő erdőterületre e) egészségügyi, szociális és turisztikai erdőterületre f) közpark területre g) vízgazdálkodási területre és h) közmű és közlekedési területre tagozódik. (5) A tervezési területet határoló utak és a belső feltáró utak szabályozási vonalai egyúttal a terület kötelező jellegű tagolását is jelentik. Kötelező megtartani a közműlétesítmények (vezetékek) elhelyezését biztosító területeket. (6) Ajánlott szabályozási elemként kell kezelni a tömbökön belüli telekalakítást jelző vonalakat. Telekalakítás módosítást ezen rendelet részletes övezeti előírásaiban megfogalmazottak megtartásával, 3 teleknél több esetén telekalakítási terv alapján lehet csak végrehajtani. Beépítés 3. (1) Telkeket beépíteni az építési övezetekre vonatkozó szabályozási előírásoknak megfelelően lehet. (2) Az 5000 m2-t meghaladó terület beépítésére a konkrét program ismeretében, elvi építési engedélyt kell kérni. (3) A telek nagyságától függetlenül lakóépület 250m 2 -nél, üdülőépület 120m 2 -nél, nagyobb nem lehet. (4) Azokon a már beépített telkeken, ahol a kialakult beépítettség a megengedett értéknél nagyobb, ott további beépítést engedélyezni nem szabad. E telkek esetében, amennyiben az előírt zöldfelületi arány sem biztosított, a hiányzó zöldfelületet az Önkormányzat által kijelölt közterületen kell megvalósítani. (5) Telken belül épületet elhelyezni, a Szabályzatban meghatározott illetve a Szabályozási Terven megadott és irányadó jelleggel kezelendő építési hely figyelembevételével lehet. (6) E rendeletben meghatározott építménymagasságot kötelező jelleggel meg kell tartani. Az épület alacsonyabb lehet, magasabb nem. (7) A tóparttal illetve az ahhoz kapcsolódó közterületekkel határos telkek esetében és a kertgazdasági területen 150mBf feletti területeken az Építési Engedélyezési tervdokumentációkhoz látványtervet kell csatolni. (8) A létesítmények gépjármű parkolását saját telken belül kell megoldani. a) Vendég, ügyfél gépkocsi parkolása a feltáró út leállósávjában megengedett. b) A parkolóhelyeket szilárd, lehetőleg vízáteresztő burkolattal kell ellátni. (9) A be nem épített és közlekedési célra nem használt beépítésre szánt területeken zöldterületet kell létesíteni és ezek fenntartásáról, ápolásáról a telektulajdonos köteles gondoskodni. (10) A beépítésre szánt ingatlanok telekhatárait épített kerítéssel lehet lehatárolni. A kerítések mellett növénykerítés létesítendő. Tömör kerítés nem létesíthető. (11) A beépítésre nem szánt ingatlanok telekhatárait nem lehet épített kerítéssel lehatárolni. Csak növénykerítés létesítendő. (12) Az épületek elhelyezésénél általában 5m előkert, 3m oldalkert és 10m hátsókert biztosítandó Az ettől eltérő eseteket az övezeti előírás tartalmazza. Lejtős terep esetén az épületet a telek alsó harmadában kell elhelyezni. Terület-előkészítés, durva tereprendezés 4. (1) Durva tereprendezés nélkül alakíthatók ki a Szabályozási Terv azon területei, ahol a csapadékvíz-elvezetés a természetes lejtés miatt biztosított. (2) Csak durva tereprendezés után alakíthatók ki azok a területek vagy telkek, ahol a felszíni víz elvezetését a terep átformálásával kell kialakítani. (3) A durva tereprendezési munkák előtt a Talajvédelmi Hatóság engedélyének megszerzése után a termőtalajt leszedni, deponálni és kezelni, majd a tervezett zöldterületekre cm vastagságban visszateríteni kell. (4) A telkek és a közlekedési utak minimális durva-terepszintjét a terület lejtési viszonyaihoz kell igazítani. 19

3 III. fejezet A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI Lakóterületek építési övezetei 5. (1) A lakóterület sajátos építési használata szerint lehet: a) kertvárosias lakóterület (Lke) (2) A lakóterületek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza. (3) A kertvárosias lakóterület jellemzően laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, legfeljebb kettő önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál. A területen az OTÉK 13. és 32. -a szerinti épületek és építmények helyezhetők el. (4) A kertvárosias lakóterületen az építési övezeti előírásoknak megfelelő kialakítású hétvégiházas üdülő is elhelyezhető. (5) A kertvárosias lakóterületen (Lke) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet. Építési övezet jele Lke-O/30/4,5/900 Beépítési mód Oldalhatáron álló Beépítettség (%) max. 30 Építménymagasság (m) max. 4,5 Legnagyobb homlokzat-magasság Max. 5,5 Kialakítható telekterület (m 2 ) min. 900 Beépíthető telekterület (m 2 ) min. 700 Kialakítható telekszélesség (m) min. 18 Beépíthető telek szélessége (m) min. 16 Zöldfelület (%) min. 50 Közművesítettség Teljes* *A teljes közmű kiépítéséig részleges közművesítettség is elfogadható Üdülőterületek építési övezetei 6. (1) Az üdülőterület sajátos építési használata szerint lehet: a) hétvégiházas üdülőterület (Üh) (2) Az üdülőterületek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza. (3) A hétvégiházas üdülőterület jellemzően laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, legfeljebb kettő önálló rendeltetési egységet magába foglaló üdülőépületek elhelyezésére szolgál. A területen az OTÉK 23. -a szerinti épületek és építmények helyezhetők el. (4) A hétvégiházas üdülőterületen az építési övezeti előírásoknak megfelelő kialakítású kertvárosias lakóépület is elhelyezhető, ha a telek mérete meghaladja az 1200m 2 -t. (5) A hétvégiházas üdülőterület (Üh) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet. Építési övezet jele Beépítési mód Beépítettség (%) Építménymagasság (m) max. 4,0 Legnagyobb homlokzat-magasság Max. 5,0 Kialakítható telekterület (m 2 ) min Beépíthető telekterület (m 2 ) min. 700 Lakóépülettel beépíthető telek (m 2 ) min Kialakítható telekszélesség (m) min. 18 Beépíthető telek szélessége (m) min. 16 Üh-Sz/15/4,0/1000 Szabadon álló max. 15 Zöldfelület (%) min. 60 Közművesítettség Teljes (6) Az övezetet érintő szeméttelep védőtávolságában sem lakó, sem üdülőépület nem helyezhető el. 20

4 Gazdasági területek építési övezetei 7. (1) A tervezési területen nincs gazdasági terület és ennek kialakítását sem javasolja a terv. Különleges területek építési övezetei 8. (1) A különleges terület sajátos építési használata szerint lehet: a) különleges strand, b) különleges kemping, c) különleges szabadidőközpont, d) különleges vizisport és e) különleges horgászati területre tagozódik. (2) A különleges területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza. Különleges strand terület építési övezete 9. (1) A különleges strand terület építési övezetén a strandolással és sportolással és az ahhoz kapcsolódó vendéglátással kapcsolatos épületek és építmények helyezhetők el, szállásférőhely kialakítása nélkül. (2) A különleges strand területen (Kst) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet. Építési övezet jele Kst-Sz/10/4,0/5000 Beépítési mód Szabadon álló Beépítettség (%) max. 10 Építménymagasság (m) max. 4,0 Legnagyobb homlokzat-magasság Max. 5,0 Kialakítható telekterület (m 2 ) min Beépíthető telekterület (m 2 ) kialakult Kialakítható telekszélesség (m) min. 100 Beépíthető telek szélessége (m) kialakult Zöldfelület (%) min. 80 Közművesítettség Teljes Különleges kemping terület építési övezete 10. (1) A különleges kemping terület építési övezetén a szabadidő eltöltésével, sportolással és az ahhoz kapcsolódó vendéglátással kapcsolatos épületek és építmények valamint szállásférőhelyet biztosító épületek helyezhetők el. (2) A különleges kemping területen (Kke) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet. Építési övezet jele Beépítési mód Beépítettség (%) max. 10 Építménymagasság (m) max. 4,0 Legnagyobb homlokzat-magasság Max. 5,0 Kialakítható telekterület (m 2 ) min Beépíthető telekterület (m 2 ) Min 3000 Kialakítható telekszélesség (m) min. 30 Beépíthető telek szélessége (m) Min. 50 Kke-Sz/10/4,0/5000 Szabadon álló Zöldfelület (%) min. 70 Közművesítettség Teljes Különleges szabadidő-központ terület építési övezete 12. (1) A különleges szabadidő-központ terület építési övezetén a szabadidő eltöltésével és sportolással és az ahhoz kapcsolódó vendéglátással kapcsolatos épületek és építmények helyezhetők el, szállásférőhely kialakítása nélkül (a szeméttelep védőtávolságának érvényességi idején belül). (2) A különleges szabadidő központ területen (Ksz) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet. 21

5 Építési övezet jele Ksz-Sz/10/4,0/5000 Beépítési mód Szabadon álló Beépítettség (%) max. 10 Építménymagasság (m) max. 4,0 Legnagyobb homlokzat-magasság Max. 5,0 Kialakítható telekterület (m 2 ) min Beépíthető telekterület (m 2 ) min Kialakítható telekszélesség (m) min. 100 Beépíthető telek szélessége (m) kialakult Zöldfelület (%) min. 70 Közművesítettség Teljes Különleges vizisport terület építési övezetei 13. (1) A különleges vizisport terület építési övezetein a szabadidő eltöltésével és sportolással és az ahhoz kapcsolódó vendéglátással kapcsolatos épületek és építmények helyezhetők el, szállásférőhely kialakításával. (2) A különleges vizisport övezet területén (Kvs) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet. Építési övezet jele Kvs1-Cs/K/4,0/K Kvs2-Cs/20/4,0/200 Kvs3-Sz/20/4,0/800 Beépítési mód Csoportos Csoportos Szabadon álló Beépítettség (%) max. 30m 2 /egység max. 20 max. 20 Építménymagasság (m) max. 4,0 max. 4,0 max. 4,0 Legnagyobb homlokzat-magasság Max. 4,0 Max. 5,0 Max. 5,0 Kialakítható telekterület (m 2 ) - min. 200 min. 800 Beépíthető telekterület (m 2 ) - min. 150 min. 400 Kialakítható telekszélesség (m) - min. 100 min. 100 Beépíthető telek szélessége (m) Minimum 6m kialakult kialakult Zöldfelület (%) - min. 60 min. 60 Közművesítettség Teljes Teljes Teljes (3) A Kvs1 Cs, K (30m 2 épület+30m 2 stég) / 4,0, K (6m part) különleges vizisport övezet a meglévő horgásztanyák övezete. Ezen a területen új épület-egység akkor helyezhető el, ha a Horgásztelken belül rendelkezésre áll 6m széles partszakasz. Ezen úgy helyezhető el egy db. max. 30m 2 -es horgásztanya, hogy a 6m széles partszakasz két oldalán 0,5-0,5m széles szabad területet kell hagyni, és erre a belső homlokzatra nem nyílhat ablak, csak max. 2db. 0,25m 2 -es szellőző. A Horgásztelkek határán (mely egy tűzszakasznak számít) 2,0-2,0m-es tényleges oldalkertet kell kialakítani. Az építmény-magasság, mely egyben a maximális homlokzat-magassággal egyező, max. 4,0m. Az épület max 45 " -os meredkeségű, magastetős tetőidomú lehet. A tetőtér beépíthető, de a térdfal magassága max.: 1m lehet. A horgásztanyákhoz kapcsolódóan 6m-kénti építési helyhez (épülethez) egy db. 30m 2 - es stég alakítható ki. (4) A Kvs2 Cs, 20 / 4,0, 200 különleges vizisport övezet a horgásztanyák ellátó övezete. Elsősorban közforgalmú egységek kialakítására szolgál. Ezen a területen új épületegység 3m-es épületek közötti távolsággal helyezhető el telken belül úgy, hogy erre a belső homlokzatra nem nyílhat ablak, csak max. 2db. 0,25m 2 -es szellőző. A telkek határán (mely egy tűzszakasznak számít) 2,0-2,0m-es tényleges oldalkertet kell kialakítani. (5) A Kvs3 Sz, 20 / 4,0, 800 különleges vizisport övezetben magán és közforgalmú létesítmények egyaránt elhelyezhetőek. (6) A különleges vizisport övezetekben különálló épületben garázs, műhely, nyári konyha, egyéb (kiegészítő) funkciójú épület nem helyezhetők el. Különleges horgász terület övezete 14. (1) A különleges horgász terület építési övezetén a horgászással és sportolással és az ahhoz kapcsolódó vendéglátással kapcsolatos épületek és építmények helyezhetők el. Szállásférőhely a Kesztölci (veszélyes) hulladéklerakó védőtávolságának érvényességi idején belül nem alakítható ki. (2) A különleges horgász területen (Kh) telket alakítani, illetve azt beépíteni az építési övezetre az alábbiakban megállapított beépítési jellemzőkkel lehet. Építési övezet jele Kh-Sz/10/4,0/5000 Beépítési mód Szabadon álló Beépítettség (%) max. 10 (szárazulatra számitva) Építménymagasság (m) max. 4,0 Legnagyobb homlokzat-magasság Max. 5,0 Kialakítható telekterület (m 2 ) min. 5 ha (vízfelülettel együtt) Beépíthető telekterület (m 2 ) kialakult Kialakítható telekszélesség (m) min. 100 Beépíthető telek szélessége (m) kialakult Zöldfelület (%) min. 80 (szárazulatra számítva) Közművesítettség Teljes* * A teljes közmű kiépítéséig részleges közművesítettség is elfogadható 22

6 IV. fejezet A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI Mezőgazdasági területek övezetei 15. (1) Mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása, a sajátos építési használata, továbbá tájképi és környezetvédelmi érzékenysége szerint a következő területfelhasználási egységekbe tartozik: a) kertes mezőgazdasági terület (Mk) (2) A mezőgazdasági területeken nagylétszámú állattartó telep (a 41/1997 (V.28.) FM. Rend.- Állategészségügyi Szabályzat meghatározása értelmében) nem létesíthető. Kertes mezőgazdasági területek övezetei 16. (1) Kertes mezőgazdasági területen (Mke) - amely a volt zártkertek mezőgazdasági területként megmaradó részeit foglalja magában - pince, ideiglenes tartózkodásra is alkalmas gazdasági épület, (présház, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló) helyezhető el. Nem létesíthető állattartó építmény, továbbá lakóépület. Egy telken egy épület létesíthető (2) A területen a) a 1500 m 2 -nél kisebb területű telken építményt elhelyezni nem szabad, b) a legalább 1500 m 2 területnagyságú szőlő, gyümölcsös vagy kert művelési ágban nyilvántartott telken egy, max. 3,5m építménymagasságú gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el. Az épület alapterülete 90 m 2 -nél nagyobb nem lehet. c) Szántó, gyep, erdő. művelési ágú telkek a kertes mg.-i területen nem építhetők be. Egyéb területek övezetei 17. (1) Az egyéb területek a vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területek (V) a vízfolyások, tavak, tározók vízmedre, vízbeszerzési területek és védő területeik (OTÉK 30. ). (2) Vízgazdálkodási területen a vízkárelhárítási, vízgazdálkodási létesítmények, továbbá a vízi sport, strandolás épületnek nem minősülő építményei alakíthatók ki a vízügyi jogszabályok figyelembevételével. Zöldterületek övezetei 18. (1) Zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület, amely nagyságától, elhelyezkedésétől és kiépítettségétől függően lehet közpark (Kp) illetve közlekedési területekhez kapcsolódó szélesebb köztér. (2) A Kp jelű közpark területen az OTÉK 27. (4) bekezdésben felsorolt építmények helyezhetők el, illetve a 27. (2), (3), (5) bekezdés előírásait kell alkalmazni. (3) A közpark területének legalább 60%-át fás növényzettel fedetten kell kialakítani, illetve fenntartani. (4) Közpark létesítése, rekonstrukciója, azokban építmények elhelyezése csak kertépítészeti terv vagy kertészeti szakvélemény alapján történhet. (5) Közpark területén és egyéb közterületen fák kivágása, csonkolása csak akkor engedhető meg, ha a) a fa egészségi állapota, b) a balesethárítás, c) a közegészségügyi szempontok azt feltétlenül szükségessé teszik. 23

7 Erdőterületek övezetei 19. (1) Erdőterület a földhivatali nyilvántartás szerint erdő művelési ágban nyilvántartott, továbbá a településszerkezeti terv alapján erdő területfelhasználásra tervezett terület. (2) A tervezett erdők területén a mezőgazdasági használat korlátozás nélkül folytatható, a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó épületek azonban nem létesíthetők. (3) Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából a) védelmi (Ev) b) turisztikai (Eet) elsődleges rendeltetésű övezetekbe tartozik. (4) Turisztikai rendeltetésű erdőövezet (Eet) a vízparti üdülő- és idegenforgalmi területekhez kapcsolódó erdőterület. Az övezet területén a rendeltetésének megfelelő építmények csak akkor alakíthatók ki, ha az illetékes erdészeti hatóság is egészségügyiszociális turisztikai elsődleges rendeltetésbe sorolja az erdőt és az építmények elhelyezéséhez hozzájárul. (5) Turisztikai rendeltetésű erdőterület övezetében elhelyezhető: - az erdei sport és szabadidő eltöltését szolgáló, épületnek nem minősülő építmények - a természetvédelmi oktatást, kutatást, bemutatást szolgáló épület - erdőhöz kapcsolódó, a turizmust szolgáló kereskedelmi szállásépület (kemping, turistaház, menedékház) - sátorozó hely (táborhely) a következő feltételekkel: Beépíthető telek területe: min 10 ha ( m 2 ) Beépítési mód: szabadon álló Beépítettség: max. 1,0% Építménymagasság: max. 4,5 m Közművesítettség: részleges V. fejezet KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZABÁLYOK Zöldterületek 20. (1) Az 500 m2-t meghaladó építési telkek utcai telekhatára mentén fa- vagy cserjesort kell telepíteni. (2) Az építési telken belüli zöldfelület és védőerdősáv kialakításához irányadó növényfedettségi mutató: 110 db lombos fa, 25 db cserje zöldterületi hektáronként. (3) Minden 4 db gépkocsi parkolóhelyhez 1 db környezettűrő lombos fa telepítendő. (1) Levegőtisztaság-védelem Környezetvédelem 21. a) A területre levegőszennyező vagy bűzkeltő létesítmény nem telepíthető. A telkekre telepítendő berendezések és tevékenységek légszennyezőanyag kibocsátásainak különkülön meg kell felelnie a szabványnak. A területen az összes légszennyező-anyag kibocsátás nem eredményezheti a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet városi területre vonatkozó, kategória immissziós határértékeinek túllépését. b) A terület határvonala és a belső közutak mentén középmagas zöldsávot kell kialakítani, a be nem épített, és a nem burkolt területrészeket zöldterületként kell kialakítani és fenntartani. c) Az épületeket korszerű csökkentett légszennyezőanyag kibocsátású fűtési berendezésekkel kell ellátni, melyekre minden esetben tervezési határértéket kell kérni az illetékes környezetvédelmi hatóságtól. d) nyílt-téri égetést, festékszórást alkalmazó vagy porkeltést okozó technológia telepítése nem megengedhető. e) A telkeken nyílt felületű anyag- vagy maradékanyag depóniák nem létesíthetők. 24

8 (2) Vízvédelem a) A telkeken víztakarékos és vízújrahasználatot alkalmazó tevékenységek betelepítésére kell törekedni. b) A területen olyan létesítmény, amelynek védőterület biztosítása szükséges, nem létesíthető. c) A területen elválasztó rendszerű szennyvíz- és csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése szükséges. d) A területen csapadékvizet elvezetni csak az OTÉK 47. (8)-(10) bekezdéseiben foglaltak alapján lehet. e) A telkeken biztosítani kell a kibocsátott szennyvíz ellenőrzési pontjait. A közcsatornába bocsátott szennyvíz feleljen meg a vízminőségi kárelhárítási feladatokról szóló 132/1997.(VII.24.) Kormányrendelet 5. (1)-(3) bekezdéseiben foglaltaknak. (3) Föld- és talajvédelem a) A gazdasági terület kialakítása, a mezőgazdaságilag művelhető területek művelési ágból való kivonása a termőföldről szóló évi LV. törvény okban foglaltak szerint történhet. b) A gazdasági területek működéséből szennyező anyag nem kerülhet a művelt területekre. Szennyezett csapadékvíz rávezetése és hulladék elhelyezése tilos. c) A termőtalaj védelme érdekében minden építési tevékenység megkezdése előtt a Komárom-Esztergom Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomástól szakvéleményt kell kérni. d) A gazdasági területen csak talajt nem szennyező technológia telepíthető, az építési és technológiai megoldásokkal (saválló, vízzáró burkolat stb.) a rendkívüli szennyeződés lehetőségét is ki kell zárni. környezetre veszélyes anyagokat, azok gyűjtésének, kezelésének módját, a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény 32. szerint kell végezni. b) A keletkezett kommunális hulladékot a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény 13. szerint kell kezelni. (5) Zaj- és rezgésvédelem a) Zaj elleni védelmi zónák - érzékeny zóna (közpark, szabadidős területek) a megengedett egyenértékű Ahangnyomás szint, LAeqdB: nappal: óra között 45 db éjjel: óra között 35 db - átlagos érzékenységi zónák ( Lke, jelű területek) a megengedett egyenértékű Ahangnyomás szint LAeqdB: nappal: óra között 50 db éjjel: óra között 40 db b ) Az egyes telkeken folytatott tevékenységekhez kapcsolódó, zajhatással és/vagy rezgéssel járó speciális technológiai berendezések telepítése csak az egészségügyi és környezetvédelmi szakhatóságok állásfoglalása vagy engedélye alapján lehetséges. (6) Védelem a környezeti károk ellen a) telkeken elhelyezett építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított környezetterhelési határértékeket meghaladó mértékű, káros hatást. b) telkek tulajdon- vagy funkcióváltásakor levegő-, víz és zajkibocsátási határérték megállapítására a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény okban foglaltakat kell figyelembe venni. Ha a megvalósulás, használat- vagy funkcióváltás során az előírt határérték-túllépés bekövetkezik, a környezetszennyező tevékenység a szennyezés nagyságának függvényében bírságolható, korlátozható vagy megszüntethető. (4) Veszélyes anyag- és hulladék-gazdálkodás a) A telkeken tárolt, felhasznált veszélyes anyagok kezelését, a telepen lévő vagy felhasználandó, illetve az alkalmazott technológia során keletkező egészségre vagy 25

9 VI. TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELEM Régészeti örökség szabályozása 22. (1) Az tervezési területen nincs ismert régészeti lelőhelyek. (2) Nem ismert régészeti jelenség, vagy lelőhely előkerülése esetében szintén a hatályos évi LXIV. Kulturális Örökségről szóló törvény alapján kell eljárni: értesíteni kell a szakhatóságot (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Székesfehérvári Regionális Kirendeltségét) és a helyileg illetékes esztergomi Balassa Bálint Múzeumot. felújítás esetén történhet. Fakivágás, csonkolás engedélyezhető még közvetlen baleset- (vagy élet-) veszély elhárítása érdekében és a fa biológiai pusztulása esetén. (2) Közparkokat, közkerteket, utcai fasorokat, továbbá közintézmények kertjeit, érintő beavatkozások (létesítés, felújítás, rekonstrukció, átépítés stb.) csak kertépítészeti terv (kisebb jelentőségű esetekben kertészeti szakvélemény) alapján végezhetők. VII. fejezet INFRASTRUKTÚRÁT ÉRINTŐ SZABÁLYOK Közlekedés 25. (1) A építészeti értékvédelem kiterjed: - országos műemléki védettségre, - helyi védettségre. Építészeti értékvédelem 23. (2) Az országos műemléki védettség megállapítására vagy visszavonására a mindenkori hatályos törvények előírásai szerint kell eljárni. (3) Országos védelemben a tervezési területen jelenleg nincs védett emlék. (4) A helyi védelem megállapítására vagy visszavonására az önkormányzat képviselőtestülete rendeletben dönt. Az egyes védelemre javasolt objektumok listájának módosítása nem jár a Helyi Építési Szabályzat rendeletének módosításával. (5) A tervezési területen nincs védett, vagy védelemre javasolható helyi építészeti érték. Zöldfelületi értékvédelem 24 (1) A közterületi zöldfelületek (közparkok, fasorok, közlekedési területek zöldfelületei) növényállománya lehetőség szerint maximálisan védendő. Ültetés, növénycsere, áttelepítés, visszavágás, fa csonkolása, esetleg kivágása csak kertészeti szakvélemény, kertépítészeti terv alapján végzett munkálatok során, illetve kertészeti fenntartás, (1) A jelen előírásban meghatározott közlekedési területek tervben biztosított építési területén kizárólag olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek a közlekedési létesítmények megvalósítását nem gátolják. (2) A belterületi utak szabályozási szélességgel meghatározott területei mentén épületet, építményt elhelyezni csak a szabályozási előírások megtartásával lehet. (3) A Tópart út szabályozási szélessége m. (4) További gyűjtő utak m szabályozási szélességgel: Eperjessi utca 12,0m Bocskai sor 12,0m (5) Egyéb utak szabályozási szélessége: 8,0 12m KÖZMŰELLÁTÁS, HÁLÓZATOK ÉS ÉPÍTMÉNYEK A beépítés külső közmű feltételei 26 (1) A beépített és a beépítésre szánt területeken is az építés engedélyezésének a feltétele az új épület övezeti előírás szerinti közművesítettségi szintjének a biztosítása az OTÉK 8. -ban illetve annak évi módosító kiegészítése szerint. a./ Meglevő és az új beépítésre szánt kertvárosias lakóterületeken építési engedély csak 26

10 a teljes közművesítést biztosító közműhálózatok továbbépítésével és az ingatlanoknak a hálózatokra rákötésével engedélyezhető. b./ A meglevő és az új beépítésre szánt üdülőterületeken építési engedély csak a közüzemi szennyvízcsatorna hálózat megépítése után, az ingatlanoknak a csatornahálózatba bekötése után engedélyezhető. A szennyvízcsatorna hálózat építésével egyidejűleg illetve azt követően kell a közüzemi vízvezeték hálózatot megépíteni. c./ Az építés engedélyezésének a feltétele a beépítésre kerülő területeken a terep rendezésének a megtervezése és a felszíni vizek zavarmentes levezetésének a megoldása. (2) A föld alatti és a föld feletti közművezeték és építmény csak összehangolt, egységes közmű, közlekedési és kertészeti tervek szerint engedélyezhető, melyeknek elő kell segíteni az igényes környezet kialakítást. (3) Az utak szabályozási szélességében a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A középtávon történő közműfejlesztéseket mindig előrelátóan a közterületrendezés hosszú távú igényeit figyelembe véve kell megvalósítani. A közművek elrendezését úgy kell megtervezni, hogy ahol mód van rá, fasor illetve zöldsáv részére biztosítani lehessen a helyet. (4) Utak és egyéb közterületek építésekor, valamint a felújításakor a közművek egyidejű megépítéséről vagy egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell. (5) A kiváltandó, feleslegessé vált közművezetékeket el kell bontani, indokoltan a földben maradó vezetéknek a lezárását, az eltömedékelését szakszerűen el kell végezni. (6) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani. A berendezéseket az épületek alárendelt homlokzatára kell szerelni. (3) Az ingatlanok közműellátásának biztosítására a közterületi hálózathoz közvetlen önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni. Közterületen történő vezetés megoldásának a hiányában idegen magántelken átvezető bekötővezetékek számára szolgalmi jogot kell biztosítani. Vízellátás Ágazatonkénti közmű előírások 24. A közművek általános előírásai 23. (1) A közműhálózatok elrendezésénél és a közműépítmények elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető (2) A meglévő és a tervezett közüzemi vízellátás, szenny- és csapadékvíz elvezetés, energiaellátás (villamosenergia-, földgázellátás), valamint a hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közterületen vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben -ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja- a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű (építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. A szolgalmi jogot az illetékes Földhivatalnál be kell jegyeztetni a szolgáltató javára. (1) A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vezeték hálózatról az oltóvíz kivételét földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani. A tűzcsapokat a védendő épülettől mérten 100 méternél közelebb kell elhelyezni. A tűzcsapok helyének meghatározásához a területileg hivatásos Önkormányzati Tűzoltósággal, a Katasztrófavédelmi Igazgatósággal és az ÉDV Rt-vel egyeztetni kell. Új építmények környezetének tervezésekor a tűzoltógépjárművek nem rendszeres közlekedésére és üzemeltetésére a területet illetve az utat biztosítani kell. (2) Azokban az építményekben, ahol az oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, az építmények oltóvíz ellátását a meglevő vezeték keresztmetszetének bővítésével, a mértékadó tűzszakasz nagyságának a csökkentésével illetve helyi megoldással kiegészítve, oltóvíztároló építésével kell megoldani. (3) A beépítésre nem szánt területen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható, valamint, ha azt jelen előírások egyébként lehetővé teszik. 27

11 Szennyvízelvezetés (4) A városi szeméttelep 500 m védőtávolságán belül lakó- és üdülőépület, valamint élelmiszeripart előállító, feldolgozó és csomagoló építmény nem telepíthető. (5) A talaj- és a talajvíz védelme érdekében, továbbá a domboldalakon a csúszásveszély miatt a szennyvizek szikkasztása nem engedhető meg. (6) Egyedi közműpótló berendezés, zárt szennyvízgyűjtő tároló építése még átmenetileg sem építhető a fejlesztési területeken. (7) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért az esetleg előforduló nyílt árkokba, időszakos vagy állandó vízfolyásba és a vízelvezető árkokba történő szennyvíz bekötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni. (8) Elválasztott rendszerű (külön a szennyvíz és külön a csapadékvíz) csatornahálózat építése engedélyezhető. (9) A szennyvízcsatornázásra kerülő utcákban, az ingatlanokat a közcsatorna megépítését követő egy éven belül be kell kötni. (10) A meglevő és a tervezett lakó- és üdülőépületektől csak 20 m védőtávolságon kívül helyezhetők el a tervezett körzeti szennyvízátemelők. (11) Az ingatlanok területéről kibocsátott szennyvíz minőségének meg kell felelnie a közcsatornára rákötés rendeletben meghatározott feltételeinek, az ettől eltérő szennyezettségű vizet a telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani. Felszíni vízelvezetés (12) A vízgazdálkodási szakfeladatok elvégzéséhez: a./ Az önkormányzati kezelésben lévő árkok és a vízmosások partéleitől 2-2 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 2 m, a másik oldalon legalább 1 m szélességű sávot fenn kell tartani. A karbantartási sáv nem építhető be, legfeljebb olyan tevékenység végezhető rajta, amely a szakfeladatok ellátását nem akadályozza. (13) A felszíni vízelvezető hálózattal szállított csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. (14) A település hosszútávú arculatformálása, az urbanizációs igény és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetését a közterületrendezéssel összehangoltan kell megépíteni: Az ingatlanokon belül felfogott és összegyűjtött csapadékvizeket a telkeken belül kell hasznosítani A tervezett utak szabályozási szélességéhez és a domborzati viszonyokhoz igazodó közterületi vízelvezető hálózatot kell építeni. (15) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét a befogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. (16) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, horhos stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján a ÉDUKÖVIZIG engedélyével szabad. (17) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó, kiemelt szegéllyel építendő parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól az összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadó csatornába. (18) A felszíni vizek védelmében gépkocsi mosás nem engedélyezhető. (19) A hulladéklerakók észlelő kútjait rehabiltálni és rendszeresen adat-ellenőrizni kell. Villamosenergia-ellátás (20) A meglevő beépített területek villamosenergia ellátását biztosító 20 kv-os, földfeletti vezetésű, középfeszültségű hálózatok nyomvonalát és hozzáférhetőségét a hálózat fennmaradásáig biztosítani kell. A vezetékek védőövezetén belül (a beépített területeken a vezetékek tengelyétől mérten 4,0-4,0 m illetve a szélső fázistól 2,5-2,5 m), bármilyen építési tevékenység végzéséhez a szolgáltató hozzájárulását meg kell kérni. Az ingatlanokon átvezető középfeszültségű hálózatok számára a szolgalmi jogot biztosítani kell. 28

12 (21) Az új beépítésre szánt területen új (közép-, kisfeszültségű és közvilágítási) villamosenergia ellátási hálózatot csak földkábeles elhelyezéssel szabad építeni. A már beépített területeken a meglevő hálózat rekonstrukciójakor ill. a hálózat építéssel járó felújítás során, a földalatti vezetést lehet csak engedélyezni. (22) A transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan kell kijelölni. (23) Megmaradó külterületen a villamosenergia-ellátás hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat területgazdálkodási okokból az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására. (24) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos fényforrású lámpatestek elhelyezése engedélyezhető. (25) A lámpákkal és reklámfényekkel káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos. Földgázellátás (26) A középnyomású hálózatról ellátott tervezett fejlesztési területeken a földgáz nyomását csökkentő szabályozó berendezéseknek a telepítését a környezetbe illeszkedve kell megoldani. A tervezett egyedi szabályozókat -lehetőség szerint- földalatti elhelyezéssel kell építeni. Ettől eltérően telepített berendezések a telkek udvarán növényzet takarásában helyezhetők el, illetve az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők. (27) Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni. Elektronikus hírközlés, kábel TV elosztási és a közvilágítási szabadvezetékeket, légkábeleket közös egyoldali oszlopsorra kell felszerelni. (30) Ha a térségben a meglevő épületekre telepített rádiótelefon hírközlési bázisállomásokból és az önálló antennatornyokból a lefedettség nem biztosítható: a./ Épület tetejére felszerelt tervezett bázisállomás és önálló antennatorony felállítása építési engedély köteles. b./ Újabb bázisállomás telepítése esetén törekedni kell arra, hogy a szolgáltató a meglevő állomásra helyezze fel a berendezését, még abban az esetben is, ha az, a tartószerkezet megerősítését illetve cseréjét igényli. c./ Hírközlési bázisállomások, antennatornyok telepítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy előzetesen az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra kerüljön. VIII. fejezet Intézkedési előírások 25. (1) A belterületi határmódosítást a jelen Szabályozási Terv igényel. A szabályozási tervlapokon jelölt területeket beépítésre szánt területekké kell nyilvánítani. (2) A város településrendezési céljainak megvalósításához szükséges terület biztosítása érdekében a... számú mellékletben felsorolt helyrajzi számú ingatlanokra Esztergom Város Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg, melyet az ingatlan-nyilvántartásba be kell vezetni. (28) Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból beépített és beépítésre szánt területen, a burkolt utakkal rendelkező területen, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor új vezetékes hírközlési és kábel TV hálózatot létesíteni ill. meglevő rekonstrukcióját engedélyezni csak föld alatti (földkábel, alépítmény) elhelyezéssel szabad. (29) Külterületen a vezetékes hírközlési és kábel TV hálózatok földfeletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a hírközlési és a kábel TV, továbbá a villamosenergia 29

13 IX. fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 26. (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Esztergom, Meggyes Tamás Dr. Csomor Sándor polgármester jegyző 30