művek közleményei XLIX. évfolyam szám

Átírás

1 XLIX. évfolyam szám az mvm magyar villamos művek közleményei energia-kereskedelem: irány európa! Az MVM Csoport energia-kereskedelemi tevékenységének szervezeti átalakulása Összekapcsolódtak a cseh-szlovák-magyar villamosenergia-piacok Kapacitáshelyzet és erőműépítés Európában Fluid tüzelési rendszerű biomassza-kazán

2 Az mvm MAGYAR VILLAMOS MŰVEK KÖZLEMÉNYEI Felelôs kiadó Baji Csaba Sándor Fôszerkesztô Dr. Gerse Károly Felelôs szerkesztô Felkai György Szerkesztô Kreissné Hartai Gabriella Szerkesztôbizottság Gerse Lajos MVM Zrt. Kacsó András MVM Partner ZRt. Kerényi A. Ödön tanácsadó Király Géza MVM Partner ZRt. Lavich Gábor MVM Zrt. Lengyel Enikô OVIT ZRt. Lesz-Müllek Károly MVM ERBE Zrt. Lovászi Zoltánné PA Zrt. Mayer György újságíró Dr. Orosz Róza NFM Pintér Tamás MVM GTER Zrt. Sándor József MVM Zrt. Dr. Stróbl Alajos Pöyry-Erôterv Formaelôkészítés Brand Content Kft. XLIX. ÉVFOLYAM SZÁM energia-kereskedelem: irány európa! 1 Interjú Bally attila vezérigazgatóval Az MVM Csoport energia-kereskedelemi tevékenységének szervezeti átalakulása 3 kacsó andárs Sikeresen elindult a cseh szlovák magyar másnapi kereskedésű villamosenergia-piacok összekapcsolása szeptember 11-én 6 HUPX KOMMUNIKÁCIÓ Összekapcsolódtak a cseh szlovák magyar villamosenergia-piacok 7 A Napi Gazdaság szeptember 10-i számának cikke A cseh, szlovák és magyar szervezett napi villamosenergia-piacok egyesítése 9 böjte csongor A cseh-szlovák-magyar piac-összekapcsolás várható hatásai 11 balogh gábor Kapacitáshelyzet és erőműépítés Európában 12 Stróbl alajos Fluid tüzelési rendszerű biomassza-kazán 21 kotnyek józsef A Litéri és Sajószögedi Gázturbinás Erőművek karbantartása 25 németh imre ISSN (nyomtatott) hu ISSN X (online) turbina haboltó rendszer rekonstrukciója a paksi atomerőműben 28 Ulrich István Depóniagáz üzemanyag célú hasznosítása 30 Eörsi-Tóta Gábor, Mészáros Ákos A PAKSI ATOMENERGETIKAI MÚZEUM BEMUTATÁSA 35 Szabó Péter Visszatekintés a villamosenergia-iparban eltöltött 63 évre 38 Címlapkép A Paksi Atomenergetikai Múzeum nagyberendezések-termében a reaktor-tömítő gép (Fotó a Múzeum Archívumából) Kerényi A. Ödön köszöntése hírek, információk 39

3 Energia-kereskedelem: Irány Európa! Interjú Bally attilával, az mvm partner zrt. vezérigazgatójával Nagy átalakulás részese az MVM Társaságcsoport: leányvállalatok egyesülnek, újak alakulnak, a holding új üzleti területeket hódít meg. A folyamat kiemelt része az energia-kereskedelem átszervezése. Erről beszélgettünk Bally Attila MVM szakterületi vezérigazgató-helyettessel, aki egyben az új MVM Partner ZRt. vezérigazgatója is. Mi az átalakítás lényege? Az MVM Trade és MVM Partner társaságok részben ugyanazon a villamosenergia-piacon kereskedtek évek óta. Bizonyos területeken elsősorban a nagykereskedelemben szükségszerűen párhuzamosság alakult ki, ami a piac és a társaságok fejlődésével tovább nőtt. Az elmúlt évben a JPE (Jelentős Piaci Erő) szabályozás kereteinek változása lehetővé tette az MVM Trade értékesítési csatornáinak további diverzifikációját, aminek következtében lehetőség nyílt a két társaság öszszevonására. Mindezeken túlmenően szükségszerű volt az ún. Middle Office létrehozása is, amely szervezet a piacelemzéssel, optimalizációs modellek kialakításával és működtetésével, valamint elemzésekkel kapcsolódik a döntés-előkészítéshez, illetve végzi a portfólió optimalizálását. A piacon a relatíve nagyobb társaságok általában nagyobb bizalmat élveznek, ezért a két társaság egyesülése ebből a szempontból is hordoz előnyöket. A július 1-től megvalósult összeolvadás hatására az új MVM Partner ZRt. meghatározó szereplője nemcsak a hazai villamosenergia-piacnak, hanem egyre inkább a régiónak is. Értékesítésünkön belül változatlanul meghatározó a hazai igények mintegy egyharmadát ellátó egyetemes szolgáltatók villamosenergia-igényének kielégítése. Ide tartoznak a háztartási fogyasztók és az össztársadalmi szempontból fontos közösségi érdeket megjelenítő intézményi fogyasztók egy része is. A versenypiaci végfelhasználóknak történő értékesítésünkben dinamikusan növekvő arányt képviselnek a kis- és közepes vállalakozások, valamint továbbra is célunk a portfólió alapját képező nagyfogyasztók ellátása. Célkitűzéseink szerint 2013-ban a fogyasztói portfóliónkat az egyetemes szolgáltatás nélkül 3,5 TWh- ra növeljük, amely mintegy 15%-os részarányt jelent. Természetesen a piacnyitás óta meglévő kereskedési területeken túlmenően élünk az új piaci lehetőségekkel is. Ezzel kapcsolatban kiemelem a HUPX-ot, ahol jelenlétünk mind a spot, mind a forward piacon meghatározó. Az európai uniós villamosenergia-piac kiépítésével kapcsolatosan egyre nagyobb szerepet kap a Magyarország határain kívüli kereskedés, így az alábbi országokban valósult meg, illetőleg a közeljövőben indul be önálló kereskedelmi tevékenységünk: Bulgária, Románia, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szlovénia, Ausztria, Németország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Franciaország. Ez ideig csak a villamos energiáról beszéltem, holott az újonnan létrehozott társaságon belül önálló szervezeti egység foglalkozik a gáz-kereskedelemmel. Meggyőződésem, hogy a fejlődő és emellett folyamatosan liberalizálódó gázpiacon nagy lehetőségekkel rendelkezünk már a közel jövőben is. Felhívom a figyelmet a kétféle energiahordozó kereskedelmének összekapcsolásában rejlő lehetőségekre. Ez egyrészt abban nyilvánul meg, hogy a fogyasztóknak tett ajánlataink két terméket tartalmazhatnak (villamos energiát és földgázt), másrészt a termelői portfóliónk adta lehetőségeket kihasználva optimálhatjuk a földgáz, mint primer energiahordozó gazdaságilag legcélszerűbb beszerzését és felhasználását. Hogyan látja az európai energiakereskedelem jövőjét? Az energia-kereskedelemmel kapcsolatban Európán következetesen az EU tagállamait és a velük társult néhány országot értik. Már ma is nagy lehetőségek rejlenek minden kereskedő cég előtt, hogy részt vegyen az Európai Unió egyes részpiacain történő működésben. Ezek a lehetőségek a közeljövőben megítélésem szerint látványosan javulni fognak. Ennek az mvm magyar villamos mûvek közleményei 2012/3 1

4 egyik eszköze a piacok összekapcsolása (market coupling), ami egyszerűsíti, és ezzel javítja a rövid (idő) távú kereskedelem lehetőségeit. Ilyen összekapcsolt piacok már régóta léteznek a skandináv országokban (Nord Pool), már működik a német, osztrák, belga, francia, holland egyesülés és mint az a sajtóban olvasható volt a közelmúltban megkezdte működését a cseh, szlovák és magyar összekapcsolt piac is. A közeljövőben egyrészt további részpiacok csatlakoznak a fentiekhez, másrészt belátható időn belül ezek a nagy regionális piacok is összekapcsolódhatnak. Nagy feladatok és változások várhatók forrás oldalon is. A médiumokban nap mint nap olvashatjuk a megújuló alapenergia hordozót felhasználó villamosenergia-termelő berendezések szélvész sebességű terjedését. Ezek alapvető jellemzője, hogy termelésük nem, vagy csak igen korlátozottan szabályozható, ezért a villamosenergia-ellátás biztonságának megőrzése érdekében speciális kezelésük szükséges. Elterjedésük máris jelentős hatással van az európai villamosenergia-piacra, ami vélhetően fokozódni fog. A megújuló energiahordozó bázison termelő erőművek terjedése növeli a rendszerszintű szabályozó kapacitások iránti igényt is, következésképpen minden bizonnyal növekedni fog a jól szabályozható, gazdaságilag hatékony gáztüzelésű erőművek szerepe. Sok bizonytalanság terheli a szénbázisú és a nukleáris villamosenergia-termelést. A fogyasztók, mint polgárok megítélése enyhén szólva is legalább ambivalens, markánsan ellentétes törekvések és vélemények tapasztalhatók. Sokan a környezetterhelés legnagyobb ellenségének tekintik a szén/ lignit bázisú villamos erőműveket, ugyanakkor a jelentős készletekkel rendelkező Németországban a legnagyobb európai villamosenergia-rendszerben és Lengyelországban szerepük nélkülözhetetlen és megkerülhetetlen. Nagy ellentétek vannak a nukleáris bázisú villamosenergia-termeléssel kapcsolatban is. Míg több ország tervezi vagy már meg is valósította a nukleáris erőművek végleges leállítását azzal, hogy nem is szándékozik újakat építeni, addig más országok köztük hazánk is továbbra is fontos szerepet szánnak az atomerőműnek. Társaságunk felkészült és felkészül a változások piaci hatásainak kezelésére. Mindezek a feladatok csak úgy oldhatók meg, ha a piaci szereplők a ren- delkezésükre álló erőforrásokat hatékonyan hasznosítják és folyamatosan fejlesztik. Ennek kísérő jelensége a piaci centralizáció, amelynek eredményeként egyre összetettebb társaságok jönnek létre, amelyek szerteágazó feladatokat tudnak hatékonyan megvalósítani. Milyen terveik vannak az Európai Unión kívüli piacokkal kapcsolatban? Ez irányú tevékenységünk elsősorban a balkáni országokra irányul. Piacaik még sok szempontból fejletlenebbek az unió piacainál. Bízunk abban, hogy részvételünk is hozzájárul a fejlett piaci struktúrák megerősödéséhez, a helyi adottságokhoz illeszkedő fejlődéshez. Várakozásaink szerint mire ezek az országok az EU tagjaivá válnak, energia piacaik is felzárkóznak, az együttműködés zökkenőmentes és perspektivikus lesz mindkét fél előnyére. Az elmúlt 8-10 évben rendkívüli módon megváltozott a kereskedelmi tevékenység, akár annak formáját, technikáját, az alkalmazott eszközöket akár a szükséges szakirányú ismereteket tekintjük. Mi a véleménye: beszélhetünk-e folytonosságról, vagy egy új világ születik? Valóban nagyon sok minden megváltozott és a mai kereskedelmi gyakorlat látszólag egy teljesen új szakma, viselkedési kultúra, attitűd és tevékenységi forma. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy ezen kívül mást is tudni kell, ami látszólag a múlthoz tartozik. A»villamosenergia-piaci szereplők lehetőségeit és viselkedését meghatározzák a villamosenergia-ellátó rendszer műszaki, technikai adottságai: a mindennapi élet szempontjából elengedhetetlenül fontos a szakmai folytonosság is. Újra felértékelődnek olyan feladattípusok, amelyek a piacnyitás idején látszólag okafogyottá váltak. Ilyen pl. a források optimálása, a régi eljárások megújítása, kiegészítése újakkal és illesztésük a társaság tevékenységéhez, méretéhez, piaci jelenlétének nagyságához, az aktuális feladatokhoz. A munkatársaink kor szerinti összetétele egészséges arányban oszlik meg a fiatal és a tapasztaltabb kollégák között. Ez segíti a múltbeli szakmai tudás átadását, a kezdő alkalmazottak bevezetését az iparági szakmakultúrába. Milyennek képzeli el 20 év múlva az energia-kereskedelmet és benne az MVM Partner ZRt.-t? Társaságunk - mint az MVM Csoport tagja - része lesz az egyik centralizált nagyvállalatnak, mondhatnánk úgy is a magyar Nemzeti Champion -nak. A vélhetően nagy többségében közösségi tulajdonú társaság csoport összhangban a tulajdonosi elvárással, a gazdaságos működés mellett továbbra is törekedni fog a hazai ellátásbiztonság kereteinek folyamatos fenntartására és társadalmi elkötelezettségének (CSR=Corporate Social Responsibility) megfelelően kiterjedt hatással lesz környezetére. A társaság csoport működésének motorja megítélésem szerint a termelés és a kereskedelem lesz. Munkatársai integrálva a korábbi évtizedek értékeit és tapasztalatait, szoros egységben, egymást támogatva működnek együtt a közös célok minél hatékonyabb teljesítése érdekében, szolgálva az MVM Csoport elvárásait, amelyek a nemzeti tulajdonból fakadó célokat fogalmazzák meg. Végül kérem, mutassa be magát az olvasóknak! Itt, a III. kerületben nőttem fel és a Veres Péter Gimnáziumban érettségiztem Békásmegyeren. Az itt eltöltött idő alatt többen is nagy hatással voltak személyiségem fejlődésére, de akit különösképpen kiemelnék közülük az Tiszavölgyi István akkori igazgató úr, akinek kedvenc mondása volt: Fiam, lehetsz utcaseprő is, de arra vigyázz, hogy mindig a Te utcád legyen a legtisztább! Szavai azóta is gyakorta a fülembe csengenek és törekszem megfelelni intelmének. Felsőfokú végzettséget a Budapesti Gazdasági Főiskolán közgazdászként kereskedelmi szakirányon szereztem. Diplomatervezési gyakorlatra mindjárt az MVM-be kerültem 2002 augusztusában. Ezt követően pedig január 1. a piacnyitás óta itt kezdtem dolgozni, ezen belül az MVM Partner ZRt.-nél. A folyamatos változások, a fejlődés hatására együtt változtam a társasággal és a piaci viszonyok kialakulásával. Lehetőségem volt és van együttműködni a villamosenergiaiparág meghatározó személyiségeivel, akiktől rengeteget tanulhattam /3 az mvm magyar villamos mûvek közleményei

5 Az MVM Csoport energia-kereskedelemi tevékenységének szervezeti átalakulása az MVM Csoporthoz tartozó energia-kereskedők számára A 2012-es év egyik központi feladata a korábbi szervezeti struktúra átalakítása, a széttagolt szervezet összefogása egy egységes rendszerbe, valamint ennek bővítése újabb tevékenységekkel, illetőleg egységekkel. Az átalakítás megtörtént, a villamosenergia- és gáz-kereskedelem július 1-től már az új keretek között működik. Kacsó András * megőrizni vagy meghaladni? 1 Az előkészületek során sokféle vélemény elhangzott, köztük olyan is, amely nem látta eléggé megalapozottnak a változásokat. Ugyan miért centralizálunk, talán csak nem azért, hogy később legyen mit decentralizálni? Az ilyen megjegyzések mögött általában a szervezeti átalakításokkal kapcsolatos pesszimizmus, negatív tapasztalatok állnak, pedig belátható, hogy nincs egyetlen örökké érvényes és tökéletes szervezet sem. A külső körülmények változása és a stratégiai célkitűzésekből adódó feladatok állandó alkalmazkodást, szervezeti átalakítást követelnek meg. Mindig azok a sikeres átalakítások, amelyek az adott szervezet működési hatékonyságának a növelését segítik elő és egyben létrehozzák a keretet a társaság továbbfejlődéséhez. A több mint 20 éve bekövetkezett rendszerváltás előtt az MVM Csoport elődje az MVM Tröszt csaknem három évtizedes működés után végleges és megváltoztathatatlan szervezetnek tűnt, ami nélkül a villamosenergia-ellátás elképzelhetetlen volt Magyarországon. A szervezet kialakításánál a hatvanas évek elején a jól bevált nemzetközi gyakorlat, elsősorban francia modell volt a példa. Gyakorlatilag egyetlen megavállalatban egyesült a villamosenergia-iparág csaknem minden szereplője. 100 %-os volt az állami tulajdonlás és csaknem totális a központi irányítás. Ez a szervezet a 90-es évek elején mégis látványosan megváltozott. *Kacsó András, vezérigazgatói főtanácsadó, MVM Partner ZRt. akacso@mvm.hu A változások súlyos traumát okoztak az akkori dolgozóknak, sokan komolyan féltették az iparág jövőjét. Pl. ilyen trauma volt a központi tüzelőanyaggazdálkodás felszámolása. Korábban az MVM központjából diszponálták a különféle fosszilis energiahordozókat (főleg szenet és olajat) minden egyes erőműben. A tüzelőanyag-szolgáltatókkal a szerződéseket is a központban kötötték. Ez a tökéletesnek hitt rendszer megváltozott, a tüzelőanyag gazdálkodás az egyes erőművekhez került, a központi szervezet pedig megszűnt. A fiatalabb kollégák az elmúlt 20 év során talán el sem hitték, hogy valaha volt Központi Tüzelőanyag Szolgálat Osztály (KTSzO), hiszen az élet hatékonyan működött nélküle is. A külső körülmények hatásának fontosságát mutatja, hogy az utóbbi időben újra kiépült egy tüzelőanyag gazdálkodással foglalkozó szervezeti egység, természetesen más feladatokkal, jogosultságokkal. Ez a példa is mutatja a szervezet folyamatos vizsgálatának, értékelésének fontosságát, és időről-időre új struktúra kialakításának szükségességét. Korábbi változások Érdemes áttekinteni a rendszerváltozás óta bekövetkezett jelentős eseményeket és azok hatását az MVM Csoport kereskedési szervezetére, hiszen így válik nyilvánvalóvá napjaink intézkedéseinek indokoltsága. n A 90-es évek elején a változások fő mozgató ereje az új Társasági Törvény volt, amely megszüntette a tröszt fogalmát és ehhez a Magyar Villamos Művek Trösztnek is alkalmazkodnia kellett. Ekkor alakult ki a korábbi tagvállalatok bázisán a kétszintű részvénytársaságok rendszere, amelyben a felső szintet az MVM Rt., mint tulajdonos, az alsó szintet a korábbi tagvállalatok alkották, mint új részvénytársaságok. A tulajdonosi változások elenyészőek voltak: a többségi állami tulajdon változatlan maradt, kisebbségi részvényesként megjelentek az önkormányzatok. n A 90-es évek közepére sikertelen próbálkozásokat követően megtörtént az iparág privatizációja. A részvénytársaságok többségénél döntően külföldi társaságok kerültek tulajdonosi pozícióba. Ez az esemény lényeges szervezeti változásokat nem indukált az MVM Csoport köztulajdonban maradt részénél, csupán a struktúra vált karcsúbbá és a rendszerirányítás (akkor OVT, ma a MAVIR része) függetlensége növekedett. n A maradék, állami tulajdonban maradt szervezetnek - ami lényegében megegyezik a mai MVM Csoport társaságaival - változatlanul alapvető feladata volt az ellátásbiztonság fenntartása a korábban megszokott színvonalon. Az MVM működési területén a regulációt képviselő Magyar Energia Hivatal elvárta a legkisebb költség elvének érvényesítését. Ez utóbbi azt jelenti, hogy méltányosnak ítélt haszon mellett (meghirdetve: 8% eszközarányos nyereség) a lehető legkisebb költséggel kellett biztosítani az elvárt színvonalon a villamosenergia-ellátási feladatokat. n A 2000-es évek elején a reguláció és az iparági társaságok is készültek a villamosenergia-iparágban is bevezetésre kerülő piacnyitásra, piacliberalizációra, amit a közeledő EU csatlakozásunk is sürgetett. A piacnyitás január 1-én részlegesen megtörtént. A piacliberalizáció után különvált a az mvm magyar villamos mûvek közleményei 2012/3 3

6 villamosenergia-kereskedelmen belül a közüzemi fogyasztók ellátása a versenypiacot választó fogyasztók piaci típusú ellátásától. n A fokozatos piacnyitás következtében idővel fontossá vált a kereskedelmi tevékenység leválasztása a társaság csoport egészéről, és az új helyzetnek megfelelő szervezet kialakítása megtörtént ban megjelent a szervezetben a front office, back office funkció és külön szervezet jött létre a mérlegkörök kezelésére, működtetésére. Megalakult az MVM Csoporton belül az MVM Trade ZRt. n A piaci szegmens fokozatos növekedése és az MVM Csoport stratégiája más szervezeti átalakítást is motivált: megalakult az MVM Partner ZRt., amelynek alapvető feladata volt az iparágban már jól kipróbált legjobb gyakorlat átvétele és alkalmazása a magyarországi fogyasztók piaci típusú ellátására. Természetes cél volt a különféle piaci szegmensekben a lehető legmagasabb részesedés és pénzügyi eredmény elérése. n Az előző folyamatokkal párhuzamosan a szomszéd országokban is megvalósult a piaci liberalizáció, új alapokra helyeződött az egyes országok rendszerszabályozási körzetek közötti kapcsolat. Ez megkívánta a rendszerirányítás és a piaci tevékenység határozott szétválasztását, összhangban az EU vonatkozó irányelveivel. Több lépcsőben függetlenné vált a rendszerirányítás, megalakult a MAVIR ZRt., amely szervezet kiegészült az átviteli hálózat üzemeltetésével is. n A piaci kereskedés következményeként a kereskedelmi kontraktusok száma látványosan növekedett, az egyes piaci szereplők intenzíven kereskedtek a szomszédos szabályozási területeken (országokban) is. Megnőtt a jelentősége az MVM Adwest GmbH osztrák bejegyzésű leányvállalatnak, amelynek működése egyre jobban segítette ezt a folyamatot. n Az MVM Trade ZRt. a jogelődjétől több viszonylag hosszú távú kapacitáslekötés-jellegű szerződést örökölt meg. Ez a tény külső megfigyelők szerint azzal a veszéllyel járt, hogy az MVM Trade működése torzíthatja a piaci folyamatok spontán alakulását. Az új körülmények között a szerződések jellege részben előnyös, részben hátrányos volt az MVM Trade-nek, de létük elengedhetetlen feltétele volt a még meglévő közüzemi fogyasztókkal szembeni ellátási kötelezettség elvárt szintű teljesítésének. n január 1-től Magyarországon is megvalósult a teljes piacnyitás, azaz elvileg minden magyarországi fogyasztó csak piaci alapon elégítheti ki villamosenergia-igényét. Ez több fontos következménnyel járt. Egyrészt megszűnt a fogyasztókkal szembeni bárminemű ellátási kötelezettség, azóta minden villamosenergia-ellátásnak kizárólagosan csak szerződéses alapja van. Kapacitás hiány esetén a MAVIR köteles szabályozott formában helyreállítani a forrás/igény egyensúlyt és fenntartani a rendszer működését. Másrészt megszűntek a gazdálkodási hozamkorlátok, minden piaci szereplő tevékenységét a saját vállalkozási érdeke vezérli. n Ebben a helyzetben a magyar reguláció élve az EU szabályozás adta lehetőséggel létrehozta az egyetemes szolgáltatás intézményét, amelynek energia ellátását (a tényleges egyetemes szolgáltatók számára történő villamosenergia-értékesítést) szokásos kereskedelmi megállapodások keretei között az MVM Trade ZRt. végezte. Ez a rendszer elősegítette az össztársadalmi érdekek érvényesülését az esetleges piaci diszharmonikus jelenségek esetén. n A teljes piacnyitásra való felkészülés keretében módosult az MVM Trade ZRt. szervezete és felbontásra, illetőleg átalakításra kerültek a korábbi ún. Hosszú Távú Megállapodások is. A január 1-től bevezetett új, érvényes szerződési konstrukciók már maradéktalanul megfeleltek a piacliberalizációs elveknek, ugyanakkor biztosították a szerződő felek gazdasági érdekeit a kölcsönös előnyök figyelembevételével. A piaci környezet hatásai n A környező országok sikeres együttműködésének eredményeként napról napra fejlődik az a regionális piac, amely Magyarországot és a környező tízegynehány országot foglalja magába. A kereskedelmi tevékenység újabb és újabb kereskedési felületek, kereskedési eszközök létesítését kényszerítette ki. Így megalakult a POWERFORUM ZRt., valamint a HUPX ZRt., amelyek ugyan másmás módon a transzparens értékesítés eszközei. Egyre sürgetőbb igény merült fel a piaci kereskedelem adta lehetőségek további kihasználására, így a közép és hosszú távú kereskedelemre, valamint az ehhez kapcsolódó tevékenységekre ( proprietary kereskedelem). n Az EU azon célkitűzése, hogy egységes európai villamosenergia-piacot kíván létrehozni nem csak arra ösztönzi a tagországokat és a bennük működő kereskedőket, hogy új technikai eszközökkel segítsék ezt a folyamatot, hanem bátorítja is őket arra, hogy viszonylag távoli országokban is kereskedjenek a villamos energiával, alakítsák ki az ehhez szükséges szervezeti formákat. Az utóbbi években ez a folyamat az MVM Csoport keretében is megindult és azóta is látványosan fejlődik. n A földgáz, mint ugyancsak piaci termék és az egyik alapvető primer energia hordozója a villamos energia előállításának, megkövetelte a társaság részvételét a földgáz nagykereskedelemben is, kibővítve eddigi ez irányú tevékenységét. Ez egyben a tulajdonos, a magyar állam kifejezett óhaja is volt. AZ ÚJ KERESKEDELMI SZERVEZET Az újonnan létrehozott július 1-től működő kereskedelmi szervezet kialakításának vezérelve volt egyrészt az előzőekben részletezett környezeti változásokra választ adni, másrészt elősegíteni a villamos- és gáz-energia kereskedelmi tevékenység jövőbeni fejlődését. Ennek érdekében jött létre az új integrált szervezet MVM Partner Zrt. néven. A mellékelt szervezeti séma alapján látható, hogy az új társaság vezetésének közös szervezeti egységei a szokásosak: Igazgatóság, Felügyelő Bizottság, jogi osztály, HR (személyügyi) osztály, gazdasági osztály és kontrolling osztály. Újdonság a Portfolió Optimalizációs Grémium, amely a nagyobb horderejű, jelentős és hosszabb távra kiható kereskedelmi kérdésekben foglal állást, irányt mutatva az érintett szervezeti egységeknek. Speciális helyzet megfelelve az MVM Csoport jelenlegi gyakorlatának /3 az mvm magyar villamos mûvek közleményei

7 , hogy a társaság vezérigazgatója egyben az MVM Zrt. szakági vezérigazgató-helyettese is. A három fő szervezeti irány az energia-kereskedelem jelenlegi jellegzetességeit tükrözi: szétválik a nagykereskedelem ( wholesale market ) és a különféle méretű fogyasztóknak történő közvetlen értékesítési tevékenység ( retail market ). Ezekhez csatlakozik a földgáz kereskedelem. Ezek a tevékenységek határozzák meg a három fő szervezeti struktúrát. A jelenkori hatékony villamosenergia-kereskedelemre a gyors döntési kényszer a jellemző. A megfelelés ennek a kényszernek csak úgy lehetséges, ha a döntéseket alapos gyakorlatilag folyamatos előkészítő, értékelő vizsgálatok előzik meg és támogatják azokat, irányt mutatva a döntésekhez, meghatározva a figyelembe veendő korlátokat. Mindkét villamosenergiakereskedelmi ágazatban jelentős ez a támogató, háttér struktúra, bár belső szerkezetében eltérések vannak a feladatok eltérő jellege és praktikus megfontolások miatt. Több osztály változatlanul vagy csupán a feladatai méretének változásával került át az új struktúrába. A kívülállónak talán furcsa, hogy a háttér-támogatást biztosító osztályok között viszonylag sok tűnik adminisztratív jellegűnek. A piacliberalizáció egyik markáns következménye, hogy a szerződések és a kapcsolódó dokumentáció mennyisége minden ésszerű egyszerűsítés ellenére robbanásszerűen megnövekszik és a piaci aktivitás bővülésével ez fokozódik. Az MVM Csoport stratégiai célkitűzései között fontos elem a regionális, sőt a majdani egységes európai piacon történő kereskedői szerep növelése, ezért szükséges a jelentkező feladatok végrehajtásához a megfelelő szervezeti keretek biztosítása. Maga a kereskedelmi tevékenység felosztása, a szervezeti egységek kialakítása részben a kereskedelmi céltól (proprietary, eszközalapú, aukciók), részben pedig a vevők jellegétől függ (kiemelt fogyasztó, nagyfogyasztó, kisfogyasztó). Az önálló földgáz-kereskedelem, mint induló tevékenység, a dolog természetéből adódóan ma még csak viszonylag szűk szervezeti struktúrát igényel. Az új szervezet vizsgája a gyakorlat lesz. A gyakorlati eredmények, valamint a külső környezeti változások, a regionális piacok fejlődése mutatja meg, hogy az új szervezet meddig és milyen hatásfokkal képes teljesíteni az elvárt feladatokat. A szervezetben dolgozók mindent megtesznek a siker érdekében. Az MVM Partner ZRt. érvényes szervezeti ábrája július MVM ZRt. Kereskedelmi és Értékesítés Koordinációs Osztály MVM Kereskedelmi Vezérigazgatóhelyettes (KVH) MVM Partner ZRt. MVM Partner Igazgatóság MVM Partner Felügyelőbizottság Jogi Osztály MVM Partner Vezérigazgató HR Koordináció Portfolió Optimalizációs Grémium Gazdasági Osztály Kontrolling Osztály MVM Partner Kereskedelmi Vezérigazgató-helyettes MVM Partner Értékesítési Vezérigazgató-helyettes Üzletfejlesztési Osztály Proprietary Ker. Igazgatóság Proprietary Ker. Osztály Eszközalapú Ker. Igazgatóság Eszközalapú Ker. Osztály Aukció Koordinációs Osztály Middle Office Igazgatóság Portfolió Optimalizációs Osztály Piacelemzési Osztály Értékesítés Elemzési és Árazási Osztály Menetrendkezelési és Mérlegkör - irányítási Osztály Kiemelt Szerződések Osztály Tüzelőanyag - gazdálkodási Osztály Értékesítési Igazgatóság Kiemelt Nagyfogyasztói Osztály Nagyfogyasztói Osztály Kisfogyasztói Osztály Marketing Igazgatóság Háttértámogatási Igazgatóság Háttérműveleti Osztály Háttérfeldolgozási Csoport Kereskedői Kapcsolatok Csoport Hátralékkezelési Csoport Kiemelten Kezelt Ügyfelek Csoport Számlázási Osztály Értékesítési Számlázási Csoport Kereskedelmi Számlázási Csoport Földgáz Számlázási Csoport Földgáz Kereskedelmi Igazgatóság Földgáz Kereskedelmi Osztály Földgáz Portfólió Kezelési Csoport Földgáz Árazási Csoport Földgáz Értékesítési Osztály Földgáz Elszámolási Csoport Üzleti Támogatás Osztály az MVM Partner zrt. érvényes szervezeti sémája Műszaki Támogatás Osztály az mvm magyar villamos mûvek közleményei 2012/3 5

8 A villamosenergia-piacok összekapcsolásáról A szeptember 11-én megvalósult cseh-szlovák-magyar másnapi kereskedésű villamosenergia-piacok összekapcsolása nagy jelentőséggel bír a villamosenergia-kereskedelem jövőbeni fejlődési lehetőségei szempontjából és teljesíti az uniós elvárásokat is. A HUPX szeptember 11-i sajtóközleménye, a napi Gazdaság szeptember 10-i, a HUPX Zrt. vezérigazgatójával készült interjút tartalmazó cikke, az MVM Partner Zrt. munkatársainak a piac-összekapcsolás (Market Coupling) elvét bemutató és a várható hatásokat elemző cikkei közlésével az MVM Közleményei Szerkesztősége a szakmai közvélemény számára átfogó képet kíván adni erről a fontos villamosenergia-piaci eseményről. sajtóközlemény: Sikeresen elindult a cseh szlovák magyar másnapi kereskedésű villamosenergia-piacok összekapcsolása szeptember 11-én HUPX kommunikáció szeptember 11-én sikeresen elindult a cseh, a szlovák és a magyar piacokon és a köztük lévő határokon a határkeresztező villamos energiaés átviteli kapacitások napi allokációjának céljából az áralapú piac-öszszekapcsolás. Ez a módszer a három ország másnapi kereskedésű villamosenergia-piacaira vonatkozó ajánlati könyvek, és a cseh-szlovák, valamint a szlovák magyar határon rendelkezésre álló napi határkeresztező kapacitások egyidejű használatát teszik lehetővé. Eszerint a szlovák magyar határon jelenleg érvényben lévő kétlépcsős eljárásmódot a napi explicit határkeresztező kapacitásaukciókat, majd ezt követően a helyi tőzsdéken történő villamosenergia-kereskedést a piac-összekapcsolás egyszerűbb és hatékonyabb folyamata váltja fel. Az implicit allokációs rendszer és az egylépcsős megoldás eredményeképp az új mechanizmus legfőbb előnye a határkeresztező kapacitások hatékonyabb kihasználása. A határkeresztező kapacitások jobb kihasználása és a napi export-import lehetőségek megkönnyítése jobb portfólió-optimalizálási lehetőségeket fog nyújtani. A három összekapcsolt piac együtt olyan léptékű mértéket képvisel, ami az összekapcsolt szervezett piacokon megnövekedett ellátásbiztonságot, nagyobb likviditást és ebből következően kisebb áringadozást eredményez. A piac-összekapcsolás eredményeit a villamosenergia-tőzsdék honlapjukon közzéteszik. A cseh, szlovák és magyar villamosenergia-tőzsdék, TSO-k és nemzeti energia szabályozó-hatóságok által május 30-án aláírt kölcsönös szándéknyilatkozatot követően a projektet az egyes nemzeti villamosenergia-tőzsdék (OTE, OKTE és HUPX) és átviteli rendszerirányítók (CEPS, SEPS és MAVIR) a minisztériumok és a nemzeti regulátorok (ERU, URSO és MEH) által nyújtott intézményi támogatás segítségével dolgozták ki. A bevezetésre került implicit allokáció a közép-nyugateurópai (CWE) régióban használatos algoritmussal kompatibilis áralapú piac-összekapcsolási mechanizmust alkalmaz, valamint a felek készen állnak arra, hogy az egységes európai villamosenergia-piac megteremtése felé tett következő lépésként bevezessék a közép-kelet-európai (CEE) és az északnyugat-európai (NWE) régiók közös, áramlásalapú piac-öszszekapcsolását. A résztvevő felek örömmel jelentik be, hogy a piac-összekapcsolási mechanizmus segítségével történő implicit allokációs folyamat az első napon gördülékenyen zajlott le, zavaró esemény nem történt és minden sztenderd folyamat a tervek szerint működött. Az ERU, az URSO és a MEH közös nyilatkozata szerint: Megelégedéssel nyugtázzuk a Cseh Köztársaság, Szlovákia és Magyarország közötti piac-összekapcsolás ígéretes elindítását. Azon dolgozunk, hogy a három ország között létrejött gyümölcsöző együttműködés a CEE villamosenergia-piacok integrációjával összefüggő további projektek irányába is kiszélesíthető legyen, azzal a végső céllal, hogy 2014-ig az egységes európai villamosenergia-piac létrejöhessen /3 az mvm magyar villamos mûvek közleményei