Lewis Mumford: The fourth Migration (1925)

Átírás

1 Lavaux, Switzerland (46 28 N, 6 48 E) Yann Arthus-Bertrand Honsu, Tokyo / J (35 42 N, E) Yann Arthus-Bertrand 1 A NÉGY MIGRÁCIÓ 1 A NÉGY MIGRÁCIÓ 2 KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK - 2 KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK AVAGY A FUNKCIONALISTA VÁROSTERVEZÉS 3 - AVAGY A FUNKCIONALISTA VÁROSTERVEZÉS KRITIKA2: POSZTMODERN ELMÉLETEK 6 - KRITIKA2: POSZTMODERN ELMÉLETEK 7 AZ 7 AZ 8 ÚJ ÉRZÉKENYSÉG 8 ÚJ ÉRZÉKENYSÉG Lewis Mumford: The fourth Migration (1925) A városfejlődés a népesség és a termelés fokozódó koncentrációjának története. első migráció - Pionírok korszaka: a naturálgazdálkodásnak megfelelő település-hálózat kialakulása középkori Európa, XVIII. sz-i Amerika, jelképe: KATEDRÁLIS második migráció - Népesség koncentrációja: a vidéki munkaerő vándorlása az ipari nagyvárosokba - ipari forradalmak korszaka jelképe: GYÁRKÉMÉNY harmadik migráció - Gazdasági koncentráció: a termelés, a pénzügyi élet, a kultúra néhány nagyvárosba koncentrálódik XIX. és XX. sz. forduló jelképe: TŐZSDE ÉS IRODAHÁZ negyedik migráció - Motorizáció: technológiai forradalom következtében a korábbi koncentrációt szétszóródás követi - XX. sz. első felétől jelképe: AUTÓ A NÉGY MIGRÁCIÓ Chicago, IL (41 53 N, W) Google Earth 1

2 Urbanizáció a városok számának illetve népességének a növekedése, Szuburbanizáció a város környékére való kitelepülést, illetve annak a városénál határozottabb növekedését értjük alatta. 1 A NÉGY MIGRÁCIÓ 2 KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK - 3 MŰKÖDŐ VÁROS - A FUNKCIONALISTA VÁROSTERVEZÉS Reurbanizáció 4 a folyamatok visszafordulása, az újra lakhatóvá tett városba való visszatelepülés folyamata KRITIKA2: POSZTMODERN ELMÉLETEK 7 8 ÚJ ÉRZÉKENYSÉG Dezurbanizáció amikor ez a folyamat már rombolóan hat a városi struktúrákra. A folyamat összetett a szakaszok sem térben, sem időben nem kizárólagosan érvényesek. A városnövekedés költségei 1972, Van der Den - Drewett A NÉGY MIGRÁCIÓ 1804 első gőzmozdony 1825 Angliában megindult a rendszeres vasúti közlekedés, 1865 a távolsági gőzhajózás és ezzel együtt az Európából kivándorlók tömegei is; 1869 befejezték a transzkontinentális vasút építését az amerikai kontinensen. IPARI FORRADALOM: átfogó társadalmi, gazdasági és technológiai változás, amely 1769 és 1850 között először Nagy-Britanniában, majd Európa és Észak-Amerika egyes régióiban zajlott le. - az átalakulás a szénfűtésű gőzgép feltalálásával kezdődött, - és kezdetben főként a textilipari termelést gépesítették. (1712 első gőzgép, 1763 Jenny fonógép, 1765 James Watt gőzgépe, 1785 szövőgép) - az ipari forradalom technológiai és gazdasági folyamatainak a közlekedés gépesítése - gőzhajtású hajók és a gőzvasút bevezetése - adott újabb lendületet. A folyamatok a XIX. században újabb forradalmi változásokhoz vezettek és továbbgyűrűztek az egész világra - második ipari forradalom. Az ipari termelés munkaerő igénye (és a mezőgazdaság hatékonyabbá tétele) szükségessé teszi, a vasúti közlekedés pedig lehetővé teszi a városok népességének és területének növekedését. A város gyors növekedése miatt körbenövi a vasútat a pályaudvar a város széléről a belváros része lesz. ipari forradalom előtt a városközpont dominanciája gazdasági, társadalmi értelemben városba áramlás, rendkívüli népességnövekedés főként az ipari városokban alacsony funkcionális differenciáltság, a mai értelemben vett területfelhasználás hiánya kialakul az ipari város jellegzetes funkcionálisan tagolt területfelhasználása finom tagoltság etnikai-nemzetiségi, foglalkozási, vallási kötődések szerint a város belső területein radikális funkcionális, társadalmi átrendeződések - elit negyedek és munkástelepek élelemtermelés a város közvetlen környezetében: a városhoz közelebb a magasabb munkaintenzitást igénylő tevékenységek (kert, szőlő, intenzív állattartás), távolabb az extenzív kultúrák (szántóföld, legelők, erdők) területi növekedés: a város környéki területek élelemtermelés helyett a városi területekként használtak lehetőség a városi lakosság növekedésére: a vasút megjelenése kitágítja a város ellátásának körzetét regionális átrendeződés: az ipar az erdős területekről a bányavidékek felé mozdul a város mérete korlátozott: meghatározza a körülötte fekvő terület élelemtermelő eltartóképessége ipari forradalom következtében Az ipari forradalmat követően a XIX. század közepétől a városi népesség és területek expanenciális növekedése a 1760-ban Anglia megkérdőjelezi lakosságának 80%-a továbbiakban az élt vidéken,városfejlődés 1830 ra a városi népesség organikus lehetőségét. száma meghaladta a vidékiekét, a XX. század elejére a lakosság Szükséges lett apedig városmár tervezésére, a 80%-a élt városban. várostervező tervező szakma létrejötte mely azonban a változás gyorsasága miatt gyakran problémakövető pozícióba kényszerült. Az alacsony státuszú munkás lakótelepek mennyiségi szempontok kielégítésén ritkán mentek túl minőségi városi környezet, várostervezés csak a magasabb státuszú elit negyedekben. 2

3 URBÁNUS HAGYOMÁNY Nagyarányú bérlakásépítés a munkások számára az ipari üzemek szomszédságában elviselhetetlen zsúfoltság egészségtelen körülmények: közművek, szabad területek, zöldfelületek hiánya, ipari légszennyeződés Az építészet a politika egyik része, tehát nem elég a két dolog között összefüggést megállapítani, hanem figyelembe kell venni a rész és az egész kapcsolatát és az összes problémát, ami ebből származik. Leonardo Benevolo URBÁNUS HAGYOMÁNY SZOCIÁLUTÓPIÁK HAGYOMÁNYA ANTIURBÁNUS HAGYOMÁNY Nagyméretű nyomornegyedek - a drámaian alacsony lakóminőség társadalmi problémát jelent: az urbanisztikai gondolkodás a társadalmi és politikai kérdések felé fordulva keres megoldást. KERTVÁROS HAGYOMÁNY Babilon A VÁROS MINT A HATALOM MEGJELENÍTÉSE Hadrianus villája, Tivoli Császárfórumok, Róma A VÁROS MINT A HATALOM MEGJELENÍTÉSE Róma, a XV-XVI. századi városátalakítások A VÁROS MINT A HATALOM MEGJELENÍTÉSE Róma, Szent Péter tér, , Bernini barokk: kinetikus térérzékelés a mozgás közben feltáruló tér A VÁROS MINT A HATALOM MEGJELENÍTÉSE A VÁROS MINT A HATALOM MEGJELENÍTÉSE 3

4 A VÁROS MINT A HATALOM MEGJELENÍTÉSE A VÁROS MINT A HATALOM MEGJELENÍTÉSE Párizs, út- és parképítések a XVIII. század első feléig Paris, 1853, Haussmann 4

5 Barcelona, Ildefonso Cerda, 1858 Bécs 1857 Berlin, 1862, Holbrecht Róma, 1870 Budapest Fővárosi Közmunka Tanács döntés sugárút, körút, közművek, rakpartok és új hidak építéséről Kritika és útkeresés URBÁNUS HAGYOMÁNY Paris (1850, Haussmann), Barcelona (1859, Cerda) Camillo Sitte H. Petrus Berlage, Amszterdam déli városrésze,

6 ELŐZMÉNY: Ideális város, utópiák Ledoux, 1775 Robert Owen ideális ipari falvai, 1817 Olmsted / Vaux, 1869 ANTIURBÁNUS HAGYOMÁNY SZOCIÁLUTÓPIÁK HAGYOMÁNYA Le Corbusier: Unite d'habitation, , J.R. Godin:/ FFamilistére, 1859, Guise / F Marseilles A SZÁZADFORDULÓ SZÁZADFORDULÓ SZELLEMI SZELLEMIHAGYOMÁNYAI HAGYOMÁNYAI KERTVÁROS HAGYOMÁNY Egy 32 ezer fős bolygóváros elvi rajza a városokat összekötő, körbevevő vasúttal és a környező mezőgazdasági területekkel A 32 ezer fős város egy szektorának elvi terve a központi kertet övező intézményekkel, a központi parkkal, a kristály-palotával, a két lakóövezettel, közöttük a zöld avenue -vel és az ipari zónával a város szélén Építészeti hatás: Ruskin, Morris Arts and Crafts mozgalom F.L.Wright: Broadacre City, KERTVÁROS HAGYOMÁNY E. HOWARD kertváros mozgalmának alapvetései 1898 Tomorrow: a Peaceful Path to Real Reform A holnap: egy békés út a valódi reformhoz HÁROM MÁGNES : egyesíteni a város és a vidék előnyeit közösségi földtulajdon a felértékelődő telkek bérleti díja finanszírozza a város fejlesztését decentralizált városfejlesztés: egy 250 ezer fős kertváros szövetség központi várossal és bolygóvárosokkal Howard első kertvárosa Letchworth / EN (1906, B. Parker, R. Unwin) 1923 RPA Regional Planning Association State Plan New York (H. Wright) a túlzsúfolt városok további növekedésével szemben regionális szétterítés program a regionális tervezésre, regionális kertvárosokra KERTVÁROS HAGYOMÁNY KERTVÁROS HAGYOMÁNY Wekerle telep, Budapest / H ( , Győri Ottmár, Kós Károly, Árkay Aladár, Birbauer Virgil) - alaprajzában a reneszánsz ideális városok geometriája, épületei nemzeti karakterűek Radburn, New Yersey (C. Stein, H. Wright, 1929) - az elválasztott forgalmi rend megjelenése A SZÁZADFORDULÓ SZÁZADFORDULÓ SZELLEMI SZELLEMIHAGYOMÁNYAI HAGYOMÁNYAI 6

7 Bauhaus 1 A NÉGY MIGRÁCIÓ 2 KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK - 3 MŰKÖDŐ VÁROS - A FUNKCIONALISTA VÁROSTERVEZÉS KRITIKA2: POSZTMODERN ELMÉLETEK 7 8 ÚJ ÉRZÉKENYSÉG Arts and Craft MANUFAKTÚRA VAGY TÖMEGGYÁRTÁS? KISVÁROS VAGY LAKÓTELEPEK? EGYEDISÉG VAGY ELŐREGYÁRTÁS? Werkbund, van de Velde, A MODERN VÁROSTERVEZÉS MEGÚJULÁSÁNAK FŐBB ASPEKTUSAI: a formanyelv megújulása normatív várostervezési elvek az egység méretének megváltozása a funkcionális területhasználat Bauhaus - az összművészeti iskola, orosz konstruktivizmus, Le Corbusier, De Stijl Bauhaus A FORMANYELV MEGÚJULÁSA Ernst May: Siedlung Westhausen, NORMATÍV VÁROSTERVEZÉSI ELVEK Ludwig Hilberseimer, vertikális város az egyén minimális szükségletű egységeinek sokszorozása (CIAM II, Frankfurt, 1929) a kor zsúfolt városainak hatására az egészségesnek tartott körülmények szem előtt tartása: tájolás, szellőzés NAGY TÖMEGEKNEK ELŐÁLLÍTHATÓ LAKÁSOK - a költségek racionalizálása előregyártás, telepítésben elsőszámú szempont a darupályák helyzete (CIAM III, Brüsszel, 1930) A TÖMB DEKONSTRUKCIÓJA Hommage á Ernst May Philippe Panerai - a zártsorú egyedi telkes bérlakásépítéstõl az ismételt teleksorokon át a Zeilenbau -ig vezet. De az ember nem gép és nehezen tűri az uniformizálást A költségek racionalizálása nem veszi figyelembe az emberi tényezőket 7

8 Walter Gropius, Siemensstadt, Berlin, 1930 Dammerstock, Karlsruhe (Walter Gropius, 1927) AZ EGYSÉG MÉRETÉNEK MEGVÁLTOZÁSA szupertömb Stuywesant NY/NY a funkcionális városelmélet a települést övezetekre, zónákra tagolja - megszünteti a város alaptermészetéből következő összetettséget - a funkciók és tömegek jól átláthatóak Az Athéni Charta (1933) területfelhasználási összefüggésében szemléli a várost, melynek öt funkcióját határozza meg lakás, munka, üdülés, közlekedés, történeti emlékek megőrzése A FUNKCIONÁLIS TERÜLETHASZNÁLAT Perry, a szomszédsági egység koncepciója, 1929 a tömb méretének növelése számításokkal alátámasztva Miljutyin Le Corbusier, Ville radieuse, 1933 heliocentrikus világkép Le Corbusier Le Corbusier: Le ville verte függőleges kertváros,

9 Le Corbusier Unité d Habitation, 1951 Le Corbusier: Îlots insalubres No 6, 1938 Kabul, Afghanistan Paris / F 19e arrondissement,

10 "Le Corbusier álomvárosa olyan volt, mint egy csodálatos mechanikus játék. De hogy ez a város hogyan működik, nem mondott mást, csak hazugságokat." Jane Jacobs Szigony utcai lakótelep, Budapest / H, 1970-es évek 1 A NÉGY MIGRÁCIÓ 2 KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK - 3 MŰKÖDŐ VÁROS - A FUNKCIONALISTA VÁROSTERVEZÉS KRITIKA2: POSZTMODERN ELMÉLETEK 7 8 ÚJ ÉRZÉKENYSÉG a világháború utáni helyreállítások alkalmat adnak a modern városépítészeti elvek gyakorlati alkalmazására... Hamburg háború utáni helyreállítás Tervezett város "tervezett" lakók, a "szocialista emberek" számára ahol életkereteiket meghatározóan elsősorban a kollektív élet lehetőségét kellett megteremtenie. A város egyik fontos feladata volt, hogy "nevelje" a benne élő embereket a városi terekkel, az épületek formájával és elrendezésével, valamint a középületekkel. A kollektivitás szembehelyezése az individuummal a hivatalos ideológia egyik központi eleme volt, és megtalálható volt az ünnepi vagy párttaggyűlési szertartásokban ugyanúgy, mint a városépítészetben. Egy szocialista városnak a tervezők szemében mindenekelőtt átláthatónak kellett lennie, ami a világos funkcionális szerkezetben valósult meg. A várost viszonylag kicsi - hatezer lakosú lakónegyedekből állónak képzelték, mindegyik negyedet önálló központtal. "Mikrorajon"-nak azt a városépítészeti önálló egységet nevezték, amely önellátó egységként is üzemelhetett mind a szolgáltatások, mind a fogyasztási javak elosztásában. Méretét egy általános iskola vonzáskörzete alapján határozták meg, gyalog kényelmesen bejárható legyen, mind a felnőtteknek, mind a gyermekeknek. Brasília / BR lakás / szupertömb Sarcelles / F lakás szupertömb, mikrorajon, szomszédsági egység: az egység méretét az intézményi alapellátás vonzáskörzete szervezi 10

11 Ukrajna, Yann Arthus-Bertrand Budapest, Óbudai lakótelep 1 A NÉGY MIGRÁCIÓ 2 KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK - 3 MŰKÖDŐ VÁROS - A FUNKCIONALISTA VÁROSTERVEZÉS KRITIKA2: POSZTMODERN ELMÉLETEK 7 8 ÚJ ÉRZÉKENYSÉG Van den Broek Bakema, Kleine Driene, Hengelo ( ) Labyrinthine clarity Polyvalent space Gyermekotthon, Amszterdam, Aldo van Eyck, 1960 HERMAN HERTZBERGER Frankfurt Römerberg városközpont terve Candilis, Josic & Woods, 1961 Central Beheer irodaház, H. Hertzberger,

12 Candilis Josic Woods: Freie Universität Berlin ( ) Emelt szintű gyalogos dekkek a Madách sétány folytatásaként, pályázati terv, A NÉGY MIGRÁCIÓ 2 KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK 3 MŰKÖDŐ VÁROS ÚJ ÉRZÉKENYSÉG - - A FUNKCIONALISTA VÁROSTERVEZÉS - KRITIKA2: POSZTMODERN ELMÉLETEK 1966 Léon Krier: The Reconstruction of the European City,

13 Léon Krier: The Reconstruction of the European City, 1984 GIAMBATTISTA NOLLI: RÓMA, 1749 Roma Interrotta 1978 Sartogo, Dardi, Grumbach, Stirling, Rowe, Giurgola, Venturi, Portoghesi, Graves R. Krier, Rossi, L. Krier Aldo Rossi, Ossary, Cemetery di San Cataldo, Modena,

14 Teatro del mondo, Venice, Robert Venturi, Denise Scott-Brown: Welcome Park - Philadelphia, Pennsylvania 1982 Pennsylvania alapításának (William Penn, 1682.) 300. Évfordulójára Leon Krier: Le Nouveau Quartier des Halles (1979) Robert Venturi, Denise Scott-Brown: Welcome Park - Philadelphia, Pennsylvania 1982 Pennsylvania alapításának (William Penn, 1682.) 300. Évfordulójára Robert Krier: Berlin, Friedrichstadt 1977 Leon Krier: Javaslat Luxemburg Európa-negyedének kialakítására "Versailles pour le peuple" Ville Nouvelle St Quentin en Yvelines, France , Ricardo Bofill 1 A NÉGY MIGRÁCIÓ 2 KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK - 3 MŰKÖDŐ VÁROS - A FUNKCIONALISTA VÁROSTERVEZÉS KRITIKA2: POSZTMODERN ELMÉLETEK 7 8 ÚJ ÉRZÉKENYSÉG 14

15 Leon Krier: Poundbury, A.van Eyck, T. J. J. Bosch, Nieuwstraat - Waterstraat, Zwolle ( ) A.van Eyck, T. J. J. Bosch, Nieuwstraat - Waterstraat, Zwolle ( ) A.van Eyck, T. J. J. Bosch, Nieuwstraat - Waterstraat, Zwolle ( ) 1 A NÉGY MIGRÁCIÓ 2 KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK - 3 MŰKÖDŐ VÁROS - A FUNKCIONALISTA VÁROSTERVEZÉS KRITIKA2: POSZTMODERN ELMÉLETEK 7 8 ÚJ ÉRZÉKENYSÉG Budapest, Ferencvárosi rehabilitáció Locsmándi Gábor 15

16 1 2 3 KRITIKA 60 late modern, strukturalizmus történeti zártság 20 modern nyitottság 70 posztmodern köztesség transzparencia zártság Unibank Headquarters / Coppenhaga, , Henning Larsen ÚJ ÉRZÉKENYSÉG 16