Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Ápolás és Betegellátás Intézet Ápolástudományi Tanszék

Átírás

1 Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Ápolás és Betegellátás Intézet Ápolástudományi Tanszék Az Ápolástudományi Tanszék által meghirdetett szakdolgozati témák a 2013/2014. tanévben Dr. Oláh András egyetemi docens, általános- és stratégiai dékánhelyettes, tanszékvezet 1. A munkarend hatása a pszichoszociális státuszra és a biológiai ritmusokra. 2. A perifériás short kanül és a midline katéter alkalmazásának összehasonlító vizsgálata. 3. Intramusculáris injekciózás helyére, technikájára és szöv dnényeire vonatkozó összehasonlító vizsgálat. 4. A vérnyomásmérés technikája, a vérnyomásmér készülék m ködési elve, és a mért vérnyomásérték közötti összefüggések vizsgálata. 5. Az ápolóképzés hazai és nemzetközi fejl dése. 6. Szakirányú szakképzések múltja és jöv je. 7. Az egészségügyi dokumentáció szerepe a betegellátásban. 8. A hazai és nemzetközi Bsc és Msc szint ápolóképzések curriculumainak összehasonlítása. 9. A hallgatói feedback szerepe a fels oktatásban. 10. Trachea leszívás technikájának, eredményességének és szöv dményeinek vizsgálata. 11. Ápolási beavatkozások hazai protokolljainak összehasonlító vizsgálata. Dr. Oláh András és Fullér Noémi 1. Az ápolók diagnosztikus szerepe a rezidens orvosokéval szemben a traumatológia sürg sségi betegellátás kapcsán: Ottawa Ankle Rule (OAR) és Ottawa Knee Rule (OKR) alkalmazása a magyarországi gyakorlatban. A kutatás célja vizsgálni a rezidens orvosok és szakképzett ápolók munkájának hatásfokát az OAR és OKR alkalmazása mellett a betegelégedettség, a radiológiai vizsgálatok indikálásának száma, költséghatékonyság és id faktor szempontjából. 2. A feln tt háziorvosi körzetekben dolgozó ápolók- és a kórházi osztályokon dolgozó ápolók gyógyszerfelírási / gyógyszerelési szokásainak összehasonlítása. A kutatás célja vizsgálni, hogy a fenti területeken dolgozó ápolók milyen esetekben döntenek munkájuk során az önálló gyógyszerelésr l, vagy gyógyszerfelírásról, milyen készítmények esetén végzik el önállóan a gyógyszerelést és milyen objektív paraméterváltozások, anamnesztikus sajátosságok tapasztalhatók a betegeknél. 3. A fizikális-, gyógyszeres és a kombinált lázcsillapítási eljárások összehasonlítása. A kutatás célja vizsgálni, hogy az egyes lázcsillapítási módok között van-e különbség, milyen gyorsan csökken az egyes eljárások esetén a beteg magh mérséklete és hogyan alakulnak az objektíven megfigyelhet paraméterek, valamint a beteg közérzete. Célunk továbbá, hogy felmérjük a jelenlegi hazai lázcsillapítási gyakorlatot is. 4. A triage ápolók kompetenciáinak alakulása és között. A kutatás célja összevetni egy korábbi triage ápolók kompetenciáját felmér vizsgálat eredményeit a jelenlegi kompetenciakörökkel és vizsgálni a sürg sségi ellátásban dolgozó ápolók kompetenciakörének b vítési lehet ségeit. 5. A centrális vénás katéterekkel összefügg véráramfert zések megel zési lehet ségei A kutatás célja vizsgálni, hogy a centrális vénás katéterek gondozása és az ezen keresztül történ beavatkozások milyen gyakorlat szerint történnek, ezen felül pedig összefüggést keresni a katéterrel összefügg véráramfert zések és a kanülök kötéscseréjének és átmosásának gyakorlata között. 1

2 6. Intravaszkuláris eszközök átjárhatósági ideje összefüggésben az alkalmazott átmosó folyadékkal A kutatás célja vizsgálni, hogy az intravaszkuláris kanülök átjárhatóságát biztosító átmosások milyen gyakorlat szerint történnek Magyarországon és összefüggést keresni az átmosás technikája, valamint az átmosó folyadék összetétele és a kanülök bealvadása között. 7. A mesterséges lélegeztetéssel összefügg pneumonia kialakulását befolyásoló tényez k A kutatás célja vizsgálni, hogy az intenzív osztályon mesterséges lélegeztetésben részesül betegek körében mely ápolási beavatkozások elvégzése, vagy éppen elhagyása befolyásolja a lélegeztetéssel összefügg pneumonia kialakulását. 8. A mesterséges táplálás elrendelési gyakorlatának vizsgálata A kutatás célja vizsgálni, hogy a leromlott állapotú betegeknek dokumentációik alapján mely esetekben és mikor kellett volna elrendelni a mesterséges táplálást, az mutat-e összefüggést az objektíven meghatározott indikátorokkal és milyen változások álltak be az esetlegesen megkésett táplálás következményeként adott páciensnél. Célunk továbbá vizsgálni azt, hogy az ápolóknak milyen ismereteik vannak a mesterséges táplálásról és annak indikálásának körülményeir l, valamint kutatásunk eredményeként egy standard szempontrendszer felállítását dolgoznánk ki a mesterséges táplálás megkezdésére. Fullér Noémi tanársegéd 1. A mesterséges enterális táplálás optimalizálási lehet ségei az intenzív osztályon A kutatás célja vizsgálni, hogy az intenzív osztályon kezelt, nazogasztrikus szonda segítségével táplált betegek esetén az intermittáló, vagy a folyamatos szondatáplálás bizonyul-e hatékonyabbnak és ennek tükrében összefüggést keresni a folyadékegyenleg, a székletürítési szokások, ulcus prevenció gyógyszerei, a beteg neme, életkora és az egyéb társbetegségek kapcsán. 2. Az intenzív osztályon dolgozó ápolók egészségi állapotának vizsgálata különös tekintettel a n gyógyászati fert zések kialakulására A kutatás célja vizsgálni, hogy az intenzív osztályon dolgozó ápolón k a mindennapi munkájuk jellegzetes környezetéb l adódóan hajlamosabbak-e a n gyógyászati fert zésekre, mint az egyéb osztályokon dolgozó kollégan ik, valamint felfedni azokat az expozíciós tényez ket, melyek ezt el segíthetik, mint intravénás antibiotikus terápia, vizeletgy jt zsákok ürítése, munkaruha cseréje, stb 3. Az elöreged társadalom hatása az intenzív terápiás betegellátásra A kutatás célja vizsgálni az intenzív osztály beteganyagának változását az utóbbi évtizedben, valamint megfigyelni azt, hogy az id s betegek ellátása milyen mértékben befolyásolja az osztályok m ködését az ápolási napok, mesterséges lélegeztetés, az állapot kimenetele és a költségek tekintetében. 5. A triage döntések megbízhatósága ápolók és orvosok között A kutatás célja vizsgálni standard szituációk alapján az inter- és intra-rater megbízhatóságokat ápolók és orvosok között, valamint vizsgálni az ezeket befolyásoló tényez ket, mint demográfiai adatok, szakmai tapasztalat, stb.. 6. CTAS V. Ellátás, vagy visszautasítás A kutatás célja vizsgálni, hogy a Canadian Acuity and Triage Scale (CTAS) V. kategóriájába sorolt betegek homogén csoportot mutatnak-e, valamint objektív adatok és paraméterek alapján felmérni azt, hogy az egészségügyi szolgáltatás igénybe vétele (sürg sségi ellátás) mennyiben bizonyult indokoltnak. A vizsgálat során mind az ellátók, mind a betegek szemszögéb l keressük a választ. 2

3 7. Kiszorulva a sürg sségi osztályról mi lett a beteggel? A kutatás célja vizsgálni a sürg sségi osztályról, a triage-t követ en hazaküldött betegek további sorsát, valamint definiálni ezen betegcsoport speciális jellemz it. 8. Agresszió a sürg sségi osztályokon A kutatás célja vizsgálni a sürg sségi osztályon megjelent betegek és hozzátartozóik magatartását (agresszióját) a várakozási id /triage kategória függvényében, valamint felmérni azt, hogy milyen jelleg agresszióval kell szembesülniük az ott dolgozóknak és ez utóbbit mely tényez k befolyásolhatják (pl. a beteg aktuális állapota, napszak, a triage ápoló egyéni jellemz i, tájékoztatás folyamatossága, stb ). 9. A várakozás közben fellép distressz hatása a betegek állapotára A kutatás célja vizsgálni, hogy a sürg sségi osztályon a III.-V. CTAS (Canadian Acuity and Triage Scale) kategóriába sorolt betegek állapotára milyen hatással van a várakozás, annak körülményei, az objektív paraméterek mutatnak-e változást a triage id pontja és az els ápolói állapotfelmérés során, valamint vizsgálni azt, hogy a betegek állapotának újra felmérése és esetleges magasabb kategóriába sorolása a CTAS irányelv alapján megtörténik-e. 10. Megbízható döntés CTAS vs. ESI A kutatás célja standard szituációk alapján vizsgálni a fenti két triage skála esetén az inter- és intra-rater megbízhatóságot, a létrehozott betegcsoportok esetén megfigyelni, hogy azok mennyire mutatnak homogén egységet, valamint összefüggést keresni a triage ápolók egyéni jellemz i és triage döntéseik között. 11. Az elöreged társadalom hatása a sürg sségi betegellátásra A kutatás célja vizsgálni, hogy a sürg sségi osztályra érkezett 60 év feletti betegek milyen típusú kórképekkel jelennek meg az osztályon, általánosságban milyen triage kategóriákba kerülnek besorolásra, valamint vizsgálni a sürg sségi osztályról történ elbocsátásukat/áthelyezésüket. 12. Dekubitusz prevenció az intenzív osztályon A vizsgálat célja, hogy az intenzív osztályon kezelt beteg esetében felmérjük, vajon a gyakran alkalmazott Norton skála, vagy a nemzetközi irodalom alapján is specifikusabb Waterlow skála jelzi-e pontosabban a betegek dekubitusz rizikó kategóriáját és mely eszköz hatásosabb a progresszió lassítása szempontjából. 15. Sietetett halál? a magyar ellátók véleménye A kutatás célja vizsgálni, hogy a magyarországi, különböz progresszivitási szintekhez tartozó egészségügyi ellátók (alapellátás, akut ellátás, aktív betegellátó osztályok, krónikus ellátás, hospice, házi ápolás, ) és a civil lakosság miképpen vélekednek az eutanázia kérdésér l, illetve milyen ismeretekkel, tapasztalatokkal rendelkeznek a kérdéskört illet en. 14. Az izoláció hatása a betegek érzelmi és szomatikus állapotára A kutatás célja vizsgálni, hogy az egyes fert betegségekb l adódó izolációnak milyen hatásai vannak a betegek érzelmi (szorongás, depresszió) és fizikális állapotára (vitális paraméterek, ápolási napok száma, a betegség kimenetele) egy kontroll csoporttal összehasonlítva. 15. Fájdalom felmérése demenciával küzd betegek esetén A kutatás célja vizsgálni, hogy a demencia egyes súlyossági fokozataiban a fájdalom felmérése milyen eszközökkel és milyen hatékonysággal történik (VAS, PANAID skálák), valamint kontrollcsoporttal összevetve milyen eredmények mutatkoznak a megbízhatóság tekintetében. 16. Alvászavar az intenzív osztályon A vizsgálat célja felmérni, hogy az intenzív osztályon kezelt betegek esetében milyen mértékben és módon jelennek meg az alvászavarok és ezeknek a zavaroknak milyen 3

4 további hatásaik vannak az objektíven mérhet paraméterekre (pl. vitális paraméterek, sebgyógyulás, légzési paraméterek, lélegeztetett napok száma, lélegeztet gépr l történ leszoktatás, hallucináció, delirium, szorongásoldók alkalmazása, stb.) és az állapot kimenetelére. 17. Szedáció és fizikai korlátozás az intenzív osztályon A vizsgálat célja felmérni, hogy az intenzív osztályon kezelt betegek szedációja milyen készítményekkel történik, valamint ez a szedáció objektíven megítélhet (skálák alkalmazásával) paraméterek alapján milyen mélység. A szedációval sokszor összefügg a betegek fizikai korlátozása, így arra is keressük a választ, hogy a szedáció mélysége és annak indikációja összhangban van-e egymással, valamint milyen jellemz kkel bírnak azok a betegek, akiknél a fizikai korlátozást el kellett rendelni. 18. Fájdalom felmérése az intenzív osztályon kezelt eszméletlen betegek körében A fájdalom nagyon gyakori tünet az intenzív osztályon kezelt betegeknél, így annak megítélése is alapvet fontosságú. Azonban problémaként jelenik meg, hogy nehézkes az eszméletlen betegek esetében objektíven megítélhet adatok alapján megítélni a fájdalmat, majd ennek tükrében a megfelel fájdalomcsillapítási eljárások és módok alkalmazása. Vizsgálatunkban egy multidimenzionális fájdalomfelmér skála alapján kívánjuk a betegek fájdalmát felmérni és a kapott eredmények, valamint az ápolói megfigyeléssel nyert objektív, fájdalomra utaló paramétereket tükrében szeretnénk összehasonlítani ezeket. 19. A testh mérséklet változása a postoperatív id szakban a postoperatív láz jelent sége A vizsgálat célja, hogy a postoperatív id szakban kezelt betegek testh mérsékletét megfigyeljük, illetve képet kapjunk az esetlegesen megjelen, nem septicus állapotból adódó lázas állapotok hátterér l. 20. A tápláltsági állapot és az ápolási napok összefüggése A vizsgálat célja, hogy összefüggést keressünk a tápláltsági állapot és az ápolási napok száma között. A vizsgálatban kórkép specifikus tápláltsági állapot felmér skálák alkalmazása történik meg, mely laborparaméterekkel és antropometriás vizsgálatokkal egészülhetne ki. Dr. Oláh András és Szebeni-Kovács Gyula 1. Vérvételi csövek alkalmazott sorrendjének hatása a vizsgált paraméterekre A vizsgálat célja a vérvétel során alkalmazott vérvételi csövek sorrendjének és a vérvételi paraméterek normál tartománytól való eltérésének, mintavételi hiba miatti összefüggésének feltárása. 2. A vérvétel során alkalmazott stranguláció idejének hatása a vizsgált paraméterekre A stranguláció során az alakos elemek haemolysise fordulhat el, ha a stranguláció hosszan a vérvétel során nyomást fejt ki a végtagra. A vizsgálat célja feltárni a vérvétel során alkalmazott stranguláció idejének a vérvételi paraméterekre gyakorolt hatását. 3. Fecskend be vett vér átjuttatása zárt vérvételi cs be hagyományos és korszer technikával A vizsgálat célja összehasonlítani a hagyományos, t használatával történ és a t használatát nélkülöz korszer módszert a fecskend be levett vér zárt vérvételi cs be juttatását és ennek hatását a haemolysis szempontjából érzékeny paraméterekre. 4

5 4. Vérgáz-analízis céljából artériából levett minta tárolási feltételeinek és a minta analízis id pontjának hatása a vizsgált paraméterekre A vérgáz paraméterek érzékenyen reagálnak a tárolási feltételekre és a mintavételt l az analízisig eltelt id re. A vizsgálat célja feltárni az artériás mintavételt l a minta értékeléséig eltelt id és a minta tárolásának a vizsgált paraméterekre gyakorolt hatását. 5. Vérgáz-analízis céljából capillaris cs be levett minta tárolási feltételeinek és a minta analízis id pontjának hatása a vizsgált paraméterekre A vérgáz paraméterek érzékenyen reagálnak a tárolási feltételekre és a mintavételt l az analízisig eltelt id re. A vizsgálat célja feltárni a capillaris cs be történ mintavételt l a minta értékeléséig eltelt id és a minta tárolásának a vizsgált paraméterekre gyakorolt hatását. 6. A vérvételi csövek feltöltését megel mintahulladék levételének vizsgálata az érzékeny paraméterek tükrében A vérvételt megel strangulálás, a vérnyerési technikák (kéz pumpálása, vérvételi terület enyhe ütögetése) és maga a punctio az érzékeny vizsgálati paraméterek megváltozását okozhatják. A szárnyast vezetékében található leveg mennyiség az els vérvételi cs be kerülve kevesebb mintát eredményez. A vizsgálat célja összehasonlítani a hagyományos vérvételt megel mintahulladék leengedését és az ezt nélkülöz vérvételi technika paraméterekre kifejtett hatását. Dr. Oláh András és Szunomár Szilvia 1 Elektromos ápolási dokumentáció alkalmazásának el nyei: A kutatás célja vizsgálni, a nemrég a PTE KK egyes klinikáin bevezetett elektronikus ápolási dokumentáció használatát az ápolók körében. Az elektromos dokumentáció bevezetésének hatása a betegellátásra. Mobil eszközök, készülékek alkalmazásának hatása dokumentációs id re és eredményességre nézve. Az elektronikus ápolási terv készítés metodikája. 2 Infúziós terápia-vizuál phlebitis skála alkalmazása: A kutatás célja a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) 2011-ben közzétett phlebitis skálája alapján történ rövid kanül alkalmazási id és a rutin órás kanülcsere összehasonlítása az infúziós terápia szöv dményeinek tekintetében. 3. Különböz forgalmazók eltér árfekvés rövid kanülök összehasonlító vizsgálata: A kutatás célja a különböz cégek, forgalmazok által ajánlott kanülök gyakorlati alkalmazásának eltérései, a kanülök használatával összefügg tapasztalatok összehasonlító vizsgálata. 4. Infúziós szerelékek gyakorlati alkalmazása: A kutatás célja a különböz az infúziós terápia során használt szerelékek, palackok felhasználhatóságának ideje a nemzetközi gyakorlattal összehasonlítva. 5. T mentes szelepek és filterek költséghatékonysági vizsgálata: Az infúziós terápia során alkalmazható a t ket helyettesít filterek, szelepek összehasonlító vizsgálata a t segítségével történ alkalmazással, költséghatékonyság és a munkafolyamat ideje, összetétele kapcsán. 5

6 6. A kanülkötszerek összehasonlító vizsgálata: A kutatás célja felmérni a ma Magyarországon használatos kanülkötszerek alkalmazását a kötszercsere idejét és okát a nemzetközi ajánlásokkal összevetve. 7. Különböz m szakrendek hatása a cirkadián ritmusra ápolók körében, vérnyomás - és szívfrekvencia variabilitás vizsgálata, befolyásoló tényez k: A kutatás célja a különböz m szakrendben dolgozó ápolók biológiai ritmusának változása a hormonális és a haemodinamikai paraméterek feltárása segítségével a szakrendek szerint. Az egészségtudományi képzésben résztvev hallgatók gyakorlati szituációban és vizsgaszituációban megjelen stressz megélési reakciói a vitális paraméterek tekintetében. A különböz m szakrendben dolgozó ápolók t szúrásos baleseteinek hátterében meghúzódó okok feltárása. 8. Ápolási diagnózisok meghatározása: A kutatás célja a NANDA szerinti ápolási diagnózis hazai intézményekben történ alkalmazásának vizsgálata. 9. Szívm tött betegek ápolása és gondozása A kutatás célja a szívm téten átesett betegek fizikai státuszának vizsgálata a m tétet követ szívritmuszavarokkal kapcsolatban. 10. Az EKG helyes értékelése A kutatás célja egy összehasonlító vizsgálat a különböz végzettség és különböz területen dolgozó ápolók EKG kép felismerési képességei az EKG értelmezési oktatás el tt és után különböz oktatási formák esetén. Dr. Váradyné Horváth Ágnes címzetes egyetemi docens 1. Kihívások a kliensoktatásban 2. Bizonyitékokon alapuló ápolás a másodlagosan gyógyuló seb ellátásában 3. A sebbel rendelkez beteg ellátása 4. Profilaktikus módszerek az érrendszeri szövödmények tükrében sebészeti jelleg klinikai területen. 5. Minimál invaziv beavatkozások ápolói szemmel, választott szakterületen 6. Életmin ség speciális kérdései/ dimenziói Dr. Oláh András és Sziládiné Fusz Katalin 1. Többm szakos munkarend hatása a családi életre, alvás min ségére, emészt rendszerre. 2. Emészt rendszeri panaszok és a stressz kapcsolata. 3. Szorongás mértéke és okai különböz életkorokban. Dr. Oláh András és Jankó Attila 1. Elektronikus/online tesztkönyv alkalmazásának lehet ségei az ápolói képzés során. 2. Az ápolási gyakorlat informatikai eszközökkel történ támogatásának lehet ségei. Sziládiné Fusz Katalin tanársegéd 1. Ápolók elismerése a betegek és az orvosok körében. 6

7 2. Kényszer és szégyenérzet. 3. Kényszerbetegség, kényszeres gondolatok és cselekedetek hatása a kapcsolatokra, munkára. Kényszerbetegség gyakorisága különböz csoportokban. 4. Keresztény hit és a betegséggel való megküzdés. 5. Ápolók és laikusok halálfélelmének összehasonlítása. 6. Az emberhez méltó halál hospice ellátás otthon vagy intézményben. 7. Ápolási modellek ismeretének és alkalmazásának felmérése. 8. Bizonyítékokon alapuló ápolás: két - azonos céllal végzett - ápolói tevékenység összehasonlítása. 9. A szociális id sotthonok és krónikus belgyógyászati osztályok összehasonlítása. 10. tét utáni fájdalom és szöv dmények összehasonlítása. Dr. Betlehem József egyetemi docens, dékán, intézetigazgató 1. A sürg sségi ellátók (kórházi és kórházon kívüli) együttm ködésének szervezeti kérdései. 2. Nemzetközi és hazai sürg sségi ellátási rendszerek (intézeti és intézeten kívüli) m ködési sajátosságai. 3. A mentéstechnikai eszközök fejl désének hatása a betegellátásra. 4. A mentésirányítási rendszerek hatása a mentésszervezésre. 5. A tömeges látogatottságú rendezvények egészségügyi biztosítási elveinek érvényesülése a gyakorlatban. 6. Az els segélynyújtás oktatásának módszertani kérdései laikusok és egészségügyi szakemberek oktatása során. 7. Nemzetközi és hazai sürg sségi képzési rendszerek kialakulása és fejl dése. 8. Szimulációs oktatás helye és elterjedtsége az egészségügyi képzésekben. 9. A CPR irányelvek alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai hazánkban. 10. A hazai akut stroke ellátás intézeti és intézeten kívüli szervezési szempontjai a betegek állapotváltozásával összefüggésben. 11. A ment dolgozók fizikai és mentális egészségi állapotát befolyásoló tényez k vizsgálata. 12. A ment dolgozók fizikai és mentális egészségi állapotának összehasonlítása a társszerveknél dolgozókkal. Marton József tanársegéd 1. A szimuláció, mint oktatási módszer az egészségügyi gyakorlati képzésben. 2. Újraélesztési ismeretek szintje. 3. Agresszió a prehospitális ellátás során. 4. Hulladékkezelés a prehospitális ellátásban. 5. El ítéletek a betegellátásban. 6. Az egészségügyi ellátásban dolgozók viselkedésének megítélése. 7. Kulturális különbségekb l adódó problémák a betegellátásban. Dr. Deutsch Krisztina adjunktus 1. Kórházi ápolók egyéni és csoportos betegoktatásának a jellemz i. 2. Ápolók egészségmagatartásának rizikó és protektív tényez i. Dr. Buda Péter regionális orvosigazgató 1. Heveny mellkasi fájdalom differenciál-diagnosztikája és helyszíni ellátása. 2. Görcsrohammal járó kórképek oxyologiája. 3. Tömeges balesetek oxyologiája. Prof. Dr. Bódis József egyetemi tanár, rektor 1. Szív- és érrendszer nemi és hormonfügg változásai. 7

8 Dr. Csere Tibor professzor emeritus 1. A táplálkozás szerepe a daganatok kezelésében. 2. Korszer képalkotó diagnosztika szerepe a daganatok diagnosztikájában és therápiájában. 3. Csontmetasztazisok kezelésének lehet ségei. Prof. Dr. Figler Mária egyetemi tanár, min ségügyi dékánhelyettes, intézetigazgató 1. A diabereses betegek szöv dményei és modern gyógyszeres kezelésük. 2. A gyulladásos bélbetegségek kezelésének legújabb eredményei. 3. A cardiovascularis betegségek megel zésének lehet ségei. Prof. Dr. Kránicz János egyetemi tanár 1. A coxarthrosis protézis m tét körüli ápolási teend i. 2. A thrombosis megel zés formái, gyakorlata a mozgásszervi sebészeti osztályon. 3. Gerincferdülés m tét utáni rz (subintenzív osztály) ápolási feladatai. Hock Márta szakoktató 1. Fizioterápia helye és szerepe a mozgásszervi betegségek kezelésében. 2. Mozgásterápia szerepe a menopausa id szakában. 3. A mozgásterápia lehet ségei a primer és secunder prevencióban. Dr. István Miklós osztályvezet f orvos 1. Laparoscopos appendectomia lehet ségei. 2. Laparoscopos adhaesiolysis helye a krónikus hasi fájdalom kezelésében. 3. Laparoscopos m téti lehet ségek az egynapos sebészeti ellátásban. 4. Laparoscopos m téti lehet ségek a mellkasi elváltozások megoldásában. 5. Mellkassérültek ellátási algoritmusának elemzése. 6. Mellkassebészeti m téten átesett betegek rehabilitációja. 7. Kockázati tényez k elemzése érsebészeti betegek csoportban. 8. Mélyvénás thrombosis prophylaxis. 9. Postthromboticus betegek gondozása. Dr. Büki András egyetemi docens 1. Súlyos koponyasérültek acut ellátásának körülményei Magyarországon: 2002-es prospektív felmérés adatainak elemzése. 2. Élet az intenzív osztály után: súlyos koponyasérültek chronicus ellátásának elemzése a Pécsi Súlyos Koponyasérült Adatbázis alapján. 3. Decubitus-preventio az intenzív osztályon: rizikóbecslés és kimenetel. Dr. Hegyi Gabriella egyetemi adjunktus, tanszékvezet 1. A Komplementer Medicina (CAM) lehet ségei a betegellátásban. 2. Hogyan integrálható a Komplementer Medicina (CAM)a betegellátásba. 3. A magyarországi gyógynövények szerepe, helye és lehet ségei a betegek ellátásában. 4. Komplementer mozgás- és masszázsterápiák lehet ségei a betegellátásban. 5. Életmódváltoztatás, életmódtanácsadás komplex módon, a Komplementer Medicina bevonásával. Dr. Tamás Péter egyetemi docens 1. Fizikális terhelés hatása a centrális hemodinamikára a terhesség 3. trimeszterében. 8

9 2. Az anyai hüvelyi flóra hatása a tocolysis után született magzatok posztnatális adaptációjára. 3. Dohányzás terhességben; a terhesség kimenetelének alakulása. 4. A korábbi terhességek hatása pacenta previa kialakulására. 5. Az anyai testsúly hatása a magzat születési súlyára. 6. Az anyai hemodinamika hatása a magzat súlyára intrauterin retardáció esetén. Dr. Szilágyi Károly egyetemi docens 1. Minimál-invazív beavatkozások a traumatológiában. 2. Politraumatizált betegek ellátásának kérdései. 3. Szemléletváltozás a lágyrész- és csontsebek kezelésében. 4. Veleszületett és szerzett nyirokkeringési zavarok. 5. Nyirokkeringési zavarok eml tét után. Prof. Dr. Boncz Imre egyetemi docens, címzetes egyetemi tanár, kapcsolati dékánhelyettes mb. intézetigazgató 1. Ápolásbiztosítás a nemzetközi gyakorlatban. 2. A magyar otthoni szakápolási rendszer finanszírozása. 3. A kórházi ápolás finanszírozási és egészségbiztosítási kérdései. 4. Min ségbiztosítási lehet ségek az ápolási munka során. Dr. Ágoston István adjunktus, kollégiumi igazgató, vezet jogi tanácsadó 1. Az emberi élethez és méltósághoz való jog szabályozása a Magyar Köztársaság Alkotmányában, valamint az Európai Unió más országaiban. 2. Az abortusz, euthanázia és a halálbüntetés hatályos hazai és nemzetközi jogi megközelítése, a szabályozás erkölcsi és jogi problémái, valamint az emberi önrendelkezés határai. 3. Az emberi élet, az egészségügyi beavatkozás, az orvostudományi kutatás rendje és az egészségügyi önrendelkezés elleni b ncselekmények. 9