Békéscsaba Megyei Jogú Város turizmusfejlesztési stratégiája

Átírás

1 Békéscsaba Megyei Jogú Város turizmusfejlesztési stratégiája Budai és Barta Kft

2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló Helyzetelemzés, a piaci mikro és makro környezet analízise Békéscsaba turizmusának helyzete Általános jellemzők A turisztikai kínálat elemei: A vendégfogadás feltételei A turisztikai kereslet Békéscsaba térségének turizmusa Általános jellemzők Főbb turisztikai termékek Vendégforgalmi adatok Térségi vonzerők komplex termékké alakítása A Dél-alföldi régió turizmusa Általános jellemzők Főbb turisztikai termékek Tervezett fejlesztések, fejlesztési prioritások Békéscsabát érintő magyarországi és nemzetközi turisztikai trendek Nemzetközi példák, versenytárselemzés Nemzetközi gasztroturisztikai példák Párma, a pármai sonka és a parmezán sajt hazája, Olaszország Armschlag - Mohndorf Mákfalu, Ausztria Októberfest - Müncheni Sörfesztivál, Németország Nemzetközi látogatóközpontok Crieff Visitor Center -Crieff, Skócia The Original Loch Ness Monster Visitor Center, Drumnadrochit, Skócia Néhány különleges látogatóközponti szolgáltatás Versenytárselemzés A város turizmusának fejlesztési lehetőségei Turisztikai vonzerők fejlesztése A Csabai Kolbász Munkácsy emlékek Egészségturizmus Konferenciaturizmus Tematikus útvonalak Gasztronómia, italkultúra Aktív turizmus Ifjúsági-, falusi- és ökoturizmus fejlesztése Turisztikai infrastruktúra fejlesztése Ingatlanfejlesztések Megközelíthetőség Szervezeti és működési optimalizáció A városvezetés, a város turisztikai szervezetei Lehetséges együttműködő partnerek Piaci aktivitás javítása Oktatás, szakmai képzés A turisztikai fejlesztések forrástérképe

3 5.1. Belső források Idegenforgalmi adóbevételek Nem pénzügyi eszközök Külső források Hazai turisztikai pályázatok Európai uniós társfinanszírozású pályázatok Egyéb nemzetközi források Forrástérképek Mellékletek

4 Vezetői összefoglaló A Békéscsabai Turisztikai Egyesület együttműködve Békéscsaba Megyei Jogú Város vezetésével a település és térsége turisztikai fejlesztését tűzte ki célul. A békési megyeszékhely és térsége rendkívül jó adottságokkal rendelkezik, a turisztikai kínálat alapját a színes gasztronómiai hagyományok, gazdag természeti és épített örökség valamint a kiváló egészségturisztikai adottságok adják. A város legértékesebb turisztikai terméke, mely helység imázsát is meghatározza Magyarország legszínvonalasabb gasztronómiai nagyrendezvénye, a Békéscsabai Kolbászfesztivál. A turizmus fejlődését azonban gátolja a rossz közlekedési helyzet, a megfelelő turisztikai infrastruktúra fejletlensége: a színvonalas szálláshelyek és a komplex turisztikai termékek hiánya. Erősítésre szorul Békéscsaba idegenforgalmi marketingje és turisztikai imázsa is. A vendégforgalom jóval a kívánt szint alatt marad, a turizmusból származó jövedelmek mértéke nem megfelelő. Megvizsgálva az adottságokat, a lehetőségeket, feladatokat, a hazai és nemzetközi tendenciákat, valamint több hasonló gasztroturisztikai jelentőségű külföldi település koncepcióját, Békéscsaba és térségének turizmusfejlesztési irányai a következőkben határozhatóak meg. Tekintettel a város kiemelkedő gasztroturisztikai értékeire, a fejlesztés fő irányának a kolbász örökség -re épülő vonzerők kiépítése javasolt. A Kolbászfesztivál brand-jének kihasználásával egész éves turisztikai látnivalókat kell fejleszteni: szükség van egy látogatóközpontra, a városban a kolbászkészítés hagyományaira épülő tematikus útvonalra. Bővíteni kell a fenntarthatóság elvének maximális figyelembevételével - a gasztronómia rendezvények körét, garantált és megrendelhető programokkal kell a turistákat várni. A kolbászfesztivál infrastruktúráját új helyszín biztosításával kell megfelelően bővíteni. A kolbász-disznó imázst minél több helyen kell alkalmazni. A kulturális turizmus területén a Munkácsy emlékeket célszerű középpontba állítani. A Munkácsy-kultusz tudatos építése mellett célszerű a festő békéscsabai emlékhelyeinek tematikus útvonalát kidolgozni, az egyes helyszíneken élményszerű bemutatókat kell kialakítani. 4

5 Az egészségturizmus fejlesztése érdekében gyógy-wellness szállodát kell építeni az Árpád-fürdő mellé (esetleg közelébe). A turisztikai infrastruktúra fejlesztése elengedhetetlen a vendégforgalom növelése érdekében. Szükséges magas kategóriájú szálloda, valamint ifjúsági szálláshely és az igények felmérése után adott esetben - kemping fejlesztése. A város által megkezdett öko- és aktív turisztikai fejlesztéseket folytatni kell. A kalandpark kialakításakor a térség hasonló tematikájú projektjeitől eltérő irányokat kell megfogalmazni, törekedni kell a fenntarthatóság elvének minél jobb érvényesítésére. A vízi turisztikai infrastruktúra kiépítése, az Élővíz csatorna hajózhatóságának biztosítása mellett meg kell vizsgálni a csatornahajózás lehetőségét is. Indokolt a repülőtér marketing tevékenységének megkezdése Az új arculat kialakítását marketingterv készítésével szükséges kijelölni. A térségi és a határ menti kapcsolatokat erősíteni kell. A külföldi vendégforgalom növelése megkívánja beutaztató utazási iroda létesítését. Amennyiben a piac ezt nem vállalja fel, az önkormányzatnak kell kezdeményeznie. A turisztikai kínálat hatékony piacra vitele a megalakuló turisztikai desztinációs menedzsment szervezet feladata kell legyen. A fejlesztésekkel kapcsolatban az alábbi stratégiai döntések meghozatalát, illetve mérlegelését javasoljuk Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának: Célszerű a város legnagyobb attrakciójának a Kolbászfesztiválnak a jogait megvásárolni. A kolbász látogatóközpont céljára most, az ingatlanpiaci recesszió idején javasoljuk az István-malom jutányos áron való megvásárlását. A látogatóközpont mellett az ingatlan együttes olyan funkciókat is kaphatna, melyek a beruházásnak megtérülést biztosíthatnak (lakások, kereskedelmi egységek, irodák létrehozása stb.). A fejlesztéseket több üzleti irányban, fokozatosan, az ingatlanárak növekedésekor célszerű megkezdeni. Az Árpád-fürdő melletti volt Tüzeléstechnikai Vállalat telkének megvásárlását, illetve ingatlancserével való megszerzését javasoljuk. A telken egy kb. 120 szobás gyógywellness szálloda kialakítását javasoljuk piaci befektető részvételével. A Gyulai út mellett fekvő Gabonaipari Múzeumot, illetve a hozzá tartozó mezőgazdasági telket és ingatlan együttes megvásárlását, illetve ingatlancserével való 5

6 megszerzését javasoljuk, amennyiben erre kedvező feltételekkel nyílik lehetőség. A helyszín jól kiegészítheti a mellette kiépülő kolbászfesztivál és kalandpark attrakcióit. A turisztikai fejlesztések megvalósításához szükséges forrásokat a Dél-alföldi regionális operatív program és az Új Magyarország Fejlesztési Terv további operatív programjai, az Európai Területi Együttműködés és a Svájci és Norvég Alap, valamint a hazai finanszírozású turisztikai pályázatok, az önkormányzat adó- és egyéb bevételei, illetve a befektetők biztosítják. 6

7 1. Helyzetelemzés, a piaci mikro és makro környezet analízise 1.1. Békéscsaba turizmusának helyzete Általános jellemzők Békéscsaba földrajzi adottságai összességében kedvezőnek mondhatóak, hiszen az ország délkeleti részén, Békés megye földrajzi középpontjában, a Körös-Maros közén fekszik. A Viharsarok fővárosaként és Magyarország délkeleti kapujaként is emlegetik a várost. A több mint lakosú város Budapesttől 200 kilométerre, Gyulától 16 kilométere nyugatra, Orosházától 36 km-re északkeletre a román határ közelében fekszik. A városnál találhatóak a 44-es (Kecskemét-Gyula, országhatár) és 47-es (Debrecen-Szeged) elsőrendű főutak. A keletre vezető legfontosabb hazai vasútvonalak is metszik a települést. Budapest- Békéscsaba vasúti menetideje jelenleg több mint két óra, így szükség van a menetidő további csökkentésére. A város a kedvező vasúti adottságait, azonban a pálya korszerűsítés és a vasúti korridor fejlesztésének csúszása miatt, csak néhány év múlva kamatoztathatja igazán. A közlekedési infrastruktúra szempontjából fontos kiemelnünk, hogy Békés megye az utolsó, amelyet még nem kapcsoltak be az országos autópálya hálózatba. Békéscsaba tehát közúton nehezen megközelíthető, különös tekintettel az ország nyugati részéről, Budapestről illetve Nyugat-Európából. Az autópálya (M44 Kecskemét-Békéscsaba) hiánya és sajnálatos módon építésének több éves előrelátható késedelme óriási hátrányt jelent a város és az egész térség gazdasági és turisztikai fejlődésében és hátrányosan érinti versenyképességét. Az utóbbi években a légi közlekedésbe való bekapcsolódásban történt a legnagyobb előrelépés, a békéscsabai repülőtér felújításával, átépítésével. A nemzetközi közforgalmi és sportrepülőtéren döntően csak kisgépek (maximum fős utaslétszámmal) tudnak itt le-, illetve felszállni, a forgalom azonban a megnyitás óta emelkedő tendenciát mutat. A légi úton való érkezés jelenleg csak az üzleti utazók, vadászok és a sportrepülés kedvelői számára nyújt alternatív lehetőséget. A repülőtér esetleges kibővítése - charter gépek fogadásának biztosítása - az egész térség turizmusát, de elsősorban a gyógy és rekreációs turizmus fellendülését segítené elő. 7

8 Békéscsabát a magyar szlovákság központjaként is számon tartják, hiszen a török dúlást követően nagyrészt szlovákok, a népnyelv szerint felvidéki tótok népesítették be a várost. Napjainkban a szlovák anyanyelvűek száma ugyan csökkent, de továbbra is a magyarországi szlovákság kulturális központja Békéscsaba. A 2001-es népszámlálás szerint a békéscsabai közül 93, 8% vallotta magát magyarnak, 5, 9% szlováknak. Továbbá jelentős a német, cigány, román, szerb és szlovén kissebség is. Békéscsaba 1990 óta megyei jogú város, Békés megyének a közlekedési, kereskedelmi, feldolgozóipari, kulturális és oktatási központja. A több mint 9000 Békéscsabán működő vállalkozás között találunk országos, sőt nemzetközi hírű multinacionális cégeket is: mint a Jamina-Tondach (Tégla- és cserépgyártás), Kner Hungária, Javipa (Nyomdaipar) Csabahús Kft. (Kolbászgyártás), Budapest Bank Bankműveleti Központ, Hirschmann Car Communication Kft (Elektronikai ipar és autóipar). A város bevásárlóközpontja, a Csaba Center, a 80 ezer négyzetméterével a legnagyobb vidéki bevásárló központ Magyarországon. A vállalkozásbarát politika ellenére a város tőkevonzás tekintetében a megyei jogú városok közötti összehasonlításban a második harmadban szerepel.1 A közlekedési infrastruktúra hiányosságai miatt több nagybefektető kerülte el a várost az utóbbi években. A városban évszázados hagyományai vannak az élelmiszeriparnak, első helyen említhetjük a sertés tenyésztést. A legismertebb csabai termék a Csabai Kolbász, amelyet házilag, kisipari szinten és nagyüzemben is gyártanak. Jellemző még a városra a baromfitenyésztés, gabonatermelés és a kiváló csabai agyagra épülő tégla és cserép ipar, valamint nagy hagyományokkal rendelkezett a mára már eltűnt malomipar is. Az elmúlt években több jelentős beruházás is elősegítette a város gazdaságának fellendülését, infrastruktúrájának javítását. Megépült az elkerülő út, a négysávos autóút Gyula felé, átadták a megújított repülőteret. Folyamatban van a csatornahálózat kiépítése a szennyvíztisztítás korszerűsítése. Az utóbbi években felújításai során, megszépült az Andrássy út, amely a város sétáló utcája, valamint a Széchényi liget. A vonzó városkép kialakításához azonban még 1 IR Consulting szakértői egy 2008-ban végzett kutatásban azt mérték fel, hogy pusztán a jogalkotás minősége mennyiben hat a város tőkevonzó képességére, és ennek megfelelően rangsorolták a megyei jogú városokat a hatékony szabályalkotó képességeik alapján. Békéscsaba a 23 megyei jogú városok közül a 14. helyen végzett. 8

9 további rendezések szükségesek. A közeljövőben jelentős fejlesztések valósulnak meg a városban, amelyek hozzájárulnak egy élhető és a turisták számára is vonzerővel bíró városkép kialakításához. Legfontosabb beruházások a járdaépítési program, a belváros rehabilitációja, új parkoló ház létesítése, az Ibsen Palota építése 2, Agora Projekt, melynek keretében térségi kulturális központ jön létre. A belváros revitalizációjának köszönhetően megújul a város főtere is, így a tervek szerint az alkalmas lesz nyári fesztiválok rendezésére is. A város turizmusának tekintetében fontos fejlesztés lesz a Kalandpark kialakítása, amelyre későbbi fejezetekben még kitérünk. A városban 1986 óta folyik felsőfokú képzés. A Tessedik Sámuel Főiskola január 1-jén integrálódott a Szent István Egyetembe, így a Szent István Egyetem Gazdasági Karán tanulmányaikat hallgatók is hozzájárulhatnak majd a vállalatok munkaerőigényének a kielégítéséhez. A város turizmusának fejlődése és jövőjének szempontjából fontos kiemelnünk, hogy 2009 szeptemberétől turizmus-vendéglátás szakos hallgatók is a békéscsabai kihelyezett tagozaton folytatják tanulmányaikat. Jelentősen hozzájárulva a város és térsége felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezők munkaerőtáborának bővítéséhez. Békéscsaba igen gazdag természeti és épített örökségekben egyaránt. A megyei jogú városok közül, az egyik legtöbb zöldövezettel rendelkező település. Ligetekkel, virágokkal tarkított tereinek, hangulatos sétányainak köszönhetően barátságos városnak tartják az ide látogatók. Turisztikai portálok éppen ezért előszeretettel aposztrofálják a várost, mint az egyik legzöldebb magyar város és a legbarátságosabb magyar város. Számos építészetileg jeles, többnyire eklektikus, szecessziós épülettel, templommal és a népi értékeket, hagyományokat bemutató gyűjteménnyel rendelkezik: Városháza, Fiume Szálló, Evangélikus nagytemplom, Evangélikus kistemplom, Árpád Fürdő, Jókai Színház, Munkácsy Mihály Múzeum, Munkácsy Mihály Emlékház, Szlovák Tájház, Gabonamúzeum, Jankay Galéria és a Meseház. A számos kiemelkedő szépségű épület között találunk több leromlott vagy elhanyagolt állapotban lévő épületet is, amelyek rontják a városképet és az összhatást. Ilyen épületek például a Körös Szálló vagy az István Malom, ezen egykor szebb kort megélt épületek sorsáról, leendő felújításukról és funkciójukról mielőbb dönteni kell. 2 Norvég Alapból nyert támogatás segítségével 9

10 A megyeszékhely egyik leghangulatosabb része az Élővíz csatorna. Partját a Szoborsétány díszíti, a városhoz kötődő neves személyiségek mellszobraival. A város köztéri alkotásokban igen gazdag, számos kút (mint például az Angyalos kút) és szobor díszíti a város köztereit. A város neve szorosan összefonódik a sporttal. Békéscsaba városa a rendszerváltás után nagy összegeket fordított a sport rendszeres és ésszerű támogatására. Így a város még 2001-ben elnyerhette a Nemzeti Sportváros címet. Napjaink leghíresebb egyesülete a MONDI Békéscsabai Előre SE. Szintén sok sikert elért egylet a legendás Békéscsabai Női Torna Club és a jelenleg másodosztályban játszó Békéscsaba Előre SE nagy múltú futball csapat. Békéscsaba, az országos sajtótermékekben megjelent hírek alapján 2008-ban a megyei jogú városok élmezőnyébe, a negyedik helyre került. 3 Az elismerő szakmai értékelés többek között köszönhető, az Önkormányzat sajtóreferensi és PR munkájának a Munkácsy Múzeum támogatása kapcsán, a hazaszállított Munkácsy festmény körüli példaértékű összefogásnak, Ónodi Henrietta díszpolgárrá avatásának, valamint a kolbászfesztivál és a sörfesztivál országos ismertségének. Az igazi imázsformáláshoz 4 azonban elengedhetetlen, hogy a helyi lakosok is büszkék legyenek a város gasztronómiai és kulturális értékeire. A beol (békési on-line portál) egy 2009-ben végzett felmérése 5 alapján, a lakosok többsége nem tud igazán azonosulni a város értékeivel. A válaszadók 56%-a szerint Békéscsaba nem különösebben vonzó célpont a turisták számára, 32% szerint csak a nagyobb rendezvények idején érdekes a város és csak egy kisebbség (12%) szerint érdemes a városba látogatni. Fontos tehát nagyobb hangsúlyt fektetni a belső PR munkára és a visszacsatolásra is, hogy a Békéscsabáról szóló pozitív visszajelzések, erősítsék a lakosok identitástudatát és lokálpatriotizmusát. 3 Image Factory-Observer: Városimázs toplista A turisztikai imázs, egy folyamatosan változó, összetett, bonyolult szerkezetű, folyamataiban és összetevőiben egyaránt sokrétű, térben és időben változó kép, egy adott desztinációval kapcsolatos elképzelések, gondolatok és benyomások összessége

11 A turisztikai kínálat elemei: Békéscsaba gasztronómiai és kulturális rendezvény kínálata turisztikai vonatkozásban rendkívül gazdag. A város legfontosabb turisztikai terméke az immár hagyományosan minden év októberében megrendezésre kerülő Csabai Kolbászfesztivál. A fesztivál nemzetközi és hazai vonatkozásokban is az egyik legjelentősebb, turisztikai vonzerőt jelentő gasztronómiai rendezvényé nőtte ki magát, az első 1997-ben megrendezett fesztivál óta. Az évek folyamán a Kolbászfesztivál dinamikusan fejlődött és évről évre növekedett a fesztiválon résztvevők száma is ben a négy napos rendezvény elérte a bűvös es látogatószámot januárjában a Csabai Kolbászfesztivál a magyarországi fesztiválok közül egyedüliként kapta meg a kiváló minősítésű gasztronómiai fesztivál címet. 6 A békéscsabai kolbászfesztivál Az események középpontjában kolbászkészítő versenyek, disznóvágás-bemutatók, a disznótoros hagyományok, szárazkolbász kiállítás és vásár, népművészeti és kirakodó vásár, pogácsa verseny állnak. A rendezvényhez borvigadalom is társul, amely lehetőséget biztosít a különböző régiók pincészeteinek a bemutatkozásra. A szervezők tradicionálisan minden 6 A Magyar Fesztiválszövetség,, Magyar Művelődési Intézet és a Képzőművészeti Lektorátus szervezésében végzett fesztiválminősítés keretében 11

12 évben, más és más összetételben bemutatják a szlovák-magyar gasztronómiai és népművészeti hagyományokat is. A vendégek számára a fesztivál legfőbb vonzereje: a programok, a fesztivál jellege és a különleges hangulat. 7 A vendégek igen jelentős része, közel 60%-a visszatérő látogató, vagyis törzsvendége a fesztiválnak. A fesztivál közönségének 90%-a belföldi látogatók közül került ki és 10%-a pedig külföldről érkezett. A belföldi vendégek ¼-e helyi lakos volt, de az ország távolabbi szegleteiből is sokan voltak kíváncsiak az eseményre. A külföldi látogatók elsősorban a szomszédos országokból érkeztek. A Hatástanulmány statisztikai adatait vizsgálva láthatjuk, hogy az utóbbi években a Romániából érkező vendégek száma lendületesen növekszik, viszont a szlovák vendégek távol maradnak, számuk évről-évre csökken. 1. ábra: Kolbászfesztiválra érkező külföldiek országonkénti megoszlásának aránya 2008 és ben Szerkesztette a Budai és Barta Kft. 7 Kolbászfesztivál hatástanulmány, készítette: 2009 KIFT-92 Utazási Iroda Orosháza 12

13 A kolbászfesztivál költésvizsgálata alapján elmondhatjuk, hogy jelentős gazdaság élénkítő szerepe van a város és a térség életében, mind a turisztikai vállalkozások mind a húsipari feldolgozó vállalkozások tekintetében. A fesztivál jelentős gazdaságösztönző hatása mellett a közvetett turisztikai hatásai is számottevőek. Békéscsaba és térsége imázsformálására rendkívüli hatást gyakorolt, hiszen mára már szorosan összefonódott a fesztivál az emberek fejében a város nevével. Ezt a más hasonló jellegű fesztiválok számára példaértékű népszerűséget a legoptimálisabb módon kell hasznosítani a jövőben. Elsősorban a minőségi javításra kell a hangsúlyt fektetni, hiszen a fesztivál jelenlegi helyszíne a Sportcsarnok és környéke már elérte befogadó képessége felső határát. Természetesen a fesztivál sikere egyenes arányban hat a Csabai kolbász, mint az egyik legismertebb hungarikum iránti kereslet növekedésére és az élelmiszeripari közép-és kis vállalkozások tevékenységének fellendítéséhez. A fesztivál töretlen sikere és megújuló képessége nagy részben köszönhető a látogatói igények folyamatos nyomon követésének. Az utóbbi években a rendezvényszervezői szakértő cégek bevonásával készítettek hatástanulmányokat, melyek nagy segítséget nyújtottak az igények maximális kielégítéséhez. A Kolbászfesztivál közvetetten óriási hatást gyakorol a város imázsára és a helyi lakosok identitástudatának erősítésére büszkeségük növelésére. Békéscsaba még számos jelentős vonzerőt jelentő gasztronómiai rendezvénynek ad otthont, így például a májusi Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé, illetve az augusztusi Lecsófesztivál. Továbbá számos színvonalas kulturális programsorozatot is találunk a város rendezvénykínálatában, mint például a közel egy hónapig tartó Tavaszi Fesztivál, Városházi Esték programsorozat, a SCHERZO Amatőr Musical Színpadok Fesztiválja, Országos Szólótánc Fesztivál, amely a néptánc mozgalom szólistáinak kétévente ismétlődő országos, sőt nemzetközi hírű rangos eseménye immár 30 éve. Békéscsaba környéke gazdag érintetlen természeti szépségekben, vadregényes tájakban melyek turisztikai célú hasznosítása lehetőséget biztosít az ökoturizmus és az aktív turizmus példaértékű összekapcsolására. A páratlan természeti értékek és a Körősök vízgyűjtő területének védelme érdekében 2001-ben kilenc békésmegyei önkormányzat összefogásával megalakult a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület, mely kiemelt közhasznú szervezetként célul tűzte ki a környezetvédelem mellett az ökoturizmus és aktív turizmus fejlesztését. 13

14 A megyeszékhely a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület életében vezető szerepet játszik, hiszen a város tüdejeként is szolgáló természetvédelmi övezetben, a Széchényi ligetben hozták létre a fejlesztések eredményeként a Natúrpark Egyesület látogatóközpontját, ahol a Körösök világát bemutató állandó kiállítás mellett többek között időszaki kiállítások, gyerekfoglalkoztatók, helyi ételkülönlegességeket bemutató konyha várja az idelátogatókat. A látogatóközpontot körülölelő parkban külön ökoturisztikai útvonalakat alakítottak ki, mely a túrázók és kerékpárosok számára egyaránt vonzó helyszín lett. A lovas turizmus szerelmesei is megtalálhatják Békéscsabán a számításaikat, hiszen a város területén 7 lovas tanya is várja vendégeit számos lovas túraútvonal kínálattal. A horgász turizmusban rejlő lehetőségek szintén igen jelentősek, hiszen a város déli határában egy 160 hektáros területen 22 bánya tó terül el, nagyon szép érintetlen környezetben. A jaminai bányatavak napjainkban is kedvelt horgász helyek. Vadász turizmus szempontjából Békéscsaba térsége kedvező lehetőségeket nyújt, annak ellenére, hogy a vadállomány az utóbbi években gyengült, de a környező mezőkön a fácán, nyúl, vaddisznó, a nagyvadak közül pedig az őz állomány jelentős vonzerőt képvisel a vadászok számára ben a külföldi vadászok csökkenése volt tapasztalható, azonban a belföldi fokozottabb érdeklődés ellensúlyozta a vadász turizmusból származó bevétel kiesést. A Megyei Jogú város rendkívül gazdag kulturális és szakrális értékekben, amelyre alapozva a kulturális turizmus zászlóshajó lehet a város turisztikai fejlesztésében. Hazánk nemzetközi hírű festőjének Munkácsy Mihály munkásságának legteljesebb gyűjteménye és személyes relikviái találhatóak a festőről elnevezett városi múzeumban és szinte a szomszédságában található Munkácsy Mihály emlékházban. A XIX. századi romantikus-realista festészet leghíresebb alkotója ezer szállal kötődött a városhoz, ez lehetőséget biztosít a festő nevével fémjelzett komplex kulturális kínálat megteremtéséhez. A Munkácsy Mihály Múzeum a Békés Megyei Önkormányzati Hivatal Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében megnyert pályázatnak köszönhetően közel 300 millió Ft támogatásban részesült. Méltán választották az Év múzeumává 2007-ben, egy évvel később pedig Magyarország Vendégbarát múzeuma kitüntető címet szerezhette meg. A múzeum 14

15 szlovák és román kisebbség néprajzi gyűjteménye országosan egyedülálló, és az Alföldi Tárlat is nagy népszerűségnek örvend a látogatók körében. A város kulturális kínálatában kiemelt szerep jut a szlovák kulturális örökség és hagyományok ápolásának. Békéscsaba megőrizte a szlovákság építészeti örökségét, népművészetét, melynek gyönyörű példája a Szlovák Tájház. A város népművészete országos viszonylatban nem tartozik a legismertebbek közé, azonban a népi építészet és a szőttes-kultúra vonzerőt képvisel 8. A városban, országos viszonylatban is kiemelkedően sok kulturális önszervező kör, együttes énekkar és amatőr művészeti műhely működik, ezek között több jelentős nemzetközi sikert is elkönyvelhetett. Békéscsaba művészeti élete műkedvelés-centrikus volt, s az a mai napig. Az Auróra-kör a XX. sz. első felében viszont példamutató művészetszervezői tevékenységet folytatott, s az elmúlt ötven évben több amatőr művészeti műhely is képes volt nemzetközi eredmények elérésére, így többek közt a Napsugár Bábegyüttes, a Bartók Béla leánykar, és a Balassi Táncegyüttes. A város kulturális életében kiemelkedő szerepet játszik a Jókai Színház, amely az Alföld első kő színházaként nyitotta meg a kapuit a XIX. század végén. Az eklektikus stílusban épült 640 férőhelyes nézőtérrel rendelkező színház állandó országos hírű társulattal rendelkezik, de repertoárjából csemegézhetünk szlovák, román és szerb vendégtársulatok előadásaiból is. Békéscsaba szakrális értékei is számottevőek, hiszen a város hét templommal is rendelkezik. Békéscsaba jelképe Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma, az empire stílusban épült Evangélikus nagytemplom és a város legrégibb temploma, a műemlék jellegű Evangélikus kistemploma. Építészeti kuriózumként megemlíthetjük a számos városban található templom mellett az erzsébethelyi Jézus Szíve templomot, melyet Patay László ötszáz négyzetméteres seccója tesz különlegessé. Az 530 bibliai alakot felvonultató páratlan művészeti munkájáért a festő a legmagasabb pápai kitüntetésben is részesült. 8 Békéscsaba turizmusfejlesztési stratégia

16 Békéscsaba az egészség és gyógyturizmus szempontjából még számos kiaknázatlan lehetőséggel rendelkezik, hiszen kevésbé ismert, hogy a városban is található egy termálfürdő, amely nyáron egy 1200 m 2 -es élményfürdővel is kiegészül. A város szívében, az Élővízcsatorna partján a hajdani Árpád liget helyén, idilli zöld környezetben található az Árpád Fürdő. Összesen 10 medencéjéből 4 medence gyógyvizes. A gyógyvizes medencékben elsősorban ízületi, reumatikus, és mozgásszervi betegségek kezelésére van lehetőség ben nemzetközi méretezésű 50 m-es úszómedencét avattak, mely hivatalos versenyekre is alkalmassá tette az uszodát től a Jázmin Egészségcenterben balneológiai kezeléseket vehetnek igénybe a vendégek. Az 1922-ben létesült fürdő rekonstrukciója a Széchényi Terv turizmusfejlesztési programja által a termálfürdők és a kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésére kiírt pályázat keretében nyújtott támogatás segítségével valósult meg. A ban lezajlott felújítás eredményeként egy modern, minden igényt kielégítő, gyógyulni, pihenni vagy sportolni vágyó helyi lakosokat és turistákat is kiszolgáló akadálymentesített fürdőlétesítmény alakult ban. a Békés Megyei Vízművek Zrt. térítésmentesen, de a kötelezettségek átvállalása mellett átadta a tulajdonjogát Békéscsaba Megyei Jogú Városnak ben látogató élvezte az Árpád Fürdő kínálta gyógyászati és rekreációs lehetőségeket. Egy nyáron végzett belső felmérés alapján a fürdő közönségét a helyi lakosok és a környékbeliek alkotják. Külföldről érkezett turisták elenyésző számban (1-2%-ban) látogatták a fürdőt, melynek okai lehetnek a szomszédos Gyula, mint nemzetközi szinten is ismert fürdőváros elszívó ereje, valamint Békéscsabán magas kategóriájú hotel hiánya. A fürdő jelenleg több, elsősorban a költségek csökkentését elősegítő fejlesztést is tervez, mint például: saját ivóvízbázis létrehozása és a termálvíz hőenergiájának hatékonyabb kihasználásával a gázfelhasználás csökkentése A vendégfogadás feltételei Turisztikai infrastruktúra tekintetében először a kereskedelmi szálláshelyekkel való ellátottságot vizsgáljuk. A városban jelenleg 5 db nagyrészt háromcsillagos szálloda várja a vendégeket, összesen 310 férőhellyel. A panziók és lovaspanziók száma együttvéve 6, melyekben összesen 136 férőhely áll rendelkezésre. Kollégiumok és ifjúsági szállások széles választékát találjuk a városban, hiszen 11 ehhez a kategóriához tartozó egység összesen férőhellyel rendelkezik. A teljes szálláshely kapacitás Békéscsabán 2486 fő, melyből kereskedelmi szálláshely

17 A fentiekből egyértelműen kitűnik, hogy a városban kevés a szálláslehetőségek száma, magasabb kategóriájú szállás lehetőség pedig teljesen hiányzik a szálláshelyek palettájáról. A megyei statisztikákat tanulmányozva is, láthatjuk, hogy megnőtt a kereslet a magasabb színvonalú szálláshelyek iránt, hiszen a szálláshelyek közül egyedül a négy csillagos hotelekben nőtt a vendégéjszakák és a vendégek száma is. A város környékén nem található kemping sem, pedig főleg a külföldi vendégek részéről lenne igény a felmérések alapján egy vízparti illetve vízpart közeli kempingre. A városba látogató turistákat számos színvonalas vendéglátóhely várja, több mint egy tucat étterem, köztük a Fiume Szálló patinás étterme, a Fenyves Hotel és Étterem, a Szlovák Hotel szlovák specialitásokat is kínáló vendéglátóegysége valamint a közkedvelt Kisvendéglő a Hargitához, ahol erdélyi ételkülönlegességeket kóstolhatunk. Több mint 15 cukrászda és kávéház található a városban, mint a Márvány Cukrászda, Mese Cukrászda. Számos klub és zenés szórakozóhely színesíti a palettát, igényes szórakozási lehetőségeket kínálva. A városi közbiztonság jónak mondható. A 70 fős városi Polgárőrség 2004-ben az Év Polgárőr Egyesülete elismerő címet nyerte meg. Az önkormányzat a köztisztaságra is nagy hangsúlyt fektet, ennek legjobb példája, hogy minden évben meghirdetik a Tiszta Békéscsabáért című városszépítő versenyt. A város modern kórházzal rendelkezik, amely új leszállópályának köszönhetően helikoptereket is tud fogadni. A határmenti lakosság egészségügyi ellátásának javítása érdekében folyamatban van egy darab, két millió eurós projekt 9, a Pándy Kálmán Megyei kórház és az Aradi megyei kórház közreműködésével A turisztikai kereslet A városban a vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken egy folyamatos és kiegyensúlyozott növekedés mellett 2006-ban, amikor elérte csúcspontját, megtorpant a növekedés és a következő években visszaesés tapasztalható a vendégek számának alakulásában 10. A legfrissebb statisztikai adatok szerint 2009-ben Békéscsabán szembetűnően több vendégéjszakát (összesen: ) töltöttek el a városba látogatók, mint 2008-ban 9 Gyógyítás határok nélkül a Körös-Maros közben c. projekt. 10 Mind a növekedés, mind a visszaesés nagyon alacsony bázison történt, így azokat tendenciának nem lehet mondani. 17

18 (összesen: ). Ezek az adatok figyelemreméltóak, különös tekintettel hogy, mind Békés megyében, mind a Dél-alföldi régióban, 2009-ben kevesebb vendégéjszakát regisztráltak a kereskedelmi szálláshelyeken. 2. ábra: Kereskedelmi vendégéjszakák számának alakulása Békéscsabán 2008-ban és 2009-ben Szerkesztette a Budai és Barta Kft. A vendégek átlagos tartózkodási idejét vizsgálva is megállapíthatjuk, hogy Békéscsaba javított a 2008-as adatokhoz mérten, amikor az éves átlag csupán 1, 9 nap volt. Az adatok szerint 2009-ben az átlagos tartózkodási idő 2, 2 napra növekedett, ennek ellenére is még mindig az országos és a Békés megyei átlag (2,9) alatt marad. 18

19 3. ábra: A vendégek átlagos tartózkodási ideje Békéscsabán között Szerkesztette a Budai és Barta Kft. Békéscsabát felkereső turisták jelenleg az alábbi célcsoportokból kerülnek ki: üzleti utazók, rendezvényekre látogatók, vásárlási szándékkal érkezők, aktív és kulturális turizmus iránt érdeklődők, illetve diákcsoportok. Sajnos sok városba látogató turista csak rövid ideig tartózkodik Békéscsabán, emiatt, kevésbé veszik igénybe szálláshelyet és egyéb turisztikai szolgáltatásokat. A fentiek mellett potenciális vendégek lehetnek a gyermekes családok, az aktív turisták és a senior korosztály. A város rendelkezik azokkal az adottságokkal, amelyekkel ezek a célcsoportok a városba csábíthatóak, ugyanakkor a megfelelő szálláshelykapacitás, a város megközelíthetősége és az adott piaci szegmens igényeit kiszolgáló egyéb szolgáltatás (pl. speciális csomagajánlatok, információs csatornák) területén jelentős fejlesztésekre van szükség. Békéscsaba turisztikai helyzetét SWOT analízissel is bemutatjuk. 19

20 1. táblázat: Békéscsaba turisztikai SWOT analízise Szerkesztette a Budai és Barta Kft. 20