A dunai hajózás biztonságáért

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A dunai hajózás biztonságáért"

Átírás

1 A dunai hajózás biztonságáért A folyami információs szolgáltatások olyan harmonizált információs szolgáltatások, amelyek a belvízi hajózás forgalom- és közlekedésirányítását támogatják, beleértve ha technikailag megvalósítható a más közlekedési módokhoz való kapcsolódást. A RIS olyan szolgáltatásokat foglal magában, mint a hajóutakra vonatkozó információk, forgalmi információk, forgalomirányítás, kárenyhítési támogatás, információk a közlekedésirányításhoz, statisztikai és vámügyi szolgáltatások, valamint hajóútdíjak és kikötői illetékek. A folyami információs szolgáltatások hozzájárulnak 1. a hajózás biztonságának növeléséhez a folyókon és a kikötőkben, 2. a hajózás hatékonyságának növeléséhez, 3. a vízi utak jobb kihasználásához a folyókról küldött információk segítségével, 4. a környezet védelméhez és a hatékony katasztrófa megelőzéshez a közlekedési és szállítási adatok felhasználásával. Európában a 2005/44/EK irányelv szabályozza a folyami információs szolgáltatásokat: ez kötelező érvénnyel határozza meg az adatközlés tartalmát, a RIS felszereltséget és a további RIS alkalmazások minimum szintjét. A direktíva Európára egységesen érvényes jogi kereteket jelöl ki a RIS koncepció összehangolt alkalmazására, és biztosítja a meglévő és a továbbiakban még fejlődő RIS rendszerek kompatibilitását, interoperabilitását Európa-szerte. Az európai közlekedési miniszterek 2006 júniusában arról állapodtak meg, hogy a megfelelő infrastruktúra kiépítése érdekében az országok fejlesztik a többfunkciós hálózatot és a belvízi úthálózatban alkalmazzák a RIS-t. A megállapodás szerint a tagországok ösztönzik a belvízi szállítás kiterjesztését és azokat az infrastruktúra-projekteket, amelyek kivitelezhető vízi szállítási szolgáltatásokat nyújtanak, ideértve a határokon átnyúló, a tagországokat összekapcsoló projekteket is. Ez alátámasztja a vízi utak fizikai infrastruktúrája kiépítésének szükségessége mellett az intelligens infrastruktúra (INFO structure) megteremtésének igényét. A RIS alkalmazása friss és pontos információkat, a teljes hajózási forgalom áttekinthetőségét kínálja a hajózóknak. Ezáltal megalapozott navigációs döntések születhetnek, minek következtében csökkenthető a balesetek, vészhelyzetek száma. A hajóskapitányok hagyományosan a radarképre és a hajóforgalmi szolgálat (VTS - vessel traffic service) szóbeli közléseire hagyatkozhatnak navigációs döntéseik meghozatalakor. A RIS alkalmazások forradalmian átírják ezt a képet: a hajók up-to-date elektronikus térképek segítségével pontos adatokat kapnak a közelben levő más hajók helyzetéről, a hajózási útvonal aktuális adatairól, vízállásról, időjárási feltételekről. A RIS továbbá megteremti a veszélyes áruk szállításának részletes monitorozását, ez segít a hajózási baleset megelőzésben. Mindezek az adatok támogatják a hajózás biztonságát. A RIS alkalmazások által megnyíló további lehetőségek, mint az automatikusan és hatékonyabban végzett vámvizsgálat és biztonsági ellenőrzések is hozzájárulnak a belvízi hajózás biztonságához. A veszélyes áruk monitorozása baleset, esetleges környezeti vészhelyzet esetén módot ad az azonnali, hatékony intézkedésekre. A hajózási forgalom valamennyi adatát tárolja az

2 adatbázis: ez segítséget jelent a balesetek rekonstruálásában, az okok utólagos elemzésében. Összességében tehát az elektronikus adatkommunikáció és nyilvántartás a belvízi hajózás tekintetében környezetvédő hatással bír. A RIS implementációja tehát nagyobb biztonságot teremt a belvízi hajózásban, csökkenti a hajózási vállalatok baleseti költségeit, valamint a balesetek okozta külső költségeket. Ez lefordítható a biztosítók által kifizetett összegek és ezáltal, a biztosítási díjak csökkenésére, ami a tkm-alapú készenléti (stand-by) költség további csökkenését eredményezi. A folyami információs szolgáltatások egyik fő feladata és jelentősége, hogy real time adatokkal rendelkezik a vízi közlekedés biztonságát és az útvonal tervezhetőségét befolyásoló körülmények szempontjából. Az adatok egy része közérdekű és közcélú (például vízállás és gázló információk), egy része viszont üzleti titkot képez (például az úszólétesítmény aktuális pozíciója). A PannonRIS portálon ennek megfelelően a nyilvános adatok autentikáció és autorizáció nélkül érhetőek el, ám például a Hajókövető alkalmazás csak a megfelelő felhasználónév és jelszó megadása után használható. Itt az alapelv, hogy az egyes hajósgazdák csak a saját tulajdonukban és/vagy üzemletetésükben lévő úszólétesítmények adatait érhetik el, másét nem. A monitorozást végző állami szervezetek pedig áttekintő képet kapnak a Duna magyarországi szakaszán közlekedő hajókról. Fontos megjegyezni, hogy az IRIS Europe projektek folyamán az egyes érintett országok szakértői meghatároztak egy olyan jogosultsági mátrixot, amely a RIS információkból mező szinten meghatározza, hogy mely szervezetek, milyen esetben, milyen információkhoz juthatnak hozzá a nemzetközi RIS adatkommunikáció során. Összefoglalóan elmondható, hogy a PannonRIS rendszer fejlesztése, működtetése és üzemeltetése a fentiek ismeretében is európai szintű jó példa, best practice. A RIS eszközök és szolgáltatások természetesen nem helyettesítenek hajózóúti paramétereket, lehetőségeket, de már napjainkban is jelentős mértékben hozzájárulnak a vízi közlekedés biztonságához és a természetes környezet védelméhez. A vízi közlekedés a leginkább környezetbarát, illetve az egyik leginkább biztonságos közlekedési, szállítási mód. Az RSOE által üzemeltetett NKH Hajózási Diszpécserszolgálat minden hónap ötödik napjáig összefoglaló jelentést készít a megelőző havi hajózási eseményekről, rádióforgalmazásról, a magyar Duna-szakaszon bejelentett veszélyes áru fuvarozásról, a RIS infrastruktúra pedig számos egyéb adatot rögzít. A közlekedésért felelős tárca, illetve a Hatóság vezetői ezen információk alapján mutathatják be a vízi közlekedés legfőbb statisztikai és szakmai jellemzőit, kiemelhetik azokat a jellemző eseményeket, amelyek a Dunán történnek, és amelyeknek döntő többsége szerencsére nem okoz környezetszennyezést és személyi sérülést. A diszpécserek közreműködésével az elmúlt években több olyan esetben nyújtott életmentő információt a RIS rendszer, amelyben a pontos pozíciónak és a hatékony kommunikációnak köszönhetően a hajó személyzetének, a vízi-rendészet és a mentőszolgálat szakembereinek összehangolt munkájának köszönhetően az érintett utas vagy a személyzet tagja a lehető legrövidebb időn belül orvosi segítséget kapott. Számos esetben érkezik továbbá olyan bejelentés, amely vízbe esett személyről szól, és így a diszpécser értesítheti a vízi-rendészet, illetve a mentő csoportokat és figyelmeztetheti az adott körzetben közlekedő hajókat.

3 Fogalom-meghatározás EU szinten A folyami információs szolgáltatások (River Information Services továbbiakban RIS) olyan harmonizált információs szolgáltatások, amelyek a belvízi hajózás forgalom- és közlekedésirányítását támogatják, beleértve ha technikailag megvalósítható a más közlekedési módokhoz való kapcsolódást. A RIS olyan szolgáltatásokat foglal magában, mint a hajóutakra vonatkozó információk, forgalmi információk, forgalomirányítás, kárenyhítési támogatás, információk a közlekedésirányításhoz, statisztikai és vámügyi szolgáltatások, valamint hajóútdíjak és kikötői illetékek. Magyarországi jogszabályi és szervezeti környezet A Nemzeti Közlekedési Hatóság immár több éve sikeresen működteti a Magyarországi Folyami Információs Szolgáltatásokat a Duna magyarországi szakaszán a PannonRIS névvel fémjelzett rendszerben. Az NKH számára a működtetői kötelezettséget a 219/2007 (VIII.15.) Korm. rendelet írja elő. A magyarországi RIS infrastruktúra helyzete A PannonRIS rendszer stratégiailag fontos elemei a Magyar Állam tulajdonában és a Nemzeti Közlekedési Hatóság vagyonkezelésében vannak. Ebbe a rendszerbe tartozik bele a rendszer alapját képező mikrohullámú gerincvezeték, a parti AIS (hajóazonosító és nyomon követő rendszer), a 10-es, 16-os, 22-es hajózási rádiócsatornák parti infrastruktúrája, az ezekhez kapcsolódó tartozékok (antennarendszerek, kábelek stb.), 150 darab fedélzeti Inland AIS készülék. Hazai fejlesztési lehetőségek Magyarországon a közlekedéspolitika kiemelt figyelmet fordít a folyami információs szolgáltatásokra, amely különösen az igen magas színvonalú hazai víziút-fenntartási, kitűzési tevékenységgel együttműködve kulcsszerepet játszhat a vízi szállítás gazdasági folyamatokba történő fokozott integrálásában. Konklúzió A folyami információs szolgáltatások egyik fő feladata és jelentősége, hogy real time adatokkal rendelkezik a vízi közlekedés biztonságát és az útvonal tervezhetőségét befolyásoló körülmények szempontjából. Az adatok egy része közérdekű és közcélú (például vízállás és gázló információk), egy része viszont üzleti titkot képez (például az úszólétesítmény aktuális pozíciója). A PannonRIS portálon ennek megfelelően a nyilvános adatok autentikáció és autorizáció nélkül érhetőek el, ám például a Hajókövető alkalmazás csak a megfelelő felhasználónév és jelszó megadása után használható. Itt az alapelv, hogy az egyes hajósgazdák csak a saját tulajdonukban és/vagy üzemletetésükben lévő 3

4 úszólétesítmények adatait érhetik el, másét nem. A monitorozást végző állami szervezetek pedig áttekintő képet kapnak a Duna magyarországi szakaszán közlekedő hajókról. Fontos megjegyezni, hogy az IRIS Europe projektek folyamán az egyes érintett országok szakértői meghatároztak egy olyan jogosultsági mátrixot, amely a RIS információkból mező szinten meghatározza, hogy mely szervezetek, milyen esetben, milyen információkhoz juthatnak hozzá a nemzetközi RIS adatkommunikáció során. A RIS eszközök és szolgáltatások természetesen nem helyettesítenek hajózóúti paramétereket, lehetőségeket, de már napjainkban is jelentős mértékben hozzájárulnak a vízi közlekedés biztonságához és a természetes környezet védelméhez, illetve a NAIADES akcióprogramban és az Új Széchenyi Tervben megfogalmazott célhoz, miszerint a belvízi szállítás áruszállítási munkamegosztásban elfoglalt helyét a gazdaságilag optimálisra szükséges emelni. 4

5 A folyami információs szolgáltatások (RIS) a víziközlekedésben résztvevő magán- és közszereplők közötti információáramlást segítő intézmények. Az adatok az információs és kommunikációs technológiák (ICT) felhasználásával jutnak el az érdekelt felekhez. Az információkat különböző célokra és módokon használják a közlekedésben és a szállítmányozási területen. Az Európai Bizottság a RIS rendszerek céljait a következő négy pontban foglalta össze: 1. A hajózás biztonságának növelése a folyókon és a kikötőkben. A RIS rendszerek felhasználásával felül kell vizsgálni a meglévő szabályozásokat a biztonság és megbízhatóság javításának érdekében. A rendszer információkat kell, hogy szolgáltasson helyi, illetve regionális szinten a biztonság monitorozásához, azonnali és hosszabb távú döntéseket kell támogatnia. 2. A hajózás hatékonyságának növelése. A RIS hozzá tud járulni az erőforrások optimális felhasználásának tervezéséhez és menedzseléséhez, hiszen pontos információkat szolgáltat a szállítási lánc résztvevőinek hajókról, hidakról, gátakról, terminálokról és kikötőkről. 3. A vízi utak jobb kihasználása a folyókról küldött információk segítségével. 4. Környezetvédelem és hatékony katasztrófa megelőzés a közlekedési és szállítási adatok felhasználásával. Ezeknek az egész Európára nézve egységes követelményeknek és céloknak csak egy összehangolt, informatikával támogatott rendszer tud megfelelni. Ezzel párhuzamosan alapkövetelmény a jól felkészített és folyamatos képzés alatt álló személyzet is. Az ICT által teremtett lehetőségek természetesen pontosan szabályozott folyamatokat, hatás- és feladatköröket, adatvédelmi előírásokat és számos más jogszabályban rögzített feltételt igényelnek, hiszen az információk forrásai, címzettjei és más felhasználói magyar és nemzetközi szinten is rendkívül szerteágazóak. A RIS fejlesztése szempontjából elmondható, hogy Európában számos országban a különböző programokban végrehajtott projektek jelentik szinte az egyetlen lehetőséget a RIS irányelvben foglaltak megvalósítására. Ezek a projektek általában több ország részvételével valósulnak meg, de természetesen egyes országokban lehetőség van pusztán nemzeti projekt megtervezésére és megvalósítására. Az alábbi a RIS megvalósításának és fejlesztésének össz-európai folyamatát szemlélteti. 5

6 1. ábra: Nemzetközi RIS megvalósítási folyamat (forrás: via donau) Az alábbiakban olyan projektek kerülnek röviden ismertetésre, amelyeknek vagy fő témája a RIS alakítása vagy jelentős mélységben foglalkoznak a RIS használatával, alkalmazásával. IRIS Europe II A korábbi RIS projektek (például IRIS Europe) és/vagy kezdeményezések során már megfogalmazódott az igény a kulcsfontosságú RIS technológiák, szolgáltatások és eszközök tökéletesítésére és fejlesztésére, új, harmonizált RIS szolgáltatások különösen közlekedés irányítási és biztonsági szolgáltatások bevezetésére, a technikai specifikációk napra készen tartására és módosítására. Az IRIS Europe projekt számos olyan nyitott kérdést azonosított, melyeket európai szinten kell megválaszolni. Ezek közé tartozik a RIS szolgáltatások paramétereinek meghatározása, mely feltétlenül szükséges a logisztikai RIS felhasználóknak nyújtandó szolgáltatások kialakításához. A RIS szakértői csoportok felelősek a RIS kulcsfontosságú technológiái szabványainak fenntartásáért. Számos szakértői csoport készített javaslatokat a technológiák javítására, melyek technikai és működési megvalósíthatóságát próbatelepítéseken keresztül kell tesztelni. Az IRIS Master Plan olyan technikai, szervezeti, jogi és pénzügyi kérdésekkel foglalkozik, melyek a RIS harmonizált európai bevezetéséhez szükségesek. Egy széleskörű, számos tagállamot és együttműködő partnert tömörítő európai konzorcium jött létre abból a célból, hogy a fent említett igényeket kielégítse, a kérdésekre választ adjon, illetve támogassa a RIS szolgáltatókat, közlekedési és szállítási szervezeteket, hatóságokat RIS szolgáltatásaik fejlesztésében (különösen a logisztikai RIS felhasználókat érintő szolgáltatásaikat) egy közös európai szintű projekt keretében. 6

7 A project fő céljai a következőek: A nemzeti és nemzetközi adatcsere tovább fejlesztése, tesztelése és ezáltal szolgáltatások nyújtása különösen logisztikai felhasználók részére. RIS technológiákat és szolgáltatásokat érintő európai követelmények módosításához való hozzájárulás, és később ezen követelmények bevezetése. RIS szolgáltatások és technológiák szabványosításában való részvétel. Új RIS technológiák és szolgáltatások teszt bevezetése. Megvalósíthatósági tanulmányok készítése esetleges jövőbeni RIS szolgáltatásokról. Az IRIS Europe II. szervezeti felépítése az IRIS Europe projekt jól bevált felépítésén alapul. A struktúra fő elemei között szerepel egy Felügyelő Bizottság (Steering Committee), mely stratégiai szinten felügyeli a projektet, egy Management Team, mely a projekt taktikai ellenőrzéséért felelős, nemzeti koordinátorok, akik egy adott országban zajló tevékenységek koordinációjáért felelnek, valamint nemzetközi munkacsoportok, akik a projekttel kapcsolatos működési és technikai kérdések tisztázásáért felelősek. Konklúzió: Összességében elmondható, hogy az IRIS Europe II az IRIS Europe TEN-T projekt jól működő platformjára támaszkodik, hogy megvalósítsa a fent említett tevékenységeket, jelentős lépést téve ezáltal egy harmonizált és európai szinten működő RIS megvalósulásáért. A projekt legfontosabb hazai eredményei az állami tulajdonú Inland AIS készülékek beszerzése, illetve a szoftverek további fejlesztése. IRIS Europe 3 A projekt az IRIS Europe koncepció folytatásaként került benyújtásra és a TEN FAC által elfogadásra. A konzorcium tagjai jelen dokumentum készítésekor az Európai Bizottság határozatának hivatalos, nemzeti nyelvű fordításaira várnak. A projekt hazai megvalósításában a jelenleg ismert tervek szerint a Nemzeti Közlekedési Hatóság is aláíró partnere lesz a támogatási szerződésnek. PLATINA A PLATINA projekt fő célja, hogy támogassa az Európai Bizottságot, a tagállamokat és harmadik országokat a NAIADES akcióprogram végrehajtásában azáltal, hogy egy olyan, minden érintett, releváns szereplőt magában foglaló széleskörű tudásbázist, hálózatot alakít ki, amely: 7

8 technikai, szervezeti és pénzügyi támogatást nyújt a program megvalósításához a kulcsfontosságú szakmai érintettek, szervezetek és tagállami közigazgatási szervek aktív részvételét biztosítva, erős kapcsolati hálót épít ki más, már létező szakértői csoportokkal, projektekkel és kezdeményezésekkel. A NAIADES akcióprogram céljaival összhangban a PLATINA projekt erősíteni kívánja a koordinációt a nemzeti és európai szintű belvízi hajózási politikák között, aminek eredményeképpen az IWT szektor egy erősebb és versenyképesebb pozícióba kerülhet az európai közlekedési rendszerben. A PLATINA projekt tehát hozzájárul: az európai és a nemzeti belvízi hajózási politikák koordinációjának fejlesztéséhez, egy szélesebb körű tudásbázis kialakításához, a belvízi szállítás problémáira és lehetőségeire irányuló fokozottabb figyelem eléréséhez, a logisztikai szektor környezetbarát működésének, hatékonyságának és biztonságának növelésére irányuló technológiák és rendszerek gyors bevezetéséhez, háztól-házig terjedő, belvízi szállítást is magukban foglaló szállítási láncok kialakításához, a belvízi szállítás általános elfogadottságának növeléséhez, a minőség és biztonság növeléséhez különös tekintettel a munkaerőre és a környezetre. 8

9 RISING A projekt a hajózási társaságok és a logisztikai szereplők számára nyújtott Folyami Információs Szolgáltatásokkal (RIS) foglalkozik. A RISING konzorcium tagjai közösen dolgoznak ki RIS-alkalmazásokat és tesztelik azokat a célcsoport aktív bevonásával. A 23 tagú európai konzorciumot a brémai székhelyű Institut für Seeverkehrswirtschaft und Logistik (ISL) vezette, a dunai országok tevékenységét az osztrák via donau koordinálta. Az RSOE, mint a Nemzeti Közlekedési Hatóság által megbízott RIS-üzemeltető, a magyarországi RIS szolgáltatások bővítését tervezi megvalósítani a projekt keretében a hajózási társaságok, kikötők és logisztikai szereplők részére. A projekt célja, hogy erősítse az intermodális láncok menedzsmentjét azáltal, hogy a belvízi szállítást optimális módon integrálja az intermodális szállítási láncokba. Ennek érdekében összekapcsolásra kerülnek a forgalmi információk (pl. a RIS szolgáltatásokból) és a szállítási információk. Amennyiben szükséges hajóadatok (pl. szenzorok adatai) is bekapcsolásra kerülnek. A projekt átfogó célja, hogy olyan, a RIS-ből nyerhető információk kerüljenek azonosításra és integrálásra, melyek a belvízi alapú szállítási és logisztikai műveleteket hatékonyan támogatják. A folyami információs szolgáltatások (RIS) több európai víziúton is működnek különböző fejlettségi szinten. Fő céljuk, hogy megfelelő információkat gyűjtsenek és szolgáltassanak nem csak víziúti hatóság, hanem kereskedelmi felhasználók számára is a belvízi szállítási szektorban. A RISING projektben az kerül tanulmányozásra, hogy ezek az információk hogyan tudnak hasznos megoldásokat és szolgáltatásokat nyújtani, melyek támogatják komplett, a belvízi szállítást is magukban foglaló láncokat. Ennek érdekében a már létező RIS elemek új, intelligens szoftver modulokkal kerülnek kiegészítésre. Emellett a szállítási műveletek végrehajtóinak tervező, végrehajtó és monitoring rendszerei számára is beépíthetővé válnak ezek az információk a tervezési és monitoring folyamatokba. A fejlett nyomkövetési lehetőség tetején új koncepciók, például Ellátási Lánc Esemény Menedzsment (SCEM), kerülnek kialakításra, hogy az automatizált lánc monitoring olyan módon legyen megoldható, hogy a lánc menedzserei csak akkor kerüljenek értesítésre, amikor manuális beavatkozás szükséges az áru megfelelő mozgatásához. 9

10 NEWADA A NEWADA project célja a Duna, mint Európai Közlekedési Folyosó (VII) hatékonyságának növelése a víziút üzemeltető szervezetek közötti együttműködés fokozása által, hozzájárulva a belvízi hajózás, mint költséghatékony és környezetbarát közlekedési mód népszerűsítéséhez. Tevékenységek: A hidrológiai és hidrográfiai feladatokban való együttműködés erősítése nagyobb hatás elérése érdekében. Ezen a területen a napi munka hatékonyságát kell növelni a szakértők közötti tapasztalatcserén és best practise esetek meghatározásán keresztül. A vízi infrastruktúra elérhetőségének javítása. Nemzeti akció tervek, megvalósíthatósági tanulmányok, bilaterális projektek kerülnek kidolgozásra más dunai országokkal együttműködésben. Az ICT hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés szélesítése a hiányosságok megszüntetése érdekében. A releváns érintettek integrálása és az együttműködés erősítése. A víziút üzemeltetők, fejlesztési ügynökségek, közlekedési minisztériumok közötti kommunikáció erősítése. A víziút üzemeltetők szolgáltatás orientált szervezetekké való átalakítása a felhasználói igények kielégítése érekében. Előnyök: Víziút fenntartással, hidrológiával és hidrografikával kapcsolatos nemzeti stratégiai tervek kerülnek elkészítésre, melyek tesztek, megvalósítási irányvonalak és további két vagy többoldalú projektek alapjául szolgálnak majd. Releváns, víziúttal kapcsolatos adatokat tartalmazó webportál kerül kialakításra az európai sztenderdeknek megfelelően. Minden országban szervezeti stratégia kerül kialakításra, mely hozzájárul a víziúti hatóságok, fejlesztési ügynökségek, minisztériumok közötti együttműködés erősítéséhez. NEWADA duo A NEWADA projekt folytatása a SEE programban. Az indító megbeszélésre 2012 októberében került sor, a projekt partnerek jelenleg a pontos feladatstruktúra kialakításán dolgoznak. 10

11 WANDA A WANDA projekt célja a hajózás során keletkező hulladék kezelés fenntartható, környezetbarát és nemzetközileg koordinált megközelítésének kialakítása beleérte a kapcsolódó intézkedések kifejlesztését és bevezetését a Duna mentén a folyó és ökoszisztémájának védelme érdekében. Tevékenységek: Közös fogalmi kereten alapuló nemzeti hulladék-kezelési koncepciók kidolgozása. Példaként szolgáló pilot tevékenységek praktikus megoldások veszélyes vagy egyéb típusú hajón keletkező hulladékok gyűjtésére megvalósítása a Duna mentén. Pénzügyi modell kidolgozása a vonatkozó díjak beszedésére. CO-WANDA A WANDA projekt folytatása, amelyben immár konkrét RIS pilot kerül megvalósításra. Az indító megbeszélésre 2012 októberében került sor, a projekt partnerek az elmúlt hetekben már megkezdték a szakmai munkát. CB-RIS II A projekt célja a dunai együttműködés erősítése a RIS használata és harmonizált kikötő irányítási és kockázatkezelési szoftverek segítségével. A mohácsi külső schengeni határ különleges helyzetéből adódóan a RIS kiemelt fontosságú segítséget nyújthat a határátlépések és határellenőrzések hatékonyságának fokozására. A projekt során olyan kockázatkezelési rendszer kerül kifejlesztésre, ami a határellenőrzési hatóságok mindennapi munkáját fogja segíteni. Ezen kívül kifejlesztünk egy speciális, RIS-en alapuló kikötő irányítási alkalmazást, amely a kikötő üzemeltetők mindennapi munkáját támogatja naprakész RIS információkkal. A projekt megvalósítási területe a Duna-Dráva régió, két megye érintett, Magyarországon Baranya megye, Horvátországban Eszék-Baranya megye, ezeken belül Mohács és Eszék városa. A projekt 16 hónapig tart. A projekt célcsoportja a határellenőrzési szervek és kikötő üzemeltetők, az állami hatóságok és a magán szféra belvízi hajózással érintett része, úgy mint a szállítmányozók, hajós társaságok, stb. Összességében Duna-Dráva szakaszon működő teljes magyar és horvát belvízi hajózási szektor hasznát szolgálja a projekt. 11

12 DaHar A projekt célja a dunai kikötők logisztikai fejlesztése a dél-kelet-európai térségben. A projektben az alábbi területek kerülnek megvizsgálásra: logisztikai fejlesztési lehetőségek a kikötőkben közúti, vasúti és vízi szállítás összekapcsolásának javítása kis- és közepes kikötők bevonása a dunai konténer és RoRo szállítási szolgáltatásokba RIS technológiák alkalmazása a kikötői és szállítás-menedzsment területén ADB Multiplatform A projekt általános célja a minőségi és környezetkímélő intermodális áruszállítási szolgáltatások fejlesztése és szervezése SEE-régióban. Projektcélok témánként: multimodális közlekedési hálózatok fejlesztése, elérhetőség fejlesztése a SEE térségben, multimodális közlekedési alternatíva erősítése, vasút-hajózás intermodalitásának támogatása, környezetvédelem a környezetkímélő közlekedési módok erősítésével, externáliák figyelembe vétele Az Adria-Duna-Fekete-tengeri hálózati infrastruktúra és a logisztikát támogató multimodális közlekedési információs szolgáltatások elemzése jól felhasználható eredmény lesz az NKH részére a stratégiai tervezés és a nemzetközi kapcsolatok területén. A projektben tervezett nagykanizsai multimodális fejlesztési központ kialakítása is fontos eredmény, melyhez az NKH tevékenységei is szorosan kapcsolódnak. Az externália-kalkuláció és a környezetbarát közlekedés és szállítás mindannyiunk közös érdeke, így ezen eredmények is hasznosíthatóak majd. A projekt utolsó szakaszában végrehajtott logisztikai útvonal pilottevékenységek konkrét tapasztalatai felhasználhatóak a stratégiai szervezés számára. 12

13 A fent felsorolt projektek összefoglaló áttekintése: Projekt Weboldal Magyarországi Megjegyzés partner a RIS szempontjából NFM, KKK, RSOE NFM, NKH, KKK, IRIS Europe II IRIS Europe 3 PLATINA RISING RSOE RSOE RSOE NEWADA RSOE Befejeződött Szerződéskötés alatt Befejeződött Befejeződött A projektben az önerőt az RSOE részére az NKH biztosította A projektben az NEWADA Duo kialakítás alatt RSOE önerőt az RSOE részére várhatóan az NKH biztosítja A projektben az WANDA RSOE önerőt az RSOE részére az NKH biztosította A projektben az CO-WANDA kialakítás alatt RSOE CB-RIS II RSOE Dunaújváros Megyei DaHar Jogú Város Önkormányzata, RSOE önerőt az RSOE részére várhatóan az NKH biztosítja Befejeződött A RIS kikötői szempontú tesztelése A projektben az ADB Mulitplatform RSOE önerőt az RSOE részére várhatóan az NKH biztosítja 1. táblázat: RIS tárgyú projektek összefoglalása 13

14 A rendszer működése, statisztikák A PannonRIS rendszer működtetését és üzemeltetését a jelen dokumentumban többször felsorolt hazai és EU-s jogi normák és az NKH és az RSOE közötti üzemeltetési szerződések szabályozzák. Működési statisztikák A PannonRIS rendszer működését és működtetését számos statisztikai adattal lehet szemléltetni. A rendszer napi szinten körülbelül 250 darab úszólétesítményt kezel nyomkövetés (AIS) szempontjából, napi szinten több tucat telefonos, es megkeresés érkezik a Diszpécserközpontba, illetve a rendszer üzemelése során gyakorlatilag felbecsülhetetlen mértékű rádióforgalmazás kerül rögzítésre a VHF 10, 16, 22-es csatornák forgalma alapján. Jelen dokumentumban néhány szemléletes statisztikai adatot emelünk ki az alábbiakban és 2010 között közel darab ADN bejelentés alapján mintegy darab ADN egység regisztrálására került sor a következő megoszlásban: Áru típusa Benzin Gázolaj Üres benzin Metanol Üres MTBT MTBT Pakura Üres Pakura Műtrágya Toluol Ammónium Üres gázolaj Összes bejelentés Összes ADN egység Bejelentések száma (hajó) táblázat: Jelentés ADN hajókról év 14

15 2012 januárja és decembere között a Diszpécserszolgálat havi átlagban mintegy rádióforgalmazást bonyolított a következő megoszlás szerint: 2. ábra: évi rádióforgalmazás A címen elérhető PannonRIS portál oldalait január 1. és december 31. között több mint látogató közel alkalommal tekintette meg. 3. ábra: PannonRIS portál látogatottság Fedélzeti AIS eszközök Az IRIS Europe II TEN-T projekt keretében került sor 150 darab Inland AIS transzponder beszerzésére, melyből 145 fix eszköz, 5 darab mobil eszköz. A beszerzett eszközökből jelen dokumentum elkészítésekor 128 darab került pályázat útján használatba adásra a magyar lobogó alatt közlekedő hajók számára, a pályázati eljárást a Nemzeti Közlekedési 15

16 Hatóság folytatta le. A dunai vízügyi igazgatóságok hajóira került 10 darab transzponder, 3 darab készülék pedig a Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság kapott használatba. A fennmaradó 8 darab transzponder tartalék, melyet a pályázatban résztvevő hajók vehetnek igénybe, amennyiben az általuk használt eszköz meghibásodik, illetve egyedi döntés esetén kerülhet fel úszólétesítményre. Léteznek természetesen úszólétesítmények, amelyekre a tulajdonos vagy az üzemben tartó saját költségén szereltette fel a megfelelő eszközöket. Az eszközök a Magyar Állam tulajdonában, a Nemzeti Közlekedési Hatóság vagyonkezelésében vannak. A készülékeket az NKH ötéves időtartamra adja használatba a pályázaton nyertes úszólétesítményekre egyedi szerződés alapján. A készülékek beszerzését szabályozó szállítási szerződést az RSOE kötötte, illetve a kiosztással, adminisztrációval (beleértve a naprakész nyilvántartást) és garanciális javításokkal kapcsolatos kérdéseket és feladatokat szintén az RSOE viszi. 4. ábra: Magyar állami tulajdonú Inland AIS készülék Többek között az IRIS Europe II projektbeli készülék beszerzési és használatba adási program tette lehetővé a 45/2011 (VIII. 25.) NFM rendelet szerint a Duna magyarországi szakaszán a kötelező transzponder használat bevezetését a rendelet hatálya eső magyar lajstromban nyilvántartott úszólétesítmények számára szeptember 1-ét követően, január 1-től pedig a rendelet hatálya alá tartozó nem magyar lajstromban nyilvántartott úszólétesítmények számára is. Magyarország ezzel Európában másodikként vezetett ilyen jellegű komplex AIS használati kötelezettséget a vízi közlekedés biztonságának fokozása és a környezet védelme érdekében. 16

17 5. ábra: AIS transzponder használati kötelezettség Európában (forrás: VTT Expert Group, 2011) 7/24 Hajózási Diszpécserszolgálat A Nemzeti Közlekedési Hatóság és az RSOE között létrejött vállalkozási szerződés szerint 7/24-órás hajózási diszpécserszolgálat működik a Duna fkm szakaszára vonatkozó lefedettséggel. A Diszpécserszolgálat a BM Országos katasztrófavédelmi Főigazgatóság épületében, a 1149 Budapest, Mogyoródi út 43. cím alatt található megfelelően kiépített és felszerelt helyiségben. Feladatait, illetve a hajózásoknak előírt vonatkozó kötelezettségeket a 016/Du/2009. számú hajósoknak szóló hirdetmény tartalmazza. A Diszpécserszolgálat feladatainak összefoglalása: - folyamatos 24 órás ügyelet - vízállás és gázlójelentés napi három alkalommal magyar és német nyelven (10:00; 11:30; 12:30), illetve kérésre a nap bármely órájában - előzetes ADN engedélyek kiadása (veszélyes anyagot szállító hajók) ADN köteles hajók bejelentkezésének rögzítése Balatoni, Velencei tavi, Fertő-tavi, és a Tisza tavi viharjelzőrendszer felügyelete segélykérések fogadása a VHF 10, 16 és 22 csatornán, ezek továbbítása a beavatkozó szervezetek felé (mentés koordinációs segítség) vízi információk szolgáltatása professzionális és kedvtelési hajózok részére a VHF 10 és VHF 22 csatornán kapcsolattartás a vízügyi igazgatóságokkal és szakaszmérnökségekkel 17

18 kapcsolattartás a környezetvédelmi hatóságokkal - kikötői információk szolgáltatása a hajók és szállítmányozók részére - hajózási zárlatok ismertetése, automatikus zárlatok kezelése, információk továbbítása - RIS és ECDIS rendszerek üzemi tesztelése Diszpécseri feladatok veszélyhelyzetben A Diszpécserszolgálathoz beérkező segélykérés után, a szolgálatos diszpécser haladéktalanul megkezdi az előzetesen kidolgozott veszélyhelyzeti tervek szerint az illetékes szervezetek és hatóságok értesítését elsődlegesen az emberi élet mentésére, megóvására való intézkedéseket pontosan megadja a folyamkilométert és a hajó helyzetét, koordinálja a hajó mozgását a mentésre kiérkező egységek között, szükség esetén kommunikációs (nyelvi) segítséget nyújt. Az eseményről értesítést és előzetes jelentést küld a hatóságok (NKH, KBSZ, BM OKF stb.) ügyeleti szolgálatára, szóban és írásban. Szükség esetén tájékoztatja az NKH részéről elrendelt hajózási korlátozásokról a vízi közlekedésben résztvevőket, és koordinálja a forgalmat. A Diszpécserközpontban rendelkezésre állnak azok az adatbázisok, amelyek közvetlen elérhetőségi adatokat tartalmaznak az egyes potenciálisan érintett kormányzati szervekhez és magántársaságokhoz (hajósgazdák, hajózási ügynökségek, kikötők, hajóvezetők stb.) egyaránt. 6. ábra: Kommunikáció veszélyhelyzetben Forgalomfelügyeleti rendszer A magyar Duna szakasz teljesen lefedett VHF rendszerrel, mind a 10, 16 és 22- es csatornákon, a három csatornán 16 átjátszóállomás segítségével valósul meg az északi határtól a déli határig a lefedettség. A diszpécserszolgálat SLDR rendszerű duplikált rádióállomással rendelkezik, melyek egymástól függetlenül működnek. A rádióforgalmazás hangrögzítésre kerül. A RIS rendelet hatályba lépése óta a magyar lobogó alatt közlekedő hajók számára kötelező óta az Inland AIS transzponder használata. A 18

19 diszpécser szolgálat a teljes szakaszon látja és figyelemmel kíséri a forgalmat, az AIS adatok is rögzítésre és tárolásra kerülnek az adatvédelmi szabályok betartásával. Az ADN hatálya alá eső hajók mozgását és követését az előzetes engedély kiadását szintén a diszpécserek végzik. A diszpécserek szakmai alkalmassága A RIS-üzemeltető alkalmazásában diszpécserek a következő képzettséggel, képesítésekkel rendelkeznek: legalább középfokú iskolai végzettség, magyar, német, orosz nyelvtudás (utóbbi kettőben a diszpécseri munkához szükséges mértékben), belvízi hajóvezetői képesítés, belvízi rádiókezelői képesítés, belvízi veszélyes áru szakértői képesítés, EDR Kommunikációs Diszpécser Munkaállomás Kezelői (DWS-C+M) képesítés. 7. ábra: Az NKH Hajózási Diszpécserközpontja az RSOE üzemeltetésében Az NKH Hajózási Diszpécserszolgálat sikerét és elismertségét mutatja többek között, hogy előkelő helyen szerepel az európai hajózási jó gyakorlatok között a NAIADES honlapján is: PannonRIS portál A Magyarországi Folyami Információs Szolgáltatások (PannonRIS) egyik fontos arculati és tartalmi eleme a domain alatt elérhető szeptember 1-től megújult formában megjelenő PannonRIS portál. A PannonRIS oldal a Nemzeti Közlekedési Hatóság honlapjáról is közvetlen linkeléssel elérhető, illetve számos más hazai és külföldi szakoldalról is elérhető. A portál magyar, angol és német nyelven érhető el. Tartalmaz statikus információkat tájékoztató jelleggel (például RIS tárgyú jogszabályok jegyzéke és elérése, információkat műtárgyakról stb.), illetve dinamikus információkat (például vízállás adatok és grafikonok az 19

20 OVF-től átvéve, illetve felhasználónév és jelszó birtokában hajó pozíció adatokat az AIS rendszer alapján). Fontos megjegyezni, hogy ez az a portál, ahova a folyamatos fejlesztések révén felkerülnek azok a pilot alkalmazások, amelyek a jövőben hozzáadott értéket teremthetnek a hajósgazdák, hajóvezetők számára (például az elektronikus jelentések felülete). 8. ábra: A PannonRIS portál 20

21 9. ábra: Hajókövető alkalmazás a PannonRIS portálon belül 10. ábra: Vízállás információk a PannonRIS portálon Európai fejlesztési irányok A folyami információs szolgáltatások fejlesztése során elmondható, hogy ez idáig döntően a hatósági célú felhasználás szempontjai domináltak a vízi közlekedés biztonsága, illetve a környezet védelme érdekében. Ennek a folyamatnak az egyik legfontosabb eleme a nyomkövető rendszerek parti állomásainak és hálózatának kiépülése a Duna mentén, illetve azok a transzponder beszerzési támogatási programok, amelyek több ezer úszólétesítmény Inland AIS eszközzel való ellátását tették lehetővé. A közelmúltban kezdődött meg az az európai kutatási és fejlesztési irányvonal, amelyben immár a hajósgazdák, a hajóvezetők, kikötő üzemeltetők és más kereskedelmi 21

22 tevékenységet folytató szervezetek számára hozzáadott értékkel bíró szolgáltatások tervezése, pilot megvalósítása és tesztelése zajlik. Ebben a folyamatban az egyik úttörő projekt a RISING FP7-es R&D volt. A projekt keretében Magyarországon is folytak olyan kísérletek, amelyek egy hajótulajdonos vállalkozással közösen kialakított teszt alkalmazásban szolgáltattak real time információkat a hajóról, egyes speciális triggerekhez kötötten. A munka a szerződéskötés alatt álló IRIS Europe 3 TEN-T projektben folytatódhat. Szintén több országban van folyamatban az egyes RIS szolgáltatások kikötői szempontú tesztelése, erre jó példa a DaHar SEE projekt. Ezeket a fejlesztési irányokat elismerve és a RIS-t mint a vízi közlekedést hatékonyan támogató eszközt felkarolva az Európai Unió Duna Regionális Stratégiája is kiemelt hangsúlyt fektet a folyami információs szolgáltatások további fejlesztésére. Bővebben lásd a hivatalos oldalon a WG4 RIS alatt. Az EU DRS szorgalmazza és ajánlja a RIS projektek folytatását, illetve az egyes országok közötti RIS adatkommunikációt és a logisztikai folyamatokat elősegítő adatközléseket jogi alapját megteremtő megoldások véglegesítését és elfogadását. 11. ábra: RIS szolgáltatások és azok használhatósága a logisztikai folyamatokban (forrás: RISING projekt) 22

Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület tevékenységének ismertetése PROJEKT BEMUTATÁSA

Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület tevékenységének ismertetése PROJEKT BEMUTATÁSA Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület tevékenységének ismertetése PROJEKT BEMUTATÁSA 2012. január A projektet az Európai Bizottság / DG-MOVE támogatja Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs

Részletesebben

PannonRIS Folyami Információs Szolgáltatások Magyarországon

PannonRIS Folyami Információs Szolgáltatások Magyarországon RÁDIÓS SEGÉLYHÍVÓ ÉS INFOKOMMUNIKÁCIÓS ORSZÁGOS EGYESÜLET PannonRIS Folyami Információs Szolgáltatások Magyarországon Kovács Csaba Elnökhelyettes Balatonföldvár, 2011.05.12. Témák Bemutatkozás Jogi háttér

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások

Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások Nemzeti Közlekedési Napok Siófok, 2013. november 7. Dr.- habil. Lindenbach Ágnes egyetemi tanár, PTE PMMIK Az ITS fogalma Az intelligens közlekedési

Részletesebben

TÉRINFORMATIKA ÉS INTELLIGENS KÖZLEKEDÉSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE A FŐVÁROS KÖZÚTHÁLÓZATÁN

TÉRINFORMATIKA ÉS INTELLIGENS KÖZLEKEDÉSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE A FŐVÁROS KÖZÚTHÁLÓZATÁN 1 TÉRINFORMATIKA ÉS INTELLIGENS KÖZLEKEDÉSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE A FŐVÁROS KÖZÚTHÁLÓZATÁN Dr. Almássy Kornél BKK Közút Zrt. OKOS JÖVŐ KONFERENCIA / SMART FUTURE FORUM - GYŐR 2015. október 1-2. KARESZ

Részletesebben

Rónai Gergely. fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt.

Rónai Gergely. fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt. ITS fejlesztés Budapesten Rónai Gergely fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt. A fővárosi ITS kezdetei Nemzeti Közlekedési Napok 2013 - ITS fejlesztés Budapesten 2 ITS fejlesztések szervezeti háttere Budapest

Részletesebben

Bemutató el adás Bodnár Ferenc e-egészségügy 2009 Bevetési és tevékenységirányítási rendszerek az egészségügyben

Bemutató el adás Bodnár Ferenc e-egészségügy 2009 Bevetési és tevékenységirányítási rendszerek az egészségügyben Bemutató előadás Bemutató előadás Bodnár Ferenc e-egészségügy 2009 Bevetési és tevékenységirányítási rendszerek az egészségügyben SEGÉLYKÉRÉS-SEGÉLYNYÚJTÁS ÁLTALÁNOS FUNKCIONÁLIS FELÉPÍTÉSE INTÉZMÉNYI

Részletesebben

INFORMATIKAI RENDSZER FEJLESZTÉSE. TÁMOP 4.1.2.D-12/1/KONV-2012-0013 A Szolnoki Főiskola idegen nyelvi képzési rendszerének fejlesztése

INFORMATIKAI RENDSZER FEJLESZTÉSE. TÁMOP 4.1.2.D-12/1/KONV-2012-0013 A Szolnoki Főiskola idegen nyelvi képzési rendszerének fejlesztése INFORMATIKAI RENDSZER FEJLESZTÉSE TÁMOP 4.1.2.D-12/1/KONV-2012-0013 A Szolnoki Főiskola idegen nyelvi képzési rendszerének fejlesztése IDEGEN NYELVI KÉPZÉSEK INFORMATIKAI TÁMOGATÁSA A TÁMOP-4.1.2.D-12/1/KONV-2012-0013

Részletesebben

A TakarNet24 projekt

A TakarNet24 projekt országos földhivatali hálózat A TakarNet24 projekt Zalaba Piroska főtanácsos Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály Jogi keretek Eljárások TAKAROS koncepción

Részletesebben

EASYWAY ESG2: európai léptékű hálózati forgalmi menedzsment és ko-modalitás munkacsoport. ITS Hungary Egyesület Szakmai programja 2011.07.11.

EASYWAY ESG2: európai léptékű hálózati forgalmi menedzsment és ko-modalitás munkacsoport. ITS Hungary Egyesület Szakmai programja 2011.07.11. EASYWAY ESG2: európai léptékű hálózati forgalmi menedzsment és ko-modalitás munkacsoport Nagy Ádám forgalomszabályozási mérnök ITS Hungary Egyesület Szakmai programja 2011.07.11. Általános információk

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

ProDuna projekt Munkaterv tervezet

ProDuna projekt Munkaterv tervezet ProDuna projekt Munkaterv tervezet Grant Agreement száma: MOVE/2010-246/C2/SUBV/SI2.583679 A projektet az Európai Bizottság / DG-MOVE támogatja Dokumentum történet Verzió Dátum Megjegyzés Jóváhagyta 0p1

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége A XXXVII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Programja 2012. április 24-26.

Részletesebben

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Közép Európa a sikerért SOL( Save Our Lives ) SOL Countries, Partners Austria

Részletesebben

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015 Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal FP7 támogatás szektoronként FP7 költségvetés tevékenységenkénti bontásban

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.

Részletesebben

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság European Road Transport Research Advisory Council Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság Háttér EU-irányelvek: Barcelonai, Lisszaboni, Gothenburgi nyilatkozatok Európai Kutatási Tanácsadó

Részletesebben

TURISZTIKAI CÉLIRÁNYZÉK

TURISZTIKAI CÉLIRÁNYZÉK TURISZTIKAI CÉLIRÁNYZÉK Az Orvosi Turizmus Iroda Zrt., mint a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Program bonyolítójának prémium innovációs szolgáltatás-csomagja és árazása SZŰCS LÁSZLÓ elnök-vezérigazgató

Részletesebben

V/6. sz. melléklet: Táv- és csoportmunka támogatás funkcionális specifikáció

V/6. sz. melléklet: Táv- és csoportmunka támogatás funkcionális specifikáció V/6. sz. melléklet: Táv- és csoportmunka támogatás funkcionális specifikáció 1. A követelménylista céljáról Jelen követelménylista (mint a GOP 2.2. 1 / KMOP 1.2.5 pályázati útmutató melléklete) meghatározza

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

Nemzeti dunai vízi közlekedési akcióterv

Nemzeti dunai vízi közlekedési akcióterv Nemzeti dunai vízi közlekedési akcióterv Tartalom 1 Bevezetés... 3 2 A stratégiai terv fő következtetései... 3 3 Fejlesztési elképzelések, a beavatkozás területei... 5 3.1 A vízi út fejlesztése a hajózás

Részletesebben

XXXIII. Magyar Minőség Hét 2014 Átállás az ISO/IEC 27001 új verziójára 2014. november 4.

XXXIII. Magyar Minőség Hét 2014 Átállás az ISO/IEC 27001 új verziójára 2014. november 4. 2014 Átállás az ISO/IEC 27001 új verziójára 2014. november 4. Móricz Pál ügyvezető igazgató Szenzor Gazdaságmérnöki Kft. változások célja Előadás tartalma megváltozott fogalmak, filozófia mit jelentenek

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

VESZÉLYES ÁRU ÉVKÖNYV

VESZÉLYES ÁRU ÉVKÖNYV VESZÉLYES ÁRU ÉVKÖNYV 2011 MAGYARORSZÁG Készült: A Biztonsági Tanácsadók Nemzetközi Szakmai Egyesülete szakértői szerkesztésében 2012. TARTALOMJEGYZÉK oldal Bevezető, Tartalomjegyzék 5-16 I. JOGSZABÁLYI

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

IT Szolgáltatás Menedzsment az oktatási szektorban - 90 nap alatt költséghatékonyan

IT Szolgáltatás Menedzsment az oktatási szektorban - 90 nap alatt költséghatékonyan IT Szolgáltatás Menedzsment az oktatási szektorban - 90 nap alatt költséghatékonyan Bácsi Zoltán Bedecs Szilárd Napirend Közép Európai Egyetem (CEU) bemutatása IT stratégia kialakítása Változás előtt Termék

Részletesebben

A Pályázati és Innovációs Központ tevékenységei 2014. évtől. Soltész-Lipcsik Melinda Pályázati és Innovációs Központ

A Pályázati és Innovációs Központ tevékenységei 2014. évtől. Soltész-Lipcsik Melinda Pályázati és Innovációs Központ A Pályázati és Innovációs Központ tevékenységei 2014. évtől Soltész-Lipcsik Melinda Pályázati és Innovációs Központ Helyzetfelmérés Az elmúlt két hónap tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy erőforrás

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A VÁROSELLÁTÁS KOMPLEX LOGISZTIKAI PROBLÉMÁI CITY LOGISZTIKA

A VÁROSELLÁTÁS KOMPLEX LOGISZTIKAI PROBLÉMÁI CITY LOGISZTIKA A VÁROSELLÁTÁS KOMPLEX LOGISZTIKAI PROBLÉMÁI CITY LOGISZTIKA MKTLSZ workshop Kalocsa, 2011.05.18. Bakos András PhD hallgató Foltin Szilvia hallgató Tulajdonképpen mi is az a city-logisztika? Hol hibáztunk

Részletesebben

RADIOKATÍV SUGÁRFORRÁSOK SZÁLLÍTÁSÁNAK BIZTONSÁGI FELTÉTELEI

RADIOKATÍV SUGÁRFORRÁSOK SZÁLLÍTÁSÁNAK BIZTONSÁGI FELTÉTELEI RADIOKATÍV SUGÁRFORRÁSOK SZÁLLÍTÁSÁNAK BIZTONSÁGI FELTÉTELEI Povázsai Sándor r. alezredes Országos Rendőr-főkapitányság Budapest, 2010. 09. 21-22. Rövid áttekintés Jogi szabályozás helyzete Engedélyezési

Részletesebben

Nemzeti Közlekedési Hatóság

Nemzeti Közlekedési Hatóság NEMZETI KÖZLEKEDÉSI NAPOK SIÓFOK 2014 Nemzeti Közlekedési Hatóság Az NKH feladatai és szerepe a magyar víziközlekedés fejlesztésében, különös tekintettel a Folyami Információs Szolgáltatások működtetésére

Részletesebben

Intelligens közlekedési rendszer alkalmazásokkal a közlekedésbiztonság javításáért

Intelligens közlekedési rendszer alkalmazásokkal a közlekedésbiztonság javításáért Új évtized, új kihívások a közlekedésbiztonságban közúti közlekedésbiztonsági konferencia Intelligens közlekedési rendszer alkalmazásokkal a közlekedésbiztonság javításáért Szűcs Lajos elnök ITS Hungary

Részletesebben

Logisztikai. ellátási lánc teljes integrálására. Logisztikai szolgáltatók integrációja. B2B hálózatokhoz a FLUID-WIN projektben.

Logisztikai. ellátási lánc teljes integrálására. Logisztikai szolgáltatók integrációja. B2B hálózatokhoz a FLUID-WIN projektben. Logisztikai szolgáltatók integrációja B2B hálózatokhoz a FLUID-WIN projektben Külső logisztikai szolgáltatók integrációja interdiszciplináris web-alapú platformon The logistic domai under the 6th Fram

Részletesebben

ALAGÚT TECHNIKUS munkakörbe

ALAGÚT TECHNIKUS munkakörbe A, Szekszárd-Bóly-Pécs üzemeltetésére alakult külföldi tulajdonú ALAGÚT TECHNIKUS Az üzemmérnökségen és az autópályán található alagutakban telepített biztonságtechnikai és forgalomszabályozási rendszer,

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ térsége komplex gazdaságfejlesztési program Előadás: Kálnoki Kis Sándor 2008. május 14. ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ EURÓPÁBAN : Stratégiai pont az új j Európában 1 : Straté Stratégiai pont az új Euró

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Az elektronikus közszolgáltatások informatikai biztonságának jogi szabályozása

Az elektronikus közszolgáltatások informatikai biztonságának jogi szabályozása Az elektronikus közszolgáltatások informatikai biztonságának jogi szabályozása Dr. Dedinszky Ferenc kormány-főtanácsadó Informatikai biztonsági felügyelő Miniszterelnöki Hivatal Infokommunikációs Államtitkárság

Részletesebben

ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton

ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton Nagy Ádám forgalomszabályozási mérnök ÁAK Zrt. 2013.06.26. ITS alkalmazása a stratégiai célok elérése érdekében Közlekedésbiztonság növelése Forgalom

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Kerékpáros program és jövőkép, a projekt általános bemutatása

Kerékpáros program és jövőkép, a projekt általános bemutatása Kerékpáros program és jövőkép, a projekt általános bemutatása Berencsi Miklós osztályvezető KKK Budapest, 2014. december 2. A PROJEKT ALKOTÓELEMEI Tervezés KENYI Döntéselőkészítés EuroVelo 6 (Rajka-Bp.

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

Az EasyWayII projekt

Az EasyWayII projekt Az EasyWayII projekt fővárosi eredményei Varga Attila forgalomtechnikai igazgató BKK Közút Zrt. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ITS Hungary Egyesület EasyWay Workshop Az EWII projekt keretei Előkészítési

Részletesebben

Mintacím szerkesztése

Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) bemutatása Budapest, 2012. május 16. Az Mintacím OHÜ külső szerkesztése működési modellje Nemzetgazdasági

Részletesebben

ITS fejlesztések Pécs közösségi közlekedésében

ITS fejlesztések Pécs közösségi közlekedésében 1 Pécs, 2013. május 23. ITS fejlesztések Pécs közösségi közlekedésében 1 / Tartalom Az előadás során érintett témakörök: 1. Az ITS Master Plan szerepe a városoknál 2. BRT Bus Rapid Transit, közösségi közlekedés

Részletesebben

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40938-10/2008. CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról Előterjesztő:

Részletesebben

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András Közlekedési hálózatok Összeállította: Sallai András Korridorok Közlekedési folyosó fogalom Modális közlekedési csatorna Egy fajta közlekedési csatorna fogalom Dimodális Két fajta közlekedési csatorna Közúti

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag E l ő t e r j e s z t é s (közigazgatási egyeztetés anyaga) a Bernben 1980. május 9-én kelt, Nemzetközi Vasúti Fuvarozási

Részletesebben

A Bizottság jelentése a makroregionális stratégiák hozzáadott értékéről

A Bizottság jelentése a makroregionális stratégiák hozzáadott értékéről . A Bizottság jelentése a makroregionális stratégiák hozzáadott értékéről A makroregionális stratégia célja új projektek és kezdeményezések mozgósítása, amelyek megteremtik a közös felelősség érzését.

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Legyen a Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület

Legyen a Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület Legyen a Balaton Európa legbiztonságosabb tava Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület A vízbiztonság komplex kezelésének alapelvei Jogszabályok alapján működő Az együttműködő szervezetek szakmailag

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER../../BM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011....-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE

AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE Minta projekt a gördülékenyebb együttműködés reményében 1. Intézményközi Információs Rendszer Adatkommunikációs központ Elektronikusan elérhető tájékoztató és adatszolgáltató

Részletesebben

A TransWaste projekt bemutatása

A TransWaste projekt bemutatása A TransWaste projekt bemutatása TransWaste A projekt a CENTRAL EUROPE Program keretén belül kerül megvalósításra és az ERDF (European Regional Development Fund) által támogatott A programról részletesen:

Részletesebben

Tájékoztatási és nyilvánossági előírások Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2009 2014 es időszaka

Tájékoztatási és nyilvánossági előírások Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2009 2014 es időszaka Tájékoztatási és nyilvánossági előírások Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2009 2014 es időszaka 1. Cél A Nemzeti Kapcsolattartó, a Program Operátorok és a Projektgazdák valamennyi tájékoztatást

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013 Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet Ocskay Gyula CESCI 2013 1. A CESCI rövid bemutatása 2. Az integrált területi beruházások 2014 után 3. A vállalkozási-logisztikai övezet 1. A CESCI rövid

Részletesebben

20 éves Szombathely város térinformatikai rendszere

20 éves Szombathely város térinformatikai rendszere 20 éves Szombathely város térinformatikai rendszere Keringer Zsolt Irodavezető E-mail: keringer@szombathely.hu Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Első lépések Döntés a Digitális Földmérési alaptérkép

Részletesebben

Vízügyi hatósági feladatok a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél

Vízügyi hatósági feladatok a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél Vízügyi hatósági feladatok a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél 2014. november 7. Dr. Mógor Judit tű. ezredes főosztályvezető Az előadás tartalma - Integrált katasztrófavédelmi hatóság - A vízügyi és

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

innovációra és nemzetközi együttműködések

innovációra és nemzetközi együttműködések Tények és adatok Alapítás 1993 Tulajdonosok 100%-ban magyar tulajdonosi kör Éves forgalom 300 millió Forint C é g p r o fi l A 1993-ban alapított vállalkozás, fő profilja üzleti informatikai megoldások

Részletesebben

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály A nagyvállalatok energetikai audit kötelezettsége Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Az EU energiahatékonysági szabályozása 1. 2. 3. 2010/30/EU irányelv az energia címkézésről 2010/31/EU

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2013. szeptember 18. Dr. Pavlek Tünde

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter

Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter Balaton Európa legbiztonságosabb tava Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület Vízbiztonság Tájékoztatás Oktatás képzés Prevenció Riasztás Segélyhívás fogadása Bevetés irányítás Parti mentőőr

Részletesebben

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra Veszélyes árúk közúti szállításának ellenőrzése 28-ban A veszélyes áruk szállítása jelentőségének növekedésével, összetett kockázati viszonyaival évek óta egyre preferáltabbá válik az Európai Uniós és

Részletesebben

Városi tömegközlekedés és utastájékoztatás szoftver támogatása

Városi tömegközlekedés és utastájékoztatás szoftver támogatása Városi tömegközlekedés és utastájékoztatás szoftver támogatása 1. Általános célkitűzések: A kisvárosi helyi tömegközlekedés igényeit maximálisan kielégítő hardver és szoftver környezet létrehozása. A struktúra

Részletesebben

MÓDOSÍTÁS: 4-16. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2013/0303(COD) 15.1.2014. Jelentéstervezet Corien Wortmann-Kool (PE522.941v01-00)

MÓDOSÍTÁS: 4-16. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2013/0303(COD) 15.1.2014. Jelentéstervezet Corien Wortmann-Kool (PE522.941v01-00) EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság 15.1.2014 2013/0303(COD) MÓDOSÍTÁS: 4-16 Jelentéstervezet Corien Wortmann-Kool (PE522.941v01-00) a belvízi hajózás fejlesztését szolgáló

Részletesebben

A civil vízimentés múltja, jelene és jövője a Balatonon

A civil vízimentés múltja, jelene és jövője a Balatonon A civil vízimentés múltja, jelene és jövője a Balatonon Előadó: Bagyó Sándor a VMSZ elnöke A kezdetek 1988 Keszthely: A Magyar Vöröskereszt Zala Megyei szervezetének keretein belül Alapítók: vitorlázók,

Részletesebben

PTE ÁJK Pályázati Szabályzata

PTE ÁJK Pályázati Szabályzata PTE ÁJK Pályázati Szabályzata 1. A PTE ÁJK Pályázati Szabályzatának (továbbiakban: Szabályzat) célja összhangban a PTE pályázati rendjéről szóló 4/2007.sz. Rektori Utasítással a PTE ÁJK pályázati aktivitásának

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 2. Előadás A beszerzési logisztika alapjai Beszerzési logisztika feladata/1 a termeléshez szükséges: alapanyagok

Részletesebben

A gazdasági és közlekedési miniszter. /2006. ( ) GKM rendelete. a víziközlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet módosításáról

A gazdasági és közlekedési miniszter. /2006. ( ) GKM rendelete. a víziközlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet módosításáról A gazdasági és közlekedési miniszter /2006. ( ) GKM rendelete a víziközlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet módosításáról Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló (jogszabály-módosítások

Részletesebben

Prof. Dr. Varga Mihály. Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C

Prof. Dr. Varga Mihály. Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C Prof. Dr. Varga Mihály Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C DUÁLIS KÉPZÉS A MŰSZAKI FELSŐOKTATÁSBAN szakmai fórum Felsőoktatási Centrum Zalaegerszeg,

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. és az ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG. között

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. és az ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG. között Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Szám:1068-1/2011/alt. OKF Országos Polgárőr Szövetség Szám: 544-2/2011 OPSZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS a BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

INFOKOMMUNIKÁCI STRATÉGI. Budapest, 2004. május 26 Philippovich Ákos philippovich@t-online.hu +36 30 555 4 666

INFOKOMMUNIKÁCI STRATÉGI. Budapest, 2004. május 26 Philippovich Ákos philippovich@t-online.hu +36 30 555 4 666 INFOKOMMUNIKÁCI CIÓS STRATÉGI GIÁK Budapest, 2004. május 26 Philippovich Ákos philippovich@t-online.hu +36 30 555 4 666 Miről l szól l a stratégia gia 1. A térség gazdasági erősítése 2. A lakosság közérzetének

Részletesebben