Dr. Bárdos Helga, Dr. Balázs Margit, Dr. Pocsai Zsuzsa, Dr. Szűcs Sándor, Dr. Legoza József, Dr. Ádám Balázs

Átírás

1 A tárgy neve: Tantárgyfelelős: A tárgy oktatója: Óraszám/hét: Kreditszám: 2 Számonkérés módja: kollokvium írásbeli Környezetegészségtan Dr. Bárdos Helga Dr. Bárdos Helga, Dr. Balázs Margit, Dr. Pocsai Zsuzsa, Dr. Szűcs Sándor, Dr. Legoza József, Dr. Ádám Balázs 1+1 óra/hét Rövid tematika az ajánlott irodalommal A tantárgy oktatásának célja: A tantárgy oktatásának célja a természetes és mesterséges környezeti elemek, illetve környezeti kóroki tényezők (víz, levegő, talaj, élelmiszerek, sugárzások; lakó- és munkahelyi kóroki tényezők) emberi egészségre kifejtett hatásainak, az expozíciós utaknak, és az előidézett betegségek patomechanizmusainak ismertetése, a környezeti betegségek etiológiájának részletes tárgyalása. A tantárgy tematikája: Bevezetés a környezetegészségtanba, a környezetegészségtan tárgya, módszerei; elsődleges, másodlagos és harmadlagos prevenció. Az emberi szervezet védekezése a környezeti expozíciók ellen. Expozíciós utak, behatolási kapuk; a lokális, metabolikus és immunvédekezés legfontosabb mechanizmusai. A levegő, víz és talaj, illetve az élelmiszerek jellemző természetes és antropogén szennyeződései, azok forrásai és a legfontosabb humán expozíciós utak. A környezeti kóroki tényezők emberi egészségre gyakorolt akut, krónikus és speciális (késői) toxikus hatásai, a patomechanizmus és a toxikokinetikai jellemzők tárgyalása. A sugárexpozíció, valamint a lakó- és munkahelyi környezet speciális környezetegészségtani vonatkozásai. Egészségkárosító anyagok a környezetünkben. A környezeti expozíciók mértékének becslése (környezeti és biológiai monitorozás), környezeti határértékek fajtái és megállapításuk mechanizmusa. Környezet-epidemiológiai vizsgálómódszerek, kockázatbecslés, -kezelés és -kommunikáció. Környezet-epidemiológiai esettanulmányok megbeszélése. Környezet-egészségtannal kapcsolatos információk elérési lehetőségei, fontosabb adatbázisok. Az ajánlott irodalom: Kertai P. 1999: A környezet szerepe a betegségek kórfejlődésében és a megelőzés lehetőségei. In: Kertai Pál. Megelőző orvostan (A népegészségügy elméleti alapjai). Medicina Könyvkiadó, Budapest Dési I. (szerk.) 1995: Népegészségtan. Semmelweis Kiadó, Budapest Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Iskola 2001: Foglalkozás-egészségtan. Hallgatói kézikönyv, Debrecen Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Iskola 2001: Környezeti toxikológia. Hallgatói kézikönyv, Debrecen Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Iskola 2001: Sugáregészségtan. Hallgatói kézikönyv, Debrecen Koren H, Bisesi M 1996: Handbook of Environmental Health and Safety. Principles and Practices. Lewis Publishers, London

2 A tárgy részletes tematikája heti bontásban 1. hét: A környezetegészségtan tárgya, módszerei. Az elsődleges, másodlagos és harmadlagos prevenció A környezetegészségtan tárgya, története Környezeti kölcsönhatások A környezetegészségtan aktuális problémái (népesedés, ivóvíz- és élelmiszer ellátás, a biodiverzitás csökkenése) A környezetszennyezés hatásai, veszélyei, környezeti katasztrófák A megelőzés szintjei Az egészségfejlesztés fő cselekvési területei, az egészség védelmében tett lépések 2. hét: Az emberi szervezet védekezése a környezeti expozíciók ellen A környezeti expozíciók szervezetre gyakorolt hatásai (akut/krónikus, lokális/szisztémás) Speciális (késői) toxikus hatások (allergiás, embriotoxikus/teratogén, mutagén, karcinogén) Dózis-hatás összefüggések (determinisztikus és sztochasztikus hatások) A toxicitást befolyásoló tényezők Környezeti kémiai anyagok sorsa a szervezetben Behatolási kapuk A bőr védekező mechanizmusai A légzőrendszer védekező mechanizmusai A tápcsatorna védekező mechanizmusai Metabolizmus (I. és II. fázisú reakciók) Toxikus detoxifikáció (metabolikus aktiváció) Immunológiai mechanizmusok 3. hét: A levegőszennyeződés hatása az emberi egészségre A légszennyezés, mint globális probléma (fő okai és hatásai) Légszennyezési esetek, jelentősebb ködkatasztrófák Szennyező források (természetes és mesterséges) A légszennyezők útja, koncentrációjukat befolyásoló tényezők London típusú szmog Los-Angeles típusú szmog Szmogok egészségkárosító hatásai Fő légszennyező anyagok és azok csoportosítása A légszennyezők krónikus expozíciójának hatásai Levegőben szuszpendált részecskék Szén-monoxid Kén-dioxid Nitrogén-oxidok Ózon és peroxi-acetil-nitrát (PAN) Illékony szerves vegyületek Nehézfémek (ólom) Beltéri légszennyezők A prevenció lehetőségei (egészségügyi és kibocsátási határértékek)

3 4. hét: A vízszennyeződés hatása az emberi egészségre Ivóvízfogyasztás Ivóvízforrások és azok minőségét befolyásoló tényezők A vízszennyezés fő forrásai Mikrobiológiai vízszennyezők egészségkárosító hatásai Baktériumok (tífusz, kolera, dizentéria) Vírusok (Poliomyelitis, Hepatitis A, E, Coxsackie A, E) Protozoon fertőzések (Giardiasis, amőbás dizentéria) Kémiai vízszennyezők egészségkárosító hatásai Fémek (Fe, Mg, Pb, Cd, Hg, Cr, Ni, As), az ivóvíz arzénszennyezettségének problémája Magyarországon Szerves vegyületek (klórozott-, aromás szénhidrogének, detergensek) Klórozási melléktermékek (trihalometánok) Ionok (ammónium, nitrát, nitrit, fluorid) Alga toxinok Az ivóvíz által okozott betegségek megelőzése 5. hét: A talajszennyeződés hatása az emberi egészségre A talajszennyezés problémái Fő talajszennyező anyagok és azok csoportosítása Szervetlen szennyezők (fluor, arzén, ólom) Szerves szennyezők Műtrágya felhasználás, a nitrogén és foszfor egészség- és környezetkárosító hatásai Peszticid felhasználás, a fő típusok egészségkárosító hatásai Klórozott szénhidrogének (DDT) Szerves foszforsav-észterek Karbamátok Különösen veszélyes szerves talajszennyezők Poliklórozott bifenilek (PCB) Poliklórozott dibenzodioxinok és dibenzofuránok(pcdd, PCDF dioxinok) Mikrobiológiai szennyezők Baktériumok (pl. Salmonellák, Mycobaktériumok, Clostridiumok) Paraziták (protozoonok és férgek) Talajszennyezés Magyarországon A Magyarországon képződő szilárd hulladék jellemzői Az Európai Unió hulladékgazdálkodásának alapelvei, feladatok Magyarországon a hulladékgazdálkodásban

4 6. hét: Az élelmiszerekben előforduló káros anyagok hatása az emberi egészségre Élelmiszer-szennyezés forrásai Az élelmiszerek által okozott megbetegedések előfordulása Élelmiszer eredetű egészségkárosodás (élelmiszer-fertőzés, -mérgezés), kóros reakciók ételfogyasztás után Élelmiszerek okozta megbetegedéseket leggyakrabban előidéző ételek Élelmiszer-mérgezések Természetes tartalomként előforduló mérgező anyagok (pl. gombamérgek, mikotoxinok) Élelmiszer adalékanyagok felhasználása (tartósító szerek, antioxidánsok, színezékek, élvezeti értéket növelő anyagok) Élelmiszerek termelése, feldolgozása, tárolása, csomagolása közben történő szennyeződés (pl. fémek, detergensek, peszticidek, hormonok, antibiotikumok) Élelmiszer-fertőzések Baktériumok (pl. Salmonellák, Clostridiumok, Campylobacterek, Yershiniák, E. coli) Vírusok (Hepatitis A, Rota vírus, Norwalk vírus) Paraziták és protozoonok (pl. Trichinella spiralis, Entamoeba histolytica) Az élelmiszer-fertőzések útjai Az utóbbi években bejelentett élelmiszer eredetű heveny megbetegedések és halálozások jellemzői Magyarországon Élelmiszer-mérgezések és -fertőzések megelőzése 7. hét: A sugárexpozíció hatása az emberi szervezetre Az elektromágneses spektrum, ionizáló és nem ionizáló sugárzások A sugárterhelés forrásai Sugárhatást befolyásoló tényezők, dózisegységek, emberi szövetek sugárérzékenysége Az ionizáló sugárzások hatásmechanizmusa, direkt és indirekt hatás Determinisztikus sugárhatások Sztochasztikus sugárhatások, genotoxikus, mutagén és karcinogén hatás Sugárexpozíciós esetek (Hirosima, Csernobil) Nem ionizáló sugárzások biológiai hatásai (pl. hőhatás) Rádiófrekvenciás sugárzások (RF) és elektromágneses mezők (EMF) hatásával kapcsolatos aggodalmak és tények (epidemiológiai és kísérletes tanulmányok eredményei) 8. hét: A lakóhelyi környezet hatása az emberi egészségre A település-egészségtan tárgya Településformák és -szerkezetek Városiasodás Települési ártalmak (falusi és városi) Városi klíma, az épületek mikroklímája Városi zaj forrásai, egészségkárosító hatások Kül- és beltéri légszennyezés A magyarországi települések vízellátásának, szennyvíz- és szilárdhulladék kezelésének problémái az Európai Uniós szabályzás tükrében Várostervezés

5 9. hét: A munkahelyi környezet hatása az emberi egészségre A munkaegészségtan tárgya, foglalkozás-egészségtan és munkahigiéné Foglalkozási betegségek kritériumai és fő csoportjai Munkahelyi kóroki tényezők Munkahelyi fizikai kóroki tényezők egészségkárosító hatásai Zaj, vibráció Ionizáló és nem ionizáló munkahelyi sugárzások Hőmérséklet, nyomás Munkahelyi kémiai kóroki tényezők egészségkárosító hatásai Nehézfémek (pl. higany, kadmium, króm, nikkel) Szerves oldószerek (pl. benzol, toluol, xilol) Gázok (ingerlő gázok, egyszerű oxigénhiányt létrehozó és kémiai hatású fojtógázok) Műanyagok (polimerek és monomerek) Peszticidek Porok Foglalkozási daganatok, munkahelyi rákkeltők Munkahelyi biológiai kóroki tényezők Zoonózisok, testváladékkal terjedő fertőző betegségek Munkahelyi mechanikai kóroki tényezők Munkabalesetek, ergonómiai bántalmak Munkahelyi pszicho-szociális kóroki tényezők Képernyős munka Sick building szindróma Foglalkozási betegségek megelőzése 10. hét: Emberi egészségre veszélyes anyagok a környezetünkben (referáló) A hallgatóknak előzetesen kiadott, a környezetben fellelhető veszélyes anyagok toxikológiai jellemzését tartalmazó olvasmányok megbeszélése, melynek keretében a hallgatók önállóan értelmezik az adott kockázati tényezővel kapcsolatos környezetegészségügyi problémát A megbeszélés tárgyát képző ártalmak: ólom, radon, azbeszt, nitrát/nitrit, policiklusos aromás szénhidrogének, poliklórozott bifenilek és dioxinok 11. hét: A környezeti expozíciók mértékének becslése (környezeti és biológiai monitorozás) Toxikológiai alapfogalmak (toxikokinetika, toxikodinámia) Dózisok, a biztonságos dózis küszöbértéke Kémiai anyagok interakciói A toxikológia alkalmazásai Veszély és kockázat, a kémiai anyagok veszélyességének osztályozása Környezeti monitorozás Biológiai monitorozás, biomarkerek Foglalkozás-egészségügyi munkalégtér határértékek és biológiai expozíciós mutatók Levegő- és ivóvízminőség monitorozás, monitorhálózat telepítése, működése Légszennyező anyagok és ivóvízminőséget jellemző paraméterek határértékei

6 12. hét: Környezet-epidemiológia, kockázatbecslés Szennyező anyagok források és hatásaik kapcsolata Környezeti helyzetelemzés, értékelés folyamata A környezet-epidemiológia módszerei és alkalmazása Epidemiológiai alapfogalmak A környezeti kockázatbecslés folyamata (veszély azonosítása, dózis-hatás elemzés, expozíció meghatározása/becslése, kockázat jellemzése) Kockázatkezelés (megengedhető kockázat kiszámítása, az expozíció csökkentése, az expozíció és az egészségkárosító hatás monitorozása) Kockázatközlés (a kockázat kifejezése, kockázat-érzet, ijedtségi tényezők, média faktorok) 13. hét: Környezet-epidemiológiai esettanulmányok (referáló) A hallgatóknak előzetesen kiadott, ismert környezeti expozíciós esetek leírását tartalmazó olvasmányok megbeszélése, melynek keretében a hallgatók önállóan értelmezik az esetekkel kapcsolatos környezetegészségügyi problémát, mulasztásokat és a megelőzés lehetőségeit A megbeszélés tárgyát képző esettanulmányok: Londoni köd, Yokkaichi asztma, Yusho betegség, Porphyria cutanea tarda, a Seveso-i és a Bophal-i kémiai katasztrófa 14. hét: Környezetegészségügyi adatbázisok, információs lehetőségek A környezetegészségügyi információs rendszerek haszna A környezetegészségügy története, jelentős nemzetközi konferenciák és programok (pl.) WHO Egészséget Mindenkinek Frankfurti Karta Rio de Janeiro-i "Környezet és Fejlődés" Világkonferencia, Agenda 21 Helsinki Konferencia, Európai Környezetegészségügyi Akcióterv Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram (NEKAP) céljai, stratégiája A környezeti tényezők monitorozásának intézményi háttere, a monitorozás folyamata Adatgyűjtés, adatszerkezet Adatfeldolgozás, feladat meghatározás Vizsgálati paraméterek kiválasztása Az eredmények hasznosítása Környezetvédelmi Szakmai Információs Rendszer felépítése, működése A környezetegészségügyi adatok feldolgozása, térinformatika