A PROJEKTET FINANSZÍROZTA:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A PROJEKTET FINANSZÍROZTA:"

Átírás

1

2 INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER A FENNTARTHATÓ TURIZMUS ÉRDEKÉBEN A kiadványt készítette: Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. ELTE TTK Regionális Földrajzi Tanszék Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége Geonardo Környezetvédelmi, Térinformatikai és Regionális Projektfejlesztő Kft. A PROJEKTET FINANSZÍROZTA: A LIFE-III KÖZÖSSÉGI PROGRAM 1

3 BALATON PROJEKT Tartalomjegyzék I. BEVEZETÉS 4 II. VÉGFELHASZNÁLÓI IGÉNYFELMÉRÉS (TASK 2) 7 II.1 Összefoglaló... 7 II.2 English Summary: End-Users Requements Specification II.3 Bevezető II.4 A Régió Vázlatos Bemutatása II.4.1 Balaton kialakulása - kutatásának története II.4.2 Építészeti, kultúrtörténeti és tájképi értékek II.5 Vizsgálati Módszerek II.6 Végfelhasználók II.6.1 Kül-, és belföldi turisták II.6.2 A régió helyi társadalma II.7 Az Eredmények Összegzése II.7.1 Természeti-környezeti fenntarthatóság II.7.2 Térséglehatárolási problémák a régióban II.7.3 Adatszolgáltatási anomáliák és információhiány II.7.4 Mélyen és sokrétűen strukturált, multikulturális helyi társadalom és érdekviszonyok II.7.5 Területi identitás, avagy a régió tartalékai II.7.6 Hogyan tovább? Intézményfejlesztés szükségessége III. KÖRNYEZETI ÁLLAPOTFELMÉRÉS ÉS TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS (TASK 3) 35 III.1 Összefoglaló III.2 English Summary: Gis Database III.3 Térinformatikai Adatbázis III.4 A Balaton régió környezet-állapota III.4.1 Bevezetés III.4.2 A Balaton Régió természetföldrajzi adottságai III.4.3 Környezetterhelés III Települések környezetterhelése 51 III A közlekedés környezetterhelése 55 III Az idegenforgalom környezetterhelése 59 III Gazdálkodási tevékenységek környezetterhelése 59 III.4.4 Környezeti elemek állapota III Vízminőség 61 III Levegőminőség 69 III Talaj 70 III Ökoszisztémák 76 III.4.5 Környezeti hatások III.5 Felhasznált Irodalom IV. TÁRSADALMI-GAZDASÁGI ÁLLAPOTFELMÉRÉS A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZETBEN (TASK 4) 81 2

4 INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER A FENNTARTHATÓ TURIZMUS ÉRDEKÉBEN IV.1 Összefoglaló IV.2 English Summery: Social and ecenomic survey in the Balaton Region IV.3 A társadalmi-gazdasági állapotfelméréssel foglalkozó munkarész célja IV.4 A felmérés során alkalmazott módszerek IV.5 Eredmények IV.5.1 A gazdasági tényezők felmérése IV.5.2 A társadalmi tényezők jellemzése IV.5.3 Elérhetőségi viszonyok IV.5.4 A településhálózat jellegzetességei IV.5.5 A Balaton, mint turisztikai termék IV.5.6 Területi különbségek IV.5.7 A Balaton helyzete és szerepe Magyarországon belül IV.5.8 Kitekintés az Európai Unióba IV.6 Felhasznált Irodalom V. A BALATON RÉGIÓT ÉRINTŐ JELENLEGI ÉS KORÁBBI SZAKPOLITIKÁK, PROGRAMOK ÉS EGYÉB BEAVATKOZÁSOK ÉRTÉKELÉSE (TASK 5) 106 V.1 Összefoglaló V.2 English Summery: Evaluation of former and current policies, programmes and other interventions concerning Balaton Region V.3 Közösségi fejlesztés-tervezés a Balaton Régióban V.3.1 Célok és módszerek V.3.2 A kutatás eredményei VI. A DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER KIALAKÍTÁSA (TASK 6) 123 VI.1 Összefoglaló VI.2 English Summary: Implementation of the Decision Support System VI.3 A DSS, mint szakértői rendszer VI.3.1 Elméleti alapok VI.3.2 A stratégia kialakulása VI.3.3 A döntéshozatal folyamata VI.3.4 A ma elfogadott balatoni jövőkép VI.3.5 Stratégia VI.3.6 Területhasználati elvek a fenntarthatóság és esélyegyenlőség érvényesítésére 146 VII. A TESZT CÉLÚ MONITORING RENDSZER TMR (TASK 7) 150 VII.1 A TMR illeszkedése a LIFE projekthez VII.2 English Summary: The prototype of the monitoring system VII.3 A Teszt célú Monitoring Rendszer felépítése VII.3.1 Kiindulási alapok VII.3.2 A TMR felépítése ÁBRÁK, TÁBLÁZATOK ÉS KÉPEK JEGYZÉKE 175 3

5 BALATON PROJEKT I. BEVEZETÉS A BALATON PROJEKT integrált döntés-előkészítő rendszer megalkotása és bevezetése a fenntartható turizmus elérése érdekében című LIFE-III ENVIRONMENT pályázatot az Európai Unió Környezeti Főigazgatósága (DG ENVIRONMENT) a év során kedvezően bírálta el, így a Balatoni régió fejlesztésére először sikerült közvetlen brüsszeli forrásokból támogatást szerezni. A projekt megvalósítására létrejött négytagú konzorcium célja a fenntartható turizmus irányába mutató fejlesztések végrehajtása, illetve ezen keresztül további uniós támogatások megszerzése volt. A LIFE-III KÖZÖSSÉGI PROGRAM A Közösségi Programok az Európai Unió stratégiai politikáit támogató és az európai együttműködést megvalósítani szándékozó támogatási programok. A Közösségi Programok köre nagyon széles skálát ölel fel, kezdve az oktatás-képzéstől a kutatás-fejlesztésen át, egészen a környezetvédelemig. Minden program egy meghatározott időtartamra szól, az adott időszakra meghatározott költségvetéssel, európai szinten. Az egyes programokban elkülönített támogatásokra a kedvezményezettek általában nyílt pályázati felhívások útján pályázhatnak (esetenként közbeszerzés útján) és pályázataikat az adott program célkitűzései alapján objektív szakmai kritériumok szerint bírálják el. A pályázás feltételrendszere jól átlátható és könnyen kezelhető, a formai követelmények majd minden esetben egyszerűbbek, mint a hazai pályázati rendszerben megszokottak. Ami fontos eleme még ezeknek a programoknak, az a nemzetközi együttműködés, amely szinte minden projektnél alapkövetelmény. A Közösségi Programok fokozatosan nyíltak meg a magyar pályázók előtt, míg a csatlakozást követően a Közösségi Programok teljes köre nyitva áll a magyar pályázók előtt. A LIFE (L Instruments Financiers pour l Environnement) elnevezésű közösségi programot az Európai Unió 1992-ben hozta létre azzal a céllal, hogy a tagországokban (illetve a későbbiek során a társult országokban) megvalósuló innovatív, demonstrációs jellegű környezet- és természetvédelmi projektekhez támogatást nyújtson. A Balaton Projectet a 3. szakasz (LIFE- III) finanszírozta, mely között volt érvényben, 957 millió eurós költségvetéssel. A LIFE három fő tevékenységi területet felölelő horizontális jogi eszközrendszer, amely alapján a környezet és természetvédelem teljes területén igyekszik kifejteni hatását. Prioritásainak meghatározásakor elsősorban az éppen aktuális környezetvédelmi akcióprogramokra támaszkodtak. Magyarország 2001-ben csatlakozott a programhoz. LIFE03ENV/H/ A BALATON PROJEKT Integrált Döntés Támogató rendszer megvalósítása a fenntartható turizmus elérése érdekében a Balatoni régióban A projekt célja egy integrált döntés-előkészítő rendszer kiépítése és bevezetése volt, amely hozzásegíti a Balatoni Régió egészét a fenntartható turizmus eléréséhez. A fenntartható turizmus megvalósítása fontos prioritása az Európai Unió Környezetvédelmi Politikájának, így támogatásban részesülhetnek azon projektek, amelyek a turizmushoz kapcsolódó hatások kivédésére törekedve egy fenntartható rendszer kialakítását célozzák. 4

6 INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER A FENNTARTHATÓ TURIZMUS ÉRDEKÉBEN A projekt előkészítését és a pályázat elkészítését a Geonardo Kft. koordinálta, az ELTE Regionális Földrajzi Tanszéke és a Balatoni Fejlesztési Tanácshoz tartozó Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. közreműködésével. A projekt 2002 őszén került benyújtásra közvetlenül Brüsszelbe, és egy közel 9 hónapos bírálati-szerződéskötési folyamat után 2003 őszén kezdődött el. Időtartama 36 hónap volt. A projekt megvalósítására létrejött konzorcium tagjai a következők: Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht., mint Koordinátor: a Balatoni Fejlesztési Tanácshoz tartozó kht. az anyagi részesedést illetően a legnagyobb résztvevője a projektnek. Tematikus feladatai (végfelhasználói felmérések, vízminőségmonitoring, turista- és forgalomszámláló-rendszer kiépítése) mellé az egész projektet befolyásoló horizontális feladatok is társulnak. Mint a régió egészének fejlesztéséért felelős szervezet része, érdekelt a döntés-támogató rendszer kiépítésében és fenntartásában, illetve a projekt eredményeinek népszerűsítésében is. Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége (BCSZSZ), mint partner. A BCSZSZ egy alulról szerveződő nonprofit szervezet, melynek tagjai között több jelentős Balaton környéki civil szervezet képviselteti magát. Feladatai között szerepel a projekt elfogadtatása a Balatoni régióban, illetve a projekt eredményeinek népszerűsítése. Geonardo Környezetvédelmi, Térinformatikai és Regionális Projektfejlesztő Kft. (GEONARDO), mint partner vesz részt a projektben. A GEONARDO több mint 40 uniós projektben szerepel partnerként vagy koordinátorként, ezzel a legsikeresebbek közé tartozik az egész Európai Uniót tekintve is. Feladatai a projekt adminisztratív és szakmai koordinálása, illetve a térinformatikai rendszer megvalósítása. ELTE TTK Regionális Földrajzi Tanszék (ELTE), mint partner a szociális-gazdasági állapotfelmérések, a korábbi politikák és döntések elemzésének és a döntés-támogató rendszer (Decision Support System, DSS) kiépítésének felelőse (http://geogr.elte.hu/). A projekt elsődleges célja tehát a Balatoni régióban a főként a tömegturizmus által kiváltott környezeti kockázat csökkentése vagy kivédése egy ún. döntés-előkészítő rendszer (DSS: Decision Support System) segítségével. Ennek maximális elérése érdekében a projekt élettartamának 36 hónapja alatt az alábbi 8 munkaszakasz került elvégzésre: 1. Menedzsment: megfelelő koordinációs és menedzsment munka a maximális idő/költség hatékonyság elérése érdekében. Az Unió szigorú elvárásainak megfelelő rendszeres jelentések elkészítése és a partnerek feladatainak összehangolása. 2. Végfelhasználói igényfelmérés: a szükségletek és a követelmények felmérése az összes potenciális felhasználó számára. További cél az összes potenciálisan érintett szervezet/hatóság (helyi lakosok és vállalkozók, a civil szervezetek, és a helyi, valamint országos érdekeltségű környezetvédelmi hatóságok) elérése és bevonása a projekt megvalósításába. 3. Környezeti állapotfelmérés és térinformatikai rendszer (GIS): a térinformatikai adatbázis kifejlesztése, a partnerek és érdeklődők szabad hozzáférésével a következő adatokhoz: ismert és feltételezett potenciális szennyező források, illegális hulladéklerakók, szennyvíz-gazdálkodási adatok, vízminőségi és eutrofizációs mutatók. 5

7 BALATON PROJEKT 4. Szociális-gazdasági elemzések: A fenntartható fejlesztés megalapozása során meg kell figyelni és elemezni a szociális és gazdasági szféra szereplőit. A kapott adatok és információk elengedhetetlen alapjai a monitoring rendszer fejlesztésének és a stratégiai döntéshozó modellnek (DSS). 5. Korábbi politikák és hatásaik elemzése: a DSS kiépítésekor elemzésre kerültek a korábbi döntések és azok régióbeli hatásai; e történések ismeretében pontosabban lehet majd modellezni a jövőbeni döntések várható következményeit. 6. Döntés-előkészítő rendszer (DSS): Döntés-előkészítő rendszer kidolgozása és bevezetése, melynek alapja a korábban kidolgozott térinformatikai rendszer (GIS), felhasználva a környezeti, gazdasági és társadalmi vizsgálatok, valamint folyamatos visszacsatolással a fizikai állapotokat vizsgáló monitoring rendszerek adatait, eredményeit. 7. Monitoring Rendszer: a projekt egyik leglátványosabb eleme a Balatoni régióból mindezidáig hiányzó on-line vízminőség-, turista- és forgalom-monitoring rendszer telepítése volt. Segítségével pontos információk kaphatók a szezonális turizmus szélsőségeiből adódó környezeti terhelésről. A modell magában foglal egy turistaszámláló és egy forgalomszámláló rendszert, továbbá egy vízminőség monitoring rendszert. A szimulációs program segítségével a kapott adatokból következtetéseket vonhatunk le a Balaton Régió egész területére vonatkozóan a bekövetkező környezeti változásokról, valamint modellezhetjük a különböző szélsőséges eseteket, haváriákat is. 8. Információáramlás Disszemináció: A projekt fontos eleme a társadalmi tudatosság formálása, illetve a projekthez kapcsolódó információk, eredmények széleskörű közzététele, amely egyébként szigorú elvárás az Unió részéről is. A feladatok közé többek között konferenciák, workshopok szervezése, információs brosúrák rendszeres kiadása, saját weboldal működtetése tartozik. A projekt végeredményeképpen létrejött egy átfogó környezeti-gazdasági-társadalmi felméréseken és térinformatikai adatbázison alapuló döntés-előkészítő rendszer és a hozzá kapcsolódó online monitoring rendszer. A célok megvalósításával elérhető a Régióban az összeurópai prioritásként számon tartott fenntartható turizmus. Az alábbiakban részletesen összefoglaljuk az egyes munkaszakaszok során elért eredményeket, illetve elemezzük a jelenlegi és a jövőbeni teendőket. Reméljük, hogy az elért eredmények nagyban hozzá fognak járulni ahhoz, hogy egy élhetőbb és hosszú távon fenntartható Balaton régió alakuljon ki. 6

8 INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER A FENNTARTHATÓ TURIZMUS ÉRDEKÉBEN II. VÉGFELHASZNÁLÓI IGÉNYFELMÉRÉS (TASK 2) II.1 ÖSSZEFOGLALÓ A BALATON PROJEKT integrált döntéstámogató rendszer megalkotása és bevezetése a fenntartható turizmus elérése érdekében című LIFE-III ENVIRONMENT pályázatot az Európai Unió Környezeti Főigazgatósága (DG ENVIRONMENT) a év során kedvezően bírálta el, így a Balatoni Régió fejlesztésére először sikerült közvetlen brüsszeli forrásokból támogatást szerezni. A projekt megvalósítására létrejött négytagú konzorcium célja a fenntartható turizmus irányába mutató fejlesztések végrehajtása, illetve ezen keresztül további uniós támogatások megszerzése. Konszenzusos megítélésű, hogy a jelentős rekreációs térségek sikerességének, innovációjának alapvető feltétele a turisztikai felületen is hasznosuló térség természeti-környezeti, kultúrtörténeti értékeinek megőrzése. Ma már elterjedt az a felfogás és elemzői szemlélet is, amely a társadalom egészének, vagy egy valamilyen módon behatárolt szeletének termelőfogyasztó tevékenységét a rendelkezésre álló erőforrások újratermelhetőségének figyelembe vételével, a fenntarthatóság kritériumait is szem előtt tartva jár el. A rendelkezésre álló javak szűkösségének felismerése vezetett oda, hogy jobban odafigyelünk az energia és anyagfelhasználás ésszerű mértékére, mint ahogy arra is, hogy tevékenységünk nyomán ne tegyünk helyrehozhatatlan károkat a bennünket körülvevő természeti környezeti értékekben. Ma már tulajdonképpen elfogadott, hogy mindeközben egyebek mellett a turizmus innovációjához (ezen belül a környezet- és természetvédelemhez is, de még az egyéb szükséges tárgyi és szociális infrastrukturális javak működtetéséhez) elengedhetetlenül szükséges emberi közösségek és intézmények szociológiai minőségének (megfelelő korszerkezetének, iskolázottságának, képzettségének) megőrzésére, javítására, fenntarthatóságára is odafigyeljünk. A projekt végeredményeképpen ennek megfelelően létrejött egy átfogó környezeti-gazdaságitársadalmi felméréseken és térinformatikai adatbázison alapuló döntés-előkészítő rendszer és a hozzá kapcsolódó online monitoring rendszer. A célok megvalósításával elérhető a régióban az összeurópai prioritásként számon tartott fenntartható turizmus. A szakirodalom szerint 1 a fenntarthatósági elemzésekkor a helyzetértékelésnek 3 fő kérdéskört kellett megcéloznia: Problémákat, amelyek a helyi, globális ökoszisztémában, a helyi és globális gazdaságban illetve közösségben jelennek meg. 1 Bodorkós B.-Pataki Gy.-Vári A.: A társadalmi fenntarthatóság mérése Módszertani tanulmány, kézirat 7

9 BALATON PROJEKT Az ökoszisztémában, a gazdaságban, a közösségben bekövetkezett változások nyomonkövetését: pl. rövid-, és hosszútávú hatások, reverzibilis-irreverzibilis folyamatok feltérképezése. Az egyes intézkedések hatását, mértékét. A LIFE Balaton Projekt későbbi munkafázisainak (Task ) előkészítésekor ezen szempontokra, kérdéskörökre egyidejű tekintettel szerkesztettük meg a Task-2 (Végfelhasználói igények felmérése) feladatainál a vizsgálat alá vont szereplők körét, s határoztuk meg a kutatási tematikát. A nemzetközi szakirodalomban ötféle, többé-kevésbé elkülöníthető modell jelenik meg a fenntarthatósági helyzetértékelésekre vonatkozóan. Az első kettő rész-rendszerekre vonatkozó modellt jelenít meg, míg az utóbbi három teljes-rendszer modell, a rendszer minden aspektusát igyekszik megragadni Közgazdaságtani modellek A közgazdaságtani modellek, melyek alapvetően input-output modellek. 2. A stress and response modellek A modell a stressz-generáló emberi tevékenységek és a természeti, illetve társadalmi környezetben bekövetkezett változások között okozati kapcsolatot állít fel. A 4 fő kategóriát tartalmazó modell stresszt okozó tevékenységek, környezeti stressz, a környezet válasza, a közösségi és egyéni emberi válaszok azt feltételezi, hogy megfelelő válaszokkal a hatásokat mérsékelni lehet, vagy akár meg is lehet előzni 3. A háromkomponens modellek A fenntartható fejlődés szakirodalmában ezek a leggyakoribb, legközkedveltebb modellek. Nincs egyetértés abban, hogy mi is értendő bele ebbe a három komponensbe, vagyis a társadalmi, gazdasági és környezeti dimenziókba. 4. Multiple capital modellek A multiple capital típusú modellek különválasztják noha egymással nyilvánvalóan összefüggenek az életminőség négy dimenzióját, a négyféle tőkét: az emberi (humán) tőkét, a társadalmi tőkét, az ember alkotta tőkét és a természeti tőkét. 5. Az összekapcsolt, emberi jólét/ökoszisztéma jólét modell Ezt a modellt azzal a céllal fejlesztették ki, hogy az emberi jólét és az ökoszisztéma jóléte együttes megőrzésének a céljához járuljon hozzá. Munkánk során magunk a 3. és a 4. pontban megjelölt modellek keverékét favorizáltuk, ill. ezek vizsgált térségre adaptált változatát tartottuk szem előtt. 3 2 Vö.:Bodorkós B.-Pataki Gy.-Vári A.: A társadalmi fenntarthatóság mérése Módszertani tanulmány, kézirat 3 Oláh, M.: Egy rendhagyó régió rendhagyó társadalmáról. Comitatus, júliusaugusztus, pp

10 INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER A FENNTARTHATÓ TURIZMUS ÉRDEKÉBEN A balatoni turizmus fenntartásában érdekeltek körét definiálva egy igen összetett, sokrétű, egymással többféle kapcsolatban levő, gyakran egymással ellenérdekelt, többszereplős társadalmi halmazokat találunk. A projekt ezen részfeladatának teljesítésekor a térségbe érkező kül-és belföldi turisták mellet a régió helyi társadalmának (ezen belül az állandó, valamint az ingatlantulajdonnal szintén rendelkező bel-és külföldi állampolgárságú ideiglenes lakosok, a civil szervezetek (NGO-k), a mikro-, kis-, és középvállalkozások, az önkormányzatok, a regionális és a központi kormányzati területpolitikai tényezők érintettségének, érdekeltségeinek, szempontjainak, igényeinek megjelenítésével foglalkozunk. A Task-2-ben megvalósuló feladat az imént leírt térségben megvalósuló balatoni turizmus fenntartható fejlesztésében potenciálisan érdekelt és érintett társadalmi tényezők projekt megvalósításába történő bevonása, valamint szükségleteik és igényeik felmérése, ezek módszeres elemzése. A fenti meggondolásból a projekt vonatkozó munkaszakaszainak elkészítése során a térség fejlesztésének fenntarthatóságát végig ebben a komplex, integrált szemléletben vizsgáltuk, melynek megalapozásához a TASK-2 során készítettünk módszertani megalapozást. A Task-2 elkészítésekor az alábbi tájékozódási, elemzési módszereket vettük igénybe: Vezetői interjúk készítése, ezen belül: igazgatási szakemberek, turisztikai szakértők, politikusok civil szervezetek vezetői Meglévő statisztikai adatbázisok másodelemzései, A térség egészére és frekventált területeire irányuló nagymintájú, reprezentatív összehasonlító szociológiai vizsgálatok, ill. ezek másodelemzései, Esettanulmányok, Terepkutatás, Konferenciák, work-shopok, ezek résztvevőinek kérdőíves véleményvizsgálata, Jogszabályelemzés A végfelhasználói igényfelmérés eredményei által felvetett közös jellemzők, problémák röviden az alábbiakban összegezhetők: mindenek előtt meg kell óvni a régió természeti és épített környezetét, ahol csak lehet, javítani kell a környezet minőségén, a fogyó és elöregedő népességből, a csökkenő népességmegtartó erőből adódó problémákat orvosolni kell, növelni kell az állandó népesség turizmusban való érdekeltségét, fokozni kell a régió versenyképességét, a szükséges fejlesztési forrásokat a régió rendelkezésére kell bocsátani, a széttagolt intézményrendszert ahol csak lehet, integrálni kell, különösen a területfejlesztési döntések meghozatalánál, ugyanis csak így biztosítható a közpénzekből megvalósuló fejlesztések hatékonysága, 9

11 BALATON PROJEKT a fejlesztéseken belül prioritást kell élveznie a környezeti értékek ápolásának, és a fejletlen turisztikai infrastruktúra megújításának, ápolni kell a jelentős mértékű és pozítív irányú aktivitást kiváltó regionális identitást, a régió fenntartható fejlesztésében való érdekeltségét tudatosítani kell a döntéshozókban és a térségben érintett elitcsoportok soraiban, hosszú távon érvényt kell szerezni annak a viszonylagos konszenzusra épülő ideának, ami a régió területpolitikai státuszának megváltoztatásával kapcsolatban él a térség helyi társadalmának tudatában, a központi hatalommegosztás és a decentralizáció térnyerésével párhuzamosan csökkenteni kell az érintkező statisztikai-fejlesztési régióknál, és a központi kormányban megfigyelhető ellenérdekeltséget a régió helyi társadalmának önállósodási aspirációitól vezérelt aktivitásával kapcsolatban. A projektindító szerepet is betöltő Task-2 eredményeire alapozva kerültek kidolgozásra a projekt későbbi munkafázisai (Task ). Ezen a munkák egy része párhuzamosan folyt a hazai, területpolitikát, és a projekt által vizsgált térség fejlesztését meghatározó tervezési dokumentumok készítésével (Case study on place-based policies for rural development Lake Balaton, Hungary, Directorate for Public Governance and Territorial Development OECD, 2005, Nemzeti Fejlesztési Terv I). A munkák más része azonban éppen megelőzték azokat (Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció 2005, Országos Területfejlesztési Koncepció 2005, ágazati, és regionális operatív programok , Balaton Régió Fejlesztési Stratégiájának megújítása , MTA KÉP (Környezetállapot értékelő Projekt ), Balatoni Turizmus Fejlesztési Koncepciója és Programja 2005, Balaton Régió Részletes Fejlesztési terve 2006). Így lehetőség volt arra, hogy az eredményeket a partnerségi együttműködések során beépítsük azokba. A projekt eredményei azonban nem csak a fejlesztéspolitikai dokumentumok szintjén, és a konzorciumi tagok körében hasznosultak, hanem jótékony hatást fejtettek ki a térség önkörmányzatainak, gazdálkodó, és civil szervezeteinek munkájában. Részben a projekt eredményeire alapozottan egyre szaporodnak a térségben a civil szervezetek helyi és kistérségi szintű, fejlesztési-környezetvédelmi aktivitási irányú önszerveződései (Nyugat-Balaton, Marcali kistérség, Balatonfüredi kistérség, Kelet balatoni kistérség). A régió turizmusfejlesztési intézményrendszerében, a közeljövőben alapvető változást eredményezhet a projektünkben is ismertetett, alulról egymásra épülő helyi, kistérségi és regionális turisztikai desztináció menedzsment (TDM) szervezet kiépülése. A projekt által elvégzett munka a magyar és a regionális területpolitikára gyakorolt hatás, valamint a Balaton térsége önszerveződésének elősegítése mellett megtermékenyítően hatott az alkalmazott tudományokra is. A Magyar Tudományos Akadémia utóbbi években egyik meghatározó programja, a Környezetállapot Értékelő Projekt (KÉP) a területi tervezésben, programozásban és monitoringban meghatározó szerepet játszó integrált indikátorrendszer kidolgozásának munkálatainál megkülönböztetett figyelmet szentelt a LIFE Balaton Projektnek, ennek hatására is került kiválasztásra a KÉP pilot-célterületévé a Nyugat-Balaton, pontosabban a Balatont tápláló Zala vízgyűjtő területe. 10

12 INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER A FENNTARTHATÓ TURIZMUS ÉRDEKÉBEN II.2 ENGLISH SUMMARY: END-USERS REQUEMENTS SPECIFICATION There is consensus on the viewpoint that the precondition to the success and innovation of mainly recreational regions lies in the conservation of the region s environmental and cultural values, which are also important elements in the region s tourism. Today, the widespread perception and analytical view takes into account the production-consuming activities of all or some identifiable portion of society in light of the reproducibility of available sources. The recognition of the scarcity of available goods led to us to the point where we pay more attention to the reasonable use of energy and other materials and also to make sure we don t cause irreparable harm to the surrounding environmental values during our activities. Today it is an accepted fact that in addition to all of this, we must pay attention to the conservation, improvement and sustainability of the sociological quality of human societies and institutions (appropriate age structures, schooling and education) which are indispensable to the innovation of tourism (also to environmental protection, but also to the functioning of the necessary material and social infrastructure goods). A decision support system and a complementary online monitoring system, based on a comprehensive set of environmental, economic and societal studies and a geographic information system database, came about as a result of the project. By attaining our goals, we can bring about sustainable tourism in the region, a Europe-wide priority. According to the literature 4, an evaluation must to target 3 main question areas in an analysis of sustainability: Problems that arise in local and global ecosystems and economies and/or societies Tracking changes that arise in the ecosystem, in the economy and in society, e.g. mapping of short and long term effects, (ir)reversible processes The effect and rate of individual measures At the same time as we prepared the later work phases (Task ) of the LIFE-Balaton project, we arranged the group of participants to be examined under the Task-2 (recognition of end-user needs) duties and we established the research thematic with a view to these considerations and subject areas. The international literature reveals five, more or less separable models with regards to sustainability evaluations. The first 2 present partial-system models, while the last 3 are complete-system models that attempt to seize all aspects of the system Economic Models Economic models which are essentially input-output models. 2. Stress-and-response Models The model establishes a causal relationship between stress-generating human activity and the changes in natural and/or societal environment. The model containing four main 4 Bodorkós B.-Pataki Gy.-Vári A.: Measuring societal sustainability, a case study, manual 5 Vö.:Bodorkós B.-Pataki Gy.-Vári A.: Measuring societal sustainability, a case study, manual 11

13 BALATON PROJEKT categories stress-causing activities, environment stress, nature s response, societal and individual human responses assumes that the effects can be minimized or even prevented with the appropriate responses. 3. Three-component Models These are the most common and most popular models in the literature on sustainable development. There is no agreement on what is included in these three components, i.e. societal, economic and environmental dimensions. 4. Multiple Capital Models Multiple capital models separate although these are obviously interrelated - the four dimensions of life quality, the four types of capital: human capital, societal capital, manmade capital and natural capital. 5. The Interconnected, Human well-being/ecosystem well-being Model This model was developed with the aim of contributing to the collective conservation of human well-being and ecosystem well-being. During our work we favoured a combination of the models described under points 3. and 4. and we focused on versions adapted to suit the areas under investigation. 6 While defining the group whose interests are affected by the sustenance of tourism at Balaton, we discovered a complex, multi-layered and multi-actor societal aggregate whose interests often conflict within interconnected relationships. In completing this section of the project in addition to the domestic and foreign tourists arriving in the region, we concerned ourselves with highlighting the affectedness, the interests, viewpoints and needs of the region s local society (including the permanent and those domestic and foreign temporary inhabitants who own real estate, civil organizations (NGO s), micro and small and medium enterprises, municipalities, regional and central government regional political factors). The object to be accomplished in Task-2 is the inclusion of potentially interested parties and societal factors affected by the project for the development of sustainable tourism at Balaton. We also aim to identify and methodically analyze their needs and claims. It was based on the foregoing considerations throughout the preparation of the project s various work phases that we examined the sustainability of the region s development in this complex and integrated manner, for the foundation of which we prepared a methodological basis during Task-2. During the preparation of Task-2 we used the following orientation and analysis methods: 6 Oláh, M.: "On the anomalous society of an anomalous region, Comitatus, July-August, pp

14 INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER A FENNTARTHATÓ TURIZMUS ÉRDEKÉBEN preparation of interviews with executives, more specifically: administration experts tourism experts politicians executives from civil organizations secondary analysis of existing statistical databases review and secondary analysis of large-scale, representative and comparative sociological surveys focusing on the region in its entirety and it s highly frequented areas case-studies area surveys conferences, workshops and survey of participants therein statute-analysis Common elements and problems revealed by surveys of end-users needs, briefly: above all, the region s natural and constructed environment must be protected and its quality improved, wherever possible problems arising from the decreasing population and decreasing population-preserving source must be addressed, must increase the permanent population s interest in tourism, must increase the region s competitive edge, must make available sources for the necessary development to the region, the scattered institutional system must be integrated, wherever possible, particularly when it comes to decision-making in regional development cases because this is the only way to ensure that; publicly-funded developments are effective, within the scope of developments, the maintenance of environmental values and the renewal of underdeveloped tourism infrastructure must have priority, must cultivate the considerable and positive activity inducing regional identity, in the long run, the relatively consensual notion that exists within the consciousness of the regional population regarding the requisite change in the region s politics must gain general approval the gains to be made by the sharing of central power and decentralization must be paralleled by decreasing the counter-interests perceivable in the statistical-development regions and the central government, concerning the aspirations of the region s local population s activities to achieve independence The results of Task-2, which also kick-start the project, will serve as the foundation of the project s later work phases (Task ). These tasks were either performed in tandem with the preparation of key documents addressing domestic and regional policies and the development of areas surveyed for the project (Case study on place-based policies for rural development Lake Balaton, Hungary, Directorate for Public Governance and Territorial Development OECD, 2005, National Development Plan I). Or they directly preceded them (National Development Policy Concept 2005, National Area Development Concept, 2005, divisional and regional operative programs , the renewal of the Balaton Region Development Strategy , MTA PICTURE (Environmental Status Evaluation Project 13

15 BALATON PROJEKT ), the Balaton Tourism Development Concept and Program 2005, the Balaton Region Detailed Development Plan 2006). In this way, there was an opportunity to incorporate the results into them through co-operation with our partners. The results of the project were beneficial not only on the level of development policy documents and within the circles of the consortium members, but they also had a positive effect on the work of the region s municipalities, economic and civil organizations. Owing partly to the results of the project, the number of local and small regional arrangements targeting development and environmental protection among the civil organizations are increasing (West-Balaton, Marcali microregion, Balatonfüred microregion, East Balaton microregion). The development of a local, micro-regional and regional tourism destination management (TDM) organization, layered upon each other, as outlined in our project organization, might bring about fundamental change within the region s tourism development institutional system in the near future. The work undertaken as part of the program had positive effects on the applied sciences in addition to the effect it has had on the Hungarian and regional policy and arrangement-inducing function it played in the Balaton region. As one of the Hungarian Scientific Academy s definitive programmes in the last few years, the Environmental State Evaluation Project (ESEP) paid special attention to the LIFE Balaton project while developing the integrated indicator system that serves a decisive function in regional design, programming and monitoring. The West-Balaton, more specifically the Balaton-feeding Zala water-gathering area was chosen as the pilot testing site for the ESEP project as a result of the LIFE Balaton project. II.3 BEVEZETŐ Míg a Turisztikai Világszervezet (WTO) adatai alapján a Föld turisztikai folyamatai élénkülőben vannak (igaz, ekkor még nem lehetett tudni a december 26-i, Indonéziát, Thaiföldet, Indiát, Srí Lankát, Malajziát és a Maldív-szigeteket érintő földrengés és szökőár jövőbeli hatásait) addig a magyar turizmus utóbbi évekre érvényes forgalmi és jövedelmezőségi mutatói hanyatló trendről árulkodnak. A statisztikák alapján Európa a világ turizmusának központja. Az évezred első éveiben a nemzetközi turizmus évi kb. 460 milliárd dolláros forgalmának körülbelül a felét Európa bonyolítja. A turistaérkezések számát tekintve évi 58 % körüli részesedésével az európai kontinens abszolút világelső, bár évenként folyamatosan veszít részesedéséből, de az előny még így is meghatározó és tartható lesz a következő évtizedben. Ugyanakkor a koncentráció Európán belül is megfigyelhető: kontinensünk turisztikai forgalmának 85 %-a az EU utolsó bővítés előtti tagállamaiban bonyolódik le, és az Unió bővítésével ez az arány tovább nő. A WTO adatai alapján a világ tíz legnépszerűbb turisztikai fogadóhelyéből hat az Európai Unió 14

16 INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER A FENNTARTHATÓ TURIZMUS ÉRDEKÉBEN tagja: (1) Franciaország, (2) Spanyolország, (4) Olaszország, (6) Egyesült Királyság, (7) Ausztria, (9) Németország. 7 Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal Magyarország a világ legnagyobb bár arányaiban csökkenő jelentőségű turisztikai piacának vált részévé. Az ezredforduló első éveit jellemző arányok jól szemléltetik, hogy uniós csatlakozásunk mekkora piacbővülést okoz a turizmusban érintett vállalkozók számára is. Az EU-polgárok kétharmada az Unióban tölti el szabadságát, a világturizmusból származó bevételek mintegy 50 %-a az EU piacán képződik, és a magyar turisták fele is a tagországokba utazik leginkább. A magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák közel 70 %-át ugyancsak az Unióból érkező vendégek teszik ki. 8 Magyarországot, mint turisztikai célterületet, az elmúlt évtizedekben a nemzetközi turistaforgalom alapján, a világ 15 legnépszerűbb desztinációja között tartották számon. A WTO adatai alapján Magyarország 2002-ben a nemzetközi turistaérkezéseket tekintve a 12. helyezést érte el világviszonylatban, Európán belül pedig a 8. legnépszerűbb utazási célpont volt. A bevételeket tekintve azonban hazánk már nem szerepel az első tizenöt ország között. 9 A magyarországi idegenforgalom mintegy harmadát-negyedét adó balatoni turizmusra ezek a megállapítások az országos átlagmutatókhoz képest még inkább érvényesek, mely körülmények önmagukban is aktuálissá teszik az e problémáról történő módszeres és szakszerű elemzéseket, helyzetértékeléseket és kiútkereséseket. A balatoni turizmus fenntartásában érdekeltek körét definiálva egy igen összetett, sokrétű, egymással többféle kapcsolatban levő, gyakran egymással ellenérdekelt, többszereplős társadalmi halmazokat találunk. Helyzetünket megkönnyíthetnénk (megnehezíthetnénk?) azzal, hogy szempontokat, valamely rendezőelvet keresünk e halmazok részhalmazainak pl. tulajdonszerkezetben, feladatellátásban betöltött hely, kereslet-kínálati érdekeltség, stb. szerinti csoportosításához. A specialitások okán esetenként azonban szükség van a térség szereplőinek azon szempont szerinti módszeres tesztelésére, hogy csupán potenciális, vagy pedig valós érintettjei, érdekeltjei-e, s ha igen, milyen mértékben a balatoni turizmus fenntartható fejlesztésének. Az alábbiakban a projekt ezen részfeladatának teljesítésekor a térségbe érkező kül-és belföldi turisták mellet a régió helyi társadalmának, valamint a regionális és a központi kormányzati területpolitikai tényezők érintettségének, érdekeltségeinek, szempontjainak, igényeinek megjelenítésével foglalkozunk. Ezt megelőzően azonban tekintsük át röviden a vizsgált régió helytörténetét, természetföldrajzi viszonyait és élővilágát! 7 magyar adaptációban ld.: Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia-tervezet 2004.IX.14-i verziója 8 ld.:uo. 9 ld.:uo. 15

17 BALATON PROJEKT II.4 A RÉGIÓ VÁZLATOS BEMUTATÁSA Közismert meghatározás szerint a Balaton: Magyarország és Közép-Európa legnagyobb tava. Már kevéssé ismert az a megállapítás, hogy a tó környékével együtt a legszínesebb és legvonzóbb tája az országnak, és ezáltal a legnagyobb természeti kincse és értéke is. A Balaton nevét régebben egyesek a tónak római történeti forrásmunkákból ismert Lacus Peiso vagy Pelso (félelmetes mocsár, ingovány a jelentése) nevéből származtatták. A mai, valószínűbb felvetés szerint a IX. században a frankokkal való barátsága miatt Nyitrától elűzött és a Balaton nyugati végén Zalaváron letelepedett Pribina szláv fejedelem népe illette szűkebb lakóhelyének valóban mocsaras környékét a blatne (mocsaras, sáros) vagy blato (mocsár) szóval. Nyilvánvaló, hogy a honfoglaló magyarok nyelvi félreértések folytán vették át a meghódított Zalavár környékén ezt az elnevezést, amely hamarosan elterjedt, majd a tó egész területére vonatkoztatták. I. László 1082-ben kelt oklevelében fordul elő a tó elnevezése a mai alakjában, míg 1514-ből származó első térképszerű ábrázolása Bakócz Tamás esztergomi érsek titkárának, Lázár deáknak köszönhető. Bármennyire is elsődleges jellege a Balatonnak, hogy tó, mégis a kifejezéshez szorosan hozzátartozik a tó partja és közvetlen környéke is. A tó partjától számított 1-2 km szélességben üdülőterületi sáv alakult ki. Funkció szempontjából azonban még tovább növelik a táj területét a parttól távolabbi kiránduló- és gyógyhelyek, amelyek lakosságának élete, munkája még szorosabban kapcsolódik a tóhoz. Ezenkívül a természeti adottságok, a vízgazdálkodás és a tó biológiai és ökológiai védelme érdekében a tó egész vízgyűjtőterülete kapcsolódik legszorosabban a tóhoz. Látható, hogy a Balaton érdekeltségi területe, vagyis a táj, a régió tág határok között állapítható meg a különböző szempontok szerint. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, azaz a Balaton Régió végleges lehatárolása 2000-ben történt meg az úgynevezett Balaton törvénynek (2000. évi CXII. törvény) a hatálybalépésével, amelynek értelmében 164 település tartozik a régióhoz. II.4.1 Balaton kialakulása - kutatásának története A Balaton kutatás igen hosszú múltra tekinthet vissza és a tó világviszonylatban is a legjobban kikutatott tavak egyike. A kutatástörténet kezdete, főleg a tó kialakulásával kapcsolatosan id. Lóczy Lajos nevéhez fűződik (1891). Ő a Balaton árka képződésének idejét a pliocén végére pleisztocén elejére tette. Lóczy szerint a Balaton árka négy, egymástól elkülönített hosszanti és haránttörések mentén besüllyesztett tektonikus (szerkezeti) medencéből alakult ki. Ezeket alacsony hátak választották el egymástól, majd később ezek abráziós úton (a hátak lepusztulása, elmosása, elsodrása útján) egyesültek. Cholnoky J. (1928) a Balaton keletkezését a Zala türjei ópleisztocén kapturájával (lefejezés miatti irányváltozásával) hozta kapcsolatba. Véleménye szerint a tó medre kb. a két hosszú part vonalán (északi, déli), illetve közelében húzódó fiatal törésvonal menti besüllyedés eredménye. Bulla B. (1942) még tovább fiatalítja a Balatont. Ez szerinte csak az utolsó (riss-würmi) interglaciálisban (eljegesedések, jégkorok közti időszakban) alakult ki, ezért van a Balatonba ömlő folyók völgyeinek csak egyetlen pleisztocén terasza. Bulla az Alsóörs melletti, alig 2-3 m-re a tó felett levő vörösbarna vályogszalaggal is tagolt fiatal löszfeltárásból azt 16

18 INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER A FENNTARTHATÓ TURIZMUS ÉRDEKÉBEN következtette, hogy a Balaton 6-8 m-es, a mainál magasabb közepes vízállása nem lehetett utolsó jégkori, hanem utolsó interglaciális kori, majd az utolsó jégkorban a mainál 6 m-rel alacsonyabb volt, mégpedig a tőzegtelepeken lelt Pinus silvestris toboz-maradványokból következtethetően. Zólyomi B. (1952) pollenanalitikai (virágporelemzési) kutatásai alapján a Balaton kialakulását a würm jégkor végére helyezte. A tó üledékét vizsgálva megállapította, hogy milyen növények virágpora található a tófenék iszapjában. Sümeghy J. (1953) viszont a szomszédos somogyi dombok löszfalait tagoló dolomitmurvaszintek alapján amelyek még a Balaton besüllyedése előtt jutottak oda a Bakonyból - a jelenkori tómedence-keletkezés híve. Zákonyi F. (1980) leírása nyomán, de az újabb kutatási eredményeket is figyelembe véve a tó keletkezésének folyamata a következőképpen történt. Magyarország területén az utolsó igazi tenger miocén időszaki volt. Később mintegy 14 millió éve lefűződött róla a Szarmatabeltenger, és ennek üledéke a róla elnevezett mészkő, amely legnagyobb tömegben Tapolca vidékén található (a híres tavas barlangot is a szarmata mészkőbe vájta a feltörő melegvíz). Ezután a pannóniai korszakban a Kárpát-medence területén a miocén időszakban kiemelkedett hegységek egy része lesüllyedt és helyüket egy sekély vizű tenger foglalta el (Pannonbeltenger). A Balaton nem ennek a tengernek a maradványa, ez csak a tófenék mederüledékét adta (agyag, homok). Amikor a Pannon-beltenger eltűnt helyén mocsaras-száraz síkság jött létre. A pannon korszak végi földkéregmozgások eredményeképpen repedések keletkeztek, amelyeken keresztül először törmelék, majd izzó láva tört fel. A vulkáni tevékenység hosszabb időn át jellemezte a Balaton térségét, és a láva megszilárdulásával kerek vagy csúcsos lepények alakjában borította be a kráterek környékét (tanúhegyek kialakulása). A vulkáni működést utóvulkáni tevékenység követte: először forró víz tört fel a repedések mentén és a magával hozott ásványi anyagokat úgynevezett gejziritkúpok formájában rakta le (Tihanyi-félsziget). A mai Balatonhoz sokban hasonlító tóvidék ezer éve, a jégkorszak elmúlta után alakult ki. Kisebb tavak képződtek a kiemelkedő hegyvonulat déli oldalán, amelyek később, további süllyedés és a vízválasztó magaslatok lepusztulása következtében egyesültek. A legidősebb tó a Keszthelyi-öböl területén keletkezett, majd kelet, északkelet felé sorra a többi, utoljára a Tihany és Kenese közti medence. A nemzetközi mércével is kiemelkedő helytörténeti és természettudományi kutatások mellett az elmúlt öt évben jelentős, kutatásszervezési munka és a területfejlesztést szolgáló tervszerű gazdaság-, és társadalomtudományi kutatások folynak a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht szervezetén belül több más kutatóhely bevonásával. II.4.2 Építészeti, kultúrtörténeti és tájképi értékek A Balaton Régió területe páratlan tájképi adottságai, valamint történelmi emlékei révén is az ország kiemelkedő gyöngyszeme, szabadtéri múzeuma. A római időkből fennmaradt építészeti emlékek, a középkori várromok és templomok maradványai, valamint a közelmúlt építészeti emlékei, a részben még megmenthető paraszti gazdaságok, pincék, nemesi kúriák, egyházi épületek és kőkeresztek mind-mind hozzátartoznak az itteni tájhoz és meghatározzák annak hangulatát. A falvak határában meglévő középkori templomok építőanyaga terméskő és igen sok esetben mai templomok alapjaként szolgálnak. A katolikus templomok a késő barokk, a klasszicista vagy az eklektikus irányzat főbb jegyeivel őrződtek meg. A református és evangélikus 17

19 BALATON PROJEKT közösségek templomai legnagyobbrészt késő barokk és klasszicista stílusban épültek. A szőlőhegyeken gyakoriak a kápolnák, amelyeket többnyire Szent Donát tiszteletére emeltek. A múlt üzenetét őrizték meg számunkra a középkori várak. A szigligeti várfal és torony maradványai, Csobánc kőpillérei, a meredek hegykúpon ülő hegyesdi vár omlatag falai idézik még a régi várak, korok hangulatát. A települések között általánosnak mondhatók a soros utcás falvak, de a változatos domborzat következtében halmozódás is kialakult a belterületen. A régi lakóház az udvarra nyíló helyiségek sorából állt, amelyet idővel tornác kötött össze. Jellegzetes a füstös konyha léte, amelyből a füst nyitott kürtőn áramlott ki. A Balaton-felvidéken sok település még részben őrzi ezeket a régi időket idéző házakat. Az építőanyagok közt legjellemzőbb a terméskő falazat, a nád tetőanyag és a fa nyílászárók használata. A házakat a fehér fal, a barna ablakkeret és az érett nád színei jellemezték. A Kis-Balaton környékén kő hiányában a töméssel készült falazat volt a gyakoribb. A Balaton-felvidék szőlő- és borkultúrája kiemelkedő nemzeti örökség, a munka által formált hegyvidéki tájat, a tájhoz kötődő népi, nemességi és polgárosodó gazdálkodók építészeti emlékeit mutatja be. A szőlőműveléshez, a termés elhelyezéséhez gazdasági épületeket, pincéket emeltek, amelyek a társadalmi átalakulással polgári borházakká fejlődtek. A gazdaság és az ember szolgálatában épültek a vízimalmok, amelyek a múltban még bővizű patakok mellett igen nagy számban létesültek a Balaton-felvidéken. Kapolcsnál, Monostorapátinál az Eger-patak mentén és Vászoly mellett is szép, felújított malomépületek találhatók. A Balaton-felvidék további jellegzetességei a keresztek. A legváltozatosabb helyeken tűnnek fel, út mentén, szőlőhegyen, a falvak határában a feszületek, keresztek, szobrok a korabeli népi vallásosság kifejezői. Engesztelő-, hála-, emlék-, fogadalmi-, óvó-védő keresztek, melyeket Isten dicsőségére állítottak nagy formagazdagsággal, változatos anyaghasználattal, főleg homokkő alkalmazásával. II.5 VIZSGÁLATI MÓDSZEREK A Task-2 keretében megvalósuló fő feladat tehát többek között a balatoni turizmus fenntartható fejlesztésében potenciálisan érdekelt és érintett társadalmi tényezők bevonása projekt megvalósításába, A projekt feladata továbbá ezen tényezők szükségleteinek és igényeinek felmérése, és ezek módszeres elemzése. Konszenzusos megítélésű, hogy a jelentős rekreációs térségek sikerességének, innovációjának alapvető feltétele a turisztikai felületen is hasznosuló térség természeti-környezeti, kultúrtörténeti értékeinek megőrzése. Ma már elterjedt az a felfogás és elemzői szemlélet is, amely a társadalom egészének, vagy egy valamilyen módon behatárolt szeletének termelőfogyasztó tevékenységét a rendelkezésre álló erőforrások újratermelhetőségének figyelembe vételével, a fenntarthatóság kritériumait is szem előtt tartva jár el. A rendelkezésre álló javak szűkösségének felismerése vezetett oda, hogy jobban odafigyelünk az energia és anyagfelhasználás ésszerű mértékére, mint ahogy arra is, hogy tevékenységünk nyomán ne tegyünk helyrehozhatatlan károkat a bennünket körülvevő természeti környezeti értékekben. Ma már tulajdonképpen elfogadott, hogy mindeközben egyebek mellett a turizmus 18

20 INTEGRÁLT DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER A FENNTARTHATÓ TURIZMUS ÉRDEKÉBEN innovációjához (ezen belül a környezet- és természetvédelemhez is, de még az egyéb szükséges tárgyi és szociális infrastrukturális javak működtetéséhez) elengedhetetlenül szükséges emberi közösségek és intézmények szociológiai minőségének (megfelelő korszerkezetének, iskolázottságának, képzettségének) megőrzésére, javítására, fenntarthatóságára is odafigyeljünk. II.6 VÉGFELHASZNÁLÓK A fenti meggondolásból a régió jellemző gazdasági, társadalmi, természeti, környezeti folyamatainak érintettjeit az alábbiak szerint határoztuk meg, és vettük számba: II.6.1 Kül-, és belföldi turisták A balatoni turizmus keresleti oldala. Jellemzőik: Csupán becsülhető nagyságrend, változó összetétel (az utóbbi években a belföldi forgalom javára) Időben csökkenő számú jelenlét és csökkenő volumenű költés A régió adottságainak elismerése, de Kritikai attitűd: a turisztikai infrastruktúra állapotával, a turisztikai kínálattal, valamint annak megismerhetőségével, a helyi és a helyközi közlekedési lehetőségekkel és a közbiztonsággal kapcsolatban Mikroregionálisan differenciált motivációk Déli part: kisgyermekes családok Siófok és környéke: ifjúsági Ny-Balaton: egészségturizmus Balaton-felvidék: kulturális, gasztronómiai turizmus Vendégek száma a BKÜ kereskedelmi szálláshelyein 1. ábra Vendégek száma a BKÜ kereskedelmi szálláshelyein vendégszám kereskedelmi szálláshelyeken ebből belföldi ebből külföldi 19

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

Válasz az Éghajlatváltozás hatásaira az. integrált városfejlesztésen keresztül

Válasz az Éghajlatváltozás hatásaira az. integrált városfejlesztésen keresztül Válasz az Éghajlatváltozás hatásaira az integrált városfejlesztésen keresztül Climate Change Response through integrated urban management Egerszegi Zita Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni

Részletesebben

JORDES+ REPORT - HUNGARY

JORDES+ REPORT - HUNGARY JORDES+ REPORT - HUNGARY Dr. Mihály Lados MTA RKK NYUTI, Gyor Rust 21-22 November, 2002 JORDES+ MAGYARORSZÁG PROJEKT MENEDZSMENT JORDES+ HUNGARY PROJECT MANAGEMENT Projekt vezetés MTA RKK NYUTI Dr. Lados

Részletesebben

Ister-Granum EGTC. Istvan FERENCSIK Project manager. The Local Action Plans to improve project partners crossborder

Ister-Granum EGTC. Istvan FERENCSIK Project manager. The Local Action Plans to improve project partners crossborder Expertising Governance for Transfrontier Conurbations Ister-Granum EGTC Istvan FERENCSIK Project manager The Local Action Plans to improve project partners crossborder governance «EGTC» URBACT Final conference

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében Welcome! This is an online publication within the CHAMP-project with virtual pages that can be turned with the mouse or by clicking on the navigation bar Az éghajlatváltozáshoz való hatékony alkalmazkodáshoz

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Elbírálás alatt álló pályázatok

Elbírálás alatt álló pályázatok Elbírálás alatt álló pályázatok 1 Cooperation projects to support transnational tourism based on European Visiting Our Mother cultural and industrial heritage 127-G-ENT- PPA-14-7722 2 Erasmus+ 3 Erasmus+

Részletesebben

Robinwood Plus PÁLYÁZATI KIíRÁS

Robinwood Plus PÁLYÁZATI KIíRÁS Robinwood Plus PÁLYÁZATI KIíRÁS Robinwood Plus Alprojektek A finanszírozott nemzetközi alprojektek száma 10, minden alprojekt r illetve a nemzeti partnerek által képviselt földrajzi régiókban kell tevékenykedjenek.

Részletesebben

Előterjesztés a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. részvételével benyújtott nemzetközi projektekről

Előterjesztés a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. részvételével benyújtott nemzetközi projektekről Előterjesztés a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. részvételével benyújtott nemzetközi projektekről A 72/2004 (XII.14.) BFT számú határozatában a Balaton Fejlesztési Tanács felhatalmazta a Balatoni

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

THE RELATIONSHIP BETWEEN THE STATE OF EDUCATION AND THE LABOUR MARKET IN HUNGARY CSEHNÉ PAPP, IMOLA

THE RELATIONSHIP BETWEEN THE STATE OF EDUCATION AND THE LABOUR MARKET IN HUNGARY CSEHNÉ PAPP, IMOLA THE RELATIONSHIP BETWEEN THE STATE OF EDUCATION AND THE LABOUR MARKET IN HUNGARY CSEHNÉ PAPP, IMOLA Keywords: unemployment, employment policy, education system. The most dramatic socio-economic change

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A WHO HRH támogató tevékenysége és prioritásai A WHO és a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja közötti együttműködés

A WHO HRH támogató tevékenysége és prioritásai A WHO és a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja közötti együttműködés A WHO HRH támogató tevékenysége és prioritásai A WHO és a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja közötti együttműködés WHO ~ HRH Millenium Development Goals (Achieving the health related

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Rotary District 1911 DISTRICT TÁMOGATÁS IGÉNYLŐ LAP District Grants Application Form

Rotary District 1911 DISTRICT TÁMOGATÁS IGÉNYLŐ LAP District Grants Application Form 1 A Future Vision pilot célja a Future Vision Plan (Jövőkép terv) egyszerűsített támogatási modelljének tesztelése, és a Rotaristák részvételének növelése a segélyezési folyamatokban. A teszt során a districteknek

Részletesebben

A LIFE BALATON PROJEKT SIKERESSÉGÉNEK

A LIFE BALATON PROJEKT SIKERESSÉGÉNEK BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK NAPPALI TAGOZAT EU-KAPCSOLATOK SZAKIRÁNY A LIFE BALATON PROJEKT SIKERESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A projekt keretében megvalósult

Részletesebben

INTELLIGENT ENERGY EUROPE PROGRAMME BUILD UP SKILLS TRAINBUD. Quality label system

INTELLIGENT ENERGY EUROPE PROGRAMME BUILD UP SKILLS TRAINBUD. Quality label system INTELLIGENT ENERGY EUROPE PROGRAMME BUILD UP SKILLS TRAINBUD WP4: Deliverable 4.5 Development of voluntary qualification system Quality label system 1 INTELLIGENT ENERGY EUROPE PROGRAMME BUILD UP SKILLS

Részletesebben

A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON

A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Bevezetés A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Abayné Hamar Enikő Marselek Sándor GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Gyöngyös A Magyarországon zajló társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Dr. BALOGH Zoltán Nemzetközi Ügyek Csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Civil együttműködési hálózat kialakítása

Részletesebben

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.

Részletesebben

ÉLETCIKLUS SZEMLÉLET ÉS ÖKOINNOVÁCIÓ A NEMZETKÖZI GYAKORLATBAN. Buday-Malik Adrienn, 2014.12.02, Miskolc

ÉLETCIKLUS SZEMLÉLET ÉS ÖKOINNOVÁCIÓ A NEMZETKÖZI GYAKORLATBAN. Buday-Malik Adrienn, 2014.12.02, Miskolc ÉLETCIKLUS SZEMLÉLET ÉS ÖKOINNOVÁCIÓ A NEMZETKÖZI GYAKORLATBAN Buday-Malik Adrienn, 2014.12.02, Miskolc RÖVIDEN - LCA ÉS ÖKOINNOVÁCIÓ EURÓPÁBAN - NEMZETKÖZI PROGRAM-LEHETŐSÉGEK - JÓ GYAKORLATOK partnerségben

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a Balaton Fejlesztési Tanács munkájáról és a megyei képviseletről

TÁJÉKOZTATÓ a Balaton Fejlesztési Tanács munkájáról és a megyei képviseletről SOMOGY MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE 7400 KAPOSVÁR, Vármegyeháza, Fő utca 10. tel.: 82/898-246 e-mail: gelencser.attila@som-onkorm.hu Ügyiratszám: SMÖ/626/2014. TÁJÉKOZTATÓ a Balaton Fejlesztési Tanács munkájáról

Részletesebben

WP2: Deliverable 2.1

WP2: Deliverable 2.1 INTELLIGENT ENERGY EUROPE PROGRAMME BUILD UP SKILLS TRAINBUD WP2: Deliverable 2.1 European benchmark study on mutual recognition Q-BICON PROJECT INTELLIGENT ENERGY EUROPE PROGRAMME BUILD UP SKILLS TRAINBUD

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Társadalmi-gazdasági szempontok Az ipari termelési folyamatok kedvezőbbé tétele és az ipari együttműködési láncok sűrűsége pozitív társadalmi és gazdasági eredmények létrejöttéhez is hozzájárul. A társadalmi

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

CSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE

CSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE Gazdaságtudományi Közlemények, 6. kötet, 1. szám (2012), pp. 157 166. CSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE VARGA BEATRIX Összefoglaló: Terveink szerint Csernely községet alapul véve kerül kidolgozásra

Részletesebben

INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE. Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE. Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Smart Event Europe, date, 2014.12.09. place Debrecen 2. A program előkészítéstől

Részletesebben

IVC eredmények. Gönczi Richárd NCP SZPI Információs nap 2015. április 28., Budapest. SMART CAFE, 2014. december 09., Debrecen

IVC eredmények. Gönczi Richárd NCP SZPI Információs nap 2015. április 28., Budapest. SMART CAFE, 2014. december 09., Debrecen EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND IVC eredmények Gönczi Richárd NCP SZPI Információs nap 2015. április 28., Budapest SMART CAFE, 2014. december 09., Debrecen INTERREG IVC/EUROPE információs nap 2015.04.28

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes RÁCZ IMRE ezredes AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION Az Észak-alföldi régió (röviden: Régió) a Dél-alföldi után Magyarország második legnagyobb területű (17 729 km 2 ) és népességű (1 millió

Részletesebben

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi

Részletesebben

2. Local communities involved in landscape architecture in Óbuda

2. Local communities involved in landscape architecture in Óbuda Év Tájépítésze pályázat - Wallner Krisztina 2. Közösségi tervezés Óbudán Óbuda jelmondata: Közösséget építünk, ennek megfelelően a formálódó helyi közösségeket bevonva fejlesztik a közterületeket. Békásmegyer-Ófaluban

Részletesebben

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE ---------------------------------------------------------------------------- MADAT Hírlevél,

Részletesebben

HALLGATÓI KÉRDŐÍV ÉS TESZT ÉRTÉKELÉSE

HALLGATÓI KÉRDŐÍV ÉS TESZT ÉRTÉKELÉSE HALLGATÓI KÉRDŐÍV ÉS TESZT ÉRTÉKELÉSE EVALUATION OF STUDENT QUESTIONNAIRE AND TEST Daragó László, Dinyáné Szabó Marianna, Sára Zoltán, Jávor András Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Informatikai Fejlesztő

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS MEGVALÓSULÁSUK KÉSMÁRKI GALLI SZILVIA

TERÜLETFEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS MEGVALÓSULÁSUK KÉSMÁRKI GALLI SZILVIA TERÜLETFEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS MEGVALÓSULÁSUK KÉSMÁRKI GALLI SZILVIA ÖSSZEFOGLALÁS A kilencvenes éveket mindenekelőtt a munkanélküliség és a gazdasági megújulás elemei, elsősorban a külföldi tőkebefektetések

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

Smart City strategy in Hungary

Smart City strategy in Hungary Smart City strategy in Hungary Dr. Kálmán Kovács Director, Federated Innovation and Knowledge Centre of Budapest University of Technology, Hungary 9th IT STAR, Warsawa, 8-9 October 2015 Topic I - National

Részletesebben

Sex: Male Date of Birth: 02 August 1947 Citizenship: Hungarian

Sex: Male Date of Birth: 02 August 1947 Citizenship: Hungarian PERSONAL INFORMATION Dr. János Szlávik 3300 Eger, Tompa Mihály u. 8. +36-36-520-400/3082 +36-30-4365-541 szlavik@ektf.hu www.gti.ektf.hu Sex: Male Date of Birth: 02 August 1947 Citizenship: Hungarian WORK

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

EUSDR 5. Prioritásterület: Környezeti kockázatok kezelése Bakonyi Péter & Olimpia Negru Magyarország Románia

EUSDR 5. Prioritásterület: Környezeti kockázatok kezelése Bakonyi Péter & Olimpia Negru Magyarország Románia EUSDR 5. Prioritásterület: Környezeti kockázatok kezelése Bakonyi Péter & Olimpia Negru Magyarország Románia Vázlat Mi történt az elmúlt évben? Az 5. prioritásterület Előrehaladás Mi várható? Vázlat Mi

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

SZOCIÁLIS SZEMLE 2013/1-2.

SZOCIÁLIS SZEMLE 2013/1-2. Bevonás felzárkózás integráció: Az ormánsági romák foglalkoztathatóságának javulása Inclusion and Integration: Increasing the Employability of the Roma in Ormánság ÖTVÖS MÓNIKA Összefoglalás Az Ős-Dráva

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

NYOMÁSOS ÖNTÉS KÖZBEN ÉBREDŐ NYOMÁSVISZONYOK MÉRÉTECHNOLÓGIAI TERVEZÉSE DEVELOPMENT OF CAVITY PRESSURE MEASUREMENT FOR HIGH PRESURE DIE CASTING

NYOMÁSOS ÖNTÉS KÖZBEN ÉBREDŐ NYOMÁSVISZONYOK MÉRÉTECHNOLÓGIAI TERVEZÉSE DEVELOPMENT OF CAVITY PRESSURE MEASUREMENT FOR HIGH PRESURE DIE CASTING Anyagmérnöki Tudományok, 39/1 (2016) pp. 82 86. NYOMÁSOS ÖNTÉS KÖZBEN ÉBREDŐ NYOMÁSVISZONYOK MÉRÉTECHNOLÓGIAI TERVEZÉSE DEVELOPMENT OF CAVITY PRESSURE MEASUREMENT FOR HIGH PRESURE DIE CASTING LEDNICZKY

Részletesebben

Dr. Sasvári Péter Egyetemi docens

Dr. Sasvári Péter Egyetemi docens A KKV-k Informatikai Infrastruktúrájának vizsgálata a Visegrádi országokban The Analysis Of The IT Infrastructure Among SMEs In The Visegrád Group Of Countries Dr. Sasvári Péter Egyetemi docens MultiScience

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Extreme flood events in the Lower Tisza Region The relevance of the excess water

Extreme flood events in the Lower Tisza Region The relevance of the excess water Extreme flood events in the Lower Tisza Region The relevance of the excess water Dr. Péter Kozák Ph.D Director Flooded areas in Hungary before the beginning of river regulation works (1846.) Temporary

Részletesebben

A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján

A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján Rózsa Attila Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet, Számviteli

Részletesebben

MULTI-ÁGENS SZIMULÁCIÓK

MULTI-ÁGENS SZIMULÁCIÓK KMOP-1.1.2-08/1-2008-0002 pályázat A kutatás-fejlesztési központok fejlesztése és megerősítése Záró rendezvény Budapest, MULTI-ÁGENS SZIMULÁCIÓK Gulyás László, AITIA International Zrt. Szimuláció 2 Nagy

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

3. Nemzetközi talajinformációs rendszerek

3. Nemzetközi talajinformációs rendszerek Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe

Részletesebben

CONCERTO COMMUNITIES IN EU DEALING WITH OPTIMAL THERMAL AND ELECTRICAL EFFICIENCY OF BUILDINGS AND DISTRICTS, BASED ON MICROGRIDS. WP 5 Del 5.

CONCERTO COMMUNITIES IN EU DEALING WITH OPTIMAL THERMAL AND ELECTRICAL EFFICIENCY OF BUILDINGS AND DISTRICTS, BASED ON MICROGRIDS. WP 5 Del 5. CONCERTO COMMUNITIES IN EU DEALING WITH OPTIMAL THERMAL AND ELECTRICAL EFFICIENCY OF BUILDINGS AND DISTRICTS, BASED ON MICROGRIDS WP 5 Del 5.14 1 st period Szentendre Papers and articles in specialist

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN

AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN Tájökológiai Lapok 5 (2): 287 293. (2007) 287 AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN ZBORAY Zoltán Honvédelmi Minisztérium Térképészeti

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon A rosszindulatú daganatos halálozás változása és között Eredeti közlemény Gaudi István 1,2, Kásler Miklós 2 1 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, Budapest 2 Országos Onkológiai Intézet,

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE ------------------------------------------------------------------------------------ KUN

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

Gottsegen National Institute of Cardiology. Prof. A. JÁNOSI

Gottsegen National Institute of Cardiology. Prof. A. JÁNOSI Myocardial Infarction Registry Pilot Study Hungarian Myocardial Infarction Register Gottsegen National Institute of Cardiology Prof. A. JÁNOSI A https://ir.kardio.hu A Web based study with quality assurance

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Innovative Drug Research Initiative: a Hungarian National Technological Platform. Adam Vas MD PhD Platform Leader

Innovative Drug Research Initiative: a Hungarian National Technological Platform. Adam Vas MD PhD Platform Leader Innovative Drug Research Initiative: a Hungarian National Technological Adam Vas MD PhD Leader The beginning The National Research and Technology Office launches its initiative with the title: Support

Részletesebben

E E Pannonia. Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs

E E Pannonia. Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs E E Pannonia Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs Izrada zajedničkog akcijskog plana energetske učinkovitosti za pograničnu regiju EE Pannonia EE Pannonia Elaboration of joint energy

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program

Társadalmi Megújulás Operatív Program Kiemelt projekt tervezési felhívás a Társadalmi Megújulás Operatív Program A hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációjának szakmai és módszertani megalapozása című tervezési felhíváshoz

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben