A LIFE BALATON PROJEKT SIKERESSÉGÉNEK

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK NAPPALI TAGOZAT EU-KAPCSOLATOK SZAKIRÁNY A LIFE BALATON PROJEKT SIKERESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A projekt keretében megvalósult intézkedések bemutatása és a felmerült problémák ismertetése KÉSZÍTETTE: VARGA ÉVA DIÁNA BUDAPEST, 2006

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA 5 1. A BALATON RÉGIÓ, MINT KIEMELT TURISZTIKAI EGYSÉG A Balaton bemutatása Balaton Kiemelt Üdülőkörzet A Balaton Régió gazdasági súlya A Balaton Régió gazdasági helyzete A régió súlya az országon belül A Balaton Régió a többi régió között Az önálló területi-statisztikai régió kialakításának akadályai A Balaton Régió szükséges fejlesztési irányai A BALATON PROJEKT HELYE A RÉGIÓ FEJLESZTÉSI TERVEIBEN BKÜ Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepciója Stratégiai Program Stratégiai Program EURÓPAI UNIÓ REGIONÁLIS POLITIKÁJA Regionális politika területi rendszere Regionális politika pénzügyi eszközei Közösségi Programok jellemzői LIFE III. Közösségi Program BALATON PROJEKT A Balaton Projekt célja Konzorcium tagjai A Balaton Projekt munkaszakaszai 34 3

3 5. A BALATON PROJEKT KAPCSÁN MEGVALÓSULT EREDMÉNYEK BEMUTATÁSA Projektmenedzsment DSS rendszer bevezetését előkészítő intézkedések A projekt fő eredménye A monitoring rendszer prototípusa Turisztikai látogatószámláló modul Közúti forgalomszámláló modul Vízminőség ellenőrző és meteorológiai mérő modul Tájékoztatási és információs modul Integrált Döntéstámogató Rendszer működése A projekt kommunikációs problémái ÖSSZEGZÉS - A BALATON PROJEKT HATÁSA A TÉRSÉG FEJLŐDÉSÉRE 67 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 69 ÁBRÁK JEGYZÉKE 69 IRODALOMJEGYZÉK 70 MELLÉKLETEK 73 4

4 BEVEZETÉS TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA Napjainkban egyre többször találkozhatunk a fenntarthatóság fogalmával: gondoljunk csak a fenntartható fejlődésre, a fenntartható környezetvédelemre, a fenntartható területhasználatra, a fenntartható turizmusra, s még folytathatnám a sort. Összességében elmondható, hogy a regionális területfejlesztés alapját lényegében a fenntarthatóság megvalósítása képezi. Így van ez a Balaton Régió területén is, ahol az elmúlt években egy nagyszabású projekt valósult meg, melynek keretében bevezetésre került egy Integrált Döntéstámogató Rendszer. A Balaton Régió kiemelt szerepet tölt be az ország gazdaságában: a Balaton Közép- Kelet-Európa legnagyobb édesvizű tavaként fontos turisztikai célállomást jelent mind a hazai, mind a külföldi vendégek számára. Ennek köszönhetően a térségben képződik az ország bevételének jelentős része. Ugyanakkor a térség komoly környezeti hatásoknak van kitéve a szezonális turizmus miatt. Mivel a Balaton környékén nőttem fel, a térség sorsát a szívügyemnek tekintem. Úgy vélem, ez egy kivételes adottságokkal rendelkező térség, ezért a régió fenntartható fejlesztése a balatoni emberek számára közös érdek kell, hogy legyen. Szakmai gyakorlatomat a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht.-nál töltöttem, mely a Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezete. Gyakorlatom során közelebbről megismerkedhettem a Balaton Régió fejlesztési irányaival, valamint a fejlesztési tevékenységekkel. A térségben megvalósuló nemzetközi projektek közül a szakdolgozatom témaválasztása végül a Balaton Projekt vizsgálatára esett, mert úgy vélem az általa bevezetett döntéstámogató rendszer fontos szerepet tölthet be a térség fejlesztése kapcsán. A projekt lényegében egy LIFE III. közösségi program. Ezek a programok elsősorban uniós tagországok, valamint társult országok területén megvalósuló innovatív jellegű környezet- és természetvédelmi projektekhez nyújtanak támogatást, amelyek hozzájárulnak az adott térség fenntartható fejlesztéséhez. Így van ez a Balaton Projekt 5

5 esetében is. A projekt célja a főként a tömegturizmus által kiváltott környezeti kockázat csökkentése, valamint a fenntartható fejlesztés megvalósítása a Balaton Régió területén. Szakdolgozatomban a projekt sikerességét szeretném megvizsgálni azáltal, hogy részletesen áttekintem a projekt keretében megvalósult intézkedéseket, valamint a felmerült problémákat, és lehetőség szerint egyfajta megoldási javaslatot szeretnék tenni azok kezelésére. Annak érdekében, hogy könnyebben megérthessük a projekt jelentőségét, szakdolgozatom első felében röviden bemutatom majd a Balaton Régió helyzetét, gazdasági szerepét, valamint a térségben megvalósuló beruházásokat hátráltató nehézségeket és akadályokat. A régió fejlesztésével és a projekt megvalósításával kapcsolatban számos kérdés merült fel bennem, melyre remélhetőleg munkám során megtalálom a válaszokat. Az egyik ilyen kérdés, melyet mindenképpen tisztázni szeretnék az az, hogy milyen tényezők hátráltatják a régió fejlesztési elképzeléseit, és a megvalósuló beruházásokat. A másik pedig az, hogy mit is takar valójában a döntéstámogató rendszer: miért hasznos számunkra a modell alkalmazása, milyen mértékben járul hozzá a térség fejlődéséhez, s nem utolsó sorban a rendszer működése milyen mértékben felel meg az eredeti elképzeléseknek. A vizsgálataimhoz szükséges forrásanyagok döntő többségét a Balatoni Integrációs Kht. biztosította számomra. Szakdolgozatom megírásához nyújtott segítségükért ezúton is szeretnék külön köszönetet mondani Dr. Molnár Gábornak, a Kht. ügyvezető igazgatójának, valamint Cynthia Lau-nak és Hegedűs Istvánnak, a Balaton Projekt menedzsereinek, illetve a Balatoni Integrációs Kht. összes többi dolgozójának. 6

6 1. A BALATON RÉGIÓ, MINT KIEMELT TURISZTIKAI EGYSÉG 1.1. A Balaton bemutatása A Balaton hazánk egyik legnagyobb természeti kincse, melyet számos turista keres fel minden évben kedvező éghajlati adottsága, a strandolási és egyéb szórakozási adta lehetőségek, valamint a környező csodálatos tájak miatt. A Balaton közel 600 m2-es felszíni kiterjedésével, 235 km hosszú partvonalával és 3,2 m átlagos mélységével Közép-Kelet Európa legnagyobb édesvizű tava. A Balaton vízgyűjtő területe a tóval együtt 5775 km2. A tóba 51 állandó és időszakos vízfolyás szállít vizet, közülük a Zala folyó a legjelentősebb. Egyedül hozzávetőlegesen annyi vizet szállít, mint a többi 50 összesen. 1 A Balaton adottságának köszönhetően mindig is kijelölt egy egységes, összetartozó térséget maga körül. Már a középkorban is a Balaton jelentősen meghatározta a partmenti települések gazdasági életét: elsősorban a halászati lehetőségek, valamint nádkitermelés következtében. Az turizmus fejlődésével, valamint az ahhoz kapcsolódó fejlesztések révén a régió az ország egyik legmarkánsabb térségévé vált. Összességében elmondható, hogy a régió társadalmi-gazdasági összekötő ereje lényegében az idegenforgalom, valamint a tó maga Balaton Kiemelt Üdülőkörzet A magyarországi regionális politika és a területi tervezés alapját a területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. Törvény, valamint az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) határozza meg. Az ország 7 db tervezési-statisztikai régiója is ezen dokumentumok alapján került kialakításra. A Balaton Régió nem számít tervezési-statisztikai régiónak, területét a Balatont körülölelő három statisztikai régió tókörnyéki települései alkotják. 1 Balaton Régió Stratégiai Fejlesztési Programja ( ), Balaton Fejlesztési Tanács 7

7 Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 1. Ábra Forrás: Balaton Régió Fejlesztési Stratégiai Programja A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) területén tehát azt a sávot értjük a Balaton körül, mely turisztikai szempontból szervesen kapcsolódik a tóhoz. A BKÜ, más néven Balaton Régió területe a tó területével együtt összesen 3780 km2. A régió településeinek gazdasági, társadalmi viszonyait jelentősen meghatározza földrajzi elhelyezkedésük. A BKÜ területén elhelyezkedő 164 település közül mindössze 41 található közvetlenül a tó partján. A Balaton Régió fejlesztési lehetőségeit számos tényező hátráltatja. Mivel a régió nem számít önálló tervezési-statisztikai régiónak, így közvetlenül nem részesül az uniós támogatásokból. A régió elhelyezkedése tovább nehezíti a fejlesztési források szétosztását, mivel a régió három megye (Somogy, Veszprém, Zala) és három tervezésistatisztikai régió (Dél-, Közép- és Nyugat- Dunántúl) részét képezi, valamint települései 13 statisztikai kistérséghez tartoznak. A régió ilyen mértékű közigazgatási tagoltsága azért nehezíti meg a fejlesztési lehetőségeket, mert a különböző megyék, régiók eltérő fejlesztési érdekekkel rendelkeznek, így nehéz dönteni a megvalósuló beruházásokról. 8

8 További problémát jelent, hogy a megyék, illetve a régiók központjai nem a BKÜ területén helyezkednek el, ezáltal kevesebb információval rendelkeznek arról, milyen fejlesztések lennének szükségesek a térségben. Vállalkozói oldalról a helyzetet tovább nehezíti, hogy mivel nem egy önálló régió, a balatoni szervezeteknek, turisztikai vállalkozóknak három regionális fejlesztési tanácshoz kell pályázniuk a fejlesztési támogatásokért. A Balaton Régió közigazgatási tagoltsága a térség fejlettségében is megmutatkozik. A Közép-Dunántúli Régióhoz tartozó északi-part dinamikusan fejlődik (pl. Balatonfüred, Balatonalmádi). A Nyugat-Dunántúlhoz tartozó terület az adott régión belül alacsonyabb tőkevonzású terület, azonban azt is meg kell megemlíteni, hogy a Balaton parthoz tartozó része az ország egyik legattraktívabb területe (pl. Keszthely, Hévíz). A Dél-Dunántúli Régióhoz tartozó somogyi rész Siófoknak köszönhetően kiemelkedik az adott régió gazdasági stagnálásából. Úgy vélem, e fejlettségbeli eltérések egyik oka az eltérő régiókhoz való tartozás lehet. A különböző régiók különböző adottságokkal rendelkeznek, ami szerintem jelentős mértékben meghatározza a területén elhelyezkedő települések gazdasági helyzetét is. A Balaton adta lehetőségek azonban az esetek többségében pozitívan hat a térség fejlettségére. Láthatjuk tehát, hogy lényeges különbségek alakultak ki a régión belül főként a Balaton parti és háttértelepülések között. A térségben lévő önkormányzatok évek óta törekednek az önálló területtel rendelkező régió kialakítására, amely az Európai Unió egyik támogatási célterülete lehetne A Balaton Régió gazdasági súlya A Balaton Régió gazdasági helyzete A Balaton Régió gazdasági helyzetének pontos bemutatása nehéz feladat, mivel a Balaton Régió területe nem egyezik meg a KSH parttal érintkező kistérségeivel: csak három olyan kistérség található (fonyódi, balatonalmádi, balatonfüredi) a régióban, mely teljes terjedelmében a BKÜ területén helyezkedik el. Ennek következtében nincs olyan központi KSH által gyűjtött adatsor, amely kimondottan a Balaton Régió 9

9 területére vonatkozóan tartalmazna adatokat. A fentiek miatt szakdolgozatomban a Balaton Régió társadalmi és gazdasági helyzetének bemutatásához a Balatoni Integrációs Kht. Társadalomtudományi Kutatócsoportjának saját vizsgálati adatsorait, valamint a Balaton Projekt keretében végzett állapotfelmérések adatait fogom felhasználni. A régiót nagymértékű vállalkozási aktivitás jellemzi. Az üdülőkörzetben mintegy 26 ezer mikro-, kis-, és középvállalkozás működik. A régió 1000 állandó lakosra kivetített vállalkozási mutatója 81-es, amely a magyar vidéki átlaghoz (62) képest igen magas, Budapest (109) után mindjárt a második. (Összehasonlításképpen, Győr-Moson-Sopron megye mutatója csupán 75-ös.) A helyi vállalkozások mellett, a BKÜ területén további 2000, többségükben társas vállalkozás működik szezonális jelleggel. 2 A magas vállalkozási arány oka kétség kívül a turizmus, hiszen a régió területén az ipar csak csekély mértékben van jelen, valamint a mezőgazdaság sem tölt be jelentős szerepet a térségben. Mivel a Balaton partján kevés az állandó jellegű álláslehetőség, a helyi lakosok többsége megélhetésük biztosítása érdekében kénytelen saját vállalkozásba kezdeni. Ez magyarázza azt, hogy a régióban igen magas a mikro-, kis-, és középvállalkozások száma. A régió területét érintő statisztikai kistérségekben becsülhető bruttó hazai termék (GDP) összege mintegy 600 milliárd Ft. A magyar idegenforgalmi adóbevétel 21 %-a képződik a BKÜ területén éves adatokkal számolt eredmények szerint a régió GDP-je alapján mért gazdasági fejlettsége (1306 ezer Ft/fő) a vidéki magyar átlagot (1039 ezer Ft/fő) 26 %-kal múlja felül, azonban az egy főre jutó adóköteles jövedelem a vidéki átlagnak azonban csupán 85,6 %-a. 3 Véleményem szerint ennek az a fő oka, szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások telephelye többségében nem a régió területén van bejegyezve. Mivel a bevételeik után fizetett adók így nem a régióban kerülnek felhasználásra, a helyben élő állandó lakosság az idegenforgalomból származó bevételekből csak keveset profitál. Arra a kérdésre pedig, hogy a vállalkozások 2 Forrás: KSH, APEH-adatok, illetve Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht Társadalomtudományi Kutatócsoport, 2002, Lőcsei H. - Nemes Nagy J.: A Balatoni Régió gazdasági fejlettsége a GDP térségi becslése tükrében. Társadalmi-gazdasági állapotfelmérés a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben, Balaton Projekt Task-4 (2006) oldal 10

10 telephelye miért nem a régió területén van bejegyezve, igen egyszerű a válasz: a magas helyi adók arra késztetik a helyi vállalkozókat, hogy máshová helyezzék telephelyeiket A régió súlya az országon belül Számos kezdeményezés született annak érdekében, hogy a Balaton Régió önálló tervezési-statisztikai régióvá váljon. Azonban ha megvizsgáljuk a térség gazdasági szerepét Magyarország tekintetében, egyértelműen kiderül, hogy az elképzelések nem reálisak: a térség gazdasági szempontból inkább egy kisebb méretű megyének felelne meg. A Balaton Régió gazdasági súlya az országban 1. Táblázat Jellemző BR Ország BR az országos volumen %-ában Terület (km 2 ) ,06 Népesség (ezer fő) ,51 Jövedelem (ezer Ft) ,15 Munkanélküliek (ezer fő) ,54 Regisztrált vállalkozások (ezer db) ,19 Helyi adó (ezer Ft) ,94 Idegenforgalmi adó (ezer Ft) ,90 Személygépkocsik (ezer db) ,92 Telefon-fővonalak ,01 Összes kereskedelmi szállásférőhely ,13 Forrás: Lőcsei H. - Nemes Nagy J.: A Balatoni Régió gazdasági fejlettsége a GDP térségi becslése tükrében. A fenti táblázatban felsorolt társadalmi-gazdasági tényezők vizsgálata során szintén arra a megállapításra juthatunk, hogy a BKÜ súlya az országon belül csekélynek számít: ha megnézzük a Balaton Régió területét, mely a Balatonnal együtt 3780 km2, láthatjuk, hogy ez az ország területének csupán 4,6 %-át teszi ki, és az ország jövedelmének pedig csupán a 2,15 %-a származik a térségből. 11

11 A Balaton Régió a többi régió között Mint korábban már említettem, a Balaton Régió sem méretét, sem gazdasági súlyát tekintve nem számít azonos kategóriájúnak a tervezési-statisztikai régiókkal. Ha mindenképpen be szeretnénk sorolni valamilyen közigazgatási osztályba, akkor talán a Balaton-megye volna a leginkább megfelelő. Amennyiben ha mégis el szeretnénk helyezni a régiót gazdasági fejlettsége tekintetében a többi 7 db tervezési-statisztikai régió között, az egy főre jutó GDP alapján elmondható, hogy a Balaton Régió inkább a fejlettebb régiók csoportjához tartozik. Összességében elmondható, hogy a régió fejlettsége az országos átlagnak megfelelő. A régiók egy főre jutó GDP értéke (országos átlag=100%), Ábra % Közép-Mo. Nyugat-Mo. Közép-Dunántúl Balaton Régió Dél-Dunántúl Dél-Alföld Észak-Mo. Észak-Alföld Forrás: Lőcsei H. - Nemes Nagy J.: A Balatoni Régió gazdasági fejlettsége a GDP térségi becslése tükrében. Társadalmi-gazdasági állapotfelmérés a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben, Balaton Projekt Task-4 (2006) 1.4. Az önálló területi-statisztikai régió kialakításának akadályai A térségben működő önkormányzatok többsége támogatja azt a törekvést, amely az önálló területtel rendelkező Balaton Régió kialakítását célozza. Ennek oka elsősorban az, hogy a régióban élők érzelmileg erősen kötődnek a Balatonhoz, azonban reálisan 12

12 gondolkodva be kell látnunk, hogy a jelen helyzetben az önálló régió kialakítása nem megvalósítható, mivel nincs meg erre kormányzati, valamint a jogi háttér. További problémát jelent a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területiségének meghatározása. Mint ahogy a neve is utal rá, a térség elsősorban turisztikai szempontok alapján került kialakításra, amely azonban számos más szempontnak nem felel meg. Vízrajzi (környezetvédelmi) szempontból például a Balaton vízgyűjtője is az adott területhez tartozna, azonban a BKÜ területe ezáltal jóval túlnyúlna a jelenlegi területén. Más nézetek szerint a terület kialakításakor Veszprémet is hozzá kellett volna csatolni a régióhoz, mivel Veszprém gazdasági szempontból a térség egyik legmeghatározóbb városa. S végül nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az üdülőkörzet területe a még a jelenleg érvényben lévő kistérségi határokhoz sem illeszkedik. Ha mást nem is, legalább erre a problémára kellene megoldást találni. Az önálló régió kialakításának további akadálya, hogy a BKÜ a jelenlegi 7 régióhoz sem népességszámában, sem gazdasági súlyában nem mérhető. Egységes régiót ezen a területen csak az ország régióbeosztásának teljes átszabásával lehetne kialakítani, azonban erre jelenleg nincsen semmi esély. Ha valamiképpen ez mégis megtörténne, a Balaton Régió, mint NUTS 3 szintű egység szerepelhetne a rendszerben A Balaton Régió szükséges fejlesztési irányai Mint látható, az önálló Balaton Régió kialakítása jelen helyzetben nem megvalósítható, azonban a térség fejlesztését folytatni kell. Ha az önálló régió nem is valósul meg, az illetékes személyeknek arra mindenképpen törekedniük kell, hogy a régió közvetlenül is részesülhessen az uniós támogatásokban. Az illetékeseknek törekedniük kell arra, hogy a térség fejlesztésében érdekeltek saját maguk dönthessenek a fejlesztési irányokról, és lehetőség szerint ne Budapesten határozzák meg, hogy a fejlesztési források miként kerüljenek felhasználásra a térségben. A régió fejlesztése érdekében továbbá elengedhetetlen a három megye, illetve régió, valamint a Balaton közötti kapcsolatrendszer kiépítése. A források elosztását 13

13 szerződésekben kellene meghatározni. Ezalatt azt értem, hogy az adott régióknak, illetve megyéknek előre meg kellene határoznia, hogy az adott időszak alatt, ki milyen mértékben járul hozzá a Balaton Régió területén megvalósuló beruházásokhoz. Ezáltal elkerülhetővé válnának a későbbi vitás helyzetek. Habár már számos partneri együttműködés jött létre, a jellemző tendencia sajnos még mindig az, hogy egyik régió, megye sem ad át szívesen más szervezetnek semmiféle pénzügyi forrást. A további problémát ezeken túl az okozza, hogy a régiók, önkormányzatok a megfelelő pénzügyi autonómiájuk hiányában nem igen tudják elkötelezni magukat, hogy az adott időszakban képesek lesznek biztosítani a korábban vállalt összeget. A régió fejlesztését meghatározó három nagy kérdéskör a környezetvédelem, a turizmus és a munkahelyteremtés. Amennyiben a szakértők megoldást találnának ezekre a problémákra, valamint tisztáznák, mit is takar a Balaton Régió fogalma, milyen szerkezeti átalakítások és milyen források szükségesek, akkor meg lehet majd teremteni a megfelelő hátteret a BKÜ sikeres működéséhez. 14

14 2. A BALATON PROJEKT HELYE A RÉGIÓ FEJLESZTÉSI TERVEIBEN A szakdolgozatomban bemutatásra kerülő Balaton Projekt célja egy integrált döntéselőkészítő rendszer bevezetése, amely hozzájárul a régió fenntartható turizmus fejlesztéséhez. A modell a régió területén kihelyezett szenzorok (turistaszámláló, forgalomszámláló, valamint vízminőség ellenőrző berendezések) által összegyűjtött adatok ismertetésével megkönnyíti a döntéshozók helyzetét, legyen az bárki: szakértő, hatósági személy, vagy akár helyi lakos, vagy a térségbe érkező turista. A rendszer elsődleges célcsoportja azonban kétség kívül a térség fejlesztésében érdekelt személyek, közülük is főleg azok, kiknek célja a fenntartható turizmus kialakítása. Amennyiben részletesen megvizsgáljuk a régió fejlesztési prioritásit, az is azt támasztja alá, hogy a célkitűzések elsősorban a környezet állapotának megóvására, valamint a turizmus fejlesztésére irányulnak. Ez egyáltalán nem meglepő, mivel a balatoni turizmus mind a régió, mind az egész ország számára jelentős bevételi forrást jelent. A Balaton Régió fejlesztési irányait az Országos Területfejlesztési Koncepció mellett számos további dokumentum szabályozza, többek között a Balaton törvény, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet hosszú távú területfejlesztési koncepciója, valamint a , és közötti időszakra vonatkozó Stratégiai Programok. A Balaton törvény, teljes nevén a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló törvény (2000. évi CXII. Törvény) a területi tervezés alapjait határozza meg. A törvény elősegíti a régió természeti és a települési környezetének védelmét, az idegenforgalom fejlesztését, valamint a térség kiegyensúlyozott fejlődését BKÜ Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepciója A BKÜ Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepciója a régió hosszú távú fejlesztésének alapozó dokumentuma. A dokumentum célja a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet fejlődését befolyásoló tényezők vizsgálata. A koncepció kijelöli a régió hosszú távú fejlesztési 15

15 irányait, valamint meghatározza a célok megvalósításához szükséges programokat, és az ehhez szükséges eszköz- és intézményrendszert. A koncepciót a Balaton Fejlesztési Tanács 4 készítette el. A BFT a Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepcióban a régió fejlesztési irányát tekintve öt célkitűzést határozott meg, melyek a következők: A környezet állapotának megóvása, javítása és a fenntartható fejlődés feltételeinek kialakítása A gazdasági erőforrások aktivizálása, a vállalkozói lehetőségek gyarapítása Az infrastrukturális hálózatok megújítása, kiépítésének folytatása Humán erőforrások fejlesztése és a regionális identitás erősítése Az intézmény- és eszközrendszer fejlesztése A CÉLKITŰZÉSEK RÖVID LEÍRÁSA 5 1. A környezet állapotának megóvása: a tó vízszintjének stabilizálása, a víz minőségének javítása, a táj- és települési környezet harmonikus fejlesztése, a Balaton természetes környezetének megőrzése, a környezettudatos szemléletmód kialakítása, a települési kommunális infrastruktúra elemeinek fejlesztése, azaz a fenntartható turisztikai fejlődés alapjainak megteremtése. 2. A gazdasági erőforrások aktivizálása, a vállalkozói lehetőségek gyarapítása: a vállalkozásbarát helyi ösztönzők bevezetése, a szezonalítást csökkentő komplex és minőségi szolgáltatásokat nyújtó turisztikai termékek létrehozása, a háttérterületek népességmegtartó képességének növekedése. 4 A Balaton Fejlesztési Tanács a Balaton Régió fejlesztése céljából létrehozott testület, melynek fő feladata, hogy a régió szereplőivel együtt meghatározza a térség fejlesztési irányait, támogassa a fejlesztési programok és projektek kidolgozását, koordinálja a rendelkezésre álló fejlesztési források felhasználását, valamint ösztönözze a régió fejlődését szolgáló vízvédelmi, turisztikai és gazdasági beruházásokat. 5 Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepció (2001) Balaton Fejlesztési Tanács 16

16 3. Az infrastrukturális hálózatok megújítása: a külső közlekedési kapcsolatok megújítása, a térség erőteljesebb bekapcsolása az európai rendszerekbe, a belső kapcsolatokat és a turizmust is elősegítő közlekedési kapcsolatok fejlesztése, a gazdaságfejlesztési infrastruktúra bővítése, a közműhálózat teljes kiépítése, a hulladék elhelyezés és kezelés problémáinak megoldása. 4. Humánerőforrás fejlesztése: a középfokú és felsőfokú képzés koordinált fejlesztése, a képzettségi színvonal növelése és a régiós igényekhez igazítása, a képzett munkaerő megtartása, valamint a Balaton térségi tudat és kultúra erősítése. 5. Az intézmény és eszközrendszer fejlesztése: az intézményrendszer teljes kiépítése, korszerűsítése és az együttműködés feltételeinek megteremtése, mely elengedhetetlen feltétele a hatékony gazdasági és társadalmi együttműködés kialakulásának. Mint korábban említettem a Balaton Projekt célja egy integrált döntés-előkészítő rendszer bevezetése, amely hozzájárul a régió fenntartható turizmus fejlesztéséhez. A fenntarthatóság alatt az értendő, hogy a fejlesztési célok társadalmi, gazdasági, környezeti, kulturális szempontból kiegyensúlyozott fejlődést biztosítanak. A projekt keretében kialakításra kerülő modell elegendő információt biztosít a döntéshozóknak a régió társadalmi-gazdasági rendszeréről, a Balaton vízminőségéről, a turisták számáról valamint a forgalom nagyságáról, ezáltal hozzájárul a koncepció célkitűzéseinek megvalósulásához. Összességében a modell segít az optimális döntés meghozatalában, mely elősegíti a környezet állapotának megóvását, a gazdasági erőforrások megfelelő felhasználását, s nem utolsó sorban segítséget nyújt a szakmai ismeretek bővítéséhez egyaránt. 17

17 2.2. Stratégiai Program BALATON PROJEKT A Stratégiai Fejlesztési Program a régió hosszú távú fejlesztését meghatározó dokumentumra, a Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepcióra épül. A Stratégiai Program komplex fejlesztési stratégiát fogalmaz meg a Balaton Régió számára a közötti időszakra vonatkozóan. A fejlesztési stratégia meghatározza azokat a célokat, melyek megvalósítása elsődleges az adott programozási időszakban. A stratégia továbbá kijelöli a célok eléréséhez szükséges fejlesztési irányokat és intézkedéseket. A Stratégiai Program a fenntartható fejlődés, esélyegyenlőség és a partnerség elvén alapul. A program átfogó célja a Balaton ökológiai állapotának védelme, a vízminőség javítása, a természeti és épített környezet védelme, a turizmus és a természetvédelem harmonikus fejlesztése, valamint a humánerőforrás képzettségének javítása és az információs társadalom kialakításának elősegítése. Ezek az általános célok képezik lényegében a Balaton Projekt végső céljait is. Mivel a BFT a program kialakításánál a BKÜ hosszú távú területfejlesztési koncepcióját vette alapul, a program stratégiai céljai megegyeznek a koncepció célkitűzéseivel. Mint az előző fejezetben írtam, a Balaton Projekt jól illeszkedik a koncepció célkitűzéseibe, ezáltal jól illeszkedik a közötti időszak Stratégiai Programjába is. Amennyiben röviden, tömören szeretnék megfogalmazni a Balaton Régió célkitűzését a jövőre nézve, azt így lehetne összefoglalni: A Balaton Régió a környezet, az idegenforgalom és az információs társadalom európai szintű modell régiójává kíván válni. 6 A közötti időszakra vonatkozó Stratégiai Program eredményét én mindenképpen ebben az új fejlesztési célkitűzés megszületésében látom. S habár nem minden fejlesztés az eredeti elképzelések szerint ment végbe, a célkitűzések megvalósítását a következő időszakban is folytatni kell. 6 Balaton Régió Stratégiai Fejlesztési Programja ( ), Balaton Fejlesztési Tanács 18

18 A főbb célok a jövőre nézve lényegében Balaton Régió környezeti állapotának, idegenforgalmának, az információs társadalmának fejlesztésére irányulnak. Hasonlóan a Balaton Projekthez, a stratégiában megfogalmazott jövőkép is a turizmus fejlesztését hangsúlyozza. Habár az idei nyár turistaforgalma kapcsán tényleg nincs okunk panaszra, azért nem feledkezhetünk meg arról a tényről, hogy az adatok jóval elmaradnak a korábban megszokottaktól. A turizmus fellendítése nem arra utal, hogy a fejlesztések következtében a Balaton látogatottsága eléri majd 1960-as, 1970-es évek szintjét, de minden esetre az adatok javulni fognak. Úgy érzem nem szabad a évvel ezelőtti turisztikai adatokat célul tűznünk, hiszen azok mára már megvalósíthatatlanná váltak. Egyrészt, mert megváltozott a világ, és a korábban a Balatonhoz utazó külföldi turistáknak (többségében kelet-németeknek, hollandoknak) ma már van lehetőségük más országba is elutazni, nem csak az ún. szocialista rezsim területén mozogni. Ugyanez a helyzet a belföldi turistákkal is. A rendszerváltással a magyarok előtt is megnyílt a világ kapuja, most már mi is oda utazhatunk, ahová akarunk. S ha már utazunk, a pénzünkért megfelelő szolgáltatást várunk megjegyzem jogosan. A balatoni turizmus fellendítése érdekében kétségkívül változtatásra van szükség. Erre lehet megoldás, amennyiben minőségi turizmusra térünk át a korábbi tömegturizmus helyett. A fő problémát az okozza a térségben, hogy alacsony a számuk a magas bevételt biztosító, magas minőségi színvonalú szálláshelyeknek. További probléma, hogy a hazai kínálatból javarészt még ma is hiányoznak azok a komplex turisztikai termékek, amelyek az igényes és fizetőképes vendégkört vonzzák. A minőségi turizmus kialakítása érdekében véleményem szerint az alábbi célkitűzések megvalósítására kellene törekedni: Gyógy-, és termálturizmus fejlesztése Konferencia turizmus fejlesztése Tematikus parkok, élményparkok fejlesztése Turisztikai információs rendszerek fejlesztése Kastély, és várturizmus fejlesztése Egyéb minőségi turisztikai termékek fejlesztése 19

19 Amennyiben megnézzük az elmúlt évek idegenforgalmi adatait a Balaton Régióban, láthatjuk, hogy a minőségi turizmusra való törekvés sikeresnek mondható, bár azt is el kell ismernünk, hogy még nagyon kezdeti fázisban van. Ha megnézzük az alábbi táblázatot a kereskedelmi- és magánszálláshelyek vendégforgalmáról a BKÜ területén, láthatjuk, hogy viszonylag magas a régióban eltöltött vendégéjszakák száma. Az üdülőkörzet szakasza Szálláshelyek vendégforgalma a BKÜ területén 2005-ben Vendégek száma Vendégéjszakák száma 2. Táblázat Átlagos tartózkodási idő (éj) Somogy megye ,9 Veszprém megye ,8 Zala megye ,7 ÖSSZESEN ,1 Forrás: A Balaton Üdülőkörzet idegenforgalma (2006) Központi Statisztikai Hivatal, Veszprémi Igazgatóság A turizmus, valamint a régió teljes gazdaságának fellendítése érdekében tehát kétség kívül változtatásra van szükség. Habár a helyben élő lakosság jelenleg az idegenforgalomból származó bevételekből csak keveset profitál, úgy vélem a turizmusfejlesztésnek köszönhetően a közeljövőben változhat majd a helyzet. Habár a bevételek után fizetett adók többsége valószínűleg sajnos továbbra sem a térségben kerül majd felhasználásra, a turizmusfejlesztés mindenképpen pozitívan befolyásolja majd a régió lakosságának életét. Véleményem szerint a turizmus fellendülése mindenképpen kihat majd más gazdasági ágazatok teljesítményére. A megváltozott körülményeknek és az új követelményeknek köszönhetően pedig javulni fog majd a régió lakosságának életminősége, képzettsége, valamint a turizmusfejlesztés hozzájárul majd a regionális öntudat erősödéséhez. 20

20 Mielőtt rátérnék a közötti Stratégiai Program értékelésére, röviden be szeretném még mutatni a közötti eredményeket (és problémákat) annak érdekében, hogy jobban megérthessük, menyire megalapozottak a következő időszak stratégiai célkitűzései, valamint milyenek a Balaton Projekt esélyei a sikeres megvalósításra. Ennek érdekében érdemes összevetni a megítélt támogatások beavatkozási területek szerinti megoszlását a Balaton Régió közötti időszakra vonatkozó Stratégiai Programjának célkitűzéseivel. Erre irányuló felmérések elvégzésére sor került a Balaton Projekt megvalósítása során is: az ötödik munkafázisban a korábbi politikák hatásainak elemzése során sor került a közötti Stratégiai Program eredményességének vizsgálatára is. A stratégia első célkitűzésének a környezet állapotának megóvása lett kijelölve. Ennek ellenére a környezet-, valamint természetvédelem ösztönzésére azonban az egyik legkevesebb forrás lett biztosítva. Az összes támogatásnak csupán a 2,2 %-át fordították környezetvédelmi célú beruházásokra. 7 A gazdasági erőforrások aktivizálására már több forrást biztosítottak. E kategórián belül a turizmus kapta a legtöbb állami támogatást, majd ezt követte a beruházások ösztönzését szolgáló projektek finanszírozása. Véleményem szerint a fő problémát ezen a területen az okozta, hogy az összes támogatás tekintetében a KKV-k csak igen kismértékű támogatásban részesültek. A stratégiai program harmadik célkitűzését az infrastruktúra fejlesztése képzi. Ez az a terület, melyen a tényleges állami beavatkozások leginkább összhangban állnak a fejlesztési célkitűzésekkel, mivel a régióban a legtöbb állami forrás az infrastruktúra korszerűsítésére lett fordítva. A stratégia két utolsó célkitűzése ugyanakkor igencsak háttérbe szorult a támogatások eloszlása során. Humán erőforrás fejlesztését célzó projektek ugyanis alig szerepeltek a kedvezményezett projektek között, és amik mégis, azok is inkább infrastrukturális beruházásokra vonatkoztak a humán szféra területén (szociális, egészségügyi, oktatási és kulturális intézmények felújításai). A régiók közötti együttműködések kialakításának 7 Tervek és Tények: A források eloszlásának összevetése a Balaton Régió Stratégiai Fejlesztési Programjával, LIFE Balaton Projekt, Task-5 (2006) oldal 21