A LIFE BALATON PROJEKT SIKERESSÉGÉNEK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A LIFE BALATON PROJEKT SIKERESSÉGÉNEK"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK NAPPALI TAGOZAT EU-KAPCSOLATOK SZAKIRÁNY A LIFE BALATON PROJEKT SIKERESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A projekt keretében megvalósult intézkedések bemutatása és a felmerült problémák ismertetése KÉSZÍTETTE: VARGA ÉVA DIÁNA BUDAPEST, 2006

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA 5 1. A BALATON RÉGIÓ, MINT KIEMELT TURISZTIKAI EGYSÉG A Balaton bemutatása Balaton Kiemelt Üdülőkörzet A Balaton Régió gazdasági súlya A Balaton Régió gazdasági helyzete A régió súlya az országon belül A Balaton Régió a többi régió között Az önálló területi-statisztikai régió kialakításának akadályai A Balaton Régió szükséges fejlesztési irányai A BALATON PROJEKT HELYE A RÉGIÓ FEJLESZTÉSI TERVEIBEN BKÜ Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepciója Stratégiai Program Stratégiai Program EURÓPAI UNIÓ REGIONÁLIS POLITIKÁJA Regionális politika területi rendszere Regionális politika pénzügyi eszközei Közösségi Programok jellemzői LIFE III. Közösségi Program BALATON PROJEKT A Balaton Projekt célja Konzorcium tagjai A Balaton Projekt munkaszakaszai 34 3

3 5. A BALATON PROJEKT KAPCSÁN MEGVALÓSULT EREDMÉNYEK BEMUTATÁSA Projektmenedzsment DSS rendszer bevezetését előkészítő intézkedések A projekt fő eredménye A monitoring rendszer prototípusa Turisztikai látogatószámláló modul Közúti forgalomszámláló modul Vízminőség ellenőrző és meteorológiai mérő modul Tájékoztatási és információs modul Integrált Döntéstámogató Rendszer működése A projekt kommunikációs problémái ÖSSZEGZÉS - A BALATON PROJEKT HATÁSA A TÉRSÉG FEJLŐDÉSÉRE 67 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 69 ÁBRÁK JEGYZÉKE 69 IRODALOMJEGYZÉK 70 MELLÉKLETEK 73 4

4 BEVEZETÉS TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA Napjainkban egyre többször találkozhatunk a fenntarthatóság fogalmával: gondoljunk csak a fenntartható fejlődésre, a fenntartható környezetvédelemre, a fenntartható területhasználatra, a fenntartható turizmusra, s még folytathatnám a sort. Összességében elmondható, hogy a regionális területfejlesztés alapját lényegében a fenntarthatóság megvalósítása képezi. Így van ez a Balaton Régió területén is, ahol az elmúlt években egy nagyszabású projekt valósult meg, melynek keretében bevezetésre került egy Integrált Döntéstámogató Rendszer. A Balaton Régió kiemelt szerepet tölt be az ország gazdaságában: a Balaton Közép- Kelet-Európa legnagyobb édesvizű tavaként fontos turisztikai célállomást jelent mind a hazai, mind a külföldi vendégek számára. Ennek köszönhetően a térségben képződik az ország bevételének jelentős része. Ugyanakkor a térség komoly környezeti hatásoknak van kitéve a szezonális turizmus miatt. Mivel a Balaton környékén nőttem fel, a térség sorsát a szívügyemnek tekintem. Úgy vélem, ez egy kivételes adottságokkal rendelkező térség, ezért a régió fenntartható fejlesztése a balatoni emberek számára közös érdek kell, hogy legyen. Szakmai gyakorlatomat a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht.-nál töltöttem, mely a Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezete. Gyakorlatom során közelebbről megismerkedhettem a Balaton Régió fejlesztési irányaival, valamint a fejlesztési tevékenységekkel. A térségben megvalósuló nemzetközi projektek közül a szakdolgozatom témaválasztása végül a Balaton Projekt vizsgálatára esett, mert úgy vélem az általa bevezetett döntéstámogató rendszer fontos szerepet tölthet be a térség fejlesztése kapcsán. A projekt lényegében egy LIFE III. közösségi program. Ezek a programok elsősorban uniós tagországok, valamint társult országok területén megvalósuló innovatív jellegű környezet- és természetvédelmi projektekhez nyújtanak támogatást, amelyek hozzájárulnak az adott térség fenntartható fejlesztéséhez. Így van ez a Balaton Projekt 5

5 esetében is. A projekt célja a főként a tömegturizmus által kiváltott környezeti kockázat csökkentése, valamint a fenntartható fejlesztés megvalósítása a Balaton Régió területén. Szakdolgozatomban a projekt sikerességét szeretném megvizsgálni azáltal, hogy részletesen áttekintem a projekt keretében megvalósult intézkedéseket, valamint a felmerült problémákat, és lehetőség szerint egyfajta megoldási javaslatot szeretnék tenni azok kezelésére. Annak érdekében, hogy könnyebben megérthessük a projekt jelentőségét, szakdolgozatom első felében röviden bemutatom majd a Balaton Régió helyzetét, gazdasági szerepét, valamint a térségben megvalósuló beruházásokat hátráltató nehézségeket és akadályokat. A régió fejlesztésével és a projekt megvalósításával kapcsolatban számos kérdés merült fel bennem, melyre remélhetőleg munkám során megtalálom a válaszokat. Az egyik ilyen kérdés, melyet mindenképpen tisztázni szeretnék az az, hogy milyen tényezők hátráltatják a régió fejlesztési elképzeléseit, és a megvalósuló beruházásokat. A másik pedig az, hogy mit is takar valójában a döntéstámogató rendszer: miért hasznos számunkra a modell alkalmazása, milyen mértékben járul hozzá a térség fejlődéséhez, s nem utolsó sorban a rendszer működése milyen mértékben felel meg az eredeti elképzeléseknek. A vizsgálataimhoz szükséges forrásanyagok döntő többségét a Balatoni Integrációs Kht. biztosította számomra. Szakdolgozatom megírásához nyújtott segítségükért ezúton is szeretnék külön köszönetet mondani Dr. Molnár Gábornak, a Kht. ügyvezető igazgatójának, valamint Cynthia Lau-nak és Hegedűs Istvánnak, a Balaton Projekt menedzsereinek, illetve a Balatoni Integrációs Kht. összes többi dolgozójának. 6

6 1. A BALATON RÉGIÓ, MINT KIEMELT TURISZTIKAI EGYSÉG 1.1. A Balaton bemutatása A Balaton hazánk egyik legnagyobb természeti kincse, melyet számos turista keres fel minden évben kedvező éghajlati adottsága, a strandolási és egyéb szórakozási adta lehetőségek, valamint a környező csodálatos tájak miatt. A Balaton közel 600 m2-es felszíni kiterjedésével, 235 km hosszú partvonalával és 3,2 m átlagos mélységével Közép-Kelet Európa legnagyobb édesvizű tava. A Balaton vízgyűjtő területe a tóval együtt 5775 km2. A tóba 51 állandó és időszakos vízfolyás szállít vizet, közülük a Zala folyó a legjelentősebb. Egyedül hozzávetőlegesen annyi vizet szállít, mint a többi 50 összesen. 1 A Balaton adottságának köszönhetően mindig is kijelölt egy egységes, összetartozó térséget maga körül. Már a középkorban is a Balaton jelentősen meghatározta a partmenti települések gazdasági életét: elsősorban a halászati lehetőségek, valamint nádkitermelés következtében. Az turizmus fejlődésével, valamint az ahhoz kapcsolódó fejlesztések révén a régió az ország egyik legmarkánsabb térségévé vált. Összességében elmondható, hogy a régió társadalmi-gazdasági összekötő ereje lényegében az idegenforgalom, valamint a tó maga Balaton Kiemelt Üdülőkörzet A magyarországi regionális politika és a területi tervezés alapját a területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. Törvény, valamint az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) határozza meg. Az ország 7 db tervezési-statisztikai régiója is ezen dokumentumok alapján került kialakításra. A Balaton Régió nem számít tervezési-statisztikai régiónak, területét a Balatont körülölelő három statisztikai régió tókörnyéki települései alkotják. 1 Balaton Régió Stratégiai Fejlesztési Programja ( ), Balaton Fejlesztési Tanács 7

7 Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 1. Ábra Forrás: Balaton Régió Fejlesztési Stratégiai Programja A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) területén tehát azt a sávot értjük a Balaton körül, mely turisztikai szempontból szervesen kapcsolódik a tóhoz. A BKÜ, más néven Balaton Régió területe a tó területével együtt összesen 3780 km2. A régió településeinek gazdasági, társadalmi viszonyait jelentősen meghatározza földrajzi elhelyezkedésük. A BKÜ területén elhelyezkedő 164 település közül mindössze 41 található közvetlenül a tó partján. A Balaton Régió fejlesztési lehetőségeit számos tényező hátráltatja. Mivel a régió nem számít önálló tervezési-statisztikai régiónak, így közvetlenül nem részesül az uniós támogatásokból. A régió elhelyezkedése tovább nehezíti a fejlesztési források szétosztását, mivel a régió három megye (Somogy, Veszprém, Zala) és három tervezésistatisztikai régió (Dél-, Közép- és Nyugat- Dunántúl) részét képezi, valamint települései 13 statisztikai kistérséghez tartoznak. A régió ilyen mértékű közigazgatási tagoltsága azért nehezíti meg a fejlesztési lehetőségeket, mert a különböző megyék, régiók eltérő fejlesztési érdekekkel rendelkeznek, így nehéz dönteni a megvalósuló beruházásokról. 8

8 További problémát jelent, hogy a megyék, illetve a régiók központjai nem a BKÜ területén helyezkednek el, ezáltal kevesebb információval rendelkeznek arról, milyen fejlesztések lennének szükségesek a térségben. Vállalkozói oldalról a helyzetet tovább nehezíti, hogy mivel nem egy önálló régió, a balatoni szervezeteknek, turisztikai vállalkozóknak három regionális fejlesztési tanácshoz kell pályázniuk a fejlesztési támogatásokért. A Balaton Régió közigazgatási tagoltsága a térség fejlettségében is megmutatkozik. A Közép-Dunántúli Régióhoz tartozó északi-part dinamikusan fejlődik (pl. Balatonfüred, Balatonalmádi). A Nyugat-Dunántúlhoz tartozó terület az adott régión belül alacsonyabb tőkevonzású terület, azonban azt is meg kell megemlíteni, hogy a Balaton parthoz tartozó része az ország egyik legattraktívabb területe (pl. Keszthely, Hévíz). A Dél-Dunántúli Régióhoz tartozó somogyi rész Siófoknak köszönhetően kiemelkedik az adott régió gazdasági stagnálásából. Úgy vélem, e fejlettségbeli eltérések egyik oka az eltérő régiókhoz való tartozás lehet. A különböző régiók különböző adottságokkal rendelkeznek, ami szerintem jelentős mértékben meghatározza a területén elhelyezkedő települések gazdasági helyzetét is. A Balaton adta lehetőségek azonban az esetek többségében pozitívan hat a térség fejlettségére. Láthatjuk tehát, hogy lényeges különbségek alakultak ki a régión belül főként a Balaton parti és háttértelepülések között. A térségben lévő önkormányzatok évek óta törekednek az önálló területtel rendelkező régió kialakítására, amely az Európai Unió egyik támogatási célterülete lehetne A Balaton Régió gazdasági súlya A Balaton Régió gazdasági helyzete A Balaton Régió gazdasági helyzetének pontos bemutatása nehéz feladat, mivel a Balaton Régió területe nem egyezik meg a KSH parttal érintkező kistérségeivel: csak három olyan kistérség található (fonyódi, balatonalmádi, balatonfüredi) a régióban, mely teljes terjedelmében a BKÜ területén helyezkedik el. Ennek következtében nincs olyan központi KSH által gyűjtött adatsor, amely kimondottan a Balaton Régió 9

9 területére vonatkozóan tartalmazna adatokat. A fentiek miatt szakdolgozatomban a Balaton Régió társadalmi és gazdasági helyzetének bemutatásához a Balatoni Integrációs Kht. Társadalomtudományi Kutatócsoportjának saját vizsgálati adatsorait, valamint a Balaton Projekt keretében végzett állapotfelmérések adatait fogom felhasználni. A régiót nagymértékű vállalkozási aktivitás jellemzi. Az üdülőkörzetben mintegy 26 ezer mikro-, kis-, és középvállalkozás működik. A régió 1000 állandó lakosra kivetített vállalkozási mutatója 81-es, amely a magyar vidéki átlaghoz (62) képest igen magas, Budapest (109) után mindjárt a második. (Összehasonlításképpen, Győr-Moson-Sopron megye mutatója csupán 75-ös.) A helyi vállalkozások mellett, a BKÜ területén további 2000, többségükben társas vállalkozás működik szezonális jelleggel. 2 A magas vállalkozási arány oka kétség kívül a turizmus, hiszen a régió területén az ipar csak csekély mértékben van jelen, valamint a mezőgazdaság sem tölt be jelentős szerepet a térségben. Mivel a Balaton partján kevés az állandó jellegű álláslehetőség, a helyi lakosok többsége megélhetésük biztosítása érdekében kénytelen saját vállalkozásba kezdeni. Ez magyarázza azt, hogy a régióban igen magas a mikro-, kis-, és középvállalkozások száma. A régió területét érintő statisztikai kistérségekben becsülhető bruttó hazai termék (GDP) összege mintegy 600 milliárd Ft. A magyar idegenforgalmi adóbevétel 21 %-a képződik a BKÜ területén éves adatokkal számolt eredmények szerint a régió GDP-je alapján mért gazdasági fejlettsége (1306 ezer Ft/fő) a vidéki magyar átlagot (1039 ezer Ft/fő) 26 %-kal múlja felül, azonban az egy főre jutó adóköteles jövedelem a vidéki átlagnak azonban csupán 85,6 %-a. 3 Véleményem szerint ennek az a fő oka, szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások telephelye többségében nem a régió területén van bejegyezve. Mivel a bevételeik után fizetett adók így nem a régióban kerülnek felhasználásra, a helyben élő állandó lakosság az idegenforgalomból származó bevételekből csak keveset profitál. Arra a kérdésre pedig, hogy a vállalkozások 2 Forrás: KSH, APEH-adatok, illetve Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht Társadalomtudományi Kutatócsoport, 2002, Lőcsei H. - Nemes Nagy J.: A Balatoni Régió gazdasági fejlettsége a GDP térségi becslése tükrében. Társadalmi-gazdasági állapotfelmérés a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben, Balaton Projekt Task-4 (2006) oldal 10

10 telephelye miért nem a régió területén van bejegyezve, igen egyszerű a válasz: a magas helyi adók arra késztetik a helyi vállalkozókat, hogy máshová helyezzék telephelyeiket A régió súlya az országon belül Számos kezdeményezés született annak érdekében, hogy a Balaton Régió önálló tervezési-statisztikai régióvá váljon. Azonban ha megvizsgáljuk a térség gazdasági szerepét Magyarország tekintetében, egyértelműen kiderül, hogy az elképzelések nem reálisak: a térség gazdasági szempontból inkább egy kisebb méretű megyének felelne meg. A Balaton Régió gazdasági súlya az országban 1. Táblázat Jellemző BR Ország BR az országos volumen %-ában Terület (km 2 ) ,06 Népesség (ezer fő) ,51 Jövedelem (ezer Ft) ,15 Munkanélküliek (ezer fő) ,54 Regisztrált vállalkozások (ezer db) ,19 Helyi adó (ezer Ft) ,94 Idegenforgalmi adó (ezer Ft) ,90 Személygépkocsik (ezer db) ,92 Telefon-fővonalak ,01 Összes kereskedelmi szállásférőhely ,13 Forrás: Lőcsei H. - Nemes Nagy J.: A Balatoni Régió gazdasági fejlettsége a GDP térségi becslése tükrében. A fenti táblázatban felsorolt társadalmi-gazdasági tényezők vizsgálata során szintén arra a megállapításra juthatunk, hogy a BKÜ súlya az országon belül csekélynek számít: ha megnézzük a Balaton Régió területét, mely a Balatonnal együtt 3780 km2, láthatjuk, hogy ez az ország területének csupán 4,6 %-át teszi ki, és az ország jövedelmének pedig csupán a 2,15 %-a származik a térségből. 11

11 A Balaton Régió a többi régió között Mint korábban már említettem, a Balaton Régió sem méretét, sem gazdasági súlyát tekintve nem számít azonos kategóriájúnak a tervezési-statisztikai régiókkal. Ha mindenképpen be szeretnénk sorolni valamilyen közigazgatási osztályba, akkor talán a Balaton-megye volna a leginkább megfelelő. Amennyiben ha mégis el szeretnénk helyezni a régiót gazdasági fejlettsége tekintetében a többi 7 db tervezési-statisztikai régió között, az egy főre jutó GDP alapján elmondható, hogy a Balaton Régió inkább a fejlettebb régiók csoportjához tartozik. Összességében elmondható, hogy a régió fejlettsége az országos átlagnak megfelelő. A régiók egy főre jutó GDP értéke (országos átlag=100%), Ábra % Közép-Mo. Nyugat-Mo. Közép-Dunántúl Balaton Régió Dél-Dunántúl Dél-Alföld Észak-Mo. Észak-Alföld Forrás: Lőcsei H. - Nemes Nagy J.: A Balatoni Régió gazdasági fejlettsége a GDP térségi becslése tükrében. Társadalmi-gazdasági állapotfelmérés a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben, Balaton Projekt Task-4 (2006) 1.4. Az önálló területi-statisztikai régió kialakításának akadályai A térségben működő önkormányzatok többsége támogatja azt a törekvést, amely az önálló területtel rendelkező Balaton Régió kialakítását célozza. Ennek oka elsősorban az, hogy a régióban élők érzelmileg erősen kötődnek a Balatonhoz, azonban reálisan 12

12 gondolkodva be kell látnunk, hogy a jelen helyzetben az önálló régió kialakítása nem megvalósítható, mivel nincs meg erre kormányzati, valamint a jogi háttér. További problémát jelent a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területiségének meghatározása. Mint ahogy a neve is utal rá, a térség elsősorban turisztikai szempontok alapján került kialakításra, amely azonban számos más szempontnak nem felel meg. Vízrajzi (környezetvédelmi) szempontból például a Balaton vízgyűjtője is az adott területhez tartozna, azonban a BKÜ területe ezáltal jóval túlnyúlna a jelenlegi területén. Más nézetek szerint a terület kialakításakor Veszprémet is hozzá kellett volna csatolni a régióhoz, mivel Veszprém gazdasági szempontból a térség egyik legmeghatározóbb városa. S végül nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az üdülőkörzet területe a még a jelenleg érvényben lévő kistérségi határokhoz sem illeszkedik. Ha mást nem is, legalább erre a problémára kellene megoldást találni. Az önálló régió kialakításának további akadálya, hogy a BKÜ a jelenlegi 7 régióhoz sem népességszámában, sem gazdasági súlyában nem mérhető. Egységes régiót ezen a területen csak az ország régióbeosztásának teljes átszabásával lehetne kialakítani, azonban erre jelenleg nincsen semmi esély. Ha valamiképpen ez mégis megtörténne, a Balaton Régió, mint NUTS 3 szintű egység szerepelhetne a rendszerben A Balaton Régió szükséges fejlesztési irányai Mint látható, az önálló Balaton Régió kialakítása jelen helyzetben nem megvalósítható, azonban a térség fejlesztését folytatni kell. Ha az önálló régió nem is valósul meg, az illetékes személyeknek arra mindenképpen törekedniük kell, hogy a régió közvetlenül is részesülhessen az uniós támogatásokban. Az illetékeseknek törekedniük kell arra, hogy a térség fejlesztésében érdekeltek saját maguk dönthessenek a fejlesztési irányokról, és lehetőség szerint ne Budapesten határozzák meg, hogy a fejlesztési források miként kerüljenek felhasználásra a térségben. A régió fejlesztése érdekében továbbá elengedhetetlen a három megye, illetve régió, valamint a Balaton közötti kapcsolatrendszer kiépítése. A források elosztását 13

13 szerződésekben kellene meghatározni. Ezalatt azt értem, hogy az adott régióknak, illetve megyéknek előre meg kellene határoznia, hogy az adott időszak alatt, ki milyen mértékben járul hozzá a Balaton Régió területén megvalósuló beruházásokhoz. Ezáltal elkerülhetővé válnának a későbbi vitás helyzetek. Habár már számos partneri együttműködés jött létre, a jellemző tendencia sajnos még mindig az, hogy egyik régió, megye sem ad át szívesen más szervezetnek semmiféle pénzügyi forrást. A további problémát ezeken túl az okozza, hogy a régiók, önkormányzatok a megfelelő pénzügyi autonómiájuk hiányában nem igen tudják elkötelezni magukat, hogy az adott időszakban képesek lesznek biztosítani a korábban vállalt összeget. A régió fejlesztését meghatározó három nagy kérdéskör a környezetvédelem, a turizmus és a munkahelyteremtés. Amennyiben a szakértők megoldást találnának ezekre a problémákra, valamint tisztáznák, mit is takar a Balaton Régió fogalma, milyen szerkezeti átalakítások és milyen források szükségesek, akkor meg lehet majd teremteni a megfelelő hátteret a BKÜ sikeres működéséhez. 14

14 2. A BALATON PROJEKT HELYE A RÉGIÓ FEJLESZTÉSI TERVEIBEN A szakdolgozatomban bemutatásra kerülő Balaton Projekt célja egy integrált döntéselőkészítő rendszer bevezetése, amely hozzájárul a régió fenntartható turizmus fejlesztéséhez. A modell a régió területén kihelyezett szenzorok (turistaszámláló, forgalomszámláló, valamint vízminőség ellenőrző berendezések) által összegyűjtött adatok ismertetésével megkönnyíti a döntéshozók helyzetét, legyen az bárki: szakértő, hatósági személy, vagy akár helyi lakos, vagy a térségbe érkező turista. A rendszer elsődleges célcsoportja azonban kétség kívül a térség fejlesztésében érdekelt személyek, közülük is főleg azok, kiknek célja a fenntartható turizmus kialakítása. Amennyiben részletesen megvizsgáljuk a régió fejlesztési prioritásit, az is azt támasztja alá, hogy a célkitűzések elsősorban a környezet állapotának megóvására, valamint a turizmus fejlesztésére irányulnak. Ez egyáltalán nem meglepő, mivel a balatoni turizmus mind a régió, mind az egész ország számára jelentős bevételi forrást jelent. A Balaton Régió fejlesztési irányait az Országos Területfejlesztési Koncepció mellett számos további dokumentum szabályozza, többek között a Balaton törvény, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet hosszú távú területfejlesztési koncepciója, valamint a , és közötti időszakra vonatkozó Stratégiai Programok. A Balaton törvény, teljes nevén a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló törvény (2000. évi CXII. Törvény) a területi tervezés alapjait határozza meg. A törvény elősegíti a régió természeti és a települési környezetének védelmét, az idegenforgalom fejlesztését, valamint a térség kiegyensúlyozott fejlődését BKÜ Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepciója A BKÜ Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepciója a régió hosszú távú fejlesztésének alapozó dokumentuma. A dokumentum célja a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet fejlődését befolyásoló tényezők vizsgálata. A koncepció kijelöli a régió hosszú távú fejlesztési 15

15 irányait, valamint meghatározza a célok megvalósításához szükséges programokat, és az ehhez szükséges eszköz- és intézményrendszert. A koncepciót a Balaton Fejlesztési Tanács 4 készítette el. A BFT a Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepcióban a régió fejlesztési irányát tekintve öt célkitűzést határozott meg, melyek a következők: A környezet állapotának megóvása, javítása és a fenntartható fejlődés feltételeinek kialakítása A gazdasági erőforrások aktivizálása, a vállalkozói lehetőségek gyarapítása Az infrastrukturális hálózatok megújítása, kiépítésének folytatása Humán erőforrások fejlesztése és a regionális identitás erősítése Az intézmény- és eszközrendszer fejlesztése A CÉLKITŰZÉSEK RÖVID LEÍRÁSA 5 1. A környezet állapotának megóvása: a tó vízszintjének stabilizálása, a víz minőségének javítása, a táj- és települési környezet harmonikus fejlesztése, a Balaton természetes környezetének megőrzése, a környezettudatos szemléletmód kialakítása, a települési kommunális infrastruktúra elemeinek fejlesztése, azaz a fenntartható turisztikai fejlődés alapjainak megteremtése. 2. A gazdasági erőforrások aktivizálása, a vállalkozói lehetőségek gyarapítása: a vállalkozásbarát helyi ösztönzők bevezetése, a szezonalítást csökkentő komplex és minőségi szolgáltatásokat nyújtó turisztikai termékek létrehozása, a háttérterületek népességmegtartó képességének növekedése. 4 A Balaton Fejlesztési Tanács a Balaton Régió fejlesztése céljából létrehozott testület, melynek fő feladata, hogy a régió szereplőivel együtt meghatározza a térség fejlesztési irányait, támogassa a fejlesztési programok és projektek kidolgozását, koordinálja a rendelkezésre álló fejlesztési források felhasználását, valamint ösztönözze a régió fejlődését szolgáló vízvédelmi, turisztikai és gazdasági beruházásokat. 5 Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepció (2001) Balaton Fejlesztési Tanács 16

16 3. Az infrastrukturális hálózatok megújítása: a külső közlekedési kapcsolatok megújítása, a térség erőteljesebb bekapcsolása az európai rendszerekbe, a belső kapcsolatokat és a turizmust is elősegítő közlekedési kapcsolatok fejlesztése, a gazdaságfejlesztési infrastruktúra bővítése, a közműhálózat teljes kiépítése, a hulladék elhelyezés és kezelés problémáinak megoldása. 4. Humánerőforrás fejlesztése: a középfokú és felsőfokú képzés koordinált fejlesztése, a képzettségi színvonal növelése és a régiós igényekhez igazítása, a képzett munkaerő megtartása, valamint a Balaton térségi tudat és kultúra erősítése. 5. Az intézmény és eszközrendszer fejlesztése: az intézményrendszer teljes kiépítése, korszerűsítése és az együttműködés feltételeinek megteremtése, mely elengedhetetlen feltétele a hatékony gazdasági és társadalmi együttműködés kialakulásának. Mint korábban említettem a Balaton Projekt célja egy integrált döntés-előkészítő rendszer bevezetése, amely hozzájárul a régió fenntartható turizmus fejlesztéséhez. A fenntarthatóság alatt az értendő, hogy a fejlesztési célok társadalmi, gazdasági, környezeti, kulturális szempontból kiegyensúlyozott fejlődést biztosítanak. A projekt keretében kialakításra kerülő modell elegendő információt biztosít a döntéshozóknak a régió társadalmi-gazdasági rendszeréről, a Balaton vízminőségéről, a turisták számáról valamint a forgalom nagyságáról, ezáltal hozzájárul a koncepció célkitűzéseinek megvalósulásához. Összességében a modell segít az optimális döntés meghozatalában, mely elősegíti a környezet állapotának megóvását, a gazdasági erőforrások megfelelő felhasználását, s nem utolsó sorban segítséget nyújt a szakmai ismeretek bővítéséhez egyaránt. 17

17 2.2. Stratégiai Program BALATON PROJEKT A Stratégiai Fejlesztési Program a régió hosszú távú fejlesztését meghatározó dokumentumra, a Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepcióra épül. A Stratégiai Program komplex fejlesztési stratégiát fogalmaz meg a Balaton Régió számára a közötti időszakra vonatkozóan. A fejlesztési stratégia meghatározza azokat a célokat, melyek megvalósítása elsődleges az adott programozási időszakban. A stratégia továbbá kijelöli a célok eléréséhez szükséges fejlesztési irányokat és intézkedéseket. A Stratégiai Program a fenntartható fejlődés, esélyegyenlőség és a partnerség elvén alapul. A program átfogó célja a Balaton ökológiai állapotának védelme, a vízminőség javítása, a természeti és épített környezet védelme, a turizmus és a természetvédelem harmonikus fejlesztése, valamint a humánerőforrás képzettségének javítása és az információs társadalom kialakításának elősegítése. Ezek az általános célok képezik lényegében a Balaton Projekt végső céljait is. Mivel a BFT a program kialakításánál a BKÜ hosszú távú területfejlesztési koncepcióját vette alapul, a program stratégiai céljai megegyeznek a koncepció célkitűzéseivel. Mint az előző fejezetben írtam, a Balaton Projekt jól illeszkedik a koncepció célkitűzéseibe, ezáltal jól illeszkedik a közötti időszak Stratégiai Programjába is. Amennyiben röviden, tömören szeretnék megfogalmazni a Balaton Régió célkitűzését a jövőre nézve, azt így lehetne összefoglalni: A Balaton Régió a környezet, az idegenforgalom és az információs társadalom európai szintű modell régiójává kíván válni. 6 A közötti időszakra vonatkozó Stratégiai Program eredményét én mindenképpen ebben az új fejlesztési célkitűzés megszületésében látom. S habár nem minden fejlesztés az eredeti elképzelések szerint ment végbe, a célkitűzések megvalósítását a következő időszakban is folytatni kell. 6 Balaton Régió Stratégiai Fejlesztési Programja ( ), Balaton Fejlesztési Tanács 18

18 A főbb célok a jövőre nézve lényegében Balaton Régió környezeti állapotának, idegenforgalmának, az információs társadalmának fejlesztésére irányulnak. Hasonlóan a Balaton Projekthez, a stratégiában megfogalmazott jövőkép is a turizmus fejlesztését hangsúlyozza. Habár az idei nyár turistaforgalma kapcsán tényleg nincs okunk panaszra, azért nem feledkezhetünk meg arról a tényről, hogy az adatok jóval elmaradnak a korábban megszokottaktól. A turizmus fellendítése nem arra utal, hogy a fejlesztések következtében a Balaton látogatottsága eléri majd 1960-as, 1970-es évek szintjét, de minden esetre az adatok javulni fognak. Úgy érzem nem szabad a évvel ezelőtti turisztikai adatokat célul tűznünk, hiszen azok mára már megvalósíthatatlanná váltak. Egyrészt, mert megváltozott a világ, és a korábban a Balatonhoz utazó külföldi turistáknak (többségében kelet-németeknek, hollandoknak) ma már van lehetőségük más országba is elutazni, nem csak az ún. szocialista rezsim területén mozogni. Ugyanez a helyzet a belföldi turistákkal is. A rendszerváltással a magyarok előtt is megnyílt a világ kapuja, most már mi is oda utazhatunk, ahová akarunk. S ha már utazunk, a pénzünkért megfelelő szolgáltatást várunk megjegyzem jogosan. A balatoni turizmus fellendítése érdekében kétségkívül változtatásra van szükség. Erre lehet megoldás, amennyiben minőségi turizmusra térünk át a korábbi tömegturizmus helyett. A fő problémát az okozza a térségben, hogy alacsony a számuk a magas bevételt biztosító, magas minőségi színvonalú szálláshelyeknek. További probléma, hogy a hazai kínálatból javarészt még ma is hiányoznak azok a komplex turisztikai termékek, amelyek az igényes és fizetőképes vendégkört vonzzák. A minőségi turizmus kialakítása érdekében véleményem szerint az alábbi célkitűzések megvalósítására kellene törekedni: Gyógy-, és termálturizmus fejlesztése Konferencia turizmus fejlesztése Tematikus parkok, élményparkok fejlesztése Turisztikai információs rendszerek fejlesztése Kastély, és várturizmus fejlesztése Egyéb minőségi turisztikai termékek fejlesztése 19

19 Amennyiben megnézzük az elmúlt évek idegenforgalmi adatait a Balaton Régióban, láthatjuk, hogy a minőségi turizmusra való törekvés sikeresnek mondható, bár azt is el kell ismernünk, hogy még nagyon kezdeti fázisban van. Ha megnézzük az alábbi táblázatot a kereskedelmi- és magánszálláshelyek vendégforgalmáról a BKÜ területén, láthatjuk, hogy viszonylag magas a régióban eltöltött vendégéjszakák száma. Az üdülőkörzet szakasza Szálláshelyek vendégforgalma a BKÜ területén 2005-ben Vendégek száma Vendégéjszakák száma 2. Táblázat Átlagos tartózkodási idő (éj) Somogy megye ,9 Veszprém megye ,8 Zala megye ,7 ÖSSZESEN ,1 Forrás: A Balaton Üdülőkörzet idegenforgalma (2006) Központi Statisztikai Hivatal, Veszprémi Igazgatóság A turizmus, valamint a régió teljes gazdaságának fellendítése érdekében tehát kétség kívül változtatásra van szükség. Habár a helyben élő lakosság jelenleg az idegenforgalomból származó bevételekből csak keveset profitál, úgy vélem a turizmusfejlesztésnek köszönhetően a közeljövőben változhat majd a helyzet. Habár a bevételek után fizetett adók többsége valószínűleg sajnos továbbra sem a térségben kerül majd felhasználásra, a turizmusfejlesztés mindenképpen pozitívan befolyásolja majd a régió lakosságának életét. Véleményem szerint a turizmus fellendülése mindenképpen kihat majd más gazdasági ágazatok teljesítményére. A megváltozott körülményeknek és az új követelményeknek köszönhetően pedig javulni fog majd a régió lakosságának életminősége, képzettsége, valamint a turizmusfejlesztés hozzájárul majd a regionális öntudat erősödéséhez. 20

20 Mielőtt rátérnék a közötti Stratégiai Program értékelésére, röviden be szeretném még mutatni a közötti eredményeket (és problémákat) annak érdekében, hogy jobban megérthessük, menyire megalapozottak a következő időszak stratégiai célkitűzései, valamint milyenek a Balaton Projekt esélyei a sikeres megvalósításra. Ennek érdekében érdemes összevetni a megítélt támogatások beavatkozási területek szerinti megoszlását a Balaton Régió közötti időszakra vonatkozó Stratégiai Programjának célkitűzéseivel. Erre irányuló felmérések elvégzésére sor került a Balaton Projekt megvalósítása során is: az ötödik munkafázisban a korábbi politikák hatásainak elemzése során sor került a közötti Stratégiai Program eredményességének vizsgálatára is. A stratégia első célkitűzésének a környezet állapotának megóvása lett kijelölve. Ennek ellenére a környezet-, valamint természetvédelem ösztönzésére azonban az egyik legkevesebb forrás lett biztosítva. Az összes támogatásnak csupán a 2,2 %-át fordították környezetvédelmi célú beruházásokra. 7 A gazdasági erőforrások aktivizálására már több forrást biztosítottak. E kategórián belül a turizmus kapta a legtöbb állami támogatást, majd ezt követte a beruházások ösztönzését szolgáló projektek finanszírozása. Véleményem szerint a fő problémát ezen a területen az okozta, hogy az összes támogatás tekintetében a KKV-k csak igen kismértékű támogatásban részesültek. A stratégiai program harmadik célkitűzését az infrastruktúra fejlesztése képzi. Ez az a terület, melyen a tényleges állami beavatkozások leginkább összhangban állnak a fejlesztési célkitűzésekkel, mivel a régióban a legtöbb állami forrás az infrastruktúra korszerűsítésére lett fordítva. A stratégia két utolsó célkitűzése ugyanakkor igencsak háttérbe szorult a támogatások eloszlása során. Humán erőforrás fejlesztését célzó projektek ugyanis alig szerepeltek a kedvezményezett projektek között, és amik mégis, azok is inkább infrastrukturális beruházásokra vonatkoztak a humán szféra területén (szociális, egészségügyi, oktatási és kulturális intézmények felújításai). A régiók közötti együttműködések kialakításának 7 Tervek és Tények: A források eloszlásának összevetése a Balaton Régió Stratégiai Fejlesztési Programjával, LIFE Balaton Projekt, Task-5 (2006) oldal 21

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz Jelen tájékoztatóban foglaltak nem nyújtanak teljes körű tájékoztatást és nem minősülnek ajánlattételnek, kizárólag a figyelem felkeltése a céljuk. A pályázatokkal kapcsolatos információk tájékoztató jellegűek,

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

MFB az ország fejlesztési bankja

MFB az ország fejlesztési bankja MFB az ország fejlesztési bankja Czirják Sándor vezérigazgató Szeged, 2008. október 7. [ ] Az európai állami fejlesztési bankok szerepe Híd szerep: gazdaságpolitika és szereplői között Stratégiai célok

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet

7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet 7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet a 2006. évi decentralizált fejlesztési programok előirányzatainak régiók és megyék közötti felosztásáról, valamint a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM PÁLYÁZATI FELHÍVÁS MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Közzététel dátuma: 2008. október 15. A pályázati felhívás hivatkozási száma: 2008/01 1 Pályázati felhívás hivatkozási

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány A LEADER ÉS AZ INTERREG KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK SZEREPE

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület 1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006 1. Gyermekjóléti alapellátások Az intézmény fenntartója önkormányzat a) egyház, egyházi intézmény alapítvány, közalapítvány egyesület egyéni

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Azon kistérségek, amelyek a rendelet hatályba lépése előtt szereztek kedvezményezettséget, de e rendelet alapján már nem jogosultak kedvezményre,

Azon kistérségek, amelyek a rendelet hatályba lépése előtt szereztek kedvezményezettséget, de e rendelet alapján már nem jogosultak kedvezményre, ÚTMUTATÓ AZ NYDOP-2007-5.3.1 KONSTRUKCIÓ KERETÉBEN BEÉRKEZETT PÁLYÁZATOK SZAKMAI ÉRTÉKELÉSÉHEZ u u 3. A projekt céljának értékelése A pályázatban megfogalmazott célok, műszaki megoldások mennyire felelnek

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a Balaton Fejlesztési Tanács munkájáról és a megyei képviseletről

TÁJÉKOZTATÓ a Balaton Fejlesztési Tanács munkájáról és a megyei képviseletről SOMOGY MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE 7400 KAPOSVÁR, Vármegyeháza, Fő utca 10. tel.: 82/898-246 e-mail: gelencser.attila@som-onkorm.hu Ügyiratszám: SMÖ/626/2014. TÁJÉKOZTATÓ a Balaton Fejlesztési Tanács munkájáról

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

GINOP 2.1.1-15. Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása

GINOP 2.1.1-15. Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása Vállalatok K+F+I tevékenységének a GINOP 2.1.1-15 Célja Jelen pályázat célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének növelése olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal. Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóság. Pályázati Felhívás

Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal. Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóság. Pályázati Felhívás Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóság Pályázati Felhívás Turisztikai vonzerők fejlesztése 1/2004/ROP1.1 2004. február A REGIONÁLIS FEJLESZTÉS

Részletesebben

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15.

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15. 148/2014. (VIII. 15.) MÖK határozat A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2014. augusztus 15-ei ülése napirendjét a következők szerint fogadja el: 1. Előterjesztés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei

Részletesebben

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005 Támogatott projektek 1.1 Intézkedés: KÖZÖS GAZDASÁGI TÉRSÉG 053/HU Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás-

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés NUTS rendszer Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques NUTS kategóriák NUTS 1: Statisztikai Nagyrégiók NUTS 2: Tervezési-Statisztikai Régiók NUTS 3: Megye Local

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben