NYÍRTURAI MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Átírás

1 NYÍRTURAI MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Nyírtura

2 Tartalom I. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA TÖRVÉNYI HÁTTÉR AZ ISKOLA ALAPADATAI AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA Az iskola szervezete Az intézményvezető akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az iskola vezetősége Az iskola dolgozói A dolgozók munkaköri leírásának alapelvei Az iskola szervezeti egységei II. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL Az iskolaközösség Az iskolai alkalmazottak közössége A nevelők közösségei A nevelők szakmai munkaközösségei Munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásuk rendje Alkalmi feladatokra alakult nevelői munkacsoportok A szülői szervezet A tanulók közösségei Az iskolai diákönkormányzat 19 9.Az iskola közösségeinek kapcsolattartása Az intézményvezető és a nevelőtestület kapcsolattartása A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása A nevelők és a tanulók kapcsolattartása A nevelők és a szülők kapcsolattartása.. 22 III. AZ ISKOLAI SPORTKÖR, VALAMINT AZ ISKOLA VEZETÉSE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI

3 IV. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI..25 V. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE Nyitva tartás A vezető intézményben való tartózkodásának rendje, a nevelők benntartózkodása A tanítási nap rendje Napközi, tanulószoba működésére vonatkozó általános szabályok Szakkörök, tehetséggondozó foglalkozások, korrepetálások rendje.30 6.Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások A napközi működésére vonatkozó általános szabályok 31 8.Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásra vonatkozó általános szabályok, célja, szervezeti formái, időkeretei Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások.33 VI. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉS Az ellenőrzésre vonatkozó szabályok A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének rendje VII. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR..38 VIII. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA 39 IX. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK) Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulói balesetek megelőzésével kapcsolatosan Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján 42 4.Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők X. A FEGYELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁNAK SZABÁLYAI XI. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE XII. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT IRATOK KEZELÉSE XIII. FELNŐTTOKTATÁS FORMÁI XIV. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK 3

4 Iskolai hagyományok, rendezvények, ünnepségek Elismerések...55 XV. A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELEI XVI.VAGYONNYILATKOZAT TÉTELÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK XVII.AZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA XVIII.A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA... MÓDOSÍTÁS LEGITIMÁCIÓJA Mellékletek sz. Adatkezelési szabályzat 56 2.sz. Tűzvédelmi szabályzat sz. Selejtezési szabályzat sz. Munkavédelmi szabályzat sz. Leltárkészítési és leltározási szabályzat sz. Informatikai szabályzat sz. Munkaköri leírások 149 4

5 I. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA 1. A Móra Ferenc Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület év 03. hó 27. napján fogadta el. 2. A szervezeti és működési szabályzatot elfogadása előtt a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezte: az iskolai diákönkormányzat, az iskolai szülői munkaközösség, az iskola fenntartója. 3. A szervezeti és működési szabályzat, valamint az egyéb intézményi belső szabályzatok (intézményvezetői utasítások) előírásai minden, az intézménnyel jogviszonyban álló személyre nézve kötelezőek. 5

6 1. TÖRVÉNYI HÁTTÉR A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvénynek a szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései A államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletnek a költségvetési szervek szervezeti és működési szabályzatával kapcsolatos rendelkezései A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései A tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos rendelkezései 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyv-támogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről A évi CCXXXII. Törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról Az 501/2013. (XII. 29.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló évi CCXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a tankönyvellátásban közreműködők kijelöléséről 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről A évi CXXXVII. törvény a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény módosításáról 6

7 2. AZ ISKOLA ALAPADATAI Az intézmény neve: Nyírturai Móra Ferenc Általános Iskola Az intézmény székhelye, címe:4532 Nyírtura, Arany János út 19. Az intézmény vezetője: az intézményvezető, akit a fenntartó nevez ki pályáztatás útján a nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény előírása alapján. Az intézmény alapító okiratát elfogadó határozat száma: Az intézmény alapító okiratának száma: kelte: Az intézmény alapításának időpontja: Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapító jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. Az intézmény jogállása: önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység Az intézmény gazdálkodási jogköre: nem önállóan gazdálkodó A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vagyonkezelői jogkörrel rendelkezik. Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay út Budapest, Nádor utca 32. Intézmény típusa: általános iskola 1-8. évfolyam Az intézmény képviseletére jogosult: az intézmény mindenkori vezetője Az intézmény alaptevékenységei: köznevelési és egyéb alapfeladata A szakfeladat megnevezése Száma általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók

8 nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) általános iskolai napközi otthoni nevelés sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése általános iskolai tanulószobai nevelés sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése egyéb oktatási kiegészítő tevékenység általános iskolai nevelés oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás alsó tagozat, felső tagozat sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) integrációs felkészítés képesség-kibontakoztató felkészítés Az intézmény alaptevékenységeit meghatározó jogszabályok: - A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény - A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet Az intézmény KLIK számlaszáma: Az intézmény KLIK adóhatósági azonosító száma: Szervezeti egység kódja: Az intézmény OM azonosító száma:

9 3. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA 3.1. Az iskola szervezete Az intézmény engedélyezett tanulói létszáma: 400 fő 200 fő Az iskola igazgatósága 1. Az iskola igazgatóságát az intézményvezető, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az intézményvezető közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak: intézményvezető-helyettes (jelenleg nincs iskolánkban) diákönkormányzat felnőtt patronálója munkaközösség vezetők (alsós és osztályfőnöki) Közalkalmazotti Tanács elnöke 2. Az iskola felelős vezetője az intézményvezető, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása az intézmény alapító okiratában a jogszabályban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Jelenleg intézményünknek megbízott intézményvezetője van. 3. Az intézmény képviseletét az intézményvezető látja el. Az intézményvezető ezt a jogkörét alkalmanként átruházhatja az intézmény dolgozóira. 4. Az intézményben a kiadmányozási (aláírási) jogkört az intézményvezető gyakorolja. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó és rendkívüli eseményre vonatkozó ügyiratokat az intézményvezető-helyettes vagy a kijelölt személy írja alá. (Jelenleg az osztályfőnöki munkaközösség vezetője a megbízott intézményvezető.) Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat és hatásköröket a mindenkori jogszabályoknak megfelelően intézményvezetői 9

10 mérlegelés alapján ruházza át az intézményvezető. Nem adható át a közalkalmazott kinevezésével, átsorolással kapcsolatos feladat. 5. Az intézményvezető munkáját közvetlen munkatársai segítik. 6. Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása alapján végzik. 7. Az igazgatóság rendszeresen kéthetente egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az intézményvezető vezeti, melynek helyszíne az igazgatói iroda. 8. Az igazgatóhelyettes intézményvezető-helyettes megbízatása a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) és a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvénynek a közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet előírásai szerint pályázati eljárás keretében történik Az intézményvezető akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az intézményvezető akadályoztatása esetén helyettesítését a helyettes látja el vagy az általa kijelölt vezető beosztású személy. A helyettesítés alatti intézkedések mértékét és módját a jogszabályi előírások és az intézmény szervezeti és működési szabályzata határozza meg. Az intézkedési jogkör csak a távollévő megbízása vagy a fenntartó utasítása alapján terjeszthető ki a teljes jogkörre. Eseti távollét esetén az intézkedés csak a törvényes és zökkenőmentes működésre vonatkozik. A helyettesítő felelőssége, intézkedési jogköre az intézmény működésével, a tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. A helyettesítőknek az eseti helyettesítés alkalmával tájékoztatási és beszámolási kötelezettségük van a helyettesített vezető felé. 10

11 3.3. Az iskola vezetősége Az iskola vezetőségének tagjai: az intézményvezető, az intézményvezető-helyettes a diákönkormányzat vezetője, a Közalkalmazotti Tanács elnöke munkaközösségi vezetők Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége rendszeresen, kéthetente tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készülhet. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az intézményvezető készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is elláthatnak Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban alkalmazzuk. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik A dolgozók munkaköri leírásának alapelvei 1. Az intézmény dolgozói feladataikat munkaköri leírásuk alapján végzik. 2. A munkaköri leírásoknak a következőket kell tartalmazniuk: a) A munkakörrel kapcsolatos adatok a dolgozó neve, munkaköre, beosztása, heti munkaideje, 11

12 pedagógusok esetében heti kötelező óraszáma, a kötött munkaidőnek nevelésseloktatással lekötött óraszáma egyéb megbízatások a munkáltatói jogkör gyakorlójának megnevezése, a dolgozó közvetlen felettesének megnevezése, a tanított szaktantárgyak felsorolása óraszámmal együtt. b) A főbb felelősségek és feladatok felsorolása, ezen belül a tanulókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok, az iskolai dolgozókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok, az iskolai élet egyes területeinek tervezésével kapcsolatos felelősségek és feladatok, az ellenőrzés, értékelés feladatai, a dolgozó iskolán belüli és külső kapcsolatai, a dolgozó sajátos munkakörülményei. c) A munkaköri leírás hatályba léptetése a munkaköri leírás hatályba lépésének dátuma, az intézményvezető aláírása, a dolgozó aláírása a munkaköri leírás tudomásul vételéről. 12

13 3.6. Az iskola szervezeti egységei Az iskola szervezeti egységei alsó tagozat felső tagozat A szervezeti egység élén az alábbi felelős beosztású vezető áll alsós munkaközösség-vezető osztályfőnöki munkaközösség-vezető * 1 Az iskola szervezeti felépítésének vázlata Intézményvezető Intézményvezető - helyettes Közalkalmazotti Tanács elnöke osztályfőnöki munkaközösség - vezető alsós munkaközösség - vezető DÖK felnőtt patronálója rendszergazda iskolatitkár osztályfőnökök pszichológus pedagógiai asszisztens alsós nevelők, napközis nevelők karbantartó takarítók 1 Az intézmény szervezeti felépítésének vázlata a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény alapján készült, és csak a 2013/2014-es tanévtől érvényes. Jelenleg iskolánkban nincs intézményvezető-helyettes, pedagógiai asszisztens, pszichológus és rendszergazda. 13

14 A pszichológus, pedagógiai asszisztens és a rendszergazda munkakör betöltése a jogszabályi előírások alapján fenntartói mérlegeléssel és döntéssel valósulhatnak meg. II. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL 1. Az iskolaközösség 1. Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. 2. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 2. Az iskolai alkalmazottak közössége 1. Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. 2. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a köznevelésről szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata rögzítik. 3. A nevelők közösségei A nevelőtestület: a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve, tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik, véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben, véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos 14

15 valamennyi kérdésben. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket és megbeszéléseket tartja: alakuló értekezlet tanévnyitó értekezlet, tanévzáró értekezlet, félévi- és év végi osztályozó értekezlet, alkalomszerűen nevelési értekezlet, munkamegbeszélések. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van. A nevelőtestület döntéseit ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Személyi kérdésekben a nevelőtestület többségének kérésére titkos szavazással is dönthet. Az értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyeket az arra jogosult csoportra vagy személyre a nevelőtestület együttes döntése alapján átruházhatja. Az ügy lefolytatása után, az ezzel kapcsolatos döntésről a megbízott személy köteles beszámolni a nevelőtestületnek. A szaktanárok félévkor és év végén az adott évfolyamokon végzett munkáról, annak eredményéről, a következő időszakra kitűzött célokról és elvárásokról beszámolót készítenek. Ezt meghatározott időre leadják az intézmény vezetőjének, aki ezeket felhasználva elkészíti féléves és év végi intézményi beszámolóját. Ezt ismerteti a nevelőtestület tagjaival és a meghívott vendégekkel. A beszámoló egy példánya a levéltárba kerül, egy példányát pedig az intézményvezető köteles megküldeni a fenntartó felé. Pedagógusaink a hagyományoknak megfelelően szakmai és módszertani tudásukat továbbképzések és előadások által fejlesztik. Az iskolán kívül szervezett továbbképzésekhez (egynapos) a fenntartó által biztosított gépjárművet veszik igénybe. 15

16 Szükség esetén saját személygépkocsit vesznek igénybe is használhatnak, amennyiben a fenntartó ehhez hozzájárul, illetve a jogszabályi előírások alapján ennek költségeit megtéríti. A továbbképzések illetve szakvizsgák finanszírozása az intézmény továbbképzési tervében, illetve beiskolázási tervében lefektetett elvek alapján történik. 4. A nevelők szakmai munkaközösségei 1. Az iskola pedagógusai az iskola pedagógiai tevékenységének egy-egy területéhez kapcsolódva szakmai munkaközösségekben tevékenykednek. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az iskolában folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. 2. Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: osztályfőnöki munkaközösség o tagjai: 1-8. évfolyam osztályfőnökei, alsós munkaközösség o tagjai: az alsó tagozaton tanító nevelők, illetve a napközit ellátó pedagógusok. 3. A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. 4. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: az adott szakmai-pedagógiai terület nevelő és oktató munkájának segítése, tervezése, szervezése, értékelése és ellenőrzése, az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, a pedagógusok munkájának segítése hospitálásokkal, bemutató órák szervezésével, szakmai-módszertani kiadványok és a tanításhoz használható eszközök beszerzésével, ajánlásával, 16

17 a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, a munkaközösség éves munkatervének összeállítása, a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítése. 5. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkaterve tartalmazza a szakmai munka belső ellenőrzésének éves tervezését is. 6. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak véleményezése után az intézményvezető bízza meg. 7. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. 5. A munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásuk rendje A két munkaközösség munkáját összehangolva, egymásra építkezve, a pedagógusok munkáját segítve végzi. Az aktuális feladatokról külön döntenek, melyet minden esetben követ egy közös munkamegbeszélés. Mivel egyes nevelők mindkét munkaközösségnek tagjai lehetnek, így könnyebb a feladatok koordinálása és elosztása. A két munkaközösség külön-külön évente legalább három nagyobb megbeszélést tart, az aktuális feladatoknak megfelelően pedig kisebbeket. A munkaközösségek vezetői a munkamegbeszélések után közösen határozzák meg a feladatokat és a célokat. 6. Alkalmi feladatokra alakult nevelői munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az intézményvezető döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az intézményvezető hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait az intézményvezető bízza meg az adott feladat 17

18 elvégzésére. Eredményéről a nevelőtestületet és az intézményvezetőt is legalább szóban tájékoztatni kell. 7. A szülői szervezet Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői munkaközösség működik. Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői szervezetei a szülők köréből két fő tisztségviselőt választanak. Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott tisztségviselők vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai szülői munkaközösség. Az iskolai szülői munkaközösség vezetőségének munkájában az osztályokat két-két fő képviseli. Az iskolai szülői munkaközösség a szülők javaslatai alapján megválasztja az alábbi tisztségviselőit: elnök, elnökhelyettes, pénztáros. Az iskolai szülői munkaközösség elnöke közvetlenül az intézményvezetővel tart kapcsolatot. Az iskolai szülői munkaközösség akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. A döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai szülői munkaközösség tagjait az intézmény vezetőjének tanévenként legalább két alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. A szülői munkaközösséget az elnök képviseli. Az intézmény vezetője szoros kapcsolatot tart fenn vele. Az iskolában, a tanulókat és a szülőket érintő munkáról folyamatosan, megbeszélések alkalmával tájékoztatja. Nagyobb rendezvények előtt az elnök, a helyettese és az intézményvezető egyeztet a feladatokról. 18

19 Az iskolai szülői munkaközösség az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: megválasztja saját tisztségviselőit, kialakítja saját működési rendjét, képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási a köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak, véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 8. A tanulók közösségei Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén mint pedagógus vezető az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az intézményvezető bízza meg. Tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: osztálytitkár, két fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe Az iskolai diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat véleményét. A magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. 19

20 Szervezetét és tevékenységét a házirend rögzíti. Munkáját segítő felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személyt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján a nevelőtestület egyetértésével az intézményvezető bízza meg. Az üléseit kéthavonta tartja a felnőtt patronáló irányításával, amelyen az iskolát érintő kérdésekről, a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló rendezvényekről és aktuális feladatokról döntenek. Az intézmény helyiségeit az intézményvezetővel való egyeztetés alapján veheti igénybe. 9. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása 9.1. Az intézményvezető és a nevelőtestület kapcsolattartása A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az intézményvezető segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: az iskolavezetőség ülései, a különböző értekezletek, megbeszélések. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. Az intézményvezető az aktuális feladatokról a nevelői szobában elhelyezett hirdetőtáblán értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az intézmény vezetője felé. 20

21 A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az intézményvezetővel A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői a felelősek. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat, különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, a tanulók számára szervezett tanulmányi-, kulturális- és sportversenyek. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről A nevelők és a tanulók kapcsolattartása A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az intézményvezető o az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén évente legalább két alkalommal, o a lenti folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított 21

22 jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az intézmény vezetőjéhez, az osztályfőnökhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az intézmény vezetőjével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel A nevelők és a szülők kapcsolattartása A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az intézményvezető: o a szülői munkaközösség ülésén évente legalább két alkalommal, o a lenti folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül, o az időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül, o egyéni fogadóórán az osztályfőnökök: o az osztályszintű szülői értekezleten tájékoztatják. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: családlátogatások egyéni mérlegelés alapján, szülői értekezletek, nevelők fogadóórái, nyílt tanítási napok, írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők a tanulók és a saját a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az intézmény vezetőjéhez, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 22

23 A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőjével, nevelőtestületével. Az iskolai szülői munkaközösséget az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: megválasztja saját tisztségviselőit kialakítja saját működési rendjét képviseli a szülőket és a tanulókat a köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben 23

24 III. AZ ISKOLAI SPORTKÖR, VALAMINT AZ ISKOLA VEZETÉSE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI Iskolánkban sportkörként focisuli és tömegsport keretében történik a tanulók mindennapos testmozgása. Az iskolai sportkört a testnevelő kolléga vezeti, így ő képviseli a tanulók érdekeit az iskola vezetőségével folytatatott megbeszéléseken. Az iskolai sportkör munkáját irányító testnevelő véleményét minden esetben ki kell kérni az iskolai testneveléssel, sporttal kapcsolatos kérdésekben, valamint a az iskolai munkaterv és a tantárgyfelosztás összeállítása előtt. A testnevelő az osztályokban, illetve az diákönkormányzat iskolai vezetőségében minden tanév májusában felméri, hogy a tanulók a következő tanítási évben milyen iskolai sportköri foglalkozás megszervezését igénylik, és ez alapján minden év május 31-éig javaslatot tesz az intézmény vezetőjének az iskolai sportkör következő tanévi szakmai programjára. Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Ezt az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Foglalkozásaihoz az intézmény biztosítja sportlétesítményeinek (sportudvar, tornaterem) valamint a sport eszközeinek használatát. 24

25 IV. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI 1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az intézmény vezetőjének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: Az intézmény fenntartójával és egyben működtetőjével: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay u Budapest, Nádor utca 32., illetve a KLIK Nyíregyházi Tankerületével 4400 Nyíregyháza Országzászló tér 1. A települési önkormányzat képviselőtestületével és polgármesteri hivatallal: Nyírtura Község Önkormányzata 4532 Nyírtura, Arany János út 14. A megyei pedagógiai intézettel: Sz-Sz-B Megyei Önkormányzat Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézete 4400 Nyíregyháza, Egyház út 13. A területileg illetékes nevelési tanácsadóval: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Nyíregyházi Tagintézmény 4400 Nyíregyháza, Krúdy köz A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az intézményvezető a felelős. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel: Közművelődési intézményekkel: Móra Ferenc ÁMK 4532 Nyírtura, Arany János út 16. Mandala Dalszínház 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 10. Móricz Zsigmond Színház 4400 Nyíregyháza, Bessenyei tér 13. Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár 4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 2. Jósa András Múzeum 4400 Nyíregyháza, Benczúr tér 21. Társadalmi szervezetekkel, egyesületekkel: Nyírturai Egyesített Szociális Intézmény 4532 Nyírtura, Rákóczi út 58. Sz.-Sz.-B. Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatal 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5. Sz.-Sz.-B. Megyei Területi Gyermekvédelmi Központ 4400 Nyíregyháza, Vasvári Pál út 3. 25

26 Gyermekjóléti Központ 4400 Nyíregyháza, Tokaji út 3. Sz.-Sz.-B. Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló 1. sz. Szakértői és Rehabilitációs Bizottság 4400 Nyíregyháza, Szarvas út Egyesített Szociális Intézmény Családsegítő és Gyermekjóléti Iroda 4532 Nyírtura, Arany János út 19. Gyermek- illetve ifjúsági szervezetekkel: Sz.-Sz.-B. Megyei Gyermekszervezetek Társulása 4400 Nyíregyháza, Bocskai út 25. Egyházak helyi gyülekezeteivel: Nyírturai Református Egyház 4532 Nyírtura, Arany János út 5. Görög Katolikus Egyház 4532 Nyírtura, Rákóczi út 41. Hetednapi Adventista Egyház 4532 Nyírtura, Arany János út 4. Tankönyvkiadókkal: Könyvtárellátó Nonprofit Kft Kello Infopont -Nyíregyháza Apáczai Tankönyvkiadó Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Mozaik Tankönyvkiadó Műszaki Tankönyvkiadó MM Publication Tankönyvkiadó Oxford University Press Tankönyvkiadó A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az intézményvezető a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az intézmény vezetője jelöli ki. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola intézményvezetősége rendszeres kapcsolatot tart fenn a Nyírtura Egészségház 4532 Nyírtura, Arany János út 2. illetékes egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn az Egyesített Szociális Intézmény Családsegítő és Gyermekjóléti Iroda 4532 Nyírtura, Arany János út 19. iroda vezetőjével. A munkakapcsolat felügyeletéért az intézményvezető a felelős. 26

27 A nevelők szakmai, pedagógiai munkájának segítése, fejlesztése céljából az iskolában működő szakmai munkaközösségek bekapcsolódnak a Rétközi Iskolaszövetség munkájába. 2. A évi CXXXVII. törvény 5. - a értelmében a szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat delegáltjából intézményi tanács alakult. Az intézményi tanács jogi személy, amely hatósági nyilvántartásba vétellel jön létre, amelyet a Hivatal vezet. Tagjait az intézményvezető bízza meg a delegálásra jogosultak véleménye alapján a feladat ellátására. Ügyrend alapján működik, amelyet maga fogad el, s melyet az intézményi tanács elnöke legkésőbb az elfogadást követő 15. napon megküld a Hivatalnak. Az intézményi tanács az iskola működésének támogatására alapítványt is létrehozhat. Az intézményvezető félévenként egy alkalommal beszámol az iskola működéséről az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára. Az intézményi tanács dönt: - működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról, - tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá - azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az intézményi tanácsra átruházza. Véleményét ki kell kérni a következőkben: - az iskolai munkatervvel kapcsolatban - a nevelési- oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben - a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadása előtt - a fakultatív hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához Feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. 27

28 V. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE 1. Nyitva tartás Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7 00 órától délután óráig tart nyitva. Szülő kérésére gyermeke felügyeletét a nyitva tartáson túl is biztosítjuk. Az intézményvezetővel történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8 00 óra és óra között. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az intézmény vezetője határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, a nevelők, illetve a fenntartó tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente szerdai napon óráig kell megszervezni. 2. A vezető intézményben való tartózkodásának rendje, a nevelők benntartózkodása Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7 00 óra és délután óra között az intézmény vezetőjének, óráig a helyettesnek legalább az egyik vezetőnek bent kell tartózkodnia. Akadályoztatásuk esetén az intézményvezető által kijelölt személynek az iskolában kell tartózkodnia ezen időpontig. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. Az alkalmazottak benntartózkodásának ideje a munkaköri leírásuknak megfelelően alakul a tantárgyfelosztás szerint a heti 40 órás munkaidőnek megfelelően. Egyéb esetekben (rendezvények) az intézményvezető döntése alapján. Amennyiben rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt az intézményvezető nem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. 28

29 3. A tanítási nap rendje Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 00 óra és óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 15, illetve az ötödik és hatodik óra előtt 10 perc. Ügyelet: óra: óra: óra: óra: óra: óra: Az iskolában reggel 7 30 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben vagy épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az átjáró tanulók utaztatása alatt az önkormányzati buszon a felügyeletet pedagógus végzi. Az iskolában egyidejűleg 4 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületrészekre terjed ki: földszint első emelet udvar tornafolyosó (átjáró folyosó) 4. A napközi, tanulószoba működésére vonatkozó általános szabályok A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és óráig tart. A tanulószoba munkarendje a tanórák végeztével a megőrzést és az ebédelést követően órakor kezdődik és óráig tart. 29

30 A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, az intézményvezető illetve az osztályfőnök, valamint a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában az iskola elhagyására csak az intézményvezető adhat engedélyt. 5. Szakkörök, tehetséggondozó foglalkozások, korrepetálások rendje Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokat órától óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az intézményvezető beleegyezésével lehet. Ebben az esetben a délutáni nyitva tartás utáni időben az esetleges foglalkozást tartó pedagógus a felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Szakkörök, tömegsport, focisuli megtartására 14 órától kerülhet sor. A korrepetálások és egyéni foglalkozások megszervezése 5. és 6. órában is történhet. A tanórán kívüli foglalkozások időtartama 45 perc. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az intézmény vezetője adhat felmentést. Az iskola épületében a dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az intézmény vezetőjétől engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a 30

31 kijelölt gyermekportás ellenőrzi. Az iskolába érkező külső személyeket a portás köteles nyilvántartani. A portaszolgálatot ellátó tanuló köteles feljegyezni a belépő nevét, a belépés célját, a belépés és a távozás idejét. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az intézmény épületéből elvinni csak az intézményvezető engedélyével átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Ebben az esetben a külsős igénybe vevők az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. 6. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások Az intézményben a tanulók számára az alábbi az iskola által szervezett egyéb (tanórán kívüli) rendszeres foglalkozások működnek: napközi, tanulószoba, szakkörök, iskolai sportköri foglalkozás (focisuli) tömegsport foglalkozások, gyógytestnevelés felzárkóztató foglalkoztatások, egyéni foglalkozások, tehetséggondozó foglalkoztatások. 7. A napközi működésére vonatkozó általános szabályok A napközibe történő felvétel a szülő kérésére történik a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján. A napközi működésének rendjét az intézményvezető állapítja meg a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján. A napközis tanulók házirendje az iskolai tanulói 31

32 házirendben van rögzítve. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. 8. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásra vonatkozó általános szabályok, célja, szervezeti formái, időkeretei A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola intézményvezetője adhat. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. Tanórán kívüli foglalkozások célja: - elősegítse a tanulók szabadidejének hasznos eltöltését, - képességeik kibontakoztatását, - a tehetséges tanulók kapjanak lehetőséget tehetségük megmutatásához, - a tömegsport és a focisuli keretében az egészséges életmódra nevelés kialakítása, - segítségnyújtás az otthoni tanuláshoz, - megtanítani diákjainkat az önálló ismeretszerzésre és tanulásra. Megszervezésüknél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. Ezek vezetőit az intézmény vezetője bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa, 32

33 intézményvezetői jóváhagyással. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi- sport- és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. Tehetséges diákjaink különböző megmérettetésen vehetnek részt a Rétközi Iskolaszövetség szervezésén belül, illetve biztosítjuk más iskolák által szervezett rendezvényeken való részvételüket is. Utaztatásukhoz a fenntartó által biztosított gépjárművet vesszük igénybe. Ez költségként nem jelentkezhet a szülő számára. Az iskola az ezt igénylő tanulók számára étkezési lehetőséget biztosít. A napközibe és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. Az ezt igénybe nem vevő tanulók számára igény esetén az iskola tízórait és ebédet biztosít. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítését a községi könyvtár segíti. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak fakultatív hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. 9. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások Versenyek és bajnokságok A diákok tanulmányi-, kulturális- és sportversenyeken, valamint bajnokságon való részvétele kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, megyei, rétközi és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szaktanárok határozzák meg, és ők a felelősök lebonyolításukért. Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások Az intézmény a diákok részére a szülők anyagi támogatásával tanulmányi kirándulásokat szervez, melyeknek célja a pedagógiai program célkitűzéseivel 33

34 összhangban hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése, illetve az osztályok közösségi életének fejlesztése. A kirándulások az iskola munkaterve alapján tanítás nélküli munkanapon vagy tanítási szünetben szervezhetők. Ezeket az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. Szülői értekezleten egyeztetni szükséges a szülők közösségével a szervezési kérdéseket és a költségkímélő megoldásokat. A kirándulás várható költségeiről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségeinek vállalásáról. A tanulókat csak pedagógus kísérheti, és annyi fő, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges. Kulturális intézmények látogatása Múzeum, színház, mozi, kiállítás és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási órán kívül bármikor szervezhető az osztályközösségek vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatásra csak rendkívüli helyzetben az intézményvezető engedélyével kerülhet sor. VI. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉS 1. Az ellenőrzésre vonatkozó szabályok Az iskolai belső ellenőrzés feladatai: biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését; segítse elő az intézményben folyó nevelő- és oktató munka eredményességét, hatékonyságát; segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését; az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről; feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével 34

35 kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei: A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni; az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni; az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni; az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni; az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni; az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével; hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: Az ellenőrzött dolgozó jogosult: az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni; az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. Az ellenőrzött dolgozó köteles: az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni; a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. 35

36 A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: o a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; o a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik: Intézményvezető: o ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek; o ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját; o ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását; o összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet; o felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. Intézményvezető-helyettes: o folyamatosan ellenőrzi a hozzá beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen: a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét; a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét; a pedagógusok adminisztrációs munkáját; a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét; a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. 36