A szülô depresszív hangulatának. és a gyermek magatartás-problémái között

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A szülô depresszív hangulatának. és a gyermek magatartás-problémái között"

Átírás

1 A szülô depresszív hangulatának és a gyermek magatartás-problémáinak összefüggése Hajnal Ágnes, Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa, Csoboth Csilla THE RELATIONSHIP BETWEEN THE DEPRESSIVE MOOD OF PARENTS AND THE BEHAVIOURAL PROBLEMS OF THE CHILD BEVEZETÉS Dolgozatunkban részben szakirodalmi adatok, részben saját kérdôíves felméréseink alapján vizsgáljuk a szülôi depresszív hangulat és a gyermeknél mutatkozó magatartás-problémák összefüggéseit. MÓDSZEREK Tanulmányunkban két, fiatalok körében végzett kérdôíves vizsgálat eredményeit mutatjuk be. Az egyik felmérés 1604, éves, még tanulmányokat folytató fiatal nô, a másik pedig 502, budapesti középiskolás fiatal életvezetési szokásaira, egészség- és rizikó-magatartására, emocionális állapotára, valamint társadalmi, gazdasági helyzetére és családi hátterére irányult. Az adatokat mindkét minta esetében az SPSS 8.0 statisztikai programmal elemeztük. χ 2 -próbával vizsgáltuk a hangulati állapot alapján kategorizált anyák és apák gyermekeinél a különféle kockázati tényezôk és az emocionális állapot összefüggését, összehasonlítva a depreszszióval nem kezelt szülôk gyermekeinek állapotjellemzôivel. EREDMÉNYEK Mindkét vizsgálat eredményei arra utaltak, hogy a szülôk negatív hangulati állapota és a gyermek magatartás-problémái között szoros összefüggés található, különös tekintettel az anyai hangulat és a leánygyermekek magatartás-jellemzôinek, pszichés állapotának összefüggéseire. KÖVETKEZTETÉSEK Saját kutatási eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy a lányok egyértelmûen és igen szenzitíven reagálnak az anya hangulati állapotára, miközben a fiúkra az általunk vizsgált magatartási és állapotjellemzôk vonatkozásában a szülôi hangulat hatása kevésbé tûnik meghatározónak. Ezen belül azonban a fiúk érzékenyebben reagálnak az apák, mint az anyák hangulati labilitására. szülôi depresszió, adolescens korú fiatalok, rizikó-magatartások, nemi különbségek INTRODUCTION In this article we analyze the relationships between behavior problems of adolescents and depressed mood of their parents based on literature review and on our own questionnaire surveys. METHODS We present the data from two surveys conducted among Hungarian adolescents. The first survey was conducted among 1604 young women students, aged of years. The second survey included 502 high school students in Budapest. Both surveys were aimed at the lifestyle, health behavior, risk behavior, and emotional state, as well as the social-economic status and family background of the adolescents. Data of both surveys were analyzed using the SPSS 8.0 statistical program package. The association between the mood category of mothers and fathers and the risk factors and emotional state indicators of their children were tested with χ 2 tests, as well as the indicators of students whose parents were not treated for depression. RESULTS Data from both surveys suggest that there are close relationships between the negative mood states of the parents and the behavior problems of their children, especially between the mood of mothers and the behavioral and emotional state of daughters. CONCLUSIONS Our research data call attention to the phenomenon that girls react explicitly and quite sensitively to the mood state of their mothers while the boys behavioral and emotional states are less responsive to their parents mood. On the other hand, boys react more intensively to the emotional instability of their fathers than to the instability of their mothers. parents depression, adolescents, risk behaviour, gender differences dr. Hajnal Ágnes (levelezô szerzô/correspondent), Susánszky Éva, dr. Szántó Zsuzsa, dr. Csoboth Csilla: Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet/Semmelweis University, Institute of Behavioural Sciences; H-1089 Budapest, Nagyvárad tér 4. Érkezett: június 9. Elfogadva: augusztus

2 Adepresszió megelôzésének kérdése Magyarországon is kiemelt jelentôségûvé vált az utóbbi évtizedekben életminôséget romboló hatásában, az öngyilkossági veszélyeztetettségben, a pszichoszomatikus betegségek kialakulásában és fenntartásában betöltött szerepe miatt. A szakirodalmi adatok szerint a szülôk depressziója nem pusztán mint genetikai hajlamosító tényezô, hanem mint a nevelési légkör által közvetített hátrányos környezeti hatás is növeli gyermekeik pszichés labilitását vagy speciálisan a depresszív veszélyeztetettségét. Jelen tanulmányban a szülôi hatásra vonatkozó szakirodalmi adatokat foglaljuk össze, majd saját felméréseink alapján vizsgáljuk a szülôi depresszivitás hatását a különbözô nemû adolescens korú gyermekekre. Szakirodalmi áttekintés A szkizofrén szülôk gyermekeinek veszélyeztetettségével foglalkozó kutatások mellett viszonylag késôn fordult a figyelem a depressziós szülôk gyermekeinek vizsgálata felé. Kezdetben a depressziós szülôk gyermekei a szkizofrén szülôk gyermekeinek kontrollcsoportjaként szerepeltek a vizsgálatokban. A módszertani hiányosságokra a gyakran hiányzó kontrollcsoportokra, egységesítetlen diagnosztikai kritériumokra vonatkozó kritikák (1) vezettek a metodikailag jobban kidolgozott kutatásokhoz, amelyek során világossá vált, hogy a depressziós szülôk gyermekei speciális rizikócsoportot képeznek, közöttük a fokozott depreszszív veszélyeztetettség mellett az egyéb pszichiátriaimentális zavarok is gyakoribbak. A genetikai érintettségen túlmenôen (2) a feltételezések szerint a gyermekek pszichopatológiai problémái a depresszív szülôvel, és fôleg az anyával való együttélésbôl erednek. A tanulmányok egy része a szülôk, ezen belül pedig kimondottan az anyák depressziós megbetegedésére koncentrál, ugyanis vizsgálatok sora igazolta, hogy az anyák depressziós megbetegedése jobban meghatározza a gyermek pszichopatológiai tüneteit, mint az apák depressziója (3), bár a módszertani problémák sokfélesége miatt a tanulmányok sokszor igen eltérô eredményeket közölnek e témakörben (1 9). A depressziós anyák gyermekei Az anya nevelésben betöltött kiemelt szerepe révén, a tanulmányok egy nagy csoportja foglalkozik azzal, hogy a depressziós anya pszichés állapota, magatartása hogyan befolyásolja a gyermek állapotát. A tanulmányok lényegileg azonos konklúziója, hogy minden életkori csoportban nô a gyermekek emocionális és viselkedésproblémáinak száma, ha az anya depresszív. A zavar megjelenési formája kapcsolatban áll a gyermek korával, fejlôdési szintjével és az anyai depresszió súlyosságával (3 5), aktualitásával. A depresszió beszûkíti a szülôi funkciókat is (4), illetve a depresszív tünetek több szempontból is ellentétben állnak a jól alkalmazkodó szülôi magatartással, az anya csökkent energiája, rossz hangulata, pesszimizmusa, figyelmetlensége, irritabilitása miatt. Sok depressziós anya ellenséges érzelmekkel viszonyul gyermekéhez, bizonytalansága révén nem szab határozott kereteket, szabályokat, nem irányít, hiányzik az együttlét pozitív emocionális töltete. Már születéskor problémás lehet az interakció. A depressziós anyák gyakran képtelenek arra, hogy folyamatosan figyeljenek a gyermekre, és a veszélyektôl megóvják ôket. Ez lehet az oka gyermekeik magas baleseti rátájának (4). A depressziós anyákra jellemzô, hogy gyermekeiket és saját magukat is pesszimisztikusan észlelik, és általánosan negatív érzelmi és kognitív beállítódással rendelkeznek önmaguk és szociális környezetük iránt (10 12). A depressziós anyák gyermekeinél jelentkezô negatív önkép és a más gyermekekrôl alkotott negatív kogníciók (13, 14) szorosan összefüggenek az anyák által nyújtott hiányos támogatással. Az anya úgy önmagát, mint gyermekét irreálisan szigorúan és kritikusan szemléli, jellemzi a bûntudat, az ambivalens beállítódás önmaga és a családtagok iránt, ami a pozitív interakciók számának csökkenéséhez vezet. Weissman és munkatársai (15), Tisher és munkatársai (16) vizsgálatai alapján depreszsziós gyermekek csoportjában az anyák lényegesen több stresszorról számoltak be, mint az apák, és a depressziós gyermekek szülei közül az anyáknál gyakoribb a depresszió, mint az apáknál, vagy más kórképekkel kezelt, illetve egészséges gyermekek anyjánál. Briggs vizsgálatában az olyan anyák, akiknél magas volt a depresszivitás és szorongás, sokkal több magatartásproblémát észleltek 9 12 éves leánygyermekeiknél, mint a tanárok vagy mint a gyermekek maguk (17). (A fiúk esetében nem mutatkozott diszkrepancia a szülôi és tanári megítélések között.) A súlyosan és közepesen depresszív anyák gyakrabban alkalmaznak a nevelés során erôszakot, agressziót (18). Az anya-gyermek kapcsolat alakulását egy átfogó svéd tanulmány vizsgálta, amelyben különféle pszichotikus megbetegedésekben szenvedô és egészséges anyák gyermekeinek követéses vizsgálatát végezték el a terhességnél kezdôdôen (19 22). A vizsgálati eredmények szerint a depressziós anyák gyermekeinél az érzelmi szabályozatlanságtól a bizonytalan emocionális kapcsolatokig, az agressziótól és oppozíciós magatartástól a figyelemhiányon át az alacsony önértékelésig, a saját életkori csoporttal való rossz kapcsolatig és depresszív hangulatig a tünetek széles spektruma jelentkezett. Cox szerint a gyermekeknél megjelenô emocionális problémák, fejlôdési lemaradások a depresszív anya gyermekkel zajló hiányos, inadekvát kommunikációjára vezethetô vissza, aki a gyermek szükségleteire nem reagál adekvátan, vagy azokat nem ismeri fel (23). Politano és munkatársai beszámolnak arról, hogy 26 depressziós és 30 nem depressziós anya gyermekeinek A feltételezések szerint a gyermekek pszichopatológiai problémái a depresszív szülôvel, és fôleg az anyával való együttélésbôl erednek. Hajnal Ágnes: A szülô depresszív hangulatának és a gyermek magatartás-problémáinak összefüggése 879

3 összehasonlító vizsgálatában az önbecsülés, a locus of control és a trait szorongás szignifikáns kapcsolatban állt az anya depressziójával (24). Kevesebb az adat a serdülôkrôl, akiknél inkább az életkor-specifikus oppozíciós és antiszociális viselkedés tûnik fel (4). Borchardt és munkatársai affektív betegségben szenvedô serdülôk szüleit vizsgálták pszichopatológiai szempontból (25). Az anyáknál major depressziót diagnosztizáltak a depresszióban szenvedô serdülôk 23%- ánál, a bipoláris zavarban szenvedô serdülôk 20%-ánál, az egyéb pszichiátriai betegségben szenvedôk kontrollcsoportjának 9%-ánál, a fiatalok hospitalizációjával egy idôben. Egyes tanulmányok szerint az unipoláris depresszióban szenvedô anyák kedvezôtlenebbül hatnak a gyermek fejlôdésére, mint a bipoláris zavarban szenvedô vagy szomatikusan beteg anyák (26 29). A depressziós szülôk gyermekei Sok depressziós anya ellenséges érzelmekkel viszonyul gyermekéhez, bizonytalansága révén nem szab határozott kereteket, szabályokat, nem irányít, hiányzik az együttlét pozitív emocionális töltete. A kontrollcsoportot is alkalmazó tanulmányok szerint a depresszív szülôk gyermekeinél az általános pszichopatológiai tünetek rátája relatíve magas, 30 45% között változik, de ennél jóval nagyobb gyakoriságok is elôfordulnak (3, 15). Weissman és munkatársai valamennyi diagnózis bevonásával (DSM-III) a major depresszióban szenvedô szülôk gyermekeinek 24,2%-ánál találtak pszichiátriai tünetet, míg a kontrollcsoportban csupán a gyermekek 8,1%-ánál (8, 15, 30). Elsô helyen állt a gyermekeknél a major depreszszió (13,1%), ami a kontrollcsoportban nem fordult elô, utána következtek a figyelemzavarok, a szeparációs szorongás és egyéb tünetek. A rizikócsoport gyermekeinek egynegyede (25%) állt pszichiátriai kezelés alatt a szülôk vizsgálatának idôszakában, míg a kontrollcsoportnak csak 9,2%-a. Fôleg akkor tapasztalták a rizikócsoportot képezô gyermekek között a pszichopatológiai tüneteket kiemelkedôen gyakorinak, ha a szülôi depresszió korai életszakaszban kezdôdött, vagy ha az elsôfokú rokonságban gyakori volt a depresszió vagy egyéb pszichiátriai betegség, másrészt, ha a depressziós szülô megözvegyülten, elváltan vagy egyedül élt. Arra következtetnek, hogy a familiáris légkör és a genetikus vulnerabilitás együttesen határozza meg a gyermekek pszichés instabilitását. Ugyanakkor Hammen és munkatársai a rizikócsoportba tartozó gyermekek 50%-ánál találtak major depressziót 20 éves koruk alatt, míg a kontrollcsoportokban csak 12% körül (28). A különbségek a módszertani eltérésekbôl, a vizsgált korcsoport és a szülô depressziójának súlyossága közti eltérésekbôl fakadnak. A szülôi depresszió súlyosságának függvényében is vizsgálták a gyermekeknél jelentkezô problématípusokat. A súlyosság kritériumait a depressziós epizódok, az ambuláns és kórházi kezelések, az öngyilkossági kísérletek számában és az epizódok idôtartamában határozták meg. A 72 vizsgált gyermek közül 47-en a gondos vizsgálat után kaptak valamilyen DSM-III-diagnózist. Ennek eloszlása: major depresszió 24%, oppozíciós viselkedés 18%, a szociális viselkedés zavara 8%, hangulatzavar 8%, figyelemzavar hiperaktivitással 7%. A gyermekek 35%-ánál több mint három problémát is diagnosztizáltak. A gyerekek 79%-ánál az elsô DSMdiagnózist akkor állították fel, amikor az egyik szülônél megjelent a depressziós epizód. A megbetegedett gyermek depressziója az életkor elôrehaladásával egyre jobban hasonlít szimptomatikájában a felnôttekéhez (31). A pubertást követôen gyakoribb a felnôttekre jellemzô depressziós kórképek megjelenése, és a nôk érintettsége (32). A depressziós szülôk gyermekeinél a major depresszió nemektôl függetlenül korábban jelenik meg, mint az egészséges szülôk gyermekeinél. Az elsô manifesztáció idejét Weissman és munkatársai a rizikócsoportban körülbelül 12 éves korra, a kontrollcsoportban körülbelül 16 éves korra teszik (8). Harvey és munkatársai unipoláris depreszszióban, továbbá bipoláris zavarban szenvedô és szkizofrén szülôk gyermekeinek állapotát hasonlították össze egészséges szülôk gyermekeivel (33). Az unipoláris depresszióban szenvedô szülôk gyermekei mutatták a legtöbb pszichopatológiai tünetet, illetve bizonyos vonatkozásokban a szkizofrén szülôk gyermekei. A bipoláris zavarban szenvedõ szülôk gyermekei a különféle vizsgált mutatókban nem különböztek az egészséges kontrollcsoporttól. Az egyéb, járulékos familiáris megterhelések a szülôi betegség súlyossága mellett fokozzák a gyermeknél megjelenô pszichopatológiai tüneteket. Billings és Moods vizsgálatai szerint 2,7% a mentális zavar rátája a gyermeknél, ha a családban nem volt ismert rizikófaktor (34). A ráta 26,2%, ha az egyik szülô depresszív, és 32,9%, ha ez a szülô fél akutan depressziós. Ha az egyik szülô akut depressziójához még egyéb jelentôs családi pszichiátriai megterhelés is társul, akkor 38,1% a rizikó, és 41,2% a rizikó, ha a gyerek szociális támogatottsága is alacsony. A szorongásos szindrómák is gyakoribbak a depressziós szülôk gyerekeinél. Weissman és munkatársai a 18 éven aluli, rizikócsoportba tartozó gyermekek több mint egyharmadánál, míg a kontrollcsoportba tartozók körülbelül egynegyedénél találtak valamilyen szorongásos kórképet (8, 15). Tízéves kortól a rizikócsoportban nôtt a szorongásos kórképek gyakorisága. Számos adat utal arra, hogy a depressziós szülôk gyermekeinél gyakoribbak az egyéb szindrómák is. Depressziós szülôk gyermekeinél nagyobb a drogfüggôség kockázata (8), gyakoribb a figyelemzavar (7, 35, 36), a pszichoszomatikus zavar (36), az iskolai teljesítményzavar (34), valamint a disszociatív viselkedészavar (28). Az antiszociális személyiségzavarok is gyakrabban fordulnak elô depressziós szülôk gyermekeinél, mint egészséges szülôk gyermekeinél, a zavar kialakulásának 880

4 kockázatát a szülôk alkoholizálása tovább növeli (37), és a rizikócsoportban 7,8% a szuicid kísérletek gyakorisága, míg a kontrollcsoportban csak 1,4% (8). Hazai empirikus vizsgálatok serdülõkorú fiatalok körében Jelen munkánkban két, fiatalok körében végzett kérdôíves felmérés alapján vizsgáljuk, hogy az egészségi kockázatot jelentô egyes magatartásformák (alkohol- és drogfogyasztás, dohányzás), valamint az egészségi állapot általános önmegítélése, a szomatizációs tünetek jelenléte, a fokozott szorongás és a negatívan megélt hangulati állapot, az öngyilkossági gondolatok megjelenése és az öngyilkossági kísérlet összefüggenek-e a vizsgált személyek által minôsített kedvezôtlen szülôi hangulati állapottal. A szülôk rossz hangulati állapotának feltételezése közvetett, és ennek folytán kontrollálatlan adatokra támaszkodik, mivel a vizsgált fiatalok által szolgáltatott információkra támaszkodtunk a szülôk minôsítésénél. Depressziósnak tekintettük azokat a szülôket, akikrôl gyermekeik azt nyilatkozták, hogy betegségük miatt orvosi kezelés alatt álltak vagy állnak. Az elsô bemutatásra kerülô felmérésben csak a szülô vagy szülôk kezelésére kérdeztünk rá, minden idôbehatárolás nélkül, míg a második felmérés adatai már a depresszió miatt történt kezelés idôpontját is tartalmazzák. A vizsgálati minták bemutatása I. minta: 1998-ban a Jobb egészséget a nôknek program keretében egy országos reprezentatív felmérés készült, amelyben 1604, még tanulmányokat folytató, éves fiatal lány kérdôíves vizsgálatára került sor. (A Jobb egészséget a nôknek címû programot a Bristol Myers Squibb Alapítvány támogatta, a kutatást a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársai végezték.) Az önkitöltôs és anonim kérdôív az életvezetési szokásokra, az egészség- és rizikó-magatartásra, bizonyos deviáns viselkedések elôfordulására, a kérdezettek emocionális állapotára, valamint a fiatalok társadalmi, gazdasági helyzetére és családi hátterére vonatkozó kérdéseket tartalmazott. A minta átlagéletkora 16,7 év (sd: 1,4) volt, a kérdezettek látogatott iskolatípus szerinti megoszlása a mintában: szakmunkásképzô (12,0%), szakközépiskola és gimnázium (85,6%), szakiskola (2,2%). II. minta: Második mintánk 502, éves budapesti középiskolás fiatal adatait tartalmazza. Felmérésünk egy középiskolai prevenciós program keretében 18 középiskolai osztály tanulóira terjedt ki. [ Szomatizáló attitûd, öngyilkossági gondolat, öngyilkossági kísérlet serdülôknél címû kutatás az OKTK (1805/V/01) pályázatának keretében történt.] Olyan iskolák, illetve osztályok kerültek be a vizsgálatba, amelyek vállalták, hogy tanáraik részt vesznek az öngyilkosság megelôzésére szervezett mentálhigiénés programban. Az adatgyûjtés során önkitöltôs kérdôívet alkalmaztunk, Akkor amely a fiatalok öngyilkossággal kapcsolatos viselkedésén túl kiterjedt az a rizikócsoportot tapasztalták egészségi állapot, a családi háttér és az képezô iskolai közösségben elfoglalt helyzetük feltárására is. A családi háttér leírásához a szülôk iskolai végzettségét, a között gyermekek fiatalok által minôsített egészségi állapotát és pszichés kondícióját, a családpatológiai a pszichoban megjelenô veszélyforrások (alkohol, drog, mentális betegség, bántal- tüneteket mazás) elôfordulását, valamint a család kiemelkedôen által nyújtott társas támogatottság gyakorinak, percepcióját használtuk fel. ha a szülôi A mintában az átlagéletkor 16,0 év depresszió korai (sd: 1,2), a felmérésben 243 fiú és 252 életszakaszban lány vett részt. A látogatott iskolatípus szerinti eloszlás: szakmunkáskép- kezdôdött. zô: 3,7%, szakiskola: 31,7%, gimnázium: 61,6%, technikum: 2,5%. Az adatokat mindkét minta esetében az SPSS 8.0 statisztikai programmal elemeztük. χ 2 -próbával vizsgáltuk a hangulati állapot alapján kategorizált anyák és apák gyermekeinél a különféle kockázati tényezôk és az emocionális állapot összefüggését, összehasonlítva a depresszióval nem kezelt szülôk gyermekeinek állapotjellemzôivel. Eredmények I. minta: A vizsgált csoport (15 19 éves lányok, országos minta) jellemzésére a rizikó-magatartás különbözô megjelenési formáit, az általános egészségi állapot, a pszichés kondíció, valamint a szomatikus tünetképzés bizonyos mutatóit használtuk fel. Ezek mintabeli megoszlását az 1. táblázat tartalmazza. Magatartási problémának tekintettük az alkoholfogyasztást, ha annak mértéke gyakori részegséghez ve- 1. TÁBLÁZAT Az I. minta jellemzôinek bemutatása Problémák a fiatal lányoknál Az elôfordulás (15 19 éves lányok, országos minta, aránya (%) 1604 személy) Alkoholizálás 7,1 Droghasználat 7,7 Dohányzás 29,8 Öngyilkossági gondolatok 33,0 Öngyilkossági kísérlet 5,5 Szorongás, indokolatlan félelem gyakori elôfordulása 7,7 Depresszivitás 7,8 Kedvezôtlen egészségi állapot 3,5 Nagyfokú szomatizáció 15,0 Hajnal Ágnes: A szülô depresszív hangulatának és a gyermek magatartás-problémáinak összefüggése 881

5 zetett, és a droghasználatot, ha a kérdezett legális (nyugtatók, altatók) vagy illegális szereket tíznél több alkalommal vagy rendszeresen használt. A depresszivitás mérésére a Beckféle depresszió-kérdôív (38) rövidített Depressziósnak tekintettük azokat a szülôket, akikrôl gyermekeik azt nyilatkozták, hogy betegségük miatt orvosi kezelés alatt álltak vagy állnak. 2. TÁBLÁZAT A depresszióval kezelt anyák és apák gyermekeinek jellemzése (%) A fiatal lányok körében Az anyát Az apát elôforduló rizikó-magatartások, depresszió depresszió egészségi állapot miatt miatt és pszichés kondíció kezelték kezelték Alkoholizálás 14,6* 13,3 Droghasználat 14,4** 11,6 Dohányzás 37,8*** 40,0 Öngyilkossági gondolatok 60,0** 52,3*** Öngyilkossági kísérlet 10,7* 7,0 Szorongás, indokolatlan félelem gyakori elôfordulása 17,4** 15,6*** Depresszivitás 20,4** 15,0 Kedvezôtlen egészségi állapot 9,1** 6,8 Nagyfokú szomatizáció 32,1** 39,5* * p <0,01, ** p <0,001, *** p <0,05, Csillaggal jelöltük az eltérések mértékét a beteg szülôvel és az egészséges szülôvel jellemzett csoportok között. magyar változatát használtuk (39), amely az alábbi tünetekre vonatkozott: pesszimizmus, az elégedettség és az örömképesség hiánya, önvádlás, szociális visszahúzódás, döntésképtelenség, munkaképtelenség, alvászavar, fáradékonyság és túlzott aggodalom a testi tünetek miatt. A depresszivitás mértékét (normális, enyhe, közepes, súlyos) a skála pontszámainak alapján határozhatjuk meg (31). Jelen vizsgálatunkban azokat a személyeket tekintettük veszélyeztetettnek, akiknél a depresszivitás mértéke a közepes vagy a súlyos tartományba esett. Az egészségi állapot leírására bizonyos tünetek gyakori elôfordulását és az önminôsítésen alapuló egészségiállapot-mutatót (self-rated health) alkalmaztuk. A kérdezettek egészségi állapotukat egy ötfokú skálán értékelték, amelynek két végpontját a nagyon rossz és a kiváló minôsítések jelentették. Kedvezôtlennek tekintettük a fiatalok egészségi állapotát, ha a skálán a nagyon rossz vagy a rossz minôsítésekkel jellemezték magukat. A kérdôívben kilenc tünetet, panaszt (fejfájás, fáradékonyság, étvágytalanság, erôs menstruációs görcsök, gyomorgörcsök, gyakori hasmenés, gyakori székrekedés, ízületi fájdalmak, végtagfájdalmak) soroltunk fel, arra kérve a válaszadókat, hogy jelöljék meg azokat, amelyek számukra gyakran okoznak problémát. Nagyfokúnak tekintettük a szomatizációt, ha a kérdezett legalább öt tünet gyakori elôfordulását jelezte, szomatikus betegség elôfordulása nélkül. A kérdôív kitöltése során a fiatalok szüleik egészségi állapotát, pszichés kondícióját is jellemezték, megjelölve azokat a betegségeket, amelyekkel tudomásuk szerint szüleik orvosi kezelés alatt álltak vagy állnak. Ennek alapján az anyák 9%-át, az apák 2,8%-át kezelték, illetve kezelik depresszióval. A fenti adatokat összehasonlítottuk a középkorú magyar népesség (40 50 év) megfelelô adataival (31), tekintettel arra, hogy a kérdezettek szülei ebbe a korosztályba tartoznak. Ennek alapján a nôk depresszió miatti kezelésének életprevalenciája 4,8%, míg a férfiaké 3,2%. Így a mintában az anya depresszió miatt történt kezelése jóval meghaladja a várható mértéket. A továbbiakban azt vizsgáltuk, hogy milyen eltérések tapasztalhatók a fiatal lányok viselkedésében, egészségi állapotában, pszichés kondíciójában annak függvényében, hogy szüleik álltak-e depresszió miatt kezelés alatt vagy sem. Külön-külön vizsgáltuk azokat az eseteket, amikor az anya, illetve az apa érintett a betegség által. A 2. táblázatban csillaggal jelöltük az eltérések mértékét a beteg szülôvel és az egészséges szülôvel jellemzett csoportok között. A 2. táblázat adatai szerint az anyai depresszió elôfordulása, amely kifejti hatását az egészséget veszélyeztetô magatartásformák, illetve a pszichés és szomatikus egészségi állapot vizsgált jellemzôinek teljes körére, hátrányosan érinti a leánygyermekeket. A lányok valamennyi vizsgált jellemzôben szignifikánsan gyakoribb értékeket mutatnak, mint a depresszióval nem kezelt anyák leánygyermekei: jellemzôbb náluk a drog- és alkoholfogyasztás nagy mértéke, a dohányzás, többször számolnak be öngyilkossági gondolatról és kísérletrôl, nagyobb náluk az erôs szorongás, a szomatikus panaszok prevalenciája és negatívabban ítélik meg egészségi állapotukat is. A depresszióval kezelt apák hatása kisebb mértékû, amennyiben a depresszióval nem kezelt apák leánygyermekeihez képest csak három változó szempontjából mutatkozik hátrányosabb eredmény a vizsgált személyeknél. A depresszióval kezelt apák lányaira inkább 3. TÁBLÁZAT A II. minta jellemzôinek bemutatása: rizikómagatartás, egészségi állapot, pszichés kondíció Alkoholizálás 18,7% Droghasználat 3,0% Dohányzás 23,1% Öngyilkossági gondolatok 33,3% Öngyilkossági kísérlet 6,0% Kedvezôtlen egészségi állapot 3,4% Szomatizáció (átlagpontszám) 0,58 Szorongás (átlagpontszám) 0,67 Depresszió (átlagpontszám) 0,56 882

6 4. TÁBLÁZAT A depresszióval kezelt, depresszív hangulati állapottal jellemzett szülôk aránya a II. minta fiataljainál A szülôk jellemzése % Az anyát depresszióval kezelték 3,6 Az apát depresszióval kezelték 2,2 Az édesanya az utóbbi egy évben szinte mindig letört vagy depressziós volt 3,6 Az édesapa az utóbbi egy évben szinte mindig letört vagy depressziós volt 3,0 jellemzô a nagyfokú szomatizáció, a szorongás és az öngyilkossági gondolatok elôfordulása, mint az egészséges apák lányaira. II. minta: A vizsgált csoport (15 19 éves középiskolások, budapesti minta) leírására a pszichés kondíció kivételével az elsô mintánál alkalmazott mutatókat használtuk (3. táblázat). Ebben a felmérésben egy szubjektív tünetlistát (symptom distress checklist, SCL 51) alkalmaztunk, amelynek három dimenzióját (szomatizáció, szorongás, depresszió) használtuk föl a vizsgált személyek pszichés állapotának mérésére (40). A fiatalok ebben a felmérésben is jellemezték szüleik egészségi állapotát, minôsítették pszichés kondícióját, hangulati állapotát. A 4. táblázatban azoknak a szülôknek az arányát tüntettük fel, akik az elmúlt öt évben depresszió miatt orvosi kezelés alatt álltak a vizsgált személyek állítása szerint, illetve akiknek hangulati állapotát, a pszichiátriai kezeléstôl függetlenül, gyermekeik az elmúlt évben szinte mindig levertnek, illetve depressziósnak ítélték. A szülôk hangulati állapotának kétféle megközelítése (az elmúlt évre vonatkozó hangulati állapot és az elmúlt öt évben elôforduló orvosilag kezelt depresszió) igen hasonló eredményeket hozott. A gyakoriságok megközelítôleg azonosak, ezért feltételezhetjük, hogy a negatív pszichés állapot a vizsgálati idôpontban is jellemzi az érintett szülôket. A továbbiakban azt vizsgáltuk, hogy a szülôknél elôforduló depresszió miként befolyásolja a fiatalok magatartását, lelki, pszichés kondícióját. Az apai és az anyai hatást külön-külön elemeztük úgy a fiúk, mint a lányok vonatkozásában. Az 5. táblázatban a depresszióval kezelt szülôk gyermekeinél megjelenô magatartászavarok, illetve az egészségi állapotukat kedvezôtlenül megítélô fiatalok arányát, míg a 6. táblázatban a tünetlista (SCL 51) szomatizáció, szorongás és depresszió alskáláinak a vizsgált csoportokra jellemzô átlagpontszámait tüntettük fel. Csillaggal jelöltük azokat az eseteket, amelyekben a normális és a veszélyeztetett (szülôi depresszió) populáció között statisztikailag szignifikáns eltérés mutatkozott az adott magatartás, illetve pszichés jellemzô vonatkozásában. Az anyák és a leányaik állapota a dohányzás kivételével nyolc vizsgált változóban mutat összefüggést: a depresszióval kezelt anyák leányainál gyakoribb az alkoholizálás, a drogfogyasztás, az öngyilkossági gondolat és 5. TÁBLÁZAT A veszélyeztetett fiatalok körében elôforduló magatartászavarok és a kedvezôtlen egészségi állapot elôfordulása (%) az anyai és az apai depresszió függvényében Öt éven belül az anyát Öt éven belül az apát depresszióval kezelték depresszióval kezelték Fiúk Lányok Fiúk Lányok Alkoholizálás 50,0 33,3* 0,0 0,0 Drogfogyasztás 0,0 16,8** 0,0 0,0 Dohányzás 33,3 41,7 14,1 0,0 Öngyilkossági gondolatok 16,7 75,0* 57,0 50,0 Öngyilkossági kísérlet 0,0 33,3** 0,0 0,0 Kedvezôtlen egészségi állapot 16,7 58,3** 28,6 25,0 *p< 0,05, **p < 0,01 Csillaggal jelöltük azokat az eseteket, amelyekben a normális és a veszélyeztetett (szülôi depresszió) populáció között statisztikailag szignifikáns eltérés mutatkozott az adott magatartás, illetve pszichés jellemzô vonatkozásában. öngyilkossági kísérlet elôfordulása és az egészségi állapot kedvezôtlen megítélése, mint az utóbbi öt évben depresszióval nem kezelt anyák leánygyermekeinél. A depresszióval kezelt anyák leányainál több a szomatizációs panasz, magasabb a szorongás- és depressziópontszám, mint a depresszió miatt nem kezelt anyák leánygyermekeinél. Az anyák depresszió miatt történt kezelése és a fiúgyermekek jellemzôi a vizsgált változók egyikében sem mutatnak kapcsolatot. Az apák depresszió miatt történt kezelése és a leánygyermekek állapota ebben a mintában egyik vizsgált jellemzôben sem mutat kapcsolatot. Ugyanakkor a depresszióval kezelt apák fiúgyermekei a szomatizációs tünetek, és különösen a depresszív tünetek nagyobb intenzitásával tûnnek fel a depresszióval nem kezelt apák fiúgyermekeihez képest. Megbeszélés Serdülôkor és a szülôi kapcsolat A fejlôdéslélektani kutatások szerint a serdülôkorban, illetve a pubertásban megváltozik a szülôkkel való érzelmi kapcsolat, amit a nagyobb függetlenségigény és a kortársakkal való kapcsolat erôsödése jellemez. A szülôktôl távolodva, a fiatalok mindinkább kortársaikhoz fordulnak tanácsért számos életvezetést érintô kérdésben. Az anyai és apai funkciók is változáson mennek keresztül. Az apák több idôt töltenek szabadidôs elfoglaltságokkal gyermekeikkel, és inkább a hosszú távú célok kijelölésében vesznek részt, jobban bátorítják a serdülôkorúak autonómiáját, ami a kompetenciaérzést serkenti. Az anyáknál a gondozási-gondoskodó tevékenység áll elôtérben, emellett a serdülôk az any- Hajnal Ágnes: A szülô depresszív hangulatának és a gyermek magatartás-problémáinak összefüggése 883

7 6. TÁBLÁZAT A szomatizáció, a szorongás és a depresszió alskáláinak (SCL 51) átlagpontszáma a szülôk depresszivitásának függvényében Anya Anya Apa Apa Depresszív Nem Depresszív Nem Depresszív Nem Depresszív Nem depresszív depresszív depresszív depresszív Fiúk Lányok Fiúk Lányok Szomatizáció 0,36 0,44 1,22* 0,68 0,75** 0,45 0,37 0,73 Szorongás 0,46 0,50 1,22** 0,83 0,73 0,49 0,57 0,87 Depresszió 0,31 0,34 1,26* 0,74 1,04*** 0,34 0,62 0,87 *p < 0,05, ** p < 0,01, ***p < 0,001 Csillaggal jelöltük azokat az eseteket, amelyekben a normális és a veszélyeztetett (szülôi depresszió) populáció között statisztikailag szignifikáns eltérés mutatkozott az adott magatartás, illetve pszichés jellemzô vonatkozásában jukkal való kapcsolatukat sokkal bizalmasabbnak ítélik meg, mint az apjukhoz fûzôdô kapcsolatukat. A szülôk kommunikációs stílusa is eltér: az anyák többet kommunikálnak a serdülôkkel, mint az apák, és ez egyaránt több pozitív és negatív interakciót eredményez (41). Emellett mind az anyák, mind a serdülôkorúak több konfliktusról számolnak be, talán mert az anyától való függetlenedés nehezebb a szorosabb érzelmi viszony miatt. Amennyiben saját mintánkban a szülôk depresszívnek minôsített hangulatát úgy fogjuk fel, mint olyan hatást, amely csökkenti az érzelmi támogatást, az érzelmi melegséget, úgy érthetôvé válik, hogy a lányok rizikó-magatartására, lelkiállapotának vizsgált összetevôire az anyák negatív hangulata jelent szinte minden vonatkozásban veszélyeztetô tényezôt, összefüggésben a lányok anya iránti valószínûleg emocionálisan szorosabb, de frusztrált érzelmi kapcsolatigényével, erôsebb érzelmi függésével. Meglepônek tûnik azonban, hogy ugyanez az anyai hatás a fiúk esetében nem mutat kapcsolatot egyik vizsgált összefüggés tekintetében sem. Úgy látszik, a depressziós anyák inkább leánygyermekeik pszichopatológiai tüneteire vannak hatással (3). Feltételezhetôen a serdülôkorra jellemzô erôsebb érzelmi azonosulás folytán a fiúk pszichés állapotában (vizsgálatunkban fôleg a depresszivitásban) az apa hangulati állapota tölt be nagyobb szerepet, miközben érdekes módon a vizsgált rizikó-magatartások egyikére sincsen szignifikáns hatással. Ugyanakkor az apai hangulat egyik indikátor mentén sem határozza meg a leánygyermekek viselkedését a II. mintában, miközben az I. mintában a leánygyermekeknél fôleg a szomatizációs tünetekkel, és kisebb mértékben a szorongásos panaszokkal, öngyilkossági gondolatok prevalenciájával állt szignifikáns kapcsolatban. Eredményeink a nemi összefüggések tekintetében bizonyos mértékben egybecsengenek egy Új-Zélandon Szoros kapcsolatot találtak az anyák és a lányok depresszív tünetei között, fôleg akkor, ha az anyai depresszió mellett a konfliktuózus, kedvezôtlen családi háttér is kimutatható volt. készült vizsgálattal, ahol 934, éves serdülô vizsgálata alapján szoros kapcsolatot találtak az anyák és a lányok depresszív tünetei között, fôleg akkor, ha az anyai depresszió mellett a konfliktuózus, kedvezôtlen családi háttér is kimutatható volt (42). Viszont az anyai depresszió és a fiúgyermekek depresszív állapota nem mutatott kapcsolatot. Tamplin és munkatársai klinikai és kontrollcsoportként alkalmazott nem klinikai mintájában viszont a major depresszív zavarral diagnosztizált serdülôknél azok állapota az anya aktuálisan nem kielégítô mentális egészségi állapotával mutatott szoros összefüggést, és az anya határozta meg a családi diszfunkciót, míg az apa aktuális egészségi állapota nem mutatott kapcsolatot a családi mûködéssel (43). Következtetésük, hogy az anya mentális egészségromlása inkább meghatározza a családi mûködést, mint az apáé, vagy fordítva: a problematikus családi mûködés negatívabban hat az anyákra, mint az apákra. Ezt azzal magyarázzák a szerzôk, hogy az anyák a gyermeknevelésbe és az egyéb családi folyamatokba erôsebben bevonódnak érzelmileg, mint az apák. Tannenbaum és Forehand a serdülôk 282 fôs, nem klinikai mintáján szintén az anyai depresszív hangulatot ítélték meghatározónak a fiatalok internalizációs és externalizációs problémáiban, és az apa szerepét abban látták, hogy a jó és támogató apa-serdülô kapcsolat kivédheti az anyai depresszív hangulat hátrányos következményeit (44). Anya-apa és a gyermekek neme Számos nem klinikai mintán készült kutatás hangsúlyozza azonban mindkét szülônek, így az apáknak a szerepét is a serdülôk mentális egészségének alakulásában (44, 45). Bizonyos kutatások szerint az adaptív vagy maladaptív szülôi jellemzôk részben hasonló, részben sajátos következményeket eredményeznek a serdülôkorú gyermekeknél, függôen a gyermek nemétôl, és attól, hogy az apa vagy az anya volt-e a problematikus szülô (41). Bosco és munkatársai eredményei szerint akkor valószínûbb a serdülônél az emocionális és viselkedésprobléma, ha az ellentétes nemû szülôt ítéli meg negatívan, és kevésbé, ha az azonos nemû szü- 884

8 lôre vonatkozik a negatív percepciója (46). Bosco és munkatársai 150 serdülôre és szüleikre kiterjedô kutatás alapján azt a következtetést vonták le, hogy az apa és anya egyaránt fontos szerepet töltenek be a fiatalok viselkedés- és emocionális problémáinak alakulásában. E kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a serdülôk részérôl a szülôk észlelése komplex kapcsolatban áll a gyermeki magatartás-problémákkal, és ezek mintázata összefügg a szülôk és a gyermekek nemével. E vizsgálatok kizárólag a serdülôk önmegítélésén alapultak, és a szignifikáns kapcsolatokban az ok-okozati viszony nem megállapítható. Az internalizációs zavarok összefüggéseit vizsgálva az anya-fiú diádban az anyai pszichopatológia (depresszió és szorongás) nem határozta meg szignifikánsan a fiúk internalizációs viselkedészavarait. A fiúknál az internalizációs viselkedés problémáit az anyai elfogadás és kontroll érzése, a fiúgyermekek anya iránti pozitív vagy negatív percepciója sem határozta meg, de meghatározó a trianguláció és magas szülôi konfliktusszint észlelése. Az anya-lánya viszonylatában a vizsgálat ezzel részben azonos eredményeket hozott, de lányoknál az alacsonyabb anyai kontroll észlelése és az anya negatív megítélése szorosabban kapcsolódott az internalizációs viselkedésproblémák magasabb szintjéhez. Az apa-fiú viszonylatban az apai pszichopatológia nem befolyásolta szignifikánsan az internalizációs viselkedésproblémákat, de szoros volt a kapcsolata a triangulációval és a szülôi konfliktusokkal. Kapcsolatot nem mutatott a fiúk által észlelt pozitív vagy negatív apai megítéléssel, apai kontrollal. Az apák és lányok viselkedése közti kapcsolatban az apai szorongás és depresszió szignifikánsan határozta meg a lányok internalizációs viselkedéses problémáit, miként az alacsonyabb apai elfogadás és emocionális támasz érzése és az apa negatív észlelése is növelte az internalizációs viselkedéses problémákat. Az externalizációs zavarok esetében az apa-fiú kapcsolatban az apai pszichopatológia, a szülôk közti konfliktusok, az apák pozitív vagy negatív észlelése nem határozza meg az externalizációs viselkedéses problémákat, de az alacsonyabb apai érzelmi elfogadás növelte e zavarokat a fiúknál. Viszont az apák és lányok viselkedéses kapcsolatát vizsgálva úgy találták, hogy az apai pszichopatológia szignifikáns hatást gyakorol a lányoknál jelentkezô externalizációs viselkedéses problémákra, és hozzájárul ezekhez a több szülôi konfliktus megélése, és az apai elfogadás alacsonyabb szintje, de nem befolyásolta az apa pozitív vagy negatív megítélése e viselkedéses problémákat a lányoknál. Az anyák és fiaik viszonylatában az anyai pszichopatológia vagy szülôk közti konfliktusok nem járultak hozzá a fiúk externalizációs viselkedéses problémáihoz, de fontos faktornak bizonyult az anyai elfogadás és az anya megítélése, érzelmi igénybe Akkor valószínûbb a serdülônél az emocionális és viselkedésprobléma, ha az ellentétes nemû szülôt ítéli meg negatívan, és kevésbé, ha az azonos nemû szülôre vonatkozik a negatív percepciója. vehetôsége, amelyeknek alacsonyabb szintjei növelték az ilyen típusú viselkedészavarokat a fiúknál. Az anyák és lányok kapcsolatában az anyai pszichopatológia nem befolyásolta szignifikánsan a lányok externalizációs viselkedészavarait, viszont a trianguláció és szülôi konfliktusok magasabb szintjei növelték az ilyen típusú viselkedéses problémákat, miközben az anya pozitív vagy negatív észlelése, emocionális támaszadása és az anya érzelmi reagálóképessége nem hatott e viselkedészavarokra. A szakirodalmi adatok tehát meglehetôsen ellentmondásosak. Saját mintánkban a fiúk bizonyos állapotjellemzôire az apák hangulati állapota hat erôsebben, de érdekes módon az anya hangulati állapota egyáltalában nem meghatározó. Ugyanakkor a lányok egyes magatartásformáival, pszichés állapotával igen szorosan összefügg az anyai hangulati állapot, miközben az apák hangulata mérsékeltebb hatású. Emellett eredményeink alapján a fiúkra kevésbé hat az apa hangulati állapota, mint ahogyan a lányokéra az anyáké. Mindenesetre az eredményeink felhívják a figyelmet arra, hogy a lányok egyértelmûen és igen szenzitíven reagálnak az anya hangulati állapotára, miközben a fiúkra a szülôi hangulat kevésbé hat az itt vizsgált változók mentén. Ezen belül azonban a fiúk érzékenyebben reagálnak az apákra, mint az anyákra. A fenti statisztikai megközelítések a család rendszerszemléletû modelljének indokoltságát támasztják alá a szülôi támogatás és gyermeki magatartás összefüggései tekintetében. Saját eredményeink azt hangsúlyozzák, hogy aki az anya depresszióját kezeli, az egyben a serdülôkorú leánygyermekeik állapotára is szignifikáns hatással van. Ugyanakkor az eredmények arra is rámutatnak, hogy a szülôi hatások beleértve a felsorolt szakirodalmi eredményeket is jelentôs nemi vonatkozású eltéréseket mutatnak. A fiúkra kevésbé hat az apa hangulati állapota, mint ahogyan a lányokéra az anyáké. IRODALOM 1. Beardslee WR, Bemporad J, Keller MB, Klerman GL. Children of parents wirh major affective dosorder: a review. Am J Psychiatry 1983;140: Trixler M. A hangulatzavarok genetikája. In: Hangulatzavarok. Szádóczky, Rihmer (szerk.) p Keller MB, Beardslee WR, Dorer DJ, Lavori PW, Samuelson H, Hajnal Ágnes: A szülô depresszív hangulatának és a gyermek magatartás-problémáinak összefüggése 885

9 Klerman GR. Impact of severity and chronicity of paternal affective illness on adaptive functioning and psychopathology in children. Arch Gen Psychiarty 1986;43: Gelfand DM, Teti DM. The effects of maternal depression on children. Clin Psychol Review 1990;10: Remschmidt H, Strunk P, Methner Ch, Tegeler E. Kinder endogendepressiven Eltern. Untersuchungen zur Häufigkeit von Verhaltensstörungen und zur Persönlichkeitsstruktur. Fortschritte der Neurologie-Psychiatrie 1973;41: Rogers TR, Forehand R. The role of parent depression in interactions between mothers and their clinic-referred children. Cognitive Therapy and Research 1983;7: Conners CK, Himmelhock J, Goyette CH, Ulrich R, Neil JF. Children of parents with affective illness. J Am Acad Child Psychiatry 1979;18: Weissman, Prusoff BA, Gammon GD, Merikangas KR, Leckman JF, Kidd KK. Psychopathology in the children (ages 6-18) of depressed and normal parents. J Am Acad Child Psychiatry 1984;23: Chambers WJ, Puig-Antich J, Hirsch M, Paez P, Ambrosini PJ, Tabrizi M, et al. The assessment of affective disorders in children and adolescents by semistructured interview. Arch Gen Psychiatry 1985;42: Hammen C, Adrian C, Gordon D, Burge D, Jaenicke C, Hiroso D. Children of depressed mothers: maternal strain and symptom predictors of dysfunction. J Abn Psychol 1987;96: Goodman SH, Adamson LB, Riniti J, Cole S. Mothers expressed attitudes: associations with maternal depression and children s self-esteem and psychopathology. Journal of the American Academy of Child and Adolescent Psychiatry 1994;33: Goodman SH, Gotlib IH. Risk for psychopathology in the children of depressed mothers: a developmental model for understanding mechanisms of transmission. Psychol Rev 1999;16: Jaenicke C, Hammen C, Zupan B, Hiroto D, Gordon D, Adrian C, et al. Cognitive vulnerability in children at risk for depression. J Abn Child Psychol 1987;15: Youngstrom E, Izard C, Ackerman B. Dysphoria-related bias in maternal ratings of children. J Cons Clin Psychol 1999;67: Weissman MM, Gammon GD, John K, Merikangas KR, Warner V, Prusoff BA, et al. Altruism, aggression, and social interactions in young children with a manic-depressive parent. Child Development 1984;55: Tisher M, Tonge BJ, Horne DJ. Childhood depression, stressors and parental depression. Australian and New Zealand J Psychiatry 1994;28: Briggs-Gowan MJ, Carter AS, Schwab-Stone M. Discrepancies among mother, child, and teacher reports: examining the contributions of maternal depression and anxiety. Journal of Abnormal Child Psychology 1996;24: Zuravin SJ. Severity of maternal depression and three types of mother-to-child aggression. American Journal of Orthopsychiatry 1989;59: McNeil TF, Kaji L, Malinquist-Larson A, Näslund B, Persson- Blennow I, McNeil N. Offspring of women with nonorganic psychoses. Development of a longitudinal study of children at high risk. Acta Psychiatrica Scandinavica 1983;34: Näslund B, Person-Blennow I, McNeil T, Kaij L, Malmquist- Larsson A. Offspring of women with nonorganic psychosis: infant attachment to their mother at one year of age. Acta Psychiatrica Scandinavica 1983;69: Näslund B, Person-Blennow I, McNeil T, Kaij L, Malmquist- Larsson A. Offspring of women with nonorganic psychosis: fear of strangers during the first year of life. Acta Psychiatrica Scandinavica 1984;69: Persson-Blennow I, Näslund B, McNeil TF, Kaij I. Offspring of women with nonorganic psychosis: Mother-infant interaction at three days of age. Acta Psychiatrica Scandinavica 1986;70: Cox AD, Puckering C, Pound A, Mills M. The impact of maternal depression in young children. J Child Psychol and Psychiatry 1987;28: Politano PM, Stapleton LA, Correl JA. Children of depressed parents. Increased psychopathology and early onset of major depression. Arch Gen Psychiatry 1987;44: Borchardt CM, Bernstein GA, Crosby RD. Psychopathology in the families of inpatient affective disordered adolescents. Child Psychiatry and Human Development 1995;26: Gordon D, Burge D, Hammen C, Adrian C, Jaenicke C, Hiroto D. Observations of interactions of depressed women with their children. Am J Psychiatry 1989;146: Anderson CA, Hammen CL. Psychosocial outcomes of children of unipolar depressed, bipolar, medically ill, and normal women: a longitudinal study. Journal of Consulting and Clinical Psychology 1993;61: Hammen C, Burge D, Burney E, Adrian C. Longitudinal study of diagnoses in children of women with unipolar and bipolar affective disorder. Arch Gen Psychiatry 1990;47: Hammen C. Depression runs in families. The social context of risk and resilience in children of deperessed mothers. New York: Springer; Weissman MM. The depressed mother and her rebellious adolescent. In: Morrison HL (ed.). Children of depressed parents risk, identification and intervention. New York: Grune-Stratton; p Rózsa S. Gyermek- és serdülôkori depresszió. In: Hangulatzavarok. Szádóczky, Rihmer (szerk.) p Szádóczky E. Epidemiológia. In: Hangulatzavarok. Budapest: Medicina; p Harvey PD, Weintraub S, Neale JM. Speech competence of children vulnerable to psychopathology. J Abn Child Psychol 1982; 10: Billings AG, Moods RH. Comparisons of children of depressed and non-depressed parents. A social-environmental perspective. J Abn Child Psychol 1983;11: Orvaschel H, Walsh-Allis G, Ye W. Psychopathology in children of parents with recurrent depression. J Abn Child Psychol 1988; 16: Remschmidt H, Mattejat F. Kinder psychotischer Eltern. Hogrefe Verl Merikangas KR, Prusoff BA, Weissman MM. Parental concordance for affective disorders: Psychopathology in offspring. J Affective Disorders 1988;15: Beck AT, Beck RW. Shortened version of BDI. Postgraduate Medicine 1972;52: Kopp M, Skrabski Á. Magyar lelkiállapot. Budapest: Végeken Kiadó; Tringer L, Veér A, Fráter J, Felsôvályi Á. Neurotikus állapotképek elemzése. Ideggyógyászati Szemle 1979;32: Phares V. Fathers and developmental psychopathology. New York: Wiley; Fergusson DM, Horwood LJ, Lynskey MT. Maternal depressive symptoms and depressive symptoms in adolescents. Journal of Child Psychology, Psychiatry and Allied Disciplines 1995;36: Tamplin A, Goodyer IM, Herbert J. Family functioning and parent general health in families of adolescents with major depressive disorder. Journal of Affective Disorders 1998;48: Tannenbaum L, Forehand R. Maternal depressive mood: the role of the father in preventing adolescent problem behaviors. Behaviour Research and Therapy 2002;32: Heaven PCL, Newbury K, Mak A. The impact of adolescent and parental characteristics on adolescent levels of delinquency and depression. Personality and Individual Differences 2004;36: Bosco GL, Renk K, Dinger TM, Epstein MK, Phares V. The connections between adolescents perceptions of parent, parental psychological symptoms, and adolescent functioning. Applied Developmental Psychology 2003;24:

Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal

Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal Doktori értekezés tézisei Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal Szumska Irena Semmelweis Egyetem 4. sz. Interdiszciplináris

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

A probléma-megbeszélés észlelt könnyűsége és testi-lelki tünetek gyakorisága serdülőknél

A probléma-megbeszélés észlelt könnyűsége és testi-lelki tünetek gyakorisága serdülőknél A probléma-megbeszélés észlelt könnyűsége és testi-lelki tünetek gyakorisága serdülőknél Költő András, Zsiros Emese, Simon Dávid, Arnold Petra, Huhn Zsófia, Németh Ágnes Magyar Pszichológiai Társaság XXII.

Részletesebben

A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán

A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán Doktori értekezés tézisei Dr. Mayer László Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Németh Ágnes 1, Kertész Krisztián 1, Örkényi Ágota 1, Költő András

Részletesebben

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása.

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. Árgyelán Anikó-Kriston Pálma SZTE-BTK Pszichológia a.ancsa27@gmail.com 2012 Összefoglalás Serdülők és egyetemisták:

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

MAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK EGÉSZSÉGE ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA. ISKOLATÍPUS SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK

MAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK EGÉSZSÉGE ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA. ISKOLATÍPUS SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK MAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK EGÉSZSÉGE ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA. ISKOLATÍPUS SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK Németh Ágnes 1, Költő András 1, Örkényi Ágota 1, Zsiros Emese 1, Halmai Réka 2, Zakariás Ildikó 1 1 Országos Gyermekegészségügyi

Részletesebben

A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra. Doktori tézisek. Dr. Pilling János

A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra. Doktori tézisek. Dr. Pilling János A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra Doktori tézisek Dr. Pilling János Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Prof. Kopp Mária, egy. tanár, DSc Hivatalos

Részletesebben

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819

Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Csupor Éva 2014. október 27. Bevezetés (általában az Asperger-szindrómáról) diagnosztizálás

Részletesebben

OROSZ MÁRTA DR., GÁLFFY GABRIELLA DR., KOVÁCS DOROTTYA ÁGH TAMÁS DR., MÉSZÁROS ÁGNES DR.

OROSZ MÁRTA DR., GÁLFFY GABRIELLA DR., KOVÁCS DOROTTYA ÁGH TAMÁS DR., MÉSZÁROS ÁGNES DR. ALL RIGHTS RESERVED SOKSZOROSÍTÁSI CSAK A MTT ÉS A KIADÓ ENGEDÉLYÉVEL Az asthmás és COPD-s betegek életminõségét befolyásoló tényezõk OROSZ MÁRTA DR., GÁLFFY GABRIELLA DR., KOVÁCS DOROTTYA Semmelweis Egyetem

Részletesebben

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems)

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Christina Schwenck, Angelika Gensthaler Marcel Romanos Christine M. Freitag, Wolfgang Schneider, Regina

Részletesebben

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit ELŐADÁS VÁZLAT GYERMEKKORBAN KEZDŐDŐ FELNŐTT PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK: AUTIZMUS, ADHD, TIC-ZAVAR Balázs Judit 2012. november 15-17. SEMMELWEIS EGYETEM, KÖTELEZŐ SZINTEN TARTÓ TANFOLYAM AUTIZMUS FOGALMI SOKASÁG

Részletesebben

Gyermekpszichiátriai ismeretek

Gyermekpszichiátriai ismeretek Gyermekpszichiátriai ismeretek Speciális szükséglet megállapításának pszichiátriai vonzatai Dr. Nagy Péter, Vadaskert Kórház és Szakambulancia. Vázlat Gyermekpszichiátriai diagnosztika általában Gyermekpszichiátriai

Részletesebben

Családok, barátok, közösségek a testi, lelki és szociális jóllét kapcsolata városi felnõtt fiatalok körében

Családok, barátok, közösségek a testi, lelki és szociális jóllét kapcsolata városi felnõtt fiatalok körében BUSA CSILLA KESZTYÜS MÁRK FÜZESI ZSUZSANNA TISTYÁN LÁSZLÓ Családok, barátok, közösségek a testi, lelki és szociális jóllét kapcsolata városi felnõtt fiatalok körében Bevezetés A fiatal felnõttek egészségmagatartása

Részletesebben

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség biopszichoszociális prediktorai Tiringer István (1) Simon Attila (2) Veress Gábor (2) 1, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK Programvezető: Prof Dr. Rajna Péter Alprogramvezető: Prof. Dr. Kopp

Részletesebben

Dr. Margitics Ferenc

Dr. Margitics Ferenc Dr. Margitics Ferenc Publikációs jegyzék HAZAI KIADVÁNYOK Könyv Margitics Ferenc, Figula Erika, Pauwlik Zsuzsa (2010): Temperamentum, karakter és iskolai erőszak. Élmény 94 Bt, Nyíregyháza, 142 p. Figula

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder

ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder ELİADÁS KIVONAT 2008. november 06. Balázs Judit Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház és Ambulancia, Budapest ADHD pervalenciája 3-7 %-a az iskolás korú gyermekeknek

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Budapest ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék DEPRESSZIÓ előfordulás: 15-25% deprimere (lat.): lenyomni a hangulati élet

Részletesebben

A pszichopatológia egyes kérdései

A pszichopatológia egyes kérdései A pszichopatológia egyes kérdései Az abnormális viselkedés Milyen kritériumok alapján különíthetjük el a normális és az abnormális viselkedést? - Eltérés a statisztikai átlagtól ebbıl a szempontból abnormális

Részletesebben

Párkapcsolati stabilitás és minõség egy országos kutatás tükrében

Párkapcsolati stabilitás és minõség egy országos kutatás tükrében PILINSZKI ATTILA PILINSZKI ATTILA Párkapcsolati stabilitás és minõség egy országos kutatás tükrében A család intézményének felgyorsult változásait láthatjuk az utóbbi néhány évtizedben, amely többek között

Részletesebben

Dr. Ormos Gábor ORFI. ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009.

Dr. Ormos Gábor ORFI. ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009. Dr. Ormos Gábor ORFI ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009. Ormos G.: Reuma és psziché : ORFI Tud. Ülés, 1982. 2006 Pszichés tényezők a reumatológiai rehabilitációban (előadás) 2008. ORFI Továbbképző konferencia,

Részletesebben

Család, barátok, közösségek a testi, lelki és szociális jól-lét kapcsolata városi fiatal felnőttek körében

Család, barátok, közösségek a testi, lelki és szociális jól-lét kapcsolata városi fiatal felnőttek körében Család, barátok, közösségek a testi, lelki és szociális jól-lét kapcsolata városi fiatal felnőttek körében Busa Csilla*, Tistyán László*, Kesztyüs Márk*, Füzesi Zsuzsanna** *Fact Alkalmazott Társadalomtudományi

Részletesebben

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail. A szülés utáni depresszióról Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.com Szülés után lehetséges. Poszt partum blue Poszt partum depresszió

Részletesebben

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Lakatos Enikő¹, ², Balog Piroska¹ ¹Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest ²Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

Az életminõséggel foglalkozó kutatások körében egyre elterjedtebb a szubjektív

Az életminõséggel foglalkozó kutatások körében egyre elterjedtebb a szubjektív Iskolakultúra 2004/8 Örkényi Ágota Koszonits Rita tudományos munkatárs, Szociológiai Kutatóintézet, MTA, Budapest tudományos munkatárs, Szociológiai Kutatóintézet, MTA, Budapest Akiknek sem otthon, sem

Részletesebben

Családalapítási tervek változásának hatása az egészségügyi szakemberek munkájára

Családalapítási tervek változásának hatása az egészségügyi szakemberek munkájára EREDETI KÖZLEMÉNY GYERMEKGYÓGYÁSZAT 2009; 60. ÉVFOLYAM 6. SZÁM Családalapítási tervek változásának hatása az egészségügyi szakemberek munkájára Soósné Kiss Zsuzsanna dr. 1, Feith Helga Judit dr. 2, Czinner

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

Alacsony iskolázottság hatása szívinfarktus, vagy ACBG utáni rehabilitációra, adverz kardiovaszkuláris eseményekre.

Alacsony iskolázottság hatása szívinfarktus, vagy ACBG utáni rehabilitációra, adverz kardiovaszkuláris eseményekre. dr. Simon Attila 1, dr. Tiringer István 2, dr. Berényi István 1, dr. Gelesz Éva 1, Prof. dr. Veress Gábor 1 1: Állami Szívkórház, Balatonfüred 2: PTE ÁOK Magatartástudományi Intézet Alacsony iskolázottság

Részletesebben

XIII./1. Az öngyilkosság

XIII./1. Az öngyilkosság XIII./1. Az öngyilkosság Osváth Péter dr. Bevezetés Az öngyilkos viselkedés gyakorisága és okai Az öngyilkos viselkedés a befejezett, illetve megkísérelt önpusztítás korunkban mind fontosabb népegészségügyi

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Alkalmazott Pszichológia Intézet

Részletesebben

A partneri elégedettség és igény elemzése

A partneri elégedettség és igény elemzése Szentistváni Általános Művelődési Központ Baja A partneri elégedettség és igény elemzése (szülők és tanulók) 211 Készítette: MICS 1 Bevezetés A mérés amely egyéb, mint a kísérletező személy kölcsönhatása

Részletesebben

A homeopátia - hozzáadott érték az egészségügyi ellátásban

A homeopátia - hozzáadott érték az egészségügyi ellátásban A homeopátia - hozzáadott érték az egészségügyi ellátásban Dr.Sal Péter házi gyermekorvos, homeopata Komplementer Medicina szakmai kollégiumi testület tagja Az EU egészségüggyel foglalkozó szakmai intézményeiben

Részletesebben

Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében

Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében Doktori értekezés Tandari-Kovács Mariann Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Hegedűs Katalin

Részletesebben

Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella. CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet

Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella. CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet A kortársak rsak közötti k bántalmazás, önsértés Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet A bullying/ / bántalmazb ntalmazás

Részletesebben

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek Alkohollal kapcsolatos zavarok Az alkoholbetegség Az alkoholisták mértéktelen ivók, alkoholfüggőségük olyan szintet ér el, hogy észrevehető mentális zavarokat okoz, károsítja test-lelki egészségüket, interperszonális

Részletesebben

életmód és egészség az új Pikó Bettina dr. SZTE ÁOK Magatartástudományi Tanszék, Szeged Új Ifjúság: Társadalomtudományi konferencia

életmód és egészség az új Pikó Bettina dr. SZTE ÁOK Magatartástudományi Tanszék, Szeged Új Ifjúság: Társadalomtudományi konferencia Társadalmi egyenlőtlenségek, életmód és egészség az új ifjúság körében Pikó Bettina dr. SZTE ÁOK Magatartástudományi Tanszék, Szeged Új Ifjúság: Társadalomtudományi konferencia Egyenlőtlenségek és egészségi

Részletesebben

Gasztroenterológiai betegségek pszichometriai vizsgálata. Funkcionális és organikus zavarok összevetése

Gasztroenterológiai betegségek pszichometriai vizsgálata. Funkcionális és organikus zavarok összevetése Gasztroenterológiai betegségek pszichometriai vizsgálata. Funkcionális és organikus zavarok összevetése Doktori tézisek Dr. Kovács Zoltán Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető:

Részletesebben

Gyermekotthonban nevelkedő fiatalok rizikómagatartása egy friss kutatás tükrében

Gyermekotthonban nevelkedő fiatalok rizikómagatartása egy friss kutatás tükrében Gyermekotthonban nevelkedő fiatalok rizikómagatartása egy friss kutatás tükrében Örkényi Ágota, Aszmann Anna, Balogh Ágnes, Koszonits Rita, Kökönyei Gyöngyi, Németh Ágnes, Páll Gabriella, Várnai Dóra Országos

Részletesebben

A DEPRESSZIÓ PREVALENCIÁJA AZ ALAPELLÁTÁSBAN MAGYARORSZÁGON

A DEPRESSZIÓ PREVALENCIÁJA AZ ALAPELLÁTÁSBAN MAGYARORSZÁGON A DEPRESSZIÓ PREVALENCIÁJA AZ ALAPELLÁTÁSBAN MAGYARORSZÁGON EREDETI KÖZLEMÉNY TORZSA PÉTER 1, RIHMER ZOLTÁN 2, GONDA XÉNIA 2,3, SEBESTYÉN BEA 4, SZOKONTOR NÓRA 5, KALABAY LÁSZLÓ 1 1 Semmelweis Egyetem

Részletesebben

Semmelweis Egyetem 4. sz. Interdiszciplináris Tudományági Doktori Iskola Egészségtudományok: Magatartástudomány program

Semmelweis Egyetem 4. sz. Interdiszciplináris Tudományági Doktori Iskola Egészségtudományok: Magatartástudomány program Semmelweis Egyetem 4. sz. Interdiszciplináris Tudományági Doktori Iskola Egészségtudományok: Magatartástudomány program A MAGYAR NOK LELKI EGÉSZSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ PSZICHOSZOCIÁLIS TÉNYEZOK, EZEK VÁLTOZÁSAI

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

A RENDVÉDELMI ÁLLOMÁNY TEKINTETÉBEN

A RENDVÉDELMI ÁLLOMÁNY TEKINTETÉBEN SZATMÁRI ADRIENN A MENTÁLIS MEGBETEGEDÉSEK MODERNKORI VESZÉLYEI A RENDVÉDELMI ÁLLOMÁNY TEKINTETÉBEN 1. Bevezető gondolatok A hivatásosos szolgálat ellátásának, létesítésének alapvető feltétele a hatályos

Részletesebben

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013.

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. Miről lesz szó az ellátási igények háttere bekerülési okok a bekerülők jellemzői a bent lévők

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Az UNIPOLÁRIS DEPRESSZIÓ ÉS A BIPOLÁRIS ZAVAROK DIAGNOSZTIKÁJA A DSM-5 ELŐTT ÉS UTÁN. Prof. Dr. Rihmer Zoltán Semmelweis Egyetem, Budapest

Az UNIPOLÁRIS DEPRESSZIÓ ÉS A BIPOLÁRIS ZAVAROK DIAGNOSZTIKÁJA A DSM-5 ELŐTT ÉS UTÁN. Prof. Dr. Rihmer Zoltán Semmelweis Egyetem, Budapest Az UNIPOLÁRIS DEPRESSZIÓ ÉS A BIPOLÁRIS ZAVAROK DIAGNOSZTIKÁJA A DSM-5 ELŐTT ÉS UTÁN Prof. Dr. Rihmer Zoltán Semmelweis Egyetem, Budapest 2015 Az affektív betegségek diagnózisához megkívánt két küszöb

Részletesebben

A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban

A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban Tisljár-Szabó Eszter eszter.szabo@sph.unideb.hu Magatartástudományi Intézet Mi az elhízás? Sokféleképpen definiálják: a. Populáció átlagsúlyhoz képest: >20-40%:

Részletesebben

AZ ÖNGYILKOSSÁG MEGELŐZÉSÉNEK KÉZIKÖNYVE. (Depresszió-felismerés és öngyilkosság megelőzés a háziorvosi gyakorlatban)

AZ ÖNGYILKOSSÁG MEGELŐZÉSÉNEK KÉZIKÖNYVE. (Depresszió-felismerés és öngyilkosság megelőzés a háziorvosi gyakorlatban) AZ ÖNGYILKOSSÁG MEGELŐZÉSÉNEK KÉZIKÖNYVE (Depresszió-felismerés és öngyilkosság megelőzés a háziorvosi gyakorlatban) Szerkesztette: Bitter István M.D, Ph.D., D. Sc. Kalmár M.D.,Ph.D. Németh Attila M.D.

Részletesebben

EREDETI KÖZLEMÉNY. Klinikai Pszichológiai Tanszék, Budapest

EREDETI KÖZLEMÉNY. Klinikai Pszichológiai Tanszék, Budapest A kiégés és a depresszió diagnosztizálásának elősegítése demográfiai és munkahelyi védőés kockázati tényezőinek feltárásával egészségügyi szakdolgozók körében Ádám Szilvia dr. 1 Nistor Anikó 1 Nistor Katalin

Részletesebben

Válasz az opponensi véleményekre

Válasz az opponensi véleményekre Válasz az opponensi véleményekre Köszönöm mindhárom opponensem, Dr. Csepeli György, Dr. Janka Zoltán és Dr. Túry Ferenc professzorok javaslatait, valamint kritikai és támogató észrevételeiket. Mindhárom

Részletesebben

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Scheuring N.(1); Danis I.(2); Németh T.(3); Papp E.(1); Czinner Antal Prof.(1) Heim Pál Gyermekkórház, Budapest, Belgyógyászat (1);

Részletesebben

Szilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében

Szilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében Szilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében Túlsúly népbetegség Felnőttkori fizikai aktivitás szerepe Sport fontossága Életmódváltozás

Részletesebben

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Konferencia a női egészségről az emlő egészségéről 2011. szeptember 21. Novotel Budapest Centrum A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Bánfi Ildikó

Részletesebben

Affektív zavarok - hangulatzavarok. Hidasi Zoltán

Affektív zavarok - hangulatzavarok. Hidasi Zoltán Affektív zavarok - hangulatzavarok Hidasi Zoltán Alapfogalmak Érzelem (emóció) Indulat (affektus) Hangulat (-thymia) Közérzet (-phoria) Hangulatzavarok Szindrómák Klasszifikáció Epidemiológia Diagnózis

Részletesebben

A BETEGSÉGREPREZENTÁCIÓ ÉS ÉLETMINŐSÉG KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA SZTÓMÁVAL ÉLŐK KÖRÉBEN

A BETEGSÉGREPREZENTÁCIÓ ÉS ÉLETMINŐSÉG KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA SZTÓMÁVAL ÉLŐK KÖRÉBEN A BETEGSÉGREPREZENTÁCIÓ ÉS ÉLETMINŐSÉG KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA SZTÓMÁVAL ÉLŐK KÖRÉBEN In: Gy. Kiss Enikő, Polyák Lilla (szerk). (2012): Egészség Rehabilitációs Füzetek II. A személyes és társas tényezők

Részletesebben

SOTE ÁOK Klinikai Pszichológiai Tanszék Klinikai és Mentálhigiénés Szakpszichológus Képzés, Gyermek szak III. évfolyam, 2007-2008. tanév, II.

SOTE ÁOK Klinikai Pszichológiai Tanszék Klinikai és Mentálhigiénés Szakpszichológus Képzés, Gyermek szak III. évfolyam, 2007-2008. tanév, II. SOTE ÁOK Klinikai Pszichológiai Tanszék Klinikai és Mentálhigiénés Szakpszichológus Képzés, Gyermek szak III. évfolyam, 2007-2008. tanév, II. félév VISELKEDÉSZAVAROK Fejlődéslélektani lél szempontú klinikai

Részletesebben

APÁKGYERMEKGONDOZÁSI SZABADSÁGON-AVAGY EGY NEM HAGYOMÁNYOS ÉLETHELYZET MEGÍTÉLÉSE A FÉRFIAKSZEMSZÖGÉBŐL

APÁKGYERMEKGONDOZÁSI SZABADSÁGON-AVAGY EGY NEM HAGYOMÁNYOS ÉLETHELYZET MEGÍTÉLÉSE A FÉRFIAKSZEMSZÖGÉBŐL APÁKGYERMEKGODOZÁSI SZABADSÁGO-AVAGY EGY EM HAGYOMÁYOS ÉLETHELYZET MEGÍTÉLÉSE A FÉRFIAKSZEMSZÖGÉBŐL PROF: HABIL BECSIK ADREA 1 - DR. JUHÁSZ TÍMEA 2 Összefoglalás: em mondhatjuk, hogy ma még sok férfi megy

Részletesebben

{ Budapest, 2015. április 16 16--17. A SZOLGÁLTATÓK (SEGÍTŐK) JÓ KÖZÉRZETE avagy: ki segít a segítőknek? Kineziológiával a jó közérzetért Mindenki azzal foglalkozik, hogy mit tud kínálni a kliensnek/ügyfélnek/vendégnek.

Részletesebben

A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek

A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek Dr. Pikó Károly Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Jósa András Kórháza

Részletesebben

III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. évi Gasztroenterológiai szűrővizsgálatainak eredményei. Dr. Novák János PhD.

III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. évi Gasztroenterológiai szűrővizsgálatainak eredményei. Dr. Novák János PhD. III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. évi Gasztroenterológiai szűrővizsgálatainak eredményei Dr. Novák János PhD. Gasztroenterológiai kérdőíves szűrés adatainak feldolgozása Összesen

Részletesebben

Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek.

Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek. Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek. Dr. Salavecz Gyöngyvér Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet egyetemi adjunktus, pszichológus, közgazdász Leggyakoribb

Részletesebben

ACTA CAROLUS ROBERTUS

ACTA CAROLUS ROBERTUS ACTA CAROLUS ROBERTUS Károly Róbert Főiskola tudományos közleményei Alapítva: 2011 3 (1) ACTA CAROLUS ROBERTUS 3 (1) Módszertan szekció Összefogalalás MATEMATIKA TANÍTÁSA ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYBAN BARANYAI

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

A család társas támogatása és a lelki egyensúly. Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet

A család társas támogatása és a lelki egyensúly. Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet A család társas támogatása és a lelki egyensúly Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet Vonatkoznak-e az alábbi állítások a XXI. század családjaira? Biztonságos kötődést és

Részletesebben

A DROGFOGYASZTÁS ELTERJEDTSÉGE ÉS A FOGYASZTÁSRA HATÓ TÁRSADALMI TÉNYEZŐK ISKOLÁBAN TANULÓ FIATALOK KÖRÉBEN ELEKES ZSUZSANNA

A DROGFOGYASZTÁS ELTERJEDTSÉGE ÉS A FOGYASZTÁSRA HATÓ TÁRSADALMI TÉNYEZŐK ISKOLÁBAN TANULÓ FIATALOK KÖRÉBEN ELEKES ZSUZSANNA A DROGFOGYASZTÁS ELTERJEDTSÉGE ÉS A FOGYASZTÁSRA HATÓ TÁRSADALMI TÉNYEZŐK ISKOLÁBAN TANULÓ FIATALOK KÖRÉBEN ELEKES ZSUZSANNA A fiatalkori kábítószer-fogyasztás magyarországi megjelenéséről szóló első információink

Részletesebben

TUDOMÁNYOS ÉLETMÓDTANÁCSOK I. ÉVFOLYAM 52. SZÁM

TUDOMÁNYOS ÉLETMÓDTANÁCSOK I. ÉVFOLYAM 52. SZÁM Tisztelt Olvasó! A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) kiemelt célja, hogy a hazai médiában dolgozó szakembereket folyamatosan forrásanyaggal és hiteles információkkal lássa el az egészséges

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ---------------------------------------------------------------------------------------------------- Állatokon végzett tanulmányok A CV247 két kutatásban képezte vizsgálat

Részletesebben

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok Hidasi Zoltán Szorongás Meghatározás Fiziológiás szorongás Tünetek Szorongásos zavarok Terápia Fogászati vonatkozások Félelem v. szorongás Szorongás:

Részletesebben

Beilleszkedési zavar Tanulási és teljesítmény zavara Viselkedészavar Magatartászavar Deviáns viselkedés

Beilleszkedési zavar Tanulási és teljesítmény zavara Viselkedészavar Magatartászavar Deviáns viselkedés A problémás s diák A problémás s diák Beilleszkedési zavar Tanulási és teljesítmény zavara Viselkedészavar Magatartászavar Deviáns viselkedés iperaktivitás Hiperaktivitás kai: 1906-óta gyanítjuk, hogy

Részletesebben

Miért betegebbek a szegény gyerekek?

Miért betegebbek a szegény gyerekek? KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURAKÖZY BALÁZS Miért betegebbek a szegény gyerekek? Anne Case, Darren Lubotsky és Christina Paxson: Economic status and health in childhood: the origins of the gradient. American

Részletesebben

Paediatrics: introduction. Historical data.

Paediatrics: introduction. Historical data. Paediatrics: introduction. Historical data. Dr. György Fekete Aim of the present lecture To demonstrate: - the wonderful nature of this discipline - the differences as compared to other medical activities,

Részletesebben

Egészség és társas kapcsolatok kamaszkorban

Egészség és társas kapcsolatok kamaszkorban Zsiros Emese Arnold Petra Huhn Zsófia Költő András Simon Dávid Németh Ágnes Egészség és társas kapcsolatok kamaszkorban Az iskola, a kortársak és a család szerepe a magyar serdülők életmódjában A serdülők

Részletesebben

LEHETŐSÉGEI. Zsolnai Anikó - Józsa Krisztián. Szegedi Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Intézet

LEHETŐSÉGEI. Zsolnai Anikó - Józsa Krisztián. Szegedi Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Intézet Iskolakultúra 12. 4. sz. 12-20. (2002) A SZOCIÁLIS KÉSZSÉGEK KRITÉRIUMORIENTÁLT FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Zsolnai Anikó - Józsa Krisztián Szegedi Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Intézet E-mail:

Részletesebben

A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA

A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Szabó Zsolt Roland: A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA VERSENYBEN A VILÁGGAL 2004 2006 GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGÜNK VÁLLALATI

Részletesebben

III. MEGBESZÉLÉS... 63 A KUTATÁS EREDMÉNYEINEK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA ÉS AJÁNLÁSOK... 68 IRODALOM... 70 MELLÉKLET...

III. MEGBESZÉLÉS... 63 A KUTATÁS EREDMÉNYEINEK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA ÉS AJÁNLÁSOK... 68 IRODALOM... 70 MELLÉKLET... Tartalom I. BEVEZETÉS... 2 ELMÉLETI HÁTTÉR... 2 A gyermekvédelmi szakellátás intézményei: gyermekotthon és lakásotthon... 2 Serdülőkori rizikómagatartás egyéb vizsgálatok tükrében... 3 II. A VIZSGÁLAT...

Részletesebben

ÁPOLÓI KOMPETENCIÁK MÉRÉSE KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TERÜLETI GYAKORLATOKRA Doktori tézisek Tulkán Ibolya

ÁPOLÓI KOMPETENCIÁK MÉRÉSE KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TERÜLETI GYAKORLATOKRA Doktori tézisek Tulkán Ibolya ÁPOLÓI KOMPETENCIÁK MÉRÉSE KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TERÜLETI GYAKORLATOKRA Doktori tézisek Tulkán Ibolya Semmelweis Egyetem Patológiai Tudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Hollós Sándor tanszékvezető

Részletesebben

FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI

FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI 2015.07.07. A téma A kérdésfelvetés és a kutatás bemutatása:

Részletesebben

A környezeti katasztrófákra adott pszichológiai válasz. Csépe Valéria. Magyar Tudományos Akadémia és MTA Pszichológiai Kutatóintézet

A környezeti katasztrófákra adott pszichológiai válasz. Csépe Valéria. Magyar Tudományos Akadémia és MTA Pszichológiai Kutatóintézet A környezeti katasztrófákra adott pszichológiai válasz Csépe Valéria Magyar Tudományos Akadémia és MTA Pszichológiai Kutatóintézet csepe.valeria@office.mta.hu 1 Témavázlat Alkalmazkodás a katasztrófákhoz

Részletesebben

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS Előadó: dr. Kudász Ferenc Szakorvos Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

OTKA-pályázat zárójelentése Nyilvántartási szám: T 46383

OTKA-pályázat zárójelentése Nyilvántartási szám: T 46383 OTKA-pályázat zárójelentése Nyilvántartási szám: T 46383 A hároméves kutatás az evés- és testképzavarok terén jelentősen hozzájárult a hazai alapismeretekhez, egyben nemzetközi összevetésben is (főleg

Részletesebben

METAKOGNITÍV TERÁPIA

METAKOGNITÍV TERÁPIA METAKOGNITÍV TERÁPIA Ajtay Gyöngyi Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék CME kötelező szinten tartó tanfolyam 2014. április 22-24. Mi indokolja a kognitív terápia fejlődését? Modern kognitív

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

MIBEN SEGÍT A RENDSZERSZEMLÉLETŰ KONFIGURÁCIÓELEMZÉS AZ ALKOTÁSOK PSZICHOLÓGIAI ELEMZÉSE SORÁN?

MIBEN SEGÍT A RENDSZERSZEMLÉLETŰ KONFIGURÁCIÓELEMZÉS AZ ALKOTÁSOK PSZICHOLÓGIAI ELEMZÉSE SORÁN? Psychologia Hungarica Caroliensis, 2013, 1, 1, 108-113. DOI: 10.12663/PsyHung.1.2013.1.1.5 MIBEN SEGÍT A RENDSZERSZEMLÉLETŰ KONFIGURÁCIÓELEMZÉS AZ ALKOTÁSOK PSZICHOLÓGIAI ELEMZÉSE SORÁN? A hétlépéses képelemzési

Részletesebben

Középkorú és idős nők lelki egészsége

Középkorú és idős nők lelki egészsége Szerepváltozások Középkorú és idős nők lelki egészsége Kovács Mónika Jakab Ernő Kopp Mária Magyarországon a férfiak születéskor várható átlagos élettartama jóval alacsonyabb a nőkénél: 1999-ben a férfiaknál

Részletesebben

DIAGNOSZTIKAI RENDSZEREK A PSZICHIÁTRIÁBAN ÉS A KLINIKAI PSZICHOLÓGIÁBAN

DIAGNOSZTIKAI RENDSZEREK A PSZICHIÁTRIÁBAN ÉS A KLINIKAI PSZICHOLÓGIÁBAN DIAGNOSZTIKAI RENDSZEREK A PSZICHIÁTRIÁBAN ÉS A KLINIKAI PSZICHOLÓGIÁBAN Nagy Beáta Magda Semmelweis Egyetem ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék Szakképzés I. évfolyam 2014. Mi a diagnózis? A klinikai kép,

Részletesebben

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Dr. Budavári Ágota ECP 1 Életvitel, veszélyeztetettség Válási gyakoriság Balesetező hajlam Munkanélküliség, hajléktalanság Kriminális cselekmény

Részletesebben

Társadalmi nem gender és egészségmagatartás. Dr. Csörsz Ilona

Társadalmi nem gender és egészségmagatartás. Dr. Csörsz Ilona Társadalmi nem gender és egészségmagatartás Dr. Csörsz Ilona Gender és egészségmagatartás Az orvosi és magatartástudományi szakirodalom a férfiak és nők egészséggel, betegséggel halálozással kapcsolatos

Részletesebben

A FOREST LABORATORIES, INC. ÉS A RICHTER GEDEON NYRT

A FOREST LABORATORIES, INC. ÉS A RICHTER GEDEON NYRT A FOREST LABORATORIES, INC. ÉS A RICHTER GEDEON NYRT. KÖZLEMÉNYE A CARIPRAZINE SKIZOFRÉNIÁBAN SZENVEDŐ BETEGEK KÖRÉBEN VÉGZETT FÁZIS IIB KLINIKAI VIZSGÁLATÁNAK POZITÍV EREDMÉNYEIRŐL NEW YORK, 2009. október

Részletesebben

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon A rosszindulatú daganatos halálozás változása és között Eredeti közlemény Gaudi István 1,2, Kásler Miklós 2 1 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, Budapest 2 Országos Onkológiai Intézet,

Részletesebben

Pszichometria Szemináriumi dolgozat

Pszichometria Szemináriumi dolgozat Pszichometria Szemináriumi dolgozat 2007-2008. tanév szi félév Temperamentum and Personality Questionnaire pszichometriai mutatóinak vizsgálata Készítette: XXX 1 Reliabilitás és validitás A kérd ívek vizsgálatának

Részletesebben

Értelmi sérült fiatalok felnőtté válása. Ismerkedés a munka világával és a család

Értelmi sérült fiatalok felnőtté válása. Ismerkedés a munka világával és a család Értelmi sérült fiatalok felnőtté válása Ismerkedés a munka világával és a család Bevezetés Esettanulmány Értelmi sérült fiatalok sérülés szerinti alcsoport 16 és 20 éves kor között Bevezetés Intézménytelenítés

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉS PROGRAM AZ ÁPOLÓI HIVATÁS MAGATARTÁSTUDOMÁNYI VIZSGÁLATA ÉS EGÉSZSÉGVÉDELME

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉS PROGRAM AZ ÁPOLÓI HIVATÁS MAGATARTÁSTUDOMÁNYI VIZSGÁLATA ÉS EGÉSZSÉGVÉDELME SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉS PROGRAM AZ ÁPOLÓI HIVATÁS MAGATARTÁSTUDOMÁNYI VIZSGÁLATA ÉS EGÉSZSÉGVÉDELME Doktori értekezés tézisei Piczil Márta Témavezető: Dr.

Részletesebben

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Dr. Kollár János egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi

Részletesebben