1 / A FEJLESZTÉS EREDMÉNYEKÉNT LÉTREJÖVŐ SZOLGÁLTATÁSOK BEMUTATÁSA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1 / 44 5.4 A FEJLESZTÉS EREDMÉNYEKÉNT LÉTREJÖVŐ SZOLGÁLTATÁSOK BEMUTATÁSA"

Átírás

1 1 / A FEJLESZTÉS EREDMÉNYEKÉNT LÉTREJÖVŐ SZOLGÁLTATÁSOK BEMUTATÁSA A Makói Gyógy és Termálfürdő a fejlesztés eredményeként a Marosi gyógyiszapot és a makói gyógyvizet felhasználva korszerűen, komplex terápiaként, kiegészítő szolgáltatásokkal (csúszda, élményfürdő, fitness-, wellness szolgáltatások) lesz képes kínálatot nyújtani a vendégforgalom számára. A hagyományos gyógyfürdő szolgáltatások teljes palettája kialakításra kerül a fürdőben a fejlesztéseket követően, a ma hiányzó komplex kádfürdő kezelést és a súlyfürdő kezeléseket is alkalmazni fogják. Bővül a gyógyászati kezelők kapacitása is: Szolgáltatások Gyógymedencefürdő Termál kádfürdő Iszappakolás Súlyfürdő Szénsavfürdő Gyógymasszázs Tangentoros kezelés Vízalatti csoportos torna Komplex gyógyfürdő Gyógyúszás Komplex kádfürdő Összesen Napi kezelésszám 300 fő/nap 24 fő/nap 36 fő/nap 48 fő/nap 32fő/nap 58 fő/nap 36 fő/nap 32 fő/nap 50 fő/nap 17 fő/nap 8 fő/nap 641 fő/nap A fürdő fejlesztésének alapja a gyógyvíz és a gyógyiszap, erre a két tényezőre egyedi kezeléseket, terápiákat kell kialakítani. A kezelések a gyógyászatban két irányúak lehetnek: a klasszikus medicina és a natúrmedicina területeit is felölelhetik. Klasszikus medicina: műtéti beavatkozások ill. nem műtéti kezelések lézerterápia Érintett szakterületek: Reumatológia, mozgásszervi rehabilitáció Szülészet-nőgyógyászat Bőrgyóggyászat Belgyógyászat Angiológia Pulmonológia Fogászat Dietetika Pszihológia Natúrmedicina Speciális diagnosztika Fitoterápia Homeoterápia Akupunktúra Neurálterápia Pulzáló szignál terápia Colon hydroterápia Alternatív masszázsfajták Alternatív távol-keleti mozgásterpia Salaktalanítás, méregtelenítés Vízkúrák A természeti erőforrásokra alapozva célszerű olyan befektetői társaság bevonása, mely a gyógyászat, a fitness, és wellness részleg szolgáltatásainak fejlesztésével jelentős és kölcsönös vonzó hatást fejt ki: a fürdőbe csábítja a kúrákon résztvevőket, és a fürdővendégeket is a kúrák igénybevételére csábítja. A Wellness Fitness részleg kialakítása a szolgáltatási paletta növelését célozza. A részleg különböző célcsoportokra irányuló komplex tevékenység ellátását biztosíthatja. A Wellness szolgáltatásoknak korcsoporttól, nemtől és az érdeklődési körtől függően az egészségmegőrző,

2 2 / 44 betegségmegelőző rekreációs formáktól a gyógyüdülés, gyógykezelés, beauty farm szolgáltatásokig sokféle formája létezik. A fürdőben elsősorban a rehabilitációs és a betegségmegelőző programok kapcsolódhatnak a fürdő profiljához. A csúszda és az élményfürdő elsősorban a fiatal célközönséget célozza, de a megfelelő minőségű gyógyszolgáltatások mellett a családok, az idősebb korosztályok (és a velük utazó unokák) számára a csúszda és az élményfürdő további extra szolgáltatást, vonzótényezőt jelent. Ez hozza létre azt a szinergikus hatást, amivel a fürdő megalapozza minden korosztály és a térség minden lakója számára a megfelelő színvonalú szolgáltatást. A fedett gyógymedence, a fedett élményfürdő a csúszdával és télen sátorborítást kapó úszómedence a fürdő minden részlegét a téli időszakban is látogathatóvá teszi. 5.5 A BERUHÁZÁS MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK TERMÉSZETI-KÖRNYEZETVÉDELMI FELTÉTELEI A fürdő jelenlegi állapota és környezeti terhelése Területigény és használat, esztétikai megjelenés A Makói Városi Fürdő területe jelenleg mintegy m 2, amelyből 1124 m 2 (7,6%) beépített terület, a medencék és utak összes felülete 3325 m 2, míg az intenzíven fenntartott zöldfelületek területe m 2 (70%), ez a napi max vendégre számolva 5,1 m 2 /fürdővendég/nap). A beépítési százalék az érvényes építési szabályzatban meghatározott arány alatti, míg a zöldfelületi arány is megfelel a helyi előírásoknak és a szakmai irányelveknek. Ugyanakkor az élményfürdő megépülése zöldfelületi besűrűsödést jelentett, amit kb m 2 -nyi új terület bevonásával sikerült mérsékelni. A fürdő terhelhetősége és pihenésre szolgáló területek meghatározása A jelenlegi medencék terhelhetősége Az ÁNTSZ alapján: Gyógymedence: egyidejű terhelés 270 fő Úszómedence: 50m x 15,6m= 780m 2, fajlagos terhelés= 780 x 0,2=156 fő. Télen sátorral fedve üzemel. Gyermek pancsoló: 25 fő egyidejű terhelhetőség. Nyitott élménymedence (saját számítás [2] ): 415 m² vízfelületű, 120 cm vízmélységű, vízforgatós rendszerű. Vízfelület alapján fajlagos terhelése: 415 m² x 0,4 = 166 fő egyidejű legnagyobb terhelés. Télen nem üzemel. A fürdő mostani egyidejű legnagyobb terhelése a medencék alapján: Nyári egyidejű legnagyobb terhelés :2,5 x ( ) = 1542 fő. Téli egyidejű legnagyobb terhelés: (1,25 x 156) + 2,5 x (270+25) = = 932 fő Pihenőterület: Egyidejű legnagyobb terheléshez tartozó pihenőterület strandfürdő esetén, nyáron: 1542 x 8 m² = m². Az egyes funkciókra külön-külön kiszámolt értékek alapján: 2,5 x ( ) x 8 m² = 9220 m² 2,5 x 156 fő x 4 m² = 1560 m² összesen: m² A jelenlegi zöldfelület a medencék terhelhetősége alapján is megfelel az előírásoknak. A jelenlegi parkolókapacitás a forgalom fokozatos növekedésével egyre kevésbé elégíti ki az igényeket ugyan az előírásoknak megfelel. A fürdőhöz kapcsolódó jelenlegi épületek megvalósulásuk idején (1960-as évek) a helyi hagyományos építészeti formáktól eltérő módon lettek kialakítva (pl.: lapostető), emiatt városképileg idegen elemnek tekinthetők. Víz-felhasználás A termálfürdőben jelenleg a fürdővízigényt egy hévíz (41 C, 500 liter/perc), és két hideg vizes kút (20 C, 210 liter/perc; 28 C, 350 liter/perc) elégíti ki. A kiszolgáló épületek vízellátására további egy kút (20 C, 210 liter/perc) szolgál. A vízadó rétegek stabilnak tekinthetők és a vízadó rétegben a vízutánpótlás kielégítő. Ezek a magállapítások az 1992-ben a hideg vizes kutaknál és 2001-ben termálkútnál végzett mérésekre alapozódnak. A kutak által termelt víz minden összetevőt figyelembe véve kiemelt (első osztályú) minősítésű. A hévízkút által termelt víz minősített gyógyvíz. A fürdő kutjai mindkét esetben a célnak teljes mértékben megfelelő minőséget produkálnak. A hévízkút által termelt víz összes metántartalma a határértéket meghaladja; ez víz-tűz és robbanásveszélyes üzemet jelent, amelynek a jelenleg alkalmazott technológiák megfelelnek. Annak érdekében azonban, hogy a hévízkút vízkivétele hosszabb távon is biztosítható legyen, indokolt a hévízkút felújítása. A kutak vizsgálata során

3 3 / 44 megfogalmazott szakértői javaslatok értelmében a vízkivétel a kívánatos mérték alatt kevéssel realizálódik, az így termelt víz a jelenlegi igények kielégítésére elegendő. Jelenleg a fürdő által felhasznált víz mennyisége összesen (2002. év) m 3, amelyből m 3 kommunális jelleggel hideg és meleg víz keverten (zuhanyzó, lábmosó, WC, stb.) kerül felhasználásra. Termelt hulladékok 1. Folyékony hulladékok, szennyvíz Az üzemeltetés során főként folyékony hulladék keletkezik. A hulladékok kisebb arányát teszik ki a szilárd hulladékok: - Kommunális jellegű szennyvíz, amely a zuhanyzók, WC-k, lábmosók, használatából és a vízforgatók szűrőinek mosásából ered. Ezen hulladék gyűjtése külön belső hálózatban történik, a szennyvíz a városi csatornahálózaton keresztül jut a szennyvíztisztítóba, majd a végső befogadóba, a Nagyér-csatornába. Az összes elvezetett szennyvíz mennyisége 2002-ben m 3 volt, amelyből m 3 biológiai végtisztításra kerül. A városi szennyvíztisztító bővítése és korszerűsítése megtörtént, az új tisztító az igényeknek jó tisztítási hatásfokkal képes eleget tenni, a biológiai végtisztítás fokozatát 6000m 3 /d mennyiségű vízre, így a fürdő szennyvizének befogadását képes biztosítani. Az utóbbi fejlesztés nagy előrelépést jelent a fürdő környezeti terhelésének csökkenetése tekintetében. - Fürdővíz, amely a medencékből leeresztett termál- és hidegvíz. A hulladék fürdővizek külön rendszerben kerülnek gyűjtésre, és elvezetésre a befogadóba (Nagyér-csatorna). A fürdővíz ilyen elvezetése hatósági engedéllyel történik, a víz minősége (sótartalom, szerves anyag tartalom) megfelel az előírásoknak. 2. Szilárd hulladékok A fürdő területén évente kb m 3 -nyi szilárd, kommunális hulladék keletkezik, amelynek elszállítása és deponálása a városi kommunális hulladékéval együtt történik, város által használt hulladéklerakón. Veszélyes hulladék a fürdő területén nem keletkezik számottevő nagyságrendben (esetleges karbantartások alkalmával, pl. olajos textilek, stb.). A fürdő zöldterületeinek karbantartása során évente két-három alkalommal nagyobb mennyiségű zöldhulladék keletkezik. Energiafelhasználás A fürdő energiaellátását a városi vonalas hálózatok biztosítják. A fűtés és a fürdővíz temperálása gázalapú kazánnal történik, az összes gázfogyasztás m 3 /év. Ebből a víz temperálására m 3 /év fordítódik, az élménymedence hőcserélőjén. Az elektromos energia felhasználás az élményfürdő üzemeltetése miatt majd kw-tal több a korábbi évekéhez viszonyítva ami évi kw-t jelent. A fő fogyasztó tevékenységek az uszoda/fürdőgépészet. Zaj, rezgés, levegőtisztaság-védelem A fürdő területe a belváros többi területéhez hasonlóan védett I. kategóriába esik mind zaj, mind levegőtisztasági szempontból. A fürdő működése során határértéket meghaladó kibocsátások nem történnek, az üzemeléssel kapcsolatban nem merültek fel lakossági panaszok sem. A jelenleg is működő uszoda/fürdőgépészeti berendezések a zaj és rezgés szempontjából a legkritikusabbak esetében sem merülnek fel problémák. Levegőtisztaság-védelmi szempontból az üzemelő kazán is a határértékek alatti kibocsátással működik. A tervezett fejlesztésekkel megvalósuló állapot Területfoglalás, területhasználat, településkép A fejlesztésekkel a strand területe az új medencék és épületek megvalósulása esetén is biztosítja a kedvező zöldfelületi arányt. A városháza épületének bevonásával az összterület mintegy m 2 -re nő, ebből 2426 m 2 beépített terület (10%), a medencék és utak aránya 16% (4000 m 2 ), a kisajátításokkal kb m 2 -rel, m 2 -re nő a zöldfelületi arány, a tervezett 3226 fő napi maximális terheléshez képest ez a korábbi pihenőterületi arányt biztosítja. A fürdő terhelhetősége és a pihenőterület a fejlesztések után A medencék terhelhetősége Úszómedence egyidejű terhelhetősége nem változik: 156 fő. Nyitott élménymedence terhelhetősége nem változik: 166 fő. Fedett gyógymedence 133 m 2 -es (64 és 69 m 2 ), melyben a két, 1,2 m mély gyógymedence gyakorlatilag egyterű medenceként funkcionál. Terhelhetőség kiszámítása: Víztérfogat = 133 x 1,2 =159,6 m 3, mivel töltő-ürítő rendszerű, 159 fő a terhelhetőség is. Nyitott gyógymedence: 154 m 2 x 1,2 m = 184,8 m 3, mivel töltő-ürítő rendszerű, 184 fő a terhelhetőség. Fedett élménymedence: 212 m 2 -es, 1,2 m vízmélységű medence, fajlagos terhelhetőség 0,4 fő/m 2. Egyidejű terhelhetőség: 212 x 0,4= 84 fő. A fürdő egyidejű terhelése a fejlesztések után Nyári egyedidejű legnagyobb terhelés: 2,5 x ( ) = 1872 fő.

4 4 / 44 Téli egyidejű legnagyobb terhelés: (1,25 x 156) + 2,5 x ( ) = = 1262 fő Pihenőterület: Egyidejű legnagyobb terheléshez tartozó pihenőterület strandfürdő esetén, nyáron: 1872 x 8 m² = m². Az egyes funkciókra külön-külön kiszámolt értékek alapján: 2,5 x ( ) x 8 m²=11860 m² 2,5 x 156 fő x 4 m²= 1560 m² összesen: m² Abban az esetben, ha a fürdő területe kibővül a Szent János téri épületek kisajátításával, és a volt városháza területével a pihenőterület nagysága megfelel az előírásoknak, mert mintegy m 2 -es zöldfelület áll rendelkezésre. Amennyiben a városháza épülete nem vonható be a fejlesztésekbe, és a fürdő délkeleti szegletében kerül kialakításra az új, városháza méretű gyógyrészleg, akkor az összterület kb m², és a kb es zöldfelület nagysága is éppen megfelel az előírásoknak. Amennyiben szükséges, további zöldfelületi bővítés erre a Szent János tér irányába nyílik lehetőség. Az átalakítással érintett jelenlegi öltöző és gyógyászati szárny, valamint a jelenlegi termálmedence helyén megvalósuló fedett és nyitott élményfürdő szárny tervezett építészeti kialakítása a településképbe jobban illeszkedik, a városközpont és környékének egy jellegzetes alkotásává válhat. Vízhasználat A fürdő tervezett fejlesztése során a jelenlegi kutak közül felújításra kerül a termálvízkút, emellett újonnan kerül kialakításra egy hideg vizes és egy termálkút is, liter/perces kapacitással. A tervezett fejlesztés rendelkezik környezetvédelmi szakhatósági hozzájárulással (Alsó-Tiszavidéki Környezetvédelmi Felügyelőség), a kutak létesítését megalapozó tanulmányok és tervek szerint a vízkivétel nem haladja meg a vízadó rétegek által biztonságosan, és fenntartható módon kitermelhető mennyiséget. A tervezett fejlesztésekkel a termelt víz mennyisége összesen 1580 liter/percre hidegvíz esetében, míg termálvíz esetében 1300 liter/percre nő. Az így összesen termelt vízmennyiség a fejlesztés igényeit biztosítja, illetve hosszabb távon további fejlesztéseket is lehetővé tesz. Az uszoda/fürdőgépészet korszerű, hidegvíz esetében visszaforgatós technológiája biztosítja, hogy a kitermelt víz jelentős része a tisztítás után újrahasznosítható legyen. A termelt víz minősége a már működő kutakban termelt víz minőségével megegyező. Hulladékok 1. Folyékony hulladékok, szennyvíz A tervezett fejlesztések után a folyékony hulladékok gyűjtése, elvezetése és a szennyvíz tisztítása a jelenleg működő rendszer szerint történik. A kiépítésre került (városi szennyvíztisztító telep) tisztítási és elvezetési (Nagyér-csatorna) kapacitások a megnövekedett igényeknek megfelelnek. A visszaforgató eljárás során alkalmazott szűrők, hozzáadott vegyszerek (ph beállítás: sósav, fertőtlenítés: nátriumhipoklorit) mennyisége nem jelent potenciális veszélyt a befogadó élővizekre, a kibocsátott szennyvíz minőségi paramétereit tekintve határértékek alatt marad. A tervezői nyilatkozat értelmében a vízkezelési technológia kiválasztásánál a környezetvédelem és a legmodernebb technológia (BAT Best Available Technology) alkalmazása kiemelt szempontként szerepeltek. 2. Szilárd hulladékok A tervezett új technológia és fejlesztések esetén veszélyes hulladékok keletkezése nem várható, a megnövekedett forgalom a jelenlegihez képest további, évente átlagosan mintegy 25 m 3 hulladék gyűjtését, szállítását és ártalmatlanítását kívánja meg. A keletkezett hulladékok kezelése a tervek szerint a jövőben is a jelenlegi rendszernek megfelelően történik: a hulladékok a város által is használt kommunális lerakóra kerülnek. Energiafelhasználás A tervezett fejlesztések során, az uszoda/fürdőgépészeti technológia, valamint az újonnan kialakított épületek energiaigényével kell számolni. A tervezetnek megfelelően, a modern technológiák alkalmazása biztosítja, hogy az újonnan kialakított fürdőkomplexum energiaigénye ne nőjön meg számottevően. A jelenlegi hálózati kapacitások a jelentkező plusz igények kielégítésére megfelelők, azok bővítésére nincs szükség. Zaj, rezgés, levegőtisztaság-védelem A tervezet szerint megvalósuló fürdőkomplexum a zaj-, rezgés és levegőszennyezés tekintetében nem ró számottevően megnövekedett terhet a környezetre, miután a tervezői nyilatkozatok értelmében a technológia kiválasztásánál ezen szempontokat is figyelembe vették. A káros környezeti hatások kiküszöbölésére tervezett intézkedések

5 5 / 44 A műszaki tervek készítésénél a tervezők a környezeti szempontokra és törvényi előírásokra folyamatosan figyelemmel voltak. A tervezett új medencék és épületek területfoglalása olyan mértékű, hogy a fürdő területén a fejlesztett zöldfelületek még mindig igen kedvező zöldfelületi arányt biztosítanak. A fürdő így Makó központi részének továbbra is egyik meghatározó zöldfelületi eleme marad. Az építészeti kialakítás továbbá biztosítja, hogy a jelenleg a városképbe kevésbé illő épületegyüttes helyén igényes kialakítású, a helyi hagyományokat tisztelő komplexum jöjjön létre. Az új víztermelő kutak létesítése esetében az alkalmazott technológia megfelel a jelenleg érvényes törvényi előírásoknak, a vízhasználat növekedése ( liter/perc) a fenntarthatóság elvének megfelelően lett tervezve. A kutak körül a törvényi előírásban megszabott 10 m-es védőtávolság biztosítható. A fürdő a tervezett fejlesztések utáni üzeme esetén az alkalmazott uszoda/fürdő technológia magas színvonala és a technológián belül alkalmazott anyagok mennyisége biztosítja, hogy a szennyvizeket befogadó élővizeket ne érje jelentős terhelésnövekedés. A keletkező szilárd hulladékok gyűjtése, szállítása és ártalmatlanítása a jelenlegi és tervezett formában megoldottnak tekinthető, a hulladékok esetleges szelektív gyűjtése (pl. a komposztálható zöldfelületi fenntartások hulladéka) a hosszú távú tervekben szerepel. Az energiahatékonyság területén a tervezett uszoda/fürdő technológia kielégíti a szigorú nemzetközi követelményeket. A tervezett átalakításokkal az épületgépészeti berendezések korszerűsítése is megtörténik (kazán, kompakt világítótestek, stb.) valamint a szigetelések korszerűsítésével az energiahatékonyság tovább növekszik. A zaj- és rezgésterhelés esetében a környezetet terhelő gépészeti berendezések földbe süllyesztett, illetve zárt helyiségben történő elhelyezése és magas technológiai színvonala biztosítja a terhelések alacsony szintjét. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a megvalósuló fejlesztések nem jelentenek pluszterhelést a környezetre. A fürdő üzemének környezetvédelmi értékelése A tervezett fürdőfejlesztés tekintetében elmondható, hogy az a környezetre jelentős terhelést a fejlesztések után sem ró. A fejlesztés fontos pozitív hatásaként kell értelmezni, hogy a város központi részén elhelyezkedő, jelentős zöldfelülettel így jelentős kondicionáló funkcióval is bíró, rekreációs célú komplexum minőségi fejlődése várható. Hasonlóan, az építészeti tervezés előremutató, hazánk egyik radikálisan egyedi műhelyében folyt, az épületek kialakítása a helyi hagyományoknak megfelelően történt. Az épületek, az épületgépészet és uszoda/fürdő technológia megválasztása, a tervezés során a környezet védelmének (szennyvizek, vízvisszaforgatás, energiahatékonyság, stb.) messzemenő figyelembevétele egy korszerű és fenntartható fürdő megvalósításának lehetőségét vetítik előre. A fejlesztések környezeti szempontból legérzékenyebb területe a felszín alatti vizek fokozottabb hasznosítása. A tervezet szerint, a termelt víz mennyisége nem veszélyezteti a vízbázis minőségét, illetve a kitermelés nagyságrendje sem éri el azt a mértéket, amely körültekintő hasznosítás esetén a felszín alatti vízkészletek csökkenését eredményezné. 5.6 A BERUHÁZÁS MEGVALÓSÍTÁSÁVAL LÉTREJÖVŐ TÖBBLET MUNKAERŐFORRÁS-SZÜKSÉGLET BEMUTATÁSA A fürdőben jelenleg 25 állandó alkalmazott dolgozik. A fejlesztésekkel további munkaerő felvételével kell számolni. A tervezett további munkaerőszükséglet: Tangentor kezelő Komplexkád kezelő Férfi iszapkezelő Gyógymasszázs Gyógytorna Elektromos kezelő Reumatológus Asszisztens Úszómester Gépész Összesen: 1 fő 2 fő 1 fő 3 fő 1 fő 3 fő 1 fő 1 fő 3 fő 4 fő 20 fő Az ütemezésnek megfelelő felosztásban a következő munkaerő felvételére lesz szükség: Gyógyászati részleg és főépület: gépész, reumatológus, úszómester, iszap-, 2 komplexkád-, 3 elektromos-, 3 gyógymasszázs-, tangentorkezelő, asszisztens, gyógytornász, összesen 15 fő. Élményrészleg: 2 úszómester, 3 gépész, összesen 5 fő felvétel. A fejlesztések utáni állomány 45 főre nő.

6 6 / A FEJLESZTÉS GAZDASÁGI MEGALAPOZOTTSÁGA 6.1 AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS FOGALMA, JELLEMZŐI Az egészségturizmus összefoglaló néven tartalmaz minden, az egészséggel kapcsolatos utazási típust. Az egészségturizmusban a látogatók alapvető motivációja az egészségi állapot javítása (azaz gyógyítása), illetve annak megőrzése (betegségek megelőzése). Bár az egészségturizmust alkotó turisztikai termékek alapszolgáltatásainak köre (a kínálat) igen hasonló, keresleti oldalon a vendégek motivációja mégis különböző lehet, ezáltal két ágát határozhatjuk meg: a gyógy és a wellness turizmust. Az gyógyturizmust lehetséges ugyanis további részekre is bontani, nevezetesen betegségmegelőzésre, gyógyászatra és rehabilitációra. Gyógyturizmus A gyógyturizmus gyógyászati szolgáltatóhelyen, illetve gyógyüdülőhelyen, általában meghatározott minimális tartózkodási idő mellett rendelkezésre álló szolgáltatások igénybevételét jelenti, általában konkrét betegségek gyógyítása érdekében. A tipikusan természeti gyógytényezőre (pl. gyógyvíz, gyógybarlang, mikroklíma, gyógyiszap) épülő gyógyászati és turisztikai szolgáltatások közül a fő hangsúly a gyógyászaton van, melyeket inkább csak kiegészítenek az általánosabb turisztikai szolgáltatások és vonzerők. A gyógyturizmusra jellemző továbbá, hogy a vendégek (magukat elsősorban betegnek és nem turistáknak tartó személyek) orvosi rendelvényre veszik igénybe az adott szolgáltatásokat. Magyarországon orvosi rendelvényre 10 különböző szolgáltatást lehet vényre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által támogatott formában igénybe venni, az OEP-pel szerződéses viszonyban lévő szolgáltató-helyeken. A még el nem fogadott tervezet szerint a támogatott szolgáltatások köre növekedni fog (15-16-ra), illetve emelkedni fog az egy szolgáltatás után járó térítés összege is. Wellness turizmus A wellness az átfogóan értelmezett (mentális, fizikai, biológiai) egészség összhangjának megteremtését célozza; és inkább kapcsolatos az életstílus megváltoztatásával, mint egy-egy konkrét betegség gyógyításával. Az egészségtudatos ember ugyanis életformájával, egészséges táplálkozásával, rendszeres testmozgásával járulhat hozzá egészsége megőrzéséhez, a betegségek megelőzéséhez. A wellness turizmus mindezen célokat szolgálja összetett szolgáltatásaival, melyek egyszerre célozzák a fizikai állapot és állóképesség javítását, valamint a szellemi frissesség megőrzését. A wellness holisztikus, tehát átfogó értelemben foglalkozik az ember egészségével és feltételezi, hogy a személy önmaga is aktívan részt vesz egészsége megőrzésében, a betegségek megelőzésében és nem hagyja az egészet, pl. a gyógyszerekre. A wellness fogalma négy alapelvre épül: - rendszeres, de nem megerőltető testmozgásra, - tudományos eredmények alapján összeállított egészséges táplálkozásra, - pszichés állapot javítására, valamint - környezettudatosságra, mely a mindennapi élet területére kiterjedően foglalkozik a környezetkárosító anyagok felhasználásának és életvitel módosításának kérdéseivel. A wellness turista talán egyik legfontosabb jellemzője, hogy általában önkéntesen veszi igénybe a szolgáltatásokat, melyek széles körből származhatnak, hiszen találhatunk közöttük tradicionális gyógyászati szolgáltatásokat éppúgy, mint spirituális programokat vagy sporttevékenységeket. A wellness holisztikus értelmezéséből következően, az aktív (pl. sportok) és passzív (pl. szépségprogramok) tevékenységeket is magában foglal.

7 7 / 44 A wellness, ellentétben a gyógyturizmussal, csak a legritkábban részesül állami vagy magánbiztosítói támogatásban, hiszen meglehetősen nehezen választhatók szét az egészségmegőrzés módjai között azok, melyek csak a pihenést, kikapcsolódást és így közvetve az egészség megőrzését szolgálják, illetve mindazon szolgáltatások, melyek, pl. közvetlenebbül köthetők az egészséghez (pl. írisz-vizsgálat). Van azonban átmenet a gyógy- és a wellness turisták között. Vannak ugyanis olyan vendégek is, akik ugyan önszántukból utaznak el egy gyógyhelyre vagy gyógyszolgáltatóhoz, de ott részt vesznek egy orvosi kivizsgáláson, majd pedig annak eredményeképpen vesznek igénybe bizonyos szolgáltatásokat, kúrákat. A külön említés oka, hogy nem tisztázott e fogyasztói kör hovatartozása: lehet gyógy és wellness turistának is tekintenünk őket. Az egészségturizmus jellemzői Az egészségturizmussal kapcsolatban számos, más turisztikai termékekhez mérve kedvező tulajdonságot lehet megemlíteni: - Relatíve hosszú tartózkodási idő a gyógyturizmusban a kúra-alapú szolgáltatások miatt a vendégek tartózkodási ideje jellemzően hosszabb, mint más termékek esetén, - Magasabb fajlagos költés a specializált szolgáltatások és eszközök, valamint az egészségturizmus magas élőmunka-igénye miatt, a fajlagos költés az átlagos költés feletti (különösen igaz ez a wellness turizmusra), - Jelentős forrásszükséglet mind az infrastruktúra specializáltsága, mind pedig a turizmus átlagánál képzettebb szakszemélyzet miatt, az egészségszolgáltatók esetén mind az állandó, mind a változó költségek magasak, - Kisebb szezonalitás az egészségturizmus szolgáltatásai általában időjárás-függetlenek, ezért főként nem-nyári időszakban jellemző, hogy a látogatók gyógyhelyeket keresnek fel. A wellness esetén ez a közvetlen kapcsolat sokkal kevésbé igaz, mint a gyógyturizmusban. A biztonságot mindenki keresi, ez az egyik legalapvetőbb emberi szükséglet. Ez azonban nemcsak fizikai, hanem biológiai biztonságot is jelent, mely azonnal sérül, ha az egyénnek egészségügyi problémái vannak. Általános az a feltételezés, hogy az emberek, ha az adott gyógymód, gyógytényező vagy személy hozzá tud járulni egészségügyi problémájuk javításához, akkor hajlandóak sokat (időt, energiát, pénzt) áldozni a gyógytényező felkeresésére. Mindezekből következően a gyógyturizmus motivációs alapjai igen szilárdak és szinte mindenki potenciális fogyasztó lehet. Ezt, a teoretikusan óriási létszámú piacot rendkívül leszűkíti azonban a specializált egészségügyi szolgáltatások magas ára, illetve a természetes gyógymódok nem ismerete vagy elutasítása. A wellness turizmus szolgáltatásai sokkal magasabb szintű igény, az önmegvalósítás kielégítését célozzák. Ezek az emberek hajlandóak egyre többet saját magukkal, szellemi és fizikai állapotukkal foglalkozni, illetve specializált (pl. wellness) szolgáltatásokat is igénybe venni. Természetesen betegségek megléte esetén ők is fogyasztói a gyógyszolgáltatásoknak, de számukra inkább a megelőzés, a szellemi és fizikai állapot megőrzése a fontos. A termékfejlesztés során azonban azt is figyelembe kell venni, hogy az igények szinte minden szintjén lehetséges egészségturisztikai szolgáltatásokat kínálni a fogyasztóknak. Az egészségturizmus jelentősége napjainkban A turisztikai szervezetek és szakértők szerint egyrészt a harmadik évezred első évtizedében a turizmuson belül az egészségturisztikai utazások mutatják az egyik legdinamikusabb fejlődést. Az egészség megőrzése, a szépségápolás, a test és a lélek "karbantartása" egyre fontosabb motivációvá válik. Az egészségturisztikai utazások népszerűségének növekedéséhez az is hozzájárul, hogy a gyógyüdülések fő célcsoportja, az ötven év felettiek, egyre nagyobb utazási hajlandóságot mutat. Ugyanakkor a fiatalabb korosztályok érdeklődése is fokozódik az egészségturisztikai utazások, azon belül főleg az egészségturizmus új formái (wellness, fitness, szépségkúrák, stb.) iránt. Az egészségturizmus fejlesztése mellett szól az ágazatra jellemző magas tartózkodási idő és fajlagos költés, illetve az, hogy az egészségturizmus kereslete kevésbé szezonális. A Magyar Turizmus Rt as évet az egészségturizmus évének nyilvánította és 10 éves fejlesztési stratégiai tervet készített. 6.2 A NEMZETKÖZI TERMÁL-, GYÓGY- ÉS WELLNESS TURIZMUS PIACI HELYZETE A hagyományos gyógyfürdők arra törekednek, hogy megkülönböztessék magukat új típusú versenytársaiktól, amelyek egyre nagyobb teret nyertek az elmúlt évtizedben, és további erősödésük várható. Az új fürdők nemcsak a fogyasztóközönség és az orvosok körében népszerűek, hanem az egészségbiztosítók (főleg a privát egészségbiztosítók) is támogatják tagjaikat az új fürdők látogatásában. Nemzetközi tendenciák Az európai fürdőszövetség adatai szerint az európai fürdőhelyeken 20 millió vendég összesen több mint 120 millió vendégéjszakát töltött el 1998-ban. A vendégéjszakák száma alapján Németország, Oroszország, Ausztria, Olaszország, Franciaország és Svájc a legjelentősebb fogadóterületek, azonban Európán kívül is egyre többen kapcsolódnak be az egészségturizmus kínálatába, a verseny egyre élesebb. (ESPA nyomán) Németország, Ausztria és Svájc Németországban, Ausztriában és Svájcban komoly hagyományai vannak a gyógy- és termálfürdők látogatásának. A fürdőket előszeretettel látogatják a gyógykezelések részeként, amelyet az állami egészségbiztosító is nagymértékben támogat. A három ország lakosságában az is közös, hogy szívesen utaznak külföldi gyógyüdülésre. Emellett ez a három ország számít a magyar gyógyfürdők elsőszámú nyugati küldőországainak is.

8 8 / 44 EGÉSZSÉGTURISZTIKAI ALAPADATOK, 1998 Ország fürdők száma vendégéjszakák száma (ezer) ebből külföldi (%) államilag támogatott vendégéjszakák (%) Németország ,8 25,7 Ausztria ,2 16,7 Svájc n.a. n.a. Forrás: ESPA Az egyes országok gyógyfürdőinek látogatói között jelentős eltérés mutatkozik: Németországban szinte kizárólag belföldi vendégek látogatják a fürdőhelyeket, míg Svájc és főleg Ausztria jelentős számú külföldi gyógyturistát fogad. A szomszédos Ausztria mégsem tekinthető jelenleg hazánk közvetlen versenytársának, mivel kínálata főleg a római típusú fürdőkre és a wellnessre épít, és az árban és a szolgáltatások színvonalában is jelentős különbségeket találunk a két ország között. Németország Az egészségturizmus Németországban a kiemelt turisztikai termékek közé tartozik. A legtöbb gyógyüdülésen a németek vesznek részt Európában. Népszerűségét alátámasztja, hogy 1998-ban 16,7 millió vendéget és 103,8 millió vendégéjszakát regisztráltak a gyógyüdülőhelyeken, ami az országban töltött összes vendégéjszaka egyharmada. A gyógyfürdőhelyek vendégei között a belföldi vendégek (91,6%) voltak túlsúlyban ban a fürdővárosok vendégeinek 13,5%-át, míg a vendégéjszakák 25,7%-át finanszírozta az állam. Németországban mintegy 330 fürdőváros található, amelyekben az 1998-as adatok szerint vállalkozás 706 ezer ágyat kínált vendégeinek. A gyógykezelések állami támogatásának megszorítása miatt forgalomcsökkenést észleltek, ezért az állam növelte a fürdőturizmusra fordított kiadásait. A fürdőlétesítmények működő férőhelyeinek 68,3%-a ásványi forrás, vagy iszapfürdő melletti, 31,7%-a pedig tengerparti, illetve tóparti gyógyfürdőhelyen található. A német egészségturisztikai piacon az új trendeknek megfelelő kínálati elemek egyre nagyobb teret hódítanak a hagyományos kezelési módok rovására. Az egészségmegőrzéssel kapcsolatos utazások 51,8%-a külföldre, 48,2%-a belföldre irányult. A külföldi utazások legkedveltebb célországai Spanyolország (11,8%), Olaszország (8%), Magyarország (6,1%) és Ausztria (5,7%) voltak ben a németek magyarországi utazásainak 18,9%-a volt egészségturisztikai célú. A hagyományos gyógyüdülők esetében a 60 év felettiek (47%), a fitness üdülőknél a évesek (28,7%) és a évesek (29,6%), a wellness üdülők esetében pedig a évesek (32,6%) alkotják a legnagyobb keresleti csoportot. A gyógyüdülés a németek számára nyugalmas környezetben való tartózkodást jelent, jellegzetes elemeinek az egészséges klímát, az egészséges táplálkozást, valamint az egészséges berendezéseket tartják. A sporttevékenységek között az úszás és a túrázás iránt érdeklődnek a legnagyobb arányban. A wellness üdülések során a kényelmet és szépülést biztosító szolgáltatásokat, illetve a teljeskörű kiszolgálást tartják fontosnak a németek. A gyógykezelések állami finanszírozásában jelentős korlátozásokat vezettek be az utóbbi években: az ingyenes állami kezelést háromévenkénti egy alkalomról négyévenkénti egy alkalomra, a kezelés időtartamát négy hétről három hétre csökkentették 1996-ban. Az intézkedések hatására a belföldi gyógykezelések átlagos hossza és az államilag támogatott üdülések száma csökkent, ami az olcsóbb külföldi (köztük a magyar) gyógyüdülések felé terelte a német keresletet. Ausztria Az osztrák fürdők közül a római fürdők (römertherme) a legismertebbek. A legtöbb fürdő o C-os vízhőmérsékletű, amely aktív pihenésre nyújt lehetőséget. Klasszikus orvosi kezeléssel kevés fürdő foglalkozik. Az osztrák fürdők - különösen a magyar határhoz közeli területeken, Burgenland tartományban - újak, nagyon gondozottak, jól felszereltek, differenciált termékkínálattal és elsőrangú szolgáltatási színvonallal rendelkeznek. Az elkövetkező években Ausztria célja, hogy egészségturisztikai nagyhatalommá váljék. Az osztrákok marketingtevékenységükben a gyógyturizmus arculat kialakítására helyezik a hangsúlyt, mert a wellness területén már ma is jó pozícióval rendelkeznek. Ausztriában a gyógyszolgáltatások és a wellness egy helyen, jellemzően a szálloda "gyógyközpontjában" találhatók, itt folynak a kezelések. A legnagyobb osztrák fürdőhelyek 1999-ben a következők voltak: Zell am See (1.239 ezer vendégéjszaka), Seefeld (1.084 ezer vendégéjszaka), Bad Hofgeisten (1.031 ezer vendégéjszaka), Bad Gastein (970 ezer vendégéjszaka) és Villach (914 ezer vendégéjszaka). Az öt legnagyobb fürdőhelyen regisztrálták a vendégéjszakák 30%-át. A külföldi vendégéjszakák aránya viszonylag magas: 1998-ban több, mint ötven százalék volt az osztrák fürdőhelyeken. A külföldi vendégek körében a nagy fürdőhelyek a legnépszerűbbek, a külföldi vendégéjszakák 48%-át a felsorolt fürdőkben regisztrálták. Az osztrákok a kisebb, kevésbé ismert fürdőhelyekre látogatnak nagyobb arányban. Az osztrák gyógyfürdőhelyeken eltöltött vendégéjszakák száma megközelítette a 18 milliót, ami az osztrák szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák 16%-a volt 1998-ban. A vendégéjszakák között 3 millió volt az államilag támogatott belföldi utazások száma Ausztriában, ami a tízszer nagyobb lakosságú Németországban mért 26,7 millió államilag támogatott vendégéjszakához hasonló arányú. Egy Ausztriában készült felmérés szerint az egészségorientált utazások iránti kereslet az utóbbi években jelentős növekedést mutat, különösen a fiatalabb generációk körében. Az idősebb generáció a gyógy-, a fiatalabbak a wellness üdüléseket választják elsősorban. A wellness utazások iránti érdeklődés a évesek körében a legnagyobb. A wellness üdülők fele 4 vagy 5 csillagos szállodában száll meg,

9 9 / 44 43%-uk visszatérő vendég. Az idősebb korosztály szívesen és sokat utazik, nekik ezt a társadalombiztosítás téríti, de csak 2-3 évente. A közbeeső időben szívesen utaznak külföldre. Az osztrák statisztikai hivatal felmérése szerint 1999-ben 213 ezer osztrák háztartás vett részt egészségmegőrzéssel kapcsolatos utazáson, ami az összes utazás 3,4%-át jelenti. Az osztrák háztartások egészségturisztikai üdüléseinek 57,5%-a belföldi, 42,5%-a külföldi utazás volt. A belföldi üdülések 57%-a Steiermark tartományba irányult, míg a külföldi egészségturisztikai üdülések 31,1%-ánál Magyarország, 26,8%-ánál Olaszország volt az úticél. A külföldi egészségturisztikai úticélok között Szlovénia (9,9%), Nagy-Britannia (4,7%), Horvátország (3,9%) és Spanyolország (3,2%) is jelentősebb részesedéssel rendelkezik. A Magyarországra látogató osztrákok motivációinak sorában az egészségturizmus a második helyen szerepel a kikapcsolódás és pihenés után. Budapestet különösen vonzó egészségturisztikai úticélnak tartják, kiemelvén fővárosunk történelmi-kulturális kínálatát. Az osztrák piacon legfontosabb versenytársaink Szlovákia, Szlovénia, Horvátország és Csehország. Svájc Svájc, kedvező földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően, a világ egyik "legegészségesebb" országa ban a szállodákban eltöltött 31,8 millió vendégéjszaka 3,5%-át (1,1 millió vendégéjszaka) gyógyszállókban regisztrálták. A legnagyobb küldőországok közé Németország, Nagy-Britannia és Írország, Franciaország, Olaszország, USA és a Benelux-államok tartoznak. Az egészségturizmuson belül Svájcban a wellness a legkeresettebb. A svájci lakosság összesen 19,8 millió utazáson vett részt 1998-ban, az egészségturisztikai utazások száma 800 ezer volt, ami az összes utazás 4%-a. Mediterrán országok Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Görögország a világ legnagyobb fogadó területei közé tartoznak: a tengerparti üdülőhelyek turisták millióit fogadják nyaranta. A nagyszámú turistaérkezések miatt korábban nem tudtak kellő figyelmet fordítani az egészségturizmusra, annak ellenére, hogy francia- és Olaszország területe igen gazdag gyógy- és termálforrásokban. A tömegturizmus negatív hatásai (zsúfoltság a tengerpartokon, nagyfokú szezonalitás) és az egészséges életmód népszerűvé válása miatt a mediterrán országok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az egészségturizmus fejlesztésére. Az egészségturizmuson belül főleg a wellness és a Thalasso-terápiás [3] központok fejlesztésével szélesítik országuk turisztikai kínálatát. A MEDITERRÁN ORSZÁGOK GYÓGYFÜRDŐI ÉS AZ OTT ELTÖLTÖTT VENDÉGÉJSZAKÁK, 1998 Ország fürdők száma vendégéjszakák száma (ezer) Franciaország Olaszország Spanyolország Görögország 45 n.a. Forrás: ESPA A mediterrán országok nem tartoznak a gyógyturizmus főbb küldőországai közé, ezek az országok Magyarország számára inkább versenytársak az egészségturizmus területén (kiemelten a wellnessben), és nem potenciális küldőpiacok. Ennek ellenére speciális gyógykezelésekkel és üdülési ajánlatokkal fontos jelen lenni ezeken a piacokon. Franciaország Franciaország hagyományos fürdőhelyei lényegében szakkórházak, ahol a kezelések 90%-át az állam fedezi. A vendégek átlagéletkora 65 év, a gyógykezelések általában 18 napig tartanak. A francia fürdőhelyek külföldi vendégéjszakáinak aránya 1% volt, a legtöbbjük brit, német és holland volt. A francia fürdőpiac vendégforgalma erősen koncentrált, a tíz vezető fürdőhelyen regisztrálták a vendégéjszakák 44%-át 1998-ban. Jelentősebb privát ügyfélkörrel néhány fürdőhely rendelkezik, általában azok, amelyek palackos ásványvizet is forgalmaznak. A hagyományos gyógyterápiás kezelést nyújtó létesítmények mellett nagy számban találunk Thalasso-terápiás központokat is Franciaországban: napjainkban 45 terápiás központot tartanak számon az országban. A Thalasso-terápiás központok kezeléseit az állam nem támogatja. Olaszország Olaszországban közel 300 gyógyturizmusra alkalmas hely található, ahol több, mint 600 erre specializálodott szálláshely fogadja a vendégeket. A Federterme (olasz fürdőszövetség) szerint 1998-ban 25 millió vendégéjszakát töltöttek az olasz fürdőhelyeken (ez az adat azonban a fürdővárosok összes vendégét magában foglalja). Az Espa szerint a kezelésben is részesültek száma 1,25 millió, az általuk eltöltött vendégéjszakáké 8,75 millió volt. A fürdővárosokban regisztrált vendégéjszakák száma dinamikus növekedést mutatott az elmúlt években. A gyógyturizmusban résztvevők jellemzően 50 év felettiek, míg az olasz wellness turista átlag életkora év közötti. Az olaszok többsége Olaszországon belül veszi igénybe a gyógyszolgáltatásokat, ezután legszívesebben Szlovéniába, Ausztriába és Svájcba utaznak gyógyüdülésre. A

10 10 / 44 wellness esetében Olaszország után Szlovéniát, Ausztriát és Franciaországot keresik fel. A fürdőhelyeket felkereső vendégekre egyre inkább jellemző az államilag nem támogatott wellness és fitness szolgáltatások igénybevétele. Spanyolország A Spanyolországban található 128 fürdőközpontból 85 működik. Szállodai ellátást mintegy 68 kínál közülük, összesen ágyat biztosítva (1998-as adat) ban a fürdővárosokban 329 ezer vendég 2,65 millió vendégéjszakát töltött el gyógykezelései során, a vendégek száma a kísérő családtagokkal és barátokkal együtt elérte az 520 ezret. A legtöbb fürdőközpont Spanyolországon belül Katalóniában (14 fürdőhely) és Galíciában (12 fürdőhely) található. Az utóbbi években mind Spanyolországban, mind Portugáliában jelentős fejlesztéseket hajtottak végre: számos 4, illetve 5 csillagos létesítmény épült, főként Európai Uniós támogatásból. Görögország Görögország egyre növekvő figyelmet szentel az egészségturizmusnak, azon belül is a gyógyfürdőkben igénybe vehető kúráknak. Jelenleg három létesítmény üzemel az országban, ahol Thalasso-terápián vehetnek részt a vendégek, ebből kettő Krétán, egy pedig a félszigeten található. Működik továbbá 17 - nemzeti szinten - jelentős gyógylétesítmény, amelyek vendég fogadására alkalmasak. A jövőben a gyógyfürdők bővítését tervezik, ez két létesítmény építését jelenti (Aidipsos Közép-Görögországban, illetve Kos szigetén). Nyugat- és Észak-Európa egyéb országai Nagy-Britanniában és a Skandináv országokban, valamint a Benelux-államokban kevés fürdő található. Ezekben az országokban nincs a német anyanyelvű országokhoz hasonló kultúrája, hagyománya a gyógy- és termálüdüléseknek. Az észak-európaiak jobban "bíznak" a saját egészségügyi ellátásukban, utazásaikat nem szívesen kötik össze a gyógyulással. Az egészséges életmód követőinek növekvő aránya és az egészség megőrzésére fordított fokozott figyelem miatt azonban az egészségturizmus új formái néhány év alatt nagyon népszerűvé váltak ezekben az országokban is. Ezen országok lakói nagy számban utaznak külföldre, a szűk hazai egészségturisztikai kínálat miatt a britek, a skandinávok, a hollandok és a belgák részéről várható a legnagyobb kereslet-növekedés következő években a külföldi egészségturisztikai utazások új formái terén. A gyógy- és termálkúrák iránti alacsony érdeklődés és Magyarország nagy távolsága miatt a gyógyturisztikai kínálatunk iránt nem várható jelentős kereslet, inkább a wellness és fitness üdülések számíthatnak nagy keresletre. Nagy-Britannia Nagy-Britanniában Viktória királynő halálával a fürdőkultúra gyakorlatilag megszűnt. Eltérően más országoktól az egészségbiztosítók nem térítik a gyógyvízzel történő gyógyítás költségeit. Nagy-Britannia esetében hagyományos fürdőágazatról nem beszélhetünk, ma 11 fürdőváros található az országban ben mintegy 1,3 millió látogatója volt az angol fürdőknek, ami az éjszakára megszálló vendégek számát jelenti tíz fürdővárosban. A britek nem szívesen keresnek fel beteg emberek által is látogatott helyeket kikapcsolódásuk, pihenésük alkalmával. Számukra a felfrissülést nyújtó, aktív egészségturisztikai, valamint a szépségápolás kínálatára kell helyezni a hangsúlyt. Észak-Európa Észak-Európában nincs gyógyhatású víz, ennek megfelelően gyógyfürdő sincs, termálvíz pedig csak Izlandon található. Finnországban kedveltek a wellness-fitness létesítményekkel, élményfürdőkkel felszerelt szállók. Izland a termálturizmusban kedvelt úti cél. Az észak-európai országokban és a Baltikum országaiban az utóbbi években a wellness-fitness egyre népszerűbbé válása figyelhető meg, különösen a konferenciák kiegészítő szolgáltatásaként. Magyarország és közvetlen versenytársai Magyarország kivételes adottságokkal rendelkezik a gyógy- és termálforrások tekintetében a világon, a turizmus fejlesztésében az egészségturizmus kiemelt szerepet kap a következő években. Ebbe a csoportba sorolható Csehország és Szlovénia, amely országok jó adottságokkal rendelkeznek, viszonylag alacsony árakkal, de gyakran magas színvonalú létesítményekkel, és orvosi ellátással párosulnak. A wellness és a fitness szolgáltatások terén némi lemaradás figyelhető meg a nyugat-európai országokhoz képest. MAGYARORSZÁG ÉS VERSENYTÁRSAINAK EGÉSZSÉGTURISZTIKAI KÍNÁLATA, 1999 Ország fürdők száma vendégek száma (ezer) vendégéjszakák száma (ezer) ebből külföldi (%) átlagos tartózkodási idő Csehország ,0 8,2 Szlovénia ,9 5,2 Magyarország (2000-es adat) ,1 3,7 Forrás: ESPA, KSH

11 11 / 44 Ezekben az országokban a belföldi kereslet nagy részét az államilag támogatott gyógykezelések adják, emellett nagyszámú külföldi turista látogatja a fürdőhelyeket. Csehország Az egészségturizmus kínálati palettája Csehországban igen gazdag. Az ország elsősorban a gyógyturizmusra koncentrál, hiszen e téren rendelkezik jelentős hagyományokkal. A hagyományos gyógyfürdőzésre alkalmas hely kevés; a komplex gyógyítást különféle terápiás kezelésekkel, étrenddel, stb. kombinálják. A Cseh Köztársaság 36 fürdőhelyén összesen 92 gyógyszálló működik, szobával és ággyal. Az egészségturisztikai szálláshelykapacitás mintegy fele Csehország legnyugatibb tartományában, a Karlovy Vary-t és Marienbad-ot magába foglaló Nyugat- Bohémiában van. Ebben a régióban található a gyógyszállók ágyainak 47%-a. A cseh egészségturisztikai régiók szálláshelyein vendég vendégéjszakát töltött el 1999-ben, ami 8,2 napos átlagos tartózkodási időt jelent. Az összes kereskedelmi szálláshelyen eltöltött vendégéjszakák 15,6%-át egészségturisztikai szálláshelyen regisztrálták. A vendégérkezések 44%-a, a vendégéjszakák 30%-a származott külföldi vendégektől, akiknek átlagos tartózkodási ideje az átlagosnál rövidebb, mindössze 5,5 nap. A külföldiek elsősorban a gyógyturizmus ajánlataival élnek, összetételük a következő: német 57,2%, orosz 11%, osztrák 3,5%, szlovák 3,3%, izraeli 2,8%, amerikai 2,5%, lengyel 2,3%, olasz 2%, holland 1,7% és angol 1%. A cseh egészségturisztikai kínálat legfontosabb erősségei a versenyképes ár, a több száz éves fürdőkultúra és az orvosi szolgáltatások magas színvonala. Ugyanakkor kevés a jó minőségű szálláshely és szórakozási lehetőség, valamint fejletlen az infrastruktúra a cseh fürdőhelyeken. A gyógyturizmusban szokásos kínálaton túl szinte minden objektum típusban fellelhetőek a wellness és fitness ajánlatok. Túlsúlyban azonban a gyógycsomagok vannak. Az 1999-ben utazó csehek közül összesen fő választott egészturisztikai utat, ebből fő belföldön és fő külföldön töltötte üdülését. A csehek jól ismerik a magyar gyógyfürdőket, becslések szerint a Magyarországra utazó csehek 15-20%-a kimondottan magyar gyógyfürdőbe utazik. Az ide utazók elsődleges motivációja a gyógyvíz igénybevétele. Az ide utazó idősebb generáció gyakran magával hozza unokáit, mert tudja, hogy számos lehetőség van a gyermekek szórakozására is a gyógyfürdőkben. A fiatalabbak körében inkább a wellness és az azzal kombinált túrák a jellemzőek. Szlovénia A szlovén turisztikai kínálatban kiemelt helye van az egészségturisztikai szolgáltatásoknak, 1999-ben a gyógyszálláshelyeken regisztrálták a vendégérkezések 20,9%, a vendégéjszakák 31,2%-át. A szlovén gyógyfürdőhelyek nagy része az ország északi és keleti részében található. Az egészségturisztikai szálláshelyeken 365 ezer vendég ezer éjszakát töltött, ami 5,2 napos átlagos tartózkodási időt jelent. A vendégek 28,2%, a vendégéjszakák 26,9%-a származott külföldi vendégektől. A külföldi vendégéjszakákon belül 46,8% az osztrák, 25,6% a német, 20,2% az olasz vendégek részesedése. Az összes egészségturisztikai szálláshelyen eltöltött vendégéjszaka 59,2%-át szállodában töltötték, míg a külföldi vendégéjszakák esetében ez az arány jóval magasabb, 78,2%. Összefoglalásként az alábbi táblázat segítségével mutathatóak be azon országok, amelyek a gyógy-, illetve a wellness turizmus területén Magyarországhoz képest fel fog zárkózni az ottani fejlesztések eredményeként (Követő-országok), illetve azon országokat, amelyekhez képest Magyarország minőségbeli felzárkózása szükséges (Piacvezető országok). Magyarországhoz képest követő és a piacvezető egészségturisztikai piacok Forrás: KPMG 2002 GYÓGYTURIZMUS WELLNESS TURIZMUS Követő országok Piacvezető országok Követő országok Piacvezető országok Lengyelország, Ausztria, Románia, Svájc, Oroszország Németország, Szlovákia, Franciaország, Románia, Olaszország Horvátország Olaszország Szlovákia A táblázatban felsorolt országok közvetlen versenytársainknak tekinthetők, mivel mind egészségturisztikai kínálatában, mind pedig keresletében hasonló Magyarországéhoz. 6.3 MAGYARORSZÁG TERMÁL-, GYÓGY- ÉS WELLNESS TURIZMUSA Magyarországon kb. 50 olyan település van, ahol termálfürdő található. Nógrádon kívül minden megye rendelkezik termálvízzel. Jelenleg 35 gyógyfürdő minősítésű hely üzemel, az OEP 56 gyógyászati szolgáltatást nyújtó fürdővel kötött szerződést. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által támogatott gyógyfürdőkezeléseket tavaly közel 370 ezren vették igénybe. Ezekhez támogatásként 3,9 milliárd forintot fizetett ki a biztosító. OEP-pel szerződött gyógyfürdők száma megyénként (2001) Megye Fürdők száma Baranya 3 Bács-K. 1 Békés 7 Borsod-A.-Z. 1

12 12 / 44 Forrás: OEP Csongrád 6 Fejér 1 Győr-M.-S. 0 Hajdú-B. 11 Heves 3 Jász-N.-Sz. 2 Komárom-E. 2 Nógrád 0 Pest (Bp.) 12 Somogy 3 Szabolcs-Sz.-B. 1 Tolna 0 Vas 2 Veszprém 1 Zala 0 Összesen: 56 További fontos, turisztikailag hasznosítható gyógytényező öt gyógybarlangunk, és tizenegy klimatikus gyógyhelyünk. Két helyen természetes szén-dioxid terápiát alkalmaznak, négy helyen pedig gyógyiszapot termelnek ki. A Magyarországon működő utazási irodából mintegy nyolcvan foglalkozik beutaztatással, ebből körülbelül hatvan iroda profiljába tartozik a gyógyturizmus. A Magyarországon működő gyógyszállók száma december 31-én 24 volt, ebből öt Budapesten és öt a Balatonnál üzemel. Az összes szállodának az egységek számát tekintve ez a 3,3%-át jelenti. A huszonnégy házban összesen szoba áll a vendégek rendelkezésére, ami férőhelyet jelent. (A többi ország statisztikájával ellentétben Magyarországon csak a gyógyszállodák, és nem a gyógyfürdők körzetében található összes kereskedelmi szálláshely (panzió, fizető vendéglátás, kemping, stb.) alkot statisztikai kategóriát, a nemzetközi összehasonlításnál ezt a tényezőt is figyelembe kell venni.) A magyar gyógyszállodákban 378 ezer vendég ezer vendégéjszakát töltött 2001-ben. A külföldi vendégek az összes vendégéjszaka 66,5%-át adták. A gyógyszállókban átlagosan 3,7 napot, az összes kereskedelmi szálláshelyen mért 2,6 napnál 42%-kal többet maradnak a vendégek. A gyógyszállók vendégeinek száma az év folyamán kisebb ingadozást mutat, mint a szállodáké összességében. A legtöbb vendég a májustól októberig terjedő időszakban érkezik, a szállodák kihasználtsága december és január hónapban a legalacsonyabb. A gyógyszállók vendégeinek megoszlását tekintve a külföldiek nagyobb arányt képviselnek. A novembertől áprilisig tartó időszakban a külföldiek "kiemelten" fontosak a gyógyszállók számára, hiszen ezekben a hónapokban a külföldi vendégek az összes vendégek felét, vagy annál is nagyobb részét adják. Az eltérés a külföldi és a belföldi vendégek között a szállásdíjbevételek esetében is jelentős. A határokon túlról érkező gyógyüdülők szállásra több, mint kétszer annyit költenek, mint a belföldiek. Egy, a magyar háztartások körében 2000-ben végzett, országosan reprezentatív felmérés szerint az utazás legfontosabb céljainál az egészségturizmust, illetve annak különböző formáit 1%-ban említették. Az utazás alatt végzett tevékenységek között az előzőekhez képest "előkelőbb" helyet foglal el a gyógyfürdő, wellness- és fitness-szolgáltatás. Az összes említés 4%-ában szerepelnek egészségturizmussal kapcsolatos szolgáltatások. A strandolást, fürdőzést ugyanakkor a megkérdezettek egyharmada említette. A főüdüléseket vizsgálva ez az arány magasabb, ott a megkérdezettek 6%-a vesz igénybe gyógy-, wellness-, illetve fitness-szolgáltatásokat. A gyógyüdüléseken belül a hazai lakosság körében az orvosi beutalóval történő gyógykezelés igénybevétele jellemző. A Magyar Turizmus Rt ben megjelent egészségturizmus kiadványában elhelyezett kérdőívek eredményei szerint a lakosság körében a hagyományos gyógyüdülések a legkedveltebbek, jelentős azonban a wellness (a válaszadók 59%-a említette) és a fitness (21%) ajánlatok iránti érdeklődés is. A magyarországi gyógyüdülést tervezők többsége, 65,3%-a partnerével szándékozik útra kelni, ezt követi a két- (30,5%), illetve a háromgenerációs család (9,3%). Az egészségturisztikai szolgáltatások mellett az üdülők elsősorban városnéző programok, kulturális rendezvények, természetjárás és gasztronómiai rendezvények iránt érdeklődnek. 6.4 A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ EGÉSZSÉGTURIZMUSÁNAK HELYZETE A Dél-Alföld az ország egyetlen olyan területe, ahol egymást érik a termál- és gyógyvizes fürdők, és ahol szinte minden betegségre talál gyógyírt az odautazó. A dél-alföldi települések közül minden 13. rendelkezik valamilyen gyógyító hatású hévízzel. A 33 település gyógyító vizeinek jellegzetessége, hogy általánosságban többirányú gyógyhatást fejtenek ki. Döntő részben a mozgásszervi, a nőgyógyászati és az anyagcserezavarok enyhítésében segítik, illetve egészítik ki a gyógyszeres kezeléseket, illetőleg előzik meg az orvosi beavatkozások szükségességét. Kereslet A Dél-alföldi Gyógy- és Termálfürdők Közhasznú Egyesületének felmérése szerint jelenleg 36 településen 40 fürdő található a régióban, melyek közel 20 gyógyfürdő és 16 termálfürdő. A fürdők nyáron közel 70 ezer vendéget tudnak befogadni, míg télen ez - elsősorban a gyógyfürdők és uszodák kapacitása - 14 ezer főre korlátozódik. A régió fürdőibe egy évben közel négymillió belépés történik, ami nagyságrendileg háromszorosa a régiót alkotó megyék lakosságának.

13 13 / 44 Szövegdoboz: A belföldi keresletet két alcsoportra lehet bontani, mégpedig gyógyturistákra ezen belül megkülönböztetve a megelőzésen, a gyógykúrán, valamint a rehabilitációs résztvevők csoportját -, a wellness turistákra. A wellness szolgáltatásaiban a megelőzés és a pihenés játszik szerepet, míg a gyógyturizmus egyik alapfeltétele a betegség gyógyítása. Gyógyszállodák vendégforgalma külföldi belföldi összes külföldi belföldi összes szállásdíjbevétekihasznált-ság szoba- Időszak vendégek száma vendégéjszakák száma (millió Ft) % ,7% 978 meg-oszlás 59,6% 40,4% 100,0% 64,7% 35,3% 100,0% % ,4% 961 meg-oszlás 61,1% 38,9% 100,0% 66,5% 33,5% 100% % /KSH idegenforgalmi statisztika 2000, 2001/ A gyógyszállodák vendégforgalmát, vendégéjszakáinak számát tekintve csökkenés tapasztalható 2001-ben 2000-hez képest, ami magával hozta a gyógyszállók bevételeinek csökkenését is. (A szobakihasználtság növekedése a gyógyszállók számának csökkenésével magyarázható.) A gyógyturizmusban résztvevők között a külföldi vendégek képviselik a nagyobb részarányt, mely még kismértékben növekedett is 2001-ben 2000-hez képest, de megközelítőleg 2/3-1/3 az összetételük a külföldi vendégek javára. A gyógyszállók magas árszínvonala kevésbé megfizethető a belföldi kereslet által, s a belföldi vendégek fizetőképessége az életszínvonal kismértékű csökkenésével tovább gyengül. Gyógyszállodák külföldi vendég forgalma Ország vendégek vendégéjszkák vendégéjszakák % Átl. tartózkodási idő Európa összesen ,9% 85,6% 4,3 4,4 Ausztria ,3% 14,9% 3,6 3,7 Csehország ,5% 0,6% 2,3 2,7 Finnország ,1% 1,2% 4,5 5,1 Franciaország ,3% 1,4% 2,5 2,5 Hollandia ,4% 1,5% 3,8 3,3 Horvátország ,2% 0,2% 2,2 2,3 Jugoszlávia ,5% 0,5% 2,4 3,8 Lengyelország ,0% 1,1% 3,5 3,6 Nagy-Britannia ,6% 3,5% 2,6 2,6 Németország ,4% 43,2% 6,4 6,2 Olaszország ,1% 2,6% 2,7 2,7 Oroszország ,3% 1,5% 3,4 3,4 Románia ,4% 0,3% 2,5 2,3 Spanyolország ,6% 1,7% 2,3 2,2 Svájc ,9% 4,2% 7,6 7,7 Svédország ,3% 1,4% 3,4 3,2 Szlovákia ,2% 0,3% 2,7 2,1 Szlovénia ,1% 0,2% 2,1 1,8 Ukrajna ,3% 0,3% 2,6 3,1 /KSH idegenforgalmi statisztika 2000, 2001/ Fenti táblázatból megfigyelhető, hogy az európai országokból érkező vendégek száma és az általuk a hazai gyógyszállókban töltött vendégéjszakák kismértékben csökkent 2001-ben 2000-hez képest (a vendégek számában 1,5%-os, míg a vendégéjszakák számában 1,7%-os a csökkenés). Mindemellett átlagos tartózkodási idejük kismértékben nőtt. Legnagyobb küldőpiac Németország (vendégéjszakák 43,2% arányával), a szomszédos Ausztria (14,9%-os aránnyal) és Svájc (4,2%-os aránnyal). A Dél-Alföld régió szállásigényes kereslete a következőképpen alakult: Kereskedelmi szálláshelyek év vendég ebből külföldi vendégéjszaka ebből külföldi Átlagos tartózkodási idő ebből külföldiek fő éjszaka éjszaka ,5 2,8 Bács-Kiskun megye 100% 34,9% 100% 39,8% ,5 2,9 100% 36,3% 100% 42,6% ,3 3,2 Békés megye 100% 20,6% 100% 20,3% ,1 3,5 100% 15,7% 100% 17,8% ,9 1,6 Csongrád megye 100% 30,5% 100% 26,3% ,9 1,5

14 14 / % 30,2% 100% 25,2% ,4 2,4 Régió összesen: 100% 29,4% 100% 29,0% ,4 2,4 100% 28,4% 100% 28,8% ,5 6,1 Gyula 100% 12,2% 100% 16,8% ,3 5,4 100% 13,3% 100% 16,6% ,1 2,8 Hódmezővásárhely 100% 28,7% 100% 38,6% ,1 2,9 100% 20,6% 100% 28,3% ,3 1,1 Makó 100% 47,3% 100% 41,7% ,5 1,3 100% 48,7% 100% 42,5% 2000 na na na na na na Mórahalom ,4 1,6 100% 15,7% 100% 10,7% ,3 1,8 Orosháza 100% 42,3% 100% 34,3% ,1 2,8 100% 21,7% 100% 24,0% ,9 1,6 Szeged 100% 31,4% 100% 27,0% ,9 1,5 100% 30,4% 100% 24,2% /KSH Regionális idegenforgalmi statisztika 2000, 2001/ A Dél-Alföld vendégeinek száma összességében nőtt, megyei szinten míg a vendégek száma Békés és Csongrád megyében nőtt, addig Bács-Kiskun megyében közel azonos maradt. A külföldi vendégek részaránya jóval alatta marad az országos átlagnak, a Dél-Alföldön mindössze 28%. Különösen alacsony ez az arány annak ismeretében, hogy a Dél-Alföld országhatár mellett található. Jól mutatja ez az ellentmondás a Dél-alföldi régió kimaradását a nemzetközi turizmusból. A vendégéjszakák száma a régiót tekintve csökkent, megyei viszonylatban egyedül Csongrád megyében nőtt 2001-ben 2000-hez képest. A régióban mért 2,4 éjszakás átlagos tartózkodási idő megfelel az országos átlagnak, a megyékben viszont Csongrád megyében jóval alatta, Békésben pedig felette mozog. A régióban található néhány, gyógyfürdővel rendelkező településének vendégösszetétele igen változatos képet mutat. Gyulán meglepően alacsony a külföldi vendégek aránya, mindössze 12-13% körüli, míg Makón ez az arány ellenben kiemelkedően magas, 47-48%. A vendégek számában számottevő növekedés csak Szegeden és Orosházán tapasztalható a kiemelt települések között 2001-ben 2000-hez képest. Az átlagos tartózkodási idő Gyulán a legmagasabb, 4,5 éjszakájával két nappal meghaladja a régiós átlagot, hiszen Gyula itt a legismertebb fürdőváros. Ennél már csak a külföldiek tartózkodási ideje magasabb (6,1 éjszaka 2000-ben) ben 2000-hez képest kismértékű csökkenés mutatkozik mind a belföldi, mind a külföldi vendégek esetében. A KPMG 2002-ben végzett megkérdezéses felmérése alapján a belföldi keresletről a következők mondhatók el: - A gyógyturisták számos desztinációt ismernek, illetve az ország különböző, ismertebb és kevésbé jól ismert pontjain egyaránt meg is fordultak. - Az úti cél kiválasztása során előnyben részesítik a legnevezetesebb, vagy ismerős által ajánlott belföldi gyógyhelyeket. - A fogyasztók a gyógyászati szolgáltatásokkal kapcsolatosan jól tájékozottak (a magyar lakosságot reprezentáló minta ¾-e tudott ilyen jellegű szolgáltatásokat említeni). - Az egészségturizmus fogyasztóinak jelentős része főként gyógyászati célból (7,6%) vett igénybe gyógyturisztikai szolgáltatásokat, melyhez képest a rehabilitációs célú (1,9%), illetve a betegség megelőzésével kapcsolatos szolgáltatás igénybevétele (5,6%) határozottan alacsonyabb, ugyanakkor a wellness iránt igen jelentős kereslet (13,6%) volt tapasztalható. - A fogyasztók a gyógyhelyeket legalább ugyan olyan jól ismerik, mint a gyógyászati szolgáltatásokat. Ezt bizonyítja az is, hogy a megkérdezettek 82%-a tudott spontán kérdésre legalább egy települést említeni. (A 10%-nál nagyobb említési gyakoriságot a 35 összesen említett település közül Hévíz (50%), Hajdúszoboszló (30%), Gyula (20%), Harkány (12%), illetve Mezőkövesd (12%) ért el.) - A gyógycéllal utazók helyszín kiválasztásának legfontosabb indoka a beutaló volt, ezt a hely jó gyógyászati adottságait említők aránya követi. - A wellness célúak esetében három tényezőnek van szinte teljesen egyforma súlya: a hírnévnek, a tapasztalatnak és a megszokásnak. - Az ár szerepe a magyar gyógyturisták esetében igen fontos döntési tényező, bár nem annyira, mint amennyire ezt feltételeznénk. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy a gyógyszolgáltatásokat igénybe vevő magyar vendégkör nagy része öregségi vagy rokkant nyugdíjas, ezért nem meglepő, hogy az ár az ő preferenciáikban nagy szerepet játszik. Másrészt, nemcsak gyógy-, hanem más kiegészítő szolgáltatásokra is lenne igényük, és mindezekre további forrásokat is szánnának, amennyiben a szervezést valaki vagy valamilyen szervezet átvállalná, illetve személyre szabott szolgáltatás-csomagokat is lehetne vásárolni. - A megkérdezettek hiányolják, hogy nem találnak információs anyagokat a természetes gyógytényezőkről, azok hatásairól és kapcsolódó szolgáltatásokról. A válaszok alapján elmondható, hogy az egészségturizmusban túlnyomó többségben (71%) a megkérdezettek, ha az egészségturizmus szolgáltatásaival kapcsolatos információra van szükségük, akkor orvoshoz fordulnak. A második legfontosabb információs forrásnak (30%) pedig a kedvező tapasztalatokra építő rokoni/baráti ajánlás bizonyult. - Az igényelt információk körében a legfontosabbat, mind a wellness, mind pedig a gyógyturizmus esetén a gyógyászati szolgáltatásokkal kapcsolatos információk képviselik. Bár a szükséges információk köre igen hasonló minden alcsoport esetén, meg kell jegyezni, hogy a wellness iránt érdeklődők a desztinációt és a kínált szolgáltatásokat sokkal szélesebb körben, többféle megközelítésben bemutató

15 15 / 44 információkat igényelnek. A gyógyvendégek ezzel ellentétben sokkal kevesebb információra kíváncsiak. - A wellness fogyasztói egyértelműen megkülönböztetik magukat a gyógyturistáktól, amelynek kézzel fogható jele az is, hogy a wellness körébe sorolt szolgáltatásokat nem kezelés -nek, hanem inkább program -nak hívják. A külföldi kereslet jellemzői: - A külföldi gyógyturisták elsősorban a kedvezőbb magyarországi árszínvonal, illetve ár/érték arány miatt érkeztek, addig a wellnesshasználó csoport Magyarországot elsősorban nem a szolgáltatások viszonylag kedvező ára miatt kereste fel, hanem a nemzetközileg versenyképes szolgáltatási színvonal miatt. - Mindemellett a wellness-szolgáltatások vásárlói alapvetően magasabb árkategóriájú szolgáltatásokat vesznek igénybe. Ennek egyik következménye, hogy míg a wellness-használó csoport Magyarország versenytársai között az osztrák, német, svájci vagy olasz wellness kínálatot említette, addig a gyógyturisták Csehországot és (inkább megszokásból Csehországgal mindig együtt említve) Szlovákiát, valamint (kisebb számban) Romániát, és Lengyelországot említették. - Hiányolják a megkérdezettek az egészségturizmussal kapcsolatban a fiatalok számára nyújtott sportolási és szórakozási programlehetőségeket. Nem voltak kellően tájékozottak a megkérdezettek saját egészségbiztosítási rendszerük működésével kapcsolatban, illetve arról sem voltak ismereteik, hogy a külföldön igénybe vett egészségügyi szolgáltatások térítésére van-e lehetőség. - A Magyarországon megkérdezett külföldiek információszerzési forrásként a barátok ajánlásait, valamint az utazási irodákat említették, mely utóbbiak információval való ellátottságát megfelelőnek tartották. A legfontosabb informálódási forma az ismerősök, barátok ajánlása. Külön meg kell említenünk, hogy különösen a gyógyturisták szívesen látnák, ha egyrészt saját országuk orvosai tájékozottabbak lennének a magyarországi gyógytényezőkkel és szolgáltatásokkal kapcsolatban, másrészt pedig rendelkezésre állnának a gyógytényezőket és kapcsolódó szolgáltatásokat ismertető információk (pl. kiadványok formájában). - Szinte mindegyik országban a éves korosztály képviselői képviselték a legnagyobb keresletet az egészségturizmus (jelen esetben a wellness) szolgáltatásai iránt, majd őket követi a éves korosztály. Ennek feltételezhető oka az egészségtudatos életmód fontossága erre az életszakaszra jellemző, másrészt pedig a középkorúak engedhetik meg maguknak a wellness szolgáltatásainak jellemzően magas árszínvonalát. - Ha tesznek ilyen jellegű utakat, akkor azokat döntő mértékben belföldön teszik. - Összességében elmondhatjuk, hogy Oroszország és Svédország kivételével, minden országban a legfontosabb információforrás egészségturisztikai utak esetén a megkérdezett orvosa. Ugyanakkor Oroszországban a barátok véleménye, illetve Svédországban az utazásszervező kiadványa a legjelentősebb információforrás. - Lengyelország esetén szinte kizárólag az árak fontosak minden korcsoportban, - Ausztriában (a fiatalok korosztály kivételével), minden más korosztálynak az egészség-szolgáltatások a legfontosabbak, - Horvátországban a többi országgal ellentétben (az árak és a szolgáltatások mellett) szokatlanul nagy szerepet szánnak a szálláshelyekről rendelkezésre álló információknak, - Németországban, ahol a természetes gyógytényezőkre alapozott szolgáltatások használata tradicionális alapokon nyugszik, legalább annyira fontos a gyógytényezők bemutatása, mint az árakról nyújtott tájékoztatás, - Az olaszok igen sok és szerteágazó információt igényelnek, melyek között szinte egyforma jelentősége van az áraknak, gyógyhatásoknak, a szakképzettségnek és a gyógyszolgáltatásoknak, kiemelve, hogy a fiatalok számára az árak a legfontosabbak, - Oroszországban feltűnően nagy szerepe van az egyéb turisztikai attrakciókról és a szálláslehetőségekről szóló információknak. - A hagyományos küldőpiacok, azaz Ausztria, Németország, Olaszország, valamint Lengyelország lakosai számára vonzó Magyarország, mint egészségturisztikai desztináció. Kínálat A Dél-Alföld fürdővel rendelkező települései: Település Gyógy-vizes Ásvány-vizes Termál-vizes fürdő Kórház Üzemelés csak nyári egész éves Főbb gyógyhatások anyag-csere mozgásszervi nőgyógyászati utó-kezelés Ásotthalom + Battonya + Békés + + Békéscsaba Csongrád Dávod Dévaványa Füzesgyarmat Gyomaendrőd + + Gyula Hódmezővásárhely Kalocsa Kecskemét Kiskőrös Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Kiskunmajsa Lakitelek

16 16 / 44 Makó Mezőberény + + Mezőhegyes Mezőkovácsháza + + Mórahalom Nagybánhegyes + Nagybaracska Nagyszénás + Orosháza Soltvadkert + Szarvas + Szeged Szentes Tiszakécske Tótkomlós + /Forrás: Gyógyító vizek a Dél-Alföldön, 1999/ A Dél-Alföld gyógyító vizeinek palettája igen színes, közülük néhány már jelentős ismertségre tett szert: - Az alkáli-hidrogén-karbonátos (alkalikus) víz palackozva emésztőszervi panaszok kezelésére alkalmas. Ilyen vízzel töltik meg a gyulai és a szentesi fürdők egyes medencéit is. - A földes, meszes vizek, azaz a kalcium-, magnézium-, hidrogénkarbonátos vizek a reumás megbetegedések gyógyítására, magnézium és kalcium tartalmuk miatt ivókúra és a fogszuvasodás megelőzésére is alkalmasak, pl. Dávod. - A konyhasós, kloridos vizek elsősorban nőgyógyászati, reumatikus bántalmak ellenszerei, s ebben igazán bővelkedik a dél-alföldi kínálat. - A jódos-brómos összetételű vizek adnak enyhülést a légúti panaszokra a vérkeringéses megbetegedésekre, egyebek közt Mórahalom fürdőjében. - A Marosból nyert radioaktív gyógyiszap felhasználásával különleges iszapkúrára is lehetőség nyílik a makói gyógyfürdőben. - A termálvizek a panaszok megelőzésére is alkalmasak, szolgálják a felüdülésre, rekreációra érkezőket. A gyógyvizekben bővelkedő Dél-Alföld jelentős részét képező intézményekkel, ennél fogva igen fejlett orvosi kultúrával rendelkezik. A Dél-Alföldön működő intézmények, orvosi praxisok némelyike országos-, európai-, esetleg világhírű. A régióban a gyógy- és termálvizekre támaszkodó egészségturizmusban rejlő lehetőségek - a kedvező természeti adottságok ellenére - ma még javarészt kihasználatlanok. A gyógyvízzé nyilvánítás meglehetősen hosszadalmas folyamat. Azt követően pedig az erre alapozott keresletképes kínálat kiépítése rendkívül tőkeigényes, melynek megtérülése a mai keresleti árszinten reális léptékkel mérve, biztonsággal nem is tervezhető. Ebből adódóan a régió felbecsülhetetlen termálvíz kincsének kiaknázása, a már meglévő létesítmények korszerűsítésével (elsősorban vízforgatók beépítésével), bővítésével, továbbfejlesztésével és jelentős profilváltással válik elérhetővé. Jelenleg a Dél-Alföld gyógyvízzel rendelkező teleülései közül egyedül Gyulán található minősített gyógyszálló. emellett Szegeden, az Orosházához tartozó Gyopároson és Dávodon működnek a gyógyvíz közelében olyan szállodák, amelyek jelenleg még, illetőleg már, nem érik el a gyógyszállóvá minősítés kritériumait. A gyógyturizmus azonban a meglévő nehézségek ellenére a Dél-Alföldön fejlődik, öregbíti hírnevét, és egyre inkább bekapcsolódik a gazdaság vérkeringésébe. A régió turizmusfejlesztésének SWOT analízise Erősségek: - Kimagaslóak a régió gyógyhatású termálvízi adottságai, melyre a hazai és nemzetközi hírű gyógyfürdők épültek ki - A régió - turisztikai szempontból - érdekes és vonzó természetföldrajzi adottságokkal rendelkezik - Az országos átlagnál itt magasabb a napsütéses órák száma és ez a terület az ország folyóvizekben leggazdagabb tája - A régió kulturális értékei kimagaslóak (épített környezet, kulturális örökség, kulturális rendezvények, programok). - Szegeden (de a régió más városaiban is) kiépült a konferenciaturizmus infrastruktúrája. - A régió egész területére jellemző a tanyás településszerkezet, s ez jó alapot biztosít a falusitanyai turizmus fejlesztésének. Gyengeségek: - Többnyire nem megfelelő a turisztikai infrastruktúra színvonala és kihasználtsága - A Budapesttől és Nyugat-Európától való nagy távolság - A települések infrastruktúrájának hiányos kiépítettsége - A regionális programcsomagok hiánya Lehetőségek: - Az interregionális együttműködés növekedése (Duna-Körös-Maros-Tisza euru-régió) - Növekvő Európai Uniós és újabban hazai források (PHARE, SAPARD) a vidék- és területfejlesztésben - Növekvő hazai és nemzetközi érdeklődés az egészségturizmus (gyógy-, wellness-, fitnessturizmus) terén - A turizmus marketingkommunikációs eszközeinek és módszereinek nemzetközi szintű bővülése - A regionális szerveződéssel - mind tartalmában, mind minőségében - növekszik a régió turisztikai programkínálata Veszélyek: - A balkáni térség problémáinak eszkalálódása - A régióbelinél olcsóbb árfekvésű külföldi turisztikai célpontok vonzó hatásának fokozódása - A közbiztonság jelenlegi helyzete - Az EU-ba való belépést követően a Schengeni határok tartós megmaradásával körülményesebbé válhat a határátkelés, ami károsan befolyásolhatja

17 17 / 44 - A turisztikai marketingkommuniáció hiányosságai - A turisztikai vállalkozások indításához, illetve fejlesztéséhez kevés a rendelkezésre álló vállalkozói tőkeerő (önerő) a környező országokból való beutazást - A folyók régióhatáron túlról érkező szennyezettségének esetleges további fokozódása

18 18 / MAKÓ ÉS A FÜRDŐ VÁRHATÓ VENDÉGKÖRÉNEK BEMUTATÁSA A fürdő jelenlegi és a fejlesztéseket követő, várható látogatottsága A fürdő jelenlegi látogatottsága az elmúlt 5 évben: Év várható Belépők típusa fő fő fő fő fő Iskolás tanúszás Napijegy Bérlet* Gyógyászat (tb) Összesen: Kihasználtság: (napi 35,4% 38,8% 37,3% 36,6% 38,4% max fő) *teoretikusan számított érték A magyarországi fürdők átlagos kapacitáskihasználtsága 54%. A fürdő kihasználtságának alakulása a fejlesztést követően: 1. év 2. év 3. év 4. év 5. év Kihasználtság (napi 32% 34% 38% 42% 48% max fő) Látogatók száma fő fő fő fő fő A kereslet összetétele Az egészségturizmus iránti kereslet több tényező együttes hatása révén a jövőben várhatóan tovább növekszik majd. Napjaink tendenciáira az egyre több szabadidő, az egyre több diszkrecionális (szabadon elkölthető) jövedelem és az emberek egyre erősödő egészségtudata jellemző. A XXI. század a tudomány szempontjából a biotechnológia százada, a kereslet szempontjából az egészségügy és a turizmus százada lesz. Az embereknek tehát egyre fontosabb lesz saját egészségük és egyre többet fognak - akár utazással egybekötve is - a saját pénzükből áldozni. Mindehhez hozzátartozik, hogy a XXI. század turistája egyre kritikusabb, igényesebb, minőség- és élményorientáltabb lesz. Jellemzően egyedi programokat keres majd. Nőni fog az egészség és környezettudatossága, pszichológiai szinten az önmegvalósítás és biztonság iránti igénye. A fenti trendek alapján a következő keresleti kategóriákat határozhatjuk meg: Gyógyturisták - Gyógyulni vágyók: akik egészségük helyreállítása érdekében, jellemzően orvosi javallatra, OEP beutalóval veszik igénybe a gyógyszolgáltatásokat. Főként az idősebb korosztály az érintett. A kezeléseket kúraszerűen veszik igénybe, jövedelmi szintjük alacsony vagy átlagos. Két alcsoportját különböztethetjük meg - egy részük Makó és a kistérségének lakosságából, másik részük az ország távolabbi pontjáról, illetve külföldről érkezik a kezelésekre. E második csoport esetében a szálláshelyszolgáltatás rendelkezésre állása és színvonala is egy fontos döntési szempont. - Rehabilitációs céllal érkezők: akik egészségük helyreállítása után kiegészítő kezelésként, a helyreállított egészség megőrzése céljából veszik igénybe a gyógyszolgáltatásokat. E szegmens kor szerinti megoszlása már változatosabb képet mutat, hiszen valamilyen egészségkárosodást követően jelentkezik igényük. A makói kistérség esetében fontos keresletet jelent a helyi lakosság, de a Marosi gyógyiszap egyedülálló gyógyhatásának köszönhetően távolabbi küldőterületek kereslete is fontos alcsoportot jelent e szegmensen belül. - Betegségmegelőző, egészségmegőrző céllal érkezők: akik erős egészségtudattal rendelkeznek és egészségük megőrzése érdekében, megelőzés céljára hajlandóak áldozni. Sokszor számos kiegészítő szolgáltatást igényelnek - szépségfarmok, bioszolgáltatások...stb. a még egészséges szervezet regenerálása, a napi stressz, környezeti és egyéb káros civilizációs hatások kiiktatása érdekében. Jellemzően általában középkorúak tartoznak ebbe a szegmensbe, akik már rendelkeznek elegendő fizetőképes kereslettel igényeik kielégítésére, de már előtérbe kerül számukra az egészségük. Wellnessturizmus - Aktív wellnessturisták: akik a szabadidő aktív eltöltése céljából keresnek fel esztétikus, színvonalasan kialakított wellness-központokat, ahol az élményeket, mozgással is járó szolgáltatások igénybevételére törekednek. Főként a fiatal felnőtt korosztályra jellemzőek ezek a törekvések, akik magas fizetőképes kereslettel rendelkeznek, többnyire vezetőkként, magas beosztásban dolgoznak. Számukra legfontosabb az egyediség és a specifikum, mert mindig valamilyen újszerű szolgáltatás kelti fel leginkább az érdeklődésüket. Hajlandóak messzebbre is elutazni élményszerzésük érdekében. Egyre gyakoribb igény a wellness szolgáltatások kombinációja valamilyen aktív sporttevékenységgel: golf, sí, lovaglás...stb. - Passzív wellnessturisták: akik a szabadidő "passzív", minél kevesebb erőfeszítéssel járó eltöltése céljából, sokszor második, harmadik

19 19 / 44 szabadságukra utazó turisták. A fiatal felnőtt, illetve a magasabb életszínvonalon élő középkorosztály által keresett szabadidős tevékenység ez. Gyakran társasággal, családdal érkeznek. Költési szokásaik magasabb az átlagosnál, igényeik is elit törekvésekkel jellemezhető. Egyéb szegmensek - Konferenciaturizmus: akik célja ugyan nem elsősorban a wellness szolgáltatások igénybevétele, de konferencia-, üzleti tevékenységük helyszínének megválasztásánál egyre fontosabb szempontot jelent a kiegészítő szolgáltatások köre, s mindenképpen előnyben részesítik a wellness- és élményfürdővel rendelkező desztinációkat. Megfigyelhetjük a turizmus e két ágának közeledését egymáshoz. - Kulturális, folklór turizmus: akik fő célja a kulturális attrakciók, rendezvények, értékek keresése, de választásaik során előnyben részesítik a fürdési lehetőséggel, wellness szolgáltatásokkal rendelkező helyeket. - Vállalati ösztönzők, elismerések igénybevevői: mindazok, akiknek a munkáltatójuk - munkájuk elismerése, hatékony munkavégzésük ösztönzése céljából - az egyre inkább terjedőben lévő "cafeteria" rendszernek köszönhetően wellness-, fitness vagy fürdő belépőt vagy a belépő támogatását kínálja. Sokszor a magánegészségbiztosítók mozdulnak el ebbe az irányba, és rajtuk keresztül kínálják dolgozóiknak ezt a lehetőséget a vállalatok. Jellemző tendencia ez külföldön és belföldön egyaránt. Makó térségében található vállalkozói övezet és a nagyszámú középvállalatok dolgozói potenciális igénybevevői lehetnek - természetesen amennyiben színvonalas szolgáltatással és megfelelő marketing tevékenységgel elébe mennek e szegmens igényeinek. Makón 18 közép- és nagyvállalkozás van, mely összesen kb alkalmazottat jelent, s körülbelül ugyanennyi kisvállalkozás mintegy 600 alkalmazottal. Megnyerésük komoly keresletet képvisel, mert visszatérő, rendszeres vendégkört jelentenének a fürdőnek. A keresleti piaci mix a makói gyógyfürdőben: Vendégszegmens Megoszlás % Várható látogatottság* Gyógyulni vágyók 30% Rehabilitációs céllal érkezők 10% Betegségmegelőző. egészségmegőrző céllal 5% érkezők Aktív wellnessturisták 5% Passzív wellnessturisták 15% Konferenciaturizmus résztvevői 10% Kulturális, folklór turizmus résztvevői 10% Vállalati ösztönzők, elismerések igénybevevői 15% Összesen: 100% fő * a fejlesztést követő 5. évben Vendégek várható megoszlása nemzetiség szerint Megoszlás % Fő Külföldi 15% fő Belföldi 85% fő A külföldi vendégek 15%-os aránya derűlátó becslésen alapul, abban az esetben érhető el, ha a gyógyfürdőnek valóban sikerül attrakciót nyújtani a fejlesztést követően és sikeres marketing tevékenységet folytatnak a nemzetközi piacon, ami nem olcsó. A külföldi forgalom növekedése mellett szól az M5-ös autópálya megépítése, mely lehetővé tenné, hogy a 43-as út nagyobb forgalmú, a határátkelők felé fő közlekedési úttá váljon, ahogyan az a tervek között jelenleg szerepel. A külföldi vendégforgalom csökkenése irányába hat viszont Magyarország Európai Úniós csatlakozás, hiszen akkor éppen ezekre az országhatárra tolódik ki az Únió határa, ami bizonyára nehezíti majd az átjutás, így csökkenti a külföldiek utazási kedvét Magyarországra. 6.6 POTENCIÁLIS VERSENYTÁRSAK (KONKURENCIAELEMZÉS) A versenytársak kiválasztása elsősorban a földrajzi elhelyezkedésük alapján történt. Kivétel nélkül mindegyik gyógyvízminősítéssel rendelkező gyógyfürdő, közülük a legismertebb a gyulai Várfürdő, bár Makótól mintegy 80 km-re található, viszont meghatározó szerepet tölt be a Dél-Alföld gyógyfüdői piacán.

20 20 / 44 Versenytársakat áttekintő táblázat: Megnevezés Gyógyszolgáltatások Víz jellemzői Wellness szolgáltatások Megjegyzés Kiskunmajsa Fizikoterápia, 72 0 C-os szauna, szolárium, sportolási lehetőségek 2002-ben Fürdőkezelések kombinációs kádban, nátriumhidrogénkarbonátos felújították 16 ágyas pihenőszoba. gyógyvíz Gyula iszappakolás, magnetoterápiás kezelés, galvánfürdő, inhalációs kezelés, szénsavas fürdő, tangentor kezelés, súlyfürdő, gyógyúszás, gyógytorna Szeged Mórahalom Gyopáros-fürdő - Orosháza Gyógyúszás (18 év alatt), Víz alatti Gyógytorna (csoportos), Egyéni rehabilitáció, Alternatív gyógytornák, Gyógymasszázs (orvosi), Szénsavfürdő. Gyógyszolgáltatás - orvosi javallat, termál kádfürdő, termál medencefürdő, súlyfürdő, víz alatti sugármasszázs (tangentor), orvosi gyógymasszázs, víz alatti csoportos gyógytorna, fizikoterápiás kezelések, gyógyúszás 18 éven aluliaknak Gyógyszolgáltatás - orvosi javallat, balneoterápia, elektroterápia, mechanoterápia, sugármasszázs, hidromasszázs, súlyfürdő, iszapkezelés, paraffinés paraffango kezelések, fényterápia, gyógytorna, masszázs, 0 72 C-os alkálihidrogénkarbonátoskloridos gyógyvíz Szent-Györgyi gyógyvíz Albert 39,5 0 C-os alkálihidrogén-karbonátos, jódos gyógyvíz 0 C-os alkáli hidrogn-karbonátos gyógyító hatású víz élménymedence; buzgár; skót zuhany; pezsgőfürdő; fekvő masszázs; sodró folyosó; ülőpados hidromasszázs; forróvizes gyógymedence; csobbanó szauna medence; szaunák, gőzkabinok; pihenő galériák; fitnessterem; billiárdterem; kártyaterem; napozó terasz, szauna, szolárium, infrakabin, gőzkabin, élménymedence, buzgár, skót zuhany, pezsgőfürdő, fekvő masszázs, sodró folyosó, ülőpados hidromasszázs, forróvizes gyógymedence, csobbanó szauna medence, szaunák, gőzkabinok, pihenő galériák, fitnessterem, billiárdterem, kártyaterem, napozó terasz Úszásoktatás, sport - és strandeszközök kölcsönzése, pedikür, manikür, kozmetika szauna, uszoda, szolárium, víz alatti vízsugár masszázs, nedves és száraz masszírozás, pezsgőfürdő, kondicionáló vízitorna 2002-ben felújították (Széchenyi Terv pályázaton elnyert 400 millió Ft-tal) Széchenyi Terv pályázaton elnyert támogatást (747 millió Ft) 2003-ban fejlesztéseket, felújításokat terveznek Széchenyi Terv pályázaton elnyert támogatást (715 millió Ft) A továbbiakban részletesen ismertetésre kerül a versenytársak által nyújtott szolgáltatások, áraikról pedig az 1. számú mellékletben található egy összevető táblázat. Kiskunmajsa Az 1960-as években meginduló szénhidrogén-bányászat "melléktermékeként" felszínre törő 72 C-os nátriumhidrogén-karbonátos termálvíz hasznosítását a Jonathán MGTSZ idegenforgalmi szakágazata kezdte meg 1983-ban, szabadtéri medencékkel. Ezt követően került átadásra az impozáns faszerkezetű csarnok. A csarnokban kapott helyet egy 36, és egy 38 C-os gyógymedence, egy 25 méteres feszített víztükrű úszómedence, szauna, hidegvizes mártózómedence, és szolárium. A szabadban gyógymedence, és egy 75x100 méteres strandmedence található. A fürdő mintegy 20 hektáros, zöld pázsittal borított, fásított területen helyezkedik el. A gyógyfürdő területén a fürdőzés, napozás örömein kívül sokféle sportolási, szabadidő eltöltési lehetőség is kínálkozik, röplabdapályák, tollaslabda pályák, minigolfpálya, játszótér, óriás sakk, lábteniszpálya, kosárlabdapálya, éjszakai fürdőzések alkalmával konditerem várja a sportolni, szórakozni vágyókat. A fürdő közvetlen szomszédságában éttermek működnek, gyorsétkezésre a fürdő területén található pavilonokban nyílik lehetőség. Gyógyszolgáltatások Fizikoterápia: - középfrekvenciás elektroterápia - Nemec-féle interferencia terápia - kisfrekvenciás elektroterápia (galvánáramú, diadinamikus kezelések) - kombinált ultrahang és elektroterápiás kezelések - vákuumterápia (vákuumharangos elektródákkal vákuum-masszázs - Négyrekeszes galvánkád-fürdő (végtagkezelés vízalatti galvánárammal) Fürdőkezelések kombinációs kádban: - gyógyfürdőzés - víz alatti nagynyomású vízsugár masszázs - pezsegtetéssel kombinált masszázs - galván és dinamikus áramú víz alatti elektromos kezelés - Kezelés szénsavas kádban - szénsavas kezelés - Gyógymasszázs Pihenőszoba: a gyógyászati épület tetőterében igényesen kialakított, 16 ágyas pihenőszoba várja a kezelések után felfrissülni vágyókat.

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

A turizmus típusai Általánosságok Gyógyturizmus Pihenıturizmus A turizmus típusai meghatározás: modell, azonos alaptulajdonságokkal rendelkezik, csekély variácókkal, bizonyos ismérvek szerinti varációk

Részletesebben

Az egészségturizmus és az egészségügy kapcsolata

Az egészségturizmus és az egészségügy kapcsolata Az egészségturizmus és az egészségügy kapcsolata Dr. Ruszinkó Ádám elnök, Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület főiskolai docens, Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Egészségturizmus Az egészséggel

Részletesebben

Egészségturizmus. Gyógyturizmus 2014.01.29. Egészségturizmus orvosi szemmel

Egészségturizmus. Gyógyturizmus 2014.01.29. Egészségturizmus orvosi szemmel Egészségturizmus Egészségturizmus orvosi szemmel Dr.Mándó Zsuzsanna Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Az egészségi állapot fenntartása, illetve annak javítása érdekében történő utazás. Részei:

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1036 JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

2003 - Az egészségturizmus éve

2003 - Az egészségturizmus éve 2003 - Az egészségturizmus éve Oláh László igazgató Stratégiai Termékek Igazgatósága Magyar Fürdőszövetség Közgyűlése 2003. április Az egészségturizmus nemzetközi trendjei Európaiak összes utazásából (270

Részletesebben

Négy napra megy nyaralni a magyar

Négy napra megy nyaralni a magyar Négy napra megy nyaralni a magyar Még mindig a magyar tenger a legnépszerűbb belföldi úti cél ez derült ki a Szállásvadász.hu friss turisztikai felméréséből, amelyben több mint 18 ezer hazai utazót kérdeztek

Részletesebben

A fürdővárossá válás kritériumai Priszinger Krisztina Dr. Papp Zsófia

A fürdővárossá válás kritériumai Priszinger Krisztina Dr. Papp Zsófia TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0026 Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja a Pannon Egyetemen A fürdővárossá válás kritériumai Priszinger Krisztina Dr. Papp Zsófia Tartalom A kutatás háttere és

Részletesebben

Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében

Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében 211-214 Készítette: Nagy Júlia TDM menedzser MIDMAR Nonprofit Kft Külföldi vendégéjszakák száma Észak-Magyarország kereskedelmi szálláshelyein

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13.

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. Turisztikai Konferencia Veszprém Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. VILÁGTURIZMUS 2006-ban NEMZETKÖZI TURISTAÉRKEZÉS: 842 millió + 4,5%, 36 milliós növekedés, elsősorban

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi teljesítményéről Összefoglaló A magyarországi szállodaipar 2013 évi teljesítményének jellemzői - A hazai szállodai kínálat, a szobák száma

Részletesebben

2013.02.02. Master of Art. Spa Management. Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei

2013.02.02. Master of Art. Spa Management. Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei Master of Art Spa Management Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei (Spa, health, wellness, spring, thermal, medical, clinic, health care) Sun, Sea, Sand, Surgery Termál az ige termel,

Részletesebben

Köszöntõ. Felújított fürdõnkben megtalálhat minden olyan szolgáltatást, mely az Ön és családja kikapcsolódását, szórakozását szolgálja.

Köszöntõ. Felújított fürdõnkben megtalálhat minden olyan szolgáltatást, mely az Ön és családja kikapcsolódását, szórakozását szolgálja. Gyógyfürdõ 2013. Köszöntõ Köszöntjük Önt városunk kiemelkedõ turisztikai szerepet játszó fürdõjében abból az alkalomból, hogy egészségét fürdõkezeléseinkkel kívánja javítani. Köszöntjük Önt is, aki szabadsága

Részletesebben

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6.

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6. TÁBLAMELLÉKLET 1.1. A magyar gazdaság és a turizmus főbb mutatói, 2004 2008...3 1.2. Regisztrált vállalkozások száma a vállalkozások mérete szerint, 2008. december 31...4 1.3. Regisztrált vállalkozások

Részletesebben

MInden élménnyel több leszel

MInden élménnyel több leszel MInden élménnyel több leszel Turizmus ELŐZETES adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2012) Európa (562,8; +5,4%) Afrika (56,1; +5,6%) Amerika (168,9; +3,6%) Ázsia

Részletesebben

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 1 1. Környezet és szállodavezetés Vezetés és környezet Makró környezet Gazdasági környezet 2. Turizmus globális környezete Szálloda és Turizmus Turizmus lokális

Részletesebben

A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE

A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE Dr. Németh István elnök-vezérigazgató Büki Gyógyfürdő Zrt. 2012. április 05. Innovációs Konferencia TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 1957 szénhidrogén kutatófúrás fúrásmélység: 1300 m

Részletesebben

Fogászati Turizmus Európában

Fogászati Turizmus Európában Fogászati Turizmus mint a egészségügyi turizmus húzóága Fogászati Turizmus Európában DR. KÁMÁN ATTILA - ELNÖK VEZETŐ MAGYAR FOGÁSZATI RENDELŐK EGYESÜLETE Magyarország fogászati turizmus bemutatása 1981-ben

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

Orosháza-Gyopárosfürdő Gyógyászati szolgáltatások, gyógyturisztikai fejlesztések, marketingkommunikációs lehetőségek

Orosháza-Gyopárosfürdő Gyógyászati szolgáltatások, gyógyturisztikai fejlesztések, marketingkommunikációs lehetőségek Orosháza-Gyopárosfürdő Gyógyászati szolgáltatások, gyógyturisztikai fejlesztések, marketingkommunikációs lehetőségek MHT XXXII. Országos Vándorgyűlés, Szeged-július 2-4 Készítette: Dedák Angéla, elnök

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

ÜDÜLÉS 2007. TÁJÉKOZTATÓ A 2007. ÉVI KEDVEZMÉNYES GYÓGYÜDÜLÉSRŐL

ÜDÜLÉS 2007. TÁJÉKOZTATÓ A 2007. ÉVI KEDVEZMÉNYES GYÓGYÜDÜLÉSRŐL ÜDÜLÉS 2007. TÁJÉKOZTATÓ A 2007. ÉVI KEDVEZMÉNYES GYÓGYÜDÜLÉSRŐL Az üdülést igénybe veheti: a Szövetség tagsága, a tagok hozzátartozói (férj, feleség, élettárs és maximum két nem nagykorú unoka), valamint

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon

Turizmus. Magyarországon Turizmus www.itthon.hu előzetes adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2010) Európa (502,8; +6,0%) Afrika (49,8; 0,0%) Amerika (156,2; +4,2%) Ázsia (216,0; +5,6%)

Részletesebben

Gránit Gyógyfürdő Zrt. Vízellátó rendszere és üzemeltetése. Krampek Mihály vezérigazgató

Gránit Gyógyfürdő Zrt. Vízellátó rendszere és üzemeltetése. Krampek Mihály vezérigazgató Gránit Gyógyfürdő Zrt. Vízellátó rendszere és üzemeltetése Krampek Mihály vezérigazgató 1. Gránit Gyógyfürdő Zrt. rövid története A kőolaj utáni kutatófúrások sora történt Zala megyében. Zalakaros község

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A magyar lakosság külföldi utazásai PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Készítette: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóságának megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Rt.

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,

Részletesebben

Az egészségturizmus marketingkoncepciója. Vezetői összefoglaló

Az egészségturizmus marketingkoncepciója. Vezetői összefoglaló Magyar Turizmus Rt. Az egészségturizmus marketingkoncepciója Vezetői összefoglaló 2002. április 30. Végső jelentés Tartalom 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2 1.1 A KUTATÁS HÁTTERE 2 1.1.1 A kutatás céljai 2 1.1.2

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése. Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit

Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése. Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit A feladat leírása Készítse el a Forrás Hotel Komárom ingatlan értékelési szakvéleményét. Ismertesse

Részletesebben

Decentralizált szennyvíztisztítási megoldások lehetőségei, az

Decentralizált szennyvíztisztítási megoldások lehetőségei, az Decentralizált szennyvíztisztítási megoldások lehetőségei, az technológia rövid bemutatása Perényi Gábor Iroda: H-1031 Budapest, Nánási út 42/B. Székhely: H-9985 Felsőszölnök, Alsó-Jánoshegy 6. Tel/Fax:

Részletesebben

2013.08.19. 3.10. Szállodák szabadidős turisztikai bevételeinek gazdálkodása Rekreációs specializáció bevételei

2013.08.19. 3.10. Szállodák szabadidős turisztikai bevételeinek gazdálkodása Rekreációs specializáció bevételei 1 3.10. Szállodák szabadidős turisztikai bevételeinek gazdálkodása Rekreációs specializáció bevételei 1.Szállodai specializáció bevételei Specializáció bevételei 2. Egészségturisztikai szolgáltatást nyújtó

Részletesebben

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 99 évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 036 JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

MInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon 2014. előzetes adatokkal

MInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon 2014. előzetes adatokkal MInden élménnyel több leszel Turizmus Magyarországon 2014 előzetes adatokkal Tények és adatok A nemzetközi turistaérkezések száma (millió fő; 2014/2013) Európa (588,4; +3,9%) Afrika (56,0; +2,3%) Amerika

Részletesebben

Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben

Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben Kocziszky György Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben Békéscsaba 2010. február 11. Tartalomjegyzék 1. Mitől egészséges a gazdaság? 2. Milyen gazdasági- és társadalmi súlya van

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Összefoglaló - 2012 január decembere között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt a korábbi hónapokhoz

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE

A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE Dr. Németh István elnök-vezérigazgató Büki Gyógyfürdő Zrt. 2011. szeptember 15. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 1957 szénhidrogén kutatófúrás - fúrásmélység: 1300 m 1962 fürdő megnyitása

Részletesebben

A TERMÁLTURIZMUS, MINT A MOSONMAGYARÓVÁRI KISTÉRSÉG EGYIK KITÖRÉSI LEHETŐSÉGE

A TERMÁLTURIZMUS, MINT A MOSONMAGYARÓVÁRI KISTÉRSÉG EGYIK KITÖRÉSI LEHETŐSÉGE A TERMÁLTURIZMUS, MINT A MOSONMAGYARÓVÁRI KISTÉRSÉG EGYIK KITÖRÉSI LEHETŐSÉGE KERN Ágnes 1 Nyugat- magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár Gazdaságtudományi Intézet,

Részletesebben

2013.10.12. Specilaizáció tevékenységeinek bevételt képző szolgáltatásai

2013.10.12. Specilaizáció tevékenységeinek bevételt képző szolgáltatásai 13. Szállodák szabadidős turisztikai bevételeinek gazdálkodása Specializáció bevételei 1 1.Szállodai specializáció bevételei Specializáció bevételei 2. Egészségturisztikai szolgáltatást nyújtó szállodák

Részletesebben

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

MARKETINGTERV 2014 mellékletek Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................

Részletesebben

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2014. február

Részletesebben

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22.

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22. BESZÉDES SZÁMOK. Áldás vagy átok? A közösségi vásárlás előnyei és buktatói a turizmusban avagy hogyan kell ezt felelősségteljesen csinálni kerekasztal bszélgetés Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető

Részletesebben

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól Beérkezett válaszok: () = minősítés nélküli szállodák 5 3* 9 4* 31 5* 3 Összesen:

Részletesebben

1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1

1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1 MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2012 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1 A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai szerint 2012 decemberében a kereskedelmi szálláshelyet

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL Katona Ilona marketing igazgató Magyar Turizmus Rt. Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság Veszprém, 2005. április 08. Az Észak-alföldi régió kiemelt turisztikai

Részletesebben

Egészségturizmus trendjei a világon és Magyarországon. Tarnai Tímea Magyar Turizmus Zrt

Egészségturizmus trendjei a világon és Magyarországon. Tarnai Tímea Magyar Turizmus Zrt Egészségturizmus trendjei a világon és Magyarországon Tarnai Tímea Magyar Turizmus Zrt Főbb utazást befolyásoló tényezők napjainkban a turisták pénzügyi helyzete, munkanélküliség alakulása gazdasági bizonytalanság

Részletesebben

IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2005. november 30. KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2005 ISBN 963 215 895

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

tények és elôrejelzések

tények és elôrejelzések A Balaton régió turizmusa a számok tükrében, különös tekintettel a német, a dán és a cseh vendégforgalom alakulására Szerzô: Sulyok Judit 1 A Magyar Turizmus Zrt. 28-ban is folytatja Külképviselôk a régiókban

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről DECEMBER 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 6 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

A célcsoport számokban

A célcsoport számokban I"úsági turizmus I"úsági turizmus Az i&úsági turizmus magában foglalja a 16 29 éves korosztály egy évnél rövidebb ideig tartó, önálló utazásait, amit részben vagy teljes egészben más kultúrák megismerésének

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP)

Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP) Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP) Simon Attila főosztályvezető KKK Útfenntartási és Üzemeltetési Főosztály Budapest 2008. május 14. A forgalmi teljesítmény változása 1998-2006. között Forgalmi

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A turizmus általános helyzet a 2012. évben

A turizmus általános helyzet a 2012. évben A turizmus általános helyzet a 2012. évben Az IPK International WTM-felmérés eredményei alapján készített becslés szerint 2012-ben összesen 6,8 milliárd külföldi es belföldi utazást tett a világ 15 évnél

Részletesebben

Magyarország,mint egészségturisztikai nagyhatalom.

Magyarország,mint egészségturisztikai nagyhatalom. Magyarország,mint egészségturisztikai nagyhatalom. Dr. Németh István c. egyetemi docens A Magyar Fürdőszövetség társadalmi elnöke A Pannon Termál Klaszter elnöke TDM konferencia Hévíz 2015.05.28 Forrás:

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I X. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 január október között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. július Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás helye a nemzetgazdaságban...5 2.1. Makrogazdasági

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal előzetes

Részletesebben

A MAGYAR EGÉSZSÉGTURIZMUS HELYZETE A MAGYAR TURIZMUS RT. SZEMSZÖGÉBŐL VIZSGÁLVA

A MAGYAR EGÉSZSÉGTURIZMUS HELYZETE A MAGYAR TURIZMUS RT. SZEMSZÖGÉBŐL VIZSGÁLVA Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Nemzetközi marketing szakirány A MAGYAR EGÉSZSÉGTURIZMUS HELYZETE A MAGYAR TURIZMUS RT. SZEMSZÖGÉBŐL VIZSGÁLVA

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Veszprémi Turisztikai Konferencia 2008. április 11.

Veszprémi Turisztikai Konferencia 2008. április 11. Veszprémi Turisztikai Konferencia 2008. április 11. Újvári Ágnes Magyar Turizmus ZRt.- Hálózati Igazgató Előadás tematikája 2008. évi marketingmunkánk hangsúlyai Beutazó turizmusunk 2008. trendjei Legfőbb

Részletesebben

Csongrád megyei turisztikai. Lorem ipsum kérdések megvitatása

Csongrád megyei turisztikai. Lorem ipsum kérdések megvitatása Csongrád megyei turisztikai pályázatok bemutatása, aktuális Lorem ipsum kérdések megvitatása Turisztikai kiírások az Új Széchenyi Terv keretében a Dél-alföldön Kód Pályázat címe Beadott Nyert Cs. M-ben

Részletesebben

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19%

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19% 1.5.4 Turizmus Annak ellenére, hogy nemzetközi összehasonlításban jelenlegi turisztikai kínálatával, vendégforgalmával és bevételeivel Magyarország nem tartozik Európa kiemelkedő turisztikai célterületei

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2013.

Részletesebben

Dr. Szebelédi Ferenc Pénztári konzultáció 2012. március 12.

Dr. Szebelédi Ferenc Pénztári konzultáció 2012. március 12. Aktuális jogi ügyek az egészség- és önsegélyező pénztári szektorban Dr. Szebelédi Ferenc Pénztári konzultáció 2012. március 12. Témák 1. Új Ptk. 2. Egészségpénztári szolgáltatások 3. Önsegélyező pénztárak

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I.- IV. közötti időszakban nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Az orvosi turizmus nemzetközi rendszere

Az orvosi turizmus nemzetközi rendszere Az orvosi turizmus nemzetközi rendszere Egészségturizmus és egészségügyi turizmus Dr. Várhelyi Tamás Innovatív Turisztikai Tudásközpont & Eszterházy Károly Főiskola Igazgató & főiskolai tanár, innovációs

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

A térség egészség turisztikai lehetıségei. Dr. Lányi Katalin fıiskolai docens TSF Egészségügyi Fakultás

A térség egészség turisztikai lehetıségei. Dr. Lányi Katalin fıiskolai docens TSF Egészségügyi Fakultás A térség egészség turisztikai lehetıségei Dr. Lányi Katalin fıiskolai docens TSF Egészségügyi Fakultás Egészség turizmus Minden az egészséggel kapcsolatos utazás, melynek során a látogató alapvetı motivációja

Részletesebben

Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata

Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata különös tekintettel a szomszédos Magyarországgal fennálló összefonódásokra Részeredmények Ing. Mag. Georg Gumpinger, 2009.

Részletesebben

Magyarország 2008. Egészség g és kényelem

Magyarország 2008. Egészség g és kényelem Magyarország 2008 Egészség g és kényelem A SISTEM-AIR CSOPORT A SISTEM-AIR az európai központi porszívó gyártás és kereskedelem kiemelkedö képviselöje mind a lakossági, mind az ipari szektor területén.

Részletesebben