BGF Külkereskedelmi Kar Szakkollégiumi Konferenciakötet. A II. Szakkollégiumi Félévzáró Konferencián elhangzott elôadások

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BGF Külkereskedelmi Kar Szakkollégiumi Konferenciakötet. A II. Szakkollégiumi Félévzáró Konferencián elhangzott elôadások"

Átírás

1 BGF Külkereskedelmi Kar Szakkollégiumi Konferenciakötet A II. Szakkollégiumi Félévzáró Konferencián elhangzott elôadások

2 TÁMOP-4.2.2/B-10/ Komplex tehetséggondozás a BGF-en címû európai uniós támogatású projekt keretében készült. Kiadó: Budapesti Gazdasági Fôiskola Budapest, 2013 ISBN

3 TARTALOMJEGYZÉK Köszöntô...5 Némethné dr. Pál Katalin: Válságos évtized...6 BGF SZAKKOLLÉGIUMOK KUTATÁSI TEVÉKENYSÉGE...13 Balogh Adél Cser Bernadett Németh László: Hálózatkutatás - közösségi modulhoz kapcsolódóan közösségi hálózatok offline és online témában...15 ZÖLD FELSÔOKTATÁS ZÖLD GAZDASÁG...19 Mike Éva: Magyar-kínai kapcsolatok, különös tekintettel a környezettechnológiára...21 Vörös Enikô: ENSZ klímakonferencia, Durban Ilyés Csaba: Termálvíz hasznosítás példái és tapasztalatai Magyarországon...33 Pákolicz Orsolya Erdélyi Éva: Zöldülô ipar zöldülô környezet zöldülô társadalom...40 Szekeres Diána: Zöld jog...49 TEHETSÉGGONDOZÁS KÖZÉPISKOLÁTÓL A PHD-IG...55 dr. Kovács Tamás: BGF-KKK Pro Scienciától a Bolyai ösztöndíjig...57 Veres Pál Fazekas Róbert: Földes Ferenc Gimnázium...62 dr. Majoros Pál: Tehetséggondozás a fôiskolától a PhD-ig, avagy a kutatásmódszertan szerepe a tehetség kibontakozásában...67 Zsupanekné dr. Palányi Ildikó: Tehetségmenedzsment a felsôoktatási gyakorlatban...72 PERSPEKTÍVÁK ÉS LEHETÔSÉGEK A SZAKKOLLÉGIUMOKBAN...77 Veréb Szilvia: Külker Szakkollégium Akkor és most

4 VÁLSÁG ELÔTT, VÁLSÁG UTÁN...81 Ilyés Tamás: A háztartások vagyoni szerkezetének és eladósodottságának statisztikai elemzése...83 Bakk Ádám Sándor Lajos: Fiscal Cliff, az államadósság csapdája...89 Murányi Dániel: A hagyományos monetáris politika válsága...93 Németh László: Csapdában Likviditási csapdák a fejlett országok gazdaságaiban...98 MARKETING ÉS NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS Percze Szabolcs Molnár Bálint: Tudásdiverzifikációval kialakítható helyi termék hálózat a piacvezérelt hálózati gazdaságban Horváth Annamária: Szexipar A feketegazdaság húzóágazata Boda Ádám: Fenntartható irodaépületek térfoglalás? Dr. Engelberth István: Afrika - mint Kína épülô erôtere: NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK Supka-Kovács Damján: Iszlám bankolás Szennay Áron: A Magyar Katolikus Egyház finanszírozása, különös tekintettel a katolikus közoktatásra Csizmadia Áron: Várakozások és eredmények Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA?

5 KÖSZÖNTÔ Kedves Olvasók! Ez a kötet a Budapesti Gazdasági Fôiskola Külkereskedelmi Karán 2013 januárjában megrendezett II. félévzáró szakmai konferencia elôadásainak írásos anyagát tartalmazza. Szakkollégiumról lévén szó, természetes, hogy mind fiatal kutatójelöltek, mind pedig tapasztaltabb, de nem lankadó kutatói kíváncsiságuknak köszönhetôen örökifjú oktatók írásai megtalálhatók a kötetben. Együttes munkájuk komoly biztosíték arra, hogy a kutató szellem nem vész ki iskolánkból, hanem folyamatosan erôsödni fog. Mind kutatóként, mind oktatóként igen nagyra értékelem azt, hogy az elhangzott elôadások (és itt olvasható írásos változataik) valódi problémákkal foglalkoznak. A szakkollégiumi keretek komoly lehetôséget kínálnak az érdekektôl mentes, szakmai érdeklôdésbôl, kíváncsiságból fakadó kutatómunkára. A konferencia és ez a kötet is azt bizonyítja, hogy szakkollégistáink éltek, élnek ezzel a lehetôséggel. agyon fontos, a fiatalságra oly jellemzô, de késôbb is megôrzendô közös vonása e munkáknak a bátor problémafelvetés. A bátorság amely természetesen nem egyenlô a vakmerôséggel az újszerû meg - közelítésben, a szokásostól eltérô kérdésfelvetésben, valamint több esetben a hagyományostól eltérô válaszokban, következtetésekben is megmutatkozik. Természetesen a bátorság csak akkor nem válik vakmerôséggé, ha e problémákat a kutató rendszerszerûen, tágabb összefüggésekbe illesztve közelíti meg. Abban, hogy a szakkollégisták munkája e tekintetben is megállja a helyét, saját tehetségükön, szorgalmukon kívül jelentôs szerepe van a kutatásaikhoz tanácsokat, iránymutatást nyújtó oktatók szakmai támogatásának. A kötet pillanatfelvételnek is tekinthetô egy folyamat tehetséges hallgatók és elkötelezett oktatók közös munkája jelenlegi helyzetérôl. A kép azt mutatja, hogy ez az együttmûködés értékes eredményeket hozott. Ez erôt adhat a további munkához, hallgatóknak és oktatóknak egyaránt. Bízom abban, hogy a folytatás nem marad el, s a következô szakkollégiumi konferencia legalább annyira sikeres lesz, mint a mostani. Addig is szívbôl kívánom, hogy olvassák e kötetet ôszinte érdeklôdéssel, valódi kutatói kíváncsisággal. Dr. Szemlér Tamás dékán BGF Külkereskedelmi Kar 5

6 NÉMETHNÉ DR. PÁL KATALIN kutatásvezetô, GKI Gazdaságkutató Zrt. VÁLSÁGOS ÉVTIZED Milyen válságot éltünk meg? Köztudott, a harmadik elsô évtizedének végén súlyos válság söpört végig a világon, a nemzetgazdaságok zömében visszaesést, de még a szerencsésebbekben is növekedéslassulást okozva. Arra már kevesebben emlékeznek, hogy az évized még a new yorki ikertornyok lerombolása elôtt már az ún. dotcom válsággal indult. Ez elôször az infokommunikációs cégek részvényeit forgalmazó NASDAQ tôzsde összeomlásával járt, de a IT-buborék kipukkanása megrázta a többi üzletágat is. Bár elhangzottak katasztrófa-jóslatok az internetes világ végérôl, a visszaesés ekkor nem volt sem túl mély, sem tartós, ellentétben a essel. 1. ábra Világgazdasági régiók növekedése, (elôzô év = 100) Forrás: Európai Bizottság, GKI Az is eltérô volt az évtized eleji és végi válságok között, hogy a 2001-esrôl elég hamar kiderült: klasszikus túltermelési válságról van szó, amit a modern technika gyors fejlôdése okozott: a kereslet egyszerûen nem volt képes lépést tartani a lehetôségekkel. Ezért is volt inkább csak növekedéslassulás, majd némi strukturális átrendezôdés után újabb gyors növekedés a következménye. Az évized végi válság okáról, természetérôl még ma is megoszlanak a vélemények. A kezdeti megítélés ti., hogy befektetôi pánik okozta pénzügyi válságról lenne szó túl optimistának bizonyult. Elég hamar megfogalmazódott, hogy a piaci versenyen alapuló kapitalizmus került válságba. Soros már 2008-ban a piaci fundamentalizmusban látta a szuperbuborék kialakulásának okát (Soros 2008), a válságot (nem egyedüliként) megjósló és így a Dr. Végzet nevet elnyerô Nouriel Roubini 2011-ben már Marx-nak adott igazat egy a Wall Street Journal számára adott interjúban. Kenneth Rogoff (2012) cikkében ismerteti és cáfolja azt a Peter Thiel, Garry Kasparov és Robert Gordon által képviselt nézetet, hogy az ipari forradalommal elkezdôdött innováció vezérelte növekedési korszak érkezett el a végéhez és ez robbantotta ki a válságot. Joseph Stiglitz (2013) írásaiban amellett érvelt, hogy a válság oka és elhúzódása a megnôtt jövedelemkülönbségek következménye, ezzel Paul Krugman (2013) vitába szállt. Tom Palmer (2012) pedig már a jóléti állam végérôl beszél. A közgazdász szakma tehát nem csupán a válság elôrejelzésével maradt adós, de a mai napig nem sikerült közös álláspontot kialakítani a válság okát, természetét illetôen sem, ami megkérdôjelezi a kibontakozásra vonatkozó javaslatok, elôrejelzések hitelességét is. Az ezredforduló utáni idôszak egyik fontos fejleménye a világban az új feltörekvô régiók megerôsödése. A BRIC-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína) már nem kistigrisek, hanem az erôviszonyokat alapvetôen megváltoztatni képes óriások. 6

7 2. ábra A feltörekvô régiók szerepének változása, Exportvolumen, 2000=100 Részesedés a világ GDP-bôl, PPP Forrás: IMF World Economic Outlook Az ezredforduló utáni évtizedben tehát a gazdasági teljesítmények és jövedelmek mind nagyobb része keletkezett a feltörekvô országokban. Ezt a tevékenység kiszervezések még gyorsították is. A feltörekvô országoknak az olcsó munkaerôn és alacsony telephelyi költségeken kívül volt más vonzerejük is, a vissza - fogott költségvetés, ami a gazdaságban hagyta a jövedelmek jelentôs részét. 3. ábra Kormányzati bevételek a GDP arányában, százalék Forrás: IMF World Economic Outlook Az elszivárgó mûködô tôke befektetések, a kivívott jóléti szolgáltatások költsége miatt a fejlett országok versenyképessége romlott (errôl ijesztô ábrát közölt a The Economist online kiadása i száma Misery farm címmel) a jövedelmi különbségek pedig a lakosság egyes csoportjai között kiélezôdtek. A nagy létszámú alsó jövedelmi decilisek relatív elszegényedése a fizetôképes kereslet elégtelenségéhez vezetett, amit a jelzáloghitelezés csak ideig-óráig volt képes elfedni. 7

8 4. ábra A felsô jövedelmi decilis tagjainak részesedése az összes jövedelembôl tôkejövedelemmel együtt Forrás: The World Top Incomes Database A változások elsôsorban a rutinszerû munkákat érintették hátrányosan, ezek tûntek el a fejlett országokból. Ezt nem lehet csak az outsourcing számlájára írni. A rutin folyamatokat ugyan a legegyszerûbb betanítani, de automatizálni is. Ez a technológiai fejlôdés bizonyos szakaszaira jellemzô jelenség. (Ld. pl. Goldin-Katz 1998) Ilyenkor a dolgozók azon része boldogul, amelyik kellôen rugalmas, tanulóképes és hozzá is jut a piacképes képzéshez. Úgy tûnik tehát, hogy mégsem innováció hiány van a világban, de a jóléti állam valóban bajban van: gondok vannak a szolgáltatásaival és a hatékonysággal is. 5. ábra Egyes munkatípusok arányának változása a foglalkoztatáson belül az USA-ban, Az elveszett évtized Forrás: US Bureau of Labor Statistics Magyarország története ebbe a világtendenciába illeszkedik. Hazánk a rendszerváltáskor él-tanulóként indult, a Kádár-rendszer utolsó évtizede már messze nem volt tervutasításos szocializmus. Az állami vállalatok korlátozott és bôvülô gazdálkodási önállóságot élveztek, és bizonyos mérethatárok alatt a magánvállalkozások számára is megnyílt a terep. Nem egy késôbbi sikercég indult gmk-ként, kisszövetkezetként a nyolcvanas években. A rendszerváltás utáni sokkon túljutva az immár privatizált gazdaság lendületes növekedésbe kezdett a kilencvenes évek közepén. A legelsô ábrán látható, hogy a 2001-es IT válság alig érintette meg az országot. Így nem alap nélkül néztünk szép reményekkel az uniós csatlakozás elé. Sajnos, a remények elsôsorban arra 8

9 irányultak, hogy a beáramló fejlesztési pénzek milyen növekedést gyorsító hatást érhetnek majd el, arra kisebb hangsúly került, hogy egy hatalmas piac szereplôivé válunk. Az áruk, szolgáltatások és tôke, majd késôbb a munkaerô szabad áramlása kellemetlen meglepetésként érte a gazdaság és a közélet számos szereplôjét. Hiába kaptuk meg a remélt pénzek zömét sokáig azzal büszkélkedhettünk, hogy milyen magas arányban tudjuk lehívni a rendelkezésre álló kereteket Magyarország gazdasági versenyképessége és teljesítménye lemaradt a velünk csatlakozó volt szocialista országoké mögött. Ez nem csupán a jövedelemtermelésre igaz, de a jövôt megalapozó beruházásokra és a lakosság jólétét jelentô fogyasztásra is. 6. ábra Új EU-tagok növekedése, (1990 = 100) Fogyasztási volumen Állóeszköz felhalmozás Forrás: Európai Bizottság, GKI Mindez jelentôs makropénzügyi egyensúlyhiány mellett valósult meg. Magyarország az uniós csatlakozás óta túlzott deficit eljárás alatt van, a költségvetési hiányt csak egy-egy évben és igen nagy növekedési áldozatok árán sikerült leszorítani 3% alá, az intézkedések közbizalmat romboló hatása pedig tovább rontotta a vállalkozási és befektetési kedvet. Az Európai Unióban a tôke lábbal szavaz: már nem csupán a külföldi mûködô tôke befektetések értéke esett vissza, de a hazai vállalkozók kiáramlása is erôsödik. Lábbal szavaz a képzett munkaerô is, megy a munkahelyek után. 9

10 A kép romlásához az is hozzájárult, hogy sokáig épp a versenyszféra dolgozói élvezhették a legkevésbé az uniós csatlakozás jótét hatásait: az ô reáljövedelmük a válságig elmaradt a közszféra bérei és a nyugdíjak emelkedése mögött, csak 2010-ben zárult össze a növekedési ütemkülönbség. Így tehát a versenyszférában dolgozók úgy érezhették, hogy az ô munkájukat terhelô elvonás mások zsebébe megy, ami valószínûleg erôteljesen hozzájárult ahhoz, hogy a vállalkozókkal egyetértésben a fekete foglalkoztatásba menekültek a közterhek elôl. Mindez ahhoz vezetett, hogy Magyarországon az évtized folyamán megnôtt a szegénység. A nyugdíjjal együtt értett társadalmi transzferek nélkül nagyjából minden második ember szegénységi küszöb alatt élne az országban. 7. ábra Szegénységi küszöb és arány, százalék ezer Ft Forrás: KSH A társadalmi és különösképpen a nemzedékek közötti szolidaritás persze épp arra való, hogy segítse azokat, akik önerôbôl nem képesek jövedelemhez jutni. Ennek szervezett lebonyolítása a jóléti állam értelme. Csakhogy: mi van akkor, ha egyre kevesebb az újraosztható jövedelem? A fenti sötét képet tovább rontja, hogy Magyarország egyre csúszik le a versenyképességi rangsorokban, ország-minôsítô listákon. Az országban mûködôként regisztrált cégek több, mint 95%-a 10 fô alatti mikrovállalat, a közepes méretû cégek aránya 0,7%, a 250 fô felettieké 0,1% volt 2010-ben. A cégmegszûnések aránya 2005 óta minden évben elmaradt az új bejegyzésektôl, ráadásul az újak csupán fele érte el 2010-ben a hároméves túlélési rátát. Bár 2010-ben a vállalatok 30%-a jelezte, hogy valamilyen (termék- technológiai-, marketing-, szervezési-vezetési) innovációt valósított meg az elmúlt három év folyamán, ez az arány a kisvállalatoknál csupán 26% volt. Ez utóbbiaktól várható, hogy növekedést generálnak, új munkahelyeket teremtenek, ha el nem buknak. Egy lefagyott, egyre rosszabbul élô országban vagyunk, ahol sorra merülnek le a növekedés lehetséges hajtóerôi. A válság utáni kilábalásban végzetesen leszakadunk már nem csupán a fejlett uniós tagországoktól, de a velünk csatlakozóktól is. A GKI Gazdaságkutató Zrt. prognózisa szerint 2014-ben a legfontosabb szá - mokkal nem érjük el a csatlakozás elôtti állapotot: Néhány mutató 2014 évi volumene melyik évinek felel majd meg GDP 2006 Fogyasztás 2003 Beruházás 2000 Forrás: GKI Ilyen módon a mi jóléti államunk sem képes hosszú távon mûködni. Ma a gyermekkorúak (18 év alattiak) aránya a munkaképes korúakhoz viszonyítva 21%, az idôskorúaké (64 év felettieké) 25%. Bár ez nem egészen a dolgozó-eltartott arány, hiszen munkaképes korúak közül nem mindenki dolgozik, a két másik csoportban 10

11 viszont vannak dolgozók is, azért látható, hogy nagyjából 2 jövedelmet termelô fôre jut egy újraelosztásból élô. A nyugdíj ugyan járadékfizetéssel szerzett jog, de forrása a keresôk által fizetett járadék. Magyarország korfája ebbôl a szempontból tragikus: a három alsó kohorsz (0-14 év között) létszáma a jelenleg évesek háromnegyedét sem éri el. 8. ábra Magyarország népessége korcsoportok szerint, január 1. Forrás: KSH Kiutat e helyzetbôl a jóléti állam mûködésének újragondolása hozhat. Ha megtermelt jövedelmek köz - pontosítása és újraosztása nem mûködik sôt fékezi magát a jövedelemtermelést -, akkor az egyéni, helyi, kisközösségi kezdeményezések lehetnek azok, amelyek hatékonyabban valósítják meg a társadalmi és nemzedékek közötti szolidaritást. Az állam feladata ez esetben az e kezdeményezések kibontakozásának útjában álló akadályok lebontása. Számos jele van annak, hogy még e rosszkedvû, perspektíva hiányos országban is vannak ígéretes innovációk, vállalkozások. Ezek felfutásában rejlik mindannyiunk jövôje. Irodalomjegyzék GOLDIN, C. KATZ, L. F. (1998): The Origins of Technology-Skill Complementarities. Quarterly Journal of Economics, CXIII. Pp KRUGMAN, PAUL (2013): Inequality and Recovery. The New York Times, január 20. NytimesKrugman&seid=auto PALMER, TOM G. (2012) (ED.): After the Welfare State. Atlas Network, jason Books Inc. Ottawa, Illinois. ROGOFF, KENNETH (2012): Innovation Crisis or Financial Crisis? Project Syndicate, december 4. ROUBINI, NOURIEL: Karl Marx Was Right. 473B0 STIEGLITZ, JOSEPH E. (2013): Inequality Is Holding Back the Recovery. The New York Times, január 19. SOROS GYÖRGY: A világméretû hitelválság és következményei. Scolar Kiadó, Budapest,

12

13 BGF SZAKKOLLÉGIUMOK KUTATÁSI TEVÉKENYSÉGE Szekció elnökök: Németh László Külker Szakkollégium Dr. Fehér Katalin tudományos fômunkatárs BGF-KKK

14

15 BALOGH ADÉL - CSER BERNADETT - NÉMETH LÁSZLÓ HÁLÓZATKUTATÁS - KÖZÖSSÉGI MODULHOZ KAPCSOLÓDÓAN KÖZÖSSÉGI HÁLÓZATOK OFFLINE ÉS ONLINE TÉMÁBAN A közösségi hálózatok részesei életünknek, megismerésük egy komplex feladat, és a Budapesti Gazdasági Fôiskola Külkereskedelmi karának szakkollégiuma feladatául tûzte ki ezen hálózatok részletes megismerését, és a kutatásban történô aktív munkavégzést. A kutatás menete Elsôként a források feldolgozásával kezdtük meg kutatásunkat, ahol próbáltuk részletesen megismerni a téma szakirodalmát, így az üzleti kapcsolatok kialakításáról, a közösségi média térhódításáról és egyre inkább befolyásoló szerepérôl, a szociometria mai alkalmazási lehetôségeirôl, a hálózati társadalom kialakításáról kaptunk átfogó képet. A következô szakirodalmakat dolgoztuk fel, és készítettünk róluk rövid összefoglalót: A szociometria mai alkalmazási lehetôségei - Gebauer Ferenc cikke Gelei Andrea, Mandják Tibor - Dzsungel vagy esôerdô? - Az üzleti kapcsolatok hálójában Nicholas A. Christakis - James H. Fowler: Kapcsolatok Hálójában Lisa Gansky - MESH vállalkozások - miért a megosztásra épülô üzleteké a jövô? Anna Buss és Nancy Strauss - Mire kell figyelnünk közösségi oldalunk létrehozásánál? Továbbá több, tudományos elôadáson is részt vettünk, hogy tovább tágítsuk ismereteinket a témakörben május 7-én Hálózatkutatás, a jövô tudománya - üzleti lehetôségek és social média témakörben hallgattunk meg egy nagyszerû elôadást Vásárhelyi Orsolya, a Maven7 Hálózatkutató Zrt. képviselôjének közremûködésével május 9-én, Vitanapunkon a Net-biztonság és a felelôs nethasználatról Hideg Róbert, a közösségi média szerepérôl a marketingkommunikációban pedig Banga Gábor, és az üzleti világ hálózatairól Dr. Gelei Andrea (BCE) tolmácsolásában kaphattunk bôvebb ismereteket. Ezek az elôadások mind nagyon hasznosak voltak az interjú kérdéseinek összeállításához, és elkészítéséhez, mivel kialakult bennünk egy olyan átfogó kép, amely segítette a kutatás következô lépésébe történô átívelést. Kutatási módszertannak a strukturált mélyinterjút alkalmaztunk, így próbáltunk a kutatási kérdéseinkre választ kapni, és ez által értékes információkat nyerni az általunk megkérdezett interjúalanyoktól. Ehhez fô szempont volt a megfelelô kutatási kérdéssor megfogalmazása, amelyet közösen állítottunk össze, és 12 kérdésbôl állt. Fejenként öt interjú készült el, így összesen egy 15 darabos minta állt a rendelkezésünkre a kutatás során. Az interjúkat 2012 nyarán készítettük el, titoktartási nyilatkozatot alkalmazva az adatok biztonsága érdekében. A sokaságból történô mintavétel során próbáltunk minél szélesebb körbôl mintát venni annak érdekében, hogy minél átfogóbb képet kapjunk a valós helyzetrôl, ezért többféle vállalati szektorból, kis-, közép- és nagyvállalatokat is beleértve készítettük el az interjúkat. A fôbb vizsgált szektorok a következôk voltak: biztonságtechnika és vagyonvédelem, élelmiszeripar, IT, KKV szektor, turizmus és vendéglátás, üzleti, kommu - nikációs szolgáltató szektor. Az interjú kérdéseit stratégiai kérdések alapján állítottuk össze, melyek a következôk voltak: A különféle szektorokba tartozó különbözô méretû vállalatok használnak-e közösségi médiát, ha igen, milyen gyakran, milyen profillal, milyen célból, milyen jelentôséggel. A közösségi média a vállalat minden - napjainak részévé vált-e, vagy csak azért használja, mert a partnerei, versenytársai is, tehát funkcionális, ver senyszerû, vagy látszathasználatról van-e szó. Ha pedig nem használ a vállalat közösségi médiát, akkor ennek oka az, hogy a vállalat jellegénél fogva nem használhatja (pl. vagyonvédelmi cég esetében), vagy egyszerûen nem él még ezzel a lehetôséggel. Várható-e a közösségi médiahasználatban változás a jövôben? Az interjú kérdései: 1. Mi alapján választ a cég partnereket? 2. Mennyire befolyásolja a céges adatokból, ajánlatokból, körülményekbôl kialakult sorrendet (több ajánlat esetén) a kapcsolatok útján szerzett információ? 3. Milyen módszerrel bôvíti a cég kapcsolatrendszerét? 4. Mennyi idô átlagosan egy új partnerrel való kapcsolat kialakítása? Mik ennek a bevett lépései Önöknél? 5. Hány emberen múlik, míg a kapcsolatfelvételtôl a végsô partnerségig/szerzôdésig eljutnak? 15

16 6. Kapcsolatfelvétel után milyen módon vizsgálják meg a leendô partnert? 7. Milyen módon ápolja a cég meglévô kapcsolatait? 8. Hogyan reprezentálja magát az Önök cége a közösségi médiában? Milyen csatornákat használnak ki, és melyiknek mi a célja? 9. Milyen arányban használja a közösségi médiát ellenôrzés céljából? (személyt, partnert, vállalatot, referenciát) 10. Mennyire elfogadott Ön számára, hogy egy másik cég facebook oldalán üzenjen? (Vállalati oldallal egy másik vállalat oldalára, személyként egy másik vállalat oldalára, személyként egy konkurens cégnél dolgozó másik személy oldalára) 11. Tervezett-e már elôre partneri láncot, vagy ez a véletlen múlik? 12. Szüntetett-e már meg partnerkapcsolatot két partner összeférhetetlensége miatt? A kérdésekbôl látható, hogy a vállalatok többféle tevékenységérôl próbáltunk információt szerezni, mindezt kapcsolatba hozva a vállalatok közti hálózatokkal offline és online. Az interjúkból nyert válaszok értékelése és a kutatás eredményei Az interjúk elkészítése során nem merült fel olyan kérdés, amelyre nem kívántak az alanyok választ adni, mind nagyon készségesek voltak, de több esetben is elôfordult, hogy egy kérdést nem volt lehetôségük megválaszolni. Ezek fôként az adott vállalat belsô titoktartási kötelezettségei és a cég adatvédelmi intézkedéseibôl fakadtak például egy biztonságtechnikai vagy vagyonvédelmi cég esetén nincs lehetôség arra, hogy kiadjanak olyan belsô információkat, amelyek a nyilvánosság felé nincsenek publikálva vagy belsô folyamatokhoz tartoznak. Sok esetben voltak egészen hosszú és részletes válaszok is, ahol az interjúalany az általunk feltett kérdések mellett saját maga is mesélt a cég kapcsolatrendszerérôl és a közösségi médiában kialakított profiljáról. Továbbá az interjúk során kiderült, hogy az üzleti kapcsolatrendszer bôvítését a vállalatok rendkívül fontos, stratégiai kérdésnek tekintik, és próbálják minél inkább kiszélesíteni. Workshopokon, szakkiállításokon, konferenciákon és networking rendezvényeken vesznek részt és képviselik cégük tevékenységét. A kutatás során azt tapasztaltuk, hogy a partneri lánc vonatkozhat beszállítókra és vevôkre is, és a kettô sok esetben több szempontból is eltér egymástól, ezért külön kell ôket kezelni a közösségi médiahasználat szempontjából is. Az interjúkból egyértelmûen kiderült, hogy az egyes vállalatok hogyan viszonyulnak a közösségi médiához, és az is kiderült, hogy fôleg két dologtól függ annak használata: A vállalat méretétôl: a kis- és középvállalatok sokkal nyitottabbak a közösségi média, és az itt felkínált lehetôségek használatára, nagyobb cégek esetében több alkalommal is teljes körû elzárkózást vagy látszathasználatot észleltünk, mert megbízhatatlannak tartják az ott történô kommunikációt. A vállalat tevékenységi körétôl: Általában a cégek a fogyasztókkal történô kapcsolattartásra használják a közösségi médiát, akciókat hirdetnek ki felhasználói oldalukon, kuponokat sorsolnak ki ezt egy pub esetében figyeltük meg, melyet ott lehet elhasználni, valamint a legújabb termékeiket hirdetik a közösségi média felületein is. Ritka, hogy a partnerekkel, beszállítókkal történô kapcsolattartásban alkalmazzanak közösségi médiát, erre inkább az , telefon, vagy személyes kapcsolattartás szolgál, és éppen ezért jellemzô, hogy inkább pl. a szolgáltató, élelmiszeripari cégek használnak közösségi médiát, tehát azok a cégek, akiknek közvetlen kapcsolatuk van a fogyasztóikkal. Egy új partneri kapcsolat kialakításánál fontos szempont a leendô partner átvilágítása, amelyet a honlap és egyéb referenciák alapján vizsgálnak, hiszen minden vállalat számára fontos, hogy kedvezô áron, kiváló minôségû terméket vagy szolgáltatást kapjon megbízható partnertôl. A partneri láncolat kialakításánál ezt mindvégig szem elôtt tartják, azonban partnerek, beszállítók ellenôrzésére nem jellemzô a közösségi média használata, kivéve, ha személyekrôl van szó. Egy pub esetében figyelhetô meg, hogy az új alkalmazottakat megkeresik a közösségi médiában is, de vállalatok keresése ez nem elterjedt. Az sem figyelhetô meg a mintában szereplô vállalatok esetében, hogy a vállalat, illetve az egyes alkalmazottak személyes felhasználói között lenne kapcsolat, általában ezek elkülönülnek egymástól, és a partnerek felhasználói oldalai közt sem lehet minden esetben kapcsolatot felfedezni. A leggyakrabban használt közösségi oldal a Facebook, melynek nagy elônye, hogy a világ legtöbb országában már vannak felhasználói, számuk elérte a több mint 1 milliárd fôt csak Magyarországon regisztrált tagja van, amelybôl jól látható, hogy az oldal népszerûsége napról napra növekszik és egyre nagyobb virtuális piacot kínál a vállalatok számára. A felhasználók fôként a éves korosztályból kerülnek ki, amely 16

17 generáció egyre inkább nyitottabbá válik az internet nyújtotta lehetôségekre, ugyanakkor az idôsebb korosztályok elzárkózása figyelhetô meg a közösségi médiától, így a Facebooktól is. A globális jelenlétnek köszönhetôen tehát olcsó és nagy közönséghez eljuttatható reklámozási felületnek számít a Facebook, ugyanakkor sokszor torz információk keringenek rajta, ezért vigyázni kell, nehogy ezek által csorbuljon egy vállalat hírneve, megítélése. Összegzés, kitekintô A kutatás alapján elmondható, hogy a vállalatok közel sem használják ki teljesen a közösségi média nyújtotta lehetôségeket, sôt többen elzárkóznak tôle, mert bizalmatlannak tartják. Azonban már egyre több vállalat ismeri fel, hogy a közösségi média mai használata számos új és olcsó lehetôséget nyújt, amelyeket érdemes kihasználni a jövôt illetôen, így a jövôben várhatóan növekedni fog a vállalatok körében annak használata. Ezen tendencia meghatározása azonban további kutatásokat igényel, melyekbe érdemes még több szektorból és típusból bevonni vállalatokat, valamint több kérdést feltenni, hogy még több területet tudjunk lefedni. Érdemes lenne még egy másik módszertannal is vizsgálódni, hogy még árnyaltabb képet kaphassunk, valamint megfigyelni a jelenséget nemcsak a vállalatok, hanem a közösségi média oldaláról is, illetve azt vizsgálni, hogy a közösségi oldalak milyen lehetôségeket tudnak kínálni a vállalatoknak, illetve mely funkciókkal bôvülve tudnának még több vállalatot bevonni a használatukba. 17

18

19 ZÖLD FELSÔOKTATÁS ZÖLD GAZDASÁG Szekció elnökök: Mike Éva Külker Szakkollégium dr. Szabóné dr. Erdélyi Éva tanszéki osztályvezetô, egyetemi docens BGF-KVIK

20

21 MIKE ÉVA Külker Szakkollégium MAGYAR-KÍNAI KAPCSOLATOK, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÖRNYEZET-TECHNOLÓGIÁRA Bevezetés Magyarország és Kína környezeti helyzetképének elemzése rámutat a környezettechnológiai fejlesztések fontosságára és a fenntartható fejlôdés megteremtéséhez nélkülözhetetlen szemléletváltás szükségességére. Ha ezeket nem vesszük kellô mértékkel figyelembe, akkor a túlzott mértékû fogyasztás és szennyezôanyagkibocsátás rövid idôn belül elpusztítja a Föld készleteit. A téma aktualitásából következik, hogy a két ország számára hosszútávon gyümölcsözô lehet a környe - zettechnológián belüli együttmûködés. Kína nyitott a modern magyar technológiák alkalmazására, amit a hazai kis és középvállalkozásoknak ki kell használniuk. A távol-keleti ország hatalmas piaca lehetôséget biztosít a vállalatoknak a gyors fejlôdésre, hiszen nagy és egyre növekvô a korszerû termékek és tudás - igényes szolgáltatások iránti kereslet. Együttmûködési lehetôségek A nyersanyagok feldolgozása, a folyamatok anyag és energiaintenzitásának csökkentése (keresleti oldal) tekintetében Magyarország az elmúlt években jelentôs tapasztalatokat szerzett. A 90-es években az országba települt vállalkozások által alkalmazott modern technológiákat a szakemberek eltanulták, és kamatoztatni tudták a hazai iparban. A technológiák ismerete, valamint a híres magyar mûszaki szaktudás kiváló alapja lehetne a Kína és Magyarország közötti win-win típusú kapcsolatoknak. Az energiaintenzitás mellett az épületek energiapazarló jellege is komoly problémát jelent Kína számára. Az épületek energiafogyasztása az épületállomány növekedésével egyre meghatározóbb: között az épületek hûtése és fûtése által elhasznál energia részaránya 10%-ról 27%-ra nôtt a teljes energiafogyasztást tekintve. A növekvô energiaárak a kínai vezetés figyelmét is felhívták a fejlôdés súlyos következményeire, ami abban is megnyilvánul, hogy a kormány terveiben már középpontba került a fenntartható fejlôdés, minden szektornak efelé kell konvergálnia, a csökkenô energiafelhasználás jegyében (Fleischer, 2009). Az energiahatékonyság növeléséhez az építôipar az intelligens építkezéssel nagy mértékben hozzájárulhat. Ezt felismervén a kínai nagyvárosokban már érvényben van a kötelezettség, miszerint az 1980-as évek építônormáihoz képest 50%-os hatékonyságjavulást kell elérni. A már meglévô épületeket sem szabad figyelmen kívül hagyni hiszen évente millió ember költözik vidékrôl a városokba ennek szellemében 2015-re irányozták elô az épületek 25%-ának energia-hatékonnyá tételét. Ehhez hozzászámolva az új épületek megvalósulását is, körülbelül Mrd eurós beruházásra számíthatunk. A kibocsátást érintô célkitûzés: re a szén-dioxid és a kén-dioxid 10-10%-kal történô csökkentése a évi szinthez képest. A diverzifikálást tekintve a kínai vezetés középtávú célja, hogy 2020-ra az ország energiaellátásának 16%-át megújuló energia - forrásból fedezze (Fleischer, 2009, p.231). Emellett egyre sürgetôbb a vízminôség és a levegôminôség javításának kérdése is, ugyanis Kína vízkészletének fele súlyosan szennyezett (Alternativenergia.hu, 2013a) emellett az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a levegôt károsító anyagok az egészségügyi határérték negyven szeresét is meghaladják az ország számos területén (Alternativenergia.hu, 2013b). A kínai kormány 12. ötéves tervében alapelvként szögezi le a környezetvédelem fontosságának növelését (OECD, 2012). Úgy vélem, hogy a szeptemberében kiadott magyar Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia megvizsgálásával számos olyan terület kiemelhetô, ahol lehetôség van jövôbeli kooperációra Magyarország és Kína között a klímapolitika, és a környezetvédelemi innovációs technológia terén. Kína egy fôre esô energiaforrás ellátottsága alacsony, ezért a hosszú távú energiabiztonság érdekében nagyobb szerepet kell a tudományos kutatásoknak szánnia. Nagy volumenû környezetvédelmi fejlesztéseihez innovatív technológiára van szükség, amihez a magyar vállalatok is sok segítséget nyújthatnak. A 2009-es pekingi tárgyaláson Oláh Lajos, az akkori Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára Qiu Hong kereskedelmi 21

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület Szakmai Nap 2011. szeptember 1. Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Nemeslaki András Infokommunikációs Tanszék Informatikai Intézet

Részletesebben

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata dr. Matos Zoltán elnök, Magyar Energia Hivatal zoltan.matos@eh.gov.hu Energia másképp II. 2010. március 10. Tartalom 1)

Részletesebben

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon 2020-2040 Kutatási eredmények áttekintése I. Elméleti keretek Tények és kockázatok A tudományos elemzések szerint az emberi tevékenység jelentős

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr.

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Tánczos Katalin A magyar energia- és környezetpolitika összefüggései, új kihívásai MTA

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28. MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság 2014. Október 28. Budapest Az EU integrált európai klíma és energia politika fő célkitűzései

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Makrogazdasági helyzetkép, kitekintés re

Makrogazdasági helyzetkép, kitekintés re Makrogazdasági helyzetkép, kitekintés 2016-2017-re Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. MKT - Költségvetési Tanács szakmai konferencia Budapest, 2016. október 20. Négyes válság volt - egy maradt

Részletesebben

Fejlemények a nemzetközi klímaegyezmény terén

Fejlemények a nemzetközi klímaegyezmény terén Fejlemények a nemzetközi klímaegyezmény terén Az EB energiapolitikai csomagja (2006 okt 2007 jan) European Renewable Energy Policy Conference (Brüsszel, 2007 jan 29-31) Nairobi klímacsúcs (2006 november):

Részletesebben

Globális pénzügyek és a biodiverzitás finanszírozása

Globális pénzügyek és a biodiverzitás finanszírozása Globális pénzügyek és a biodiverzitás finanszírozása Kell-e finanszírozni a biodiverzitást? A biodiverzitást a környezet változásai szabják meg Változások: természetesek+mesterségesek Változások a rugalmasságot

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A Frank-Elektro

Részletesebben

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei XIII. Fenntarthatósági Kerekasztal-beszélgetés Szomolányi Katalin Vállalati Fenntarthatósági Központ 2012.06.01. 1 Arthur

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Legyen előadónk, ossza meg tudását és tapasztalatait, legyen részese egy sikeres rendezvénynek!

Legyen előadónk, ossza meg tudását és tapasztalatait, legyen részese egy sikeres rendezvénynek! Előadói felhívás EWA Tavaszi Napok 2015 - Budapesti Víz Konferencia A Budapesti Víz Világtalálkozó helyszíne ismét várja a települési vízgazdálkodási és víziközmű szakma nemzetközi szereplőit, szakembereit.

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Fejlesztési projektjeink eredményei

Fejlesztési projektjeink eredményei Fejlesztési projektjeink eredményei 1 www.bosch.hu Fejlesztési projektjeink eredményei 2 Miskolc Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. A Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. 2003 nyarán alakult,

Részletesebben

Környezeti innováció a vegyiparban Egy vállalati felmérés eredményei

Környezeti innováció a vegyiparban Egy vállalati felmérés eredményei Környezeti innováció a vegyiparban Egy vállalati felmérés eredményei Széchy Anna Széchy Anna, BCE-TTMK Témakör Környezeti innovációs tevékenység Konkrét példák a közelmúltból Az innovációs tevékenységre

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment

Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment Domokos Lászlónak, az Állami Számvevőszék elnökének előadása az 54. Közgazdász-vándorgyűlésen Kecskemét 2016. szeptember 17. Az előadás tézise 2 Magyarország

Részletesebben

Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás

Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, 2012. június 13-14. Fenntartható termelés és fogyasztás Szuppinger Péter Kállay Tamás szakértők Regionális Környezetvédelmi Központ Regional Environmental

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL

SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL A Ford közzétette 14. Fenntarthatósági Jelentését, amelyben a vállalat kiemeli, hogy 2000 és 2012 között a globális gyártóüzemekben 37

Részletesebben

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Az Európai Unió azért hozta létre a strukturális és kohéziós alapokat, hogy segítsék a

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések

Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések dr. Szöllősi László helyettes államtitkár 2011. október 26. Stratégiák,

Részletesebben

A MAGYAR TELEKOM FENNTARTHATÓSÁGI STRATÉGIÁJÁNAK 2012. ÉVI EREDMÉNYEI XIV. FENNTARTHATÓSÁGI KEREKASZTAL - BESZÉLGETÉS 2013.06.21.

A MAGYAR TELEKOM FENNTARTHATÓSÁGI STRATÉGIÁJÁNAK 2012. ÉVI EREDMÉNYEI XIV. FENNTARTHATÓSÁGI KEREKASZTAL - BESZÉLGETÉS 2013.06.21. A MAGYAR TELEKOM FENNTARTHATÓSÁGI STRATÉGIÁJÁNAK 2012. ÉVI EREDMÉNYEI XIV. FENNTARTHATÓSÁGI KEREKASZTAL - BESZÉLGETÉS 2013.06.21. FENNTARTHATÓSÁGI STRATÉGIA 2011-2015 FŐ CÉLKITŰZÉS, VÍZIÓ, MEGKÖZELÍTÉS

Részletesebben

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Az élelmiszeripar jelene, jövője

Az élelmiszeripar jelene, jövője Az élelmiszeripar jelene, jövője dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. április 25. Élelmiszergazdaság jelentősége Stratégiai jelentőségű ágazat:

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest.

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest. 2013-06-10 1./5 Egy jónak tűnő, de nem annyira fényes GDP-adat Magyarország bruttó hazai terméke 2013 I. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal,

Részletesebben

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Éghajlatvédelmi kerettörvény Éger Ákos 2009. október 28. 41. Nemzetközi Gázkonferencia és Szakkiállítás, Siófok NFFT létrehozása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

www.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs

Részletesebben

Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek

Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek Jánosi Imre Kármán Környezeti Áramlások Hallgatói Laboratórium, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest Északi

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok

Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok dr. Faragó Tibor, dr. Hasznos Erika sztratoszféra Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felszín

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat

Részletesebben