ALAPSZABÁLY. I. A szövetkezet elnevezése, székhelye, alapításának célja, üzletszerű gazdasági tevékenységi köre, működtetése

Átírás

1 ALAPSZABÁLY I. A szövetkezet elnevezése, székhelye, alapításának célja, üzletszerű gazdasági tevékenységi köre, működtetése A szövetkezet hosszú elnevezése: Élhető Magyarországért a Környezettudatos és Egészséges Életmód Elterjesztéséért Szociális Szövetkezet A szövetkezet rövid elnevezése: Élhető Magyarországért Szociális Szövetkezet A szövetkezet székhelye és egyben a központi ügyintézés helye: 4400 Nyíregyháza, Szarvas u. 1. A szövetkezet alapításának célja egy olyan stabilan és önfenntartóan működő szociális szövetkezet létrehozása, mely több gazdasági tevékenység összehangolásával új munkahelyeket teremt, és lehetővé teszi térségünkben a társadalmi-gazdasági folyamatok élénkítését, a térség fejlődését. A megalakult szociális szövetkezet olyan tevékenységet végez, amely a munkanélkül9, illetve szociálisan hátrányos helyzetben lévő emberek számára is munkalehetőségeket kínál. A megalakuló szociális szövetkezet tevékenységében kiemelt szerepet kap a helyi gazdaság élénkítése, a természet és a környezetvédelem megőrzésén, valamint az egészséges életmódot elősegítő turisztikai tevékenységén keresztül. Közvetett célok: - a helyi szintű közösségszervezés ösztönzése, - közösségi szolidaritás megerősítése, - a térségben futó programok és tevékenységek együttműködésének elősegítése, - a szövetkezet célja, hogy támogassa más helyen is a szövetkezet céljaival megegyező tevékenységek kialakulását, a szövetkezeti mozgalom fejlődését, - a természet és környezetvédelem, valamint az egészséges életmód terjesztése. A szövetkezet tevékenységi körei a TEÁOR 08 szerint: Egészségügyi, oktatás, kultúra, egyéb szociális szolgáltatás (kivéve: társadalombiztosítás) igazgatása) - Főtevékenység - 1 -

2 46.49 Egyéb háztartási cikk nagykereskedelme m.n.s Hús-, húsáru kiskereskedelme Sportszer-kiskereskedelem Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás Kempingszolgáltatás Piac-, közvélemény-kutatás Munkaközvetítés Egyéb emberierőforrás-ellátás, -gazdálkodás Utazásszervezés Összetett adminisztratív szolgáltatás Üzleti élet szabályozása, hatékonyságának ösztönzése Sport, szabadidős képzés M.n.s. egyéb oktatás Oktatást kiegészítő tevékenység Idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül M.n.s. egyéb szociális szolgáltatás bentlakás nélkül Könyvtári, levéltári tevékenység Egyéb sporttevékenység M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység Egyéb személyi-, háztartási cikk javítása Ha valamely tevékenység folytatását jogszabály - hatósági engedélyhez (működési engedély) köti, a szövetkezet e tevékenységét csak az engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti. Képesítéshez kötött tevékenységet, ha jogszabály kivételt nem tesz, szövetkezet csak akkor folytathat, ha e tevékenységben személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a szövetkezettel kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a szövetkezet javára tevékenykedők között - 2 -

3 legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek megfelel. A szövetkezet működtetése: A térségben olyan szövetkezeti modell megteremtése, melyben a lakosok egymással szoros kapcsolatban álló, együttműködő felekké válnak, azáltal, hogy egy közösség részeként valósítják meg gazdasági és szociális tevékenységüket. A kezdeményezés munkalehetőséget biztosít a helyi erőforrások jobb kihasználásával, s ezzel a térség gazdasági önállóságát segíti és ösztönzi a helyi közösségszervezést. Céljait a szövetkezet egy három pilléren alapuló modell megvalósításával kívánja elérni: I. pillér: Közszolgáltatási pillér A szövetkezet saját lehetőségeinek mértékéig felelősséget vállal a nagyobb helyi közösség (nemcsak a tagok) közös szükségleteinek kielégítésében, jólétének javításában, részt vesz a közszolgáltatások nyújtásában, elérhetőségének javításában és színvonalának emelésében. II. III. pillér: Együttműködési pillér A Magyarországon működő, a szövetkezet működéséhez hasonló tevékenységet végző egyéb szervezetekkel való együttműködésen keresztül, olyan tevékenységek és szolgáltatások szervezése, mely a helyi lakosság számára egy szélesebb körű igényeket kielégítő szolgáltatást nyújt. pillér: Foglalkoztatási pillér A szövetkezet működése során olyan tevékenységek megszervezésével kíván foglalkozni, amely egyre szélesebb körben nyújt lehetőséget a helyi lakosság foglalkoztatására, jövedelem szerzési lehetőségére. II. Tagsági viszony A szövetkezetnek tagja lehet minden 18. életévet betöltött belföldi és külföldi természetes személy, aki a szövetkezet célját elfogadja és ezt belépési nyilatkozat aláírásával tanúsítja, részjegy-tőkéjét befizette és a szövetkezet működéséhez személyes közreműködésével hozzájárul

4 Az alapító tagok, azok, akik a részjegy jegyzési ívet és a jelen alapszabályt aláírták, s az alábbi III. pontban írt befizetési (szolgáltatási) kötelezettségüket teljesítik. A hozzájárulást elmulasztó személlyel szembeni eljárásra a Ptk. 3:98. -ban foglaltakat kell alkalmazni. A szövetkezet tagjairól a Ptk. 3:355. alapján külön nyilvántartást vezet, a tagok feltüntetése egyebekben az Alapszabályban nem szükséges. Az alapító tagok 1 : Sziky Károlyné (4400 Nyíregyháza, Kállói út 7.) Sziky Balázs Dávid (4400 Nyíregyháza, Kállói út 7.) Tisza Gabriella (1117 Budapest, Karinthy F. út 17.) Kosztin István (4400 Nyíregyháza, Benczúr tér 11. 1/8.) Tisza András György (4320 Nagykálló, Dózsa Gy. u. 15. ) Gyákum László Mihályné (4450 Tiszalök, Garay u. 6.) Gyákum Richárd (4450 Tiszalök, Garay u. 6.) III. A szövetkezet részjegy-tőkéje és a részjegy névértéke, az egy tag által jegyezhető részvények száma, a vagyoni hozzájárulás teljesítési módja és ideje. A szövetkezet alapításkori részjegy-tőkéjének összege ,- azaz Háromszáz-ötvenezer forint, amely teljes egészében készpénzből áll. A szövetkezeti részjegy névértéke: ,- azaz Ötvenezer forint. Az egy szövetkezeti tag által kötelezően teljesítendő vagyoni hozzájárulás legkisebb összege egy részjegy névértékével. A tagok a részjegy-jegyzési ív aláírásával vállalt vagyoni hozzájárulásukat az alakuló közgyűlés napját követő 8 napon belül minden tagnak a Szövetkezet rendelkezésére kell bocsátania. Az igazgatóság elnöke a rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulásokról ügyvéd által ellenjegyzett okiratban nyilatkozik, majd a Szövetkezet bejegyzését követő 8 napon belül köteles a Szövetkezet bankszámláját megnyitni és a rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás teljes összegét a bankszámlára befizetni. A szövetkezet a részjegy-tőke változását - a változások számától függetlenül - évente legalább egy alkalommal kötelező a cégbíróságnak bejegyzés és közzététel végett bejelenteni. 1Az alapító tagok a Ptk. 3:5. d) pontja alapján kerültek az Alapszabályban feltüntetésre. A szövetkezet tagjai a tagváltozástól függetlenül - ezt követően a Ptk. 3:355. alapján az Alapszabályban nem kerülnek feltüntetésre, a tagokról a szövetkezet külön nyilvántartást vezet

5 IV. A szövetkezet szervei A) A közgyűlés A közgyűlés a szövetkezet legfőbb szerve, amely a tagok összességéből áll. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály módosítása; b) a vezető tisztségviselőknek, valamint a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása; c) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása; d) a szövetkezeti vagyon egy részének közösségi alappá történő minősítése, valamint a közösségi alap felhasználásának főbb elveiről szóló döntés meghozatala; e) a beszámoló elfogadása és az adózott eredmény felhasználásáról szóló döntés meghozatala; f) a szövetkezet egyesüléséről, szétválásáról, gazdasági társasággá történő átalakulásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről szóló döntés meghozatala; g) a csődeljárás iránti kérelem benyújtásáról, valamint csődegyezség jóváhagyásáról szóló döntés meghozatala; h) a szövetkezet felszámolásának kezdeményezéséről, valamint a felszámolási eljárás során kötött egyezség jóváhagyásáról szóló döntés meghozatala; i) a pótbefizetés elrendelése. A közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni. A közgyűlést a napirend közlésével, a közgyűlést megelőző legalább 15 nappal írásban kell összehívni. A közgyűlési meghívó elektronikus úton ( ) is elküldhető azon tagoknak, akik ehhez címeik pontos közlésével előzetesen hozzájárultak. A közgyűlés levezető elnöke a szövetkezet mindenkori elnöke. Az elnök akadályoztatása esetén a levezető elnököt a közgyűlés választja meg, egyszerű szótöbbséggel. A közgyűlés a tagok több mint felének jelenléte esetén határozatképes. A tagoknak azonosan egy-egy szavazata van valamennyi kérdésben

6 A tag képviselő útján is gyakorolhatja tagsági jogait. Nem lehet képviselő az igazgatóság és a felügyelőbizottság elnöke vagy tagja, továbbá a könyvvizsgáló. A meghatalmazást közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni. A képviselő a közgyűlésen több tag képviseletére is jogosult, de az egy képviselő által képviselt tagok száma nem haladhatja meg a szövetkezeti tagok tíz százalékát. A közgyűlés határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza az alábbi kivételekkel: - Az alapszabály módosításához a jelenlévők legalább kétharmadának és valamennyi tag felének a szavazata szükséges. - A szövetkezet egyesülésének, szétválásának, gazdasági társassággá történő átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározásához az összes tag legalább kétharmadának szavazata szükséges. A közgyűlés a határozatokat nyílt szavazással hozza meg; a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottság tagjai megválasztásáról és visszahívásáról titkos szavazással dönt. A közgyűlés határozatképtelensége esetén a legalább 3, legfeljebb 15 napon belüli időpontra összehívott közgyűlés (megismételt közgyűlés) az eredeti napirendek tárgyában a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. Az ügyvezetés köteles gondoskodni arról, hogy a közgyűlésről jegyzőkönyv készüljön. A jegyzőkönyv tartalmazza a közgyűlés helyét és idejét, a jelenlévőket, továbbá a taggyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat, valamint az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket. B) Az Igazgatóság A szövetkezet ügyvezető szerve az új Ptk. 3:345. -ban foglaltakra tekintettel egyszemélyben az igazgató elnök. Az igazgatóság tagjainak és az igazgatóság tagjai közül választott elnöknek a megbízatási ideje határozatlan időre szól. Az igazgatóság választására és választhatóságára, a kizáró és összeférhetetlenségi okokra, a tagok felelősségére, továbbá a hatáskörére és feladataira a Ptk., az Alapszabály és a közgyűlési határozatok, valamint a külön törvények igazgatóságot érintő előírásai az irányadók. Az igazgatóság maga állapítja meg az ügyrendjét

7 Megszűnik az igazgatóság megbízatása: a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával; b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével; c) visszahívással; d) lemondással; e) az igazgatósági tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; f) az igazgatósági tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; g) az igazgatósági taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. A közgyűlés az igazgatóságot bármikor, indokolás nélkül visszahívhatja. Az igazgatósági tag a megbízatásáról a szövetkezethez, másik igazgatósági taghoz vagy a közgyűléshez címzett írásbeli nyilatkozattal bármikor lemondhat. A szövetkezet igazgató-elnöke október 08-ai hatállyal határozatlan időre: Gajdics Szilveszter Krisztián (an. Spanyol Mária) 4200 Hajdúszoboszló, Bányász u /7. szám alatti lakos C) Felügyelőbizottság és könyvvizsgáló A szövetkezet felügyelő-bizottságot és könyvvizsgálót nem alkalmaz. V. A szövetkezet képviselete A szövetkezetet az igazgató-elnök képviseli. Az igazgató-elnök képviseleti, cégjegyzési joga önálló, önállóan jogosult a szövetkezet képviseletére, cégjegyzésére. VI. Közösségi alap A szövetkezet a mindenkori adózott eredményéből a tárgyévi beszámolót elfogadó közgyűlés döntése szerinti értékben fel nem osztható közösségi alapot képez, melyet a lekötött tartalékban elkülönít. A közösségi alap a tagok és hozzátartozóik kulturális, oktatási, szociális, sport tevékenysége támogatására használható fel

8 A szövetkezeti tagok és hozzátartozóik részére nyújtott szolgáltatások, támogatások, juttatások elsődlegesen a következők: - oktatási szolgáltatások, szakmai képzések, - egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott támogatások, - szociális juttatások, - kulturális támogatások, - közművelődési tevékenységek támogatása, - sport tevékenységhez nyújtott támogatások, juttatások. A tárgyévi beszámolót elfogadó közgyűlés határozza meg, hogy a közösségi alap hány %-áig lehet a tárgyévet követő évben vissza nem térítendő juttatásokat és támogatásokat teljesíteni. Az igényeket az igazgatóságnál kell írásban bejelenteni, mely igények felhasználásáról az igazgatóság dönt. Az igény benyújtásával egyidejűleg a juttatás iránti igény megalapozottságát az igazgatóság odaítélés előtt, illetve a támogatás ideje alatt bármikor ellenőrizheti. Amennyiben a támogatás kifizetését követően kiderül, hogy az igény megalapozatlan vagy valótlan volt, abban az esetben a támogatott köteles az igénybe vett támogatás összegét késedelmi kamatokkal növelten a szövetkezet részére visszafizetni. A jelen fejezetben megjelölt támogatásokra szánt összeg felosztására fenti eljárást követően az e célra összehívott zárszámadó közgyűlésen történik. A szövetkezet gazdasági társasággá való átalakulása vagy jogutód nélküli megszűnése esetén hitelezőkkel való elszámolást követően a közösségi alapot az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetségének kell átadni. A részletes szabályokat a közgyűlés által elfogadott szabályzat tartalmazza. A felhasznált közösségi alap mértékét a lekötött tartalékból az eredmény tartalékba kell átvezetni. A közösségi alapot sem a nyereségből való részesedésnél, sem a tagsági viszony megszűnéséhez kapcsolódó elszámolásnál nem lehet figyelembe venni

9 A szövetkezet átalakulása, vagy jogutód nélküli megszűnése esetén a közösségi alapot a Szövetkezeti Szövetség számára kell felajánlani. VII. Tagfelvétel A szövetkezeti tagsági jogviszony a szövetkezet alapításakor keletkezik, illetve a szövetkezet megalakulása után a közgyűlés határoz új tag felvételéről, írásbeli határozat alapján. A kérelmezőnek nyilatkoznia kell, hogy az alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el, s vállalja a vagyoni hozzájárulást és személyes közreműködést. A tag felvételéről az igazgatóság javaslatára a közgyűlés dönt, a kérelem benyújtását követő legközelebbi ülésen. A tagsági jogviszony a tagfelvételről szóló határozat meghozatalának időpontjára visszamenő hatállyal jön létre, mégpedig akkor, amikor a tag a vagyoni hozzájárulását vagy annak az alapszabályban meghatározott hányadát teljesítette. A tag a vállalt pénzbeli vagyoni hozzájárulás 30%-át, valamint az apportot a tagfelvétel időpontjáig köteles szolgáltatni, a fennmaradó pénzbeli hozzájárulást egy éven belül köteles szolgáltatni. Lehetőség van személyes közreműködés vállalása nélküli tagságra is. A belépni szándékozó a vagyoni hozzájárulási kötelezettségét (részjegy jegyzési kötelezettséget) úgy is teljesítheti, hogy más tag részjegyét veszi meg. Ez esetben részjegyet nem köteles jegyezni. A szövetkezetbe tagi felvételét kérheti különösen: - aki a szövetkezet alkalmazottja, - aki a szövetkezet tevékenységét bővíteni szándékozó üzleti tervvel rendelkezik, melyet az igazgatóság megvalósíthatónak tart és megkezdését a tagfelvételével együtt javasolja, - akinek munkahelye az újonnan indítandó tevékenység üzleti tervében a terv készítőjének igazolása alapján szerepel. A szövetkezeti tag jogai és kötelezettségei A tagok a jelen Alapszabályban és a törvényi előírásoknak megfelelő módon végzik és irányítják a szövetkezet tevékenységét, illetve ellenőrzik annak szabályszerű működését. A szövetkezet működésének irányítása és ellenőrzése során a tagokat - ha a törvény eltérően nem rendelkezik az általuk szolgáltatott vagyoni hozzájárulás mértékére tekintet nélkül, azonos jogok illetik meg

10 A tag alapvető joga: - a szövetkezet tevékenységében részt venni, - a szövetkezet nyújtotta szolgáltatásokat igénybe venni, - a szövetkezet eredményességének növelése érdekében igénybe vett szolgáltatás ellenértékének, valamint részjegyének arányában részesülni a gazdálkodás eredményéből, - a szövetkezet által vagy közreműködésével a tagok részére biztosított szolgáltatásokat és közösségi alapot igénybe venni, - gyakorolni a Ptk-ban előírt, a tagokat megillető jogokat, így különösen: tanácskozási és szavazati joggal részt venni a közgyűlésen tisztséget viselni a szövetkezetben tisztségviselőktől és vezetőktől felvilágosítást kérni a szövetkezetet érintő bármely kérdésben. A tag alapvető kötelezettsége: - Részjegyet jegyezni, és annak összegét befizetni. - Részt venni a szövetkezet tevékenységében, - A szövetkezet alapszabályának és más szabályzatainak betartása. - A szövetkezet szervei által hozott döntések végrehajtása. - Védeni a szövetkezet érdekeit és jó hírnevét. - Eleget tenni mindazon kötelezettségeknek, amelyeket a jogszabály az említetteken felül előír. VIII. A tagsági jogviszony megszűnése, elszámolás a volt taggal, jogutódjával A tagsági jogviszony megszűnik, ha a)a tag a szövetkezetből kilép; b) a tag a vagyoni hozzájárulását vagy pótbefizetési kötelezettségét - az Alapszabályban, illetve közgyűlési határozatban meghatározott időpontig - nem teljesítette; c) a tag meghal vagy megszűnik; d) a bíróság a tagot kizárja; e) a szövetkezet átalakulással, egyesüléssel, szétválással vagy jogutód nélkül megszűnik. A tag kilépési szándékát köteles az igazgatóságnak írásban bejelenteni. A kilépési szándék bejelentése és a tagsági viszony megszűnése között legfeljebb három hónap telhet el

11 A szövetkezet tagja - a szövetkezetnek az érintett tag ellen indított keresete alapján - bírósági határozattal a szövetkezetből kizárható, ha a szövetkezetben való maradása a szövetkezet céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné. A tag kizárása iránti kereset megindításához a közgyűlés az összes tag legalább kétharmados szótöbbségével meghozott határozata szükséges. Az érintett tag ebben a kérdésben nem szavazhat. A kizárás okait megjelölő keresetet a közgyűlés határozatának meghozatalától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül kell megindítani. A keresetindításról hozott, indokolással ellátott írásbeli határozatot haladéktalanul, de legkésőbb a meghozatalától számított 8 (Nyolc) napon belül kézbesíteni kell az érintett tag részére. A tagsági jogviszony megszűnése esetén a tagot vagy jogutódját a vagyoni hozzájárulásának értéke, valamint a tagsági jogviszony időtartama alatt keletkezett, a vagyoni hozzájárulásra jutó saját tőke lekötött tartalékkal csökkentett összege illeti meg, abban az esetben, ha az a veszteség fedezésére nem került felhasználásra. Az összeget a tagsági jogviszony megszűnését követő három hónapon belül kell kiadni. A tag halála esetén az örökös a részjegyek után azok névértékére és a részjegy-tőke arányos hányadára tarthat igényt, amennyiben veszteség fedezetére nem került felhasználásra. Az örökös elszámolás helyett kérheti tagfelvételét. Utóbbi esetben értelemszerűen nem keletkezik elszámolási kötelezettség, az örökösnek pedig részjegy jegyzési (vagyoni hozzájárulási) kötelezettsége. A tagsági jogviszony megszűnése esetén a volt tag által a szövetkezet használatába adott vagyontárgyat kérelemre a volt tag részére vagy tagsági viszonyt nem létesítő jogutódja részére ki kell adni, ha a használatba adott vagyontárgy még a szövetkezet rendelkezésére áll. A kiadásra az elszámolással egyidejűleg kerül sor. Ha a használatba adott vagyontárgy elhasználódás folytán már nincs a szövetkezet birtokában, a szövetkezet ellenérték fizetésére nem köteles. A vagyontárgynak a tagsági jogviszony megszűnése utáni használata esetén a kiadásig terjedő időre a volt tag, illetve tagsági jogviszonyt nem létesítő jogutódja részére díjat kell fizetni. A jogutód elszámolás helyett kérheti tagfelvételét. Ebben az esetben az elszámolandó összeget a jogutód által vállalt vagyoni hozzájárulás értékébe bele kell számítani

12 IX. Személyes közreműködés és gazdasági együttműködés A szövetkezeti tagok jogosultak személyesen közreműködni a szövetkezet tevékenységében, amely a tag és a társasággal kötött munkaszerződés, vállalkozási szerződés, illetve megbízási szerződés alapján jöhet létre. A munkavégzésére és a javadalmazásra vonatkozó részletes szabályozást az SZMSZ tartalmazza. A személyes közreműködés történhet - a szövetkezet tevékenységéhez képest - termeléssel, termékek feldolgozásával, értékesítésre előkészítéssel, értékesítéssel, fogyasztással vagy egyéb tevékenységgel. A személyes közreműködés egyik módjaként munkavégzési kötelezettség is előírható. Ennek alapján a tag és a szövetkezet munkaszerződést, vállalkozási vagy megbízási szerződést köt. A munkaviszonyra a Munka Törvénykönyve, a vállalkozási és megbízási jogviszonyra a Ptk. szabályait kell alkalmazni. A szociális szövetkezetek esetében a személyes közreműködés sajátos formája a közös termelésben való, tagsági viszonyon alapuló közvetlen közreműködés (a továbbiakban: tagi munkavégzés). Tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint regisztrált álláskereső, illetve a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy létesíthet és tarthat fenn. A tagi munkavégzés önálló, más munkavégzésre irányuló jogviszonyt szabályozó törvény hatálya alá nem tartozó jogviszony, amelyben az elvégzett munka ellentételezése a tagi munkavégzés arányában részben vagy egészben a közösen megtermelt javak természetben történő átadásával is történhet. Ha a szövetkezet tagi munkavégzési jogviszonyban lévő tagja munkavégzésre irányuló más jogviszonyt létesít vagy tart fenn, e más jogviszony fennállása alatt a tagi munkavégzési jogviszony szünetel. A tagi munkavégzés által teljesítendő munkafeladatok: Az értékteremtő folyamatokban történő személyes közreműködés az elnökség által kijelölt szakmai vezető irányításával-a megkötött megállapodás alapján a termelésben, szolgáltatásban, kereskedelmi tevékenységben. Az elvégzett munkát és ráfordított időt a szakmai vezető dokumentálja és igazolja írásban hetente

13 Az elvégzett munka után a tagi munkavégzés során a tagot az alábbi ellenérték illeti meg: a szövetkezet a tagnak biztosítja az értékteremtő folyamatokban megtermelt, vagy termeltetési folyamatokban előállított javakból történő (termék, szolgáltatás vagy kereskedés) megfelelő és arányos részesedését. A személyes közreműködés ellenértékeként pénzben kifizetett összeg a tagi munkavégzési jogviszonyban álló személy adóköteles jövedelmének minősül. XI. Tagi kölcsön A tag, tagsági jogviszonya egy éve fennáll a vagyoni hozzájárulásának teljes beszolgáltatása után, kölcsönt nyújthat a szövetkezet részére. A tagi kölcsön nem haladhatja meg a tag által jegyzett részjegy mindenkori részjegy mindenkori névértékének tízszeresét. Jogszabályban, illetve az alapszabályban meghatározott feltételek esetén bármely tag kezdeményezheti/felajánlhatja tagi kölcsön nyújtását a szövetkezet már fennálló, illetőleg tervezett pénzügyi kiadásainak átmeneti fedezésére. A tagi kölcsön igénybevételéről a közgyűlés dönt. Tagi kölcsön nyújtása esetén a szövetkezet és a tag közötti megállapodást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A szerzőződésben konkrétan meg kell jelölni azt a pénzügyi célt, amire a tagi kölcsönt a szövetkezet felhasználhatja. A kölcsön összegét visszafizetéskor az érvényes jegybanki alapkamattal növelt összegben köteles teljesíteni a szövetkezet. A tagi kölcsön felhasználásáról a tagi kölcsön visszafizetéséről egyidejűleg, az egy éven túli kölcsön esetén az éves rendes közgyűlés keretében az igazgatóság a közgyűlés előtt beszámolási kötelezettséggel tartozik. XII. Pótbefizetés A közgyűlés legfeljebb évi egy alkalommal a veszteségek rendezése céljából dönthet pótbefizetés elrendeléséről. A pótbefizetés mértéke maximum a tag vagyoni hozzájárulása (jegyzett részjegyek össznévértéke) 30%-áig terjedhet. A befizetést készpénzben, az elrendeléstől számított 1 hónapon belül kell teljesíteni. A veszteség pótlására fel nem használt, illetve a pótbefizetésből megmaradt összeg visszafizetéséről a pótbefizetés évét követő év május 31-ig a közgyűlés határoz. A döntésben meg kell határozni a visszafizetés

14 idejét, az esetleges részletekben történő visszafizetés ütemezését. Amennyiben bármelyik tag a pótbefizetésnél többet teljesít, úgy a visszafizetéskor elsősorban a többletet teljesítő tagnak, a többletrészt kell visszafizetni. A pótbefizetés visszatérítése az jogosult, aki a visszatérítés idején a szövetkezet tagnyilvántartásában tagként fel van tüntetve. Az a tag, aki a pótbefizetést határidőben nem teljesíti, a késedelem esetén a Ptk. által a gazdálkodó szervezetekre meghatározott mértékű késedelmi kamatot köteles a társaságnak fizetni. XIII. Részesedés A közgyűlés az ügyvezető elnöknek a Felügyelő Bizottság véleményével együtt előterjesztett javaslata alapján, az éves beszámoló ismeretében dönt a tagok részesedéséről. A személyesen közreműködő tagok részesedésében a részjegyeik arányát 100%-ban kell figyelembe venni. XIV. Törvényességi felügyelet, határozatok megtámadása A szövetkezet törvényességi felügyeletét a cégbíróság látja el a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény szabályai szerint. A tag, az igazgatóság tagja és a felügyelőbizottság tagja kérheti a bíróságtól a tagok és a szövetkezet szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az Alapszabályba ütközik. A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a szövetkezet ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett. A határozat hatályon kívül helyezését kimondó bírósági ítélet hatálya a határozat felülvizsgálatának kezdeményezésére jogosult, de perben nem álló más személyekre is kiterjed

15 XV. Záró rendelkezések A szövetkezet határozatlan időre jött létre. Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. és a Szövetkezeti tv., valamint a szövetkezetek szabályozásáról szóló egyéb jogszabályok előírásait kell megfelelően alkalmazni. A szövetkezet csak a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtását követően végezhet gazdasági tevékenységeket. Jelen Alapszabályt az Élhető Magyarországért a Környezettudatos és Egészséges Életmód Elterjesztéséért Szociális Szövetkezet október 08-án tartott közgyűlése megtárgyalta és elfogadta (az elfogadott módosítások dőlt betűvel jelölve a I., IV. pontokban)