TALAJOK SZIKKASZTÁSI TULAJDONSÁGAINAK MEGHATÁROZÁSA

Átírás

1 Projektszám: 16/11/6 TALAJOK SZIKKASZTÁSI TULAJDONSÁGAINAK MEGHATÁROZÁSA RAMOCSA KÉSZÍTETTE: SENEX KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KFT április.. Erdélyi Ákos projektvezető Perényi Gábor ügyvezető

2 Tartalom 1. A település környezeti adottságai Ramocsa Az elvégzett vizsgálatok Az elvégzett vizsgálatok módszertana A mintavételi furatok létesítése Talaj- és talajvíz mintavétel Szikkasztási vizsgálat Laboratóriumi vizsgálatok Vizsgálati eredmények A talajvíz analitikai eredményeinek értékelése A település kútjaiban regisztrált talajvíz mélységek Talajmechanikai eredmények Szikkasztási teszt értékelése: Monitoring terv... 12

3 1. A település környezeti adottságai Ramocsa Domborzati adatok A vizsgált település Vas és Zala megye területén a Kerka-vidék (Hetés) kistájon terül el, mely az országhatár és a Kerka teraszos völgye közti keskeny határmenti terület, a Nyugat-Zalaidombvidék legkevésbé tagolt eróziós dombsági kistája. Az átlagos relief mindösszesen 26 m/km 2. Földtani adottságok A kistáj területét az Ős-Mura és a Kerka ópleisztocén hordalékkúpja fedi, melyet a szerkezeti mozgások és az eróziós folyamatok különböző mértékben tagolnak. A terület É-i és D-i felén rögszerűen kiemelkedő ópleisztocén kavicstakarós tanúhegyek sorakoznak, melyek között az újpleisztocén korú süllyedékterület, a Lenti-medence húzódik. A medence - mely jelenleg is süllyed - vastagsága eléri az 50 métert, melyet az Ős-Mura hordalékkúpjából származó jó víztározó, folyóvízi üledéksor (kavics, homok, iszapos homok) tölti ki. A medence tökéletesen feltöltött síkság, melynek felszínére a Kerka és a Szentgyörgyvölgyi-patak óholocén és jelenkori üledékei települnek. Éghajlati tulajdonságok A terület mérsékelten hűvös mérsékelten nedves éghajlatú, mely már erősen közelíti a nedves éghajlati típust. Évente 1850 óra körül alakul a napsütötte órák száma. Az évi középhőmérséklet ÉNy-on 9,0 o C míg DK-en eléri a 9,5 o C-t. A csapadék éves összege 800 mm körüli, az ariditási index pedig 0,88. Mérsékelt hőigényű és vízigényes mezőgazdasági kultúrának kedvező az éghajlat. Területhasznosítás szempontjából legjelentősebb a szántó területe (43,5 %). Vízrajz A talajvíz nyugalmi szintje 2-4 m közötti a területen, melynek mennyisége 3-5 l/s.km 2. Kémiailag a kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos jelleg mellett a nátrium is előfordul. Jellemzően lágy vizek (8-15 nk o ) és szulfáttartalmuk is alacsony, de sok helyen előfordul a nitrátosodás. A rétegvizek mennyisége viszonylag csekély, 1-1,5 l/s.km 2. Az artézi kutak száma kevés, mélységük 100 méter körüli és vízhozamuk közepes. A terület szennyeződés-érzékenységi besorolása

4 Az érintett terület a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez kapcsolódó 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet ún. településsoros érzékenységi besorolása alapján felszín alatti víz szempontjából érzékeny kategóriába tartozik. A SENEX Kft. elvégezte az érintett terület 1: méretarányú, a VITUKI RT. által készített szennyeződés érzékenységi térképe alapján lokális érzékenységi vizsgálatát, amely szerint a tényleges érzékenységi besorolás a felszín alatti víz szempontjából érzékeny terület. A vizsgált terület közelében sérülékeny ivóvízbázis nincs. Fokozottan érzékeny illetve magas talajvíz állású területek bemutatása A 240/2000. (XII. 23.) Krm. rendelet - a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről szerint az 1. sz. mellékletében felsorolt felszíni vizeket érzékeny felszíni vizeknek jelölték. Az érzékeny felszíni vízként kijelölt vizek vízgyűjtő területét a 2. sz. mellékletben felsorolt települések külterületi határai határozzák meg. A rendelet szerint Ramocsa település nem tartozik ide, így nem jelölték ki az érzékeny felszíni vízgyűjtő területei közé. A 123/1997 (VII.18.) Krm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szerint Ramocsa település közigazgatási területét hidrológiai védőövezet nem érinti. A 18/2003. (XII. 9.) kvvm-bm együttes rendeletben - a települések ár-és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról - Ramocsa település nem szerepel egyik kategória besorolásban sem. Ugyanakkor megállapíthatjuk, hogy az MFGI által szerkesztett talajvíz mélység térkép miszerint Ramocsán átlagosan 2 m körüli a talajvíz szintje (1. melléklet). Így megállapíthatjuk, hogy a terület nem magas talajvíz állású település,melyet az ásott kutakban történt saját méréseink is alátámasztanak.

5 Forrás: ~ Az elmúlt 90 nap csapadékösszege (mm) március 30 ig

6 2. Az elvégzett vizsgálatok Az alábbi fejezetben röviden ismertetjük a tisztított szennyvíz talajba történő elszikkasztásának lehetőségét vizsgáló feladatokat. Összefoglaljuk a területen elvégzett mintavételek célját, a mintavételi furatok létesítését valamint a terepi teszteket és a laboratóriumi vizsgálatokat. A terület elhelyezkedését az 1: méretarányú topográfiai térképen a 2. mellékletben és légi felvételen pedig a 3. mellékletben mutatjuk be Az elvégzett vizsgálatok módszertana A vizsgálatok során meghatároztuk a település nyugalmi talajvíz mélységét. Továbbá definiáltuk a szikkasztásra tervezett földtani közeg áteresztőképességét, talajmechanikai tulajdonságait és a település ásott kútjaiból származó vízminták általános vízkémiai paramétereit. A szikkasztási és talajmechanikai vizsgálathoz kézi fúrási technológiával egy furatot létesítettünk. A mintavételi pont kitűzése előtt az előzetes területbejárás, terepfelmérés valamint szakirodalmi adatokat felhasználva tájékozódtunk a terület vízföldtani és földtani adottságairól. A létesített furat helyét a 4. mellékletben mutatjuk be A mintavételi furatok létesítése A pont kijelölése és mélyítése két szakaszban történt. A kijelölést március 2-án, majd a kézi feltárást március 21-án végeztük. A furatot száraz, kézi fúrási technológiával 80 mm átmérőben, 20 cm-es előrehaladási szakaszban mélyítettük Talaj- és talajvíz mintavétel A feltárás során az RMS-1 mintavételi furatból, két mélységből - 0,8m és 1,5m - talajmintát vételeztünk talajmechanikai elemzésre. A talajmintavétel mélységét a tervezett szikkasztó drén telepítési mélysége alapján határoztuk meg. A talajvíz nyugalmi mélységének meghatározását és a talajvíz mintavételezést a település ásott kútjaiból végeztük.

7 A talaj mintavétel a vonatkozó szabványok előírásai szerint, az akkreditálási követelményeknek megfelelően történt ( Minőségügyi Kézikönyv Környezeti minták vételére vonatkozóan,senex Környezetgazdálkodási Kft., a NAT által kiadott mintavételi akkreditációs okirat száma: NAT /2012, ld. 5. melléklet). A talaj és talajvíz mintavételekről a helyszínen jegyzőkönyvet vettünk fel, a mintákat szabványos mintavételi edényzetben gyűjtöttük, majd a minták jelölése és a mintavételi összesítő lapok kitöltése után hűtőtáskában tároltuk és 24 órán belül a vizsgáló laboratóriumba szállítottuk Szikkasztási vizsgálat A területet fedő talajok áteresztőképességének megismerése céljából nyeletéses vizsgálatot végeztünk az RMS-1 furatban. A vizsgálat célja, hogy a talajvízszint feletti rétegek vízszintes szivárgási tényezőjét elszivárogtatással meghatározzuk. Száraz, kézi fúrási technológiával 80 mm átmérőjű furatokat, 20 cm-es előrehaladási szakaszban mélyítettünk 1,50 méter mélységig. A létesített furatba réselt (szűrőzött) csövet nem építettünk, így a lyukfal teljes hengerfelülete mentén tudott a víz elszivárogni. A furat körül adott mélységben felvett vízszintes síkon a szivárgás koncentrikus körök mentén halad előre. A furat létesítését követően a felszínig vízzel töltöttük, majd ezt követően regisztráltuk a vízszint süllyedését és a közben eltelt időt. A mérési eredmények feldolgozását az alábbi fejezet tartalmazza. 1. táblázat A szikkasztási teszt során kialakított ideiglenes furat Furat jele átmérő (mm) mélység (m) RMS , Laboratóriumi vizsgálatok Kémiai laboratóriumi vizsgálatok A település ásott kútjaiból vett vízminták általános vízkémiai paramétereinek meghatározását a NAT /2015 számon akkreditált WESSLING Hungary Kft. laboratóriumában végezték. Talajmechanikai laboratóriumi vizsgálatok A furatokból vett talajminták talajmechanikai vizsgálatokat a SZÁMGEO Bt. laboratóriuma végezte (jegyzőkönyveket ld. a 6. mellékletben).

8 3. Vizsgálati eredmények 3.1. A talajvíz analitikai eredményeinek értékelése 2. táblázat Általános vízkémiai paraméterek laboratóriumi eredményei Komponens Mérték egység B szennyezetts égi határérték jele RM RM Fő Fő ph 3 7,07 7,10 Vezetőképesség 25 C-on 4 ms/cm KOIps 5 mgo 2/dm 3 2,2 3,1 p-lúgosság 6 mmol/dm 3 <0,1 <0,1 m-lúgosság 6, 7 mmol/dm 3 2,7 2,3 Hidrogénkarbonát 6 mg/dm Karbonát 6 mg/dm 3 <6 <6 Hidroxid 6 mg/dm 3 <2 <2 Fluorid 8, 9 mg/dm 3 1,5 <0,5 <0,5 Klorid 8, 9 mg/dm <5 42 Bromid 8, 9 mg/dm 3 0,01 <0,5 <0,5 Nitrát 8, 9 mg/dm 3 50 <5 34 Szulfát 8, 9 mg/dm <25 30 Ortofoszfát 10 mg/dm 3 0,5 0,67 0,43 Nitrit 11 mg/dm 3 0,5 <0,01 <0,01 Ammónium 12 mg/dm 3 0,5 <0,02 0,03 Vas 1, 2 mg/dm 3 0,02 0,03 Mangán 1, 2 mg/dm 3 <0,01 <0,01 Nátrium 1, 2 mg/dm ,2 17,0 Kálium 1, 2 mg/dm 3 12,3 3,1 Kalcium 1, 2 mg/dm 3 31,7 61,3 Magnézium 1, 2 mg/dm 3 6,9 7,7 Összes 1, 2, 13 keménység mgcao/dm (1)EPA Method 6010C:2007, (2) MSZ EN ISO 11885:2009, (3) MSZ EN ISO 10523:2012, (4) MSZ EN 27888:1998, (5) MSZ EN ISO 8467:1998, (6) MSZ EN ISO :1998, (7) EPA Method 310.1:1978, (8) EPA Method 9056A:2007, (9) MSZ EN ISO :2009, (10) MSZ EN ISO 6878:2004, (11) MSZ EN 26777:1998, (12) MSZ ISO :1992, (13) MSZ : , 5. fejezet és Függelék

9 Az AVK laboratóriumi vizsgálat eredményeiből látszódik, hogy kirázólag ortofoszfát komponens esetében haladta meg a B szennyezettségi határértéket a Fő út 31. szám alatt lévő ingatlan kútjából származó vízmintában. A márciusában vett talajvízminta ÁVK analitikai vizsgálati eredményeiről szóló laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyv másolatát az 7. mellékletben mutatjuk be A település kútjaiban regisztrált talajvíz mélységek A település ásott kútjaiban meghatároztuk a vízszinteket március 21-én. Az ásott kutak elhelyezkedését és a meghatározott talajvíz nyugalmi mélységét az 4. melléklet tartalmazza. 3. táblázat A település ásott kútjaiban meghatározott talajvízszintek március 21-én: Ásott kút helye Felszíntől mért nyugalmi talajvíz szint Időpont Fő út 32. 0,24 m Fő út 3. 2,48 m Fő út 7. 0,54 m Fő út 21. 0,57 m Talajmechanikai eredmények A kézi fúrásos feltárás során az RMS-1 mintavételi pontból 0,8 m és 1,5 méterről származó talajmintát vettünk talajmechanikai vizsgálat céljából. Az eredményeket az alábbi táblázatban foglaltuk össze.

10 4. táblázat A március 21-i mintavétel során vett talajminta talajmechanikai vizsgálat eredménye Talajmechanikai jellemzők vételi furat jele Mélysége (m) Agyag tartalom (%) Iszap tartalom (%) Homok tartalom (%) Kavics tartalom (%) Zamarin K- tényező (m/s) Talajminta típusa RMS-1 0,8 18,1 59,7 21,3 0,9 1,31*10-6 RMS-1 1,5 19,6 63,3 15,2 1,9 7,15*10-7 szürkésbarna agyagos homokos iszap szürkésbarna homokos agyagos iszap A talajmechanikai vizsgálati jegyzőkönyveket a 6. mellékletben csatoltuk Szikkasztási teszt értékelése: A helyszíni szikkasztási teszteket az AquiferTest Pro programcsomaggal értékeltük. A szikkasztási vizsgálatot az RMS-1 jelű mintavételi ponton végeztük el. A furat elhelyezkedését a 4. melléklet tartalmazza. A teszt eredményeit feldolgozva és kiértékelve megállapítottuk, hogy a furatban feltárt rétegek áteresztőképességére a 4,78*10-7 m/s jellemző. Összehasonlítva ezen számítási eredményeket a laboratóriumban számolt Zamarin-féle szivárgási tényezővel, megállapíthatjuk, hogy a terepi szikkasztási teszt eredményei kismértékben kedvezőtlenebb áteresztőképességű talajokat mutatnak, mely különbség a terepi körülményekből adódik. A feltárt rétegekből láthatjuk hogy a terület rétegeire az iszapos összlet jellemző, melyet alátámasztanak a szikkasztási eredmények illetve a talajmechanikai azonosító vizsgálat is. Összességében az elvégzett vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a területet fedő felső üledékes réteg vastagsága eléri, illetve meghaladja az 1 m vastagságot. A vizsgálati eredmények és a feltárt rétegsorok alapján láthatjuk, hogy a település vizsgálati pontjaiban meghatározott rétegek többnyire iszapos kifejlődésűek. A területen az általános vízkémiai vizsgálatok alapján egy mintavételi ponton - ortofoszfát komponens tekintetében, eléri a megengedett határértéket, mely valószínűleg a lakossági kommunális szennyvizek elszikkadása és a mezőgazdasági művelésből származó szennyezettségből eredő. Ezen eredményeknél megjegyzendő, hogy az

11 a jelenlegi állapotot tükrözi, mely a kezelés nélküli szennyvíz kibocsátása mellett alakult ki, a tisztítással ennél jóval kedvezőbbre lehet számítani. Így megállapíthatjuk, hogy a terület földtani felépítése és hidraulikai tulajdonságai nem túl kedvezőek a talajba történő tisztított szennyvíz elszikkasztása céljából. Extra csapadékos időjárás esetén magas talajvízszintek lehetnek, melyet a tervezéskor figyelembe kell venni. A szikkasztás műtárgyainak illetve a szikkasztó mezők méretezésénél a vizsgálataink során feltártakat javasoljuk figyelembe venni.

12 4. Monitoring terv A felszín alatti vizek állapotváltozásainak nyomon követése 147/2010. (IV.29.) Kormányrendelet 26. (4) szerint: Egyedi szennyvízkezelő létesítmény létesítése során a vízügyi hatóság előírja a) egyedi telepítés esetében - amennyiben a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet alapján szükséges - a kockázat, a beruházás és az üzemeltetés gazdaságosságának szem előtt tartásával a feltételek teljesülésének ellenőrzését szolgáló monitorozást, b) programszerű telepítés esetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény és a vizek védelméről szóló jogszabályok alapján az azoknak megfelelő monitoring rendszer kiépítését és üzemeltetését. A monitoring rendszer kialakítása Ramocsa település önkormányzata, a település környezeti minőségének javítása és az infrastruktúra fejlesztése céljából, kommunális szennyvizeinek gyűjtését, és egyedi házi szennyvíztisztító kisberendezésekkel történő tisztítását tervezi. A tisztított szennyvíz, helyben kerül elszikkasztásra. A vizsgált területen a talajvíz áramlása D-i irányú. A talajvíz állapotának nyomon követésére két kútból álló monitoring rendszer kiépítését és üzemeltetését javasoljuk. A kutak elhelyezkedése olyan formában történjen, hogy egy kút referencia kút legyen, telepítése a település ÉNY-i részén történjen. A település területéről érkező terhelés változásának nyomonkövetésérea település egyik alacsony, önkormányzati tulajdonú terület részén kerüljön kialakításra, a talajvíz áramlás irányának megfelelően. A talajvíz monitoringra javasolt területrészeket a 8. melléklet tartalmazza. A vizsgálandó paraméterek, a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges 6/2009. (IV. 14.) KÖM- KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 2. és 3. mellékletében meghatározott (B) szennyezettségi határérték, illetve a bizonyított háttér koncentrációk (Ab), amelyeket a 219/2004. (VII. 21.) Kormány rendelet 1. számú mellékletében meghatározott, és a tevékenységre jellemző szennyezőanyagokra kell meghatározni. A monitoring rendszer elemeinek mintázását és a területen a nyugalmi vízszintméréseket éves gyakorisággal javasoljuk elvégezni. A talajvíz mintavételt és laboratóriumi vizsgálatokat csak erre akkreditált szervezet végezheti.

13 A kialakítandó talajvíz megfigyelő (monitoring) rendszer létesítményei A kialakítandó talajvíz megfigyelő kutak alapvető feladata, a településen megépítendő egyedi házi szennyvíztisztító kisberendezések által kibocsájtott tisztított szennyvíz elszikkasztása következtében esetlegesen kialakuló talajvízszennyezés változásának nyomon követése, illetve hogy jelezze a területen az aktuális talajvíz-nyomásszinteket, a meglévő talajvíz szennyeződés esetleges térbeli és időbeli változását. A megfigyelő kutak működtetése során nyert adatok adatbázis értékűek, így alapot nyújthatnak a feltárt szennyezések mobilizálódási hajlamának, mértékének meghatározására is. Kutak kialakítása A fúrási munkákat kizárólag jogerős vízjogi létesítési engedély birtokában lehet elkezdeni. A kúthely-kitűzési eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az építési napló mellékleteként kell kezelni.a fúrásokat gépi fúróberendezéssel, száraz fúrási technológiával kell kialakítani. A fúrásokat 200 mm átmérőjű fúróval, a fúrandó közeg tulajdonságaitól függően az ahhoz legjobban alkalmazkodó, változó alakú és kiképzésű kanálfúró fejekkel kell végezni, cmes előrehaladási szakaszokban. A fúrások során méterenként, ill. rétegváltozásonként talajmintát kell venni, amely alapján indokolt esetben a csövezési vázrajz módosítható. A szükség esetén a fúró előrehaladásával egyidejűleg a furatfal állékonyságát biztosító acél védőcső beépítése indokolt lehet. A védőcső-szakaszokat menetesen kell egymáshoz illeszteni. A kutak előirányzott talpmélysége a mellékelt tervdokumentáció szerinti. A szűrőzést a helyi viszonyok alakulásainak figyelembe vételével a megütött talajvíz szintjétől a vízrekesztő agyagos fedőréteg szintjéig kell elvégezni, és a szűrözött szakasz alatt tele-csővel iszapzsákot kell kialakítani. Az iszapzsákot a kút talpától számítva legalább 1 m magasságig kell kialakítani. A beépítendő csövezés 110 mm, a szűrőcső és a béléscső végig azonos átmérőjű, előre réselt kialakítású PVC kútszűrő (DIN:4925). A kút talpát szintén előre elkészített és a csőhöz rögzített PVC végelzáróval (dugóval) kell ellátni. A szűrőcső köré 2-4 mm átmérőjű osztályozott, mosott gyöngykavicsot kell beépíteni minimum 20 mm vastagságban. A kavicsolás a kút talpától a szűrő felső szintjéig kell, hogy terjedjen. A szűrőzött szakasz felett a gyűrűsteret félméternyi homokkal, majd felette bentonitos cementes agyagolással kell kitölteni.

14 Az előirányzott fúrási mélység elérését követően, a fúrási minták alapján állítható össze a PVC béléscső-rakat, amely a szűrőcsövet is magában foglalja. A fúrás után (védőcső alkalmazása esetén még a védőcsövön belül) a csőrakat elhelyezését követően kell megkezdeni a gyűrűstér kavicsolását, az előirányzott 2-4 mm átmérőjű mosott gyöngykavics beépítésével. A kavicsolással egyidejűleg lehet az acél védőcső-rakatot lassan, folyamatosan visszahúzni. A szűrő kialakítását fokozott gondossággal kell végezni, a kút homokolásának, idő előtti használhatatlanná válásának megelőzésére. A felső szakaszon a furat felbővítését követően kell az acél védőcsövet beépíteni, majd a gyűrűsteret el kell cementezni. A béléscső felső 1 m-es részéig acél védőcsövet kell leengedni, melynek a kiálló részét 1x1 m- es betongallérral rögzíteni kell. A kútfejet zárható sapkával le kell zárni. A létesítmény műszaki ellenőre a tervben szereplő kútkiképzést indokolt esetben módosíthatja. A kiviteli munkák végzését az érvényben lévő műszaki szabványok, munkavédelmi, vízgazdálkodási és környezetvédelmi előírások betartásával kell végezni. Különös figyelmet kell fordítani az alkalmazott fúróberendezésekre vonatkozó balesetvédelmi és biztonsági rendszabályok betartására, az egyéni védőfelszerelések (sisak, védőszemüveg, füldugó, munkavédelmi lábbeli, munkakesztyű) állandó használatára. Kútbefejező munkák A kútbefejező munkálatok elsődleges célja a kútszűrő körül nagy áteresztő képességű zóna kialakítása, a finom frakció eltávolítása és kitermelése. A kutak kivitelezését követően tisztító szivattyúzást kell végezni. A tisztítószivattyúzás során figyelni kell a kutak homokolására. A szivattyúzás befejezését követően visszatöltődés-mérést kell végezni. Ennek során a leállítás pillanatában, majd az azt követő 1, 2, 3, 4, 5, 10, 20, 30, 60, 90 percben mérni és naplózni kell a vízszinteket. Amennyiben 90 perc alatt a vízszint nem állandósult, a mérést 30 percenként folytatni kell mindaddig, amíg 3 egymást követő mérés azonos értéket nem mutat. Környezetvédelem A fúrásokból kikerülő földanyagokról a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően kell gondoskodni. A fúrás során a felszín alatti közegbe szennyező anyag nem kerülhet. A monitoring során a figyelőkutakban a kutanként elvégzett talajvíz mintavételek során kitermelt vízmennyiség nem haladja meg az 5m 3 /hó mennyiséget. Egyéb vízhasználat a

15 területen nem várható. A mintavétel során érzékszervileg szennyezettnek ítélt talajvizet gyűjteni kell és a területről el kell szállítani ártalmatlanításra. Dokumentálás A kutak fúrása során fúrási napi jelentést kell készíteni és építési naplót kell vezetni.az elkészült kutak EOV és magassági (mbf) koordinátáit be kell mérni.a kutak elkészültét követően műszaki átadási-átvételi eljárást kell tartani.a kutak végleges adatait, a mintavételezési tervet, a hatóságok részére az üzemelési engedélykérelemben rögzíteni kell. A monitoring rendszer üzemeltetése A vizsgált paraméterek köre, vizsgálati gyakoriság: az újonnan kialakítandó kutakból a komponensekre évente kell elvégezni a talajvíz mintavételt. A mérések, mintavételezések módszertana, nyilvántartása, feldolgozása. Mivel a figyelő-kutakban a helyszíni vizsgálatokat illetve a mintavételt, valamint a laboratóriumi vizsgálatokat csak akkreditált szervezet végezheti, úgy azoknál a Nemzeti Akkreditáló Testület által jóváhagyott (akkreditált) módszertan alapján, az akkreditált dokumentálás és nyilvántartás mellett kell feldolgozniuk az adatokat és azokat tárolni, illetve archiválni szükséges.

16 A vizsgált terület talajvízszint mélység térképe (MFGI)

17 A vizsgált terület átnézeti térképe M 1: m

18 A vizsgált terület légi felvételen

19 A mintavételi pontok elhelyezkedése a vizsgált területen , ,24 2,48 RMS-1 2 A mintázott ásott kút jele Szikkasztási és talajminta vételi pont RMS-1 0, , m

20

21 Megbízó: S Z Á M G E O Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. Talajmechanikai Laboratórium H-1184 Budapest, Lakatos út Helyszín: Laboratóriumi telefon: (+36-1) /107 Központi telefon és telefax: (+36-1) info@szamgeo.hu Honlap: VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV BEÉRKEZŐ TALAJMINTÁK VÍZTARTALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA (az MSZE CEN ISO/TS :2006 szerint) Senex Kft. Ramocsa Mintát vette/szállította: Senex Kft vétel időpontja: Beérkezés időpontja: Munkaszám: L 15/2016 Kijelölés időpontja: Jegyzőkönyv készítője: Virág Andrea laboráns azonosító naplószám vizsgálati naplószám vételi hely száma vételi mélység (m) Tál száma, jele Tál súlya t = (g) Tál + nedves talaj súlya t+m n = (g) Tál + száraz talaj súlya t+m d = (g) Érkezési víztartalom w = (%) L 15/2016/1 L 15/2016/1/w RMS-1 0, ,00 57,10 48,52 22,27 L 15/2016/2 L 15/2016/2/w RMS-1 1, ,00 73,59 60,98 24,74 Megjegyzések: A vizsgálati eredmények csak a laboratóriumba beszállított és megvizsgált mintákra vonatkoznak. A mintavételi körülményekből és a beszállítás módjából eredő hibákért vagy károkért felelősséget nem vállalunk. Hitelesítés: A jegyzőkönyv elkészítésének időpontja: Ellenőrizte és kiadta: Tatár Zsolt laborvezető

22 Megbízó: Helyszín: Laboratóriumi telefon: (+36-1) /107 Központi telefon és telefax: (+36-1) Honlap: Beérkezés időpontja: Munkaszám: L 15/2016 Kijelölés időpontja: Jegyzőkönyv készítője: Virág Andrea laboráns vizsgálati naplószám vételi hely száma vételi mélység (m) szürkésbarna L 15/2016/1 L 15/2016/1/SzH RMS-1 0,80 22, ,00 Számított és származtatott jellemzők 2 99,08 Agyag (Cl %) = 18,1 D 60 (mm) = 0, ,02 Iszap (Si %) = 59,7 D m (mm) = 0,037 0,5 92,97 Homok (Sa %) = 21,3 C U (-) = 50,05 0,25 90,83 Kavics (Gr %) = 0,9 C C (-) = 4,07 0,125 87,77 Kő (Co %) = 0,0 k ZAMARIN (m/s) = 1,31E-6 D 10 (mm) = 0,001 f 0 (m 2 /kg) = 286,59 D 30 (mm) = 0,010 r S (g/cm 3 ) = 2,71 Földműalkalmassági besorolás = Fagyveszélyességi besorolás = 1000 órás kapilláris emelés= S Z Á M G E O Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. Talajmechanikai Laboratórium H-1184 Budapest, Lakatos út VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV SZEMELOSZLÁSI VIZSGÁLAT (SZITÁLÁS - HIDROMETRÁLÁS) EREDMÉNYEI (az MSZE CEN ISO/TS :2006, az MSZ EN ISO :2003 és az MSZ EN ISO :2005 szerint) Senex Kft. Mintát vette/szállította: Senex Kft vétel időpontja: azonosító naplószám egyedi elbírálás szükséges fagyveszélyes kb. 2,0-2,8 m / Érkezési víztartalom (%) A talajminta azonosító leírása Színe, egyéb jellemzői: Megnevezése: agyagos homokos iszap Szemcsék koptatottsága: Szemcsék anyaga: Ramocsa Szemméret D (mm) Átesett anyag S (súly%) AGYAG (Cl) ISZAP (Si) MSZ :1979 homokliszt HOMOK (Sa) KAVICS (Gr) KŐ (Co) finom (FSi) közepes (MSi) durva (CSi) finom (FSa) közepes (MSa) durva (CSa) finom (FGr) közepes (MGr) durva (CGr) Átesett súlyszázalék - S (%) , ,29 0, ,11 0, ,94 0, ,71 0, ,47 0, ,30 0, ,71 0, , ,001 0,01 0, Szemcseátmérő - logd (mm) Megjegyzések: A vizsgálati eredmények csak a laboratóriumba beszállított és megvizsgált mintákra vonatkoznak. A mintavételi körülményekből és a beszállítás módjából eredő hibákért vagy károkért felelősséget nem vállalunk. Hitelesítés: A jegyzőkönyv elkészítésének időpontja: Ellenőrizte és kiadta: Tatár Zsolt laborvezető

23 Megbízó: S Z Á M G E O Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. Talajmechanikai Laboratórium H-1184 Budapest, Lakatos út Helyszín: Laboratóriumi telefon: (+36-1) /107 Központi telefon és telefax: (+36-1) info@szamgeo.hu Honlap: VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV SZEMELOSZLÁSI VIZSGÁLAT (SZITÁLÁS - HIDROMETRÁLÁS) MÉRÉSI ADATAI (az MSZE CEN ISO/TS :2006, az MSZ EN ISO :2003 és az MSZ EN ISO :2005 és szerint) Senex Kft. Mintát vette/szállította: Senex Kft vétel időpontja: Ramocsa Beérkezés időpontja: Munkaszám: L 15/2016 Kijelölés időpontja: Jegyzőkönyv készítője: Virág Andrea laboráns azonosító naplószám vizsgálati naplószám vételi hely száma vételi mélység (m) Érkezési víztartalom (%) Vizsgálati körülmények A száraz talaj anyagmennyisége (g): L 15/2016/1 L 15/2016/1/SzH RMS-1 0,80 22,27 A hidrometrálás vízhőmérséklete ( C): 25,0 32,7 Szitaméret D (mm) A rostálás-szitálás eredményei A hidrometrálás eredményei Fennmaradt anyag Átesett anyag Idő Leolvasás Szemméret Korrigált értékek összes (g) rész (g) (g) S (súly%) (perc) (Papfalvi) D (mm) D (mm) S (súly%) 4 0,00 0,00 32,70 100,00 0,5 24,0 0,0690 0, ,29 2 0,30 0,30 32,40 99, ,0 0,0510 0, ,11 1 1,30 1,00 31,40 96, ,0 0,0370 0, ,94 0,5 2,30 1,00 30,40 92, ,0 0,0240 0, ,71 0,25 3,00 0,70 29,70 90, ,0 0,0140 0, ,47 0,125 4,00 1,00 28,70 87, ,0 0,0082 0, , ,5 0,0052 0, , ,0 0,0015 0, ,13 A szitaméretek közül a 0, mm közötti tartományban legalább 12 db. szitát kell használni. Az általánosan használható szitaméretek: A javasolt leolvasási időpontok: ,5-31, , , ,3-5, , ,71-0,6-0, perc. 0,25-0,212-0,125-0,063 mm A sziták halmozott mérési eredményeit az "összes (g) " oszlopban, a szitánkénti mérés eredményeit a "rész (g) " oszlopban kell feltüntetni. A szitaméretek beírásakor elsőként mindig azt a legkisebb szitaméretet kell megadni, melyen még minden szem átesett, s az ehhez a szitamérethez tartozó "Fennmaradt anyag " megfelelő oszlopába pedig értelemszerűen 0,00 -t kell beírni. A szitaméreteket egymás alatt, lefelé csökkenő sorrendben kell beírni. A hidrometrálás kezdetétől eltelt leolvasási időpontokat egymés alatt, lefelé növekvő sorrendben kell megadni. A 0,5 perces leolvasás eredménye bizonytalan, így a leolvasást az 1 perces értékkel kell kezdeni. Megjegyzések: A vizsgálati eredmények csak a laboratóriumba beszállított és megvizsgált mintákra vonatkoznak. A mintavételi körülményekből és a beszállítás módjából eredő hibákért vagy károkért felelősséget nem vállalunk. Hitelesítés: A jegyzőkönyv nyomtatásának időpontja: Ellenőrizte és kiadta: Tatár Zsolt laborvezető

24 Megbízó: Helyszín: Laboratóriumi telefon: (+36-1) /107 Központi telefon és telefax: (+36-1) Honlap: Beérkezés időpontja: Munkaszám: L 15/2016 Kijelölés időpontja: Jegyzőkönyv készítője: Virág Andrea laboráns azonosító naplószám vizsgálati naplószám szürkésbarna L 15/2016/2 L 15/2016/2/SzH RMS-1 1,50 24, ,00 Számított és származtatott jellemzők 2 98,13 Agyag (Cl %) = 19,6 D 60 (mm) = 0, ,31 Iszap (Si %) = 63,3 D m (mm) = 0,029 0,5 92,81 Homok (Sa %) = 15,2 C U (-) = 34,83 0,25 90,63 Kavics (Gr %) = 1,9 C C (-) = 2,46 0,125 87,50 Kő (Co%) = 0,0 k ZAMARIN (m/s) = 7,15E-7 D 10 (mm) = 0,001 f 0 (m 2 /kg) = 353,54 D 30 (mm) = 0,006 r S (g/cm 3 ) = 2,71 Földműalkalmassági besorolás = Fagyveszélyességi besorolás = S Z Á M G E O Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. Talajmechanikai Laboratórium H-1184 Budapest, Lakatos út VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV SZEMELOSZLÁSI VIZSGÁLAT (SZITÁLÁS - HIDROMETRÁLÁS) EREDMÉNYEI (az MSZE CEN ISO/TS :2006, az MSZ EN ISO :2003 és az MSZ EN ISO :2005 szerint) Senex Kft. Mintát vette/szállította: Senex Kft vétel időpontja: vételi hely száma vételi mélység (m) egyedi elbírálás szükséges fagyveszélyes 1000 órás kapilláris emelés= kb. 2,0-2,8 m / Érkezési víztartalom (%) A talajminta azonosító leírása Színe, egyéb jellemzői: Megnevezése: homokos agyagos iszap Szemcsék koptatottsága: Szemcsék anyaga: Ramocsa Szemméret D (mm) Átesett anyag S (súly%) AGYAG (Cl) ISZAP (Si) MSZ :1979 homokliszt HOMOK (Sa) KAVICS (Gr) KŐ (Co) finom (FSi) közepes (MSi) durva (CSi) finom (FSa) közepes (MSa) durva (CSa) finom (FGr) közepes (MGr) durva (CGr) Átesett súlyszázalék - S (%) , ,13 0, ,44 0, ,63 0, ,13 0, ,50 0, ,13 0, ,88 0, , ,001 0,01 0, Szemcseátmérő - logd (mm) Megjegyzések: Hitelesítés: A vizsgálati eredmények csak a laboratóriumba beszállított és megvizsgált mintákra vonatkoznak. A mintavételi körülményekből és a beszállítás módjából eredő hibákért vagy károkért felelősséget nem A jegyzőkönyv elkészítésének időpontja: vállalunk. Ellenőrizte és kiadta: Tatár Zsolt laborvezető

25 Megbízó: Mintát vette/szállította: S Z Á M G E O Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. Talajmechanikai Laboratórium H-1184 Budapest, Lakatos út Helyszín: Laboratóriumi telefon: (+36-1) /107 Központi telefon és telefax: (+36-1) info@szamgeo.hu Honlap: VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV SZEMELOSZLÁSI VIZSGÁLAT (SZITÁLÁS - HIDROMETRÁLÁS) MÉRÉSI ADATAI (az MSZE CEN ISO/TS :2006, az MSZ EN ISO :2003 és az MSZ EN ISO :2005 és szerint) Senex Kft. Senex Kft vétel időpontja: Ramocsa Beérkezés időpontja: Munkaszám: L 15/2016 Kijelölés időpontja: Jegyzőkönyv készítője: Virág Andrea laboráns azonosító naplószám vizsgálati naplószám vételi hely száma vételi mélység (m) Érkezési víztartalom (%) A száraz talaj anyagmennyisége (g): Vizsgálati körülmények L 15/2016/2 L 15/2016/2/SzH RMS-1 1,50 24,74 A hidrometrálás vízhőmérséklete ( C): 25,0 32,0 Szitaméret D (mm) A rostálás-szitálás eredményei A hidrometrálás eredményei Fennmaradt anyag Átesett anyag Idő Leolvasás Szemméret Korrigált értékek összes (g) rész (g) (g) S (súly%) (perc) (Papfalvi) D (mm) D (mm) S (súly%) 4 0,00 0,00 32,00 100,00 0,5 25,0 0,0690 0, ,13 2 0,60 0,60 31,40 98, ,5 0,0500 0, ,44 1 1,50 0,90 30,50 95, ,0 0,0360 0, ,63 0,5 2,30 0,80 29,70 92, ,0 0,0230 0, ,13 0,25 3,00 0,70 29,00 90, ,0 0,0140 0, ,50 0,125 4,00 1,00 28,00 87, ,0 0,0082 0, , ,0 0,0051 0, , ,0 0,0015 0, ,50 A szitaméretek közül a 0, mm közötti tartományban legalább 12 db. szitát kell használni. Az általánosan használható szitaméretek: A javasolt leolvasási időpontok: ,5-31, , , ,3-5, , ,71-0,6-0, perc. 0,25-0,212-0,125-0,063 mm A sziták halmozott mérési eredményeit az "összes (g) " oszlopban, a szitánkénti mérés eredményeit a "rész (g) " oszlopban kell feltüntetni. A szitaméretek beírásakor elsőként mindig azt a legkisebb szitaméretet kell megadni, melyen még minden szem átesett, s az ehhez a szitamérethez tartozó "Fennmaradt anyag " megfelelő oszlopába pedig értelemszerűen 0,00 -t kell beírni. A szitaméreteket egymás alatt, lefelé csökkenő sorrendben kell beírni. A hidrometrálás kezdetétől eltelt leolvasási időpontokat egymés alatt, lefelé növekvő sorrendben kell megadni. A 0,5 perces leolvasás eredménye bizonytalan, így a leolvasást az 1 perces értékkel kell kezdeni. Megjegyzések: A vizsgálati eredmények csak a laboratóriumba beszállított és megvizsgált mintákra vonatkoznak. A mintavételi körülményekből és a beszállítás módjából eredő hibákért vagy károkért felelősséget nem vállalunk. Hitelesítés: A jegyzőkönyv nyomtatásának időpontja: Ellenőrizte és kiadta: Tatár Zsolt laborvezető

26

27

28

29

30

31

32

33

34 A tervezett monitoring rendszer A tervezett monitoring területrész