A Magyarországon élő kaszáspókok. (Arachnida: Opiliones) faunisztikai vizsgálata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Magyarországon élő kaszáspókok. (Arachnida: Opiliones) faunisztikai vizsgálata"

Átírás

1 A Magyarországon élő kaszáspókok (Arachnida: Opiliones) faunisztikai vizsgálata SZAKDOLGOZAT Eötvös Lóránd Tudományegyetem Természettudományi Kar 2007 Készítette: Lengyel Gábor Dániel Biológia-környezettan szak V. évfolyam Témavezető: Dr. Kontschán Jenő MTA-ELTE Zootaxonómiai Kutatócsoport 1

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Irodalmi áttekintés Kaszáspókok rendszertana Kaszáspókok kutatása Magyarországon Célkitűzések Anyag és módszer A megvizsgált anyag A kutatott tájegységek Gyűjtési módszerek Határozásban használt legfontosabb bélyegek Vizsgálati módszerek Nevezéktan, határozás Rajz- és ábrakészítési eljárások: Zoogeográfiai adatok feldolgozása Taxonómiai vizsgálatok Rövidítések Eredmények A hazai fauna részét alkotó fajok Bizonytalan hazai előfordulású taxonok Értékelés Faunisztika Zoogeográfia Taxonómiai értékelés Ökológiai kitekintés Gerinctelenek lehetséges alkalmazásai a középfokú biológiaoktatásban (A tanári képzés integrált szakdolgozata) Bevezetés Tananyagba illeszthetőség Tanórán alkalmazható szemléltető eszközök a gerinctelenek témakörében Állatkertek látogatása

3 7.5. Terepgyakorlatok Óratervezet Az erdő apróságai c. projekt témáinak kifejtése: Mintamunkalapok a projekt témákhoz Irodalomjegyzék a tanári képzés integrált szakdolgozatához: Köszönetnyilvánítás Összefoglalás Summary Függelék Irodalomjegyzék

4 1. Bevezetés A kaszáspókok a pókszabásúak (Arachnida) harmadik legnagyobb rendje (ordo: Opiliones) (KURY et al. 2002). Az arktikus és antarktikus tájakat leszámítva minden földrészen élnek kaszáspókok (SZALAY 1968). Napjainkig mintegy 5000 fajt írtak le, három alrendjükből (GIRIBET et al. 1999). A fajok többsége a főként tropikus elterjedésű Laniatores alrendbe tartozik. A Palpatores alrendbe tartozó fajok számaránya sokkal kisebb, de elterjedésük szélesebb, nagyrészt mérsékeltövi területeken élnek. A legkisebb alrend a Cyphohpthalmi, fajairól nagyon keveset tudunk. Mindössze 133 faja ismert Új-Zélandtól Európáig világszerte (GIRIBET 2000). A magyar fauna 35 fajából 34 a Palpatores, egy pedig a Laniatores alrendbe tartozik. Más ízeltlábú rendekhez képest, alacsony fajszámuk ellenére családjaik igen formagazdagok, sokszor annak eldöntése sem egyszerű, hogy mit is tartunk kaszáspóknak. MARTENS (1978) definíciója alapján a következőképp határozhatjuk meg a kaszáspókokat: olyan pókszabásúak, amelyek utóteste (opisthosoma) az előtesttel (prosoma) teljes szélességében összeforrt. Az utótest szelvényezettsége általában jól látható, az előtest azonban egyik fajnál sem szelvényezett (1/1. ábra). Op Pr Tu oc Tg b Pa St Tr Ch Cx 1/1.ábra: Gyas titanus habitusa oldalnézetben (Pr- előtest; Op-utótest; Tu oc- szemdomb; b- bűzmirigy nyílása; Pa-tapogatóláb; Ch- csáprágó; Cx- csípő; Tr- tompor; Tg-háti lemezek; St- hasi lemezek) 4

5 Első végtagszármazékuk a három ízből felépülő, ollós csáprágó, a második tapogatólábbá vagy fogószervvé alakult, továbbá négy pár, karomban végződő járólábuk van. A tapogatóláb és az első járóláb csípőjén bazálisan egy-egy lebeny található. Egy pár légzőrésük (stigma) van, amelyek az utótest második szelvényén nyílnak, testüket trachearendszer futja be. Párzószervük kitinkettőzetből felépülő, a testbe rejtett valódi párzószerv. Az állatok méretei igen eltérőek lehetnek, pl. Cyphophthalmus duricorius (Joseph, 1868) a testhossza lábak nélkül 1,6 mm, míg a Gyas titanus Simon, 1879 fajé 11,8 mm. A Sironidae család tagjainak lábhossza kb. 2 mm, míg a Phalangiidae, Sclerosomatidae család fajainál meghaladhatják a 70 mm-t. Változatos szárazföldi élőhelyeket népesítenek be. Egyedeiket éppúgy megtalálhatjuk bolygatott élőhelyeken, mint erdőkben, kövek alatt, barlangokban, fatörzseken, az avarban, a talajfelszínén vagy földalatti járatokban, esetleg mélyen a talajban. A fajok többsége a magas (80-100%) páratartalmú élőhelyeket kedveli. Egyes fajoknál (Gyas spp. Paranemastoma spp.) a magas páratartalom iránti igény olyan nagy, hogy csak közvetlenül a fakadó vizek közelében élnek. A kisebb méretű fajok szárazabb időszakokban a talajba húzódnak, akár egy méter mélyre is. A legtöbb faj éjjel aktív, nappal elbújnak fatörzsek repedéseibe, kövek alá egyéb nedves helyre (MARTENS 1978). Több mint 90 fajuk kizárólag barlanglakó (GIRIBET et al. 1999). A kaszáspókfajok többsége ragadozó. A talajlakó fajok (Nemastomatidae, Ischyropsalididae, Trogulidae) atkákkal, ugróvillásokkal, ászkákkal, különböző lárvákkal, csigákkal és alkalomszerűen, elhullott állatokkal is táplálkoznak. A cserjeszintben, sziklafalakon vagy fatörzseken élő fajok (Phalangiinae, Leiobuninae, Gyinae) többnyire kétszárnyúakat zsákmányolnak. Meghosszabbodott, tapogatószerű második járólábukkal, akár repülés közben is képesek elfogni azokat (MARTENS 1978). KOLOSVÁRY (1929) által vizsgált kaszáspókok elfogadtak növényi táplálékot is. Megfigyelései szerint az éhezést nem jól bírták, kb óránként szükségük volt új táplálékra. Kevés specialista fajuk van, Magyarországon ilyen például a csigaevő kaszáspók (Ischyropsalis hellwigi hellwigi (Panzer, 1794)), amely a kisebb csigák házát fel is tudja törni erős csáprágóival. 5

6 2. Irodalmi áttekintés 2.1. Kaszáspókok rendszertana A pókszabásúak rendszerén belül sokáig a kaszáspókok rendszertani helyzete jelentette az egyik a legnagyobb kihívást, amelyről napjainkig számos tanulmány készült (SAVORY 1971; GRASSHOFF 1978; MARTENS et al. 1981; VAN DER HAMMEN 1985, 1986, GIRIBET et al. 2002). Felmerült például, hogy a Cyphophthalmi alrend a pókszabásúak önálló rendje és belőlük evolválódtak a kaszáspókok és a sapkáspókok, illetve az atkákkal való szorosabb rokonságot is feltételezték egyes kutatók. GIRIBET et al. (2002) által elemzett adatok alapján a kaszáspókok legközelebbi rokonai a csáprágósok közül a rovarpókok (Solifugae), az álskorpiók (Pseudoscorpiones), és a skorpiók (Scorpiones) (2/1.ábra). Acari Palpigradi Ricinulei Araneae Amblypygi Uropygi Schizomida Xyphosura Scorpiones Pseudoscorpiones Solifugae Opiliones 2/1. ábra: Csáprágósok felosztása GIRIBET (2002) alapján Napjainkig három fő nézet alakult ki a kaszáspók alrendek egymáshoz való viszonyáról. MARTENS et al. (1981) 14 kaszáspók család fajainak tojócső morfológiája alapján arra a megállapításra jutott, hogy a kaszáspókok két főbb csoportra oszthatók: szelvényezett tojócsövűekre és nem-szelvényezett tojócsövűekre. Kutatásuk alapján a korábban egységesnek vélt Palpatores alrend parafiletikusnak bizonyult, így helyette a Cyphopalpatores alrend elnevezést javasolták, mely magában foglalja a Palpatores alrend fajainak egy részét és a korábbi Cyphophthalmi alrend fajait. 6

7 SHULTZ (2001) a kaszáspókokat monofiletikusnak tartja. Molekuláris bélyegeket (két magfehérjét kódoló génszakaszt) figyelembe véve a Palpatores alrend 27 faját vizsgálta. Eredményei szerint az alrend nem parafiletikus, mint azt MARTENS et al. (1981) állítja, hanem monofiletikus. GIRIBET et al. (2002) és munkatársai által végzett kombinált analízis két riboszómális RNS szekvenciát és több mint kétszáz morfológiai bélyeget vesz figyelembe. Tanulmányukban nemcsak a kaszáspókokon belüli rokonsági kapcsolatokat vizsgálták, hanem elemzéseikbe bevontak más csáprágós rendeket is, a morfológiai bélyegek elemzésénél fosszilis csoportokat is. Munkájuk több kérdésre is választ adott: MARTENS et al. (1981) által a tojócső morfológia alapján létrehozott Cyphopalpatores alrend nem igazolható molekuláris eredményekkel és más morfológiai bélyegekkel. A Palpatores alrend parafiletikus, ellentétben SHULTZ (2001) felvetésével. A kaszáspókok rendje monofiletikus; a sapkáspókok és az atkák nem testvércsoportjai a kaszáspókoknak (2/2. ábra). 2/2. ábra: Filogenetikai kapcsolatok a kaszáspók öregcsaládok között, aláhúzással jelölve a magyar fanua öregcsaládjait (GIRIBET et al alapján). A szaggatott vonalak MARTENS (1978) felosztását jelölik. 7

8 2.2. Kaszáspókok kutatása Magyarországon Magyarországon a pókszabásúak kutatása HERMAN OTTÓ (1879) munkájával vette kezdetét. Műve súlypontja a valódi pókokra esett, kaszáspókokról csak a függelékben tesz említést. 26 faj előfordulását említi, ebből két adat az ország mai területéről származik. WILLIAM SØRENSEN, dán arachnológus a Magyar Nemzeti Múzeum kaszáspók gyűjteményének egy részét meghatározta, munkáját LENDL ADOLF (1894) fejezte be. Eredményeiben részletesen felsorolja az akkori Magyarországon gyűjtött kaszáspók fajokat (43 faj), és közli több új faj leírását is. LENDL gyűjteményének jelentős része szintén a mai országhatárainktól kívülről származik. CARL-FRIEDRICH ROEWER (1923) munkájában több mint ezer oldalon ír a Föld kaszáspókjairól, főleg rendszertani vonatkozásban. A Magyar Nemzeti Múzeum és LENDL ADOLF gyűjteményében található lelőhelyeket is feltünteti az egyes fajok adatai között. Ezt a művét a későbbiekben még 19 kiegészítő rész követte, amelyekben illetve más munkáiban folyamatosan beszámol a Magyarországon gyűjtött anyagáról és a Nemzeti Múzeum kaszáspók gyűjteményéről (ROEWER 1915, 1951, 1957). KOLOSVÁRY GÁBOR volt az első magyar zoológus, aki egész élete során behatóan foglalkozott a kaszáspókokkal. Monográfiája megírásával, nem titkolt célja volt a magyar Roewer-könyv megalkotása (KOLOSVÁRY 1929). A fajok listája és rövid rendszertani bemutatása mellett nagy terjedelemben foglalkozik azok morfológiai, anatómiai és élettani vonatkozásaival is. Alfajokkal együtt összesen 54 fajt ismertet a történelmi Magyarországra vonatkoztatva. További faunisztikai munkáiban a Kárpát-medence számos lelőhelyéről közöl adatokat, különös tekintettel a Tisza-völgyére és Erdély területére (KOLOSVÁRY 1935, 1936, 1939, 1943, 1963, 1965a, 1965b, KOLOSVÁRY & LOKSA 1944). Viselkedéstani és ökológiai kutatásokat is végzett (KOLOSVÁRY 1931, 1966, KOLOSVÁRY & HOMONNAY 1967), valamint leírt két fajt (KOLOSVÁRY 1933, 1941). SZALAY LÁSZLÓ első kaszáspókokkal foglalkozó munkája az Aggtelekibarlangrendszerben gyűjtött fajokat összegzi (SZALAY 1932). Munkássága során több fajt is leírt (SZALAY 1950, 1951a), és faunisztikai témájú publikációja is megjelent (SZALAY 1948, 1951b, 1951c). A Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae) sorozat kaszáspókokkal foglalkozó részét ő írta, amelyben alfajokkal együtt 40 fajt említ az országból (SZALAY 1968). LOKSA IMRE számos faunisztikai, ökológiai és taxonómiai munkát is publikált, melyekben a kaszáspókokról is említést tesz. Adatokat közölt többek között a Visegrádihegység, a Pilis, a Bükk, a Bakony, a Keszthelyi-hegység és a Bátorligeti-láp területéről (LOKSA 1961, 1968, 1971, 1978, 1984, 1988, 1991). Két fajleírás és egy taxonómiai munka is 8

9 kötődik nevéhez (LOKSA 1962, 1990), valamint először közölt két faj első hazai adatát (LOKSA 1968, 1984). ŞTEFANIA AVRAM román kutató a Tisza felső-szakaszán végzett gyűjtéseket. Innen írta le a Leiobunum tisciae Avram, 1968 fajt, valamint a Gyas nem egy fajának, mint faunára új fajnak az előfordulását ismertette (AVRAM 1968). JOCHEN MARTENS szerkesztette könyv valamennyi akkor ismert közép-európai kaszáspókfaj adatait részletesen számba veszi a magyarországi adatokkal együtt, valamint sok fajnevet szinonímizál (MARTENS 1978). VARGA ANDRÁS a Bükk-hegység, BOKOR ZSUZSANNA a Cserehát kaszáspók faunájáról közölt egy-egy faunisztikai témájú munkát (VARGA 1994, BOKOR 1998). RUUD VAN DER WEELE készítette el az első kaszáspók fajlistát, amely nevezéktanában már MARTENS (1978) könyvén alapul, ezért 28-ra csökkent a magyar kaszáspókfauna fajszáma (VAN DER WEELE 1998b). A Laniatores alrend egy faunára új fajának előfordulását közli a Mátrából és egy faunisztikai publikációt a Börzsönyből (VAN DER WEELE 1998a). CHRISTIAN KOMPOSCH áttekintette a hazánkban 2002-ig történt kutatásokat és naprakész fajlistát állított össze, megjelölve benne az egyes fajok kutatottsági helyzetét is (KOMPOSCH 2004). Munkája 33-ra növelte az ismert fajok számát hazánkból. MURÁNYI DÁVID vizsgálatainak köszönhetően két faunára új fajt ismerhettünk meg Magyarországról (MURÁNYI 2002, 2005), valamint közreműködött két faunisztikai munka megírásában (LENGYEL et al. 2004, LENGYEL & MURÁNYI 2006). LENGYEL GÁBOR DÁNIEL munkái faunisztikai adatokkal járultak hozzá az ország kaszáspók faunájának ismeretéhez (LENGYEL et al. 2004, LENGYEL 2005, LENGYEL & MURÁNYI 2006). 9

10 3. Célkitűzések A dolgozat elkészítése során a következő célokat tartottam szem előtt: Irodalomban fellelhető adatok összegzése Magyarország kaszáspók faunájának minél részletesebb faunisztikai feltárása A magyarországi kaszáspókok előfordulási adatainak 10x10 km-es UTMrendszerű térképeken történő ábrázolása (MISKOLCZI et al. 1997) A magyar kaszáspókfaunán esetlegesen érvényesülő állatföldrajzi hatások vizsgálata, igazolása Problémás taxonómiai helyzetű fajok vizsgálata 10

11 4. Anyag és módszer 4.1. A megvizsgált anyag Munkám során összesen 2561 db egyedet vizsgáltam meg Magyarország közel 300 (276 db) lelőhelyéről. Az állatok egy részét a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárából kölcsönöztem, más részüket saját magam gyűjtöttem, ill. az alábbi személyek: Dányi László (DL), Domina Eszter (DE), Hegyessy Gábor (HG), Horváth Edit (HE), Kancsal Béla (KB), Kutasi Csaba (KCS), Lengyel Gábor Dániel (LGD); Murányi Dávid (MD), Podlussány Attila (PA), A gyűjtött anyag egy része az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem Állatrendszertani és Ökológiai tanszékén van elhelyezve, a fennmaradó rész, pedig saját kezelésű gyűjteményemben van 75%-os alkoholban tárolva A kutatott tájegységek A meghatározott anyag által érintett tájegységek, *-gal jelölve a talajcsapdázással is vizsgált tájegységeket: Kisalföld: Mosoni-síkság, Hanság, Rábaköz. Alpokalja: Kőszegi-hegység*, Vasi-hegyhát, Őrség*, Vasi-Soproni-síkság. Dunántúli-középhegység: Keszthelyi-hegység, Bakony*, Balaton-felvidék*, Vértes*, Gerecse, Visegrádi-hegység*, Budai-hegység. Északi-középhegység: Börzsöny*, Cserhát, Mátra, Bükk*, Heves-Borsodidomság*, Borsodi-medence, Aggteleki-karszt*, Cserehát*, Zempléni-hegység*, Hegyalja, Hernád-völgye*, Sajó-völgye, Harangod, Tokaji-hegy. Alföld: Bodrogköz*, Rétköz*, Beregi-Tiszahát*, Szatmári-Tiszahát*, Szatmárisíkság*. Mecsek*. Somogyi-dombság Gyűjtési módszerek A kaszáspókok élőhely választásából és formagazdagságából következik, hogy gyűjtésük egyidejűleg több gyűjtési technika alkalmazását teszi szükségessé. Az egyes területek minél részletesebb megismerése érdekében a következő módszereket alkalmaztam: 11

12 talajcsapdázás: 5dl-es széles szájú műanyagpoharakat választottam a csapdázáshoz, hogy a hosszúlábú fajok is belehulljanak. Kettőt egymásba csúsztatva helyeztem őket a földbe. A felső pohárba etilén-glikolt töltöttem kb. a pohár kétharmadáig. A csapdákat elhelyezésük után valamilyen tereptárggyal (lehullott fakéreg, ágak, lapos kövek) fedtem le úgy, hogy a fedél a talajfelszíntől néhány cm magasan legyen. A fedélre egyik oldalról avarréteget söpörtem, a másik oldalán a fennmaradó nyílást szabadon hagytam, hogy mind az avarban, mind a talajfelszínen mozgó állatok is a csapdába hulljanak. A csapdákat fák tövében ástam le, ha a talajviszonyok ezt lehetővé tették. egyeléses mintavételezés: kézzel vagy hosszú, erős csipesz segítségével végeztem, az állat búvóhelyétől függően. Csipesz használatakor gyors mozdulattal több lábat megfogva azok tövét kell elcsípni, így azok nem szakadnak le és az állat teste sem roncsolódik. Rövid lábú fajok (pl. Nemastomatidae) vagy kisméretű, ivaréretlen egyedek esetén a csipeszre vagy az ujjra egy csepp nyálat téve az állathoz érintve az beletapad és könnyedén begyűjthető. Egyeléses gyűjtéseim egy részét éjjel végeztem, fejlámpa használatával. kopogtatás: alacsonyabb bokrok ágai alá tartott esernyőt használtam, miközben az ágakat egy hosszú bottal ütögetettem. avar- és talajrostálás: 1 cm-es lyukátmérőjű rostát használtam. Az avar gyűjtésekor mindig figyeltem arra, hogy legyen benne az avar minden rétegéből. Intenzív rostálás után a visszamaradó levelek kiöntésekor figyeltem, hogy van-e állat köztük, mert ilyenkor rendszerint menekülni próbálnak és ez feltűnő. Ha találtam vastagabb mohagyepeket azokat is átrostáltam Határozásban használt legfontosabb bélyegek Hím ivarszerv (penis): Kitinkettőzetből felépülő valódi párzószerv. Két típusa van: osztatlan és osztott (glans penis+truncus penis) (5/21.1. kép). Mérete bizonyos fajok esetében meghaladhatja a testhossz kétharmadát. A fajok jelentős hányada egyértelműen meghatározható a pénisz alakja után. Spermatartó (receptaculum seminis): A tojócsőben található ampulla-szerű szerv. Fajonként igen eltérő az ampullák helyzete, alakja. Preparálása meglehetősen nehézkes, bizonyos fajok nőstényei azonban csak a spermatartó alapján különíthetők el egymástól. A tojócső alakját nem használják fajok határozására (5/33.1. a-b kép). Tapogatóláb (pedipalpus): Változatos alkatú szerv. Egyes fajok tapintásra, ízérzékelésre használják (Mitostoma sp.), másoknál gyengébben (Phalangium sp.) vagy erősebben módosult fogóláb (Laniatores, Holoscotolemon sp., 5/1.2. ábra). A karommal 12

13 rendelkező fajok kapaszkodásra is használják. Határozóbélyeg a fogak, tüskék mérete, jelenléte vagy hiánya, a karom jelenléte vagy hiánya, felépítése. Csáprágó (chelicera): három ízből felépülő szerv. Méregmirigyet nem tartalmaz. Ivari dimorfizmus megfigyelhető: a hímeké rendszerint erősebb, robosztusabb szerv, változatos képletekkel. Az alapízen a fonallábú-kaszáspókok (Nemastomatidae) hímjeinél fajra jellemző dudor figyelhető meg. Határozóbélyeg az egyes ízeken található nyúlványok, fogak, szőrök megléte vagy hiánya, és az ízek alakja. Az ollóköz fogait nem használják bélyegként. Habitus: Színezetük általában valamilyen barnás mintázat vagy bizonyos fajok teljesen feketék, ezüst vagy aranyszínű foltokkal (Nemastomatidae, 4/1. kép). Testfelületükön nincs szőrzet. Változatos alakú kitinképleteket találhatunk a csupasztól (Leiobunum sp.), az erősen tüskézettig (Lacinius horridus (Panzer, 1794)). A testfelszíni képletek nagyon variábilisak lehetnek az egyes fajokon belül. A mintázat nagyon jellegzetes lehet az adott fajra (Amilenus aurantiacus (Simon, 1881)), 4/1. kép: Carinostoma elegans hímjének habitusa vonal: 1mm bélyegként azonban ritkán használatos, ui. az alkoholos tárolás (HU-Nagytétény) idővel kifakítja az állatokat Vizsgálati módszerek A hímvessző és a tojócső is a haslemez alatt található. Az ivarnyílás két oldalán ejtett metszéssel a has felnyitható, és hegyes csipesszel a párzószerv kiemelhető a testből. A metszéshez 0,3 ml-es inzulinos fecskendő tűjét használtam, amely megfelelően hegyes és apró a preparálás elvégzéséhez. A hímvessző kiemelés után vájt tárgylemezen fénymikroszkóp alatt azonnal vizsgálható. Az spermatartó a tojócsőben elhelyezkedő fajtól függően 0,01-0,1 mm-es páros szerv, preparálásához 15% KOH tartalmú oldószert használtam. Gyengébben szklerotizált fajok esetén (pl. Leiobunum spp., Phalangium opilio.) 24 órás kezelés elegendőnek bizonyult, erősebben szklerotizált fajoknál (pl. Trogulus spp., Nemastoma spp.) ennél több időre (kb. 36 óra) volt szükség. Az állatok vizsgálásához MBSZ-1 típusú sztereomikroszkópot és Premiere MRJ-03 típusú fénymikroszkópot használtam Nevezéktan, határozás A dolgoztaban használt rendszer MARTENS (1978), míg a nevek CRAWFORD (1992) munkáján alapulnak. A fajok határozásához MARTENS (1978) munkáját használtam. Az 13

14 elterjedési típusok megállapításához STARĘGA (1976), MARTENS (1978), WEISS (1996), BLICK & KOMPOSCH (2004), NOVAK (2004, 2005), NOVAK & GIRIBET (2006), BOYER et. al (2005) dolgozatait használtam fel. Ordo: Opiliones Sundevall, 1833 Subordo: Laniatores Thorell, 1876 Suprafamilia: Travunioidea Absolon and Kratochvil, 1932 Familia: Cladonychiidae Hadži, 1935 Subordo: Palpatores Thorell, 1876 Dyspnoi Hansen et Sørensen, 1904 Suprafamilia: Troguloidea Sundevall, 1833 Familia: Nemastomatidae Simon, 1872 Familia: Dicranolasmatidae Simon, 1879 Familia: Trogulidae Sundevall, 1833 Suprafamilia: Ischyropsalidoidea Sørensen, 1884 Familia: Ischyropsalididae Simon, 1879 Eupnoi Hansen et Sørensen, 1904 Suprafamilia: Phalangioidea Thorell 1876 Familia: Phalangiidae Latreille, 1802 Familia: Sclerosomatidae Simon, Rajz- és ábrakészítési eljárások: A rajzok elkészítéséhez a mikroszkóp okulárján keresztül rögzített digitális fényképet használtam fel. A képeket ACDSee és Paint Shop Pro szoftverek segítségével kontrasztosítottam, majd kinyomtattam és pauszpapíron tussal megrajzoltam a végleges rajzot. A habitus fotók digitális fényképezőgéppel átalakítás nélkül készültek. A térképek megrajzolásához a és a Paint Shop Pro szoftvereket használtam. A térképeken csak azokat az irodalmi adatokat ábrázoltam, amelyeknél legalább a település pontos neve szerepelt, a nagyobb tájegységekre való utalásokat (pl. Mecsek ) figyelmen kívül hagytam. A teli körök a saját adataimat jelzik beleértve a már publikáltakat is (LENGYEL 2005; LENGYEL & MURÁNYI 2006), az üres körök irodalmi adatok. A címlapon látható kép LENDL ADOLF (1894) munkája nyomán készült. 14

15 4.8. Zoogeográfiai adatok feldolgozása Az adatok elemzését standardizált főkomponensanalízissel végeztem a SYN-TAX 2000 (PODANI 1997) programcsomag segítségével. A talajcsapdázott tájegységek adatait a talajlakó kaszáspókfajok adataival vetettem össze. Az adattáblázatot a függelék tartalmazza Taxonómiai vizsgálatok A Gyas titanus taxonómiai vizsgálatához az alábbi bélyegek értékeit használtam fel, valamennyit miliméterre átszámolva: Megnevezés Leírás Előtest szélesség Az előtest két egymástól legtávolabb eső pontja. (Megj.: a testhossz változik az állatok tápláltságának függvényében az utótest lemezeinek egymásra csúszása miatt ) Szemdomb táv A szemdomb és az előtest frontális pereme közti távolság Pénisz hossz A pénisz alapjától a stylus-ig mért távolság Pénisz alap-szélessége A pénisz szélessége az eredésénél. Pénisz közép-szélessége A pénisz szélessége a hossz felezőpontjára merőlegesen. Második láb hossza A második járóláb hossza a tomportól a tarsus végén található karomig. táblázat). Az adattáblázat és az egyedek pontos lelőhelyei a Függelékben találhatóak (9/2. és 9/ Rövidítések A dolgozatban a következő rövidítéseket használtam: HU Magyarország HO Horvátország RO Románia Tu oc Szemdomb tuber oculorum Pe Hím párzószerv penis ba Alapi basalis me közép vonal-beli medialis 15

16 5. Eredmények 5.1. A hazai fauna részét alkotó fajok SUBORDO LANIATORES FAMILIA CLADONYCHIIDAE GENUS Holoscotolemon Roewer, Holoscotolemon jaqueti (Corti, 1905) Phalangodes jaqueti Corti: 1905 Metascotolemon granulatus Roewer: 1915 Brigestus granulatus Roewer: 1935 Brigestus robustus Roewer: 1935 Bukowina monticola Roewer: 1935 Scotolemops dacicus Roewer: 1935 Bukowina hormuzachii Círdei: 1957 Scotolemon Jaqueti: Szalay 1968 Metascotolemon Jaqueti: Szalay 1968 Brigestus granulatus: Szalay /1.1. ábra: Holoscotolemon jaqueti ismert előfordulásai Holoscotolemon jaqueti: Martens 1978 Diagnózis: A Laniatores alrend egyetlen képviselője hazánkban. Teste erősen szklerotizált, borostyánsárga színű. Állkapcsi tapogatója fogólábbá módosult, erős tüskék láthatók rajta (5/1.2. ábra). A pénisz alkata alapján 5/1.2. ábra: H. jaqueti hím tapogatólábának alkata laterális egyértelműen felismerhető a faj. nézetben. (HU-Mátraszőlős). Elterjedés: dél-kelet-európai, kárpáti elterjedésű faj Ismert adatok: Mátra (VAN DER WEELE 1998; LENGYEL et al. 2004), Bükk (LOKSA 1984, KOMPOSCH 2004); (5/1.1. ábra). Új adatok: - 16

17 FAMILIA NEMASTOMATIDAE GENUS Carinostoma Kratochvíl, Carinostoma elegans (Sørensen, 1894) Nemastoma elegans Sørensen in Lendl: 1894 Nemastoma elegans Roewer: 1923 Nemastoma elegans var. batorligetiense Szalay: 1951 Carinostoma elegans: Staręga 1976 Carinostoma elegans: Martens 1978 Diagnózis: Erősen szklerotizált, kisméretű faj. Hátpajzsán két nagy, ezüst-színü folt látható. A foltoktól caudálisan két apró, fésű-szerű fogacskákból álló sor 5/2.1. ábra: Carinostoma elegans (s.l.) ismert előfordulásai található, amely fajhatározó bélyeg. A hímek csáprágójának háti oldalán erős duzzanat figyelhető meg (5/2.2. ábra-balra). A pénisz alapján egyértelműen felismerhető (5/2.2.b ábra). Elterjedés: dél-kelet-európai, kárpáti Ismert adatok: Alföld, Bátorligeti-láp, Zemplén (MARTENS 1978), Aggteleki-karszt (KOMPOSCH 2004), Nagytétény (LENGYEL & MURÁNYI 2006) 5/2.2. a-b ábra: A C. elegans hím (5/2.1. ábra) csáprágó alkata laterális (a), valamint a Új adatok: - pénisz alkata dorzális nézetben(b). (HU- Megjegyzés: A faj vizsgálataim alapján nagyon ritkának Nagytétény) bizonyult, mindössze három lelőhelyét ismerjük. A nagytétényi előfordulás egyben a faj elterjedésének nyugati határa. 3. Carinostoma elegans batorligetiense (Szalay, 1951) Nemastoma elegans var. batorligetiense Szalay: 1951 Carinostoma elegans batorligetiense: Loksa 1990 Diagnózis: A törzsalaktól a péniszen lévő fogak száma és a háton lévő foltok elhelyezkedése különbözteti meg. Elterjedés: nyírségi Ismert adatok: Alföld, Bátorligeti-láp (LOKSA 1990) (5/2.1.ábra) Új adatok: - 17

18 Megjegyzés: A faj ill. az alfaj viszonyának tisztázására további vizsgálatok szükségesek. (lásd a nominális faj alakot.) GENUS Mitostoma Roewer, Mitostoma chrysomelas (Hermann, 1804) Phalangium chrysomelas Hermann: 1804 Nemastoma chrysomelas: Simon 1879 Nemastoma chrysomelas: Roewer 1923 Nemastoma spinosum Hnatewytsh: 1929 Nemastoma orobicum Caporiacco: 1949 Nemastoma janetscheki Schenkel: 1950 Mitostoma chrysomelas chrysomelas: Roewer 1951 Mitostoma silhavy Roewer: 1951 Mitostoma hadzii Roewer: 1951 Crosbycus bükkensis Loksa: /4.1. ábra: Mitostoma chrysomelas ismert Crosbycus transdanubicus Loksa: 1962 előfordulásai Mitostoma chrysomelas confusum Spoek: 1963 Mitostoma vosagorum Rambla: 1965 Mitostoma (Mitostoma) sketi Hadži: 1973 Mitostoma (Mitostoma) chrysomelas francochorioni Hadži: 1973 Mitostoma (Mitostoma) chrysomelas poleneci Hadži: 1973 Mitostoma chrysomelas: Martens 1978 Diagnózis: Apró termetű faj, háti oldalát apró fogacskákból álló sorok futják be. A tapogatólába járóláb-szerű, hosszú. A combtól a lábfejig, speciális, bunkós tapintószőrök találhatók. A hímek csáprágójának alapi ízén egy hosszúkás nyúlvány, a második ízen, alapi helyzetben, pedig egy kisebb tüske található. Elterjedés: európai Ismert adatok: Aggteleki-karszt (SZALAY 1932; ROEWER 1951; KOMPOSCH 2004), Alföld (LOKSA 1990), Bakony (KOLOSVÁRY 1944, KOMPOSCH 2004; LENGYEL & MURÁNYI 2006), Börzsöny (VAN DER WEELE 1998), Bükk (LOKSA 1962; KOMPOSCH 2004), Kőszegi-hegység (KOLOSVÁRY 1965a), Őrség (LOKSA 1962), Pilis (LOKSA 1988; LENGYEL & MURÁNYI 2006), Sárköz (KOMPOSCH 2004), Soproni-hegység (SZALAY 1951b; KOMPOSCH 2004), Vértes (LENGYEL & MURÁNYI 2006), Visegrádi-hegység (LOKSA 1991), Zala-völgye (KOMPOSCH 2004), Zemplén (LENGYEL 2005, LENGYEL & MURÁNYI 2006) (5/4.1. ábra) 18

19 Új adatok: Börzsöny, Királyrét, Szén-patak völgye, , LGD; Gerecse, Agostyán, Alapítványi tábor, , LGD; Őrség, Felsőszölnök, 149-es terület melletti völgy Ny-ra, , LGD; (5/4.1. ábra) GENUS Nemastoma C. L. Koch, Nemastoma bidentatum Roewer, 1914 (s. l.) Nemastoma bidentatum: Šilhavỳ 1956 Nemastoma bidentatum sparsum: Gruber et Martens 1968 Diagnózis: Apró termetű faj. Testük teljesen fekete, felszíne sima. A hímek csáprágójának alapízén fajra jellemző alakú nyúlvány, a tapogatólábak combján 1-3 db, térdén 1db fog található. A hímvessző hegyes, a glans penis négy 5/5.1. ábra: Nemastoma bidentatum (s.l.) ismert előfordulásai toll-szerű nyúlvánnyal rendelkezik. Elterjedés: alpi-balkáni Ismert adatok: Bakony (LENGYEL & MURÁNYI 2006), Belső-Somogy (LOKSA 1962), Budapest (LENGYEL & MURÁNYI 2006), Dráva-völgye (KOMPOSCH 2004), Keszthelyihegység (LOKSA 1961), Kőszegi-hegység (LENGYEL & MURÁNYI 2006), Mecsek (KOLOSVÁRY 1965b; LENGYEL & MURÁNYI 2006), Őrség (LOKSA 1962), Sopronihegység (SZALAY 1951b), Vértes (LENGYEL & MURÁNYI 2006) (5/5.1. ábra) Új adatok: Bakony, Nagykapornak, Orbányosfa, Foglár-patak, , DL; Őrség, Felsőszölnök, 149-es terület melletti völgy Ny-ra, , LGD; Gyűrűfű, Öreg bükkfa, , DL; (5/5.1. ábra) Megjegyzés: GRUBER és MARTENS (1968) a fajnak három alfaját különbözteti meg a csáprágó nyúlványának alakja és a tapogatólábon található fogak száma alapján. Az általam megvizsgált állatok jelentős variabilitást mutatnak mindkét bélyegben, egyes esetekben ugyanarról a gyűjtőhelyről. A fajnak csak Dunántúli előfordulásáról tudunk ellenben MARTENS (1978) feltételezésével. 19

20 6. Nemastoma lugubre (Müller, 1776) Phalangium lugubre Müller: 1776 Nemastoma bimaculatum: Thorell 1876 Nemastoma lugubre ssp. helvetica De Lessert: 1917 Nemastoma lugubre-bimaculatum: Roewer 1923 Nemastoma lugubre-bimaculatum: Roewer 1951 Nemastoma lugubre: Gruber et Martens 1968 Diagnózis: Apró termetű, erősen szklerotizált faj. Hátpajzsa felszíne sima, rajta két ezüstszínű folt található (5/6.1. kép). A hímek 5/6.1. ábra: Nemastoma lugubre ismert előfordulásai csáprágójának alapi ízén erős nyúlvány látható, alakja fajra jellemző. A pénisz hegyes, két caudális irányú, toll-szerű fület figyelhetünk meg rajta. Elterjedés: közép-európai Ismert adatok: Aggteleki-karszt (KOMPOSCH 2004; LENGYEL 2005), Alföld (AVRAM 1968; KOLOSVÁRY 1965a, 1967, LENGYEL 2005), Borsodi-medence (LENGYEL 2005), Börzsöny 5/6.1. kép: A Nemastoma lugubre habitusa (HU- (VAN DER WEELE 1998; LENGYEL & Börzsöny) MURÁNYI 2006), Bükk (LOKSA 1968; KOMPOSCH 2004), Cserehát (BOKOR 1998), Cserhát (MARTENS 1978), Hegyalja (LENGYEL 2005), Hernád-völgye (LENGYEL 2005), Heves-Borsodi-dombság (LENGYEL & MURÁNYI 2006), Sajó-völgye (LENGYEL 2005), Tokaj (MARTENS 1978), Visegrádihegység (LOKSA 1991), Zemplén (LENGYEL 2005; LENGYEL & MURÁNYI 2006) (5/6.1. ábra) Új adatok: Aggteleki-karszt, Bódvarákó, katolikus templom, híd alatt, , LGD; Börzsöny, Királyrét, Szén-patak völgye, , LGD; Karancs-Medves, Rónabánya, Bagó-kő, , DL; Karancs-Medves, Rónabánya, Szilváskő-puszta felé, , DL; Mátra, Mátraszele, Akó-fej, , DL; (5/6.1. ábra) 20

Kaszáspókok (Opiliones) Borsod-Abaúj-Zemplén megyébõl

Kaszáspókok (Opiliones) Borsod-Abaúj-Zemplén megyébõl FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2005 29: 67 76 Kaszáspókok (Opiliones) Borsod-Abaúj-Zemplén megyébõl LENGYEL GÁBOR DÁNIEL ABSTRACT: [Data to the Opiliones fauna of county Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

Data to the Hungarian harvestman (Opiliones) fauna

Data to the Hungarian harvestman (Opiliones) fauna FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2006 30: 117 128 Data to the Hungarian harvestman (Opiliones) fauna GÁBOR DÁNIEL LENGYEL & DÁVID MURÁNYI ABSTARCT: (Data to the Hungarian harvestman (Opiliones)

Részletesebben

Adalékok Erdély kaszáspókfaunájához.

Adalékok Erdély kaszáspókfaunájához. 9 Adalékok Erdély kaszáspókfaunájához. Irta: Kolosváry Gábor. (Egy térképvázlattal és három képpel). A magyar Tudományos Akadémia anyagi támogatásával dr. Éhi k Gyula és Dr. Kolosváry Gábor 1942 év nyarán

Részletesebben

Elemzés a 2010-es év teljesítménytúráiról

Elemzés a 2010-es év teljesítménytúráiról Elemzés a 21-es év teljesítménytúráiról Tartalomjegyzék oldal A teljesítménytúrák száma 21-ben szakágak szerint Új túrák 21-ben 2 Teljesítménytúrák száma hetente 3 Teljesítménytúrák tájegységek szerint

Részletesebben

Mátra (3.) túra (57.) (teljesítményt.) 15 km

Mátra (3.) túra (57.) (teljesítményt.) 15 km Sétáink és túráink Sorszám Időpont Helyszín "Keret" Táv (kb.) 1. 2001. 04. 11. Budai-hegység (1.) túra (1.) 9 km 2. 2001. 07. 10. Eperjes-Tokaji-hegység (1.) nyári tábor (1.) 14 km 3. 2001. 07. 12. Szinyei-dombság

Részletesebben

Brachydesmus troglobius Daday, 1889, az Abaligeti-barlang jellegzetes karimás ikerszelvényes faja. (fotó: Korsós Z.)

Brachydesmus troglobius Daday, 1889, az Abaligeti-barlang jellegzetes karimás ikerszelvényes faja. (fotó: Korsós Z.) A Nyugat-Mecsek barlangjaiban élő ritka és endemikus eutroglofil és troglobiont makrogerinctelen fajok elterjedésének vizsgálata és integratív taxonómiai revíziója A Mecsek hegység két barlangjában (Abaligeti-barlang

Részletesebben

Tartalom. Ember, növény, állat. Elõszó / 15. Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19.

Tartalom. Ember, növény, állat. Elõszó / 15. Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19. Tartalom Ember, növény, állat. Elõszó / 15 Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19 Bevezetés / 19 Vegetációnk története az utolsó jégkorszaktól / 23 Magyarország

Részletesebben

Nyugat-Magyarországi-peremvidék

Nyugat-Magyarországi-peremvidék Nyugat-Magyarországi-peremvidék Alpokalja Soproni-hegység Magas-bérc (558m) Fertőmelléki-dombság Kőszegi-hegység Írottkő (882m) Kőszeghegyalja Vas-hegy (415m) Őrség Vasi-Hegyhát Ezüst-hegy (375m) Sopron-Vasi-síkság

Részletesebben

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés Magyarország tájtípusai és tájai Bevezetés A földrajzi táj fogalma A táj a földfelszín egy konkrét részlete, amely szerkezete és működése alapján egy egységet alkot, és ez jól látható módon is elkülöníthetővé

Részletesebben

Egyes taxonokra jutó fajszám

Egyes taxonokra jutó fajszám Egyes taxonokra jutó fajszám Ízeltlábúak Puhatestűek Gerincesek Laposférgek Fonálférgek Gyűrűsférgek Szivacsok Tüskésbőrűek Egyéb Sarcomastigophora Apicomplex Ciliophora Ikerszelvényesek 10000 Százlábúak

Részletesebben

A sziklai illatosmoha igaz története. Papp Beáta Növénytár Mohagyűjtemény

A sziklai illatosmoha igaz története. Papp Beáta Növénytár Mohagyűjtemény A sziklai illatosmoha igaz története Papp Beáta Növénytár Mohagyűjtemény A sziklai illatosmoha (Mannia triandra) egy telepes májmoha. Ellentétben közeli rokonával, a közönséges illatosmohával, amiről ez

Részletesebben

A 6. Magyar Biodiverzitás Nap előzetes arachnológiai eredményei

A 6. Magyar Biodiverzitás Nap előzetes arachnológiai eredményei A 6. Magyar Biodiverzitás Nap előzetes arachnológiai eredményei Kovács Péter, Szita Éva és Szinetár Csaba Euregionális Természettudományi Konferencia NYME SEK, Szombathely 2011 Biodiverzitás Napok Gyökerek

Részletesebben

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Rovarok testfelépítésének (házi légy és krumplibogár) vizsgálata mikroszkóppal

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Rovarok testfelépítésének (házi légy és krumplibogár) vizsgálata mikroszkóppal TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Rovarok testfelépítésének (házi légy és krumplibogár) vizsgálata mikroszkóppal A gerinctelen állatok közé tartozik az ízeltlábúak

Részletesebben

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II. 10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük

Részletesebben

Környezettudományi Doktori Iskolák Konferenciája BETEKINTÉS A BODOBÁCSOK (HETEROPTERA: LYGAEOIDEA) ÓVILÁGI CSOPORTJAINAK TAXONÓMIÁJÁBA

Környezettudományi Doktori Iskolák Konferenciája BETEKINTÉS A BODOBÁCSOK (HETEROPTERA: LYGAEOIDEA) ÓVILÁGI CSOPORTJAINAK TAXONÓMIÁJÁBA Varga Katinka 1 Kondorosy Előd 1 Környezettudományi Doktori Iskolák Konferenciája BETEKINTÉS A BODOBÁCSOK (HETEROPTERA: LYGAEOIDEA) ÓVILÁGI CSOPORTJAINAK TAXONÓMIÁJÁBA ÁLLAT- ÉS AGRÁRKÖRNYEZET TUDOMÁNYI

Részletesebben

FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI Zirc, 23 2006; 27 31.

FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI Zirc, 23 2006; 27 31. FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI Zirc, 23 2006; 27 31. AZ ÖVES SZKOLOPENDRA (SCOLOPENDRA CINGULATA LATREILLE, 1829) ELSÕ ELÕFORDULÁSI ADATAI

Részletesebben

KARMOS FÉREGLÁBÚAK törzse (Phylum ONYCHOPHORA)

KARMOS FÉREGLÁBÚAK törzse (Phylum ONYCHOPHORA) KARMOS FÉREGLÁBÚAK törzse (Phylum ONYCHOPHORA) rrns-vizsgálatok alapján az ízeltlábúakkal monofiletikus csoport féregszerű állatok, 2-15 cm, főként a déli félteke trópusi területein homonóm szelvényezettség,

Részletesebben

Csáprágósok altörzse. (Chelicerata)

Csáprágósok altörzse. (Chelicerata) Csáprágósok altörzse (Chelicerata) Szelvényes állatok (Articulata) szupertörzse Ízeltlábúak (Arthropoda) törzse - Soklábúak (Myriapoda) altörzse Százlábúak (Chilopoda) osztálya Villáscsápúak (Pauropoda)

Részletesebben

Nyugat magyarországi peremvidék

Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat- magyarországi peremvidék ÉGHAJLATI és NÖVÉNYZETI sajátosságok alapján különül el, nem morfológiai különbségek alapján 7100 km² Határai: Kisalföld (É), Dunántúlikhg.,Dunántúli-dombvidék

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

Chelicerata Csáprágósok altörzse

Chelicerata Csáprágósok altörzse 1 Chelicerata Csáprágósok altörzse Testük 21 szelvényből áll eredetileg (mint a rovaroknak), de ez 9 fejtori v. előtesti (prosoma) és 12 potrohi v. utótesti (opistosoma) megoszlást mutat. Szájszervük legfontosabb

Részletesebben

Ritka és elfelejtett vízibogarak Magyarországon II. A Berosus génusz Enoplurus alnemének fajai (Coleoptera: Hydrophilidae)

Ritka és elfelejtett vízibogarak Magyarországon II. A Berosus génusz Enoplurus alnemének fajai (Coleoptera: Hydrophilidae) FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2003 27: 211 216 Ritka és elfelejtett vízibogarak Magyarországon II. A Berosus génusz Enoplurus alnemének fajai (Coleoptera: Hydrophilidae) CSABAI ZOLTÁN ABSTRACT:

Részletesebben

x: 1 = Duna vízgyűjtő 2 = Tisza vízgyűjtő 3 = Dráva vízgyűjtő 4 = Balaton vízgyűjtő A víztest megnevezése A víztest tagországbeli egyedi kódja

x: 1 = Duna vízgyűjtő 2 = Tisza vízgyűjtő 3 = Dráva vízgyűjtő 4 = Balaton vízgyűjtő A víztest megnevezése A víztest tagországbeli egyedi kódja Mezőnév ID EU_CD NAME MS_CD REGION_CD HATAR1 Mezőtípus FELSZÍN ALATTI VÍZTESTEK TÁBLÁZATÁNAK MEZŐLEÍRÁSA A mező leírása a mező azonosító sora HU_ab.x.yz.w ab: h = hegyvidék k = hideg karszt kt = termál

Részletesebben

2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó neve: Horváth Imre 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név: Horváth Imre Levelezési cím: 2051 Biatorbágy, Jókai u. 12.

Részletesebben

A Darányi Ignác Terv EMVA társfinanszírozású intézkedései Irányító Hatóságának 14/2012 (III/22.) közleménye

A Darányi Ignác Terv EMVA társfinanszírozású intézkedései Irányító Hatóságának 14/2012 (III/22.) közleménye A Darányi Ignác Terv EMVA társfinanszírozású intézkedései Irányító Hatóságának 14/2012 (III/22.) közleménye A LEADER Helyi Akciócsoportok 2007-ben allokált forrásairól, illetve a III. és a IV. tengely

Részletesebben

Az Aggteleki Nemzeti Park pöszörlégy-faunája (Diptera: Bombyliidae)

Az Aggteleki Nemzeti Park pöszörlégy-faunája (Diptera: Bombyliidae) FOLIA HISTORICO-NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2002 26: 329 334 Az Aggteleki Nemzeti Park pöszörlégy-faunája (Diptera: Bombyliidae) TÓTH SÁNDOR ABSTRACT: (Bee-fly fauna (Diptera: Bombyliidae) of Aggtelek National

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG KIALAKULÁSA Zala folyótól a Dunakanyarig Középidő sekély tengereiben mészkő és dolomit rakódott le. Felboltozódás Összetöredezés Kiemelkedés (a harmadidőszak végén) Egyenetlen

Részletesebben

Éti csiga. Fekete csupaszcsiga

Éti csiga. Fekete csupaszcsiga Kedves Olvasó! Újságunk segítségével nem csak a Vadak Ura kártyajáték kedvelőinek szeretnénk további segítséget, tanácsokat adni, hanem szeretnénk információkat adni ahhoz a természettudományi versenyhez,

Részletesebben

A Körös-Maros Nemzeti Park Állatvilága Gerinctelenek Tirják László 1 ; Danyik Tibor 2 ; Deli Tamás 3

A Körös-Maros Nemzeti Park Állatvilága Gerinctelenek Tirják László 1 ; Danyik Tibor 2 ; Deli Tamás 3 A Körös-Maros Nemzeti Park Állatvilága Gerinctelenek Tirják László 1 ; Danyik Tibor 2 ; Deli Tamás 3 1 Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság; 2 Herman Ottó Intézet; 3 Munkácsy Mihály Múzeum Kezdeti nehézségek

Részletesebben

Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület. Rövid éves jelentés 2005. http://www.mlbe.hu/

Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület. Rövid éves jelentés 2005. http://www.mlbe.hu/ Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület Rövid éves jelentés 2005. http://www.mlbe.hu/ KUTATOTT BARLANGJAINKRÓL - RÖVIDEN A kutatási engedélyeinkben foglalt feladatainkról és a 2005. évben végzett tevékenységeinkről

Részletesebben

A közterület, mint élettér

A közterület, mint élettér A közterület, mint élettér Városökológiai esettanulmányok és konklúziók Tóth Mária PhD biológus, főmuzeológus Magyar Természettudományi Múzeum, Állattár Az urbanizálódó fauna (Urban wildlife) Jellegzetességek:

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

Néhány ritka ászkarák (Crustacea: Isopoda: Oniscidea) újabb elõfordulási adatai Magyarországról

Néhány ritka ászkarák (Crustacea: Isopoda: Oniscidea) újabb elõfordulási adatai Magyarországról FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2003 27: 43 48 Néhány ritka ászkarák (Crustacea: Isopoda: Oniscidea) újabb elõfordulási adatai Magyarországról KONTSCHÁN JENÕ ABSTRACT: (New occurrence of some,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG SZÁZLÁBÚINAK (CHILOPODA) FAUNISZTIKAI ÉS TAXONÓMIAI ÁTTEKINTÉSE

MAGYARORSZÁG SZÁZLÁBÚINAK (CHILOPODA) FAUNISZTIKAI ÉS TAXONÓMIAI ÁTTEKINTÉSE Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék Biológia Doktori Iskola Iskolavezető: Dr. Erdei Anna akadémikus, egyetemi tanár Zootaxonómia, állatökológia, hidrobiológia Doktori

Részletesebben

F O L I A E N T O M O L O G I C A H U N G A R I C A. Két új Carabus scheidleri Panz. - forma a Dunántúlról (Coleoptera: Carabidae)

F O L I A E N T O M O L O G I C A H U N G A R I C A. Két új Carabus scheidleri Panz. - forma a Dunántúlról (Coleoptera: Carabidae) F O L I A E N T O M O L O G I C A H U N G A R I C A R O V A R T A N I K Ö Z L E M É N Y E K (SERIES NOVA) XXVII. 1. 1974. p. 187-191 Dr. Szelényi Gusztáv 70. születésnapjára Két új Carabus scheidleri Panz.

Részletesebben

A vizek élővilága Letölthető segédanyagok

A vizek élővilága Letölthető segédanyagok A vizek élővilága Ez a téma a 6. osztályos természetismeret része. A Magyar Természettudományi Múzeumban a Sokszínű élet című kiállítás egyik fejezete éppen ezzel a témával foglalkozik. Több tankönyvkiadó

Részletesebben

TERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL Projektszám: HUSK/1101/2.2.1/0294

TERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL Projektszám: HUSK/1101/2.2.1/0294 TERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL Projektszám: HUSK/1101/2.2.1/0294 SZAKÉRTŐ NEVE: Prof. Dr. Benedek Pál Feladat megnevezése: KABÓCA FELDERÍTÉS

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Cikkszám Cikk Fogy ár Turista térképek Turista útikalauzok Belföldi várostérképek + megye tkp.

Cikkszám Cikk Fogy ár Turista térképek Turista útikalauzok Belföldi várostérképek + megye tkp. Cikkszám Cikk Fogy ár Zöldzónaár Turista térképek 353127110 Aggtelek-Gömör-Tornai-karszt turistatkp "SC" 1 290 Ft 1 000 Ft 353126110 Bakony-Dél turistatkp.- Somló "SC" 1 290 Ft 1 000 Ft 353121110 Bakony-Észak

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Ikerszelvényesek könnyedén

Ikerszelvényesek könnyedén MILLI-PEET, Bevezetés az ikerszelvényesekhez Oldal - 1 - Ikerszelvényesek könnyedén A. Bevezetés Az ikerszelvényesek osztálya (Diplopoda) körülbelül 10.000 leírt fajt számlál. Az állatcsoport evolúciós

Részletesebben

A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus)

A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus) A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus) Írta: Thurn Tamás Köszönet a képekért: http://www.herp-pix.org http://www.edu.ge.ch/co/renard/coursfacbio/welcome.htm Ez a csodálatos hüllő

Részletesebben

HVK fejlesztési forrás. Összes HVK forrás. 8Palóc A Bakonyért Helyi Közösség

HVK fejlesztési forrás. Összes HVK forrás. 8Palóc A Bakonyért Helyi Közösség 1. Melléklet: A helyi közösségek számára rendelkezésre álló ok (összes ) Megjegyzés: 1. Az alábbi táblázatban szereplő összegek Euro-ban értendők. 2. A táblázatban szereplő összegek tartalmazzák a helyi

Részletesebben

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer 1998-2001 Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer

Részletesebben

Tudós Rektor Természettudományi Csapatverseny 8. évfolyam részére. Csapat neve:... Csapattagok neve:... Iskola: Település:

Tudós Rektor Természettudományi Csapatverseny 8. évfolyam részére. Csapat neve:... Csapattagok neve:... Iskola: Település: Tudós Rektor Természettudományi Csapatverseny 8. évfolyam részére Csapat neve:... Csapattagok neve:...... Iskola: Település: 2. forduló 1. Nevezzétek el a képeken látható szöveteket és oldjátok meg a feladatokat,

Részletesebben

A makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén

A makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén Felsőtárkány, 2011.02.10. A makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén Juhász Péter, Kiss Béla, Müller Zoltán,

Részletesebben

CURCUMAE XANTHORRIZAE RHIZOMA. Jávai kurkuma gyökértörzs

CURCUMAE XANTHORRIZAE RHIZOMA. Jávai kurkuma gyökértörzs Curcumae xanthorrhizae rhizoma Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.8.3-1 01/2015:1441 CURCUMAE XANTHORRIZAE RHIZOMA Jávai kurkuma gyökértörzs DEFINÍCIÓ A jávai kurkuma Curcuma xantorrhiza Roxb. (C. xantorrhiza D. Dietrich)

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Madártollak elemtartalmának analízise Az eredmények ökológiai alkalmazásának lehetőségei

Madártollak elemtartalmának analízise Az eredmények ökológiai alkalmazásának lehetőségei Madártollak elemtartalmának analízise Az eredmények ökológiai alkalmazásának lehetőségei Kolozsvári Katalin Környezettudomány szakos hallgató Témavezető: Dr. Török János Az előadás vázlata Bevezetés A

Részletesebben

Az ÚMVP Irányító Hatóságának 24/2011. (III.18.) közleménye

Az ÚMVP Irányító Hatóságának 24/2011. (III.18.) közleménye Az ÚMVP Irányító Hatóságának 24/2011. (III.18.) közleménye A LEADER Helyi Akciócsoportok Helyi Vidékfejlesztési Stratégiáinak 2011. évi felülvizsgálatával összefüggő ÚMVP Irányító Hatósága általi LEADER

Részletesebben

Zuzmóflorisztikai kutatások a Balkánon (Lőkös László)

Zuzmóflorisztikai kutatások a Balkánon (Lőkös László) Zuzmóflorisztikai kutatások a Balkánon (Lőkös László) Az elmúlt 10 15 évben számos közös briológiai-lichenológiai expedíción jártunk a Balkánfélszigeten, többek között Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária,

Részletesebben

Vizek, vízpartok élővilága, gerinctelen állatok

Vizek, vízpartok élővilága, gerinctelen állatok A kísérlet megnevezése, célkitűzései: Vizek parányi élőlényeinek megismerése Iszaplakó kagyló megfigyelése Ízeltlábúak a vízben és a vízparton Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: vízminta (patak, tó,

Részletesebben

Ma is sok területen használják ezt az anyagában is szép természeti kincset.

Ma is sok területen használják ezt az anyagában is szép természeti kincset. Technika Nyersanyagunk, a fa Az ember számára ôsidôk óta a legkönnyebben elérhetô természetes nyersanyag a fa volt. (A nyersanyagok: a természeti környezetbôl kitermelt, további feldolgozásra váró anyagok.)

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei

A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei Oktató Dávid János főiskolai docens Elérhetőségek: E-mail: davidjanos@gmail.com Tel.: 82/505-844 belső mellék: 5706 Szoba: Új tanügyi épület 126.

Részletesebben

TÚZOK TUSA II. FORDULÓ

TÚZOK TUSA II. FORDULÓ TÚZOK TUSA II. FORDULÓ 1. Képzeljétek el, hogy a cserebökényi pusztán vagytok. Kora tavasz van, a pusztai vízállásoknál madarak tömegei időznek. Van, aki nemrég érkezett haza a telelőterületről, van, aki

Részletesebben

MUNKAANYAG. Dzúró Zoltán. Tengelyszerű munkadarab készítése XY típusú. esztergagépen, a munkafolyamat, a méret-, alakpontosság

MUNKAANYAG. Dzúró Zoltán. Tengelyszerű munkadarab készítése XY típusú. esztergagépen, a munkafolyamat, a méret-, alakpontosság Dzúró Zoltán Tengelyszerű munkadarab készítése XY típusú esztergagépen, a munkafolyamat, a méret-, alakpontosság és felületminőség ellenőrzése, dokumentálása A követelménymodul megnevezése: Általános gépészeti

Részletesebben

Az M0 útgyűrű keleti szektor M5 autópálya új 4. sz. főút közötti szakaszának tervezése beton burkolattal

Az M0 útgyűrű keleti szektor M5 autópálya új 4. sz. főút közötti szakaszának tervezése beton burkolattal Az M0 útgyűrű keleti szektor M5 autópálya új 4. sz. főút közötti szakaszának tervezése beton burkolattal Előadás az Útépítési akadémia 5. sz. szimpóziumára 2006. május 16. Az előadást készítette: Fekete

Részletesebben

Az Aggteleki Nemzeti Park fejeslégy-faunájának vizsgálata Malaise-csapdával (Diptera: Conopidae)

Az Aggteleki Nemzeti Park fejeslégy-faunájának vizsgálata Malaise-csapdával (Diptera: Conopidae) FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2004 28: 273 278 Az Aggteleki Nemzeti Park fejeslégy-faunájának vizsgálata Malaise-csapdával (Diptera: Conopidae) TÓTH SÁNDOR ABSTRACT: (Thick-headed fly fauna

Részletesebben

Cím: Krokodil Forrás: Programcsomag

Cím: Krokodil Forrás: Programcsomag Cím: Krokodil Forrás: Programcsomag Szöveg típusa: magyarázó Szöveg olvashatósága: könnyű Kérdések nehézsége: könnyű, közepesen nehéz, nehéz Javasolt felhasználás: 3 4. évfolyam. A folyópartok réme Szerencsére

Részletesebben

Az I. Magyar Biodiverzitás Napok (Gyűrűfű ) arachnológiai eredményei (Araneae)

Az I. Magyar Biodiverzitás Napok (Gyűrűfű ) arachnológiai eredményei (Araneae) Az I. Magyar Biodiverzitás Napok (Gyűrűfű 2006-2008) arachnológiai eredményei (Araneae) Kovács Péter, Szinetár Csaba és Eichardt János X. Magyar Pókász Találkozó Oroszlány-Gánt Biodiverzitás/diverzitás=Sokféleség

Részletesebben

A vízi ökoszisztémák

A vízi ökoszisztémák A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

Algaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben

Algaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben Algaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben Duleba Mónika Környezettudományi Doktori Iskola I.

Részletesebben

Város Polgármestere. A természeti értékek helyi védelméről szóló 5/2006. (05.25.) Ör.sz. rendelet felülvizsgálatáról

Város Polgármestere. A természeti értékek helyi védelméről szóló 5/2006. (05.25.) Ör.sz. rendelet felülvizsgálatáról Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/112, 113, 142 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu A természeti értékek helyi

Részletesebben

A BOMBINA BOMBINA ÉS BOMBINA VARIEGATA MORFOLÓGIAI ÉS TÉZISEK VÖRÖS JUDIT

A BOMBINA BOMBINA ÉS BOMBINA VARIEGATA MORFOLÓGIAI ÉS TÉZISEK VÖRÖS JUDIT A BOMBINA BOMBINA ÉS BOMBINA VARIEGATA MORFOLÓGIAI ÉS GENETIKAI VIZSGÁLATA MAGYARORSZÁGON, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL FILOGEOGRÁFIÁJUKRA ÉS A KÉT FAJ ÁLTAL ALKOTOTT HIBRIDZÓNÁKRA TÉZISEK VÖRÖS JUDIT EÖTVÖS LORÁND

Részletesebben

Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket.

Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. A lakóteleptől északra helyezkedik el a Széchenyi Parkerdő, ami a köztudatban

Részletesebben

PÉNZÜGYI ÉS SZAKMAI BESZÁMOLÓ

PÉNZÜGYI ÉS SZAKMAI BESZÁMOLÓ (Elszámoló lap, Pénzügyi és szakmai elszámolás, mellékletek) A NKA MÚZEUMI SZAKMAI KOLLÉGIUM 2311/1812 AZONOSÍTÓ SZÁMON NYILVÁNTARTOTT PÁLYÁZATI ANYAGHOZ KAPCSOLÓDÓ VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSÁRÓL

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

ELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL

ELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL ELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY 2015. ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL 6. Kőkor Kerekasztal 2015. december 11. Miskolc, Herman Ottó Múzeum, Pannon-tenger Múzeum Zandler Krisztián

Részletesebben

Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata

Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszék Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata Szakdolgozat Készítette: Kaczor Lívia földrajz

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE

AZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE Territóriumtartó fajok Ezeknél a fajoknál az ún. territóriumtérképezés klasszikus módszerét alkalmazzuk. Ez abból áll, hogy a mintaterületünkről részletes, 1:10.000 vagy 1:25.000 méretarányú térképet kell

Részletesebben

Déri Múzeum Debrecen. Kolozs megye

Déri Múzeum Debrecen. Kolozs megye V.2008.3.1. 1. Ruhásszekrény sifon 2. Fenyőfából készített, gazdagon díszített asztalos munka. A bútor egész felületét beborítják a sárga és a szürkésfehér alapozásra festett növényi indákkal összekötött

Részletesebben

Az orsócsigák paradicsoma: Törökország

Az orsócsigák paradicsoma: Törökország Az orsócsigák paradicsoma: Törökország Páll-Gergely Barna A Sümela (görögül Sumelas) nevű kolostor messze földön híres, történelmi jelentőségű hely. Itt 15 orsócsigafaj él együtt, így e tekintetben a kolostor

Részletesebben

Látogatásunk az orchideák birodalmában

Látogatásunk az orchideák birodalmában Látogatásunk az orchideák birodalmában.2014. november 14-én ellátogattunk a Magyar Mezőgazdasági Múzeumba a Veres Péter Gimnázium 8.a, 8.b és a 10.c osztály biológia szakköröseivel Boncz Andrea és Őze

Részletesebben

Ismét a fahengeres keresztmetszetű gerenda témájáról. 1. ábra forrása: [ 1 ]

Ismét a fahengeres keresztmetszetű gerenda témájáról. 1. ábra forrása: [ 1 ] 1 Ismét a fahengeres keresztmetszetű gerenda témájáról Az 1. ábrával már korábban is találkozhatott az Olvasó. 1. ábra forrása: [ 1 ] Ezen azt láthatjuk, hogy bizonyos esetekben a fűrészelt fagerenda a

Részletesebben

A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése

A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlés Somlyai Imre, Dr. Grigorszky István Debreceni Egyetem, Hidrobiológiai Tanszék Témafelvetés

Részletesebben

A augusztus havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az augusztusi átlagtól

A augusztus havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az augusztusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 augusztusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 19 mm (Szolnok repülőtér) és 203 mm (Budapest-Pestszentlőrinc) között

Részletesebben

Tantárgyi követelmény

Tantárgyi követelmény Tantárgyi követelmény FDB 1403 Történeti földrajz II. (elmélet, a tárgy kollokviummal zárul) Elsajátítandó tananyag: A hazai történeti geográfia eredményei és feladatai. A Kárpát-medencében élő társadalmak

Részletesebben

4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév

4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév Iskola: 1 Csapatnév: 4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév 13 1. Fejtsétek meg a keresztrejtvényt!a megfejtés után megtudjátok, hogy a harmadik fordulónak mi a témája! 1. Itt adták át Közép-Európa

Részletesebben

Cím: Éghajlattani tanszék honlapja oktatók Deák József Áron 3db link

Cím: Éghajlattani tanszék honlapja oktatók Deák József Áron 3db link Biogeográfia GY 02 07 Deák József Áron Követelmények: Órákon kötelezı megjelenés, max 2 DB hiányzás. Túllépése esetén, hiányzásonként -5p (100p-ból) 3db ZH lesz. Egy kivételével nem a gyak idıpontjában.

Részletesebben

31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet. a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről

31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet. a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről 31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. -a (1) bekezdésének a) pontjában, valamint 85. -ának b) pontjában

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Az Északi-középhegység természeti földrajza

Az Északi-középhegység természeti földrajza Az Északi-középhegység természeti földrajza A Visegrádi-hegységtől a Bodrog folyóig terjed. Hazánk legváltozatosabb és legmagasabb tája. Mészkő: Bükk és Aggteleki-karszt. Andezit: Visegrádi-hegység, Börzsöny,

Részletesebben

Szöveg címe: Az ázsiai elefánt Forrás: és Kép forrása: szabadon használható fotók.

Szöveg címe: Az ázsiai elefánt Forrás:  és  Kép forrása:  szabadon használható fotók. Szöveg címe: Az ázsiai elefánt Forrás: http://hu.wikipedia.org/ és http://www.sulinet.hu/ Kép forrása: http://www.sxc.hu, szabadon használható fotók. Szövegtípus: magyarázó szöveg Szöveg olvashatósága:

Részletesebben

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július Kutatási jelentés Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák 2009. június-július A Szádvárért Baráti Kör sikeres, az NKA Régészeti és Műemléki Szakkollégiumához benyújtott

Részletesebben

Drótférgek, azaz pattanóbogár lárvák Agriotes spp.

Drótférgek, azaz pattanóbogár lárvák Agriotes spp. Drótférgek, azaz pattanóbogár lárvák Agriotes spp. Csalogatóanyag: WW csalogató keverék. A pattanóbogarak lárvái, a drótférgek, 35 mm-es testhossznál nem nagyobbak, erœsen kitinesek, ezért keményebb vázú

Részletesebben

Szakági munkarészek. Környezeti értékelés

Szakági munkarészek. Környezeti értékelés Szakági munkarészek Környezeti értékelés A változtatási szándék a 314/2015. (XII.25.) Kormányrendelet értelmében környezeti hatásvizsgálat köteles, az eljárás lefolytatásra került. Fentiek miatt az előzetes

Részletesebben

TANÚHEGYEK TELJESÍTMÉNYTÚRÁK

TANÚHEGYEK TELJESÍTMÉNYTÚRÁK Ezt ki kell próbálnod, töltsd velünk a pünkösd-hétvégét! A Börzsöny Természetjáró és Hegymászó Egyesület és a Badacsonytördemic Községért Alapítvány szervezésében, a Hazai Legjobb Teljesítménytúra 2009.

Részletesebben

Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési

Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési A Forró övezet Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési szöge, vagyis a felszínnel bezárt szöge határozná

Részletesebben

Kontschán Jenő Ujvári Zsolt

Kontschán Jenő Ujvári Zsolt Kontschán Jenő Ujvári Zsolt A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG SZABADON ÉLŐ KORONGATKÁI ÉS NYŰGATKÁI (ACARI: MESOSTIGMATA: UROPODINA, GAMASINA, SEJINA ÉS ANNTENOPHORINA) A szerzők atkagyűjtés közben a Bakonyban

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

A Lithobius stygius infernus LOKSA, 1948 taxonómiai helyzetének tisztázása

A Lithobius stygius infernus LOKSA, 1948 taxonómiai helyzetének tisztázása ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2011) 96(1 2): 15 22. A Lithobius stygius infernus LOKSA, 1948 taxonómiai helyzetének tisztázása NOVÁK JÁNOS 1 és DÁNYI LÁSZLÓ 2 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem, H 1117 Budapest,

Részletesebben

Kutatási jelentés A Veszprémi Egyetemi Barlangkutató Egyesület Szentgáli-kőlikban 2006-ban végzett munkájáról

Kutatási jelentés A Veszprémi Egyetemi Barlangkutató Egyesület Szentgáli-kőlikban 2006-ban végzett munkájáról 1 VESZPRÉMI EGYETEMI BARLANGKUTATÓ EGYESÜLET 8443 Bánd Kossuth Lajos u. 2/b. tel: 70/3828-595 Tárgy: kutatási jelentés Balatoni Nemzeti Park Igazgatósága 8229 Csopak, Kossuth u. 16. Korbély Barnabás barlangtani

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. február - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Sarlósfecske-, szalakóta és harkályalkatúak rendje

Sarlósfecske-, szalakóta és harkályalkatúak rendje Magyarország madarai 7. elıadás 2011. február 23. 2011.08.12. Sarlósfecske-, szalakóta és harkályalkatúak rendje Sarlósfecske alkatúak rendje Habitusuk fecskére emlékeztet, lábuk rövid kapaszkodó láb,

Részletesebben

Számtan, mértan, origami és a szabványos papírméretek

Számtan, mértan, origami és a szabványos papírméretek Számtan, mértan, origami és a szabványos papírméretek A papír gyártása, forgalmazása és feldolgozása során szabványos alakokat használunk. Ezeket a méreteket a szakirodalmak tartalmazzák. Az alábbiakban

Részletesebben