Ifjúsági Civil Szolgáltatók. Tanácsadások Módszertana

Átírás

1 Ifjúsági Civil Szolgáltatók Tanácsadások Módszertana

2 A program együttműködő partnerei FUTUROPE Fiatalok a Jövőért Közhasznú Egyesület AGES QUOD AGIS Szolgáltató és Információs Központ Kht Dél-alföldi HEURégió Pont Egyesület Fiatalok a Dél-alföldi Médiában Alapítvány Alapítvány a JATE Klubbért Radnóti Szegedi Öröksége Alapítvány

3 Ifjúsági Civil Szolgáltatók Tanácsadások Módszertana A Szegedi Tudományegyetem hallgatói szolgáltatatásai és tanácsadásai civil szemmel Tanulmánykötet Szerkesztette Nagy Zoltán Péter A Szegedi Pedagógusképző Kar Hallgatóiért Alapítvány Szeged,

4 A kötet megjelenését támogatta Nemzeti Civil Alapprogram Civil Önszerveződés, Szakmai és Területi Együttműködés Kollégiuma Borítóterv: Márok Attila A kötetben közreműködtek: Alattyányi István Dr. Bene Tamás Döbör András D. Fizel Natasa Külön Köszönet Bodicsi Réka Papp Szilvia Berczeli Anett, Csehó Orsolya, Varga Krsiztina, Karsai Norbert A Szegedi Pedagógusképző Kar Hallgatóiért Alapítvány

5 TARTALOM Előszó 9. oldal Berczeli Anett Az SZTE JGYPK HÖK tevékenysége: Kiemelten a közötti időszak 10. oldal Csehó Orsolya Kultúra és környezet: Az ökológiai antropológia kutatási eredményeinek jelentősége az ökológiai válság korában 30. oldal Csetreki Rita Renáta Ifjúsági Projektek Generálása: Ifjúsági Egészségnap Programsorozat: április oldal Karsai Norbert, Varga Krisztina Szeged európai jelentőségű városképe: Az 1879-es nagy árvíz előtt és után emelt épületek a historizmus és a népi építészet jegyében 74. oldal Alattyányi István, D. Fizel Natasa Az Ifjúsági Civil Szolgáltatók: Tanácsadások Módszertana című projekt bemutatása 104. oldal Függelék Az Ifjúsági Civil Szolgáltatók - Tanácsadások Módszertana című projekt kutatási eredményei 106. oldal 7

6 8

7 ELŐSZÓ Hatékony érdekérvényesítés, érdekképviselet és széleskörű tájékoztatás manapság e három kifejezés a felsőoktatásban tevékenykedő hallgatók és az őket támogató szolgáltatók, civilek számára elengedhetetlen. A tavalyi évben az Ifjúsági Civil Szolgáltatók című projekt, a projekt során készített felmérés és az abból született kiadványt is ez a három szempont határozza meg, amely idén a Nemzeti Civil Alapprogram segítségével sikeresen folytatódott. Röviden a programról: az Ifjúsági Civil Szolgáltatók című projektet megvalósító civil szervezetek, partnerek célul tűzték ki, hogy összefogják elsősorban a szegedi a felsőoktatás köre csoportosuló olyan ifjúsági és civil szolgáltatókat (közhasznú társaságok, alapítványok, egyesültek) akik alapvető céljuknak tűzték ki, hogy a felsőoktatásban tanuló hallgatóknak magas színvonalú kiemelkedő szolgáltatásokat nyújtsanak és biztosítsanak. Egy kerekasztal megszervezésével egységes formába kívánták önteni a jelenlegi szegedi ifjúsági és civil hallgatói szolgáltatásokat valamint irányt és igényt kívántak mutatni a jövőben hallgatói szolgáltatások számára. A projekt - a kerekasztal a céljait a program során elérte: hatékonyan fogta össze a Szegedi Tudományegyetemen működő ifjúsági és civil tanácsadóit és szolgáltatóit, azokat, akik a projekt megvalósításában részt vettek és hatékonyan együttműködtek, munka során új partnereket vont be a kezdeményezésbe és közösen tárgyalták, elemezték és kutatták a jelenlegi, meglévő hallgatói szolgáltatásokat. A program konkrét, kézzel fogható eredményeként jelent meg az Ifjúsági Civil Szolgáltatók című kiadványsorozat e kötete. A periodika válogatott tanulmányok mellett bemutatja a 2009/10-es tanévben lefolytatott kutatást is amelyben a Szegedi Tudományegyetem közel hatezer hallgatója vett részt. A pályázati program hamarosan véget ér azonban a hallgatói szolgáltatók projekt még csak most kezdődik. Reméljük, hogy a projektben megfogalmazott hosszú távú célokat, miszerint hasznos, sikeres, eredményes párbeszédet, együttműködést tud kezdeményezni regionális, és távlati célként országos szinten a jövőben érni el tudja majd. Kívánjuk, hogy ez a könyv legyen minden olyan érdeklődő számára hasznos, aki érdeklődi a téma a hallgatói szolgáltatások iránt. Nagy Zoltán Péter 9

8 Berczeli Anett Berczeli Anett Az SZTE JGYPK HÖK tevékenysége Kiemelten a közötti időszak A főiskolai és egyetemi évek minden ember számára meghatározó élményt jelentenek, ebbe az egyetemi életbe tartoznak az órára járások, a szórakozások, a különféle beadandók, de ugyanígy ide tartozik az egyetemi szervekkel és szervezeti felépítéssel való megismerkedés. Ebbe a körbe tartozik a Hallgatói Önkormányzat is, amely a hallgatók érdekeit képviseli az egyetemi és kari vezetés felé. Meglátásom szerint nagyon fontos, hogy egy hallgató tisztában legyen, kik azok az emberek, akik az ő érdekeit képviselik; fontos tudniuk, hogy milyen lehetőségeik vannak az egyetemen; milyen jogaik. Ezért is éreztem szükségét annak, hogy dolgozatomat ezen témából írjam. Természetesen lényeges, hogy ne csak a jelent lássuk, hanem tisztában legyünk azzal, hogyan jutott el a hallgatói mozgalom a jelenlegi érdekképviseleti szintre. Ezért dolgozatom elején bemutatom a magyarországi, majd a szegedi hallgatói önkormányzat kialakulását. Ezt követően térek rá a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar történetére, felépítésére, munkájára és az elmúlt két évben elért eredményeire. Dolgozatomban legfőképpen a TŰ Magazinban, a Hallgatói Önkormányzat jelenlegi elnökével, Ament Balázzsal készült interjúkat használtam fel, de nagy segítségemre volt a Hallgatói Önkormányzat 2009-ben módosított ügyrendje is, melyet szintén felhasználtam. 1. A Hallgatói Önkormányzatokról általában 1.1. A Hallgatói Önkormányzatiság kialakulása Magyarországon A magyarországi hallgatói önkormányzati kultúra gyökerei egészen 1956 októberéig nyúlnak vissza, ugyanis már ekkor történtek megmozdulások a hallgatói érdekérvényesítés érdekében. A pontos dátum október 16-a, amikor a szegedi egyetemisták összegyűltek a Bölcsészettudományi Kar Auditorium Maximumában, és megalapították a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségét, a MEFESZT. Nem elhanyagolható tény, hogy ekkoriban - az úttörőmozgalomtól eltekintve - a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) ifjúsági tömegszervezete, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) volt az egyetlen legális ifjúsági szervezet hazánkban, így a felsőoktatásban is. Kiss Tamás és Lejtényi András joghallgatók azonban úgy vélték, szükség lenne egy új, egyetemi hallgatói érdekvédelmi szervezetre. Szociális intézkedések és az oktatási reform követelésekkel hozzáláttak terveik megvalósításához. Járták a kollégiumokat és 10

9 Az SZTE JGYPK HÖK tevékenysége Kiemelten a közötti időszak a szegedi Dugonics téri diákklubot. ( ) A szervezet tervezett létrehozásáról értesítették Perbíró Józsefet, a jogi kar akkori dékánját távollétében helyettesítő dékán-helyettest, és Baróti Dezső rektor urat. Ennek következményeképp sikeresen megkezdődhetett minden egyetemi karon az új diákszövetség létrehozása. Az október 16-i gyűlés másnapján a szervezők felhívást indítottak útnak más városok egyetemein tanuló hallgatótársaiknak, ismerőseiknek, melyben a következő volt olvasható: Diáktestvéreink! Mi, a Szegedi Tudományegyetem, a Szegedi Orvostudományegyetem, a Szegedi Pedagógiai Főiskola, a Szegedi Zenetanárképző hallgatói október 16-án létrehoztuk saját ifjúsági szervezetünket, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségét. Célunk a gondolat szabadsága, Sztálin és Rákosi által ránkkényszerített szellemi iga lerázása. ( ) Mi, szegediek megtettük az első lépést, felhívunk benneteket, csatlakozzatok!!! Terjesszük ki országos méretűvé a MEFSZ-t. A következő gyűlésen (október 20-án) tovább forrtak az indulatok, s a jelenlévő hallgatók megfogalmazták a szövetség Szervezeti és Működési Szabályzatát, mely kimondja: A szövetség célja, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, mely a nemzet agyát van hivatva képviselni, ne közönyös, passzív tömeg, ne gyáva, gerinctelen és önző réteg legyen, hanem népéért, hazájáért, boldogabb jövőnkért harcoló bátor, lelkes sereg. Ne féljen az igaz szó kimondásától, hanem képzettségével, tudásával, tehetségével népünket, hazánkat szolgálja Az induló mozgalomhoz október 21. és 23. között az ország szinte minden egyetemének hallgatósága csatlakozott. Debrecenben, Gödöllőn, Veszprémben, Sopronban, Miskolcon, Budapesten (ELTE, Műegyetem) egyetemi diákgyűlések történtek, ahol helyi és országos kérdésekben foglaltak állást a hallgatók. Az 1956-os forradalomban és szabadságharcban az egyetemisták és főiskolások jelentős szerepet vállaltak. A forradalom leverése utáni megtorlás (1957. tavaszától) az egyetemi élet képviselőit és a MEFESZ diákszervezet vezetőit is elérte, számos hallgatót ítéltek súlyos börtönbüntetésre. A Szegedi Tudományegyetemen napjainkban is megemlékeznek az október 16-i dátumról, mely a hallgatói önkormányzatiság és az egyetemi autonómia napja. A következő fontos állomás a magyarországi hallgatói önkormányzatiság kialakulásában szeptember 28-ához köthető. Ezen a napon a szegedi bölcsészkar hallgatói levélben fordultak a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz, s a felsőoktatás reformját követelték. A Minisztérium elutasította a követelést, amely országos demonstrációkat eredményezett. Ekkor kezdődött meg az állami irányítástól független országos hallgatói érdekképviselet megszervezése, amely május 6-án alakult meg a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) bölcsészkari épületében. A létrejött szervezet neve: Országos Felsőoktatási Érdekvédelmi Szövetség, azaz OFÉSZ. Az ezt követő négy évben megválasztották és megalapították az intézményi hallgatói önkormányzatokat (HKT, HÖT, HÖK). A HÖKOSZ jogutódja, a felsőoktatási hallgatók mai országos érdekképviseleti szervezete a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) decem- 11

10 Berczeli Anett ber 14-én jött létre. Ma már a Felsőoktatási Törvény által is elismert hallgatói mozgalom a XXI. század kezdetétől fogva mind a felsőoktatási szolgáltatások, mind a hallgatói érdekképviselet terén új utakat jár. Napjainkban a Hallgatói Önkormányzatok küldöttei az országos szervezetben (a HÖOK-ban), a felsőoktatási intézmények HÖKeinek választott tisztségviselői pedig az egyetemeken, főiskolákon, illetve ezek karain belül képviselik hallgatótársaik érdekeit és döntenek a hallgatókat érintő oktatási, képzési, szolgáltatási, pénzügyi és szociális kérdésekben A Hallgatói Önkormányzatiság megjelenése Szegeden Az előbbi fejezetből már kiderült (így nem részletezem még egyszer), hogy a szegedi egyetem hallgatói aktívan kivették részüket a hallgatói önkormányzati mozgalom megalapításában, és országos szintű elterjesztésében. További lényeges pont a szegedi hallgatói mozgalom életében, hogy 2000-ben a korábbi József Attila Tudományegyetemből Szegedi Tudományegyetem lett, mely tizenegy kart fogott össze. Innentől kezdve egyértelmű volt, hogy szükség lesz egy átfogó szervezetre, mely öszszehangolja a kari hallgatói önkormányzatok munkáját. De néhány évvel korábban Szegeden, egyedülálló módon, már a 90-es évek közepén létezett egy intézményközi együttműködés. Ezt az informális-kooperációs formát Szegedi Universitas-nak nevezték. Még az ezredforduló előtt, 1999-ben azonban hivatalos keretek közt működött tovább Szegedi Felsőoktatási Szövetség (SZFSZ) néven. A szegedi hallgatói mozgalom tehát már igen korán, az integrációt megelőzve létrejött, sőt, már akkor megfogalmazódott a HÖK-ök koordinatív testületének felállítása december 21-én az SZFSZ Hallgatói Önkormányzata feloszlatta magát. Az utód szervezete pedig a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzata lett. Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat a 12 kar hallgatói önkormányzatainak legfőbb szerve, mely összefogja a kari hallgatói önkormányzatokat (HÖK), a kari HÖK-ök hatáskörébe tartozó dolgokat igyekszik segíteni és koordinálni, valamint a legfőbb érdekképviseletet ellátni. Hallgatói szinten az EHÖK tagokat delegál az egyetem különböző döntéshozó szerveibe és grémiumaiba, mint például az SZTE Szenátus, hallgatói bizottságok stb., mivel a felsőoktatási törvény egyharmados hallgatói képviseletről rendelkezik az egyetem döntéshozó szerveiben. Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (EHÖK) legfontosabb feladata, hogy megtalálja az egyensúlyt az eltérő kari szabályzatok között az érdekérvényesítés és a szolgáltatásnyújtás területén. Az EHÖK-nek több döntéshozó szerve, és több bizottsága is van, mely az egyetemi hallgatói életet hivatott segíteni. Ezek a szervek és bizottságok a következők: Elnökség: - feladata az operatív jellegű határozatok és döntések meghozatala - tagjait az EHÖK elnöke és a kari Hallgatói Önkormányzatok elnökei képezik 12

11 Az SZTE JGYPK HÖK tevékenysége Kiemelten a közötti időszak Vezetőségi Tanács: - az EHÖK tevékenységét segítő bizottságok munkáját koordinálja - tagjait az egyes bizottságok elnökei és referensei - ide tartozik a: o Rendezvényszervező Bizottság o Felügyelő Bizottság: az egyes kari HÖK-ök esettében vizsgálja a jogszabályok és az alapszabályok betartását; ellenőrzi a HÖK-választások jogszerű lebonyolítását, az esetleges szabálysértéseket kivizsgálja, valamint jogsegélyszolgálatot lát el o Tanulmányi Tanácsadó Szolgálat o Kuratórium: a hallgatók egyes csoportjai kulturális vagy sporttal kapcsolatos rendezvények lebonyolításához anyagi hozzájárulásért pályázhatnak hozzájuk o Külügyi Bizottság: főként az ERASMUS ösztöndíjjal külföldre utazó, illetve Magyarországra érkező hallgatókat segíti és mentorálja; külföldi ösztöndíjakkal kapcsolatban is segít; s külföldi egyetemi áthallgatásokkal is foglalkozik o SZTEreo: az EHÖK égisze alatt működő havonta megjelenő színes kulturális magazin, az EHÖK egyik legfőbb fóruma, és gyakorlati helyül is szolgálhat a hallgatóknak Választmány o az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat legfőbb döntéshozó szerve o tagjai az Elnökség tagjaiból, az egyes bizottságok elnökeiből, valamint karonként hallgatói létszámarányosan hallgatói képviselőkből áll 2. A Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Hallgatói Önkormányzata 2.1 A Hallgatói Önkormányzat története A Juhász Gyula Pedagógusképző Kar (korábban Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar) az országos mozgalomhoz igazodva, s hallgatói érdekek képviseletére létrehozta 1988-ban a Hallgatói Képviselő Tanácsot. A Tanácsba a hallgatók maguk közül választottak olyan tagokat, akik az átlagnál jobban érdeklődtek a hallgatók ügye iránt. A Hallgatói Képviselő Tanács 1991-től Hallgatói Önkormányzat néven élt tovább, melyet eddig kilenc elnök irányított eredményesen. A következőkben az egyes elnökök által és az általuk vezetett testület által elért eredményeket ismertetem: Annus Gábor ( ) - az önálló hallgatói iroda kialakítása, s a korszerű munkakörülmények megteremtése - a TŰ Főiskolai Magazin elindítása - tanulmányi bizottság és szociális bizottság létrehozása 13

12 Berczeli Anett Skultéty Tamás ( ; ) - belső szabályzatok létrehozása - a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat létrehozása - az előadásokra való kötelező bejárás eltöröltetése - az egy félévben kiírható vizsgák számának maximalizálása - a nyelvoktatás és a testnevelés kérdésének szabályozása Kovács József ( ) - Megalkuvást nem tűrően helyezett hangsúlyt a hallgatói érdekképviseletre Fórizs Anikó ( ) - a Gólyatábor feltámasztása - a tanszéki terepgyakorlatok támogatási rendszerének intézményspecifikus kidolgozása Telek István ( ) - tüntetések a felsőoktatást megszorító intézkedések és a tandíj bevezetése ellen a szegedi demonstrációkon legnagyobb számban a tanárképzős hallgatók vettek részt - a Gólyabál rendezési elveinek kidolgozása, s a bál rangos kulturális eseménnyé tétele Jancsák Csaba ( ) - a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat módosítása o a keresztféléves képzések bevezetése o a szakváltoztatás bevezetése o a C-szak felvételének bevezetése o a vizsgaismétlési rendszer modernizálása - a Hallgatói Bolt létrehozása - a Diákszolgáltató Központ létrehozása - a Főiskolások a Szegedi Universitasban Alapítvány létrehozása - a kultúra és az öntevékeny csoportok támogatása - a Juhász Gyula Napok fesztivál elindítása Döbör András ( ) - a kialakult érdekképviseleti és kultúrateremtő hagyományok megőrzése - a hallgatói aktivitás felélénkítése - a szegedi integrációban való markáns érdekképviselet 14

13 Az SZTE JGYPK HÖK tevékenysége Kiemelten a közötti időszak Nagy Zoltán Péter ( ) - az elődök által megteremtett hagyományteremtő rendezvények színesebbé tétele - a Tamási Áron Klub hallgatói életének felpezsdítése - a kari Tanulmányi Tanácsadó Szolgálat kialakítása Ament Balázs (2007- ) - a kari Hallgatói Önkormányzat pozíciójának és a kari hallgatói érdekképviselet megerősítése az Egyetemi Hallgatói Önkormányzaton belül - a Kari Jóléti Bizottság létrehozása - a JuGyu Klub megnyitása - az információs és technológiai hálózat (wifi) kiépítése - a HÖK iroda felújítása Az Ament Balázs elnöksége alatt végbement változásokról, fejlődésről és újításokról a későbbiekben bővebben szólok, mivel ez képezi dolgozatom fő témáját A Hallgatói Önkormányzat szervezeti felépítése és a testület feladatkörei A felsőoktatási intézményekben a hallgatói érdekek képviseletére - a felsőoktatási intézmény részeként - hallgatói önkormányzat működik. A hallgatói önkormányzatnak minden hallgató tagja. A hallgatói önkormányzat tevékenysége a hallgatókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed óta a Hallgatói Önkormányzat testületi képviselőit közvetlen, kétfordulós választási rendszer keretén belül választják meg a hallgatók. A mindenkori hallgatói létszám 25%-ának kell döntenie a hallgatói testület tagjairól, amely a Juhász Gyula Pedagógusképző Karon (természetesen az adott évi hallgatói létszámtól függően) voks között mozog. A Juhász Gyula Pedagógusképző Karon 11 fő látja el a hallgatói érdekképviselet különböző pozíciókban. Az SZTE JGYPK HÖK főbb feladatai: részt vesz az SZTE JGYPK hallgatóit érintő valamennyi kari döntés előkészítésében, meghozatalában és végrehajtásában képviselőket delegál és választ az SZTE JGYPK Kari Tanácsába, valamint az SZTE JGYPK azon bizottságaiba, amelyekben a hallgatói részvétel kötelező képviselőket delegál az SZTE EHÖK Választmányába, valamint bizottságaiba dönt saját működéséről és a feladatai ellátásához biztosított anyagai eszközök felhasználásáról javaslatot tesz az SZTE EHÖK Elnöknek az SZTE JGYOK HÖK SZTE Szenátusi és az SZTE EHÖK Elnökségi tagjára és póttagjára vonatkozólag; 15

14 Berczeli Anett segíti az SZTE JGYPK hallgatókat a kari és az egyetemmel kapcsolatos ügyeik intézésében állandó és időszakos pályázatokat ír ki az SZTE JGYPK hallgatóinak támogatására az SZTE Hallgatói és Juttatási Szabályzatában meghatározottak szerint közreműködik az SZTE JGYPK hallgatóinak tanulmányi ösztöndíj, szociális és más támogatási ügyeinek intézésében részt vesz az SZTE JGYPK ifjúsági, civil, tudományos- és szakmai diákkörök szervezésében, dolgozatok közzétételében közreműködik az SZTE JGYPK kezelésében lévő kollégiumok (Teleki Blanka Kollégium) vezetésében és a hallgatói érdekképviseletben az SZTE JGYPK Külügyi Irodával együttműködésben összegyűjti és rendszerezi a külföldi ösztöndíjakkal kapcsolatos információkat és segíti az SZTE JGYPK hallgatóit a lehetőségek minél jobb kihasználásában, kapcsolatot tart külföldi egyetemek hallgatói és kulturális, tudományos szervezeteivel kizárólagosan jogosult megszervezni és lebonyolítani az SZTE JGYPK életében hagyományossá vált hallgatói rendezvényeket közösen az SZTE JGYPK hallgatói szolgáltató szervekkel javaslatot tehet a szabadon választható tantárgyak, szemináriumok bevezetésére, külső oktató (előadó) meghívására közösen az SZTE JGYPK hallgatói szolgáltató szervekkel részt vesz az SZTE JGYPK kulturális, sport- vagy más szabadidős tevékenység szervezésében, és gondoskodik az e célból rendelkezésre bocsátott helyiségek és eszközök rendeltetésszerű felhasználásáról és megóvásáról Az alábbiakban a HÖK pozíciókat, s a hozzájuk tartozó feladatköröket, illetve a 2009 szeptemberében létrehozott új posztokat ismertetem. Az SZTE JGYPK Hallgatói Önkormányzat képviselőtestület felépítése: SZTE JGYPK HÖK elnök SZTE JGYPK HÖK általános alelnök SZTE JGYPK HÖK gazdasági alelnök SZTE JGYPK HÖK tisztségviselők és képviselők: - tanulmányi referens - kulturális referens - sportreferens - SZTE JGYPK HÖK Kari Tanács hallgatói tagok (5 fő) - koordinátorok - kapcsolattartók 2009 szeptemberében a Hallgatói Önkormányzat öt új posztot hívott életre, mely tovább segíti és könnyíti a hallgatók életét. A pozíciókból négy a hallgatói önkormány- 16

15 Az SZTE JGYPK HÖK tevékenysége Kiemelten a közötti időszak zat kari tanácstagjainak a feladatkörébe tartozik, míg egy poszt egy HÖK közeli, az adott feladatkörhöz kapcsolódó szakos hallgató feladata. Az új pozíciók a következők: esélyegyenlőségi koordinátor Az SZTE külön szolgáltatások csoportjával segíti a fogyatékkal élő hallgatók esélyegyenlőségének megteremtését, igyekszik a speciális képzési igényű hallgatók (érzékszervi, mozgásszervi fogyatékossággal élők, kommunikációjukban korlátozottak diszlexia, diszgráfia, továbbá akik egészségi állapotuk miatt tartósan, általános életmódtól eltérő életmódra kényszerülnek) számára szükséges feltételeket megteremteni az akadálymentes tanulmányokhoz. Ezért fontos, hogy a hasonló gondokkal küzdő JUGYUS hallgatók a Karon, a HÖK-ön keresztül kapják meg ezt a fajta segítséget egy esélyegyenlőségi koordinátor személyében. karrier koordinátor Feladata, hogy megkönnyítse a munkát kereső hallgatók életét azzal, hogy a munkába állás feltételeiről előzetesen tájékozódik, hasznos információkat gyűjt, amelyeket később továbbadhat az érdeklődő JuGyusoknak. Nem pusztán a megfelelő diákmunka megtalálásában segít, hanem a gyakorlati helyet, illetve állandó, bejelentett munkahelyet keresőknek is. kollégiumi kapcsolattartó Elsősorban a Teleki Blanka Kollégium Vezetősége, valamint lakói és a HÖK között kommunikálja le az épp aktuális, hallgatókat érintő dolgokat. Tőle kaphatnak első kézből információt a kollégisták a HÖK és a Kollégiumi Bizottság, valamint az Igazgatóság munkájáról, a kollégiumi felvételi rendszerről, a rendezvényekről, a támogatásokról. A Telekin kívül minden szegedi egyetemi kollégiummal tartja a kapcsolatot. külügyi koordinátor Feladata a Kar hallgatóinak segítése, tájékoztatása külföldi mobilitási lehetőségek terén. Ezenkívül, hogy tájékoztatást adjon a hallgatóknak a külföldi tanulmányi programokról, illetve szakmai gyakorlati lehetőségekről, különösen az Erasmus program tekintetében. Továbbá segíti a kiutazó hallgatókat abban, hogyan pályázhatnak sikeresen a Hallgatói Önkormányzatnál az utazási támogatásra. levelezős kapcsolattartó Ez a titulus azt szolgálja, hogy ne csak a nappalisoknak, hanem a levelezős hall- 17

16 Berczeli Anett gatók számára is elérhetővé tegyük a Hallgatói Önkormányzat szolgáltatásait. Ennek érdekében kéthetente pénteken és szombaton óráig, amikor a levelezős konzultációk zajlanak, fogadóórát tart. Ezzel elősegítve azt, hogy a hallgatók személyesen is meg tudják keresni a problémáikkal. Azért is szükséges ez pozíció, mert a levelezős hallgatók ugyanolyan fontosak a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, illetve a JUGYU HÖK számára, mint a nappalisok, így az ő számukra is biztosítani szeretnénk ugyanazokat a lehetőségeket A Hallgatói Önkormányzat hatáskörébe tartozó egységek Tanulmányi Tanácsadó Szolgálat (TTSZ) A TTSZ legfontosabb feladata az új felsőoktatási rendszerben felmerülő, jellemzően az egyéni tanulmányi problémák felé történt eltolódásra való reagálás. A Tanulmányi Tanácsadó Szolgálat irányítása a mindenkori tanulmányi referens feladata. A TTSZ feladatai: heti fogadóóra tartása az iroda nyitvatartási idejében a hallgatók tájékoztatása a tanulmányi, oktatási területeken történt változásokról a hallgatók tájékoztatása a tanulmányi, oktatási területekre érvényes dátumokról, határidőkről a hallgatók segítése a tanulmányi, oktatási területeken felmerülő egyéni vagy több hallgatót is érintő problémák megoldásában havonta minimum egyszer bizottsági ülést kell tartani Kari Jóléti bizottság (KJB) A Kari Jóléti Bizottság vezetése a mindenkori gazdasági alelnök feladata. A KJB feladatai: heti fogadóóra tartása az iroda nyitvatartási idejében a hallgatók tájékoztatása a szociális alapon pályázható támogatások, ösztöndíjak területén történt változásokról a hallgatók tájékoztatása a szociális alapon pályázható támogatások, ösztöndíjak területén érvényes dátumokról, határidőkről a rendszeres szociális ösztöndíj, valamint az alaptámogatás pályázati anyagainak a befogadása, kezelése, rendszerezése illetve ellenőrzése a hallgatók segítése a szociális alapon pályázható támogatások, ösztöndíjak területén felmerülő egyéni vagy több hallgatót is érintő problémák megoldásában havonta minimum egyszer bizottsági ülést kell tartani 18

17 Az SZTE JGYPK HÖK tevékenysége Kiemelten a közötti időszak A hallgatók az alábbi pályázati lehetőségek közül választhatnak: a kar kiváló hallgatója (2009-ben lett bevezetve) a szak kiváló hallgatója (2009-ben lett bevezetve) a kar kiváló sportoló hallgatója (2010-ben kerül először kiosztásra) a kar kiváló művész hallgatója (2010-ben kerül először kiosztásra) határon túli magyar hallgatók pályázata jó tanuló, jó sportoló (2009-ben került utoljára kiosztásra) kiváló tanárjelölt, kiváló tanítójelölt (2009-ben került utoljára kiosztásra) kiemelt ösztöndíj köztársasági ösztöndíj költségtérítéses hallgatók pályázata nyelvvizsga pótlék rendkívüli szociális ösztöndíj városi ösztöndíj TÁK-TEAM A TÁK-TEAM az SZTE JGYPK hallgatói számára az SZTE JGYPK HÖK folyamatosan fejlődő, minőségi kulturális rendezvényeket szervez, valamint segíti az SZTE JGYPK HÖK kulturális referensének munkáját. A TÁK-TEAM-et a Hallgatói Önkormányzat mindenkori kulturális referense koordinálja. A TEAM a Főépületben üzemelő Tamási Áron Klubot tölti meg színesebbnél színesebb programokkal, heti rendszerességgel. A TEAM olyan rendezvényeket szervez, mely a hallgatókat (elsősorban a JuGyu-s hallgatókat) minél nagyobb számban megmozgatja. A programok között találhatunk kulturális esteket, zenés bulikat, filmvetítéseket, s bizonyos dátumokhoz kötődő rendezvényeket, például Halloween Party, Valentin nap. A TÁK-TEAM a Hallgatói Önkormányzat egységei között a legfiatalabb, de működésük hasznosságát és sikerességét mutatja, hogy a TÁK-os rendezvényeken való hallgatói részvétel egyre nagyobb számú. A TÁK-TEAM továbbá közreműködik a Hallgatói Önkormányzat által szervezett, többéves múltra visszatekintő rendezvények szervezésében is. Ilyen rendezvény a Gólyatábor, a Gólyabál és a Juhász Gyula Napok. Teleki Blanka Kollégiumi Bizottság A Kollégiumi Bizottság az SZTE JGYPK azon hallgatói számára biztosítják a kollégiumi érdekképviseletet, a folyamatosan fejlődő, minőségi kulturális, sport rendezvényeket, akik felvételt nyernek a Teleki Blanka Kollégiumba. A Kollégiumi Bizottságot a megválasztott a kollégiumban lakó hallgatók választják meg közvetlen választás útján. A Kollégiumi Bizottság 11 főből áll: bizottsági elnök szintképviselő (szintenként egy fő, összesen hat fő) 19

18 Berczeli Anett gazdasági referens kulturális referens sportreferens műszaki referens A Kollégiumi Bizottság feladatai: a kollégiumban lakó hallgatók érdekeinek képviselete a kollégiumban élő hallgatók tájékoztatása a kari, hallgatói eseményekről és határidőkről kulturális rendezvények szervezése a Teleki Blanka Kollégiumban az SZTE JGYPK HÖK által szervezett rendezvények szervezésében és lebonyolításában való részvétel havonta minimum egy alkalommal bizottsági ülést kell tartani 3. A Hallgatói Önkormányzatának kommunikációja 3.1. A kommunikáció jelentősége a HÖK tevékenységében A kommunikációs tevékenység minden szervezet, intézmény egyik alapvető tevékenysége, nincs ez másképp a Hallgatói Önkormányzatok esetében sem. Véleményem szerint, a Hallgatói Önkormányzatok pozícióját tekintve ez még inkább kiemelt jelentőségű, hiszen a hallgatói életben nap, mint nap számtalan változás történik. Számtalan olyan változás ez, mely döntően befolyásolhatja hallgatói létüket, pályázati lehetőségeiket stb. Fontos, hogy a hallgatók minden fontosabb eseményről, tevékenységről, eredményről értesüljenek. A Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Hallgatói Önkormányzatának irányítása alatt több olyan fórum is működik, mely a hallgatók tájékoztatását szolgálja. Ezekről a fórumokról a következő alfejezetben bővebben szólok majd. Az elmúlt években a JuGyu HÖK sikeres kommunikációját bizonyítja, hogy egyre többen fordulnak problémájukkal a Hallgatói Önkormányzat tagjaihoz. Ament Balázs, jelenlegi JuGyu HÖK elnök így vélekedik erről a kérdésről: Akikkel az elmúlt években beszéltem és először kerültek kapcsolatba a HÖK-el, meglehetősen negatívan vélekedtek róla. Az első pozitív tapasztalatuk általában onnan számítható, hogy egyszer hozzánk fordult bizonyos problémával, és az a probléma meg lett oldva. Általában egy hallgató vagy egyből minket keres meg a problémájával, vagy csak a legvégső esetben fordul hozzánk. A hallgató az első általunk megoldott probléma után - a hallgatók elmondása szerint egyből hozzánk fordul az újabb problémákkal, kérdésekkel. Kevés az a hallgató, aki nem kerül kapcsolatba velünk. Azt gondolom, hogy az a tendencia, hogy a hallgatói részről történő megkeresések száma alapvetően nőtt, azt mutatja, hogy a hallgató is egyre jobban megérti azt, hogy mi mit szeretnénk, és hogy értük vagyunk. Számomra nagyon fontos a személyes kontaktus a hallgatókkal és tudom, hogy a gátakat le lehet bontani. Meg lehet mutatni a hallgató- 20

19 Az SZTE JGYPK HÖK tevékenysége Kiemelten a közötti időszak nak, hogy tőlünk érdemi válaszokat és segítséget kap. Ezt el is várom mindenkitől, aki a HÖK-ön dolgozik. Folyamatosan dolgozunk a hallgatókért, valamint a pozitív légkör és megítélés kialakításán, hogy a hallgatók bizalommal fordulhassanak hozzánk, bármilyen kérdést illetően. Természetesen a Hallgatói Önkormányzat nem működhetne sikeresen, nem tudná megfelelően elvégezni munkáját, ha a HÖK tagok közötti és a HÖK és a Hallgatói Önkormányzathoz tartozó egységek közötti belső kommunikáció nem működne megfelelően. Ennek érdekében a Hallgatói Önkormányzat heti rendszerességgel testületi ülést tar, melyen az elmúlt heti, hallgatókat érintő kérdéseket vitatják meg; a beérkezett kérvényeket bírálják el, s egyéb, az egyetemet és a Kart érintő kérdésekről tárgyalnak. A HÖK felügyelete alá tartozó egységeknek kötelezettségük van, hogy havonta egyszer ülést kell tartaniuk, ahol megvitatják az egységeket érintő legfontosabb felmerült problémákat. A Hallgatói Önkormányzat sikeres működéséhez szintén jelentős mértékben hozzájárul a Kar vezetésével, a dékánnal, s a Dékáni Hivatallal való együttműködés. Szerencsére a JuGyu HÖK és a Kar vezetése évek óta legendásan, példamutatóan és partnerként tud együttdolgozni. Galambos Gábor, az SZTE JGYPK dékánja is pozitívan nyilatkozik erről: Azt feltételezem, hogy a HÖK-ben felelősségteljes, az érdekeiért síkraszálló, önálló gondolkodásra és döntésre képes fiatalok dolgoznak. Mára már a negyedik HÖK elnököt fogyasztom el : Csaba (Jancsák Csaba), Andris (Döbör András), Nagy Zoli és most Balázs (Ament Balázs) munkája alakította ki bennem ezt a tapasztalatot. Azt hiszem, mindenkivel jó (volt) a kapcsolatom, mindegyikük véleményére a mai napig is támaszkodhatok. Jól tudjuk, hogy minden jó kapcsolathoz két ember kell. Mi nem legyőzni vagy korlátozni akarjuk a másikat. Beszélgetéseink során nem jogszabályokat ütköztetünk, hanem a céljainkat vázoljuk fel, és azt keressük, hogy ebben hol a másik fél helye, és miként tudjuk a kitűzött célokat közösen elérni. Általában egy irányba szoktunk húzni, de ha valahol ütközünk, nem értünk egyet, akkor megpróbáljuk meggyőzni a másikat, s végül meg is tudunk egyezni. Meggyőződésem, hogy más karokon itt van a probléma, hiszen bizonyos esetben egy egyetemi oktató nehezen viseli a fiatalok kezdeményező készségét. Hagyni kell a fiatalokat dolgozni, oda kell rájuk figyelni, s akkor úgy gondolom, hogy partnerek mindenben. Mi ebben nagyon jól együtt tudunk működni a Hallgatói Önkormányzattal A HÖK kommunikációs eszközei Amint az előző fejezetben is említettem, a Hallgatói Önkormányzat életében nagyon fontos, hogy a különböző fejlesztéseket, eredményeket, s a hallgatókat érintő, fontos egyetemi döntéseket kommunikálják a hallgatók felé. Manapság egyre több információ és inger éri a hallgatókat, így nem elég egyetlen tájékoztatási eszköz vagy módszer, több olyan fórumot is használni kell, mellyel a hallgatókat eredményesen meg lehet találni. A JuGyu HÖK több ilyen tájékoztatási módot is sikeresen alkalmaz. A következőkben 21

20 Berczeli Anett ezeket a tájékoztatási fórumokat mutatom be részletesen, és szólok majd az elmúlt két évben történt változásokról, fejlesztésekről is. Az alábbi fórumokat ismertetem részletesen: személyes kapcsolat plakát hírlevél Honlap TŰ Magazin Hökkentő Hökkent TV TiszapART TV Személyes kapcsolat Az előbbi fejezetben is írtam róla, hogy a legnagyobb számban személyesen, a Hallgatói Önkormányzat irodájába érkeznek hallgatói megkeresések. A legtöbb hallgató felkeresi az irodát, hogy azonnali választ vagy megoldást kapjon az őt érintő, felmerült problémákra. Ez a fórum azért is jó, mert így a hallgatók közvetlen kapcsolatba kerülnek a Hallgatói Önkormányzat munkatársaival. A HÖK munkatársai pedig mindent elkövetnek, hogy megtalálják a választ a hallgatók kérdéseire. Amennyiben azonnali segítséget nem tudnak nyújtani a hallgatóknak, elirányítják az illetékes kollégához, vagy ha a kérdés típusa olyan, felveszik a kapcsolatot az adott személlyel, szervezettel. Ez által a hallgatók és a HÖK munkatársai között bizalmi viszony alakul ki, s a Hallgatói Önkormányzat negatív megítélése háttérbe szorul, és legközelebb is bizalommal fordulnak a HÖK-höz a hallgatók. S aki egyszer pozitív visszajelzést, segítséget kapott a HÖK-től, az elterjeszti a hírét a többi hallgató körében, így gyarapodhat a hallgatói megkeresések száma. Még megemlíteném, hogy a megújult HÖK iroda is segíti a HÖK munkatársainak munkáját, és a hallgatóknak is kényelmesebb ügyintézést tesz lehetővé. Plakát A plakát az egyik legelterjedtebb és legbeváltabb tájékoztatási módszer. Az egyetem épületein belül járva is láthatjuk, hogy a legtöbb eseményről, szolgáltatásról, információról így tájékoztatják az egyetemi polgárokat. Azonban az utóbbi időben a hallgatók egyre inkább figyelmen kívül hagyják, elmennek a plakátok mellett, s immunisakká válnak az efféle tájékoztatási fórumot illetően. Régebben főként fekete-fehér plakátokkal találkoztak a hallgatók, manapság pedig az előbb említett passzivitásból kiküszöbölésére színesebbnél színesebb plakátokkal szembesülnek. Az évek folyamán megszokott stílussal az elmúlt két évben szakított a Hallgatói Önkormányzat, s egy fiatalos, lendületes, stílusos designra váltott. Így a hallgatók, remélhetőleg, jobban érdekelődnek majd a plakátok iránt, és eljut hozzájuk a hirdetni kívánt információ. Hírlevél Újabb fóruma a tájékoztatásnak a hírlevél, amely az elmúlt évekhez képest szintén új testet öltött, s alkalmazkodik a honlap stílusához (melyről a következő alpontban bővebben 22