A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálata. a Maros-völgyi LEADER Egyesület területén. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia

Átírás

1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálata a Maros-völgyi LEADER Egyesület területén Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 1. Vezetői összefoglaló 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Jövőképe röviden A következő két éves időszakban, 2013-ig a Maros-völgyi LEADER Egyesület területén, amely a Makói kistérség településeit fogja össze, a következő célokat szeretnénk elérni, tevékenységünkkel alátámasztani: egyrészt a térségben található települések önkormányzatainak, civil szervezeteinek, vállalkozásainak működésében koherencia erősítése, az egymásra találás, a szorosabb együttműködés lehetőségeinek segítése programunkon keresztül. Másrészt továbbra is cél a vállalkozói aktivitás növelése, a láthatatlan, ám létező gazdasági motor megpörgetése financiális energiák feltöltésével. Ez továbbra is jelenti a turisztikai vonal erősítését, a lovas turizmus támogatását, a turisztikai háttérszolgáltatások táplálását, de határozott célunk főként a mikrovállalkozások teljes spektrumának helyzetbe hozása a rendelkezésre álló lehetőségeinken keresztül. Több helyi terméket készítő vállalkozás megerősítését tervezzük, és szándékunkban áll 2013-ra szövetkezeti formát adni a helyi termelőknek. Harmadrészt kiemelt figyelmet kapnak a kulturális-, történelmi- és kegyeleti emlékhelyeink is, amelyek ápolása, rendbetétele nem tér el a turisztikai fejlesztések gondolatmenetétől, tehát településeinken cél az emlékhelyek és kulturális örökségünknek helyet adó épületek, építmények, tárgyak rehabilitációja. Ezek által ösztönözzük az egyéni, de szándékaink szerint szép számmal a közösségi kezdeményezéseket is a térség gazdasági és társadalmi fejlődése érdekében. 1.2 Főbb célkitűzések Leegyszerűsítve, már a Jövőképben is megfogalmazott alapvető célkitűzések: 1

2 1. szervezetek működésében erős koherencia kialakítása (főként önkormányzatok és civil szervezetek, hozzájuk fűzhetően vállalkozások), feladatok együttes ellátásának megszervezése, közösségi kezdeményezések támogatása 2. megnövelt vállalkozói aktivitás a lehető legszélesebb spektrumban főként mikrovállalkozások tekintetében, kiemelten: helyi termékek előállításában, értékesítésében (marketing eszközök támogatásával is), turisztikai fejlődés kiszolgálása nem csak szálláshely létrehozásával, hanem háttérszolgáltatások fejlesztésével, szövetkezeti forma megteremtése, piac és bolthálózat fejlesztése 3. kulturális-, történelmi- és kegyeleti emlékhelyeink ápolása, rendezése, rehabilitációja Ezek alapján sorrendben megfogalmazható kihívások: 1. A térség önkormányzatainak, civil szervezeteinek, vállalkozásainak életvitelében olyan fajta gondolkodásmód megfogalmazása és elterjesztése, amely szinte feltételek nélkül képes és hajlandó alátámasztani a meghatározott célt. Ez gyakorlati szinten azt jelenti, hogy ötletadó, motiváló, szolgáltatói munkát kell a munkaszervezetnek elvégezni azért, hogy elvesse ezeknek az együttműködési lehetőségeknek a magját, majd tovább erősítse az életképes csírákat. Ehhez azonban az is kell, hogy lássuk, már meg van a hajlandóság ezeknek a kezdeményezéseknek a fogadására, s több vezető is kinyilatkoztatta szándékát a jó ügyek érdekében. 2. A vállalkozói kedv és szellem növelése, a vállalkozói látásmód elterjesztése azoknál a helyi termékeket előállító embereknél, akik eddig őstermelői formában tevékenykedtek az ágazatban, ezekből következően vállalkozásfejlesztési és pályázási technikák elterjesztése, vállalkozói érdekképviselet és összefogás erősítése. A pályázati rendszerrel kapcsolatos aggályok szétoszlatása, a rossz tapasztalatok átfordítása. 2

3 3. Ennél a kérdésnél talán megfogalmazhatjuk, hogy nem az a legnagyobb kihívás, hogy az emlékhelyeket felvállaltassuk pályázókkal, hiszen mindegyiket kezeli valamely szervezet. A kérdés inkább az, hogy a civil szervezetek esetében az önerőt hogyan tudják előteremteni a pályázók, illetve az előre megfinanszírozás kérdése is jó feladvány mindannyiunk számára. Ennek a megoldásában kell ötleteket adnunk, segítenünk. A kihívásokra megfogalmazható válasz: ennél a pontnál nem tartjuk szükségszerűnek a három alpont elválasztását, hiszen mindegyiknél hasonló lenne a megfejtés, méghozzá az, hogy a vidékfejlesztő közösségünknek nagyon-nagy szerepe van a már meglévő látásmódok formálásában, s a még nem létezők megformálásában. Nagy mennyiségű erőfeszítést igényel az, hogy a felsorolt technikákat mindenki számára egyértelművé tegyük, hogy a közös, göröngyös utat járhatóvá simítsuk. 1.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja Cél egészen egyszerűen néhány súlypont áthelyezése a Stratégiában részben azért, mert bizonyos intézkedések forrásai kimerültek, és nem szándékozzuk feltölteni azokat, másrészt az újonnan megfogalmazódott igényekhez szeretnénk forrásokat rendelni ezáltal biztosítva a közmegelégedést, ami a programunk szempontjából fontos. 1.4 Nyilvánossági intézkedések, résztvevők A nyilvánossági intézkedéseket az Irányító Hatóság ide vonatkozó közleménye alapján betartjuk, s kiemelten fontosnak tartjuk, hiszen valóban úgy tudunk legitim, mindenki által elfogadott és támogatott HVS-t összeállítani, ha minél szélesebb körben ismerik azt meg, és hagyják jóvá. Ennek nyomán a kistérség minden egyes Polgármesteri Hivatalában kifüggesztettük a felülvizsgálat tényét, és a mikrotérségi központokban fórumokat rendeztünk, ahol biztosítottuk a bárki általi véleménynyilvánítást. Projekt gyűjtő lapokat osztottunk és raktunk fel az Egyesületünk honlapjára, megalakítottuk a 7 fős Tervezői Csoportunkat a közgyűlésünk jóváhagyásával, és öt alkalommal hívtuk össze a Tervezői Csoportot két héten belül az első ülésszakban (2011. február vége, március eleje), ezt március második felében és áprilisában újabb ülésszak követi szintén hasonló számú megbeszéléssel. A 3

4 Tervezői Csoport által előkészített munkaanyagokat a közgyűlésünk több alkalommal jóváhagyja. A projekt gyűjtő lapokat folyamatosan gyűjtjük a felülvizsgálat ideje alatt, s az alakuló HVS-t véleményezni lehet honlapunkon. Ezek által belátható, hogy bárki élhet véleménynyilvánítási jogával az adott időkeretben. 1.5 A HVS felülvizsgálat során elfogadott módosítások Ahogy már az korábban lefektetésre került, a Maros-völgyi LEADER Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája a felülvizsgálat során alapjaiban nem módosul, a célkitűzések is ugyanabba az irányba mutatnak, változás inkább a HPME-k és az azokból kialakításra kerülő célterületek finomhangolásában lesz. Az első HVS-ben nagy hangsúlyt kaptak a lovas turisztikai fejlesztések, ennek tanúbizonyságaként a 10 db véglegesített célterületünkből 3 db szolgálta az ilyen jellegű fejlesztéseket. Az új Stratégiában ezeket a számokat mérsékeljük, a 3 db célterületből 1 db lovas turisztikai célterületet hagyunk meg, amelybe többféle fejlesztés is illeszkedhet. Ez közvetlenül szolgálja a turisztika fejlődését, a produkciók és attrakciók számának növelését akár vállalkozói akár civilszervezeti alapon. A korábban preferált egyházi beruházásokra irányuló Templomok fejlesztése célterületet nem kívánjuk ismét megnyitni. Emellett meghagyjuk a Történelmi, kegyeleti emlékeink felújítása, térségi identitással bíró nagyjaink örökségének ápolása célterületet némelyest kibővített lehetőségkörrel a 3. számú, kulturális-, történelmi- és kegyeleti emlékhelyeink ápolása, rendezése, rehabilitációja célkitűzés megvalósítására. Ez az intézkedés egyértelműen a társadalmi fejlődést szolgálja, de részben szintén alátámasztja a turisztikai előrelépés lehetőségét is. További módosítási igény egy intézkedés megalkotása a vállalkozói fejlesztések támogatására, eszközfejlesztésre illetve telephely-fejlesztésre. Két kis értékű projekteket támogató intézkedést tervezünk, hiszen az erre allokálható összeg sem enged meg többet, a teljes forrásallokáció 10%-át jelentheti, ami az esetünkben nem több 21,8 millió forintnál. Egyiket vállalkozási alapúnak tervezzük, a másikat a civil szervezetek és 4

5 az önkormányzatok támogatására, tehát akár a vállalkozásfejlesztés, akár a kulturális örökség megóvása cél elérését is támogathatják. Továbbá azt az általános elvet támogatta a Tervezői Csoport, hogy a megszületett célterületeknél a IV. tengelyben a minimum pályázható összeghatárt forintban kell meghatározni, mert ezáltal sok civil szervezet és vállalkozás is esélyt kaphat. Egyrészt azért, mert elbírnak a finanszírozandó összeg nagyságával, másrészt azért, mert az ésszerű és takarékos forrásfelhasználás ezt diktálja. 2. Helyzetelemzés 2.1 A Maros-völgyi LEADER Egyesület által lefedett terület ismertetése Térség általános jellemzői A térséghez 17 település tartozik. Makóról mintegy perc alatt minden települést megközelíthetünk: Ambrózfalva, Apátfalva, Csanádalberti, Csanádpalota, Ferencszállás, Földeák, Királyhegyes, Kiszombor, Klárafalva, Kövegy, Magyarcsanád, Maroslele, Nagylak, Nagyér, Pitvaros és Óföldeák tartozik közvetlenül Makó és térségébe. A térség központja a 700 éves városi múlttal rendelkező Makó, mely hagyományos központi szerepkörénél fogva a kistérségi együttműködés központja is. A vállalkozások fejlesztéséhez, a külföldi tőke térségbe vonzásához, a vállalkozások térségben történő beruházásainak növeléséhez kedvező feltételeket nyújt, hogy a kistérség települései 1998-ban elnyerték a Makó és Térsége Vállalkozási Övezet címet, valamint Makón Ipari Park létesült. Elmondható, hogy a Makói Ipari Parkba az elmúlt két évben több nagyvállalat is betelepedett ezzel több száz munkahelyet biztosítva a helyi lakosoknak. Értelemszerűen mindenféle képzettségű emberre szükség van, ez az elvándorlást is gátolja. Az övezetbe tartozó 17 település közigazgatási területén folytatott ipari-, termelő- és szolgáltató tevékenységhez sajátos pénzügyi kedvezményeket 2088-ig vehettek igénybe a helyi vállalkozók. Ipari park található továbbá még Klárafalván és Nagylakon is. 5

6 Makó és térsége közlekedési és logisztikai szempontból a régió kiemelkedő bázisa, a Duna- Körös-Maros-Tisza Euroregionális (magyar-román-szerb) határmenti együttműködés központi nagyvárosait (Szeged-Arad-Temesvár) összekötő utak csomópontjában fekszik. A kistérség gazdaságát a földrajzi és szocializációs adottságok miatt a jövőben is elsősorban a mezőgazdaság, valamint a tágabb értelemben a mezőgazdasághoz kapcsolódó ágazatok fejlődése határozza meg, de természetesen az ország ezen táján is fejlődik a szolgáltató szektor. A kistérség tájspecifikumai közé tartozik a vöröshagyma-, fokhagyma és petrezselyem. Az állattenyésztés valamennyi ágazata megtalálható a térségben. Jelentős vadállomány található apró vadakból, elsősorban nyúlból és fácánból. E mellett sajnos tény, hogy a tenyésztett húshasznosítású jószágok száma sajnos csökken, sertéstelepek és marhatartók zárnak be. A baromfiágazat nagyjából stagnál, vagy valamekkora fejlődést mutat. A lakosságszám az országos tendenciáknak megfelelően csökkenő. A kistérséget alkotó valamennyi település területe statisztikailag körülhatárolt, földrajzilag összefüggő terület. A közösség területét az alábbi kiemelt természeti értékek jellemzik: - Maros folyó, - Kőrös-Maros Nemzeti Park területe, - Békés-csanádi Síkság, - termálvíz, - gyógyhatású Maros-iszap. Ezen települési csoportban a közös múlt, a közös problémák, az egymásra utaltság, a már kialakult kulturális, funkcionális, közigazgatási és egyéb együttműködések determinálják a közös jövőbeni együttműködést is. A funkcionális kapcsolat több évszázados gyökerű, és a kistérség mai településeinek szerveződését meghatározó XVII-XVIII. századra nyúlik vissza: a tájat folyamatosan sújtó háborúk (Szent István harca Ajtony vezér ellen, tatár pusztítás, Dózsa György-féle parasztfelkelés harcai, török kor pusztítása) következtében települések elpusztultak, jelentőségüket elvesztették. Egyedül Makó város tudott fennmaradni és 6

7 megújulni. A környező falvak többségében mesterséges telepítéssel, illetve újkori letelepedéssel jöttek létre ismét települések. A közös történelmi múlt jelenre vetített hatása a térségben kialakult kulturális és vallási sokszínűség. Az előzőekből adódóan a területen élők a folyamatosság jegyében egymásra támaszkodva ésszerű kompromisszumok mentén, együtt fejlesztik a jövőt. Levegő - Emisszió: A területen légszennyezés tekintetében a kommunális kibocsátás minimális, a települések gázellátása megoldott, lefedettségük változó: általában magas a gázzal fűtött lakások aránya, de viszonylag magas a szén-, ill. fafűtés aránya is. Az elmúlt két évben a magas gázár miatt egyre többen térnek vissza a fa tüzelésre, a vállalkozó szelleműek pedig a megújuló energiákat is egyre inkább megpróbálják kihasználni. Jelentős szennyező forrás a 43. számú főútvonalon áthaladó forgalom terhelése. Makó városában a szennyvízcsatorna alulhasználtsága miatt a pangó szennyvíz időszakosan jelentős bűzhatással jár. A szennyvízcsatorna fejlesztéséről elmondható, hogy hat település lefedését várjuk nyertes pályázat alapján ebben a kétéves tervezési időszakban. Ha a tervek szerint alakul a kiépítés, nyarára készen lesznek a rendszerek. Ez azért is jó hír, mert sok helyi kisvállalkozó is munkát kap a fejlesztés folyamán. Emisszió: Problémát jelent a szántóföldek széleróziójából származó porszennyezés, egyre jelentőseb probléma az allergén pollen mennyiségének növekedése a levegőben. A parlagfű pollen mennyisége a légköri összes pollen 90 %-a. A légszennyezés terjedése a domborzati viszonyokból következően akadálytalan. Felszíni vizek: Az akciócsoport területének egésze a Maros, illetve a Tisza vízgyűjtő területéhez tartozik. A Maros vízminőségét befolyásolják a román szakaszon belevezetett ipari és lakossági szennyvizek, a magyarországi szakaszon jelentős szennyezés nem történik. Az ár és belvíz, főleg a mélyebb fekvésű makói területeket érinti. A rétegvizek képezik a távlati vízhasznosítás alapját. A térség vízellátását m mélységű rétegvizekből biztosítják. A rétegvizek metángáz, a középső területeken arzén tartalma magas. A belvíz a és években nagy problémákat okozott, ez jelentős gazdasági, gazdálkodási nehézségeket jelent közép távon is. 7

8 Zaj- és rezgésterhelés: Legjelentősebb zaj- és rezgésterhelést a 43. számú főútvonal forgalma okoz. Mára jelentősen bővült a terület, hogy valamennyi jellemző élőhely fennmaradása biztosítható legyen. A Maros hullámtere a magyar-román határtól a Tisza torkolatig kíséri végig a folyót. A folyó hazai szakaszának védelme a Nemzeti Park feladata. A korábban védelem alá került Landori-erdő a hullámtérnek csak egy kis darabját ölelte fel. A hullámtér néhol egészen vadregényes, a legszélesebb szakaszainál található kiterjedt erdőkkel különleges tájképi és élőhelyi viszonyokat teremtve hazánk egyik szép és értékes természeti értéke: a Maros folyó meredek fala, homokzátonyai, az évszázados öreg füzek, fekete és fehér nyárak, a legelőkkel váltakozó erdőfoltok. A védett terület a természetvédelmi szabályok betartása mellett szabadon látogatható. A csanádi terület az ország egyik legjobb talajadottságú vidéke. Az aránylag alacsony fekvésű, magas talajvízszintű hátakat egykor legalább kétharmad részben löszpusztarét borította. A löszpusztákat jó termőképességük miatt felszántották, így ezek csak szikespusztába ágyazva kis foltokban, kunhalmokon, régi utak mezsgyéin maradhattak meg. A Csanádi puszták legjelentősebb növénytársulása a löszgyep. A legtöbb értékes növényfajnak a löszpusztagyepek adnak otthont. A terület értékes löszfajai a vetővirág, a macskahere, a tavaszi hérics. Értékesek a Csanádi puszták szikesei is. Európában csak a Kárpát-medencében találhatók jelentős sós területek a tengerpartoktól távol, ezért a szikesek a rajtuk élő speciális növény- és állatközösségekkel együtt, önmagukban is kuriózumnak számítanak. A terület állatvilága különösen értékes. A közösség tagjai között a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség települései nincsenek Demográfiai helyzet A térség területén él Csongrád megye népességének 12%-a, a térségre összességében a megyei és régiós arányokhoz képest nagyobb népesség fogyás jellemző (mintegy 4 %-kal). A térségre készült hosszú távú demográfiai előrejelzések a csökkenés megállását és enyhe növekedést prognosztizálnak. 8

9 A területen a népesség fogyása elsősorban a magas halálozási és alacsony születési számokból ered. A Makói kistérség lakónépessége fő volt december 31-én. A népesedési tendencia az országoshoz hasonlóan negatív. A népességszám változás mértéke 1995 és 2006 között eltelt 10 évben 94 % volt. A csökkenés mértéke Csongrád megye esetében 4 %, országosan pedig 2,9 % volt; tehát a térségi érték ezeknél kedvezőtlenebb. A tendencia folytatódik, az elöregedett településeken nagyobb a halálozások száma, mint a születéseké, arról nem is beszélve, hogy fiataljaink elvándorolnak munkavállalás és családalapítás céljából, jó esetben hazánkba, vagy a világ más részeibe, jellemzően Nyugat-Európába. A Makói kistérség népessége Csongrád megye össznépességének 11,6 %-át teszi ki, az arány a többi kistérségnél erősebb népességcsökkenés miatt az elmúlt 10 évben csökkent (1995-ben még 12,1 % volt). A vándorlási különbözet jelentősen változó tendenciát követett 1995 és 2005 között. A megyében alig volt olyan év, amelyben vándorlási nyereség volt elkönyvelhető,míg a Makói kistérségben 1999 és 2003 között határozott vándorlási többlet mutatható ki. Ugyanakkor ez a vándorlási nyereség egyik évben sem volt elégséges ahhoz, hogy a fent bemutatott negatív természetes szaporodást (fogyást) jelentősen pozitív irányba befolyásolja, és abszolút értékben népességnövekedést idézzen elő. A térség valamennyi településén működik kisebbségi (cigány vagy nemzetiségi) önkormányzat. Népsűrűségét tekintve a Makói kistérség a megye hét kistérsége között a közepesen sűrűn lakott területek közé tartozik. A kistérség népsűrűsége a megye 99 fő/km2-es népsűrűségéhez képest alacsonyabb (70 fő/km2), ami 1995 óta 2 fő/km2-rel csökkent. Korösszetétel: A népesség elöregedésének tendenciáját érzékelteti, hogy a 60 év feletti népesség aránya a 2000-es 22,6 %-hoz képest 22,9 %-ra nőtt, ami a térség lakosságának öregedésére utal. A tendencia országos. A megyében a Makói kistérség esetében az érték átlagosnak mondható A térség infrastrukturális adottságai A kistérséget alkotó települések közút ellátottsága megfelelő, könnyen megközelíthetőek. Több településen kerékpárút kiépítése folyamatban van. 9

10 Vízellátás: A települések vezetékes ivóvízzel való ellátottsága megoldottnak tekinthető, a bekötött lakások aránya térségi szinten 94 % fölötti, Csanádalberti, Csanádpalota és Királyhegyes esetében % között van, a többi településnél eléri, vagy meghaladja a 90 %-ot. Infrastruktúrafejlesztő program: Dél-alföldi Régió Ivóvízminőség Javítási Program. Az ivóvízellátó rendszerek valamennyi településen szabad kapacitással rendelkeznek. Szennyvízkezelés: A térségben szennyvízcsatorna hálózat Makón, Klárafalván és Ferencszálláson épült ki. A hálózatba bekapcsolt lakások aránya Makón 22,5 %-os, Klárafalván és Ferencszálláson teljes körű. A térségben többségükben nyitott rendszerű szikkasztókban tárolják/folyatják el a szennyvizet, így igen magas az elszikkasztott szennyvizek aránya. A szippantott szennyvizet Makó, Mezőhegyes és Tótkomlós szennyvíztisztítói fogadják. Csapadékvíz elvezetés: A térség településeinek többsége ár- és belvíz fenyegetettség alapján közepesen (Apátfalva, Ferencszállás, Kiszombor, Klárafalva, Magyarcsanád és Makó) vagy enyhén (Földeák, Maroslele, Nagylak és Óföldeák) veszélyeztetett kategóriába tartozik. Belvizes terület szinte minden településen található. A csapadékvíz elvezető hálózatok többsége nyílt árok. A belterületen a rendszer többnyire megfelelően karbantartott. Gáz- és villamos-energia ellátás: A térségi villamos energia hálózat létesítményei közül jelenleg Makón működik egy 120/20 kv-os transzformátor állomás, a 400 kv-os vezetékhálózat nyomvonala érinti a térség települései közül Óföldeákot, Királyhegyest és Csanádpalotát. A 120 kv-os főelosztó hálózat bővítésében érintett a térségben Maroslele és Makó. A térségi szénhidrogén-hálózat létesítményei közül a nagynyomású gázvezeték hálózat Algyő-Kardoskút szakaszának Kiszombori leágazása érinti a térséget, amely Földeák, Makó és Kiszombor településeken halad át. Gázátadó állomás Földeákon, Makón és Kiszomboron van kialakítva. Az elektromos energia és vezetékes gázellátás a településeken megoldott. 10

11 Hulladékkezelés A szilárd kommunális hulladék gyűjtése és elszállítása a térség minden településén megoldott. A települések egy része a Makói Regionális Hulladéklerakó Telepre, egy része az A.S.A. Hódmezővásárhely Köztisztasági Kft. hulladék lerakó telepére szállítja hulladékát. A szelektív hulladékgyűjtés elterjesztése érdekében több településen van kihelyezve szelektív gyűjtő sziget. Megoldatlan azonban a veszélyes hulladékok szelektív gyűjtése és elhelyezése (elhasználódott elemek, akkumulátorok) és igen alacsony a szerves anyag hasznosítása A térség foglalkoztatottsági helyzete A térség foglalkoztatási problémái gazdaságszerkezeti jellemzőkre vezethetők vissza. A mezőgazdasági ágazat egyre kevésbé tud főállású megélhetést biztosítani, jellemzően kiegészítő jövedelemforrás. Ezt a problémát az időjárási viszontagságok is súlyozzák. A legnagyobb foglalkoztató ágazat a szolgáltató szektor, amely a lakónépességnek csaknem 52%-át foglalkoztatja. Az ipar és építőipar területén dolgozók aránya 33,1%. A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág szerinti összetétele a szolgáltatási jellegű ágazatok létszámának jelentős emelkedése felé mozdult el, ugyanakkor csökkent a mezőgazdaságban és az iparban foglalkoztatottak száma, ezen ágazatok válságával összefüggésben. A felsőfokú végzettségűek térségi aránya csaknem 8%-kal marad el a megyei viszonyszámtól, de az érettségivel rendelkező foglalkoztatottak aránya sem éri el a megyében tapasztaltakat. A foglalkoztatottak többsége (34,7%-a) az érettségivel nem rendelkező szakmunkások és szakmai oklevéllel rendelkezők kategóriájába tartozik Aktív vállalkozások A térség helyzete a vállalkozások szempontjából A térség vállalkozásainak 64%-a Makó városára koncentrálódik. Amíg 2004-ben 2228 db vállalkozás működött, addig 2008-ra 2142-re apadt ez a szám azzal együtt, hogy 2007-ben 2072 volt. A térség iparában a gumiipar, textilipar, bútoripar, gépgyártás, alkatrészösszeszerelés, gépipar, műszergyártás, fémipar, élelmiszer-feldolgozás van jelen. Ezen 11

12 iparágak vállalkozásai zömében alacsonyabb technológiai színvonalú, bizonytalan piacú, alacsonyabb szakképzettséget igénylő tevékenységeket folytatnak. Az ezer lakosra eső viszonyszámok alapján az akciócsoport területén alacsony súllyal vannak jelen a társas vállalkozások: 13,7 társas vállalkozás/ezer lakos, ami 1/3-a az országos átlagnak. Makó, Ferencszállás településeken haladja meg a társas vállalkozások aktivitása az övezeti átlagot. A társas vállalkozások 87%-a tartozik a KSH adatok szerint a foglalkoztatott nélküli, illetve 10 fő alatti foglalkoztatott létszámmal működő vállalati kategóriába. A vállalkozások többsége (31%-a) a kereskedelem, javítás területén működik. Az ipari és építőipari társas vállalkozások aránya 19%, ami szintén hasonló a nagyobb területi szinteken mért arányokhoz. A térség falusias jellegéből és mezőgazdasági termelési hagyományaiból következik az agrárszektor gazdasági szerkezetben betöltött meghatározó súlya. A szolgáltató ágazatok vállalkozásarányos súlya alacsony, de növekvő. E gazdasági területen a társas vállalkozások 19-20%-a működik. A Maros-völgyi LEADER Egyesület minden települése jó minőségű, magas aranykorona értékű földdel rendelkezik. Országosan is legmagasabb a napfényes napok száma és kellő mennyiségű csapadékkal is rendelkezik. A települések lakosai ősidők óta mezőgazdasági termeléssel elsősorban gabona és zöldségtermesztés foglalkoznak. A múltban jelentős volt a len és kender, cirok, vessző, dohány-termesztés is ma ez már nem létezik és alig lelhető a Maros árterében gyümölcsös. Ugyancsak nincsenek vízimalmok a Maroson, mely jelentős jövedelemforrást jelentett a folyó mellett húzódó településeknek. A halászat csak hobbi szinten létezik. Szoros értelemben vett ipar e térségben sohasem létezett. Ez azonban megdőlni látszik, mert többezres nagyságrendben foglalkoztat embereket az autó alkatrészeket gyártó gumigyár, a bútorgyártó cég, és az élelmiszer iparban egyik világvezető íz- és illatanyag gyártó cég is megveti lábát Makón, amely 2013-ban kezdi működését a több milliárdos beruházást követően. Emellett az élelmiszer feldolgozás is erősödni látszik, szintén betelepült török érdekeltségű, döner alapanyag gyártó vállalkozás formájában, amely szintén tucatjával vesz fel helyi lakosokat. 12

13 Ma is a mezőgazdasági termelés a domináns gabona és néhány tradicionális zöldségfajta (petrezselyemgyökér, répa, hagyma, fokhagyma). A privatizációval a gazdálkodás 80%-ban őstermelői, családi szinten történik, a mezőgazdasági vállalkozók aránya nem közelíti meg a magas számot. A termelők csak kevés száma rendelkezik korszerű gépparkkal. Az újszerű szövetkezetek száma is csekély. A termelők többsége eladási nehézségekkel küszködik, ennek ellenére nincs példa a termékszerkezet váltásra, de igazán hajlandóság sincs új kezdeményezések befogadására. A térségben a háztáji állattenyésztés is teljesen visszaszorult. A térség településeire jellemző állattenyésztés, amely már csökkentett állatlétszámokkal lelhető fel, de még él: juh, szarvasmarha, baromfi, sertés A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése A Maros-völgyi LEADER Egyesület településein belül a rendszerváltás óta jelentős civil aktivitás figyelhető meg. A bejegyzett civil szervezetek elsősorban a települések tradicionális múltjához kötődnek, ilyenek többek között a "Pátfalváért Egyesület", "Csanádpalotáért Közalapítvány", "Kiszomborért Alapítvány". A civil szervezetek száma az 1990-es években megnövekedett. Jellemző, hogy ma már valamennyi településen működik civil szervezet. Jelenlegi adat például, hogy csak Makón 133 darab bejegyzett társadalmi szervezet van. Többségük egyesület vagy alapítvány, amelyek elsősorban a szociális ellátás, az egészségügy, a sport, környezetvédelem, kultúra és az oktatás területén tevékenykednek. Az egyes területeken kifejtett aktivitásuk általában erős, azonban a közösségi folyamatokra való ráhatásuk változó. Jellemző, hogy az egyes szervezetek között az összefogási készség gyenge, amely abból adódik, hogy saját autonómiájukat féltik. Nagy aktivitást kifejtő civil szervezetek a közösség területén: - a "Mobil-Földeáki Fiatalok Egyesülete", amely a település minden innovatív kezdeményezésének stabil háttere, - a "Makó és Térsége Turisztikai Egyesület", amely törekszik összefogni a térség turisztikai szereplőinek tevékenységeit, érdekeit, 13

14 - a " Marosmenti Vállalkozók Szövetsége", amely a térség gazdasági szereplőinek nyújt fejlesztési elképzeléseik megvalósításához, működésük zökkenőmentességéhez segítséget, Makó városában létrejött a Makói Civil Szervezetek Szövetsége (MACISZ), amely felvállalta a helyi civil szereplők együttműködésének koordinálását. Ilyen jellegű kezdeményezésekkel még hatékonyabban léphetnek fel a civilek a közös cél érdekében, továbbá megnő az érdekérvényesítő képességük is Legfontosabb probléma és lehetőség a térségben A legfontosabb probléma. A térség meghatározó problémája az alacsony foglalkoztatottság és az alacsony jövedelemteremtő képesség. Fontos probléma a népesség elöregedése, valamint az elvándorlás. Jellemző a településekre az infrastruktúra, de főleg a szennyvízelvezetés hiánya, továbbá a településközpontok jelentős fejlesztései ellenére meghatározó számú a leromlott állapotú épületek, építmények mennyisége, valamint a vidéki lakosság számára szabadidős tevékenységek végzésére teret adó sport és egyéb közösségi terek, létesítmények hiánya. A legfontosabb lehetőség: Turisztikai adottságok magas, fokozottabb kihasználása, kollektív tanulás képességének kialakítása, civilek aktivitásra történő ösztönzése, a mezőgazdaság termelés-hatékonyságának növelése mellett egyéb jövedelemszerző tevékenységek ösztönzése, szélesebb körű kooperáció kialakítása, a térségre jellemző helyi forrásokra épülő gazdaság erősítése. A környezettudatos nevelés meghonosítása a Egyesületünk által érintett kistérségben. A helyi hagyományokon alapuló kulturális településfejlesztés. 2.2 A Maros-völgyi LEADER Egyesület és a partnerség Büszkén szögezzük le, hogy a Maros-völgyi LEADER Egyesület úttörő munkát végez a partnerségek kialakításában, a kapcsolatépítésben. Értendő ezalatt a helyi, kistérségi gazdasági és társadalmi kapcsolatok kovácsolása, valamint a több országra kiterjedő nemzetközi kapcsolatok építése. Konkrét partnerségi pozícióba kerültünk román, szerb és 14

15 török szervezetekkel, úgy mint civil szervezetekkel, vidékfejlesztésért felelős szervekkel, önkormányzatokkal májusában olyan nemzetközi vidékfejlesztési konferenciát rendeztünk Gazdaság Kultúra Érték címmel, amelyre az említett országok mindegyikéből érkezett delegáció, valamint jelenleg is van határokon átnyúló pályázat, amelyben partnerként szerepelünk. Ezen az irányvonalon határozott tervünk, hogy számos határon átnyúló projektben veszünk részt, s ezt megerősítendő februárjában tárgyalásokat folytattunk a Temes megyei Kereskedelmi- és Agrárkamarával. Fontosnak tartjuk kihangsúlyozni, hogy a nemzetközi kapcsolatok alakításába be szeretnénk vonni a többi civilszervezetet illetve az önkormányzatokat, hiszen ezeknek az együttműködéseknek számos hasznával tervezünk. Ilyen például oktatási- és tréning sorozatok szervezése a térségi átképzés és tudásfelhalmozás érdekében, felújítás alá kerülhetnek különböző ingatlanok, településközpontok. Ilyen irányú törekvésekre is tudunk példát hozni. A helyi kapcsolatainkat is folyamatosan erősítjük. Szervezetünknél fut össze négy, a vállalkozásokat tömörítő egyesülés ügyvitelének segítése, fórumaiknak szervezése, s tevékenységük összehangolása szintén a partnerségek erősítése érdekében. Ez a négy szervezet: 1. Makó és Térsége Turisztikai Egyesület, 2. Csongrád Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara Makói Képviseleti Irodája, 3. Marosmenti Vállalkozók Szövetsége, 4. Iparosok Országos Szövetségének Makói Tagszervezete. A HVS-ben megfogalmazott célokat illetően magyarázat nélkül is látható, hogy ahol ennyi gazdasági és civil egység kapcsolatrendszere, érdekközössége, tevékenységi körei összpontosulnak, ott stabil partnerség építés folyik szándék szerint olyan alapra helyezve, amely nagyon hosszú távon megingathatatlan lábakra kerül. Ezek mellett Helyi Akciócsoportunk természetesen különös gondot fordít arra, hogy az alapfeladatát képező LEADER program népszerűsítése és pontos végrehajtása szakadatlan legyen. Ezt alátámasztjuk minden hónapban több alkalommal újságcikkekkel, televíziós és rádiós megjelenéssel hol reklám, hol interjúk, riportok formájában, saját hírlevél rendszeres küldésével akár interneten, akár papír alapon, és a weblapunkat is karbantartjuk, amelyen szintén meg lehet találni a minket és a programot érintő információkat. 15

16 A HVS tervezése során figyelembe vettük az ÚMVP Irányító Hatóságának 6/2011. (II.4.) közleményének utasításait, amelyet részletesen lefektettünk e Stratégia 1.4 pontjában. Összességében legfontosabb feladat a legtöbbek által jóváhagyott, kivitelezhető HVS elfogadtatása. Ez a közösség építésében szintén fontos momentum. 2.3 A LEADER megvalósítás során elért eredmények áttekintése Az első HVS-ben megfogalmazott három prioritáshoz ( A Maros-völgy örökségének megőrzése, Maros-völgyi Turisztikai Régió, Maros-völgy gazdaságának fejlesztése ) tartozó intézkedéseken egyesével haladunk végig, és az eredményeket számbavesszük: 1. Lóversenyek eszközbeszerzése A célterület igen népszerűnek bizonyult, a kistérségi lovas egyesületek közül négy nyertes pályázatot tudhat magáénak, végtelen a sora annak az eszköztárnak, amelyet az elnyert több, mint 16 millió forintból be tudnak szerezni. Mivel az érdeklődés továbbra is nagy a lovas turisztikai és lovas eszközbeszerzési fejlesztések iránt, és az ideszánt forrásból is rendelkezésre áll még egy hasonló összeg, ezért továbbra is támogatást élvez egy intézkedés a felülvizsgált HVS-ben is. 2. Templomok felújítása A célterület szintén népszerű volt. Az ide allokált erős 39 millió forintos összeg több, mint 85%-át kipályázták az egyházak, élve a számukra biztosított lehetőségekkel. Tehát az a terv, hogy a Makón található templomok és plébániák egy része megszépül, hibátlanul célba talál, de újabb forrást ebbe a célterületbe nem kívánunk helyezni. A fennmaradt töredék forrást hasonló tartalmú intézkedésbe helyezzük, amely nyomán az ilyen típusú tevékenységek szintén kivitelezhetők. 3. Lovasturisztikai rendezvények támogatása Itt egyetlen projektgazda próbálkozott egy nagyobb rendezvény megpályázásával, de alapvető törvényességi hiba miatt elutasításra került. Ennek következtében nem ítéljük sikeresnek ezt a 16

17 célterületet, és integráljuk abba az egybe, amely az új HVS-ben a lovasturisztikai fejlesztéseket és megmozdulásokat fogja támogatni. 4. Kulturális, sport és szabadidős célú terek kialakítása és fejlesztése Hat darab nyertes pályázattal számolhatunk, amelyek a 60 millió forintos keretösszeg több, mint 50%-át jelentik, tehát nem is a legkisebb költségvetésű pályázatokról beszélünk. Ezt az eredményt teljesen elfogadhatónak tartjuk, a benn maradó 28 millió forintos összeg majdnem egészét ismét meghirdetjük ilyen, vagy nagyon hasonló feltételek mellett érvényesítve azt az elfogadott új alapelvünket, hogy a célterületeken lejjebb visszük a minimum küszöböt a megpályázható támogatási összeg tekintetében. 5. Marketing és e-marketing tevékenységek támogatása A közel 11 millió forintot rejtő lehetőség kiaknázására számos pályázat érkezett be, de a legtöbbet el kellett utasítani bizonyos alapjogosultsági probléma miatt. Le kell szögeznünk, hogy ha a pályázók itt körültekintőbbek, nagyon jó százalékban hasznosult volna a forrás. Ezért úgy ítéljük meg, hogy a célterület nem volt sikertelen, mondhatni igen népszerű volt, így továbbra is támogatjuk megnyitását némileg módosított energiatöltettel, hiszen ez pontosan szolgálja a jövőképünk helyi termékek népszerűsítésének szegmensét. 6. Turisztikai szálláshely növelés, fejlesztés, kialakítás Az ide allokált 40 milliós összegnagyság nagyjából felét merítette ki a két nyertes pályázat. A tervezett négy projektből egy az utolsó pillanatban nem adott be pályázatot, egy pedig jogosultsági hiba miatt került elutasításra. Az igények továbbra is fennállnak a nem nyertes pályázók esetében, valamint a fürdő projekthez igazodóan mások is jelezték ilyen irányú kérésüket, ötleteiket. Ennek folytán sikeresnek ítéljük az elgondolásunkat, és megtartjuk ezt a célterületet mindazzal együtt, hogy a megmaradó forrást tartjuk továbbra is a célterületben kiegészítéssel. 17

18 7. Szabadtéri rendezvények tárgyi eszközbeszerzése és szabadtéri színpadok kialakítása A több, mint 32 millió forintos összeggel tervezett célterület az abszolút befutónk volt, hiszen túlpályázásra került mind a hátrányos helyzetű települések részéről, mind az egyéb területekről. Ahhoz, hogy mindkét rész pályázói maradéktalanul nyerjenek, utólagos forrásátcsoportosításról kellett dönteni egyesületünk elnökségének. Ezt természetesen szívesen meg is tette, és amellett döntünk, hogy egy szerényebb összegű támogatással meghagyjuk ezt a célterületet is, had folytatódjék a civileket és önkormányzatokat összekötő sikeralap működése! 8. Fedett lovarda építés Erre a célterületre a tervek szerint egy pályázatot vártunk, amely be is érkezett, és mára nyertes határozattal rendelkezik. Ez az építmény ki fogja szolgálni a lovas társadalom által megfogalmazott igényt a fedett versenyek megtartásának tekintetében. Az ide allokált eurós, vagyis 26.7 millió forintos pénzeszköz javarészt ki is merült. Ezt a célterületet nem kívánjuk tovább megtartani, az előző HVS-ben meghatározott célt elértük e kategóriában, reméljük, az eredmény is ugyanígy meglesz. 9. Helyi mezőgazdasági termékek feldolgozóiparának fejlesztése A 86 millió forintos forrásra több településről is érkeztek be kérelmek, nem alacsony költségvetési főösszegekkel. Ennek köszönhetően az öt nyertes pályázat több, mint 52 millió forintot kötött le. Ha a hatodik kérelmező nem lép vissza, a keret kipályázási aránya igen magas lenne, tehát fontos célterületnek tartjuk továbbra is. Szándékunk szerint tehát az intézkedést fenntartjuk némi névmódosítással, az igényelhető minimum összegek nagyságát szeretnénk alacsonyabb irányba terelni, hogy több vállalkozó tudjon támogatáshoz jutni a helyi termékek előállításában, feldolgozásában, piacra juttatásában, ezeket a célokat akár szövetkezeti forma létrehozásával is összekötve. 10. Történelmi, kegyeleti emlékeink felújítása, térségi identitással bíró nagyjaink örökségének ápolása

19 Erre a célterületre beérkezett az a négy pályázat, amelyet vártunk. A valamivel több, mint 10 millió forintot hordozó alap megmaradt, mert mind a négy kérelmező esetében az évek közti árfolyamváltozások miatt a pályázott összegek a minimum pályázható összegek alá kerültek. Így ezzel a célterülettel a szánk íze édes is és keserű is, hiszen népszerű volt, de nem tudtuk a rendelkezésre álló forrást kiosztani pályázati probléma miatt. Ezek logikus következményeként a célterületet apróbb módosítások mellett megtartjuk, és bízunk benne, hogy ezúttal szerencsésebben alakulnak a kérelmezők elképzelései. 2.4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának indokoltsága A HVS felülvizsgálata az idő múlásával több szempont miatt aktuálissá vált. Makrogazdasági megközelítésben országos szinten történtek olyan változások, olyan gazdasági átalakulások, amelyek meggondolásra késztetnek (az első HVS megalkotása óta eltelt időszakban bizonyos iparágak gyengültek, bizonyos iparágak progresszív ütemben fejlődtek), másrészt a helyi szintű gazdaságformálódás is indokot ad a módosítás megfontolására. A természeti katasztrófák a mezőgazdaságot mélységesen érintették, ugyanakkor például a telekommunikációs szolgáltatók még mindig a fejlődés irányába tendálnak, valamint a társadalmi igények változása is mozgatórugói lehetnek új irányvonalak erősítésének (csak egy példa: autómosók számának ugrásszerű növekedése). A támogatások odaítélése révén vannak olyan célterületeink, amelyek megfelelő nagyságú löketet kaptak, s kialakultak olyan fejlesztési szegmensek, amelyek igényelnék ezt a bizonyos löketet. Így tehát nem kap új alapokat a Stratégia, de fontos átértékelni, és a súlypontokat a megfelelő irányba eltolni. A forrásfelhasználások eredményeként számos mikrovállalkozás szerzett be eszközöket, épített vagy rehabilitált raktárakat, s fejlesztett a helyi mezőgazdasági termékek feldolgozásában, alakított ki szálláshelyeket, és tudott előrelépni az életben maradásban. Templomok és plébániák szépülnek, fedett lovarda épül meg, és hosszú a lovas egyesületek által beszerzendő tárgyi eszközök listája. Önkormányzatok és civilek fejleszteni tudják a kulturális-, sport- és szabadidős célú tereiket, sporteszközeik mennyiségét, valamint a szabadtéri rendezvények tárgyi eszköz igényét. Tehát ezek alapján időszerű felülvizsgálatot végrehajtani, és egy újragondolással okosan felhasználni a fogyó nagyságú, de még rendelkezésre álló kereteket. 19

20 2.5 SWOT elemzés Erősségek (S) A Marosi Gyógyiszap egyedülálló a rheumatológiai panaszok enyhítésére. A térség klimatikus adottságai kedvezők: magas a napsütéses órák száma, és az éves hőösszeg. A térségben található a Csanádi-puszták földrajzi egység jelentős része, mely a Körös-Maros Nemzeti Park része. A terület élővilága és megjelenése a pusztai élet látványosságát biztosíthatja a turisták számára. A térség legfontosabb gazdálkodási öröksége, mely országosan és a világ számos részén ismert, a makói hagyma. A térség gazdaságában meghatározó szerepet játszik a fejlett mezőgazdaság. A területen elsősorban kalászos gabona, vöröshagyma, fokhagyma, fűszerpaprika és gyökér zöldségek termelése folyik. A makói vöröshagyma HUNGARICUM minősítéssel bír. A lakosság mezőgazdasági szaktudása és termelési kultúrája hagyományosan jó. A térségben a legtöbb településen jó az infrastrukturális ellátottság a víz-, gáz-, elektromos- és telefonhálózat terén. Így a lakások komfort fokozata az országos átlagnak megfelelő. Gyengeségek (W) A térség az országon, a régión és a megyén belül is periférikus elhelyezkedésű, így a térség az ország gazdasági vérkeringésében nem a megfelelő mértékben van benne. A térségben a termálvíz kincs, a marosi gyógyiszap valamint a makói gyógyvíz kihasználatlan. A piac szervezetlen, a termelők összefogása hiányzik, ezért az értékesítési nehézségeken túl, a megtermelt javak ellenértéke nem a termelőknél jelenik meg. A csapadék eloszlása a térségben és időben szélsőséges. Több terület belvizes, más területeken a többlet csapadék sem okozott gondot, ezekre inkább a szárazság a jellemző. A térségben az országos átlagot meghaladó a munkanélküliség. A térség demográfiai szempontból az országos átlagnál kedvezőtlenebb helyzetű, a népesség elöregedő, a fiatalok jelentős része a térségen kívül keres boldogulási lehetőséget. A térségben a legjelentősebb infrastrukturális hiányt a szennyvízkezelés és tisztítás valamint a keletkező szilárd hulladék hosszú távú kezelése jelenti. A mezőgazdasági infrastruktúra állapota rossz; a mezőgazdasági utak, az öntöző és belvízelvezető csatornák elhanyagoltak. 20