A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálata. a Maros-völgyi LEADER Egyesület területén. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálata. a Maros-völgyi LEADER Egyesület területén. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia"

Átírás

1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálata a Maros-völgyi LEADER Egyesület területén Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 1. Vezetői összefoglaló 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Jövőképe röviden A következő két éves időszakban, 2013-ig a Maros-völgyi LEADER Egyesület területén, amely a Makói kistérség településeit fogja össze, a következő célokat szeretnénk elérni, tevékenységünkkel alátámasztani: egyrészt a térségben található települések önkormányzatainak, civil szervezeteinek, vállalkozásainak működésében koherencia erősítése, az egymásra találás, a szorosabb együttműködés lehetőségeinek segítése programunkon keresztül. Másrészt továbbra is cél a vállalkozói aktivitás növelése, a láthatatlan, ám létező gazdasági motor megpörgetése financiális energiák feltöltésével. Ez továbbra is jelenti a turisztikai vonal erősítését, a lovas turizmus támogatását, a turisztikai háttérszolgáltatások táplálását, de határozott célunk főként a mikrovállalkozások teljes spektrumának helyzetbe hozása a rendelkezésre álló lehetőségeinken keresztül. Több helyi terméket készítő vállalkozás megerősítését tervezzük, és szándékunkban áll 2013-ra szövetkezeti formát adni a helyi termelőknek. Harmadrészt kiemelt figyelmet kapnak a kulturális-, történelmi- és kegyeleti emlékhelyeink is, amelyek ápolása, rendbetétele nem tér el a turisztikai fejlesztések gondolatmenetétől, tehát településeinken cél az emlékhelyek és kulturális örökségünknek helyet adó épületek, építmények, tárgyak rehabilitációja. Ezek által ösztönözzük az egyéni, de szándékaink szerint szép számmal a közösségi kezdeményezéseket is a térség gazdasági és társadalmi fejlődése érdekében. 1.2 Főbb célkitűzések Leegyszerűsítve, már a Jövőképben is megfogalmazott alapvető célkitűzések: 1

2 1. szervezetek működésében erős koherencia kialakítása (főként önkormányzatok és civil szervezetek, hozzájuk fűzhetően vállalkozások), feladatok együttes ellátásának megszervezése, közösségi kezdeményezések támogatása 2. megnövelt vállalkozói aktivitás a lehető legszélesebb spektrumban főként mikrovállalkozások tekintetében, kiemelten: helyi termékek előállításában, értékesítésében (marketing eszközök támogatásával is), turisztikai fejlődés kiszolgálása nem csak szálláshely létrehozásával, hanem háttérszolgáltatások fejlesztésével, szövetkezeti forma megteremtése, piac és bolthálózat fejlesztése 3. kulturális-, történelmi- és kegyeleti emlékhelyeink ápolása, rendezése, rehabilitációja Ezek alapján sorrendben megfogalmazható kihívások: 1. A térség önkormányzatainak, civil szervezeteinek, vállalkozásainak életvitelében olyan fajta gondolkodásmód megfogalmazása és elterjesztése, amely szinte feltételek nélkül képes és hajlandó alátámasztani a meghatározott célt. Ez gyakorlati szinten azt jelenti, hogy ötletadó, motiváló, szolgáltatói munkát kell a munkaszervezetnek elvégezni azért, hogy elvesse ezeknek az együttműködési lehetőségeknek a magját, majd tovább erősítse az életképes csírákat. Ehhez azonban az is kell, hogy lássuk, már meg van a hajlandóság ezeknek a kezdeményezéseknek a fogadására, s több vezető is kinyilatkoztatta szándékát a jó ügyek érdekében. 2. A vállalkozói kedv és szellem növelése, a vállalkozói látásmód elterjesztése azoknál a helyi termékeket előállító embereknél, akik eddig őstermelői formában tevékenykedtek az ágazatban, ezekből következően vállalkozásfejlesztési és pályázási technikák elterjesztése, vállalkozói érdekképviselet és összefogás erősítése. A pályázati rendszerrel kapcsolatos aggályok szétoszlatása, a rossz tapasztalatok átfordítása. 2

3 3. Ennél a kérdésnél talán megfogalmazhatjuk, hogy nem az a legnagyobb kihívás, hogy az emlékhelyeket felvállaltassuk pályázókkal, hiszen mindegyiket kezeli valamely szervezet. A kérdés inkább az, hogy a civil szervezetek esetében az önerőt hogyan tudják előteremteni a pályázók, illetve az előre megfinanszírozás kérdése is jó feladvány mindannyiunk számára. Ennek a megoldásában kell ötleteket adnunk, segítenünk. A kihívásokra megfogalmazható válasz: ennél a pontnál nem tartjuk szükségszerűnek a három alpont elválasztását, hiszen mindegyiknél hasonló lenne a megfejtés, méghozzá az, hogy a vidékfejlesztő közösségünknek nagyon-nagy szerepe van a már meglévő látásmódok formálásában, s a még nem létezők megformálásában. Nagy mennyiségű erőfeszítést igényel az, hogy a felsorolt technikákat mindenki számára egyértelművé tegyük, hogy a közös, göröngyös utat járhatóvá simítsuk. 1.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja Cél egészen egyszerűen néhány súlypont áthelyezése a Stratégiában részben azért, mert bizonyos intézkedések forrásai kimerültek, és nem szándékozzuk feltölteni azokat, másrészt az újonnan megfogalmazódott igényekhez szeretnénk forrásokat rendelni ezáltal biztosítva a közmegelégedést, ami a programunk szempontjából fontos. 1.4 Nyilvánossági intézkedések, résztvevők A nyilvánossági intézkedéseket az Irányító Hatóság ide vonatkozó közleménye alapján betartjuk, s kiemelten fontosnak tartjuk, hiszen valóban úgy tudunk legitim, mindenki által elfogadott és támogatott HVS-t összeállítani, ha minél szélesebb körben ismerik azt meg, és hagyják jóvá. Ennek nyomán a kistérség minden egyes Polgármesteri Hivatalában kifüggesztettük a felülvizsgálat tényét, és a mikrotérségi központokban fórumokat rendeztünk, ahol biztosítottuk a bárki általi véleménynyilvánítást. Projekt gyűjtő lapokat osztottunk és raktunk fel az Egyesületünk honlapjára, megalakítottuk a 7 fős Tervezői Csoportunkat a közgyűlésünk jóváhagyásával, és öt alkalommal hívtuk össze a Tervezői Csoportot két héten belül az első ülésszakban (2011. február vége, március eleje), ezt március második felében és áprilisában újabb ülésszak követi szintén hasonló számú megbeszéléssel. A 3

4 Tervezői Csoport által előkészített munkaanyagokat a közgyűlésünk több alkalommal jóváhagyja. A projekt gyűjtő lapokat folyamatosan gyűjtjük a felülvizsgálat ideje alatt, s az alakuló HVS-t véleményezni lehet honlapunkon. Ezek által belátható, hogy bárki élhet véleménynyilvánítási jogával az adott időkeretben. 1.5 A HVS felülvizsgálat során elfogadott módosítások Ahogy már az korábban lefektetésre került, a Maros-völgyi LEADER Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája a felülvizsgálat során alapjaiban nem módosul, a célkitűzések is ugyanabba az irányba mutatnak, változás inkább a HPME-k és az azokból kialakításra kerülő célterületek finomhangolásában lesz. Az első HVS-ben nagy hangsúlyt kaptak a lovas turisztikai fejlesztések, ennek tanúbizonyságaként a 10 db véglegesített célterületünkből 3 db szolgálta az ilyen jellegű fejlesztéseket. Az új Stratégiában ezeket a számokat mérsékeljük, a 3 db célterületből 1 db lovas turisztikai célterületet hagyunk meg, amelybe többféle fejlesztés is illeszkedhet. Ez közvetlenül szolgálja a turisztika fejlődését, a produkciók és attrakciók számának növelését akár vállalkozói akár civilszervezeti alapon. A korábban preferált egyházi beruházásokra irányuló Templomok fejlesztése célterületet nem kívánjuk ismét megnyitni. Emellett meghagyjuk a Történelmi, kegyeleti emlékeink felújítása, térségi identitással bíró nagyjaink örökségének ápolása célterületet némelyest kibővített lehetőségkörrel a 3. számú, kulturális-, történelmi- és kegyeleti emlékhelyeink ápolása, rendezése, rehabilitációja célkitűzés megvalósítására. Ez az intézkedés egyértelműen a társadalmi fejlődést szolgálja, de részben szintén alátámasztja a turisztikai előrelépés lehetőségét is. További módosítási igény egy intézkedés megalkotása a vállalkozói fejlesztések támogatására, eszközfejlesztésre illetve telephely-fejlesztésre. Két kis értékű projekteket támogató intézkedést tervezünk, hiszen az erre allokálható összeg sem enged meg többet, a teljes forrásallokáció 10%-át jelentheti, ami az esetünkben nem több 21,8 millió forintnál. Egyiket vállalkozási alapúnak tervezzük, a másikat a civil szervezetek és 4

5 az önkormányzatok támogatására, tehát akár a vállalkozásfejlesztés, akár a kulturális örökség megóvása cél elérését is támogathatják. Továbbá azt az általános elvet támogatta a Tervezői Csoport, hogy a megszületett célterületeknél a IV. tengelyben a minimum pályázható összeghatárt forintban kell meghatározni, mert ezáltal sok civil szervezet és vállalkozás is esélyt kaphat. Egyrészt azért, mert elbírnak a finanszírozandó összeg nagyságával, másrészt azért, mert az ésszerű és takarékos forrásfelhasználás ezt diktálja. 2. Helyzetelemzés 2.1 A Maros-völgyi LEADER Egyesület által lefedett terület ismertetése Térség általános jellemzői A térséghez 17 település tartozik. Makóról mintegy perc alatt minden települést megközelíthetünk: Ambrózfalva, Apátfalva, Csanádalberti, Csanádpalota, Ferencszállás, Földeák, Királyhegyes, Kiszombor, Klárafalva, Kövegy, Magyarcsanád, Maroslele, Nagylak, Nagyér, Pitvaros és Óföldeák tartozik közvetlenül Makó és térségébe. A térség központja a 700 éves városi múlttal rendelkező Makó, mely hagyományos központi szerepkörénél fogva a kistérségi együttműködés központja is. A vállalkozások fejlesztéséhez, a külföldi tőke térségbe vonzásához, a vállalkozások térségben történő beruházásainak növeléséhez kedvező feltételeket nyújt, hogy a kistérség települései 1998-ban elnyerték a Makó és Térsége Vállalkozási Övezet címet, valamint Makón Ipari Park létesült. Elmondható, hogy a Makói Ipari Parkba az elmúlt két évben több nagyvállalat is betelepedett ezzel több száz munkahelyet biztosítva a helyi lakosoknak. Értelemszerűen mindenféle képzettségű emberre szükség van, ez az elvándorlást is gátolja. Az övezetbe tartozó 17 település közigazgatási területén folytatott ipari-, termelő- és szolgáltató tevékenységhez sajátos pénzügyi kedvezményeket 2088-ig vehettek igénybe a helyi vállalkozók. Ipari park található továbbá még Klárafalván és Nagylakon is. 5

6 Makó és térsége közlekedési és logisztikai szempontból a régió kiemelkedő bázisa, a Duna- Körös-Maros-Tisza Euroregionális (magyar-román-szerb) határmenti együttműködés központi nagyvárosait (Szeged-Arad-Temesvár) összekötő utak csomópontjában fekszik. A kistérség gazdaságát a földrajzi és szocializációs adottságok miatt a jövőben is elsősorban a mezőgazdaság, valamint a tágabb értelemben a mezőgazdasághoz kapcsolódó ágazatok fejlődése határozza meg, de természetesen az ország ezen táján is fejlődik a szolgáltató szektor. A kistérség tájspecifikumai közé tartozik a vöröshagyma-, fokhagyma és petrezselyem. Az állattenyésztés valamennyi ágazata megtalálható a térségben. Jelentős vadállomány található apró vadakból, elsősorban nyúlból és fácánból. E mellett sajnos tény, hogy a tenyésztett húshasznosítású jószágok száma sajnos csökken, sertéstelepek és marhatartók zárnak be. A baromfiágazat nagyjából stagnál, vagy valamekkora fejlődést mutat. A lakosságszám az országos tendenciáknak megfelelően csökkenő. A kistérséget alkotó valamennyi település területe statisztikailag körülhatárolt, földrajzilag összefüggő terület. A közösség területét az alábbi kiemelt természeti értékek jellemzik: - Maros folyó, - Kőrös-Maros Nemzeti Park területe, - Békés-csanádi Síkság, - termálvíz, - gyógyhatású Maros-iszap. Ezen települési csoportban a közös múlt, a közös problémák, az egymásra utaltság, a már kialakult kulturális, funkcionális, közigazgatási és egyéb együttműködések determinálják a közös jövőbeni együttműködést is. A funkcionális kapcsolat több évszázados gyökerű, és a kistérség mai településeinek szerveződését meghatározó XVII-XVIII. századra nyúlik vissza: a tájat folyamatosan sújtó háborúk (Szent István harca Ajtony vezér ellen, tatár pusztítás, Dózsa György-féle parasztfelkelés harcai, török kor pusztítása) következtében települések elpusztultak, jelentőségüket elvesztették. Egyedül Makó város tudott fennmaradni és 6

7 megújulni. A környező falvak többségében mesterséges telepítéssel, illetve újkori letelepedéssel jöttek létre ismét települések. A közös történelmi múlt jelenre vetített hatása a térségben kialakult kulturális és vallási sokszínűség. Az előzőekből adódóan a területen élők a folyamatosság jegyében egymásra támaszkodva ésszerű kompromisszumok mentén, együtt fejlesztik a jövőt. Levegő - Emisszió: A területen légszennyezés tekintetében a kommunális kibocsátás minimális, a települések gázellátása megoldott, lefedettségük változó: általában magas a gázzal fűtött lakások aránya, de viszonylag magas a szén-, ill. fafűtés aránya is. Az elmúlt két évben a magas gázár miatt egyre többen térnek vissza a fa tüzelésre, a vállalkozó szelleműek pedig a megújuló energiákat is egyre inkább megpróbálják kihasználni. Jelentős szennyező forrás a 43. számú főútvonalon áthaladó forgalom terhelése. Makó városában a szennyvízcsatorna alulhasználtsága miatt a pangó szennyvíz időszakosan jelentős bűzhatással jár. A szennyvízcsatorna fejlesztéséről elmondható, hogy hat település lefedését várjuk nyertes pályázat alapján ebben a kétéves tervezési időszakban. Ha a tervek szerint alakul a kiépítés, nyarára készen lesznek a rendszerek. Ez azért is jó hír, mert sok helyi kisvállalkozó is munkát kap a fejlesztés folyamán. Emisszió: Problémát jelent a szántóföldek széleróziójából származó porszennyezés, egyre jelentőseb probléma az allergén pollen mennyiségének növekedése a levegőben. A parlagfű pollen mennyisége a légköri összes pollen 90 %-a. A légszennyezés terjedése a domborzati viszonyokból következően akadálytalan. Felszíni vizek: Az akciócsoport területének egésze a Maros, illetve a Tisza vízgyűjtő területéhez tartozik. A Maros vízminőségét befolyásolják a román szakaszon belevezetett ipari és lakossági szennyvizek, a magyarországi szakaszon jelentős szennyezés nem történik. Az ár és belvíz, főleg a mélyebb fekvésű makói területeket érinti. A rétegvizek képezik a távlati vízhasznosítás alapját. A térség vízellátását m mélységű rétegvizekből biztosítják. A rétegvizek metángáz, a középső területeken arzén tartalma magas. A belvíz a és években nagy problémákat okozott, ez jelentős gazdasági, gazdálkodási nehézségeket jelent közép távon is. 7

8 Zaj- és rezgésterhelés: Legjelentősebb zaj- és rezgésterhelést a 43. számú főútvonal forgalma okoz. Mára jelentősen bővült a terület, hogy valamennyi jellemző élőhely fennmaradása biztosítható legyen. A Maros hullámtere a magyar-román határtól a Tisza torkolatig kíséri végig a folyót. A folyó hazai szakaszának védelme a Nemzeti Park feladata. A korábban védelem alá került Landori-erdő a hullámtérnek csak egy kis darabját ölelte fel. A hullámtér néhol egészen vadregényes, a legszélesebb szakaszainál található kiterjedt erdőkkel különleges tájképi és élőhelyi viszonyokat teremtve hazánk egyik szép és értékes természeti értéke: a Maros folyó meredek fala, homokzátonyai, az évszázados öreg füzek, fekete és fehér nyárak, a legelőkkel váltakozó erdőfoltok. A védett terület a természetvédelmi szabályok betartása mellett szabadon látogatható. A csanádi terület az ország egyik legjobb talajadottságú vidéke. Az aránylag alacsony fekvésű, magas talajvízszintű hátakat egykor legalább kétharmad részben löszpusztarét borította. A löszpusztákat jó termőképességük miatt felszántották, így ezek csak szikespusztába ágyazva kis foltokban, kunhalmokon, régi utak mezsgyéin maradhattak meg. A Csanádi puszták legjelentősebb növénytársulása a löszgyep. A legtöbb értékes növényfajnak a löszpusztagyepek adnak otthont. A terület értékes löszfajai a vetővirág, a macskahere, a tavaszi hérics. Értékesek a Csanádi puszták szikesei is. Európában csak a Kárpát-medencében találhatók jelentős sós területek a tengerpartoktól távol, ezért a szikesek a rajtuk élő speciális növény- és állatközösségekkel együtt, önmagukban is kuriózumnak számítanak. A terület állatvilága különösen értékes. A közösség tagjai között a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség települései nincsenek Demográfiai helyzet A térség területén él Csongrád megye népességének 12%-a, a térségre összességében a megyei és régiós arányokhoz képest nagyobb népesség fogyás jellemző (mintegy 4 %-kal). A térségre készült hosszú távú demográfiai előrejelzések a csökkenés megállását és enyhe növekedést prognosztizálnak. 8

9 A területen a népesség fogyása elsősorban a magas halálozási és alacsony születési számokból ered. A Makói kistérség lakónépessége fő volt december 31-én. A népesedési tendencia az országoshoz hasonlóan negatív. A népességszám változás mértéke 1995 és 2006 között eltelt 10 évben 94 % volt. A csökkenés mértéke Csongrád megye esetében 4 %, országosan pedig 2,9 % volt; tehát a térségi érték ezeknél kedvezőtlenebb. A tendencia folytatódik, az elöregedett településeken nagyobb a halálozások száma, mint a születéseké, arról nem is beszélve, hogy fiataljaink elvándorolnak munkavállalás és családalapítás céljából, jó esetben hazánkba, vagy a világ más részeibe, jellemzően Nyugat-Európába. A Makói kistérség népessége Csongrád megye össznépességének 11,6 %-át teszi ki, az arány a többi kistérségnél erősebb népességcsökkenés miatt az elmúlt 10 évben csökkent (1995-ben még 12,1 % volt). A vándorlási különbözet jelentősen változó tendenciát követett 1995 és 2005 között. A megyében alig volt olyan év, amelyben vándorlási nyereség volt elkönyvelhető,míg a Makói kistérségben 1999 és 2003 között határozott vándorlási többlet mutatható ki. Ugyanakkor ez a vándorlási nyereség egyik évben sem volt elégséges ahhoz, hogy a fent bemutatott negatív természetes szaporodást (fogyást) jelentősen pozitív irányba befolyásolja, és abszolút értékben népességnövekedést idézzen elő. A térség valamennyi településén működik kisebbségi (cigány vagy nemzetiségi) önkormányzat. Népsűrűségét tekintve a Makói kistérség a megye hét kistérsége között a közepesen sűrűn lakott területek közé tartozik. A kistérség népsűrűsége a megye 99 fő/km2-es népsűrűségéhez képest alacsonyabb (70 fő/km2), ami 1995 óta 2 fő/km2-rel csökkent. Korösszetétel: A népesség elöregedésének tendenciáját érzékelteti, hogy a 60 év feletti népesség aránya a 2000-es 22,6 %-hoz képest 22,9 %-ra nőtt, ami a térség lakosságának öregedésére utal. A tendencia országos. A megyében a Makói kistérség esetében az érték átlagosnak mondható A térség infrastrukturális adottságai A kistérséget alkotó települések közút ellátottsága megfelelő, könnyen megközelíthetőek. Több településen kerékpárút kiépítése folyamatban van. 9

10 Vízellátás: A települések vezetékes ivóvízzel való ellátottsága megoldottnak tekinthető, a bekötött lakások aránya térségi szinten 94 % fölötti, Csanádalberti, Csanádpalota és Királyhegyes esetében % között van, a többi településnél eléri, vagy meghaladja a 90 %-ot. Infrastruktúrafejlesztő program: Dél-alföldi Régió Ivóvízminőség Javítási Program. Az ivóvízellátó rendszerek valamennyi településen szabad kapacitással rendelkeznek. Szennyvízkezelés: A térségben szennyvízcsatorna hálózat Makón, Klárafalván és Ferencszálláson épült ki. A hálózatba bekapcsolt lakások aránya Makón 22,5 %-os, Klárafalván és Ferencszálláson teljes körű. A térségben többségükben nyitott rendszerű szikkasztókban tárolják/folyatják el a szennyvizet, így igen magas az elszikkasztott szennyvizek aránya. A szippantott szennyvizet Makó, Mezőhegyes és Tótkomlós szennyvíztisztítói fogadják. Csapadékvíz elvezetés: A térség településeinek többsége ár- és belvíz fenyegetettség alapján közepesen (Apátfalva, Ferencszállás, Kiszombor, Klárafalva, Magyarcsanád és Makó) vagy enyhén (Földeák, Maroslele, Nagylak és Óföldeák) veszélyeztetett kategóriába tartozik. Belvizes terület szinte minden településen található. A csapadékvíz elvezető hálózatok többsége nyílt árok. A belterületen a rendszer többnyire megfelelően karbantartott. Gáz- és villamos-energia ellátás: A térségi villamos energia hálózat létesítményei közül jelenleg Makón működik egy 120/20 kv-os transzformátor állomás, a 400 kv-os vezetékhálózat nyomvonala érinti a térség települései közül Óföldeákot, Királyhegyest és Csanádpalotát. A 120 kv-os főelosztó hálózat bővítésében érintett a térségben Maroslele és Makó. A térségi szénhidrogén-hálózat létesítményei közül a nagynyomású gázvezeték hálózat Algyő-Kardoskút szakaszának Kiszombori leágazása érinti a térséget, amely Földeák, Makó és Kiszombor településeken halad át. Gázátadó állomás Földeákon, Makón és Kiszomboron van kialakítva. Az elektromos energia és vezetékes gázellátás a településeken megoldott. 10

11 Hulladékkezelés A szilárd kommunális hulladék gyűjtése és elszállítása a térség minden településén megoldott. A települések egy része a Makói Regionális Hulladéklerakó Telepre, egy része az A.S.A. Hódmezővásárhely Köztisztasági Kft. hulladék lerakó telepére szállítja hulladékát. A szelektív hulladékgyűjtés elterjesztése érdekében több településen van kihelyezve szelektív gyűjtő sziget. Megoldatlan azonban a veszélyes hulladékok szelektív gyűjtése és elhelyezése (elhasználódott elemek, akkumulátorok) és igen alacsony a szerves anyag hasznosítása A térség foglalkoztatottsági helyzete A térség foglalkoztatási problémái gazdaságszerkezeti jellemzőkre vezethetők vissza. A mezőgazdasági ágazat egyre kevésbé tud főállású megélhetést biztosítani, jellemzően kiegészítő jövedelemforrás. Ezt a problémát az időjárási viszontagságok is súlyozzák. A legnagyobb foglalkoztató ágazat a szolgáltató szektor, amely a lakónépességnek csaknem 52%-át foglalkoztatja. Az ipar és építőipar területén dolgozók aránya 33,1%. A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág szerinti összetétele a szolgáltatási jellegű ágazatok létszámának jelentős emelkedése felé mozdult el, ugyanakkor csökkent a mezőgazdaságban és az iparban foglalkoztatottak száma, ezen ágazatok válságával összefüggésben. A felsőfokú végzettségűek térségi aránya csaknem 8%-kal marad el a megyei viszonyszámtól, de az érettségivel rendelkező foglalkoztatottak aránya sem éri el a megyében tapasztaltakat. A foglalkoztatottak többsége (34,7%-a) az érettségivel nem rendelkező szakmunkások és szakmai oklevéllel rendelkezők kategóriájába tartozik Aktív vállalkozások A térség helyzete a vállalkozások szempontjából A térség vállalkozásainak 64%-a Makó városára koncentrálódik. Amíg 2004-ben 2228 db vállalkozás működött, addig 2008-ra 2142-re apadt ez a szám azzal együtt, hogy 2007-ben 2072 volt. A térség iparában a gumiipar, textilipar, bútoripar, gépgyártás, alkatrészösszeszerelés, gépipar, műszergyártás, fémipar, élelmiszer-feldolgozás van jelen. Ezen 11

12 iparágak vállalkozásai zömében alacsonyabb technológiai színvonalú, bizonytalan piacú, alacsonyabb szakképzettséget igénylő tevékenységeket folytatnak. Az ezer lakosra eső viszonyszámok alapján az akciócsoport területén alacsony súllyal vannak jelen a társas vállalkozások: 13,7 társas vállalkozás/ezer lakos, ami 1/3-a az országos átlagnak. Makó, Ferencszállás településeken haladja meg a társas vállalkozások aktivitása az övezeti átlagot. A társas vállalkozások 87%-a tartozik a KSH adatok szerint a foglalkoztatott nélküli, illetve 10 fő alatti foglalkoztatott létszámmal működő vállalati kategóriába. A vállalkozások többsége (31%-a) a kereskedelem, javítás területén működik. Az ipari és építőipari társas vállalkozások aránya 19%, ami szintén hasonló a nagyobb területi szinteken mért arányokhoz. A térség falusias jellegéből és mezőgazdasági termelési hagyományaiból következik az agrárszektor gazdasági szerkezetben betöltött meghatározó súlya. A szolgáltató ágazatok vállalkozásarányos súlya alacsony, de növekvő. E gazdasági területen a társas vállalkozások 19-20%-a működik. A Maros-völgyi LEADER Egyesület minden települése jó minőségű, magas aranykorona értékű földdel rendelkezik. Országosan is legmagasabb a napfényes napok száma és kellő mennyiségű csapadékkal is rendelkezik. A települések lakosai ősidők óta mezőgazdasági termeléssel elsősorban gabona és zöldségtermesztés foglalkoznak. A múltban jelentős volt a len és kender, cirok, vessző, dohány-termesztés is ma ez már nem létezik és alig lelhető a Maros árterében gyümölcsös. Ugyancsak nincsenek vízimalmok a Maroson, mely jelentős jövedelemforrást jelentett a folyó mellett húzódó településeknek. A halászat csak hobbi szinten létezik. Szoros értelemben vett ipar e térségben sohasem létezett. Ez azonban megdőlni látszik, mert többezres nagyságrendben foglalkoztat embereket az autó alkatrészeket gyártó gumigyár, a bútorgyártó cég, és az élelmiszer iparban egyik világvezető íz- és illatanyag gyártó cég is megveti lábát Makón, amely 2013-ban kezdi működését a több milliárdos beruházást követően. Emellett az élelmiszer feldolgozás is erősödni látszik, szintén betelepült török érdekeltségű, döner alapanyag gyártó vállalkozás formájában, amely szintén tucatjával vesz fel helyi lakosokat. 12

13 Ma is a mezőgazdasági termelés a domináns gabona és néhány tradicionális zöldségfajta (petrezselyemgyökér, répa, hagyma, fokhagyma). A privatizációval a gazdálkodás 80%-ban őstermelői, családi szinten történik, a mezőgazdasági vállalkozók aránya nem közelíti meg a magas számot. A termelők csak kevés száma rendelkezik korszerű gépparkkal. Az újszerű szövetkezetek száma is csekély. A termelők többsége eladási nehézségekkel küszködik, ennek ellenére nincs példa a termékszerkezet váltásra, de igazán hajlandóság sincs új kezdeményezések befogadására. A térségben a háztáji állattenyésztés is teljesen visszaszorult. A térség településeire jellemző állattenyésztés, amely már csökkentett állatlétszámokkal lelhető fel, de még él: juh, szarvasmarha, baromfi, sertés A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése A Maros-völgyi LEADER Egyesület településein belül a rendszerváltás óta jelentős civil aktivitás figyelhető meg. A bejegyzett civil szervezetek elsősorban a települések tradicionális múltjához kötődnek, ilyenek többek között a "Pátfalváért Egyesület", "Csanádpalotáért Közalapítvány", "Kiszomborért Alapítvány". A civil szervezetek száma az 1990-es években megnövekedett. Jellemző, hogy ma már valamennyi településen működik civil szervezet. Jelenlegi adat például, hogy csak Makón 133 darab bejegyzett társadalmi szervezet van. Többségük egyesület vagy alapítvány, amelyek elsősorban a szociális ellátás, az egészségügy, a sport, környezetvédelem, kultúra és az oktatás területén tevékenykednek. Az egyes területeken kifejtett aktivitásuk általában erős, azonban a közösségi folyamatokra való ráhatásuk változó. Jellemző, hogy az egyes szervezetek között az összefogási készség gyenge, amely abból adódik, hogy saját autonómiájukat féltik. Nagy aktivitást kifejtő civil szervezetek a közösség területén: - a "Mobil-Földeáki Fiatalok Egyesülete", amely a település minden innovatív kezdeményezésének stabil háttere, - a "Makó és Térsége Turisztikai Egyesület", amely törekszik összefogni a térség turisztikai szereplőinek tevékenységeit, érdekeit, 13

14 - a " Marosmenti Vállalkozók Szövetsége", amely a térség gazdasági szereplőinek nyújt fejlesztési elképzeléseik megvalósításához, működésük zökkenőmentességéhez segítséget, Makó városában létrejött a Makói Civil Szervezetek Szövetsége (MACISZ), amely felvállalta a helyi civil szereplők együttműködésének koordinálását. Ilyen jellegű kezdeményezésekkel még hatékonyabban léphetnek fel a civilek a közös cél érdekében, továbbá megnő az érdekérvényesítő képességük is Legfontosabb probléma és lehetőség a térségben A legfontosabb probléma. A térség meghatározó problémája az alacsony foglalkoztatottság és az alacsony jövedelemteremtő képesség. Fontos probléma a népesség elöregedése, valamint az elvándorlás. Jellemző a településekre az infrastruktúra, de főleg a szennyvízelvezetés hiánya, továbbá a településközpontok jelentős fejlesztései ellenére meghatározó számú a leromlott állapotú épületek, építmények mennyisége, valamint a vidéki lakosság számára szabadidős tevékenységek végzésére teret adó sport és egyéb közösségi terek, létesítmények hiánya. A legfontosabb lehetőség: Turisztikai adottságok magas, fokozottabb kihasználása, kollektív tanulás képességének kialakítása, civilek aktivitásra történő ösztönzése, a mezőgazdaság termelés-hatékonyságának növelése mellett egyéb jövedelemszerző tevékenységek ösztönzése, szélesebb körű kooperáció kialakítása, a térségre jellemző helyi forrásokra épülő gazdaság erősítése. A környezettudatos nevelés meghonosítása a Egyesületünk által érintett kistérségben. A helyi hagyományokon alapuló kulturális településfejlesztés. 2.2 A Maros-völgyi LEADER Egyesület és a partnerség Büszkén szögezzük le, hogy a Maros-völgyi LEADER Egyesület úttörő munkát végez a partnerségek kialakításában, a kapcsolatépítésben. Értendő ezalatt a helyi, kistérségi gazdasági és társadalmi kapcsolatok kovácsolása, valamint a több országra kiterjedő nemzetközi kapcsolatok építése. Konkrét partnerségi pozícióba kerültünk román, szerb és 14

15 török szervezetekkel, úgy mint civil szervezetekkel, vidékfejlesztésért felelős szervekkel, önkormányzatokkal májusában olyan nemzetközi vidékfejlesztési konferenciát rendeztünk Gazdaság Kultúra Érték címmel, amelyre az említett országok mindegyikéből érkezett delegáció, valamint jelenleg is van határokon átnyúló pályázat, amelyben partnerként szerepelünk. Ezen az irányvonalon határozott tervünk, hogy számos határon átnyúló projektben veszünk részt, s ezt megerősítendő februárjában tárgyalásokat folytattunk a Temes megyei Kereskedelmi- és Agrárkamarával. Fontosnak tartjuk kihangsúlyozni, hogy a nemzetközi kapcsolatok alakításába be szeretnénk vonni a többi civilszervezetet illetve az önkormányzatokat, hiszen ezeknek az együttműködéseknek számos hasznával tervezünk. Ilyen például oktatási- és tréning sorozatok szervezése a térségi átképzés és tudásfelhalmozás érdekében, felújítás alá kerülhetnek különböző ingatlanok, településközpontok. Ilyen irányú törekvésekre is tudunk példát hozni. A helyi kapcsolatainkat is folyamatosan erősítjük. Szervezetünknél fut össze négy, a vállalkozásokat tömörítő egyesülés ügyvitelének segítése, fórumaiknak szervezése, s tevékenységük összehangolása szintén a partnerségek erősítése érdekében. Ez a négy szervezet: 1. Makó és Térsége Turisztikai Egyesület, 2. Csongrád Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara Makói Képviseleti Irodája, 3. Marosmenti Vállalkozók Szövetsége, 4. Iparosok Országos Szövetségének Makói Tagszervezete. A HVS-ben megfogalmazott célokat illetően magyarázat nélkül is látható, hogy ahol ennyi gazdasági és civil egység kapcsolatrendszere, érdekközössége, tevékenységi körei összpontosulnak, ott stabil partnerség építés folyik szándék szerint olyan alapra helyezve, amely nagyon hosszú távon megingathatatlan lábakra kerül. Ezek mellett Helyi Akciócsoportunk természetesen különös gondot fordít arra, hogy az alapfeladatát képező LEADER program népszerűsítése és pontos végrehajtása szakadatlan legyen. Ezt alátámasztjuk minden hónapban több alkalommal újságcikkekkel, televíziós és rádiós megjelenéssel hol reklám, hol interjúk, riportok formájában, saját hírlevél rendszeres küldésével akár interneten, akár papír alapon, és a weblapunkat is karbantartjuk, amelyen szintén meg lehet találni a minket és a programot érintő információkat. 15

16 A HVS tervezése során figyelembe vettük az ÚMVP Irányító Hatóságának 6/2011. (II.4.) közleményének utasításait, amelyet részletesen lefektettünk e Stratégia 1.4 pontjában. Összességében legfontosabb feladat a legtöbbek által jóváhagyott, kivitelezhető HVS elfogadtatása. Ez a közösség építésében szintén fontos momentum. 2.3 A LEADER megvalósítás során elért eredmények áttekintése Az első HVS-ben megfogalmazott három prioritáshoz ( A Maros-völgy örökségének megőrzése, Maros-völgyi Turisztikai Régió, Maros-völgy gazdaságának fejlesztése ) tartozó intézkedéseken egyesével haladunk végig, és az eredményeket számbavesszük: 1. Lóversenyek eszközbeszerzése A célterület igen népszerűnek bizonyult, a kistérségi lovas egyesületek közül négy nyertes pályázatot tudhat magáénak, végtelen a sora annak az eszköztárnak, amelyet az elnyert több, mint 16 millió forintból be tudnak szerezni. Mivel az érdeklődés továbbra is nagy a lovas turisztikai és lovas eszközbeszerzési fejlesztések iránt, és az ideszánt forrásból is rendelkezésre áll még egy hasonló összeg, ezért továbbra is támogatást élvez egy intézkedés a felülvizsgált HVS-ben is. 2. Templomok felújítása A célterület szintén népszerű volt. Az ide allokált erős 39 millió forintos összeg több, mint 85%-át kipályázták az egyházak, élve a számukra biztosított lehetőségekkel. Tehát az a terv, hogy a Makón található templomok és plébániák egy része megszépül, hibátlanul célba talál, de újabb forrást ebbe a célterületbe nem kívánunk helyezni. A fennmaradt töredék forrást hasonló tartalmú intézkedésbe helyezzük, amely nyomán az ilyen típusú tevékenységek szintén kivitelezhetők. 3. Lovasturisztikai rendezvények támogatása Itt egyetlen projektgazda próbálkozott egy nagyobb rendezvény megpályázásával, de alapvető törvényességi hiba miatt elutasításra került. Ennek következtében nem ítéljük sikeresnek ezt a 16

17 célterületet, és integráljuk abba az egybe, amely az új HVS-ben a lovasturisztikai fejlesztéseket és megmozdulásokat fogja támogatni. 4. Kulturális, sport és szabadidős célú terek kialakítása és fejlesztése Hat darab nyertes pályázattal számolhatunk, amelyek a 60 millió forintos keretösszeg több, mint 50%-át jelentik, tehát nem is a legkisebb költségvetésű pályázatokról beszélünk. Ezt az eredményt teljesen elfogadhatónak tartjuk, a benn maradó 28 millió forintos összeg majdnem egészét ismét meghirdetjük ilyen, vagy nagyon hasonló feltételek mellett érvényesítve azt az elfogadott új alapelvünket, hogy a célterületeken lejjebb visszük a minimum küszöböt a megpályázható támogatási összeg tekintetében. 5. Marketing és e-marketing tevékenységek támogatása A közel 11 millió forintot rejtő lehetőség kiaknázására számos pályázat érkezett be, de a legtöbbet el kellett utasítani bizonyos alapjogosultsági probléma miatt. Le kell szögeznünk, hogy ha a pályázók itt körültekintőbbek, nagyon jó százalékban hasznosult volna a forrás. Ezért úgy ítéljük meg, hogy a célterület nem volt sikertelen, mondhatni igen népszerű volt, így továbbra is támogatjuk megnyitását némileg módosított energiatöltettel, hiszen ez pontosan szolgálja a jövőképünk helyi termékek népszerűsítésének szegmensét. 6. Turisztikai szálláshely növelés, fejlesztés, kialakítás Az ide allokált 40 milliós összegnagyság nagyjából felét merítette ki a két nyertes pályázat. A tervezett négy projektből egy az utolsó pillanatban nem adott be pályázatot, egy pedig jogosultsági hiba miatt került elutasításra. Az igények továbbra is fennállnak a nem nyertes pályázók esetében, valamint a fürdő projekthez igazodóan mások is jelezték ilyen irányú kérésüket, ötleteiket. Ennek folytán sikeresnek ítéljük az elgondolásunkat, és megtartjuk ezt a célterületet mindazzal együtt, hogy a megmaradó forrást tartjuk továbbra is a célterületben kiegészítéssel. 17

18 7. Szabadtéri rendezvények tárgyi eszközbeszerzése és szabadtéri színpadok kialakítása A több, mint 32 millió forintos összeggel tervezett célterület az abszolút befutónk volt, hiszen túlpályázásra került mind a hátrányos helyzetű települések részéről, mind az egyéb területekről. Ahhoz, hogy mindkét rész pályázói maradéktalanul nyerjenek, utólagos forrásátcsoportosításról kellett dönteni egyesületünk elnökségének. Ezt természetesen szívesen meg is tette, és amellett döntünk, hogy egy szerényebb összegű támogatással meghagyjuk ezt a célterületet is, had folytatódjék a civileket és önkormányzatokat összekötő sikeralap működése! 8. Fedett lovarda építés Erre a célterületre a tervek szerint egy pályázatot vártunk, amely be is érkezett, és mára nyertes határozattal rendelkezik. Ez az építmény ki fogja szolgálni a lovas társadalom által megfogalmazott igényt a fedett versenyek megtartásának tekintetében. Az ide allokált eurós, vagyis 26.7 millió forintos pénzeszköz javarészt ki is merült. Ezt a célterületet nem kívánjuk tovább megtartani, az előző HVS-ben meghatározott célt elértük e kategóriában, reméljük, az eredmény is ugyanígy meglesz. 9. Helyi mezőgazdasági termékek feldolgozóiparának fejlesztése A 86 millió forintos forrásra több településről is érkeztek be kérelmek, nem alacsony költségvetési főösszegekkel. Ennek köszönhetően az öt nyertes pályázat több, mint 52 millió forintot kötött le. Ha a hatodik kérelmező nem lép vissza, a keret kipályázási aránya igen magas lenne, tehát fontos célterületnek tartjuk továbbra is. Szándékunk szerint tehát az intézkedést fenntartjuk némi névmódosítással, az igényelhető minimum összegek nagyságát szeretnénk alacsonyabb irányba terelni, hogy több vállalkozó tudjon támogatáshoz jutni a helyi termékek előállításában, feldolgozásában, piacra juttatásában, ezeket a célokat akár szövetkezeti forma létrehozásával is összekötve. 10. Történelmi, kegyeleti emlékeink felújítása, térségi identitással bíró nagyjaink örökségének ápolása

19 Erre a célterületre beérkezett az a négy pályázat, amelyet vártunk. A valamivel több, mint 10 millió forintot hordozó alap megmaradt, mert mind a négy kérelmező esetében az évek közti árfolyamváltozások miatt a pályázott összegek a minimum pályázható összegek alá kerültek. Így ezzel a célterülettel a szánk íze édes is és keserű is, hiszen népszerű volt, de nem tudtuk a rendelkezésre álló forrást kiosztani pályázati probléma miatt. Ezek logikus következményeként a célterületet apróbb módosítások mellett megtartjuk, és bízunk benne, hogy ezúttal szerencsésebben alakulnak a kérelmezők elképzelései. 2.4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának indokoltsága A HVS felülvizsgálata az idő múlásával több szempont miatt aktuálissá vált. Makrogazdasági megközelítésben országos szinten történtek olyan változások, olyan gazdasági átalakulások, amelyek meggondolásra késztetnek (az első HVS megalkotása óta eltelt időszakban bizonyos iparágak gyengültek, bizonyos iparágak progresszív ütemben fejlődtek), másrészt a helyi szintű gazdaságformálódás is indokot ad a módosítás megfontolására. A természeti katasztrófák a mezőgazdaságot mélységesen érintették, ugyanakkor például a telekommunikációs szolgáltatók még mindig a fejlődés irányába tendálnak, valamint a társadalmi igények változása is mozgatórugói lehetnek új irányvonalak erősítésének (csak egy példa: autómosók számának ugrásszerű növekedése). A támogatások odaítélése révén vannak olyan célterületeink, amelyek megfelelő nagyságú löketet kaptak, s kialakultak olyan fejlesztési szegmensek, amelyek igényelnék ezt a bizonyos löketet. Így tehát nem kap új alapokat a Stratégia, de fontos átértékelni, és a súlypontokat a megfelelő irányba eltolni. A forrásfelhasználások eredményeként számos mikrovállalkozás szerzett be eszközöket, épített vagy rehabilitált raktárakat, s fejlesztett a helyi mezőgazdasági termékek feldolgozásában, alakított ki szálláshelyeket, és tudott előrelépni az életben maradásban. Templomok és plébániák szépülnek, fedett lovarda épül meg, és hosszú a lovas egyesületek által beszerzendő tárgyi eszközök listája. Önkormányzatok és civilek fejleszteni tudják a kulturális-, sport- és szabadidős célú tereiket, sporteszközeik mennyiségét, valamint a szabadtéri rendezvények tárgyi eszköz igényét. Tehát ezek alapján időszerű felülvizsgálatot végrehajtani, és egy újragondolással okosan felhasználni a fogyó nagyságú, de még rendelkezésre álló kereteket. 19

20 2.5 SWOT elemzés Erősségek (S) A Marosi Gyógyiszap egyedülálló a rheumatológiai panaszok enyhítésére. A térség klimatikus adottságai kedvezők: magas a napsütéses órák száma, és az éves hőösszeg. A térségben található a Csanádi-puszták földrajzi egység jelentős része, mely a Körös-Maros Nemzeti Park része. A terület élővilága és megjelenése a pusztai élet látványosságát biztosíthatja a turisták számára. A térség legfontosabb gazdálkodási öröksége, mely országosan és a világ számos részén ismert, a makói hagyma. A térség gazdaságában meghatározó szerepet játszik a fejlett mezőgazdaság. A területen elsősorban kalászos gabona, vöröshagyma, fokhagyma, fűszerpaprika és gyökér zöldségek termelése folyik. A makói vöröshagyma HUNGARICUM minősítéssel bír. A lakosság mezőgazdasági szaktudása és termelési kultúrája hagyományosan jó. A térségben a legtöbb településen jó az infrastrukturális ellátottság a víz-, gáz-, elektromos- és telefonhálózat terén. Így a lakások komfort fokozata az országos átlagnak megfelelő. Gyengeségek (W) A térség az országon, a régión és a megyén belül is periférikus elhelyezkedésű, így a térség az ország gazdasági vérkeringésében nem a megfelelő mértékben van benne. A térségben a termálvíz kincs, a marosi gyógyiszap valamint a makói gyógyvíz kihasználatlan. A piac szervezetlen, a termelők összefogása hiányzik, ezért az értékesítési nehézségeken túl, a megtermelt javak ellenértéke nem a termelőknél jelenik meg. A csapadék eloszlása a térségben és időben szélsőséges. Több terület belvizes, más területeken a többlet csapadék sem okozott gondot, ezekre inkább a szárazság a jellemző. A térségben az országos átlagot meghaladó a munkanélküliség. A térség demográfiai szempontból az országos átlagnál kedvezőtlenebb helyzetű, a népesség elöregedő, a fiatalok jelentős része a térségen kívül keres boldogulási lehetőséget. A térségben a legjelentősebb infrastrukturális hiányt a szennyvízkezelés és tisztítás valamint a keletkező szilárd hulladék hosszú távú kezelése jelenti. A mezőgazdasági infrastruktúra állapota rossz; a mezőgazdasági utak, az öntöző és belvízelvezető csatornák elhanyagoltak. 20

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Kulturális, sport és szabadidős célú terek kialakítása és fejlesztése Célterület azonosító: 1 021 150 1.

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv Hozzászólások összefoglalója A tervezői csoport tagjait munkaszervezet vezető köszöntötte, majd ismertette az ülés témáit: - stratégia jövőképének, fő célkitűzéseinek megerősítése és konkretizálása - a

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,

Részletesebben

Helyi termék fejlesztés a Zala Termálvölgye térségében

Helyi termék fejlesztés a Zala Termálvölgye térségében Helyi termék fejlesztés a Zala Termálvölgye térségében Helyi termék fejlesztés a gyakorlatban Miért jó a helyi termék? szakmai konferencia- 2013.02.21., Szentgyörgyvár Zala Termálvölgye LEADER Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete február 03.

Helyi Fejlesztési Stratégia Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete február 03. Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 2016.február 03. A 2007 2013 as időszak eredményei: Közel 260 db nyertes pályázat, melynek támogatási összege több mint 6 millió euró! Támogatási döntéssel lekötött

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

AGRÁR-VÁLLALKOZÁSI HITELGARANCIA ALAPÍTVÁNY AVHGA HÍRLEVÉL. II. évfolyam 22. szám október 21.

AGRÁR-VÁLLALKOZÁSI HITELGARANCIA ALAPÍTVÁNY AVHGA HÍRLEVÉL. II. évfolyam 22. szám október 21. AGRÁR-VÁLLALKOZÁSI HITELGARANCIA ALAPÍTVÁNY AVHGA HÍRLEVÉL II. évfolyam 22. szám 2008. október 21. Tartalomjegyzék Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása (ÚMVP)... 2 A turisztikai

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

HVS felülvizsgálat. Döntés a projektötletekről. Szarvas, 2011. március 24.

HVS felülvizsgálat. Döntés a projektötletekről. Szarvas, 2011. március 24. HVS felülvizsgálat Döntés a projektötletekről Szarvas, 2011. március 24. HVS felülvizsgálat I. szakasz Tervezői csoport megválasztása Stratégia általános felülvizsgálat (helyzetelemzés, eredmények áttekintése,

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében Önkormányzatok számára kiírt aktuális pályázati lehetőségek Témakör Nevelési intézmények fejlesztése Dél Alföld,

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület HFS tervezés

Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület HFS tervezés Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület 2015-HFS tervezés Legfontosabb szükségletek, lehetőségek A Velencei-tó LEADER HACS esetében a települési igények mellett a Velencei-tó, mint meghatározó

Részletesebben

A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok

A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok A Zala Zöld Szíve HACS által meghatározott LEADER célterületek: A1 Helyi vállalkozások eszköz- és infrastrukturális fejlesztése A2 Helyi

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

IV. Az értékelési szempontok alapján mindösszesen elérhető pontszámok

IV. Az értékelési szempontok alapján mindösszesen elérhető pontszámok IV. Az értékelési szempontok alapján mindösszesen elérhető ok A 1 Pénzügyi terv összesen: 20 pont 2 Üzleti terv, működtetési és fenntarthatósági terv max. 30+10 pont 3 Az üzleti terv, működtetési és fenntarthatósági

Részletesebben

IV. Az értékelési szempontok alapján mindösszesen elérhető pontszámok

IV. Az értékelési szempontok alapján mindösszesen elérhető pontszámok M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 68. szám 11297 IV. Az értékelési szempontok alapján mindösszesen elérhető ok A B 1 Pénzügyi terv összesen: 2 2 Üzleti terv, működtetési és fenntarthatósági terv max.

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A Duna Stratégia közlekedési

A Duna Stratégia közlekedési Dr. Pál Ernő A Duna Stratégia közlekedési vonatkozásai Közlekedéstudományi Konferencia Széchenyi Egyetem, Győr 2011 március 24-25 Tartalom Bevezetés Kiemelt témakörök A Duna, mint vízi út jelentősége Európában

Részletesebben

Stratégia értékelés és továbbfejlesztése a Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület területén

Stratégia értékelés és továbbfejlesztése a Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület területén Stratégia értékelés és továbbfejlesztése a Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület területén Berhida, 2015. április 24. Kontics Monika Munkaszervezet vezető Honnan indultunk? 2007-2008. HVI

Részletesebben

A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában

A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában 2007-2013 A mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének javítása A környezet és a vidék minőségének javítása a termőföld-hasznosítás támogatása

Részletesebben

HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TERVEZÉS 2014-2020

HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TERVEZÉS 2014-2020 TERVEZÉS 2015. november 19. Teljes területtel jogosult települések száma: 18 db A támogatásra jogosult lakónépesség: 19633 fő Társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett település:

Részletesebben

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Üdvözöljük Önöket LEADER tervezési műhelynapunkon! Pannónia Kincse LEADER Egyesület munkaszervezete

Üdvözöljük Önöket LEADER tervezési műhelynapunkon! Pannónia Kincse LEADER Egyesület munkaszervezete Üdvözöljük Önöket LEADER tervezési műhelynapunkon! Pannónia Kincse LEADER Egyesület munkaszervezete A Vidékfejlesztési Program 2014-2020 között A magyarországi vidékfejlesztési program, amelyet az Európai

Részletesebben

Tanyafejlesztési Program

Tanyafejlesztési Program Tanyafejlesztési Program F Ö L D M Ű V E L É S Ü G Y I M I N I S Z T É R I U M 2015 szeptember Oldal 2 T A N Y A F E J L E S Z T É S I P R O G R A M Tanyás térségek, tanyagazdaságok fejlesztése A tanya

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár A vidékfejlesztés aktuális közpolitikai és szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár Paradigmaváltás Vidékfejlesztési Minisztérium: - Agrárium - Vidékfejlesztés - Környezetvédelem

Részletesebben

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL EFOP-1.3.5-16 TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL PÁLYÁZAT CÉLJA: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A Homokhátság Nonprofit Kft a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Homokhátság Nonprofit Kft a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Homokhátság Nonprofit Kft a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A LEADER alapelvek: 1. térségi jellegzetességeken alapuló helyi fejlesztési stratégia, 2. a helyi fejlesztési

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

HVS Forrásallokációja Forrásallokáció a III. tengelyre (Ft)

HVS Forrásallokációja Forrásallokáció a III. tengelyre (Ft) 1.2.1 HVS Forrásallokációja Forrásallokáció a III. tengelyre (Ft) 2007-2013 Falufejlesztés (322) Vidéki örökségmegőrzés (323B) Turisztikai tevékenységek ösztönzése (313) Mikrovállalkozások fejlesztése

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

Tájékoztató a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatáról és a 2013. évi LEADER pályázatok benyújtásáról

Tájékoztató a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatáról és a 2013. évi LEADER pályázatok benyújtásáról Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Bábolna 2013. december 10.

Bábolna 2013. december 10. Bábolna 2013. december 10. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 (uniós tervezési időszakhoz igazodva) tengelyek (I., II., III., és IV. LEADER) LEADER Helyi Akciócsoportok kiemelt feladata:

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

A Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Helyi népi, kulturális és művészeti értékek alkotó-, bemutató- és rendezvényhelyszíneinek

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A Duna Összeköt Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Duna Összeköt Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Duna Összeköt Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A LEADER-szerűség vizsgálatának kritérium rendszere a projekt javaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Turisztikai tevékenységek ösztönzése I. Szakmai szempontok A B C 1 Értékelési szempont megnevezése

Turisztikai tevékenységek ösztönzése I. Szakmai szempontok A B C 1 Értékelési szempont megnevezése Turisztikai tevékenységek ösztönzése I. Szakmai szempontok A B C 1 Értékelési szempont megnevezése Értékelés alapját képező dokumentumok 1. A fejlesztés kapcsolódik az ügyfél által működtetett már meglévő

Részletesebben

A Mecsekvidék Helyi Közösség Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Mecsekvidék Helyi Közösség Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Mecsekvidék Helyi Közösség Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Egészséges, környezet-harmonikus életre és környezet-tudatos termelésre való szoktatást és nevelést

Részletesebben

2016 FEBRUÁRI HÍRLEVÉL

2016 FEBRUÁRI HÍRLEVÉL BIHAR-SÁRRÉT VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET 4100 BERETTYÓÚJFALU, KOSSUTH UTCA 25 WWW.BSVE.HU INFO@BSVE.HU 2016 FEBRUÁRI HÍRLEVÉL Tisztelt Érdeklődők! Szeretettel köszöntjük a Bihar-Sárrét Vidékfejlesztési

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

2013. évi Stratégia felülvizsgálat

2013. évi Stratégia felülvizsgálat 2013. évi Stratégia felülvizsgálat Zala Termálvölgye LEADER Helyi Akciócsoport Tájékoztató fórum 2013. március 21. Zalaszentgrót Zala Termálvölgye Egyesület Vidékfejlesztési célú civil szervezet LEADER

Részletesebben

Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról

Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról Arnóczi Rozália tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály 2011. február 16. Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról A főbb probléma

Részletesebben

LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a A NYÍRSÉGÉRT LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében

LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a A NYÍRSÉGÉRT LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a A NYÍRSÉGÉRT LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében 1. Számú intézkedés 1.1. HVS intézkedés megnevezése: Civil szervezetek tevékenységének

Részletesebben

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

www.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs

Részletesebben

1.6. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: (kötelező adattartalom) Maximum támogatási összeg:

1.6. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: (kötelező adattartalom) Maximum támogatási összeg: LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében 1. Számú intézkedés 1.1. HVS intézkedés megnevezése:

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

AZ EGYSZERŰSÍTÉS FŐ IRÁNYAI

AZ EGYSZERŰSÍTÉS FŐ IRÁNYAI LEADER (TK3) AZ EGYSZERŰSÍTÉS FŐ IRÁNYAI Korábbi célterületek helyett HVS LEADER része (LEADER terv) szerinti kritériumok. Helyi döntési kompetencia erősítése: HBB dönt a projektek támogatásáról, MVH csak

Részletesebben

1. számú melléklet 168/2008. (XII. 31.) FVM rendelethez

1. számú melléklet 168/2008. (XII. 31.) FVM rendelethez 1. számú melléklet 168/2008. (XII. 31.) FVM rendelethez 1. Az R. 1. számú mellékletének 1.1 Az alábbi helyi közösségek vonatkozásában alkalmazandó pontozás: alcím 29. sora helyébe a következő szövegrész

Részletesebben

Energiatudatosság a társadalom peremén

Energiatudatosság a társadalom peremén Energiatudatosság a társadalom peremén Dr. Nagy József Bükkaranyos, 2008 BÜKK-MAK LEADER A BÜKK-Miskolc Térségi Vidékfejlesztési Akciócsoport (BÜKK-MAK LEADER) Elhelyezkedés: Miskolc körül, patkó alakban

Részletesebben

1. Vezetői összefoglaló Terjedelme: legfeljebb 2 oldal. 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 1.2 Főbb célkitűzések

1. Vezetői összefoglaló Terjedelme: legfeljebb 2 oldal. 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 1.2 Főbb célkitűzések 1. Vezetői összefoglaló A Vezetői összefoglaló a HVS felülvizsgálati folyamatának és tartalmának rövid összegzése. Felidézi a HVS hez megfogalmazott Jövőképet, majd röviden indokolja a felülvizsgálat szükségességét,

Részletesebben

Vidéki örökség megőrzése. 138/2008. (X.18.) FVM rendelete

Vidéki örökség megőrzése. 138/2008. (X.18.) FVM rendelete Vidéki örökség megőrzése 138/2008. (X.18.) FVM rendelete A támogatás célja A támogatás célja a vidéki térség településein a kulturális örökség fenntartása, helyreállítása, korszerűsítése, ezen belül a

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei

Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Rodekné Hederics Erika pályázati csoportvezető Nagykanizsa, 2015. 07. 07. Önkormányzati reform Magyarország helyi

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

Somló-Marcalmente-Bakonyalja LEADER térség Helyi Fejlesztési Stratégia. Stratégiatervező műhelymunka Borszörcsök,

Somló-Marcalmente-Bakonyalja LEADER térség Helyi Fejlesztési Stratégia. Stratégiatervező műhelymunka Borszörcsök, Somló-Marcalmente-Bakonyalja LEADER térség Helyi Fejlesztési Stratégia Stratégiatervező műhelymunka Borszörcsök, 2016.01.11. HFS műhelymunka I. Köszöntő, bemutatkozás II. Az eddigi műhelymunka eredményeinek

Részletesebben

Tanyafejlesztési Program

Tanyafejlesztési Program Tanyafejlesztési Program F Ö L D M Ű V E L É S Ü G Y I M I N I S Z T É R I U M 2016 május Oldal 2 T A N Y A F E J L E S Z T É S I P R O G R A M Tanyás térségek, tanyagazdaságok fejlesztése A tanya a magyar

Részletesebben

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17.

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Bozzay Balázs Pannon Megújuló Energia Klaszter www.bfh.hu, 30/226 77 55 Környezetileg minimum

Részletesebben

Célterület adatlap. Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete vállalkozás célú fejlesztés

Célterület adatlap. Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete vállalkozás célú fejlesztés Iktatószám: 231/11//1/211 Célterület adatlap Célterület azonosító: HACS neve: Jogcím: Célterület megnevezése: UMVP intézkedés: Vonatkozó HPME kódja Vonatkozó HPME megnevezése Jászsági Kistérségi Helyi

Részletesebben

Közgyűlés tagjai részére tájékoztatás a december hó 15-i ülés 3. napirendi pontjához. Helyi Fejlesztési Stratégia (LEADER)

Közgyűlés tagjai részére tájékoztatás a december hó 15-i ülés 3. napirendi pontjához. Helyi Fejlesztési Stratégia (LEADER) Közgyűlés tagjai részére tájékoztatás a 2015. december hó 15-i ülés 3. napirendi pontjához Helyi Fejlesztési Stratégia (LEADER) 2014-2020 2015.12.15. TÁMOGATÁSI FORRÁS 2014-2020 Darányi Ignác Terv EMVA

Részletesebben

9.000.000 9.000.000 Célterületre allokált forrás (HUF) nem LHH települések 9.000.000 9.000.000

9.000.000 9.000.000 Célterületre allokált forrás (HUF) nem LHH települések 9.000.000 9.000.000 Célterület azonosítója: 1 019 230 HACS Neve: Tisza-menti LEADER Helyi Akciócsoport Jogcím: 1. Közösségi célú 2. Vállalkozási alapú fejlesztés 3. Rendezvény 4. Képzés 5. Térségen belüli együttműködés 6.

Részletesebben

A fõlapon tett nyilatkozat és árajánlatok

A fõlapon tett nyilatkozat és árajánlatok M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 57. szám 9643 66. UTIRO Leader Egyesület Értékelõ táblázat I. Szakmai szempontok 2 1. A támogatásból megvalósított beruházás részeként minõség vagy környezetirányítási

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Létszám és erőforrás

Létszám és erőforrás Létszám és erőforrás Belső ellenőr közszolgálati jogviszonyban Saját erőforrás összesen Külső szolgáltató Külső erőforrás összesen Erőforrás összesen Adminisztratív személyzet terv tény terv tény terv

Részletesebben

A B C. A fõlapon tett nyilatkozat és árajánlatok

A B C. A fõlapon tett nyilatkozat és árajánlatok M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 57. szám 9363 5 4. Pénzügyi terv üzemeltetési-hatékonysági vizsgálata Ha az árbevétel arányos adózás elõtti eredmény (az adózás elõtti eredmény és az árbevétel hányadosa)

Részletesebben