Országos Mezőgazdasági Információs Szaklap

Átírás

1 II. évfolyam 1. szám január Országos Mezőgazdasági Információs Szaklap A burgonya fontosabb minőségi jellemzői Elektromos meghajtású kukorica vetőgépek HUMIN POWER - a Föld ősereje - új, huminsav tartalmú készítmények - Hungaro durumrozs Terjednek a sávműveléses növénytermelési technológiák Komposztálás riolittufával forgatás nélkül Homoki (tarkavirágú) lucerna termesztése

2 Caussade Semences Építőkockák Most múlik pontosan Az éppen elmúló éveknek olyan a természete, mint egy szép dalnak. Nem könnyen hagyják magukat feledtetni. A korábbi évek ismereteinek néhány építőkockáját felhasználhatjuk az előttünk állóban. Megosztjuk és ajánljuk tapasztalatainkat, hogy szándékához, lehetőségeihez mérten mindenki kedvére építkezhessen. A korai vetést kedvelők már április elején megkezdik az alacsony hőmérsékleten csírázó kukorica hibridek vetését. Az elmúlt években több gazdaságban a könnyen melegedő talajokba vetett Isberi CS és Herkuli CS (FAO 310) a tavaszi talajnedvességet maximálisan kihasználva növekedtek. Virágzási és érés idejüket sem az aszály, sem az idei csapadékos nyár nem zavarta meg. Augusztusi betakarítással a korai siló célra vetett Isberi CS kedvező összetételű és ízű takarmányként szolgált, míg a Herkuli CS szemesként, alacsony nedvességtartalommal került le a területekről. Rövid tenyészidővel, fővetéssel, hagyományos betakarítási idővel, kedvezőtlen termesztési adottságok mellett is, a FAO 320- as Clariti CS- t 2014-ben Pest és Veszprém, Baranya, Somogy, Szabolcs megyékben 8, t/ ha termést adott. A másod vetések hibridjeinek kedvező tulajdonsága, ha fejlődésük robbanásszerű, jól tűrik a hirtelen fellépő légköri aszályt. Kalászos előveteményként is bevált a FAO 230-as Isberi CS. A víznyomásos területek növekedése várható, amennyiben a talajok jelenlegi feltöltöttségének mértéke nem változik tavaszra. Az extenzív adottságok mellett is bevált vékony csutkájú, egészséges, állóképes, könynyen vágható Pardi CS hibridet nehezített terepre is ajánljuk. Ahol az egyszikűek gondot okoznak a kukoricában, cikloxidim hatóanyagra rezisztens hibrid vetésére van szükség. A náddal, fenyércirokkal és más egyszikű gyomokkal fertőzött területeken a Seiddi Duo CS jó megoldásnak bizonyult. Vetésével, egy időben elvárható jó termés takarítható be és a kritikus gyomoktól is mentesíthető a terület. Homokos talajokon a tápanyagok lemosódása miatt fontos a hibridek gyors és intenzív tápanyag hasznosító képessége. Idén 10 t feletti hozamokról, jó állóképességről a 2013-as száraz évben a Tessali és Clariti CS hosszú ideig zöldülő állományairól számoltak be a Pest és Bács megye homokos talajain gazdálkodók. Kötött és jó tápanyag szolgáltató talajok a művelt területek kb. 41%-át teszik ki. A precíz talajműveléshez szükséges energia, költség igény a nagy termőképességű hibridek termesztését indokolja. A Realli CS és a Gerzi jövedelmező, stabil genetikájú képviselői a as éréscsoportnak. Mindkét hibrid erőteljes vegetatív növekedésű, 2 egész cső kinevelésére képes állományai, tőszám mellett évről évre kiegyenlített hozamot biztosítanak. Az állattenyésztőknek a hazai labor vizsgálatok is igazolták, hogy a Caussade siló hibridek szárazanyag és energia tartalmuk alapján a kínálat élvonalába tartoznak. A száraz szemesként kiváló de silózásra is alkalmas Gasti CS mellett a Coretta a Venici nem silózott tételeit termelőink nyers szemesként értékesítették. A napi tejtermelést növelő, egészséges, francia genetikájú siló hibridek közé tartozik a Gratifi CS (FAO 550) is. Termelői tapasztalatok szerint vadjárta területeken a vadak által elkerült hibrid volt a Labelli CS. A Clearfield technológiával az ország egész területén bevált, Imeria-t és emellett hidas traktorral is művelhető, rövid tenyészidejű Fushia napraforgó hibridet keresték partnereink. Termésük 3-4,4 t/ha magas olaj tartalommal párosult idén is. Magas olajsavas napraforgót termelőknek a legfontosabb szempont a megbízható olajsav tartalom. A Klarika HO napraforgó 2014-ben országosan átlag 85,3% olajsav tartalommal került a raktárakba a megfelelően izolált területekről. A Cl technológiával gyom irtható állománya egységes, hidas traktorral is művelhető, 11 megye átlagában 3,54 t/ha termett. CAUSSADE SEMENCES HUNGARY KFT Budapest, Toldy Ferenc u. 13/B Tel: Fax: info@caussade.hu Innovatív technológiai megoldások

3 Ismerje meg az N-Pilot -ot, az új eszközt a tápanyag- gazdálkodásban. Az N-Pilot -tal végzett mérésekkel a növények aktuális igényének megfelelő mennyiségű nitrogén hatóanyag kiszórását tehetjük lehetővé, így csökkentve a veszteségeket és optimalizálva a termést és a minőséget. Az N-Pilot használatának előnyei: Egyszerű használat, Gyors, Pontos, Eredmények nyomonkövethetősége, GPS alapú mérések. További információért keressen bennünket: lat.hu@borealisgroup.com Vagy látogasson el honlapunkra: FERTILIZER TECHNICAL N PRODUCTS growing with joy Inserat N-Pilot 220x156,5 HU.indd :01 A Borealis L.A.T Hungary Kft. tisztelettel meghívja Önt Tápanyag-utánpótlás a növény igénye alapján címmel tartandó N-Pilot termékbemutató elôadásra. Idôpont: január órai kezdéssel Helyszín: Expo Congress Hotel, H-1101 Budapest, Expo tér 2. Részvételére feltétlenül számítunk, melyet kérjük jelezzen az alábbi elérhetôségeken: mate.makra@borealisgroup.com Borealis L.A.T Hungary Kft. H-1071 Budapest, Peterdy utca 15. Tel: 1/ Fax: 1/ lat.hu@borealisgroup.com Országos Mezőgazdasági Információs Szaklap II. évfolyam I. szám január Kiadó: Agrár Média Iroda Kft. Budapest Tel.: +36-(70) agrarmediairoda@gmail.com honlap: Főszerkesztő: Nádasi Zoltán (70) Nyomdai előkészítés: Fodor Irodagép Bt. Nyíregyháza, Derkovits út Nyomdai munkák: NAVI GRAF Nyomdaipari Társulás Minden jog fenntartva. A lapban megjelent publikációk, illusztrációk, képek, információs anyagok, grafikák a Kiadó írásbeli engedélye nélkül máshol nem használhatók fel. A közölt cikkekért a szerzők, a reklámokért pedig a hirdetők vállalják a felelősséget. 3

4 vetőgépek Elektromos meghajtású kukorica vetőgépek A szemenként vetett növényeknél rendkívül fontos a tőtávolság egyenletessége, mert a növények egyenletes fejlődéséhez ugyanakkora tenyészterületet kell biztosítani. Ugyancsak fontos, hogy a vetőmagok egyforma mélységbe kerüljenek kivetésre, mert a csírázáshoz és növekedéshez azonos feltételeket kell biztosítani számukra. Az érvényben lévő vetőgép vizsgálati szabványok a szemenként vető gépeknél az egyszemes vetések arányát minimum 95 %-ban, a kettős vetések és a magkihagyások összesített értékét maximum 5 %-ban rögzítik. A tőtávegyenletességre vonatkozó előírás, hogy a beállított elméleti tőtávolság + 20 % tartományban kell esniük a tőtávolságok 65 %-ának. A vetési mélységegyenletességre vonatkozó előírás pedig, hogy a beállított vetési mélység + 1 cm tartományban helyezkedjen el a kivetett vetőmagok 95 %-a. Ezeket a követelményeket írják felül napjainkban az elektromos meghajtású jobban szabályozható vetőszerkezettel rendelkező új fejlesztésű szemenként vető gépek. A hagyományos szemenként vető gépeknél a vetőelemek a hajtásukat talajkerékről lánccal meghajtott vetőtengelyről ugyancsak láncáttételeken keresztül kapják. A kétszeres láncáttétel több hibaforrást, több felhasznált szerkezeti egységet igényel. A tőtávváltoztatáshoz lánckerekeket kell cserélni. A talajkerekeknél jelentkező szlip (csúszás) rontja a gépek tőtávegyenletességét. Ha megnövelik a talajkerekek számát és méretét az növeli a gép tömegét és árát. Sorkihagyásos (művelőutas, anya- és apasorok vetésénél pl. hibrideknél) vetésnél a vetőelemek hajtását a kiiktatáshoz meg kell bontani, amely jelentős szereléssel járt. A rendellenes kopások elkerüléséhez a vetőtengely csapágyainak és a lánchajtások kenéséről is rendszeresen gondoskodni kell. A starter műtrágyát kijuttató sorműtrágyázók, ill. a talajfertőtlenítő granulátum szórók meghajtására külön lánchajtásokat kell kiépíteni a gépeken, amely nem csak a gépek tömegét, hanem a hiba lehetőségek forrását is növeli. A többféle rögzített síkú lánchajtás kihatással van a vetőelemek (vető kocsik) mozgására a talajfelszín követésére is. Mindezek kiküszöbölhetők a vetőelemek (granulátumszórók, sorműtrágyázók) elektromotoros meghajtásával. Az elektromos meghajtású szemenként vető gépeknél a vetőelemek (a vetőházban a vetőtárcsák) meghajtását kisteljesítményű (50-60 Wattos), egyenáramú elektromotorok végzik direkt módon, vagy rövid bordásszíjas hajtás (Optima e-drive) közbeiktatásával. A soronként elhelyezett mikrogranulátum szórókat is kis elektromotorok működtetik. A központi starter műtrágya tartályadagoló berendezését pedig egy nagyobb teljesítményű elektromotor hajtja meg. A motorok táplásáról a vetőgépre vagy vetőkocsira telepített, a traktor TLT-jéről, vagy hidromotorral meghajtott áramtermelő generátor gondoskodik. Az elektromos áram szigetelt nedvességtől védett, rugalmas csövekbe bujtatott vezetékeken keresztül jut el az elektromotorokhoz. A munkasebesség és az adagolásintenzitás szinkronizálásáról lézeres sebességkövető szenzor, vagy vetőkocsis kombinációnál a vetőkocsi kerekére telepített elektromos utadó gondoskodik. Ezzel biztosítható, ha a gép egységnyi idő alatt hosszabb utat tesz meg. a vetőtárcsa is több fordulatot tegyen meg és a tőtávolságot tartani tudja a gép. A e-drive elektromos hajtásrendszer ellenőrzéséről és szabályozásáról a traktorba telepített ISOBUS-Terminal (Controll Station/Tellus/DW Monitor) szolgál. A vetőszerkezetek optoelektronikus vetésellenőrzővel is rendelkeznek, így az ISOBUS Terminálon nem csak a beállított paraméterek, hanem az esetlegesen előforduló magkihagyások, ill. kettős vetések is ellenőrizhetők. Az elektronika pontosan számolja a kivetett hektáronkénti magmennyiséget, amely kívánság szerint az optimális tőállomány arányában - az elektronika segítségével egyszerűen változtatható. Az elektronikus ellenőrző rendszer leegyszerűsíti a vezetőgépek leforgatási próbáját is, hisz a beállítások után rövid működtetéssel pontosan számolja a magokat és kivetíti azt a hektáronkénti tőszámra. Változtatások esetén újabb adatok bevitelével gyorsan ismételhető a próba. A konstrukció és működtetés egyszerűsödése mellett az elektromos meghajtású vetőgépek nagy előnye, hogy sokkal pontosabban vetnek és nagyobb sebességű munkavégzésre alkalmasak. Míg a talajkerékről hajtott mechanikus vetőszerkezetű vetőgépekkel maximum 8-9 km/h sebesség mellett, az ugyancsak mechanikus meghajtású, de pneumatikus (szívólevegővel dolgozó) vetőgépekkel 8-12 km/h sebességgel lehet megfelelő munkaminőséggel dolgozni, addig az elektromos meghajtású pneumatikus vetőgépek akár km/h munkasebesség mellett is pontosan vetnek. A kettős vetés szinte alig fordul elő ezeknél a gépeknél, a magkihagyás is egy százalék alatti, amely szabványos követelményekhez képest kiválónak mondható. A vetőgépek tőtáv és vetési mélység egyenletessége is sokkal kedvezőbb, mint a mechanikus meghajtású, mechanikus vagy pneumatikus adagolású gépeké. Az elektromos meghajtású vetőgépek esetében az adagolási pontosság tekintetében általában nincs, de a tőtáv egyenletesség tekintetében van különbség a szívó rendszerű (vákuummal dolgozó) és nyomólevegős vetőszerkezetek között. Ez utóbbiak tőtávegyenletessége általában valamivel kedvezőbb. Ennek az oka, hogy a szívólevegővel dolgozó vetőszerkezetek vákuummal veszik fel a magot a vetőtárcsára, majd a csoroszlya (levezető cső) fölött elengedik azt és a mag gravitációsan jut el a magbarázdába (Optima e-drive). A nyomólevegővel dolgozó vetőszerkezetnél a levegő nyomása rögzíti a magot a vetőtárcsa furatán, majd annak kilökődése esetén a nyomólevegő szállítja azt nagy sebességgel a levezető csövön keresztül a csoroszlya által nyitott magbarázdába (Tempo-Power Shoot). Így gyorsabban és pontosabban ér célba a vetőmag és jobb a tőtávegyenletesség is. Az új fejlesztésű elektromos meghajtású vetőgépek vetőkocsijai nyugodtabb járásúak, a mélységhatároló kerékkel kombinált tárcsás csoroszlyáik terhelése széles tartományban ( kg) szabályozható, ezáltal pontosabban tartják a vetési mélységet is, így ezeknek a gépeknek a vetési mélységegyenletessége is kedvezőbb (messze alatta van a szabványok által megengedett értéknél). A vetőkocsiknak fontos tartozéka a magnyomó kerék, amely csoroszlya által nyitott barázdába adagolt vetőmagot azonnal a barázda alján a talajba nyomja, (rögzíti) ezáltal a mag már nem változtatja a helyét és erős kontaktus jön létre a mag és a talaj között. Az utolsó fázisban a magtakaró kerekek fejtik ki hatásukat, amelyek betakarják a magot földdel majd lezárják és tömörítik a talajfelszínét. Az elektromos meghajtású vetőgépek nem csak előkészített magágyba, hanem mulcsba vetésre is jól használhatók. Ehhez a legtöbbjük fontos tartozéka a sor- (sáv) tisztító csillagkerékpár, amely a vetőkocsi elejére szerelve a csoroszlya nyomából eltávolítja a mulcsmaradványokat és szabaddá teszi a talajfelszínt a vetéshez. A mulcsba vetéshez mindig nagyobb csoroszlyanyomás beállítása is szükséges. Jelenleg a piacon négy gyártónak érhető el elektromos meghajtású szemenként vető gépe. Új fejlesztésként az elmúlt év végén került a piacra a Väderstad Tempo típusú gépének 6 és 8 soros vontatott változata. A teljesen újszerű Gilstring rendszerű nyomólevegővel dolgozó tárcsás vetőszerkezete és Power Shoor maglevezető rendszere rendkívül pontos vetésre teszi alkalmassá. Az adagolás pontossága, ill. tőtáv és mélységegyenletessége kevésbé érzékeny a munkasebesség változására, egészen km/h sebességig. Mindezeket számos országban így Magyarországon is elvégzett vizsgálatok is igazolták. A munkaminőségi mutatói kétszeresen három szorosan jobbak, mint a legelterjedtebb szívólevegővel dolgozó mechanikus hajtású vetőgépeké. Direkt elektromotoros meghajtású a vetőszerkezete a mikrogranulátum és a starter műtrágya adagolója is. A ventilátor által január

5 vetőgépek Väderstad Tempo 6/8 Horsch Maestro CC/SW Kverneland Accord Optima e-drive termelt levegő nyomásának kiegyenlítésére és szétosztására mint tartály a gép váza szolgál. Lézeres az útadója. A magyarországi Digitrol cég által kifejlesztett Control-Station fedélzeti elektronika szabályozása és teljes ellenőrzése mellett működik a vetőgép. Ugyancsak az elmúlt év végétől jelentek meg a piacon a Horsch Maistro CC 8 és 12 soros soronkénti egyedi magtartályos vetőelemekből álló, illetve a Maistro SW központi magtartályos és soronkénti átmenő tartállyal készülő (Seed on Demand System) 12 és 24 soros soronkénti vetőelemekből felépülő gépei, amelyek vontatott vetőkocsihoz csatlakoztathatók. A vetőkocsi starter műtrágya és az SW gép esetében a vetőmag adagolására és szétosztására szolgál. A vetőelemeket direktben hajtják meg az elektromotorok. A mag gravitációsan jut el a magbarázdába. A Maistro vetőgépek szívólevegővel dolgoznak, speciális fűrészfogazású a vetőtárcsájuk, amelyek kevésbé érzékenyek a vetőmagok alakjára és méretváltozására. Az elmúlt évi laboratóriumi és szabadföldi tesztvizsgálatokon kiváló munkaminőségi (adagoláspontossági, tőtávegyenletességi és mélységegyenletességi) eredményeket produkált, amelyek 8 és 15 km/h munkasebességek között alig változtak. A SW típus Európában egyedülálló munkaszélességgel (16,8 m) rendelkezik. A Kverneland/Accord az Optima szívólevegővel dolgozó szemenként vető gépeknek elkészítette az elektromotoros meghajtású (edrive) változatát, amelynek ezáltal lényegesen megjavult a szabályozhatósága és javultak a munkaminőségi mutatói is. A beállítható sortávvariációit tekintve az egyik leguniverzálisabb vetőgép. Speciális szívólevegővel dolgozó soronkénti tartályos HD vetőkocsija jól követi a talajfelszín változásokat. A vetőtárcsa együtt forog a vákuumházzal és szívólevegővel veszi fel a furataira a magokat. Ez a rendszer kevesebb levegőt (vákuumot) igényel minimális a magsérülés esélye és kisebb a mozgó alkatrészek kopása. Az optoelektronikus szenzora a vetőtárcsa furatainak telítettségét ellenőrzi. Gravitációsan juttatja el a magot a magbarázdába. A vetőtárcsákat bordás szíjhajtás közbeiktatásával hajtják meg az elektromotorok, amelyeket generátor lát el energiával. A HD vetőkocsi egységei (csoroszlya, nyomókerék, magtakaró kerekek, stb.) az egyes vetőmagfajtákhoz (kukorica, cukorrépa, repce, stb.) igazíthatók. A vetőgép távszabályozásával és működésének ellenőrzéséről a Tellus ISOBUS standard fedélzeti elektronika gondoskodik. A vetőgép 8-14 km/h munkasebesség tartományban igen kedvező munkaminőségi mutatókat ért el. Nagytartályos vetőkocsis FlexCart kombinációban is hozzá férhető. A Kongskilde/Becker Aeromat CE-Motion elektromos meghajtású vetőgépe több változatban széles felhasználási területre készül. A legújabb változat a DTE M 20 vetőkocsis összeépítés, amely nagy területteljesítményre képes. Az elektromos meghajtású, egyenkénti vetőmagtartályos nyomólevegővel dolgozó peremcellás vető január 5

6 vetőgépek Kongskilde Becker Aeromat C E-Motion tárcsái nagy munkasebességnél is pontosan vetnek. A vetőtárcsák bordásszíj-áttételen keresztül kapják a hajtásukat a vetőelemeken elhelyezett elektromotorokról. A vetőgép vezérlése a traktor vezetőfülkéjébe telepített ISOBUS kompatibilis Field-Operator 300 terminálon keresztül történik. Az egyik legrobosztusabb, két mélységhatároló kerekekkel szerelt tárcsás vetőcsoroszlyákkal rendelkezik. A 16 soros 37,5 cm sortávolsággal is dolgozni képes változatnál minden második vetőelem kiemelhető és kiiktatható, így a vetőgép pillanatok alatt 75 cm sortávolságú nyolcszoros változatúvá alakítható. Az új fejlesztésű elektromos meghajtású szemenként vető gépeknél a vetőszerkezet tisztítására és a vetőtárcsák cseréjére is nagyobb figyelmet fordítottak. Gyakorlatilag szerszám nélkül kézzel leszerelhető a vetőház fedele és egy mozdulattal kicserélhető a vetőtárcsa és kitisztítható a vetőház. Az elektromos meghajtású vetőgépek igazi nagy előnye, hogy nagyobb munkasebességre ezáltal nagyobb területteljesítményre képesek, ezáltal kevesebb géppel, rövidebb idő alatt végzik el a vetést mint az eddig használt szemenként vető gépek. Dr. Hajdú József Az elektromos meghajtású vetőszerkezetek előnyei: Pontosabb, egyenletesebb vetés, jobb mélységtartás. Nagyobb munkasebesség és nagyobb területteljesítmény. Fokozatmentes tőtávállítás (akár munkaközben is precíziós gazdálkodás). Egyszerű sorkiiktatás művelő utaknál, apa- és anyasor vetésénél bármilyen vetési kombinációnál. Egyszerű, gyors sortávváltoztatás. Egyszerűbb hajtások, kevesebb meghibásodási lehetőség. Könnyebb és kompaktabb felépítések. Kedvezőbb hatásfokú hajtásátvitel, kevesebb energiával. Kisebb karbantartási igény. Hosszabb élettartam Hátránya: Magasabb ár (amelyet kompenzálhat a nagyobb területteljesítményük). Elektromos meghajtású vetőszerkezettel rendelkező pneumatikus rendszerű szemenként vető gépek Műszaki jellemzők Horsch Maestro CC/SW Kongskilde Becker Aeromat C E-Motion Munkaszélesség (m) Vetett sorok száma (db) Sortávolság (cm) Munkamélység (cm) Magfelvétel, magadagolás Magtartály térfogat (lit) Starter műtrágyatartály (lit) Mikrogranulátum szóró (lit) Vetőszerkezet elektromos meghajtása Tőtávállítás Vetőcsoroszlya Csoroszlyanyomás (kg) Sortisztító Magrögzítés, magtakarás Műtrágyacsoroszlya Vethető magféleségek 3,6-16, /50/70/75/80 1,5-9,0 szívólevegős * 17 direkt fokozatmentes tárcsás mélységhatároló kerékkel csillagkerék nyomókerék, V-kerekek tárcsás kukorica napraforgó szója cukorrépa repce 6, ,5/44/50/75 1,0-8,5 nyomólevegős /1900/4800* 16 bordás ékszíjjal fokozatmentes tárcsás mélységhatároló kerékkel csillagkerék nyomókerék V-kerekek tárcsás kukorica napraforgó szója cukorrépa repce Kverneland Accord Optima e-drive 2,7-9, /45/50/70/75/80 1,0-7,5 szívólevegős 30/ /4800* 15 bordás ékszíjjal Väderstad Tempo 6/8 4,2-6, /75/76,2/80 1,0-8,0 nyomólevegős / direkt fokozatmentes fokozatmentes csúszó vagy tárcsás tárcsás mélységhatároló mélységhatároló kerékkel kerékkel terelő lemez csillagkerék nyomókerék nyomókerék V-kerekek magtakaró kerék tárcsás tárcsás kukorica kukorica napraforgó szója szója (napraforgó) cukorrépa (repce) repce Megjegyzés: * - vetőkocsis kapcsolásban január

7 RIOLITTUFA FELHASZNÁLÁS Komposztálás riolittufával forgatás nélkül Hazánkban nem mindenütt kezelik megfelelően az istállótrágyát (szilárd-híg), a nagy menynyiségben keletkező szerves eredetű melléktermékeket, szennyvíziszapot és hulladékot, jelentős részüket nem hasznosítják újra. Nagy mennyiségű szerves anyag égetéssel esik ki a természetes körforgásból, a környezetet szenynyezve. A helytelenül kezelt szerves trágya a lakó- és mezőgazdasági övezetekben orrfacsaró bűzt áraszt. A felsoroltak megoldására a jelenleginél nagyobb súlyt kellene helyezni a kis- és nagyüzemekben egyaránt. Az istállótrágyák és a szerves hulladékok szagtalan feldolgozásának egyik kitűnő lehetősége a forgatás nélküli komposztálási eljárás. A jövő szerves trágyája A jó minőségű istállótrágyánál is értékesebb a makro- és mikroelemekben gazdagabb komposzt. A gyakorlatban alkalmazott komposztálási technológiák nagy hibája, hogy nem nélkülözhetik az alapanyag gyakori forgatását (levegőztetését), amely jelentősen növeli a költséget, és csökkenti a nitrogéntartalmat. A forgatás nélküli, riolitos technológiával ezek a kedvezőtlen hatások megszüntethetők. Ma is érvényes Raoul France ( ) a neves bécsi születésű biológus és természetrajzi író megállapítása: Humusz nélkül a legjobb vegyi trágyázás is hatástalan maradna. Ezt a gazdának jól meg kell jegyeznie, és arra kell törekednie, hogy termőföldjében a humusz mennyisége ne csökkenjen, sőt lehetőleg szaporodjon. A talaj humusztartalmának csökkenését több külföldi országban úgy próbálják megakadályozni, hogy istállótrágyát, és minden más, fel nem használt szerves mellékterméket és hulladékot bedolgoznak, komposztálás útján. Új-Zélandon a komposzt-klubok által készített jó minőségű komposzttrágya jelentős részét exportálják. Kínában a szerves trágya a fő tápanyagforrás, és több, mint négyezer éves hagyománya van a komposztkészítésnek. Olaszországban a Capri Kísérleti Intézet dolgozta ki a települési szerves hulladék komposztálási technológiáját. Németországban, Ausztriában, Svájcban többféle szerves anyagból készítenek komposztot, amelynek a tápanyagtartalmát különféle ásványi őrleményekkel növelik. Jó néhány helyen csak az így nyert komposzttal pótolják a tápanyagot, műtrágyát alig, vagy nem is használnak. Hazánkban a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezte a szerves tápanyag-gazdálkodás fejlesztését, amelynek kapcsán több egyetem, kutatóintézet és vállalat tett hathatós lépéseket a biomassza jelentős részének komposztálással történő újrahasznosítására. A felsoroltakhoz szeretnénk csatlakozni, és a riolitos, forgatás nélküli komposztálási eljárást minél szélesebb körben elterjeszteni a hazai környezetben. A riolittufa-őrlemény, mint talajjavító, illetve makro- és mikroelem-pótlásra kiválóan alkalmas anyag, a szerves trágyák, hulladékok és melléktermékek bűz- és fertőzésmentes kezelésére is alkalmas ben több külföldi kiállításon (Yassy, Újvidék, Brüsszel és Genf ) díjat nyert, és nagy érdeklődést váltott ki. Fontosabb feladatok A komposztálásra szánt szerves trágyát, mellékterméket és hulladékot riolittufa-őrleménynyel dúsítjuk. Az őrlemény mennyiségét a talaj Arany-féle kötöttségi értékének figyelembevételével állapítjuk meg. Amennyiben a terület laza, vagy kötött szerkezetű, úgy nagyobb mennyiségű dúsító anyagot használunk. Ha a talaj fizikai és kémiai állapotának javítására szükség van, úgy talajjavító dózist is kijuttathatunk a komposztálással egy időben. A komposzthalom méretét mindig a rendelkezésre álló szerves anyag határozza meg, és emellett riolittufa aláterítéssel lehetőséget teremtünk a leszivárgó trágya, illetve szerves anyag levének felszívására. Nagyobb szemcseméterű riolittufa-őrleménnyel meghatározott távolságokban vízlevezető pontokat alakítunk ki, száraz időjárásban a kiszáradás ellen nedvesítünk. A riolittufa-őrleménnyel aláterített, dúsított szerves anyagot a mikroorganizmusok aerob (levegős) körülmények között földdé érlelik. Előnyei, felhasználása A forgatás nélkül készített komposzt nem bűzös, lakóterületen is készíthető. Nem hordoz magában különböző kórokozókat, az istállótrágyához viszonyított makro-és mikroelem tartalma magasabb, a talajbaktériumok száma, vizsgálataink alapján, százalékkal több. A halom berakása után a nedvesítésen kívül semmilyen egyéb beavatkozást nem igényel. Az istállótrágyánál alacsonyabb nedvességtartalomban szállítják ki, így az energia- és szállítási, illetve kiszórási költség csökkenthető. A beérés után az év bármely időszakában kiszórható a szabad talajfelületre, és az időszerű talajmunkákkal - külön ráfordítás nélkül - bemunkálható. A jó minőségű komposzt növeli a talaj humusztartalmát, a mikrobiológiai tevékenységet, és a növényeknek elegendő tápanyagot tartalmaz. Jól felhasználható hajtatóházak, konténerek földjéhez adagolva, a szabadföldi növény-, zöldség-, gyümölcs-, bogyós-, szőlő- és erdőterületek, parkok, szaporítóanyag-telepek, gyepek tápanyag-ellátására. Az eljárás alkalmazásához szaktanácsot nyújtunk, és ezen keresztül megtanítjuk a termelőket, és mindenkit, aki a szerves anyagok környezetkímélő kezelésére és felhasználására vállalkozik. Széles körben szeretnénk megismertetni a bűztől, legyektől és fertőzéstől mentes szerves trágya, szennyvíziszap, hulladék és melléktermék kezelését, aminek eredményeként megszűnnének a lakosságot - a különösen a magas hőmérsékletű időszakokban zavaró, kellemetlen szagok. Dr. Köhler Mihály ny. főmunkatárs c. egyetemi docens Telefon: (20) , (52) január 7

8 lucernatermesztés A homoki (tarkavirágú) lucerna termesztése Bevezetés, szakirodalmi áttekintés A talaj termékenységét gátló tényezők közül a nagy homoktartalom 746 ezer ha-on, Magyarország összterületének 8%-án érvényesül. Ide tartoznak a szerves és ásványi kolloidokban szegény homoktalajok, elsősorban az ország három jellegzetes homoktáján: a savanyú kémhatású, karbonát-mentes Nyírségben és Somogyi Dombvidéken, valamint az erősen karbonátos Duna-Tisza közi Hátságon. Ezek termékenységét a szerves és ásványi kolloidok kis mennyisége, sőt hiánya, valamint a túl nagy homoktartalom, illetve ennek következményei korlátozzák: igen nagy vízáteresztő-, gyenge víztartó-képesség kis hasznosítható vízkészlet nagy aszály- és szélerózió érzékenység; kis természetes tápanyagkészlet. Racionális hasznosításuk előfeltétele a rajtuk termesztett növény víz- és tápanyagellátásának biztosítása, a talaj szerves és ásványi kolloidokban történő gyarapítása, hatékony szélerózió-védelem és megfelelő vetésszerkezet. (Németh, 2005) A lucerna termesztését Magyarországon Tessedik Sámuel honosította meg 1768-ban. A fenntartható gazdálkodás fontos pillangós növénye, növeli a talajok termékenységét, mert gyökérzete nitrogénben és feltörés után - szerves anyagban is gazdagítja a talajt. A vele szimbiózisban élő Rhizobium baktériumok évente kg légköri N-t kötnek meg hektáronként. Mélyre-hatoló gyökérzete révén (20 m-re is lehatol) kalciumot, káliumot és foszfort hoz fel, gazdagítva ezzel a felső termékeny talajréteget. Elővetemény értéke azonos egy közepes adagú istállótrágyázással. Víz és szélerózió (defláció) ellen védi a talajt, mivel állandó fedettséget biztosít egész évben és több éven keresztül, továbbá erőteljes, a felszínhez közel dúsan elágazó - főként a tarkavirágú fajtáknak - gyökérzete átszövi a talajt. Magyarországon legjelentősebbek a Kékvirágú lucerna, majd ezt követően a Tarkavirágú lucerna fajok. Jelenleg a két faj fajtáit nem különítik el a Nemzeti Fajtajegyzékben. Lucerna-Medicago sativa L. néven ismertetik a tarkavirágú lucerna fajtákat is. A tarkavirágú (homoki) lucerna fajták elsősorban a felszínhez közel dúsabban elágazó gyökérzetük révén - igénytelenebbek, jobban hasznosítják a talaj kisebb tápanyag-és/vagy vízkészletét, ezért inkább a kitettebb, gyengébb területeken főleg homokon- terjedtek el, de az újabb fajták a jobb termékenységű talajokon is versenyképesek a kékvirágú fajtákkal. (Kruppa, 2006) Elővetemény-értéke azonos egy közepes adagú istállótrágyázással. Víz és szélerózió (defláció) ellen védi a talajt, mivel állandó fedettséget biztosít egész évben és több éven keresztül, továbbá erőteljes, a felszínhez közel dúsan elágazó (főként a tarkavirágú fajtáknak) gyökérzete átszövi a talajt. Zöldtermése etethető hagyományosan zölden és renden szárítva szénaként, szilázs, szenázs és szárítmányok (lucernaliszt és granulátum) formájában. Kedvező táplálkozás-élettani hatása miatt humán célú fogyasztása (lucerna kapszula, lucernacsíra) is terjed. A magyar lucerna vetőmag pedig jól exportálható észak- és dél- Európába egyaránt. A világon 33 millió hektáron termesztik. Észak-Amerikában (USA) termesztik a legtöbb lucernát, majd Európában, a többit pedig Ázsiában. Magyarországon a vetésterülete 150 ezer hektár körüli. Ez a évek átlagának (216 ezer ha) 70 %-a, A lucerna terület elsősorban az állatállomány csökkenésével összefüggésben csökkenő tendenciát mutat. Átlagtermése 5 t szárazanyag /ha körüli, ami jobb agrotechnikával lehetne akár a duplája is. (Kruppa, 2010) Grábner Emil az Országos Növénynemesítő Intézet igazgatója már 1910-ben megkezdet az Óvári tarkavirágú lucernafajta nemesítését, amelyhez a nemesítési alapanyagot homokvidékekről gyűjtötte. (Jánossy, 1969) 1. kép: Olimpia - a legújabb tarkavirágú (fajhibrid) homoki lucernafajta január

9 lucernatermesztés Kisvárdán az Állami Királyi Növénynemesítő Telep alapítását (1943) követően Teichmann Vilmos indította el a savanyú homoktalajokon is eredményesen termeszthető, un. homoki tarkavirágú lucerna nemesítését, majd a termesztéstechnológia kidolgozását. A téma felvetését akkor így fogalmazta meg Teichmann: Szabolcsi savanyú homoktalajaink részére egy olyan új lucernafajta előállítása szükséges, amely a gyengébb minőségű homoktalajokon könnyen megtelepíthető és jól díszlik. A nemesítéshez használt alapanyagról és módszerről így ír Teichmann: A nemesítés kezdetén (1943) egyedkiválasztásos nemesítési eljárással a Tuzsoni lucerna és Medicago falcata természetes keresztezéséből származó populációs kiindulási anyagból állítottuk elő az 1956-ban fajtakísérletekre bejelentett Kisvárdai fajtajelölt lucernát. Majd így folytatja: óta áttértünk a tömegkeresztezési eljárásra, amelynek első, nagy összehasonlító utántermesztési kísérletét év őszén állítottuk be. Teichmann időközben folyamatosan javítja a fajajelöltet és a Kisvárdai fajta végül a tömegkeresztezési (polycross) kísérletben a savanyú homoktalajon legjobban szereplő klónok keverékéből származik. Így 1963-ban történt előzetes elismerés után 1967-ben Kisvárdai néven állami minősítésben részesítik.ez volt az 1. fajta, amely lehetővé tette, hogy a savanyú homoktalajokon is - megfelelő technológiával - eredményes lucernatermesztést lehessen folytatni. (Kruppa, 2006) Teichmann Vilmos lucernanemesítési tevékenységét Vágó Mihály, Hankó István, Kürti Antal és Kruppa József folytatták Kisvárdán, akik továbi új tarkavirágú típusú fajtákat nemesítettek. (Kisvárdai-1, Hunor 40, Klaudia, Jozsó) A Kisvárdán nemesített homoki lucernafajták megfelelő agrotechnikával-eredményesen termeszthetők a savanyú futóhomok és humuszos homok talajokon is, jobb termékenységű területeken pedig versenyképesek a többi fajtával is. (Kruppa, 1993; Kruppa-Lazányi, 1993; Kruppa, 1994; Kruppa, 1996; Kruppa, 1999) 2. kép: Az Olimpia fajta izolált magtermő fajtafenntartása a Nyírségben Nagy kiterjedésű homokvidékeink (Nyírség, Somogyi Dombvidék, Duna-Tisza közi Hátság) fenntartható hasznosításra alkalmas növény a tarkavirágú homoki lucerna, amely a mórahalmi kísérleti és termesztések tapasztalatai alapján igen jó előveteménye a burgonyának is ha azt öntözött körülmények között termesztik! Eredmények O L I M P I A - Tarkavirágú fajhibrid lucerna (Medicago varia) Állami elismerése: Növényfajta-oltalom megadásának éve: Közepes-magas növénymagasságú, felálló növekedési formájú, vékony szárú, leveles típusú, homoki lucernafajta. Gazdasági értéke Az új fajta egyesíti magában a kékvirágú és tarkavirágú faj kedvező tulajdonságait. Kiváló fehérjehozamú fajta. Szárazanyag termése a hivatalos kísérletekben 4 év alatt összesen: 61,9 t/ha (15,5 t/ha/év). Fehérje termése a vizsgált 4 évben összesen: 12,4 t/ha (3,6 t/ha/ év). Magas fehérje- tartalmú (23 %). Télállósága, szárazságtűrése kiváló. A felszínhez közel dúsabban elágazó és egyben mélyrehatoló gyökérzete révén jobban hasznosítja a talaj kisebb tápanyag-és/vagy vízkészletét. Nemesítése savanyú, gyenge termékenységű homok- és erdőtalajokon folyt, ezért alkalmas ilyen talajokon történő eredményes termesztésre is. Termesztési információ Termesztése gyenge termékenységű homoktalajokon, erdőtalajokon és lejtős, erodált, sekély termőrétegű és savanyú talajokon is eredményes. Jó termékenységű talajokon is versenyképes fajta. Megfelelő agrotechnikával savanyú, gyenge termékenységű talajokon is képes 5-6 éves élettartamra és jó termésre. Az Olimpia lucernafajta tavaszi és nyárvégi tiszta telepítése egyaránt javasolt. Tavaszi telepítés biztonsága a csapadék nagyobb valószínűsége miatt jobb. Homoktalajokon - amely homokhordásnak ill. homokverésnek is van kitéve - a nyárvégi telepítés tisztán javasolható, ugyanis az ilyen vetést a tavaszi homokverés már nem károsítja. Ez a nyárvégi telepítés javasolható a savanyú nyírségi ás a meszes homokháti homokon is. Nyárvégi telepítés előnye a következő évi nagyobb termés és a gyomosodás is kisebb kockázatot jelent. Ennek ellenére csak akkor válasszuk, ha a keléshez szükséges nedvességet biztosítani tudjuk a talajban (vízmegőrző talajművelés, öntözés). Nyárvégi telepítés esetén az 1. éves széna és maghozamot is többnek találták. A nyárvégi telepítés alapfeltétele viszont, hogy megfelelő talajműveléssel biztosítani kell azt a talajnedvességet, amely a jó keléshez szükséges. Ennek érdekében homokon az elővetemény (gyakran rozs, vagy tritikálé) betakarítását közép-mély szántás és hengerezés kövesse történő (tiszta) telepítés esetén nemcsak a telepítés biztonsága, de a lucerna várható termése is növelhető. Öntözetlen, csapadékszegény körülmények között és a nyárvégi telepítés esetén viszont minden esetben takarónövény nélkül vessük a lucernát. A takarónövény nélküli, tiszta telepítés esetén egyenletesebb és optimális növényszámú állományt érhetünk el, míg takarónövényes vetéssel ritkább lesz a lucerna és az értékes terméskiesést a takarónövény termése sem pótolhatja. A lucerna tiszta telepítése általánosan javasolható nemcsak nyárvégi, de tavaszi telepítésben is. Vetési paraméterek: vetőmagmennyiség 20 kg/ha (10 millió csíra), vetésmélység 2 cm, gabona sortávolságra (12-15 cm). Dr. Kruppa József PhD tiszteletbeli egyetemi docens címzetes főiskolai tanár Irodalom: Jánossy, A.: Pillangós szálastakarmány- növények nemesítése (Lucerna). In: Kapás, S. Magyar Növénynemesítés. Akadémiai Kiadó. Budapest Kruppa, J.: A pillangós szálastakarmányok nemesítésének és termesztés technológiájának eredményei, jövőbeni irányai Kisvárdán. In: Teichmann Vilmos Tudományos Emlékülés. Kisvárda Kruppa, J. Lazányi, J.:1993. Lucerna. (Medicago sativa L.) In: A DATE kutatóhelyein nemesített és fenntartott növényfajták ismertetése. Debrecen Kruppa, J.: Breeding alfalfa for adverse soil condition. In: Management and breeding of perennial lucerne for diversified purposes. Rome Kruppa, J.:1996. Breeding of alfalfa for adverse soil condition and long lifetime Eucarpia Medicago Group. Bruno. 29. Kruppa, J.:1999. A lucernatermesztés szempontjai savanyú futóhomok, homok és erdőtalajokon. Agrofórum Kruppa, J.: Lucernatermesztés - lehetőség a gyenge termékenységű talajokon is. - In: Agroinform. ISSN , (15. évf.), 9. sz., p. Kruppa, J.: A lucerna jelentősége, biológiai alapjai és telepítésének szempontjai. - In: Agrárágazat, ISSN , (11. évf.), 3. sz., 32. p Németh, T.:2005. Talajvédelem. Országos Talajvédelmi Stratégia tudományos háttere. Kármentesítési tájékoztató. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium január 9

10 GABONAPIAC Gabonapiaci kitekintés január A világ gabonatermelése és felhasználása az elmúlt szezonokban kedvezően alakult a termelés szintje meg tudta haladni a felhasználásét. A termelés növekedésének üteme a kedvező időjárási körülmények és a stabilizálódó kereskedelmi (és politikai) helyzetnek köszönhetően nagyobb volt, mint a felhasználásé és ez lehetővé tette, hogy az árak emelkedése megtörjön. A búza termelése globális szinten 2014/15-ben mintegy 11 %-kal haladja meg a 2010/11. évi kibocsájtást és ez 2,2 %-kal magasabb, mint a felhasználás ezen időszakban bekövetkezett emelkedése. 2014/15-ben a világ termelése az USA Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) januári adatai alapján 723 M tonnát ér el és ezzel 8 M tonnával nagyobb, mint az előző szezonban betakarított mennyiség. A felhasználás ettől mintegy 10 M tonnával marad el, így a szezonvégi zárókészletek tovább emelkednek. A kukorica termelés globális alakulása hasonló képet mutat több éves összevetésben, mint a búzáé. A legutóbbi USDA becslés azonban itt hozott némi meglepetést, az Egyesült Államokban betakarított mennyiséget a minisztérium az előző havi adathoz képest korrigálta és ezzel a világ összes termelésének szintje nem fog emelkedni 2014/15-ben 2013/14-hez képest. Ezzel ugyan nem rendeződtek át az alapvető kereslet-kínálati tényezők, de a csökkenés eredményeként várhatóan feszítettebb lesz a piaci helyzet egy első féléves kereslet-növekedés már a következő szezonra is kihatással lehet. A két fő termék árának alakulásában kiemelkedő szerepet kapott a készletek alakulása amint az ellátás biztonsága a legkisebb mértékben is veszélybe került, az árak hirtelen meg- Kép 1: Búza világ termelés (forrás: USDA 2015.jan.) Kép 2: Kukorica világ termelés (forrás: USDA 2015.jan.) Kép 3: a világ termelés és felhasználás aránya (USDA jan. adatai alapján) január

11 GABONAPIAC Kép 4: a Chicago-i tőzsde búza jegyzésének alakulása (Forrás: Barchart.com) Kép 5: A búza (zöld vonal és bal oldali árak) és a kukorica (fekete vonal és jobb oldali skála) árának alakulása az európai fő piacon, a MATIF-on. (Forrás: Barchart.com) Kép 6: a kukorica jegyzésének alakulása Chicago-ban és Párizsban: (Forrás: Barchart.com) ugrottak és sokszor kiszámíthatatlan mozgás volt megfigyelhető. Az ábrán jól látható az említett készletnövekedés és az is, hogy az elmúlt három szezonban az ellátás biztonsága növekedett és ez az árak csökkenését eredményezte: Az árak két éve tartó csökkenését a globális politikai helyzet változása befolyásolta, a 2010-ben tapasztalt első ugrás és a elejei valamint az év legvégén bekövetkezett hirtelen fordulatnak is mindig ugyanaz volt a hátterében. A globális búza kereskedelem mennyisége mintegy 160 M tonna és ebből Oroszország kb M tonnával, míg Ukrajna 9 10 M tonnával részesedik. E két ország konfliktusa és az a veszély, hogy ez a mennyiség kiesik a nemzetközi kereskedelemből komoly aggályokat váltott ki. A év végi megugrást az okozta, hogy Oroszország az exportot adminisztratív eszközökkel korlátozó intézkedéseket vezetett be. Az ezt követő konszolidációt az tette lehetővé, hogy az is kiderült, hogy a tervezett orosz export %-a már megtörtént és a 2 4 M tonnás kiesés már nem akkora veszély, hogy ne lehessen pótolni. A kukorica esetében az árak alakulása az elmúlt évben kevésbé volt kiszámíthatatlan, annak ellenére, hogy az orosz-ukrán konfliktus e termék Fekete-tenger-i forgalmát is érintette. A kukorica esetében a két fő piac áralakulása megegyezett, minimális különbségek voltak csak az elmúlt egy évben: Mindezek alapján érdekes a kérdés, hogyan tovább 2015/16-ra. Az USDA még nem adott előrejelzést és a mi szűkebb pátriánkat jobban befolyásolja az EU 28 tagállamában jellemző termelés-felhasználás. A franciaországi székhelyű Strategie Grains legutóbbi becslése tartalmazza a következő szezonra vonatkozó előrejelzéseket és ezek rövid elemzése előrevetíti, hogy a búza és az árpa ese január 11

12 GABONAPIAC tében az eddigi helyzet fennmaradására lehet számítani, míg a kukoricánál jelentkezhet egy nagyobb import-igény, aminek kielégítését veszélyeztetheti az orosz-ukrán válság elhúzódása. Az adatok alapján az alábbi diagrammok állíthatóak össze: (forrás: Strategie Grains alapján) A búzánál és az árpánál a vizsgált három szezon megegyezik abban, hogy a termelés (+) minden évben meghaladja a felhasználást (-) és így több-kevesebb exportálható árualap keletkezik. (A kereskedelem EU-n kívüli részét vettem figyelembe, mert ez az, ami a világpiaci mozgásoknak ki van téve, a belső forgalom nagyobb részt védett pályán történik.) A készletek nagysága is biztonságos és bár nem éri el a világra vonatkozó stabil értékeket, de a búza esetében növekvő %-os készlet/felhasználás arány várható, míg az árpánál megközelíti az érték a 18 %-ot. A kukorica ezzel szemben nettó importot jelez előre, akárcsak az elmúlt években jellemző volt. A feszített kereslet-kínálati helyzetet jelzi, hogy a szezon végére a készlet aránya 6 % alá eshet, vagyis arra a szintre, ahol az előző évben voltunk. Ez az árakra is hatással lehet és nem zárható ki, hogy az EU-n belüli árak ismételten emelkedjenek. Az EU-ba irányuló import kb. 2/3-át Ukrajna biztosítja és ha az ottani termésben jelentős kiesés jelentkezik, akkor a fő importőr Spanyolország, de még Olaszország is ismételten az egyéb származású áru felé kell, hogy forduljon. Mindez azonban ma még spekuláció, mert nem vettem figyelembe a kőolaj árának alakulását, a devizaárfolyamok mozgását sem és ezek piacbefolyásoló szerepét. Bidló Gábor Budagabona Kft. Az adatok alapján az alábbi diagrammok állíthatóak össze: (forrás: Strategie Grains alapján) január

13 BIOFIL Savanyú, Normál, Lúgos talajoltó baktérium készítmény BIOFIL A növényre váltott tudomány 2015 a Talajok Nemzetközi Éve A nem okszerű talajművelés, műtrágyázás és növényvédőszer felhasználás, a szélsőséges időjárás nagyban hozzájárul a talajokban stressz körülmények kialakulásához, hosszabb távon ún. stressztalajok létrejöttéhez. A talajok romlása szinte minden esetben együtt jár a mikrobiális talajélet összeomlásával, mivel a talaj mikroorganizmusok már nem képesek a megváltozott víz-, hő- és levegőháztartású, sótartalmú és kémhatású talajban élettevékenységet folytatni, és így a talajszerkezet megbomlik, sérül. A talajszerkezet lepusztulása magával hozza a humifikáció és talajképződés leállását, ezáltal a talajtermékenység néhány év vagy évtized alatt a növények számára kimerül. Megfelelő talajszerkezet hiányában műtrágyákkal sem lehet hatékonyan pótolni egyes hiányzó makroelemeket, mert e szerkezet hiányában a talajból ezek kimosódnak, a környezet vizes élőhelyeit szennyezve. A talajélet fokozására ma már létezik számos mikrobiális megoldás. A BIOFIL talajoltó baktérium készítmények a talaj kémhatásának megfelelő, a növények számára jótékony hatású baktérium törzseket tartalmaznak, és javítják a hasznos talaj mikrobiológiai összetételt is. A probléma Magyarország termőtalajai nagy területeken egyre jobban savanyodnak vagy sófelhalmozódásossá, rossz vízháztartásúvá, stb. válnak. (lásd: A talaj kémhatása és mészállapota (agrárpotenciál). A mezőgazdasági termőterületek kevésbé jó adottságú, vagy leromlott talajain (pl. erősen savanyú vagy elszikesedett-lúgos, sófelhalmozódásos) a növénytermesztés kockázatos, a termésátlagok nem kiegyenlítettek. A megoldás Talajkémhatás specifikus, azaz különböző kémhatású talajokra speciálisan fejlesztett talajoltó baktérium készítmény családot fejlesztettek ki a BIOFIL és SANIPALNT Kft. kutatói. A termékek olyan baktériumtörzseket tartalmaznak, amelyek az adott talaj kémhatásnál jól szaporodnak és kifejtik a növényt támogató hatásukat. Hogyan fejlesztették a készítményeket a kutatók? Magyarországi szélsőséges és leromlott talajokból izoláltak baktérium törzseket, melyeket ph és sótűrés alapján szelektáltak, majd a növények szempontjából hasznos tulajdonságokra válogattak. Így az egyes kémhatású talajokban leghatékonyabb nitrogénkötő, ásványi kálium és foszfor feltáró, legjobb növényi növekedést serkentő (hormon termelő), Forrás:

14 talajszerkezet javító (poliszacharid termelő) és biokontroll hatású (sziderofór termelő) törzsek kerültek kiválasztásra. A szelekciós folyamat végén a törzsek összeférhetőségét is vizsgálták: egy készítménybe csak az együttműködésre képes törzsek kerültek. Milyen jótékony hatással rendelkeznek a BIOFIL készítményekben lévő törzsek? Nitrogénnel táplálják a növényt. A növények számára feltárják a talaj ásványosodott foszfor és kálium vegyületeit. Mikro- és makro elemeket, vitaminokat közvetítenek a növények számára. Növényi fejlődést, növekedést segítő hormonokat termelnek (pl. indolecetsav). Segítik a talajképzést (humusz képzés, poliszacharid termelés) - könnyebb a talajművelés (üzemanyag megtakarítás). Növelik a növények stressztűrő képességét (pl. szárazságtűrés). Bal oldalt: kontroll tábla, jobb oldalt BIOFIL Lúgos készítménnyel kezelt tábla. Tárkány, Kinek ajánljuk? A tudatos, okszerű szántóföldi növénytermesztést folytató gazdáknak ajánljuk a BIOFIL termékeket. Olyan szakembereknek, akik a termőföld kémhatását figyelembe véve igyekeznek minél kiegyenlítettebb termésátlagokat elérni és szem előtt tartják a talajélet egyensúlyát, így fontos számukra a fenntartható gazdálkodás, a talajok termőképességének megőrzése. A év néhány eredményéről Tárkány (Komárom-Esztergom megye) kukorica - Kezelt terület: BIOFIL Lúgos talajoltó baktérium készítmény 1 l/ha q/ha terméseredmény a 84 q/ha kontrollal szemben. Apácatorna (Veszprém megye) napraforgó - Kezelt terület: BIOFIL Savanyú talajoltó baktérium készítmény 1 l/ha - Termésátlag 30 q/ha További információkért kérjük forduljon hozzánk bizalommal az alábbi elérhetőségeken: BIOFIL Savanyú talajoltó baktérium készítménnyel kezelt terület (2014.) TERRAGRO Directory

15 VILÁGÚJDONSÁG! RIOLITTUFA FELHASZNÁLÁS Talajspecifikus készítmények 2015 a Talajok Nemzetközi Éve! SAVANYÚ LÚGOS NORMÁL talajoltó baktérium készítmény Hazai talajokból izolált Talajspecifikus 3. generációs További információkért kérjük, forduljon hozzánk bizalommal a következő elérhetőségeken: január Budapest, Soroksári út Telefon/fax: 06 (1) info@terragro.hu 15

16 Massey Fergusonnal a déli sarkon 1958 után 2014-ben is! 1958 januárjában Sir Edmund Hillary volt az első ember, aki szárazföldi úton elérte a déli sarkot a legendás Scott kapitány féle 1912-es expedíció óta. Az új-zélandi hegymászót (aki egyébként ugyancsak az első ember volt, aki felért a Mont Everest csúcsára) 28 LE-s Massey Ferguson TE20 traktorok kísérték végig az km-es túra során. Cikkünk ennek a majd 60 évvel ezelőtti expedíciónak, valamint a 2014-es túrának állít emléket. Az 1958-as eredeti Antarctica út jelentőségét jelzi, hogy a nemzetközi sajtó a világ utolsó igazi kalandútjának nevezte - emlékeztetve a majd kétszáz évig tartó nagy felfedezések korának végleges lezártára. A célja az expedíciónak a kutatások mellett az volt, hogy szárazföldön érjék el a déli sarkpontot a résztvevők. A nemzetközi legénységből álló csapatnak - többségében angol, új-zélandi, ausztrál és dél-afrikai kalandorok - azonban szüksége volt helyszíni anyagmozgató és szállítógépekre egyaránt. A Massey Ferguson TE20-ra azért esett a választás, mert már volt sarkponti tapasztalata: 1954-ben egy expedíció során 565 üzemórát dolgozott a mínusz 10 fokban bármilyen meghibásodás nélkül. A kis Fergie -re nagy feladat várt négy évvel később is: 500 tonna rakományt, köztük ellátmányt kellett mozgatnia a hajótól egészen a 16 km-re lévő bázisállomásig. A gyártó kiszolgálva a gyors mozgatási igényeket 5 különlegesen felszerelt MF-et küldött az expedíció segítségére. A munkavégzés nem volt veszélytelen a teherrel megnövekedett tömeg miatt többször megrepedt a jég a gépek alatt. Egyszer pedig csak a szerencsén múlt, hogy a traktor és kezelője nem esett be egy több száz méter mély szakadékba. A traktorokat speciálisan fel kellett készíteni a körülményekre. Először is teljes értékű járószerkezetet és egy kiegészítő hajtókereket kaptak a gépek. A TE húszasok így, ha könynyebb terep adódott és az időjárás engedte kereken gördültek, egyébként pedig láncból (nem gumi!) készült járószerkezeten közlekedtek. A helyszíni beszámolók szerint a traktorok képesek voltak akár 15%-os tükörjéggel borított emelkedőn is felmenni, ahol az emberek csak négykézláb csáklyákkal és szögekkel kivert bakancsban tudtak haladni. Továbbá a traktorok színét is pirosra festették a hóban való jobb láthatóság érdekében (eredetileg az MF színe szürke volt, csak a hatvanas évektől lettek pirosak a gépek). A motorerőt illetően 28 maximális lóerőt adott le az 1.9-es erőforrás. A traktor önsúlya kg, míg tengelytávja 1.7 m volt. A szinkron nélküli váltó előre 4 fokozatot kapcsolt, míg hátrafelé egyet. Sir Edmund Hillary a következőképpen vélekedett a Massey Ferguson traktorokról: A Fergusonunk km jégen, havon és szakadékokon keresztül hozott minket a dél sarkpontra, hogy maga is az első traktor legyen ezen a helyen. A Ferguson mérnökeinek és a gépek végtelen megbízhatóságának köszönhetően hibamentesen üzemeltek az egész expedíció alatt év végén a Massey Ferguson emlékezve a jeles expedícióra nekivágott ugyanannak az km-es útvonalnak egy 100 LE-s háromhengeres (!) MF 5610 traktorral. A 3.3 l-es SISU motorral felszerelt traktorra a megbízhatósága, illetve az alacsony fogyasztása végett esett a választás. A Dyna-4 es hajtóműnek a mínusz 30 fokos hidegben is üzembiztosan kell kapcsolnia a fokozatokat. A megterhelést tovább fokozza, hogy komoly átalakítás nélküli traktor vágott neki a túrának. Nem lett járószerkezet a gépre szerelve, a motor, váltó, hidraulika rendszer, alváz nem estek át erősítésen. A pilóták védelme érdekében azonban polikarbonátból készült ablakok és speciális kabinfűtő berendezés került beszerelésre. A Trellerborg a gumiabroncsokat is a körülményeknek megfelelően módosította: különleges körömkiképzés és akár 0.3 bár belsőnyomáson is ideálisan tapadó és kopó abroncsokat használ az MF Az erőgépet pusztán két terepjáró kíséri a kiszolgáló személyzettel. A traktor maga mögött húzott egy 400 l-es külső üzemanyag ellátó rendszert, valamint további 2 darab 200 l-es hordót gázolajjal töltve a tankoláshoz.