Geotermikus energia koncesszió Mit hoz a jövő? Geothermal 1 energy concession What the future will bring?
|
|
- Erika Papp
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Németh Kornél 1 Péter Erzsébet 2 Pintér Gábor 3 Geotermikus energia koncesszió Mit hoz a jövő? Geothermal 1 energy concession What the future will bring? nemeth.kornel@nagykanizsa.hu 1 Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar Nagykanizsai Kampusz, tanársegéd 2 Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar Nagykanizsai Kampusz, egyetemi docens 3 Pannon Egyetem Georgikon Kar, egyetemi adjunktus Összefoglalás A geotermikus energia hasznosítás szabályzási környezete összetett, állandóság az elmúlt időszakban csak a szabályzás folyamatos változásában volt, mely megnehezítette az egyes beruházások előkészítését. A sorra születő technológiai újítások mellett számos hazai jogszabályi változásnak -és ezzel párhuzamosan az egyes szakterületek képviselőinek egyetértésének, vagy egyet nem értésének- lehettünk tanúi. A megszületett szabályzások remélhetőleg egy stabil és átlátható környezetet biztosítanak a következő időszak beruházásainak tervezéséhez, előkészítéséhez. A hatályos szabályzás értelmében geotermikus energia vonatkozásában zárt területnek minősül az ország egész területén a természetes felszíntől mért 2500 m alatti földkéreg-rész. A zárt területeken a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján az állam koncessziós pályázatot hirdethet meg ott, ahol a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik. Vizsgálatunkban a koncessziós eljárási folyamat főbb elemeit, az egyes koncesszióra kijelölt területek jellemzőit, az eddigi eljárások eredményeit és tapasztalatait tekintjük át. 1. Bevezetés A megújuló energiahasznosító és az energia megtakarítást eredményező eszközök-rendszerek tervezési folyamatai, kivitelezése, alkalmazási módjainak bővítése az elmúlt években felgyorsult. Rifkin (2012) szerint a megújuló energiák és a modern információs technológia alapozza meg az új ipari forradalom pilléreit. A geotermikus energia hasznosításában még nem következett be olyan jelentős fellendülés, mint a szélerőművek és a napenergia hasznosítás esetében, de a nemzetközi fejlődés vitathatatlan. A globális geotermális fejlesztési tervek a lehetőségek kiaknázását célozzák meg a kedvező adottságú régiókra koncentrálva. A geotermikus energia iparágra komoly fellendülés vár, a befektetők egyre inkább felismerik, hogy a megújulók közül, az időszakosan szolgáltató széllel és nappal szemben, a föld melege megfelelő helyszínválasztás mellett folyamatos hő és áram termelésére képes, és hosszú távon olcsóbb is lehet az említett két versenytársánál. A hazai geotermikus gradiens jelentősen meghaladja a világátlagot, ami az ország egyik természeti kincse. Európa egyik legjelentősebb geotermikus potenciáljával rendelkező Magyarországot számos olyan ország körözi le, melyek jóval kedvezőtlenebb adottságokkal bírnak. Magyarország természeti adottságai rendkívül kedvezőek a geotermikus energia hasznosítására. Az elvékonyodott kéreg a Kárpát medencében a kontinentális átlagnál nagyobb földi hőáramot és geotermikus gradienst eredményez. A földi hőáram átlagos értéke alig 60 mw/m 2, az átlagos geotermikus gradiens pedig 30 o C/km (Bobok E.,Tóth A., 2010). A Pannon-medencében a kontinentális átlagot (65 mw/m2) jóval meghaladó, mw/m2 a hőáram 2 Dr. Péter Erzsébet publikációt megalapozó kutatása a TÁMOP A/ azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 303
2 (Dövényi et. al 1983, Dövényi P.,Horváth F. 1988, Lenkey 1999), amivel együtt jár a magas, európai átlagon felüli geotermikus gradiens is (átlagosan 45 C/km). Csizmadia (2010) szerint a geotermikus energia természeti erőforrásaink közül a magyar nemzeti vagyon egyik utolsó, szinte érintetlen része, mely nem elvihető, csak Magyarország területén hasznosítható. Védelme a nemzet elemi érdeke, ésszerű kiaknázása, felhasználása a gazdasági stabilitás és felemelkedés lehetősége, az energiaellátásbiztonság kitüntetett tényezője. A különböző hazai programokban, stratégiákban, pályázatokban megjelennek-megjelentek azok az elemek, amelyekből látható a terület fontossága. A hazai, messze az világátlag feletti kedvező adottságok széles körben ismertek, de a nagyobb volumenű fejlesztések egyelőre még váratnak magukra. A lehetőségek és azok tényleges kihasználásának ellentéteire Csizmadia már 2010-ben felhívta a figyelmet: - A hazai lakóingatlanok, különösen a lakótelepek, a közintézmények, ipari és kereskedelmi objektumok geotermikus energiával való fűtése alig kimutatható. A földhőszivattyúval fűtött háztartások száma mindössze egykét ezerre tehető. - Léteznek ugyan termálvízzel fűtött kertészetek, állattartó telepek, de a fűtött összterület a lehetőségekhez képest elhanyagolhatóan kicsi. Tógazdasági felhasználás jószerével csak a tervek szintjén fordul elő. - Geotermikus energiából történő villamosáram-termelés nincs. A komplex hőkinyerési lánc (pl. villanyáramtermelés gőzből, hőtermelés a magasabb hőmérsékletű meleg vízzel, több fokozatú mezőgazdasági felhasználás az egyre alacsonyabb hőmérsékletű vízzel, egészen a tógazdasági alkalmazásig, végül az elfolyó meleg víz hulladékhőjének visszanyerése, vagy ezek alkalmas kombinációja) együttesen érdemben sehol nem működik. A balneológiai (termálfürdő) felhasználás üdítő kivételnek tekinthető, ezen a területen a nagyon sok helyen a beruházások fenntartása okoz problémát. Hazánk az energiatermelés és hasznosítás területeit érintő helyi -térségi és települési- forrás adottságok és felhasználói igények rendszer szemléletű összehangolása nélkül nem lesz képes az energetikai szemléletváltásra. Az energiatermelésben fontos szerepet kell kapnia a geotermikus energia jelenleginél fokozottabb felhasználásának (Németh, 2013). A minél kedvezőbb és átláthatóbb helyzet megteremtését a között elnyerhető pályázati források is sürgetik. 2. Alkalmazott módszerek A geotermikus energia természeti erőforrásaink közül a magyar nemzeti vagyon egyik szinte érintetlen része. Ésszerű kiaknázása, felhasználása a gazdasági stabilitás és felemelkedés lehetősége. Egy-egy -hosszabb távon is fenntartható- geotermikus projekt előkészítéséhez, megvalósításához és fenntartásához kedvező és kiszámítható jogszabályi környezet és indokolt esetben megfelelő állami támogatási és ösztönzési formák szükségesek. Vizsgálatainkban az elmúlt időszak területet érintő, a gyakorlatban is alkalmazásra kerülő kutatási eredményei mellett a hazai szabályzási környezet változásait tekinti át, különös tekintettel a geotermikus koncessziós pályázatokra. A koncessziós kiírásokat előkészítő, azt megalapozó vizsgálati tanulmányok a következő évek geotermikus beruházásait alapozzák meg, készítik elő. Vizsgálatainkban a koncessziós eljárások időbeni lefolyását, eddigi eredményeit és a potenciális beruházások területi elhelyezkedését foglaljuk össze. A vizsgálatok tapasztalatainak összegzése, lényegi elemeinek kiemelése áttekinthetővé teszi és lerövidítheti a tervezés és a kivitelezés időigényes folyamatát, megkönnyítheti a kapcsolódó beruházási döntéseket. 304
3 3. Eredmények 3.1 A geotermikus energia hasznosítás módjai, legújabb kutatási eredményei A geotermikus energia -szemben a többi megújuló energiaforrással- évszakoktól, időjárástól független, és megfelelő technológiát alkalmazva nem szennyezi a környezetet, az energia égetési folyamat nélkül, környezetbarát módon állítható elő. Alkalmazása villamosenergia-termelésre és közvetlen hő hasznosításra történhet felszín közeli energiahasznosítással vagy mélyszinti hő hasznosításával (1. ábra) A felszín közeli energiahasznosítás a néhány száz méternél nem mélyebb rétegek alacsony (általában 20 C alatti) hőjének használatát jelenti. Ahhoz, hogy ez a hő technikailag hasznosítható legyen, hőmérséklet-növelésre van szükség, ezt a hőszivattyú biztosítja. A hőszivattyús rendszerek kialakítása technikailag, koncepciójában különböző lehet: talajszondával, talajkollektorral kiegészített, vagy talajvízről (vagy akár a levegő energiájának hasznosításával, egyéb hulladékhővel) működő rendszerek. Elterjedésükben fontos szempont lehet, hogy a fűtésre beépített hőszivattyúk használhatók klimatizálásra is. Ádám (2011) adatai alapján elmondható, hogy az EU új lakásépítési piacán 2010-ben a hőszivattyú értékesítés elérte az ötszázezer darabot. 1. Ábra: Geotermikus energia és földhő hasznosítás megoldásai Forrás: Saját szerkesztés adatai alapján A mélyszinti hő hasznosítás eltér a felszín közeli hasznosítás lehetőségeitől, technológiájától. A tároló mélysége néhány száz métertől több ezer méterig változik. Jellemzője a lényegesen nagyobb hőmérséklet, mely a közvetlen hőellátás mellett kapcsolt villamosenergia és hőtermelésre is módot adhat. Ugyan hatalmas energiamennyiség van a föld belsejében, ez a földhő nem mindenütt hasznosítható. Egyes régiókban hiányzik a magas hőmérséklet ellenére a hőszállító közeg (pl. víz), illetve a szállítási útvonalak (pl. repedések) a hő kőzetekből való kinyeréséhez. Az probléma megoldására irányuló új fejlesztések terén alapvetően három módszert lehet megkülönböztetni: a) A hidrotermális rendszerek természetes geotermikus tároló kellő kiterjedésű, nagy hőmérsékletű, megfelelő porozitású és áteresztőképességű hévíz vagy gőztároló képződményekben rejlő energia kitermelésére irányulnak, amelynek hordozó közege a forró víz vagy gőz. A termelő és visszasajtoló kutakon át a folyamatos átöblítéssel a tároló kőzetváz belsőenergia-tartalma is kitermelhető. 305
4 b) Az át nem eresztő kőzetekben hőcserélő felületeket alakítanak ki, így a nyitott rendszerben üzemelő kutakon keresztül hőhordozó közeget (vizet) lehet cirkuláltatni. Ez az ún. forró száraz kőzet (Hot Dry Rock HDR), mélységihő-bányászat (Deep Heat Mining-DHM) technológia egyelőre kísérleti fázisban van. A nagy besajtolási nyomások nagy üzemköltségeket jelenthetnek, ezért újabb módszerek kidolgozása kezdődött meg. c) Ha egy adott területen nincsen termálvíz-előfordulás, adott a lehetőség arra is, hogy zárt rendszerben egy szonda beépítésével hasznosítsuk a mélységi hőmennyiséget méteren mintegy 200 C hőmérséklet várható. Ilyen mélységekre történő fúrások technikailag ma kivitelezhetők. A hasznosítás módja sokban megegyezik a kismélységű, felszín közeli földhő-hasznosítással. A technológiának nincs szüksége egy földalatti vízgyűjtőre, mivel a forró folyadék/gőz egy zárt-hurkú hőgyűjtő csőben jön fel. Utóbbi technológiák esetében az elnevezések nem egységesek. A korábban említésre kerülő forró száraz kőzet (Hot Dry Rock-HDR)-technológiát esetenként mélységihő-bányászatnak (Deep Heat Mining-DHM) is nevezik, valamint gyakori a mesterséges földhőrendszer vagy továbbfejlesztett/javított hatékonyságú geotermikus rendszerek (Enhanced Geothermal System-EGS) megnevezés is [Vuataz és Haering, 2001; Németh, 2002; Vuataz és Catin, 2006]. Hazánkban elsősorban a hő hasznosításban van nagy potenciál. Villamos energia-termelésre az adottságaink nem ilyen kedvezőek, a földhő szállító közege a felső-pannon üledékekben található jelentős mennyiségű, Celsius-fokos víz. A villamos energia-termeléshez ennél magasabb hőfokra lenne szükség, ez a jelenlegi technológiák mellett -a kielégítő hatásfok eléréséhez- legalább 120 C. Áramtermeléssel Magyarországon a Magyar Földtani és Bányászati hivatal feltárási jelentései szerint 4-5 helyszínen lehetne foglalkozni. A magas költségvonzat, a 2500 méter alatti rétegek kutatásának koncesszió-kötelezettsége, a piaci szabályozatlanság, a jogszabályi háttér bizonytalansága miatt egyelőre ezek a projektek váratnak magukra. 3.2 A geotermikus energia hasznosítás hazai szabályzási környezete, geotermikus koncesszió A geotermikus energia hasznosítás szabályzási környezete összetett, állandóság az elmúlt időszakban csak a szabályzás folyamatos változásában volt, mely megnehezíti az egyes beruházások előkészítését. A sorra születő technológiai újítások mellett számos hazai jogszabályi változásnak -és ezzel párhuzamosan az egyes szakterületek képviselőinek egyetértésének, vagy egyet nem értésének- lehettünk tanúi. A megszületett szabályzások remélhetőleg egy stabil és átlátható környezetet biztosítanak a következő időszak projektjeinek tervezéséhez, előkészítéséhez. Az Unióban nincs egységes szabályozás a termálvíz kezelésére. Hazánkban az egymást követő kormányok évek óta nem jutnak dűlőre a visszasajtolás kérdéskörét illetően és a bányatörvény is számos módosításon esett át az elmúlt időszakban. A területet érintő legfontosabb törvényeket több szakterület képviselője is értelmezte és elemezte az elmúlt időszakban: (Kujbus, 2010, Kovács-Molnár, 2011, Fancsik-Nádor, 2012). A szabályzás főbb elemei az alábbiakban foglalhatók össze: a) Bányatörvény: a geotermikus energia hasznosítás helyének, geotermikus energia koncesszió előkészítésének és a geotermikus védőidom lehatárolásának feladatain túl a geotermikus energia földtani kutatására és a bányajáradék megállapítására vonatkozó szabályzást tartalmazza. A Bányászatról szóló évi XLVIII. törvény (Bányatörvény) év elejei módosítása a geotermikus energia hasznosításához kapcsolódóan az alábbi területeket különíti el. - A természetes felszíntől mért 20 méteres mélységet el nem érő földkéreg részből történő geotermikus energia kinyerés és hasznosítás nem engedélyköteles. E rendelkezés nem mentesíti a tevékenységet végzőt a más jogszabályban előírt engedély megszerzése alól. 306
5 - Nyílt területen (20 m-2500 m) geotermikus energia nem vízjogi engedély alapján végzett kinyerésének és hasznosításának (vízkivétellel nem járó zárt hurkú szondakutak) engedélyezésére a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó, sajátos építményfajtákra vonatkozó jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. A vízjogi engedélyezés (vízkivétellel járó geotermális energia hasznosítás) során a bányafelügyelet szakhatóságként működik közre. A munkálatok hatósági, biztonságtechnikai felügyeletét bánykapitányság látja el, de ez nem terjed ki a vízkutak üzemeltetésére. - A geotermikus energia vonatkozásában zárt területnek minősül az ország egész területén a természetes felszíntől mért 2500 m alatti földkéreg-rész. A Bányatörvény értelmében a zárt területeken a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján az állam koncessziós pályázatot hirdethet meg azokon a területrészeken, ahol a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik. A koncessziós eljárások időbeni lefolyását, eddigi eredményeit és a potenciális beruházások területi elhelyezkedését foglalja össze az 1. táblázat. TERÜLET ÉRZÉKENYSÉGI TERHELHETŐSÉ- GI VIZSGÁLATOK KÖZÉTÉTEL ÉVE 2013-BAN HIRDETETT KONCESSZIÓ 2013-BAN HIRDETETT KONCESSZIÓ NYERTESEI 1. táblázat: Geotermikus koncessziós pályázatok előkészítése Forrás: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (2015) 2014-BEN HIRDETETT KONCESSZIÓ 2014-BEN HIRDETETT KONCESSZIÓ NYERTESEI Zalalövő Szilvágy Körmend Gödöllő Jászberény 2012 X Nagykanizsa (kelet) CEGE Geotermikus Energia Termelő Zrt Ferencszállás 2012 X Kecskemét 2012 X Gádoros Battonya X EU-FIRE EGS Hungary Kft. Sarkad Szolnok Ráckeve Nagykanizsa (nyugat) Győr Igal
6 A koncessziós kiírásokat előkészítő, azt megalapozó vizsgálati tanulmányok (érzékenységi terhelhetőségi vizsgálatok) 2012-ben jelentek meg Zalalövő, Szilvágy, Körmend, Gödöllő, Jászberény, Nagykanizsa (kelet), Ferencszállás, Kecskemét, Gádoros, Battonya területekre. Ez 2014-ben Sarkad, Szolnok, Ráckeve, Nagykanizsa (nyugat), Győr területekkel, 2015-ben pedig az igali területtel egészült ki. Így jelenleg összesen 16 területre vonatkozóan készültek el augusztusában megjelentek az első geotermikus koncessziós pályázati kiírások Jászberény, Ferencszállás és Kecskemét területekre, 2014-ben pedog Battonya térségére vonatkozóan. b) Vízgazdálkodási törvény: a víztermeléssel járó közvetlen hőszolgáltatás engedélyezésére, vízvisszasajtolás szükségességére vonatkozó előírásokat, a vízkészlet járulék, illetve a szennyvízbírság mértékét határozza meg. Az évi vízgazdálkodásról szóló LVII. törvény (a továbbiakban Vgtv.) a Bányatörvényhez hasonlóan szintén számos módosításon esett át az elmúlt időszakban. Egyetértés van abban, hogy a hévízkitermelésnek és az ilyen módon történő energiahasznosításnak meg kell felelnie a fenntarthatóság elveinek. Ennek gyakorlatban történő alkalmazása, a víz visszasajtolásának kérdésköre azonban számos vitát váltott ki különböző szakmai körökben, hiszen a termálvízzel együtt kitermelt hőenergia csak meghatározott feltételek teljesülése mellett tekinthető megújuló forrásnak. A termálvíz visszasajtolása alapvetően két ok miatt szükséges: a rétegnyomás csökkenés ellensúlyozására illetve a felszíni befogadók szennyeződésének elkerülésére, ugyanis a termálvizek sótartalma általában túlságosan magas ahhoz, hogy egyszerűen a felszíni vizekbe engedjék azokat. Az évi Vgtv. eredetileg a nem tartalmazta a fenti kötelezettséget, de Magyarország Európai Uniós csatlakozása miatt a Víz Keretirányelv és a környezetvédelem elővigyázatossági elve alapján a jogharmonizáció elérésére szükségessé vált a módosítás. A Vgtv. módosítása (2003. évi CXX. törvény a visszasajtolásról) szerint 2004-től visszasajtoló művet kell építeni az új termálkutak mellé. A vízgazdálkodási törvény előírta, hogy a kizárólag energiahasznosítás céljából kitermelt termálvizet a zárt rendszerben történő hasznosítást követően a vízadó rétegbe vissza kell sajtolni, 2013-ig minden energetikai célú vízkivétellel működő kúthoz visszasajtolást kell biztosítani. Akik 2004 és 2009 között fúrtak kutat, azok csak a visszasajtoló kiépítése függvényében kaphatták meg az engedélyeket, tehát ezeket nekik továbbra is működtetniük kell. Vgtv évi -vélhetően műszaki és gazdasági megfontolású- módosításának (2009. évi XCIX. Törvény) elfogadásával a felszín alatti vizeket csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a vízkivétel és a vízutánpótlás egyensúlya minőségi károsodás nélkül megmaradjon, és teljesüljenek a külön jogszabályban (221/2004-es Korm. rendelet) szerinti vizek jó állapotára vonatkozó követelmények. A jogszabály értelmében a kizárólag energetikai hasznosítás céljából termálvizet kitermelők a visszatáplálási kötelezettség alól mentesülnek, a gyenge mennyiségi állapotú víztestek esetében december 22-ig, míg jó mennyiségű állapotú vizek esetében december 22- ig [KLING, 2010]. A Vgtv. módosítása (2012. évi CV. Törvény a Vgtv. módosításáról) szerint -átmeneti megoldásként- az országgyűlés június 30-ig felfüggesztette a mezőgazdasági termelők kötelezettségét, hogy a kizárólag energetikai célból kitermelt termálvizet visszatáplálják, ugyanakkor célul tűzte ki a végleges megoldást kidolgozását, figyelembe véve a környezetvédelmi és a gazdálkodási szempontokat. A 2015-ös határidőt 2013 márciusában ig hosszabbította meg a kormány. A Vgtv májusi módosítása (2013. évi LXXIII. Vgtv. módosításáról) értelmében a termálvíz kizárólag energiahasznosítás céljából történő kitermelésére vonatkozó létesítési engedélyben az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint (T/ számú törvényjavaslat) rendelkezni kell a kitermelt víz elhelyezésének módjáról. A módosítás azon elven alapul, hogy csak megalapozott földtani és vízföldtani vizsgálatok, modellezések segítségével adható meg, hogy melyek azok a térrészek, ahol a tároló nyomás és hozamviszonyai csak mesterséges visszatáplálással tarthatóak fenn, és melyek azok, ahol ezek biztosítására a természetes folyamatok a felszíni beszivárgásból lejutó vizek - is elegendőek. Vagyis a módosítás a kérdéskört 308
7 differenciáltan kezeli a mindenkori földtani-hidrogeológiai helyzet, továbbá a kiemelt nemzetgazdasági érdekek függvényében. c) Fenti jogszabályi előírások figyelembevételén túl a szükséges előírások betartása mellett a beruházások indításához környezetvédelmi engedélyeztetés, hőfelhasználáshoz kapcsolódó engedélyek, geotermikus erőmű létesítése esetén villamosenergia-hasznosításhoz kapcsolódó engedélyek szükségesek. 4. Következtetések, javaslatok A geotermikus energia hasznosítása sok szakterületet átfogó iparág, szabályzási környezete összetett. Az egyes szakterületek és potenciális energia fogyasztók érdekeinek lehetőség szerinti érvényesítése egy stabilabb szabályzási környezetet biztosíthat a projektek tervezéséhez, előkészítéséhez. Törekedni kell a területet érintő helyi -térségi és települési- forrás adottságok és felhasználói igények rendszer szemléletű összehangolására, városok, városrészek, ipari vagy mezőgazdasági üzemek hévizbázisú távfűtésének kialakítására ott, ahol egy-egy beruházás hosszabb távú fenntarthatósága biztosított. A geotermikus távfűtőművek mellett a hazai adottságok néhány helyen módot adnak geotermikus erőművek tervezésére is, létesítésére. A DK-alföldi medencealjzat nagy hőmérsékletű zónáinak feltárására EGS-módszerek alkalmazásával kerülhet sor. Az erőművi projektek tervezését a megújuló energiaforrásokból előállított hő- és villamosenergia-átvételi támogatási rendszer (röviden METÁR) évek óta húzódó bizonytalansága komoly nehézségek elé állítja. Fontos feladatnak tartjuk a decentralizált hőenergia-termelés műszaki, technológiai feltételeinek további kutatását, javítását, rendszerelemeinek fejlesztését. Ahhoz, hogy adottságaink -így a geotermikus energia- valóban a nemzet aranyává váljanak, szükséges az a tudás és motiváció ami hasznossá teszi ezen erőforrásokat a társadalom számára. Így a jövőben véleményünk szerint fokozottabb szerepet kell vállalni a zöld marketing területén. Kiemelt jelentőségűnek tartjuk a már működő hazai, geotermikus energiát, földhőt hasznosító létesítmények működésének folyamatos felülvizsgálatát, a tapasztalatok összegzését, következtetések levonását. A rendelkezésre álló hazai geotermikus potenciál a nemzeti vagyon részeként nem szabad kihasználatlanul hagyni. A megfelelő adottságokkal rendelkező térségekben fontos szerepet kell kapnia a geotermikus energia jelenleginél fokozottabb felhasználásának. Geotermikus fűtés, esetenként hűtés és villamos energia előállítás lehetőségének megteremtése nélkül az ország nem lesz képes az energetikai szemléletváltásra. Az elmúlt időszakban születő jogszabályi változások remélhetőleg -az egyes szakterületek érdekeinek lehetőség szerinti érvényesítésével- egy stabilabb szabályzási környezetet biztosítanak a projektek tervezéséhez, előkészítéséhez. Irodalomjegyzék - Ádám B. (2011): A hőszivattyú Európában 2011 tavaszán, Magyar Installateur, 2011/4., 32. p. - Csizmadia N. (2010): Zöldgazdaság-fejlesztés Energiapolitika, Polgári Szemle, június, 6. évfolyam, 3. szám - Dövényi P., Horváth F., Liebe P., Gálfi J., Erki I. (1983): Magyarország geotermikus viszonyai. Geofizikai Közlemények, Geophys. Transactions 29/1, pp ELGI - Dövényi P., Horváth F. (1988): A Review of Temperature, Thermal Conductivity, and Heat Flow Data for the Pannonian basin. In: (Ed): Royden L. Horváth:F. The Pannonian Basin: a Study in Basin Evolution, AAPG Memoir 45 p Fancsik T., Nádor A. (2012): Geotermikus feladatok a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetben, előadás anyag, Kutatás és innováció a magyar geotermiában, Budapest, november
8 - Kovács G. Molnár J. (2011): Kis geotermikus törvénytár, A geotermikus energia gyakorlati alkalmazásának lehetőségei, eredményei. Hatósági engedélyezések eljárási rendje" c. konferencia előadásanyaga, Szeged, március Kujbus (2010): Geotermikus energia projektek indításának lehetőségei és nehézségei, előadás anyag, MBFH konferencia, Eger, november Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (2015): Németh G. (2002): A mélységihő-bányászat lehetőségei Magyarországon, Kőolaj és Földgáz, 7-8., 35. p. - Németh K. (2013): Geotermikus energia-hasznosítás Magyarországon - melegszik a helyzet, 55. Georgikon Napok, Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely, szeptember Rifkin J. (2012): A harmadik ipari forradalom, Hitech-Innovációs magazin, 2012/1, 32. p. - Vuataz F. D. and Catin, St. (2006): The advantages of the Deep Heat Mining technology. - Vuataz F. D. and Haering, M. (2001): The Swiss Deep Heat Mining (DHM) project: drilling of the first exploration borehole in Basel. IGA News, 45., p. Jogszabályok, rendeletek - Bányászatról szóló évi XLVIII. törvény évi vízgazdálkodásról szóló LVII. törvény évi CXX. törvény a visszasajtolásról évi XCIX. Törvény a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény módosításáról évi CV. törvény a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény módosításáról évi LXXIII. Törvény a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény módosításáról 310
Dr. Németh Kornél Geotermikus energia hasznosítás Magyarországon - melegszik a helyzet Use of geotermal energy in Hungary the situation heats up
Dr. Németh Kornél Geotermikus energia hasznosítás Magyarországon - melegszik a helyzet Use of geotermal energy in Hungary the situation heats up nemeth.kornel@nagykanizsa.hu Nagykanizsa Vagyongazdálkodási
RészletesebbenHÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?
HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság Merre tovább Geotermia? Az utóbbi években a primer energiatermelésben végbemenő változások hatására folyamatosan előtérbe kerültek Magyarországon a geotermikus
RészletesebbenHogyan bányásszunk megújuló (geotermikus) energiát?
ORSZÁGOS BÁNYÁSZATI KONFERENCIA Egerszalók, 2016. november 24-25. avagy mennyire illik a geotermikus energia a bányatörvénybe? SZITA Gábor elnök Magyar Geotermális Egyesület 1. Hogyan bányásszuk az ásványi
RészletesebbenKovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság. XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25.
Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25. 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról (Bt.) 203/1998. (XII.
RészletesebbenA geotermia új lehetősége Magyarországon: helyzetkép az EGS projektről
Dr. Kovács Imre EU FIRE Kft. A geotermia új lehetősége Magyarországon: helyzetkép az EGS projektről KUTATÁS ÉS INNOVÁCIÓ A GEOTERMIÁBAN II. Magyar Mérnöki Kamara Geotermikus Szakosztály XI. Szakmai Napja
RészletesebbenA geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap
A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Buday Tamás Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék 2011. május 19. A geotermikus
RészletesebbenGeotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek
Geotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök Tartalom 1. Mi a geotermikus energiahasznosítás? 2. A geotermikus energiahasznosítás
RészletesebbenA geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján
Magyar Mérnöki Kamara Geotermikus Energia Szakosztálya A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz
RészletesebbenA geotermális energia energetikai célú hasznosítása
Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért A geotermális energia energetikai célú hasznosítása Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök Vajdahunyadvár,
RészletesebbenINFORMÁCIÓS NAP Budaörs 2007. április 26. A geotermális és s geotermikus hőszivattyh szivattyús energiahasznosítás s lehetőségei a mezőgazdas gazdaságbangban Szabó Zoltán gépészmérnök, projektvezető A
RészletesebbenA GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI
A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI
RészletesebbenGeotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon
Geotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon Gyöpös Péter Mannvit Kft. Budapest, 2013.11.15. 2013. November 15. Regionális Engedélyezési eljárások A magyar jogi szabályozásban
RészletesebbenA geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban
A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban Nádor Annamária Joerg Prestor (), Radovan Cernak (), Julia Weibolt () Termálvizek az Alpok és a Kárpátok
RészletesebbenA hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme
A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme Horváth Szabolcs igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Budapest, 2010.
RészletesebbenGeotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter
Geotermikus távhő projekt modellek Lipták Péter Geotermia A geotermikus energia három fő hasznosítási területe: Közvetlen felhasználás és távfűtési rendszerek. Elektromos áram termelése erőművekben; magas
RészletesebbenA bányatörvény változásairól, annak geotermiára való hatásairól
A bányatörvény változásairól, annak geotermiára való hatásairól S Z A B A D O S G Á B O R M A G Y A R B Á N Y Á S Z A T I É S F Ö L D T A N I H I V A T A L Előzmények - törvényjavaslat az országgyűlés
RészletesebbenMagyar Mérnöki Kamara Szilárdásvány Bányászati Tagozat Geotermikus Szakosztály tevékenysége 2010-2012
Magyar Mérnöki Kamara Szilárdásvány Bányászati Tagozat Geotermikus Szakosztály tevékenysége 2010-2012 Dr. Tóth Anikó ME Kőolaj és Földgáz Intézet Budapest, 2012. december 12. Geotermikus Szakosztály alakulás
RészletesebbenA magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok
A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok GeoDH Projekt, Nemzeti Workshop Kujbus Attila, Geotermia Expressz Kft. Budapest,
RészletesebbenGeotermikus feladatok a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetben
Geotermikus feladatok a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetben Fancsik Tamás, Nádor Annamária Kutatás és innováció a magyar geotermiában, Budapest, 2012. november 29. Kutatási témák Pályázatok Szakmai
RészletesebbenDr. Tamaga Ferenc elnökhelyettes MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉSFÖLDTANI HIVATAL
Dr. Tamaga Ferenc elnökhelyettes MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉSFÖLDTANI HIVATAL 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról (Bt.). 203/1998. (XII. 19.) Kormányrendelet a Bt. végrehajtásáról. 267/2006. (XII. 20.) Kormányrendelet
RészletesebbenA TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai
A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai Nádor Annamária Termálvizek az Alpok és a Kárpátok ölelésében -
RészletesebbenSzénhidrogén és geotermikus koncessziók helyzete, bányászati aktualitások
Szénhidrogén és geotermikus koncessziók helyzete, bányászati aktualitások Horváth Zoltán főosztályvezető Innovációs és Technológiai Minisztérium Energiagazdálkodási és Bányászati Főosztály Országos Bányászati
RészletesebbenTERMÁLVÍZ VISSZASAJTOLÁSBAN
KORSZERU TECHNOLÓGIÁK A TERMÁLVÍZ VISSZASAJTOLÁSBAN KUTATÁSI EREDMÉNYEK ÉS GYAKORLATI TAPASZTALATOK 2013 Tartalomj egyzék Kóbor B, Kurunczi M, Medgyes T, Szanyi ], 1 Válságot okoz-e a visszasajtolás? 9
RészletesebbenNEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI
NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI Dr. Kling István államtitkár, KvVM A felszíni és a felszín alatti vizek,
RészletesebbenA projekt helye és jelentősége a magyarországi geotermikusenergiahasznosításban
A projekt helye és jelentősége a magyarországi geotermikusenergiahasznosításban Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök Előzmények Kútfúrások számának alakulása 100 90 80
RészletesebbenGépészmérnök. Budapest 2009.09.30.
Kátai Béla Gépészmérnök Budapest 2009.09.30. Geotermikus energia Föld belsejének hőtartaléka ami döntően a földkéregben koncentrálódó hosszú felezési fl éi idejű radioaktív elemek bomlási hőjéből táplálkozik
RészletesebbenMTA-ME ME Műszaki Földtudományi Kutatócsoport
EGS geotermikus rezervoár megvalósításának kérdései Dr. Jobbik Anita Miskolci Egyetem Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézet MTA-ME ME Műszaki Földtudományi Kutatócsoport 1 Enhanced Geothermal System
RészletesebbenA geotermia ágazatai. forrás: Dr. Jobbik Anita
A geotermia ágazatai forrás: Dr. Jobbik Anita A természetes geotermiks rendszer elemei hőforrás geotermiks flidm hőszállító közeg (víz) repedezett kőzet rezervoár Forrás: Dickson & Fanelli 2003 in Mádlné
RészletesebbenEGS Magyarországon. Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16.
2 0 1 1 EGS Magyarországon Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16. TARTALOM Geotermális energia felhasználási lehetőségek Geotermális villamos erőmű és a NER300 program 2 I. RÉSZ Geotermális
RészletesebbenHlatki Miklós GW Technológiai Tanácsadó Kft Magyar Geotermális Egyesület
A vízvisszasajtolás és a mély víztárolók energetikai hasznosításának jogszabályi környezete a kkv-k szemszögéből Gondolatok a 147/2010. (IV.29.) Kormányrendeletről és a Bányatörvényről Hlatki Miklós GW
RészletesebbenA GeoDH projekt célkitűzési és eredményei
A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei Nádor Annamária Nádor Annamária Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Földhő alapú település fűtés hazánkban és Európában Budapest, 2014, november 5. GeoDH: A
RészletesebbenBINÁRIS GEOTERMIKUS ERŐMŰVEK TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSE 1990- TŐL NAPJAINKIG
BINÁRIS GEOTERMIKUS ERŐMŰVEK TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSE 1990- TŐL NAPJAINKIG Készítette: Koncz Ádám PhD hallgató Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézet Kutatás és innováció a magyar geotermiában Budapest,
RészletesebbenKapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben
Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás
RészletesebbenGeotermikus kutatások az MFGI-ben. Tóth György, Merényi László MFGI
Geotermikus kutatások az MFGI-ben Tóth György, Merényi László MFGI Tartalom Jogszabályi háttérből eredő kötelezettségek Nemzetközi együttműködések komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok (É&T)
RészletesebbenIV. Katonai Hatósági Konferencia
Dr. Kovács Gábor - Dr. Káldi Zoltán Veszprém megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály IV. Katonai Hatósági Konferencia Balatonakarattya, 2017. május 3. I. Problémafelvetés megváltozott
RészletesebbenHogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?
Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? MISKOLCI EGYETEM KÚTFŐ PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐK: DR. TÓTH ANIKÓ NÓRA PROF. DR. SZŰCS PÉTER FAIL BOGLÁRKA BARABÁS ENIKŐ FEJES ZOLTÁN Bevezetés Kútfő projekt: 1.
RészletesebbenTermálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban
NNK Környezetgazdálkodási,Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Iroda: 4031 Debrecen Köntösgátsor 1-3. Tel.: 52 / 532-185; fax: 52 / 532-009; honlap: www.nnk.hu; e-mail: nnk@nnk.hu Némethy
RészletesebbenMegújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében
Megújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Ágazat nemzetközi megatrendjei EU országai 5 fő energiapiaci trenddel és folyamattal számolnak levegőszennyezés és a bekövetkező
RészletesebbenKészítette: Csernóczki Zsuzsa Témavezető: Zsemle Ferenc Konzulensek: Tóth László, Dr. Lenkey László
Készítette: Csernóczki Zsuzsa Témavezető: Zsemle Ferenc Konzulensek: Tóth László, Dr. Lenkey László Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezet-földtudomány szakirány 2009.06.15. A téma
RészletesebbenA GEOTERMIKUS ENERGIA
A GEOTERMIKUS ENERGIA Mi is a geotermikus energia? A Föld keletkezése óta létezik Forrása a Föld belsejében keletkező hő Nem szennyezi a környezetet A kéreg 10 km vastag rétegében 6 10 26 Joule mennyiségű
RészletesebbenGeoDH EU Projekt. Budapest 2014. november 5. Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz Kft.
GeoDH EU Projekt Budapest 2014. november 5. Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz Kft. Geotermikus Távfűtő Rendszerek Európában GeoDH Geotermikus projektek tervezése és a N technológiák üzemeltetése
RészletesebbenGeotermális energiát hordozó vízkincsünk fenntartható hasznosításának vízgazdálkodási és energetikai kérdései
Geotermális energiát hordozó vízkincsünk fenntartható hasznosításának vízgazdálkodási és energetikai kérdései Nádor Annamária, Tóth György, Rotárné Szalkai Ágnes, Szőcs Teodóra Magyar Állami Földtani Intézet
Részletesebbenenergiatermelés jelene és jövője
Geotermia Expressz Mérnöki Tanácsadó Iroda Kft. Kujbus Attila ügyvezető igazgató A magyarországi geotermikus energiatermelés jelene és jövője RETS projekt konferenciája, Vecsés Jó példák a megújuló energiaforrások
RészletesebbenNemzeti adottságunk a termálvízre alapozott zöldséghajtatás. VZP konferencia Előadó: Zentai Ákos Árpád-Agrár Zrt.
Nemzeti adottságunk a termálvízre alapozott zöldséghajtatás VZP konferencia Előadó: Zentai Ákos Árpád-Agrár Zrt. Termálvíz, mint az emberi kultúra bölcsője Vértesszőlősi ember (350000 éves Homo erectus/sapiens
RészletesebbenGeotermikus Energiahasznosítás. Készítette: Pajor Zsófia
Geotermikus Energiahasznosítás Készítette: Pajor Zsófia Geotermikus energia nem más mint a föld hője Geotermikus energiának nevezzük a közvetlen földhő hasznosítást 30 C hőmérséklet alatt. Geotermikus
RészletesebbenKözép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.
Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,
RészletesebbenA GEOTERMIKUS ENERGIAHASZNOSÍTÁS INNOVÁCIÓS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON KERÉKGYÁRTÓ TAMÁS
Műszaki Földtudományi Közlemények, 86. kötet, 2. szám (2017), pp. 62 66. A GEOTERMIKUS ENERGIAHASZNOSÍTÁS INNOVÁCIÓS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON KERÉKGYÁRTÓ TAMÁS Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Miskolci
RészletesebbenÚj irányok a hazai geotermikus energia felhasználás növelésében
Új irányok a hazai geotermikus energia felhasználás növelésében Szűcs Péter Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar, Környezetgazdálkodási Intézet A Földi energiaforrások hasznosításához kapcsolódó
RészletesebbenA TERMÁLVÍZ HULLADÉKHŐ- HASZNOSÍTÁSÁT TÁMOGATÓ KIFEJLESZTÉSE. Dr. Országh István ONTOLOGIC Közhasznú Nonprofit Zrt. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.
A TERMÁLVÍZ HULLADÉKHŐ- HASZNOSÍTÁSÁT TÁMOGATÓ SZAKÉRTŐI RENDSZER KIFEJLESZTÉSE Dr. Országh István ONTOLOGIC Közhasznú Nonprofit Zrt. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. I. GEOTEST projekt előzménye 1. A hazai
Részletesebben2010. Geotermikus alapú hő-, illetve villamosenergia-termelő projektek előkészítési és projektfejlesztési tevékenységeinek támogatása
2010. Geotermikus alapú hő-, illetve villamosenergia-termelő projektek előkészítési és projektfejlesztési tevékenységeinek támogatása 2010.03.10. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi
RészletesebbenAz 55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet a megújuló energiát termelő berendezések és rendszerek műszaki követelményeiről
55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet beszerzéséhez és működtetéséhez nyújtott támogatások igénybevételének A rendeletben előírt műszaki követelményeket azon megújuló energiaforrásból energiát termelő rendszerek
RészletesebbenNyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági
RészletesebbenHŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával!
HŐENERGIA HELYBEN Célok és lehetőségek Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! Hazánk hőellátó energiahordozó struktúrája ma (EurObserv ER 2013): Földgáz 340 PJ (9,3 milliárd m3) Geotermia 4,5
RészletesebbenGeotermia Expressz Mérnöki Tanácsadó Iroda Kft. Kujbus Attila ügyvezető igazgató Kezeljük helyén az EGS típusú geotermikus erőmű lehetőségeit
Geotermia Expressz Mérnöki Tanácsadó Iroda Kft. Kujbus Attila ügyvezető igazgató Kezeljük helyén az EGS típusú geotermikus erőmű lehetőségeit Magyar Termálenergia Társaság konferenciája Szeged, 2013. március
RészletesebbenPannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS II. negyedévének időszaka július 15.
PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS II. negyedévének időszaka július 15. PannErgy Nyrt. Negyedéves termelési jelentés II. negyedév Bevezető: A PannErgy Nyrt. zöld energia termelését és hasznosítását
RészletesebbenHavasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14.
Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energiaforrást támogató pályázati lehetőségek Havasi Patrícia Energia Központ Szolnok, 2011. április 14. Zöldgazdaság-fejlesztési
Részletesebbenenergetikai fejlesztései
Miskolc város v energetikai fejlesztései sei 2015. 09. 04. Kókai Péter MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Célok A város levegőminőségének javítása Helyi adottságok kihasználása Miskolc város v energiastratégi
RészletesebbenA landaui és az insheimi geotermikus erőművekben tett látogatás tapasztalatai
Csicsák József Mecsekérc Zrt. Szulimán Szilvia Mecsekérc Zrt. Fedor Ferenc Geochem Kft. Hlatki Miklós GW Technológiai Tanácsadó Kft A landaui és az insheimi geotermikus erőművekben tett látogatás tapasztalatai
RészletesebbenMegvalósíthatósági tanulmányok. Vecsés és Üllő geotermikus energia felhasználási lehetőségeiről
Megvalósíthatósági tanulmányok Vecsés és Üllő geotermikus energia felhasználási lehetőségeiről A projekt háttere Magyarország gazdag geotermikus energiakészlettel rendelkezik. Míg a föld felszínétől lefelé
RészletesebbenSzakigazgatások rendszere
Szakigazgatások rendszere Humán igazgatás Gazdasági élet Igazgatása Környezet Védelme (MGJ) (MGJ+BJ) Közrend, közbiztonság védelme, rendészet (BJ) Gazdasági igazgatás - áttekintés Főbb gazdasági szakigazgatási
Részletesebbenlehetőségei és korlátai
A geotermikus energia hasznosítás lehetőségei és korlátai Szanyi János GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu Utak a fenntarható fejlődés felé, 2010. 01. 20. Tartalom
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉRŐL
TÁJÉKOZTATÓ A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉRŐL I. SZAKASZ: A SZERZŐDÉS ALANYAI I.1) AZ AJÁNLATKÉRŐKÉNT SZERZŐDŐ FÉL NEVE ÉS CÍME Hivatalos név: Gyula Város Önkormányzata Postai cím: Petőfi tér 3. Város/Község:
RészletesebbenGEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9.
GEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9. Geotermikus er m magyarországi létesítésének kulcs témakörei Kapcsolódás globális energiapolitikai folyamatokhoz
RészletesebbenÉpületenergetikai fejlesztések Varga Zoltán szakközgazdász
Épületenergetikai fejlesztések Varga Zoltán szakközgazdász 2016.11.04. Vállalkozói költségek csökkentése A vállalkozás energia felhasználásának csökkentése beruházással A vállalkozás energia felhasználásának
RészletesebbenÉRTÉKVADÁSZAT A RÉGIÓBAN Small & MidCap konferencia a BÉT és a KBC közös szervezésében 2012. október 11. Hotel Sofitel Budapest
ÉRTÉKVADÁSZAT A RÉGIÓBAN Small & MidCap konferencia a BÉT és a KBC közös szervezésében 2012. október 11. Hotel Sofitel Budapest Miskolci geotermikus hőbetáplálási projekt Népesség 170000 fő Üzemeltetés
RészletesebbenGeotermikus energiahasznosítás Magyarországon
Trendek és gyakorlati példák 2015. február 10. Geotermikus energiahasznosítás Magyarországon A veresegyházi példa Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök A kezdetek 1878
RészletesebbenGızmozdony a föld alatt A geotermikus energia
Gızmozdony a föld alatt A geotermikus energia Szanyi János Szegedi Tudományegyetem, Ásványtani, Geokémiai és Kızettani Tanszék szanyi@iif.u-szeged.hu Energia, Interdiszciplináris workshop ATOMKI, Debrecen,
RészletesebbenA decentralizált megújuló energia Magyarországon
A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar
RészletesebbenA MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök
A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Mértékegység 1990 1995 2000 2001 2002
RészletesebbenHulladékból energiát technológiák vizsgálata életciklus-elemzéssel kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István
Hulladékból energiát technológiák vizsgálata életciklus-elemzéssel kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István II. éves PhD hallgató,, Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori Iskola VIII. Életciklus-elemzési
RészletesebbenAjkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.
Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az
RészletesebbenA magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései
A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései Kádár Andrea Beatrix energetikáért felelős helyettes államtitkár Külgazdasági értekezlet, 2015. június 23. Nemzeti Energiastratégia A Nemzeti Energiastratégia
RészletesebbenA GEOTERMIKUS ENERGIA TERMELÉS ÉS HASZNOSÍTÁS HAZAI ÉS NEMZET ZI GYAKORLATA
A GEOTERMIKUS ENERGIA TERMELÉS ÉS HASZNOSÍTÁS HAZAI ÉS NEMZET ZI GYAKORLATA Dr. Tóth Anikó PhD Miskolci Egyetem K olaj és Földgáz Intézet Országos Bányászati Konferencia 2016. november 25. Tartalom A geotermikus
RészletesebbenA földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben
A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben Rotárné Szalkai Ágnes, Gál Nóra, Kerékgyártó Tamás, Maros Gyula, Szőcs Teodóra, Tóth György, Lenkey
RészletesebbenHajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02.
Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánástól kapott adatok a 114-es kútról Általános információk Geotermikus adatok Gázösszetétel Hiányzó adatok: Hő
Részletesebben1. Technológia és infrastrukturális beruházások
AKTUÁLIS ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK NAGYVÁLLALATOKNAK A 2009-2010 ÉVEKBEN 1. Technológia és infrastrukturális beruházások Technológia fejlesztés I. Támogatás mértéke: max. 30% Támogatás összege:
RészletesebbenMEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C
MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C A pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát
RészletesebbenPannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS II. negyedévének időszaka július 16.
PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS 218. II. negyedévének időszaka 218. július 16. 218. PannErgy Nyrt. Negyedéves termelési jelentés 218. II. negyedév Bevezető: A PannErgy Nyrt. zöld energia termelését
RészletesebbenGeotermia az Önkormányzatok számára Szakmapolitikai Konferencia Szeged, 2009. május 28. Meddő CH-kutak geofizikai vizsgálatának
Geotermia az Önkormányzatok számára Szakmapolitikai Konferencia Szeged, módszere és a vizsgálatok eredményei geotermikus energia hasznosítás szempontjából Szongoth Gábor geofizikus (Geo-Log Kft.) Ferencz
RészletesebbenESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül
ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül Kuntner Gábor vezérigazgató, Energy Hungary Zrt Energiamegtakarítás = függetlenség Energiamegtakarítás
RészletesebbenA napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató
A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ
RészletesebbenGeotermikus energia. Előadás menete:
Geotermikus energia Előadás menete: Geotermikus energia jelentése Geotermikus energia fajtái felhasználása,világ Magyarország Geotermikus energia előnyei, hátrányai Készítette: Gáspár János Környezettan
RészletesebbenAz enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.
Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés
RészletesebbenÖnfinanszírozó beruházások, energiamegtakarítás ESCO konstrukcióban. Kuntner Gábor vezérigazgató, Energy Hungary Zrt
Önfinanszírozó beruházások, energiamegtakarítás ESCO konstrukcióban Kuntner Gábor vezérigazgató, Energy Hungary Zrt Energiamegtakarítás = függetlenség Energiamegtakarítás Energiahatékonyságból Plusz energiateremtés
RészletesebbenHőszivattyús földhőszondák méretezésének aktuális kérdései.
Magyar Épületgépészek Szövetsége - Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség Középpontban a megújuló energiák és az energiahatékonyság CONSTRUMA - ENEO 2010. április 15. Hőszivattyús földhőszondák
RészletesebbenA megújuló energiahordozók szerepe
Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4
RészletesebbenSzekszárd távfűtése Paksról
Szekszárd távfűtése Paksról Jakab Albert csoportvezetőnek (Paksi Atomerőmű) a Magyar Nukleáris Társaság szimpóziumán 2016. december 8-9-én tartott előadása alapján összeállította: Sigmond György Magyar
RészletesebbenPannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS IV. negyedévének időszaka január 15.
PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS 218. IV. negyedévének időszaka 219. január 15. 218. PannErgy Nyrt. Negyedéves termelési jelentés 218. IV. negyedév Bevezető: A PannErgy Nyrt. zöld energia termelését
RészletesebbenTervezzük együtt a jövőt!
Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra
RészletesebbenA TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE
A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE Gál Nóra Edit Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Transenergy: Termálvizek az Alpok és Kárpátok ölelésében, 2012. 09. 13. FELHASZNÁLÓ ADATBÁZIS
RészletesebbenNCST és a NAPENERGIA
SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,
RészletesebbenKKV Energiahatékonysági Stratégiák. Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20.
KKV Energiahatékonysági Stratégiák Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20. Áttekintés 1. Az energiahatékonyság fejlesztésének irányai 2. Energetikai rendszerek üzemeltetésének kiszervezése 3. Az ALTEO
RészletesebbenI. Nagy Épületek és Társasházak Szakmai Nap Energiahatékony megoldások ESCO
I. Nagy Épületek és Társasházak Szakmai Nap 2017.03.29. Energiahatékony megoldások ESCO AZ ESCO-RÓL ÁLTALÁBAN ESCO 1: Energy Service Company ESCO 2: Energy Saving Company Az ESCO-k fűtési, világítási rendszerek,
RészletesebbenMAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ ÖKOGYÜLEKEZETI MOZGALOM. (1146 Budapest, Abonyi u. 21.) EGY HÁZUNK VAN
MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ ÖKOGYÜLEKEZETI MOZGALOM (1146 Budapest, Abonyi u. 21.) EGY HÁZUNK VAN gyakorlati teremtésvédelmi konferencia Debrecen, Megújuló Energiapark: 2016. június 3 4. Előadás: Kertészeti
RészletesebbenVisszasajtolás pannóniai homokkőbe
Visszasajtolás pannóniai homokkőbe Szanyi János 1 Kovács Balázs 1 Szongoth Gábor 2 szanyi@iif.u-szeged.hu kovacs.balazs@gama-geo.hu posta@geo-log.hu 1 SZTE, Ásványtani Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2
RészletesebbenGEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN
GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN Bobok Elemér Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézet 2012. február 17. Helyzetkép a világ geotermikus energia termeléséről és hasznosításáról Magyarország természeti adottságai,
RészletesebbenA bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban
A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok
RészletesebbenA geotermikus energia szerepe a magyar energiapolitikában. Bencsik János Klíma- és Energiaügyért felelős államtitkár 2011. Május 3.
A geotermikus energia szerepe a magyar energiapolitikában Bencsik János Klíma- és Energiaügyért felelős államtitkár 2011. Május 3. Magyarország energetikai helyzetképe Energiafüggőségünk meghaladja a 62%-ot
RészletesebbenMegújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon
Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank
RészletesebbenTelepülések hőellátása helyi energiával
MTA KÖTEB Jövőnk a Földön Albizottság MTA Energetikai Bizottság, Hőellátás Albizottság, a MMK, MATÁSZSZ és MTT közreműködésével szervezett konferencia Települések hőellátása helyi energiával A konferencia
Részletesebben