Dr. Németh Kornél Geotermikus energia hasznosítás Magyarországon - melegszik a helyzet Use of geotermal energy in Hungary the situation heats up
|
|
- Klaudia Bartané
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Dr. Németh Kornél Geotermikus energia hasznosítás Magyarországon - melegszik a helyzet Use of geotermal energy in Hungary the situation heats up nemeth.kornel@nagykanizsa.hu Nagykanizsa Vagyongazdálkodási és Szolgáltató Zrt. Összefoglalás A geotermikus energia hasznosítás szabályzási környezete összetett, állandóság az elmúlt időszakban csak a szabályzás folyamatos változásában volt, mely megnehezíti az egyes beruházások előkészítését. A minél kedvezőbb és átláthatóbb helyzet megteremtését a között elnyerhető pályázati források is sürgetik. Így a helyzet több szempontból is melegszik. A sorra születő technológiai újítások mellett számos hazai jogszabályi változásnak -és ezzel párhuzamosan az egyes szakterületek képviselőinek egyetértésének, vagy egyet nem értésének- lehettünk tanúi. Vizsgálatomban a területet érintő legújabb kutatási irányokat és a hazai szabályzási környezet változásait tekintem át. Utóbbiak remélhetőleg egy stabil és átlátható környezetet biztosítanak a következő időszak projektjeinek tervezéséhez, előkészítéséhez. 1. Bevezetés A 27 EU tagország környezetvédelmi iparának a termelési értéke 2008-ban 319 milliárd eurót (a GDP 2,5%-a) tett ki, és a közötti időszakban az évi átlagos növekedési üteme 8,3% volt. Hasonlóan gyors ütemben bővült a foglalkoztatottak száma is, 2000 és 2008 között évente átlagosan 7%-kal, és 2008-ban elérte a ezer főt. A szektor leggyorsabban bővülő szegmense a megújuló energiatermelés és a hulladékok újrahasznosítása volt. Előbbinél a foglalkoztatás évente 13%-al, utóbbinál 18%-kal bővült (Éri, 2010). A gazdasági világválság negatívan érintette a megújuló energetikai beruházásokat is. A rövid ideig tartó megtorpanást az elmúlt két-három évben újabb növekedés követte. Érdekes ellentmondás, hogy az egyes szektorokban a beruházások értékének csökkenése mellett a felhasználás jelentősen növekedett. Ezt a folyamatot szakértők azzal indokolják, hogy az egyes beruházások költségigénye egyre kisebb. Összességében elmondható, hogy a megújuló energiahasznosító és az energia megtakarítást eredményező eszközök-rendszerek tervezési folyamatai, kivitelezése, alkalmazási módjainak bővítése az elmúlt években felgyorsult. Több szempontból is fontos kérdés lehet, hogy Magyarország milyen szerepet szeretne vállalni -a sokak által új ipari forradalomhoz hasonlított- fenti folyamatokban. Magyarország a 2020-ig tartó megújuló energia hasznosítási cselekvési tervében 14,65%-os megújuló energia részarány elérése mellett energiafelhasználás-csökkentést is vállalt. A vállalások teljesítéséhez és az egyéb 579
2 gazdasági előnyök érvényesítéséhez az egyes térségeknek, településnek meg kell találnia a helyi adottságaihoz illeszthető fejlesztési irányt, melynek fenntartható beruházásokban kell testet ölteniük. A hazai geotermikus gradiens jelentősen meghaladja a világátlagot, ami az ország egyik természeti kincse. Európa egyik legjelentősebb geotermikus potenciáljával rendelkező Magyarországot számos olyan ország körözi le, melyek jóval kedvezőtlenebb adottságokkal bírnak. A beruházások előkészítéséhez, megvalósításához és fenntartásához kedvező és kiszámítható jogszabályi környezet, megfelelő állami támogatási és ösztönzési formák szükségesek. A minél kedvezőbb és átláthatóbb helyzet megteremtését a között elnyerhető pályázati források is sürgetik. 2. Alkalmazott módszerek Hazánk az energiatermelés és hasznosítás területeit érintő helyi -térségi és települési- forrás adottságok és felhasználói igények rendszer szemléletű összehangolása nélkül nem lesz képes az energetikai szemléletváltásra. Az energiatermelésben fontos szerepet kell kapnia a geotermikus energia jelenleginél fokozottabb felhasználásának. Egy-egy -hosszabb távon is fenntartható- geotermikus projekt előkészítéséhez, megvalósításához és fenntartásához kedvező és kiszámítható jogszabályi környezet és indokolt esetben megfelelő állami támogatási és ösztönzési formák szükségesek. Vizsgálatomban az elmúlt időszak területet érintő legújabb kutatási eredményeit és a hazai szabályzási környezet változásait tekintem át. Átfogó elemzésemben szem előtt tartom a környezeti adottságokhoz igazodó, geotermikus energia hasznosításon alapuló, helyi autonóm energiatermelés megvalósítási lehetőségeinek legfontosabb gyakorlati kérdéseit. Az induló vizsgálatok tapasztalatainak összegzése, lényegi elemeinek kiemelése megkönnyítheti a kapcsolódó beruházási döntéseket, áttekinthetővé teheti és lerövidítheti a tervezés és a kivitelezés időigényes folyamatát. 3. Eredmények 3.1 A geotermikus energia hasznosítás módjai, legújabb kutatási eredményei A geotermikus energia -szemben a többi megújuló energiaforrással- évszakoktól, időjárástól független, és megfelelő technológiát alkalmazva nem szennyezi a környezetet, az energia égetési folyamat nélkül, környezetbarát módon állítható elő. A globális geotermális fejlesztési tervek a lehetőségek kiaknázását célozzák meg a kedvező adottságú régiókra koncentrálva. A geotermikus energia hasznosítása villamosenergia-termelésre és közvetlen hő hasznosításra történhet. A felszín közeli energiahasznosítás a néhány száz méternél nem mélyebb rétegek alacsony (általában 20 C alatti) hőjének használatát jelenti. Ahhoz, hogy ez a hő technikailag hasznosítható legyen, hőmérséklet-növelésre van szükség, ezt egy hőszivattyú biztosítja. A hőszivattyús rendszerek kialakítása technikailag, koncepciójában különböző lehet. Az leggyakoribb típusok sematikus vázlatát az 1. ábra szemlélteti. 580
3 1. Ábra: A földhőszivattyúk gyakoribb típusainak sematikus vázlata Forrás: Dickson- Fanelli, 2003; Mádlné Szőnyi, 2006 Elterjedésükben fontos szempont lehet, hogy a fűtésre beépített hőszivattyúk használhatók klimatizálásra is. Ádám (2011) adatai alapján elmondható, hogy az EU új lakásépítési piacán 2010-ben a hőszivattyú értékesítés elérte az ötszázezer darabot. A mélyszinti hő hasznosítás eltér a felszín közeli hasznosítás lehetőségeitől, technológiájától. A tároló mélysége néhány száz métertől több ezer méterig változik. Jellemzője a lényegesen nagyobb hőmérséklet, mely a közvetlen hőellátás mellett kapcsolt villamosenergia és hőtermelésre is módot adhat. Hazánkban elsősorban a hőhasznosításban van nagy potenciál. Villamos energia-termelésre az adottságaink nem ilyen kedvezőek, a földhő szállító közege a felső-pannon üledékekben található jelentős mennyiségű, Celsius-fokos víz. A villamos energia-termeléshez ennél magasabb hőfokra lenne szükség, ez a jelenlegi technológiák mellett -a kielégítő hatásfok eléréséhez- legalább 120 C. Áramtermeléssel Magyarországon a Magyar Földtani és Bányászati hivatal feltárási jelentései szerint 4-5 helyszínen lehetne foglalkozni. A magas költségvonzat, a 2500 méter alatti rétegek kutatásának koncesszió-kötelezettsége, a piaci szabályozatlanság, a jogszabályi háttér bizonytalansága miatt egyelőre ezek a projektek váratnak magukra. 581
4 Ugyan hatalmas energiamennyiség van a föld belsejében, ez a földhő nem mindenütt hasznosítható. Egyes régiókban hiányzik a magas hőmérséklet ellenére a hőszállító közeg (pl. víz), illetve a szállítási útvonalak (pl. repedések) a hő kőzetekből való kinyeréséhez. Az probléma megoldására irányuló új fejlesztések terén alapvetően két módszert lehet megkülönböztetni: a) Az át nem eresztő kőzetekben hőcserélő felületeket alakítanak ki, így a nyitott rendszerben üzemelő kutakon keresztül hőhordozó közeget (vizet) lehet cirkuláltatni (2. ábra). 2. Ábra: Energianyerés forró száraz kőzetből Forrás: Häring, 2002; Mádlné Szőnyi, 2006 Ez az ún. forró száraz kőzet (Hot Dry Rock HDR) technológia egyelőre kísérleti fázisban van. A nagy besajtolási nyomások nagy üzemköltségeket jelenthetnek, ezért újabb módszerek kidolgozása kezdődött meg. b) Ha egy adott területen nincsen termálvíz-előfordulás, adott a lehetőség arra is, hogy zárt rendszerben egy szonda beépítésével hasznosítsuk a mélységi hőmennyiséget
5 méteren mintegy 200 C hőmérséklet várható. Ilyen mélységekre történő fúrások technikailag ma kivitelezhetők. A hasznosítás módja sokban megegyezik a kismélységű, felszín közeli földhő-hasznosítással. A technológiának nincs szüksége egy földalatti vízgyűjtőre, mivel a forró folyadék/gőz egy zárt-hurkú hőgyűjtő csőben jön fel. Utóbbi technológiák esetében az elnevezések nem egységesek. A korábban említésre kerülő forró száraz kőzet (Hot Dry Rock-HDR)-technológiát esetenként mélységihő-bányászatnak (Deep Heat Mining-DHM) is nevezik, valamint gyakori a mesterséges földhőrendszer vagy továbbfejlesztett/javított hatékonyságú geotermikus rendszerek (Enhanced Geothermal System-EGS) megnevezés is (Vuataz és Haering, 2001; Németh, 2002; Vuataz és Catin, 2006). 3.2 A geotermikus energia hasznosítás hazai szabályzási környezete Az Unióban nincs egységes szabályozás a termálvíz kezelésére. Hazánkban az egymást követő kormányok évek óta nem jutnak dűlőre a visszasajtolás kérdéskörét illetően és a bányatörvény is számos módosításon esett át az elmúlt időszakban. A területet érintő legfontosabb törvényeket több szakterület képviselője is értelmezte és elemezte az elmúlt időszakban: Kujbus (2010), Kovács-Molnár (2011) Fancsik-Nádor (2012). A szabályzás főbb elemei az alábbiakban foglalhatók össze: - Bányatörvény: a geotermikus energia hasznosítás helyének, geotermikus energia koncesszió előkészítésének és a geotermikus védőidom lehatárolásának feladatain túl a geotermikus energia földtani kutatására és a bányajáradék megállapítására vonatkozó szabályzást tartalmazza. - Vízgazdálkodási törvény: a víztermeléssel járó közvetlen hőszolgáltatás engedélyezésére, vízvisszasajtolás szükségességére vonatkozó előírásokat, a vízkészlet járulék, illetve a szennyvízbírság mértékét határozza meg. Fenti jogszabályi előírások figyelembevétele és a szükséges előírások betartása mellett a beruházások indításához környezetvédelmi engedélyeztetés, hőfelhasználáshoz kapcsolódó engedélyek, geotermikus erőmű létesítése esetén villamosenergiahasznosításhoz kapcsolódó engedélyek szükségesek. A Bányászatról szóló évi XLVIII. törvény (Bányatörvény) év elejei módosítása a geotermikus energia hasznosításához kapcsolódóan az 3. ábrán összefoglalt területeket különíti el. 583
6 3. Ábra: Energianyerés forró száraz kőzetből Forrás: Kovács G., Molnár J., A természetes felszíntől mért 20 méteres mélységet el nem érő földkéreg részből történő geotermikus energia kinyerés és hasznosítás nem engedélyköteles. E rendelkezés nem mentesíti a tevékenységet végzőt a más jogszabályban előírt engedély megszerzése alól. - Nyílt területen (20 m-2500 m) geotermikus energia nem vízjogi engedély alapján végzett kinyerésének és hasznosításának (vízkivétellel nem járó zárt hurkú szondakutak) engedélyezésére a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó, sajátos építményfajtákra vonatkozó jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. A vízjogi engedélyezés (vízkivétellel járó geotermális energia hasznosítás) során a bányafelügyelet szakhatóságként működik közre. A munkálatok hatósági, biztonságtechnikai felügyeletét bánykapitányság látja el, de ez nem terjed ki a vízkutak üzemeltetésére. - A geotermikus energia vonatkozásában zárt területnek minősül az ország egész területén a természetes felszíntől mért 2500 m alatti földkéreg-rész. A Bányatörvény értelmében a zárt területeken a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján az állam koncessziós pályázatot hirdethet meg azokon a területrészeken, ahol a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik augusztusában megjelentek az első geotermikus koncessziós pályázatok Jászberény, Ferencszállás és Kecskemét térségére vonatkozóan. További koncesszióra kijelölt területekre elkészült vizsgálati jelentések (érzékenységi-, terhelhetőségi vizsgálatok): Nagykanizsa, Szilvágy, Zalalövő, Körmend, Gödöllő, Gádoros, Battonya. Jelenleg folyamatban lévő vizsgálatok Sarkad és Szolnok térségében vannak. 584
7 Az évi vízgazdálkodásról szóló LVII. törvény (a továbbiakban Vgtv.) a Bányatörvényhez hasonlóan szintén számos módosításon esett át az elmúlt időszakban. Egyetértés van abban, hogy a hévízkitermelésnek és az ilyen módon történő energiahasznosításnak meg kell felelnie a fenntarthatóság elveinek. Ennek gyakorlatban történő alkalmazása, a víz visszasajtolásának kérdésköre azonban számos vitát váltott ki különböző szakmai körökben, hiszen a termálvízzel együtt kitermelt hőenergia csak meghatározott feltételek teljesülése mellett tekinthető megújuló forrásnak. A termálvíz visszasajtolása alapvetően két ok miatt szükséges: a rétegnyomás csökkenés ellensúlyozására illetve a felszíni befogadók szennyeződésének elkerülésére, ugyanis a termálvizek sótartalma általában túlságosan magas ahhoz, hogy egyszerűen a felszíni vizekbe engedjék azokat. Az évi Vgtv. eredetileg a nem tartalmazta a fenti kötelezettséget, de Magyarország Európai Uniós csatlakozása miatt a Víz Keretirányelv és a környezetvédelem elővigyázatossági elve alapján a jogharmonizáció elérésére szükségessé vált a módosítás. A Vgtv. módosítása (2003. évi CXX. törvény a visszasajtolásról) szerint 2004-től visszasajtoló művet kell építeni az új termálkutak mellé. A vízgazdálkodási törvény előírta, hogy a kizárólag energiahasznosítás céljából kitermelt termálvizet a zárt rendszerben történő hasznosítást követően a vízadó rétegbe vissza kell sajtolni, 2013-ig minden energetikai célú vízkivétellel működő kúthoz visszasajtolást kell biztosítani. Akik 2004 és 2009 között fúrtak kutat, azok csak a visszasajtoló kiépítése függvényében kaphatták meg az engedélyeket, tehát ezeket nekik továbbra is működtetniük kell. Vgtv évi -vélhetően műszaki és gazdasági megfontolású- módosításának (2009. évi XCIX. Törvény) elfogadásával a felszín alatti vizeket csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a vízkivétel és a vízutánpótlás egyensúlya minőségi károsodás nélkül megmaradjon, és teljesüljenek a külön jogszabályban (221/2004-es Korm. rendelet) szerinti vizek jó állapotára vonatkozó követelmények. A jogszabály értelmében a kizárólag energetikai hasznosítás céljából termálvizet kitermelők a visszatáplálási kötelezettség alól mentesülnek, a gyenge mennyiségi állapotú víztestek esetében december 22-ig, míg jó mennyiségű állapotú vizek esetében december 22-ig (KLING, 2010). A Vgtv. módosítása (2012. évi CV. Törvény a Vgtv. módosításáról) szerint -átmeneti megoldásként- az országgyűlés június 30-ig felfüggesztette a mezőgazdasági termelők kötelezettségét, hogy a kizárólag energetikai célból kitermelt termálvizet visszatáplálják, ugyanakkor célul tűzte ki a végleges megoldást kidolgozását, figyelembe véve a környezetvédelmi és a gazdálkodási szempontokat. A 2015-ös határidőt 2013 márciusában 2025-ig hosszabbította meg a kormány. A Vgtv májusi módosítása (2013. évi LXXIII. Vgtv. módosításáról) értelmében a termálvíz kizárólag energiahasznosítás céljából történő kitermelésére vonatkozó létesítési engedélyben az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint (T/ számú törvényjavaslat) rendelkezni kell a kitermelt víz elhelyezésének módjáról. A módosítás azon elven alapul, hogy csak megalapozott földtani és vízföldtani vizsgálatok, modellezések segítségével adható meg, hogy melyek azok a térrészek, ahol a tároló nyomás és 585
8 hozamviszonyai csak mesterséges visszatáplálással tarthatóak fenn, és melyek azok, ahol ezek biztosítására a természetes folyamatok a felszíni beszivárgásból lejutó vizek - is elegendőek. Vagyis a módosítás a kérdéskört differenciáltan kezeli a mindenkori földtanihidrogeológiai helyzet, továbbá a kiemelt nemzetgazdasági érdekek függvényében. 4. Következtetések, javaslatok A geotermikus energia hasznosítás szabályzási környezete összetett, állandóság a szabályzás folyamatos változásában van, mely megnehezíti az egyes beruházások előkészítését. A minél kedvezőbb és átláthatóbb helyzet megteremtését a között elnyerhető pályázati források is sürgetik. A geotermikus energia hasznosítása sok szakterületet átfogó iparág, ezért nem szabad a kapcsolódó gazdaságpolitikai döntéseket kizárólag egy-egy szakterület véleménye alapján meghozni. Az elmúlt időszakban születő jogszabályi változások remélhetőleg -az egyes szakterületek érdekeinek lehetőség szerinti érvényesítésével- egy stabilabb szabályzási környezetet biztosítanak a projektek tervezéséhez, előkészítéséhez. - A következő években törekedni kell a területet érintő helyi -térségi és települési- forrás adottságok és felhasználói igények rendszer szemléletű összehangolására, városok, városrészek, ipari vagy mezőgazdasági üzemek hévizbázisú távfűtésének kialakítására ott, ahol egy-egy beruházás hosszabb távú fenntarthatósága biztosított. - A geotermikus távfűtőművek mellett a hazai adottságok néhány helyen módot adnak geotermikus erőművek tervezésére, létesítésére. Ezen projektek tervezését a megújuló energiaforrásokból előállított hő- és villamosenergia-átvételi támogatási rendszer (röviden METÁR) évek óta húzódó bizonytalansága komoly nehézségek elé állítja. - A változó klímának és az elmúlt években tapasztalható szélsőséges időjárásnak köszönhetően az elkövetkezendő évtizedben a hűtési igény jelentős növelése várható. A megnövekedett hűtési igény jelenleg elsősorban elektromos árammal van megoldva. A jövőben törekedni kell a megnövekedett igény minél nagyobb arányban megújuló energiával, például földhővel való kiváltására. - A meddő szénhidrogén-kutató fúrások hasznosítási lehetőségeinek vizsgálata, helyenként felülvizsgálata időszerű és szintén komoly lehetőségeket rejt. Összességében elmondható, hogy az ismert hazai geotermikus adottságaink és a főbb kérdésekben rendeződni látszó szabályzási környezet jó előjel több geotermikus projekt elindulásának, azonban a pénzügyileg megtérülő méretű hőteljesítményeknek egyelőre nehéz helyi fizetőképes piacot találni, szállítása pedig nehézkes, költséges. A 2500 méter alatti területekre kiírt geotermikus koncesszió a tőkeerős befektetőknek kedvez, a helyi önkormányzatok szerepvállalási lehetőségeit azonban jelentősen leszűkíti. Az ilyen módon megvalósuló helyi, decentralizált energiatermelésben célszerű lenne, ha az önkormányzatok, szövetkezetek, illetve kisebb helyi cégek is szerephez jutnának. Hazánkban fontos szerepet kell kapnia a geotermikus energia jelenleginél fokozottabb felhasználásának. Geotermikus fűtés, esetenként hűtés és villamos energia előállítás lehetőségének megteremtése nélkül az ország nem lesz képes az energetikai szemléletváltásra. 586
9 Irodalomjegyzék - Ádám B. (2011): A hőszivattyú Európában 2011 tavaszán, Magyar Installateur, 2011/4., 32. p. - Éri V. (2010): A környezettudatos gazdasági átalakulás munkaerő piaci hatásai, Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Budapest, május, 2-3. p. - Dickson, M. H. and Fanelli, M. (2003): Geothermal energy, Utilization and technology. Renewable Energies series. UNESCO Publishing p. - Fancsik T., Nádor A. (2012): Geotermikus feladatok a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetben, előadás anyag, Kutatás és innováció a magyar geotermiában, Budapest, november Häring, M. O. (2002): Deep heat mining - Development of a cogeneration power plant from an enhanced geothermal system in Basel, Switzerland, 5. p. - Kovács G. Molnár J. (2011): Kis geotermikus törvénytár, A geotermikus energia gyakorlati alkalmazásának lehetőségei, eredményei. Hatósági engedélyezések eljárási rendje" c. konferencia előadásanyaga, Szeged, március Kujbus (2010): Geotermikus energia projektek indításának lehetőségei és nehézségei, előadás anyag, MBFH konferencia, Eger, november Mádlné Szőnyi, J. (2006): A geotermikus energia, Készletek, kutatás, hasznosítás. Grafikon Kiadó, Nagykovácsi, Németh G. (2002): A mélységihő-bányászat lehetőségei Magyarországon, Kőolaj és Földgáz, 7-8., 35. p. - Vuataz F. D. and Catin, St. (2006): The advantages of the Deep Heat Mining technology. - Vuataz F. D. and Haering, M. (2001): The Swiss Deep Heat Mining (DHM) project: drilling of the first exploration borehole in Basel. IGA News, 45., p. - Bányászatról szóló évi XLVIII. törvény évi vízgazdálkodásról szóló LVII. törvény évi CXX. törvény a visszasajtolásról évi XCIX. Törvény a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény módosításáról évi CV. törvény a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény módosításáról évi LXXIII. Törvény a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény módosításáról 587
Geotermikus energia koncesszió Mit hoz a jövő? Geothermal 1 energy concession What the future will bring?
Németh Kornél 1 Péter Erzsébet 2 Pintér Gábor 3 Geotermikus energia koncesszió Mit hoz a jövő? Geothermal 1 energy concession What the future will bring? nemeth.kornel@nagykanizsa.hu 1 Pannon Egyetem Gazdaságtudományi
RészletesebbenHÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?
HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság Merre tovább Geotermia? Az utóbbi években a primer energiatermelésben végbemenő változások hatására folyamatosan előtérbe kerültek Magyarországon a geotermikus
RészletesebbenHogyan bányásszunk megújuló (geotermikus) energiát?
ORSZÁGOS BÁNYÁSZATI KONFERENCIA Egerszalók, 2016. november 24-25. avagy mennyire illik a geotermikus energia a bányatörvénybe? SZITA Gábor elnök Magyar Geotermális Egyesület 1. Hogyan bányásszuk az ásványi
RészletesebbenKovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság. XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25.
Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25. 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról (Bt.) 203/1998. (XII.
RészletesebbenA geotermia új lehetősége Magyarországon: helyzetkép az EGS projektről
Dr. Kovács Imre EU FIRE Kft. A geotermia új lehetősége Magyarországon: helyzetkép az EGS projektről KUTATÁS ÉS INNOVÁCIÓ A GEOTERMIÁBAN II. Magyar Mérnöki Kamara Geotermikus Szakosztály XI. Szakmai Napja
RészletesebbenA geotermia ágazatai. forrás: Dr. Jobbik Anita
A geotermia ágazatai forrás: Dr. Jobbik Anita A természetes geotermiks rendszer elemei hőforrás geotermiks flidm hőszállító közeg (víz) repedezett kőzet rezervoár Forrás: Dickson & Fanelli 2003 in Mádlné
RészletesebbenA geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban
A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban Nádor Annamária Joerg Prestor (), Radovan Cernak (), Julia Weibolt () Termálvizek az Alpok és a Kárpátok
RészletesebbenGeotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek
Geotermia az NCST-ben - Tervek, célok, lehetőségek Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök Tartalom 1. Mi a geotermikus energiahasznosítás? 2. A geotermikus energiahasznosítás
RészletesebbenA geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján
Magyar Mérnöki Kamara Geotermikus Energia Szakosztálya A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz
RészletesebbenA magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok
A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok GeoDH Projekt, Nemzeti Workshop Kujbus Attila, Geotermia Expressz Kft. Budapest,
RészletesebbenA hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme
A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme Horváth Szabolcs igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Budapest, 2010.
RészletesebbenGeotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon
Geotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon Gyöpös Péter Mannvit Kft. Budapest, 2013.11.15. 2013. November 15. Regionális Engedélyezési eljárások A magyar jogi szabályozásban
RészletesebbenA bányatörvény változásairól, annak geotermiára való hatásairól
A bányatörvény változásairól, annak geotermiára való hatásairól S Z A B A D O S G Á B O R M A G Y A R B Á N Y Á S Z A T I É S F Ö L D T A N I H I V A T A L Előzmények - törvényjavaslat az országgyűlés
RészletesebbenGeotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter
Geotermikus távhő projekt modellek Lipták Péter Geotermia A geotermikus energia három fő hasznosítási területe: Közvetlen felhasználás és távfűtési rendszerek. Elektromos áram termelése erőművekben; magas
RészletesebbenA geotermális energia energetikai célú hasznosítása
Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért A geotermális energia energetikai célú hasznosítása Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök Vajdahunyadvár,
RészletesebbenA geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap
A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Buday Tamás Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék 2011. május 19. A geotermikus
RészletesebbenMagyar Mérnöki Kamara Szilárdásvány Bányászati Tagozat Geotermikus Szakosztály tevékenysége 2010-2012
Magyar Mérnöki Kamara Szilárdásvány Bányászati Tagozat Geotermikus Szakosztály tevékenysége 2010-2012 Dr. Tóth Anikó ME Kőolaj és Földgáz Intézet Budapest, 2012. december 12. Geotermikus Szakosztály alakulás
RészletesebbenNEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI
NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI Dr. Kling István államtitkár, KvVM A felszíni és a felszín alatti vizek,
RészletesebbenSzénhidrogén és geotermikus koncessziók helyzete, bányászati aktualitások
Szénhidrogén és geotermikus koncessziók helyzete, bányászati aktualitások Horváth Zoltán főosztályvezető Innovációs és Technológiai Minisztérium Energiagazdálkodási és Bányászati Főosztály Országos Bányászati
RészletesebbenGeoDH EU Projekt. Budapest 2014. november 5. Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz Kft.
GeoDH EU Projekt Budapest 2014. november 5. Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz Kft. Geotermikus Távfűtő Rendszerek Európában GeoDH Geotermikus projektek tervezése és a N technológiák üzemeltetése
RészletesebbenHlatki Miklós GW Technológiai Tanácsadó Kft Magyar Geotermális Egyesület
A vízvisszasajtolás és a mély víztárolók energetikai hasznosításának jogszabályi környezete a kkv-k szemszögéből Gondolatok a 147/2010. (IV.29.) Kormányrendeletről és a Bányatörvényről Hlatki Miklós GW
RészletesebbenTERMÁLVÍZ VISSZASAJTOLÁSBAN
KORSZERU TECHNOLÓGIÁK A TERMÁLVÍZ VISSZASAJTOLÁSBAN KUTATÁSI EREDMÉNYEK ÉS GYAKORLATI TAPASZTALATOK 2013 Tartalomj egyzék Kóbor B, Kurunczi M, Medgyes T, Szanyi ], 1 Válságot okoz-e a visszasajtolás? 9
Részletesebben2010. Geotermikus alapú hő-, illetve villamosenergia-termelő projektek előkészítési és projektfejlesztési tevékenységeinek támogatása
2010. Geotermikus alapú hő-, illetve villamosenergia-termelő projektek előkészítési és projektfejlesztési tevékenységeinek támogatása 2010.03.10. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi
RészletesebbenDr. Tamaga Ferenc elnökhelyettes MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉSFÖLDTANI HIVATAL
Dr. Tamaga Ferenc elnökhelyettes MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉSFÖLDTANI HIVATAL 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról (Bt.). 203/1998. (XII. 19.) Kormányrendelet a Bt. végrehajtásáról. 267/2006. (XII. 20.) Kormányrendelet
RészletesebbenBINÁRIS GEOTERMIKUS ERŐMŰVEK TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSE 1990- TŐL NAPJAINKIG
BINÁRIS GEOTERMIKUS ERŐMŰVEK TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSE 1990- TŐL NAPJAINKIG Készítette: Koncz Ádám PhD hallgató Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézet Kutatás és innováció a magyar geotermiában Budapest,
RészletesebbenHŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával!
HŐENERGIA HELYBEN Célok és lehetőségek Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! Hazánk hőellátó energiahordozó struktúrája ma (EurObserv ER 2013): Földgáz 340 PJ (9,3 milliárd m3) Geotermia 4,5
RészletesebbenA GeoDH projekt célkitűzési és eredményei
A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei Nádor Annamária Nádor Annamária Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Földhő alapú település fűtés hazánkban és Európában Budapest, 2014, november 5. GeoDH: A
RészletesebbenMTA-ME ME Műszaki Földtudományi Kutatócsoport
EGS geotermikus rezervoár megvalósításának kérdései Dr. Jobbik Anita Miskolci Egyetem Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézet MTA-ME ME Műszaki Földtudományi Kutatócsoport 1 Enhanced Geothermal System
RészletesebbenGépészmérnök. Budapest 2009.09.30.
Kátai Béla Gépészmérnök Budapest 2009.09.30. Geotermikus energia Föld belsejének hőtartaléka ami döntően a földkéregben koncentrálódó hosszú felezési fl éi idejű radioaktív elemek bomlási hőjéből táplálkozik
Részletesebbenenergiatermelés jelene és jövője
Geotermia Expressz Mérnöki Tanácsadó Iroda Kft. Kujbus Attila ügyvezető igazgató A magyarországi geotermikus energiatermelés jelene és jövője RETS projekt konferenciája, Vecsés Jó példák a megújuló energiaforrások
RészletesebbenTelepülések hőellátása helyi energiával
MTA KÖTEB Jövőnk a Földön Albizottság MTA Energetikai Bizottság, Hőellátás Albizottság, a MMK, MATÁSZSZ és MTT közreműködésével szervezett konferencia Települések hőellátása helyi energiával A konferencia
RészletesebbenA TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai
A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai Nádor Annamária Termálvizek az Alpok és a Kárpátok ölelésében -
RészletesebbenNyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági
RészletesebbenA projekt helye és jelentősége a magyarországi geotermikusenergiahasznosításban
A projekt helye és jelentősége a magyarországi geotermikusenergiahasznosításban Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök Előzmények Kútfúrások számának alakulása 100 90 80
RészletesebbenIV. Katonai Hatósági Konferencia
Dr. Kovács Gábor - Dr. Káldi Zoltán Veszprém megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály IV. Katonai Hatósági Konferencia Balatonakarattya, 2017. május 3. I. Problémafelvetés megváltozott
RészletesebbenGEO.POWER nemzeti szintű akcióterv ismertetése, javaslatok a 2014-2020-as programozási időszakra
GEO.POWER nemzeti szintű akcióterv ismertetése, javaslatok a 2014-2020-as programozási időszakra Dibáczi Zita Osztályvezető Helyi Fórum Nyíregyháza, 2012. december 10. 1 EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND
RészletesebbenPannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS IV. negyedévének időszaka január 15.
PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS 218. IV. negyedévének időszaka 219. január 15. 218. PannErgy Nyrt. Negyedéves termelési jelentés 218. IV. negyedév Bevezető: A PannErgy Nyrt. zöld energia termelését
RészletesebbenINFORMÁCIÓS NAP Budaörs 2007. április 26. A geotermális és s geotermikus hőszivattyh szivattyús energiahasznosítás s lehetőségei a mezőgazdas gazdaságbangban Szabó Zoltán gépészmérnök, projektvezető A
RészletesebbenESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül
ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül Kuntner Gábor vezérigazgató, Energy Hungary Zrt Energiamegtakarítás = függetlenség Energiamegtakarítás
RészletesebbenNemzeti adottságunk a termálvízre alapozott zöldséghajtatás. VZP konferencia Előadó: Zentai Ákos Árpád-Agrár Zrt.
Nemzeti adottságunk a termálvízre alapozott zöldséghajtatás VZP konferencia Előadó: Zentai Ákos Árpád-Agrár Zrt. Termálvíz, mint az emberi kultúra bölcsője Vértesszőlősi ember (350000 éves Homo erectus/sapiens
RészletesebbenA landaui és az insheimi geotermikus erőművekben tett látogatás tapasztalatai
Csicsák József Mecsekérc Zrt. Szulimán Szilvia Mecsekérc Zrt. Fedor Ferenc Geochem Kft. Hlatki Miklós GW Technológiai Tanácsadó Kft A landaui és az insheimi geotermikus erőművekben tett látogatás tapasztalatai
RészletesebbenGeotermikus feladatok a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetben
Geotermikus feladatok a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetben Fancsik Tamás, Nádor Annamária Kutatás és innováció a magyar geotermiában, Budapest, 2012. november 29. Kutatási témák Pályázatok Szakmai
RészletesebbenSzanyi János. GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu. Bányászat és Geotermia 2009, Velence
Magyarországi geotermikus energia hasznosítás eredményei, lehetőségei és korlátai Szanyi János GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu Bányászat és Geotermia 2009,
RészletesebbenGeotermikus kutatások az MFGI-ben. Tóth György, Merényi László MFGI
Geotermikus kutatások az MFGI-ben Tóth György, Merényi László MFGI Tartalom Jogszabályi háttérből eredő kötelezettségek Nemzetközi együttműködések komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok (É&T)
RészletesebbenPannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS II. negyedévének időszaka július 16.
PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS 218. II. negyedévének időszaka 218. július 16. 218. PannErgy Nyrt. Negyedéves termelési jelentés 218. II. negyedév Bevezető: A PannErgy Nyrt. zöld energia termelését
RészletesebbenA bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban
A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok
RészletesebbenGeotermális energiát hordozó vízkincsünk fenntartható hasznosításának vízgazdálkodási és energetikai kérdései
Geotermális energiát hordozó vízkincsünk fenntartható hasznosításának vízgazdálkodási és energetikai kérdései Nádor Annamária, Tóth György, Rotárné Szalkai Ágnes, Szőcs Teodóra Magyar Állami Földtani Intézet
RészletesebbenGEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN
GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN Bobok Elemér Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézet 2012. február 17. Helyzetkép a világ geotermikus energia termeléséről és hasznosításáról Magyarország természeti adottságai,
RészletesebbenPannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS II. negyedévének időszaka július 15.
PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS II. negyedévének időszaka július 15. PannErgy Nyrt. Negyedéves termelési jelentés II. negyedév Bevezető: A PannErgy Nyrt. zöld energia termelését és hasznosítását
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉRŐL
TÁJÉKOZTATÓ A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉRŐL I. SZAKASZ: A SZERZŐDÉS ALANYAI I.1) AZ AJÁNLATKÉRŐKÉNT SZERZŐDŐ FÉL NEVE ÉS CÍME Hivatalos név: Gyula Város Önkormányzata Postai cím: Petőfi tér 3. Város/Község:
RészletesebbenA MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök
A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Mértékegység 1990 1995 2000 2001 2002
RészletesebbenKapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben
Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás
RészletesebbenA geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései
A geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései dr. Nyikos Attila Nemzetközi Kapcsolatokért Felelős Elnökhelyettes Országos Bányászati Konferencia Egerszalók, 2016. november 24. Tartalom Célok
RészletesebbenHajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02.
Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánástól kapott adatok a 114-es kútról Általános információk Geotermikus adatok Gázösszetétel Hiányzó adatok: Hő
RészletesebbenTelepülési hőellátás helyi energiával című konferencia ÁLLÁSFOGLALÁSA
A Magyar Tudományos Akadémia (Környezettudományi Elnöki Bizottsága és Energetikai Tudományos Bizottsága), a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége és a Magyar Termálenergia
RészletesebbenA GEOTERMIKUS ENERGIA
A GEOTERMIKUS ENERGIA Mi is a geotermikus energia? A Föld keletkezése óta létezik Forrása a Föld belsejében keletkező hő Nem szennyezi a környezetet A kéreg 10 km vastag rétegében 6 10 26 Joule mennyiségű
RészletesebbenEGS Magyarországon. Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16.
2 0 1 1 EGS Magyarországon Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16. TARTALOM Geotermális energia felhasználási lehetőségek Geotermális villamos erőmű és a NER300 program 2 I. RÉSZ Geotermális
RészletesebbenTermálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban
NNK Környezetgazdálkodási,Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Iroda: 4031 Debrecen Köntösgátsor 1-3. Tel.: 52 / 532-185; fax: 52 / 532-009; honlap: www.nnk.hu; e-mail: nnk@nnk.hu Némethy
RészletesebbenÉRTÉKVADÁSZAT A RÉGIÓBAN Small & MidCap konferencia a BÉT és a KBC közös szervezésében 2012. október 11. Hotel Sofitel Budapest
ÉRTÉKVADÁSZAT A RÉGIÓBAN Small & MidCap konferencia a BÉT és a KBC közös szervezésében 2012. október 11. Hotel Sofitel Budapest Miskolci geotermikus hőbetáplálási projekt Népesség 170000 fő Üzemeltetés
RészletesebbenA megújuló energiaforrások környezeti hatásai
A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek
RészletesebbenNapenergia-hasznosítás iparági helyzetkép
Figyelem! Az előadás tartalma szerzői jogvédelem alatt áll, azt a szerző kizárólag a konferencia résztvevői számára, saját felhasználásra bocsátotta rendelkezésre, harmadik személyek számára nem átruházható,
RészletesebbenHavasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14.
Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energiaforrást támogató pályázati lehetőségek Havasi Patrícia Energia Központ Szolnok, 2011. április 14. Zöldgazdaság-fejlesztési
RészletesebbenKözép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.
Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,
Részletesebbenlehetőségei és korlátai
A geotermikus energia hasznosítás lehetőségei és korlátai Szanyi János GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu Utak a fenntarható fejlődés felé, 2010. 01. 20. Tartalom
Részletesebbenenergetikai fejlesztései
Miskolc város v energetikai fejlesztései sei 2015. 09. 04. Kókai Péter MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Célok A város levegőminőségének javítása Helyi adottságok kihasználása Miskolc város v energiastratégi
RészletesebbenAz Energia[Forradalom] Magyarországon
Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről
RészletesebbenGEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9.
GEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9. Geotermikus er m magyarországi létesítésének kulcs témakörei Kapcsolódás globális energiapolitikai folyamatokhoz
RészletesebbenGeotermikus szakirányú képzés
Geotermikus szakirányú képzés Felvétel feltétele: Műszaki végzettség (MSc vagy BSc) Képzési idő: 4 félév, levelező jelleggel Képzésért felelős: Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Szakvezető: Dr.
RészletesebbenA decentralizált megújuló energia Magyarországon
A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar
RészletesebbenMegújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében
Megújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Ágazat nemzetközi megatrendjei EU országai 5 fő energiapiaci trenddel és folyamattal számolnak levegőszennyezés és a bekövetkező
RészletesebbenGeotermia a XXI. században
Geotermia a XXI. században IV. kisteleki szakmai fórum 2008.02.26. Hőszivattyús földhő hasznosítás s aktuális helyzete Magyarországon gon az EU helyzet tükrében Ádám Béla elnök ÉTE Hőszivattyús Szakosztály
RészletesebbenEnergiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon. Műhelymunka
Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon Műhelymunka A SEAP finanszírozási lehetőségei: Fókuszban a megtakarítás-alapú energiaszolgáltatási
RészletesebbenGeotermia Expressz Mérnöki Tanácsadó Iroda Kft. Kujbus Attila ügyvezető igazgató Kezeljük helyén az EGS típusú geotermikus erőmű lehetőségeit
Geotermia Expressz Mérnöki Tanácsadó Iroda Kft. Kujbus Attila ügyvezető igazgató Kezeljük helyén az EGS típusú geotermikus erőmű lehetőségeit Magyar Termálenergia Társaság konferenciája Szeged, 2013. március
RészletesebbenKapcsolt energiatermelés Magyarországon XIX. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia március 2-3.
Kapcsolt energiatermelés Magyarországon 2016 XIX. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2016. március 2-3. Hajdúszoboszló Szabályozási alapok 2011 októberétől Hatósági hőár rendszer [50/2011.
RészletesebbenGeotermikus energiahasznosítás Magyarországon
Trendek és gyakorlati példák 2015. február 10. Geotermikus energiahasznosítás Magyarországon A veresegyházi példa Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök A kezdetek 1878
RészletesebbenÖnfinanszírozó beruházások, energiamegtakarítás ESCO konstrukcióban. Kuntner Gábor vezérigazgató, Energy Hungary Zrt
Önfinanszírozó beruházások, energiamegtakarítás ESCO konstrukcióban Kuntner Gábor vezérigazgató, Energy Hungary Zrt Energiamegtakarítás = függetlenség Energiamegtakarítás Energiahatékonyságból Plusz energiateremtés
RészletesebbenA geotermikus energia szerepe a magyar energiapolitikában. Bencsik János Klíma- és Energiaügyért felelős államtitkár 2011. Május 3.
A geotermikus energia szerepe a magyar energiapolitikában Bencsik János Klíma- és Energiaügyért felelős államtitkár 2011. Május 3. Magyarország energetikai helyzetképe Energiafüggőségünk meghaladja a 62%-ot
RészletesebbenMagyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte
Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár
RészletesebbenT-JAM Thermal Joint Aquifer Management
T-JAM Thermal Joint Aquifer Management Közös felszín alatti termálvíztest lehatárolási és termálvíz-gazdálkodási javaslat a magyar-szlovén határmenti régióban Szőcs Teodóra Magyar Állami Földtani Intézet
RészletesebbenSzakigazgatások rendszere
Szakigazgatások rendszere Humán igazgatás Gazdasági élet Igazgatása Környezet Védelme (MGJ) (MGJ+BJ) Közrend, közbiztonság védelme, rendészet (BJ) Gazdasági igazgatás - áttekintés Főbb gazdasági szakigazgatási
RészletesebbenPannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS I. negyedévének időszaka április 15.
PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS I. negyedévének időszaka április 15. PannErgy Nyrt. Negyedéves termelési jelentés I. negyedév Bevezető: A PannErgy Nyrt. zöld energia termelését és hasznosítását
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés
Éves energetikai szakreferensi jelentés Veolia Energia Magyarország Zrt. Készítette: Terbete Consulting Kft. Torma József energetikai szakreferens Bevezetés Magyarország - az Európai Uniós energiapolitikai
RészletesebbenTervezzük együtt a jövőt!
Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra
RészletesebbenGeotermikus Energiahasznosítás. Készítette: Pajor Zsófia
Geotermikus Energiahasznosítás Készítette: Pajor Zsófia Geotermikus energia nem más mint a föld hője Geotermikus energiának nevezzük a közvetlen földhő hasznosítást 30 C hőmérséklet alatt. Geotermikus
RészletesebbenA GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI
A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés
SZEGEDI VÍZMŰ ZRT. Éves energetikai szakreferensi jelentés 217 év Készítette: Terbete Consulting Kft. Torma József energetikai szakreferens 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezetés... 3 Energia
RészletesebbenHulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében
Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében 2012.09.20. A legnagyobb mennyiségű égetésre alkalmas anyagot a Mechanika-i Biológia-i Hulladék tartalmazza (rövidítve
RészletesebbenÉpületek hatékony energiaellátása
Épületek hatékony energiaellátása Dr. Büki Gergely Magyar Energetikusok Kerekasztala 2009. február 10. 1. Energiatükör - tanulságok EU 27 Magyarország 1995 2006 1995 2006 Végenergia-felhasználás, F PJ
RészletesebbenÉpületenergetikai fejlesztések Varga Zoltán szakközgazdász
Épületenergetikai fejlesztések Varga Zoltán szakközgazdász 2016.11.04. Vállalkozói költségek csökkentése A vállalkozás energia felhasználásának csökkentése beruházással A vállalkozás energia felhasználásának
RészletesebbenMegújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében
Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Budapest, 2007. november
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés év
Éves energetikai szakreferensi jelentés 2017. év Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Vezetői összefoglaló... 2 Energiafelhasználás... 4 Villamosenergia-felhasználás... 4 Gázfelhasználás... 5 Távhőfelhasználás...
RészletesebbenErősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon
Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak
RészletesebbenNémeth Lászlóné miniszter, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Varga Mihály miniszter, Nemzetgazdasági Minisztérium
MBFH/-1/2013. MBFH/-2/2013. Kapja: Németh Lászlóné miniszter, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Varga Mihály miniszter, Nemzetgazdasági Minisztérium Tisztelt Miniszter Asszony/Úr! A bányászatról szóló 1993.
RészletesebbenNémeth Lászlóné miniszter, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Dr. Matolcsy György miniszter Nemzetgazdasági Minisztérium
MBFH/412-1/2012. MBFH/412-2/2012. Kapja: Németh Lászlóné miniszter, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Dr. Matolcsy György miniszter Nemzetgazdasági Minisztérium Tisztelt Miniszter Úr/Asszony! A bányászatról
RészletesebbenAz 55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet a megújuló energiát termelő berendezések és rendszerek műszaki követelményeiről
55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet beszerzéséhez és működtetéséhez nyújtott támogatások igénybevételének A rendeletben előírt műszaki követelményeket azon megújuló energiaforrásból energiát termelő rendszerek
RészletesebbenA GEOTERMIKUS ENERGIAHASZNOSÍTÁS INNOVÁCIÓS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON KERÉKGYÁRTÓ TAMÁS
Műszaki Földtudományi Közlemények, 86. kötet, 2. szám (2017), pp. 62 66. A GEOTERMIKUS ENERGIAHASZNOSÍTÁS INNOVÁCIÓS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON KERÉKGYÁRTÓ TAMÁS Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Miskolci
RészletesebbenNCST és a NAPENERGIA
SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,
RészletesebbenMegvalósíthatósági tanulmányok. Vecsés és Üllő geotermikus energia felhasználási lehetőségeiről
Megvalósíthatósági tanulmányok Vecsés és Üllő geotermikus energia felhasználási lehetőségeiről A projekt háttere Magyarország gazdag geotermikus energiakészlettel rendelkezik. Míg a föld felszínétől lefelé
RészletesebbenMegújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon
Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank
RészletesebbenA TERMÁLVÍZ HULLADÉKHŐ- HASZNOSÍTÁSÁT TÁMOGATÓ KIFEJLESZTÉSE. Dr. Országh István ONTOLOGIC Közhasznú Nonprofit Zrt. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.
A TERMÁLVÍZ HULLADÉKHŐ- HASZNOSÍTÁSÁT TÁMOGATÓ SZAKÉRTŐI RENDSZER KIFEJLESZTÉSE Dr. Országh István ONTOLOGIC Közhasznú Nonprofit Zrt. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. I. GEOTEST projekt előzménye 1. A hazai
Részletesebben