Európai integráció története

Átírás

1 Európai integráció története BCE-TK nemzetközi tanulmányok (BA) II. évfolyam 2008/2009, tavasz Tartalom Kurzusinformációk 1. Bevezetés: az Európa-fogalomról, az európai egységeszmék történetéről 2. A második világháború utáni integrációs törekvések ( ) 3. Szén, acél és hidegháború ( ) 4. A római szerződések, a közös piac alapjainak megteremtése 5. Európa De Gaulle árnyékában 6. Az EK megnyitja kapuit 7. A kilencek nehéz évei 8. A Brit-szakasz ( ) 9. Az EK Delors első elnökségének éveiben ( ) 10. A hidegháború vége és az EK 11. Maastricht és környéke Közreműködtek Kovács Imi Mátay Kata Budapesti Corvius Egyetem Társadalomtudományi Kar Nemzetközi Tanulmányok Intézet Európai integráció története Budapest, 2009

2 KURZUSINFORMÁCIÓK Kurzus ideje, helye: kedd, 11:20-12:40, C V-VI. előadó Oktató: dr. Horváth Jenő, Nemzetközi Tanulmányok Intézet jeno.horvath@uni-corvinus.hu Fogadóóra: kedd 14:00-16:00, C.531. Tananyag: előadások, illetve az alábbi olvasmányok közül legalább egy: Bainbridge, Timothy: EU-mindentudó. Budapest, 2004, HVG Könyvek Bóka, Éva: Az európai integráció. Elméletek történelmi perspektívákban. Budapest, 2008, Corvina. Horváth, Jenő: Az európai integráció története napról napra. Budapest, 2003, Osiris. Monet, Jean: Emlékiratok. BGF, 2004 Urwin, Derek W.: A közös Európa. Budapest, 2000, Corvina. Vizsga: írásbeli 2

3 I. AZ EURÓPA-FOGALOM FÖLDRAJZI ÉS TÖRTÉNETI ALAKVÁLTOZÁSAI. GONDOLATOK AZ EGYSÉGRŐL 1.1. Kiemelkedő személyek Coudenhove-Kalergi, R. ( ) o Kiemelkedő személyiség, páneurópai mozgalom alapítója. Nagyjából a két háború között volt ő felnőtt :) 20-as években alakította meg a mozgalmat. o Görögöknél kezdi a sort. De nem csak ő kezdi ilyen régen. Duroselle, J. B. Spinelli, A. o Derék dolog a görögöknél kezdeni, de bőven elég, ha a diákok 1945 után tanulják. Második világháború után kezdett ténylegesen testet ölteni az európai gondolat Az európai integráció története a görögöktől 1945-ig Az Európa-fogalom földrajzi és történeti alakváltozásai Mai fogalom 150 éve alakult ki, földrajztudomány elég magas szinten volt. "Atlantióceántól Urálig": ez egy friss fogalom, görögöknek más fogalmuk volt. Európa szó maga is különböző dolgokat jelentett. Görögöknél két értelem: o Mitológiai: Europé föníciai királylányka. Europé elrablása. Krétára vitte a lányt Zeusz. Gyerekeik pl. Minósz király. Rengeteg olvasat és üzenet. Európai civilizáció valahonnan keletről jöttek, valahonnan Föníciából vagy még keletebbről. o Földrajzi. Európa határai: nem voltak olyan jók földrajzból még. Nem tudták, hogy gömb alakú, valamikor teknősbékán ábrázolták, stb. Ameddig elmentek a hajóikkal, addig ismerték. Tudták, hogy van Ázsia, Afrika meg van Európa, de hogy ezeknek hol vannak a szélei mai orosz síkságig jutottak kb. Fogalmaik bizonytalanok. Alapítottak városokat amerre mentek. Balkán-félsziget alsó része, Krím fölötti terület. Elmélkedtek a tudósaik arról, hogy mi a különbség Európa, Ázsia és Afrika között, szóval jól elvoltak. Azért van a világ és azért vagyunk benne, hogy nagyjából jól érezzük magunkat, egyenként is. Nem csak úgy hogy szolgálunk valakit, istent, zsarnokot. Test és lélek egysége. Isteneik is ember alakúak, vallás van közös, de nem olyan rettenetesen komoly. Minden a görögöktől származik. Közös Európa: Rómaiak is hozzátették a magukét a dologhoz. Marad az Europé mítosz, de sok más van. Folytatják a görög tudományokat, néhány fontos dolgot hozzátettek, ez a jogtudomány. Ugrásszerű fejlődés. Jogi formába öntik a civilizáció elemeit, örökösödési jog, férfi-nő kapcsolat, szinte mindent szabályoz. A mi jogrendszerünk is alapjában római jog. Hogy kell egy birodalmat vezetni, szervezni. Tisztább földrajzi ismeretek. Brit-szigeteket is ismerték, Pannónia, Afrika, Ázsia, teljesen világosan számukra. Skandináviáról, Szibériáról nem tudtak még. Kereszténység Kereszténység megjelenése, államvallássá válása, Nagy Konstantin idején. Hamarosan lehanyatlik a birodalom. Kezd maga a kereszténység meghatározó eszme lenni, más etika, erkölcs kezd kialakulni. Igazából az európaiság és kereszténység összekapcsolódása néhány 100 év múlva, elsősorban Nagy Károly alatt lesz jellemző. 3

4 Innentől kezdve (800-as évektől) európai és keresztény kezd szinonima lenni, keresztényt többször használják, de európai is bevett fogalom. Nagy Károly pl. Európa Királya, van egy ilyen címe. Univerzalizmus megjelenik. Közös európai nyelv lesz, a latin. Danténál van ennek a két fogalomnak az összefoglalása. Középkori egyetem a legtipikusabb megtestesítője az európai egységnek. Oktatás latin nyelvű, diákok és tanárok is legkülönbözőbb országokból jöttek, előadások latinul voltak tól megjelenik a török a Balkán felől, keresztes hadjáratok a Szentföld felszabadítására. Alkossunk valami egységet mi európaiak. Ők mind Krisztus katonái. Egybeesik az európaival. Amikor jön a török, akkor Jézus nevét kiabálva rohannak a törökre a magyarok. Úgy érzik, egész Európát védik. A külső fenyegetéssel szemben ilyen egységtudat van. Egyre erősebb, ahogy jönnek előre. Reneszánsz Reneszánsz kezdetén megbomlik ez az egység. Megjelennek más hitvallások, latin marad a domináns nyelv, de lefordítják a Bibliát németre, magyarra. Egyetemeken még marad a latin, de a szünetekben nem feltétlen latinul beszélnek. Újkorba való átlépéssel változások. Esetleg az európaiság kicsit magasabb rendű is? Ekkor kezd kialakulni igazából a kapitalizmus, új tulajdonságok. Gyors fejlődés, népesség számában, gazdaságban és a gazdasági-társadalmi viszonyokban is. Addigi európai civilizáció teljesen más sebességre vált. Egyes ember a magántulajdon révén másmilyen lesz. Mindenki igyekszik dolgozni, gyarapodni, gazdagodni. Úgy érzik, a többiek nem nagyon tudnak velük versenyezni. Tudományok és vallás is fejlődik, megszabadul a vallástól a tudomány, elkezdenek szétválni. Kezdenek megjelenni az európai nemzetek, különböző birodalmak jönnek létre, központosított államok és egyre nagyobb háborúk. A háború természete is megváltozik a lőfegyverekkel. Régen nem voltak olyan véresek ezek a háborúk, aztán rendes mészárlások. Egyre gyakrabban háborúznak egymással. Európai egység más értelemben. Eddig elsősorban kifelé mutatták, most azért kellene egység, hogy ne legyenek háborúk. Belső egység kellene a háborúk megakadályozására. Rengeteg világboldogító értelmiségi jön. Hogyan lehetne elkerülni a háborút? Legyen egységes Európa. Üljenek össze a fejedelmek, állapodjanak meg. Másik változat: nemzetközi jog felhasználásával éljenek a népek és akkor jó lesz. Piccolomini azaz II. Pius pápa. Antonio Morini terve (1463) Abbé de Saint-Pierre (a jó abbé): vesztfáliai béketárgyalásokon volt ott, nemzetközi jog elemeit, keresztény etikát egyesített. Gyönyörű, de naiv elképzelés. Sorra nekiállják bírálni. Rousseau például, meg a francia felvilágosodás nagyjai. Kant is (Az örök béke) A 19. század Saint-Simon, Mazzini. Mazzini nagy olasz hazafi, de Európa egységének is nagy prófétája. A derék Victor Hugo :) Európa kongresszus Párizsban. Európai Egyesült Államokat akarták megteremteni. Miért ne lehetne? Hat rá az Amerikai Egyesült Államok. Kapitalizmus: kiteljesedik, gőzgép, piacok és így tovább. Nagy közgazdászok egy része (Smith, Ricardo) is híve volt az európai egységnek. Ha a nemzetek bezárkóznak az nem lesz jó a szabad versenynek. Tágas Európát kellene létrehozni, nagy piacok, tőke szabadon mozogjon. Gyorsabban megy minden a nagyobb térben. 4

5 A két világháború között I. világháború meghozza az addigi legnagyobb mészárlást Európában. Nemzetállamok keretei között, nemzetállami önzésre alapuló Európa temetőkhöz vezet. Rájönnek, hogy nem biztos, hogy Európa a világ közepe. Ha ilyen katasztrófákhoz vezet, akkor más földrészek elhúzhatnak. USA megelőzi már ekkorra Angliát, Franciaországot. Plusz itt vannak még a bolsevikok, akik az európai társadalmat alapvetően tagadják. Pesszimista hangulat alakul ki, ekkor születik meg sok pesszimista mű. Nem csak gondolatként kezd megfogalmazódni az egység gondolata. Politikai mozgalom formájában jelenik meg, elsősorban Kalergi. o Apja OMM tokiói követe volt (felmenői németalföldiek, görögök, stb.), mama japán családból származó hölgy. OMM-ben járt iskolába, Theresianumba. Bécsi Egyetem, Drezda, Berlin. Jogot végzett, de mire kész lett szétesett az OMM. o Elég művelt ember volt. OMM szétesése: milyen állampolgár? Cseh köztársasági elnök azt mondta, cseh lesz, ott vannak a birtokok, ő nem akart az lenni. Végül osztrák lett. o Bécsben alakította meg a páneurópai tervet. Első Páneurópa Kongresszust itt tartja meg. o Kontinenst átölelő egység kell, vámhatárok nélkül, szabadon cirkuláljanak az emberek, az áruk, az eszmék. Határai hol vannak? Azt mondta nem lehet az Urál, mert Oroszországban kommunizmus van és az nem egyeztethető össze az európaival (nincs demokrácia, gáz a vallás, stb.) Oroszország nem része Európának. De Tolsztoj meg Dosztojevszkij azért európai :) o Amíg a kommunizmus van, addig nem, de aztán miért ne tartozhatna bele? Anglia se tartozik ide, mert ők a Brit Birodalomban gondolkodnak. Megvolt még nekik a gyarmatbirodalmuk. Milyen Európa lenne az, ha ott lenne Ausztrália meg Fokföld meg minden. o Marad a közbeeső terület. Mai összes intézményt kitalálta. Leglényegesebb: németek és a franciák hagyják abba egymás szekálását, gyilkolászását. Ki kell tehát békülniük. Nem volt nagy véleménye az amerikaiakról. Amerika Európa húga a történelemben. De teljesen más lett. Szerinte az amerikaiak materialisták, nem szerette a standardizált emberekkel, és a fogyasztói társadalommal sem volt kibékülve. Ez mind-mind fenyegeti az európaiságot. o Ahhoz hogy Európa magára találjon saját európaiság kell. o Mozgalmat szervezett, nemzeti tagozatokkal. Európa nem ebbe az irányba ment 33-ban hatalomra jut Hitler, ez meg aztán minden csak nem az európaiság folytatása. o Persze Hitler is Összeurópát akart, új rend, stb. Kalergi ezt nyilván nem tudta tolerálni, elment Párizsba majd Amerikába, Hitler elől. Páneurópai egység ma is él, Habsburg Ottó sokat tett érte. Azt hiszem leállította magát már az öreg Ha az I. világháború bebizonyította, hogy Európa milyen bajban van a nemzetállamos dologgal, akkor a II. végképp! milliókról van szó a II. világháborúban. Oroszország és Amerika lesz a két hatalom, ez a földig rombolt Európa ebben a formában aligha mehet tovább. Két centrum az egységgondolat szempontjából: o London (ide mentek a menekült kormányok) Churchill célja hogy a háború után Európa ne úgy nézzen ki, mint előtte. o Ellenállási mozgalmak: szellemi ellenállás vagy partizánok. Erősen nemzethez is kötődtek. Új európai értelmiségi élcsapat alakul kis. 5

6 o Tudatosan végiggondolva nem a háború előtti Európát akarják majd megcsinálni. Akik innen kikerülnek, jelentős pozícióba kerülnek, a létrejött antifasiszta Európában. Jászi Oszkár is kitűnő európai gondolkodó, de nagy magyar ellenállási mozgalom nem volt. Azért kell, hogy ne legyen többet háború Európában Együttműködés feltételeinek kialakulása Nyugat-Európában. Első lépések az integráció felé ( ) Megszorítás az, hogy Nyugat-Európáról beszélünk. Kelet-Európa szovjet érdekszférába kerül. Szovjet kommunista ideológia nem volt híve az európai egységnek. Lenin még 1916-ban megírt valami cikket az európai egységgondolatról. Azt mondja, az Európai Egyesült Államok jelszava az egy trükk a proletariátus becsapására. Internacionalista alapállású ideológia. Nem a nemzeti számít, a munkásnak tök mindegy hogy Belgiumban vagy Franciaországban zsákmányolják ki. Nem államok, hanem osztályok állnak szembe. Világ proletárjai egyesüljetek! Ideológiailag is szembe áll az európai egységgel. A befolyásuk alatt álló területeken élők, akik ezt akarták, vagy elmentek, vagy csendbe maradtak. Romhalmaz Európa Nagyvárosok, mint Berlin, Drezda, vagy Sztálingrád, Leningrád, Tokió romhalmazként néztek ki. Sokkoló élmény volt az emberek számára. Quo vadis Europa? Ne ahhoz térjünk vissza, ami a háború előtt volt. Közös kiindulópont: ne legyen többé háború. Ne legyenek diktatúrák, hanem demokratikus berendezkedés kell. Ne legyen militarizmus, és a hierarchikus társadalom se legyen. (uralkodó meg alávetett) embereket ne különböztessék meg fajuk vagy vallásuk alapján. Közös elem: mindenütt demokratikus többpárti politikai intézményrendszer alakul ki. Nagyjából a pártrendszerek is hasonlók lettek. Majdnem mindenütt nagy keresztény demokrata pártok jöttek létre. Nagy szociáldemokrata pártok (SPD Németország, vagy a Labour Party Angliában) Kommunista pártok kisebbek, kivétel Olaszország és Franciaország. Nem olyan hogy három kommunista összehajol. Klasszikus liberális pártok gyengék. Eltűntek a szélsőjobbok. Vagy betiltották, vagy agyonlőtték őket. Fasiszta nincs, csak Franco Spanyolországa, de ő nem tartozik ekkor Európába. II. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁNI INTEGRÁCIÓS TÖREKVÉSEK ( ) 2.1. Különböző elképzelések Európai egységeszmék népszerűsége megnőtt. Jóval szélesebb társadalmi körök tudatába került. Népszerű eszme lett, nem egyegy ember képviselte már csak. Komoly vita és szellemi konfrontáció: milyen legyen az európai egység? három irányzat: o konföderalista o föderalista o funkcionalista 2.2. Konföderalista elképzelés Unionista a másik neve. 6

7 Ma is jelen van ez a három irányzat. Két jellegzetes személyiség van: Churchill és De Gaulle. Legismertebbek, leghatásosabbak. Integráció olyan felfogása, amelyben az integráció folyamán se csorbul a nemzetállami szuverenitás. Szuverenitásról az együttműködés során nem mondanak le, hanem megmarad. Államok közötti megállapodásra épül. Együttműködnek, szerződésesen as évek elején de G államok Európájának nevezi. Nem zárja ki az intézmények létrehozását (konföderációs szervezetek, intézmények) Működhetnek folyamatosan is, egyes államoknak vannak alávetve. Megállapodnak, hogy miként működtetik őket. Döntéseket egyhangúlag kell hozni. Általában az integrációnak egy lazább felfogását jelenti. Laza együttműködési forma jön létre. Akik ennek a hívei, azok rendszerint ellenzik a föderalista felfogást (ami ugye szorosabb) Churchill Zürich-i egyetemen elmondott beszéde fontos az integráció történetének szempontjából szeptember 19. Díszdoktori beszéd - felszólította Churchill az európai népeket, hogy hozzanak létre egy európai családot. Jellegzetes fogalom az integrációban. Regionális nagy egység lenne (lényegében nyugat-európai) nevezhetjük Európai Egyesült Államoknak is. Nagy-Britannia részt akar-e venni, az homályban maradt. Nem feltétlenül, neki első számú partnere az USA és nem Európa. Két főszereplő Franciaország, és Németország. Francia és német nép megbékéléséről beszélt. Nagyon fontos elemnek tartja. Hangsúlyozta, hogy Németország csak így nyerheti vissza erkölcsi méltóságát, Franciaország pedig a vezető szerepét. Ha Franciaország nagyhatalom akar lenni, szüksége van erre. Európa tanács létrehozását megfogalmazza, illetve azt mondja, a Ruhr-vidéket európai keretek között kellene hasznosítani. '46 decemberében Churchill elindította az egyesült Európa mozgalmat (Eszmei politikai mozgalom) elvállalta az elnökségét is. '47 tavaszától bontakozott ki, eleinte Nagy-Britanniában, majd a kontinensen. Brit konzervatív párt hivatalosan is csatlakozott a mozgalomhoz (Ekkor munkáspárt van Angliában) 2.3. Föderalista Altiero Spinelli: legmarkánsabb képviselője. Spinelli: dinamikus fiatalember volt a háború után, letartóztatták Olaszországban, akkor éppen kommunista volt. Radikálisak általában az emberek fiatalon, majd idősen konzervatívok. Szóval kommunistaként kezdte. Ott van a börtönben 1943-ig. (1926-ban tartóztatták le) A Molotov-Ribbentrop paktumkor szakít a kommunizmus fasizmus ellenességével. A kommunisták lepaktáltak a fasisztákkal, neki ilyen párt nem kell. Kiáltvány: azon a szigeten adják ki, ahova Mussolini idején a száműzötteket gyűjtötték ban kiugrik Olaszország a háborúból, akkor nyomtatják ki először. George Orwell is ide tartozik Háború után kb tag 7

8 Mozgalom: értelmiségiek a tagjai, folyton irányzatokra szakad, vitatkoznak. Mozgalmi ereje nem nagy Nemzetállamok idejétmúlt dolgok, a történelmi fejlődés meghaladta ennek kereteit. Ha ez a keret megmarad, újabb háborúk lesznek. Túlságosan nemzetiek, önzőek. II. világháború pont jó alkalom erre, hogy szétzúzzuk őket. Kellene egy föderatív Európa, nemzetállamok nélkül. Nemzetállamok fölötti intézmények és struktúrákat kell kialakítani. Olyan eszme, hogy az államok konföderációba tömörüljenek már a középkorban is volt. A háború utáni ennek egy variánsa. Nem centralizáció-mániákusak azért! Nem legfelsőbb bürokráciáról beszélnek! Másik kiindulópont: az emberek nem hülyék. Képesek önmagukat kormányozni. Képesek kisebb közösségeket alakítani, önmaguktól. A középkorban is képesek voltak erre: Firenze, Velence, Róma, stb. A modern korban miért ne lennének képesek erre? Centralizált állam nélkül szerveződni. Szupranacionális szerveket akar, de a szubszidiaritást is fontosnak tartja. Nem használja még ő ezt a fogalmat Funkcionalista elképzelés David Mitrany Nem politikai eszmei irányzat. Európai integrációt nem megváltó eszmékkel kell elindítani. Ezer kis területen kell elindulni az integráció felé. Kezdjük el egyes szektorokban. Egyes szektorból elindulva hozzunk létre integrációkat, legyen sok ilyen egymás mellett, és akkor lépésről lépésre menjünk előre. Meglátjuk, majd mi jön ki ebből. Gazdasági érdekeltségű, realista felfogású. Ez látszik majd reálisnak. Szén én és Acélközösség (1950 decemberében - vagy egyes források szerint) Ez volt a leghatékonyabb Funkcionalista-föderalista: összekapcsolják a funkcionalizmust a föderalizmussal. Robert Schuman, Jean Monett. Szerintük túl kell lépni a nemzetállamon, de kis lépésekben és kis szektorokban. Monnet a legfontosabb, ennek a felfogásnak az apostola. Egy ideig a fő vitapartnere Spinellinek. Monnet: nincs még bent a köztudatban. Francia, Cognac városában született, szőlőtermesztéssel és konyakgyártással foglalkoztak. Papa praktikus elme volt, legyen a gyerek kereskedő. Elküldte Angliába, hogy árulja a konyakot. Tehát kikerült Angliába, megtanult angolul. Ez nem volt jellemző a franciák körében. Nem járt egyetemre, mert árulta a konyakot. :) Lelkiismeret furdalása volt, azt gondolta, nem olyan művelt, mint azok, akik egyetemre jártak/járnak. Az ilyen ember általában egész életében tanul utána. Általában megtűrnek nálánál okosabb embereket, tanácsadóként. Háborúban fontos volt, hogy tud angolul. Hadi szállítások szervezésével foglalkozik. Fontos a háború, de legalább annyira fontos a szervezettség, az ellátottság. Felismeri egy háborúban a szervezettség, gazdaság jelentőségét. Népszövetség megalakul: főtitkár helyettes lesz. Csinálja három évig és rájön, hogy a Népszövetségben nem érdemes tölteni az idejét. Tanácsadó cégeket csinál (magáncégek és különböző nagy bankok mellett) Lengyel valuta stabilizációja az ő nevéhez kapcsolódik, illetve a kínaiaknak is ad tanácsokat. 8

9 Jól el van így míg a nácizmus hatalomra nem kerül. Megint állami szolgálatba lép. Franciák mindenfélét próbálnak szerezni az USA-tól, beszerző ember lesz. Ott marad Washingtonban, Roosevelt tanácsadója lesz. A háború után egyesült modern Európára van szükség. Életre kel-e Európa gazdaságilag? Be tud e szállni a versenybe? Föderális Európát képzel el, gazdasági szektorokban indul el Feladatok A gyors gazdasági helyreállítás késztetése Romhalmaz Európa, emberek szűkös körülmények között élnek, szeretnének jobban élni. Igény, hogy gyorsan megtörténjen a helyreállítás. Erős késztetés, hogy gyorsan menjen, normális emberi tulajdonság. Menjenek a vasutak, legyen újra villany, vízvezeték Házakat, hidakat újra kell építeni, első lépés a nehézipar gyors helyreállatása és az infrastruktúra. Ne nemzeti ketrecekben történjen. Szinte hipnotizálta az embereket az amerikai modell. Szabadkereskedelem, nehézipar fejlesztés: nemzeti elzárkózás nélküli forma kell Amerikai támogatás fontos elem. F. D. Roosevelt. Kész receptet nem sugallnak az amerikaiak. De támogatják Izolacionizmus helyett európai szerepvállalás jelenik meg. Kommunizmus veszélye is az integráció irányába hat (J. V. Sztálin) Külső fenyegetés az integráció irányába visz. Főként 47-től, ahogy kezd kibontakozni a hidegháború. A kommunista eszme, mint olyan is fontos. Sztálin modernizálta az orosz gazdaságot, véres és erőszakos, de modernizál. Faekés Oroszország elindul és atombombát képes előállítani. Keményen centralizált, tervekre épülő gazdaság működőképesnek bizonyult! Németország integrálásának kényszere: Valamit kellett kezdeni vele, nyilvánvaló hogy 50 évig nem termelhetnek káposztát a németek. Megjelenik a gondolat: Németországot összeurópai ellenőrzés alatt kell tartani, és megindítani a helyreállítását. Az Egyesült Királyság gyengesége: Azt gondolják az európaiak, hogy majd az angolok fogják vezeti Európát. Churchill rengeteg beszédet mondott a háború alatt is, ám nem kellett az angoloknak. Ellenzékiként továbbra is mondta a magáét. Nagy eszmék nem nyűgözték le a munkáspártot. Angliában nem volt még TB a háború után. Jóléti intézkedéseket foganatosítanak, szemüveget lehetett felíratni. 15 millióan írattak fel, aztán fogorvosi ellátás, stb. Nem vállalta a szerepet, hogy motorja legyen az integrációnak. Amúgy is, amit Churchill képvisel, az lazább. Kontinentális európaiak fogalmazzák meg jobban a magukét 9

10 2.6. Tényleges együttműködés feltételeinek kialakulása. Elkezdődik a Nyugat-európai együttműködés története: Marshall-terv és OEEC Előzmények Truman doktrína: görög-török helyzetben kommunizmus feltartóztatását jelenti. Fullbright szenátor beszéde: előterjeszt egy határozatot: Egyesült Államok támogatja az Európai Egyesült Államok megteremtését. Egyértelműen az USA amellett áll, hogy jöjjön létre az EEÁ. Hogyan lehetne ezt segíteni? Ebből születik meg a Marshall terv (Európai Újjáépítési Program) Két pillér az újjáépítésben: Truman doktrína, és Marshall terv. Háború alatt Marshall tábornok, jó tábornok, vezérkarban dolgozott. Háború után Kínában van, '47 januárjában lesz külügyminiszter június 5-én hirdetik meg az európai újjáépítési programot. USA bejelenti, hogy kész Európát gazdasági segítségben részesíteni, hogy kilábalhasson a dologból. Európát aggasztotta a gazdasági-szociális válság, mert attól féltek, hogy ilyen vészterhes időkben jön majd a kommunizmus, mert zűr van. Szóval fel akarták számolni ezt. Tehát örültek neki. Roosevelt is tudta, hogy Európát be kell illeszteni a világkereskedelembe. Ez a gazdasági indok tehát. Már ezelőtt is támogatták Európát, főleg az ENSZ-en keresztül ig 15 milliárd dollárt szétosztogattak már. Süllyedő hajó segélyezés nem jó már. Célzottabban kellene segíteni. Átfogó segély kell, legyen. Érdekük volt, hogy helyreálljon Európa gazdasága. Egyes államok eladósodtak egyre jobban. "Elkezdődött a... hát tarhálásnak nem mondom, de... " Szóval jó lett volna, ha nem nő tovább az adósság. Fizetőképessé kell tenni Európát. Európából mit lehetett Amerikába vinni? Élelmiszer, nehézipari termékek közül semmit! Franciák konyakot, angolok whiskyt. Ez a típusú külkereskedelem nem valami jó. Ez a segély tehát minőségében különbözik az addigi hirtelen segélyektől. Van ennek egy folyamata persze. Előkészítő értekezlet. Még a szovjet delegáció is jelen van. Magyarok nem. Segélyekre Oroszországnak is szüksége lenne. Kiderül, hogy ezeket a segélyeket feltételekkel adják. Az országnak, aki kapja, meg kell nyitnia a határait, nem akármilyen vámokat kell alkalmazni, és természetesen az amerikaiak felügyelik a segély felhasználását. Molotov azt mondja, hogy ez a nemzeti szuverenitás sértése. Feláll és elmegy. Csehek, jugoszlávok és lengyelek se mennek többet, persze azért, mert Moszkvában ezt mondták nekik. Feladatuk a megfelelő szervek létrehozása Marshall-terv/Európai Újjáépítési Program Kialakul egy keret, amit igényelnek az államok. Felállnak a lebonyolításra létrehozott szervek. Különböző célok: menedzselni a pénzt, stb. Általános célok: piaci liberalizálás, vámcsökkentés, kötött valutagazdálkodás felszámolása, európai vámunió, együttműködési szervezet 17 nyugat-európai ország részesült benne. Anglia, Franciaország, Olaszország kapta a legtöbb segélyt, plusz még az NSZK is. 10

11 Amerika úgy gondolja: mi derék amerikaiak húztuk ki a bajból Európát. Folyósítás 1948-ban kezdődik meg, Európa 1949-ben tulajdonképpen talpra állt, elérték a háború előtti termelést. Amerika szerint: mi vagyunk a megmentők ők meg hálátlanok. Másik felfogás a "túl öntudatos Európa"-interpretáció. Persze ez sok pénz, de ha megnézem a nemzeti jövedelmet, akkor a Marshall segély a nemzeti jövedelmek 2-2,5 százaléka csupán. Európa szerit az európaiak derekak, saját erőből rekonstruáltak. Annyiban reális ez a kép, hogy az összeg valóban "csak" ennyi volt. De ha arra gondolunk, hogy a háború végén csak úgy megkapták ezt, akkor mégis beláthatjuk, hogy sokat könnyített a helyzeten. Nem a négy évre egyenletesen elosztva adták, hanem első két évben (főleg az elsőben) a legnagyobb összeg, utána töredék, nagy lökésnek számít re az európai országok gazdasága helyreáll, gyors rekonstrukció. Ezek az országok gazdasági növekedés és fejlődés szempontjából egy ritmusra kerültek. Nagyjából párhuzamosan fut utána a ritmus. Gazdasági szerep megnőtt. Szorosabb gazdasági kapcsolat Európa és az USA között. Európai valuták stabilizálása is megtörténik. Mind az USD-hez vannak viszonyítva, tehát dollárközpontú lesz a rendszer. Nincsen szabad tőkeáramlás meg átváltás, de innentől kezdve pénzügyi stabilitás is kialakul. Amerikaiak technológiai segítséget is adtak, meg szervezési, stb. Ebben fényévekkel előrébb járnak. (modern üzemszervezése elvek, stb.) A szabadkereskedelem szerves része lett az európai gondolkodásnak A hágai kongresszus (1948) mozgalmak fejlődtek (egységtervek) Rendkívül sok van, ezekből Hágában gyűlik össze az elit. Megtartják a kongresszust. britek játsszák a főszerepet ember volt ott. Miniszterek, pártvezetők. Gyönyörű dolgokat mondanak az európai egységről "Egyesült Európát akarunk, ahol szabadon áramlana az emberek, eszmék, javak" 2.8. Az Európa Tanács 1949-ben alakul meg. Illetve 5 ország létrehozta a Brüsszeli Szerződést. Elsősorban angol kezdeményezés. Május 5-én történt meg az alapító iratának aláírása, 10 ország. Benelux, Franciaország, Nagy-Britannia, Dánia, Írország, Norvégia, Svédország, Olaszország. (Európa Tanács Alapokmánya) Cél az európai államok együttműködése, minden téren az együttműködés előmozdítása. Politikai és szellemi örökség védelme és ápolása. Intézményrendszer: o miniszteri tanács (tagok külügyminiszterei) szavazatok ugyanannyit érnek. minden tag egy szavazattal bír, ugyanannyit érnek. konföderációs elvnek megfelelően. o emellé Parlamenti Közgyűlés (tagok nemzeti parlamentjei, nagyságnak megfelelően delegálnak) nem rendelkezett törvényhozó hatalommal, csak konzultatív hatalommal, tanács elé javaslatot terjeszthet. Nagyobb országok 18-18, közepesek 6-6, kisebbek 4-4, legkisebb Luxemburg 3. o Titkárság fontos név: Spaak augusztus 3-ától kezd el működni. Spaak: leggyanakvóbb és legkevésbé hatékony szerv 11

12 Következő években elveszti a politikai karakterét. Fokozatosan az emberi jogokkal foglalkozó fórummá válik. 1950: Egyezmény Az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről. Ma is működik. Akkor 10 tag, kommunizmus után kelet-európai államok is kérték felvételüket. Demokratikus szabadságjogok témájában folytat jelentős tevékenységet. Választások felügyel, pl. Ma már minden európai ország tagja. Előfeltétele az EU-s tagságnak. Nem tévesztendő össze az Európai Tanáccsal! (Az az EU egyik fő szerve) Britek ennek létrehozásával csatát nyertek, de háborút vesztettek. Integrációnak nem ez lesz a fő iránya. III. SZÉN, ACÉL ÉS HIDEGHÁBORÚ Funkcionalista és föderalista elképzelésekből jön létre A német kérdés a világháború után 1949-re a német kérdés megoldása szemlátomást nem megy az elképzelt módon (közös ellenőrzés Németország felett) egyre nyilvánvalóbb hogy két Németország lesz. Nyugat-német rész a nyugati blokkba, másik a másik oldalra kapcsolódik be. ez a politikai ügy. gazdaság: német gazdaság helyreállítása elkezdődik Az Európai Szén és Acélközösség Adenauer, öreg ben Bonnban (de mit csinált?) Köln polgármestere lett 1917-ben ben létrejött az NSZK. Cél, hogy a náci múlttal szakítva visszatérhessen a nemzetközi porodra. Meg kell egyezni a franciákkal. NSZK-t be kell építeni a kialakuló nyugati blokkba. Szuverenitásának helyreállítása valamiféle európai közösségeken keresztül lehetséges. Európai integráció kell, ennek első lépése a franciákkal való megegyezés. 49 végére ezek az alapelvek megvannak már. Francia részről: Jean Monnet. 49 végén azon gondolkodik, hogy hogyan lehetne a francia gazdaságpolitikát átalakítani úgy, hogy együtt tudjanak működni a németekkel. Ne az legyen, hogy a franciáknak annál jobb, minél rosszabb a németeknek. Első lépés: Ruhr-vidék feletti ellenőrzés, Elzász-Lotaringia közös hasznosítása. Nemzetközi Ruhr-hatóság volt. Monnet felismerte, hogy más módszer kell. Persze a francia ellenőrzést nem akarta feladni. Ruhr-hatóság helyett közösen hasznosítsák a németek és franciák, sőt! vonjanak be más országokat is. Robert Schuman francia külügyminiszter: Nem éppen franciás név. Alapítóatya. o Katonának alkalmatlan lesz majd. Egyházi intézmények nevelgetik. Fontos elem a katolicizmusa (Adenauer és Monnet is az) o Szülőföldje Lotaringia. o 1949 végétől lesz külügyminiszter. ESZAK elképzelését hivatalos formában előterjeszti. A konkrét tervet Monnet dolgozza ki. Schuman-tervnek is hívják. o május 9. (szimbolikus II. világháború vége) bejelentés: Szén és Acél közösség létrehozása. 12

13 o Kiáll a fickó és azt javasolja, hogy a francia német nehézipar problémáját oldják meg, hozzanak létre egy Vámuniót. Aki akar, ehhez csatlakozhat Európából. Szén és acéltermékek közös piaca jönne létre, ami nyitott más országok felé is. Nagy visszhang. Amerikai kormány támogatja, acélgyárosok kevésbé. Kartellt láttak benne. Britek választás elé kerültek. Csatlakozzanak-e? 1950-ben még ők voltak a legnagyobb acéltermelők. Azt gondolták, nem olyan jó ez a terv, mert hátha őket kiszorítja. Óvatosan fogadták. Angliában magasabbak voltak a bérek, a német-francia acél olcsóbb lesz és versenyképesebb. Ha ez létrejön, Franciaország átveszi az európai vezető szerepet politikailag is. véletlen is szerepet játszik. 50 tavaszán Angliában éppen többen betegek voltak a vezetők közül. Könnyebb utat választották: elutasították. Maga Churchill is így döntött. 50 nyarán elkezdődtek a tárgyalások. o Hat ország: Franciaország, Németország, Olaszország és a három Benelux, akik komolyan tárgyalnak. o Kitört ekkor a koreai háború. Megy előre a két blokk kialakulása is. o Tárgyalások során Németország pozíciói javulnak. Hadsereg kell, német o nehézipar mégiscsak kell. Jean Monnet föderálisabb közösséget képzelt el, mint a többiek, ebből engedni kellett. tárgyalások 10 hónapon át zajlottak. Alapítószerződését április 18-án írják alá Párizsban, Párizsi-szerződésnek is nevezik. Magyarul ESZAK a rövidítése, abban a korszakban Montánuniónak hívták. Ma már nincs, 50 évig működött, 52-től 2002-ig, majd beolvadt az unió első pillérébe. Szén és acélpiac megteremtése, közös piac létrehozása. De célja a gazdaság előmozdítása, életszínvonal javítása, foglalkoztatás növelése is, szociális célok is. Két szakaszt jelöl ki: első 5 év: átmeneti periódus, majd a közös piac kiteljesedése. eltörlik a tagországok között az összes vámot (szén, koksz, vasérc, ócskavas) Kifelé közös vámtarifát hoznak létre. Előírja, hogy az állami támogatásokat le kell építeni. Tagországok egyenként nem támogathatják acéliparukat. Intézményei: o o Főhatóság: mai Európai bizottság elődje. biztosokból állt. a kormányok egyetértésével nevezték ki (ma jelölik) hat évre szólt. Független személyek, olyan értelemben hogy nem annak az országnak felelnek, aki jelölte őket. Ma is ez van, akik ott ülnek, nem a tagországot képviselik, hanem a közösséget. Tagország nem hívhatja őket vissza. Elnöke is volt, az első Jean Monnet. Hasonló, mint ma. Egyszerű többséggel hoz döntést, alapítószerződés nem mondja ki, hogy egyhangúlag kellene. Saját forrás volt a kezében. Uniónak nincsen ilyen az alapításkor. Szén és acéltermékekre kivetett 1%-os adó. Ez a közösségi forrás. Ez nem kicsi. Nem küszködött pénzhiánnyal. Főhatóságnak rendkívül nagy súlya volt. Széleskörű jogok: tagállamokkal szemben és gazdasági élet egyes szereplőivel szemben is, maximális árak (krízishelyzetben), versenyjogi hatásköre is volt. miniszterek tanácsa: főhatóság ellenében jött létre. Tagországok érdekeit képviselje. Főhatósággal ezeket egyezteti. Háromféle döntéshozatali forma: egyhangúlag, egyszerű többséggel és minősített többséggel hozottak. 13

14 o o o (tagországok minisztereinek súlya nem ugyanannyi. súlyozott módon szavaznak) Havonta vagy félévente ülésezik a munkától függően tanácskozó közgyűlés: magyarul lazán Parlamentnek szokás nevezni. Szintén a mai Európai Parlament elődje. 78 tagú volt, nemzetek nagyságának megfelelően voltak a képviselők. Franciaország, NSZK, Olaszország 18-18, Belgium, Hollandia, 10-10, Luxemburg 4. Kezdeményezett dolgokat, főhatóságot ellenőrzi. Megvonhatja a bizalmat a főhatóság egészétől 2/3-os többséggel. Egész európai integráció történetében ez volt az első parlament jellegű intézmény, aminek jogilag garantált hatásköre van, nem csak szájalnak. bíróság: közösségi jog első centruma. jogi kérdéseket tárgyalja. nemzetközi jog történetében megjelenik először a közösségi jog, a nemzetközi jogon belül. tanácsadó bizottság: 51 tag, feladata a főhatóság munkájának segítése. Másrészt kifejezze a munkavállalók és munkaadók érdekeit. Ez a mai gazdasági szociális bizottság elődje. Ratifikáció: elkezdődik az aláírás után, nemzeti parlamentekben. Három Beneluxban nagyobb viták nélkül elfogadták. o Belga parlamentben voltak kritikai hangok a közösséggel szemben. Belgiumban a szénbányák szörnyűséges állapotban voltak. Veszélyes munkahelyek, úgy érezték, hátrányos helyzetből indultak. nem voltak túl lelkesek a belga bányatulajdonosok. o NSZK: 232 igen, 143 nem. Kurt Schumacher a szociáldemokrata párt vezetője. Azt mondja, négy nagy K uralja a helyzetet: Kapitalizmus, Kartellek, Konzervativizmus, Klerikalizmus o Olaszország: nekik nagyon előnyös. Se szén se vas, van tenger meg kék ég. Állandó gond volt, honnan szerezzenek megbízhatóan szén és acél termékeket. Lelkesen támogatták. Hatalmas kommunista párt volt. De a kereszténydemokraták voltak a parlamentben. o Franciaország: 377 igen és 233 nem. Kommunista párt és szocialisták ellene szavaztak. Simán átment. o Elég gyorsan lezajlott a ratifikáció. Hol legyen a székhely? Mindenki szerint az ő országában legyen. Mikor nem tudnak megállapodni, megkapja Luxemburg. (ezért van ott olyan sok minden) augusztus 10-én kezdi meg a működést. Első 5-10 évben a legnagyobb eredmények. o %-kal nőnek a termelések, meg ilyesmi. o Ebben a hat országban nőtt a legjobban. A közösségen belül a bérek is sokkal gyorsabban növekedtek. Szociális célkitűzések is realizálódtak. o Emberek szabad vándorlása is elkezdődött. szakmunkások számára átjárhatók lesznek a határok. Nem csak diadalmenet. Kezdeti gyermekbetegségek. Közös vámtarifa: tagországok kötelezően egymástól vásárolják a holmit. De Brazília felajánlja, hogy ő sokkal olcsóbban adná x terméket, ezt Olaszország elfogadja, erre a főhatóság rájön és megbünteti őket. Nagy növekedés lelassul az 50-es évek végére. Annyi acélt gyártanak, hogy az már környezetkárosító hatású. Kezdenek szénhegyek nőni nem lehet ennyi szenet eladni. Közben rendkívül olcsó a kőolaj: 1 hordó olaj 2 dollár. Most 45 dollár. Spill-over, átgyűrűzés, átfolyás. Ez az első európai közösség az integráció útján. 14

15 Megtanulják, hogyan kell egy ilyen közösséget működtetni. Hogyan kell közösségi keretekben gondolkodni. Miért ne csináljunk más ágazatokra is ilyen együttműködést. A közösség tagjaiban gyakorlati élménnyé válik, hogy hogyan kell egy ilyen együttműködést működtetni Egy kudarc: Európai Védelmi Közösség Katonai együttműködést célzó törekvés Koreai háború miatt a hidegháború leghidegebb szakaszában vagyunk. Mi lesz ha háború lesz? Európaiak megijednek, mi lesz, ha Amerika legyengül és jönnek az oroszok? Gondolkodniuk kell a saját védelmi erejüknek növelésén. Itt vannak a derék németek, több mint 70 millióan és nincs egy német katona se, se német hadiipar. Így hogy lehet megvédeni Európát? Németországot fel kellene fegyverezni újra. De hogyan? o Amerikaiak fegyverzik fel o Vagy oly módon (franciák így gondolják) hogy ha muszáj, akkor közösségi ellenőrzés alatt történjen. Szülessen meg ez a közösség, az EVK Renée Pleven: ő áll elő ezzel a tervvel október 24-én. Kell egy közösség, amelynek a keretében létrejönne egy közös európai haderő. Azok az országok, akiknek van hadserege, azok beadják egy részét, illetve felfegyverzik a németeket. lenne egy közös európai haderő, hadügyminiszter, minisztertanács, stb. létszámából eredően a legnagyobb a francia hadsereg lenne, ez tovább növelné Franciaország befolyását. német hadsereg ellenőrzés alatt marad, nem kell annyira félni. végeredményben ugyanaz a hat ország vesz benne részt, mint a Szén és Acélközösségben. amerikaiaknak kezdetben nem tetszett. Olaszok bizonytalanok voltak eleinte, kereszténydemokraták nem voltak olyan harcosok, Adenauer támogatta, de fenntartásai voltak (majdnem hogy megalázó feltételek) ebben az időszakban van védelmi közösség: NATO. Hogyan viszonyuljon a NATO-hoz? Németország felfegyverzése megtörténhetne a NATO keretében is. 52. május: aláírják az EVK alapítószerződését. 53-ban meghal Sztálin, fegyverszünet a koreai háborúban, ez a dolog már nem is olyan sürgős. Francia belpolitika is alakul, az elgondolás ellenzői megerősödnek augusztus 30-ra csak a franciák nem ratifikálták még. Nemzetgyűlésben szavazás: nem jön össze a többség. A törekvés meghiúsul. Európai politikai közösség kudarca: o EVK-nak kellett volna, hogy legyen valami politikai irányítása. Az EVK fölé kellett volna létrehozni egy politikai struktúrát. Ez lett volna az EPK. o Úgy gondolták, hogy kb. addigra meglesz, mire lemegy a ratifikáció. Nem öltött formát végül, nem dolgoztak ki okmányt, amit aláírtak volna, mert közben már látszott, hogy elakad az EVK ratifikációja. o Ahogy befuccsolt az EVK, megbukott az EPK is. o EVK átalakul a párizsi szerződésekkel, ebből jön ki a Nyugat-Európai Unió. Integráció hívei törték a fejüket, hogy mit lehetne csinálni. Végeredmény a Római szerződések lesznek. 15

16 IV. A RÓMAI SZERZŐDÉSEK (1957), A KÖZÖS PIAC ALAPJAINAK MEGTEREMTÉSE 4.1. Római Szerződések A Rómába vezető út Fontos nevek: Monnet, J., Beyen, J. W., Spaak, P.-H., Pinay, A. Két irányba történik a bővítés: o ESZAK bővítése: angolok felé volt nyitott, 1954 decemberében az ESZAK társulási egyezményt kötött Nagy-Britanniával. Társult viszony jön létre. Britek ambíciója lelassul végül. o Új területek találása, ahol új integrációk jöhetnének létre: Jean Monnet volt a kezdeményező. Ő javaslata volt egy atomenergia-közösség létrehozása. o Békés célú hasznosítás. Nyugat-Európa mindig energiaéhes, valamiféle olcsó új energia kellene. Európa területén nincsen jelentős energiaforrás, se olaj se földgáz. Atomenergia látszott olyan forrásnak, ami megoldhatná a helyzetet. Atomenergia közösségi formában történő felhasználása több szempontból is ígéretesnek tűnt. Hat országból egyiknek se volt atomipara. Mindenki nulláról indult. Atomenergia kutatás, és atomerőművek építése nagy tőkebefektetést igényel, közösségi szinten jobban megvalósítható, mint egyénileg. Atomenergia ígéretes, mert az a csúcstechnológia. Atomerőmű akkor még csak az USA-ban és a Szovjetunióban van. Tudományok csúcsa volt ekkor. Világos volt, hogy a civil atomenergia szorosan összefügg a katonai hasznosítással. Békés és katonai hasznosítás közel van egymáshoz, számítani lehetett arra, hogy egyszerre több atomhatalom lesz. Cél, hogy a németek ne jussanak hozzá ezért is jobb a közösségi forma. Ellenőrizve lesz a hozzájutásuk. Környezetvédelmi szempontok nem sokat számítottak még, nem gondoltak rá hogy veszélyes lehet. Másik elképzelés: Beyen holland külügyminiszter nevéhez fűződik. holland adottságokból szemlélte a világot egyik szempontja az, hogy Angliát mindenképp be kellene vonni, Hollandia ott vergődik Németország és Anglia között. integráció folytatása a cél fontosnak tartotta a vámunió létrehozását. holland-belga-luxemburgi vámunió már van, ennek kibővítését legalább a hatokra javasolja. Spaak a belga külügyminiszter szerepe is fontos. Felvállalta, hogy elkezdi a vámuniós törekvéseket szervezni. Zseniális szervező révén kiemelkedő szerepet játszott. javaslat: tartsanak egy konferenciát. Sokan nem támogatták ezt, mert nem látták még a helyzetet érettnek. Pinay francia külügyminiszter támogatta az integrációs javaslatokat. villamos energia iparra ki akarta terjeszteni az integrációt 16

17 Olaszok mindent támogatni szoktak, energiahiánnyal küzdenek, föderalisták. Kicsit épp politikai bizonytalanságok vannak. de azért lelkesek Messinai külügyminiszteri konferencia június 1-3. o ESZAK külügyminisztereinek találkozója. o Szicíliában van, ott éppen tartományi választások voltak, az olasz külügyminiszter meg oda valósi. o továbbfejlesztési javaslatokat is megtárgyalták. o tovább bővítették a listát: szállítás (vasúti), fuvarozás, posta és akkori telekommunikáció (telefon). Televízió akkor kezd megjelenni, már lehet venni a boltban. o Benelux külügyminiszterek határozottabban javasolták a vámunió létrehozását. Ez azt is jelentette, hogy ezután a konferencia után elkezdődik két integráció. ESZAK mellett két új: Atomenergia-közösség (Euratom) és az Európai Gazdasági Közösség, a vámunió. o Úgy gondolták, hogy Spaak kezében összpontosuljon a két születő integráció előkészítő munkája. o 1955 őszén elkezdenek tárgyalni, 1956 tavaszára elkészül egy első tervezet. Atomenergia egyszerűbbnek látszott, vámunió sokkal bonyolultabb. Mi legyen a gyarmatokkal, társult területekkel. Milyen vámok legyenek pl. a banánra? 1956 tavaszáig még az angolok is részt vettek a konzultációban. Nem teljes jogú meghatalmazottat küldtek. angolok viszonyát jól mutatja, hogy a meghatalmazott fogta magát és ott hagyta a bizottsági munkát. Többiek nem álltak le. Előrehaladás, de jelentős viták vannak. Nincs igazi közös álláspont. Úgy tűnik el is akad október elején másik külügyminiszteri találkozó. Ekkor két jelentős esemény történik, ami újra felgyorsítja az integrációt: o 1956-os magyar forradalom: 1953 után (Sztálin halála) a nyugatiak kevésbé féltek a Szovjetuniótól ban viszont a Szovjetunió fenyegető arcát látták (simán leverte a magyar forradalmat). Megerősítette Európát abban, hogy félni kell. Össze kell fogni. o Szuezi válság: izraeli-angol-francia összefogás Egyiptom ellen. Oroszok és amerikaiak együttesen parancsoltak rá az angolokra-franciákra, hogy hagyják abba. Nagy kudarc angolok és franciák számára, gyorsan igyekeznek felmutatni valamit. Franciák a szuezi kudarc után 1957 elején megváltoztatták az álláspontjukat és úgy döntöttek nem akadályozzák a két integrációt februárjában már meg tudnak egyezni az addig vitatott kérdésekről február , Párizs március 25-én Rómában aláírják a két új közösség létrehozásáról szóló szerződéseket. EU-alapszerződések: Párizsi Szerződés [1951] Római Szerződés [1957] Egyesítő Szerződés [1967] Egységes Európai Okmány [1986] Maastrichti Szerződés [1992] Amszterdami Szerződés [1997] Nizzai Szerződés [2001] 17

18 a dátumok az aláírás időpontjai jelölik, nem a hatálybalépés, mert az lehet néhány év eltéréssel. Acquis communautaire (tágabb fogalom): hatalmas joganyag, amely a közösség minden tagjára és szereplőjére érvényes o EU-szerződések o csatlakozási szerződések (bővítésekkel jönnek létre) o rendeletek és irányelvek összessége o az EU egész eljárási rendje 4.2. Az EGK alapító szerződése (Európai Gazdasági Szerződés) Kortársak Közös Piacnak hívták. 248 cikkből áll, terjedelmes szerződés preambulum: célkitűzések összefoglalása, miért és milyen körülmények között kötik. Szerződő felek célja a közös piac megteremtése, a gazdaságpolitikák harmonizálása, kiegyensúlyozott fejlődés, állampolgárok jólétének megteremtés életszínvonal emelése. cikkek: részletesebb célkitűzések, intézmény rendszer. 11 pontba foglalja össze a célját: 1. tagállamok között az áruk behozatalánál és kivitelénél a vámok és mennyiségi korlátok eltörlése (áruk mozgásának szabadsága) összes árura vonatkozik. 2. közös vámtarifa létrehozása, közös kereskedelempolitika a kívülálló államok felé. Közös Piac tagországok piacai közösek. Összes árura, mezőgazdaságira és iparira is. 3. meg akarják teremteni a személyek szabad költözését, a szabad munkavállalást és a tőke szabad áramlását. Három szabadság, ott laknak, ott dolgoznak, és ott ruháznak be, ahol akarnak 4. Közös politikákat sorolja fel, vagy közösségi politikákat. Azok a politikák, amiket a továbbiakban közösen vagy közösségi szinten akarnak csinálni: mezőgazdasági politika 5. Közös fuvarozáspolitika 6. Olyan rendszer, amely megakadályozza a verseny tisztaságának megértését. Közös versenypolitika. 7. Közös gazdaságpolitikát hirdet, ami összehangolás inkább. Elsősorban arra szűkül, hogy a fizetési mérlegekben a hiányt kiküszöbölő eljárások legyenek egységesek. Nem voltak a konvertibilisek a valuták. Kiindulópont a pénzügyi előrelépéshez. 8. Tagországok jogalkotásának egymáshoz közelítése, közös piac működéséhez szükséges mértékben. 9. Intézményi célok, a szociális mellett. A dolgozók munkalehetőségeinek javítása, életszínvonal javítása végett európai szociális alap létrehozása. 10. európai beruházási bank létesítése. Nem ingatlanvásárlást szolgálnak, hanem a fejlesztést szolgálják. A közösség gazdasági fejlesztését célozza. 11.Társulási viszony létesítése a tengeren túli országokkal és területekkel a gazdasági-szociális fejlődés érdekében Intézményi struktúra később tárgyaljuk. Fokozatosan kívánták elérni a célokat, 3-szor 4 éves időszakokat terveztek, ennyi idő alatt kell elérni a belső vámok lebontását befelé, és a közös vámok felépítését kifelé január elejére tervezték az életbelépést, ezt teljesítették június elsejére meglesz a vámunió. 18

19 fokozatosság: évente csökkentették az egymás közötti vámokat, kifelé is fokozatosan építették fel a vámfalat. Amíg nincs meg: átmeneti szakasz, és egyhangú döntéshozatal, utána már minősített többség 4.3. Euratom Hasonlóan részletes és terjedelmes dokumentum. 224 cikkből áll. nagyon részletesen leírják a kutatást, beszerzést. nem csak az atomerőművekre vonatkozik, hanem a gyógyászatra is, stb. beszerzés, kutatás, felhasználás. főszektor az energiafelhasználás persze. ígéretes volt, de azért nem futott be olyan karriert, mint a gazdasági közösség. 70-es, 80-as évektől megjelennek a környezetvédők, kiderül, hogy nem olyan jó. Néhol leállították az erőműveket, máshol működik még (Franciaország) Gyógyászat szempontjából eredményes, kutatás szempontjából részben eredményes Ratifikáció: év végére ratifikálják. hasonló formában, mint az ESZAK-ot. kommunisták ellene szavaztak persze mindenhol. De azért meggyőző többséggel, viszonylag kevés vitával. 58. január elsején életbe is lépnek a szerződések Nemzetközi visszhang politikai érdeklődés homlokterében van. lelkesek az emberek. kivéve az ellenzék. nyugati világban, Angliában hasonló, mint a konferencián résztvevő fickó álláspontja. úgyse lesz semmi, vagy ha igen, mikor? USA-ban nagyon pozitív. keleti blokkban pedig azt hangsúlyozták, hogy az imperialisták megint kitaláltak valamit, hogy kizsákmányolják a munkásokat. o alárendelődik úgyis az amerikaiaknak. o még jobban megoszlik Európa. o 62-ben állnak hozzá másképp, beleütköznek a vámokba, látják, hogy működik a dolog. o KGST nem vette fel a diplomáciai kapcsolatot az integrációkkal. o Brüsszel és az KGST között nincs diplomáciai kapcsolat 88-ig. o ellenfélnek tekintette 4.5. Az Európai Unió intézményrendszer: nem csak a Római szerződés, de nem is a mai. egyedülálló képződmény az unió nem hasonlít a hagyományos nemzetközi szervezetekre egészen más. nemzetállamok intézményrendszerére sem hasonlít nem kormányközi szintű és nem is föderalista, hanem vegyes kép. nem hasonlít sem az NSZK sem az USA intézményrendszerére. főszervek és egyéb intézmények Fő szervek: pongyolán fogalmazva o bíróság o bizottság o tanács o parlament o számvevőszék Egyéb: o két tanácsadó bizottság (időben fordítva) 19

20 regionális bizottság gazdasági és szociális bizottság o Ombudsman o pénzügyi intézmények: az európai beruházási bank európai központi bank Fő szervek A tanács: Európai Tanács állam és kormányfők tanácsa Európai Unió Tanácsa miniszteri tanács Európai Tanács: álam és kormányfők és európai bizottság elnöke. csúcstalálkozónak nevezik az újságok, vagy EU csúcsnak. nem rendszeres találkozók voltak eleinte, D Estaign javasolta, hogy legyen rendszeres. Dublinban volt az első. Európai közösségi intézményként ismerik el. feladata kettős: általános politikai iránymutatás. legnagyobb súlyú kérdésekkel foglalkozik, stratégiai döntéseket hoz, ha tud. másik feladat: azokat a problémákat, amiket a miniszteri tanácsban nem sikerült megoldani, azok ide kerülnek. irányt mutatnak, döntést nem hoznak. határozatait nem szavazással hozza meg, hanem rábólintással. évente 2-3-szor ülésezik, nem egy robotoló testület. soros elnök van, az ő hazájában egy kies helyen rendezik az üléseket. nem határozatok, hanem a soros elnök nyilatkozatot tesz. kétoldalú tanácsokra is lehetőség van. egyre nő a szerepe, 75-től kezdve. ma már az egyik legfontosabb szerv. Európai Unió Tanácsa/A miniszterek tanácsa Általános ügyek tanácsa ekkor külügyminiszterek vesznek részt rajta Ha szakkérdéseket tárgyal, pl. közlekedés, stb.: akkor szakminiszterekből áll. Ekkor szakminisztertanács. Ha valami egészen kiemelkedő jelentőségű ügyről van szó, akkor részt vesznek rajta a szakminiszterek és a külügyminiszterek, ekkor JUMBO-tanács 2 szakminisztérium: pl. pénzügyek- és gazdaságügyek: ECOFIN ez a tanács, (attól függően, hogy melyik tanácsról van szó) legalább kéthavonta, ill. a ritkábban ülésezők kb. félévente egyszer üléseznek. A miniszteri tanács a tagországok érdekeinek kifejezője Egyes országok nemzeti érdekeit képviselik Általános ügyek tanácsa fellebbviteli fórumként is működik A brüsszeli képviselők készítik elő a megtárgyalandó ügyeket Miután a tagországok érdekeit fejezi ki, és döntéshozó szerv, ezért nagy jelentősége van a szavazási formáknak: ezek pontosan meghatározzák, hogy milyen kérdésekben hogyan történik a szavazás, pl. biztonságpolitikai ügyekben mindig egyhangúlag. Három szavazási forma van: o egyhangú szavazási forma mindenkinek meg kell szavaznia. ha egy nem szavazza meg, nincs megegyezés konszenzusos 20