IN MEMORIAM DR. BALÁZS JÓZSEF Requiescat in pace! (Nyugodjon békében!)

Átírás

1 A szülőfaluért lehet sokat tenni, de eleget soha IX. ÉVF. 2. A BAGI HELYTÖRTÉNETI BARÁTI TÁRSULAT TÁJÉKOZTATÓJA ÁPRILIS IN MEMORIAM DR. BALÁZS JÓZSEF Requiescat in pace! (Nyugodjon békében!) Mind a hárman Bagon születtünk, Ő október 16-án, édesanyánk Katona Margit háztartásbeli, édesapánk Balázs István képesített ácsmester volt. Kétkezi munkájukból, egy-két hold földből, felcseperedő István bátyánk segítségével a helyi elemi iskolából a rákosligeti polgári, majd a báró Wesselényi kereskedelmi iskolába került. A háború, leventeként nyugatra sodorta, ahonnan megbecsülést szerezve tért haza. Befejezte középiskolai tanulmányait és a pályakezdés akkori nehézségeibe ütközött.. A többszöri próbálkozás, visszautasítás ideje alatt családi vállalkozásunkban dolgozott, ács segédlevelet szerzett. A pályakezdés nehézségei egészségét is kikezdték. Végül, Hévízgyörkön sikerült segédjegyzői állást kapnia, ahol a közigazgatásba való beilleszkedése véglegesen meghatározta életpályáját. Hamarosan Bagra került titkárnak, később a gödöllői járás hivatalának titkárságát vezette, ahonnan nyugdíjba vonult. Közben megnősült és jogi diplomát szerzett. Felesége asszisztensként dolgozott. Fia, leánya az agrár egyetemen gépészmérnöki ill. állattenyésztői diplomát szerzett. Nemcsak közigazgatási szakember volt, hanem igazi közéleti ember is. Bizonyára hibákat is vétett (ezért most is, nevében is elnézést kérek), emberi gyarlóság, de ma már javára billent a mérleg, elvitathatatlanul. Munkája a falufejlesztésben, fásításban, faluszépítésben, helytörténetben, művelődési ház-, intézmények építésében, restaurálásában, szervezésében, a HBT megalakulásában, Bag Szülőfalumért Alapítvány-, Bagi Népfőiskola alapításában, és sorolhatnám még, a felsorolás nem teljes. Ma úgy fejezzük ki, hogy a falu jó közérzetének kialakításáért, megtartóerejének növeléséért dolgozott. Dr. Balázs József közösségteremtő ereje, falunk iránti elkötelezettsége az elmúlt évszázad utolsó ötven évében, alátámasztja tájékoztatónk mottójául szolgáló adott megfogalmazását: A szülőfaluért lehet sokat tenni, de eleget soha Napjainkban nem is tudjuk még felmérni, közreadni megbecsülésre méltó tevékenységét. Ez a jövő feladata lesz vélhetően tárgyilagosabb és mélyrehatóbb jelen soroknál, hiszen közeli halála mérhetetlen fájdalmat ébreszt. Példát mutatott és feladatot adott azok számára akik felsorakoztak zászlaja alá. Mi, akik közel voltunk hozzá érezhettük, tudjuk mi célból támogatja Alapítványa a jó tanulókat, a falu közművelődéséért tevők fáradozásait. Tapasztalhattuk, hogy milyen elszántsággal, munkával sikerült emléket állítani településünk néhai lakosainak, milyen alázattal szolgálta - mint képviselő választóit, állt rendelkezésére a hozzá segítségért fordulóknak. Hogyan szervezte, szinte az utolsó napig a HBT életét. Gyűjtötte, formába öntötte helytörténetét, hagyományait és mi sok, melyet magával vitt Tanultunk és gazdagodhattunk iskolájából, abból a csemetekertből, amelynek gondozása most már a mi feladatunk.

2 2 IX. évf. 2. A FASKA-MALOM TÖRTÉNETE Az idézett levél és közvetett válasza ékes bizonyítéka az elhivatott szolgálatnak és a követendő, megbecsülésre méltó tennivalóinknak. Legyen Ön is értékeink társulatunkkal együttműködő gyűjtője, fenntartója! E kincsek közjóra való törekvésünk tárházát is alkothatják, amelynek elemei közreadásából mindenki építkezhet. Kedves Mancika! Minden ember erkölcsi kötelessége, hogy munkájával elősegítse, az egyetemes emberi kultúra fejlődését, hagyományainak megőrzését. A községünk iránti szeretet és felelősség bennünket is arra kötelez, hogy összegyűjtsük mindazokat a tárgyi bizonyítékokat és a falu emlékezetében még élő eseményeket, elbeszéléseket, amelyek községünk fejlődését, történelmét igazolják. E munka halogatása keserű tanulság sok emlékünk elvesztését jelentette. Gazdag múltunk még bizonyára tartalmaz értékes, becsben őrzött, de a nyilvánosság előtt ismeretlen dokumentumokat, tárgyi bizonyítékokat. E felelősség teljes munkához kérem az Ön segítségét is. Kérésem az, hogy hosszú, lelkiismeretes, áldozatkész munkája során tudomására jutott és a község életével összefüggő eseményeket írja le. Külön öröm lenne számomra, ha a malom történetéről, annak egyes adatairól tudna tényeket közölni. Tegye lehetővé, hogy esetleg tulajdonában lévő emlékéről fényképet vagy fénykép másolatot készítsünk. A rendelkezésünkre bocsátott anyagot, annak helytörténeti felhasználása után, mint forrásanyagot, az aszódi Petőfi Múzeumba kívánjuk elhelyezni. Szilárd meggyőződésem, hogy e nemes szándék megvalósulásával nem csak hogy egyetért, de saját munkájával is elősegíti. Ehhez a munkához, amikor jó egészséget és tenni akarást kívánok, egyben köszönetet is mondok. Tisztelet minden bagi nevében Bag, november 17. Dr. Balázs József sk ban Schossberger báró építette, Faska István, dédnagyapám bátyja, bérelte a malmot ben vette meg a malmot id. Faska Ferenc, dédnagyapám, Schossberger bárótól. Vízimalom volt, a vizet a malomárokból kapták. (Valószínű a malomárkot egy időben ásták a malom építésével. Erről pontos adattal nem szolgálhatok) 1904-ben benzinmotor is segítette az őrlést, mert szárazság volt. Nem volt víz, nem tudtak dolgozni ben a malmot le kellett szerelni, mert nem bírta a versenyt a nagyobb (aszódi-, turai- ) malmokkal. Azután csak árpát, kukoricát daráltak, szecskát vágtak a malom helyiségében, 5 évig mozi volt. A malomárok vizét 1955-ben elvezették, megszűnt. Azután csak villanyárammal volt darálás. A II. világháború alatt a malomárok medrét szétlőtték. A háború után a község lakossága segített a helyreállításban, úgyhogy 1945 márciusában már működött a daráló. A község élelmezésében akkor a kukoricaliszt igen fontos szerepet játszott ben a berendezést felajánlottuk az államnak, ahonnan a tsz. kezelésébe került ben itt megszűnt a darálás. A malomépületét ben lebontották, mert életveszélyes volt. - in illo tempore - Martin Erzsébet sk.

3 2000. április 3 A HIÁNYZÓ KISBAGI KERESZTÉRT Büszkék lehetünk rá, hogy az elmúlt néhány évben, sok út menti keresztet helyreállítottunk. Gondoljunk csak a legutóbb felújított alvégi keresztre vagy a korábbi domonyi úti-, illetve a feljavított keresztfa-dűlői feszületekre. Van azonban e téren is egy adósságunk, ugyanis a kisbagi kereszt a messzekeresztek legtávolabbi tagja még ma is hiányzik. Ezt a feszületet a II világháború előtt állították, valószínűleg a bagi katolikus hívek. Az 50-es években Balázs István ácsmester többször is felújította, de a későbbiek során a keresztfa megsemmisült, a rajta lévő korpusz eltűnt. Idősebb emberek még emlékezhetnek a helyére; Máriabesnyő irányába haladva a régi országúton, a vasúti átkelőn túl, az út jobb oldalán állt a Bakó-őrházhoz közel. Sajnos a feszületről vagy annak környékéről ez idáig nem sikerült korabeli fényképet fellelnünk Mára már az őrház is eltűnt, hiszen a régi országút és vele együtt a vasúti átkelő is feleslegessé vált. Az épület helyéről csak néhány körtefa és az út aszfaltmaradványai árulkodnak. Az autópálya és vasút elszigeteli ezt a környéket, a természet már kezdi visszahódítani ( lásd a fényképen). Talán nem csak véletlen, hogy Bag területén a kisbagival együtt tizennégy út menti keresztfa lenne, amely éppen megegyezik a keresztút stációinak számával. Már csak e miatt is szükség van erre a keresztre. Mindannyian tudjuk, hogy a kidűlt keresztfának nem köszön már senki, éppen ezért jó volna összefogni és - ahogy elődeink is tették - közös erővel felállítani ezt a feszületet, hogy majd az alatta elhaladók, tiszteletük jeléül, ismét kalapot emelhessenek előtte. - kp - DE ERŐFESZÍTÉSEIK MÉGSEM MENTEK KÁRBA Nem messze falunktól, Turánál, talán az utolsó vakmerő rohamot intézte a honvédség az oroszok ellen, akik a 48-as szabadságharcban az osztrákok oldalán beavatkoztak. Véres küzdelem volt, aminek a kimenetele már az elején el volt döntve. De vitézeink inkább meghaltak, minthogy megadják magukat. Itt küzdött Dessewffy Arisztid és Gyula, báró Luzsánszky és Degré Alajos. Bár a csatát és a szabadságharcot is elvesztették, a hősök emlékezetünkben örökre élni fognak, nem felejtjük el őket. Ezt a mai nap is bizonyítja. De meg kell emlékeznünk azokról a forradalmakról is, amelyeknek nincsen külön ünnepe. A Bocskai-féle parasztfelkelés vagy a Rákóczi szabadságharc is a magyarok szabadságáért küzdött és ugyanúgy kudarcba és megtorlásba fulladt. De erősfeszítéseik még sem mentek kárba, hisz erőt és hitet adtak a következő nemzedékeknek, s ez az erő és hit elég volt ahhoz, hogy mára már szabad nemzet legyünk. Temetőnkben nyugszik Lázár Lajos, 48-as tüzér főparancsnok, aki öccse volt Lázár Vilmosnak, az Aradi Tizenhárom egyikének. Mezőszentgelben született, felesége Fogarassy Mária, Marosvásárhelyen tanár volt. Az 1848-as szabadságharc idején atyjával és két testvérével beállt az erdélyi hadseregbe. Bem Apó parancsőrtisztje volt, s itt ismerkedett meg Petőfivel is. Érdekes, hogy ő tanította meg a költőt lovagolni, mikor Petőfi egy ajándék lovat kapott. Az augusztus 13-i világosi fegyverletétel után Törökországba emigrált, itt nyelvtanításból élt. Lázár Lajos 1867-ben tért haza és Domonyvölgyben tanító lett. Betegsége miatt költözött falura. Élete utolsó 10 évét Bagon töltötte, nyolcvanhárom évesen, augusztus 17-én halt meg. A bagiak 1907-ben gyűjtést szerveztek, hogy síremléket állítsanak neki és a bagi születésű Katona István 48-as önkéntes közvitéznek. Katona István melyik Katona családból nem tudni a hagyomány szerint az alsó temetői kereszt közelében nyugszik. írta és március15-én elmondta: Könczöl Katalin prem. gimn. tanuló

4 4 IX. évf. 2. KINCSESTÁR Ahogy haladnak az évek, úgy gyűlnek az emlékek, többek között azok a történetek, amelyek mind az emlékező, mind a szűkebb környezetéhez tartozó közösség számára is értékesek lehetnek. Nem minden emlék(szokás, dallam öltözet, történet, hagyomány,.. stb. ) érdemes a megőrzésre, van sok olyan, amely szóra sem érdemes, rossz keserű,.. amelyet jobb elfelejteni. Mi, a HBT tagjai, az értékes emlékek megőrzésére, művelésére törekszünk. Olyan emlékeket, amelyek falunk lakóiról, földrajzi-, mezőgazdasági-, ipariművészi-, röviden szólva közkincseiről szólnak. Ehhez várjuk barátaink, lelkes támogatóink segítségét, írásait (dokumentumait), hiszen oly sok emlék van, amely még feltáratlan, rögzítésre-, kidolgozásra-, közreadásra érdemes. Csak példaként említem az alábbiakat, gondolat ébresztés céljából (talán értéket is hordoznak). A volt Laposi pályát, amely oly sok foci eseményt, eredményt sejtet, amely mellett húzódó árokban sokszor még víz is volt (amikor a taccsra rúgott labdát kerestük benne) és a Kakas- vagy Nagy-hegy felőli végén, a sok titkot őrző Kispart magasodott. A mai Szent Imre út, amely a makadám út mellett hosszan-, párhuzamos kocsi út volt, amely az állatok (tehén, disznó) kihajtására is alkalmas volt és szolgált. Bár én nem, de szomszéd Gergely Pál bátyám sokszor elérte a vonatot, ha akkor indult, amikor a vonat aszód állomásra járt be, igaz akkor még a Hosszúkon trappolt. Milyen is volt, amikor a Malom utcában jöttek a vonatról többségükben vasutasok; Dudás Sándor, Palya Gábor, Boda Mihály, Boda Elek, Nagy Pál,.. jellegzetes táskával, egyenruhában, sajátos beszélgetéssel. Az Aszódra vezető troszkás úton ma már nem járnak a gimibe,, míg ötvenöt-hatvanöt évvel ezelőtt a györkiek is rendszeresen jártak erre, ki gyalog, ki kerékpárral, össze nem téveszthető piros süvegű egyensapkájukkal. Akkor még a szennyvíztisztító telep előtt egy kis hídon kellett áthaladni, amely alatt mindig volt víz és tarajos gőte. Sajnos a halász-horgász élmények is elkopnak, pedig az Aranyos patakban aranyhalak, lapcsik voltak, míg az Egresben csíkok (angolna), putrincsok. A Galgában még szélesebb volt a választék, és nagyobbak kerültek a kosárba, mert akkor azzal halásztunk a fészkek alatt. Horgász versenyre most csak egyre emlékszem. A tóközi út kőhídjáról Nagy László (Bogi) fogta ki az első halat, a trombita szóval startoló pecások sorát megelőzve. A békák a tóközön, a palántásokon, az epreskerten, a Pintérék hídja alatt, a volt vágóhíd (Katonás féle fatelep helyén) mellett elhaladó, északkelet felé elforduló, Faska-patak hídja alatt, a zuhogó után a Galgához húzó Egres nádasaiból, a Galga kiöntött árteréből, a mocsojákból ezidőtájt hangosan kuruttyolva adtak jelet magukról. A mocsoják akkor, mint most is, teli voltak vízzel és ma csak irigyelhető módon tisztításukkal felkészülten várták a kenderáztatás idejét és feladatát, amely igen sok szövet alapanyagát adta és hasznos foglalkozást biztosított. Az első ibolyák, virágok is talán itt nyíltak az ébredő tavaszon és gyönyörködtették a felettük vasútra-, vasútról elhaladókat. Ma már csak emlék a néhai Tóth András (népi), Tóth Sándor (népi és jazz), Pap-Tóth András (népi és jazz), Horváth-Katona (mandolin és népi), Balázs György (fúvós- rezes ) és számos cigányzenekar (Lajos Sándor, Kolompár Ignác,..) a fiatalabbakról nem el felejtkezve, zeneszolgáltatásuk, működésük - szívem szerint - köteteteket érdemelne.

5 2000. április 5 Sajnos, mint azt jó pár éve elmondtam, a A mi falunk tudhatja magáénak Nagy bagi zenei élet padlóra került, pedig Pál festő-, Kovács István festő-, faragó,- ipar-, zeneiskolai tagozatok működnek falunkban. Nagy (Nemoda) Gyula kovács művészeket. Bízom benne, hogy a borúra jön a derű, és a neves szólisták mellé a zenekarok is felnőnek. Ki ne emlékezne akikmég hallották A felsorolás itt sem teljes, a folytatás reménye alapos. a Bagi Egyetértés Daloskörre, annak Az ünnepek, körmenetek, kereszt- és Színielőadásaira, tagjaira, karmestereire búcsújárások, mind-mind a községünk; Bag, (Gergely Mihály, Vencel Kálmán ) táncos megtartó erejét alkották, erősítették. rendezvényeire (Mészáros Ferenc Nem fogytam ki a szóból! Aki többet tud vendéglőjében), ahol Felülfizetéseket a vagy javítani, igazítani akar a fent leírtakon, ne Daloskör köszönettel fogad. hagyja veszni, hozza be kincsestárunkba, hogy azzal mindenki töltekezhessen. NON SCOLAE SED VITAE DISCIMUS (Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk ) A régi rómaiak is közmondásokban fogalmazták meg örök igazságaikat, mi magyarok sajátjainkkal gazdagodunk. Az életnek tanulunk, hogy szebb legyen a föld. Dr. Balázs József, Mécs László gondolataival hagyta ránk feladatul a BAGI NÉPFŐISKOLA alapításakor hogy vadócba rózsát oltsunk. Számtalan tanításban mosolyog ránk, s amerre nézek rózsa rózsa hátán Február eleji előadásában is Településünk helytörténeti gazdagsága és éltető ereje ágait rendezgette, bimbó bomol belőlük. Az Örökség és tenni akarás következő előadását Balázs Gusztáv, a TÉKB. elnöke, tartotta (február 23-án) Beépítésre szánt terület Zöld területek címmel. Aktualitását helyi igények erősítették. Az igények és a vonatkozó törvények mérlege jogállamban Justitia kezében van. Kovács Istvánné gazdasági mérnök, óvónő, tanulmányai és mindennapos gyakorlata alapján a Vetés előkészítése megvalósításáról, fontosságáról szólt (március 1-én). A vasút történelmének leghosszabb sztrájkja és a megállapodás, Katona János MÁV mérnök főtanácsos a MÁV tárgyaló delegációjának tagja előadásában (március 22-én) hangzott el, melyet április 5-ről előrehozott előadásként, Pintér Ferenc falugazdász előadása követett. A népes hallgatóság érdeklődése nem lanyhult, hiszen a Mezőgazdasági támogatások 2000-ben témája, a napjainkban kialakuló földtulajdonosi gazdálkodás, a polgárosodás serkentője. A félévet záró előadás időpontja április 19-én volt. Örömmel számolhatunk be olvasóinknak arról is, hogy a Bagi Népfőiskola, az illetékes falugazdász és a Szent István Egyetem (GATE) Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Központ Felkészülés a mezőgazdasági évre címmel a HBT SAPARD-programjának megfelelően még két programot valósított meg februárban. Az első: A környezetbarát gazdálkodás műszaki problémái címmel valósult meg. A programon belül, Balázs Gusztáv (Bagi Népfőiskola) a biztonságtechnikai és a foglalkozásegészségügyi követelményekről, Dr. Ruda Győző (SZIE) a környezetbarát épületekről és technológiákról tartott előadást. A második program (február 16-án) Természetbarát háztáji gazdálkodás címmel két újabb kérdést tárgyalt. Pintér Ferenc falugazdász, a természetbarát vegyszerezésről, Dr. Ruda Győző, a helyi építési technológiákhoz adott értékes tanácsokat. Az előadásokat élénk vita követte, amelyen különösen a regisztrált gazdák hasznos tanácsokkal gazdagodva, hasonló programok folytatását kezdeményezték. Bízunk benne, hogy a jó tanácsok természetes környezetükben - in vivo - virágot teremnek.

6 6 IX. évf. 2. A KÖZJÓRA VALÓ TÖREKVÉS Önkormányzatunknak hasonlóan mint az államnak kötelessége lakosságának, társadalmának szolgálata. Az állampolgároknak viszont gondoskodnia kell arról, hogy túl nagy hatalmat ne ruházzanak a közhatalomra és indokolatlanul növelt kedvezményeket ne követeljenek tőle. A kapott szolgáltatásokért az állampolgároknak a társadalom iránti felelősségtudattal kell fizetnie. Az állampolgárok halaszthatatlan feladata ( és nem is könnyű ), hogy a kényes egyensúlyt megteremtsék a szabadság és a tekintély, a szolidaritás és a személyes kezdeményezés, a sokféleség és a kellő egység között. Közéletünk nyelvezetéből - még inkább gyakorlatából kiszorult a fogalma, az iránta való törekvés. A fentiek bennünket arra emlékeztetnek, hogy az embereknek, a különféle közösségeknek és az államnak egyaránt, a mindenki javát magába foglaló, a társadalom egészére kiterjedő KÖZJÓRA kell törekedniük. A Pacem in Teris (Békét a földön) figyelmeztetései olvasása során tárulnak elénk ezek a gondolatok hiszen oly időszerűek és késztetnek arra, hogy a BAGI NÉPFŐISKOLA őszi előadássorozatának címéül válasszuk. Az államnak jól felfogott érdeke és feladata az erkölcsi normák, az alkotmány és a KÖZJÓ előmozdítása, az igazság, a szeretet és a szabadság alapján, hogy ezáltal az emberi kapcsolatoknak új, emberségesebb rendjét hozhassák létre. A HBT Alapszabálya sorai közt való olvasást, eszmeisége bővítését tárjuk olvasóink leendő hallgatóink elé, amikor a közjóra való törekvésről értekezünk, vagy buzdítunk. Tevékenységeink nem látványosak, hibákat is elkövethetünk, de szándékaink nemesek. HÍREK - INFORMÁCIÓK OKLEVÉL A HBT, a Magyar Művelődési Társaság és a Magyar Művelődési Intézet által kiírt pályázatára, elkészítette és benyújtotta az alapításától év végéig végzett tevékenységéről szóló dolgozatát, amely elismerő oklevélben részesült. Az oklevelet a Magyar Rádió Márványtermében (április 14-én) adták át. INTERNETEN AZ EGRES Korábbi számunkban jeleztük már, hogy honlapot nyitottunk az Interneten ( melynek tartalmát azóta is folyamatosan bővítjük. Most örömmel jelenthetjük, hogy a megújult formájú Egres ezentúl a honlapunkon is rendszeresen olvasható lesz, ahol - többek között - válogatást közlünk néhány régebben megjelent kiadás írásaiból is. Reméljük így még szélesebb körhöz juthat el tájékoztatásunk. KÖZHASZNÚVÁ LETT A HBT A HBT Elnöksége március 18-án rendkívüli közgyűlést tartott, ahol módosította az Alapszabályát, döntött az elnökség megválasztásáról és közhasznúvá minősítésének szándékáról. A közgyűlés az elnökség korábbi tagjait tisztségükben megerősítette, és id. Balázs Gusztáv alapítótagot elnökévé választotta. A Pest Megyei Bíróság a HBT módosított alapszabályzatát elfogadta és március 27-én kelt végzésében közhasznú szervezetté minősítette. KEGYELETSÉRTÉS Szomorúan tudatjuk soha nem volt kegyeletsértés történt február elején, a bagi temetőben. Több síremlékről lefeszítették a kereszteket. A korpuszokat összegyűjtve értékesíteni kívánták. A Polgármesteri Hivatal a szükséges eljárást elindította. TÁJÉKOZTATÓ megjelenik kéthavonta, kéziratként kiadja a Helytörténeti Baráti Társulat Bag,Dózsa György út 50 postacím: 2191 Bag, Malom u. 14. telefon: telefax: adószám: honlap: hbtbag@hotmail.com elnök: id. Balázs Gusztáv tördelés : Katona Pál