ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület február 18-i ülésére

Átírás

1 KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE 2143 Kistarcsa, Szabadság út 48. Telefon: (28) Fax: (28) Nyílt ülésen tárgyalandó ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület február 18-i ülésére Tárgy: Telekadóról szóló rendelet felülvizsgálata Érintett bizottság: Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság Tisztelt Képviselő-testület! A Képviselő-testület I. félévi munkatervében a februári ülésére napirendre vette a telekadóról szóló 6/2012. (II.24.) önkormányzati rendelet felülvizsgálatát. A felülvizsgálat keretében röviden áttekintettük a telekadó bevezetését, a hatályba lépés óta történt módosításokat, illetve kitérünk az esetleges módosítás jogalkotási lehetőségeire, valamint az adóbevételek nagyságrendjére. A Képviselő-testület év végén/2012. év elején szükségesnek látta az adóbevételek növelését, mivel a városban a fejlesztések, beruházások megvalósítása egyre nagyobb kiadási igényt támasztott. A feladatok teljesítése érdekében nélkülözhetetlen bevételi forrást jelent az önkormányzat saját bevételeit jelentő helyi adóbevétel. A helyi adókról szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján mérlegelve egy új helyi adónem bevezetésének lehetőségeit, úgy döntött, hogy a telekadóról szóló 6/2012. (II.24.) önkormányzati rendeletével (a továbbiakban: rendelet) április 1. napjától bevezeti telekadót. A Htv. értelmében az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan megállapítsa. A Htv. 7. c) pontja alapján az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy az általa bevezetett adó mértékeként nem állapíthat meg többet az adómaximumnál. Az adó évi mértékének felső határa: a m 2 -ben számított adóalap esetén 200,- Ft/m 2. A Htv. 6. c) pontja értelmében az alapterület szerint működtetett telekadóra vonatkozó törvényi felső mérték a KSH által közzétett fogyasztói árszínvonal-változással valorizálható, melynek mértéke január 1-jétől 301,50 Ft/m 2,

2 január 1-től 313,20 Ft/m 2 volt. A Htv. által megállapított felső mérték és a valorizáció együttesen határozza meg az adómaximumot, amely január 1-jétől 336,70 Ft/m 2. A Htv. szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő telek. A Htv a alapján az önkormányzat döntősétől függően az adó alapja: a) a telek m2-ben számított területe, vagy b) Korrigált forgalmi érték adóalap esetén a korrigált forgalmi érték 3 %-a. Fontos tudni, hogy az adókötelezettség fogalma alatt nem csak a belterületi üres telkek adóztatását kell érteni, hanem minden belterületi és egyes külterületi földrészletet, amelynek fogalmát a Htv. az alábbiak szerint fogalmazza meg: pont: telek: az épülettel, épületrésszel be nem épített földterület, ide nem értve a) a belterületen fekvő termőföldet, feltéve, ha az tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll, b) a külterületen fekvő termőföldet, c) a tanyát, d) a közút területét, e) a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékai által lefedett földterületet, f) a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény temető fogalma alá tartozó földterületet, g) a halászatról és horgászatról szóló törvény szerinti víztározó területét, h) az erdőt, i) az ingatlan-nyilvántartásban mocsárként nyilvántartott földterületet, 17. pont: termőföld: az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, fásított terület, halastó művelési ágban nyilvántartott földrészlet, A törvény értelmében az adó alanya az, aki az év első napján a telek tulajdonosa vagy a vagyoni értékű jog tulajdonosa. A Htv.-ben szabályozott adóalany és adómentesség: 3. (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a törvény alkalmazásában adóalany: a) a magánszemély, b) a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéb szervezet, c) a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése. (2) Adómentes valamennyi helyi adó alól a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság. 3. (6) Ha e törvény az adóalanyiságot az év első napján fennálló állapothoz köti és az önkormányzat az adót év közben vezeti be, akkor a bevezetés évében az adó alanyának azt kell tekinteni, aki/amely az adót bevezető rendelet hatálybalépésének napján megfelel az adóalanyiság követelményeinek. 12. (1) 2 Az adó alanya (3. ) az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos).

3 3 (2) 27 Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. (3) Társasház, -garázs és -üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség. Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 32. (2)-(5) bekezdése szerint: (2) Ha a helyi adót nem az adózó állapítja meg, az adókötelezettség keletkezését (változását) követő 15 napon belül kell adóbevallást tennie. (3) Nem kell újabb adóbevallást tenni a (2) bekezdésben foglalt esetben mindaddig, ameddig a helyi adót (adókötelezettséget) érintő változás nem következett be. (4) Az adóbeszedésre kötelezettnek az általa beszedett helyi adóról a tárgyhónapot követő hó 15-éig kell bevallást tennie. (5) Ha az építményadó, illetve telekadó alanya külföldön bejegyzett szervezet, az építményadóról, illetve telekadóról szóló bevallásban feltünteti - az adóév első napjának megfelelő állapot szerint - a szervezet tagjainak (részvényeseinek) nevét (elnevezését), lakóhelyét (székhelyét), és az egyes tagokat megillető tulajdoni részesedés arányát. A Htv. által szabályozott további adómentesség telekadó vonatkozásában: 19. Mentes az adó alól: a) az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész, b) az erdő művelési ágban nyilvántartott belterületi telek, c) az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50 %-a. Magyarország uniós tagságából fakadó korlát az, hogy a Htv. értelmében további kedvezmények, mentességek kizárólag magánszemélyeknek adhatók, mivel a törvény kimondja, hogy a vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó, telke utáni telekadó megállapítása során kedvezmény, mentesség nem adható. Ebből a szempontból az egyéni vállalkozó üzleti célt szolgáló ingatlana nem mentesíthető. Az adóigazgatási eljárás viszonylagos egyszerűsítése, az egyértelmű kezelhetőség, illetve a korrigált forgalmi érték megállapításához köthető esetleges jogi viták elkerülése érdekében a m 2 szerinti adóalap meghatározás lett rendeletileg megállapítva. A fentiekből következik, hogy a telekadó elvileg szinte minden kistarcsai telket érintett nem csak az üres telkeket, ezért az önkormányzati rendelet egyik legfontosabb átgondolást igénylő kérdése a mentességek, kedvezmények köre volt. A Htv. szerint a magánszemélyek korlátlanul mentesíthetők az adó alól, így a rendelet hatályba lépésétől az alábbi mentességet biztosítja: Mentes az adó alól a Htv ában felsoroltakon túl magánszemély adóalanyok esetében: a) Az ingatlan nyilvántartás szerint lakóházzal beépített belterületi telek. b) Az a telek, amely a közútról vagy magánútról, vagy saját használatú útról közvetlenül nem közelíthető meg. c) Az a külterületi földrészlet, amely művelési ága alapján mezőgazdasági művelésre nem alkalmas: vízmosás, árok. d) Az a földrészlet, amelyre vezetékjogot jegyeztek be, a bejegyzés nagyságának arányában. e) A bel- és külterületen bejegyzett magánút, saját használatú út.

4 4 A lakóházzal beépített telek is bevallásköteles, de a magánszemély a rendelet alapján adómentességben részesül. Minden adótárgyra vonatkozóan adóalanyonként (tulajdonosonként) mentesség esetén is a bevezetés évében bevallást kellett benyújtani, amelyre az önkormányzati adóhatóság ingatlanonként és tulajdonosonként határozattal állapította meg a mentességet vagy az adókötelezettséget. A bevallások valóságtartalmát is minősíteni kell(ett) és esetleges eltérés esetén csak ellenőrzéssel állapítható meg az adókötelezettség. Ez a rendelkezés jelenleg is fennáll. A rendelet hatályba lépése óta sok észrevétel, javaslat érkezett, amelyek a telek szerzésének jogcímére, módjára, idejére (örökség, kárpótlás útján szerzett), valamint a régi településrészen lévő telkek mentesítésére, vagy az adómérték csökkentésére irányult. Ezen jelzésekben elsősorban a belterületi beépítetlen (elsősorban építési) telkekre, valamint a külterületi beépítetlen, nem mezőgazdasági művelés alatti telkek adómértékének nagyságrendjét illetően merültek fel kifogások, túlzott mértékűnek tartották a környező településeken alkalmazott adómértékekhez viszonyítva. A Képviselő-testület 2012 augusztusában felülvizsgálta hatályos rendeletét a törvényi lehetőségek, a szükséges adóbevételek biztosítása, az objektív indokok szem előtt tartásával. A régi településrész kb m 2 nagyságrendű beépítetlen telket érint. Ezen a településrészen a beépítettség 98%-os, infrastruktúrával teljesen ellátott, elenyésző a beépítetlen telek. Az újonnan belterületbe vont területeken viszont nagyszámban van beépítetlen telek, az Önkormányzatnak az üres telkek előtti utcaszakaszokat is fenn kell tartania (pl. közvilágítás, útkarbantartás, hulladékszállítás), továbbá az üres telkeken nincs bejelentett lakóhellyel rendelkező személy, így ezen ingatlanok esetében az Önkormányzat nem részesül állami normatívában, gépjárműadóban. Fentiek alapján a képviselő-testület módosította rendeletét: április 1-jei visszamenőleges hatállyal 0,- Ft/m 2 /év adómérték került megállapításra az 1. sz. övezet (a régi településrész, az ún. ófalu ) területén lévő telkek vonatkozásában; - a régi építésű vagy a tárgyévben már befejezett építésű lakóházakra vonatkozóan december 31-ig adómentességet biztosított, annak érdekében, hogy a korábban megépült, de a földhivatali nyilvántartásban még feltüntetésre nem került lakóházak adómentessége a lakóingatlan a földhivatali nyilvántartásban történő feltüntetése esetén biztosítva legyen, - továbbá a folyamatban lévő lakóház építkezések befejezésének, valamint újabb építkezések támogatása érdekében a jogerős építési engedéllyel rendelkező magánszemélyek részére adómegfizetési mentességre biztosított lehetőséget 2 éves időintervallumon belül. A jelzett időszakon belüli építkezés befejezése, a lakóingatlan földhivatali nyilvántartásban történő feltüntetése esetén a tulajdonosok a hatályos rendeletünk alapján végleges adómentességre válnak jogosulttá. Ez az intervallum arra motiválhatja az érintetteket, hogy ha a biztosított mentességgel élni kívánnak az építkezést a jelzett határidőn belül befejezzék, de ne csak befejezzék (és esetlegesen használatba vételi engedély nélkül vagy annak birtokában birtokba is vegyék ingatlanukat), hanem a további földhivatali eljáráshoz szükséges dokumentumok alapján azt ténylegesen az ingatlan-nyilvántartásban fel is tüntessék. Ezzel az adómegfizetési mentességgel az építkezőket az önkormányzat egyrészről az építkezés időszakában 2 évig segíti, ugyanakkor véleményünk szerint a lakóépület feltüntetése

5 5 érdekében szükséges dokumentációk beszerzésére és az ingatlan-nyilvántartásban történő tényleges bejegyzésre, valamint lakóhely létesítésére is ösztönzi. A Képviselő-testület döntése a meglévő és a jövőben megépítésre kerülő lakóépületek adómentességének biztosításával a lakosságszám növekedését célozta, melyen keresztül az állami finanszírozáson keresztül többletbevételt realizál az önkormányzat bevételeinek oldalán április 1-jei hatállyal a telekadó mértéke: a) Kiemelt övezetben lévő belterületi beépítetlen telek esetében: 200,- Ft/m 2 /év; b) Belterületi beépítetlen telek esetében: ba) az 1. számú övezetben lévő belterületi beépítetlen telek esetében: 0,- Ft/m 2 /év; bb) a kiemelt övezetbe és az 1. számú övezetbe nem tartozó belterületi beépítetlen telek esetében: 80,- Ft/m 2 /év; c) Az a)-b) pont hatálya alá nem tartozó egyéb belterületi és külterületi telek esetében: 20,- Ft/m 2 /év. A rendelet módosításával összefüggésben egyéb értelmező rendelkezéseket is módosítani/pontosítani kellett: - Kiemelt övezet: 3. számú főút, Budapest XVI. került közigazgatási határa, Fenyves utca, Eperjesi út, Szabadság út által határolt terület számú övezet: Aradi utca, Kölcsey utca, Rózsa utca, Kápolna utca, Malom utca, Kossuth Lajos utca, Aulich Lajos utca, Pozsonyi utca által határolt terület. - beépítetlen telek az, amely vonatkozásában az ingatlan-nyilvántartás az adóév első napján a bevezetés évében a hatálybalépés napján épületet nem tüntet fel; - Közútról vagy magánútról, vagy saját használatú útról közvetlenül nem közelíthető meg az a telek, amelynek telekhatára nem határos az ingatlan-nyilvántartás szerint helyrajzi számmal ellátott úttal. A lakóház építkezések miatt 20 db telek vonatkozásában összesen: ,- Ft/év adó megfizetési mentességet biztosítottunk. Amennyiben megindul az ingatlanpiac, illetve egyre több építkezést kezdenek meg, a jelenleg beépítetlen belterületi telkekre eső adóbevétel további csökkenése várható. A rendelet-módosítással összefüggésben a Képviselők és az adózók részéről kérésként/kérdésként felmerült a telkek szerzésének jogcímére, módjára, idejére (örökség, kárpótlás útján szerzett), valamint a tulajdonos korára (kiskorú, időskorú személyek) vonatkozó megkülönböztetés, azaz adómentesség biztosítása. A Htv. azon rendelkezése, amely a helyi jogalkotó mentességek, kedvezmények eseteire vonatkozó lehetőségét biztosítja, nem jelenti azt, hogy az egyes adózói csoportok részére bármilyen mentesség, kedvezmény biztosítható: Az Alaptörvény rendelkezései jogszabályi korlátot jelentenek, amelyek kizárják az egyes adóalanyok között az önkényes megkülönböztetést, azaz olyan adórendelet megalkotását, mely faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint kezeli eltérően az egyes adóalanyokat.

6 6 A rendelet felülvizsgálta során figyelembe kellett vennünk az alábbiakat: - Az Alkotmánybíróság joggyakorlatából az vezethető le, hogy az olyan megkülönböztetés tilos, ami alapvető jogot érint a telekadó a tulajdonhoz való jogot érinti és aminek nincs ésszerű igazolható indoka. - A kor szerinti megkülönböztetés az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény 8. o) pontjába ütközik, és a szerzésmód szerinti megkülönböztetés is olyan egyéb tulajdonságokon alapuló megkülönböztetés (8. t) pont), aminek településünkön nincs ésszerűen indokolható, jogszerű indoka. - A Kúria Önkormányzati Tanácsának jogértelmező határozata szerint a vagyoni típusú adók (építményadó, telekadó) esetén az önkormányzat az adófizetési kötelezettséget nem teheti függővé az adóalany igazgatási szempontú lakhatásától, vagyis attól, hogy rendelkezik-e az adott településen állandó lakóhellyel, vagy sem. Az állandó lakosok csoportjának a nem állandó lakosok csoportjához képest nincsenek olyan speciális jellemzői, amelyek a két csoport közötti különbségtételt jogszerűen indokolttá tehetnék. Az Alkotmánybíróság, illetve Kúria több önkormányzat adórendeletét vizsgálta már, amely határozatokból egyértelműen megállapítható, hogy ésszerűen meg kell indokolni adópolitikailag a különbségtétel okát. Az adómentességnél alkalmazott megkülönböztetésnek a tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű, helyi adópolitikai indokokat kell tartalmaznia, amely településünkön nem alkalmazható, ilyen megkülönböztetésre okot adó körülmény nem áll fenn. A fentiek alapján az adóalanyok között csak objektív szempontok alapján igazolható differenciálás lehetősége áll fenn, tehát jogszabálysértő, Alkotmány, illetőleg jelenleg Alaptörvény sértő lenne, ha bármilyen, fentiekben vázolt megkülönböztetést alkalmaznánk a rendeletben. A Képviselő-testület november 28-i ülésén tűzte ismételten napirendre a rendelet felülvizsgálatát, melynek során figyelembe vette, hogy éves szinte mintegy 60 millió Ft telekadó bevétel realizálása szükséges a költségvetési egyensúly biztosításához. Megvizsgálta az egyes övezetbe tartozó adómértéket, az ebből befolyó adóbevétel összetételét, ennek eredményeképpen január 1-jétől módosította a telekadó mértékét: - A belterületi beépítetlen telkek adókötelezettsége 60,- Ft/m 2 /év adómértékre csökkent. Ezt figyelembe véve az adókötelezettség csökkenése egy átlagos 700 m 2 területű beépítetlen telek vonatkozásában: ,- Ft/év. - Az adóbevétel-kiesés kompenzálása érdekében megemelte 200,- Ft/m 2 /év adómértékről 220,- Ft/m 2 /évre a kiemelt övezetben lévő belterületi beépítetlen telkek adókötelezettségét, valamint az egyéb 20,- Ft/m 2 /év adómérték alá tartozó telkek esetében 30,- Ft/m 2 /év adómértéket határozott meg. A jelenlegi felülvizsgálat során a költségvetés bevételi oldalának biztosítását is szem előtt tartva az alábbiakat kell figyelembe venni: Megvizsgáltuk az éves telekadó-bevétel összetételét: az éves millió Ft közötti adókötelezettségből a kiemelt belterületi beépítetlen telkek (220,- Ft/m 2 /év) adója 53 %, a

7 7 belterületi beépítetlen telkek (60,- Ft/m 2 /év) adója 26 %, az egyéb bel-és külterületen lévő telkek (60,- Ft/m 2 /év) adója 21 % arányát mutatja. Fenti adatok alapján 60,- Ft-os övezetbe eső telkek adókötelezettsége minden 10,- Ft adócsökkentés esetén a évi adatokat figyelembe véve ,- Ft/év adóbevétel kiesést eredményezne, a 30,- Ft-os övezetbe eső telkek adókötelezettsége minden 10,- Ft adócsökkentése esetén a évi adatokat figyelembe véve adóbevétel kiesés összege: ,- Ft/év. A külterületen lévő ipari telkek vonatkozásában tulajdonosi kezdeményezés alapján évben megindult a mezőgazdasági telkekké történő visszaminősítés. Tekintettel arra, hogy ezek a mezőgazdasági ingatlanok nem esnek a telekadó hatálya alá éves szinten jelenleg ,- Ft adóbevétel kieséssel lehet számolni, mely akár ,- Ft-ra emelkedhet, ha a teljes területen megtörténik az átminősítés. Egyes vállalkozások tulajdonát képező ingatlanok állam általi kisajátítása, illetőleg térítésmentes önkormányzati tulajdonba adása miatt ,- Ft/év adóbevétel kiesés jelentkezik. A kiemelt övezetbe tartozó belterületi beépítetlen telkek 220,- Ft/m 2 /év adómérték szerint adókötelezettség alapján adóznak. A Htv. 6. értelmében az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza, hogy a már bevezetett helyi adó évközi módosítása naptári éven belül nem súlyosbíthatja az adóalanyok adóterheit. Itt szükséges megjegyezni, hogy a Htv. értelmében a valorizált adómérték felső határához viszonyítva a kiemelt övezetbe tartozó adómérték 65,3%-nak felel meg. Az esetlegesen túlzott mértékűnek tartott adó felülvizsgálatával kapcsolatosan figyelembe lehet venni egy másik település telekadó mértékével összefüggésben hozott Kúria Önkormányzat Tanácsi határozatot, mely megállapította, hogy Az az adómérték, amely évente a vagyon értékének közel 60-70%-át teszi ki, súlyosan aránytalannak minősül, mivel belátható időn belül felemészti az adótárgyat. Tekintettel arra, hogy a rendelet a Htv. szerinti adómaximumot nem éri el, és a fent ismertetett megállapítás a rendeletünk adómértékére nem áll fenn, nem tartjuk megalapozottnak az adómérték csökkentését, sem a település egyes részeire, sem pedig egészére kiterjedően. A költségvetési bevételek biztosítását megvizsgálva meg kell állapítani, hogy adóbevételi oldalról a költségvetési koncepció alapján 60 millió Ft nagyságrendű telekadó bevétel biztosítása szükséges évben. Az önkormányzat költségvetésének egyensúlyi követelményét, a fentiekben vázolt jogalkotási szempontokat is figyelembe véve adómérték csökkentést, adómentesség vagy adókedvezmény további biztosítását, övezeti átsorolást nem tudunk javasolni, mivel ez másik oldalról adóbevétel növelésével a jogszabály tiltó rendelkezése értelmében nem kompenzálható. Az adómentességi, adótörlési eljárással kapcsolatban tájékoztatjuk a T. Képviselő-testületet, hogy az Art a az önkormányzati adóhatóság részére biztosítja a lehetőséget a méltányos eljárásra, azonban az adóalany kérelme alapján indult hatósági eljárás nemcsak az adózó, hanem a vele közös háztartásban élő személyek vagyoni és jövedelmi helyzetének vizsgálatát is megköveteli. A jogszabályi kötelezettség alapján az adóhatóságnak a körülmények részletes, minden szempontra kiterjedő megvizsgálása alapján egyedi adóigazgatási eljárás keretében kell a döntést meghozni.

8 8 Az Art. és a Htv.-ben nem szabályozott eljárási kérdésben az önkormányzat rendeletet alkothat. Szükségesnek tartjuk egyes eljárási szabályok beiktatását rendeletünkbe az egyes későbbi jogviták, jogértelmezési problémák és az adóigazgatási eljárás egyértelműsítése, adminisztratív feladatok csökkentése céljából. Az Art. és Htv. szabályozása alapján a kivetéses helyi adók (itt telekadó) alanya nem köteles évről évre, vagyis adóévenként adóbevallást benyújtani. Az első bevallást, azaz a telekadó bevezetéséhez kapcsolódó bevallást követően adóbevallási kötelezettsége csak akkor áll elő, ha a körülményekben valamely adókötelezettséget érintő változás következik be: pl. változik az adóalap nagysága, a telek nagysága, a telken lévő épületek alapterülete, hasznos alapterülete, az adóalany személyében változás történik, vagy változik a tulajdoni hányad, az ingatlant átminősítik. A Htv. 43. (2) bekezdésének módosítása január 1-jei hatálytól lehetővé teszi, hogy a korábbi szabályozástól eltérően az önkormányzat már mentesítheti a telekadó alanyát a vállalkozónak minősülő adóalany kivételével a bevallás-benyújtási kötelezettsége alól, feltéve, ha az adóalanyt adófizetési kötelezettség nem terheli. Ezen módosuló szabály alapján javasoljuk, hogy a magánszemélyeket az őket terhelő bevallás-benyújtási kötelezettség alól is mentesítsük abban az esetben, ha a rendelet 2. (1) bekezdés a) pontja értelmében az ingatlan-nyilvántartás szerint lakóházzal beépített belterületi telek után mentességben részesülnek. Ezzel a bevallási kötelezettség alóli mentesítéssel a magánszemélyek esetében könnyítést alkalmaznánk, ugyanakkor a tulajdonos-változással, a tulajdoni hányad változásával (öröklés, ajándékozás, stb.) összefüggő adminisztratív és ellenőrzési feladatok is csökkennének az adóigazgatási eljáráshoz kapcsolódó költségek (irodaszer, postaköltség) mellett. A rendelet 2. (2) bekezdésében biztosított adó megfizetése alóli mentesség érvényesítéséhez két feltétel az építési engedély jogerőssé váltását és ettől számított 2 éven belül a belül a felépített lakóházat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik együttes teljesülését követeli meg. A rendelet 2. bekezdése alapján mentes az adó megfizetése alól a belterületi telekkel rendelkező magánszemély tulajdonos vagy az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett vagyoni értékű joggal rendelkező magánszemély, ha: a) a telekre lakóépület felépítésére vonatkozóan jogerős építési engedély kerül kiadásra, azonban a lakóépületre vonatkozóan a magánszemély nem rendelkezik jogerős használatbavételi, vagy fennmaradási engedéllyel, és a magánszemély nyilatkozatban vállalja, hogy a jogerős építési engedély megszerzését követő 2 éven belül a lakóépület építése befejeződik, és ezen határidőn belül az ingatlan-nyilvántartásban a lakóépületet feltüntetteti, amennyiben a lakóépület az ingatlan-nyilvántartásban a fenti határidőben ténylegesen feltüntetésre is kerül. A Nemzetgazdasági Minisztériumtól kapott iránymutatás alapján a rendeletnek tartalmaznia kell az egyes feltételek vállalására vonatkozó adóalanyi kötelezettségek formájának és módjának, illetőleg e feltételek nem teljesülése esetén az adóhatóság által alkalmazandó jogkövetkezmények pontos szabályait. Az Art (3) bekezdése szerint A feltételhez kötött, határozott időre szóló adómentesség, adókedvezmény feltételeinek megszűnése esetén az adó eredeti esedékességtől jár. Célszerű kiegészíteni a rendelet 5. -át annak érdekében, hogy az adóalany nyilatkozatban vállalt 2 éven belüli lakóépület megépítésének és feltüntetésének elmaradása esetén az adóalany ne jusson a többi adóalannyal szemben esetleges adóelőnyhöz, illetőleg a vállalt

9 9 kötelezettség elmaradása esetén jogkövetkezmény alkalmazására rendeleti szabályozással megalapozott módon kerülhessen sor. A jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény 17. szerint a jogszabály előkészítőjének előzetes hatásvizsgálatot kell készítenie, fel kell mérnie a szabályozás várható következményeit. 17. (2) A hatásvizsgálat során vizsgálni kell a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait, ab) környezeti és egészségi következményeit, ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket. I. Várható társadalmi, gazdasági, költségvetési hatások: A rendelet módosítása egyszerűsíti az adózók adóbevallási kötelezettségét, illetőleg az adóigazgatási eljárást, költségvetésre nincs kihatása. II. Várható környezeti hatások, egészségi következmények: A rendelet módosításának nincs környezeti, egészségi következménye. III. Adminisztratív terheket befolyásoló hatások: A rendelet módosítása az adóügyi ügyintézésben jelentős feladatnövekedést nem eredményez. IV. A rendelet megalkotásának szükségessége és a jogalkotás elmaradásának várható következményei: A rendelet megalkotásának szükségességét az egyértelmű jogalkalmazás iránti igény teszi szükségessé. V. A rendelet alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: A korábbiakhoz képest nincs újabb feltétel. Rendeletalkotás! Kistarcsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete megalkotja a telekadóról szóló 6/2012. (II. 24.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló önkormányzati rendeletet. A rendelet elfogadása minősített többséget igényel a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIV. törvény 50. -a alapján. Kistarcsa, február 4. Solymosi Sándor polgármester

10 10 Kistarcsa Város Önkormányzat /2015. ( ) önkormányzati rendelete a telekadóról szóló 6/2012. (II.24.) önkormányzati rendelet módosításáról Kistarcsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában és a helyi adókról szóló évi C. törvény 1. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja. 1. A telekadóról szóló 6/2012. (II.24.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: rendelet) 2. -a az alábbi (3)-(6) bekezdésekkel egészül ki: (3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti adó megfizetési mentességre vonatkozó jogosultságot az adóalany a jogosultságot keletkeztető jogerős építési engedély kiadását követő 15 napon belül a telekadó bevallással, valamint a bevallás melléklete szerinti nyilatkozat benyújtásával jelenti be az önkormányzati adóhatóság felé. (4) A (3) bekezdés szerint benyújtott adóbevallás alapján az önkormányzati adóhatóság határozatban állapítja meg a telekadó évenkénti adófizetési kötelezettséget, az adó eredeti esedékességét, valamint az adóalany nyilatkozata alapján az adó megfizetési mentességre való jogosultságot, annak határidejét, azaz a feltételhez kötött, határozott időre szóló adómentességet. (5) A (2) bekezdés a) pontja alapján igénybe vett határozott időre szóló adó megfizetési mentesség lejártát követő 15 napon belül az adóalanynak adóbevallás benyújtási kötelezettsége áll fenn és egyben köteles az ingatlan-nyilvántartó hatóság határozatával vagy tulajdoni lappal igazolni az adómentesség feltételeinek teljesülését vagy a bevallás benyújtásával nyilatkozni a feltételek teljesülésének hiányáról. (6) A (3) bekezdés alapján vállalt feltételek elmaradása esetén az igénybe vett adó megfizetési mentesség jogosulatlanul igénybe vett adómentességnek minősül, mely esetben az adót az eredeti esedékességtől számítottan késedelmi pótlékkal növelt összegben, utólagosan meg kell fizetnie az adóalanynak az önkormányzati adóhatóság határozata alapján a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül. 2. (1) A rendelet az alábbi 2/A. -sal egészül ki: Mentesül a bevallás-benyújtási kötelezettség alól az a magánszemély, aki a 2. (1) bekezdés a) pontja értelmében az ingatlan-nyilvántartás szerint lakóházzal beépített belterületi telek után adómentességben részesül. (2) A rendelet 2/A. -a az alábbi alcímet kapja: Bevallás-benyújtási mentesség 3. E rendelet április 1. napján lép hatályba és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti. Solymosi Sándor Polgármester Czukkerné dr. Pintér Erzsébet Jegyző