Teleki Pál, az erdélyi politikus. A revízió teoretikusa és Erdély-politikája (1920/ )

Átírás

1

2

3

4 Teleki Pál, az erdélyi politikus A revízió teoretikusa és Erdély-politikája (1920/ )

5 Népesedési és etnikai változások Magyarországon a török korban

6 Népességvándorlás a XVIII. századi Magyarországon

7 Magyarország (és Erdély) népei a XVIII. század végén

8

9 Az Osztrák-Magyar Monarchia feldarabolása

10 Teleki Pál (1920 k.)

11 Teleki Pál ún. vörös térképe

12 A trianoni béke (1920) következményei

13 A revízió szervezője és ideológusa Teleki Pál (1921)

14 Intézetek : TESZK ( Teleki-büró ): a külföldre irányuló magyar propaganda szerve. 1924: Magyar Szociográfiai Intézet (MTA) cél: A trianoni Magyarország szociológiai, szociográfiai felmérése. 1926: Államtudományi Intézet (a KSH alatt) feladat: A revízió döntés-előkészítő műhelye legyen, információ szolgáltatása mindenkinek, aki a szomszédos országokkal foglalkozott.

15 A Szent István-i állameszme A magyar határok módosításának szükségességéről vallott nézeteit foglalta össze ebben. 2 markáns szempont: 1.) a magyar nemzet(i elit) hivatása, kötelezettsége arra, hogy irányítsa a Kárpát-medencét. 2.) Nemzet és tér* szoros, csaknem mozdíthatatlan egymás mellé helyezése + földrajzi és geopolitikai szempontok.

16 Ezzel kívánta leváltani a dualizmus kori asszimilációs célú nemzetiségpolitikai gyakorlatot. Új szerződést kínált volna fel a nemzetiségeknek a hagyományos magyar szupremácia elismeréséért. A Szent István-i állameszme = új bor, régi tömlőben. (Ne erőszakos asszimilációt!) A magyar kultúrfölény elismertetése/ primus inter pares -viszony a magyarság és a szomszédos közép- és kelet-európai népek között.

17 A megfelelő revíziós propaganda cél: A revíziót kiragadni partikuláris kontextusából és általános, nagy európai összefüggések közé helyezni. A magyar revízió egy általános európai probléma része, Európa közállapotainak, államközi viszonylatainak újrarendezése. A revízió-nemzetnevelés-propaganda sorrendisége.

18 A revízió mértéke Békés rendezés.* Reálpolitikus. A kívánt integer revízió nem megvalósítható. (Az etnikai alapú revíziót a mi felfogásunkkal nem egyezőnek mondta.) Számára egy természetföldrajzi és gazdasági szempontokkal korrigált (megtoldott) határmódosítás volt a kitűzött minimum.

19 Példa az integer revízióra 1921-ből

20 Erdélyiség. Organikusan szervezett magyar társadalom. Teleki célja, hogy a modernizált népi és szociális magyar* állam minél hatékonyabban betölthesse hivatását a Kárpát-medencében. Eszköze: az erdélyi szellem elvének elterjesztése a megnövekedett Magyarországon. Az egységes (nincs semminemű jogi, társadalmi, gazdasági különbség, hanem közösségi politika); (a 2 világháború között Nagy-Romániában élő magyar közösség körében létrejövő erdélyi, de az országrészen túlmutató) magyar társadalom modellje.

21 Erdély kérdése és a 2. bécsi döntés: aug. 30. Előzmények. Újra miniszter, majd ismét kormányfő. Revízió. ( ) A Szt. István-i elvek első próbája (Kárpátalja).

22

23 Az erdélyi revízió előkészítése. ( ) Integer revízió kívánalma, de kompromisszumkész a szomszéd országok, Európa és talán Magyarország érdekében. (4/5 terv) Belvedere palota

24

25 A kantonizált Erdély terve (1940) I. változat

26 A kantonizált Erdély terve (1940) II. változat

27 A Trianonban Romániához csatolt keletmagyarországi, erdélyi és bánsági területek, illetve a bécsi határvonal.

28 A Nagy-Romániától Magyarországhoz visszakerült terület

29 A 2. világháború alatti Románia (1941)

30

31 Örömittasan? (Teleki és gr. Csáky István Bécsből hazafelé a vonatúton.)

32 Csonka-Magyarország (1940)

33

34

35 Erdély az erdélyieké. Magyarországi szervezetek ne menjenek Erdélybe hódítani. Kivételek! Megpróbálta az anyaországi pártokat távol tartani. Erdélyi Párt (heterogenitás!) De az erdélyi koncepció! Az újra szupremáciába került magyarság megpróbálta hatalmi pozícióból megoldani az erdélyi problémákat.

36

37 Teleki, a kormánybiztos ( ) feladat: Észak-Erdély reintegrálása tényleges tervezés + gyakorlati megoldások eszköz: értekezletek* a Teleki-kabinet, a magyarországi politikusok és az erdélyi (politikai) elit közötti viszonyrendszerben cél: összehangolás: az (anyaországi és erdélyi) érdekeket közös nevezőre hozni a visszatért részeken felmerülő problémák mihamarabbi megvitatása megoldási javaslatok

38 Vizsgálandó pontok Az értekezletek kiemelt témaköreinél az eltérő álláspontok összefoglalása. Melyik vélemény került fölénybe? Miért? Milyen érvtípusokat használtak fel? Teleki szerepe Milyen esetekben volt meghatározó a magyarországi egységesítő szándék, a dél-erdélyi helyzet, az erdélyi magyarok speciális érdeke?

39 Konszenzusra jutott kérdések (erdélyi érdekek előtérben) PÉLDÁK I. Iskolapolitikai témák: felekezeti kontra állami iskola: ÉRV a nemzeti érdek az erdélyi magyarság érdeke a) vegyes* lakosság esetén, a szórványban: állami iskola fenntartása (a román nyelv tanítása mellett), b) magyar többségű településeken: egyházi iskola; feltéve, hogy az egyház képes rá (Ravasz László), c) dél-erdélyi magyarság iskolái (Bethlen István).

40 a román nyelv kötelező oktatása: be kell vezetni, de Paál Á. kételyei: kétélű dolog kevert gondolkodás; további román nyelvi követelések ÉRVEK: a) három nyelvű Erdély, b) magyar vezetésű országrész a Szent István-i állameszme (Teleki) a nyelvismeret szükséges, c) dél-erdélyi magyarok jogai.

41 II. Jogi ügyek: egységesítés magánjog jelzálogjog + váltó-, csekkjog (a románt Mo.-on bevezetni) III. A kiskereskedelem és a kisipar kérdései: erdélyi magyarok őrségváltás az engedélyek revíziója román, zsidó üzletek átvétele

42 Vitás kérdések az anyaországi és az erdélyi érdekek összeütközése A konverzió problémája A romániai földreform-revízió problémája és a regáti magyarok hazatelepítésének kérdése Pénzpolitikai kérdések (pl. adókérdés) A vasúti közlekedés témaköre Szövetkezeti ügyek A háziipar kérdése PÉLDA Az önálló székely közgazdasági bizottság kérdés

43

44 Az önálló székely bizottság kérdése hozzászólók: Bíró István, Pál Gábor, (Hinleder-Fels Ákos), Teleki Pál vélemények: Pál G. és támogatói: a székelység sajátos problémái (gazdasági viszonyok, pl. elvesztett kereskedelmi gócpontok; erdőügy; földreform-revízió; vasúti kérdések) ezekben a kérdésekben egy mindent összefogó permanens szerv tegye meg javaslatait ideiglenes saját székely szerv felállítása

45 Teleki válasza: részben egyet értett a felvetésekkel a megoldást másképp képzelte: 1) lokális székely értekezlet (ő vagy megbízottja vezetésével, a gazdasági minisztériumok képviselői is) indoklás: össz-székely ügyek; székely megyei ügyek; az ő megjelenését igénylő kérdések 2) helyszínen tisztázandó problémáknak külön szervet létesíteni ( erre a komplexumra alapítunk egy oda való bizottságot ) 3) összerdélyi kérdések, amelyeket az egész visszatért részre nézve közösen kell megoldani 2 székely szakértőt az EGT-be!

46 fölénybe került vélemény: Telekié ÉRVEK: Nem tiszta az ő fejében sem, hogy mit kellene tenni. Kettősség: a) Erdély esetéhez hasonlóan Székelyföld esetében sem hajlandó az ország egy részének önigazgatást adni (egységesítés), b) a külön értekezlet megszervezésével a helyi érdekek képviseletére, a helyi kérdések külön tárgyalására is megoldást javasolt (helyi érdek).

47 Összegzés A kormányfő véleménye került általában fölénybe, de az erdélyi* érdekek védelmében. Az értekezletek jelentősége: az közötti észak-erdélyi magyar berendezkedés alapját képezték az itt tárgyalt és elfogadott módozatok.

48 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!