EGY 39-ES BAKA LEVELEIBŐL

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EGY 39-ES BAKA LEVELEIBŐL"

Átírás

1 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. 171 EGY 39-ES BAKA LEVELEIBŐL SZŰCS ERNŐ I. A katonaságtól küldött levelek Katonák bemutatása É gerházi Gábor az, akinek élete egy szakaszával foglalkozni óhajtunk. Ő a császár és királyi (k.u.k =kaiserlich und königlich) 39-es gyalogezred katonája volt. Története a család által megőrzött iratokból, a katonaságtól, majd a sok éves hadifogságból küldött lapokból, levelekből egykori okmányokból bontakozott ki. Ezeket az írásokat Háló Magda kutató tette felhasználhatóvá. Egyrészt mivel nyolcvan évvel ezelőtt ceruzával íródtak, így bizony elhalványultak, ezért eredeti szövegezésüket gépírásba áttéve olvashatóvá tette a dokumentumokat, másrészt kivált a hadifogságból küldöttek, mivel német nyelven íródtak, az utóbbiakat gondos fordítással ugyancsak Háló Magda tette felhasználhatóvá. Magunk részéről azért tartottuk ezt az anyagot közlendőnek, mert az említett forrásokból fény derül az akkori ( ) katonaélet számos vonatkozására, de arra is, hogy a korabeli történelmi személyiségeket (Ferenc Ferdinánd trónörököst, Károly Ferenc József főherceget, a későbbi IV. Károly királyt, Fejérváry Géza tábornagyot) hogyan, s milyennek nemegyszer a történészek állásfoglalásától eltérően ítélte meg egy közös baka. A sorokból az is kiolvasható; mennyire ragaszkodott a Hajdúhadházról elkerült ifjú a hazához, a hazai tájhoz. Mint ahogy írta Bécsből az egyik alkalommal: Mert az igazat megvallva, hiába látom a szép négyemeletes házakat, mégis csak hiányzik a szép nagy magyar Alföld, az otthon közelléte. A leveleket olvasva sokat tudhatunk meg a cenzúra ellenére a fogság körülményeiről is. Feldolgozásunk során a közölt tényeknél zárójelben mindig ismertetjük, hogy az adatokat milyen keltezésű írásból vettük. Hősünk, Égerházi Gábor szeptember 10-én született Hajdúhadházon, édesanyja neve: Munkácsy Zsófia volt. Középiskoláit, jórészt magántanulóként a hajdúszoboszlói polgári iskolában, részben esti tagozatos tanulóként a debreceni Társulati Kereskedelmiben végezte július 4-től szeptember 30-ig dolgozott a Hajdúhadházi Gazdasági Bank Rt-nél. Kezdetben könyvelő gyakornokként

2 172 Szűcs Ernő: Egy 39-es baka leveleiből (3 év), majd a kereskedelmi iskolai végzettség megszerzése után segédkönyvelőként (2 és ½ év) végül rendszeresített könyvelőként. Ezt követően, mint újonc bevonult a 39-es ezred Bécsben állomásozó egységéhez. Innen került a frontra, ahol december 2-án orosz fogságba esett, ahonnan csak hosszú évek múlva, Vladivosztokon keresztül jutott haza. Helyénvalónak tartjuk, hogy hősünk bemutatása után néhány lényeges adatot elmondjunk arról a csapattestről is, ahová került, ahol szolgált. A 39-es gyalogezred Mária Terézia ( ) császár és királynő a II. Frigyes porosz király ellen vívott hétéves háború ( ) során adott megbízatást egy ezred felállítására gróf Erdődi Pálffy Jánosnak december 15-én. Ez az egység lett a későbbi 39-es gyalogezred elődje. Az ezred létrehozásának költségeit (kivéve a puskákat) gróf Pálffy a saját vagyonából fedezte. A legénységet eleinte Felső-Magyarországon és Horvátországban toborozták. A későbbiekben azonban Bihar vármegyei községekből és a Hajdúságból egészítették ki az állományt. Az elsőként megszervezett egységekből a tiszteknek és a legénységnek zsinóros dolmánya, bundája, kalpagja, öve és hosszú kardja volt. A legénység sárga zsinóros szűknadrágot, valamint bakancsot viselt. A hajukat copfba kellett fonniuk. A közemberek rövid szuronyú kováspuskát hordtak. (Lépes-Mártonfy, 1939.) Az ezred az I. világháborúig már több mint száz csatában küzdött. Elsőként, mint említettük a hétéves háború számos hadjáratában között. Harminc évvel később, közötti években II. József ( ) idején a törökök ellen harcolt az egység, s részt vett Belgrád bevételében is. A következőkben ( , , ) a franciák elleni háború részese volt az ezred ben az oroszországi hadjárat öt csatájában állt helyt az alakulat ben Napóleon seregei ellen, 1859-ben a Franciaország-Piemont szövetséggel szemben küzdött, 1866-ban Poroszország és Olaszország volt az ezred harcainak színtere. Ezen ütközetek folyamán 451 tiszt és legénységi állományú hősi halottja lett az egységnek. A híres custozzói csata után (1866) olyan kitüntetésben részesült az ezred, hogy sárgaszínű ezredzászlót hordhatott. A monarchia 102 gyalogezrede közül csak négynek volt ez engedélyezve. A custozzói ütközet mellett az ezred másik örökre emlékezetes nagy haditette volt az, hogy 1809-ben a neumarkti csatában, egymaga tönkrevert egy francia lovashadosztályt. Ez az esemény a pottenbrunni (Ausztria) Zinfigurenmuseumben ma is látható egy hatalmas terepasztalon cinkatonákkal megelevenítve, mint az európai csaták egyik leghíresebbje. Az ezred dicsőséglapjára való az is, hogy tagjai 1849-ben a forradalom mellé álltak, és pl. Buda visszafoglalásakor az egyik 390 fős zászlóaljából 90-en életüket adták a szabadságért, de ez a zászlóalj jutott fel elsőnek a vár falaira. Tovább sorolva a múlt eredményeit; 1878-ban, a boszniai okkupációban is ott voltak a debreceni-hajdúsági bakák. Az I. világháborúban a 39-eseket említették legtöbbször dícsérőleg a hadijelentések és hősiességük, helytállásuk elismeréseképpen zászlójukon viselhették a kétszeres nagyságú arany vitézségi érmet és az arany babérkoszorút. Az összes csa-

3 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. 173 pattestek közül beletartozott abba az öt egységbe, amelynek tagjai a legtöbb arany vitézségi érmet érdemelték ki. Igaz, az I. világháborúban szerzett dicsőség újabb 5000 hősi halottjába került az ezrednek. Túl nagy ár volt érte! (dr. Csaba, 1935) Az ezred bemutatása során kell arról szólnunk, hogy az egységnek csak egy zászlóalja tartózkodott Debrecenben, a Pavilon laktanyában, míg a további három zászlóalj (I, III, IV. és az ezredtörzs) Bécsben állomásozott. Így fordulhatott elő, hogy Károly Ferenc József főherceg (1916-tól IV. Károly néven Magyarország utolsó királya) 1912 őszétől 1914 júliusáig őrnagyi rangban az I. zászlóalj parancsnoka volt. Az egység neve; 39. császári és királyi gyalogezred lett. Azaz un. közös hadsereghez tartozott, s mint ilyennek a vezénylési nyelve német volt. Tisztjei elsősorban osztrákok, gyakran a monarchia más nemzetiségeiből adódtak. A világháború alatt, a hadi veszteségek következtében a tisztek egyre nagyobb hányada lett magyar, aminek folyamányaként az ezreden belüli nyelvhasználat jórészt magyarra módosult. A háborút megelőzően az ezred szűk, un. Magyar nadrágot, zubbonyán skarlátvörös zsinórozást és fehér gombot viselt. A háborúban azonban csukaszürke lett az egyenruha. (Allmayer-Beck é.n.) Az 1920-ban megszünt ezred emlékét Debrecenben napjainkban egy emlékmű és két emléktábla őrzi. Az előző a Simonyi út végén áll, s az egykori ezredtársak adakozásából létesítették szeptember 6-án avatták. A mű négy alakjának (ezredes, zászlótartó, baka, Mária Terézia korabeli harcos) Debreczeny Tivadar az alkotója. A talapzat nyugati oldalára pedig dr. Zivuska Jenő (egykori tisztje az ezrednek) verse került márványba vésve: Messzi világtájak földjén, hol hadba vonultál Van híred és temetőd egykori hős regiment. Érzé Nagy Frigyes is velevívó fegyvered élét És lobogóid előtt egy Bonaparte megállt. Néma, de büszke köved hirdesse örökre Hős fiak áldozatán a Haza újra virul. A keleti oldalon lévő szöveget a pártállam idején megsemmisítették. A műkőből készült emlékművet Hondromatidisz Rigasz restaurálta 1963-ban. Ekkor a középből kiemelkedő Beliszk tetején lévő királyi koronát kibontották, újra láthatóvá tették, amit az előző években politikai megfontolásból lecementeztek. Az ezred egykori laktanyájában, a Pavilon bejáratánál elhelyezett bronz emléktáblán pedig a következő szöveg olvasható: Innen szálltak hősi csatáikra az egykori dicső 39-esek Emlékezetül a bajtársak 1926.

4 174 Szűcs Ernő: Egy 39-es baka leveleiből A másik emléktábla a Szent Antal székesegyházban nyert elhelyezést, az egyik oldalkápolnában. Ezt a vörös márványtáblát 1888-ban szentelték fel, s rajta a custozzói csata és boszniai okkupáció elesett 39-eseket (tiszteket név szerint, míg a legénységet szám szerint) örökítették meg. A latin nyelvű szöveg fordítása: Emlékül a cs. és kir. sorezred fennállása óta harcban elesett tisztjeinek és legénységének. (Kaplonyi, 1943) Katonaélet Égerházi Gábor októberében vonult be a 39-ik gyalogezred, IV. zászlóaljába, a 13. századhoz, ahogy akkor a magyar bakák a közös hadseregben kiejtették; batajlomba (bataillom=zászlóalj). A kaszárnyában folyó életről első rendelkezésünkre álló levelében (1913. október 26.) azt írja; a ládakulcsot megkaptam, s most már csak a ládát várom hozzá. (Abban az időben a katonák a tisztító felszereléseket, stb. egy, az ágy alá helyezett ládában tartották.) Közli azt is; az előző héten kiosztották a fegyvereket, a tornisztert (torniszter=tarisznya, itt katonai borjú), bajonétet (bajonett=szurony), s ezt követően megkezdődött a fegyveres kiképzés is. A laktanya a város közepén volt, ahonnan naponta kirukkoltak (kivonultak) a másfél órányira lévő gyakorlótérre. Beszámol arról is; az őrmester meglátta az írását, s megkérdezte nem óhajtana-e az irodára menni, így később mentesülne sok nehéz gyakorlattól. Azt is megígérte az őrmester, hogy kiképzés után a magazinba (magazin=raktár) kerülhetnek írnoknak. Az előző levéllel összhangban azt is közli (1913. nov. napszám nélkül): Igazán jól érzem magam katonáéknál, hogy talán még haza sem kívánkozok. Dacára annak, hogy mostanában nagyon szorítottak bennünket, lófaritoltunk (=futólépés) annyit, hogy csurgott az izzadság rólunk, azután a niderezés (niedrig=feküdj! Vezényszó) meg svadron lénia (Schwadron=lovasszázad, linien=sor, jelen esetben = század sorakozó) mindennapi élvezetünk. Na, de ez csak addig sajnos, míg csináljuk, azután csak jókedvünk támad. Mint az eddigiekből kitűnik a közöshadseregbe besorozott regruták (rekruta=újonc) a német nyelvű katonai kifejezéseket, azok kiejtését, amelyek itt kötelezőek voltak, módosították, saját nyelvükhöz formálták. Ugyanakkor ezeket a kifejezéseket átvették és ebben a formában, használták. Nem mondták, pl. azt a mindennapi szóhasználatukban sem, hogy feküdj, hanem niderezést emlegettek, csakhogy az idegen eredetű szavakhoz magyar szóvégződéseket kapcsoltak. A következő levélben (1913. november 16.) arról ír, hogy igen jó az étvágya, s bár az eddig öt napra kiadott porció (adag) kenyeret hatra emelték; De még így sem marad belőle, mert napról napra fárasztóbb a foglalkozás. Ezeknek a gyakorlatoknak köszönhető az is: Olyan jól esik itt minden, alszik az ember, mint a bunda. A lefekvés pont 9 órakor, a felkelés reggel 5 órakor, szóval alhatunk eleget. Ilyen szempontból a magyar falusi fiúknak, akik hozzá voltak szokva a dologidőben való kevés, alig néhány órás alváshoz, a katonaságnál bevezetett 8 órás éjszakai pihenő valóban üdítően hatott. Ugyanebben a levélben arról is ír Égerházi, hogy a kaszárnyában nagy tisztaság van, sem patkány, sem poloska, még tán egy bolha sincs,

5 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. 175 ráadásul a fárasztó gyakorlatozás, a hegyek közti menetelések után, ha berukkolunk (bevonulunk a kaszárnyába), mindjárt jókedvvel dalolunk, mintha semmi sem történt volna. Abban összegzi néhány heti szolgálatot követően a katonaságnál töltött idő jó közérzetének kulcsát, hogy csak türelem és engedelmesség kell. Gyakorlatok A katonaélet fontos eleme a gyakorlatok sorozata. Ezeknek széles skáláját alkalmazták a kiképzés folyamán, de alapvetően ezek két típusba, nevezetesen menetés lőgyakorlatokba voltak sorolhatók (a gyakorlótéri alaki, stb. kiképzésen túl), illetve ezek kombinációjába. Természetesen kezdetben inkább a fegyverhasználat nélküli menetgyakorlatok domináltak, míg a kiképzés előhaladtával a lőgyakorlatokra is sor került. A menetgyakorlatokról Eleinte csupán a Bécs környéki hegyeket mászatták meg az újoncokkal. Igaz, ilyenkor az indulás reggel 7 órakor volt, s csak délután fél 2 órára értek vissza a laktanyába (1913. november 16.). Rövidesen sor került azonban a ladendorfi menetelésre is. Ez az út öt napot vett igénybe. Kétszer 24 órára volt szükség az oda való úthoz, egy napra volt tervezve az ottani gyakorlatozás, majd a visszatéréshez újabb két napot irányoztak elő. Az január 18-i levelében beszámol egy menetgyakorlatról: A múlt hét elején kiment az egész ezred a hegyek közé és habár a városban egy csepp hó sem volt, ott térdig érő hóban másztuk a hegyeket. Olyan meredeket másztunk, hogy egyik fától a másikig haladhattunk, folyton kapaszkodni kellett. Fázni nem fáztunk, mert jól is voltunk öltözve, de meg a nehéz marstól (marsch=menet) kimelegedtünk. Már összetettebb gyakorlat volt a brukba (Bruck) irányuló menet (1914. február 22.) Oda hétfő reggel indult az ezred és szerdán délután tértek vissza. Így ez a gyakorlat rövidebb, ugyanakkor több oldalú volt. Égerházi Gábor ekként számol be róla szüleinek írt levelében: Bizony az út elég fárasztó volt. Első nap mentünk reggel 7 órától délután 4 óráig, 1 óra pihenéssel. Egy faluban megháltunk, s innen másnap reggel indultunk a lőtérre, odaértünk délután 1 órára. A harcászat csak fél óráig tartott, ugyanis a kisebb- nagyobb figurákra lövöldöztünk éles golyóval. A figurák úgy szaladgáltak, lefeküdtek, megint felkeltek, mint az emberek. Mikor közel voltunk a figurához, bajnét off lett sturm (Bajonett auf, Sturm=Szuronyt szegezz, roham!). Ezzel vége lett a komédiának és fordultunk vissza. Eljöttünk ismét egy faluba, ahol megháltunk és szerdán reggel indultunk megint hazafelé. Bizony, már amikor Bécshez közel voltunk, alig tudtunk lépést lépés után tenni. Sokan ki is dőltek. Az én talpamon is keletkezett egy nagy hólyag, még menetközben, úgyhogy egyik lábammal csak fél talpon mehettem, és ez a keserves menés úgy kifárasztott, hogy mikor beértünk a kaszárnyaudvarra és ima lett komandérozva (kommandó=vezényszó, itt vezényelve), egyszerre jött rám egy erős láz és elszédített. Az

6 176 Szűcs Ernő: Egy 39-es baka leveleiből volt a szerencse folytatta a beszámolót, hogy nem ütöttem meg magam. Azonnal odaszaladtak hozzám és a tornisztert levették rólam, miután rögtön eszméletre jöttem, így semmi bajom sem lett utána. Azt mondják az öregkatonák, hogy azért szédültem el, mert az ima alatt egy helyre néztem, ami igaz is. Április hónapban is volt egy nagy gyakorlat, de azt nem írta le Égerházi Gábor, mert más kérdések lényegesebbnek mutatkoztak (pl. A kimenő ruha kérdése, valamint az általa megismert történelmi személyiségek bemutatása.) A lőgyakorlatokról A május 13-i levélben már jelzi; az ezred újra Bruckba fog menet- és lőgyakorlatra masírozni (menetelni), és egy teljes hónapig fognak ott maradni. Elképzelése szerint igen jó dolguk lesz, mert a városon kívüli barakkokban fogják őket elhelyezni. A katonai tábor körül pedig szép zöld lapos van, ahol délutánonként nagyokat fogunk aludni. Az ide menetel azonban nem lesz egyszerű dolog, mert a távolság 42 km, ezt egy nap alatt fogjuk megtenni, méghozzá teljes marsadjusztérunggal, azaz menetfelszereléssel (puska, borjú, lőszer, kenyérzsák, stb.). Az úthoz máris kényelmes bakancsot kerített, nehogy ismét feltörjön a lába. Úgy gondolta, hogy a Landwehr (a magyar honvédséghez hasonló különálló osztrák haderőm szemben a közöshadsereggel) laktanyában nyernek elhelyezést, majd azt közli, hogy címük Királyháza lesz, amely település a Lajta folyó magyarországi oldalán van (Bruck pedig az osztrák oldalon.) Csakhogy ez a hír (1914. május 23.) téves annyiból, hogy Királyháza nevű település a nagyszőlősi járásban van, Északkelet-Magyarországon, a helyes táborozási település név; Királyhíd lett volna. Ezt az új, helyesebb címet azután június 13-án meg is írta. Királyhídára május 28.) levél szerint szerencsésen megérkeztek. Reggel 5 órakor indultak, és a 42 km-t délután 4 órára megtették. Közben mindössze egyszer volt egy 1 órás raszre (Rast=pihenő). A június 13-i levélben azután leírja, hogy Királyhida egy kis község, amely a Lajta folyó mellett van és Magyarországhoz tartozik. A község vidéke, egészen a Fertő-tóig katonai gyakorlótér, sok erdővel és kisebb hegyekkel. Ezekhez kisebb lőterek tartoznak. Azt közli a június 28-i levélben: Hál Istennek, ismét megtettem egy nap utat, s minden baj nélkül. Csütörtökön délután 5 órakor indultunk és már reggel 5 órára Bécsbe érkeztünk. Mindössze 4 órai raszt (pihenő) volt, szóval a 42 km-nyi utat 8 óra alatt tettük meg. Az éjszakai menetelés annyiból volt jobb, hogy legalább a forróság nem tetézte fáradalmainkat. Az úton az ezredből csak két ember dőlt ki, de mikor megérkeztünk, az ima alatt csak úgy bukott ki a sok ember. De meg, hogy néztünk ki, akár az ördögök, a portól nem látszott, csak a szemünk. De nemcsak a legénységen, a tiszt urakon is meglátszott a nagy út fáradalma a brukki (brucki) gyakorlat megviselt mindnyájunkat. Minden reggel 5 órakor kirukkoltunk (=kivonultunk) és 12 órakor jöttünk vissza. Hetenként kétszer, háromszor élessel lőttünk. Van itt vagy ötféle lőtér, és mindenütt más figurák tűnnek fel, és egyenként lövőnk rájuk. Másutt csapat lovasság, ágyúk és az egész század lő rá, és így tovább. Az egy hónap alatt egy-egy ember 200 élest lőtt ki. Volt egyszer egy éjszakai gya-

7 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. 177 korlatunk, ahol harmad magammal acetilén lámpával signálparulnak (Signal=jel, jeladás, Patrouille=őrjárat) lettem kiküldve. A rendeltetési helyem egy hegy tetején lévő tisztáson lett volna. A hegy lábánál igen sűrű erdőség volt, s mivel már sötét is volt, nem tudtunk a kijelölt helyre jutni. Este 7 órától egész 12 óráig mindig barangoltunk, több fára felmásztunk (a tájékozódás kedvéért), de nem ért semmit, végre kénytelenek voltunk a csapathoz visszatérni. Úgy még nem fáradtam ki, mint ekkor. Itt létem alatt nem győztem magam eleséggel, úgy ettem, mint a farkas, de muszáj is volt, mert a sikért így is nagyon kihajtották belőlünk. Na de az aratási szabadság alatt kipihenjük magunkat. Rukkolás nem lesz, csak szolgálat, meg takarítás. Sarzsikérdés A sarzsi szó franciából átvett német kifejezés (Charge=rang, rendfokozat) magyarítva. Hősünk számára, aki a bakák átlagánál iskolázottabb és egyúttal intelligenciával is rendelkezett ez lényeges problémaként jelentkezett, mint a kiemelkedés látható jele. Ugyanakkor érdekes, hogy az adottságok, illetve azok hiánya miatt hogyan módosítja ebben a kérdésben eredeti elvárását, véleményét. Alig néhány hónappal a bevonulás után, január 11-i levelében írja, megritkultak a kivonulások, a téli időszak miatt, s ezt az évszakot, annak három hónapját arra használják fel a katonaságnál, hogy különböző iskolákat szerveznek. Pl. sarzsi, szanitész (Sanitöts=egészségügyi katona, betegszállító és telefonos tanfolyamokat. Ekkorra már kényelmi okok miatt bizonyos fokig a sarzsi lehetőségről lemondva a telefonosi iskolát tartotta a maga számára a legjobbnak, mert ez három hónapon keresztül minden nap lesz délelőtt 8-11 óráig. Ezzel megmenekülök a hideg téltől, mert nekünk sem szolgálatba nem kell járni, sem az alárm (=riadó) nem jár, a rukkolásunk is csak akkor van, ha az egész ezred gyakorlatozik. Ettől függetlenül, hogy nem a sarzsi iskolára nyert beosztást, nem mondott le a rangszerzésről, amint kiderül az január 18-i leveléből. Mint írja, a 11-es sarzsik (az 1911-ben bevonultakból tiszteseknek kinevezett őrvezetők, tizedesek, stb.) legkésőbb húsvétra leszerelnek, így a 13-beliekből (1913-ban bevonultak) okvetlenül csinálnak egy pár őrvezetőt, s ezek közül reménykedik ő lesz az első. Nem így történtek a dolgok. Az június 28-i írásában arról értesíti szüleit, az altisztek három évet fognak szolgálni, míg a közlegények és az őrvezetők csak két évet. Ő ezért nem óhajtott már az első alkalommal bekerülni a tisztesek közé, mert akkor a szolgálat végére az altisztek közé kerülhetne, ami újabb szolgálati évet eredményezne. Látja azonban, hogy hiába való a spekuláció még h butának téteti az ember magát, úgy is ráerőszakolják a csillagot, mint ahogy most énrám is (Csillag a tiszteseknél a parolira felvarrt csontcsillag, mint rangjelzés). Az őrvezetői rangra való felterjesztésnek azonban nem lett eredménye (1914. július 16.), mert a századparancsnok később nyújtotta be az előterjesztését. Június 2- a lett volna a határidő, de a kapitány nem volt megelégedve az alakulatával, sőt azt mondta: nem léptet elő senkit. Amikor pedig a brucki gyakorlatról hazatért az egység négy 13-belit felterjesztett freiternek (őrvezetőnek), ekkor azonban már késő volt. Más századoknál a 13-ben bevonultak között még tizedesek is akadtak, de Égerházi egységénél alig lett egy-két 13-beli tisztes. A kapitány egyébként katonás

8 178 Szűcs Ernő: Egy 39-es baka leveleiből ember. Szigorú, rendet, fegyelmet, igazi jó munkát követelő. Régi világból való katona, aki tiszti iskolát nem végzett, de talán 66-bam (1866-ban) az olaszok elleni ütközetben tüntette ki magát és ezért lett tiszt. Éppen ezért, mert hiányzik az iskolázottsága írja továbbiakban Égerházi Gábor -, a legénysége kiváló munkájával akar érdemeket szerezni, ami sikerül is, mert az ezredben a mi századunk van a legjobban kiképezve. De minden nap tovább dolgozunk 1-2 órával, mint a többi század. A sarzsiktól pláne (kiváltképpen) sokat követel. Úgy szidja őket a legénység előtt, mint a kutyákat. Ily körülmények közt bizony senki sem kívánkozik a csillagokra. Én sem aggódom rajta. (Már mint, hogy elmaradt az előléptetés.) Egy öreg bakának jobb dolga van, mint egy rendfokozattal rendelkezőnek. Nem kell az újoncokkal bajlódnia, elvégzi a kis feladatát és azután alhat, vagy mehet a városba. Ezekkel a szavakkal nemcsak vigasztalódott Égerházi Gábor, a várt előléptetés elmaradása miatt, hanem tulajdonképpen meg is változtatta a véleményét a csillagokkal kapcsolatban, teljesen lemondott azok iránti vágyáról. Vártán Ugyancsak a kiképzés bizonyos foka után kerültek a katonák vártára, azaz őrségbe. Égerházi Gábor február 4-én került őrségbe, vártai szolgálatba. Tulajdonképpen ő, mint telefonos iskolai beosztásban lévő nem teljesíthetett volna hétköznap ilyen szolgálatot, de ezen a napon az ezredből katona nyert hasonló beosztást, s az ő századukból is 29-en. Mindez azért történt, mert itt nem úgy van, mint Debrecenben, ahol legfeljebb 4-5 várta létezik, itten körülbelül 36 várta van. Egyébként a poszt (Posten=őrhely, itt őr) felváltás kétóránként történt, ami elég hosszú téli hidegben, bár az őrök nem fáznak. A bakancsra még jó meleg szőrbakancsot húznak és köpönyeget is kapnak. Az július 16-i levél szerint különös őrszolgálatot kellett teljesítenie. Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége temetése napján a királyi palotánál volt őrszem Égerházi. Mint ahogy leírta: láttam az öreget (az uralkodót) háromszor, s ennek jobban megörültem, mint az itteni őrségért járó külön juttatásnak a 35 krajcárnak, a búza cipónak és a fél liter bornak. Történelmi személyiségek A közvetlenül leírtakhoz, a királyi palotánál teljesített őrszolgálathoz kapcsolódik, hogy egy alkalommal módja volt látni az uralkodót, Ferenc Józsefet (1914. július 16.). A király és császár ezen a napon háromszor hajtatott ki a palotából, méghozzá nyitott hintóval. Amint elhaladt az őrség előtt, kissé felállt, s akként fogadta az őrség tisztelgését, pedig Égerházi Gábor szerint: Bizony, Ő rajta is meglátszik már a 84 év küzdelme, egész meggörbült, csupa ősz és halvány arcú. Ezek a szavak nemcsak a királyhoz való ragaszkodás eléggé meleg szavai, hanem Ferenc József egy jellemvonásának, nevezetesen a katonának a rangtávolság ellenére való megbecsülését is tükrözik.

9 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. 179 Ez a palotai őrszolgálat jeles napon történt. Ezen a napon volt a Sarajevóban meggyilkolt Ferenc Ferdinándnak ( június 28.) és feleségének temetése. Az július 16-án írt levelében számol be arról, a két gyászkocsit hat-hat fekete ló húzta a szokásos udvari kíséret mellett. A városban is kint lobogtak a fekete zászlók, bár ahogy Égerházi Gábor megállapította az újságokat olvasva, illetve a kaszárnyai szóbeszédből: Bécsben nem nagyon sajnálták Ferenc Ferdinándot csupán azért, hogy neki nem kellett kisugó-besugó, ki nem állhatta az alattomos, hízelgő, udvari tányérnyalókat. Ő csak a maga akaratján ment és a szerint intézkedett. Szóval egyenes ember volt. Figyelemre méltó, hogy a fentiekben Ferenc Ferdinándnak csak pozitív vonásairól van szó, a nem kerülnek említésre negatív jellemzői. Ez jelentősen eltér a trónörökös akkori, de a későbbi megítélésétől is. Még egy érdekes találkozása volt a 39-eseknek Ferenc Ferdinánddal. Ez báró Fejérváry Géza ( ) táborszernagy, az egykori gyűlölt darabont kormány miniszterelnökének temetése alkalmával (1914. április 29.) A szertartáson résztvettek magyar és osztrák főurak, tábornokok, külföldi nagyhercegek és megszámlálhatatlan néptömeg. Díszkíséretként az ezredből egy zászlóaljnyi katonát válogattak ki, s őket prádés ((parádés=díszöltözetbe) öltöztették, új cipővel látták el. Az egységet Károly Ferenc József főherceg, a későbbi IV: Károly néven uralkodó, vezényelte. A díszlövés után az egység Ferenc Ferdinánd előtt deffellírozott (Defiles=felvonulás, díszmenet). A trónörökös meg volt elégedve a 39-esek magatartásával, díszmenetével, és azt a főhercegen keresztül közölte is az alakulattal, amire azután büszkék lettek a katonák. A történelmi személyiségek közül aránylag legközvetlenebbül Károly Ferenc József főherceget volt módja megismerni a 39-es bakáknak. A főherceg ugyanis még 1912-sben az ezred I. zászlóaljának (Égerházi a IV. zászlóaljhoz tartozott) lett a parancsnoka őrnagyi rangban, majd áprilistól alezredesként rövid ideig az ezred parancsnoka lett. A beosztottak igen katonás embernek tartották. Az ő zászlóaljának volt a legtöbb riadóztatása és éjszakai menetgyakorlata. Beszélték róla: ha az ő alakulata teljesített őrszolgálatot, körültekintő gonddal vizsgálta felül katonáit (1914. április 26.). Egyébként dícsérőleg emlegették személyiségét, eleven, szép embernek tartották, olyannak, aki utána szeret nézni mindennek és olyannak, aki szereti az ezredet. Jellemzőként említi róla Égerházi Gábor, hogy a legnehezebb menetgyakorlatok alkalmával, mint az I. zászlóalj parancsnoka leszállt a lováról és úgy biztatta a fiúkat, hogy daloljanak. Nagyon tetszett neki a magyar nóta. Ezeket a közvetlenséggel sok katona szívét megnyerte (1914. június 28.). Ferenc Ferdinánd trónörökös temetéséről írt levélben (1914. július 16.) foglalkozik ismét a főherceg személyével (Károly Ferenc József vezényelte ekkor a 39- eseket), s közli; szeretnénk a szeméből kiolvasni, hogy mit nyer benne a jövő. Az a nyájasság, az az emberszeretet, mely egész lényén elömlik, vajon állandó lesze. Az tény, hogy igazságos ember. Szívesen segít az embereken. Egyik esetben egy kereskedő fordult hozzá támogatásért, s ezt olyképpen oldotta meg, hogy annak árukészletéből nagy mennyiséget, magasabb áron vásárolt meg, tehát nem közvetlenül, hanem közvetve nyújtott segítséget. Katonás embernek tartják, aki a 39-esek között érzi jól magát. Mióta trónörökös is, nincs olyan hét, hogy kétszer, háromszor be ne látogasson a kaszárnyába és mindig feleségestül. Ez utóbbi esemény jelezte

10 180 Szűcs Ernő: Egy 39-es baka leveleiből azt is a legénységnek, hogy Károly szerető férj, de a házaspár kedves összhangját is, s mindez a katonák előtt tovább növelte a főherceg népszerűségét. Keringő hírek Az emberi csoportokban, így a katonaságnál is gyakori eset, hogy részben megalapozott, részben minden alapot nélkülöző hírek kapnak lábra. Ezek a hírek akár az előző, akár az utóbbi csoportba tartoznak is magukba foglalják a közösség vágyait, így mindenesetre jellemzik azt. A 39-es gyalogezred Bécsben szolgáló zászlóaljainál is elterjedtek bizonyos hírek. Mi volt ezek témája? Természetesen a szolgálati idő, a szabadságolás, az otthon közelébe való áthelyezés. Így pl. (1913. dec. 20.) az a hír járta, hogy a 11-beli öreg bakákat azért nem engedték haza karácsonyra, mert rövidesen szabadságolva lesznek, aminek a regruták is örülhetnek, ugyanis ez azt jelenti; csak két év lesz a szolgálati idő. El lehet képzelni, hogy a hazavágyó katonák milyen szívesen beszélgetnek egymással a kurtított szolgálati időről. Míg ez a hír inkább vágyakozást fejezett ki, ami már csak a bekövetkezett háború miatt nem valósulhatott meg, addig egy másik hír azonnal megvalósult. Az történt ugyanis, hogy elterjedt a hír; az ezred debreceni részlegéből katonák fognak jönni Bécsbe (1914. február 22.) Ez hamarosan teljesedett is, mert 60 katona jött Debrecenből. Ezek között két hajdúhadházi fiú is volt. Huszti Imre és Hadházi Jóska. Arról is beszámolt szorgos levélírónk; kérdéses, hogy a Bécsben lévő ezredbeliek mikor mennek le Debrecenbe. Alig néhány hét múlva (1914. március, napszám nélkül) azonban már az a hír keringett a laktanyában, hogy a IV. batalion (zászlóalj, ehhez tartozott Égerházi is!) le fog vonulni Debrecenben. Ezt aránylag biztos hírnek vették, mert nekünk egy hadnagy úr mondta, hogy az ezredirodán már ki van dolgozva az áthelyezés tervezete, és hogy a jövő hónapban már lemennénk. Máris úgy örülnek a fiúk, jó magammal együtt, pedig még ez nem biztos. Sajátos, hogy egy hír milyen érzelmeket kavar fel. Az a katona, aki nem sokkal bevonulása után azt írta: Olyan jól esik itt minden (1913. november 16.), más alkalommal pedig (1913. december, napszám nélkül): Én nem akarok legalább egy évig hazamenni, elég, ha tudja az ember; egészséges a család Ugyanakkor július 16-án már azt közli: Olyan jól esik a menázsi, az alvás, hogy nem cserélnék a trónörökössel. De azért nincs olyan nap, hogy haza ne vágynék, hogy rá ne gondoljak a szép alföldi tájra, szülőföldemre, meg egy boldog kis családra. A zászlóalj Debrecenbe helyezésével kapcsolatban olyan gondolatok is feltolultak Égerháziban, hogy ennek bekövetkezése esetén minden vasárnap otthon lehetne eltávozáson. (1914. március, napszám nélkül), de olyan ábrándkép is kialakult; Ha csakugyan lemennénk Debrecenbe, akkor teljes felszereléssel parádés (díszöltözet) ruhába öltöznénk. Hej, de sok édesanya várná a fiát, s tudom Debrecen városa is szívesen látnak bennünket. Megállapítható e sorokból, a katona immár igyekezne az otthonhoz minél közelebb lenni. Az június 13-i levélben a szabadságolással kapcsolatos gondolatok fogalmazódnak meg. A levél szerint a brucki gyakorlatról 26-én fognak visszamenni

11 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. 181 Bécsbe, s már másnap 27-én meg fog kezdődni az aratási szabadságolás. Minden századból 30 ember kap szabadságot, de csupán a földmívesek, és így bármenyire is szerettem volna is, nem mehetek haza. Kicseng az eddigi, de a további sorokból is, hogy a szülői ház vonzása a szolgálati idő teltével egyre erőteljesebben érvényesül, az idő múlásával egyre nagyobb a honvágy. Az új katonai törvényről is jutott hír a kaszárnyába. Ez az információ is a katonák vágyát testesítette meg, mert arról szólt; a szolgálati idő két év lesz, csak az altisztek fognak három évet szolgálni (1914. június 28.) Alapvetően mindezek a hírek abban közösek, hogy a szülői háztól való távollét egyre kellemetlenebb, s hiába Bécs sok szépsége, tornya, a hazai táj, a megszokott otthon, a kedves kis család az igazi, odavágyik a katonafiú. Csomag A levelek jelentős részében vissza-visszatérő probléma a csomag, az otthonról való élelmiszerkérés. Az előzőekben is volt már szó arról, hogy az alapos kiképzés sok energiát kíván, kiváló étvágyat csinál. Ezért a pótélelemre szükség van, de ha azt a kantinban szerezné be, akkor az sokba-sokba kerülne. Azt írja decemberében: a reggeli és a vacsora elég gyenge, az étvágyam meg nagyon erős. A saját étvágy kielégítésén kívül azonban a csomagnak más szerepe is volt, mint kitűnik egy január 18-án írt levélből: A csomagot megkaptam, benne a kesztyűt, a zsírt, az öt koronát is megtaláltam benne, majd így folytatja: Apám azt kérdezi, hogy az élelmiszereket el tudom-e fogyasztani. Tehát ha csomagom jön úgy élek vele, hogy a romlandóbb élelmeket, mint oldalas, kolbász körülfogjuk a káplár (tizedes) és freiter (őrvezető) úrral együtt elfogyasztjuk. Nagyon megérdemlik tőlem a kis szívességet, mert mióta az első zugban (szakaszban) vagyon, én nem járok menázsért (Menage=élelmezés, itt hidegkoszt felvételezés a raj számára), sem a gangot (Gang=folyosó ez esetben a német szó magyar raggal) súrolni, szóval meg vagyok kímélve a kellemetlen munkától. Éppen e kettős cél miatt is, de meg a téli, illetve a nyári ruházat, fehérnemű szempontjából sűrűn szólnak a hazaküldött levelek a csomagkérésről. Több levélben is előfordul búzacipó és szalonnakérés (pl március, napszám nélkül), de a kért dolgok között gyakran szerepel méz és rucazsír (1913. december 20.) is. Akadtak a csomag körül problémák is. Így pl. egyik alkalommal a boros- (1913. december 28.), más alkalommal a mézesüveg tört el. Ezért katonánk arra kérte szüleit, hogy a mézet a jövőben bádogdobozban, vagy valami erős üvegben küldjék, mint tette ezt keresztanyja, Munkácsy Mária (1913. december 20.). Ez a hivatkozás arra is fényt derít; nemcsak a szülői háztól, de a rokonságtól is érkeztek csomagok a bécsi laktanyába. Az február 4-i levél szerint keresztanyjától újabb csomagot kapott, amely öt kilós volt. Benne hurka, tepertő, alma, tészta, dió, s egy liter vörös bor. Ez utóbbit azonban nem használhatta, mert a bort tévedésből petróleumos üvegben küldte Munkácsy Mária.

12 182 Szűcs Ernő: Egy 39-es baka leveleiből Előfordult az a nagy menetgyakorlat előtt, hogy az élelmiszer mellett félliter pálinkát is kért, mert mint megokolta: a szomjúság és fáradtság ellen ez a legtöbbet tenne. (1914. május 13.) Ugyanakkor érdekes, hogy kihasználva a katonáknak nyújtott kedvezményt, 50 pakli dohányt irat a maga számára kaszárnyában, s azt édesapjának csomagban hazaküldi (1914. április 26.). Figyelmezteti azonban az otthoniakat; erről ne beszéljenek, mert ezt nem szabadna, de ő kedves ajándékkal óhajtotta meglepni édesapját. Ezzel egyidejűleg sajnálkodik, hogy édesanyjának is szívesen küldene valami szép ruhafélét, de mit érne az ilyen ajándék, ha hazulról jönne rá a pénz, ezért ilyen ajándékot nem küld. Pénz A másik sűrűn ismétlődő kérés a csomagon felül a pénz kérése. Az (1913. novemberi, napszám nincs jelölve) levélben köszöni a hat koronát, amit otthonról kapott. Ezt a pénzt előzőleg ő kérte, mert az egységük november 15-én Ladendorfba (Bécstől északra) fog menetelni, s erre az útra kértem a pénzt, hogy útközben legyen mihez nyúlni Alig telt el néhány hét, november 23-án már azt közli levelében; a hat korona elfogyott. Ebből két koronát a láda átalakítására (mert nem fért az ágy alá) kellett fordítani, a többi jórészt mosatásra és élelmiszer-vásárlásra ment el. Az újabb pénzküldeményről, annak felhasználásáról részletes beszámolást közölt. Bevásárolt 1 db vikszoló (fényesítő) kefét (2 korona 40 fillér), 2 db törülközőt (1 korona), 2 pár kesztyűt (1 korona 20 fillér), 2 inget és 2gatyát (3 korona), 3 pár kapcát (90 fillér), 1 db ruhakefét (50 fillér), 1 db sárkefét (30 fillér). A láda behozatala 1 korona volt, és ez összesen: 10 korona 30 fillér lett. De ezenfelül még fegyvertisztító eszközöket, szappant, benzint, stb. is be kellett vásárolni, így az otthonról küldött pénzből (azt nem közli, hogy az mennyi volt) csupán 1 korona maradt. Égerházi Gábor a gyakori pénzkérések ellenére nem volt pazarló decemberében Lőrincz Lajostól kap levelet a volt munkahelyéről, amelyben megkérdezik tőle, hogy állása után a banktól még járó 50 koronát neki küldjék-e el, vagy szüleinek fizessék ki. Erre a kérdésre azt a választ írta; adják oda a pénzt szüleinek, s azok legyenek szívesek az ő számára havonta 6-6 koronát küldeni mert annyi pénzre (már mint 50 koronára) úgy sincs szüksége. Idők multával azonban megváltozott a helyzet. Több pénz kellett. Az eskütétel után ugyanis az újoncok is kimehettek a városba, csakhogy a kaszárnya vártán (ez esetben a kapuőrségnél) megvizsgálták a távozni akarókat, hogy tisztán, csínosan vannak-e öltözve. Az öreg bakák mesélték, hogy tavaly is csapatostól zavarták viszsza a sok katonát, mert nem voltak megfelelően öltözve. Panaszolja is Égerházi; vannak olyan századok, ahol adnak kimenő ruhát. Az ő századánál azonban a jelenlegi viselő ruhát akarják beszedni és tisztítani, s ez lenne a kimenő ruha. A felülvizsgálaton azonban ennek kétes lesz a sikere. Ilyen körülmények között az folytatja a helyzet ismertetését, akiben van egy csepp életkedv és van egy kis tehetsége

13 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. 183 (anyagi fedezete), ellátja magát extra ruhával és mehet bármikor a városba, nem kell vesződnie a komisz ruhával. Leírja azután vitézünk (1914. április 11.); elhatározta egy vaffenrokk (Waffenrock=díszkabát, -zubbony) beszerzését, valamint egy ahhoz való nadrágot, sapkát, derékszíjat fog vásárolni használtan, mert így olcsóbb. Ugyanakkor újonnan fog készíttetni egy cipőt, s mint írja így aztán csínosan felöltözve mindjárt több kedve van az embernek kimenni a városba, s így több alkalma van a német nyelv elsajátítására. Meg is állapodott már Gábor Sándorral (ő is hajdúhadházi), hogy tőle megveszi a koronát érő waffanrockot koronáért. Mindezek beszerzésére 50 koronát kért otthonról. Azt is közölte, hogy ez az összeg nem lesz elveszett pénz, mert ha letelik a szolgálati idő, néhány koronás veszteséggel el lehet majd adni az extraruhát. Az április 26-i levélben már megköszöni a küldött 50 koronát. Közli azt is, hogy a század suszterével (cipészével) (A monarchia idején minden századnak volt külön cipésze, szabója! Sz.E.) már fel is vállaltatta a kimenő cipő csináltatását. Ez 15 koronába fog kerülni. Az előre jelzéstől eltérően azonban a díszzubbonyt nem koronáért, hanem 17 koronáért kapta meg, de a küldött pénzből így is ki fog telni a teljes díszöltözet. A kimenő ruha miatti kiadásokat követően Égerházi Gábor hasonló rendkívüli kívánságokkal már nem állt elő, ezután csak a havi 5-6 koronákat kérte és kapta meg. Karácsony a laktanyában Egy 1913 decemberében, valószínűleg a hónap elején írt levelében jelzi: nemsokára elérjük a nehezen várt karácsonyt, a regruták örömünnepét. A regruták még nem mehettek haza, de az öregkatonák számára 13 nap lett a szabadság. Az újoncok ugyan a kaszárnyában maradtak, tehát nem volt kirukkolás, sem fegyverre való foglalkozás, így kipihenhették magukat. Legfeljebb egy kis takarítás mutatkozott, mint feladat, de a két ünnepen olyan mértékű volt a szabadosság, hogy még az ágyat sem vetettük fel Az előző levelet követően, néhány nappal később, december 20-án már elsősorban a karácsonyi hangulat, az érzelmek fogalmazódtak meg. Igazán, szívre ható, hogy egy katonaköteles korú fiatalember milyen mély érzelmeket hordoz ezzel az ünneppel, de családjával kapcsolatban is. Éppen ezért ekkor írt levelének jelentős részét idézzük is: Hála a Mindenhatónak, ismét megértük karácsony ünnepét. Künn a természetben csupa hervadás, fű, fa, virág, ami eddig éledt, most kihaltnak látszik, csak a szívekben támad az új tavasz, mikor felzendül ezreknek ajakán, hogy az Istennek szent angyala, Mennyekből, hogy alá szálla Ezen a szent ünnepen valami különös áhítat szállja meg az emberi lelkeket. A mindennapi gondokat, az élet terheit az ünnepen elfelejti az ember, összeül a család apraja-nagyja, s egymást el-elnézve, egy szebb, egy boldogabb jövőről ábrándoznak. Sok helyen azonban, amint ott ülnek az asztal körül, üresen marad egy szék, ahol még nem régen ott ült az a hiányzó családtag, és milyen rossz most azt a helyet

14 184 Szűcs Ernő: Egy 39-es baka leveleiből üresen látni, mennyivel nagyobb volna a család öröme, boldogsága, ha az az egy is ott ülne a régi helyén. Tudom, és rám is gondolnak kedves Szüleim, mikor összeülnek karácsony ünnepén, s bizonnyal szeretnék, ha én is részt vennék az örömükben, a boldogságukban, de a sors másként végzett. Mindazonáltal, ha személyesen nem is lehetek ott, a szívem érzelme, s minden gondolatom ott lesz abban a kis házban, ahol eltöltöttem gyermekéveimet, a lelkem oda szárnyal Szüleimhez. Kívánok azért számos és nagyon boldog karácsonyi és újévi ünnepeket. Szívemből kívánom, hogy majd, midőn megszabadulok a komisz ruhától, az akkori karácsonyi ünnepen együtt lehessünk mindnyájan, s még azután is számtalan karácsonyi ünnepet érjünk. Az december 28-án írt levélben azután beszámolt; hogyan telt az ünnep a laktanyában. A karácsonyt elég vidáman töltötték. Az ünnep szombatjának estéjén a század együtt vacsorázott. A teremben, középen egy szépen díszített karácsonyfa volt beállítva csillagszóróval, s ezen a fán minden embernek egy-egy ajándék volt elhelyezve. Égerházi Gábor nevét elsőnek húzták ki, s ő egy finom szappant választott magának. A vacsorát követően kezdetét vette a mulatás. Ehhez minden zug (szakasz) egy-egy hordó sört (23 liter) vásárolt. A vigalom azonban csak 10 óráig tartott. Másnap, ünnep első napján délelőtt elmentek a templomba, s a visszaemlékezés szerint: nagyon szép volt, mikor az a sok katona rázendítette, hogy Krisztus urunknak áldott születésén Ebéd után az egész bakatársaság levetkezett és az ágyon hencseregve élvezte az ünnep nyugalmát. Karácsony másodnapján általános kimenő volt a városba. Hősünk elment a nagyszínházba (!?), ahová nem igen szoktak a magyar bakák menni. A közönség meg is csodálta őt de én büszkén kiálltam a németek tekintetét. A leveleket olvasva megállapíthatjuk színes, tartalmas, mély érzelmekkel teli volt 1913 karácsonyának megünneplése a laktanyában. Véljük, méginkább ilyen lett volna, ha már ekkor ismert lett volna; milyen lesz a helyzet az év karácsonyára. Családi ügyek A ránk maradt levelekben olvasható témák közül talán a legmeghatóbb, legtöbb melegséggel megírt részek a családtagokhoz szólnak. Nem véletlenszerű, hogy a szülők említése mindig nagybetűvel írva történik; Apám, Anyám, Szüleim. A tiszteletadásnak ez a hangsúlyozása igaz érzelemteli sorok kíséretében fordul elő mindegyes levélben. Kedvességgel teli az érdeklődés, más esetekben a biztatás a testvétek (Mariska, Laci) felé is. A közvetlen családtagok iránti vonzalom minden levélből kicseng, ugyanakkor időnként a rokonság, de a szélesebb környezet, a falubeliek is említésre kerülnek. Az apával kapcsolatos főkérdés a szükséges operáció elvégeztetése, amit a szülő hosszú ideje halogat, holott jobb volna rajta túlesni még a tél előtt, hogy a nagy munkák idejére az egészség már helyreálljon (1913. nov., febr. 4., stb. levelek). Meleghangú az a levél, amelyet a szülő névnapjára írt. Ebből egy részleg így hangzik: Kedves édes Apám! Mennyivel jobb volna, ha névnapja alkalmával

15 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. 185 egyszerű kézszorítással, egy pár rövid szóval fejezhetném ki, amit szívem érez. Lehet írni is szép megható stílusban, még sincs abban annyi érzés, nem esik az olyan jól, mintha tekintet-tekintettel vált, gondolat-gondolatot cserél. De a változhatatlanba bele kell nyugodni. Kívánok azért édes, jó Apámnak számos és boldogsággal teljes névnapokat. Legyen még sokáig éber őre szeretett családjának. Adjon az Isten állandó jó egészséget, hogy azokat a teendőket, melyeket a család jólétének előmozdítására tenni kell, könnyen végezhesse. A szenvedéseket, miket a múltban átélt, felejtse el egy szebb jövendő és minden örömét, minden boldogságát mibennünk, a családjában lelje. Az Isten éltesse! Állandóan érdeklődött édesanyja egészségi állapota felől is. A hozzá való szeretetének gyönyörű megnyilvánulása az május 13-án írt verse: Édes jó Anyámnak! Névnapod alkalmával mit írhatnék neked, Ami vigasztalná jó anyai szíved? Tudom azt szeretnéd mindennél legjobban, Ha viszontláthatnál a kis otthonunkban. Én is úgy szeretném, ha szóval mondhatnám Amit lelkem érez, amit szívem kíván. Táplálgasd a reményt napról-napra híven, Hogy nem örökké leszek rabbilincsben, Áldjon meg az Isten! Legyen élted boldog, terjedjen sok évre. Ne ébredj sohasem vad viharra, vészre. Szeretett családod legyen büszkeséged, Érette küzdj, fáradj, hogy elérd reményed. Így ha majd eljövend az élet alkonya, Nyugodtan tekinthetsz végzett munkádra. És úgy a síron túl, mint a síron innen, Jutalmul utódaid hő áldása lészen. Áldjon meg az Isten! A fiútestvért, Lacit gyakran biztatta az öregedő szülők helyetti levélírásra. Humorizálva felteszi neki a kérdést, hogy talán valamely szőke-barna kisleány miatt nincs ideje levelet írnia. Érdeklődik tőle, hogyan érezte magát a bálokban (1913. dec. napszám nélkül)? Ugyanakkor kéri, hogy támogassa szorgos munkájával a családot, igyekezzen a tavaszi munkákkal (1914. febr. 12.), s miután kiköltözött a tanyára, vigyázzon az ottani állatokra (1914. jan. 18.)! A nála jóval fiatalabb húgát, Mariskát a tanulásra biztatja. Megdicséri (1914. jan. 18.) az olvasási képességért, a szép írásáért (1914. júl. 16.). Érdeklődik tőle, hogy fájnak-e még a fogai (1913. nov. 16.), s kéri, küldjön neki cigarettát és általa készített fonatost (1914. márc. napszám nélkül). A levelek családi vonatkozású részeiben a nagypapa köszöntése mellett jelentős helyet foglalnak el a gazdálkodással kapcsolatos sorok. Milyen a vetés (1913. nov.)? Milyennek mutatkozik a takarás (1914. jún.28.)? Hogyan fejlődnek a tinók

16 186 Szűcs Ernő: Egy 39-es baka leveleiből (1913. nov.16.)? Sajnálkozik, hogy a Csillag nevű csikó kimúlt (1914. jan.19.). Ezeken kívül tanácsot ad, hogy ne fogjanak házépítéshez, inkább a felvett kölcsön folyamatos visszafizetésével törődjenek. Az építkezés nem hoz pénzt, így azt későbbre kell halasztani (1914. jan.18.). Azt is javasolja, hogy a tönkrement Miklós bácsi földjéből ne vásároljanak az árverésen, ez most nem ajánlatos (1914. jún.3.). Az egyéb gazdasággal kapcsolatos kérdések között az iránt érdeklődik; milyen a kukorica ára, van-e sertésvész, hogyan híznak a disznók? Hónapokon keresztül a levelek jó része foglalkozik a kölcsönügylettel. Ennek ellenére nem bontható ki tisztán az írásokból, hogy a család 8000, vagy koronányi hitelt vett fel. Örömét fejezi ki, hogy sikerült kölcsönhöz jutni, s javasolja, hogy a részletfizetést, amely augusztus 22-től esedékes, a hízók árából, eladásából teljesítsék (1914. júl.16.), mert a sertések nyáron úgysem gyarapodnak kellőképpen. Reméli, hogy nem kell olyan dolgokat a gazdaságból eladni, a törlesztés érdekében, amelyre a jövőre is szükség lenne (pl. lovak, borjak). Sok levélben sajnálkozik, hogy az ünnepeket nem tudják együtt tölteni, amikor pedig a frontra kerül fájlalja, hogy a kedves családtól messzire szakadt. Különbözőképpen reagál az otthonról jött halálhírekre. Gábor Imre halálával kapcsolatban megjegyzi, hogy az illető jó ember volt (1914. jan.18.). Ugyanakkor annak hírére, hogy Bari Jóska bácsit agyonütötték, azt írja: legalább nem iszik többet (1914. febr.4.). Leveleiben gyakran küld üdvözletet, köszöntést a rokonságnak. Az ilyen vonatkozású sorai Égerházi Gáborról az olvasó előtt egy, a családdal törődő, melegszívű, figyelmes ember vonásait rajzolja meg. Háború Ferenc Ferdinánd meggyilkolásának közlése, majd temetésének leírását követően valószínűleg keltezési hiba folytán, már júl.26-i levelében utal a háború kitörésére, holott Szerbiának küldött hadüzenet csak júl. 28-án történt meg. Mindenesetre a háború megindulását, az akkori saját magának és a bécsi népnek a hangulatát többoldalúan írja le. Érdemes arra is felfigyelni, hogy alig néhány napos, hetes fronton létel után milyen változás történik majd szemléletében. Az júl. 26-i írás szerint: Szomorú szívvel, de büszke katonai lélekkel írom talán utolsó levelemet. A szív szomorúsága abból ered, hogy érzése alapján minden személyes búcsú nélkül kell a kiszámíthatatlan háborúba mennie, hogy még csak meg sem láthatta azokat, akiket oly igazán szeretett. A szülőföldtől sem búcsúzhatott el. Az események ugyanis oly gyorsan követték egymást, hogy nem volt mód szabadságolásra. Ugyanakkor a propaganda által túlfűtött szavak is a tollára jönnek a háborúval kapcsolatban, íme: Büszke fővel, erős lélekkel nézem a fátyolozott jövőt, mert hisz mennyivel szebb és magasztosabb a csatatéren nyert dicső halál, mint az öngyilokkal, vagy kínzó betegséggel kioltott élet. Ez a hangvétel a szerb fronton a tartalékban tétel időszakában írt levélben is megmaradt (1914. aug.21.): Úgy vágyunk pedig már megmutatni a hajdú fiúk bátorságát és harci kedvét. Segített e szemléletet kialakítani az, hogy a háború hírére óriási tüntetéseken tolongott a bécsi nép és éljenezte e császárt, meg a monarchiát. De az olyan látszólagos észérvek is ezt alapozták meg: egyrészt kellett

17 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. 187 már ez, nem volt semmi életképesség a gazdaságban, a kereskedelemben, nem volt munkakereset. Hátha a háborúval megtisztul ez a mai egészségtelen, büzhödt levegő, hátha az utókorra boldogabb élet derül. S különben is a legénység vígan dalol és táncol. (1914. júl.26.) Igaz, a kétkedés is hangot kap a levél befejező részében: Csak néha tör fel a kebelből egy visszafojtott sóhaj: mintha mondaná, hátha sokan nem fogjuk többé meglátni szeretteinket, a jó Apát, Anyát, a kedves testvéreket! Hátha utolszor mondunk Isten hozzádot az édes magyar hazának és utolszor hullajthatjuk keserves könnyeinket az áldott anyaföldre. Ki tudja, ki tudja? A jó Isten kezébe tesszük életünket és bizton várjuk az eljövendőt. Mert jobb most, míg nincs család, még nincs annyi hátrahagyott, mint később, amikor majd nemcsak szülő, testvér, hanem az árvák és feleség siratja végzetünket. A dátumozás nélküli, de a hadházi posta aug. 8-i érkeztető bélyegzőjével ellátott tábori postai levelezőlapon (Feladó: Égerházi Gábor 39. ezred 13. század, Feldpost (=tábori posta) 109 írja édesanyjának:. Rövid idő alatt sok veszélyt átéltem, de mindenütt és minden veszélyben éreztem, hogy a te imádságod, mint őrző angyal lebeg felettem, hogy adjon vissza a te anyagi szívesnek és bizonyára meghallgatott az Isten. Az ezred nem került azonnal a frontra, hanem némi késést szenvedve előbb Debrecenbe érkeztek. Ez utóbbi állomáshelyre július 31-én érkeztek, s elismerésre méltó gyorsasággal történt meg a felszerelés, mert innen már augusztus 2-án elindult az ezred zászlóaljként vonaton négy-hat órás időközökkel a szerb frontra. A 39-esek parancsnoka ekkor Vidulovics Sándor ezredes, a IV. zászlóalj parancsnoka pedig Zivoinovid Nilorad százados volt. (vitéz Lépes-Mátéfy, 1939.) Augusztus 4-én érkeztek meg Réva-Újfaluba, Belgrádtól mintegy kmre. Az ezred rezervába (tartalékba) került. Ennek ellenére a csapattesttel fárasztó menetgyakorlatokat végeztettek, de tűzvonalba nem kerültek. Mégis hallották Belgrád tartós bombázását (tüzérségi), illetve látták a város égését. Augusztus 13-án az ezred a fronthoz közelebb nyomult. Az I., II., III. zászlóaljak Pancsovára marsoltak (meneteltek), a IV. zászlóalj csak másnap követte az előző csapattesteket. A 13. század azonban a hadtest élelmiszerének, lőszerének őrzésére visszamaradt Cserépalján, ahol csupán őrségi szolgálatot végzett. Ez sem nehéz, sem veszélyes nem volt. Tartottak ugyan menetgyakorlatokat, de kitűnő volt az élelmezés. Az egyik megedzette, a másik megerősítette a katonákat, így panaszra nem lehetett ok (1914. aug.15-i érkeztető bélyegző tábori lapon). Egyetlen probléma a kedvesektől való távollét volt A hadvezetőség rosszul mérte fel az erőviszonyokat tűnik ki az ezred történetből, s az orosz fronton kialakult nehézségek miatt a 39-eseket rövidesen áthelyezték a keleti frontra. A zászlóaljak szállítása augusztus között történt meg. Előbb Ferenchalomra meneteltek, onnan szállítmányokra bontva vasúton; Temesvár Hódmezővásárhely Nagyvárad Debrecen Csap Samber Stryj vonalon Galiciába vitték az ezredet. Az egységben sok földi volt (Hadházy András, Balog Gábor, stb.). Az átszállítás közben Égerházi Gábor újból találkozott szüleivel, de hogy hol, az nem derül ki az írásokból. Minderről egy nyíregyházi képeslap szól, amelyet augusztus 26-án adott fel Égerházi Ungváron.

18 188 Szűcs Ernő: Egy 39-es baka leveleiből Az arcvonalba kiérkezve az ezred igen nehéz helyzetbe került. Az új ezredparancsnok (Kellner alezredes), valamint a rangidősségben az ő utána következő Wenderenszky alezredes is, sőt a harmadik törzstiszt, Teiss őrnagy is egyazon napon, augusztus 30-án elesett, a legénység is borzalmas veszteségeket szenvedett (Hajdú-Bihari Napló, 1989.). Ráadásul a Rohatynnál és Komárnónál megvívott csaták után hihetetlen pergőtűzben a 39-esel fedezték a többi egység visszavonulását. Szeptember 8-ig az ezred állományának egyharmadát elvesztette. A rendkívüli túlerőben lévő ellenség benyomult a Kárpátok közé is. Mint katona utolsó levélként egy 1914-ben feladott, de hó és napszám nélküli levélben közli Égerházi Gábor, hogy annyi veszély közt, a golyók záporában épen maradtam, és Istennek hála a legjobb egészségben. Nem is hagyott el még eddig soha a remény, a hit, hogy a Mindenható megadja érnem a viszontlátás boldog perceit. Hej, de meg is tudná most már becsülni az ember a civil életet! Nem zúgolódna, nem lenne elégedetlen, hanem áldaná az Istent. Ez az igazi életiskola, a harctér! Ezek a körülmények, események változtatták meg katonánk háborúval kapcsolatos véleményét, nézeteit, és most már az írja: Az Isten nem hagyja sokáig folyni a nemzetek fiai vérét! Én hiszem, hogy nemsokára megelégeli a ránk mért büntetést és visszaadja a békét! Ugyanebből a levélből kiderül, hogy az ezred veszteségei miatt már kiérkezett az I. pótzászlóalj, ennek ellenére dec. 3-ára az állomány 861 főre csökkent. Bár Égerházi Gábor az előző napon, tehát dec. 2-án fogságba esett, de hogy képet kapjunk a háború szörnyű pusztításáról közöljük egy néhány héttel későbbi, de ismert adatsort a 39-esek veszteségéről dec. 31-ig az ezredből meghalt 1069, sebesült lett 3104, megbetegedett 1029, fogságba esett 616, eltűnt 443 fő, összesen 6261 fő, azaz négy hónap alatt az eredeti állomány másfélszerese pusztult el (vitéz Lépes, Mátéfy, 1939.) Források: 1. Allmayer-Beck/Lessing: Die K.=u.=K. Armee (Uerberreuter é.n.) 2. Vitéz Lépes Győző-Mátéfy Artur: A cs. és kir. 39. gyalogezred a világháborúban (Debrecen, 1939.) 3. dr. Csabai István: Fakeresztek mentén népek országútján (Bp., 1935.) 4. Kaplonyi György: Debreceni ércemberek, márványnévjegyek (Debrecen, 1943.) 5. Hajdú-bihari Napló, júl.29., aug. 12. és aug. 19-i számai LETTERS SENT ABOUT THE ARMY Ernő Szűcs In his introduction the author first presents the writer of the letters, Gábor Égerházi, and then he goes on to provide a short description of his military unit. This part of the text reprints the letters and postcards sent from the army. We can find out from them that there were two focal points of the training, namely

19 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. 189 marching drills and target practices, especially the former of which were extremely tiring. Initially, the postcards also deal with the question of ranks and promotions, but because commissioning as an officer meant a longer service, Égervári decided to give up hopes for bone stars on his epaulette, and chose telephone training instead. In the course of his service he encounters (meets, sees or hears about) the ruler, the hereditary prince (Franz Ferdinand), and then the later heir to the throne, Charles Robert (later becoming the last king as Charles IV) is transferred to the regiment. Égerházi makes sharp-sighted observations about these people, which do not always coincide with the opinions of the historians of later ages. The letters also deal with other issues such as the street uniforms, packets received from home and the financial support sent. The letters sent to the family members are especially touching and warmhearted. The war propaganda also greatly influences the rhetoric of Gábor Égerházi in the beginning after the news of the war is received, but the deployment of the regiment and the losses inherent with this change his too enthusiastic opinion about the war, and he then wishes for the quickest conclusion of the hostilities. In any case, these letters provide an insight into the conditions in the army at the time they were written through the writings of a person of wide horizons in the joint army of the monarchy times.

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom,

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom, DOBERDÓ JAJ! Ha kimegyek a doberdói harctérre, Feltekintek a csillagos nagy égre, Csillagos ég, merre van a magyar hazám, Merre sirat engem az édesanyám? Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én

Részletesebben

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én GYERMEKKOROM 1917. május 21-én születtem Pilisvörösvárott. Apám, Fetter János géplakatos volt a Budapestvidéki Kõszénbánya Rt.-nél. Bevonulása elõtt az Erzsébet-aknánál (három község találkozásánál) a

Részletesebben

MEGJÁRT UTAK EMLÉKEI

MEGJÁRT UTAK EMLÉKEI MEGJÁRT UTAK EMLÉKEI Minden láng fölfelé lobog. Az emberi lélek is láng. Tánczos István igazgató tanító visszaemlékezései a kerekharaszti iskoláról A visszaemlékező 42 évi hivatásszeretettől vezérelt pedagógus

Részletesebben

Ízelítő a magyar gyalogság egyenruháiból az 1800-as években Csak belső használatra összeállította: Udovecz György

Ízelítő a magyar gyalogság egyenruháiból az 1800-as években Csak belső használatra összeállította: Udovecz György 1 Ízelítő a magyar gyalogság egyenruháiból az 1800-as években Csak belső használatra összeállította: Udovecz György gyalogsági zubbony 1798-1808 között kép: Ottenfeld Magyar gránátos és tiszt 1805-ből,

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS I.

KUTATÁSI JELENTÉS I. Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Takács Attila dandártábornok parancsnok Honvédség és Társadalom Baráti Kör Egyesület Debrceni szervezete Polyák András elnök KUTATÁSI JELENTÉS I. a Debreceni

Részletesebben

Szeretet volt minden kincsünk

Szeretet volt minden kincsünk Szeretet volt minden kincsünk Azt mondják, mindenkinek meg van írva a sorskönyvében az élete. Mindenkinek ki van jelölve z út, mint a kerti ösvény, szélekkel, jelekkel, hogy ne lehessen letérni róla. Van

Részletesebben

Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1]

Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1] Published on Reformáció (http://reformacio.mnl.gov.hu) Címlap > Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1] Küry

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

George Varga: Az öregember és a farkas (részlet)

George Varga: Az öregember és a farkas (részlet) Angyalka élményei B. Kis János, Orosz T. Csaba, Gwendoline Welsh, Poczai Péter, George Varga, J. Simon Aranka 2013 Publio kiadó Minden jog fenntartva Szerkesztette: Publio Kiadó Kft. George Varga: Az öregember

Részletesebben

Svájci tanulmányút. Basel

Svájci tanulmányút. Basel Svájci tanulmányút Basel A tanulmányúton öten vettünk részt; két tanár, Gál Anikó és Dékány István, valamint három diák: Annus Péter, Pászti Ferenc és én, Papp Zsolt. 2013. január 22-én hajnali 2 órakor

Részletesebben

Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22.

Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22. Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22. Hunyadi János és Kapisztrán János seregei 558 évvel ezelőtt, 1456. július 22-én állították meg a Nándorfehérvárt ostromló oszmán hadat. A győztes csata emlékére

Részletesebben

A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES

A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES Azt olvassuk a Társadalombiztosító Intézet jogelődjének, az Országos Munkásbiztosító Pénztárnak

Részletesebben

Soltész Imre csö. ezredes és fia, dr. Soltész István

Soltész Imre csö. ezredes és fia, dr. Soltész István Az alábbi információ zömét Soltész Imre fivérének dédunokája, a mai Trvanában (Nagyszombaton) élő Boris Majerov szolgáltatta, amiért köszönetünket fejezzük ki. Soltész Imre csendőr ezredes 1877. február

Részletesebben

SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről

SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről Egyesületünk 2005. október 27 én alakult szülői kezdeményezésre. Célja: Tápiószecsőn és a környező Tápió vidék - Kistérségben értelmi vagy testi

Részletesebben

Rács Balázs főtörzsőrmester

Rács Balázs főtörzsőrmester Rács Balázs főtörzsőrmester 1908-ban született a Csanád vármegyei Magyarbánhegyesen, egy kisbirtokos család nyolc gyermeke közül negyedikként. Az elemi iskolát kitűnő eredménnyel végezte el, amely után

Részletesebben

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt Petőcz András Idegenek Harminc perccel a háború előtt Peut-être à cause des ombres sur son visage, il avait l air de rire. (Camus) Megyünk anyámmal haza, a plébániára. Szeretek az anyámmal kézen fogva

Részletesebben

1914-18. magyar harcterein. VIII. A Gorlicei csata (1915. május 2-5.)

1914-18. magyar harcterein. VIII. A Gorlicei csata (1915. május 2-5.) Részletek Veress Zoltán 1914-18. magyar harcterein (81-88. o.) VIII. A Gorlicei csata (1915. május 2-5.) A központi hatalmak fő hadvezetésben ismét viták folytak: ismét Falkenhayn ellenében Conrad, Hindenburg

Részletesebben

Adalékok Bogyay Kamill életrajzához és a szentesi repülés történetéhez

Adalékok Bogyay Kamill életrajzához és a szentesi repülés történetéhez B. Stenge Csaba: Adalékok Bogyay Kamill életrajzához és a szentesi repülés történetéhez Aki tudományos igénnyel igyekezne Bogyay Kamill 1 csendőr alezredesnek, az 1945 előtti szentesi repülés 2 motorjának

Részletesebben

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22.

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Kedves Felvételiző! Aláhúzással válaszd ki, melyik idegen nyelvet szeretnéd tanulni! angol német - A feladatlapok mindegyikére írd rá a kódszámodat!

Részletesebben

IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok

IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok Negyedik alkalommal rendezték meg a Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napokat június 12-14. között. A program fővédnöke Hende Csaba

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

2015. március 1. Varga László Ottó

2015. március 1. Varga László Ottó 2015. március 1. Varga László Ottó 2Kor 4:6 Isten ugyanis, aki ezt mondta: "Sötétségből világosság ragyogjon fel", ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete

Részletesebben

CSENDORLEOENYSEOI P Á L Y A,

CSENDORLEOENYSEOI P Á L Y A, A,.,,, CSENDORLEOENYSEOI P Á L Y A,, MINT KENYERKERESET. - 1111 I II JnlTIOJll I II fllllllffilllmmlllllllll ri 1 m IlTITIII IUITI rulllllln 1111111111111 fltillji]]jfjltill UTflrulllnrrr A csendőrlegénységi

Részletesebben

MAHLER. Lieder aus Des Knaben Wunderhorn. A fiú csodakürtje

MAHLER. Lieder aus Des Knaben Wunderhorn. A fiú csodakürtje MAHLER Lieder aus Des Knaben Wunderhorn A fiú csodakürtje GÁDOR ÁGNES nyersfordítása 2007 Lieder aus Des Knaben Wunderhorn Der Schildwache Nachtlied Az őrszem éji dala Nem tudok, nem szeretek vidám lenni;

Részletesebben

Tragédia a fennsíkon Vasvári halála

Tragédia a fennsíkon Vasvári halála 2012 július 12. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Kétszáznegyvenezernyi orosz hadsereg hömpölyödött alá Magyarországra.

Részletesebben

Híres Komárom be van véve Klapka György a fővezére Büszkén kiáll a csatatérre Hajrá huszárok! Utánam előre! 02. Százados úr sejehaj

Híres Komárom be van véve Klapka György a fővezére Büszkén kiáll a csatatérre Hajrá huszárok! Utánam előre! 02. Százados úr sejehaj 01 Klapka induló Föl-föl vitézek a csatára A Szent Szabadság oltalmára Mennydörög az ágyú csattog a kard Ez lelkesíti a magyart Föl-föl látjátok lobogómat Indulj vidáman robogó had Édes hazánkért hősi

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

Határtalanul! a hetedikesek osztálykirándulása Erdélybe

Határtalanul! a hetedikesek osztálykirándulása Erdélybe Határtalanul! a hetedikesek osztálykirándulása Erdélybe A hetedik osztályosok kirándulása 2015. április 14-én hajnal kettőkor indult az iskola előtti buszmegállóból. A csomagok és az ajándékok gondos bepakolása,

Részletesebben

Az aranykezű nagyapám

Az aranykezű nagyapám Őseink nyomában területi honismereti pályázat 2016 II. Családban maradt Az aranykezű nagyapám Készítette: Magó Réka Felkészítő tanár: Katonáné Hajdu Ilona 8.a osztályos tanuló Thurzóné Mustos Ildikó Balassi

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

A büntetés-végrehajtás egyenruháinak rövid történeti áttekintése

A büntetés-végrehajtás egyenruháinak rövid történeti áttekintése Papp János A büntetés-végrehajtás egyenruháinak rövid történeti áttekintése 1852-ben, a forradalom és szabadságharc bukását követően Magyarországon elfogadták az osztrák büntető-törvénykönyvet, amely kimondta,

Részletesebben

Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely

Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Forrás: Gyurcsó István Alapítvány Füzetek 14., Dunaszerdahely, 1999

Részletesebben

Harmadik lecke. a szekrény mellett. a tükör előtt. az ablak alatt. a trikó és az alsónadrág között. a fehérnemű között

Harmadik lecke. a szekrény mellett. a tükör előtt. az ablak alatt. a trikó és az alsónadrág között. a fehérnemű között Harmadik lecke - Hol a koffer? - A szekrény mellett. - Melyik szekrény mellett? - A nagy barna mellett. - Hol? - Ott, a tükör előtt. - Aha, tényleg. És az a nagy táska? - Kint, az ablak alatt. - Cipő.

Részletesebben

Admin Skála Edzőtábor Programfüzet és Ellenőrzőlista

Admin Skála Edzőtábor Programfüzet és Ellenőrzőlista Edzőtábor Programfüzet és Ellenőrzőlista Mi fog történni az Edzőtáborban? Az kidolgozása a kulcs ahhoz, hogy a következő évben minden kitűzött célodat elérd. Ez a legzseniálisabb eszköz, ami valaha a management

Részletesebben

Aki gyõz, azt oszloppá teszem az Isten templomában Jel. 3,12

Aki gyõz, azt oszloppá teszem az Isten templomában Jel. 3,12 2004/2 Aki gyõz, azt oszloppá teszem az Isten templomában Jel. 3,12 Szivárványívemet helyezem a felhõkre, az lesz a jele a szövetségnek, melyet én a világgal kötök. 1Móz 9,13 A Gyülekezeti hétvégérõl 2.

Részletesebben

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói KARACS ZSIGMOND Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói Az országot 1956. október 4-én a keringõ hírek ellenére váratlanul érte a katasztrófa. Az emberek bíztak a szovjet csapatok kivonulásában, mindenki

Részletesebben

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK?

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? A népeknek természet szerint való jussa van a szabadsághoz, éppen úgy, mint a halnak a vízhez, a madárnak a levegőéghez, mert szabadság nélkül az ember nem is Isten

Részletesebben

DALSZÖVEGEK 2. KyA, 2010. február 23.

DALSZÖVEGEK 2. KyA, 2010. február 23. DALSZÖVEGEK 2. KyA, 2010. február 23. Van olyan ember Tartalomjegyzék 67-es út (Republic)... 18 A széllel szemben járok (Fonográf)... 13 Az ünnep (Zorán)... 17 Élsz valahol (Fonográf)... 11 Elvonult a

Részletesebben

Z G I A T K Ö E R É E T T N

Z G I A T K Ö E R É E T T N Z G I A K Ö E R É E N B. D. Dezső (szül. 1930-) (B.D.-el nem sikerült kapcsolatba lépnünk, ezért az ő történetét, amelyet a Holokauszt Dokumentációs Központ irattárában őriznek, álnéven tudjuk csak közzétenni.)

Részletesebben

GISELLE. FIATALEMBER HANGJA Szegény Nagyika! Micsoda világa volt a kottáival, fűszereivel, különös ételeivel.

GISELLE. FIATALEMBER HANGJA Szegény Nagyika! Micsoda világa volt a kottáival, fűszereivel, különös ételeivel. GISELLE Zöldes, párás üveg. Eső áztatja. Vízcseppek csorognak. Halványzöld felírat fut végi az üvegen. Az emberi lény egy esős, párás üvegen át nézi és vizsgálja a világot. Homályosan lát. A földönkívüliek

Részletesebben

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget Kovács Gabriella Hát ennyi volt... Hát ennyi volt érezte, hogy itt az út vége. Tehetetlenül, fáradtan feküdt a hideg kövön a fagyos szélben és nem akart többé engedelmeskedni a teste. Már nem érzett fájdalmat

Részletesebben

Családfa. Mailender Lajosné (szül. Marosi Julianna) 1870-es évek 1905. Lukács Simonné (szül. Lőwinger Mária) 1870-es évek 1940. Lukács Simon?

Családfa. Mailender Lajosné (szül. Marosi Julianna) 1870-es évek 1905. Lukács Simonné (szül. Lőwinger Mária) 1870-es évek 1940. Lukács Simon? Családfa Apai nagyapa Mailender Lajos? 1936 Apai nagyanya Mailender Lajosné (szül. Marosi Julianna) 1870-es évek 1905 Anyai nagyapa Lukács Simon? 1925 Anyai nagyanya Lukács Simonné (szül. Lőwinger Mária)

Részletesebben

Eme írás készíttetett az Úr 2008. Évének Augusztus havában,

Eme írás készíttetett az Úr 2008. Évének Augusztus havában, Eme írás készíttetett az Úr 2008. Évének Augusztus havában, ama XII. ÁGOTA táborrul, mely tarttatott az jeles Szeged városában, azon vidám ifjak örömére!!! Az ÁGOTA Alapítvány (helyett) bemutatja (a 2

Részletesebben

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én is elhittem mindazt, amit előtte 8 éven át hirdettél.

Részletesebben

MŰLEÍRÁS 01. Építészeti leírás. Helyszín

MŰLEÍRÁS 01. Építészeti leírás. Helyszín Építészeti leírás Helyszín Tervezési helyszínnek egy olyan zöld parkot kerestem, mely könnyen megközelíthető, viszont el van szigetelve a város zajától, így alkalmassá válva az elmélyült megemlékezésre.

Részletesebben

A K.u.K. 68. Jászkun gyalogezred emlékhelyei

A K.u.K. 68. Jászkun gyalogezred emlékhelyei A K.u.K. 68. Jászkun gyalogezred emlékhelyei Az 1866-os königgrätzi csatát követően a cs. és kir. 68. gyalogezred tisztjei elhatározták, hogy a hadjáratban elesett bajtársaik számára emlékművet állítanak.

Részletesebben

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

.a Széchenyi iskoláról

.a Széchenyi iskoláról Negyedikesek írták....a Széchenyi iskoláról 7 éves koromban, szüleimmel azért választottuk ezt az iskolát, mert itt német nyelvet lehet tanulni. Én már óvodás korom óta tanulom a németet, így ragaszkodtunk

Részletesebben

B. Stenge Csaba vitéz nemes belényesi Heppes Miklós repülő alezredes

B. Stenge Csaba vitéz nemes belényesi Heppes Miklós repülő alezredes B. Stenge Csaba vitéz nemes belényesi Heppes Miklós repülő alezredes Heppes Miklós öccséhez, Aladárhoz hasonlóan - a magyar királyi honvéd légierő hosszú szolgálati idejű, fontos beosztásokat betöltő,

Részletesebben

Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében

Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében (2015.05.21-05.26) 1. nap (2015.05.21) 2015.05.20-án 23.30-kor kezdtünk összegyűlni a suli előtt. Az idő barátságtalanul hűvös volt, előtte nem

Részletesebben

"Örömmel ugrok fejest a szakmába" - Interjú Őze Áronnal

Örömmel ugrok fejest a szakmába - Interjú Őze Áronnal "Örömmel ugrok fejest a szakmába" - Interjú Őze Áronnal 2014. október 29. szerda, 08:00 Az idei Vidor fesztiválon Őze Áron és Kedvek Richárd nyerte a legjobb főszereplő párosnak járó Pantalone-díjat az

Részletesebben

Rinya menti játékos vetélkedő

Rinya menti játékos vetélkedő Rinya menti játékos vetélkedő I. forduló 2015. február: A Nagyatádi Hadipark és Katonatörténeti Kiállítás Az I. világháború 7-8. osztály 1. Feladat - Csapatinduló Írjátok egy csapatindulót! Szerepeljen

Részletesebben

KÉPES KRÓNIKÁK. fény. MÚZEUM AVATÓ 2011. május 8.

KÉPES KRÓNIKÁK. fény. MÚZEUM AVATÓ 2011. május 8. KÉPES KRÓNIKÁK fény MÚZEUM AVATÓ 2011. május 8. 2 Tisztelt Díszvendégeink, tisztelt Hagyományőrzők, tisztelt Soproni Polgárok! Erőt, tisztességet! Hadd üdvözöljem ezzel a huszárköszönéssel a megjelenteket,

Részletesebben

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Anyssa Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Szeretettel köszöntöm! Távolsági hívás, avagy üzen a lélek: könyvemnek miért ezt a címet adtam? Földi és misztikus értelemben is, jól értelmezhető. Pont ezért,

Részletesebben

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút 1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért

Részletesebben

Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY

Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY Volt egyszer a világon egy király, akit a népe nagyon szeretett. Csak egy búsította az ország népét. A király hallani sem akarta, amikor arról beszéltek neki, hogy ültessen

Részletesebben

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Annak idején a kádári Magyarországon senki sem emlékezett meg RugonfalviKiss István születésének századik évfordulójáról. Ezen csöppet

Részletesebben

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Hallottad-e már az öreg utcai lámpás történetét? Igaz, nem éppen vidám história, de azért egyszer végighallgathatod. Volt egyszer egy jóravaló, öreg utcai lámpás, aki

Részletesebben

Könyvek Tusája 4. forduló

Könyvek Tusája 4. forduló Könyvek Tusája 4. forduló Gyerek kategória Válaszaidat elküldheted az alábbi linkre kattintva. Minden beküldött választ, CSAK EGYSZER fogadunk el! Mielőtt rákattintasz az "Elküld" gombra, kérünk, nézd

Részletesebben

Kreutzer Andrea Bemutatkozik a Hadtörténeti Intézet és Múzeum

Kreutzer Andrea Bemutatkozik a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Kreutzer Andrea Bemutatkozik a Hadtörténeti Intézet és Múzeum A Hadtörténeti Múzeum Könyvgyűjteménye a múzeum alapításakor, 1918-ban jött létre. A múzeum törzsanyagával együtt költözött az Országos Levéltár

Részletesebben

A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG

A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG Téglás László A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG A vadászrepülőgép-vezetők képzése az egész világon az egyik legbonyolultabb kiképzés, amit a hadseregekben

Részletesebben

Egy egész örökkévalóság őrzi mindannyiuknak sorsát, rendíthetetlen, mint a kőzet.

Egy egész örökkévalóság őrzi mindannyiuknak sorsát, rendíthetetlen, mint a kőzet. h ő sök beszéde, ZMNE / 2010. XI. 02. Assisi Szent Ferenc mondta egyszer: ha a császárral beszélhetnék, elrendeltetném vele, hogy a pacsirtáknak karácsony estéjén magot szórjanak a havas utakra, hadd legyen

Részletesebben

AZ IGAZSÁGBA VETETT HIT... A forradalom három vezet jének életrajza

AZ IGAZSÁGBA VETETT HIT... A forradalom három vezet jének életrajza AZ IGAZSÁGBA VETETT HIT... A forradalom három vezet jének életrajza Dr. Daróczi Gusztáv (1899 1979) 1 1899. június 3-án született Hajdúböszörményben. A család hat gyermeke közül volt a legid sebb. Apja

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

XIV. Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem.

XIV. Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem. XIV Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem. Az ősz, a szív: véres két árny. Sokat jártam az emberek között, ifjú vagyok, csendes

Részletesebben

Szerző: Horváth-Lukács Judit

Szerző: Horváth-Lukács Judit Örömteli családi ünnepségre készülünk! Bendegúz, legidősebb unokám, 6. születésnapja lesz a vasárnap. A szülinapi torta kapcsán jutottak eszembe a következő gondolatok. Kedves Olvasóm! Hadd meséljek el

Részletesebben

Versajánló a Márciusi ifjak című szavalóversenyre

Versajánló a Márciusi ifjak című szavalóversenyre Versajánló a Márciusi ifjak című szavalóversenyre Juhász Gyula: Petőfi ünnepére Petőfi ünnepére, fel, A munka véle ünnepel, Dalában él múlt és jelen És a jövő, a végtelen. Átzeng az bércen és folyón Virrasztva

Részletesebben

HITTANOS TÁBOR. 2009. jún. 22-26.

HITTANOS TÁBOR. 2009. jún. 22-26. HITTANOS TÁBOR 2009. jún. 22-26. 2009. június 22-én, egy borús hétfői napon a templom udvarán gyülekeztünk, de az idő senkinek nem rontotta el a kedvét. Vártuk, hogy a névjegykártyánkat megkapjuk. Amint

Részletesebben

FALU - KÉP. Falunap 2008 2008 JÚNIUS C SERKÚT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA

FALU - KÉP. Falunap 2008 2008 JÚNIUS C SERKÚT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA FALU - KÉP C SERKÚT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA 2008 JÚNIUS Falunap 2008 2 OLDAL FALU - KÉP Az alábbi névsor két helybéli, egykori urán kutatása alapján készült úgy, hogy alapját még az azóta elhunyt

Részletesebben

Tábori hírmondó 2012. Személyes hangvételű beszámoló napról-napra...

Tábori hírmondó 2012. Személyes hangvételű beszámoló napról-napra... Tábori hírmondó 2012 Személyes hangvételű beszámoló napról-napra... Hétfő: Reggeli után megalakultak a csapatok; a Sárkányok, a Sárkányölők, a Lelkesek és a JC csapat. Komoly szabályok vannak, pontokat

Részletesebben

Bevezetőül néhány információt talál a legendás magyar királyról, Hunyadi Mátyásról.

Bevezetőül néhány információt talál a legendás magyar királyról, Hunyadi Mátyásról. Mátyás király és a szegény tanító könnyebb szövegek Bevezetőül néhány információt talál a legendás magyar királyról, Hunyadi Mátyásról. Élete dióhéjban Született: 1443. február 24-én Kolozsvárott. Apja:

Részletesebben

SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY NAPJAI CSÍKRÁKOSON

SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY NAPJAI CSÍKRÁKOSON SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY NAPJAI CSÍKRÁKOSON Időpontja: 2009. Június 25-28. (4 nap) A rendezvény eszmeisége: Sok évszázados, vagy akár évezredes székely hagyomány megjelenítése történik meg, tehát minden program

Részletesebben

Kiss Ottó. Csillagszedő Márió. Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival

Kiss Ottó. Csillagszedő Márió. Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival Kiss Ottó Csillagszedő Márió Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival Az ember jóból és rosszból van összegyúrva. Fehérből meg feketéből. Ezért van az, ha rajtakapsz valami rossz dolgon, mindig

Részletesebben

Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv

Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv Néhány bevezető szó: közel 400 évig együtt éltünk a Habsburgokkal, minden közös volt, a minisztériumok, a közigazgatás, a levéltár is, a sok száz év alatt felgyűlt iratanyaggal

Részletesebben

Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A

Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A EMLÉKEZÉS SZEGEDI KŐRÖS GÁSPÁRRA Dr. BENCZE JÓZSEF (Szombathely) Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A széttépett országban rendkívül sivár és nyomorúságos volt az élet. A török hódoltság

Részletesebben

Szita Szilvia - www.magyarora.com 2004. II. Biztatás, bátorítás

Szita Szilvia - www.magyarora.com 2004. II. Biztatás, bátorítás I Biztatás, bátorítás I Biztatás, bátorítás Beszédpanelek és mintadialógusok - Ne izgulj, menni / sikerülni fog! - Ne butáskodj, menni / sikerülni fog! - Ne hülyéskedj, menni / sikerülni fog! - Ne félj,

Részletesebben

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN A Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (TÁRKI) 1993 végén, a Népjóléti Minisztérium megbízásából végzett kutatásainak

Részletesebben

Ady Endre bibliájáról * Nemzetben is megtette közleményében arra mutat rá, hogy Ady Endre A megőszült tenger

Ady Endre bibliájáról * Nemzetben is megtette közleményében arra mutat rá, hogy Ady Endre A megőszült tenger A. Molnár Ferenc Ady Endre bibliájáról * Az Irodalomismeretben nemrég recenzió jelent meg a Kazinczy Ferenc Társaság 2001-es évkönyvéről és hírleveléről. i Az írás külön is kitér Szabó Lajos képírók képén

Részletesebben

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve:

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve: Fényképalbum Az interjúalany neve: A fénykép készítésének helye: A fénykép készítésének éve: Szüleim Budapest 1980-as évek Ők a szüleim. Ez a kép már itt készült, Budapesten. Volt egy kicsi lakásuk, és

Részletesebben

Családfa. Nincs adat. Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941. Schwartz. Nincs adat. Salamon? 1927. Apa. Anya. Kornveis Ignác 1882 1929

Családfa. Nincs adat. Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941. Schwartz. Nincs adat. Salamon? 1927. Apa. Anya. Kornveis Ignác 1882 1929 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Schwartz Salamon? 1927 Anyai nagyanya Schwartz Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941 Apa Kornveis Ignác 1882 1929 Anya Kornveis Kornélia (szül. Schwarz

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

MAGYARORSZÁG NAGY HÁBORÚJA. Limanowa hősei

MAGYARORSZÁG NAGY HÁBORÚJA. Limanowa hősei MAGYARORSZÁG NAGY HÁBORÚJA Limanowa hősei Muhr Ottmár ezredes és a soproni 9. Nádasdy huszárezred a Limanowa Tymbark melletti harcokban 1914. december 8 11. Soproni Széchenyi István Gimnázium Berecz Zsuzsanna

Részletesebben

Csillag-csoport 10 parancsolata

Csillag-csoport 10 parancsolata Csillag-csoport 10 parancsolata 1. Nagyon jól érezd magad mindig, mert ilyen hely nem lesz több a világon. (Panka) 2. Próbálj meg normálisan viselkedni, hogy ne legyenek rád dühösek. (Vince) 3. Kitartóan

Részletesebben

Miklya Luzsányi Mónika

Miklya Luzsányi Mónika Miklya Luzsányi Mónika Farkasidő Nem kell ma a húsokat jégverembe tenni. Csikorog a hó, foga van a szélnek, süt át a hideg a falakon. Akkor is egész éjjel vonított a szél, mint a csikaszok a nádasban.

Részletesebben

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept.

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. ÉRTESÍTŐ Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. Tartalom Dr. Bajnok István: Az elmúlt 25 év 1 Dr. Bajnok István: Nemzeti dal 3 Szeptember azt iskolai

Részletesebben

Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium

Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Az emeletes buszunk, mellyel utaztunk Így mentünk Kárpátaljára Elindultunk: 7 órakor, Budapestről Délkor elértük a határt, kis idő után

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

Forrás. Jézus mellénk állt

Forrás. Jézus mellénk állt Forrás a b i a i e g y h á z k ö z s é g h í r l e v e l e Jézus mellénk állt 13. évf. 1. szám 2016. január 10. Gárdonyi Géza népszerű karácsonyi énekében jól láttatja az első karácsony valóságát: Nem

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8.

A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI 1. TOTÓ Melyik válasz a helyes? a) Mikor szállta meg Windischgrätz a fővárost? 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. b) Melyik várost szabadította

Részletesebben

Dr. Kutnyányszky Valéria

Dr. Kutnyányszky Valéria Dr. Kutnyányszky Valéria Dr. Kutnyányszky Valéria 2009 őszén egy hónapot töltött a Kongói Demokratikus Köztársaság területén fekvő Kiwanjában. A bükkösdi homeopátiás orvos az Afrikai-Magyar Egyesület (AHU)

Részletesebben

Harmadik lecke. a szekrény mellett. a tükör előtt. az ablak alatt. a trikó és az alsónadrág között. a fehérnemű között. a vaku meg a film mellett

Harmadik lecke. a szekrény mellett. a tükör előtt. az ablak alatt. a trikó és az alsónadrág között. a fehérnemű között. a vaku meg a film mellett Harmadik lecke - Hol a koffer? -A szekrény mellett. - Melyik szekrény mellett? - A nagy barna mellett. -Hol? - Ott, a tükör előtt. - Aha, tényleg. És az a nagy táska? - Kint, az ablak alatt. - Cipő. Zokni,

Részletesebben

Javaslat az. Útmenti keresztek Apátfalván. települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat az. Útmenti keresztek Apátfalván. települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat az Útmenti keresztek Apátfalván települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Veréb Anett

Részletesebben

FORGATÓKÖNYV a Hajdu szobor avatására 2015. május 9. szombat 15 óra

FORGATÓKÖNYV a Hajdu szobor avatására 2015. május 9. szombat 15 óra Moderátor: Dr. Cser János c. egyetemi tanár 1 FORGATÓKÖNYV a Hajdu szobor avatására 2015. május 9. szombat 15 óra KATONAI FELHÍVÓJEL! Vámos Gábor koncertmester Tisztelt Óvári Gazdászok, Kedves Kollegák,

Részletesebben

Kisslaki László Kipper Róza temetése

Kisslaki László Kipper Róza temetése Kisslaki László Kipper Róza temetése Mikor megkondult a lélekharang, a galambok riadtan szétrebbentek a toronyból, ahol eddig teli hassal hűsöltek a vastag falak között. Mostanság nehezen kaptak szárnyra

Részletesebben