Minőségi felmérés. Szegénység és kirekesztés az idős uniós polgárok körében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Minőségi felmérés. Szegénység és kirekesztés az idős uniós polgárok körében"

Átírás

1 Minőségi felmérés Szegénység és kirekesztés az idős uniós polgárok körében Összesítő jelentés január Minőségi felmérés TNS Qual+ A felmérés az Európai Parlament felkérésére készült. A dokumentum nem az Európai Parlament véleményét képviseli. A dokumentumban foglalt értelmezések és vélemények kizárólag a szerzők álláspontját tükrözik. 1

2 Minőségi Eurobarométer-felmérés SZEGÉNYSÉG ÉS TÁRSADALMI KIREKESZTÉS A TNS Qual+ által az Európai Parlament felkérésére elvégzett felmérés TNS Qual+ Avenue Herrmann Debroux, Bruxelles Belgium 2

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. ÖSSZEFOGLALÁS Főcím-összefoglaló A médiában és a társadalomban kialakult felfogás, valamint a válaszadók saját tapasztalatai A döntéshozók felfogása a szegénységgel és a társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos kérdésekről A szegénység elleni küzdelemre irányuló uniós politikák ismeretek és elvárások Konkrét kérdések internet, életkörülmények és foglalkoztatás CÉLKITŰZÉSEK ÉS MÓDSZERTAN Háttér és célkitűzések Módszertan és mintavétel Kialakítás A beszélgetések tartalma Időtartam LEGFŐBB PROBLÉMÁK Legfontosabb megállapítások A szegénység és a társadalmi kirekesztés bemutatása a médiában A válaszadók életére kiható, szegénységgel és társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos kérdések Megélhetési költségek Egészségügyi szolgáltatások és ápolási otthonok Életkörülmények és a környezet Generációkon átívelő szegénység Munkanélküliség A támogatás hiánya Bürokrácia A társadalom szegénységről és társadalmi kirekesztésről kialakult nézete A szegénység és társadalmi kirekesztés média általi bemutatásából hiányzó szempontok A SZEGÉNYSÉG ÉS A TÁRSADALMI KIREKESZTÉS MEGÉRTÉSE Legfontosabb megállapítások Mennyire értik a döntéshozók a szegénység és a társadalmi kirekesztés problémáját? Kérdések, amelyekről úgy tartják, hogy azokat jól ismerik Kérdések, amelyekről úgy tartják, hogy azokat nem jól ismerik A megértés javításának módja POLITIKA Legfontosabb megállapítások Az EU szegénység elleni politikájával kapcsolatos tájékozottság Mit tegyen az EU a szegénység problémájának megoldása érdekében? Legfontosabb üzenetek a döntéshozók számára Az az egy dolog, amit a döntéshozóknak meg kellene tenniük KONKRÉT KÉRDÉSEK Legfontosabb megállapítások Internet-hozzáférés Az internet-hozzáférés (és hiányának) hatása Mit tegyenek a döntéshozók az internet-hozzáféréssel kapcsolatban? Életkörülmények és lakókörnyezet A válaszadók által említett szempontok Mit tegyenek a döntéshozók az életkörülményekkel kapcsolatban? A munkahelykeresés nehézségei A válaszadók által említett konkrét szempontok

4 Mit tegyenek a döntéshozók az idősek munkahelyi elhelyezkedésével kapcsolatos nehézségek megoldása érdekében?...65 Országrövidítések 1 Belgium Cseh Köztársaság Dánia Franciaország Németország Görögország Magyarország Írország Olaszország Lettország Málta Lengyelország Portugália Románia Szlovákia Spanyolország Svédország Egyesült Királyság BE CZ DK FR DE EL HU IE IT LV MT PL PT RO SK ES SE UK 1 A jelentés szövegében a tagállamok zárójelben történő feltüntetése azt jelzi, hogy az adott témát eredetileg a rövidítéssel jelölt ország állampolgárai vetették fel. 4

5 1. ÖSSZEFOGLALÁS Mivel csaknem 84 millió európai él úgy, hogy az elszegényedés veszélye fenyegeti, az Európai Unió (EU) összefogott a tagállamaival, hogy a 2010-es évet a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai évének nyilvánítsa. A legfontosabb célkitűzések közé tartozott, hogy felhívják a nyilvánosság figyelmét ezen kérdésekre, valamint megújítsák az EU és tagállamai részéről a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem iránti politikai elkötelezettséget. A 2010-es év vezérelve az volt, hogy hangot adjanak mindazok aggályainak, akik a szegénység és társadalmi kirekesztés körülményei között kénytelenek élni, valamint hogy arra ösztönözzenek minden európai polgárt és más érdekelt feleket, hogy foglalkozzanak ezekkel a fontos kérdésekkel.2 Ennek alapján az Európai Parlament megbízást adott, hogy 18 uniós tagállamban készüljön minőségi felmérés azon személyeket érintő problémák feltárása érdekében, akik szegénységben élnek és társadalmi kirekesztéssel szembesülnek. A kutatás alapján tett, ezen összesített jelentésben foglalt megállapítások közvetlen információkat nyújtanak az uniós polgárok agorája számára, amelyre 2011 januárjában kerül sor a válság és szegénység tárgyában. A tanulmány általános célkitűzései a következők voltak: azon egyéneket érintő konkrét problémák azonosítása, akik szegénységben élnek és társadalmi kirekesztéssel szembesülnek illetve ki vannak téve a veszélyének, hogy meghatározzuk azokat a területeket, amelyek a 2011-es polgári agora elé terjeszthetők; valamint ennélfogva a 2011-es polgári agorán közvetlen betekintést nyújtani az uniós döntéshozók számára a szegénységben és társadalmi kirekesztésben élők gondjaiba. A 18 kiválasztott tagállamban összesen 160, legalább 60 éves, a saját hazájában a szegénységi küszöb alatt élő válaszadó vett részt a felmérésben. A válaszadóknak: kétharmada nyugdíjas volt, akiknek kis része vonult nyugdíjba rokkantság, illetve egészségügyi okok miatt. A nyugdíjas válaszadók csekély hányada egészítette ki a nyugdíjból származó jövedelmét különmunkával. egyharmada még nem vonult nyugdíjba, körülbelül 50%-uk állt alkalmazásban, 50%- uk pedig munkanélküli volt. A munkahellyel rendelkezők különféle állásokat töltöttek be, volt köztük takarító, gondozó, reklámtábla-készítő, biztonsági őr, szabó, virágkereskedő, gyermekfelvigyázó stb. Egyeseknek mellékállásuk is volt, illetve önálló vállalkozóként működtek. alig több mint egyharmada volt házas, illetve élettársi kapcsolatban élt, míg a fennmaradó kétharmaduk között volt egyedülálló, elvált, különélő, illetve özvegy. Néhány válaszadó jóllehet a kisebbség vagy a gyermekével élt együtt, vagy valamilyen módon pénzügyi támogatást nyújtott számára. 2 5

6 1.1. Főcím-összefoglaló A kutatás a lakosság azon csoportját mutatja be, amelynek tagjai úgy érzik, hogy a társadalom szélesebb rétegei figyelmen kívül hagyják őket, és úgy gondolják, hogy a domináns média nem ad hírt életükről, valamint úgy vélik, hogy a döntéshozók nem értik, milyen is azok élete, akik szegénységgel és társadalmi kirekesztéssel szembesülnek. A szegénység anyagi és mindennapi vonatkozásai a legfontosabb kérdések a megélhetési költségek, a foglalkoztatás, a nyugdíjak, az egészségügyi ellátás. A kevésbé kézzelfogható tényezők is lényegesek a társadalmi kirekesztésnek az önbecsülésre gyakorolt hatása, valamint a társadalom odafigyelése és elismerése iránti igény. A semmibevétel és a kirekesztés érzését gyakran még fokozza a szegénység miatti megbélyegzés, valamint a több válaszadó által tapasztalt szégyenérzet és feszélyezettség. A vizsgálat a következő lényeges témákat tárta fel: Az idősebb szegény emberek úgy érzik, hogy ők maguk, illetve mindennapi küzdelmeik senkit sem érdekelnek. Legyünk őszinték, senki sem törődik a szegényekkel, ez régen is így volt, és most is ez a helyzet. (EL, 70 éves férfi) A média nem foglalkozik sorsuk bemutatásával. Úgy gondolom, hogy a média nem túl sokat foglalkozik a szegénység kérdésével, szerintem a televízióban inkább a gazdagságot mutatják be Mindenki gazdag, mindenki szép, mindenki karcsú, a médiában nem látni túl sokat a szegénységből Valószínű, hogy az emberek a világ jómódú oldalát szeretnék látni, nem a szegénységet. (UK, 64 éves nő) A döntéshozók statisztikai szempontból tisztában vannak a szegénységgel, de keveset tudnak a valós helyzetről. Semmi sem történik, mert ha megkérdezzük tőlük, mennyibe kerül egy liter tej, nem tudják. Nincsenek tisztában az árakkal. Nem kell vásárolni járniuk. Tudnak arról, hogy létezik szegénység, de nem tudják, milyen is az. Hatalmas a gazdagság és a szegénység is. (HU, 60 éves férfi) Az idősebbek úgy érzik, hogy kevés a beleszólásuk. Beszélgetniük kellene az idősekkel, hogy megértsék, hogyan élnek, egyedül, teljesen elszigetelten. (PT, 72 éves nő) Az étkezéssel, biztonsággal, lakhatással, egészséggel és foglalkoztatással kapcsolatos alapvető kérdések foglalkoztatják őket leginkább. Vannak olyanok, akik naponta mindössze 3 zlotyt költenek élelmiszerre. Ez azt jelenti, hogy vízzel hígítják a tejet, és egész hétre egy liter tejet és néhány szelet kenyeret vásárolnak. (PL, 69 éves férfi) Az is foglalkoztatja őket, hogy legyen feladatuk a társadalomban, és életükben némi méltóságra tegyenek szert. Hogy méltóságteljesen és emberhez méltóan élhessünk, amikor megöregszünk. (DE, 62 éves nő) 6

7 A nyugdíjból származó jövedelemmel és a foglalkoztatással kapcsolatos kérdések szinte az összes lényeges aggály kapcsán felmerülnek, és a szakpolitikáknak éppen ezen területekre kell hangsúlyt helyezniük nemzeti és uniós szinten egyaránt. Az egészségügyi ellátás az egész nyugdíjat felemészti. (SK, 63 éves nő) A válaszadók gyakran szkeptikusak voltak azzal kapcsolatban, hogy ehhez megvan-e a politikai akarat. [A döntéshozók] olyan serényen vitatnak meg ezt meg azt a tárgyalóasztalnál, hogy aztán újabb ülést kell tartaniuk, hogy megtárgyalják, amit az első találkozón megvitattak, de valójában semmit sem intéznek el. (UK, 69 éves nő) 1.2. A médiában és a társadalomban kialakult felfogás, valamint a válaszadók saját tapasztalatai A válaszadók körében az volt az uralkodó nézet, hogy egyáltalán nem foglalkoznak eleget a szegénység és a társadalmi kirekesztés kérdéseivel. A leglényegesebb okként azt hozták fel e kérdések mellőzésére, hogy a média érzékelhetően rögeszmésen ragaszkodik a gazdagsággal, jómóddal, szépséggel és fiatalsággal kapcsolatos történetek bemutatásához. Úgy vélik, hogy az emberek maguk is ezekre vágynak, és ezért ezeket tartják piacképesnek, illetve hírértékűnek. A válaszadók szerint amikor a média a szegénységgel és a társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos kérdéseket tárgyalja, eltúlozza vagy pontatlanul mutatja be azokat, például: o számadatok (számok/statisztikák) és vizuálisan megindító képek (például éhező emberek, magány és elszigeteltség, valamint a közvetlen környezetben tapasztalható nyomor) formájában, illetve o szélsőségesen és szenzációhajhász módon. Ezeket az ábrázolásokat pontatlannak és félrevezetőnek ítélték. A szegénységnek és a társadalmi kirekesztésnek a médiában megfigyelhető, nem valósághű bemutatásával szemben a válaszadók számos olyan témát említettek meg, amelyek véleményük szerint kihatnak mindennapi életükre. Ezek jellemző módon a szegénységgel való együttélés alapvető anyagi vonatkozásait érintették, és a leglényegesebbek a következők voltak: o o o o megélhetési költségek, egészségügyi szolgáltatások és gondozóközpontok, életkörülmények és a környezet, generációkon átívelő szegénység támogatni kell a gyermekeiket, illetve aggasztják őket a fiatalok foglalkoztatási kilátásai. A válaszadók azt is kifejtették, hogy ezek a tényezők, például a magas megélhetési költségek és az alacsony nyugdíjak, miként vezetnek társadalmi kirekesztéshez és elszigeteltséghez. 7

8 A válaszadók általában úgy gondolták, hogy a társadalom a médiának a szegénységgel és a társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos kérdések bemutatására vonatkozó szemléletmódját tükrözi, amely őket jórészt figyelmen kívül hagyja, valamint hogy helyzetüket nem értik meg, illetve túlságosan leegyszerűsítve vizsgálják. A válaszadók a társadalomból kirekesztettnek érzik magukat, továbbá úgy vélik, hogy a társadalom részéről hiányzik az empátia, a cselekvés és az érdeklődés a szegénységgel és a társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos kérdések tekintetében, mert úgy tűnik, hogy ezen kérdésekkel csak akkor törődnek az emberek, ha személyesen érintettek. A válaszadók többsége úgy véli, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztés média általi bemutatásából épp a valós életből származó példák, illetve a szegénységben élőkről készített esettanulmányok hiányoznak, amelyek azt is megvizsgálják, hogy miként oldják meg a valós, mindennapi problémákat. A válaszadók szeretnék, hogy a média arról számoljon be, ami: o felhívja a figyelmet a nyugdíjasok életkörülményeire, például lakhatási körülményeire és lakókörnyezetére, alacsony jövedelmére, arra, hogy milyen kevés pénzből kell megélniük, valamint az öregedéssel járó problémákra, a magas közüzemi és bérleti díjakra stb. o megvitatja azon különféle okokat, amelyek miatt az emberek szegénységre jutnak A döntéshozók felfogása a szegénységgel és a társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos kérdésekről A válaszadók körében az volt a legelterjedtebb nézet, hogy a helyi, nemzeti és európai szintű döntéshozók és politikusok nem túlzottan értik a szegénységgel és a társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos kérdéseket. Ennek fő okát abban látták, hogy a döntéshozók kiváltságos helyzetben vannak, magas a fizetésük, és ennélfogva nem fenyegeti őket az a veszély, hogy szegénységre jutnak vagy társadalmi kirekesztéssel szembesülnek. A döntéshozók részéről a megértés hiánya nem feltétlenül azt jelenti, hogy nincs tudomásuk ezekről a kérdésekről. A válaszadóknak azonban az volt az érzése, hogy a döntéshozók részéről hiányzik a cselekvés, az érdeklődés, illetve az empátia. A válaszadók gyakran úgy vélekedtek, hogy a döntéshozók jól ismerik az adatokat, például a szegénységben élők számával kapcsolatos statisztikákat, valamint a szociális nyugdíjakra, illetve segélyekre juttatott pénzösszegeket. Egyesek szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy a döntéshozók ismerik a mindennapi életük valóságát úgy vélik, ezzel kevéssé vannak tisztában. Mivel a döntéshozókról azt tartják, hogy kevés közvetlen tapasztalattal rendelkeznek a szegénységet és a társadalmi kirekesztést illetően, egyesek azt javasolták, hogy a társadalomból kirekesztett polgárok, illetve a szegénységben élők lehetnének a döntéshozók tanácsadói ezen kérdésekkel kapcsolatban. 8

9 1.4. A szegénység elleni küzdelemre irányuló uniós politikák ismeretek és elvárások Általánosságban a válaszadók nem nagyon tudtak a szegénység elleni küzdelemre irányuló uniós politikákról, de feltételezték, hogy az EU napirendjén szerepelnek szegénységgel kapcsolatos, általánosabb jellegű pontok. Következésképpen a válaszadók csak néhány olyan uniós politikát vagy beavatkozást tudtak példaként megemlíteni, amelyekről voltak ismereteik vagy tapasztalataik. A válaszadóknak számtalan elképzelésük volt azzal kapcsolatban, hogy az EU-nak mit kellene tennie a szegénység leküzdése érdekében. A két leggyakrabban említett elképzelés a következő volt: o o a munkanélküliség problémájának megoldása, az életkörülmények és a lakókörnyezet javítása. Más területeket is megemlítettek, ahol az EU-nak fel kellene lépnie, ezek közé tartozik a nyugdíjemelés, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés és a szolgáltatások megfizethetőségének javítása, szociális segély biztosítása a rászorulóknak, valamint jelentős arányban említették a szegényekkel és a társadalomból kirekesztettekkel való kommunikációt annak feltárása érdekében, hogy mely problémák foglalkoztatják őket. A válaszokból egyértelműen kiderült, hogy az ilyen beavatkozások nem csupán a válaszadók anyagi szintű életminőségét javítanák, de számtalan lélektani előnyük is lenne. Ide tartoznak a következők: a méltóság helyreállítása, mivel a szegénységet még mindig szégyenletesnek és kínosnak tartják; elősegíteni az emberek számára, hogy (például foglalkoztatás révén) aktívabbak legyenek, és ezáltal kevésbé magányosak; valamint segítséget nyújtani a bizonytalanságérzet és a félelem leküzdéséhez, ami az emberekben kialakulhat a jövőjük miatt. Arra a kérdésre, hogy mi az az egyetlen legfontosabb dolog, amivel a döntéshozóknak foglalkozniuk kell, a válaszadók több kezelendő szempontot is újra megemlítettek, például a munkanélküliség elleni küzdelmet, a gazdaság és az infrastruktúra (például az egészségügyi ellátás és a lakhatás) középpontba helyezését, valamint az idősek és a szegények, illetve a társadalomból kirekesztettek véleményének meghallgatását. Újból említést tettek azon beavatkozásokról, amelyek nem csupán az idősek és a szegények, illetve a társadalomból kirekesztettek anyagi szükségleteinek kielégítésére irányulnak, hanem értelmet és célt is adnak az életüknek, mint például a kulturális tevékenységekben való részvétel vagy szakmai készségeik átadása a fiatalabb korosztálynak Konkrét kérdések internet, életkörülmények és foglalkoztatás A válaszadóknak körülbelül egyharmada rendelkezik internet-hozzáféréssel vagy otthoni számítógépen, egy családtag (például a gyermekük) számítógépén, vagy könyvtárban, illetve helyi képzésszervező szervezetekben. Az internethozzáféréssel nem rendelkezők a költségeket és az új technológia elsajátítását nevezték meg az internet-hozzáférés legnagyobb akadályaként. Az internethozzáféréssel nem rendelkező válaszadóknak vegyes nézeteik voltak azzal 9

10 kapcsolatban, hogy szeretnének-e hozzáférést ehhez a technológiához. Sokak esetében éppen az azzal járó hatás, hogy egyáltalán nem vagy korlátozott internethozzáféréssel rendelkeznek, hozzájárul a magány, az elszigeteltség, a stressz és aggódás, valamint a társadalmi kirekesztettség érzéséhez. A válaszadók szeretnék, hogy az EU döntéshozói ingyenes vagy rendkívül kedvezményes internethozzáférést és számítógépes tanfolyamokat tegyenek elérhetővé. A válaszadók többsége aggodalmát fejezte ki rossz életkörülményei és/vagy azon környezete miatt, ahol él. Aggályaiknak adtak hangot több különböző tényező miatt, amelyek közül a következők voltak a legjelentősebbek: antiszociális magatartás és biztonság; a válaszadók lakóhelyéül szolgáló épületek karbantartásának és állagmegóvásának hiánya; valamint az utcák tisztasága. Nem meglepő, hogy a válaszadók azt szeretnék, hogy az EU döntéshozói részéről beavatkozásokra kerüljön sor a következő konkrét kérdésekben: nyugdíjemelés, a nyugdíjasok által fizetendő adó csökkentése, valamint a közüzemi és bérleti díjak támogatása, mivel így maradna pénzük a lakóhelyükül szolgáló épületek alapvető karbantartási költségeire. A válaszadók több olyan kérdésről is említést tettek, amelyek kihatnak arra, hogy képesek-e munkát találni. Ezek közül a leginkább szembetűnő a korhatár, illetve az életkor alapján történő megkülönböztetés, valamint az általánosságban növekvő munkanélküliségi ráta volt. E problémák megoldása érdekében a válaszadók azt szeretnék, hogy az EU döntéshozói több munkalehetőséget teremtsenek; vezessenek be intézkedéseket az életkor alapján történő munkahelyi megkülönböztetés elleni küzdelem jegyében; valamint szeretnék, hogy a munkaközvetítő irodák nagyobb elkötelezettséget tanúsítsanak aziránt, hogy megfelelő munkahelyet találjanak az időskorú munkavállalók számára. 10

11 2. CÉLKITŰZÉSEK ÉS MÓDSZERTAN 2.1. Háttér és célkitűzések Mivel csaknem 84 millió európai él úgy, hogy az elszegényedés veszélye fenyegeti, az Európai Unió (EU) összefogott a tagállamaival, hogy a 2010-es évet a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai évének nyilvánítsa. A legfontosabb célkitűzések közé tartozott, hogy felhívják a nyilvánosság figyelmét ezen kérdésekre, valamint megújítsák az EU és tagállamai részéről a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem iránti politikai elkötelezettséget. A 2010-es év vezérelve az volt, hogy hangot adjanak mindazok aggályainak, akik a szegénység és társadalmi kirekesztés körülményei között kénytelenek élni, valamint arra ösztönözzenek minden európai polgárt és más érdekelt feleket, hogy foglalkozzanak ezekkel a fontos kérdésekkel.3 Ennek alapján az Európai Parlament megbízást adott, hogy 18 uniós tagállamban készüljön minőségi felmérés azon személyeket érintő problémák feltárása érdekében, akik szegénységben élnek és társadalmi kirekesztéssel szembesülnek. A kutatás alapján tett, ezen összesített jelentésben foglalt megállapítások közvetlen információkat nyújtanak az uniós polgárok agorája számára, amelyre 2011 januárjában kerül sor a válság és szegénység tárgyában. A tanulmány általános célkitűzései a következők voltak: azon egyéneket érintő konkrét problémák azonosítása, akik szegénységben élnek és társadalmi kirekesztéssel szembesülnek illetve ki vannak téve a veszélyének, hogy meghatározzuk azokat a területeket, amelyek a 2011-es polgári agora elé terjeszthetők; valamint ennélfogva a 2011-es polgári agorán közvetlen betekintést nyújtani az uniós döntéshozók számára a szegénységben és társadalmi kirekesztésben élők gondjaiba Módszertan és mintavétel Kialakítás A vizsgálat két szakaszból állt, amelyek közül ez a jelentés az elsőt helyezi középpontba. Az első szakaszban egy 18 tagállamból álló mintán belül egy sor fókuszcsoport jött létre, amelyek legalább 60 éves, szegénységben élő és társadalmi kirekesztéssel szembesülő egyénekből álltak. Egy csoport vizsgálatát amely körülbelül 90 percig tartott minden egyes országban 8 12 résztvevővel végezték el, akik mindnyájan a lakóhelyük szerinti országban érvényes szegénységi küszöb alatt élnek. 4 Ezen túlmenően azzal számoltak, hogy 3 4 Minden egyes tagállam vonatkozásában egyedi szegénységi küszöb alkalmazására került sor, és ezek a jelentéshez csatolt függelékben szereplő részvételi előválogató dokumentumban tekinthetők meg. Az egyes résztvevőket az alapján vonták be a felmérésbe, hogy a háztartásuk rendelkezésére álló jövedelem a megállapított küszöbérték alatt maradt, a háztartásban élők számától függően. 11

12 csoportonként legalább négy válaszadó társadalomból kirekesztettnek is tekinthető 5. A csoportok tagjai között voltak férfiak és nők egyaránt, valamint nyugdíjasok, munkanélküliek és dolgozók is. A résztvevők tagállamonkénti bontása alább található. TAGÁLLAM NEM FÉ RFI N Ő ÉLETKOR- TARTOMÁN Y SZEGÉNYS ÉGI KÜSZÖB ALATT TÁRSADALO MBÓL KIREKESZTE TT A FÓKUSZCSOPORT HELYSZÍNE Belgium Mind 8-ból 8 Brüsszel Cseh Mind 8-ból 4 Prága Köztársaság Dánia Mind 11-ből 10 Koppenhága Franciaország Mind 9-ből 9 Párizs Németország Mind 10-ből 10 München Görögország Mind 8-ból 4 Athén Magyarország Mind 8-ból 6 Budapest Írország Mind 8-ból 4 Dublin Olaszország Mind 9-ből 9 Milánó Lettország * 78 Mind 10-ből 8 Riga Málta Mind 10-ből 9 St. Julians Lengyelország Mind 8-ból 6 Varsó Portugália Mind 8-ból 8 Lisszabon Románia Mind 9-ből 8 Bukarest Szlovákia Mind 8-ból 8 Pozsony Spanyolország Mind 9-ből 6 Madrid Svédország Mind 10-ből 8 Göteborg Egyesült Királyság Mind 9-ből 8 London * A lett csoportban az egyik válaszadó 59 éves volt Ezek a csoportok 18 tagállamból összesen 160 válaszadót foglaltak magukban. A válaszadóknak: kétharmada nyugdíjas volt, akiknek kis része vonult nyugdíjba rokkantság, illetve egészségügyi okok miatt. A nyugdíjas válaszadók csekély hányada egészítette ki a nyugdíjból származó jövedelmét különmunkával. egyharmada még nem vonult nyugdíjba, körülbelül 50%-uk állt alkalmazásban, 50%- uk pedig munkanélküli volt. A munkahellyel rendelkezők különféle állásokat töltöttek be, volt köztük takarító, gondozó, reklámtábla-készítő, biztonsági őr, szabó, virágkereskedő, gyerekfelvigyázó stb. Egyeseknek mellékállásuk is volt, illetve önálló vállalkozóként működtek. alig több mint egyharmada volt házas, illetve élettársi kapcsolatban élt, a fennmaradó kétharmaduk között volt egyedülálló, elvált, különélő, illetve özvegy. Néhány válaszadó jóllehet a kisebbség vagy a gyermekével élt együtt, vagy valamilyen módon pénzügyi támogatást nyújtott számára. A vizsgálat következő lépése abból áll, hogy a fókuszcsoportokból kiválasztott résztvevőket 2011 januárjában meghívják Brüsszelbe, hogy részt vegyenek egy második beszélgetésen 5 A válaszadókat a társadalomból kirekesztettek csoportjába sorolták, amennyiben a részvételi előválogató dokumentum 4. kérdésében foglalt legalább négy állításra azt válaszolták, hogy érvényes rám. 12

13 az agorához való hozzájárulás kialakítása érdekében. Az alábbi táblázat összefoglalja, hogy hány személyt fognak kiválasztani a 18 tagállam mindegyikéből. ORSZÁG A MÁSODIK RENDEZVÉNYRE KIVÁLASZTOTT SZEMÉLYEK SZÁMA Belgium 1 Cseh Köztársaság 1 Dánia 1 Franciaország 2 Németország 2 Görögország 1 Magyarország 1 Írország 1 Olaszország 2 Lettország 0 Málta 0 Lengyelország 2 Portugália 1 Románia 2 Szlovákia 0 Spanyolország 1 Svédország 1 Egyesült Királyság 2 ÖSSZESEN A beszélgetések tartalma A beszélgetés annak kiderítésével kezdődött, hogy a válaszadók általánosságban mit gondolnak arról, hogy a média hogyan mutatja be a szegénységet és a társadalmi kirekesztést, hogy a válaszadóknak melyek a legnagyobb gondjai mindennapi életükben, valamint hogy szerintük a társadalom miként vélekedik a szegénységről és a társadalmi kirekesztésről. Ezután következett annak megvitatása, hogy a válaszadóknak milyen egyéni nézetei és prioritásai vannak azzal kapcsolatban, hogy szerintük a döntéshozók mely vonatkozásait ismerik mindennapi életüknek, és hogy milyen intézkedéseket várnak az európai döntéshozóktól. Az agorával összefüggésben a válaszadókat három konkrét érdeklődési területről kérdezték ki alaposan az internetről és más korszerű kommunikációs technológiákról, életkörülményeikről és a válaszadók lakóhelyi környezetét érintő környezetvédelmi problémákról, valamint az álláskereséssel kapcsolatos tapasztalataikról, amennyiben munkanélküliek voltak. Végül a válaszadókat arra kérték, jelöljenek meg egyetlen olyan dolgot, amit különösen szeretnének, hogy az EU döntéshozói megtegyenek a szegénység és a társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos kérdések megoldása érdekében. A felmérés során alkalmazott, a beszélgetésekre vonatkozó forgatókönyvet függelékként a jelentéshez csatoltuk Időtartam A felméréshez szükséges terepmunka elvégzésére december között került sor. 13

14 3. LEGFŐBB PROBLÉMÁK Ez a fejezet a válaszadók által a mindennapi életben tapasztalt legnagyobb problémák közül tár fel néhányat. Annak megállapítása érdekében, hogy melyek is ezek a problémák, a válaszadókat először arra kérték, gondolják át, hogy a média hogyan és milyen felfogásban mutatja be a szegénységgel és a társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos kérdéseket. E módszer alkalmazására annak biztosítása érdekében került sor, hogy személy szerint az egyes válaszadók ne érezzék magukat kényelmetlenül a beszélgetés tárgyát képező, potenciálisan kényes téma miatt, valamint hogy kialakuljon egy keret saját problémáik csoporton belüli, későbbi megvitatásához. A válaszadóktól azt is megkérdezték, hogy véleményük szerint mi hiányzik az említett kérdések média általi bemutatásából, és min változtatnának, valamint hogy szerintük a társadalomban milyen nézet alakult ki a szegénységről és a társadalmi kirekesztésről Legfontosabb megállapítások A válaszadók körében az volt az uralkodó nézet, hogy a különböző típusú médiumokat alapul véve a média egyáltalán nem foglalkozik eleget a szegénységgel és a társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos kérdésekkel. A leglényegesebb okként azt hozták fel e kérdések mellőzésére, hogy a média érzékelhetően rögeszmésen ragaszkodik a gazdagsággal, jómóddal, szépséggel és fiatalsággal kapcsolatos történetek bemutatásához. Úgy vélik, hogy az emberek ezekre vágynak, és ezért ezeket tartják piacképesnek, illetve hírértékűnek. A válaszadók szerint amikor a média a szegénységgel és a társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos kérdéseket tárgyalja, főleg számadatokat közöl (számokat és statisztikákat felhasználva) és vizuálisan megindító képeket (például éhező emberek, magány és elszigeteltség, valamint a közvetlen környezetben tapasztalható nyomor), vagy szélsőséges és szenzációhajhász módon foglakozik a témával. Ezeket az ábrázolásokat pontatlannak és félrevezetőnek ítélték. A szegénységnek és a társadalmi kirekesztésnek a médiában megfigyelhető, nem valósághű bemutatásával szemben a válaszadók számos olyan témát említettek meg, amelyek véleményük szerint kihatnak mindennapi életükre. A leglényegesebbek a következők voltak: megélhetési költségek, egészségügyi szolgáltatások és ápolási otthonok, életkörülmények és lakókörnyezet, valamint a generációkon átívelő szegénység. A válaszadók azt is kifejtették, hogy ezek a tényezők, például a magas megélhetési költségek, miként vezetnek társadalmi kirekesztéshez és elszigeteltséghez. A válaszadók általában úgy gondolták, hogy a társadalom a médiának a szegénységgel és a társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos kérdések bemutatására vonatkozó szemléletmódját tükrözi, amely őket jórészt figyelmen kívül hagyja, valamint hogy helyzetüket egyáltalán nem értik meg, illetve nem pontosan értik, és azt túlságosan leegyszerűsítve vizsgálják. A válaszadók a társadalomból kirekesztettnek érzik magukat, továbbá úgy vélik, hogy a társadalom részéről hiányzik az empátia, a cselekvés és az érdeklődés a szegénységgel és a társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos kérdések iránt, mert úgy tűnik, hogy ezen kérdésekkel csak akkor törődnek az emberek, ha személyesen érintettek. A válaszadók többsége úgy véli, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztés média általi bemutatásából éppen a valós életből származó példák, illetve a 14

15 szegénységben élőkről készített esettanulmányok hiányoznak, amelyek azt is megvizsgálják, miként oldják meg a valós, mindennapi problémákat. A válaszadók szeretnék, hogy a média arról számoljon be, ami felhívja a figyelmet a nyugdíjasok életkörülményeire, például lakhatási körülményeire és lakókörnyezetére, alacsony jövedelmére, arra, hogy milyen kevés pénzből kell megélniük, az öregedéssel járó problémákra, valamint a magas közüzemi és bérleti díjakra. Úgy vélik, hogy a médiának a különféle okokról is be kell számolnia, amelyek miatt az emberek szegénységre jutnak, és amelyek miatt szegények maradnak A szegénység és a társadalmi kirekesztés bemutatása a médiában Bizonyos fokig valamennyi válaszadónak van köze a médiához, tévét néz (hírműsorokat, szappanoperákat vagy dokumentumfilmeket), rádiót hallgat vagy újságot olvas, de természetesen mindezt különböző mértékben és különböző médiumokon keresztül teszi. A válaszadók körében az volt az uralkodó nézet, hogy a különböző típusú médiumokat alapul véve a média egyáltalán nem foglalkozik eleget a szegénységgel és a társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos kérdésekkel (UK, SK, EL, DE, PL, DK, MT, LV, IE, RO, IT, PT, CZ, ES). Úgy gondolják, hogy ezeket a problémákat gyakran elkendőzik (UK, SK, DK, CZ). A tévében még soha nem láttam egyetlen komoly műsort sem a szegénységről és a társadalmi kirekesztésről. (EL, 65 éves nő) Sokan egyszerűen nem is akarnak hallani erről. Becsukják a szemüket és a fülüket, mert nem akarnak szembenézni a szegénységgel kapcsolatos kérdésekkel. (DK, 81 éves nő) Úgy gondolom, ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy legyenek olyan tévéműsorok, amelyek pontos ábrázolást adnak az emberekről és a nehézségeikről. Szüntelenül erről kell beszélniük. A média nem látja el a feladatát megfelelően. (BE, 60 éves férfi) A médiában senki sem akar a szegényekről hallani. Az nem hírértékű, hogy valakinek nincs valamije. Az emberek odafenn nem akarnak tudni erről. (CZ, 64 éves nő) Az újság közölte, hogy ötszáz új munkahely létesül. Azt azonban nem tették hozzá, hogy közben meg hétszáz megszűnik Pesten (HU, 61 éves férfi) A leglényegesebb okként azt hozták fel e kérdések mellőzésére, hogy a média érzékelhetően rögeszmésen ragaszkodik a gazdagsággal, jómóddal, szépséggel és fiatalsággal kapcsolatos történetek bemutatásához. Ezek azok a dolgok, amelyek után az emberek vágyakoznak (UK, SE, ES, PL), amelyek piacképesek, illetve hírértékűek (a fiatalok, a gazdagok és a hírességek élete), és amelyek nagyobb nézettséget eredményeznek, és ehhez fűződik a média pénzügyi érdeke (SE, RO, SK, HU, EL, PL). Néhány válaszadónak az volt a véleménye, hogy az amerikai tévéműsorok importja még inkább hozzájárult ezen ideálok előtérbe helyezéséhez (UK). Úgy gondolom, hogy a média nem túl sokat foglalkozik a szegénység kérdésével, szerintem a televízióban inkább a gazdagságot mutatják be Mindenki gazdag, 15

16 mindenki szép, mindenki karcsú, a médiában nem látni túl sokat a szegénységből Valószínű, hogy az emberek a világ jómódú oldalát szeretnék látni, nem a szegénységet. (UK, 64 éves nő) A mindennapi élet nem vonzó. Jobban tennénk, ha nem mutogatnánk ezt a szegénységet mindenfelé. (PL, 64 éves férfi) Amikor idős és nyugdíjas embereket mutatnak be, rendszerint olyanokról van szó, akik rendelkeznek anyagi forrásokkal és kellemes életet élnek. A szegény idős vagy nyugdíjas emberek bemutatása kínos lenne. (SE) Az idős/szegény és nyugdíjas emberek úgy jelennek meg a médiában, mint a felső osztályhoz tartozók, akik külföldi utazásokon vesznek részt és szórják a pénzt. (SE, 67 éves nő) Amikor a média a szegénységgel és a társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos kérdéseket tárgyalja, a válaszadók szerint azt a következőképpen mutatja be: A médiáról úgy tartják, hogy többet foglalkozik a számadatok (számok/statisztikák) ismertetésével és a szegénység vizuális megjelenítésével (éhező emberek, magány és elszigeteltség, valamint a közvetlen környezetben tapasztalható nyomor), mint az emberi életekhez kapcsolódó esetek konkrét és részletes bemutatásával. Információt szolgáltat ugyan a munkanélküliségi rátáról és arról, hogy az épp növekszik vagy csökken, de maguk a számok semmit sem árulnak el arról, hogyan élnek azok, akikre vonatkoznak (PT, DE, HU, DE, IT, BE). Ezenkívül úgy gondolják, hogy a számok eltérő értelmezéseknek adnak teret az emberek annak megfelelően értelmezhetik a számadatokat, ahogy a szegénység és a társadalmi kirekesztés problémáját látni szeretnék (BE). A tévében elég gyakran látni utcán alvó embereket, de ezek csak képek. (PT, 63 éves nő) Nálunk időnként említést tesznek a szegény emberek százalékos arányáról. Arról azonban sosem hallani, hogy a kérdést alaposan megvizsgálnák. (DE, 62 éves nő) [Csak] a százalékarányt közlik. (HU, 60 éves férfi) Ahelyett, hogy egy meglehetősen nagy embercsoport mindennapi valóságaként mutatnák be a szegénységet és a társadalmi kirekesztést, azt inkább szélsőségesen, szenzációhajhász módon, illetve a legrosszabb eshetőségre koncentrálva ábrázolják, így például egy hajléktalant mutatnak be, aki a zord időjárási viszonyok miatt életét veszti, vagy egy nagyon súlyos betegségben szenvedő embert; (SK, IE, CZ, ES, EL, IT, BE). Ha valaki rákos beteg lesz, soha nem a kisujja rákosodik el, mindig agydaganatról van szó vagy valami kifejezetten súlyos betegségről, amit nem élnek túl. (IE, 71 éves férfi) Ehhez kapcsolódik a szegények felszínes, sztereotip ábrázolása, például a televíziós szappanoperákban, mint akik lusták, nem akarnak dolgozni és minden létező trükköt bevetnek az állami jóléti rendszer kiszipolyozására (DE, DK, SK). Ezenkívül a szórakoztatóiparról például a drámákról és a vígjátékokról úgy tartják, hogy a szegényeket végtelenül szerencsétlennek, piszkosnak és szánalmasnak mutatja be. 16

17 Azért túlozzák el és sarkítják a karakterek ábrázolását, hogy a film érdekesebb, viccesebb legyen, vagy hogy sokkal egyértelműbb határvonalakat húzzanak. Ez azonban nem igazán felel meg a valóságnak (DK). Nemzetközi szinten sokkal többet foglalkoznak a szegénység kérdésével, mint nemzeti vagy helyi szinten. (UK, PT, MT) Foglalkoznak Haitivel, Mexikóval Afrikával, bemutatják az ott élő embereket, azt azonban nem, hogy mi a helyzet nálunk [a szegénység tekintetében]... Szeretnénk tudni, mi folyik körülöttünk, és olyan sok a szegény a környezetünkben (UK, 68 éves nő) Az emberek pénzt küldenek Haitire, de az itthoni dolgokra nem jut semmi. (BE, 60 éves férfi) A média beszámol a szegény emberek irányába tanúsított jótékonyság eseteiről, de ezek általában egyszeri alkalmak a szükségben lévők megsegítésére, pl. egy kerekes szék megvásárlása, élelmiszerről való gondoskodás stb. (SK), vagy azt az érzést kelti, hogy az állami és egyéb hatóságok kellő segítséget nyújtanak a szegényeknek hogy amit biztosítanak, az elegendő a tisztességes élethez (HU). A szegénységgel kapcsolatos beszélgetések többnyire a jelenlegi világgazdasági válsággal és annak nemzeti következményeivel foglalkoznak. (IE) A média olyan kis csoportnak mutatja be a szegényeket és az időseket, amelyre nem érdemes figyelmet fordítani, illetve amely nem elég érdekes. (SE) A tévésorozatokban és szappanoperákban az ilyen emberek sorsa mindig jóra fordul, ami nem felel meg a valóságnak. (PT) A tévésorozatokban és a szappanoperákban a szorult anyagi helyzetek mindig jóra fordulnak, de a valós életben a szegénység nem így működik. (PT, 67 éves nő) Túlságosan nagy hangsúly kerül az alkoholra és a kocsmázásra. Úgy vélik, hogy a szegények életének ábrázolásához az alkohol mindig hozzátartozik, a kocsmák és a bárok pedig gyakran nem csupán a társadalmi élet, hanem maguk a közösségek központjai is. Egyes, belvárosi közösségben élő válaszadók számára ez közösségük pontos ábrázolásának tűnt; a külvárosban élők viszont úgy gondolták, hogy vannak más lehetőségek is, amelyeket kihasználhatnak, ha társadalmi életet akarnak élni. (IE) Az emberek nem mindig inni térnek be [a kocsmába], csak szeretnének más emberekkel találkozni, és erre sehol máshol nincs lehetőség. (IE, 63 éves nő) Az említett ábrázolásokat általában véve nem tartják pontosnak, és erre vonatkozóan a válaszadók számos indokot hoztak fel: A társadalomban a szegénység bizonyos fokig rejtett jelenség és nehezen felismerhető, mivel az emberek a látszat fenntartására törekednek és kínosan érzik magukat a helyzetük miatt. (DK, ES, SK, IT)6 6 Érdekes megjegyezni, hogy a szegénység rejtett dimenziója a fókuszcsoportokban is megnyilvánult, például a német csoportba tartozók nem vonakodtak attól, hogy saját magukat szegénynek és 17

18 Manapság a szegénység introvertált jelenség, a filmekben pedig extrovertált. A filmekben mindig felismerhető, ha valaki szegény. A valós életben viszont nem, mivel ezt rejtegetik az emberek. (DK, 71 éves férfi) A rejtett szegénységet leplezik. (SK, 63 éves nő) A médiáról úgy tartják, hogy nem mindig független, és a médiavállalatok vagy az újságok tulajdonosainak akik bizonyos esetekben politikusok is érdekeit szolgálhatja a szegénységhez és a társadalmi kirekesztéshez kapcsolódó kérdések elkendőzése (RO, CZ, ES, BE), hiszen ha a problémákról nem tájékoztatnak, intézkedésre sincs szükség a megoldásuk érdekében. A különböző hírközlő médiumokhoz kötődő ellenzéki politikai pártok arra használták a médiát, hogy a szegénység valóságáról eltérő változatokat mutassanak be, hogy egymást leleplezzék (MT). Úgy vélekednek, hogy olyan interjúalanyokat választanak ki, akik nem beszélnek a zord életkörülményekről, vagy akik hajlandóak az igazságról olyan változatot előadni, amelyet előnyben részesítenek, illetve akik óvatosan fogalmaznak a problémák elkenése érdekében (HU). A média nem valósághűen mutatja be a szegénységet és a társadalmi kirekesztést, mivel a médiáról úgy tartják, hogy nincs ideje vagy épp nincs meg benne a hajlandóság ahhoz, hogy megismerje a helyzetet, illetve nem fordít időt a problémák alapos megértésére. (SE, RO) 3.3. A válaszadók életére kiható, szegénységgel és társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos kérdések Mivel az összes válaszadót annak alapján választották ki, hogy a saját hazájában érvényes szegénységi küszöb alatt él, továbbá egyesek még társadalmi szempontból is kirekesztettek, mindnyájuknak volt véleménye arról, hogy a saját életükre kiható kérdések hogyan kapcsolódnak a szegénységhez és a társadalmi kirekesztéshez. A válaszadók aggodalmuknak adtak hangot egy sor olyan kérdés miatt, amelyek kihatnak az életükre, és ezeket részletesebb kifejtésük előtt az alábbi táblázat foglalja össze a leggyakrabban említettektől a legkevesebbszer említettek felé haladva. A VÁLASZADÓK ÉLETÉRE KIHATÓ KÉRDÉSEK Tárgy Példa A válaszadók származási országa: Megélhetési költségek Nincs elegendő pénz a napi megélhetési költségekre. Nincs pénz a többletkiadásokra, például arra, hogy valamivel megajándékozzák saját magukat vagy másokat. A váratlan kiadások fedezése nehézséget jelent. Az adót a nyugdíjjövedelem alapján állapítják meg. UK, SE, DE, DK, HU, ES, EL, PL, LV, FR, BE társadalmi szempontból kirekesztettnek tekintsék; a svéd csoportban egyes válaszadók hajlandók voltak nyíltan beismerni, milyen helyzetben vannak, míg mások kevésbé; ugyanakkor az ír és a lett csoportban a válaszadók nem tartották magukat szegénynek vagy társadalmi szempontból kirekesztettnek (jóllehet ennek alapján választották ki őket), és úgy gondolták, hogy másokat kell szegénynek tekinteni, akik hozzájuk képest rosszabb helyzetben vannak. 18

19 Egészségügyi szolgáltatások és ápolási otthonok Életkörülmények és lakókörnyezet Generációkon átívelő szegénység Munkanélküliség Támogatás hiánya Bürokrácia Sokba kerül az utazás. Társadalmi kirekesztés és elszigeteltség, ami annak a következménye, hogy nem elegendő a jövedelem, továbbá az ezzel járó érzelmi és lélektani hatások. Az egészségügyi intézményekben és ápolási otthonokban nyújtott ellátás minősége aggasztja a válaszadókat. A nem támogatott gyógyszerek költsége jelentősen megterheli költségvetésüket. Lakóhelyük karbantartási költsége. Azért járó büntetés, mert nem megfelelően gyűjtik a hulladékot. Egyesek a szegénység miatt vesztették el otthonukat. A lakóhelyeken tapasztalható rossz körülmények, illetve a helyszűke. A bűnözés és az antiszociális magatartás negatív hatást gyakorol a válaszadók környezetére. Az önkormányzat bezárja a helyi szabadidős létesítményeket, aminek a következtében a fiataloknak iskola után nincs mit csinálniuk és nincs hova menniük. Zajos szomszédok. Anyagi támogatás gyermekeiknek, bár a válaszadók már maguk is nehezen boldogulnak. Munkanélküliek, akik főleg a világgazdasági válság miatt vesztették el állásukat, és nehezen találnak új munkát. A szegények és a társadalomból kirekesztettek úgy vélik, hogy helyzetük a szociális háló vagy a családi támogatás hiánya miatt egyre nehezebbé válik. A bürokrácia (pl. papírmunka és idő) megnehezíti a válaszadók számára a pénzügyi vagy egyéb segítséghez való hozzájutást. HU, DE, UK, LV, PT, FR, BE UK, ES, EL, LV, FR UK, MT, ES, HU, FR ES, PL, FR ES MT Megélhetési költségek A válaszadók életét befolyásoló tényezők közül a leggyakrabban a megélhetési költségek kerültek szóba. Az volt az általános nézet, hogy azoknak, akiknek alacsony jövedelemből, és különösen kizárólag az állami nyugdíjból kell megélniük, nincs elég pénzük a számlák kifizetésére, nem is beszélve az olyan fényűzésekről az életben, mint hogy például valamivel megajándékozzák saját magukat vagy családtagjaikat, többek között unokáikat (UK, SE, DE, DK, ES, PL, LV, HU, ES, FR, BE). Már nem szeretek karácsonyi vásárba járni, mert nem engedhetem meg magamnak, hogy ott bármit is vásároljak. Esetleg hébe-hóba egy pohár forralt bort, de mást nem. (DE, 66 éves nő) Még azoknak is oda kell figyelniük a napi kiadásokra, akik ki tudják fizetni számláikat és többletkiadásaikat. Alaposan meg kell gondolniuk, hogy mire költik pénzüket, és le kellett faragniuk a jelentősebb kiadásokat ahhoz, hogy ki tudják fizetni számláikat (DE, HU, UK, BE). 19

20 Nem fizetek ki minden számlát, mindaz, amit kapok [állami nyugdíj és a pénzügyi támogatás egyéb formái] alig elég arra, hogy bármit is vegyek. Az élelmiszerek megvásárlásán vagy a számlák kifizetésén kívül szeretném még megvendégelni az unokáimat, amikor meglátogatnak, ez az egyetlen dolog [amit szeretnék], ezért ez a helyzet tarthatatlan. (UK, 67 éves nő) Minden biztosításomat fel kellett mondanom. Csak a temetkezési biztosítást és a felelősségbiztosítást tudom megtartani. (DE, 64 éves nő) Választanunk kell, hogy gázolajat veszünk vagy fizetjük az internetet, vagy mondjuk eszünk, gyakran zsonglőrködünk a hitelkártyákkal. (BE, férfi, 60 éves) Az emberek nem gondolják, hogy ez problémát jelent. Nincs elég pénzed egy új tévére? Menj el a bankba és adnak hitelt! Munkanélküli vagy? Menj és végezz el egy átképző tanfolyamot! Ennyi az egész semmi probléma. Mindenre van okos megoldás. A valós életben azonban ez nem így működik. (CZ, 65 éves férfi) Ugyanakkor a válaszadók stratégiákat dolgoztak ki vásárlóerejük maximalizálására, valamint hogy megpróbáljanak pénzt megtakarítani. (FR) A hús annál olcsóbb, minél közelebb van a szavatossági idő lejárta. Én azt csinálom, hogy a szavatossági idő lejártának napján veszem meg a húst ilyenkor még fogyasztható, időnként fél áron. (FR, nő) Különös nehézséget okoz a válaszadók számára, ha meglehetősen váratlanul jelentős költségeik adódnak. (DE) A válaszadóknak az volt a véleménye, hogy túl sok adót fizetnek a nyugdíjjövedelmük után, és ez hozzájárul a pénzhiányukhoz (SE, UK). Azok a válaszadók, akik egész életükben dolgoztak, úgy érzik, hogy emiatt életük jelenlegi szakaszában büntetésben részesülnek. Elmondták például, hogy jóllehet amíg dolgoztak, a válaszadók mindvégig jövedelemadót és társadalombiztosítási hozzájárulást fizettek, most pedig a munkájuk alapján megállapított nyugdíj után fizetnek adót, amit széles körben igazságtalannak tartanak. Ezen túlmenően azok, akik a magánnyugdíjat választották, bosszantónak találták, hogy a magánnyugdíjból származó jövedelem miatt nem jogosultak állami nyugdíjjuttatásra. (UK) Éppen ez esik rosszul; dolgoztam egész életemben és hirtelen akárhova nézek, csak büntetnek. Minden adót, társadalombiztosítást, mindent megfizettem, és hirtelen áldozat lett belőlem. (UK, 62 éves férfi) A válaszadók közül egyesek a tömegközlekedési költségeket is túl magasnak és megfizethetetlennek tartják, és véleményük szerint az is hozzájárul elszigeteltségükhöz, ha nem engedhetik meg maguknak, hogy kimozduljanak, mivel így saját otthonukban vagy közvetlen környezetükben rekednek. Vannak, akik kénytelenek családjukra vagy másokra támaszkodni ahhoz, hogy elvigyék el őket oda, ahova el szeretnének jutni. (DK) A fiam időnként elvisz autóval, de nem szeretem zaklatni. Leginkább egyszerűen nem megyek el, mivel könnyebb és olcsóbb otthon maradni. (DK, 73 éves nő) A számlák kifizetésével kapcsolatos gondokat különösen aggasztónak találták a válaszadók egészségére gyakorolt hatás miatt. Beszámoltak olyan esetekről, amikor a válaszadókat bírósági eljárással fenyegették, mivel egy minimális összegű közüzemi díjat nem tudtak kifizetni. Ez komoly aggodalmat okozott, mivel gyakran úgy érezték, hogy nincs olyan terület a költségvetésükben, ahol csökkentésre lenne lehetőség, mert már így is épphogy a létminimumon élnek. (UK) 20

GYORSJELENTÉS A SZEGÉNYSÉGRÕL

GYORSJELENTÉS A SZEGÉNYSÉGRÕL GYORSJELENTÉS A SZEGÉNYSÉGRÕL Szerkesztette CZIKE KLÁRA TAUSZ KATALIN A kötet a Phare Szociálpolitikai Fejlesztési Program és a Népjóléti Minisztérium támogatásával készült Szociális Szakmai Szövetség

Részletesebben

Kiket nem ér el, és kiken nem segít (eléggé) a segélyezés? A szegénység Csepelen 1

Kiket nem ér el, és kiken nem segít (eléggé) a segélyezés? A szegénység Csepelen 1 Kiket nem ér el, és kiken nem segít (eléggé) a segélyezés? A szegénység Csepelen 1 ELTE Szociológiai Intézet, Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék, Szegénységkutató Csoport 1 ESZCSM kutatási program

Részletesebben

Válaszok a pénztelenségre: szegény cigány és nem cigány családok megélhetési stratégiái

Válaszok a pénztelenségre: szegény cigány és nem cigány családok megélhetési stratégiái Messing Vera Molnár Emília MAGYAR VALÓSÁG Válaszok a pénztelenségre: szegény cigány és nem cigány családok megélhetési stratégiái Az alábbi cikkünkben egy nemrégiben elkészült, az OTKA által támogatott

Részletesebben

Ferge Zsuzsa: Kétsebességű Magyarország 1. A fogalmak kihívásai

Ferge Zsuzsa: Kétsebességű Magyarország 1. A fogalmak kihívásai 1 Ferge Zsuzsa: Kétsebességű Magyarország 1 A fogalmak kihívásai (Kirekesztés) Ha jól tudom, ez az első, az EU csatlakozási folyamat során szervezett nemzetközi szeminárium Magyarországon kirekesztés és

Részletesebben

MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓ SZINGLIKNEK

MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓ SZINGLIKNEK Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Újabb diplomás levelező tagozat Reklám szakirány MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓ SZINGLIKNEK Készítette: Kis Katalin Budapest,

Részletesebben

Több munkahelyet Európában! (Wim Kok-jelentés)

Több munkahelyet Európában! (Wim Kok-jelentés) Több munkahelyet Európában! (Wim Kok-jelentés) Wim Kok vezette Foglalkoztatási Speciális Munkacsoport jelentése: Munkahelyek, munkahelyek, munkahelyek Több munkahelyet teremteni Európában! (Jobs, jobs,

Részletesebben

Közvélemény-kutatások az életen át tartó tanulásról. Kutatási zárótanulmány

Közvélemény-kutatások az életen át tartó tanulásról. Kutatási zárótanulmány Közvélemény-kutatások az életen át tartó tanulásról Kutatási zárótanulmány Budapest, 2006 Sorozatszerkesztő: Lada László Összeállította: Lada László Kiadja: Nemzeti Felnőttképzési Intézet Felelős kiadó:

Részletesebben

Az Országgyűlés.../2007. (...) OGY. h a t á r o z a t a. a Legyen Jobb a Gyerekeknek. Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032

Az Országgyűlés.../2007. (...) OGY. h a t á r o z a t a. a Legyen Jobb a Gyerekeknek. Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032 Az Országgyűlés.../2007. (...) OGY h a t á r o z a t a a Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032 Az Országgyűlés eleget téve a Magyar Köztársaság kötelezettségvállalásainak, a nemzetközi

Részletesebben

Merre tovább? AZ IskolAI IntegrácIó dilemmái

Merre tovább? AZ IskolAI IntegrácIó dilemmái Merre tovább? AZ Iskolai integráció dilemmái A Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.1 számú, 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció című kiemelt projekt stratégiai célja az Új Magyarország

Részletesebben

10 kérdés az ifjúságról. Magyar Ifjúság 2012. kutatás első eredményei

10 kérdés az ifjúságról. Magyar Ifjúság 2012. kutatás első eredményei 0 kérdés az ifjúságról Magyar Ifjúság 0 kutatás első eredményei tartalom Tartalom Köszöntő... Szociodemográfiai jellemzők.... Családalapítás.... Oktatási helyzetkép... 9. Munkavállalás.... Nemzetközi

Részletesebben

Az Európai Foglalkoztatási Stratégia (EFS) tíz éve

Az Európai Foglalkoztatási Stratégia (EFS) tíz éve Az Európai Foglalkoztatási Stratégia (EFS) tíz éve Európai Bizottság Az Európai Foglalkoztatási Stratégia (EFS) tíz éve Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatóság D2

Részletesebben

Áttekintés. Az agy megértése: útban egy új tanulástudomány felé

Áttekintés. Az agy megértése: útban egy új tanulástudomány felé Áttekintés Az agy megértése: útban egy új tanulástudomány felé Overview Understanding the Brain: Towards a New Learning Science Az Áttekintések az OECD kiadványok kivonatos fordításai. Az Online Könyvesboltban

Részletesebben

magyar egészségügy Zöld könyv

magyar egészségügy Zöld könyv magyar egészségügy Zöld könyv Tartalomjegyzék Mi a zöld könyv? 4 6+! 4 I. Általános rész 6 Mi valósult meg eddig az egészségügyi reformból 6 Miért? 6 Dilemmák világszerte II. Részletes rész 1 3 1) Valódi

Részletesebben

Széman Zsuzsa Harsányi László KELJ FEL ÉS JÁRJ

Széman Zsuzsa Harsányi László KELJ FEL ÉS JÁRJ Széman Zsuzsa Harsányi László KELJ FEL ÉS JÁRJ KELJ FEL ÉS JÁRJ Idôskorúak mobilitási lehetôségei Írta: Széman Zsuzsa Harsányi László Széman Zsuzsa Harsányi László KELJ FEL ÉS JÁRJ Idôskorúak mobilitási

Részletesebben

Jelen kutatási beszámoló további felhasználásához lépjen kapcsolatba az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet Közhasznú Társasággal!

Jelen kutatási beszámoló további felhasználásához lépjen kapcsolatba az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet Közhasznú Társasággal! A kutatásra Ercsi Nagyközség Önkormányzatának megbízásából került sor. A program megvalósítója a Monitor Társadalomkutató Intézet és Módszertani Központ volt. 1999. január Jelen kutatási beszámoló további

Részletesebben

A válság és az egyenlőtlenségek alakulása egy lokális példa

A válság és az egyenlőtlenségek alakulása egy lokális példa A válság és az egyenlőtlenségek alakulása egy lokális példa A kutatás célja, előzményei és körülményei Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya és a Debreceni Egyetem Egészségügyi

Részletesebben

Képzők könyve. t e i s m á s v a g y te sem vagy más

Képzők könyve. t e i s m á s v a g y te sem vagy más t e i s m á s v a g y te sem vagy más Képzők könyve Ötletek, segédletek, módszerek és gyakorlatok fiatalok és felnőttek informális, iskolán kívüli interkulturális neveléséhez Második, átdolgozott kiadás

Részletesebben

Az Európai Parlament

Az Európai Parlament Az Európai Parlament 2 Tartalomjegyzék Üdvözöljük az Európai Parlamentben! 3 Az Európai Parlament Önért dolgozik 5 Jó kezekben az európai költségvetés 11 A szabadságjogok és a demokrácia őre 17 Az Európai

Részletesebben

A munkaerőpiacra való felkészítés feltételei és lehetőségei az oktatási intézményekben

A munkaerőpiacra való felkészítés feltételei és lehetőségei az oktatási intézményekben MŰHELY Bruckner László Gulyásné Fehér Ildikó Kovács Anikó Nagy Orsolya A munkaerőpiacra való felkészítés feltételei és lehetőségei az oktatási intézményekben A tanulmány először bemutatja azokat az új

Részletesebben

A Kormány ifjúságpolitikai keretprogramja 2012

A Kormány ifjúságpolitikai keretprogramja 2012 A Kormány ifjúságpolitikai keretprogramja 2012 A Kormány ifjúságpolitikai keretprogramja 2012 KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM www.ujnemzedek.hu www.facebook.com/ujnemzedek

Részletesebben

Projekttervezés Jegyzet

Projekttervezés Jegyzet Projekttervezés Jegyzet Általános áttekintés Tartalom A jegyzet célja projektek tervezésével, előkészítésével, az egyes lépések logikai összefüggéseivel összefüggő tapasztalatok átadása, közérthető, a

Részletesebben

EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP

EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP πϖ7080146_50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε 1 22.11.2007 1:10 Υηρ Σειτε 1 EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP Befektetés az emberekbe immár 50 éve πϖ7080146_50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε 1 22.11.2007 1:10 Υηρ

Részletesebben

A 45 év felettiek és a felnőttképzés Magyarországon. Kutatási beszámoló

A 45 év felettiek és a felnőttképzés Magyarországon. Kutatási beszámoló A 45 év felettiek és a felnőttképzés Magyarországon Kutatási beszámoló A kutatási program a Nemzeti Felnőttképzési Intézet támogatásával valósult meg. Projekt azonosító Echo K147/2005. A kutatási beszámolót

Részletesebben

2011 ver. 10. Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció. Munkaanyag. A Kormány álláspontját nem tükrözi.

2011 ver. 10. Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció. Munkaanyag. A Kormány álláspontját nem tükrözi. 2011 ver. 10. Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció 2011 2020 Munkaanyag. A Kormány álláspontját nem tükrözi. Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció 2011 2020 Készítette: Czibere Károly Sziklai István Mester

Részletesebben

JÖVOJEERT PROGRAM UJ NEMZEDEK. Ifjúságpolitikai stratégia vitairat

JÖVOJEERT PROGRAM UJ NEMZEDEK. Ifjúságpolitikai stratégia vitairat UJ NEMZEDEK JÖVOJEERT PROGRAM Ifjúságpolitikai stratégia vitairat UJ NEMZEDEK JÖVOJEERT PROGRAM Ifjúságpolitikai stratégia vitairat www.ujnemzedek.hu www.facebook.com/ujnemzedek KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI

Részletesebben

WAVE (Women Against Violence Europe, Európai Nők az Erőszak Ellen) El az erőszaktól!

WAVE (Women Against Violence Europe, Európai Nők az Erőszak Ellen) El az erőszaktól! WAVE (Women Against Violence Europe, Európai Nők az Erőszak Ellen) El az erőszaktól! A menhelyek felállításának és fenntartásának minőségi standardja Bécs, 2004 Eredeti cím: Away from Violence! WAVE, 2004

Részletesebben

Ellentmondások a nem állami szociális ellátások körében

Ellentmondások a nem állami szociális ellátások körében Debreceni Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Ellentmondások a nem állami szociális ellátások körében Készítette: Kovács Mária Mónika V. évfolyam Konzulens: Dr. Horváth M. Tamás egyetemi tanár Debrecen 2008.

Részletesebben

Adócsalás és korrupció lakossági érintettség és elfogadottság 1

Adócsalás és korrupció lakossági érintettség és elfogadottság 1 Adócsalás és korrupció lakossági érintettség és elfogadottság 1 Semjén András Tóth István János Medgyesi Márton Czibik Ágnes Bevezetés A tanulmány amellett, hogy egy lakossági empirikus felvétel adataira

Részletesebben

Hatásvizsgálati kézikönyv

Hatásvizsgálati kézikönyv Társadalmi hatások Útmutató az előterjesztések és miniszteri rendelet-tervezetek hatásvizsgálatához és módszertani segédlet az előterjesztések és miniszteri rendelet-tervezetek mellékleteként csatolandó

Részletesebben

VALEUR. Európa minden nyelve kincs. Európa minden nyelve kincs. A projekt koordinátorai: Joanna McPake és Teresa Tinsley A B C D

VALEUR. Európa minden nyelve kincs. Európa minden nyelve kincs. A projekt koordinátorai: Joanna McPake és Teresa Tinsley A B C D A B C D Európa minden nyelve kincs A projekt koordinátorai: Joanna McPake és Teresa Tinsley Munkatársak: Peter Broeder, Laura Mijares, Sirkku Latomaa és Waldemar Martyniuk VALEUR Európa minden nyelve kincs

Részletesebben