Több munkahelyet Európában! (Wim Kok-jelentés)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Több munkahelyet Európában! (Wim Kok-jelentés)"

Átírás

1 Több munkahelyet Európában! (Wim Kok-jelentés) Wim Kok vezette Foglalkoztatási Speciális Munkacsoport jelentése: Munkahelyek, munkahelyek, munkahelyek Több munkahelyet teremteni Európában! (Jobs, jobs, jobs creating more jobs in Europe)

2 2 Vezetői összefoglaló A Wim Kok Jelentés hátteréről márciusában, a Brüsszeli Európai Tanács kérte fel az Európai Bizottságot arra, hogy egy külön munkacsoportot hozzon létre annak megvizsgálására, vajon mennyire megalapozottak azok aggályok, miszerint a tagállamok (beleértve mind a jelenlegi, de mindenekelőtt a jövőbeli tagállamokat) nem képesek eredményesen megbirkózni az előttük álló foglalkoztatási kihívásokkal. Hiszen bármennyire is elkötelezettek a Lisszaboni Folyamat és az Európai Foglalkoztatási Stratégia közösen meghatározott célkitűzései iránt, a gyakorlatban teljesítményük elmarad az elvárttól. Így sokan úgy vélekednek, hogy ha nem következik be pozitív fordulat, veszélybe kerülhet a hosszabb távú célok elérése. A Tanács kezdeményezésére felállított Foglalkoztatási Speciális Munkacsoport (Employment Taskforce) az Európai Unió gyakorlatában nem túl gyakori módon arra is felhatalmazást kapott, hogy a tagállamok felé konkrét ajánlásokat, feladatokat fogalmazzon meg. 1 Mégpedig annak szem előtt tartásával kellett a tagállamok tennivalóit meghatároznia a Speciális Munkacsoportnak, hogy azok a lehető legközvetlenebb és leggyorsabb módon eredményre vezessenek, s így az Európai Foglalkoztatási Stratégia megvalósításában már a közeli jövőben lényeges előrelépés következzen be. A Foglalkoztatási Speciális Munkacsoport vezetésére Wim Kok urat, Hollandia volt miniszterelnökét kérték fel. Tagjainak pedig kiemelkedő tudású elméleti szakembereket és nagy tapasztalattal rendelkező, gyakorlati szakembereket hívtak meg. (Lásd a későbbiekben részletesen.) A jövőbeli, új EU tagállamokat képviselő, vagy azokat közvetlenül, alaposan ismerő szakember azonban nem kapott meghívást a Speciális Munkacsoportba. Ezt több érintett ország, köztük Magyarország is szóvá tette. Kimaradásuk ellensúlyozására Wim Kok úr személyesen találkozott a jövendő EU tagországok munkaügyi minisztereivel, így Burány Sándor miniszter úrral is, és kérte az írásos közreműködésüket. A tárca ennek a felkérésnek eleget tett, és reflektált a 2003-ban újragondolt Európai Foglalkoztatási Stratégia új prioritásaira, illetve eljuttatta a Speciális Munkacsoportnak a hazai prioritásokat összegző Közös Foglalkoztatási Értékelést (Joint Assessment of Employment Priorities, JAP) és az ennek végrehajtásáról beszámoló ún. Előrehaladási Jelentéseket (Progress Report). A Wim Kok vezette Speciális Munkacsoport november 26-án nyújtotta be Munkahelyek, Munkahelyek, Munkahelyek - Több munkahelyet teremteni Európában címet viselő, mintegy 90 oldalas Jelentését az Európai Bizottsághoz. A Wim Kok Jelentés legfontosabb, általános politikai üzenetei A Wim Kok vezette Speciális Munkacsoport elismeri, hogy jelenleg veszély fenyegeti az Európai Unió, Lisszabonban megfogalmazott, meglehetősen ambiciózus célkitűzését, miszerint az Európai Unió 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává válik, mégpedig fenntartható gazdasági növekedés, több és jobb 1 Az azonosított feladatokat a tagállamok érzékenységére tekintettel a Jelentés ország-specifikus üzenetek - ként (conutry specific messages) nevesíti.

3 3 munkalehetőség, valamint nagyobb szociális kohézió mellett ben, a lisszaboni célkitűzések megfogalmazása idején, az Európai Unióban a GDP erőteljesen nőtt, a munkanélküliség egyidejű csökkenése mellett. A Jelentés készítésének idején, végén, azonban a helyzet jóval kedvezőtlenebb volt. A lisszaboni célkitűzéseken belül, mindez vonatkozik a foglalkoztatási célok megvalósulására is. Az 1990-es évek közepe és között elért eredmények ellenére, Európa előtt még hosszú út áll, amíg megvalósítja az Európai Foglalkoztatási Stratégia legfontosabb prioritásait. Sőt, az időarányos teljesítést tekintve, úgy tűnik, hogy legfontosabb stratégiai célok megvalósításában így a teljes foglalkoztatottság elérésében; a munka minőségének és termelékenységének növelésében, a befogadó munkaerőpiac megvalósításában több tagország is elmaradt. Ugyanakkor a gazdasági növekedés lelassulásának következtében, több tagállamban is emelkedett, illetve magas szinten stabilizálódott a munkanélküliség. Mindezek ellenére a Wim Kok Jelentés azt hangsúlyozza, hogy bármennyire is ambiciózusak a lisszaboni célkitűzések, azok megvalósításáról Európa nem mondhat le. Ehhez azonban a tagállamoknak meg kell sokszorozniuk erőfeszítéseiket; és az új tagállamoknak is arányos erőfeszítéseket kell tenniük. Ha nem következik be a Wim Kok Jelentés által szorgalmazott koncentrált, megsokszorozott nekilendülés, akkor az eddig elért eredmények dacára valóban egyre valószínűtlenebbé válik a lisszaboni célkitűzések megvalósítása 2010-re. Az Európai Unió előtt álló kihívás nem csupán abban áll, hogy megfelelő választ kell találnia a gazdasági növekedés lassulására. Szembe kell néznie a hosszabb távú folyamatokkal, így mindenekelőtt a globalizáció és a gazdasági integráció hatásával, valamint a népesség gyors öregedésének problémáival is. A munkanélküliség csökkentése és a foglalkoztatottság növelése ma politikai, szociális és gazdasági szempontból egyaránt szükségszerű. Nem kétséges az sem, hogy a munkahelyek számának azonnali növelése sürgető prioritás. Nem szabad azonban szem elől téveszteni Európa gazdasági potenciáljának közép- és hosszú távú fejlesztését sem. A fenntartható növekedés érdekében szlogen jellegűen megfogalmazva Európában több és szorgosabb munkáskézre van szükség, azaz több embernek kell dolgoznia, és az eddiginél termelékenyebben. 2 Mennyiben lesz az Európai Unió sikeres a foglalkoztatottság és a termelékenység növelése terén ez a Wim Kok Jelentés szerint alapvetően attól függ, hogy mennyiben tud megfelelni az alábbi négy követelménynek: a) a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása, b) minél több ember, potenciális munkavállaló bevonása a munkaerő-piacra, c) a humán-tőkébe történő beruházás fokozása és eredményesebbé tétele, d) jobb kormányzáson (governance) keresztül, a szükséges reformok hatékonyabb megvalósítása. E követelmények számos, konkrét feladatot jelentenek a tagállamok számára közülük a legfontosabbakat a Wim Kok Jelentés tartalmi összegzésében foglaltuk össze. 2 Érdemes talán idézni az eredeti angol megfogalmazást is, amely a Jelentés közzététele óta számos dokumentumban köszön vissza: Europe needs more people in work, working more productively.

4 4 Az Európai Foglalkoztatási Stratégia megvalósítása elsősorban a tagállamok felelőssége, feladata. Az Európai Unió azonban sokféle módon támogathatja, segítheti ezeket az erőfeszítéseket hangsúlyozza a Wim Kok Jelentés. Így mindenekelőtt azzal járulhat hozzá az Európai Foglalkoztatási Stratégia megvalósításához, hogy rámutat a tagállamok erősségeire és gyengeségeire; konkrét ajánlásokat fogalmaz meg számukra; segíti a tagállamok egymás közötti együttműködését, az ún. legjobb gyakorlatok széles körben történő megismerését. Az Európai Uniónak arra is nagyobb figyelmet kell a jövőben fordítania, hogy a közösségi pénzeszközök felhasználása még szorosabban kapcsolódjon a lisszaboni célkitűzésekhez, s ily módon pénzügyileg támogassa a szükséges reformok végrehajtását. Wim Kok Jelentés ajánlásai Magyarország számára A Jelentés a tagállamok felé megfogalmazott ország-specifikus üzeneteit azonos szerkezetben és ennek megfelelően, bizonyos mértékig összehasonlítható módon fogalmazta meg. A struktúra követi a fentiekben már említett kiemelt követelményeket, azzal, hogy a kormányzás (governance) témájában nem vállalkozik ajánlásokra. Tekintettel az ajánlások fontosságára, a Jelentés ezen részét az alábbiakban teljes terjedelmében idézzük: Magyarországon a foglalkoztatási ráta alacsony, különösen az alacsony képzettségűek, a nők és az idősebb munkavállalók körében. Ugyanakkor, a munkanélküliség szintje jóval alacsonyabb az Uniós átlagnál. Ez az alacsony részvételi aránnyal magyarázható: a munkaképes korú népességben igen magas az inaktivitás mértéke. Jelentős munkaerőpiaci egyenlőtlenségek vannak a középső és a nyugati régiók - ahol a modern gazdaság koncentrálódik - valamint az ország többi része között. A földrajzi és ágazati mobilitás alacsony. Az alkalmazkodóképesség növelése A munkabérre rárakódó adók (és járulékok) szintje továbbra is magas, és ez akadályt jelent a munkahelyteremtés számára. Sőt, egy olyan tényező is, amely valószínűleg hozzájárul a bejelentés nélküli munkavégzéshez. Ezen túlmenően, a gazdasági növekedés lelassulása közepette, további erőfeszítésekre van szükség a szociális partnerekkel együttműködve annak biztosítása érdekében, hogy a bérfolyamatok az eddiginél nagyobb mértékben, foglalkoztatás-baráttá váljanak. Ezeknek a folyamatoknak az alakulásában azonban a gazdaság versenyképesebb része játszik meghatározó szerepet, és ennek következtében nem szükségszerűen járulnak hozzá a munkahelyteremtő kapacitás erősödéséhez a gazdaság kevésbé fejlett területein. A munkavállalás a mindenki számára elérhető választási lehetőség A munkavállalók egészségi állapota aggodalomra ad okot és részben ezzel magyarázható az alacsony aktivitás. Az egészségi állapot javítása érdekében egyrészt egy olyan politikára van szükség, amely a munkakörülmények javítását ösztönzi. Másrészt szükség van az egészségügyi ellátás javítására mind a megelőzésben, mind a gyógyításban. Reformokat kell végrehajtani a szociális juttatások terén is, beleértve a betegséggel

5 5 összefüggő ellátásokat, mégpedig azzal a céllal, hogy megérje munkát vállalni és csökkenjen a bejelentés nélküli munka aránya. Mindezekkel az intézkedésekkel párhuzamosan, a munkavégzés feltételeit rugalmasabbá és család-baráttá kell tenni, beleértve a részmunkaidős munkavállalás vonzóbbá tételét, különösen a nők és az idősebb munkavállalók körében. Szükség van arra is, hogy erőteljesebbé váljanak a munkanélküliekre és inaktívakra irányuló megelőző és aktív munkaerő-piaci intézkedések, különösen a leghátrányosabb helyzetű régiókban. Ehhez modern állami foglalkoztatási szolgálatra van szükség, amely ösztönzi a foglalkozási és földrajzi mobilitást. Az integrációs (a társadalmi kirekesztődés elleni) stratégiára alapozva erőfeszítéseket kell tenni a roma népesség munkaerő-piaci kilátásainak javítására. Beruházás a humán tőkébe Lépéseket kell tenni az élethosszig tartó tanulás stratégiájának kidolgozása érdekében. E stratégia keretében olyan intézkedéseket kell kidolgozni, amelyekkel csökkenthető az iskolából való lemorzsolódás aránya; elősegíthető az egyetemi képzéshez való hozzájutás esélyegyenlősége; valamint amelyekkel szélesíthető a képzéshez való hozzájutás lehetősége, különösen az alacsony képzettségűek körében. A Wim Kok Jelentés utóélete A Jelentést első alkalommal a Foglalkoztatási és Szociális Tanács vitatta meg, december elsejei ülésén. Tekintettel arra, hogy a Jelentés csupán néhány nappal korábban került hivatalosan napvilágra, a Jelentés vitájára az ebéd alatt került sor. Ennek következtében a tagállamoknak csupán egy része vett részt a vitában, és álláspontja ismertetésekor hangsúlyozta, hogy a részletesebb és megalapozottabb vélemény kialakítására fenntartja a jogát. Az első reakciók egyértelműen pozitívak, elfogadóak voltak. A Tanács üléséről kiadott Elnökségi Következtetések szerint a Wim Kok Jelentés nagyban hozzájárul az Európai Foglalkoztatási Stratégia megerősítéséhez, illetve ezen túlmutatva, új lendületet ad a lisszaboni folyamatnak is, hiszen a foglalkoztatást a növekedés és a szociális kohézió egyik kulcsfontosságú tényezőjeként, előmozdítójaként kezeli. A Jelentés helyesen emeli ki a strukturális munkaerő-piaci reformok, illetve a foglalkoztatás és munkatermelékenység egymással párhuzamos növelésének szükségességét. Ezek nélkül Európa gazdasági növekedési képessége aligha fokozható. Az Elnökségi Következtetések hangsúlyozzák, hogy a Jelentésben megfogalmazott négy követelmény (illetve a tagállamok szempontjából közelítve, a legfontosabb cselekvési területek) teljes összhangban áll a jelenleg érvényes Európai Foglalkoztatási Irányvonalakkal. A Foglalkoztatási és Szociális Tanács decemberi ülése volt az első alkalom, amikor az Európai Bizottság véleményt mondott a Wim Kok Jelentésről. Anna Diamantopoulou biztos asszony kijelentette, hogy a Bizottság egyetért a Jelentésben megfogalmazottakkal, mind a további teendők, mind az egyes országok felé megfogalmazott ajánlások esetében. A Jelentést a további munka alapjának tekintik. Vannak természetesen további prioritások, amelyek az

6 6 Európai Bizottság számára fontosak. Így például, megoldást kell találni az Európai Unión belüli strukturális munkanélküliségre, amely a Jelentésben nem kap kellő hangsúlyt. A Jelentés szerepelt az ún. Szociális Csúcson is (2003. december 11.). Az európai szociális partnerek alapvetően egyetértettek a Jelentésben foglaltakkal, és hangsúlyozták annak beépítését az Európai Unió foglalkoztatáspolitikai dokumentumaiba. A Wim Kok Jelentést az ECOFIN és a Gazdaságpolitikai Bizottság (EPC) is megtárgyalta. Az ECOFIN (2004. január 20-i ülésén) hangsúlyozták, hogy a 2010-es lisszaboni célkitűzések tarthatósága érdekében, rugalmasabbá kell tenni az EU munkaerőpiacát, ugyanakkor tekintettel kell lenni a költségvetési fegyelem támasztotta feltételekre is. A tagállamok reakciói ismereteink szerint kismértékben különbözőek voltak. Többségük kiinduló pontnak tekintik nemzeti foglalkoztatáspolitikájuk átgondolásában, a további prioritások meghatározásában. (Például az Egyesült Királyság, Írország, Németország ez utóbbi ország már 2003 decemberében, vezető politikusok, kormányzati tisztviselők, szakértők és szociális partnerek részvételével egy nemzetközi konferencia keretében vitatta meg, hogy a Jelentés tükrében milyen feladatok adódnak Németország számára). Néhány tagország kivár, arra hivatkozva, hogy a Wim Kok Jelentés csupán egy a jelentős és elgondolkodtató ajánlásokat tartalmazó szakértői munkák közül. (Például Finnország, Dánia) Számukra a Közös Foglalkoztatáspolitikai Jelentés adja majd meg a további orientációt. Mindez azonban ténylegesen nem jelent különbséget, hiszen az Európai Bizottság vezető képviselői számos alkalommal hangsúlyozták, hogy az ún. Foglalkoztatási Közös Jelentés (Joint Employment Report), amely az elkövetkező időszak prioritásait, feladatait határozza meg, a Wim Kok Jelentésre épül. A Közös Foglalkoztatási Jelentést a márciusi Foglalkoztatási és Szociális Tanács vitatja meg, majd a tavaszi Európai Tanács fogadja el. További teendők A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium az érintett tárcák közreműködésével már megkezdte az első Foglalkoztatási Akció Terv elkészítését, amelyet őszén kell Magyarországnak benyújtania az Európai Bizottságnak. Ennek kidolgozása során az Európai Foglalkoztatási Stratégia keretei között, valamint a korábbi elkötelezettségeket rögzítő Közös Foglalkoztatáspolitikai Értékelésben foglaltak figyelembevételével külön figyelmet szentelnek a Wim Kok Jelentés ajánlásainak. Miután a Wim Kok Jelentés beépül a tavaszi Európa Tanács elé kerülő Közös Foglalkoztatási Jelentésbe, a Kormány számára nem magáról a Wim Kok Jelentésről, hanem a Tanácsülésen elfogadott európai foglalkoztatási prioritásokról lenne célszerű egy tájékoztatás benyújtása. Munkahelyek, munkahelyek, munkahelyek Több munkahelyet teremteni Európában című jelentés tartalmi összegzése

7 7 A Jelentés szerkezetének áttekintése A Jelentés öt fejezetből és két mellékletből áll, és elemzése kiterjed minden jelenlegi és jövőbeli EU tagállamra. Az egyes fejezetek tartalma a következő: Az 1. fejezet provokatív módon indít, s azt kérdezi vajon még elérhető távolságban vannak-e a lisszaboni célkitűzések? A pozitív válasz megadásához először áttekinti a foglalkoztatás növelésének legfőbb kihívásaival (globalizáció és gazdasági integráció; demográfiai öregedés; gazdasági lassulás); majd felidézi az Európai Foglalkoztatási Stratégia célkitűzéseit és összeveti azokat az eddig elért eredményeket. Mindezek alapján fogalmazza meg a legfontosabb következtetést, miszerint a jövőbeli gazdasági növekedés alapvető feltétele a foglalkoztatás és a termelékenység együttes növelése. Az 1. fejezet lezárásaként rögzíti a Foglalkoztatási Speciális Munkacsoport a négy alapvető követelményt: a) a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének javítását, b) minél több ember, potenciális munkavállaló bevonását a munkaerő-piacra, c) a humán-tőkébe történő beruházás fokozását és eredményesebbé tételét, d) jobb kormányzáson (governance) keresztül, a szükséges reformok hatékonyabb megvalósítását. A Jelentés további fejezetei ezeket a követelményeket veszi sorra, meghatározva a különböző intézkedéseket, feladatokat; s utalva a tagállami pozitív példákra, legjobb gyakorlatra. A Jelentés ugyan elsősorban a tagállamokra koncentrál, de a kormányzás vonatkozásában megfogalmaz közösségi szintre vonatkozóan is tesz javaslatokat. Az alábbiakban ezeket a fejezeteket részletesebben is ismertetjük. A Jelentés I. melléklete tartalmazza 25 (jelenlegi és jövőbeli) tagállam számára megfogalmazott ország-specifikus üzeneteket. A II. melléklet statisztikai információkat közöl. A Jelentés szerzői, a Foglalkoztatáspolitikai Speciális Munkacsoport tagjai Elnök: Wim KOK, Hollandia korábbi miniszterelnöke A Munkacsoport tagjai: Carlo DELL ARINGA, a Milánói Sacro Cuore Egyetem Mikrogazdasági és Munkaügyi Intézetének professzora; Federico DURAN LOPEZ, munkaerőpiaci szakértő, a Cordobai Egyetem Foglalkoztatás-, és társadalombiztosítás tanszékének professzora; Anna EKSTRÖM, a svéd SACO szakszervezeti szövetség elnöke Maria JOAO RODRIGUES, az Európai Bizottság Társadalomtudományi Tanácsadó Csoportjának Elnöke, a Lisszaboni Egyetem Üzleti és Munkaügyi Tanulmányok Intézetének professzora; Christopher PISSARIDES, közgazdaságtan professzora; a Londoni Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdasági Teljesítmény Központjában, a technológia és növekedés kutatási program igazgatója; Anett ROUX, a Bénéteau cég vezérigazgatója;

8 8 Günther SCHMID, a Berlini Társadalomtudományi Kutató Központ Foglalkoztatás, társadalmi struktúra és jóléti állam részlegének igazgatója; a Berlini Szabad Egyetem Politikai gazdaságtan tanszékének professzora; korábbi német Hartz Bizottság tagja A Jelentés fontosabb megállapításai, javaslatai Az alábbiakban a négy, kiemelt fontosságú követelménynek megfelelő szerkezetben összegezzük a Jelentés legfontosabb megállapításait, javaslatait. A szöveg teljes terjedelmű lefordítása helyett arra törekedtünk, hogy azokat a részeket emeljük ki, amelyek vonatkozásában Magyarország, vagy a sok tekintetben hasonló helyzetben lévő más csatlakozó, jövőbeli EU tagállam külön is említésre kerül. A Jelentés teljes terjedelmében megtalálható a következő web-helyen: AZ ALKALMAZKODÓKÉPESSÉG JAVÍTÁSA: A VÁLTOZÁSOK ELŐREJELZÉSE, ELŐIDÉZÉSE ÉS MEGVALÓSÍTÁSA A változás napjainkban már elsősorban a technológiai fejlődésnek és a globalizációnak a gazdasági élet állandó velejárójává vált. Nemcsak a hagyományos iparágaknak kell változniuk, átalakulniuk, hanem a gazdaság minden egyes ágazatának, beleértve a prosperálókat, a legdinamikusabban fejlődőket is. Ennek következtében a foglalkoztatottság és termelékenység növelése, versenyképesség fokozása, a magasabb bérek és jobb munkakörülmények biztosítása közvetlenül attól függ, hogy a vállalkozások és a munkavállalók mennyire képesek alkalmazkodni a változásokhoz és mennyire nyitottak az újdonságokra. A vállalkozások esetében a változás fő hajtóereje az olyan környezet, amely kedvez az új cégek megalapításának, beindításának; a kutatásnak és fejlesztésnek; valamint az innovációnak. A vállalkozásoknak képesnek kell lenniük arra, hogy reagáljanak a termékeik vagy szolgáltatásaik iránti kereslet hirtelen megváltozására. Lépést kell tudniuk tartani munkavállalók korosodásából, elöregedéséből következő problémákkal és azzal, hogy egyre szűkül az utánpótlás, egyre kevesebb a fiatal munkavállaló. A munkavállalók számára a munka világa egyre áttekinthetetlenebbé válik, mivel egyre változatosabbak, és a korábbiakhoz viszonyítva, egyre szabálytalanabbak a munkavállalás formái. A munkavállalóknak sikeresen kell kezelniük a különböző átmeneteket, váltásokat, amikor az iskolából kikerülve munkát vállalnak; időközönként állást vagy beosztást változtatnak; amikor munkavégzésüket megszakítva tanulnak, gyermeket nevelnek; vagy amikor a munka világából kikerülve végül nyugdíjba vonulnak. Szükség lenne a munkavállalók földrajzi mobilitására is ahhoz, hogy jobban hozzáférjenek a munkalehetőségekhez, Európa egészében. Az Európai Uniónak szintén fogékonyabbá kell válnia a változásokra. Prioritásként kell kezelnie

9 9 1.) új vállalkozások alapításának ösztönzését, valamint a munkahelyteremtést; 2.) a kutatás és fejlesztés (R&D) és az innovációk ösztönzését, és az elért eredmények Unión belüli elterjesztését; 3.) a munkaerőpiacon pedig elő kell segíteni a rugalmasságot, amely azonban ugyanakkor megfelelő biztonságot is garantál. A jelentés szerint a tagállamoknak, a szociális partnereknek, a vállalkozásoknak és munkavállalóknak fokozniuk kell alkalmazkodási képességüket, amikor több munkalehetőségre vagy munkaerőre van szükség. Ösztönözni kell új vállalkozások beindítását és új munkahelyek teremtését azáltal, hogy csökkentik a vállalkozások elindítását és működését akadályozó adminisztratív- és szabályozó korlátokat, jobb lehetőségeket biztosítanak a különböző pénzügyi támogatásokhoz és a tanácsadó szolgálatokhoz. A tagállamok erőfeszítéseire van szükség ahhoz is, hogy az alacsony keresetű munkavállalók tekintetében csökkentsék a nem bérjellegű munka-költségeket, valamint biztosítaniuk kell, hogy a teljes munkabéremelés ne haladja meg a termelékenységi növekedést. 1. Az új vállalkozások alapításának és a munkahelyteremtésnek az ösztönzése Amennyiben az Európai Unió teljesíteni kívánja a lisszaboni célkitűzéseket, 2010-ig 15 millió új munkahelyet kell teremtenie. E területen pedig nem igen büszkélkedhet az Unió kimagasló sikerekkel. Ha a vállalkozás-alapítási kedvet az új vállalkozásba kezdők, illetve új vállalkozással rendelkezők/vagy azokat irányítók népességen belüli arányával mérjük, akkor Európa messze elmarad az Amerikai Egyesült Államoktól. Ez az arány ugyanis az Amerikai Egyesült Államokban 10,5 %, míg a legjobban teljesítő Írországban is csak 9,1%. A skála másik végpontján pedig Belgium és Franciaország található, ahol az arányszám mindössze 3%. Az Európai Uniónak tehát lényegesen erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy újabb vállalkozások induljanak, újabb munkahelyek jöjjenek létre. A vállalkozások számának növeléséhez megfelelő támogató környezetre van szükség, amely segíti mind az elindulást, mind a későbbi növekedést. A munkahelyteremtés növelése érdekében a munkaerőköltségeknek foglalkoztatás-barátnak kell lenniük beleértve a béreket, adókat, és minden más kapcsolódó költséget. Mindezeket figyelembe véve a Speciális Munkacsoport a következő javaslatokat, tennivalókat fogalmazta meg a tagállamok felé: Az új vállalkozások beindítását, valamint működtetését akadályozó adminisztratív és jogszabályi akadályok csökkentése, felszámolása. Tanácsadó szolgálatok felállítása (mint például a one-stop shops), amelyek hatékony segítséget nyújtanak a vállalkozások beindításához, valamint a kis- és közepes méretű vállalkozásoknak az emberi erőforrásokba történő befektetést és a pénzügyi kockázatokat illetően. A pénzügyi forrásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása az új vállalkozások, valamint a kis- és közép-vállalkozásokhoz esetében. A vállalkozói kultúra kialakulásának elősegítése, különösen a menedzseléssel összefüggő képzés szerepének erősítésével a felsőfokú oktatásban és a szakképzésben.

10 10 A csődjog felülvizsgálata azzal a céllal, hogy csökkentsék a vállalkozókat terhelő, túlságosan nagy kockázatokat, valamint megszüntessék a csődbe ment vállalkozók megbélyegzését. A nem munkabér-jellegű költségek csökkentése, különösen az alacsony képzettségűek és az alacsony bérű munkavállalók körében. A legtöbb új tagállamban meglehetősen magasak a nem bér-jellegű költségek. A jelentés pozitív példaként Lettországot és Magyarországot emeli ki, ahol az elmúlt években csökkentették a munkáltatói terhek mértékét. Olyan, foglalkoztatás-barát bérpolitika érvényesítése, amely összhangban van a munkaerő-piaci helyzettel, a termelékenység általános szintjével, és amely lehetővé teszi a megfelelő mértékű munkabér-differenciálást a különböző szektorokban és régiókban. A Jelentés kiemeli, hogy a bérfejlesztések az új tagállamokban nagyobb aggodalomra adnak okot, mint a jelenlegi tagállamokban. A jelenlegi tagállamokban, Luxemburg, Hollandia és az Egyesült Királyság kivételével, a bérfejlesztéseket szorosan a termelékenység szintjéhez kötötték a es időszakban. Az új tagállamok előtt, a Jelentés szerint, két nagy kihívás áll: foglalkoztatásbarát bérfejlesztés végrehajtása, valamint a munkabéreket terhelő magas adók csökkentése. A Jelentés szerint a legutóbbi bérfejlesztések meghaladták a termelékenység szintjét, különösen Csehországban, Észtországban és Magyarországon. A Jelentés kiemeli, hogy a munkabér-terheket szinte teljes egészében a magas társadalombiztosítási hozzájárulások alkotják, amelyek különösen az alacsony képzettségűek alkalmazását nehezítik meg. Különösen fontos ezekben az országokban egy olyan foglalkoztatás-barát adórendszer kialakítása, amely csökkenti a nem bér-jellegű költségeket. Az új tagállamoknak az is kihívást jelent, hogy az ágazatok és régiók között legyenek indokolt bérkülönbségek, hiszen ez elengedhetetlen földrajzi és foglalkozási mobilitás fokozásához. A béremelés foglalkoztatásra gyakorolt hatásának monitorozására is több figyelmet kell fordítaniuk. 2. A kutatás és fejlesztés (R&D) és az innováció ösztönzése, az elért eredmények Unión belüli elterjesztése Az új vállalkozások növekedési potenciálja és munkahelyteremtő képessége nagymértékben függ attól, hogy mennyiben innovatívak. Mennyiben képesek lépést tartani a kutatás és fejlesztés legújabb eredményeivel, illetve mennyiben képesek saját maguk is hozzájárulni az innovációhoz. A kutatás és fejlesztés területén az Unió lemaradással küzd az Egyesült Államokhoz viszonyítva: míg a K+F kiadások az EU GDP-jének 1,9%-át teszik ki, addig ez Amerikában 2,6%. Az Európai Unió szintjén kitűzött cél az, hogy a K+F kiadásokat a GDP 3%-ára kell emelni, amelynek kétharmad részét a magánszektor finanszírozza.

11 11 Az új tagállamok közül Észtország, Csehország és Szlovénia jár élen az újítások terén, Ciprus, Szlovákia és Lengyelország küzd a legnagyobb lemaradással. Ciprus, Lettország, Görögország, Észtország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország és Spanyolország GDP-jének kevesebb, mint 1%-át fordítja kutatásra és fejlesztésre. Bár a kutatásban és fejlesztésben az Európai Uniónak vannak kimagasló eredményei, az újítások elterjesztésében, széleskörű hasznosításában már távolról sem ennyire sikeres. Az információs és kommunikációs technológiák 1990-es évek közepe óta bekövetkezett fejlődése az Unió gazdaságában nem eredményezett olyan mértékű termelékenységi növekedést, mint az Amerikai Egyesült Államokban. A tagállamoknak éppen ezért nagy hangsúlyt kell fektetniük már csak a négy szabadság elv szellemében is az újítások, a kutatási és fejlesztési eredmények jobb áramlására. Az információs és kommunikációs technológiák önmagukban is újítások, azonban kulcsfontosságú szerepet játszanak az ismeretek összegyűjtése, tárolása és terjesztése során is. Ebből következően ezen technológiák oktatása a népesség minden rétege részére elengedhetetlen az újítások sikeres elterjedésének biztosításához. Mindezeket figyelembe véve a Speciális Munkacsoport a következő javaslatokat, tennivalókat fogalmazta meg a tagállamok felé: Az innováció támogatása és eredményeinek terjesztése érdekében regionális/ágazati hálózatok és partnerségek létrehozásának ösztönzése, az egyetemek, kutató központok, vállalkozások és az állami intézmények bevonásával. Az információs és kommunikációs technológiák (ICT) használatának elterjesztése ennek érdekében a hozzáférhetőség biztosítása és az ICT használatához szükséges képzés erősítése az oktatás minden szintjén. A magántőke kutatásba és újításba történő befektetésének ösztönzése megfelelő pénzügyi eszközökkel, valamint a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok megfelelő biztosításán keresztül. Az európai egységes piacban rejlő lehetőségek kiaknázása közös sztenderdek alkalmazásával; az országhatárokon átnyúló együttműködéseken keresztül; és a kutatók mobilitásának biztosításával. 3. A munkaerő-piacok rugalmasságának fokozása a megfelelő biztonság garantálása Az EU gazdaságaiban bekövetkező változásokra való sikeres reagálás feltételezi, hogy a nagyobb munkaerőpiaci rugalmasságot. Ezzel összefüggésben több félreértés, téves értelmezés van, ami gyakran megalapozott félelmeknek és ellenállásnak is alapot ad. Mindenekelőtt téves az a nézet, amely szerint a munkaerőpiac rugalmasságának fokozása elkerülhetetlenül a munkavállalók helyzetének bizonytalanná válásához, a munkavállalók kiszolgáltatottságához vezet. A Jelentés azt hangsúlyozza, hogy a munkaerőpiac fokozottabb rugalmassága a munkáltatóknak és a munkavállalóknak egyaránt érdeke. A munkavégzés rugalmasabb formái; a munka megszervezésének modern, rugalmas módjai a munkavállalók

12 12 számára megkönnyítik a munka és családi élet összehangolását; időt biztosítanak a tanulásra; és lehetővé teszik az egyéni preferenciák, a különböző életstílusok figyelembevételét. A modern munkavállalók esetében mindezek fontos szempontok. A félreértések másik forrása általában a rugalmasság fogalmának túlzottan szűk értelmezése. A munkaerőpiac rugalmasságának fokozása ugyanis nemcsak a munkavégzés feltételeit érinti, hanem olyan egyéb tényezőket is, mint például a munka megszervezésének módja; a munkaidő megszervezése; a bérezési rendszer; a munkavégzésre vonatkozó különböző szerződéses formák létezése; valamint a munkavállalók foglalkozási és földrajzi mobilitása. Mindez megteremti annak lehetőségét, hogy a szociális partnerek vállalati vagy ágazati szintű tárgyalásaik során kölcsönösen előnyös megoldásokra jussanak. Ehhez azonban nélkülözhetetlen, hogy mindkét fél félretegye előítéleteit és a munkaerőpiac rugalmasságában a kölcsönösen előnyös, új lehetőségeket keressék. A rugalmasság fokozásával párhuzamosan szükség van a munkavállalók biztonságára vonatkozó korábbi megközelítés felülvizsgálatára is. A biztonság, napjaink munkaerőpiacán, már nem a munkahely élethosszig tartó megőrzését jelenti. Ehelyett, a munkavállalók azon képességének megőrzését és erősítését jelenti a biztonság, amelyre támaszkodva benn tudnak maradni a munkaerőpiacon, illetve ott fokozatosan előbbre tudnak jutni. A biztonság modern fogalma olyan követelményeket tartalmaz, mint a tisztességes munkabér; az élethosszig tartó tanuláshoz való hozzáférés; megfelelő munkakörülmények; a diszkriminációval illetve jogtalan leépítéssel, felmondással szembeni hatékony védelem; a munkahely elvesztése esetén kapott támogatás; valamint a megszerzett szociális jogok átszállásához fűződő jog. (Azaz munkahely váltás esetén akár tagállamon belül, akár tagállamok között a megszerzett szociális jogok ne szenvedjenek csorbát; ebből a szempontból a foglalkoztatási viszony folyamatosnak legyen tekinthető.) Mindezeket figyelembe véve a Speciális Munkacsoport a következő javaslatokat, tennivalókat fogalmazta meg a tagállamok felé: A sztenderd, tradicionális munkaszerződésekben rögzített rugalmasság mértékének áttekintése, és szükség esetén kiigazítása, annak érdekében, hogy sztenderd munkaszerződések vonzóvá váljanak mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára. A munkavégzésre irányuló szerződések egyéb formáinak felülvizsgálata annak érdekében, hogy a munkáltatók és munkavállalók igényeihez igazodva több választási lehetőség álljon rendelkezésre. A Jelentés kiemeli, hogy az új tagországoknak mind a munkavégzésre irányuló szerződések formáit, mind a munkaidő megszervezésének módjait tekintve nagyobb változatosságra kell törekedniük, annak érdekében, hogy több munkavállalót tudjanak a munkaerőpiacra vonzani, illetve, hogy a munkavégzés oldaláról is jobban hozzájáruljanak a gazdasági növekedéshez. Minden munkavégzésre vonatkozó szerződéses forma esetében megfelelő biztonság nyújtása a munkavállalók számára; a kettős munkaerő-piac kialakulásának megakadályozása.

13 13 A munkaerő-kölcsönzők létrehozását és működését akadályozó tényezők felszámolása, mivel a munkaerő-kölcsönzők a munkaerőpiac hatékony és vonzó közvetítő szervezetei, amelyek munkalehetőségeket és jó foglalkoztatási sztenderdeket kínálnak. A munkaszervezés modernizálásának eszközeként az információs és kommunikációs technológiák (ICT) alkalmazásának, és a munkaidő rugalmasságának ösztönzése. A részmunkaidős foglalkoztatás akadályainak lebontása, illetve a részmunkaidős foglalkoztatás vonzóbbá tétele mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára. A részmunkaidő korlátjainak lebontása rendkívül fontos számos jelenlegi tagállamban, mint például Portugáliában és Görögországban, ahol, a 18%-os uniós átlaggal szemben, csupán 4,8%, illetve 3,5% a részmunkaidőben dolgozó munkavállalók aránya. Az Európai Unión belül Görögország és Portugália mellett Spanyolországnak és Olaszországnak is határozott lépéseket kell tennie a részmunkaidő népszerűsítése terén. Néhány országban, így Németországban is, külön nevesítették a munkavállalók részmunkaidőhöz fűződő jogát. A részmunkaidőben dolgozók számának növelése az új tagállamokban is rendkívüli fontossággal bír, különös tekintettel a nők, valamint az idősebb korú munkavállalók foglalkoztatására. Az 1997 évi, részmunkaidőről szóló európai irányelv végrehajtása biztosítja a részmunkaidős munkavállalók megfelelő munkakörülményeit. A Jelentés kiemeli, hogy az új tagállamokban a részmunkaidő mellett a határozott idejű munkaszerződések aránya is meglehetősen alacsony. A szociális védelmi rendszerek módosítása, alkalmassá tétele a munkaerő-piaci mobilitás ösztönzésére, valamint a különböző élethelyzetek közötti átmenetek (így a munka, a tanulás, a karrier-szünetek (a munkaerőpiac önkéntes, átmeneti elhagyása) vagy önfoglalkoztatás időszakai közötti váltások) megkönnyítésére. MINÉL TÖBB EMBER, POTENCIÁLIS MUNKAVÁLLALÓ BEVONÁSA A MUNKAERŐPIACRA: A MUNKAVÉGZÉST MINDENKI SZÁMÁRA NYITVA ÁLLÓ, VALÓDI VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉGGÉ KELL TENNI Az Európai Unió nem használja ki a munkaerő potenciálját, és a munkanélküliség és az inaktivitás elfogadhatatlanul magas szintű a legtöbb tagállamban. A munkaerő potenciál demográfiai okokból történő szűkülése, valamint öregedése következtében a tagállamoknak meg kell találni azokat a megoldásokat, amelyekkel humán erőforrásaikat hatékonyabban tudják kihasználni, és a ma még kihasználatlan munkaerő tartalékaikat is mozgósítani tudják. A Jelentés a leghatározottabban arra készteti a tagállamokat, hogy sokkal pro-aktívabbak legyenek azoknak a korlátoknak, akadályoknak a lebontásában, amelyek ma a munka világában még megtalálhatók. Ez nem csak azt jelenti, hogy minél több embert, potenciális munkavállalót kell a munkaerőpiacra vonzaniuk a tagállamoknak. Annak érdekében is lépéseket kell tenniük, hogy a munkavállalók fenntartható módon integrálódni tudjanak. A munkavállalók munkaerőpiacon való megtartása ; a különböző átmenetek sikeres

14 14 megvalósítása, különösen a munkanélküliségből a munka világába való visszavezetés legalább olyan fontos kihívás, mint a munkaerőpiacra történő első bejutás megkönnyítése. A tagállamoknak ezzel összefüggésben a következő öt területen kell fokozott erőfeszítéseket tenniük a Jelentés ajánlásai szerint: 1.) Kifizetődő kell tenniük a munkavállalást (make work pay) 2.) Meg kell erősíteniük aktív munkaerőpiaci politikáikat 3.) Határozott lépéseket kell tenniük a nők munkaerőpiaci részvételi arányának növelése érdekében 4.) A demográfiai öregedésre válaszul átfogó stratégiákat kell kidolgozniuk és végrehajtaniuk 5.) Meg kell valósítaniuk a kisebbségek és a migráns munkavállalók integrálását 1. A munkavállalás kifizetődővé tétele A munkavállalás kifizetődővé tétele (make work pay érje meg munkát vállalni ) továbbra is jelentős kihívást jelent a legtöbb tagállam számára, különösen az alacsony keresetű munkavállalókat illetően. A Jelentés hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak törekedniük kell a munkanélküliség, az inaktivitás és az alacsony fizetés csapdáinak megszüntetésére, az adók és a juttatások közötti egyensúly megteremtésével. A Jelentés szerint továbbra is jelentős pénzügyi korlátok nehezítik a munkaerő-piacra való bejutást, az ottmaradást, valamint az előrejutást. Ezért a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy egyrészt a munkabér a munkavállalók számára nagyobb bevételt biztosítson, mint más jövedelmek; másrészt pedig biztosítaniuk kell, hogy a munkavállalás lehetővé tegye a karrierépítést, az előrejutást. El kell ugyanis kerülni azt, hogy a munkavállalók alacsony fizetéssel járó, rossz minőségű munkahelyeken ragadjanak, amely munkahelyeken ráadásul az ismételt munkanélkülivé válás esélye is jóval nagyobb. Az adó és ellátási rendszerek reformja kapcsán igen nehéz megtalálni a kényes egyensúlyt a különböző, egymással összeütközésbe kerülő célkitűzések között: így a foglalkoztatás növelése, a szegénység csökkentése és a reformok költségvetési kiadásának redukálása között. A legfrissebb tapasztalatok alapján azonban vannak olyan megoldások, amelyek segítik a különböző célok együttes megvalósítását. Például, az alacsony keresetűek körében, a munkavállalással párhuzamosan nyújtott juttatások (in-work benefits) a munkavállalókat az alacsonyabb fizetéssel járó állások elfogadására ösztönzik. A családi alapú adóztatással szemben az egyéni jövedelemre épülő adórendszerek szintén ösztönzik a munkavállalást. A reformok során természetesen a makrogazdasági, fiskális szempontok mellett, figyelembe kell venni olyan más pénzügyi tényezőket is, mint például a háztartás, az ingázás és a gyermekgondozás költségei, valamint az olyan nem pénzügyi tényezőket is, mint a ellátási jogosultságok és az ellátások időtartamának megszigorítása. Mindezek alapján a Jelentés két területen sürgeti a tagállamokat azonnali lépések megtételére: A munkanélküliség, az inaktivitás és az alacsony bérek csapdáinak felszámolása érdekében az adók és a juttatások közötti egyensúly megteremtése.

15 15 Bár az új tagállamokban a juttatási rendszerek jóval alacsonyabb szintű ellátást biztosítanak mint a jelenlegi tagállamokban, mégis munkanélküliségi csapdát rejtenek. De nem ez jelenti az elsődleges kihívást a munka kifizetődővé tétele szempontjából. Sokkal inkább a munkából származó jövedelmekre rakódó magas adóterhek, illetve a támogató szolgáltatások hiánya (beleértve a nem kellőképpen megoldott gyermekellátást és az utazási feltételek) hat a munkavállalás ellen. Az adórendszer reformjának hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a legális, formális munkaerőpiac minél több potenciális munkavállalót vonzzon, illetve tartson meg és ily módon csökkenthető legyen az inaktivitás és a bejelentés nélküli munkavégzés. A bejelentés nélküli munka jogszerű foglalkoztatássá alakítása érdekében kifejtett erőfeszítések fokozása. A nem megfelelő adó és juttatási rendszerek nagyban hozzájárulnak az informális gazdaság kialakulásához. Az új tagállamok esetében (Görögországhoz és Olaszországhoz hasonlóan) különösen nagy kihívást jelent a bejelentés nélküli munkavégzés szabályos, legális munkavállalássá történő átalakítása. Az adózási és ellátási rendszerek ilyen célú továbbgondolásának, átalakításának együtt kell járnia a jogszabályok szigorúbb betartatásával. 2. Az aktív munkaerő-piaci politikák megerősítése A munkanélküliség megakadályozását, illetve a munkanélküliek és az inaktívak (re)integrálását célzó intézkedések meghatározó fontosságúak a munkaerő potenciál minél nagyobb mértékű kihasználása szempontjából. Különösen fontosak ezek az aktív munkaerőpiaci intézkedések a gazdasági növekedés lelassulása idején, illetve azokban a régiókban és ágazatokban, ahol a strukturális változások a munkavállalókat a munkaerőpiacról való kiszorulással fenyegetik. Az aktív munkaerő-piaci politikák meghatározó szerephez jutnak a jelenlegi makrogazdasági helyzetben annak megakadályozásában, hogy a ciklikus munkanélküliség tartós és strukturális munkanélküliséggé váljon. A megelőző és aktivitást serkentő munkaerő-piaci intézkedések fejlesztése kulcsfontosságú feladat az új tagállamokban a gazdasági átrendeződésből adódó változások kezelése érdekében. A z aktív munkaerő-piaci politikákra fordított tagállami ráfordítások igen változatos képet mutatnak. Az új tagállamokban azonban olyan alacsony a ráfordítás mértéke, hogy ezekben az országokban a közeljövőben, mind a foglalkoztatási szolgálatokban foglalkoztatott számát tekintve, mind pedig a pénzügyi ráfordítások terén, határozott lépéseket kell tenni. A munkanélküliség megelőzésről és munkanélküliek illetve inaktívak aktiválásra vonatkozó Európai Foglalkoztatási Irányvonalak tagállami maradéktalan végrehajtása halaszthatatlan feladat. Ezen célkitűzések között szerepel a munkanélkülieknek nyújtott személyre szóló tanácsadás; az aktív munkaerőpiaci eszközökhöz való hozzáférés biztosítása mind a pályakezdő fiatal, mind a felnőtt korú munkavállalók részére a munkanélkülivé válást követő hat illetve tizenkét hónapon belül; valamint a tartós munkanélküliek legalább 25%-ának bevonása, részvételének biztosítása az aktív intézkedésekben.

16 16 A Speciális Munkacsoport Jelentésében a következő javaslatokat, tennivalókat fogalmazta meg a tagállamok felé: Minden munkavállalónak és álláskeresőnek személyre szóló segítség nyújtása, már a kezdeti fázisban, tanácsadás, képzés vagy új álláslehetőségek formájában, összhangban a megelőzésre és aktiválásra vonatkozó Európai Foglalkoztatási Irányvonalakkal. Az aktiválását szolgáló programok hatékonyságának fokozása, mindenekelőtt az álláskeresők valódi szükségleteinek felismerésén keresztül, valamint azzal, hogy előnyben részesítik a célcsoportokra szabott intézkedéseket az általános, univerzális programokkal szemben. A gyárbezárásokra, illetve nagyarányú vállalat átszervezésekre való felkészülés érdekében olyan gyors-reagálású intézkedések kidolgozása, amelyekkel elkerülhetővé válik a munkanélküliség, illetve a korai nyugdíjazás. Olyan ad hoc szolgáltatásokat kell kiépíteni ilyen esetekre, mint a tanácsadás, az átképzés és az érintett munkavállalók kihelyezése (outplacement.) A foglalkoztatási (munkaerő-piaci) szolgáltatásokat alkalmassá kell tenni arra, hogy személyre szabott szolgáltatásokat tudjanak nyújtani; és erősíteni kell a helyi partnerséget a foglalkoztatás bővítése, megőrzése érdekében. Az új tagállamokban különösen Lengyelországban és a Balti államokban prioritásként kell kezelni az olyan modern foglalkoztatási szolgálatok felállítását, amelyek mind a munkavállalók, mind a munkáltatók igényeit ki tudják elégíteni. A munkaerő-piaci kereslet és kínálat eltéréseinek csökkentése érdekében a mobilitás és a képzési lehetőségekhez való hozzáférés támogatásra szorul. A legsérülékenyebb csoportok (így többek között a hátrányos helyzetű fiatalok és a fogyatékosok) speciális igényeire külön figyelmet kell fordítani. Mind a jelenlegi, mind pedig az új tagállamokban komoly aggodalomra ad okot a fiatal munkavállalók munkaerő-piacra történő integrációja. A fiatal munkavállalók esetében a munkanélküliségi ráta általában kétszeres, mint a felnőtt munkavállalók esetében. Az új tagállamok közül Lengyelországban és Szlovákiában a legsúlyosabb a helyzet. Tovább rontja a helyzetet, hogy a fiatal munkavállalók igen gyakran olyan munkahelyen helyezkednek el, amely sem megfelelő karrier lehetőségeket, sem továbbképzési lehetőséget nem biztosít számukra, és ahonnan ismét a munkanélküliség vagy inaktivitás felé vezet az út. 3. A nők munkaerő-piaci részvételének növelése Jelenleg, a 15 tagállamot tömörítő Európai Unióban, 6,4 millió munkavállalási korban lévő nő nincs fizetett alkalmazásban, munkavállalási szándéka ellenére. A munkavállaló nők aránya ugyan az elmúlt években emelkedett, de néhány tagállamban például Olaszországban,

17 17 Spanyolországban és Görögországban még mindig nagyon alacsony a női munkavállalók részvétele. Az új tagállamokban a helyzet még kedvezőtlenebb: a nők munkaerő-piaci részvételének csökkenése aggodalomra ad okot. Máltában a nők részvételének szintje már kritikusan alacsony. Ezért az új tagállamokban fokozott erőfeszítésekre van szükség a nők formális gazdaságban való részvételének növelése érdekében. A Jelentés nagy hangsúlyt helyez a gyermek- és idősgondozás biztosítására, mégpedig olyan szolgáltatások biztosítására, amelyek a földrajzi lefedettség és a nyitvatartási rend szempontjából is, széles körben hozzáférhető. Ezzel összefüggésben felidézi a évi Barcelonai Európai Tanácson elfogadott tagállami vállalást, miszerint 2010-re, gyermekellátást biztosítanak a 3 éves és az iskolaköteles kor között lévő gyermekek legalább 90 %-a részére, illetve a 3 évnél fiatalabb gyermekeknek legalább 33%-a részére. Az északi országok kivételével azonban, csak nagyon kevés tagállam közelítette meg a barcelonai célkitűzéseket. A Speciális Munkacsoport hangsúlyozza, hogy e célokon túl minden, tagállamnak törekednie kell arra is, hogy megfelelő szolgáltatásokat biztosítsanak a tanköteles korban lévő gyermekek részére is, éves korig. A Jelentés külön is kiemeli a családi jövedelmen alapuló adóztatás veszélyét, mivel az gyakran akadályozza meg a nők munkaerő-piacra lépését. Konkrétan a következő tagállami tennivalókat emeli ki a Speciális Munkacsoport Jelentése: A nők munkaerő-piaci részvételét akadályozó pénzügyi ellen-ösztönzők lebontása, különös tekintettel a bérezésre és az adózásra, beleértve a nemek közötti bérkülönbségeket. A gyermek- és idősellátás hozzáférhetőségének és megfizethetőségének biztosítása, valamint ezen szolgáltatások minőségének javítása. A gyermekellátási szolgáltatások javítására számos tagállamban (így Németországban, Görögországban, Írországban, Ausztriában, Portugáliában és az Egyesült Királyságban), valamint az új tagállamokban is nagy szükség van. A Jelentés ezzel kapcsolatban kiemeli, mert ezen szolgáltatások hozzáférhetősége és a nők munkavállalása között egyértelműen szoros összefüggés mutatható ki. Azon országokban (például Németországban és Ausztriában), amelyekben a gyermekellátási szolgáltatások nem olyan széles körben hozzáférhetőek, a nők nagyobb arányban dolgoznak részmunkaidőben, és nem minden esetben önkéntesen. Az új tagállamokban nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy a gyermekellátás szolgáltatásai megfizethetőek legyenek. A munkavégzés feltételeinek javítása, mégpedig olyan eszközökkel, amelyek vonzóbbá teszik a részmunkaidős foglalkoztatást; megkönnyítik a karrier megszakítását és a rugalmas munkavégzést.

18 18 Az új tagállamokban nagyobb figyelmet kell fordítani a család-barát munkavállalási szerződésekre és munkaidő beosztásra. Az intézkedéseknek figyelembe kell venniük a hátrányos helyzetű nők speciális igényeit. 4. A demográfiai öregedésre válaszul átfogó stratégiák kidolgozása és végrehajtása A Lisszaboni foglalkoztatási célkitűzések adta általános kereten belül, a Stockholmi Európai Tanács 2010-re az idősebb (55-64 év közötti) munkavállalók 50%-os foglalkoztatását tűzte célul. A Barcelonai Európai Tanács még ennél is ambiciózusabb volt, amikor célként a munkaerőpiac nyugdíjazás miatti elhagyásának tényleges, átlagos életkorát amely 2001-ben 59,9 év volt 5 évvel történő megemelését tűzte ki, 2010-re. Sürgős és drasztikus intézkedések nélkül reménytelen ezeknek a céloknak a megközelítése, az elérésükről nem is szólva. A munkaerő-piaci helyzet az 50 éves vagy annál idősebb munkavállalók tekintetében komoly aggodalomra ad okot, főleg a demográfiai öregedés problémájának fényében. A kihívást nem csak az jelenti, hogy az év közöttieknek minél nagyobb aránya maradjon alkalmazásban. Hasonlóan fontos a ma a 40-es és 50-es éveikben lévő munkavállalók foglalkoztathatóságának javítása. A tagállamok közül ma Svédországban a legmagasabb az idősebb munkavállalók aránya, de az utóbbi évtizedben Finnország érte el a legnagyobb eredményeket az idősebb munkavállalók foglalkoztatásának növelése terén. E két ország példaként szolgálhat a többi tagállam számára. Különösen Franciaország, Belgium, Ausztria és Luxemburg számára, amely tagállamokban különösen alacsony az idősebb munkavállalók aránya, s így elérkezett el az intézkedések ideje. Az új tagállamok is nagy kihívásokkal néznek szembe, tekintettel arra, hogy a gazdasági struktúraváltás során nagyon sok idősebb munkavállaló hagyta el a munkaerő-piacot. A helyzet különösen súlyos Lengyelországban, Szlovákiában, Szlovéniában és Magyarországon. Annak érdekében, hogy a munkavállalók minél hosszabb ideig maradjanak benn a munka világában, alapvetően fontos, hogy a tagállamok átfogó, ún. aktív öregedési stratégiákat dolgozzanak ki, és kötelezzék el magukat azok végrehajtására. E stratégiák középpontjában, a Jelentés szerint a következő három elemnek kell állnia: Biztosítani kell a megfelelő jogi és pénzügyi ösztönzést ahhoz, hogy a munkavállalók tovább munkában maradjanak; a munkáltatók pedig felvegyenek, illetve megtartsanak idősebb munkavállalókat. Ez magában foglalja a speciális adó-kedvezmények; a foglalkoztatás és a nyugdíjazás szabályainak átalakítását, módosítását annak érdekében, hogy az idősebb munkavállalók ösztönözve legyenek a munkavállalás időtartamának meghosszabbításában, és ellenérdekeltté váljanak a munkaerő-piac korai elhagyásában. A korai nyugdíjazás meggátolására minden tagállamnak törekednie kell. Ösztönözni kell minden korosztály részvételét a képzési programokban. Életen át tartó tanulási stratégiákat kell kidolgozni, különös tekintettel az idősebb munkavállalók munkahelyi képzésére, akik alul-reprezentáltak a képzésben.

19 19 Javítani kell a munkakörülményeket; és vonzó, biztonságos és adaptációt elősegítő munkakörnyezetet kell biztosítani a munkás-élet teljes időtartamában, beleértve a részmunkaidős foglalkoztatás és a karrier-szünetek lehetőségét. 5. A kisebbségek és a bevándorlók jobb integrálása Az Európai Unió nem eléggé sikeres a bevándorlók és a nem EU állampolgárok munkaerőpiacra való integrálása terén. A Speciális Munkacsoport éppen ezért úgy gondolja, hogy alapvető fontosságú, hogy a tagállamok tegyenek meg mindent azoknak a kisebbségeknek és migráns munkavállalóknak az integrálása érdekében, akik már ma az EU-ban élnek. Mindez előfeltétele annak, hogy meg tudjanak birkózni, hasznosítani tudják a jövőbeli, új bevándorlási hullámokat. A jelenlegi tagállamok közül különösen Belgiumnak, Franciaországnak, Svédországnak, Finnországnak, Dániának, Németországnak, Hollandiának és az Egyesült Királyságnak kell határozott lépéseket tennie a kisebbségeik, és migráns munkavállalóik integrálása érdekében. Az EU állampolgárok és nem- EU állampolgárok közötti különbség ezekben az országokban különösen szembetűnő. Az új tagállamok közül pedig Csehország, Magyarország és a Balti államok számára jelent nagy kihívást a kisebbségek integrálása. A bevándorlók és a nem-eu állampolgárok munkaerő-piaci helyzete lényegesen rosszabb, mint a tagállamok állampolgárainak: például a munkanélküliségi ráta a bevándorlók körében a kétszerese az EU állampolgárokénak; a foglalkoztatási ráta is jóval alacsonyabb az ő esetükben; különösen az alacsony képzettségű migráns munkavállalók és a nők körében. E problémák leküzdése érdekében a Speciális munkacsoport a tagállamokat és a szociális partnereket többdimenziós, integrációs politikák végrehajtására ösztönzi, amelyek: megkönnyítik az oktatáshoz, képzéshez, segítségnyújtó szolgáltatásokhoz való hozzáférést, fellépnek a munkahelyi diszkrimináció megszüntetése érdekében, figyelembe veszik a női bevándorlók speciális igényeit, ösztönzik a migránsok vállalkozás alapítását, javítják a külföldön szerzett képzettségek és végzettségek elismerését. Ezen túlmenően, a tagállamoknak egy sokkal aktívabb és koordináltabb bevándorlási politikát kell kidolgozniuk Uniós szinten. Az Uniós szinten kialakított vonzó és koordinált bevándorlási politika jelentősen megkönnyítheti a bevándorlók munkaerő-piaci integrációját. Évente körülbelül egy millió új bevándorló érkezik az Unióba, és ez a szám valószínűleg emelkedni fog. Egyrészt a külső hatások következtében (például háború vagy szegénység miatt), másrészt az Unió munkaerőpiacának a csökkenő munkaképes korú népességgel összefüggésben bekövetkező jövőbeli szükségletei miatt.

20 20 TÖBB BEFEKTETÉS AZ EMBERI ERŐFORRÁSOKBA: AZ ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁSNAK VALÓSÁGGÁ KELL VÁLNIA A képzettségi szint emelése, és egy olyan adaptációra képes munkaerőgárda kifejlesztése, amely választ tud adni a tudásalapú gazdaság kihívásaira ezek jelentik a kulcsot a modern gazdaságban a termelékenység és a foglalkoztatás növekedéséhez. Ma azonban az Európai Unióban még mindig túl sokan nem szerzik meg az iskolában az alapvető ismereteket; és nincs megfelelően biztosítva az ismeretek folyamatos frissítése és fejlesztése sem. A demográfiai kilátások tükrében különösen fontos az ismeretek elavulásának megakadályozása az idősebb munkavállalók munkaerő-piacon tartása érdekében. Annak ellenére, hogy a tagállamok már régen ráébredtek az élethosszig tartó tanulás szükségességére, eddig még kevés érzékelhető eredmény született. Elsődleges fontosságú, hogy minden érdekelt, így a hatóságok, munkáltatók és az egyének is együttműködjenek abban, hogy az élethosszig tartó tanulás valósággá váljon. A tagállamoknak a Speciális Munkacsoport javaslata szerint átfogó stratégiákat kell kidolgozniuk az élethosszig tartó tanulás terén, mégpedig a következő három elemre építve: 1.) ambiciózus célok kitűzése a humán tőke szintjének emelése érdekében, 2.) a humán erőforrásokba történő beruházás költségeinek és felelősségének megosztása az állami szervek, a vállalkozások és az egyének között, 3.) az élethosszig tartó tanulásban való részvétel megkönnyítése, 1. A humán tőke szintjének emelése Bár a Lisszaboni Stratégia célul tűzte ki a humán-tőkébe történő beruházás nagymértékű növelését, az elmúlt években a beruházások szintje lényegesen nem emelkedett és az élethosszig tartó tanulási rendszerek sem alakultak ki megfelelő módon. A beruházások szintje egyenetlenül oszlik meg: a leginkább rászoruló vállalkozások és munkavállalók (a kisés közepes méretű vállalkozások, a képzetlen és idősebb munkavállalók) részesednek belőlük a legkevésbé. Az Unióban a képzettségi szintet emelni kell tekintettel arra, hogy körülbelül 150 millió európai uniós állampolgár nem végezte el a középiskolát és a felmérések szerint a munkaerő olyan alapvető ismeretei is hiányosak, mint olvasás-írás és számolás. A Speciális Munkacsoport az alábbi lépések megtételére sürgeti a tagállamokat: Mindenki számára biztosítani kell a jogot a középszintű oktatáshoz és az alapvető szakképzettség megszerzéséhez. Csökkenteni kell a fiatalok iskolából való lemorzsolódásának arányát. Elő kell segíteni, hogy a fiatalok nagyobb arányban folytassanak egyetemi tanulmányokat.

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Foglalkoztatási irányvonalak Európai stratégia a teljes foglalkoztatásért és a jobb munkahelyekért mindenki számára

Foglalkoztatási irányvonalak Európai stratégia a teljes foglalkoztatásért és a jobb munkahelyekért mindenki számára Foglalkoztatási irányvonalak Európai stratégia a teljes foglalkoztatásért és a jobb munkahelyekért mindenki számára A tagállamok foglalkoztatáspolitikájuk alakítása során figyelembe veszik a célokat, törekednek

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

A magyar munkaerőpiac legfontosabb jellemzői és a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv

A magyar munkaerőpiac legfontosabb jellemzői és a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv A magyar munkaerőpiac legfontosabb jellemzői és a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv A gazdasági és munkaerőpiaci helyzet 2004 -ben a magyar gazdaság folyamatait a fenntartható növekedési pályára való visszatérés

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

f nnt artható gazdaságot

f nnt artható gazdaságot A Small Business Act üzenete a döntéshozóknak és a hazai KKV szektornak Borbás László adjunktus Óbudai Egyetem KGK SZVI Mottó: Egyenlő pályák, egyenlő esélyek. Neked miért van három tornacipőd? (Sándor

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14.

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Örökség a szocializmusból A nők (erőltetett és közel teljes) részvétele a munkaerő piacon Nemi szerepek

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat. Mészáros Mónika EURES tanácsadó

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat. Mészáros Mónika EURES tanácsadó Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat Mészáros Mónika EURES tanácsadó A TÉMÁK ISMERTETÉSE EURES, az EU tagországai, általános tudnivalók az uniós munkavállalásban Álláskereső honlapok

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása Zentai Sára Répceszemere, 2015. június 16. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia - A nemzet második ilyen stratégiája 2007

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg.

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA PROJEKT KONFERENCIA 2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. 09.00-09.30

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében A munkaerőpiac jellemzői 2010. IV. negyedév Megnevezés Országos Gy-M-S megye Foglalkoztatottak száma (fő)* Vas megye Zala megye

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

versenyképess Vértes András 2007. május 10.

versenyképess Vértes András 2007. május 10. Magyarország g hosszú távú versenyképess pessége: kihívások és s lehetőségek Vértes András 2007. május 10. Az elmúlt 10-15 év egészében Magyarország versenyképesnek bizonyult! az áruk és szolgáltatások

Részletesebben

11267/04 kz/cad/mh 1 DG H II

11267/04 kz/cad/mh 1 DG H II AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2004. július 7. (OR. en) 11267/04 CORDROGUE 59 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: a Főtitkárság Címzett: a COREPER/Tanács Tárgy: Tervezet - Tanácsi állásfoglalás

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában X. Országos tranzitfoglalkoztatási konferencia A civil szervezetek szerepe a munkaerőpiacon hátrányos

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban Áttekintés A férfiak részvétele a munkában Összehasonlító adatok (Népszámlálás 2002) 100 80 60 40 egyéb fogyatékosok 20 0 20-24 25-34 35-44 45-54 55-64 A nők

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Az Önindító program záró konferencia 2014. 03. 26.

Az Önindító program záró konferencia 2014. 03. 26. Nemzeti Munkaügyi Hivatal A foglalkoztatási szolgálatok szerepe a vállalkozások élénkítésében nemzetközi kitekintés Az Önindító program záró konferencia 2014. 03. 26. Komáromi Róbert főigazgató Férfi

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe Dr. Belyó Pál Közös ipari park II. Gazdaságfejlesztési workshop Tótszerdahely, 2012. június 12. 1 OLY KORSZAK VIRRADT RÁNK, MELYET

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁS: 1-12. Kulturális és Oktatási Bizottság 2008/2330(INI) 19.2.2009. Véleménytervezet Cornelis Visser (PE418.

EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁS: 1-12. Kulturális és Oktatási Bizottság 2008/2330(INI) 19.2.2009. Véleménytervezet Cornelis Visser (PE418. EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2008/2330(INI) 19.2.2009 MÓDOSÍTÁS: 1-12 Cornelis Visser (PE418.242v02-00) Megújított szociális menetrend (COM(2009)0412 2008/2330(INI)) AM\770151.doc

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről 197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

2009.1.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 9/7

2009.1.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 9/7 2009.1.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 9/7 A BIZOTTSÁG 20/2009/EK RENDELETE (2009. január 13.) az 577/98/EK tanácsi rendeletnek megfelelően a munka és a családi élet összeegyeztetésére vonatkozó

Részletesebben

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2.

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2. Lőrik Eszter projekt koordinátor Országos Egészségfejlesztési Intézet 2010. december 2. Az ENWHP bemutatása Miért fontos a lelki egészségfejlesztés a munkahelyeken? A kampány: céljai és résztvevői menete

Részletesebben

Tájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály

Tájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Tájékoztató a munkaadói támogatásokról Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Szolgáltatások Lehetőségek munkaadók számára munkaerő-piaci információk nyújtása Közvetítés

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Hogyan kapcsolható össze a minőségügy a foglalkoztatással? 1. CSR (a cégek társadalmi felelősségvállalása) = szociális és környezeti

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben