Helyi Esélyegyenlőségi Program

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Helyi Esélyegyenlőségi Program"

Átírás

1 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása ÁROP Helyi Esélyegyenlőségi Program Budapest Főváros Rákospalota, Pestújhely, Újpalota XV. kerület Önkormányzata Türr István Képző és Kutató Intézet Cím: 1054 Budapest, Széchenyi u. 14. Telefon: web: Felnőttképzési nyilvántartási szám: Intézményi akkreditációs lajstromszám: AL 0008

2 A Helyi Esélyegyenlőségi Programot készítette, összeállította: Reiszné Naszádi Magdolna főosztályvezető Az összeállításban közreműködött: Varga Klára szociális és egészségügyi referens, Tiszai Árpád köznevelési referens. 2

3 Tartalom Fogalmak...4 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...6 I. Bevezetés...6 II. A település bemutatása...8 III. Értékeink, küldetésünk...12 IV. Célok...13 V. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)...16 Védett tulajdonságok (Ebktv. 8. )...26 VI. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége...27 VII. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység...72 VIII. A nők helyzete, esélyegyenlősége X. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége XI. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása XII. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése A beavatkozások megvalósítói Jövőképünk Az intézkedési területek részletes kifejtése Összegző táblázat A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás A megvalósítás előkészítése A megvalósítás folyamata Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Kötelezettségek és felelősség Érvényesülés, módosítás Elfogadás módja és dátuma

4 Fogalmak Helyi Esélyegyenlőségi Program (röviden HEP) A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok életkörülményeinek javítását szolgáló helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) 31. -a írja elő a települési önkormányzatok számára. A HEP helyzetelemzésből és intézkedési tervből áll, amelyet a települési önkormányzat ötévente, öt év időtartamra fogad el. Elkészítésének szempontjait, az esélyegyenlőségi területeket és a HEP célcsoportjait a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet (továbbiakban: 321/2011. (XII. 27.) Korm. rend.) tartalmazza. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet (továbbiakban: 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet) 1. és 2. számú melléklete rögzíti azokat a statisztikai mutatókat, adatokat és tartalmi elemeket, amelyek HEP elkészítésének alapját képezik. Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (röviden HEP IT) A HEP IT a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket tartalmazza az Ebktv ának (2) bekezdése szerint. Az intézkedéseket a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rend. 5. -ában foglalt célok figyelembe vételével kell meghatározni. A HEP IT-t a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 3. számú mellékletében található forma szerint kell elkészíteni. Helyi Esélyegyenlőségi Programért felelős Fórum (röviden HEP Fórum) A HEP-t a települési önkormányzati köztisztviselők vagy közalkalmazottak készítik el az Ebktv. 31. (5) bekezdésének előírása alapján, elfogadása során figyelembe kell venni a települési nemzetiségi önkormányzatok véleményét. A programalkotás során törekedni kell a települési önkormányzat egyéb fejlesztési terveinek, koncepcióival történő összhangra. Mindezekre és a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 2. számú mellékletének 9. pontjára figyelemmel javasolt, hogy a HEP elkészítése széleskörű szakmai egyeztetés mellett történjék, bevonva a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok számára ellátást, szolgáltatást nyújtó önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, állami és civil szervezetek képviselőit, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 58/B. -a által a 2000 fő feletti települések esetében előírt szociálpolitikai kerekasztal képviselőit. A Helyi Esélyegyenlőségi Program célcsoportjai A 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésének előírása értelmében a HEP célcsoportjai a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen a mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők. 4

5 Az esélyegyenlőség javítása, az egyenlő bánásmód érvényesítése szempontjából releváns, a társadalom különböző csoportjainak együttélésére vonatkozó stratégiák 1 Asszimiláció: A kisebbség beolvad a többségbe: önkéntesen vagy kívülről való nyomás hatására átvéve annak kulturális sajátosságait és elhagyva a sajátját. Marginalizáció: Valamely társadalmi csoport önhibáján kívül a társadalom peremére kerül. Szegregáció: A társadalom valamely szegmensében megvalósuló erőszakos és/vagy intézményi-strukturális, nyílt és/vagy rejtett elkülönítés. Szeparáció: A társadalmi kirekesztéssel és/vagy a társadalmi asszimilációval szembeni védekezésként megvalósuló önkéntes elkülönülés (pl. nemzetiségi intézmények). Integráció: A társadalom különböző csoportjainak közös térben megvalósuló sikeres együttélése, illetve az együttélés feltételeinek megteremtése. Az integráció egyik változata a rideg integráció, mely fókuszában a csoportheterogenitás létrehozása áll, és amely nem tesz tartalmi beavatkozást a heterogén csoportban történő sikeres fejlesztésre. Inklúzió: Alapértelmezése a befogadás, azaz az exklúzió (kirekesztés) ellentétes irányú folyamata. Azon a társadalmi felismerésen alapul, hogy különböző életmódok és identitások létezhetnek egy időben és egy helyen, és hogy a közöttük létrejövő kommunikáció gazdagítja mindegyik résztvevőt. Az inkluzív társadalom, mint szemlélet követői a kölcsönös befogadást tartják szem előtt minden területen. Inkluzív (befogadó) nevelés: Az integráló nevelési térben a gyerekek/tanulók befogadó nevelése akkor tud megvalósulni, ha a gyerekek/tanulók társadalmi és kulturális hátteréből, valamint egyéni adottságaiból adódó különbségeire az intézmény komplexitásában képes reflektálni. Vagyis inkluzív az az oktatástnevelést megvalósító intézmény, mely a gyerek/tanuló csak rá jellemző sajátosságait maximálisan figyelembe véve, azokból kiindulva, azokra értékként építve alakít ki befogadó környezetet. Az esélyegyenlőségi program készítése során a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a Települési Információs Rendszer (TeIR), a évi népszámlálás rendelkezésre álló és a helyi adatgyűjtésből származó adatok használtuk fel. A fogyatékossággal valamint a romákkal kapcsolatos adatgyűjtés hiányos, mert nem állnak rendelkezésre releváns adatok, mivel e témakörökben - szenzitív okok miatt - nyilvántartás nincs, vagy elenyésző mennyiségben található. Kerületünkben az érintett társadalmi csoportokkal kutatás nem történt, amely a jövőre nézve megfontolandó. Felhasználtuk továbbá az ágazati beszámolók megállapításait, szakemberek tapasztalatait. 1 Varga Aranka (2006) Multikulturalizmus inkluzív oktatási rendszer. In Ismeretek a Romológia Alapképzési Szakhoz. PTE Pécs. 5

6 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) I. Bevezetés Az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény a települési önkormányzatok számára megteremtette annak lehetőségét, hogy helyi esélyegyenlőségi programot fogadjon el. A települési esélyegyenlőségi program elemzi a településen/kerületben élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat, kiemelten figyelmet fordítva a lakhatásra, oktatásra, egészségügyre, foglalkoztatásra, valamint a szociális helyzetre. Budapest XV. kerület Önkormányzat Képviselő-testülete 627/2007. (XII.19.) sz. határozatával öt évre szólóan fogadta el a kerület Esélyegyenlőségi Programját. Ezt követően a Képviselő-testület a 628/2007. (XII.19.) sz. határozatával felkérte a polgármestert, hogy június 30-ig készítsen Intézkedési Tervet az Esélyegyenlőségi Programban meghatározott feladatok végrehajtására. A későbbiekben a Program végrehajtásának tervezett ütemezését felülvizsgálta és összegezte, hogy milyen célok valósultak meg, milyen pályázatok kerültek a megvalósulásra, és milyen új elképzelések vannak a Programmal kapcsolatban. A Képviselő-testület minden évben megtárgyalta és elfogadta az intézkedési tervbe foglaltakat. A program felülvizsgálatára legutóbb 2012-ben került sor. A program tartalmazza a célok megvalósítása érdekében a nők és férfiak esélyegyenlőségének, a mélyszegénységben élők, romák esélyegyenlőségének, valamint a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének csökkentésére irányuló intézkedéseket. Az esélyegyenlőség szempontjából fontos prioritások A helyi esélyegyenlőségi programban a nők és férfiak esélyegyenlőségének, a mélyszegénységben élők, romák esélyegyenlőtlenségének, valamint a fogyatékos személyek esélyegyenlőtlenségének csökkentésére irányulnak intézkedések. A nők és férfiak esélyegyenlőtlenségének csökkentésénél különös tekintettel kell lenni a) a társadalmi problémák nemek szerinti értelmezésének, a nemek eltérő szükségletei ismeretének és elismerésének hiányára, b) a nők gazdasági függésére, kiszolgáltatottságára, c) a nőket ért erőszakra, d) arra, hogy a reprodukációs jogok sérülésének elkerülése érdekében van-e megfelelő tájékoztatás, és hatékony segítségnyújtás a településen a családtervezés, anya- és gyermekgondozás területén, e) a nők közéletben, gazdasági életben való arányos(talan) részvételre. A mélyszegénységben élők, romák esélyegyenlőségének csökkentésénél különös tekintettel kell lenni a) a foglalkoztatási, egészségügyi, szociális helyzet tekintetében: - a saját fenntartású intézményekben való foglalkoztatás növelésére A szűrőprogramokban történő részvételi arány növelésére, az egészségügyi szolgáltatások elérhetőségének javítására, valamint a gyermekek alultápláltságának csökkentésére. b) A lakhatási szegregáció tekintetében: - a területi szegregáció mértékére, - a megfelelő minőségű közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására, - a lakosság integrációját támogató közösségfejlesztő programokra, - a tervezett beavatkozások és a településfejlesztési dokumentumok összhangjára. c) A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek közoktatási esélyegyenlősége tekintetében: - az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregáció mértékére, 6

7 - az intézmények között az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérésekre, - a tanulók iskolai eredményességében mutatkozó eltérésekre, - a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodai ellátására. A fogyatékos személyek esélyegyenlőségének csökkentésénél különös tekintettel kell lenni: a) a közszférában és a versenypiacon a fogyatékos személyek teljes lakossághoz viszonyított arányuknak megfelelő mértékű foglalkoztatására b) az egészségügyi ellátások elérhetőségére, c) az egészségügyi ellátórendszer és rehabilitációs intézmények közti információáramlásra és együttműködésre, d) a szociális szolgáltatások szerepére a fogyatékos személyek rehabilitációjában, e) a közoktatási intézmények elérhetőségére, hozzáférhetőségére, f) az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében: - az önkormányzati közszolgáltatásokat nyújtó épületek akadálymentesítésére, - az önkormányzati közszolgáltatások információs és kommunikációs akadálymentesítésére, - az építésügyi hatóságok felkészültségére az akadálymentesítés építészeti szempontjainak vizsgálatában. A demográfiai változások, a foglalkoztatás növelése, a képesség és képességbeli hiányosságok orvoslása, a vállalkozások versenyképességének javítása csak a társadalmi szolidaritás erősítésével, a társadalom megújuló képességének fejlesztésével és erőforrásainak bővítésével érhető el. Kiemelt célunk, hogy a XV. kerületben erősödjön az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden színterén: a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás és a közlekedési eszközök vonatkozásában, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkaalkalmak, valamint a kulturális és társadalmi élet, a sport és szórakozási lehetőségek területén is. Az egyenlő esélyek biztosítása az Európai Unió egyik legfontosabb politikai célja. Az egyenlő esélyek biztosítására irányuló közösségi politika változó tartalommal ugyan, de az európai integráció kezdete óta a Közösség napirendjén szerepel. A közösségi munkajog és a munkahelyi egészség- és biztonságvédelem mellett a közösségi szociális jog azon területe, ahol a tagállamok szabályozásának harmonizációjára került sor. EURÓPA 2020 STRATÉGIA 2 Európa az átalakulás korát éli. A válság több év gazdasági és szociális haladását semmisítette meg, és rávilágított az európai gazdaság strukturális hiányosságaira. Ezzel egy időben a világ gyorsan halad, a hosszú távú kihívások globalizáció, az erőforrásokra nehezedőnyomás, az öregedés pedig egyre intenzívebbé válnak. Európa akkor lehet sikeres, ha közösen, unióként lép fel. Stratégiára van szükségünk ahhoz, hogy megerősödve kerüljünk ki a válságból, és hogy olyan intelligens, fenntartható és inkluzív gazdasággá tegyük az EU-t, amelyben magas a foglalkoztatottság és a termelékenység, és erős a társadalmi kohézió. Az Európa 2020 a 21. század európai szociális piacgazdaságának képét festi elénk. Az Európa 2020 három, egymást kölcsönösen megerősítőprioritást tart szem előtt: Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása. Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság. Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése. Az EU-nak meg kell határoznia, hogy hová kíván eljutni 2020-ra. Ebből a célból a Bizottság a többek között a következő kiemelt uniós célokat javasolja: A évesek legalább 75 %-ának munkahellyel kell rendelkeznie. Az iskolából kimaradók arányát 10 % alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy az ifjabb generáció 40 %-a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel. 2 Európai Bizottság közleménye az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiájáról 7

8 20 millióval csökkenteni kell a szegénységkockázatának kitett lakosok számát. Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 3, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. II. A település bemutatása A kerület jelenlegi területe a történelmi Pest városától északra, a Pesti-síkságon terül el, amelyet a földtörténet egy jelentős korszakán át a Pannon tenger borított. Ennek üledékeire telepedett rá a - valaha keletebbre folyó - ős-duna néhol 200 méter vastagságot is elérő hordaléka. A Dunába ömlő patakok mentén elhelyezkedő magasabb térszintek a mocsaras környezetből kiemelkedve alkalmas települési helyként jöttek számításba a történelem folyamán. Palota falu is egy ilyen magasabb dombhátra települt a Szilas-patak mentén. A tágabb környezetben a középkorban hat faluról van tudomásunk. Ezek az árpádkoritelepülések a részben XIII. századi tatár pusztítás után, részben a következő két évszázad során elnéptelenedtek. A Nyír, később Palota nevű falu 1200 körül épült templomának romjai, az 1735-ben felépített Kossuth utcai római katolikus műemléktemplom alapjainak részét képezik. Mellette egy XIV-XVII. századi temetőt is sikerült feltárni. A falu első ismert birtokosa a "budai polgár" Lóránd ispán, az 1347-ben választott budai bíró. Családja a XV. századig birtokolja Palotát, majd 1638-tól az Újfalusyaké lesz. A török kiűzéséért folyó háború és a Rákóczi-szabadságharc viszontagságai során Palota többször is elnéptelenedett, de mindig újra benépesült től a galánthai Fekete család tulajdona lesz a terület, majd elszegényedésük után, a XIX. század elejétől a Károlyi családé. Pest városának közelségét kihasználva az 1730-as évektől kezdve virágzó kertkultúra bontakozott ki Palotán. Palotai birtokából gróf Károlyi István 1831-től 65 hold területet adott bérbe pesti polgároknak, akik nyaralókat, vincellérházakat és serfőzőket építettek. Ezen a területen alakult meg később Újpest. Palotának újabb fellendülést az ban átadott Pest-Vác vasútvonal hozott. A település vasútállomása mellett " frissítő- és mulatóhely" épült társalgási és biliárdteremmel. A már Rákos-Palotának nevezett községet a vasút kedvelt kiránduló- és nyaralóhellyé tette. Gyönyörű villák épültek a sínek mindkét oldalán. A gazdagodás forrásául szolgáló zöldségtermelésnek az is kedvezett, hogy 1872-től, a lóvasút kapcsolta össze a falut a fővárossal, amely a piacozást megkönnyítette. Rákospalota községi vezetésének hosszú ideig a jómódú gazdaréteg volt a meghatározó eleme. Az 1890-es évektől kezdődően jelentős számú polgári- és munkáselem települ a községbe. A település fejlődésébe nagy lendületet hoz a MÁV Nyugati főműhelyének kitelepítése 1905-ben. Jelentősen megváltozik a helyi társadalom összetétele, fokozatosan kisebbségbe szorul a termelő őslakosság. A polgárság és a gazdák szervezetei - Rákospalotai Kaszinó, Társaskör, Függetlenségi Kör, stb. - mellett hamarosan kiépülnek a beköltöző iparos-munkás rétegek szervezetei is, a Munkáskaszinó és a 3 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 8

9 szociáldemokrata irányultságú Petőfi Asztaltársaság. Az egyházak nagy templomokat építettek és szociális kölcsönügyletekbe fektették pénzüket. A falutól viszonylag távol eső községi földeket - Széchenyi-telep néven ben kezdték el parcellázni. Ebből a településrészből jött létre Pestújhely, amely 1909-ben lett önálló község. A sajátos arculatú típusépületekből álló MÁV-telep is az 1900-as évek elején épült ki. Pestújhely kiválása után tűzték ki célul Rákospalota várossá alakulását, amelyet végül június 20-án engedélyezett a Belügyminisztérium. A második világháború utáni újjáépítés során vetődött fel Rákospalota csatlakozása Nagy-Budapesthez: Rákospalota és Pestújhely egy kerületben fejlődött tovább (a történethez hozzátartozik, hogy Pestújhely nem akart Budapest részévé válni, ez a "központi akarat"-nak köszönhető, s Rákospalota viszont nem lehetett tagja a fővárosnak Pestújhely beleegyezése nélkül). Végül Rákospalotát és Pestújhelyet január elsején - a környező 21 településsel együtt - a kialakuló Nagy-Budapesthez csatolták, létrehozva belőlük a főváros XV. kerületét. A kerület életében hatalmas változást hozott a rákospalotai területen 1968-tól felépült óriás lakótelep, Újpalota. A telep fénykorában a mintegy 16 ezer lakásban 60 ezren éltek. Ez a szám 1990-re 45 ezerre csökkent. Ekkor Rákospalotán közel 50 ezren, Pestújhelyen pedig közel hétezren laktak. Ma az egész kerületben kb. 80 ezren élnek. A XV. kerület jelenleg három történetileg jól elkülöníthető, illetve megkülönböztetett területi egységből áll. Ez a három része a kerületnek Rákospalota, Pestújhely és Újpalota. E területrészek azonban sem építészeti szempontból, sem az ott élő emberek társadalmi, szociális helyzetét figyelembe véve nem tekinthetők teljesen homogénnek. Ez még Újpalotára - amely egy tipikus nagyvárosi lakótelep - is igaz, mint az a későbbiekben felsorolt adatok tükrében is látható. Ez a homogenitás még kevésbé mondható el Rákospalotáról, ahol a családi házas kertvárosias lakóövezet (Rákospalota-kertváros) mellett, létezik az Öregfalu nevű terület, a maga régi építésű parasztházaival, illetve újonnan felépült lakótelepi lakásaival, társasházaival. Emellett még sok különböző időszakban épült településrész alkotja Rákospalota egészét. Ilyen többek között a Rákospalota-Újfalu és az egyedi adottságokkal rendelkező MÁV-telep. Meg kell jegyezni, hogy pár éve jelentős építési kedv mutatkozik a kerület rákospalotai részén is, ahol a számos kisebb-nagyobb épülettömbök, társasházak alkotta egységek megjelenése alapvetően más városképi jelleget ad/adhat a környéknek. Talán Pestújhely térsége - családi házas, villaszerű épületekkel beépített településrészként - a leghomogénebb rész a XV. kerületet alkotó három városrész közül. Emellett még meg kell említeni, hogy létezik az egykori laktanyaépületekből kialakított Szilas-parki lakótelep, amely ugyan Újpalota mellett van, de több szempont miatt sem kapcsolódik szervesen az óriási lakótelephez. Ezt támasztják alá az ott élő emberek statisztikai adatai is, amelyek azt mutatják, hogy a Szilas-parkban letelepedett emberek átlagos életkora jóval fiatalabb, az átlagos iskolai végzettsége magasabb, a foglalkoztatottsági mutatóik pedig jobbak, mint az Újpalotán lakóké. Ennek a viszonylag kis területnek adatai azért lehetnek érdekesek, mivel azt a körülményt látszanak alátámasztani, hogy a nemrégiben épült kisebb-nagyobb társasházak - részben a kerületen kívülről beköltözött - lakosai valószínűsíthetően a jobb társadalmi státuszú emberek közé tartoznak és ezért kevésbé szorulnak rá a szociális ellátásokra. A kerület a főváros északkeleti városkapuja. Az M3-as autópálya bevezető szakasza, az M0-ás északészakkeleti vonala, a M2-es út városi becsatlakozása vonzóvá tette a kerületet a kereskedelmi nagyberuházások számára. Megépült a Pólus Center (akkor Közép-Kelet-Európa legnagyobb bevásárlóközpontja) a Metro, Praktiker, Gulliver és számos autót forgalmazó cég (Opel, Skoda, Citrone, Peugeot) majd 2003-ban átadták az Ázsia Központ két fő épületét. Így az idetelepült áruházak, üzletek a "kereskedelem kerületévé" változtatták a főváros XV. kerületét. A kerület területe: 26,95 km2. Belterületi közúti hálózata: 137 km, ebből burkolt: 119 km. Csatornahálózat hossza: 139 km. A kerületi lakott lakások száma: 2001-ben , 2011-ben volt ben 12 lakóépületben, m2-en 35 lakást építettek. 9

10 Megtörtént számos közösségi közlekedéssel érintett útvonal felújítása a fővárosi önkormányzat által. A szilárd burkolatú saját utak felújítása még várat magára. Hasonló megállapítás vonatkozik a járdák állapotára is. A közműhálózatot jelentős lakossági önerő bevonásával sikerült fejleszteni. Mára teljes közműnek mondható a vezetékes földgáz és a közcsatorna hálózat. Az újpalotai lakótelepen teljes körű a távhő hálózat, amely azonban életkora miatt felújításra, cserére szorul. Van még feladat a csapadékvíz elvezetés és helyenként a szennyvízelvezetés terén is. Az informatikai hálózatok (telefon, kábel tv.) tekintetében a szolgáltatóknak köszönhetően jól lefedett a kerület. A kerület környezeti állapota javulóban: a XV. kerület a főváros már nem a legszennyezettebb levegőjű területe. (A szennyezésben döntő szerep játszik a szemétégető és az M3-as autópálya.) A kerületen keresztülfolyó vizek (Szilás és Csömöri patakok) szennyezettsége attól függ, hogy a folyamok eredeténél milyen mértékű a szennyezettség. A kerületben a legsúlyosabb a közlekedésből adódó zajterhelés, amelynek szenvedő alanyai az intézmények és a lakások használói. Fontos célkitűzés a zajvédőfal tovább építése. A meglévő zöldterületek arányának növelésére az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít azzal, hogy évente több száz fát ültet, de a kívánt arány nem éri el a külső kerületeknek megfelelően kívánt mértéket. Mégis az állapítható meg, hogy a XV. kerület legmeghatározóbb alapadottsága a zöld jellege és főváros centrumába való bejutás gyorsasága. A zöld jelleg egyrészt a mezőgazdasági, kertvárosi hagyomány, másrészt Újpalota negyven éves növényállománya, a gazdag fa és cserjeállomány, és az újpalotai kiserdő jelenti. Kőrakás parki mérőállomás Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Város Budapest Cím XV.ker. Kőrakás park Mérőállomás BP5 Kőrakás Elhelyezkedés városi háttér További adatok kiváló jó megfelelő szennyezett erősen szennyezett Mérési eredmények utolsó mérés időpontja: :00 KIVÁLÓ SO20.5 µg/m3no215.8 µg/m3nox16.7 µg/m3co34.8 µg/m3ózon29.9 µg/m3pm

11 µg/m3 Újpalota A lakótelep mint újfajta letelepedési-építészeti egység és fogalom egyben egy új társadalmi formáció: a viszonylag kis helyen, egymás közelségébe terelt emberek viselkedésmódja, egymáshoz való viszonya, beilleszkedése az adott környezetbe az 1970-es évek elején új problémák gyökereit hordozta magában. Az újpalotai lakótelep már negyven évvel ezelőtti kiépülésekor számos születési rendellenességgel bírt: ilyen a kb es parkoló hiánya, az intézmények elsősorban a közösségi intézmények hiánya, az épületek rendkívül rossz energetikai tulajdonsága, karöltve a drága, bár kényelmes távfűtéssel. A lakótelep egyik legnagyobb értéke a hatalmas zöldfelülete, amely azonban az úszótelkes kialakításnak köszönhetően teljes egészében közpark, vagyis ez a szinte Városliget méretű park az önkormányzat kezelését, gondozását igényli, amire számos elsősorban anyagi és infrastrukturális okból nem képes. A lakótelep tervezőjének, Tenke Tibornak emlékköve, melyet Újpalota 40 éve évfordulóján avattak fel. A városrész adottságai, Az újpalotai lakótelep központi része a Nyírpalota út - Zsókavár utcai kereszteződés, ahol sok alapszolgáltatás megtalálható (piac és vásárcsarnok, posta, bankok, éttermek). Az áruházláncok a lakótelep egészét lefedik. A szolgáltatások köre már nem ilyen széleskörű. Zömében a két szolgáltató ház és környékén tömörülnek, szűk profillal. (Drégelyvár utca és Zsókavár utca). A földszinti lakások, egyéb helyiségek átalakításával főleg fodrászatok, szoláriumok, mini ABC-k létesültek, de található itt informatikai vállalkozások, ingatlan-forgalmazó cégek is. Egészségügyi létesítmény koncentráltan helyezkedik el a Zsókavár utcában. Itt található a 2012-ben átadott és teljesen felújított felnőtt- és gyermek háziorvosi rendelő. 11

12 Az Kontyfa utcában, a Zsókavár és Erdőkerülő utcában három szociális intézmény helyezkedik el. Két bölcsőde található a kerületrészben, egy a Páskom parkban és egy a központhoz közel. A lakótelep alapvetően jó funkcionális ellátottsággal rendelkezik, megközelítése mind személygépkocsival, mind tömegközlekedési eszközökkel jónak mondható. A kerületrészt alapvetően a lakó- és a gazdasági funkció dominancia jellemzi. Újpalota területe jól elkülöníthető arculati elemekre bontható: Városképileg a legmeghatározóbb terület az Újpalota lakótelep a maga tízemeletes panel lakóépületeivel. A lakóépületek között alacsony szintes, laza beépítésű intézmények találhatók, amelyek a lakók számára gyalogosan is könnyen elérhetők. A területen alacsonyabb szintes, 4-5 emeletes lakótelepi területrész is található, a közöttük húzódó zöldfelületek a helyi lakosság rekreációs céljait részben kiszolgálják. A helyi lakók sajátjuknak érzik, előszeretettel használják őket. A kerületrész délnyugati határán nagy kiterjedésű logisztikai terület található, amely számtalan vállalat letelepedését hozta magával. A területnek nincs egységes építészeti képe, az egyes vállalatok arculati elemeit tükrözik vissza. III. Értékeink, küldetésünk Az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek vagy személyek egyes csoportjaival szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást vagy jogellenes elkülönítést eredményez. Alapvetően tehát az egyenlő bánásmód követelménye az egyik oldalon negatív kötelezettséget jelent: a kötelezettek nem sérthetik meg mások egyenlő emberi méltóságát. A jogosultak vonatkozásában ugyanakkor ez azt eredményezi, hogy mindenkinek jogosultságként kikényszeríthető igénye van arra, hogy őt egyenlő méltóságú személyként kezeljék. Ennek megfelelően az államnak az egyenlő bánásmód követelménye tekintetében a jogsérelmet elszenvedők számára elsősorban a jogsérelmekkel szembeni fellépés eszközrendszerét kell biztosítania. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyarország területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat folyamatosan érvényesíti az esélyegyenlőségi szempontokat a kerület működését, fejlesztését meghatározó alapvető dokumentumaiban. Az esélyegyenlőség 12

13 megvalósítását priorításnak tekinti, amely áthatja valamennyi önkormányzati tevékenységet: a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását a helyi szintű közpolitika alakítása során. Védett tulajdonságok (Ebktv. 8. ) neme faji hovatartozása bőrszíne állampolgársága nemzetisége nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása anyanyelve fogyatékossága egészségi állapota vallási vagy világnézeti meggyőződése politikai vagy más véleménye családi állapota egyszülős család (anyasága/terhessége vagy apasága) szexuális irányultsága életkora társadalmi származása vagyoni helyzete foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama érdekképviselethez való tartozása egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (továbbiakban együtt: tulajdonsága) szerint. Az Önkormányzat az esélyegyenlőségi politikáját munkáltatói szerepkörben, közvetlen szolgáltatásai során és intézményfenntartói szerepkörben érvényesíti. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége folyamán mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet játsszanak, elősegítve ezzel a kerület lakosságának ilyen irányú szemléletváltását is. Ennek eszközei szabályozás, támogatás és a jó gyakorlatok bevezetése, bemutatása. IV. Célok 4.1. A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja A Program célja, hogy az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét, mely az állam, az önkormányzatok és ezek intézményei, a civil szervezetek és magánszemélyek feladata. Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Az esélyegyenlőség nem csupán követelmény, hanem az önkormányzatok hosszú távú érdeke is, hiszen azt a célt szolgálja, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásokra függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges, vagy fogyatékossággal élő, milyen a származása, vagy az anyagi helyzete. Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkrimináció- és a szegregációmentesség. A Programnak a településen élőhátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és a társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. 13

14 Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzatának célja, hogy a XV. kerület olyan településsé váljon, ahol senki nem tapasztalja a hátrányos megkülönböztetés közvetlen, vagy közvetett formáját védett tulajdonságai alapján, ahol minden lakossal szemben érvényesül az egyenlő bánásmód elve, valamint biztosított az egyenlő hozzáférés az önkormányzat és intézményei által nyújtott szolgáltatásokhoz. Budapest Főváros XV. kerület Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: a) az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, b) a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, c) a diszkriminációmentességet, d) a szegregációmentességet, e) a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket, A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. 4.2 A Helyi Esélyegyenlőségi Program intézkedési tervének célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 4.3 Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek A települési esélyegyenlőségi program elemzi a kerületben élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat, kiemelten figyelmet fordítva a lakhatásra, oktatásra, egészségügyre, foglalkoztatásra, valamint a szociális helyzetre. A program tartalmazza a célok megvalósításának forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését is. Célunk, hogy a programmal felmérjük a településen élő marginalizálódott csoportok helyzetét, egyben meghatározzuk azokat a fejlesztési irányokat, melyek e célcsoportok életminőségében jelentős változásokat érnek el: az esélyegyenlőségi célok elérése érdekében a kötelezettségek meghatározása; a kötelezettségek teljesítéséért felelős személyek kijelölése, akiknek főfeladata: a.) a Program megvalósításának koordinálása, 14

15 b.) a Program végrehajtásának nyomon követése, c.) az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása; a Program nyilvánosságának biztosítása; a Program megvalósításában érintett intézmények vezetőinek tájékoztatása; esélyegyenlőségi kockázatok kezelése, intézkedési tervek készítése, értékelése, folyamatos korrekciója; fejlesztési célok időrendi prioritásának kialakítása, a mérhetőséget lehetővé tevő indikátorok meghatározása; az esélyegyenlőség javításához kapcsolódó prioritási sorrend meghatározása; az eredmények nyilvánosságra hozásakor a személyes adatok védelmének maximális érvényesítése; a település döntéshozóinak kétévente történő tájékoztatása a megvalósításról. A kerületre az elöregedés jellemző, ezért az időskorú lakosság jobb ellátása, gondozása, betegségek felismerése céljából geriátriai szakrendelés megszervezését és beindítását tűzte ki az önkormányzat, hogy a háziorvos és a szociális ellátó rendszer koordinációját megvalósítja. Egyelőre az OEP finanszírozás hiánya miatt a geriátriai szakrendelés létrehozása a későbbiekben realizálódhat. A rezsihátralékosok és a hátralékok csökkenése érdekében az önkormányzat adósságkezelési tanácsadást és támogatási rendszert működtet. Az önkormányzat fontos feladatai között szerepel a gyermekvédelemmel, nők bántalmazásával, a családon belüli veszélyeztető tényezők feltárásával, a környezeti veszélyeztető tényezőkkel kapcsolatban felvilágosító előadások szervezése. Az egészség megőrzését, betegségek korai felismerését célzóan évente két alkalommal egészségnapokat rendez az önkormányzat. A munkanélküli lakosság ellátása érdekében továbbra is kiemelt feladatként kezeli a kerület vezetése a közfoglalkoztatás szervezését. Az ismertetett célkitűzések érzékeltetik azt a sokrétű tevékenység sort, mely a XV. Kerület Önkormányzata által megfogalmazott tennivalók között szerepel a Kerületi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terv megvalósításában. 15

16 V. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 5.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása Magyarország Alaptörvénye Szabadság és felelősség fejezetének XV. cikke kimondja: (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (3) A nők és a férfiak egyenjogúak. (4) Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. Az Alaptörvény rendelkezéseivel összhangban, a helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.), a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.), a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.), a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény), az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.), a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.)előírásaira, az évi IV. törvénynek, a Polgári Törvénykönyvnek a 75-től a 85-ig terjedő szakaszai tartalmazzák a személyiségi jogokat védelmező passzusokat, évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról, évi XXXVIII. Törvény az államháztartásról, évi LXIII. Törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, évi XXII. Tv. A Munka Törvénykönyvére, évi LXXIX. törvény a közoktatásról, évi XXI. tv. A területfejlesztésről és a területrendezésről, évi LXXVIII. tv. az épített környezet alakításáról és védelméről, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. tv., közhasználatú épületek akadálymentesítési kötelezettségéről szóló évi XXVI. tv., 1021/2004. (III.18.) Korm. határozat a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati programról és az azzal összefüggő intézkedésekről, 2/2005. (III.1.) OM rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és annak módosításai az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve ( ) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról, 16

17 az Európai Parlament és a Tanács 771/2006/EK határozata ( ) az Esélyegyenlőség mindenki számára európai évéről (2007) az igazságos társadalom irányában. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvényben foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt, EU és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz: EU 2020 stratégia, Nemzeti Reform Program, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia, Roma Integráció Évtizede Program, Nemzeti Ifjúsági Stratégia. Az EU 2020 stratégia 4 Az Európa 2020 az Európai Unió 10 évre szóló növekedési stratégiája, a 2000-ben megkezdett Lisszaboni Stratégia folytatása, annak tapasztalatait beépítő új, közösségi gazdaságpolitikai célrendszer és ahhoz tartozó intézkedésterv. Célja nem csupán a válság leküzdése, a stratégia az uniós növekedési modell hiányosságait hivatott megszüntetni, és az intelligensebb, fenntarthatóbb és befogadóbb növekedés feltételeit kívánja megteremteni. Az esélyegyenlőség szempontjából releváns célkitűzések, melyeket 2020-ra az EU egészének teljesítenie kell két területen is megjelenik. Az oktatásban a lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. A szegénység/társadalmi kirekesztés ellen ható intézkedések sora pedig azt célozza, hogy legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. Nemzeti Reform Program 5 Az Európa 2020 stratégia megvalósításának legfontosabb eszközét tagállami szinten a nemzeti reformprogramok jelentik, melyeket a tagállamoknak minden év áprilisában, a stabilitási/konvergencia programokkal együtt kell elkészíteniük. A nemzeti reformprogramok rögzítik az uniós kiemelt célok alapján megfogalmazott nemzeti célokat, továbbá ismertetik, hogyan kívánják a kormányok a célokat teljesíteni, illetve a növekedést hátráltató akadályokat leküzdeni. A dokumentumok azt is meghatározzák, hogy kik, mikor, milyen intézkedéseket hoznak majd, s hogy ennek milyen költségvetési vonzatai lesznek. 6 A Nemzeti Reform Program az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzete javításának szempontjából közvetlen jelentőséggel bíró célkitűzéseket és intézkedéseket tett. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 7 A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) az Európai Bizottság által 2011-ben jóváhagyott A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig című dokumentumban foglaltakhoz illeszkedik. Az NTFS a szegénység elleni fellépés érdekében megfogalmazott felzárkózáspolitikát helyezi középpontba, emellett hangsúlyos célja a roma közösségek kirekesztése ellen ható folyamatok megelőzése, felszámolása. A stratégia célja, hogy a szegénység szempontjából meghatározó problématerületek gyermekszegénység, romák helyzete, hátrányos helyzetű térségek hosszú távú elképzeléseinek integrálását, kiegészítését, egységes célrendszerben történő kezelését kívánja előmozdítani, figyelemmel, a többi, a társadalmi felzárkózás szempontjából releváns stratégiára, így a gazdaságfejlesztéssel és foglalkoztatáspolitikára, a vidékfejlesztésre, az egészségügyi, szociálpolitikai, közigazgatási elképzelésekre. Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia 8 A Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégia szükségességét elsősorban az indokolta, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések a legjobban korlátozzák fejlődésüket. A Nemzeti Stratégia másik fontos indoka a szegénységi ciklus megszakításának szükségessége, a gyermekek és a társadalom közös távlati érdeke. Roma Integráció Évtizede Program 9 Az Országgyűlés június 25-én fogadta el a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozatot, amely a Kormány feladatául tűzi, hogy a Stratégiai Terv végrehajtására készítsen rövid távú, kétéves időszakokra szóló intézkedési terveket. A Stratégiai Terv négy prioritási területen (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy), az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média és a sport területén határoz meg átfogó célokat, a célokhoz kapcsolódó konkrét feladatokat, az ezekhez rendelt mutatókat, továbbá a feladatok eléréséhez szükséges intézkedéseket. A nemek közötti esélyegyenlőség megteremtését a négy prioritási területen megfogalmazottakhoz kapcsolódó feladatokon és intézkedéseken keresztül kívánja megvalósítani. 4 A Bizottság közleménye a Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak Intézkedések a stabilitás, a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében, Brüsszel, május A következő lépés A Széll Kálmán terv 2.0, Magyarország Kormánya, április A_k%C3%B6vetkez%C5%91_l%C3%A9p%C3%A9s%20(SzKT%2020).pdf 6 Európai Bizottság, Európa Nemzeti Társadalmi és Felzárkózási Stratégia mélyszegénység, gyermekszegénység, romák ( ) Budapest, november 8 47/2007. (V. 31.) OGY határozat a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiáról, ; 9 A Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007. (VI. 28.) OGY határozat; Szociális és Munkaügyi Minisztérium,

18 Nemzeti Ifjúsági Stratégia Az Országgyűlés 2009-ben fogadta a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról készült dokumentumot (88/2009. (X. 29.) OGY határozat). A Stratégia az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos állami felelősség összefoglalása a időszakra vonatkozóan. Részletezi az ifjúságpolitika hosszú távú társadalmi céljait, megvalósításukhoz az egyes területeken a horizontális és specifikus célokat, valamint ezekhez kapcsolódó részcélokat határoz meg. A Stratégia megvalósítása kétéves cselekvési tervek mentén történik, a évi cselekvési tervről az 1590/2012. (XII. 27.) Korm. határozat rendelkezik. A jogszabályi felsorolás bővíthető, alakítható a helyi viszonyoknak megfelelően. Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása 5.2 Stratégiai környezet Kerületi koncepciók, tervek amelyek elősegítik az esélyegyenlőség megvalósulását Költségvetési koncepció az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 24. értelmében A jegyző, által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester november 30-áig - a helyi önkormányzati képviselőtestület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-éig - benyújtja a képviselő-testületnek, melyet a testület rendelet formájában hagy jóvá. Gazdasági program - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény a értelmében a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős. Szolgáltatástervezési koncepció a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló évi III. törvény 92. -a szerint a legalább kétezer lakosú települési önkormányzat a településen, fővárosban élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. Köznevelés-fejlesztési terv 10 A helyi önkormányzati feladat-ellátási rendszerben minden községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzatnak feladata, kötelezettsége volt, hogy gondoskodjék a településen élők részére arról, hogy az óvodai nevelés és az általános iskolai nevelés és oktatás a rendelkezésükre álljon anélkül, hogy annak igénybevétele a szülők, illetve gyermekeik részére aránytalan teherrel járna. A köznevelésről szóló törvény alapján az állam gondoskodási kötelezettsége az óvodai nevelés kivételével megfogalmazódik. Már nem a kormányhivatalok készítik el a feladatellátási intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervet, hanem az oktatásért felelős miniszter. Az oktatásért felelős miniszter az Oktatási Hivatal előterjesztése alapján a kormányhivatalok közreműködésével és a helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésével készíti el megyei szintű bontásban az intézményhálózatműködtetési és köznevelési-fejlesztési tervet. A települési önkormányzat kötelezettsége, hogy beszerezze a településen működő köznevelési intézmények nevelőtestületei, alkalmazotti közösségei, a szülői és diákszervezetei véleményét. Az oktatási hivatal s feladata az is, hogy a köznevelés-fejlesztési terv elkészítésekor a nemzetiséget érintő kérdésekben beszerezze az érintett települési, területi és országos nemzetiségi önkormányzatok egyetértését (Mnkt. 24. ) Településfejlesztési stratégia A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. Törvény 24. -a értelmében a fővárosi közgyűlés a főváros egységes településpolitikájának biztosítása érdekében a Kormány, valamint a kerületi képviselő-testületek véleményének kikérésével a megalakulását követő egy éven belül minősített többséggel dönt a fővárosnak legalább az adott ciklusra szóló településfejlesztési stratégiájáról. Településrendezési terv Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (továbbiakban évi LXXVIII. tv.) 6. -a alapján a települési önkormányzat a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzatok a külön jogszabályban meghatározott hatáskörük szerint a településrendezési feladatukat a helyi építési szabályzat, valamint a településrendezési tervek elkészíttetésével és azok elfogadásával látják el. Településszerkezeti terv - Az évi LXXVIII. törvény 10. -a szerint a településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezet állapotának javítása vagy legalább szinten tartása mellett. A településszerkezeti tervet a települési önkormányzatnak legalább tízévenként felül kell vizsgálnia, és szükség esetén a terv módosításáról vagy az új terv elkészítéséről kell gondoskodnia. A tízévenkénti szükséges felülvizsgálat során gondoskodni kell az időközben történt módosítások egységes tervbe foglalásáról. 10 Iskolaszolga, XXIII. 3., november 18

19 Településfejlesztési koncepció - az évi LXXVIII. törvény értelmében a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, a gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe. A törvény 7. -a értelmében a településfejlesztési koncepcióban foglaltak megvalósítása érdekében a városok és több település közös fejlesztési tervezése esetén integrált településfejlesztési stratégiát kell készíteni. Az integrált településfejlesztési stratégia meghatározza a települések településfejlesztési tevékenységét, összehangolja a különböző szakpolitikai megközelítéseket, összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait, meghatározza a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, továbbá a megvalósítás és fenntartás módját is összefüggéseiben kezeli. Budapest Főváros XV. kerület hosszú távú Kerületfejlesztési Koncepciója Közzétéve a Képviselő-testület 16/2010.(I.27.) számú határozata értelmében. Budapest XV. kerületi Önkormányzat Kerületfejlesztési és Gazdasági programja és Középtávú Kerületfejlesztési koncepció Közzétéve a Képviselő-testület 452/2006. (XI. 8.) számú határozata értelmében Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat civil stratégiája Közzétéve a Képviselő-testület 132/2009. (III. 11.) számú határozata értelmében. Budapest XV. kerület Integrált Városfejlesztési Stratégiája Közzétéve a Képviselő-testület 107/2010. (I.27.), 264/2010.(IV.28.) és 945/2012. (IX.26.) számú határozata értelmében XV. kerületi környezetvédelmi program Közzétéve a Képviselő-testület 163/2009. (III.25) számú határozata értelmében. Budapest Főváros XV. Kerületi Önkormányzat közötti Települési Környezetvédelmi Program általános felülvizsgálata Közzétéve a Képviselő-testület 227/2012 (III.28.) számú határozata értelmében. XV. kerületi Gyermek- és ifjúságpolitikai koncepció Közzétéve a Képviselő-testület /2008 (IV.30.) ök. számú határozata értelmében. XV. kerületi Középtávú közművelődési közösségfejlesztő koncepció Közzétéve a Képviselő-testület 1204/2012 (XII.19.) számú határozata értelmében. Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Sportkoncepciója Közzétéve a Képviselő-testület 122/2013 (II.27.) ök. számú határozata értelmében. XV. kerületi Idősügyi és Idősellátási koncepció Közzétéve a SZEB 21/2009 (II.18.) számú határozata értelmében. XV. kerületi Szociális Szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata 2011 Közzétéve a Képviselő-testület 400/2011. (V. 25.) ök. számú határozata alapján. Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat egészségügyi fejlesztési programja, az Egészségügyi Intézmény szakmai fejlesztési terve évekre. Közzétéve a Képviselő-testület 224/2012. (III.28.) ök. számú határozata értelmében. Budapest XV. kerület Integrált Városfejlesztési Stratégiája Közzétéve a Képviselő-testület 107/2010. (I.27.), 264/2010.(IV.28.) és 945/2012. (IX.26.) számú határozata értelmében XV. kerületi Közoktatási Esélyegyenlőségi Program Közzétéve a Képviselő-testület 387/2007 (VI.20.) ök. számú határozata értelmében. 19

20 Fejlesztési Koncepció az Integrált Városfejlesztési Stratégia megalapozására Közzétéve a Képviselő-testület 295/2008. (V.14.) ök számú határozata értelmében. XV. kerületi közlekedés szabályozásának középtávú koncepciója Közzétéve a Képviselő-testület 1166/2011. (XII.21.) ök számú határozata értelmében. XV. kerület legfontosabb szociális statisztikai jellemzői és szociális térképe 2008 Közzétéve a Képviselő-testület 423/2008. (VI. 25.) számú határozata értelmében. Budapest Főváros XV. kerület Városüzemeltetési koncepciója Közzétéve a Képviselő-testület 225/2012. (III. 28.) számú határozata értelmében. Budapest Főváros XV. kerület Középtávú Közterület-fejlesztési koncepciója Közzétéve a Képviselő-testület 650/2012. (VI. 27.) számú határozata értelmében. Az önkormányzat a feladat- és hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben törvény keretei között önállóan mérlegelhet. Az állampolgári öngondoskodás, együttműködési készség erősítését szolgálja az a felhatalmazás, amely szerint a képviselő-testület törvényi felhatalmazás alapján egyes közszolgáltatások igénybevételét rendeletében feltételekhez kötheti. Az alábbiakban az esélyegyenlőségi célcsoportokat is érintő önkormányzati rendeleteket soroljuk föl: 5/1998.(III.24) rendelet a személyes gondoskodást nyújtó alapellátásba tartózó, gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított étkeztetésről és az intézményi térítés díjairól 1/2004.(I.30) rendelet a szociális és gyermekvédelmi pénzbeni és természetbeni ellátásokról 7/2005.(IV.4) rendelet a szociális szolgáltatásokról 41/2003.(XII.8) rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról 11/2013.(III.13) rendelet az újszülöttek támogatásáról 6/2006.(III.31) rendelet a háziorvosi, fogorvosi és védőnői körzetekről 20/2002.(VII.2) rendelet a helyi környezet védelméről 10/2003.(IV.1) rendelet az önkormányzat közművelődési feladatairól és a helyi közművelődési tevékenység 26/2003.(VI.30) rendelet a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről 42/2003.(XI.28) rendelet az önkormányzat tulajdonában álló bérlakások lakbér megállapításának elveiről és mértékéről A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása. A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a KSH, a TEIR adatbázisból, a helyi nyilvántartásokból valamint a évi Népszámlálás adataiból gyűjtöttük össze. 5.3 A kerület fő demográfiai jellemzőinek a bemutatása Kerületünk lakossága december 31-én fő volt. Ebben az időpontban a XV. kerületben 21 fő 100 éves illetve ennél idősebb ember élt. (Budapesten a legtöbb 100 éven felüli honfitársunk Újbudán él, számuk elérte a 67 főt 2012 utolsó napján.) 20

21 A népesség idősödésének egyik jellemző mérőszáma a gyermek- és időskorúak egymáshoz viszonyított aránya. Budapesten a 15 évesnél fiatalabbak népességen belüli aránya 2001 és 2011 között 12,8 százalékról 12,2 százalékra változott, az időskorúaké 23,0 százalékról 25,4 százalékra nőtt, azaz az időskorú népesség aránya a fővárosban már több mint kétszerese a gyermekkorúakénak. Az idősödés eltérő mértékben jellemezte a nemeket:a férfiaknál kisebb (21 százalék) az időskorúak aránya, mint a nőknél (29 százalék). Kerületünkben a lakosság korösszetétele az európai és a magyar trendet követi, az időskorúak száma kismértékben, de folyamatosan emelkedik, amíg a születések száma általában csökken, amely hosszabb távon a népesség elöregedését jelenti. Egyes előrejelzések szerint Magyarországon 40 év múlva a 65 évnél idősebbek aránya 30 % fölé kerül a népességen belül. Ugyanakkor a születéskor várható élettartam erőteljesen ki fog tolódni, ezért az idősek sokáig maradnak részesei az egészségügyi és a nyugdíj ellátórendszernek.( Az alacsony születési arány miatt sokkal kevesebb fiatal él majd hazánkban és várhatóan kevesebben fizetnek majd járulékot.) Lakónépesség száma az év végén Év Fő Változás % % % % % Forrás:KSH Újpalota felépítése idején ( ) a XV. kerület lakosság majdnem duplájára nőtt. Ezután folyamatos fogyásról figyelhető meg. Sajnálatos tény, hogy a külső kerületek között a XV. kerület népességfogyása a legnagyobb mértékű. (Például a XVII. kerület nagyobb mértékben nőtt, mint amilyen mértékben a XV. kerület csökkent, pedig a kerületnek megvannak az adottságai ahhoz, hogy a visszaáramló népességet befogadja.) Budapesten a népsűrűség az elmúlt tíz évben továbbcsökkent: a évi népszámlálás időpontjában négyzetkilométerenként 3293-an laktak, a tíz évvel korábbihoz viszonyítva 93-mal kevesebben. A városmagot alkotó, 1950 előtt Kis-Budapestet képező terület népsűrűsége a több évtizede tartó népesség 21

22 fogyás ellenére a legmagasabb, itt közel négyszer annyian élnek egy négyzetkilométeren, mint az 1950-ben a fővároshoz csatolt külső kerületekben. A XV. kerület a 8. helyen áll a népesség ( fő), 10. helyen a terület (26,95 km 2 ), 14. helyen a népsűrűség (2960 fő/km2) tekintetében a 23 kerület között. Egyre növekszik az idős egyszemélyes háztartások száma, valamint az egyedül élő, a különböző egészségügyi, mentális és szociális problémákkal küzdő emberek aránya. Állandó népesség száma ( ) Forrás: TeIR, KSH-TSTAR fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő % 46% 0-2 évesek 0-14 éves % 51% éves % 52% éves % 49% éves % 40% 65 év feletti % 36% 22

23 Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) ,7% ,1% ,2% ,9% ,7% ,4% Az öregedési index azt jelzi, hogy 100 fő 14 év alattira mennyi 65 éven felüli jut. Ez az index megmutatja, hogy az adott település népességére mi a jellemző: amennyiben 100 alatti az index, akkor túlsúlyban vannak a 14 év alattiak, vagyis fiatalos a népességszerkezet. Ha az index 100 felett van, akkor a 65 év felettiek vannak többen, a település elöregedő. Budapest XV. kerülete elöregedő népességszerkezetű, megállapítható, hogy a XV. kerület lakossága egyre idősebb, amelynek oka elsősorban, hogy a fiatalabb és a gyermekes családok költöztek el az utóbbi időben, illetve a születések száma alacsony. Részben az idősek, részben a jelentős lakossági csoportot képező hátrányos helyzetű személyek sorsa miatt is a szociálpolitika szempontjából kiemelt jelentőségű értékekként kerültek megfogalmazásra a kerületi szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata alkalmával az alábbiak: szociális biztonság ne forduljon elő, hogy a szükséget szenvedők ellátás nélkül maradjanak, differenciált, az egyén szükségleteihez igazodó ellátás, az ellátások, szolgáltatások kliensközeli biztosítása, a társadalmi beilleszkedés, integráció erősítése, hatékony és minőségi szolgáltatások biztosítása. Az önkormányzat érdeke, hogy a rendelkezésre álló gazdasági erőforrások minél hatékonyabban kerüljenek felhasználásra, az ellátórendszer költséghatékonyan működjön. Kerületünkből az elmúlt évtizedben nagyon sokan elköltöztek a közeli agglomerációba, illetve más kerületekbe, azonban ez az irány megváltozni látszik, hiszen évtől az elvándorlás számottevően 23

24 csökken. Annak ellenére, hogy még mindig negatív az egyenleg, kerületünk vonzóbbá vált az itt maradók és az itt letelepedni kívánok számára. Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg Forrás:TeIR, KSH-TSTAR Budapesten 1900-tól 1960-ig fokozatosan emelkedett a házasságban élők aránya, ezzel párhuzamosan csökkent a nőtlenek, hajadonok részesedése. Kisebb ingadozást követően 1980-tól a korábbi folyamatok egyértelműen megfordultak,a házasok részesedése az évi 63 százalékról 2011-re 40 százalékra csökkent, a nőtlenek, hajadonok aránya 18-ról 37 százalékra, az elváltaké 8,1-ről 14 százalékra emelkedett. A hajadon, a házas, illetve az elvált nők termékenysége 1970 és 2011 között folyamatosan emelkedett. Ennek ellenére 1990 óta összességében 127-ről 113-ra csökkent a száz nőre jutó élveszületett gyermekek száma a hajadonok aránybővülésének hatására. A gyermekek döntő többsége évtizedeken keresztül házasságban született, azonban az élettársi kapcsolatok fokozatos térhódítása miatt a házasságon kívül született gyermekek száma jelentősen megnőtt. A évi népszámlálási adatok szerint száz termékeny korú házas nő átlagosan 158 gyermeket szült, míg száz élettársi kapcsolatban élő csak 90-et. A házasok arányának csökkenése, az élettársi kapcsolatban élők arányának növekedése tehát önmagában is a születések számának csökkenését idézte elő. Budapest helyzete az országban A budapesti népesség családi állapot szerinti összetétele jelentősen eltért az ország többi területére jellemzőtől. A fővárosban a legnagyobb a nőtlenek, hajadonok és az elváltak aránya, előbbi 4,1, utóbbi 2,0 százalékponttal haladja meg az országos átlagot. A házasok és az özvegyek részesedése a fővárosban a legkisebb, 4,8, illetve 1,3 százalékponttal marad el az országos értéktől. A hajadonok, nőtlenek nagy, valamint a házasságban élők kis arányával összefüggésben a nők termékenysége Budapesten a legalacsonyabb. A száz nőre jutó élveszületett gyermekek száma jelentősen 24

25 34-gyel kevesebb, mint az országos átlag. A fővárosban valamennyi megyénél magasabb a gyermek nélküli és az egygyermekes nők aránya, 9,0, illetve 5,0 százalékponttal haladva meg az országos értéket. A születések és halálozás számának változása a kerületben: Természetes szaporodás élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) Forrás:TeIR, KSH-TSTAR A házasságkötések számának változása a kerületben: f ő Ha összevetjük a két adatsort az általános magyarországi helyzettel, akkor a kerület adatai megfelelnek a magyar gyakorlatnak: házasságkötések száma majdnem a felére csökkent, a gyermekszületések száma is folyamatosan csökken, de 2012-ben emelkedés tapasztalható. 25

26 A kerületben az éves halálozások száma évről-évre hasonlóan magas. Ebből is világosan látszik, hogy a kedvezőtlen népesedési folyamat megállítására hathatós intézkedésekre van szükség. Külön célszerű megemlíteni az újpalotai lakótelep demográfiai jellemzőit. A as évek csaknem lakosa mára kb. a felére, főre csökkent. Ez a jelentős népességfogyás az alábbi helyzettel járt együtt a lakótelepen: - időskorúak száma rendkívül magas, - az egyszemélyes háztartások aránya magas, - az egyszülős családok aránya magas, - magas azon családok aránya, ahol egy kereső sincsen. A lakótelepi családok 26 %- ban (2999 család) nincsen egyetlen foglalkoztatott sem, ami egyértelmű oka a lakótelepen élők magas háztartási adósságának, a szegény családok növekvő számának. A népszámlálási adatok szerint a XV. kerületben 2011-ben a háztartások száma , a családok száma volt. VI. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nem csak tudományos fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A szegénység kialakulásának okai többek közt a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerő-piaci esélyek szűkülésére nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságaira -, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethetők vissza (Ld. pl. A tartós szegénység csökkentésének lehetőségei Magyarországon, Budapest Intézet, 2012,. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi jellemző a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység ( a szegénység fiatal arca : a szegények mintegy 30%-a 0 17 éves korosztályhoz tartozik), valamint a falusi lakókörnyezet (a szegények több mint fele községekben él). Ez az állapot az érintetteket nagyon gyorsan megbélyegzi és a társadalomból való kirekesztettségüket okozza. A társadalmi leszakadás meghatározó részben tehát a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. A szegregáció mértéke, a társadalmi élet jelentős területeiről való tömeges kizáródás súlyos társadalmi probléma. A gyakorlatban a mélyszegénység fogalmát azonosítják a cigánysággal. Ez nem más, mint az etnikai és szociális dimenzió összemosása, és ezzel a társadalmi kirekesztettségből fakadó összes probléma cigánykérdésként való felfogása. Fontos azonban tudomásul venni, hogy a cigányság és a mélyszegénység két olyan halmazt képez, melynek van ugyan közös metszete, ám a kettő nem fedi teljesen egymást. Nem igaz, hogy minden mélyszegénységben élő ember cigány/roma. Az viszont kijelenthető, hogy a cigányok élete a mélyszegénységtől függetlenül is sokkal inkább terhelt az őket érintő diszkrimináció rejtett és nyílt dimenzióinak a kíméletlen érvényesülése miatt. (Cserti-Csapó-Orsós 2012) Kik a veszélyeztetettek? A szegények többnyire a következő társadalmi csoportokból kerülnek ki: tartósan munkanélküliek és részidőben foglalkoztatottak; a cigány emberek többsége nyomorog; a gyermekes családok, nagycsaládosok, az egyszülős csonka családok; a nyugdíjasok 50%-a számít szegénynek; még ha aktív korukban jól is kerestek, jelentős jövedelemcsökkenést szenvednek el; különösen a jövőben emelkedik majd az olyan munkanélküliek, illetve feketemunkára kényszerítettek száma, akik nyugdíj nélkül, vagy alacsony nyugdíjjal öregednek meg; gyakran nyomorognak a tartós betegségben szenvedők, a fogyatékossággal élők; teljesen kiszolgáltatottak a hajléktalanok. Ehhez adódik az elszegényedő alsó középosztály, amelynek tagjai minden erővel igyekeznek elkerülni a szegénységet, de a pénzbeli jövedelem szűkössége miatt egyre több napi gonddal küzdenek, tartozásaik keletkeznek a közüzemi díjak 26

27 és a bankrészletek fizetésénél is. A munkanélküliség és szegénység tekintetében hatalmasok a különbségek. A legelszegényedettebb régiók Kelet- és Északkelet-Magyarországon, valamint a déldunántúli térségben találhatók. Nagy a nyomor a kerületi, városi és falusi szegénynegyedekben, a gettókban élő emberek körében, ahonnan a kitörés szinte reménytelen. A szegény családok döntő többsége bevételeinek szinte egészét a gyerekek nevelésére, illetve a legelemibb szükségletek fedezésére kell, hogy fordítsa. Súlyos problémát jelent a szegény családoknak a lakás fenntartása, valamint a tüzelő beszerzése. Esetenként az óvodába vagy iskolába járás is nehézségeket okoz a szegény gyerekeknek. Akadályozza őket például a nincstelenség miatt hiányzó ruha, cipő. A közműtartozás az egyik legerősebb kényszerítő tényező arra, hogy a szülők különböző kölcsönhöz, uzsorakölcsönhöz folyamodjanak. A kerületben nincs pontos nyilvántartás, ami nem azt jelenti, hogy nem létező problémáról van szó, így az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a probléma orvoslására. A hátrányos helyzet a jelen kor fogalma. A társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében tudni kell arról, hogy kit kell támogatni, kinek van joga igénybe venni a különféle szociális kedvezményeket. Ha teljesülnek a következők, akkor az adott személy hátrányos helyzetű családi háttérből érkezik (nem a törvényi terminológiára gondolva!): A család szegény, vagy nyomorban él, jövedelme főként segély, nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás, esetleg alkalmi munka után járó jövedelem. Szűkös lakáskörülmények, kis alapterületű lakásban sokan laknak együtt, így kevés az egy személyre jutó alapterület. A lakhatási feltételek egészségtelenek, például vizes, salétromos falak, nagy páratartalom, alagsori lakás, szuterén. A felszereltség rossz, például hiányzik a konyha, a fürdőszoba, beltéri WC, nincsenek alapvetőnek tartott háztartási készülékek. A szülők iskolázatlansága: csak általános iskolát végeztek, vagy olyan érettségit nem igénylő szakképzettségük van, amivel szinte lehetetlen munkát találni. A deviáns környezetben elszenvedett szocializációs ártalmak, a közeli hozzátartozók például alkoholisták, drogfüggők, játékszenvedélytől szenvednek. Nincs család, a gyerek állami gondozott, vagy a fiatal onnan került ki, egyszülős családban nevelkedik, a szülei elváltak, az egyik szülő meghalt, vagy éppen a családban több generáció, illetve távolabbi rokonok élnek együtt. Magyarországon a szegénységet a (KSH) létminimum-számításai alapján határozzák meg. Eszerint ma a lakosság 30%-a, mintegy 3 millió ember él a létminimumon és az alatt. Az EU módszertana alapján eszerint a szegénységi küszöb az átlagjövedelem 60%-a a szegények aránya 17% (ami 1,7 millió főt jelent). A 10 milliós Magyarországon a KSH szerint 1,1 milliónyian tartósan leszakadtak a társadalomról, többszörösen hátrányos helyzetben, kirekesztettségben élnek. Ők a mélyszegények; a felkapaszkodás szinte lehetetlen számukra. A hajléktalanok számát ezerre teszik. A kerületben nincs nyilvántartás a mélyszegénységben élőkről, ami nem azt jelenti, hogy nem létező problémáról van szó, így az önkormányzat figyelmet fordít a probléma orvoslására. A magyar gyermekek 20 százaléka él az EU-ban általánosan elfogadott szegénységi küszöb alatt. Az EU mérések szerint a 2,2 millió gyermek közül 430 ezren nagyon szegénynek tekinthetők, de a szociológusok szerint a jelenlegi válságban már 600 ezer gyermek súlyosan érintett. A magyar standardok szerint a szegénység valamilyen formában mintegy 750 ezer gyereket érint (ők a gyermekvédelmi támogatásban részesülők). Újra megjelent az alultápláltság, ma több tízezer gyerek éhezik Magyarországon. Gyakran csak az óvodában vagy iskolában jutnak meleg ételhez. Nem 27

28 rendelkezünk releváns adatokkal, amely megmutatja a mélyszegénységben élő gyermek számát a kerületben, de a probléma jelen van, ezért az önkormányzat kiemelt mindent megtesz azért, hogy a kerületben egyetlen gyermek sem éhezzen, ezért egész évben biztosítja a rászorulók számára a szociális étkezést. 6.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet E társadalmi csoporthoz tartozók bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből. Többnyire munkanélküliek, illetve alkalmi munkából származó jövedelem a megélhetés forrása. Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, a megváltozott munkaképességűek és a roma származásúak. Tapasztalataink szerint a munkaerő-piacra jutás fő akadályai: az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküli létből fakadó deprimáltság, később motiválatlanság, a társadalmi előítélet jelenléte. A roma nők iskolai végzettsége, foglalkoztatottsági szintje, jövedelme még a roma férfiakénál is jelentősen alacsonyabb. 6.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció Budapesti jellemzők A évi népszámláláshoz képest 2011-ben minden budapesti kerületben emelkedett a gazdaságilag aktívak aránya. A legnagyobb mértékben legalább 8 százalékponttal a városmagot alkotó kerületekben és a XIII. kerületben, a legkevésbé (1,7 százalékponttal) a XII. kerületben nőtt a mutató értéke. A gazdaságilag aktívak száma négy (a II., a XII., a XIX., valamint a XXI.) kerületben nem érte el a évit. (Ezekben a kerületekben a lakosság száma is csökkent.) A főváros további 11 kerületében a népességszám mérséklődése mellett, a fennmaradó területeken pedig a népességbővüléssel párhuzamosan emelkedett a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes száma ben a foglalkoztatottak arányát tekintve is a VI. és a XII. kerület képviselte a két szélsőértéket. A munkanélküliség a VIII. kerületben élőket érintette a leginkább, a legkevésbé pedig a II. kerület lakosságát. Az előbbi területen az összeírt népesség 8,0, az utóbbiban 3,1 százaléka minősült munkanélkülinek hez képest a foglalkoztatottak száma a XIII. kerületben bővült a legnagyobb mértékben. Az inaktív keresők aránya általában azokban a kerületekben alacsonyabb, ahol kevesebb idős élt és azokban magasabb, ahol elöregedett a lakosság ben így a IV., a VIII. és a IX. kerületi népesség kevesebb mint 25 százaléka, míg az I., a II., az V. és a XII. kerületiek legalább 30 százaléka volt inaktív kereső. Az I., az V.,a VI. és a XIII. kerületben a lakosság kevesebb mint 20 százaléka tartozott az eltartottak közé, a magasabb termékenységű területeken a XI., a XVII., a XXII., valamint a XXIII. kerületben az eltartottak aránya elérte, illetve meghaladta a 24 százalékot. XV. kerületi jellemzők Jelenlegi helyzet A munkaképes korú lakosság aktivitási rátája alacsony, csupán 54 55%-os (míg az Európai Unióban az átlag 64%). A lakosság egy része elszegényedett, aminek a munkanélküliség az egyik alapvető oka. Sok családban hamarosan a harmadik generáció nő fel munka nélkül. A válság körülményei között a helyzet tovább rosszabbodott. Nem csupán a szegénység jelent problémát, hanem az alsó középosztály egy részének elszegényedése, veszélyeztetettsége is. A XV. kerületben a munkanélküliek száma 2008 óta közel 1000 fővel növekedett, és a munkaképes lakosság 5,4 %- át alkotja. A közfoglalkoztatásban résztvevők száma is csak 2011 és 2012-ben emelkedett számottevően (a es 154 főről 338 főre), akik önkormányzati intézményekben, illetve a RÉPSZOLG Kft-nél dolgoznak. 28

29 A regisztrált álláskeresők száma 2001-től folyamatosan emelkedik, és 2012-ben főt számlált. Az álláskeresők többsége középiskolánál alacsonyabb végzettségű és fizikai foglalkozású személy. A foglalkoztatottsággal kapcsolatos XV. kerületi adatok meglehetősen hiányosak. Nem állnak rendelkezésre konkrét adatok a fogyatékos személyek, roma kisebbség köréből. Az Önkormányzat 2011-ben két nagyformátumú dokumentumában: Szembenézés és irányváltás (2011. április 9.) és a Szociális szolgáltatásszervezési koncepció felülvizsgálatában (2011. május 25.) is foglalkozott a kerület foglalkoztatottsági problémáival. (Korábban, 2009-ben a kerület Szociális térképe is elemezte a helyzetet.) A képviselő-testület az Esélyegyenlőségi Program stratégiájának a megvalósításához az életminőség javításával, a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztathatósági esélyeinek növelésével, a társadalmi esélyegyenlőtlenségek csökkentésével, a hátrányos helyzetűek társadalmi és munkaerő-piaci beilleszkedésének elősegítésével, a szociális szolgáltatások hatékonyságának erősítésével, és a kirekesztés elleni küzdelem megerősítésével járulhat hozzá. Az esélyegyenlőségi törvény egyik célterülete a foglalkoztatás. Ez alapján a fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult. A fogyatékos személyek állapotukból fakadóan kevésbé tudnak élni jogaikkal, ezért indokolt, hogy minden lehetséges módon előnyben részesüljenek, így érvényesülhet a hátrányos megkülönböztetés tilalmának, az előnyben részesítés kötelezettségének elve, az esélyegyenlőség és az önrendelkezés elve. A fogyatékos személyek munkavállalási lehetőségeit befolyásolja az össznépességnél alacsonyabb iskolai végzettség. A fogyatékosok közül nagyobb az aránya azoknak, akik rövidebb, illetve kötetlen munkaidőben dolgoznak. A fogyatékos személyek esélyegyenlőségét három okra lehet visszavezetni: - a munkahelyeken akadályozottak a mozgásban, kommunikációban stb., - nehéz-e speciális foglalkoztatotti csoport számára megfelelő munkakört biztosítani, - előítéletesek velük szemben a munkahelyeken. Foglalkoztatási esélyegyenlőségük javításának fontos eszköze lehet: - az önkormányzat által létrehozott munkahelyek akadálymentesítése, - az egészségi állapotuknak megfelelő munkakör kialakítása., és a - foglalkoztatáshoz speciális infrastrukturális feltételek és eszközök biztosítása. A foglalkoztatási ráta különösen mérsékelt az alacsony képzettségűek, a hátrányos helyzetűek, a fiatalok és az idősek esetében. A nők munkahelyi esélyegyenlőségének okai között elsősorban a munkahelyi és a családi kötelezettségek összeegyeztetésének nehézségeit lehet megnevezni. Hátrányos megkülönböztetés, előnyben részesítés a foglalkoztatás területén Ebktv Az Ebktv. fenti paragrafusai rögzítik, hogy egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz pl. a munkához jutás során, a munkához jutás felvételi eljárása keretében, stb. Előfordulnak olyan speciális helyzetek, amikor indokolt, hogy a munkáltató különbséget tegyen helyzetük, tulajdonságuk, jellemzőjük alapján a munkavállalók között, ezért az Ebktv. értelmében nem minősül az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének, ha az a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés. A 23. biztosítja annak a lehetőségét, hogy törvény, kormányrendelet, illetve kollektív szerződés a munkavállalók meghatározott körére a foglalkoztatási jogviszonnyal vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal összefüggésben eltérjen az egyenlő bánásmód követelményétől, amennyiben ennek célja valamely hátrányosabb helyzetű csoporttal kapcsolatban előnyben részesítési szabályok meghatározása, pozitív diszkrimináció alkalmazása. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. Alacsony továbbá a éves korosztály munkaerő-piaci részvétele is. A fiatalok távolmaradását főként az oktatási, képzési idő meghosszabbodása indokolja, ugyanakkor jelentősen megnőtt az iskola befejezése utáni munkahelykeresés ideje is. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elsősorban a munkalehetőségek száma, a nem megfelelő szakmaválasztás, a 29

30 szakmai tapasztalat hiánya és az iskolai végzettség befolyásolja. Az ifjúsági munkanélküliség strukturális munkanélküliség, a munkaerőpiac elvárásai ma már nemcsak a végzettségre és a szakképzettségre, hanem a különböző személyes kompetenciákra, szakmai és gyakorlati tudásra vonatkoznak. Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, évesek száma év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,2% 758 3,1% ,2% ,8% ,3% ,0% ,8% ,3% ,1% ,5% ,8% ,6% ,8% ,0% ,9% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő éves és fiatalabb fő % 3,0% 1,9% 2,2% 1,6% 1,5% év fő % 8,2% 9,0% 8,5% 8,6% 9,0% év fő % 12,0% 11,7% 10,1% 10,6% 12,3% év fő % 13,9% 15,4% 13,9% 11,7% 12,9% év fő % 14,5% 15,9% 14,9% 15,4% 15,0% év fő % 12,6% 12,9% 14,5% 14,9% 15,2% 30

31 46-50 év év év 61 év felett Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal fő % 11,6% 11,2% 11,9% 12,8% 12,9% fő % 15,2% 12,9% 13,6% 13,4% 12,3% fő % 8,7% 8,8% 9,9% 10,2% 8,3% fő % 0,4% 0,2% 0,5% 0,9% 0,7% A táblázat és a grafikon jól mutatja, hogy év óta a kerületi álláskeresők száma szinte azonos értéket mutat. Számuk 2500 fő körüli, nem változik. A növekvő munkanélküliség ben különösen a év közötti korosztályt érintette. A 50 és 59 év közötti munkanélküli népesség száma kisebb mértékben növekedett illetve mérséklődött. Ezeknek a mutatóknak a száma összefüggésben van a nyugdíjazással kapcsolatos változásokkal. A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen ,8% 40,2% 45,3% ,6% 43,9% 46,8% ,9% 51,6% 52,8% ,9% 49,4% 51,2% ,0% 46,9% 48,0% 31

32 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Pályakezdő álláskeresők száma és a éves népesség száma évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,1% 32 24,1% 71 21,7% ,8% 42 18,3% 80 15,2% ,1% 64 29,6% ,6% ,6% 48 24,1% 99 22,2% b) alacsony iskolai végzettségűek 11 foglalkoztatottsága Alacsonyan iskolázott népesség év 15 éves és idősebb lakosság száma összesen 15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma összesen nő férfi összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő Aki nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést (ISCED 3), ld. Flt. hátrányos helyzetű munkavállalói meghatározása 32

33 Forrás: KSH Kerületünkben a évi Népszámlálási adatok szerint, a 15 éven feletti korosztályból 2401 fő nem rendelkezik 8. általános iskolai végzettséggel. Az alacsony iskolázottság leginkább a roma népességre jellemző a kerületben, amely jelentős munkaerő-piaci hátrányt jelent számukra. Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők száma összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % ,1% ,0% ,9% ,6% ,0% ,3% ,8% ,9% ,3% ,2% ,9% ,9% c) közfoglalkoztatás A helyi önkormányzat a Mötv a szerint feladat- és hatásköreinek ellátása során törvényben meghatározott módon és mértékben biztosítja a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy feladatellátásba történő bevonását. A helyi önkormányzat az Flt. 8. -a értelmében külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során a) közfoglalkoztatást szervez, b) figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását, c) döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai következményeit, d) az állami foglalkoztatási szerv működési feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt. A XV. kerületi munkanélküliek száma tíz év alatt közel a két és félszeresére növekedett és a munkaképes lakosság (18-60 év) 5,4 %- át alkotja, ugyanakkor a közcélú foglalkoztatottak száma a 2000-es szinten volt 2010-ben ben javult a helyzet. A közfoglalkoztatás jelenlegi rendszerében a munkanélküliek kötelesek önmaguk részére munkát keresni, továbbá az önkormányzati támogatás feltétele, hogy minden évben legalább 30 nap munkaviszonyt tudjanak igazolni. Amennyiben a minimum 30 napos foglalkoztatás nem valósul meg, akkor a munkanélküli egy évig köteles együtt működni a munkaügyi központtal, annak érdekében, hogy ha ez idő alatt sem talál munkát foglakoztatást helyettesítő támogatásban részesülhessen. 33

34 A kerület egyrészt a Palota-15 Kft. és a RÉPSZOLG Kft. közreműködésével szervezi a közcélú foglalkoztatást. Az elmúlt években több pályázatot nyertünk el: 2011-ben lehetőség volt 360 fő 4 órás foglalkoztatására ebből 170 fő az önkormányzati intézményekben, 190 fő pedig a RÉPSZOLG Kft-nél vehetett részt a munkában ben a kerületi közfoglalkoztatásban 338 fő vett részt, amelyből férfi 176 fő, nő 162 fő volt. A közcélú munkában foglalkoztatottak mindannyian közterületi, vagy intézményen belüli munkát végeztek és végeznek (fizikai, adminisztrációs). Az aktív korúak közfoglalkoztatásának önrész fedezetének és a szociális foglalkoztatásának biztosítása. Az első a tartós munkanélküliek foglalkoztatásának, reintegrációjának munkaerőpiacra történő visszavezetésének eszköze, mely ugyanakkor a humán erőforrással történő gazdaságosabb, költségkímélőbb munkavégzést biztosíthat az önkormányzati intézmények részére. Romák helyzete, esélyegyenlősége A szegénységben élők, a roma közösségek helyzetének elemzése során vizsgálni kell az Ebktv. által rögzített, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának érvényesülését. Az Ebktv. 8. és 9. -ai értelmében közvetlen, illetve közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt nemzetiséghez tartozása, társadalmi származása, vagyoni helyzete miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, vagy az a rendelkezés, amely ezen személyeket, csoportokat lényegesen nagyobb arányban hozza hátrányos helyzetbe mint a velük összehasonlítható személyeket, csoportokat. Nem áll rendelkezésünkre pontos adat arra vonatkozóan, hogy valójában mennyi, a roma kisebbséghez tartozó ember él kerületünkbe. Egy lehetséges válasz szerint cigány az, aki annak vallja magát. Ez a válasz azért figyelemre méltó, mert a 2011-es népszámlálásnál Budapesten fő, a cigányoknak alig harmada (becsült adat) vallotta cigánynak magát. De lehet, hogy csak negyede- ötöde, hiszen számukat 600 ezertől egymillióig becsülik. De miért csak ennyi? A szociológusok és jogvédők szerint azért, mert a cigány névhez számos negatív előítélet tapad, amit nem akarnak felvállalni. A jelenség legvalószínűbb magyarázatát abban kell keresni, hogy a magyarországi cigányok többsége asszimilálódott, vagy asszimilálódni akar a magyar társadalomba. Identitása alapvetően magyar, a cigány eredet tudatával és egy bizonytalan, vékony rétegű cigány kulturális identitással. Szociológiai szempont szerint elsősorban a rasszjegyek alapján gondoljuk valakiről, hogy cigány, tehát alapvetően a külső megjelenés alapján határoljuk el az etnikai csoportot. Persze ezt a megállapítást az feltételezi, hogy láttunk, ismertünk cigány embereket, akikről tudtuk, hogy cigánynak vallják magukat, vagy azt mondták róluk, illetve környezetük annak tartotta. A becslések szerint közelítőleg 765 ezer fő romaszármazású élhet Magyarországon, ami azt is jelenti, hogy a teljes lakosság 8%-a lehet roma. A évi Népszámlálás szerint kerületünkben 1024 fő vallotta magát a roma etnikumhoz tartozónak. Ebből 294 fő anyanyelvének tekinti a cigány nyelvet (lovári, oláh) és családi, baráti közösségekben 362 fő beszéli is. A második világháborút és a roma holokausztot (pharrajimos) követően a kelet-európai államszocialista rendszerekben a cigányokat elsősorban rossz szociális helyzetű társadalmi csoportként kezelték, az etnikai identitás magasabb szintű kifejeződési formái nem vagy alig tudtak teret nyerni. Nyugat-európai országokban indult meg a nemzetközi roma mozgalom kifejlődése. Ezekről a folyamatokról főleg Jean- Pierre Liégeois (Liégeois 2002.) és Angus Fraser (Fraser 2002.) könyvei adnak megfelelő áttekintést. A romák körében a szegények aránya sokszorosa az átlagosnak: a medián jövedelem 12 felénél meghatározott szegénységi küszöb mellett a 1991-ben a romák 32%-a, a kilencvenes évek végén pedig 62%-a tekinthető szegénynek A medián matematikai statisztikában használt középérték, amely az átlagértéknél jobban jellemzi a nem normális eloszlásokat, mint az átlag. Míg ugyanis az átlagfizetések nagyságát néhány magasabb fizetés erősen megemelheti, a medián a valós középértéket mutatja 34

35 A cigányoknak a munkaerőpiacról való kiszorulásában jelentős szerepet játszik jellemzően alacsonyabb iskolai végzettségük és az, hogy a foglalkoztatás szempontjából kedvezőtlen adottságokkal rendelkező településeken (kistelepüléseken) és régiókban laknak. Az iskolai végzettség szempontjából sokat javult a cigányság helyzete a rendszerváltást megelőző két évtizedben. Míg 1971-ben a romák nyolctizedének nem volt általános iskolai végzettsége, az 1993/94-es cigányvizsgálat szerint a kilencvenes évek elejére a roma népesség csaknem fele elvégezte a nyolc osztályt, egytizedük szakmunkásképzőbe, két százalék pedig középiskolába, illetve felsőoktatási intézménybe is járt 14. Az általános iskolai végzettség elterjedése mellett ugyanakkor a középiskolai és felsőfokú végzettség esetében tovább nőtt a cigányok és nem cigányok közötti különbség. A cigányság helyzetét az tette nehézzé, hogy a kilencvenes években a szakképzetlen munkaerő iránti igény rohamosan csökkent, így az általános iskolai végzettséggel rendelkezők jelentős része már nem tud megkapaszkodni a munkaerőpiacon, sőt a foglalkoztatáshoz szokott munkaképes korúak között szakmunkásképzőt végzettek ötöde is kiszorult a munkaerőpiacról, mert a kilencvenes években leépülő iparágakban (bányászat, kohászat) szerezte a szakmáját 15. Ennek súlyos következménye, hogy a cigány családokban élő eltartott gyermekek fele olyan háztartásban lakik, ahol nincsen egy aktív kereső sem 16, így nincs pozitív példa sem. A cigány népesség területi elhelyezkedése is kedvezőtlen foglalkoztatási szempontból, mert bár húsz év alatt egyötödről kétötödre növekedett közöttük a városlakók aránya, de ez még mindig jelentősen alatta marad az országos átlagnak. Az alacsonyabb iskolai végzettség, a kistelepüléseken levő lakóhely a demográfiai eltérések- életkor, családi állapot, nem stb. figyelembevétele mellett sem magyarázza meg teljes mértékben a munkanélküliség előfordulásának valószínűségében cigányok és nem cigányok között megfigyelhető különbséget, sem a foglalkoztatottak között megfigyelhető bérkülönbséget. Mindez azt is jelzi, hogy a munkaerő-piaci diszkrimináció is minden bizonnyal szerepet játszik ezeknek a különbségeknek a kialakításában 17. A fentiekből is kitűnik, hogy a romák egyrészt többszörösen hátrányos helyzetük és alacsony érdekérvényesítő képességük, másrészt a velük szemben élő előítéletek miatt válhatnak gyakrabban diszkrimináció áldozataivá. A hazai nemzeti és etnikai kisebbségek közül ráadásul a cigányság az egyetlen olyan csoport, amelynek tagjai szemmel látható rasszjegyekkel rendelkeznek. Bár a kisebbséghez való tartozás megvallása hazánkban önkéntes alapon zajlik Gábos András és Szivós Péter: A jövedelmi szegénység alakulása, a gyermekes családok helyzete, 2002 Kemény István: A cigány népesség főbb jellemzői, 1996 Kertesi Gábor: Cigány foglalkoztatás és munkanélküliség a rendszerváltás előtt és után, 1995 Kertesi, 1995 Kertesi,

36 A cigányság megítélése 18 A grafikonon jól látszik, hogy a válaszadók többsége nem nagyon rokonszenvez Magyarországon élő csoporttal. A legnegatívabban megítélt csoport a cigányoké, és ez semmit sem változott az elmúlt évek alatt. Ebben számos társadalmi-történelmi ok mellett minden bizonnyal az is szerepet játszik, hogy a vizsgálatba bevont összes kisebbség közül a magyarországi romák helyzete a legrosszabb, és a többség negatív véleménye mögött gyakran az húzódik meg, hogy éppen a kedvezőtlen tulajdonságokkal igazolják a hátrányos helyzetet. Egy kisebbségi csoporttal kapcsolatos vélekedést általában az befolyásolja a legpozitívabban, ha valakinek nemcsak a családjában van ilyen, hanem ismerősként, szomszédként, munkatársként is kapcsolatba kerül másik etnikai csoportba tartozóval. Ha valaki csak a felmenői vagy csak az ismerősei között tart számon kisebbségit, az adott csoport értékelése drasztikusan romlik, a legnegatívabban pedig azok vélekednek, akik semmilyen módon nem érintkeznek az adott etnikai csoporttal. Ugyanakkor az egyes etnikumokról alkotott sztereotípiáinkban sem csak az játszik szerepet, hogy mennyire rendelkezünk azokról társadalmi tudással, hanem a csoporttal szembeni előítéletesség társadalmi elfogadottsága, illetve a sztereotipizálás csoportonként különböző funkciója is. A Cigány Nemzetiségi Önkormányzat becslése szerint a kerületünkben élő romák száma kb fő. A Cigány Nemzetiségi Önkormányzat együttműködik a köznevelési intézményekkel a roma származású gyermekek esélyegyenlőségének megteremtése érdekében. Az elmúlt években a hátrányos helyzetűek, inaktívak munkerő-piacra történő visszakerülése érdekében az önkormányzat közfoglalkoztatással igyekezett segíteni a munkavégzéshez kapcsolt, munkajövedelemmel járó foglalkoztatást. Az 18 A felmérést a Medián-Omnibusz keretében október 12-e és 16-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet az ország felnőtt népességét reprezentáló 1200 fő személyes megkérdezésével. 36

37 egyenlőtlenség meglétét bizonyító esetekről nincs tudomásunk, ha mégis érzékelhető a mindennapok során, az a társadalomban meglévő előítéletek alapján értelmezhető. Ezek ellen minden lehetséges eszközzel fel kell lépni. A kerületben élő romák nagyobb számban Szabolcsból jöttek, és korábban még nem láttak maguk előtt olyan mintát, amit érdemes lett volna követni. Igazán még nem is tudtak asszimilálódni. Igaz a kisgyermekek tiszta és rendes ruhába járnak, azzal nincs probléma, de a tanulás fontosságát még nem ismerték fel. A szülők hozzáállásán nagyon sokat kellene változtatni, mert igazán ők felelnek gyermekeik fejlődéséért. A kerületben lakó roma családoknak csak negyede viszi gyermekét óvodába 19 a kis csoporttól kezdve. Sajnos sokan az utolsó évben íratják be óvodás korú gyereküket, mert ekkor már kötelező 20. Jelenleg a CNÖ a Roma Polgárjogi Tömörüléssel, és a többi roma szervezettel tartja a kapcsolatot 21, bízva a változásban. Nagyobb támogatást nem kaptak az önkormányzattól 22, így ők sem tudták a hozzájuk forduló romákat segíteni céljaik elérésében ben csak a cigányszármazást igazoló papírt adták ki, amivel a tanulók ösztöndíjra tudtak pályázni ben két fő tevékenységet tudott megvalósítani a szegényes költségvetésből, melynek egyike az ételosztás, a másik ruhaosztás volt. E két tevékenység nem etnikai alapon működött egy romákat segítő létesítményben. A romák foglalkoztatási helyzetét tekintve súlyos problémát jelenet, hogy az aktív korúak közül csak minimális hányadnak van munkája. Budapesten a foglalkoztatás tekintetében sokkal jobb a helyzet, mint a pl. a keleti országrészben, de az alacsony iskolázottság miatt itt is nagyon nehéz megfelelő munkához jutni Becsült adat. A CNÖ vezetőjének nyilatkozata 2007-ben. Interjúkérdésekre adott válaszokból idézet. Elmondásuk szerint. Interjúkérdésekre adott válaszokból az derül ki, hogy 2010-ben nem adtak ki ilyen igazolást. 37

38 A Cigány Nemzetiségi Önkormányzat önkormányzati támogatása Év Ft Év Ft CNÖ minden évben készít beszámolót a támogatás felhasználásról 24. A Cigány Nemzetiségi Önkormányzat közoktatási intézménnyel közös pályázatot nem írt 25. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői A kerület földrajzi elhelyezkedése és közlekedési kapcsolatrendszere a gazdasági élet szereplőinek kedvelt célterülete. Tömegközlekedési eszközökkel is, jó minőségű úthálózaton, könnyen és gyorsan megközelíthető mind a belvárosból, mind az agglomerációból. A kerületben épült fel Magyarország első bevásárló központja is, a Pólus Center, és a kerület keleti-délkeleti szélén rövid idő alatt számos kereskedelmi egység létesült (METRO, Praktiker, több jelentős autókereskedő telephely, Gulliver játék-nagykereskedés). A Szentmihályi úton található az első fővárosi ázsiai kereskedelmi központ, az Ázsia Center is, mely abból a célból jött létre, hogy az előbb kínai, később vietnami, indonéziai, indiai, thaiföldi és egyéb keleti kereskedők közép-kelet európai, ill. európai unióbeli terjeszkedését elősegítse. Budapest sok kerületében élnek kínaiak, de Rákospalotán egyféle tömörülés tapasztalható. A kínai-magyar két tannyelvű általános iskola létrejötte is azt jelzi, hogy a kerületben alakulhat ki leginkább Budapest kínai negyede Interjúkérdésekre adott válaszokból idézet. Interjúkérdésekre adott válaszokból idézet. 38

39 Ázsia Center légi fotója A lakótelepi, elsősorban az élelmiszer kiskereskedelem privatizálása, illetve a multinacionális cégek tulajdonában lévő láncoknak történő bérbeadása magasabb minőséget hozott. Az üzletek kisebb-nagyobb mértékben megújultak, cserébe viszont ezek az üzletek akadálytalanul szorítják ki a hazai árut, elsorvasztva a hazai élelmiszertermelést és feldolgozást. Ennek a problémának a veszteségei közvetlenül nem a fővárosban, illetve a XV. kerületben jelentkeznek, viszont a faluváros hajdani egészségesebb és közvetlenebb kapcsolatával szemben rendkívüli mértékű árfelhajtó szereppel bír ez a jelenség. A kereskedelmi központok nagyon sok munkalehetőséget biztosítanak a kerületi lakosságnak. Sokan is dolgoznak ezeken a munkahelyeken, de változatlanul probléma a feketemunka jelenléte. Kiépült a Pólus Center és az Ázsia Center két épülete, amelyek ál-városközpontot jelentenek az újpalotaiak de az átmenő forgalom miatt távolabbi kerületekben és az agglomerációban élők számára is. Ezen egységek miatt Újpalota városközpontja nehezebben tud kialakulni, mivel a két nagy pláza a központképző energiákat elszívja. Az Önkormányzat kiemelt figyelmet fordít és arra törekszik, hogy a kerületrészekben közösségi városközpontok alakuljanak ki. Újpalotán az elmúlt években számos pályázati forrásból megvalósult fejlesztés történt. Sorra újultak, szépültek meg a panelházak, de ezek közül is kiemelkedik a Zsókavár utcában megvalósult, illetve folyamatban lévő Zsókavár-projekt. Ennek első állomása a 2012-ben átadott és felújított Háziorvosi Rendelő volt, amely épület a tervezéséért rangos díjat nyert el. Zsókavár utcai projekt II. ütemében valósul meg a Szociális Városközpont, ahol újra gondoltuk a szociális munkában rejlő lehetőségeket, úgy hogy kiemeltük és a középpontban helyeztük el a családsegítő szolgálatot, a fiatalokat segítő tanácsadó irodát. Itt kap elhelyezést egykoron az újpalotaiak kedvenc étterme, a Pajtás önkiszolgáló étterem. A projektben megújulnak a környező közintézmények is. Ezzel a nagyszabású építőipari beruházással nem utolsósorban munkalehetőséghez juthat a kerület lakossága. A kerület mindhárom városrészében a parkolás gondot jelent, hogy nem áll rendelkezésre elegendő parkoló az akkori előírásoknak megfelelően fele annyi parkoló létesült, mint ahány lakás van. A lakótelepeink építése idején érvényes előírásoknak megfelelően kialakított parkolóhelyek számát a személygépkocsi állomány már régen meghaladta, és mára elfogytak az utólagosan parkolási célra átalakítható területek is, így parkoló szinte csak zöldfelület rovására létesíthető. A parkolási rendezetlenségek kihatással vannak az általános rendre és köztisztaságra is. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Az alábbi táblázatban került összegyűjtésre a településen elérhető és rendelkezésre álló programok, amelyek megkönnyítik a fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésüket. 39

40 A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja fiatalok fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzásközpontban az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzásközpontban van/nincs van van Felsorolás Újpalotai Családegítő Szolgálat, Munkanélküli Fiatalok Tanácsadó Irodája Újpalotai Családegítő Szolgálat, Munkanélküli Fiatalok Tanácsadó Irodája Forrás: helyi adatgyűjtés A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - felnőttek felnőttképző programok a településen felnőttképző programok a vonzásközpontban egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a településen egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a vonzásközpontban Helyi foglalkoztatási programok a településen Helyi foglalkoztatási programok a vonzásközpontban Forrás: helyi adatgyűjtés van/nincs van van van Felsorolás Újpalotai Családsegítő Szolgálat, Munkanélküli Fiatalok Tanácsadó Irodája Újpalotai Családsegítő Szolgálat, Munkanélküli Fiatalok Tanácsadó Irodája Palota-15 Kft., RÉPSZOLG, Gazdasági Működtetési Központ f) mélyszegénységben élők és romák 26 települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása 26 Azt a személyt tekintjük romának, aki annak vallja magát. Valamely nemzetiségi csoporthoz tartozás (roma származás) vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért a kisebbségi csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető, kivétel, amennyiben a törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely nemzetiségi jog gyakorlását az egyén nyilatkozatához köti (ld. a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény 11. (1)-(3) bekezdését). 40

41 Nincs arra vonatkozóan adat, hogy hány főt foglalkoztatott a mélyszegénységben élő és hány főt a romák közül a települési önkormányzat saját fenntartású intézményeiben az egyes években. A későbbiek során azonban vizsgálati szempont lehet: Mekkora részt tesz ki a helyi foglalkoztatásból a mélyszegénységben élők, illetve a romák körében az önkormányzat? Másként alakul-e ez az arány a teljes aktív korú népesség körében? Ha igen, milyen okok állnak a háttérben? Hogyan lehetne megoldani a mélyszegénységben élők és a romák foglalkoztatása során tapasztalható esetleges aránytalanságokat? g) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A társadalom állapotát jól jellemzi az, hogy miképpen tudja segíteni különböző okokból hátrányos helyzetbe került tagjainak munkavállalását, munkaerő-piaci elhelyezkedését. A fogyatékos személyek beilleszkedését a társadalomba, elfogadottságukat elősegíti, ha dolgoznak, ha megélhetésüket munkából származó jövedelemből tudják biztosítani. Természetesen a fogyatékosság jellege, súlyosságának foka erőteljesen befolyásolja a munkavállalás lehetőségét. Fontos az is, hogy a kerületben milyen a foglalkoztatottság mértéke, a munkanélküliek aránya, a munkaerőpiac általános helyzete. A társadalmi kirekesztés leginkább a fogyatékkal élőket és a súlyos egészségügyi problémákkal küzdőket sújtja. Munkaerő-piaci helyzetük az EU-hoz képest rendkívül rossz. Csupán mintegy egytizedük foglalkoztatott (EU: 40 %) annak ellenére, hogy a munkáltatókat törvény kötelezi a megváltozott munkaképességűek legalább 5 %- os arányú alkalmazására. Képzettségi szintjük alacsony, gazdasági aktivitásuk mindössze egy hatoda a teljes népesség átlagának. Foglalkoztatási rehabilitációjukat megnehezíti, hogy az orvosi minősítő rendszer célja nem elsősorban a meglévő vagy javítható képességek és készségek meghatározása, hanem a passzív ellátás alátámasztása. A fogyatékos személyek a munkavállalók egyik leghátrányosabb helyzetű csoportja. Munkaerő-piaci helyzetük lényegesen rosszabb, mint a társadalom nem fogyatékos tagjaié. Összehasonlíthatatlanul nehezebben találnak tartós foglalkoztatást biztosító munkahelyeket, és ha valaki aktív korában válik fogyatékossá, nagyon kicsi az esélye, hogy korábbi munkahelyén foglalkoztatják. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. Törvény 15. -nak az (1) bekezdése kimondja: A fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult. A munkaerő-piacon való részvétellel pénzbeli és más járandóságokhoz lehet hozzájutni, ami passzív hatással van a résztvevők egészségére. Ezen túlmenőleg a munka elősegíti a személyiség fejlődését, elismertséget is biztosíthat. Lehetővé teszi a társadalmi kapcsolatok kialakulását és a társadalomba való beilleszkedést. Ha a fogyatékos személyek dolgozhatnak, fizetést kapnak, személyi jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékot fizetnek (a társadalom hasznos, értékteremtő tagjai), önálló életvitelre képesek és nem szorulnak segélyekre. A fogyatékossággal élő személyek csökkent, illetve megváltozott munkaképességű embernek tekintendők a munkaerő-piacon. A nők munkaerő-piaci pozíciója rosszabb a férfiakénál. A külső és belső munkaerő-piac a nők hátrányára rangsorolja a foglalkozásokat, munkaköröket. A felvételi és az előmenetelek diszkrimináció korlátozza az egyenlő esélyeket. Jóllehet a nők előnybe vannak az iskolázottság szempontjából, mégis az előmeneteli lehetőségük (részben a családban betöltött szerepük miatt is), az elérhető jövedelmük, az állásbiztonságuk az átlagosnál rosszabb, és ennek következtében nagyobb a szegénységkockázatuk is. A cigányság Magyarország legnagyobb etnikai kisebbsége, ami egyúttal Európa negyedik legnagyobb roma közösségét is jelenti. A csökkenő nem roma népességgel szemben létszámuk nő, és a demográfiai előrejelzések szerint rövidesen elérheti arányuk a lakosság 10 %- át. A cigány népesség iskolázottsági színvonala a pozitív intézkedések ellenére is rendkívül alacsony. Munkaerő-piaci szempontból a piacgazdasági átalakulás egyik legnagyobb vesztese a cigányság. A rendszerváltást követően az építőipar, bányászat, termelőszövetkezetek megszűnése következtében a foglalkoztatáshoz szokott munkaképes korú romáknak nagy része veszítette el állását, s így valamennyi 41

42 foglalkoztatási mutatójuk lényegesen rosszabb, mint a többségi társadalomé. Az iskolázatlan (vagy csak néhány osztályt elvégzett) és ezért többnyire szakképzetlen romák számára az elsődleges munkaerő-piac alig kínál kereső foglalkozást, és még az alkalmi munkavállalás terén is hátrányban vannak. Foglalkoztatottsági szintjük alig a fele, munkanélküliségi rátájuk három-ötszöröse, az egy keresőre jutó eltartottak aránya háromszorosa a nem cigány lakosságénak. Így sokuknak csupán a családi pótlék és a szociális segélyek biztosítják a megélhetéshez a szűkös forrást, ezért a romák jelentős része él tartós mélyszegénységben. A közel két évtizedes munkanélküliség pedig a felnövekvő ifjú romák életformájává válik. Az önkormányzat által fenntartott közintézményeiben alkalmazottak között hátrányos megkülönböztetés nem történt az elmúlt években. Jó példa az önkormányzat polgármesteri hivatala és intézményei, ahol több fogyatékkal élő, illetve romaszármazású köztisztviselő, közalkalmazott dolgozik. A kerületben működő vállalkozásokban dolgozókkal kapcsoltban nincs információnk az esetleges hátrányos megkülönböztetésről. Azonban a probléma valós és jelen van a mindennapokban, de sokszor aki a hátrányos megkülönböztetés szenvedő alanya nem kér segítséget, nem fordul például az Egyenlő Bánásmód Hatóságához jogvédelemért. 6.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Magyarország Alaptörvénye, annak is a SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG fejezet XIX. cikkelye határozza meg: (1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult. (2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg. (3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja. Az állam által biztosított szociális jogok az általános emberi jogok részét képezik. Az azonban, hogy a szociális jogokat, és az ezekhez kapcsolódó ellátásokat az adott ország milyen mértékben biztosítja lakói számára, jelentősen függ annak gazdasági mutatóitól, fejlettségétől. Az állam szociális kötelezettségével kapcsolatos feladatokat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) foglalja rendszerbe. A jogszabály meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. tv (továbbiakban: Gyvt.) határozza meg a gyermekekkel kapcsolatos pénzbeni és természetbeli ellátások rendszerét. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény III. fejezete taglalja az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítési területeit. A törvény kiemelten foglalkozik a szociális biztonsággal összefüggésben a diszkrimináció tilalmával. Az egyenlő bánásmód szociális védelemre vonatkozó szabályozásának alapjait elsősorban az Európai Unió idevonatkozó irányelvei képezik. A rendelkezés célja, hogy a kötelező szociális biztonsági rendszerek által fedezett kockázatok pl.: betegség, anyaság, rokkantság, halál, munkanélküliség stb. valamint a szociális biztonsági rendszereket kiegészítő szociális segélyezés keretében nyújtott ellátások igénylése és folyósítása során sikerüljön érvényre juttatni az egyenlő bánásmód elvét. 42

43 Az Ebktv. úgy rendelkezik, hogy az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell a szociális és gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylése és folyósítása (biztosítása) során szektor semlegesen, függetlenül annak kötelező voltától vagy önkéntességétől. Álláskeresési segélyben részesülők száma év közötti lakónépesség év száma segélyben részesülők fő segélyben részesülők % ,8% ,8% ,8% ,0% 2011 január 1-től bérpótló juttatásra (BJP), illetve 2011 szeptember 1-től foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (FHT) jogosult, aki korábban rendelkezésre állási támogatásban (RÁT) részesült, ám a jogosultságot évente felül kell vizsgálni től csak annak folyósítható az ellátás, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző évben legalább 30 nap munkaviszonyt tud igazolni közfoglalkoztatásban vagy a munkaerőpiacon. Amennyiben a feltételeknek nem tud eleget tenni, mert számára nem tudtak közfoglalkoztatás körébe tartozó munkát felajánlani, illetve a 30 nap munkavégzést egyéb módon sem tudta teljesíteni, akkor a 30 nap számításánál az általa teljesített közérdekű önkéntes tevékenység időtartamát is figyelembe kell venni. A bérpótló juttatásban részesülő a munkaügyi szervezettel nyilvántartott álláskeresőként köteles együttműködni. Január elsejétől közfoglalkoztatásban csak a kirendeltség által közvetített álláskeresők, elsősorban bérpótló juttatásra jogosult személyek foglalkoztathatóak, akik a felajánlott munkalehetőséget az iskolai végzettség és szakképzettség figyelembevétele nélkül kötelesek elfogadni, emellett az önkormányzat rendeletben előírhatja jogosultsági feltételként, hogy a juttatásban részesülő a lakókörnyezetét tartsa rendben. A BJP/FHT összege a mindenkori öregségi minimálnyugdíjhoz igazítva, több mint négy évig változatlanul forint volt, majd ez lecsökkent forintra. A szociális ellátórendszer működésének és lefedettségének vizsgálata kiemelt szempontot jelent. Az Esélyegyenlőségi Program célja volt egy olyan program elkészítése, amely az alap és szakosított ellátások területén az intézmények szakmai feladatellátását biztosítja a törvényi előírásoknak megfelelően, igazodva az ellátási igényekhez és a település lakosság számához. A helyzetelemzéshez nem álltak rendelkezésre korábban gyűjtött reprezentatív adatok, melyek nagy pontossággal megfelelnének a helyi népesség nemek szerinti társadalmi helyzetének (fogyatékos, nő, roma), jellemzőinek bemutatására, szerepük elemzésére, a feltételezett hátrányok és az esélyegyenlőtlenségek feltárására. Az önkormányzat hatókörében, fenntartásában működő közszféra intézményeiben sem állnak rendelkezésre a vonatkozó információk. További adatgyűjtést, vizsgálatot és elemzést igényel, hogy ezeken a területeken milyen minőség jellemzi az esélyegyenlőséget, szükség esetén alkalmazzák-e az előnyben részesítést. Általános problémaként lehet megfogalmazni, hogy az egyes adatgyűjtő rendszerek gyakorta rövid időn belül változnak meg úgy, hogy az egymást követő időszakban gyűjtött adatok a továbbiakban nem válnak összehasonlíthatóvá. Az Szt. és a Gyvt. értelmében a lakosság szociális ellátásának biztosítása az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. A lakosság szociális ellátásának a garanciáit az önkormányzatok részéről a törvényben foglalt biztosítékok tartalmazzák, melyek megtalálhatók az általános eljárási rendelkezésekben, a szociális alapellátás meghatározásában, tartalmában, a nevesített és felsorolt szociális szolgáltatásokban, valamint a személyes gondoskodás megszervezésére köteles szervek és a feladatellátáshoz lehívható normatívák meghatározásában. 43

44 Szociális és gyermekjóléti pénzbeli és természetbeni támogatások A szociális ellátás feltételeinek biztosítása az egyének önmagukért és családjukért viselt felelősségen túl az állam központi szervei és a helyi önkormányzatok feladata. Önkormányzatunk kötelező és önként vállalt feladataként, átfogó szociális ellátórendszerén keresztül minden rászoruló család, egyén számára biztosítja az alapvető szociális biztonságot. Szociális rászorultságtól függő rendszeresen nyújtott pénzbeli ellátások 1. Aktívkorúak ellátása, foglakoztatást helyettesítő támogatás (kötelező ) 2. Rendszeres szociális segély (kötelező) 3. Ápolási díj méltányos ( önként vállalt) Szociális rászorultságtól függő eseti pénzbeli ellátások - Átmeneti segély (kötelező) - Temetési segély (önként vállat) Természetben nyújtott szociális ellátások 1. Köztemetés (kötelező) 2. Közgyógyellátás méltányos (önként vállalt) 3. Adósságkezelési szolgáltatás (kötelező) 4. Adósságkezeléshez kapcsolódó lakásfenntartási támogatás (kötelező) 5. Normatív lakásfenntartási támogatás 27 (kötelező) 6. Lakbértámogatás (önként vállalt) 7. Tüzelőutalvány biztosítása (önként vállalt) Pénzben és természetben nyújtott gyermekvédelmi ellátások (a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. tv. alapján) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény (kötelező) Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás (kötelező) Óvodáztatási támogatás (kötelező) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (kötelező) Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások Nyári szociális gyermekétkeztetés támogatása Étkezési térítési díj csökkentése 100 évesek köszöntése Egyéb önként vállalt ellátások Helyi támogatás Fiatal házasok támogatása HPV vírus elleni védőoltás Szociális kamatmentes kölcsön Babakötvény (életkezdési támogatás) kiegészítése egyszeri ,-Ft-tal Újszülöttek támogatása (kelengyecsomag) Tankönyv ártámogatás (a évi XXXVII. törvény 8. -ban előírt normatív támogatásokon felül) Füzetcsomag támogatás Étkezési utalvány 27 pénzben is nyújtható 44

45 (Az Szt a szerint a települési önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátásokat kiegészítheti, és a szociálisan rászorultak részére - a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint - más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat.) A kerületi pénzbeli és természetbeni támogatások esetében az Önkormányzatunk minden jogos igényt teljesít. A átmeneti segélyezésre évben- közel 40 millió forintot fordítottunk. Az ellátások igénybevétele rászorultságtól függően állapíthatók meg. A pénzbeli és természetbeni támogatások olyan rendszert alkotnak, amelyek nyújtásával segítséget kap a család a gyermek felnevelésében, a lakásfenntartásával kapcsolatos kiadások, a gyógyszer- és a temetési költségek csökkentésében. Az átmeneti segélyt legtöbbször megélhetésre, a magas havi gyógyszerköltségre, kórházi tartózkodásra, a magas közüzemi számlák és közüzemi tartozások kiegyenlítésére, háztartási készülékeik javíttatására, cipő, ruha, élelem vásárlására való hivatkozással kérik a kérelmezők. A Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság méltányossági jogkörében eljárva minden kérelmet megvizsgált és az indokolt kéréseket támogatja. A támogatások közel 80 %-a a lakhatás költségeinek csökkentését szolgálta. Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma Forrás: helyi adatgyűjtés Az önkormányzat kiemelt célja, hogy a kerületi lakosság eladósodását megakadályozza illetve csökkentse. Ezért kiemelt feladat, hogy a rászoruló lakosság adósságkezelésbe történő, minél szélesebb körű bevonása a lakhatással kapcsolatos adósságterheknek enyhítésére. Szorgalmazzuk az adósságkezelési szolgáltatás igénybe vételét, valamint az előrefizetős (kártyás) készülékek felszerelését. 45

46 A természetben nyújtott támogatások (pl. közgyógyellátás, tüzelőutalvány, Erzsébet utalvány) biztosításával a kerületi rászorulok szociális, egészségügyi védelmét és életminőségének javítását szolgálja. Támogatásban részesülők száma és a kifizetett összegek évben Támogatások Támogatásban részesülők száma (fő) Támogatásokra kifizetett összeg (eft) Rendszeres szociális segély Rendszeres szociális segély (55 év felettiek) Foglakoztatást helyettesítő támogatás Időskorúak járadéka Lakásfenntartási támogatás normatív Helyi lakásfenntartási támogatás Adósságkezelési támogatás melletti lakásfenntartási támogatás Ápolási díj alanyi Ápolási díj méltányos Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény pénzbeli tám Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Óvodáztatási támogatás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Átmeneti segély Temetési segély Köztemetés Adósságcsökkentési támogatás Tüzelőutalvány Menekültek létfenntartási támogatása Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása Közgyógyellátás normatív 2101 Közgyógyellátás méltányos Helyi támogatás Ifjú házasok támogatása - - Szükségesnek és fontosnak tartja az önkormányzat, hogy fenntartsa a méltányos ápolási díj kerületi rendszerét, amellyel számos beteg, segítségre szoruló családtag helyzetét segíti az otthon ápolás biztosításával. 46

47 Ápolási díjban részesítettek száma (alanyi és méltányos együtt) év ápolási díjban részesítettek száma Forrás: TeIR, KSH Tstar Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások Szt. alapján az Önkormányzat kötelezően biztosítja az általa fenntartott szociális intézményekben a következő szociális szolgáltatásokat: a) szociális alapszolgáltatások: ab) az étkeztetés, ac) a házi segítségnyújtás, ad) a családsegítés, ae) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, af) az utcai szociális munka, ag) a nappali ellátás (nappali melegedő, idősek klubjai, fogyatékosok napközi otthonai), b) szakosított ellátások: ba) átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (idősek gondozóháza) Az Egyesített Szociális Intézmény (ESZI) szociális és gyermekvédelmi szolgáltatást nyújtó telephelyei: Házi Gondozó Szolgálat (1158 Bp. Klebelsberg K. u. 20/a) Idősek Klubja (1156 Bp. Kontyfa u. 3.) Idősek Klubja (1158 Bp. Klebelsberg K. u. 20/a) 47

48 Idősek Klubja (1154 Bp. Arany J. u. 51.) Gondozó Ház 1157 Bp. Erdőkerülő u. 34. Újpalotai Családsegítő Szolgálat (1157 Bp. Árendás köz 4-6.) Szociális Konyha és Nappali Melegedő (1156 Bp. Kontyfa u. 3.) Munkanélküli Fiatalok Tanácsadó Irodája (1156 Bp. Kontyfa u. 3.) Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona (1157 Bp. Árendás köz 4-6.) Fejlesztő Gondozó Központ (1158 Bp. Molnár V. u ) FIÓKA Gyermek- és Ifjúságjóléti Központ (1155 Bp. Kolozsvár u. 4/b) FIÓKA telephelye (1158 Bp. Pestújhelyi út 32.) Klebelsberg utcai Idősek klubja Az Önkormányzat ún. Szociális Konyhát működtet azok számára, akik az Egyesített Szociális Intézmény Családsegítő Szolgálatának gondozásában állnak. Az Önkormányzat által ellátási szerződés útján biztosított szociális szolgáltatások a következők: a) szociális alapszolgáltatások: aa) pszichiátriai illetve szenvedélybetegek közösségi alap-ellátása, ab) pszichiátriai és szenvedély-betegek nappali ellátása, b) szakosított ellátások: ba) hajléktalan családok átmeneti és hajléktalanok éjjeli szállása, bb) pszichiátriai és szenvedély-betegek átmeneti otthoni ellátása Ellátási szerződés szerinti szociális szolgáltatás Szociális és Rehabilitációs Alapítvány: Családok Átmeneti Otthona 1152 Bp. Aporháza u. 63. Félúton Alapítvány: 1172 Bp. Liget sor 26. Pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali és átmeneti ellátása Humán Sztráda Kft.: 1172 Bp. Liget sor 26. Pszichiátriai és szenvedélybetegek közösségi alapellátása Újpest Önkormányzata Gyermekek Átmeneti Otthona Az Önkormányzat az általa fenntartott személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekben heti egy alkalommal általános orvosi ellátást biztosít. Megállapítható, hogy az önkormányzat a jogszabályokban nevesített szociális szolgáltatásokat biztosítja, sőt felül is teljesíti. Az önkormányzati intézmények közül a legösszetettebb, szociális és gyermekjóléti típusú feladatokat, szolgáltatásokat egyaránt ellátó, integrált intézmény az ESZI (www.eszixv.hu). 48

49 Az önkormányzat által fenntartott intézmények határozatlan időre szóló működési engedéllyel rendelkeznek, azaz mind a személyi, mind a tárgyi feltételeket az önkormányzat teljes körűen biztosítani tudja. 6.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció Az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Bizottsága (General Comment No. 4, the UN Committee on Economic, Social and Cultural Rights) 1991-ben egy indoklást adott ki, melyben értelmezte a megfelelő lakás fogalmát, amely bármely ország lakáspolitikájának kiinduló pontja kell, hogy legyen. Ez a következő elemeket tartalmazta: 1. a lakhatás jogi biztonsága, azaz védelem az erőszakos kilakoltatás ellen; 2. alapszolgáltatásokhoz és infrastruktúrához való hozzáférés (ivóvíz, energia, szennyvízcsatorna, fűtés, világítás, stb.); 3. megfizethetőség (a lakhatással kapcsolatos költségeknek olyan szinten kell lennie, hogy más alapvető szükséglet kielégítését vagy megszerzését ne veszélyeztesse); 4. lakás alapvető minőségi és mennyiségi elemei (alapterület, fűtés, stb.); 5. biztosítani kell az elesett csoportok lakáshasználatának lehetőségét (idősek, gyerekek, mozgáskorlátozottak, halálos betegek, HIV fertőzöttek, természeti katasztrófák áldozatai, stb.); 6. elhelyezkedés (a megfelelő lakásnak olyan helyen kell lennie, amely lehetővé teszi a munkába járást, valamint egészségügyi szolgáltatás, iskola, és egyéb szociális szolgáltatások igénybe vételét); 7. kulturális megfelelés (a lakás megépítési módjának és az építéshez használt anyagoknak alkalmasnak kell lennie a kulturális identitás és különbözőség kifejezésére). Az ezen tényezőknek meg nem felelő lakásokat tekintjük elégtelen lakhatási feltételeknek. Az önkormányzati törvény az önkormányzatok ellátandó feladatai között rögzíti a lakás (és helyiség) gazdálkodást. A törvény rögzíti az önkormányzatok számára a hajléktalanság megelőzésének, és a területükön hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának kötelezettségét január 1-jétől. 28 A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A jegyző a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt január 01-től a magyar állam az otthonról, a lakhatásról általánosságban, meglehetősen tágan a Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.), annak is a SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG fejezetének VI. és XXII. cikkeje szerint: (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa. A lakhatás esélyegyenlősége Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény III. fejezete taglalja az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítési területei között a lakhatást. A törvény 26. (1) bekezdése alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen a 8. -ban meghatározott tulajdonságok szerint, ha egyes személyeket: a) közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetéssel sújtanak a lakhatást segítő állami vagy önkormányzati támogatások, kedvezmények vagy kamattámogatás nyújtásával kapcsolatosan, b) hátrányos helyzetbe hozzák az állami vagy önkormányzati tulajdonú lakások és építési telkek értékesítése, vagy bérbeadása feltételeinek meghatározása során. (2) A használatbavételi és egyéb építési hatósági engedély kiadásának megtagadása, illetve feltételhez kötése sem közvetlenül, sem közvetve nem alapulhat a 8. -ban meghatározott tulajdonságokon. (3) A lakáshoz jutási feltételek meghatározása nem irányulhat arra, hogy a 8. -ban meghatározott tulajdonságok szerint egyes csoportok valamely településen, illetve településrészen mesterségesen, nem a csoport önkéntes elhatározása alapján elkülönüljenek. (Az Ebktv. tiltja a lakáshoz jutási feltételek olyan módon való meghatározását, ami alapján egyes védett tulajdonságokkal rendelkező csoportok egy adott településen vagy településrészen belül mesterségesen elkülönülnek. Ezt elsősorban a település drágábban és olcsóbban értékesíthető telkekre, ingatlanokra történő felosztásával, kettéosztásával lehet megvalósítani. A törvényi tilalom része, hogy a mesterséges elkülönülés a csoport tagjainak szándékán kívül valósuljon meg, azaz abban az esetben, ha egyes személyek vagy e személyek csoportja önként, kényszer nélkül kíván a 28 Éves jelentés a lakhatási szegénységről, Habitat for Humanity Magyarország, június 49

50 település egy különálló részén élni anélkül, hogy ez a helyzet bizonyos lakáshoz jutási feltételek diszkriminatív meghatározásán alapult volna, az nem minősíthető az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének.) Helyzetelemzés A XV. kerületi Önkormányzat lakhatási ellátási kötelezettségének különösen: évi XXVI. törvény a közhasználatú épületek akadálymentesítési kötelezettségéről évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről évi XXXVIII. törvény az államháztartásról szóló törvényben biztosított felhatalmazás alapján tesz eleget. Továbbá: Budapest Főváros XV. kerület önkormányzata Szembenézés és irányváltás címmel elfogadta a gazdasági-társadalmi programját a es időszakra (Ikt.sz: /2011. sz. anyag) Budapest Főváros XV. kerület Önkormányzat Képviselő-testületének: az Önkormányzat vagyonáról, a tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 5/2000. (II.29.) ök. rendelet módosításáról szóló 25/2011. (IV.27.) önkormányzati rendelete, a Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselőtestületének: 27/2004. (VI.9.) ök. rendelete 29 a lakásfenntartási támogatásokról 42/2003. ( XI.28.) 30 ök. rendelete az önkormányzat tulajdonában álló bérlakások lakbér megállapításának elveiről és mértékéről 30/2000. (VI. 26.) 31 ök. rendelete az egyes közszolgáltatási díjaknak a lakások és nem lakáscéljára szolgáló helyiségek bérlőire való áthárításáról, 2/1998. (I. 21.) ök. rendelete 32 a Budapest Főváros XV. ker. Önkormányzat tulajdonában álló Nyugdíjasházában lévő lakások bérbeadásának feltételeiről 17/2004. (IV.1.) ök. rendelete 33 a XV. kerület Önkormányzatának tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályairól 26/2003. (VI.30.) 34 ök. rendelete a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló rendeletekkel tesz eleget. Továbbá összhangban van a Program: a Budapest Főváros Településszerkezeti Tervével, amely a 1125/2005. (V.25.) sz. Főv. Kgy. határozattal lett elfogadva, a Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselőtestületének Fejlesztési Koncepciója az Integrált Városfejlesztési Stratégia Megalapozásához című dokumentummal, a Budapest XV. kerület Integrált Városfejlesztési Stratégiája című dokumentummal. Közzétéve a Képviselő-testület 107/2010.(.I.27.) és 264/2010.(IV.28.) számú határozata értelmében. a Budapest Főváros XV. kerület hosszú távú Kerületfejlesztési Koncepciója című dokumentummal. Közzétéve a Képviselő-testület 16/2010.(I.27.) számú határozata értelmében. A lakhatás mindenekelőtt olyan alapvető jog amely a többi alapvető jog és a méltó élet feltétele. Elismeri az Emberi Jogok Chartája és az Európa Tanács Átdolgozott Európai Szociális Chartája, továbbá igen sok európai állam alkotmánya. Ahhoz, hogy az egyén Elfogadta a Képviselő-testület május 26-i ülése, hatályos június 1-jétől. Elfogadta a Képviselő-testület november 26-i ülése, hatályos december 1-től. Elfogadta a Képviselő-testület június 21-i ülése, hatályos július 1-től. Elfogadta a Képviselő-testület január 21.-i ülése, hatályos január 21-től.l. Elfogadta a Képviselő-testület március 31-i ülése, hatályos április 1-jétől. Elfogadta a Képviselő-testület június 25-i ülése, hatályos július 1-től. 50

51 képes legyen beilleszkedni a társadalomba és felépíteni az életét, létfontosságú, hogy fedél legyen a feje felett. A lakosság elöregedése, a kellő források híján a szülői házban maradó fiatal nemzedékek elszegényedése, a fogyatékkal élők megfelelő lakáshoz jutása mind figyelembe veendő szempont. A lakás otthont, védettséget, biztonságot, intim szférát jelent, lehetőséget a visszavonulásra, a bensőséges élet megóvására, alkalmas helyet, ahol az ember önmaga lehet, nem kell szerepet játszania. Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testülete gazdasági társaságon keresztül végzi az önkormányzati tulajdonú ingatlanjainak a kezelését a Palota Holding Ingatlan- és Vagyonkezelő Zrt. {Cím: 1156 Budapest, Száraznád u Web: látja el. A Társaság fő tevékenységi köre: ingatlan- és vagyonkezelés. A Társaság január 1-jétől kezeli az önkormányzati lakásokat és nem-lakás bérleményeket. Az önkormányzati költségvetés előirányzata alapján a Palota Holding Zrt. a kezelésében lévő ingatlanokon felújítási és karbantartási tevékenységet lát el. Ennek keretén belül elvégzi az épületek tető-felújítását, csatorna- és vízbekötését, elektromos fővezetékek cseréjét, kémények átépítését, lakások teljes körű felújítását, fűtéskorszerűsítését. Ingatlankezelési Csoport A XV. kerületi Önkormányzat tulajdonában lévő és a Palota Holding Zrt. kezelésébe adott lakások, nem-lakás célú helyiségek, telkek és polgári védelmi helyiségek kezelése A lakások, nem-lakás célú helyiségek, telkek bérbeadása, bérleti szerződések megkötése, bérleti jogviszony megszüntetésével kapcsolatos feladatok Bérlemény-ellenőrzések elvégzése Bérlemény kiürítésével kapcsolatos feladatok végrehajtása Az önkormányzati vagyonkataszter vezetése, karbantartása, változások átvezetése Műszaki Csoport Az önkormányzati tulajdonú ingatlanok műszaki állapotának folyamatos ellenőrzése Az ingatlanok felújításával, karbantartásával kapcsolatos feladatok megszervezése, ellenőrzése Felújítási, karbantartási munkák megrendelése, árajánlatok bekérése, szerződések megkötése Az elvégzett munkák műszaki átvétele Társasház-kezelési Csoport A társasházi közös képviselet ellátása Munkatársai megfelelő képesítéssel és nagy tapasztalattal kezelik a több, mint 2400 albetétet, közel 60 más tásasházkezelővel tartanak kapcsolatot. Jelentős a tisztán magántulajdonban lévő, szerződött ingatlanok száma is. Elidegenítési Csoport Az Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok adás-vételével kapcsolatos nyilvántartások vezetése Az eladási szerződések előkészítése, kapcsolattartás az ügyfelekkel A Palota Holding Zrt. által kezelt önkormányzati lakások, komfortfokozat szerinti megoszlása december 31.-én a következő volt: Forrás: Önkormányzati tulajdonú lakások megoszlása komfortosság szerint: évben lakott önkormányzat tulajdonú lakások komfortosság szerint Térség Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfort nélküli Komfortfokozat Szükség és egyéb Összesen db m 2 Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfort nélküli Szükséglakás Összesen: Nyugdíjas Ház Mindösszesen: Összes lakás XV. kerület

52 2007. évben lakott önkormányzati tulajdonú lakások komfortosság szerint Térség Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfort nélküli Szükség és egyéb Összes lakás Rákospalota Pestújhely Újpalota XV. kerület évben lakott önkormányzati tulajdonú lakások komfortosság szerint Térség Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfort nélküli Szükség és egyéb Összes lakás Rákospalota Pestújhely Újpalota XV. kerület évben lakott önkormányzati tulajdonú lakások komfortosság szerint Térség Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfort nélküli Szükség és egyéb Összes lakás Rákospalota Pestújhely Újpalota XV. kerület évben lakott önkormányzati tulajdonú lakások komfortosság szerint Térség Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfort nélküli Szükség és egyéb Összes lakás Rákospalota Pestújhely Újpalota XV. kerület évben lakott önkormányzati tulajdonú lakások komfortosság szerint Térség Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfort nélküli Szükség és egyéb Összes lakás Rákospalota Pestújhely Újpalota XV. kerület

53 Lakások komfortossága 2011-ben összkomfortos komfortos félkomfortos komfort nélküli szükséglakás összesen Rákospalota Pestújhely Újpalota XV. kerület évben lakott önk. tulajdonú lakások alapterület és komfortosság szerint Komfortfokozat 0-29 m m m 2 összkomfortos komfortos félkomfortos komfort nélküli szükséglakás XV. kerület m m m m 2 < összesen A szükséglakásokat jogszabály erejénél fogva fel kell számolni. A XV. kerületben 2006-ban összesen 37 db, 2010-ben 11 db szükséglakást tartottak nyilván, ebből 9 db Rákospalotán, 2 db Pestújhelyen volt található ben már csak 1 db volt. A lakástörvény rendelkezései alapján vészhelyzet, katasztrófa esetén az önkormányzatnak elhelyezési kötelezettsége van. A képviselő-testület korábban döntött arról, hogy vészhelyzetre és katasztrófa elhárításra fenntartható lakásalapot hoz létre től ténylegesen olyan személyek vehetik igénybe a Kajár u. 7. sz. alatt lévő lakásokat - 6 lakás -, akik természeti katasztrófa, vagy tűzkár, vagy más okból bekövetkezett káresemény miatt válnak hajléktalanná. Lakásállomány a XV. kerületben: A XV. kerületben évi népszámlálási adatok alapján összesen db lakott lakás volt. Ebből évek között 622 épült. A legtöbb lakás, db, m 2 közötti alapterületű. Újpalotán a lakások átlagos alapterülete 51 m 2.. Rákospalotán és Pestújhelyen összesen db 100 m 2 feletti lakás található. A lakások döntő többsége természetes személyek tulajdonában van. A teljes lakásállomány 5,67 %-a önkormányzat tulajdonú. 53

54 A XV. kerületi lakások 99,87 % hálózati vízvezetékkel, 97,82 % közcsatornával ellátott ben a kerület teljes lakásállományának 84,34 %-a volt összkomfortos - ez az arány Újpalotán 94,9% volt. A lakásállományból távfűtéses, azaz a kerületi lakások 47,69 %-a fűtéséhez szükséges energia a hőközpontból érkezik. Az adatok azt mutatják, hogy a kerületi közműellátottság nagyon jó. Ez nemcsak az esélyegyenlőség szempontjából fontos tényező, hanem a kerület egyik versenyképességi mutatója is, amely meghatározza a minőséget is, és egyben a felelős gondolkodást 35 : Az önkormányzat a kerületben található lakott lakások fenntartási költségeihez a felgyülemlett szolgáltatói díjtartozások törlesztéséhez többféle módon nyújtott támogatást, melyek a következők voltak: Lakbértámogatás (az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérlői részére nyújtott támogatás, mely párhuzamosan folyósítható a feltételek fennállása esetén a lakásfenntartási támogatással) melyben: 2008-ban 99 fő eft összegben, 2009-ben 110 fő eft összegben, 2010-ben 95 fő E Ft, 2011-ben 101 fő eft, 2012-ben 132 fő 2680 eft összegben részesültek. Lakásépítés, vásárlás, korszerűsítés támogatása (többek között építéshez, bővítéshez, emeletráépítéshez, tetőtér beépítéséhez stb., lakóingatlan komfortfokozatának növeléséhez, víz és csatorna bekötéséhez vagy fűtéskorszerűsítéshez nyújtható), melyben 2008-ban 68 fő eft összegben, 2009-ben 31 fő eft összegben, 2010-ben 14 fő E Ft, 2011-ben 2 fő E Ft, 2012-ben 2 fő 2000 összegben részesült. Fűtéskorszerűsítés támogatása (elsősorban a takarékos, gazdaságos, és környezetkímélő fűtési megoldások elterjedését szorgalmazza a Fővárosi Gázművek Zrt. és a XV. kerületi Önkormányzat között létrejött szerződés). Tüzelőutalvány (fa, és szén vásárlására jogosító, készpénzt helyettesítő okmány, melynek ellenértékét a tüzelőanyag kereskedők a beváltást követően az önkormányzattól igényelhetik vissza): 2012-ben 114 család Ft összegben részesült utalványban. Az önkormányzat a lakhatáshoz jutás érdekében minden évben, több alkalommal (általában két alkalom) pályázatot ír ki önkormányzati bérlemények igénybevételéhez, amely lehet piaci és szociális alapú, illetve költségelvű ban 1 db, 2009-ben 0 db, 2010-ben 0 db, piaci alapú, illetve 2008-ban 1 db, 2009-ben 1 db, 2010-ben 1 db szociális alapú pályázat volt, 2011-ben csak költségelvű pályázati kiírás történt két alkalommal, 2012-ben egy szociális és két költségelvű, 2013-ban egy-egy pályázati kiírásra került sor. A pályázók száma évente átlagosan fő volt Szociális - pályázó nyertes 4 4 Költségelvű - pályázó nyertes Forrás: helyi adatgyűjtés Az önkormányzat a lakás és vagyongazdálkodáshoz kapcsolódó rendeletalkotási kötelezettségének korábban is eleget tett, amikor megalkotta: az önkormányzat vagyonáról, a tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 5/2000. (II.29.) ök. rendeletet, 35 A települési esélyegyenlőségi program elkészítése során figyelmet kell fordítani olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. A fenntartható városfejlődés a mindenki számára elérhető életminőséget tartja alapvetőnek; a kerület lakhatóságát, elérhetőségét, nem csak gazdasági célokat. A fő cél, a tartós jólét eléréséhez a versenyképesség csak eszköz, amelynek javításában a helyi önkormányzatnak kulcsszerepe van. 54

55 a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 26/2003. (VI.30.) ök. rendeletet, az önkormányzat tulajdonában álló bérlakások lakbér megállapításának elveiről és mértékéről szóló 42/2003. (XI.28.) ök. rendeletet, valamint a XV. kerület Önkormányzatának tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályairól szóló 17/2004. (IV.1.) ök. rendeletet. Az önkormányzat a évekre szóló Kerületfejlesztési és Gazdasági Programját megvitatta, és el is fogadta a 452/2006. (XI.08.) számú határozatával, majd a évi költségvetési koncepció részeként foglalt állást az adott évre vonatkozó vagyongazdálkodás irányelveiről. A vagyonrendelet meghatározza az Önkormányzat tulajdonában lévő forgalomképes, korlátozottan forgalomképes és a törzsvagyonba tartozó forgalomképtelen vagyon körét, rendelkezik a vagyonkataszter készítéséről, továbbá meghatározza a vagyon használatának, elidegenítésének fontosabb szabályait, illetve vagyongazdálkodás (koncepciója) irányelveit. A Szembenézés és irányváltás Budapest Főváros XV. kerületi önkormányzat gazdasági-társadalmi programja című programban leírtak összhangban vannak az esélyegyenlőségi programmal. Az önkormányzatnak számos olyan ingatlana van, amit lakás- illetve bérlakás-építési programba be lehetne vonni. Erre vonatkozó sikeres kezdeményezés az elmúlt 20 évben nem volt. A Bérlakás programban eredmény nem született. A XV. kerületben közötti tíz évben folyt viszonylag jelentős mértékben lakásprivatizáció. Az is a privatizáció egyik mellékhatása, hogy az önkormányzatnak maradt a sok rosszabb minőségű lakás. Viszonylag magas az alacsony komfortfokozatú - a komfortnélküli lakások aránya (21 %). A lakótelepi körzetekben és a kertvárosban egyaránt elindult a lesüllyedés, ennek következménye a lakások, ingatlanok elértéktelenedése, a deviancia megjelenése. Ezt a folyamatot erősítheti egy rossz lakás- és vagyonpolitika. Ez a negatív tendencia a lakótelepen erősebb, mint a kertvárosokban. Tény, hogy a XV. kerületben szegregátum nincs. Azonban a probléma felismerése az esélyegyenlőség szempontjából igen fontos, mert egyenes következményként alakulhatnak ki a szegregátumok 36, szegregálódó területek és ez igen súlyos gondot jelenthetne a kerületben: Az egyes szegregátumok infrastrukturális ellátásában nagy gondot okoz a lakások állapota, komfortfokozata. A sok helyütt erősen leromlott állapotú épületek komfortfoka igen alacsony szintű, ezért ezek felújítása, színvonaluk emelése az egyik megoldás, hogy az ottani lakosok méltó életkörülmények között tudjanak élni a későbbiekben, másfelől pedig egyes esetekben megoldást jelenthet ezen épületek teljes elbontása, az ott lakók elköltöztetése a kerület más helyszíneire úgy, hogy ott ne alkossanak szegregátumot a későbbiekben. Összegzés Országos tendencia, hogy a népesség számának és a háztartások nagyságának csökkenése mellett, nő a háztartások és ezen belül is az egyszemélyes háztartások száma. A XV. kerületre vonatkozóan ugyan részletes adatok nem állnak rendelkezésünkre, de nincs okunk feltételezni, hogy a tendenciák itt lényegesen mást mutatnának. A háztartások számának növekedését nem követi a lakásépítés. A lakások pótlásáról, építéséről az önkormányzat szeretne, de egyelőre nem tud gondoskodni. Városképi szempontból a területen három különböző arculatú, karakterű egységet lehet megkülönböztetni. Városképileg a legmeghatározóbb terület az Újpalota lakótelep a tízemeletes 36 Mivel ez rendkívül összefüggő folyamat a szociális helyzettel, így további információ található a szegregátumokról a Szociális helyzet fejezetben! A visszaküldött kérdőívekben, táblázatokban, illetve interjúkérdésekben nem jeleztek a szegregátumot a kerületben, de a veszély az fenyegethet. 55

56 panel lakóépületeivel. A kerületrészekre külön városrészi célok is vonatkoznak, melyek az egyes városrészek fejődési irányait határozzák meg, ugyanakkor ezek a városrészi célok is a jövőképben és az átfogó célban meghatározott elképzeléseket támasztják alá. Az egyes kerületrészeknek önállóan megfogalmazott céljai biztosíthatják azt, hogy a területi adottságoknak megfelelő célzott fejlesztések valósuljanak meg az egyes városrészekben. Évente átlagban a gyakorlat szerint egy, esetleg két bérleményt egyedül élő, hosszabb kerületi kötődésű idősödő vagy idős lakásra várónak ítélnek meg. Fokozottan odafigyelnek az állami gondoskodásból kikerültek, a fogyatékkal élők körére. Évente átlagban két lakást, a gyermekeket egyedül nevelő szülőknek juttatnak. A gyakorlat szerint a szociális alapú bérlemények többségét a több gyermeket nevelő, szerény anyagi körülmények közt élő roma nemzetiségű kerületi lakosok kapják. Az időskorúakat - ápolási, gondozási igényükre is figyelemmel - igyekeznek minél tovább megtartani bérleményükben. Ennek érdekében támogatják, hogy az egyedül élők életjáradéki szerződést kössenek. A tulajdonnal vagy bérleménnyel rendelkezőket széles körben támogatják annak érdekében, hogy a fenntartási költségeket ki tudják fizetni, a lakást meg tudják őrizni, azt korszerűsíteni, komfortosítani tudják. Az önkormányzat tulajdonának védelme, a használat és működtetés folyamatában a vagyon értékének megőrzése és gyarapítása, valamint az önkormányzat közfeladatainak ellátásához rendelt vagyon eredményes és hatékony működtetése érdekében az önkormányzat szabályozta és szabályozza tulajdonosi jogosítványait. A tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 5/2000. (II.29.) ök. rendelet 7. (2) bekezdése előírja, hogy a tulajdonosi jogok gyakorlója a vagyongazdálkodás során köteles érvényesíteni a vagyongazdálkodás irányelveit. Az önkormányzat Szembenézés és irányváltás címmel elfogadta a gazdasági-társadalmi programját a es időszakra, amely szerint az alapfeladatok biztosítása, illetve az infrastruktúra fejlesztése fő célkitűzései között szerepel. Az önkormányzat már 2006 novemberében olyan a Kerületfejlesztési és Gazdasági Programot fogadott el, amelyben a vagyongazdálkodási fő célkitűzésekkel hosszútávon próbálta biztosítani a vagyon megtartását: 1. ki kell munkálni olyan konstrukciókat, melyek a lakásbérleti díjak hátralékát csökkenti, 2. meg kell őrizni a vagyonelemek állagát, 3. elsősorban a magasabb komfortfokozatú bérlakások mobilizációját kell támogatni, az alacsony komfortfokozatú lakásokat korszerűsíteni kell, 4. elő kell készíteni az Újpalota - lakókörnyezet és a Palota - újfalu lakópark építését, 5. az életjáradéki szerződés kötésének lehetőségét módszeresen meg kell ismertetni a lakossággal, 6. a magasabb komfortfokozatú lakások bérbeadása lehetőleg rövid időre történjen, 7. olyan lakóházépítést kell előkészíteni, amellyel segítik a fiatalok lakáshoz jutását, 8. biztosítani kell a katasztrófalakások beköltözhetőségét. Budapest Főváros XV. kerület hosszú távú Kerületfejlesztési Koncepciója célkitűzéseket fogalmazott meg 2009-ben. A célok, amelyekkel azonosulni lehet: 1. magasabb komfortfokozatú bérlakás-állomány növelése, 2. bérlakás- állomány csökkenésének megakadályozása azzal, hogy a magasabb komfortfokozatú lakásokat nem értékesíti az önkormányzat, 3. a bevételek haladják meg a kiadásokat, a díjhátralékokat csökkenteni kell, 4. támogatni kell a magántulajdonú lakások építését, vásárlását, 5. meg kell vizsgálni a bérlakás-építés lehetőségét pályázatok, állami támogatások igénybevételével, 6. felmérést kell készíteni a magasabb komfortfokozatú bérlakást igénylőkről, 7. a lakásokat költség alapú bérlakásként kell bérbe adni, 8. csökkenjen az önkormányzati tulajdonú bérlakások közüzemi díjhátraléka, 9. érdekeltté kell tenni a bérlőket a fizetésre, 10. gondoskodni kell a lakások felújításáról, emelni kell komfortfokozatukat és fűtéskorszerűsítéssel energia-takarékosabbá kell alakítani őket, 56

57 11. a szükséglakásokat fel kell számolni, vételre kell a falszomszédnak felajánlani, 12. ki kell dolgozni a lakásalap létrehozásának szabályait, 13. a rendeltetésszerű használatot évente bérlemény ellenőrzéssel vizsgálni kell, 14. meg kell határozni a megtartandó bérlakás-állomány körét, komfortfokozatonkénti bontásban, 15. az életveszélyes lakásban lakókat haladéktalanul ki kell költöztetni, 16. a magas komfortfokozatú, jó állapotban lévő lakásokat elsősorban piaci alapon kell értékesíteni, 17. a szociális alapú bérlakások díját évente csak az infláció mértékével kell növelni. A 2001-ben, a 2007-ben és a 2011-ben megjelölt célokat összevetve megállapítható, hogy azok az önkormányzati vagyontestre vonatkozó részeiben gyakorlatilag változatlanok. A fentiekből levonható az a következtetés, hogy a célmeghatározás helyes, követendő, azonban a végrehajtása hosszabb időt vehet igénybe. A statisztikai adatokból megállapítható, hogy az önkormányzat a legmarkánsabb céljait még nem, vagy a tervezettnél lassabb ütemben fogja elérni. Budapest Főváros XV. kerület Önkormányzata ei állapot szerint 2015 db önkormányzati tulajdonú lakással rendelkezik. A lakások kezelésére külön szervezet jött létre. Lakásvásárláshoz, lakás építéséhez kisebb mértékben tud támogatást biztosítani az önkormányzat. Az Önkormányzat, mint tulajdonos nem tud minőségi lakáscserét bonyolítani, mert ehhez megfelelő lakásalapja nincs. Az integráció célja: az esetleg szegregálódó területek infrastruktúrájának fejlesztése, a rossz minőségű lakásállomány felszámolásának, illetve a jobb minőségű lakások kialakításának, komfortosításának, korszerűsítésének elősegítése, melyen keresztül a kerületben élők lakhatási körülményei közelebb kerülnek a kerületi átlaghoz. Budapest XV. kerületi Önkormányzata az ún. Zsókavár projekt egy meghatározott terület rehabilitációját vette célba: (Új Magyarország Fejlesztési Terv KMOP /A/C/2F-2f Integrált szociális városrehabilitáció) 1. épületek újulnak meg, 2. közterületek nyernek új arculatot, 57 Forrás:

58 3. Szociális Városközpont valósul meg, 4. zöldfelületeket alakítanak ki vagy frissítenek fel. A pályázat több lépcsőben, több ütemben valósul meg 37. A projekt összköltsége: több, mint 558 millió Ft, amelyhez az elnyert támogatás összege: 456 millió Ft. Részletek: XV. kerület Zsókavár utca 2. sz. lakóépület korszerűsítése, felújítása. XV. kerület Zsókavár utca sz. alatti kerületi önkormányzati tulajdonú orvosi rendelő épületének teljes korszerűsítése, felújítása. XV. kerület Zsókavár utca 2. és 44. számú épületek mentén húzódó szervizút és környezetének felújítása. Az akcióterület zöldfelületeinek rendezése. Ütemeken átívelő szociális jellegű, közösségfejlesztő, munkaerőpiaci beilleszkedést segítő, képző és felzárkóztató programok, imázsformáló beavatkozások. Határidő: A kivitelezési munkák befejezési határideje az orvosi rendelő esetében szeptember 30., a többinél augusztus 31-volt. A projekt első üteme megvalósult. A projekt első üteme. Zsókavár projekt II. ütem (KMOP /C) a projekt összköltsége: több, mint 651 millió Ft, az elnyert támogatás összege 412,6 millió Ft. Részletek: 1. XV. kerület Zsókavár utca 4. sz. lakóépület korszerűsítése, felújítása 2. XV. kerület Zsókavár utca 6. sz. lakóépület korszerűsítése, felújítása 3. XV. kerület Zsókavár utca sz. lakóépület tetőszigetelésének felújítása 4. XV. kerület Zsókavár utca sz. lakóépület korszerűsítése, felújítása 5. XV. kerület Zsókavár utca sz. lakóépület felujítás a kereskedelmi egységek nélkül 6. XV. kerület Árendás köz 4-6. sz. Hartyán Nevelési-Oktatási Központ, Árendás Óvodája tetőszigetelés teljes körű átépítése 7. XV. kerület Árendás köz 4-6. sz. gazdasági és szolgáltatási funkció tetőszigetelés átépítése 8. XV. kerület Zsókavár utca szám körüli közterület 9. ESZA program (szociális, kulturális célú programokat, rendezvényeket magába foglaló programsorozat) A megvalósítás tervezett kezdete: január 02. Tervezett befejezés: június 28. II. ütem 37 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv KMOP /A/C/2F-2f Integrált szociális városrehabilitáció Ipari technológiával épült lakótelepek rehabilitációja tárgyú pályázati felhívásra Budapest XV. kerületben az ipari technológiával épült újpalotai lakótelep, Zsókavár utcai akcióterületén lakó- és középület felújítása, korszerűsítése és a kapcsolódó közterületek rehabilitációja címen, KMOP-5.1.1/C-2f azonosító számon október 20-án hatályba lépett a Támogatási Szerződés. A projekt összköltsége: több mint 558 millió Ft, amelyhez az elnyert támogatás összege: 456 millió Ft. A korszerű, felújított háziorvosi rendelő átadására 2012-ben került sor. 58

59 A Zsókavár-projekt fejlesztése során, a Zsókavár u. 28. alatti lakóépület és szolgáltatóház és a mellette lévő Zsókavár u alatti lakóépület, valamint az orvosi rendelő és a Zsókavár u alatti lakóépület közötti utcaszakasz is megújul, átalakul. Zsókavár III. ütem (KMOP-5.1.1/B-12-k ) Szociális városközpont, megújul a Hartyán Általános Iskola, a Szobabérlők Háza. 6.5 Hajléktalanság A hajléktalanság a kerületben jelenlévő probléma ben az újpalotai kiserdőben közel száz hajléktalan élt a fák között megbújva, olyan is volt, aki már évtizedek óta. A kolóniaszerűen telepeket alkotó hajléktalanok elhanyagolt, szemetes, egészségtelen környezetben éltek. Az erdős területen (Pilisi Parkerdő tulajdona) tartózkodó hajléktalan emberek helyzetének megoldása érdekében a XV. kerületi Önkormányzat felkérte a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot, hogy az Újpalotai Családsegítő Szolgálattal együttműködve dolgozzon ki és hajtson végre egy olyan programot, amely lehetővé teszi a fenti önkormányzati célok megvalósítását, egyszersmind hatékony segítséget biztosít a területen tartózkodó hajléktalan embereknek élethelyzetük javítására, a korábbinál jobb lakhatási körülmények biztosítására. A kiserdőben tartózkodó végül 45 fővel megkezdődött a szociális munka. A hajléktalanok 70 %-a férfi (32 fő), 30 %-a nő (14 fő) volt. Ez az arány lényegesen eltér a hajléktalan populációban megfigyelhető arányoktól, ahol a hajléktalanok döntő többsége (80+85 százaléka) férfi. Az eltérés esetünkben azzal magyarázható, hogy a kiserdőben lakók között nagyobb arányban élnek párok. A jelentős többségük régóta, több, mint 5 éve lakott az erdőben, a legrégebbi lakó 21 éve, a lakók 21 százaléka 10 évnél is régebb óta él ott. A program befejezésekor (2011. szeptember vége) az alábbiak szerint alakult az erdőben lakó 45 fő helyzete: a hajléktalanok 33 %-a 15 fő nem kívánt élni a felajánlott lehetőségekkel, továbbra is az utcán kívántak élni máshol, 59

60 15 fő, szintén 33 %, a hajléktalan ellátás valamely szállást nyújtó formáját választotta, 8 fő 18 % albérletbe költözött, 4 fő 9% sajáttulajdonú vidéki ingatlanba költözött, a Máltai Szeretetszolgálat segítségével, aki két ingatlant vásárolt Pilis és Nagyrábé községben ( first in haus stratégia), - 3 fő 7 % visszaköltözött vidéki rokonaihoz. Ezek a számok önmagában nem túl magasak, de mégis azt mutatják, hogy a szociális munkának ez az iránya a megfelelő körülmények esetén mindenképpen hatékony lehet, és éppen a hajléktalan létforma és a hajléktalanság legfontosabb elemeinek a kapcsolatvesztésnek, a társtalanságnak, a szeretet hiányának a visszaállításával eredményesen alkalmazható. A lezajlott program ellenére a kerületben továbbra is élnek hajléktalanok. Gondozásukat, segítésüket az Újpalotai Családsegítő Szolgálat keretein belül működő utcai szociális munkások, valamint a nappali melegedőben dogozók látják el ben az ellátottak száma...fő volt. 6.6 Eladósodottság Az egész országban komoly probléma az eladósodás, különösen a hátrányos helyzetű, munkájukat elveszítő vagy alacsony jövedelmű, idős, vagy több gyermekes családoknak. Ez a réteg veszítheti el a lakását, válhat hajléktalanná leginkább, vagy náluk kapcsolják ki fizetés hiányában a közszolgáltatásokat. A XV. kerületi lakosság közel 1 milliárd forint díjhátralékkal rendelkezik. A terhek csökkentése érdekében a rászorulók lakásfenntartási támogatásban, adósságcsökkentési támogatásban részesülhetnek. A rezsi hátralék csökkentése érdekében tett intézkedések átívelnek a kerület lehetőségein. Magyarország ennek érdekében kormányzati intézkedések történtek és történnek 2013-ban. A tervek szerint folytatódik a rezsicsökkentés mind a háztartások, mind a vállalkozások számára. Támogatásban részesülők év lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma Forás: TeIR, helyi adatgyűjtés 60

61 6.7 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvényt, mely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról. A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében gondoskodik a) a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, b) biztosítja a rovarok és rágcsálók irtását, c) folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén lehetőségeihez képest saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát, d) együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezeket. Az Ebktv. rendelkezése értelmében az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell a társadalombiztosítási rendszerekből finanszírozott, továbbá a szociális, illetve gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylése és biztosítása, a betegségmegelőző programokban és a szűrővizsgálatokon való részvétel, a gyógyító-megelőző ellátás, a tartózkodás céljára szolgáló helyiségek használata, az élelmezési és egyéb szükségletek kielégítése során. Az egyenlő bánásmódhoz való jog magában foglalja különösen az azonos egészségügyi intézmények használatának, az ugyanolyan színvonalú és hatékony, illetőleg nem magasabb kockázattal járó gyógykezelésben, valamint betegségmegelőző programokban (szűrővizsgálatokban) való részvétel jogát. Bp. XV. kerület Egészségügyi Intézménye A XV. kerületi Önkormányzat ellátási kötelezettségének Egészségügyi Intézménye fenntartásával és működtetésével tesz eleget. Az intézmény alapfeladatként ellátja a járó betegek orvosi, szakorvosi, gondozó intézeti ellátását, a háziorvosi (felnőtt, gyermek, ügyelet) és fogorvosi ellátást, a foglalkozás-egészségügyi feladatokat, a védőnői szolgáltatást, az anya-gyermek és csecsemővédelmi (iskola egészségügyi) feladatokat és egyéb humán egészségügyi tevékenységet végez. Az intézmény székhelye: Budapest, Rákos út 77/A sz. alatt található, szolgáltatásait 15 telephelyen hasznos m 2 területen nyújtja, engedélyezett álláshelyeinek száma: 260 fő. Alapellátás 61

62 Az egészségügyi alapellátás július 1-jével, míg a szakrendelések január 1-jétől tartoznak a kerületi önkormányzat irányítása alá. Ezzel az egészségügyi ellátás kerületi szinten önálló lett. írja a helyi önkormányzati rendszer tizenöt éve című kiadvány. Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény ában foglaltaknak megfelelően a XV. kerületi Önkormányzat 2002-ben megalkotta, 2006-ban módosította rendeletét az alapellátási területi ellátási kötelezettségről. A rendeletben még 2002-ben meghatározott körzethatárok a mai napig érvényesek. 38 A rendszer jól működik, ez irányban észrevétel, kezdeményezés vagy panasz a hivatalvezetéshez nem érkezett. A kerületi egészségügy területén nem teljes a háziorvosi és fogorvosi privatizáció - a rendelő helyiségek a Népfelkelő utcai kivételével az önkormányzat tulajdonát képezik -, melynek lebonyolítása az elmúlt tíz évben zajlott. Nem privatizált praxisok: felnőtt háziorvosi 3 praxis, gyermek fogorvosok 6 praxis, felnőtt fogorvos: fél praxis. A területi ellátási kötelezettség a fogorvosok esetében nem akadályozza a szabad orvosválasztást, de köti az orvosokat annyiban, hogy az utcajegyzék alapján hozzájuk forduló betegek ellátására kötelesek. A Képviselő-testület 6/2006. (III.31.) sz. önkormányzati rendeletében (továbbiakban: Rendelet) határozott az egészségügyi körzetekről, amelynek alapján 21 területi védőnői körzet került kialakításra az akkori ellátotti létszámnak megfelelően. A Rendelet évi módosításakor 8 iskola- és ifjúság-egészségügyi körzet került kialakításra. A XV. kerületben tanulói jogviszonnyal rendelkezők száma az alábbiak szerint alakult az elmúlt években. 2008/ / / / /2013 tanév 0 tanév 1 tanév tanév tanév fő fő fő fő fő Az iskola egészségügyi ellátás védőnői finanszírozása az OEP által fizetett összeg, mely fejkvóta alapú. A területi védőnői szolgáltató által ellátott feladatok díjazásának kiszámításánál a következő pontszámokat kell figyelembe venni: oktatási intézményben ellátott gyermek után 1 pont, gyógypedagógiai oktatási intézményben ellátott tanuló után 2 pont. Az OEP által, az iskola-védőnői körzetekre biztosított finanszírozáshoz szükséges minimális létszám 750 fő, az ajánlott optimális tanulói létszámnak pedig fő között kell lennie, mivel az 1000 főt meghaladó tanulói létszám után az OEP nem fizeti a fejkvótát. Az alapellátás leterheltségére vonatkozó adatokat és azok változásait az alábbi táblázatok mutatják be: Egy alapellátásban dolgozó orvosra jutó népesség száma (fő) Alapellátás megnevezése Felnőtt házi orvos Gyermek házi orvos Fogorvos Egy védőnőre jutó gyermekek száma Védőnői körzet megnevezése Iskola egészségügyi /2006. (III.31.) ök. rendelete a háziorvosi, fogorvosi és védőnői körzetekről 62

63 Területi védőnő Vegyes Alapellátás megnevezése Egy háziorvosra jutó megjelent betegek száma Felnőtt háziorvos Gyermek háziorvos Fogorvos Összesen Alapellátás megnevezése Egy háziorvosra jutó meglátogatott betegek száma Felnőtt háziorvos Gyermek háziorvos Fogorvos Összesen Alapellátás megnevezése Ügyeleti ellátások betegforgalmi adatai Felnőtt háziorvos Gyermek háziorvos Fogorvos Összesen Forrás: XV. kerület Polgármesteri Hivatal - XV. kerületi Önkormányzat Egészségügyi Intézménye Az alapellátások finanszírozását az OEP biztosítja. Az önkormányzat a privatizált háziorvosokat jelentős anyagi eszközökkel támogatja, melyek a következők: - üzemelteti, karbantartja az orvosi rendelőket, - támogatja a víz-csatorna költségeket, - elszállítja a veszélyes hulladékot, - pályázat útján támogatja az eszközbeszerzést, - gondoskodik a rendelők felújításáról, - gondoskodik az akadálymentesítésről, - kiépítette a háziorvosi rendelők és a szakrendelők között az informatikai hálózatot, felújította, illetve pótolta a sürgősségi készenléti táskákat, 24 órás felnőtt háziorvosi ügyeletet biztosít és fizet az önkormányzat, a háziorvosoknak nem kell ügyelniük a gyermekügyeletet több kerülettel közösen biztosít, itt sem kell ügyelni az orvosoknak este 8- reggel 8 között és hétvégén, ünnepnapokon. Az egyes háziorvos rendelőkben dolgozó orvosok száma Felnőtt háziorvosi rendelők: Bezsilla u. rendelő 6 felnőtt háziorvos, 1 felnőtt fogorvos, Opál u. rendelő 4 felnőtt háziorvos, Hősök útja 1. rendelő 7 felnőtt háziorvos, 3 felnőtt fogorvos, Deák u. rendelő 3 felnőtt háziorvos, Kossuth u. rendelő 5 felnőtt háziorvos, 63

64 Rákos úti rendelő 4 felnőtt háziorvos, 6,5 felnőtt fogorvos, Zsókavár utcai rendelő 10 felnőtt háziorvos, 5 felnőtt fogorvos, Gyermekorvosi rendelők: Sződliget u. rendelő Rákos úti rendelő Őrjárat u. rendelő Zsókavár u. rendelő 3 gyermekorvos, 5 gyermekorvos, 2 gyermekorvos, 5 gyermekorvos. A XV. kerületi Önkormányzat jelentős fejlesztéseket tervez a háziorvosi rendelők felújításával kapcsolatban. Ennek az első lépése a Zsókavár utcai háziorvosi rendelő teljes körű felújítása, korszerűsítése volt 2012-ben. A fejlesztési tervek alapján a Képviselő-testület márciusi ülésén úgy döntött, hogy a Deák utcai felnőtt háziorvosi rendelőt és a Sződliget utcai gyermekorvosi rendelőt egy új építésű épületben összevonja. Az új rendelő felépítésére a Karácsony Benő parkban kerül sor. A Kossuth utcai háziorvosi rendelő felújítása a lakossággal való egyeztetést követően jelenlegi helyén kerül sor. A Bezsilla utcai orvosi rendelő áthelyezése másik ingatlanba elkerülhetetlen. Az épület általános rossz állapota, a vízelvezetéssel kapcsolatos problémák, az akadálymentesítés hiánya mind azt indokolják, hogy az orvosi rendelő máshová kerüljön. Az elképzelések szerint az Északpesti-Kórház 13. épületében kerülne kialakításra testületi határozathoz igazodóan - a kerületi Tüdőgondozó és Ernyőszűrő Állomás szakrendelés rendelő együttese a földszinti területen, míg a háziorvosi rendelők elhelyezésére az emeleti részen kerülhetne sor. Egyéb információk 39 Biztosítottak-e a kerületben az életminőség javítását és egészségfejlesztést szolgáló intézkedések? (Eütv.) Biztosított-e a kerületben a család és nővédelmi gondozás? (Eütv.) (Családtervezés, fogamzás előtti gondozás, genetikai tanácsadás, várandós szoptatós anya gondozása) Biztosított-e a kerületben az ifjúság egészségügyi gondozás speciális feladatainak ellátása? (Eütv.) igen igen igen K/ 1. K/ 2. K/ 3. K/ 4. K/ 5. K/ 6. Önkormányzati tulajdonban lévő középületek, amelyben biztosított a komplex akadálymentes közlekedés Pszichiátria Ügyelet - Rákos út 58. Szakorvosi Rendelő, Gyermek HOSZ, Védőnői Szolgálat - Rákos út77/a. Gyermek HOSZ, Védőnői Szolgálat - Őrjárat u. 4/b. Szakorvosi Rendelő - Őrjárat u Drogambulancia - Arany J. u. 73. Felnőtt HOSZ., Felnőtt Fogászat - Zsókavár u. 42/ Minisztérium által 2009-ben kiadott központi táblázat. 64

65 K/ Felnőtt HOSZ. - Hősök u től lett az akadálymentesítés megoldva: A/ Gyermek HOSZ, Védőnői Szolgálat - Sződliget u A/ Felnőtt HOSZ. - Opál u A/ Gyermekfogászat, Fizikoterápia - Hősök u A/ Orvosi rendelő Kossuth u Forrás: XV. kerület Polgármesteri Hivatala Akadálymentesítésre vár a Bezsilla Nándor u-i rendelő, ahol is felnőtt házi orvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi és gyermekfogászati rendelés folyik. A központi ügyelet a Budapest, Rákos út 58. sz. alatt nyújtja szolgáltatását. Az ügyelet akadálymentesítése megoldatlan. Az A/2. sorszámú orvosi rendelő is tud fogadni mozgásukban akadályozott személyeket 40, csak elég szűkös maga a vizsgáló helyiség. A háziorvosok részére igen gyakran érkezik felkérés felvilágosító előadások tartására, életkori sajátosságokról, gondokról, betegségekről. A felkérések leginkább a nyugdíjas szervezetektől jönnek, aminek a házi orvosok minden esetben eleget tesznek. Szakellátás 40 Az A/2. sorszámú rendelő háziorvosa elmondta, hogy 3-4 mozgássérült betege van, őket a lakásukon keresi fel. 65

66 Egészségügyi szakellátásra vonatkozó adatok 41 Kórházak száma 50 km-en belül Sürgősségi ellátást nyújtó intézmények száma Emlőszűrő-állomás 100 km belül Méhnyak szűrő szakrendelők száma 30 km-en belül Fogyatékos személyek rehabilitációja, habilitációját biztosító intézmények száma Összesen nincs adat Ellátás helye(i) Budapest összes kórháza Budapest összes kórháza és ügyelete Budapest összes emlőszűrő állomása Budapest összes nőgyógyászati szakrendelése nincs adat A legközelebbi ellátás távolsága 3 km Újpesti Kórház XV. Rákos út 58 Ügyelet, 3 km Újpesti Kórház Traumatológia, Uzsoki utcai kórház 3 km. 3 km Újpesti Kórház XV. Rákos út 77/a XV. Kerületben max. 2 km. Forrás: XV. kerület Polgármesteri Hivatal A XV. kerületi Önkormányzat Egészségügyi Intézménye az alábbi telephelyeken, rendelőkben nyújtja ellátásait: Rákos úti Szakrendelő: Szakrendelések: Kardiológia, Belgyógyászat, EKG, Nőgyógyászat, Terhesrendelés, Laboratórium, Röntgen, Ultrahang, Szemészet, Orthopédia, Sebészet, Urológia, Foglalkozás-egészségügy, Fizikoterápia, Reumatológia, Ideggyógyászat, Gégészet, Szájsebészet, Fogászat, Gastroenterológia, Onkológia, Menopausa-Oszteoprozis, Audiológia. Őrjárat utcai Szakrendelő: Szakrendelések: Belgyógyászat- Diabetológia, Szemészet, Gyógytorna, Gégészet,-Audiológia, Bőrgyógyászat, Bőr és Nemibeteg gondozó, Bőrgyógyászati allergológia Hősök úti Rendelő: Szakrendelések: Fizikoterápia, Gyógytorna, Gyógymasszázs Tüdőgondozó Cím: 1152 Budapest, Szentmihályi út 17. Tüdőszűrő Cím: 1152 Budapest, Szentmihályi út 17. Pszichiátriai Gondozó Intézet Cím: 1152 Budapest, Rákos út 58. Addiktológia Cím: 1151 Budapest, Fő út 71. Drogambulancia Cím: 1154 Budapest, Arany János utca 73. A szakellátás néhány meghatározó adata években Egy orvosra jutó szakorvosi munkaórák száma Minisztérium által 2009-ben kiadott központi táblázat. 66

67 Szakrendelésben egy orvosra jutó vizsgálati esetek száma Szűrővizsgálaton megjelentek száma Forrás: XV. kerület Polgármesteri Hivatal - XV. kerületi Önkormányzat Egészségügyi Intézménye Folyamatosan ütemezett a szakrendelők felújítása, korszerűsítése: HOL Rákos út. 58. (Pszichiátria Ügyelet) Rákos út 77/a. (Szakorvosi rendelő) MIT Külső-belső felújítás, akadálymentesítés Lift felújítása, új digitális röntgen készülék beszerzése, belső felújítások (pl.nőgyógyászat,) Bezsilla N. u.29. (Gyermek fogszabályzó) Szentmihályi u.17. (Tüdőgondozó) Sződliget u. 32. (Gyermek HOSZ Védőnők) Őrjárat u (Szakrendelő) Fűtéskorszerűsítés Tetőhéjazat csere Bejárati ajtók cseréje Lépcsők csúszás mentesítése Forrás: XV. kerület Polgármesteri Hivatal - XV. kerületi Önkormányzat Egészségügyi Intézménye Az intézmény és az önkormányzat törekedett arra, hogy a Rákos úti szakrendelő egészségcentrummá fejlődjön. Ennek érdekében évente kétszer Egészségnap szervezésével ingyenes szűréseket, előadásokat tartanak a kerület lakosai részére. Céljaik: a kerület azon lakosainak elérése, vizsgálatra való invitálása, akik nem járnak rendszeresen orvoshoz, úgy érzik egészségesek, anyatejjel tápláló anyák köszöntése az anyatejes világnap alkalmából, rendszeres kezelés alatt álló betegek közérzetének javítása soron kívüli vizsgálatok elvégzése, tanácsadás, egészséges termékek vásárlási lehetőségének biztosítása ban az Egészségügyi Intézmény komoly változáson ment keresztül. Az Észak-Pesti Kórház járóbetegszakrendeléseinek és gondozóintézeti hálózatának átvételével, az Észak-Pesti Kórház Őrjárat utcai épületkomplexuma és három külső telephely - Rákos u.58., Szentmihály úti Tüdőgondozó, Fő utcai Addiktológia - kezelése is az Egészségügyi Intézményhez került. Az átvett épületek egyike sem volt akadálymentes, ennek pótlása igen nagy feladatot ró az intézményre és az önkormányzatra. A telephelyek száma, valamint a dolgozói létszám a kerület legnagyobb foglalkoztató egységévé tette az intézményt között alapvető, nagy horderejű változás nem történt. Létszámuk közel állandó. Jelentősebb változás, hogy új szakrendelésekkel bővültek: Gastroenterológia, Allergológia, Menopauza és Osteoporosis, Audiológia szakrendelések. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésének irányai az egészségügyi szakellátás középtávú fejlesztési programjának végrehajtásáról A XV. kerületi Önkormányzat képviselő-testülete első ízben a március 26-ai ülésén a 107/2003. (III.26.) számú határozatában fogadta el az Egészségügyi Intézmény középtávú fejlesztési programját időszakra. A program tartalmazta: gyógyító-megelőző feladatokat, felújításokat, fejlesztéseket, humán erőforrás fejlesztéseket, minőségirányítással, minőségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, célkitűzéseket alap- és szakosított ellátásokra bontva. 67

68 A program elfogadásával egyidejűleg a testület felkérte a polgármestert, hogy az éves költségvetések összeállításánál a források függvényében gondoskodjék a fejlesztések betervezéséről. A képviselő-testület 2003 óta évente beszámoló keretében kíséri figyelemmel és ellenőrzi, hogy a tárgyévi fejlesztések, beruházások megvalósultak-e, a javasolt előirányzat felhasználása milyen mértékben teljesült, valamint fogadja el a koncepció felülvizsgálatát ban eft szakellátási és eft alapellátási tervezett kiadással szemben a járó beteg szakellátásra fordított összeg eft, az alapellátásra fordított összeg eft, összesen eft volt ben eft szakellátási és eft alapellátási tervezett kiadással szemben a járó beteg szakellátásra fordított összeg eft, az alapellátásra fordított összeg eft, összesen eft volt ben eft szakellátási és eft alapellátási tervezett kiadással szemben a járó beteg szakellátásra fordított összeg eft, az alapellátásra fordított összeg eft, összesen eft volt a járó beteg szakellátásra fordított összeg eft, az alapellátásra fordított összeg eft, összesen eft volt évben valósult meg a Zsókavár utcai háziorvosi rendelő rekonstrukciója 600 millió Ft értékben ben a járó beteg szakellátásra fordított összeg eft, az alapellátásra fordított összeg eft, összesen eft volt. Az egészségügyi intézmény középtávú fejlesztési programja a betegség megelőző programokat, a gyógyítómegelőző ellátást és a szűrővizsgálatok elvégzésének lehetőségét jól szolgálja. Az intézmény törekszik arra, hogy a felújításra, korszerűsítésre váró épületeket, helyiségeket a betegellátási szükséglethez és igényhez igazítsa. Mindent elkövet annak érdekében, hogy a váró és vizsgáló helyiségek kulturáltak legyenek, kiszolgálják a betegek igényeit. A program megvalósításához az önkormányzat nyújt lehetőséget, mivel a fejlesztéseket, felújításokat az OEP nem finanszírozza. Az önkormányzat az elmúlt nyolc évben megháromszorozta a támogatást, mely összegek további biztosítása, a beruházások folytatása a továbbiakban is szükséges. A magyarországi romák kétségkívül az ország legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportjai közé tartoznak. A mintegy ezres roma népesség négyötöde él létminimum alatt, többségük társadalmi és fizikai értelemben is szegregált, vagy szegregálódó településeken, településrészeken, lakáskörülményeik évtizedekre vannak a magyarországi átlagtól, oktatási és munkaerő-piaci esélyeik sokkal alacsonyabbak a nem romákénál, egészségügyi helyzetük katasztrofális. Tapasztalataink szerint körükben a rizikófaktorok közül a dohányzás, a magas vérnyomás, valamint táplálkozási problémák, és a prevenció hiánya egyértelműen az egészségi állapotot befolyásoló tényezőnek bizonyulnak. Tény, hogy a romák nagy része az ingyenes egészségügyi ellátást sokkal ritkábban veszik igénybe. Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a 353/2013. (V. 29.) ök. számú határozattal elfogadta a XV. ker. Önkormányzat szakmai fejlesztési programját évig. Összegzés: Az egészségügyi ellátórendszer biztosítja a beteg járó-betegként, illetőleg fekvőbeteg-gyógyintézeti keretek közötti, valamint otthonában történő ellátását:alapellátás, járóbeteg-szakellátás, fekvőbetegszakellátás Az önkormányzat, a kerület lakosai részére a jogszabályokban előírt egészségügyi ellátásokat teljes körűen, működési engedélyek és finanszírozási szerződések birtokában nyújtja. Ismerve és megtapasztalva az OEP finanszírozás mértékét, erejétől függően támogatja - köztük a privatizált szolgáltatásokat is - működésüket, a rendelőhelyiségek felújítását, és fejlesztésüket, korszerűsítésüket. Tekintettel arra, hogy között jelentős forráshiány miatt a felújítások, eszközfejlesztések a kívánt mérték alatt teljesültek, a feltorlódott, sürgető, tovább nem volt halasztható, a lakosság 68

69 elvárásaihoz, a működési engedélyekhez és a jogszabályi köztelezettségekhez igazodó feladatokat a helyzet súlyának megfelelően 2003-tól fokozottan orvosolta. Először a tisztánlátás, és a teljes körű informáltság érdekében felmérette az elvégzendő feladatokat, majd ütemezte annak végrehajtását és az ahhoz szükséges forrás biztosítását. Az önkormányzat döntéseinek meghozatalakor figyelemmel van arra, hogy az egészségi állapot javításának elsődleges eszköze az egészség fejlesztése, védelme és a betegségek megelőzése. Tiszteletben tartják: Minden betegnek joga van sürgős szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez. Minden betegnek joga van - jogszabályban meghatározott keretek között - az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz. A kerületben az egészségügy: olyan strukturált rendszer, amely az egészség megőrzését, a betegségek megelőzését és gyógyítását, krónikus betegségek esetében azok kezelését szolgálja, mindenki számára biztosított az egyenlő mértékű hozzáférés, az ember és ezen keresztül a társadalom szociális biztonságának része, melynek megteremtése és garantálása a kerület egyik feladata, melyben számít az egyén és a társadalom aktív közreműködésére A kerületben az egészségügy a mindenkori egészségkultúrának közhatalmilag intézményesített része, szakigazgatási hivatali testülettel és közhatalmilag legitimált szakmai-tudományos paradigmával, amelynek keretei között a részben populációs szintű, részben személyre szóló ellátások az egészségi állapot javítását, a betegségek megelőzését, és ha kell, gyógyítását, gondozását, rehabilitációját szolgálják. o Az egészség dimenziói: biológiai egészség: a szervezet megfelelő működése lelki egészség: személyes világnézet, magatartásbeli alapelvek, illetve a tudat nyugalmának és az önmagával szembeni békének a jele mentális egészség: a tiszta és következetes gondolkodásra való képesség emocionális egészség: az érzések felismerésének, illetve azok megfelelő kifejezésének a képessége szociális egészség: másokkal való kapcsolatok kialakításának egészsége. Szembenézés és irányváltás Budapest Főváros XV. kerületi önkormányzat gazdasági-társadalmi programja című program helyzetelemzésében leírtak (51. oldal) összhangban vannak az esélyegyenlőségi programmal. A IV. fejezet JÖVŐKÉP A GAZDASÁGI-TÁRSADALMI PROGRAM RÉSZPROGRAMJAI címen, a C. pontban elfogadásra került az Egészségügyi, Családtámogatási és Szociális Program : o A kötelező feladatok biztosítása, fejlesztése, az önként vállalt feladatok átvilágítása. o Az önként vállalt feladat a kerületi szakellátás fenntartása, színvonalának, szolgáltatásai hatékonyságának növelése. Kiemelt önként vállalt feladat a hajdani pestújhelyi dr. Vass József Munkáskórházban az Észak-pesti Egészségügyi és Szociális Mintaprojekt egyes elemeinek megvalósítása. o 1./ Egészségügyi Program a./ Háziorvosi ellátás, járóbeteg szakrendelés fejlesztése Az önkormányzat az egészségügyi ellátó rendszeren belül továbbra is gondoskodni kíván a járóbeteg szakellátás fenntartásáról. Támogatja és segíti az alapellátást végző háziorvosok munkáját, tevékenységét. b./ Szűrés, megelőzés, tanácsadás c./ Észak-pesti Egészségügyi és Szociális Mintaprojekt Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete, (1153 Budapest, Bocskai u. 1-3., a továbbiakban, mint Alapító,) egyes egészségügyi közfeladatai átvállalása, illetve ellátása céljából a Ptk. 69

70 74/G. (1) (10) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a kiemelkedően közhasznú jogállású szervezetekre irányuló előírások figyelembevételével közalapítványt hozott létre március 29-én. o A Közalapítvány az egészségügyről szóló évi CLIV. tv (1) bekezdés a.) és b) pontjában továbbá a 153. (1) bekezdés c.) pontjában megfogalmazott önkormányzati közfeladatok ellátása érdekében az alábbi célokra jött létre: a települési önkormányzati egészségügyi alapellátás körébe tartozó műszer ellátás átvállalása, illetve ellátása, a kerület környezet egészségügyi helyzetének javítása érdekében az illetékes hatóságok előtt a szükséges intézkedések megtétele. Az egészség megőrzéséhez az úszás is hozzájárul, az immunrendszer erősítésével, az összes szerv kíméletes átmozgatásával. Fokozza a szervek vérellátottságát, javítja a koncentráló képességet. Ezért az úszásoktatást 42 minél ifjabb korban kell elkezdeni az intézményekben, mivel az úszásoktatásnak kettős célja van. Az egyik: a tanulás folyamatában egy olyan mozgás elsajátítása, amely nélkülözhetetlen az ember számára. Mai világunkban elképzelhetetlen, hogy valaki ne tudjon úszni. Amikor a családok víz mellé mennek üdülni, akkor az úszni tudás életet menthet. A másik: egy olyan kivételes környezetben történő mozgásról van szó, amelyben speciálisan hat a gravitáció, és sérülésmentesen mozgatható az összes izomcsoport. Tehát az óvodásnak, a mozgás koordináció fejlesztésében, az iskolásnak keringés és vitál kapacitás kialakulásában, az időskorúaknak az ízületi bántalmak és gerincmeszesedés ellen javallott. A lakosság egészségi állapotában megnyilvánuló egyenlőtlenségek hátterében jelentős társadalmi, környezeti, gazdasági és kulturális különbségek vannak. A társadalmi helyzet és egészség összefüggését vizsgálva először az egészség előfeltételeit érdemes áttekinteni. Az egészség előfeltételei a béke, lakás, oktatás, élelem, jövedelem, stabil ökológiai rendszer, fenntartható erőforrások, társadalmi igazságosság és egyenlőség. Az egészség egyik előfeltétele a lakás. Az egészségi egyenlőtlenségek csökkentése mind a társadalmi igazságosság szempontjából, mind pedig gazdasági szempontból az egész társadalom közös érdeke. Az egészség hozzásegíti az embereket ahhoz, hogy a lehető legteljesebb életet éljék, és hogy a társadalomban optimális teljesítményt tudjanak nyújtani. Igazságos a társadalom, ha egyenlő esélyeket biztosít tagjainak az egészség területén is. A gazdaság növekedése önmagában nem csökkenti az egyenlőtlenségeket, viszont az egyenlőtlenségek csökkentése az egészségre való pozitív hatásán keresztül ösztönzi a gazdaságot. Az egyenlőtlenségek és ezen belül a méltánytalan egyenlőtlenségek növekedése visszahat a gazdaságra és annak működőképességét ássa alá hosszabb távon. 6.8 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai A közösségi élet színterei sokrétűek, ilyenek a lakóközösségek, a munkahelyek, önkormányzati intézmények, a templomok, a civil szervezetek. A kerület lakosságának egészségét, gazdasági és társadalmi jólétét, életminőségének javítását úgy lehet biztosítani, ha tevékenységeink során a környezet és fejlődés, illetve a gazdaság, társadalom és környezet problémáit együtt kezeljük. A XV. kerületben több helyszínen van lehetőség a tartalmas és igényes művelődésre, kikapcsolódásra. A művelődési intézmények programjaikat a lakossági igényekre tekintettel alakítják. ( Csokonai Művelődési Központ). A kerületben hagyományosnak tekinthető és egyéb rendezvények is sor kerül ( Pestújhelyi Napok, Újpalotai Napok, Szüreti felvonulás, MÁV Szimfonikusok koncertje...) A helyi közélet eseményeiről a helyi média közvetítésével értesül a lakosság. (Életkép c. újság, kábeltelevízió). 42 Tanuszoda: 1155 Budapest, Széchenyi út 89. {GPS koordináták: / } 70

71 A helyi kötelező közszolgáltatási feladatok megszervezése, a humán szolgáltatások, a szociális és gyermekjóléti ellátások, a település üzemeltetési feladatai, a közterületek tisztántartása biztosított. A kerületi állampolgárok számára elérhetőek, megfelelő színvonalon működnek és minden jogos igényt kielégítenek. Az önkormányzat részben, mint intézményalapító és fenntartó, részben ellátási szerződés útján gondoskodik. Az egyes feladatok ellátása során együttműködik a helyi, nem önkormányzati fenntartású intézményekkel, civil szervezetekkel, gazdasági társaságokkal, a történelmi egyházakkal, a nemzetiségi önkormányzatokkal és egyéb szervezetekkel. A közszolgáltatások esetében folyamatos cél az ellátás minőségének további javítása, a szolgáltatási biztonság megteremtése, illetve fenntartása, az érintett szolgáltatások megfizethetősége, egyben a közszolgáltatások fenntartása. 6.9 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A helyi nemzetiségi önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény ai rögzítik. A helyi nemzetiségi önkormányzat kötelező közfeladata többek közt a képviselt közösség érdekképviseletével, esélyegyenlőségének megteremtésével kapcsolatos feladatok ellátása, különösen tekintettel a helyi önkormányzatnak a nemzetiségek jogainak érvényesítésével kapcsolatos feladataira, A helyi nemzetiségi önkormányzat önként vállalt feladatot láthat el különösen a nemzetiségi oktatási és kulturális önigazgatással összefüggő ügyekben, a társadalmi felzárkózás, a szociális, ifjúsági, kulturális igazgatás és a közfoglalkoztatás területén, valamint településüzemeltetési és településrendezési feladatok körében. A nemzetiségi önkormányzat együttműködését az állami és a helyi önkormányzati szervekkel a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény ai rögzítik. A XV. kerületi Önkormányzat a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. Támogatja a pályázati tevékenységében, a tevékenységek finanszírozáshoz nyújt kiszámítható támogatást Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Munkanélküliség. Lakhatás megoldatlansága. A díjhátralékkal rendelkezők számának emelkedése. A kerületben élő romákról és a mélyszegénységben élőkről nincs releváns indikátor. A kerület lakosságának morbiditási és mortalitási mutatói nem jók. fejlesztési lehetőségek Közfoglalkoztatási rendszer fenntartása, egyéb lehetőségek felkutatása A lakáspályázatok gyakoriságának és a pályázható lakások számának növelése Tájékoztató, tanácsadások szervezése a prevenció érdekében. Megfelelő vizsgálati módszer kidolgozása a CNÖ bevonásával és segítségével. Kerületi egészségügyi szűrések népszerűsítése. 71

72 VII. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 7.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői Magyar Országgyűlés évi LXIV. törvényében kihirdette a Gyermekek Jogairól szóló ENSZ Egyezményt, majd elfogadta a 47/2007. (V. 31.) sz. határozatával a Legyen Jobb a Gyermekeknek Nemzeti Stratégiát. A dokumentum fő célja volt, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a Gyvt-ben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. Pénzbeli és természetbeni ellátások: a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, b) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, c) a gyermektartásdíj megelőlegezése, d) az otthonteremtési támogatás, e) a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: a) a gyermekjóléti szolgáltatás, b) a gyermekek napközbeni ellátása, c) a gyermekek átmeneti gondozása. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások: a) az otthont nyújtó ellátás, b) az utógondozói ellátás, c) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás. A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: a) a védelembe vétel, b) a családbafogadás, c) az ideiglenes hatályú elhelyezés, d) az átmeneti nevelésbe vétel, e) a tartós nevelésbe vétel, f) a nevelési felügyelet elrendelése, g) az utógondozás elrendelése, Az ellátások és intézkedések nyújtása és megtétele, azok ellenőrzése, valamint biztosítása során adatok kezelésére az alábbi szervek és személyek jogosultak: a) a gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat- és hatásköröket gyakorló szervek és személyek (Gyvt. 16. ), b) a fővárosi főjegyző, c) a gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szolgáltatás, intézmény fenntartója, vezetője, d) a helyettes szülő, nevelőszülő, 72

73 e) a gyermekjogi képviselő, illetve amennyiben a gyermek panaszának orvoslása érdekében feltétlenül szükséges a betegjogi képviselő, illetve az ellátottjogi képviselő, f) az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, g) a gyermekvédelmi szakértői bizottság. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli támogatások Az önkormányzat 2012-ben gyermekvédelmi támogatás kifizetésére millió Ft-ot használt fel, amely 2198 fő részére biztosított segítséget esetben. Összességében éves szinten 1 1 fő átlagosan 3 alkalommal vette igénybe ezt a támogatási lehetőséget. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesülők száma, támogatási esetek és a kifizetett támogatás összegei: Pénzbeli támogatásban részesített személyek (fő) Támogatási esetek Felhasznált összeg (eft, ) száma év év év év év év év év év Egyszer részesült támogatásban Kétszer részesült támogatásban Háromszor vagy többször részesült támogatásban Összesen A fenti táblázat adataiban csökkenő tendencia fedezhető fel, melynek oka a lakosságszám csökkenése és az évek óta (2008.) változatlan (28.500,- Ft.) öregségi nyugdíjminimum. E jelenség a támogatási esetek számában és a ráfordított összeg kifizetésében is megmutatkozik. A családok támogatásának megállapítható összege nem változott az előző évekhez képest, ezért az alkalmankénti támogatás összege 2012-ben ,- Ft. között mozgott. Egy alkalommal összesen legfeljebb ,- Ft. illetve éves szinten gyermekenként legfeljebb ,- Ft. Segélyt kaphattak a kérelmezők. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatást igénylők közül elutasításra is sor került az elmúlt év folyamán. Az elutasítások száma, amely a család egy főre eső magasabb jövedelme miatt, vagy az éves megállapított forintkeret összegének felhasználásán túl benyújtott kérelem miatt került elutasításra, illetve a kérelmező nem működött együtt a hivatallal 2010-ben 141, 2011-ben hasonló okok miatt 135, 2012-ben pedig 58 kérelem volt. 73

74 A gazdasági válság hatásai a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesülő családok életében is megnyilvánul. Az elmúlt évben megnőtt azon kérelmezők száma, ahol mindkét szülő munkanélkülivé vált. Jellemzően az anya jövedelmét a gyes és a családi pótlék alkotta, az apa pedig munkanélküli ellátásban, vagy foglakoztatást helyettesítő támogatásban részesült. A XV. kerületben a munkanélküliség a korábbi években többnyire a roma családokat érintette, de mostanra az Intézményfelügyeleti és Humán Főosztály Szociális és Egészségügyi Osztály munkatársainak tapasztalata szerint, megfordult az arány a nem roma származású családok irányába.. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás: a szegénységben élő gyermekek családjai a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás mellett rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülhetnek, vagyis a bölcsődékben, óvodákban és oktatási intézményekben ingyenes vagy kedvezményes étkeztetésre és iskolákban ingyenes vagy kedvezményes tankönyvellátásra jogosultak. A Gyvt. 20/B. (1) bekezdése szerint kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a gyermek tartására köteles, és nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékában részesül. A kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságot a gyám lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője - határozatlan időre - állapítja meg. A Gyvt. szerint a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás havi összege - gyermekenként - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 %-a. Ez az összeg 2012-ben havonta 6.270,- Ft-ot jelentett a gyámszülőknek ben 14 család 17 gyermeke számára került kifizetésre (2011-ben 15 család 19 gyermeke részesült ebben a támogatásban). Emellett a gyámul kirendelt hozzátartozók még évente kétszer - augusztus és november hónapban - pótlékban is részesülnek évben a pótlék összege esetenként 8.400,- Ft/gyermek volt. A évet követően a pótlék összegének emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt. A törvény értelmében a kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságot a települési önkormányzat jegyzője évente felülvizsgálja. A kifizetett támogatási összegeket 2012-ben ,- Ft. (2011-ben ,- Ft) a központi költségvetés biztosította. Ápolási díj: az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Az ápolási díj, mint támogatási forma számos esetben érintheti a 18 év alatti fiatalokat is mint ápolt személyt évben 271 fő alanyi jogon ápolási díjban részesülő közeli hozzátartozó közül 83 fő számára folyósítottak ápolási díjat súlyos fogyatékos, vagy tartós beteg 18 év alatti gyermek ápolása címén. Az önkormányzat által nyújtott természetbeni és egyéb támogatások A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, az esetenkénti pénzbeli támogatásnak, valamint a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt egy évre állapítják meg a jogosult számára, amely elsősorban a gyermekétkeztetésben és a tankönyvek beszerzésében jelent ingyenességet. A gyermekek nagyobb szociális biztonságát garantálja a törvény azzal, hogy a Gyvt. a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez társuló pénzbeli támogatást évente kétszer (augusztus és november) folyósítja évtől a pénzbeli támogatás összegének emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt ben a támogatás összege 5.800,- Ft/alkalom volt január 1-től a 74

75 rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, az 1-8 évfolyamon nappali rendszerű oktatásban résztvevő gyermek után az intézményi térítési díj 100%-t kedvezményként kell biztosítani számára. A települési önkormányzat jegyzője megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg egyedülálló szülő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át 2013-ben ,- Ft. Ugyanez az összeghatár, ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos. A másik kategória, ha a gyermek családban nevelkedik, akkor a jövedelemhatár - gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege - nem haladhatta meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130 %-át ,- Ft. Emellett minden kérelem esetében vizsgálni kellett a család vagyoni helyzetét, melynek összegszerűségét a vonatkozó törvény határozza meg. A kedvezmény megállapítása határozattal történik, és egy évre szóló jogosultságot állapít meg. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma és a kifizetett támogatás összege: Év Ellátottak száma (fő) Összesen (eft) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kacsolódó pénzbeli ellátást a központi költségvetés megtéríti. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt kérő és védelembe vett családokra vonatkozóan a jegyzőnek egy évben két alkalommal (május, október) jelentési kötelezettsége van a kerületben élő halmozottan hátrányos gyermekekről. A halmozottan hátrányos helyzet megállapítására akkor kerülhet sor, ha a szülő(k) önkéntes nyilatkozatot tesz(nek) legmagasabb iskolai végzettségükről. Halmozottan hátrányos helyzetűnek számít az a gyermek, akinek beiskolázásakor, azaz általános iskolai tanulmányai megkezdésekor a szülő(k) legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányai(ka)t fejezték be sikeresen. A szülők nyilatkozata és a kedvezményre jogosultság alapján 2010-ben 284 fő, 2011-ben 231 fő, 2012-ben 235 halmozottan hátrányos helyzetű gyermek élt a XV. kerületben. Óvodáztatási támogatás január 1. napjától került bevezetésre az óvodáztatási támogatás. A települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek szülője részére, aki három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll, az a gyermek óvodába való beíratását követően első alkalommal ,- Ft támogatásban részesül. Az óvodai ellátás végéig évente két alkalommal ,- Ft/alkalom további támogatásra jogosult a szülő, amennyiben megfelel a Gyvt. 20/C. - ában meghatározottaknak. Az óvodáztatási támogatást ugyanazon gyermek után csak az egyik szülő igényelheti. Az óvodáztatási támogatásra való jogosultságot akkor lehet megállapítani, ha a szülő a gyermekét annak az évnek az utolsó napjáig beíratta az óvodába, amelyben a gyermek a negyedik életévét betöltötte. Óvodáztatási támogatásban részesülők száma és a kifizetett támogatás összege: Év

76 Ellátottak száma (fő) Összesen (eft) Az óvodáztatási támogatás 2011-től szociális jellegű támogatásnak minősül, és az állami költségvetés 100 %-ban fedezetet biztosít a kifizetésekre. Tankönyv és füzetcsomag támogatás A tankönyv piac rendjéről szóló évi XXXVII. tv 8. határozza meg az iskolai tankönyvek ingyenes rendelkezésre állását. Bp. XV. kerületi Önkormányzat a 2011/2012-tanévben továbbra is biztosította közoktatási intézményeiben az ingyenes tankönyvellátást és az ingyenes füzet- és tanszercsomagot a jogszabályban, illetve a helyi rendeletben előírtak szerint. Ennek megfelelően az 1-9. osztályos tanulók a nyelvkönyvek kivételével térítésmentesen kapták meg a kötelező tankönyveket. Az általános iskola első évfolyamának tanulói részére pedig ingyenes volt a kötelező alapfüzet csomag is. Tankönyvtámogatás Év Támogatásban részesülők száma (fő) Összesen (eft) Füzetcsomag támogatás Év Támogatásban részesülők száma (fő) Összesen (eft) Gyermekélelmezés támogatása A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek számára az ingyenes étkezés az elmúlt években fokozatosan került bevezetésre. A gyermekétkeztetéshez kapcsolódó normatív kedvezmények biztosításához normatív állami hozzájárulás igényelhető, melynek összege az éves központi költségvetésben kerül meghatározásra. Az elmúlt években a szociális célú nyári gyermekétkeztetés keretében elsősorban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek napi egyszeri meleg-étkeztetésének biztosításához 76

77 használható támogatás igénylésére volt lehetőség. A támogatás összege azonban nem fedezte a teljes költségeket, ezért az Önkormányzat kiegészítésére is szükség volt az étkeztetés biztosításához. A XV. kerületi Önkormányzat rendelete szerint a gyermekek egyéni rászorultság alapján további kedvezményben részesülhetnek, mely az ingyenes étkezésre való jogosultsági kör bővítése miatt március 1-jétől módosításra került. A rendelet szerint továbbra is ingyenes étkeztetést kell biztosítani azon gyermekek részére, akik állami gondoskodás alatt állnak és kerületi lakóhelyű nevelőszülőknél vannak elhelyezve. Az önkormányzat által fenntartott nyári napközi táborban, gyermektáborokban a gyermekek ugyanazt az egyéni rászorultság alapján megállapított kedvezményt vehetik igénybe, amit a tanév során részükre a gyermekintézmény megállapított. A gyermekek részére a térítési díjhoz járó díjkedvezmény az oktatási nevelési intézményeken keresztül került biztosításra. Az intézmények az igényelt keretösszeggel évente elszámoltak, melyeket a Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság ellenőrzött és hagyott jóvá. A gyermekélelmezés önkormányzati támogatása Év A tanévben támogatásban részesülők száma (fő) Összege (eft) Napközis táborban támogatásban részesülők száma (fő) Összesen (eft) Szociális nyári étkezésben részesülők száma (fő) Összesen (eft) A XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2011. (II.1.) önkormányzati rendelete részletesen szabályozta a kerületben a nyelvvizsga megszerzésének a támogatási rendszerét. A XV. kerület Önkormányzat tanulónként és sikeres vizsgánként a vizsgadíj összegének 80%-át, de legfeljebb Ft-ot számla ellenében, utólagosan megtérítheti ben 47 fő ,- Ft. (2011-ben 48 fő ,- Ft) támogatásban részesült. A tehetséges, jól tanuló gyermekek és fiatalok tanulmányi ösztöndíjban részesülhettek 2012-ben 39 fő részesült ,- Ft. értékben. (A 2011-es esztendőben 37 fő pályázó nyerte el a támogatást összesen ,-Ft értékben. Támogatásuk havi mértéke attól függött, hogy milyen oktatási intézményben 77

78 folytattak tanulmányokat. Az általános iskolások támogatása (7 fő) 5.000,- Ft, a középiskolásoké (12 fő) 8.000,-Ft, a szakiskolásoké (3 fő) 8.500,- Ft. volt. A támogatás a felsőfokú alapképzésben (9 fő) ,- Ft, a felsőfokú mesterképzésben (8 fő) ,- Ft-ot tett ki. Az iskolatej akcióban 2012-ben, gyermek vett részt ,- Ft. értékben. (1.500 gyermek részére volt biztosítva az ellátás ,- Ft felhasználásával 2011-ben is.) Babakötvényre jogosult minden december 31. után született, magyar állampolgárságú és magyarországi lakóhelyű gyermek, de az állami támogatás csak a gyermek 18. életévének betöltése után használható fel január 1-jétől a magyar állam minden megszülető gyermek javára születésének évében az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű támogatást biztosít. A babakötvény nevű állami támogatás a fiatal felnőttek életkezdésének megkönnyítését szolgálja. Kerületünkben is évben került bevezetésre - az állami támogatáshoz kapcsolódóan - a START PLUSZ XV. kiegészítő befizetés elnevezésű - a gyermekek születésekor adható támogatás. Talán sokan úgy gondolják, hogy a babakötvény egy egyszeri (2008-tól ,- Ft) állami támogatásból áll, pedig az állami támogatás ennél sokkal több is lehet (főként, ha a szülők is hozzátesznek befizetéseikkel). A XV. kerületi Önkormányzat 2012-ben is biztosította ezt a támogatást, így 17 újszülött kaphatott egyenként ,- Ft összegű támogatást. E támogatási forma iránti érdeklődés csekély mértékű, évek óta hasonló nagyságrendű. A viszonylag alacsony számú jelentkezés a támogatás lehetőségének és feltételének a szélesebb körű népszerűsítését kívánná meg, mivel a támogatás alapfeltétele a Start számla előzetes megnyitása. A Városházi Karácsony a KoMa Bázison került megrendezésre 200 fő hátrányos helyzetű gyermek részvételével. A rendezvény műsorral ajándékokkal ,- Ft-ba került. Az önkormányzat ,- Ftot költött a többi összeget vállalkozók és cégek fizették. A kerület óvodái 20 db ajándékcsomagot kaptak ,- Ft értékben a kerületi GYIÖK és a KoMa Színház művészeinek előadása mellett. A kerületi GYIÖK vezetők ,- Ft értékben a KoMa Bázison évzáró kakaó partit szerveztek a kerületi iskolás felsős és középiskolásai részére. Az egyéb támogatások közé kell sorolnunk a szociális és gyermekvédelmi intézmények által adott támogatásokat és közvetve azokat a programokat, amelyeket a gyermekek részére szerveznek.a Fióka Gyermek- és Ifjúságjóléti Központ év nyarán is változatos, ingyenes programokkal várta az érdeklődő gyermekeket (Eleven Park, Állatkert, mozi, Természettudományi Múzeum, Mezőgazdasági Múzeum, Csodák Palotája, Hűvösvölgy, Pálvölgyi cseppkőbarlang, Szentendrei Skanzen Szabadtéri Múzeum, Vasúttörténeti Múzeum, Exbox Action Kalandpark). Összességében megállapítható, hogy a XV. kerületi Önkormányzat a Szociális törvényben előírt pénzbeli és természetbeni ellátásokat teljes körűen biztosította a gyermeket (gyermekeket) nevelő családok részére. Ezek mellett jelentős mértékű önként vállalt támogatásokkal is segítette a XV. kerületi rászoruló családokat. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások 2012-ben a XV. kerületben a gyermekjóléti szolgáltatást továbbra is - az Egyesített Szociális Intézmény (ESZI) keretén belül működő Fióka Gyermek- és Ifjúságjóléti Központ látta el. 78

79 A Pestújhelyi u. 32. sz. alatt működő Újhely telephelyen közösségi gyerekprogramok, szakmai megbeszélések folynak. Három napot töltenek itt a Fióka fejlesztőpedagógusai. Ezeken a napokon itt fogadják a fejlesztésre érkező gyerekeket. Munkájukat ilyenkor önkéntesek is segítik, akik a korábban érkező, vagy a foglalkozás után maradni akaró, maradni tudó gyerekekkel beszélgetnek, játszanak ben az Újhely -en csoportos angol tanulásra is volt lehetőség. Az eredetileg szintén az Újhely -re tervezett önvédelmi szakkör a Kolozsvár utcai telephelyen zajlik (baleset-megelőzési okból) ben a Fióka összesen 910 család gyermekével foglalkozott. Az úgynevezett szakmai tevékenységek száma volt. 187 átmeneti, illetve tartós nevelt gyerek vérszerinti szüleivel volt kapcsolatuk. A szakellátásban nevelkedő gyerekek közül az átmeneti nevelésben lévőkkel, illetve szüleikkel van rendszeres kapcsolata a Központnak. Elő kell segíteniük, hogy a szülők újra képesek és alkalmasak legyenek a gyermek nevelését vállalni. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyerekes családok gondjaival való szakszerű foglalkozás a szociális segítő munka eszközeivel. Az immár 16. éve működő Fióka Gyermek- és Ifjúságjóléti Központhoz a kerületben élő, gondokkal küszködő családok több, mint háromnegyed részét a gyerekekkel foglalkozó szakemberek (jelzőrendszeri tagok) küldik, a többiek önként keresik meg a szolgáltatót. A jelzőrendszeren belül az oktatási intézmények a legaktívabbak, tőlük 2012-ben a jelzések 55%-a érkezett a Fiókához. A Fiókához kerülő gyerekek és családjaik gondjai nagyon különbözőek. A XV. kerületben sok az alapvető megélhetési, lakhatási problémával küszködő család, de az olyan család is, amelyekben más jellegű (családon belüli, nevelési, iskolai, érzelmi, stb.) problémák vannak. A gyakran sokproblémás, nehezen segíthető gondokkal küzdő gyerekkel és családjaikkal kell foglalkozni, de az összetett gondok miatt nagyon nehéz segítséget nyújtani a megoldásban. A látóterükbe kerülő gyerekek veszélyeztetettségének háttere a évhez képest 2012-ben sem változott alapvetően. A gondozott gyerekek veszélyeztetettségének háttere különböző, általában összetett. A sokféle gond között leggyakrabban előfordulóak: Az anyagi jellegűek közül a lakhatási, megélhetési problémák a túlnyomóak (lakhatás elvesztésétől való reális félelem, kilakoltatás veszélye, magas hitel-, rezsihátralék, albérlet kifizetésének nehézségei, napi megélhetési gondok). A gyerekek magatartási, viselkedési problémái, tanulási nehézségei hátterében gyakori a család labilis érzelmi működése, a szülők depresszív életszemlélete, kiábrándultsága. A hagyományos családmodell felbomlása olyan bizonytalansági tényező, amely sokféle családi konfliktust, belső diszharmóniát eredményezhet. Ezek a jelenségek a családok felnőtt tagjai számára is megterhelőek, de a gyerekek még inkább megszenvedik e gondokat. 79

80 A kamaszok szabadidő-eltöltési, szórakozási szokásaival összefüggésben gyakran találkoznak a deviancia különböző formáival második felétől vált gyakorlattá, hogy a gyermekkorú, vagy fiatalkorú bűnelkövetéséről tájékoztatást kaptak. Ezek egy része a rendőrségtől jövő jelzés, más jelzőrendszeri tag jelzéséből, vagy a családtól kiderülő bűncselekmény. A bűncselekményt elkövető fiatalkorú elkövető esetébe mindenképpen bekapcsolódó pártfogó felügyelővel rendszeres és kiegyensúlyozott az együttműködésük. E bűncselekményeknek kliens-gyerekeik nem csupán elkövetői, hanem gyakran áldozatai. Ezeket a problémákat a szociális munkásoknak különösen azért nehéz kezelni, mert o gyerekkorú elkövető esetén nyomozás sincs, amely során bebizonyosodna az elkövetés ténye, így nehéz a gyerekkel felelősségéről beszélni a gondozás során; o fiatalkorú elkövető esetén pedig legalapvetőbb gondjuk az információhiány, nem tudják, hol tart a nyomozás, és mik a következmények ben is nagyon sok jelzés érkezett az oktatási intézményekből igazolatlan hiányzásról (jelzéseik 43%- ban szóltak erről, vagy más gondok mellett erről is). Az igazolatlan hiányzásokhoz új eljárásrend kapcsolódik, amely jelentős többletmunkával jár. Gyakran azt tapasztaljuk, hogy a gyerekekkel foglalkozó szakemberek ugyan rengeteget foglalkoznak evvel a gonddal, de a gyerek, illetve a család hozzáállása nem változik, s konkrétan az iskolába járás rendszeressége nem valósul meg. Egyértelműen hatástalanabb a segítő folyamat, ha az oktatási intézmény nem jelez időben, csupán akkor, amikor az igazolatlan hiányzások száma már tényleges szankciókat eredményez. Érdemes megvizsgálni az igazolatlan hiányzások és a magántanulói kérelmek összefüggését is ben 37 magántanulói megkeresést kaptak. Gyermekvédelmi szempontból nagyon veszélyesnek tartják, ha egy gyerek azért szabadul meg a mindennapi iskolába járás gondjaitól, mert egyébként sem kifogástalan az iskolába járási morálja. A gyermekjóléti szolgáltatást két fő pszichológus segíti részmunkaidőben, akik 2012-ben 407 alkalommal fogadtak klienseket. Továbbra is magasabb az igény, mint ami a pszichológusok jelenlegi időkeretébe belefér. Foglalkoztak gyermekekkel, szülőkkel egyaránt. A Központ munkáját részfoglalkozású jogász is segíti, aki részben a szociális munkásoknak ad jogi tanácsokat, részben a családok felvilágosítását vállalja (2012-ben 209 alkalommal). A két fejlesztőpedagógus 131 gyerekkel foglalkozott 2012-ben, 1825 alkalommal. Ez a 2011-es évhez képest minimális növekedést mutat. A Családok Átmeneti Otthonába a szülő(k) kérésére kerülhetnek be családok. A befogadó intézmények és a Gyermekjóléti Központ együttműködése esetleges, hiszen (bár értesítést kapnak, ha egy-egy kerületi család bekerül), az otthon saját szociális munkása foglalkozik a családokkal ben 35 családok átmeneti otthonában élő gyerekkel foglalkoztak. A kerülettel együttműködési szerződéses kapcsolatban lévő Szociális és Rehabilitációs Alapítványon kívül 15 családok átmeneti otthonával kerültek kapcsolatba: Átmeneti Szálló és Szobabérlők Háza, BMSZKI Anya - Gyermek Krízis Szállója, Rákosszegpark-i Családok Átmeneti Otthona, Diósd, Don Bosco, Érd, Gödöllő, III. kerület, IV. ker, Menedék, Menedékház, Páty, RÉS, Szalonna, Törökbálint. Az Aranyhíd Gyermekek Átmeneti Otthonában 25 gyermek került elhelyezésre. A Gyermekvédelmi Törvény alapján kötelező feladatként ellátandó házi gyermekfelügyeletet óta az ESZI biztosítja év folyamán 5 gyerek számára biztosították ezt a szolgáltatást ben védelembe vételre 132 gyermek esetében került sor. A szociális munkások részt vettek a hatóság által összehívott tárgyalásokon, és a családokkal közösen egyéni gondozási-nevelési tervet készítettek, melynek segítségével konkrét feladatok és határidők kitűzésével tették hatékonyabbá a közös munkát. Folyamatosan együttműködtek a gyermekeket ellátó egészségügyi, oktatási, nevelési intézményekkel. Szüleiktől kiemelve, szakellátásban nevelkedő 187 gyermek ügyében 125 családnak nyújtottak segítséget annak érdekében, hogy a gyermek(ek) visszafogadására alkalmassá és képessé váljanak. Ennek során ún. hazagondozási tervet készítettek, melyben a szakellátásban nevelkedő gyerek szülőjével közösen jelölték ki az elérni kívánt célokat, az azok elérését segítő feladatokat, melyek teljesítésében segítették a szülőket, 80

81 majd félévenként értékelték az elvégzett munkát. Az utógondozás keretén belül 15 családból 17 gyereknek nyújtottak támogatást. Ők azok a családjukba visszakerült gyermekek, akik a visszailleszkedéshez kaptak segítséget. A jelzőrendszer tagjai közül leggyakrabban az oktatási intézményekkel van kapcsolatuk. A kerületi védőnőkkel kapcsolatuk szoros, de többségében az egyedi ügyekre korlátozódik. Az egészségügyi szolgáltatók közül 9 alkalommal kerültek kapcsolatba kórházzal, védőnői jelzés 26 alkalommal érkezett. 51 jelzést kaptak a rendőrségtől, melyben családi vitákról, veszekedésekről, kapcsolattartási nehézségekről, valamint fiatalkorúak szabálysértéséről, vagy bűnelkövetéséről értesültek. Az utcai és lakótelepi szociális munka két fő részből áll. Részben fel kell figyelni az utcán lődörgő, kallódó gyerekekre, s számukra fel kell ajánlani hasznos szabadidős programokat. Az utcai és lakótelepi szociális munka másik része csoportok, klubok, szabadidős programok nyújtása az utcán kallódó-csellengő gyerekek számára is. A szabadidős programok lebonyolításának új helyszíne túlnyomórészt az Újhely. A gyerekek még mindig nem lakták be ezt az új intézményrészt. Úgy alakult, hogy az egyik szabadidős programjukat (önvédelmi szakkör) a Fiókában kénytelenek rendezni (a helyiség belmagassága miatt), s ezen nagy számban jelennek meg a gyerekek, ami szintén azt bizonyítja, hogy a gyerekek jobban szeretik a megszokott, Kolozsvár utcai helyszínt. A kórházi szociális munka keretében a Gyermekjóléti Központ együttműködik mindazon kórházak szociális munkásaival, amelyek XV. kerületi illetőségű gyermeket, várandós anyát látnak el. Az együttműködés zökkenőmentes és nem jelent plusz megterhelést a központ munkatársainak, mivel ezelőtt is folyamatos kapcsolatban álltak az érintett kórházakban működő, kórházi szociális munkát végző szakemberekkel. A kapcsolattartási ügyelet működtetése január 1-jén indult el az intézményben új szolgáltatásként. A központ március 1-től szombati napokon fogadja a családokat e célból év folyamán a Központban összesen 223 kapcsolattartás lebonyolításában vettek részt (20 család ügyében). Előfordul, hogy a kapcsolattartás a szülők játszmájának része. A szülők ezekben az esetekben nem a gyerek(ek) érdekei szerint működnek, hanem fő céljuk, hogy borsot törjenek a másik szülő orra alá úgy, hogy minél kevésbé lehessen őket nyakon csípni. Előfordul, hogy a szülők a maguk oldalára akarják állítani a szociális munkást, s amikor egyértelművé válik, hogy szakemberük ezt nem teszi meg, elfogultsággal, nő-, vagy férfipártisággal vádolják őket. A készenléti szolgálatot a Központ óta működteti, mint speciális szolgáltatást ben 84 ténylegesen érdemi hívásuk volt, egyszer sem kellett személyes segítséget nyújtani. Az Újpalotai Családsegítő Szolgálat szakmai munkájában fontos helyet foglal el a hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok körében végzett szociális munka. A Budapest Főváros XV. kerület Önkormányzatának Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló - évenként elkészített - Átfogó Értékelésben rendszeresen szerepelnek azok a szolgáltatások, programok, amelyeket a kerületi gyermekek és fiatalok igénybe vehetnek az Újpalotai Családsegítő Szolgálatban. A szakmai tevékenységek az előző évhez hasonló módon, az igényekhez alakítva, fejlesztve valósultak meg. Az általuk szervezett programok jól illeszkednek azon önkormányzati törekvéshez, hogy a rászoruló gyermekek és fiatalok az egyéni sajátosságokat is figyelembe véve minél szélesebb körben, komplex módon juthassanak segítséghez. Az önkormányzat által nyújtott természetbeni és egyéb támogatások köréhez kapcsolódnak az Újpalotai Családsegítő Szolgálatban szervezet programok közül az alábbiak: Az egyéni esetkezelés mellett továbbra is munkájuk jelentős része a csoportokkal végzett szociális munka, 2012-ben 1423 fős forgalommal valósultak meg a különböző programok. Főbb programelemek: 81

82 Az Együttjátszó/Kölyök Klubban havonta a 7-12 évesek sport, játék és kézműves elfoglaltságok mellett tapasztalhatják meg a munka, az alkotás örömét, az egymás iránti toleranciát, a szabályok fontosságát, miközben a vélemények különbözőségeinek, kifejezésre juttatásának módjaira biztosítanak gyakorlási lehetőséget a közös beszélgetések során. A Találka/Ifjúsági Klub, Változás Klub a fiatalok igényeire reagálva folytatódott. A havi rendszerességgel működő összejövetelekkel, a éves társaság önszerveződő közösségfejlesztéséhez adnak teret A részükre szervezett tartalmas szabadidős programokon, prevenciós tevékenységet végeznek. A Tea Ház program továbbra is nagy látogatottsággal működik. A sikeresnek mondható a program a magányos, sok szabadidővel rendelkező emberek között. Szabadidejük hasznos eltöltéséhez, kapcsolatépítéshez, informálódáshoz ad teret az összejövetel. Évről évre emelkedik azon kliensek száma, akik serdülő gyermeket nevelnek, és amikor kapcsolatba kerülnek az Újpalotai Családsegítő Szolgálattal, már túl vannak egy válási krízisen, gyermeküket egyedül nevelik. Nekik hirdették meg a Szülői Csoportot, mely lehetőséget teremt arra, hogy tematikus konzultáció keretében megoszthassák bizonytalanságaikat, kérdéseikre válaszokat találjanak. A Családi Klub, Boszorkánykonyha programként változatos és értékes programlehetőségeket tudtak megajánlani: mozi, színház, kirándulások, állatkert, cirkusz, múzeumok, kézműves foglalkozás, bográcsozás, együttfőzés. A Cseverészde egyedülállóknak, egyedül élőknek meghirdetett programjuk. A paletta színes volt: autóbuszos városnézés, kiállítások, mozi, kirándulás valamint bográcsozás a Családsegítő udvarán. Az Újpalotai Szabadidő Központtal több éve tartó szoros együttműködés egyik példája, hogy a Kanga Klubban - amely már évek óta nyújt lehetőséget a kisgyermekes anyukák számára - heti rendszerességgel a szülőknek (23 fő) tanácsadást tart az Újpalotai Családsegítő Szolgálat pszichológus munkatársa. A Közösségépítő nyári táborban (Dömös: 4 nap/3 éjszaka, 12 fő) színes-változatos programot tudtak kínálni a serdülőknek, amelyek még inkább összekovácsolták a fiatal csapatot. A tanulás értékének hangsúlyozása érdekében a gondozott családjaik gyermekei számára 2012-ben utolsó alkalommal hirdették meg a Tanulmányi Ösztöndíj Pályázatot. Ezzel a lehetőséggel 10 fő iskolást motiváltak tanulmányi eredményének javítására, megtartására. A különböző ünnepekhez kötődő csoportos programok keretében tavaly is megrendezésre kerültek a Húsvéti-, Karácsonyi kézművesnapok, amelyeket minden korosztály egyaránt szívesen látogat. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások közül a gyermekek és fiatalok körében végzett szociális munka szorosan kötődik intézményükhöz: Az Újpalotai Családsegítő Szolgálat munkacsoportja, a Munkanélküli Fiatalok Tanácsadó Irodája (MUFTI). A év adatai alapján a MUFTI-t 196 fő fiatal kereste fel, ebből 98 fő volt az új jelentkező, aki először járt az irodában. A szolgáltatások éves forgalma 3381 fő volt. A korábbi évekhez hasonlóan, legnagyobb számban az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező fiatalok (72%) keresték fel az irodát. Az ügyfélszolgálat heti négy napon keresztül működik, az ügyfélszolgálati időn kívül hetente 3 alkalommal álláskereső klub is a fiatalok rendelkezésére áll. Lehetőségük van továbbá az egyéni konzultációra, tanácsadásra, melynek során az álláskereséshez szükséges kompetenciáik fejlődnek. A MUFTI-ban folytatódott a felderítő utcai, ifjúsági szociális munka. A napközben végzett tevékenység fókuszában volt a több útvonal kialakítása és az útvonalak rendszeres bejárása. A Munkanélküli Fiatalok Tanácsadó Irodája novemberben ismét megszervezte a Kerületi Képzési Börzét a Pestújhelyi Közösségi Házban. A Kerületi Képzési Börzén 6 középiskola vett részt és használta ki a bemutatkozás lehetőségét az általános iskolák végzősei, 150 fő számára. A MUFTI évben is folytatta közép és általános iskolai prevenciós programjait. A középiskolai, prevenciós munka célja az iskolai keretek között lévő fiatalok munkavállalással és továbbtanulással kapcsolatos ismereteinek kiszélesítése, illetve az ezzel kapcsolatosan felmerülő kérdések megválaszolása, információk átadása. A Gyámhivatal gyermekvédelmi feladatai és hatósági intézkedéssel elrendelt gyermekvédelmi tevékenységén belül folyamatos együttműködés zajlik a Gyámhivatal és az Újpalotai Családsegítő Szolgálat között. A Pár- és családkonzultáció a teljes kapacitás kihasználással működött. A konzultáció a családi kapcsolatokban interakciók, kommunikáció révén igyekszik változást létrehozni, az élmények átélésének és feldolgozásának módjában, a magatartásban. 82

83 A jelzőrendszer tagjaival való együttműködés tapasztalatai Budapest XV. kerületében a védőnői ellátás a Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Egészségügyi Intézménye szervezeti egységeként működik. A védőnői ellátás az egészségügyi alapellátás részeként két, feladataiban eltérő részre tagolódik: a területi ellátásra valamint az iskola-egészségügyi ellátásra. A védőnői ellátás során a területi és az iskola-védőnők évben mindennapi munkájuk részeként látták el a gyermekvédelmi feladatokat. A XV. kerület közigazgatási területén 21 területi védőnői körzet működik. A védőnői körzetek 4 Védőnői Tanácsadó köré csoportosulnak (Sződliget utcai Tanácsadó, Rákos úti Tanácsadó, Őrjárat utcai Tanácsadó, Zsókavár utcai Tanácsadó). A területi védőnői ellátás a védőnők illetékességi területén lakcímmel rendelkező, vagy életvitelszerűen ott tartózkodó és a védőnői gondozás iránti igényt írásban bejelentő várandós és gyermekágyas anyákat, újszülött kortól a tanulói jogviszony megkezdéséig a gyermekeket valamint az oktatási intézménybe nem járó, otthon gondozott tanköteles korú gyermekeket, fiatalokat érintette. A védőnői gondozás évben a gyermek törvényes képviselőjével előzetesen egyeztetett gondozási terv alapján a családlátogatások és védőnői tanácsadás keretében valósult meg. A védőnői gondozás során a területi védőnők elvégezték az egyes életkorokban esedékes szűrővizsgálatokat, nyomon követték a gyermekek pszichoszomatikus fejlődését, segítették a harmonikus szülő-gyermek kapcsolat kialakulását valamint a gyermek nevelését és szocializációját. Eltérés vagy annak gyanújának észlelésekor megtették a szükséges intézkedéseket. A gondozott család részére átadták az egészséges életmódhoz szükséges ismereteket, és figyelemmel kísérték, hogy a gyermek családban történő ellátása az adott tanács szerint történik-e. A környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében segítséget nyújtottak a helyes életvitelhez, a harmonikus, szerető családi környezet kialakításához. A családlátogatások és a védőnői tanácsadás során célzott és szükséglet szerinti gondozást végeztek. A családokkal kialakított jó kapcsolatnak köszönhetően gyakori, hogy akut probléma jelentkezésekor a szülő keresi meg telefonon vagy személyesen a védőnőt, és kéri a segítségét. A védőnő megteszi a kompetenciájába tartozó intézkedéseket, és ha szükséges, a szülő előzetes tájékoztatása után más szakemberek segítségét is kéri (Gyermek- és Ifjúságjóléti Központ, Családsegítő Szolgálat, Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Osztály, házi gyermekorvos, óvoda, iskola, stb.). A területi védőnők 2012-ben is nagy hangsúlyt helyeztek arra, hogy a gondozott családban nevelkedő gyermek testi, lelki és szociális fejlődésének nyomon követése, az egészséges életmóddal és táplálkozással kapcsolatban adott tanácsok, valamint az egyes korcsoportokban a szűrővizsgálatok elvégzésén kívül tájékoztatást adjanak a családtámogatási ellátási formákról is. Szakmai segítséget nyújtottak a helyes életmód, az egészséges táplálkozás, a megfelelő környezet kialakításához, a gyermekek harmonikus testi és lelki neveléséhez. A család harmonikus életvitelét bármilyen formában veszélyeztető helyzet felismerése és a rendezéshez mielőbbi segítségnyújtás érdekében a gondozottakkal olyan kapcsolatot alakítottak ki, hogy a rizikófaktorok mielőbb felismerhetőek legyenek. A családokat tájékoztatták a gyermekek után járó és a szociális ellátásokról, valamint segítséget nyújtottak ezek igénybevételéhez. A területi védőnők a területi gondozási munkájukon és a kerületi rendezvényeken túl (Egészségnap), az Egészséges Tanácsadókban is szerveztek és végeztek egészségnevelő munkát, melyre az általuk szervezett klubfoglalkozások (Baba-Mama klub, szülésre felkészítő tanfolyam, stb.) keretein belül volt/van lehetőség. 83

84 A területi védőnői ellátás mutatószámai: A gondozott családok száma 3,2%-os emelkedés Családlátogatási alkalmak száma Szaklátogatási alkalmak száma Védőnői tanácsadáson megjelentek száma jelentős emelkedés Újonnan nyilvántartásba vett csecsemők száma - növekvő tendencia Védőnői gondozásban részesült gyermekek száma Fokozottan gondozott gyermekek száma 12% - 11% Fokozottan gondozott gyermekek közül környezeti okból fokozott gondozásra szorulók száma 7%- 6% - csökkenő tendencia Újonnan nyilvántartásba vett várandós anyák száma A gondozott családokban észlelt gyermekelhanyagolások száma n.a A gondozott családokban észlelt gyermekbántalmazások száma n.a. 3 0 Védőnők által megtett intézkedések száma n.a ben a XV. kerület oktatási intézményeiben az iskola-egészségügyi feladatokat 9 fő iskolavédőnő látta el. Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló rendeletben előírt szűrővizsgálatok és egészségnevelési feladatok ellátásán valamint a védőoltások szervezésén és azok lebonyolításában történő közreműködésen kívül az iskola-védőnők kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy jó és folyamatos együttműködésükkel segítsék az oktatási intézményeket gyermekvédelmi feladataik ellátásában. Az iskolák vezetésével, a tantestülettel, adott esetben az iskola pszichológusával, a logopédussal, a fejlesztő pedagógussal, a gyógy-testnevelővel, a gyermek- és ifjúságvédelem szakembereivel kialakult kapcsolat egyre hatékonyabb. Az iskola-védőnők tapasztalatai, jelzései alapján az oktatási intézmények gyermekvédelmi felelőseivel történő együttműködés gyors problémamegoldást eredményez. Az iskola-egészségügyi miniszteri rendelet által a kampányoltás keretében oltásra kötelezett tanulók többsége részesült az előírt védőoltásokban, az akut megbetegedés/ek miatti hiányzók pótoltása 84

85 folyamatos. Az oktatási intézményekben történő oltások folyamatát a BFKH Budapest XIV. Kerületi Népegészségügyi Intézete Járványügyi Csoportja rendszeresen ellenőrizte. A tisztasági szűrővizsgálatokat a módszertani utasítás szerint, folyamatosan végezték/végzik az iskola-védőnők. A pediculosis miatt kiszűrt tanulókat egyénileg tájékoztatják, nagy hangsúlyt helyezve az újrafertőződés megelőzésére. Az iskolai egészségnevelés egyéni, személyre szabott és csoportos formában egyaránt megvalósult. A Védőnői Szolgálat és az érintett intézmények együttműködése év során zökkenőmentes volt. Az eredményes munka elengedhetetlen feltétele a személyek (védőnő, családgondozó) állandósága és elérhetősége az adott eset megoldásánál, a kétirányú információáramlás (szóban és írásban is), a rendszeres kapcsolattartás illetve az esetmegbeszélő csoportok működtetése. A védőnők is fontosnak tartják a gyermekek, fiatalok részére a szabadidő helyes eltöltéséhez a megfelelő intézmények és programok kialakítását kerületünkben. Oktatás-nevelés A XV kerületi Önkormányzat minden nevelési-oktatási központban foglalkoztat függetlenített gyermekvédelmi felelőst, akik egységes munkaköri leírás alapján végzik munkájukat. Az Intézményfelügyeleti és Humán Főosztály Köznevelési, Közművelődési és Sport Osztály munkatársai nagy gondot fordítottak 2012-ben is a gyermekvédelmi felelősök munkájának segítésére, a szakemberek továbbképzésére. E tevékenységet szorosan együttműködve végezték a jegyzői gyámhatósággal, a gyámhivatallal és a gyermekjóléti központtal. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. tv. alapján január 01-től fejlesztő felkészítést, fejlesztő iskolai oktatást csak pedagógiai szakszolgálat láthat el. A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati intézmények állami fenntartásba vételéről szóló évi CLXXXVIII. törvény alapján mind a fejlesztő felkészítő, mind a fejlesztő iskolai oktatást végző, valamint a gyermekvédelmi feladatokat ellátó közalkalmazottak a Klebelsberg Intézményfenntartó központ állományában végzik tovább tevékenységüket. Az átszervezések következtében sem az érintett szakemberek, (pedagógusok, fejlesztő pedagógusok, gyógypedagógusok) sem a gyermekek érdekei nem sérülnek, A XV. kerületben 11 óvodában (16 óvodaépületben) végzik a szakemberek az óvodai nevelést és a gyermekvédelmi munkát. Az óvodások létszáma 2012-ben 2288 gyermek volt. (2011-ben fő volt). A veszélyeztetett gyermekek száma az óvodákban 2012-ben 24 fő 1.05%. (2011-ben 142 fő 6,1% ) volt. A hátrányos helyzetű óvodások száma 2012-ben 351 fő 15,34% (2011-ben 305 fő 13 %) volt. A halmozottan hátrányos helyzetű óvodásnak 2012-ben 8 fő 0,35% /(2011-ben 19 fő 0,8 %) számított. A XV. kerületben 11 közoktatási intézményben folyik általános és középiskolai nevelés-oktatás ben 5701 diák (3990 általános iskolás, 1183 gimnazista, 262 szakközépiskolás, és 266 fő szakiskolás) tanult ben az intézményekben összesen diák (3.540 fő általános iskolás, fő gimnazista, 351 fő szakközépiskolás, 329 fő szakiskolás) tanult. A veszélyeztetett gyermekek száma az iskolákban 2012-ben 1264 fő (22, 17%), 2011-ben fő (21 %) ben 934 fő - (16,38%), 2011-ben a kerületben fő (19,1 %) hátrányos helyzetű gyermek járt iskolába, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma ben 60 fő (1,05%), 2011-ben pedig 214 fő (3,9 %) volt. A kerületi iskolások közül 2012-ben ben 19 gyermek élt állami gondoskodásban, legtöbben közülük a Száraznád Nevelési - Oktatási Központban (NOK) tanultak. A tankötelezettségüket magántanulóként teljesítő diákok száma 2012-ben 60 fő (0,01%), 2011-ben 44 fő (0,8 %) volt. Tanulási, magatartási zavarral küzdő iskolások száma 2012-ben 619 (10,86%), 2011-ben 585 fő (10,9 %) volt. A Kerületi Nevelési Tanácsadó a pedagógiai szakszolgálati feladatok közül a nevelési tanácsadás feladatát látja el. A jelenleg hatályos Köznevelési törvényben foglaltak szerint a nevelési tanácsadás feladata magában foglalja: 85

86 1. Az intézménynél jelentkező gyermek esetében a szülővel az első problémafeltáró beszélgetés lebonyolítását, a gyermek viselkedésének, szociális érettségének felmérését, ennek eredményeképpen tanácsadásban részesítését vagy a szakszolgálati ellátásba vételét, 2. Segítség nyújtását a gyermek családi-, és óvodai neveléséhez, a tanuló iskolai neveléséhez és oktatásához, ha a gyermek egyéni adottsága, fejlettsége, képessége, tehetsége, fejlődésének üteme indokolja, 3. A pszichés állapot feltárását célzó vizsgálat végzését és szakértői vélemény készítését a szülő vagy a gyermekvédelmi szakellátást, gyermekjóléti alapellátást végző intézmények kérésére, 4. Prevenciós tevékenységek ellátását: együttműködés a védőnői és gyermekorvosi hálózattal, a gyermek korai fejlődési időszakában teljes körű családi mentálhigiénés intervenció, az óvodai nevelésben részesülő, negyedik életévüket betöltött gyermekek körében a tanulási és beilleszkedési nehézségek megelőzése céljából a szülő előzetes hozzájárulásával szűrés/fejlettség vizsgálat készítését. Emellett intézményük komplex pszichológiai és gyógypedagógiai ellátást biztosít: pszichológiai, gyógypedagógiai, pedagógiai vizsgálatot, valamint gondozást és terápiás ellátást biztosítanak. Pszichológiai, gyógypedagógiai, pedagógiai tanácsadást biztosítanak, és konzultációs lehetőséget nyújtanak a gyermekek, illetve a tanulók szülei, pedagógusai részére. A Nevelési Tanácsadók tanévre vonatkozóan készítenek statisztikát. A es tanévben több mint 140-el nőtt az ellátott gyermekek száma. 119 gyermek beiskolázás előtti fejlettségi vizsgálaton vett részt. Jelentősen nőtt a pszichológiai illetve gyógypedagógiai vizsgálatok száma, csaknem 200 gyermekkel több (1237) vizsgálatot végeztek ebben a tanévben. A tanácsadóban ellátott gyermekek és a vizsgálatok számát a es tanévvel összehasonlítva: Nevelési tanácsadóban ellátott gyerekek száma Ebből Helyi lakos Beiskolázás előtti fejlettségi vizsgálaton részt vett gyerekek Pszichológiai/gyógypedagógiai vizsgálaton részt vett gyerekek Ebből fiú Ebből lány

87 Önként (szülő) jelentkezett Iskola/óvoda/más intézmény által beutalt A Nevelési Tanácsadóban, legnagyobb számban továbbra is a 6 és 10 év közötti korosztály kerül ellátásra (375 fő), de jelentősen növekedett azoknak az óvodásoknak is az ellátása, akik nem iskolaérettségi, hanem egyéb (pszichológiai, fejlesztőpedagógiai vagy mozgásterápiás) ellátásban részesültek (354 fő). Szintén növekedett a kisiskolás 6-10 éves gyermekek ellátása, a múlt tanévhez viszonyítva 78-al több gyermeket vizsgáltak a es tanévben. A Nevelési Tanácsadóban ellátott gyermekek száma korosztály szerint bontva: év alatt év alatti óvodás (iskola érettségi vizsgálat nélkül) 6-10 év év év év és idősebb Leggyakrabban a pszichológiai gondozás igényével keresték fel (306 esetben) a Tanácsadót. Ennek száma az előző tanévhez viszonyítva jelentősen, több mint 60 gyerekkel nőtt. A pszichológiai gondozással együtt szintén nagy számban (261 esetben) nyújtottak fejlesztőpedagógiai terápiás ellátást. A gyerekekkel való munka mellett a szülők számára konzultációs lehetőséget biztosítanak. A tanácsadóban megfordult gyermekek száma a probléma jellege szerinti felosztásban: Pszichológiai gondozás Fejlesztőpedagógiai terápia Gyermekpszichiátriai ellátás Szülőkonzultáció

88 A pszichológiai, fejlesztőpedagógiai vizsgálatok és terápiás ellátás emelkedése miatt tovább növekedett a Nevelési Tanácsadó forgalma. Így a beiskolázással kapcsolatos fejlettségi vizsgálatok nélkül összesen alkalomszámot regisztráltak, ami 1149 kontaktórával több, mint az előző tanévben. Státuszaik száma nem változott, így a megnövekedett igényt kollégáik az elmúlt tanévben is csak túlórák teljesítésével tudták kielégíteni. Összesen 563 szakvéleményt készítettek el, amelyből 272 a korábbi vizsgálatok felülvizsgálatát jelentette. Beilleszkedési, Tanulási, Magatartási nehézség (BTM) diagnózist 454 gyermek kapott, és 21 esetben kérték a fővárosi, vagy országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok bevonását további vizsgálatok lefolytatásához, illetve a sajátos nevelési igény megállapításához. A korábbi évekhez hasonlóan továbbra is fontosnak tartjuk a törvényben foglalt feladataik magas szakmai színvonalú teljesítését. Emellett kiemelt fontosságúnak tartják a kerületi, óvodás korú gyerekek mozgásterápiás (TSMT) ellátását, melyet egyelőre egyetlen főállású pszichopedagógus - mozgásterapeuta kollégájuk kitartó munkájával igyekszenek biztosítani. Az óvodák számára a márciusi iskolakezdés előtti fejlettségi vizsgálatok előkészítéséhez ajánlották fel segítségüket szűrések és konzultációk biztosításával. Több mint 30 gyerek ügyében dolgoztak együtt a Fióka Gyermek és Ifjúságjóléti Központ munkatársaival. A korábbi évekhez viszonyítva a Központ új kezdeményezése, hogy igyekszik meggyőzni a szülőket, családokat a Nevelési Tanácsadó ellátásának önkéntes igénybevételére. Ennek eredményeként megnőtt azoknak a családoknak a száma, akik önkéntes jelentkezőként vannak nyilvántartva intézményükben, ugyanakkor a Fióka Gyermek és Ifjúságjóléti Központ és a Nevelési Tanácsadó együttműködésben biztosítja ellátásukat. A korábbi évekkel ellentétben 2012-ben összesen két alkalommal kaptak felkérést kapcsolattartási ügyben szakértői vélemény készítésére. Gyakori volt azonban, hogy a szülők maguk keresték meg intézményüket válás kapcsán a kapcsolattartási problémáik rendezésének segítését kérve. Nem rendszeres, de előforduló része munkájuknak a bírósági tárgyalásokon történő részvétel ben három alkalommal, korábban pszichológiai vizsgálaton részt vett, illetve pszichológiai gondozásban részesült gyermekek bírósági ügyében tárgyalásra tanúként kaptak idézést Továbbra is igyekeznek eleget tenni az új kor új kihívásainak és társintézményeikkel (Fióka Gyermek és Ifjúságjóléti Központ, Családsegítő Központ, Száraznád Pedagógiai Szakszolgálat, Gyámhivatal) karöltve segítséget nyújtani a kerületi családoknak, szülőknek, gyerekeknek és a kerület intézményeinek, pedagógusainak. A gyermekek napközbeni ellátása és átmeneti gondozása XV. ker. Önkormányzat Egyesített Bölcsődék - Működési Engedéllyel, Alapító Okirattal, Szervezeti és Működési Szabályzattal és helyi szabályzatokkal rendelkező intézmény. Ellátási területe: Rákospalota Pestújhely - Újpalota. A bölcsődék szolgáltató intézmények, alaptevékenységeként napközbeni ellátást nyújtanak a három éven aluli gyermekek számára. A családban élő gyermekek életkorának és egészségi állapotának megfelelő szakszerű gondozást nevelést, foglalkoztatást és étkeztetést biztosítanak, elsődlegesen azon gyermekek számára, akiknek a szülei munkavégzésük, betegségük, szociális helyzetük, vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A családban nevelkedő gyermekek napközbeni gondozását, nevelését ellátó intézményként működő Egyesített Bölcsődék 7 tagintézményben látja el a gyermekeket ben szeptember 1-től a férőhelyek száma 670-re emelkedett. A 2012-es évben minimálisan csökkent az igény a bölcsődei ellátás iránt, az elmúlt évekhez képest ben 524 a felvett gyermekek átlag száma (2011-ben 545). Mint minden átlagszámítás, így ez sem mutatja a szélsőségeket, hiszen a bölcsődei korosztályra és a bölcsődékre jellemző, hogy a május a legzsúfoltabb hónap, míg a szeptember és az október - a beszoktatási időszak miatt kevésbé zsúfoltnak 88

89 számít decemberében a bölcsődékbe felvett gyermekek száma 453, a két év alatti gyermekek száma 63. A várakozó családok száma 71 volt. Intézményeik a várakozó gyermekeket is fel tudták volna venni, de a gondozási díj és az utazási költség miatt a szülők mérlegeltek, (nem jutottak volna jövedelemtöbblethez), így inkább két éves korukban kérik a bölcsődei ellátást. Az Egyesített Bölcsődék alapvető célkitűzése a magas szintű, a lakossági és szakmai igényeknek mind jobban megfelelő gondozói - nevelői munka biztosítása a kerület valamennyi bölcsődéjében. A bölcsődék rendelkeznek azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, melyek biztosítják a mindezt elősegítő magas szintű gondozó-nevelő munkát. A korszerű táplálkozásnak megfelelő élelmezést biztosítják a két központi konyhán keresztül a gyermekek számára. A speciális étkezést (liszt, cukor, tej érzékeny stb.) igénylő gyermekek számára továbbra is a szükségleteknek megfelelő élelmezést nyújtják. A HACCP előírásainak betartását folyamatosan ellenőrizik minden konyhában. A takarékos gazdálkodás érdekében a mosodai tevékenységet két mosókonyha látja el. Változatlanul 18 férőhely áll rendelkezésre a sajátos nevelést igénylő gyermekek számára - 6 éves korig. A Nádastó parki bölcsőde nyújt lehetőséget a szociális habilitációra, egy másfajta inger gazdag környezet megismerésére, nagyobb fokú önállósodásra. A gondozásba beépített fejlesztés, valamint a speciális szakemberek által előírt fejlesztő programok hozzásegítik a sajátos nevelést igénylő gyermekeket az állapotuknak megfelelő optimális szint eléréséhez. Az integrált fejlesztés, gondozás az egészséges gyermekek esetében a másság elfogadását és a toleranciát fejleszti, a szülők számára lehetővé teszi a munkavállalást, csökkenti a kirekesztettség érzését, tanácsot ad a sajátos igényű gyermek neveléséhez. A 2012-es évben 20 gyermek gondozására és fejlesztésére volt lehetőség. A bölcsődei dolgozók információi szerint erre a szolgáltatásra a továbbiakban is hasonló igényekkel kell számolni. Bővítették az óvodák és a bölcsődék kapcsolatát, a gondozási-nevelési gyakorlatok kölcsönös megismerésével, a nevelési folyamatok egymásra épülésének elősegítésével. A gyermekek - az óvodába kerülés előtt - a gondozónőikkel meglátogatták a leendő óvodájukat, az óvónők pedig a bölcsődékben ismerkedtek a gyermekekkel. A gyermekvédelmi feladatok területén a bölcsődék vezetői folyamatos kapcsolatot tartottak a jelzőrendszer többi tagjaival, a gyermekorvosokkal, a védőnőkkel, a gyermekjóléti szolgálattal és a gyámügyi szakemberekkel. A rászoruló családok részére közös megbeszéléseken alakították ki a hatékony segítség formáit, eszközeit ben 9 gyermek felvételére került sor a gyermekvédelem munkatársainak, a jelzőrendszer tagjainak javaslatai alapján. A bölcsődék zsúfoltságuktól függetlenül mindig megoldják, hogy az a kisgyerek, akinek családi okok, vagy más körülményei miatt a Fióka javaslatára) bölcsődei elhelyezés szükséges, azonnal bölcsődébe kerülhessenek. Az intézményvezetők intenzív, szinte napi kapcsolatot tartanak fenn a Fiókával, ajánlják a szülőknek szolgáltatásait. A visszajelzések is pozitívak. Ritkább, de még intenzív az együttműködésük a védőnőkkel és a gyermekorvosokkal. Részt vettek esetmegbeszéléseken, ekkor tájékoztatással, együttgondolkodással segítették a felmerült problémák megoldását. A leggyakrabban előforduló intézkedéseik (csakúgy mint az óvodákban és az iskolákban) segítő beszélgetések során tanácsadás a szülőknek, kollégáknak, elirányítás segítő intézményekbe, jelzés a Fiókának. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő 82 gyermek számára a törvénynek megfelelően ingyenes étkezést biztosítottak. Alanyi jogon 50%-os étkezési kedvezményben 49 gyermek részesült. Az egészség megőrzés segítése érdekében minden bölcsődében figyelemmel kísérik a védőoltásokat. Gondot fordítanak a vitamin- és ásványi anyag kellő mennyiségű bevitelére. Gyermekfogászati prevenció terén fokozottan figyelnek a korszerű étkezési szabályok betartására, a cukorfogyasztás csökkentésére és a rágásra nevelésre. Az Európai Uniós elvárások nagyon szigorú követelményeket támasztanak a játszóudvarok, az udvari játékok megfelelőségével szemben. Az Arany J. utcai, Bezsilla N. utcai, a Kontyfa utcai és a Kavicsos közi bölcsőde udvarainak felújítása teljesen elkészült. Befejezésre vár a Wesselényi utcai bölcsődében a bicikliút folytatása, a Nádastó parki bölcsődében a hátsó bejárati rész térkövezése, és rámpa kialakítása, valamint - 89

90 pályázat megnyerésével a Fő úti bölcsőde Petőfi utca és Fő úti részének teljes felújítása, udvarrészének átalakítása. Következő évben önrészből valósul meg a Magyar utcai rész felújítása. Fontos feladat - ami terveikben szerepel, minden bölcsődei épületben a gyermekcsoportok teraszainak felújítása. Évekkel ezelőtt több bölcsődében alakítottak ki úgynevezett somadrin szobákat. E légtisztító klímaoldat alkalmazása mellett a gyermekek lényegesen ellenállóbak lesznek a légúti fertőzésekkel szemben. A munkatársak tapasztalata az, hogy az őszi-téli hónapokban kevesebb volt a gyermekek légúti megbetegedése, illetve lefolyásuk rövidebb ideig tartott, szervezetük ellenállóbbá vált. A szülők azóta is nagy örömmel fogadják e lehetőséget. Az egészségmegőrzés segítése érdekében minden bölcsőde figyelemmel kíséri a védőoltásokat. Gondot fordítanak a vitaminok és ásványi anyagok kellő mennyiségű bevitelére. Gyermekfogászati prevenció terén fokozottan figyelnek a korszerű étkezési szabályok betartására, a fogmosásra, a cukorfogyasztás csökkentésére és a rágásra nevelésre. A levegőzés, a mozgás a korosztályi testedzés időpontját, mértékét az évszaknak és az időjárási viszonyoknak megfelelően választják meg. A napfény káros hatása és a kisgyermek bőrének érzékenysége miatt fokozott gondot fordítanak az erős napsugárzás elleni védekezésre. A tennivalóikat az Egyesített Bölcsődék szervezeti szintjén 5 évre szóló igen sok szempontot, követelményt és igényt figyelembe vevő szakmai program szerint szervezik, illetve alakítják ki. Az egyes bölcsődei részlegekben az egyéni és helyi sajátosságokat figyelembe véve, évente kiegészítő szakmai program készül, melyek minden évben felülvizsgálatra kerülnek. A évben a Hétszín - Virág Alapítvány a XV. kerületi bölcsődékért szerény keretek közt, de segítette a kerületi gyermekek nevelését, gondozását, ellátását, játékok, fejlesztő eszközök beszerzésével, illetve egy - egy program megvalósításához járult hozzá anyagi támogatással. Az alapítvány bevétele a 2011-es évben a gyermekek szüleinek és dolgozóinknak az adó 1%-ából ,- Ft-tal gyarapodott. Az összeg felhasználása 2012-ben történt meg. A bölcsődék között férőhely szerint osztották el a pénzt, melyet minden bölcsődében igény szerint használtak fel (pl. a Nemzetközi Gyermeknap megünnepelésére és fejlesztő eszközökre). A 2012-ben csoportonként ünnepelték meg a kisgyermekek születésnapját, hagyományos ünnepeinket és bölcsődénként a Nemzetközi Gyermeknapot, melyen a szülők is részt vettek. A év is a költségvetés irányelveinek megfelelően - átgondolt gazdálkodást kívánt az intézménytől. Az önkormányzat által jóváhagyott keret összege, az elvégzett munkák típusa és mértéke megközelítőleg az előző évek szintjének felelt meg. A kerület bölcsődéinek személyi és tárgyi feltételei megfeleltek a követelményeknek. Néhány vonatkozásban pozitív irányú előrelépést történt, így továbbra is cél a szakmai munka színvonalának emelése, a belső munkaszervezés, a szülő-gondozónői viszony javítása. Sajátos nevelésű igényű gyermekek ellátása / Somadrin therápia / Diétás étkeztetés / Gondozási, nevelési tanácsadás a családok számára. Terveik: (a már meglévő feladatok folytatása mellett) - A Fő úti bölcsőde felújításra kerülő épületében játszócsoport kialakítása, ahol a bölcsődébe nem járó gyermekek megfelelő berendezés, játszóeszközök és szakképzett kisgyermeknevelők felügyelete mellett a család bármely tagjával naponta pár órát tölthetnek. - A szülők egymással kicserélhetik tapasztalatukat, a jól képzett kisgyermeknevelők szakmai tanácsokkal látják el őket. - A csökkenő gyermeklétszám miatt a többi bölcsődében is tervezik a játszócsoport kialakítását. - Az otthon lévő anyukák részére nappali gyermekfelügyeletet is biztosítják bölcsődéikben, ahol igény lesz rá. A szülő elfoglaltsága alatt szakképzett kisgyermeknevelők felügyelete mellett biztosíthatnak a gyermekek számára néhány órás színvonalas ellátást. 90

91 - A szülők részére délutáni időben, kerekasztal megalakítása, nevelési problémák kezelése, sérült gyermekek szüleinek segítése a helyzetük elfogadásában, megfelelő szakemberek biztosításával. A XV. kerületben 1994-óta működött a házi gyermekgondozónői szolgálat bölcsődei keretek között, január 1-től a 2 gondozónői státuszt átszervezték az Egyesített Szociális Intézményhez, azzal a céllal, hogy a házi gondozónői szolgálat helyett 2006-ban ki kellett dolgozni a Gyermekvédelmi törvény alapján kötelezően ellátandó házi gyermekfelügyelet működési szabályzatát és tárgyi-személyi feltételeit. Ez megtörtént és attól kezdve 2 gondozónői státusz áll a családok rendelkezésére gyermekfelügyelet céljára év folyamán 5 főt láttak el január 01-től március 01-ig hármas ikrek ellátásához kértek segítséget, majd május 03-tól augusztus 09-ig egy ikerpárnál segítettek a munkatársak. A XV. kerületben - magánvállalkozás keretében ben öt családi napközi működött, melyek az önkormányzat jegyzője által kiadott működési engedéllyel rendelkeztek és tevékenységüket a jogszabályban előírt ideig rendszeresen ellenőrizte a Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Irodája. A családi napközik országos módszertani feladatellátását július 29-től törvényi felhatalmazás alapján az Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet OSZMK végzi, külső szakértők bevonásával. A működési engedélyek kiadásával és az ellenőrzésével pedig a Budapest Főváros Kormányhivatala Szociális és Gyámhivatal foglalkozik. Nyári táboroztatás A nyári szünidőben történő gyermekfelügyelet keretében az önkormányzat nyári napközis tábort üzemeltet, ahol 2012-ben 425 (2011-ben 425, 2010-ben 626) gyermek töltött több -kevesebb időt. Volt olyan gyermek, aki pár napot tartózkodott a táborban, de volt számos olyan, aki a nyitva tartás teljes időtartama alatt ott volt. A nyári napközis tábor mellett, az önkormányzat által fenntartott táborokban 2012-ben 1648 fő, (2011-ben gyermek, 2010-ben gyermek) nyaralhatott/táborozhatott. Bernecebarátiban 525 gyermek, míg Siófokon 325 gyermek táborozott. Az erdei iskolában 465 fő tartózkodott. Ezen kívül a nevelési oktatási intézmények, a sportegyesületek, művelődési intézmények és a civil szervezetek által szervezett táborokban 2012-ben 4272 (2011-ben 4.272, 2010-ben 4.372) fő táborozhatott. Szinte minden táborozás jelentős önkormányzati támogatással valósult meg. A gyermekek átmeneti gondozása A gyermekek átmeneti gondozása érdekében az önkormányzat - a helyettes szülői ellátás biztosítására - a XX. kerületi Önkormányzattal kötött ellátási szerződést, míg a gyermekek átmeneti otthoni ellátására szerződéssel rendelkezik Újpest Önkormányzatával - 8 férőhelyre ( Aranyhíd Gyermekek Átmeneti Otthona). Az Aranyhíd Gyermekek Átmeneti Otthona évtől a személyes gondoskodás körébe tartozó gyermekjóléti ellátások egyik formája keretében, a Gyermekvédelmi törvény alapján működik. Az intézményt Újpest Önkormányzata tartja fenn de ellátási szerződéssel gondoskodik a XV. kerület gyermekeiről is. A Gyermekek Átmeneti Otthona az évi XXXI. tv. (Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról) szerint olyan családban élő 0 18 éves korú gyermekek befogadására teljes körű ellátással, aki nevelése átmenetileg valamilyen ok miatt családon belül nem megoldható, illetve átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül maradtak vagy veszélyeztetett élethelyzetben vannak. 91

92 2011. évben az Aranyhíd Gyermekek Átmeneti Otthona az addigi 3 18 éves korú gyerekek csoportja helyett 0 18 éves korú gyerekek fogadására kaptak a Fővárosi Gyámhivataltól működési engedélyt. Így a 12 fős gyermekcsoport helyett, 24 fő gyermek átmeneti gondozását tudják ellátni, két csoportban éves korú gyermekek ellátása I. csoport 12 fő éves korú gyermekek ellátása II. csoport 12 fő Az Aranyhíd Gyermekek Átmeneti Otthona segítséget nyújt a gyermekjóléti központtal együttműködve a gyermek családjába történő visszatéréséhez. Az átmeneti otthon személyi feltételei a jogszabályban előírtaknak megfelelnek. A két csoport fő gyermek összesen 24 gyermek ellátását 13 fő felnőtt látja el évben az átmeneti otthon épülete felújításra került. A tetőszerkezetét kicserélték, a beázásokat megszüntették, az udvart játszótérré, kellemes környezetté alakították. A tetőtéri szint felújítása után új bútorzatot, berendezést kapott ben fejeződött be ez a felújítási, berendezési folyamat. A tálaló konyhába új konyhabútort kaptak, valamint a mosókonyha helyiségébe új mosógép került. Az otthon így kellemes, barátságos, minden igényt kielégítő berendezéssel ellátott környezetet biztosít az itt élő gyermekek számára. Fő feladataik voltak 2012-ben is a tanulmányi munka, szabadidős tevékenység, nevelési feladatok, gondozási feladatok. Az átmeneti otthon dolgozói munkakapcsolat keretében együttműködnek: - a XV. kerületi Gyermek- és Ifjúságjóléti Központtal, a kapcsolat évek óta stabil, jól kidolgozott rendszer - a Gyámhatóság munkatársaival - az oktatási-nevelési intézmények vezetőivel, osztályfőnökökkel, tanárokkal, gyermekvédelmi felelősökkel. Állandó szoros kapcsolat, ami sokszor sajnos nem problémamentes, - a gyermekvédelmi szakszolgálat munkatársaival - az egészségügyi ellátó hálózattal - a rendőrséggel, bírósággal, ügyészséggel - karitatív egyházi szervezetekkel - valamennyi gyermekvédelmi feladatot ellátó személlyel és az e területen feladatot ellátókkal. Az Aranyhíd Gyermekek Átmeneti Otthona 2011-es évben is ellátta az ellátási szerződés alapján a XV. kerületi Önkormányzat arra rászoruló gyermekeit. Az átmeneti otthon a Gyermekvédelmi törvény szellemében olyan családok gyermekeit fogadta, akik krízishelyzetbe kerültek, életvezetési problémákkal küzdenek, vagy az egyedülálló szülő hosszabb kórházi kezelésben vett részt. A 2012-es évben a XV. kerületből 25 fő (2011-ben 31 fő, 2010-ben 24 fő) ellátott gyermek volt. Év Naptári nap Gondozási nap Férőhely

93 Férőhelyek Kihasználtsága 4,69 7,81 8,57 7,02 Fő Ez a létszám az átmeneti otthonban ellátott 72 főnek a 49%-a, míg 2011-ben az ellátott 57 főnek az 54 %- a volt. A XV. kerületi gyermekekre eső gondozási napok száma: 2012-ben 3137 nap, 2011-ben 2852 nap, 2010-ben 1711 nap. Az intézmény gondozási napja 2012-ben 6432 nap, míg 2011-ben összesen 4504 nap. Az elmúlt három év adatait összehasonlítva figyelemfelkeltő emelkedő tendenciát láthatunk. Gyakoriak a lakhatási problémából adódó kríziselhelyezések, a két illetve három gyermek (testvérek) azonos időben történő elhelyezése, amely előidézte az elmúlt esztendőkben a XV. kerületből ellátott gyermekek gondozási napjainak jelentős növekedését. Az intézménybe kerülés okai (2012): Szülők életvezetési problémái: 21fő (29%) Szülők egészségi problémái: Gyermek egészségi problémái: Szülők szenvedélybetegsége: Gyermek szenvedélybetegsége Lakhatási probléma (összesen): 28 fő (39%) - Kríziselhelyezés: 21 fő - Hajléktalanná válás: 7 fő - Elégtelen lakhatási körülmények: Bántalmazás (fizikai, szexuális, lelki): Szülő, vagy gondviselő indokolt távolléte: 5 fő (7%) Családi konfliktus: Anyagi probléma: Gyermek magatartási problémája: 18 fő (25%) Gyámi tisztség megszüntetése: Az intézménybe kerülést kezdeményezte (2012): Szülő: 6 (8%) Gyermek: 3 (4%) Más intézmény (összesen) 63 (88%) - Oktatási intézmény- - Egészségügyi intézmény 2 (3%) - Hatósági kezdeményezés 9 (14%) - Gyermekjóléti központ 51 (81%) - más szociális intézmény 1 (2%) 93

94 Az intézményből kikerülés okai (2012): Szüleihez hazakerült: 43 fő (60%) Más hozzátartozóhoz került: Gyermekvédelmi szakellátásba került: 13 fő (18%) Nagykorúvá vált: Egyéb helyre került: Még bent maradt: 16 fő (22%) A statisztikai adatok alapján a 2010-ben évben 37 fő gyermeket gondoztak, év végéig ez a létszám 57 főre, majd év végére 72 főre emelkedett. A családok-, illetve a gyermekek átmeneti gondozását a Szociális és Rehabilitációs Alapítvány által fenntartott szociális gondozási központ biztosítja, a XV. kerület Önkormányzatával kötött ellátási szerződés szerint. A Szociális és Rehabilitációs Alapítvány által működtetett családok átmeneti otthonaiban igénybe vehető ellátás célja a családban nevelkedő gyermek(ek) egészséges testi-lelki fejlődését veszélyeztető körülmények elhárítása, rendezése. Az ellátás feltétele, hogy a szülők vállalják az együttműködést átmenetileg fennálló életvezetési problémáik megoldásában. Az átmeneti otthonba a szülő(k) kérésére, egy részletes helyzetfelmérő beszélgetést követően kerülhetnek be a családok, illetve amennyiben az indokolt az intézmény családgondozói ún. előgondozásban is részesítik a jelentkezőket (ez a gondozási együttműködés olyan formája, amely megelőzi a bekerülést). Az Aporháza utcai Integrált Intézményben 2 gyermekvédelmi intézmény működik, amelyben egy 21 családos férőhelyen nyújtják az ellátást (a Szivárvány Családok Átmeneti Otthonába 11 családot tudnak ellátni, a Fészek Családok Átmeneti Otthonába pedig 10 családot tudnak befogadni). A XV. kerületi családoknak emellett lehetőségük van még 10 darab ún. kiléptető lakásban is igénybe venni az ellátást. A kiléptető lakások olyan külső intézményi férőhelyek, amelyek önállóbb életkörülményeket biztosítanak a családoknak, ugyanakkor ezen ellátás igénybevételének is alapvető feltétele a megfelelő gondozási együttműködés. Az átmeneti otthonok maximum 12 hónapig tudják befogadni a családokat, amely időtartam indokolt esetben 6 hónappal meghosszabbítható. A családok többféle módon juthatnak el az intézményhez: vagy saját maguk értesülnek erről az ellátási formáról, vagy valamelyik társintézmény javaslatára keresik fel a Szociális és Rehabilitációs Alapítványt. A családok átmeneti otthonai a XV. kerület egyéb szociális és gyermekvédelmi intézményeivel együttműködve végzik a rászoruló családok segítését. Rendszeres az együttműködés az intézmény és a főváros XV. kerületének Önkormányzata, a Fióka Gyermek- és Ifjúságjóléti Központ, a Családsegítő Szolgálat, a Nevelési Tanácsadó, a Védőnői Szolgálat, valamint a XV. kerület nevelési és oktatási intézményei között. A családgondozók lehetőség szerint már a beköltözés előtt kialakítanak egy együttműködést a jelentkezőkkel, ez az ún. előgondozás. Az együttműködés ezen fázisának célja az intézményi létre, a gondozási együttműködésre való felkészülés, az együttműködés lehetséges kereteinek tisztázása (miben kér segítséget a kliens, miben tudunk neki segíteni). A gondozás időtartamának lejártát követően egy utánkövetési időszak következik, ez az ún. utógondozás. Az utógondozás célja annak elősegítése, hogy az elért eredmények tartósan fennmaradhassanak, vagyis a kiköltözött lakó tartósan képes legyen az önálló életvitelre. A XV. kerületi ellátási szerződés keretében ellátottak számának alakulása az elmúlt években (Családok Átmeneti Otthona Integrált Intézmény) 94

95 ellátott családok száma 63 család 51 család 74 család ebből felnőtt 103 fő 82 fő 134 fő gyermek 123 fő 110 fő 160 fő ellátást igénylő családok száma összesen 225 család 201 család 213 család ebből felnőtt n. a. 84 fő 375 fő gyermek n. a. 117 fő. 455 fő védelembe gyermekek* vett 13 fő 26 fő 5 fő szakellátásba gyermekek került 0 fő 2 fő 1 fő * A védelembe vett gyermekek száma az összes intézményben ellátott gyermekre vonatkozik, tehát van akinél már a beköltözés előtt megtörtént a védelembe vétel. Az intézmény munkatársai a gyermekekkel kapcsolatos problémák közül az alábbiakat tapasztalták leggyakrabban: - szülő-gyermek közötti kapcsolati probléma - az intézmény és a szülő közötti együttműködési probléma - szülők közötti kapcsolati problémák - szülők életvezetési probléma - anyagi problémák - lakhatási problémák A leggyakoribb intézkedési formák a családtagoknak nyújtott tanácsadás, illetve családi konzultációk, segítő beszélgetések voltak, de rendszeres a gyermekjóléti szolgálatnak történő telefonos, illetve írásos jelzés is. Az elmúlt évekhez képest 2012-ben jelentősen kevesebb gyermekvédelmi intézkedésre volt szükség. A korábbi növekvő tendencia az elmúlt évben megfordult, így csökkent a védelembe vett és a szakellátásba került gyermekek száma is. Miután nagyobb volumenű pozitív változások sem az ellátottak szociális helyzetében, sem társadalmi státuszában nem következtek be az előző évekhez viszonyítva, így feltételezzük, hogy ennek a tendenciának a gyermekvédelmi társintézményekkel kialakított jó együttműködésük állhat a hátterében. Az elmúlt évben ennek ellenére sajnos tovább mélyültek a kifejezetten szociális jellegű problémák, amelyek eddig nem tapasztalt kihívások elé állítják a gyermekvédelmi rendszer egészét. A gyermekvédelmi problémák hátterében az esetek jelentős részében a családok megélhetését, vagy egyre inkább a túlélését, 95

96 fennmaradását veszélyeztető körülmények állnak. Itt elsősorban a munkába állás nehézségeit tudják említeni, amely értelemszerűen közvetlen hatással van a család önfenntartási és önálló életvezetési képességére is. A munkavállalási problémák sokféle negatív hatással járnak: - a szülők kénytelenek feketemunkát vállalni, amely tovább növeli életkörülményeik bizonytalanságát, tervezhetetlenségét, illetve a kiszolgáltatottságot (sok esetben nem fizetik ki a munkabérüket, ilyenkor nincs lehetőség a jogorvoslatra), - a családok elvesztik önerejű motivációikat, hospitalizálódnak, - nő a családon belüli feszültség és ennek következtében a konfliktusok is kiéleződnek, - deviáns szülői mintákat közvetítenek a családban nevelkedő gyermek felé, - az átmeneti gondozás időtartama jelentősen kitolódik stb. Azt tapasztalják, hogy jelentősen nőtt azoknak a száma, akik úgy vesztik el lakhatásukat, hogy jelentős, milliós nagyságrendű tartozásokkal rendelkeznek (díjhátralék, vagy banki hitel). Az intézményeikben lakók között a korábbi évekhez képest megnőtt azoknak a száma, akiknél a gondozási cél már nem a lakáscélú megtakarítás, illetve a jövő tervezése, hanem a felhalmozódott tartozások kezelése, törlesztése, annak érdekében, hogy a szülők legalább a legális munkavállalásra képesek legyenek, és ne vigye el keresetük jelentős részét az adósságok bírósági úton történő behajtása. Az esetek egy részében erre sajnos nincs sok esélyük, mert a lakhatás elvesztését követően ezekre a tartozásokra már a díjhátralék kezelő programok támogatásai sem vehetők igénybe, a hitel tartozások esetében pedig egyáltalán nincsenek támogatások. Egy gyermekek átmeneti gondozását végző intézmény kevés eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy a gyermek veszélyeztetettségének átmeneti megszüntetésén túl az egész család életkörülményein javítani tudjon. Éppen ezért úgy gondolják, hogy ha nem csak asszisztálni szeretnének a negatív társadalmi folyamatokhoz, hanem hatékony segítséget kívánnak nyújtani ellátottjaiknak, akkor a komoly anyagi korlátok ellenére is bővíteni kell szolgáltatásaik körét ben ennek érdekében több pályázati projektet is indítottak. Ezek a pályázati programok elsősorban a családok átmeneti otthonaiban nevelkedő gyerekek szükségleteire reagáltak, de ezen túlmenően a szülők számára is nyújtottak megoldási alternatívákat, sőt olyan marginalizálódott társadalmi csoportok bevonását is célozták, mint az intézményi ellátáshoz hozzá sem jutó hajléktalanok köre (életvitelszerűen utcán, közterületen élők). A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Tandem pályázati programja, mely novemberében indult, kettős célkitűzéssel indították. Egyrészt az intézményeikben lakó gyermekek fejlesztését tűzték ki célul, másrészt korábbi munkaerő-piaci programjuk szolgáltatásait kívánták bővíteni. A gyermekek fejlesztéséhez egy fejlesztőpedagógust is bevontak a projektbe, akinek bérét a program költségvetéséből finanszírozták. A fejlesztés a családgondozás szerves részeként valósult meg, ezzel az volt a céljuk, hogy ez a módszertani eszköz ne csak átmenetileg legyen része a szakmai profilnak, hanem hosszabb távon is beépülhessen a szolgáltatási körükbe. Az Integrált Intézmény férőhelyein ellátott 160 gyermek részképességeinek felmérését követően egy szakmai stáb javaslata alapján történt a programba bevont gyermekek kiválasztása. A leggyakoribb részképesség zavarokat az alábbi területeken tapasztalták: beszédkészség, grafomotorika, auditív memória, beszédprodukció, időbeli tájékozódás és szociális készségek (a felmérések emellett más részképességeket is vizsgáltak). A részképességek hiányosságai, zavarai következtében ezek a gyerekek elmaradottak korosztályukhoz képest a tanulmányaikban és súlyos hiányosságok mutatkoznak szociális készségeikben is. A programba eddig 11 gyermeket vontak be és látványos eredményeket értek el már ez alatt a rövid idő alatt is (átlagosan 10 alkalommal történt fejlesztés minden gyermek esetében, egyéni vagy csoportos formában). A gyerekek szinte mindegyikénél jelentős javulás állt be az adott részképességben. Volt példa a 30%-os javulásra, de volt olyan gyermek, amelynél 70-75%-os javulást mértek. A napokban indul a program második szakasza, amely júniusáig tart, ebbe újabb 11 gyermeket vonnak be. 96

97 A második programszakasz egy újabb elemmel is bővül, a MesÉd (Mesélő Édesanyák) programmal, amelynek keretében a szülőket tanítják meg arra, hogy hogyan lehet gyermeküknek mesét olvasni, segítve ezzel a gyermek lelki fejlődését és erősítve a családi kohéziót. Tapasztalataik szerint az átmeneti otthonokban lakó szülők nagy része alacsony iskolai végzettsége miatt olyan alapvető képességeknek van híján, mint az olvasás, a számolás, ezért ezen képességeikben megerősítve őket egy 12 alkalmas programsorozat keretében támogatják a szülői kompetenciáik fejlődését. A programokon résztvevő szülők minden alkalommal egy-egy mesekönyvet is kapnak ajándékba. A programba természetesen mesélő édesapákat is várnak. A munkába állást segítő programelem keretein belül együttműködést építettek ki más kerületi szervezetekkel, cégekkel (MUFTI, Palota-15. KFt, Répszolg Nonprofit Közhasznú Kft stb.) lakóik munkába állásának elősegítése érdekében. Egy átfogó kérdőíves adatfelvétel révén létrehoztak ellátottjaik munkaerő-piaci adottságairól egy adatbázist is, amelynek segítségével célzottan tudnak munkalehetőségeket, vagy képzéseket közvetíteni a programba bevont álláskeresőknek. A pályázat keretében együttműködést kötöttek egy másik civil szervezettel, a Brand Alapítvánnyal is, akikkel egyes programelemeket közösen valósítottak meg az Aporháza utcai intézményükben. A program szolgáltatásai az alábbiakból állnak: pályaorientációs felmérés, egyéni konzultáció, csoportos tréning, munkajogi tanácsadás és képzés (pl. számítógépes ismeretek oktatása). A munkaerő-piaci tréninget az elmúlt 4-5 hónapban 6 fő fejezte be sikeresen, akik pozitív attitűdváltozáson mentek keresztül saját sikerélményeik következtében. A néhány napja lezárult programszakasz alatt többen sikeresen munkába álltak, de a többi résztvevőnél is nagyfokú motiváltságot tapasztalnak a munkába állást illetően év augusztusa óta részesei a kerületi összefogással megvalósításra kerülő TÁMOP pályázati programnak, amely a XV. kerület közterületein élő hajléktalan emberek számára nyújt komplex segítséget, úgymint bentlakásos intézményi ellátást, szociális munkát, majd később lakhatási támogatást is. Az elmúlt év májusában egy másik hasonló profilú pályázati programot is elindítottak a XXII. kerület Zagyva u. 6B. szám alatti intézményükben, amely jelenleg is zajlik. Ezt a Hajléktalanokért Közalapítvány által kiírt Vissza az utcáról pályázatának keretében valósítják meg. Ebbe a programba hajléktalan nőket és párokat is bevontak. Az intézményi ellátásból kiszorultakat célzó programjaikkal hosszabb távon szeretnék elérni, hogy a hajléktalanság által sújtott emberek ezen csoportját is hatékonyan tudja segíteni a XV. kerületi ellátórendszer, különös tekintettel arra, hogy esetenként gyermekes családok is kerülnek olyan helyzetbe, hogy életvitelszerűen utcán, közterületen kénytelenek tölteni az éjszakákat. A 2012-es évben is nagy hangsúlyt fektettek a családi és gyermekprogramokra és a tehetséggondozásra. Az elmúlt évben is számos családi és gyermekprogramot rendeztek (farsang, húsvét, gyermeknap, mikulás ünnepség, karácsony). Az iparművész kollégák által tartott kézműves foglalkozások keretében a gyerekek heti 2-3 alkalommal készíthettek és készíthetnek jelenleg is saját kezűleg játékokat, dísztárgyakat és más kézműves termékeket. Az elmúlt évben ismét megrendezték a házi tehetségkutató versenyüket, az Apor Faktort, ahol az intézményben lakó gyermekek és felnőttek bemutathatták egyéni képességeiket. Az év folyamán más szervezetekkel közösen is szerveztek gyermekprogramokat (pl. Bohócok a Láthatáron Csoport). A rendezetlen bérleti jogviszonyok és a magas közüzemi díjtartozások miatt számos kilakoltatás történt a 2012-es évben a kerület szociális bérlakásaiból, de emellett egy működő szociális bérlakás politika is kidolgozásra került az Önkormányzat részéről. Alapítványuk az év folyamán mindvégig aktív tagja volt a bérleti jogviszonyok felmondását vizsgáló, illetve a problémás élethelyzetekre megoldást kereső önkormányzati munkacsoportnak. Az elmúlt évben 10 olyan gyermekes családot láttak el, javarészt a munkacsoport javaslatára (16 felnőtt és 17 gyermek), amelyben a gyermeket veszélyeztető körülmények álltak elő a bérleti jogviszony felmondása és a család lakhatásának megszűnése következtében. A kilakoltatott családok mellett

98 ben is láttak el olyan családokat intézményeikben, akik lakhatásukat a bedőlő lakáshitelük miatt veszítették el. Ezen két problémacsoport kezelése és megoldása a gyermek veszélyeztetésének átmeneti megszüntetésén túl meghaladja egy gyermekvédelmi intézmény kompetenciáit, ezért az elmúlt évben egy olyan szakmai programcsomagot dolgoztak ki, amely a XV. kerület szociális intézményi ellátórendszerének átfogó és hosszú távú fejlesztésére tesz javaslatokat. Ezen javaslatcsomag mentén további együttműködési lehetőségek nyíltak a kerület önkormányzatával. Ennek egyik eredménye az a közös törekvés, melynek célja hosszabb távon újabb ellátási formák kidolgozása a szociális problémák hatékonyabb kezelése érdekében (pl. több szintű családos ellátás). Az elmúlt évben lakóik közül 5 család jutott szociális alapon önkormányzati bérlakáshoz. A családok kiválasztásánál a kerület önkormányzata javaslataikat is figyelembe vette, mely javaslatokat a család motivációi, az anyagi stabilitás és az intézményi együttműködés tapasztalatai és minősége, valamint az ellátásban eltöltött időtartam alapján tették. A XV. kerület Önkormányzata az elmúlt évben a korábbihoz képest plusz anyagi segítséget is nyújtott az alapítványuknak, tekintettel arra, hogy pénzügyi problémáik esetenként már a szervezet működőképességét veszélyeztették ben mindvégig aktívan működött az önkéntes programjuk, s bár önkénteseik száma folyamatosan változott, kialakult egy hosszabb távon is kitartó stáb, amely ennek köszönhetően egész évben tudta segíteni az intézményben lakó családokat (pl. korrepetálással). Fontosnak tartják, hogy más önkéntes programokkal is kapcsolatot építsenek ki, hogy ennek révén is megismerhessék a máshol kialakult jó gyakorlatokat, illetve átadhassák saját tapasztalataikat. Ennek érdekében 2-3 havonta az elmúlt évben is megtartották az önkéntes találkozót, (a SZÉRA Social Club-ot) amelyet szokás szerint egy koncerttel zártak. A koncertet adó zenekarok elsősorban olyan formációk, amelyekben valamelyik önkéntes segítő, vagy valamely kolléga zenél. Önkéntes programjuk sikerességét többek között az is igazolja, hogy 2012-ben hajléktalan intézményük egyik lakója nyerte el az országosan meghirdetett év önkéntese díjat, a családi és gyerekprogramok szervezése, valamint a közösségépítés terén kifejtett önkéntes segítő munkájáért. Az érintett lakó lakásproblémája idő közben megoldódott, így a tavalyi évben kiköltözött intézményükből, de a mai napig visszajár hozzájuk önkéntes segítőként. Közösségépítő tevékenységük következtében az intézményben olyan barátságok ismeretségek születnek, amelyek a kiköltözést követően is megmaradnak és erős támaszául szolgálnak a sokszor törékeny önfenntartó képességgel kiköltöző lakóiknak. Sok olyan ismeretségről tudnak, amely még évek múltán is megmarad a kiköltözés után is. Ha jelzés érkezik a részükre, hogy valamely elköltözött lakó életkörülményei ismét romlóban vannak és kapcsolatba kerülnek vele, akkor igyekeznek olyan megoldásokkal is segíteni, amelyek révén elkerülhető az ismételt intézményi ellátás (pl. lakáscserében, munkába állásban nyújtott segítség). Az önkormányzat és a civil szervezetek együttműködése, szabadidős és sport programok Az önkormányzati alapellátásba, a gyermekvédelmi feladatok megvalósítása érdekében - együttműködési megállapodás keretében - a Szociális és Rehabilitációs Alapítvány kapcsolódott be, amely a hajléktalan családok átmeneti otthoni ellátását vállalta át. Az alapítvány a szerződésben előírt kötelezettségét ben is teljesítette. Az erről az évről szóló beszámolójukat az önkormányzat illetékes bizottsága megtárgyalta és elfogadta. Önkormányzatunk a civil szervezeteket pályázat útján anyagilag is támogatja és támogatások elosztását szabályozandó - 4/2011 (II.22.) civil szervezetek pályázati önkormányzati támogatásáról szóló helyi rendelet formájában - kialakította a civil stratégiáját. 98

99 2012-ben is több olyan civil szervezet kapott anyagi támogatást, amelyik a kerületi fiatalok, gyermekek szabadidős programjai szervezéséhez, egészségük fenntartásához kapcsolódik. A támogatott alapítványok hátrányos helyzetű gyermekekkel, családokkal foglalkoznak a saját céljaik keretein belül ben a XV. kerületi Önkormányzattól az alábbiakban felsorolt alapítványok, egyesületek kaptak támogatást felhasználási témakörönként maximum forintot: C/I CORTEX Alapítvány Lehetőség a Rászorulóknak Alapítvány Micimackó és a Természet Alapítvány Pestújhelyi Iskoláért Alapítvány Toronyhír Újpalotai Média Alapítvány C/II Lehetőség a Rászorulóknak Alapítvány LURKÓ- II. sz. Összevont Óvodák Alapítvány ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft Szülők, Tanítványok a Kolozsvár úti Iskoláért Alapítvány ,- Ft Szabó Miklós Alapítvány C/III LURKÓ- II. sz. Összevont Óvodák Alapítvány Unilever Tömegsport Egyesület ,- Ft ,- Ft ,- Ft C/IV Micimackó és a Természet Alapítvány ,- Ft C/V Értelmes Életért Alapítvány ,- Ft Gondoskodás Gyermekeinkért Alapítvány ,- Ft Lehetőség a Rászorulóknak Alapítvány ,- Ft LURKÓ- II. sz. Összevont Óvodák Alapítvány ,- Ft Szülők, Tanítványok a Kolozsvár úti Iskoláért Alapítvány ,- Ft Őszirózsa Alapítvány ,- Ft A XV. kerület sportéletét három nagy területre oszthatjuk: diáksport, szabadidősport, versenysport. A diáksport az intézményi, tanórán kívüli sporttevékenységet öleli fel. A kerület óvodáiban - az önkormányzat támogatásának köszönhetően ben is kiegyensúlyozott volt a diáksport működtetése. Ebben az évben is megvalósították az óvodák a mindennapi testmozgást és a sportfoglalkozásokat. Több óvodában saját szervezésű sportfoglalkozásokat is szerveztek. Figyelemre méltó, hogy több helyen testtartásjavító, megelőző tornával segítették a kicsik egészséges fejlődését. A kerületi diákolimpia versenyrendszerében is részt vettek: futóversenyt, játékos ügyességi váltóversenyt, focitornát szerveztek. Az általános iskolákban és a középiskolákban tanuló diákok mindennapos testedzési lehetőségét valamennyi nevelési-oktatási intézmény biztosította. A sportfoglalkozások egy része délután, a kötelező 99

100 tanórák után valósult meg. Szintén a délutáni órákban végzik a képzett szakemberek a gyógytestnevelési torna és úszás foglalkozásait. Az iskolák diáksport szervezetei az iskolai sportkörök (ISK) és a diáksport egyesületek (DSE). A kerület nevelési-oktatási intézményeiben 2012-ben 4 iskolai sportkör és 9 diáksport egyesület működött. A tanulók kötelező tanórán kívüli sporttevékenységét ők szervezték. Biztosították - az igények felmérése után - a sportcsoportok működését, házi bajnokságokat, kerületi szintű versenyeket, kirándulásokat, táborokat szerveztek. A diáksport szervezetek alapvetően tömegsport jellegű foglalkozásokat tartottak a mozogni vágyó gyermekeknek. Ezen kívül sokszínű, széles sportági választékot kínáltak - az igényekhez igazodva - nem csak a népszerű sportágakból. Felkészítették a sportolókat a diáksport versenyekre, megteremtették a versenyzés lehetőségét, feltételeit. Működésük alapfeltétele a kerületi önkormányzat támogatása. A kerületi diáksport versenyek a két nem számára öt korcsoportban, két nemben és 18 sportágban zajlottak: többek között atlétika, asztalitenisz, úszás, darts, floorball, kézilabda, kispályás labdarúgás, kosárlabda, röplabda és tollaslabda volt terítéken. A versenyeken összesen 3740 fő (330 csapat és 1248 egyéni versenyző) vett részt. A GYIÖK 2012-ben is aktívan részt vett a kerületben működő diákönkormányzatok munkájának koordinálásában. Folytatta a Csomópont Ifjúsági Információs Pont kialakítása pályázathoz kapcsolódó feladatokban való részvételt, az ifjúsági szabadidős programok szervezésében, lebonyolításában, táborok aktív szereplői voltak. A GYIÖK részt vett a kerületi iskolai illetve önkormányzati rendezvényeken, melyet az elfogadott munkatervében is rögzített. Az önkormányzati, majd az iskolák által szervezett ünnepségeken is képviselték a korosztályukat. Aktív, együtt gondolkodó, a kerületi rendezvényeken önkéntes segítőként részt vevő csapat alakult ki, akik kiemelt szereplőivé váltak az intézményük tanuló ifjúságának. A XV. kerületi GYIÖK hírneve már több helyre és messzebbre eljutott, mint magának az ifjúsági szervezetnek a tagjai. A GYIÖK jelenlegi vezetése ezzel akkor szembesült, amikor részt vett Kalocsán, március 2-4. között az Országos Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzatok Találkozóján. Erre az eseményre minden esztendőben sor kerül, és a kalocsai már a XIII. ilyen rendezvény volt. Itt az aktív állampolgári szerepre készítették fel a fiatalokat, Magyarország Külpolitikai Stratégiájának, valamint a fiataloknak szóló nemzetközi lehetőségeket ismertették a nem formális tanulás módszereivel. A kerületi GYIÖK képviselők 2012-ben meghirdették a kerületi iskolákban a GYIÖK Katedra díjat, melyet minden évben az adott iskolában tanító pedagógusok kaphatnak meg a tanulók szerint kiemelkedő szakmai közösségi munkát végző pedagógusok közül. A GYIÖK mindenkori képviselői próbálták megőrizni az előző ciklusokban tevékenykedő testületek által képviselt értékeket, valamint a korábban megszokottnál aktívabb munkával igyekeztek katalizáló, koordináló, közvetítő szerepet vállalni a kerületi nevelési-oktatási intézményekben tanuló diákok érdekében. Ennek érdekében a GYIÖK az intézményekben működő diákönkormányzatokkal aktív kapcsolatot tartott fenn és részt vett a munkájuk koordinálásában. Itt fontos megemlíteni, hogy az eddig felsorolt kerületi intézmények mellett a szabadidős programok szervezésében érdemi szerepet játszik a kerületi Csokonai Művelődési Központ, illetve az általa működtetett négy művelődési tagintézmény, amelyek felölelik a kerület három, egymástól viszonylag jól elkülöníthető településrészét. Mind a négy telephelyen szerveznek olyan klubokat, programokat, amelyekbe a gyermekek, a fiatalok, illetve a kisgyermekes családok is bekapcsolódhatnak. Néhány példa a kínálatból: baba-mama klubok, zenei fejlesztő foglalkozások, játszóházak, táncházak, gyermekszínházi előadások, zeneklub, GÉMSZ számítástechnikai klub, zenei koncertek, húsvéti, karácsonyi, farsangi rendezvények. Évtizedes hagyománya van a gyermeknapi rendezvényeknek és a családi kirándulásoknak is. A gazdasági válság negatív hatása leginkább talán a Csokonai Művelődési Központ táborainak látogatottságán érződött. A nyári gyermek programok nívós napközi elfoglaltságot biztosítottak az érdeklődő családok számára ben többek között az alábbi napközis jellegű és utazó nyári táborokban talált magának hasznos nyári elfoglaltságot számos gyermek. 100

101 Napközis jelleggel szervezett táborok: Színjátszó tábor Mesevár kézműves tábor Akrobatikus rock and roll edzőtábor Számítógépes tábor Tánctábor Tűzoltó legyek, vagy katona tábor hivatás tábor Balett tábor Fotó- és animációs tábor Modellező tábor Utazós tábor: számítógépes tábor Akrobatikus rock and roll edzőtábor Barlangász tábor Lovas tábor Akrobatikus rock and roll tanfolyam táborozása Családi tábor: Baba-mama klub tábora Szinte minden közoktatási intézményhez kapcsolódik valamilyen civil támogató szervezet, alapítvány, amelyek elősegítik az oktató és nevelőmunkát, illetve különféle programokat szerveznek a tanulók számára (például kirándulások, üdülések megszervezése, illetve anyagi támogatása, lovaglás biztosítása, eszközbeszerzések, játékvásárlások, stb.). Jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések Budapest XV. kerületében a nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak száma a évi gyermekszámhoz (1278) és a évi (1272) adathoz képest, évben további csökkenést (1252) mutat. A év december 31-i nyilvántartás szerint a gyámhatóság, kiskorú veszélyeztetése miatt indult védelembe vételi eljárás keretében 72 gyermek (46 család) esetében döntött a védelembe vétel mellett. Ez a tavalyi évhez (119 fő 85 család) képest csökkent. Tárgyévben a gyámhatóság 41 fő kiskorút vett fel nyilvántartásába, és 88 kiskorú védelembe vételét szüntette meg. Az előző évben a védelembe vett kiskorúak számában (83 fő), ellenben 2012-ben a megszüntetésre került esetek (88) számában volt jelentős emelkedés. A védelembe vétel megszüntetésére közel azonos arányban nagykorúvá válás illetve eredményesség miatt került sor. A védelembe vétel oka - a év során nyilvántartásba vett (41 fő) védelembe vételi esetből - a szülőnek 27, a gyermeknek 14 esetben felróható magatartás, cselekmény volt. A védelembe vételre 20 fő esetében a gyermekjóléti központ, 21 főnél egyéb szerv javaslata alapján került sor, ez utóbbi elsősorban az iskolai 101

102 mulasztások kapcsán védelembe vett kiskorúakra vonatkozik. Ezekből a statisztikai adatokból továbbra is nyomon követhető, hogy a jelzőrendszer tagjai eleget tesznek törvényi kötelezettségüknek. A évben a gyámhatóság védelembe vételi felülvizsgálatot 140 alkalommal tartott (105 családot, 125 főt érintett). A felülvizsgálatok száma az előző évekhez viszonyítva folyamatosan nő. Az eljárások ebben az évben 25 gyermeknél zárultak a védelembe vétel megszüntetésével, annak eredményessége miatt, 69 kiskorúnál döntött a gyámhatóság a védelembe vétel fenntartása mellett, ebből más gyermekvédelmi intézkedésre tett javaslatra 11, két éve fennálló védelembe vétel miatt a gyámhivatal értesítésére 1 esetben került sor. Családba fogadás engedélyezése 2 gyermeknél történt, nagykorúság okán 12, illetékességből történő áttétel miatt 4 esetben, ideiglenes hatályú elhelyezés miatt 1 kiskorúnál szűnt meg a védelembe vétel. A számok továbbra is azt mutatják, hogy a védelembe vételnek elsősorban prevenciós hatása van a súlyosabb problémák kialakulására, a gyermekek családjukból történő kiemelésének elkerülése érdekében, a családok egyre súlyosbodó szociális, mentális problémáinak megoldására kevésnek bizonyul évben 19 kiskorú ideiglenes hatályú beutalásáról döntött a jegyzői gyámhatóság, ebből 11 főt gyermekotthonba, 6 gyermeket harmadik személyhez és 1 főt nevelőszülőhöz helyezett. A családból történő azonnali kiemelés okaként továbbra is elsősorban (13 esetben) a szülő elhanyagoló magatartása, nem megfelelő életvitele, rossz szociális körülményei szerepeltek, 6 esetben volt a beutalás oka a kiskorúak deviáns viselkedése (iskolai hiányzás, csavargás). Nyomon követve az ideiglenesen beutalt gyermekek sorsát, közülük a gyámhivatal 1 főt helyezett vissza a gondozó családhoz, 13 főt átmeneti nevelésbe vett, 1 fő a külön élő szülőhöz, 4 gyermek harmadik személyhez került. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a gyámhatóság ideiglenes hatályú elhelyezésről való döntései nagyobb részben megalapozottak voltak. A szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetése miatt eljárás alá vont fiatalkorúak és gyermekkorúak száma, a gyámhatóságra évben érkezett jelzések szerint 39 fő volt, ami az előző évihez (35 fő) hasonló számot mutat. Az elkövetők között most is nagyobb arányban (23 fő) voltak a fiúk. Nőtt azonban a szabálysértést elkövető lányok aránya (12 fő) az előző évihez (2 fő) képest. A szabálysértési cselekmények (24 eset) közül az igazolatlan iskolai hiányzás (15), a lopás (3) és a garázdaság fordult elő egynél több esetben. A bűnelkövetések (15) között is a lopás volt legnagyobb számban (5), ezen kívül még a garázdaság (3), rablás (2), kábítószerrel való visszaélés (2) fordultak elő nagyobb arányban. Az elkövetések okaként többnyire a rossz baráti társaság, haszonszerzés, meggondolatlanság és a mentális, családi problémák szerepeltek. A jelzőrendszer tagjai közül elsősorban a rendőrség, ügyészség, iskola és egy esetben a szabálysértési hatóság küldött jelzést, bűncselekményt vagy szabálysértést elkövetett kiskorúakról. A jelzett esetek közül 11 kiskorúnál került sor védelembe vételre, a többinél a gyámhatóság az eljárását megszüntette. Az iskolai mulasztásokkal kapcsolatos eljárása során a gyámhatóság 10 órát meghaladó igazolatlan hiányzás esetén 140 tanulónál küldött tájékoztatást a törvényes képviselő részére, az igazolatlan mulasztások jogkövetkezményeiről. 50 órát elért igazolatlan hiányzásról 72 esetben kapott jelzést a gyámhatóság. Ezekből a hatóság az eljárást 10 esetben megszüntette (okok: ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodás, utólagos igazolás). A támogatás folyósításának jogerős felfüggesztésére 21 tanulónál került sor. A felfüggesztett iskoláztatási támogatás a szociálisan rászoruló (rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő) családok (13 gyermeknél) számára eseti gondnok által, természetben kifizetésre került. Az eseti gondnoki feladatokat (19 főnél) kerületünkben hozzátartozó (9), a polgármesteri hivatal munkatársa (6) és iskolai gyermekvédelmi felelősök (4) látták el. Az iskolai mulasztás ügyek ebben az évben is nagy terhet róttak a gyámhatóságon dolgozó munkatársakra, mert azok folyamatos és egyre bővülő feladatokkal járnak (felfüggesztés, védelembe vétel, felülvizsgálatok, eseti gondnok elszámolások stb.). Az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének kezdeményezésére 50 tanuló esetében került sor. A felfüggesztés vagy szüneteltetés megszüntetésére, tankötelezettség teljesítése okán 14 főnél volt lehetőség. 102

103 A gyámhivatal gyermekvédelmi feladatai és hatósági intézkedéssel elrendelt gyermekvédelmi tevékenysége Gyámhivatal hatáskörébe tartozó gyermekvédelmi hatósági intézkedés a gyerek ideiglenes hatályú elhelyezése, átmeneti nevelésbe vétele, tartós nevelésbe vétele, utógondozásának elrendelése, az utógondozói ellátás elrendelése, a családbafogadás engedélyezése, és a nevelési felügyelet elrendelése. Szociális jellegű feladata a gyermekvédelmi rendszerben, a pénzbeli ellátások körébe tartozó a gyermektartásdíj megelőlegezésének elrendelése, és az otthonteremtési támogatás megállapítása az állami gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek számára. Ideiglenes hatályú elhelyezés A gyámhivatal a gyermeket a gondozó családból kiemeli és ideiglenes hatállyal elhelyezi, ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti és emiatt azonnali elhelyezése válik szükségessé. Lehetőség szerint a gyermeket a különélő szülőnél, család közeli személynél, és legvégső esetben átmeneti elhelyezést biztosító szakellátó intézményben kell elhelyezni. Ilyen gyermekvédelmi intézkedést a gyámhivatalon kívül hozhat a jegyzői hatáskörben eljáró gyámhatóság, a rendőrség, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, ügyészség, bíróság és a büntetés végrehajtási intézet parancsnoksága Ideiglenes hatályú elhelyezés Gyámhivatal döntött (esetben) (2) (2) (8) Családba való visszahelyezés Állami gondoskodás elrendelése Harmadik személy, ill családbafogadó szülő Az elmúlt évben 20 gyermeknél született döntés az ideiglenes hatályú elhelyezés elrendeléséről (2011-ben 18 gyermeknél). 8 gyermeknél a gyámhivatal hozta meg a döntést (2011-ben 2 gyermeknél), a többi esetben a jegyzői hatáskörben eljáró gyámhatóság, illetve a rendőrség. A gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezést követően 5 gyermeknél, (2011-ben 1 gyermeknél szüntette meg a kiemelést a családba való visszahelyezéssel, 11 gyermeknél döntött az állami gondoskodás elrendeléséről (2011-ben 14 gyermek esetében) és 4 gyermek került harmadik személyhez, illetve családbafogadó szülőhöz, míg (2011-ben 3 gyermek). Az ideiglenes hatályú elhelyezésre és azt követően a további kiemelésre a szülők elhanyagoló magatartása, életvitele, illetve a gyermek önveszélyeztetése miatt került sor, mely alapellátásban már nem volt kezelhető. Megállapítható, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezések és a gyermekek családjukból való kiemelése megalapozott volt, annak ellenére, hogy 5 (2011-ben 1) gyermek visszakerülhetett a családjába. Az alapellátás lehetőség szerint mindent megtett a gyermekek családban tartására. 103

104 Állami gondoskodásban nevelkedő gyermekek Átmeneti nevelésbe vétel A gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, ha a fejlődését a családi környezete súlyosan veszélyezteti és a veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, vagy a jegyző által elrendelt védelembe vétellel nem lehet megszüntetni és a gyermek különélő szülőnél, illetve harmadik személynél (segítő hozzátartozónál) nem helyezhető el Átmeneti nevelésbe vétel December 31-i állapot A 2012-es évben 11 gyermek került átmeneti nevelésbe a kerületből (2011-ben 17 gyermek, 2010-ben 25 gyermek) december 1-én nyilvántartott átmeneti neveltek száma 91 fő volt. (2011-ben 84 fő volt, 2010-ben 90 fő). A fővárosi kerületi adatokat figyelembe véve, ez továbbra is kimagasló szám. A nevelésbe vétel legfőbb oka (45%-ban) a szülők elhanyagoló magatartása, veszélyeztető életmódja, továbbá (55 % - ban) a gyermek önveszélyeztetése, (magatartási, beilleszkedési zavar, mentális betegség, a fiatalkorú bűnelkövetése stb.). Az átmeneti nevelésbe került gyermekek közül 4 esetben gondozták előzetesen a gyermeket gyermekjóléti alapellátásban, 1 gyermeknél a védelembe vételei eljárás megelőzte a kiemelést, 4 gyermeknél a szülő maga kérte a családból való kiemelést és a gyermekének a nevelésbe vételét 2 gyermek pedig ismételten lett átmeneti nevelt. A gyermekek közül 1 nevelkedett teljes szülői családban a nevelésbe vétel előtt. A gyerekek nagy része osztályismétlés miatt túlkoros volt az adott iskolai évfolyamon. A szakellátásba kerülő gyermekek körében változatlanul nagy a 12 éven felüliek száma, akik magatartási problémák miatt kerülnek a családból kiemelésre. Az elhelyezést nehezíti, hogy a szakellátó intézményekben továbbra sincs megfelelő férőhely számukra. A gyermekek elhelyezésénél problémát jelentett még a speciális ellátást igénylő gyermekek gondozása, akik súlyos pszichés, vagy disszociális tüneteket mutatnak, illetve pszichoaktív szerekkel küzdenek. Ezen gyermekotthonok feladata lenne az elhelyezett gyermekek szocializációja, reszocializációja, valamint habilitációja és rehabilitációja. Jelenleg a szakellátásban szintén nincsen elegendő férőhely a számukra. Továbbá a szakellátás sem tud megfelelő megoldást nyújtani az önveszélyeztető gyermekek számára. Indokolt lenne megvizsgálni, hogy az alapellátás ezen gyermekek és családjuk számára milyen segítséget, illetve szolgáltatást tud biztosítani, ami hosszabb távon és tényleges megoldását jelentene a családok számára. Tartós nevelésbe vétel Tartós nevelésbe vétel A gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi, ha a gyermeknek nincs szülői felügyeleti jogot gyakorló szülője (elhalálozott, bíróság megszüntette a szülő(k) felügyeleti jogát), illetve ha lemondtak róla. A gyermekek állami gondoskodásban való nevelése jobb esetben örökbefogadással szűntethető meg, de nagyobb részben a nagykorúvá válásával. 104

105 Az elmúlt évben gyermek nem került tartós nevelésbe a kerületből december 01-én 3 gyermek nevelkedett tartós nevelésben. (2011-ben 3 gyermek, 2010-es évben 4 gyermek). A gyámhivatal célja a gyermekek családban való nevelkedésének elősegítése érdekében az örökbefogadások elősegítése. Utógondozás A gyámhivatal az átmeneti, illetve tartós nevelés megszüntetését követően legalább egy évre elrendeli a gyermek, illetve a fiatal felnőtt utógondozását. (Fiatal felnőtt esetén akkor, ha ezt ő is kéri.) Célja, hogy elősegítse a családi környezetbe való visszailleszkedésüket, ill. az önálló életkezdésüket. A gyámhivatal felügyelete alatt az utógondozói feladatokat kiskorúak esetén a gyermekjóléti szolgálat családgondozója, nagykorúaknál a szakellátó intézmény utógondozója végzi. Az elmúlt évben 8 kiskorú gyermek részére rendelt ki a gyámhivatal családgondozót utógondozói feladatok ellátására (2011-es évben 6 gyermek, 2010-es évben 7 gyermek részére) és 8 fiatal felnőtt részesült utógondozásban. (2011-es évben 24, 2010-es évben 4 fiatal). Az év során 3 utógondozás szűnt meg. (2011- es évben 5, 2010-es évben 7) Utógondozó kirendelése Utógondozásban részesült megszűnt Utógondozói ellátás A gyámhivatal az állami gondoskodásból kikerült fiatal felnőtt kérelmére engedélyezheti az utógondozói ellátást a 24. életévének betöltéséig, amely további lakhatást és gondozást biztosít a szakellátó intézmény keretein belül. A 2012-es év során 8 fiatalnál engedélyezték az ellátást és 6 fiatalnál szüntették meg. Az utógondozói ellátásban részesülő fiatalok a XV. kerületben a lakáspályázatoknál kiemelt figyelemben részesülnek. Családbafogadás engedélyezése A gyámhivatal a szülő(k) és a családbafogadó személy együttes kérelmére a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte, vagy más családi ok miatt engedélyezheti, hogy a családbafogadó személy a gyermeket meghatározott ideig átmenetileg befogadja, gondozza és nevelje Családbafogadás engedélyezése December 31-i állapot A 2012-es évben 35 gyermek, (2011-es évben 40 gyermek) nevelkedett családbafogadó szülőnél december 1-én a kerületben 157, (2011. december 31-én 133 gyermek) állt gyámság alatt. 25-en nevelkedtek közeli, illetve távolabbi hozzátartozónál (bírósági döntés alapján) és közülük 35 gyermek gondozását családbafogadó szülő látta el (gyámhivatali döntést követően). 105

106 A családbafogadás intézménye iránt változatlanul nagy az érdeklődés, amely lehetőséget biztosít a gyermek elhelyezésénél a gyors döntés meghozatalára. Fontos szempont, hogy a családbafogadás jogintézmények alkalmazására nem kerülhet sor a családon belüli veszélyeztetettség megszüntetése érdekében. Nevelési felügyelet elrendelése A nevelési felügyelet elrendelése azon speciális elhelyezést nyújtó nevelésben lévő gyermekek kényszergyógykezelését és szükséges elzárását szolgálja, akik magukra, vagy környezetükre nézve veszélyessé válnak. A nevelési felügyeletet a gyámhivatal rendeli el bírósági kontrollal. A XV. kerületben a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Rákospalotai Leánynevelői Intézetében 2008-as évtől speciális otthon is működik, ahová az ország minden részéről helyeznek el leánygyermekeket. Az elmúlt évben a gyámhivatal kerületi illetékességű gyermek ügyében nem rendelt el nevelési felügyeletet. Pénzbeli ellátások Gyermektartásdíj megelőlegezésének elrendelése A gyámhivatal az állam részéről a gyermektartásdíjat megelőlegezi, ha a gyermeket gondozó szülő, illetve személy nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani és a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett szülő oldaláról a behajtás átmenetileg lehetetlen. A 2012-es évben gyermektartásdíj megelőlegezése iránt 33 (2011-ben 79 kérelem érkezett a gyámhivatalhoz, melyből 24 gyermeknél (2011-ben 48 gyermeknél) lett elrendelve a megelőlegezés. Az újonnan elrendelt megelőlegezések közül 14 esetben 3 évre, 1 gyermeknél 1 évre állapították meg az ellátást. 6 gyermeknél az ellátás ismételten került elrendelésre és 3 gyermeknél rendelkeztek továbbfolyósításról december 1-én 71 gyermek részesült gyermektartásdíj megelőlegezésében 2011-ben 79, 2010-ben 61 gyermek). A 2012-es évben ,- Ft., míg a 2011-es évben összesen ,- Ft került kifizetésre a családok számára, a központi költségvetés terhére (2010-ben ,- Ft) Gyermektartásdíj részesült megelőlegezésében 61 fő eft. 79 fő eft. 71 fő eft. A fenti számokból látható, hogy ezen támogatási formára továbbra is nagy az igény. A Gyvt. legutóbbi módosítását követően a 2012-es évtől a gondozást ellátó személyek változatlan feltételekkel igényelhetik ezen ellátási formát, viszont a megállapítható összeg maximálva lett azzal, hogy a megelőlegezett gyermektartásdíj összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíjminimum összegének 50%-át. (önym.: ,- Ft.) Otthonteremtési támogatás A 2012-es évben 7 állami gondoskodásból kikerült, nagykorúvá vált fiatal felnőtt részesült otthonteremtési támogatásban, mely az önálló otthon megteremtéséhez nyújtott segítséget, ingatlanvásárláshoz. A kiutalt otthonteremtési támogatás összege ,- Ft volt, mely a központi költségvetésből került kifizetésre. (2011-ben 4 fő ,- Ft, ben 3 fő ,- Ft). A legtöbb megállapítás az államilag támogatott lakásprogramban való részvételt szolgálja, de a fiatal által bérelt lakásbérleti díjának támogatására is több megállapítás történt. 106

107 Otthonteremtési támogatásban részesült 3 fő 4 fő 7 fő eft eft eft. A Gyvt. módosítása alapján január 1-jétől a támogatás igényelhetőségének korhatára 24 életévről 30. életévre emelkedett, ezzel potenciálisan bővült a támogatást igénylők száma. A jogszabály módosítás alapján a támogatás részletekben is nyújtható a fiatal felnőttek számára, ami több terhet jelent a folyósító önkormányzat számára, de a támogatott fiatal érdekeit jobban szolgálja. Együttműködés A gyámhivatal rendszeres személyes és munkakapcsolatot tart a gyermekvédelem jelzőrendszerének szereplőivel (oktatási-nevelési intézmények, védőnők, háziorvosok, rendőrség), az alap- és szakellátó intézményekkel, különösen a Fióka Gyermek- és Ifjúságjóléti Központtal, az Újpalotai Családsegítő Központtal, a Fővárosi Módszertani Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal, gyermekotthonokkal, nevelőszülőkkel, továbbá a jegyzői gyámhatósággal és a Budapest Főváros Kormányhivatala Szociális és Gyámhivatalával és a hivatásos pártfogóval. A gyámhivatal a feladatkörét érintő tájékoztatókkal és kérelem nyomtatványokkal segíti az ügyfelek ügyintézését, valamint gyámügyi füzetek című kiadvánnyal az önkormányzati intézmények tájékozódását, melyek köre folyamatosan bővül. Megjegyzés: A Gyámhivatalok Kormányhivatalhoz történő átkerülése miatt a statisztika december 1- ig tartalmaz adatokat Bűncselekmények elkövetése, pártfogói felügyelet, rendőrségi munka január 1-től kezdték meg a megyei/fővárosi kormányhivatalok a működésüket, mely keretében számos közigazgatási szerv integrációja történt meg. Ekkor alakult meg a Budapest Főváros Kormányhivatalon belül az Igazságügyi Szolgálat, mely a következő osztályokból tevődik össze: - Áldozat segítő osztály - Jogi segítségnyújtó osztály - Bűnmegelőzési és Jóvátételi Osztály - Felnőttkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya - Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya A XV. kerületi állandó lakóhellyel illetve tartózkodási hellyel rendelkező pártfogoltak esetében a pártfogó felügyeletet március 04-től a Szentkirályi utcai Hivatalban történik. Statisztikai adatok: közötti időszakban folyamatban lévő ügyek száma: Ügyészi szakban készült pártfogó felügyelői vélemény: 8 fő Rendőrségi szakban készült környezettanulmány: 54 fő Folyamatban lévő pártfogó felügyelet végrehajtása: 128 fő o fiú:

108 o lány: 22 Bűncselekmény jellegét tekintve: Vádemelés elhalasztását rendelte el az ügyész: 15 esetben Vádemelés elhalasztását rendelte el az ügyész, kábítószerrel való visszaélés ügyében: 46 esetben Próbára bocsátásra került sor: 29 esetben Felfüggesztett szabadságvesztésre ítélést rendelt el a bíró: 33 esetben Feltételes szabadságra bocsátás történt: 3 esetben Javítóintézeti nevelésből történő ideiglenes elbocsátás: 2 esetben Szakmai együttműködés A hagyományos pártfogó felügyelet végrehajtása mellett nyomozati szakban nyomozóhatóság (rendőrség, ügyészség), illetve a bíróság felkérésére környezettanulmányt, ügyészség, bíróság megkeresésére pártfogó felügyelői véleményt készítenek. Hasonlóan az előző évekhez, a pártfogó felügyelet tevékenysége, mind a Fióka Gyermek- és Ifjúságjóléti Központ családgondozóival, mind a XV. kerületi Gyámhatóság munkatársaival konkrét ügyekben szoros, konstruktív együttműködés alakult ki, mely a pártfogói tevékenység hatékonyságát segítette. A BRFK XV. kerületi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály tájékoztatása szerint évben 19 esetben indult büntetőeljárás fiatalkorú bűnelkövetőkkel szemben, míg évben összesen 51 esetben. A fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények az alábbi deliktumokban (bűncselekményekben) valósultak meg: - súlyos testi sértés bűntette - zaklatás vétsége - visszaélés személyes adattal, vétsége - vasúti közlekedési biztonság elleni bűncselekmény bűntette - járművezetés ittas állapotban vétsége - garázdaság vétsége - közokirathamisítás vétsége - egyedi azonosítójel meghamisításának bűntette - visszaélés kábítószerrel vétsége - lopás vétsége - jármű önkényes elvétele A büntetőeljárás többségét továbbra is a vagyon elleni bűncselekmények képezték, ezen belül a lopás bűncselekménye. A sértettek szinte minden esetben az elkövetők közvetlen környezetéből (iskolatársak, barátok, ismerősök) kerültek ki. Legtöbbször csoportosan követték el a bűncselekményeket, magatartásuk többnyire agresszív cselekménnyel társult. Zömében mobiltelefont és egyéb értékesebb tárgyakat tulajdonítottak el (néhány esetben ékszert, készpénzt). Gyermekkorú személyek évben nem követtek el bűncselekményt, azonban 10 esetben váltak bűncselekmény sértettjévé, áldozatává. 108

109 A BRFK XV. kerületi Rendőrkapitányságán nincs drogprevenciós előadó, így igény esetén a BRFK Bűnmegelőzési Osztály felkérés alapján biztosít előadást az azt igénylő iskolának. A kapcsolattartás a gyermekvédelmi és gyermekjóléti intézményekkel évben is az intézkedésben meghatározottak szerint történt. A folyamatos tájékoztatásra levélben illetve telefonon keresztül kerül sor. A Fióka Gyermek és Ifjúságjóléti Központtal a kerületi rendőrkapitányság harmonikus, kiegyensúlyozott kapcsolatot tart fenn, ugyanígy a Gyámhivatal és a Gyámhatóság munkatársaival is. Amennyiben a Gyámhatóság olyan családhoz kérte a segítséget, ahol várhatóan velük szemben ellenségesen, agresszívan lépnek fel, igénybe vehették és vehetik az egyenruhás állományt. Hatóságuk által indított közigazgatási eljárások2012. évben összesen 35 eltűnési ügy vonatkozásában 33 fő fiatalkorú, 2 fő gyermekkorú volt. A fiatalkorúak esetében 8 fő gyermekvédelmi intézményből (Rákospalotai Javítóintézet Utógondozó, Gyermekotthon) 25 fő családból szökött meg. Az intézményes elhelyezés nem minden esetben volt megfelelő a gyermek számára, de jellemzően kitörési szándék, kalandvágy illetőleg csavargás volt a fő motiváció. A családokból történő eltűnések gyakorisága jellemzően a korai párválasztás miatt kialakult konfliktushelyzet nyomán következett be. A nevelőintézetből szököttek nagy része az engedélyezett kimenőjéről nem érkezett vissza időben, ilyenkor többnyire a családjukban maradtak, vagy alkalmi ismerősüknél pénz keresés céljából tartózkodtak. A családon belüli erőszak miatt a BRFK XV. kerületi Rendőrkapitányság 41 jelzést küldött a jelzőrendszer tagjainak. Amennyiben a kiskorú veszélyeztetettsége megalapozottnak, valósnak minősült, azonnali intézkedés történt a Gyámhatóság, illetve a Gyámhivatal felé. Az értesített fél minden esetben, írásban tájékoztatta a rendőrkapitányságot az intézkedés módjáról és a lehetőségekről a felmerült problémák megoldására. A nevelőszülőknél elhelyezett kiskorúak esetében a TEGYESZ felé az előzőekben elmondottak alapján történik az intézkedés. A 37/2009. (OT 22.) ORFK utasítás 25. pontja alapján, továbbá az 55/2009. (XI. 04.) BRFK intézkedésének 5. pontja és e alpontja alapján januárjától 2 esetben kezdeményezték a bíróság felé ideiglenes megelőző távolságtartást. Megállapítások és a jövőre vonatkozó javaslatok, célok, tennivalók A XV. kerületben a gyermekvédelmi feladatok ellátása érdekében folyamatos és szoros együttműködés alakult ki a közoktatási intézmények, a gyermekvédelmi-gyermekjóléti intézmények és az egészségügyi és szociális intézmények között. A XV. kerületi Önkormányzat a évben is biztosította a helyi rendeletében meghatározott támogatásokhoz szükséges anyagi erőforrásokat. E támogatások egy része a Szociális törvényben, és a Gyermekvédelmi törvényben meghatározott, másik részük pedig úgynevezett önként vállalt támogatási forma, amely nagymértékben segítette a kerületi gyerekek, fiatalok életét, szociális helyzetét (például: ösztöndíj, szociális támogatás a gyermekétkeztetéshez, stb.). A kerületi gyerek-ellátórendszerrel a gyermekekkel, gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek elégedettek a kölcsönös tájékoztatással. Jól tudnak egymás munkájára építeni. Több szakember-csoport hangsúlyozta a gyermekorvosokkal való együttműködés fontosságát. Több személyes megbeszélés, képzés igénye is felmerült. A minőségi munka, a gyermekek fokozottabb védelme érdekében, a preventív munkában azonban még sok tennivaló van, ezért fontos néhány területre kiemelt figyelmet fordítani. A gyermekvédelmi tevékenységről szóló előző évi értékelésekben taglalt feladatok végrehajtását, megvalósulását figyelemmel kísérve továbbra is feladatként tartjuk számon: - Az önkormányzat biztosítja a helyi rendeletében meghatározott támogatásokhoz szükséges anyagi forrásokat. 109

110 - Az óvodai férőhelyek számának optimalizálását és az ehhez szükséges források biztosítását - pályázati lehetőségek és források felhasználásával. - A jelzőrendszer tagjai közötti intenzív munkakapcsolat fejlesztési lehetőségeinek feltárásával a jelzések, viszontjelzések hatékonyságának, gyermekorvosok együttműködési készségének erősítése, Nevelési Tanácsadó munkatársainak gyakoribb bevonása a szakmaközi egyeztető tárgyalásokba - A Családvédelem, gyermek és ifjúságvédelem területén szükséges megújulási folyamat koordinálását, támogatását és menedzselését ban is minél gyakrabban kell szabadidős programokat szervezni a kerületi gyermekek részére - a gyermekintézmények bevonásával - a nyári szünet idején, ezért ehhez biztosítani kell a szükséges forrásokat /2014-es tanévben a Fejlesztő Gondozó Központban új keretek között, alkalmazkodva a jogszabályi változásokhoz - folytatódhat a minőségi fejlesztő tevékenység. Szükséges a nem kerületi lakosú gondozottak finanszírozásának a megoldása, újabb ellátási szerződések megkötésének kezdeményezése. - A gyermek és ifjúságjóléti intézmények folyamatos fejlesztési lehetőségeinek feltárása, megvalósítási lehetőségének pontos feltételeit szükséges megvizsgálni. - A XV. kerületi Önkormányzat folytatja a nyitott sportpályákat a lakosságnak nevű kezdeményezést, amellyel bizonyos iskolai sportlétesítményeket hétvégén elérhetővé tesz a lakosság számára. A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése Az Egyesített Szociális Intézmény szervezeti keretén belül működő intézmény a Fejlesztő Gondozó Központ, ahol a súlyosan-halmozottan sérült gyermekek, fiatalok, illetve fiatal felnőttek részesülnek napközbeni ellátásban, illetve fejlesztő iskolai oktatásban, nevelésben. A Fejlesztő Gondozó Központban gondozottak létszámának alakulása 2012-ben: gondozásból kikerült 2 fő, gondozásba vettek 2 főt. Az intézmény összlétszáma tehát a 2011-es évhez hasonlóan 38 fő maradt. Ebből nappali oktatásban részesül (6-23 éves korig) 19 fő (17 fő fejlesztő nevelésoktatásban, 2 fő pedig fejlesztő felkészítésben vett részt). Felnőtt korú ellátott 19 fő (2011-ben is 19 fő volt). A 2011/2012-es tanévben 19 tanköteles korú gyermek teljesítette tankötelezettségét és kapott év végén fejlesztő iskolai bizonyítványt, ebből 2 fő, egyéni fejlesztő felkészítésben részesült. Az elmúlt évben megfogalmazott kérésük teljesült, szeptembertől 1 fő diplomás álláshellyel bővültek, melyet speciális képesítésű mozgásfejlesztő szakember, - konduktor tölt be. A három fejlesztő iskolai csoportban a fejlesztő iskolai nevelés oktatás megvalósításában a Rehabilitációs Pedagógiai Programban meghatározottak voltak az irányadók, ami biztosítéka volt a 2012/2013-as tanévben is a minőségi munkának. Ez a program tartalmazza azokat a szigorúan követendő szabályokat, melyek az intézményben folyó rendkívül specifikus munkához, vagyis a fejlesztő-gondozáshoz szükségesek, és amit intézményük a kezdetektől magas színvonalon képvisel. Az ellátotti kör sajátosságaiból fakadóan bármilyen változtatás - főként a mindennapjaikat érintő oktatási, gondozási, nevelési feladatok változása - érzékenyen érintheti ezeket a gyermekeket, közvetve családjukat is. A 2012/2013-as tanév második felében lényeges fordulat következett be a FENO életében: 110

111 Mivel a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 7 (5) bekezdése és a 18 (2) bekezdése értelmében január 1-jétől csak pedagógiai szakszolgálat láthat el fejlesztő felkészítést, fejlesztő iskolai oktatást ezért az Egyesített Szociális Intézményalapító okiratából törlésre kerül ezen feladat. A fejlesztő felkészítés, a fejlesztő iskolai oktatás feladatellátása átkerül, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ XV. kerületi pedagógiai szakszolgálati intézményébe, a Száraznád Nevelési - Oktatási Központ, Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Pedagógiai Szakszolgálat és Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltatóhoz. A Tv. alapján, augusztus 31-ig a feladatellátás végrehajtása során a gyermekek ellátásának tekintetében semmilyen változás nem lesz. A fejlesztő iskolai oktatásban résztvevő gyógypedagógusok, konduktor, valamint az ő munkájukat közvetlenül segítő munkatársak átkerültek a Száraznád iskolába, munkáltatójuk a KLIK. Az intézmény vezetése és munkatársai a változásokkal járó feladatok megvalósítása érdekében folyamatosan kapcsolatot tartanak, és aktívan részt vesznek, úgy tanügyi - szervezési, mint szakmai kérdésekben a Száraznád NOK iskola igazgatójával. Jelenleg még nem körvonalazódott ki, hogy a 2013/2014-es tanévben a feladatellátás tekintetében, hogyan alakul a nappali oktatásban résztvevő gyermekek szociális intézményi nappali ellátása például az egész napos iskolarendszer milyen módon alakítja a FENO feladatkörét. Az évszakokhoz, hagyományokhoz kötődően szervezték meg a szabadidős programjaikat: Pót-szilveszteri buli, Farsang, Március 15.-i ünnepről való megemlékezés, Föld napja, Anyák napi ünnepség, Gyermeknap: Csiki pók bohóctársulat műsora, Bogácson tábor, Bowling-bajnokság, Csiki pók bohóctársulat műsora, Tomy Wonder koncertje, ÉNO és a FENO tánccsoportjainak műsora, egész napos Kirándulás az Állatkertbe, Mesék napja, Fordított nap Mikulás ünnepség, Napvirág Együttes koncertje, Bohóc doktorok előadása, Karácsonyi ünnepség A kerületi Civil pályázat keretén belül támogatást nyertek a Gondoskodás Gyermekeinkért Alapítvánnyal partnerségben: - nyári táborra ,- Ft - Bowling Bajnokságra ,- Ft Az ellátottak nyári táboroztatásához az önkormányzattól is jelentős anyagi támogatást kapott az intézmény. Változatlanul szükségesnek tartják, hogy folytatódjék az Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz (Akadálymentesítés) elnevezésű KMOP kódjelű pályázat első üteme, 2010-ben valósult meg. Ez a pályázat tartalmazta az egész épület akadálymentesítését és korszerűsítését, ezen kívül szükséges az elhasználódott nyílászárók cseréje, a kommunális helyiségek felújítása. A szociális ellátórendszer átvilágítása kapcsán felmerült, a kerületen kívüli ellátottak tekintetében, hogy ellátásuk finanszírozásához igénybe kell venni lakhelyük szerint illetékes önkormányzat finanszírozását is. A fenntartó ez irányú intézkedése mellett, az intézmény is feladatot vállalt. Intézményük szakmai működése és minősége hatékonyságának javítása érdekében, stratégiai tervet készítettek, annak érdekében, hogy a nem kerületi lakosú ellátottak esetében a lakóhely szerinti települési Önkormányzatok az intézmény fenntartását támogassák, együttműködési megállapodást kössenek a Budapest XV. kerületi Önkormányzattal. A stratégiai terv: Minden érintett kerületnek, településnek tájékoztató levelet küldtek, melynek mellékleteként az egyes gondozottról a helyzethez igazodó speciális gyógypedagógia jellemzés készítettek, ami tartalmazta az ellátott, intézményükben eltöltött idő alatti fejlődéstörténetét, és azt hogy milyen következményei lennének, annak, hogy ha ezt a fejlesztési lehetőséget a továbbiakban nem kaphatnák meg 111

112 Szülői értekezletet szerveztek, ahol a tájékoztatás mellett a főbb az ügyüket érintő - jogszabályokból készített lista kiosztásra került. Arra buzdították a szülőket, hogy az ügyük érdekében, személyesen is járjanak el a területileg illetékes önkormányzatoknál. A szülők folyamatosan tájékoztatták őket arról, hogy az illetékes önkormányzati tisztségviselők, hogyan reagáltak gyermekük ügyének intézését illetően. Nyílt napot szerveztek, melyre meghívták valamennyi érintett kerületi, települési önkormányzat polgármesterét, valamint a XV. kerület képviselő testületének tagjait. A nyílt napra elkészített, az intézményt bemutató prezentációból készítettek egy olyan rövid anyagot, amelyet levetíthetnek a testületi üléseken, és akár DVD formátumban elküldhetik valamennyi, érintett Önkormányzatnak. 7.2 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége (Az oktatási intézmények január 1-étől az óvodák kivételével nem önkormányzati fenntartásúak.) Fogalmak: Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló (Nkntv. 4. -ának 13. pontja) Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet a köznevelésben: Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló a mozgásszervi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, az autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdők csoportja (Nkntv pont) Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek (Nkntv pont). Aránytalan teher Ha a nevelés, a nevelés-oktatás körülményei az átlagos körülményekhez képest - a gyermek, a tanuló életkorát és sajátos nevelési igényeit figyelembe véve - lényegesen nehezebbek vagy jelentős költségnövekedést okoznak a gyermeknek, tanulónak vagy a szülőnek (Nkntv pont) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy amelynek megszervezéséhez az állam közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, illetve amelyhez közvetve így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján hozzájárul. Az Ebktv. alapján mindenkit egyenlő bánásmód illet meg az oktatással és képzéssel kapcsolatban, így különösen az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, a teljesítmények értékelése, az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, a kollégiumi elhelyezés és ellátás, az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. A jogellenes elkülönítés (szegregáció) leggyakrabban az oktatásban tapasztalható. Éppen ezért a törvény szerint hátrányos megkülönböztetésnek minősül a bármely csoporthoz tartozó személyek elkülönítése egy oktatási, nevelési intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban, csoportban, beleértve azt is, ha az elkülönítés számarányukhoz viszonyítva lényegesen nagyobb arányban érinti a csoport tagjait, mint a többi tanulót. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti valamely személy vagy csoport olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat. A halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek, tanulók elkülönítése társaiktól sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ezért szükséges figyelemmel kísérni a működési körzetek kialakítását, az iskolai felvételi eljárást, az egyes csoportok, osztályok összetételét. Integrációs felkészítés Pedagógiai Rendszere(IPR) A szociális hátrányok enyhítése, a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése érdekében az általános iskola és a középfokú iskola képességkibontakoztató vagy integrációs felkészítést szervez, amelynek keretei között a tanuló egyéni képességének, tehetségének 112

113 kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. A képességkibontakoztató és az integrációs felkészítés megszervezése nem járhat együtt a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók elkülönítésével. A képesség-kibontakoztató felkészítésben a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű vagy sajátos nevelési igényű tanuló vesz részt. Az óvoda a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára fejlesztő programot szervez, melynek keretében a gyermek fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatokat, a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet folytat. A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés, valamint az óvodai fejlesztő program megvalósítása az oktatásért felelős miniszter által kiadott személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program alapján zajlik. (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend ) Az Nkntv a alapján sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók neveléséről, iskolai felkészítéséről a szakértői bizottság szakértői véleménye szerint kell gondoskodnia az óvodának, iskolának. A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, a tanuló iskolai nevelése-oktatása, továbbá kollégiumi nevelése az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt történhet. A gyermek, tanuló integrált vagy speciális intézményi keretek között történő nevelését, oktatását a szakértői bizottság által kiadott véleményben foglalt állásfoglalás alapján lehet és kell biztosítani. Az ezzel ellentétes gyakorlat jogsértő mind a Nkntv., mind pedig az egyenlő bánásmód követelményét tekintve. Kulcskérdések a XV. kerületre vonatkozóan: Az oktatás, képzés és munkaerőpiac közötti kapcsolat. A működő iskolarendszer társadalmi egyenlőtlenségeket kiegyenlítő és egyenlő esélyeket biztosító szerepe. Az oktatási rendszer fizikai infrastruktúrájának állapota. Az egész életen át tartó tanulás gyakorlati megvalósítása A társadalmi kirekesztődés veszélyeinek kitett és speciális képzési igényű fiatalok oktatása. A XV. kerület nevelési-oktatási intézményeibe járó gyermekek száma az utóbbi hét tanévben (tanév/fő): Tanév Óvodások létszáma Általános iskolások létszáma Középiskolások létszáma Összesen 2005/ / / / / / / Óvodák Budapest Főváros XV. kerületében (2013. januári adat) 13 intézmény 22 feladatellátási helyen biztosítja az óvodáskorú gyermekek nevelését. Ebből 11 önkormányzati és 2 magán fenntartású intézmény. Az óvodába járó gyermekek 98,96%-a, önkormányzati, 1,04%-a magán fenntartású intézményekben ellátott. 113

114 Az ellátásban részesülő 2312 fő óvodás gyermekközül 2288 fő kerületi önkormányzat, 8 fő alapítvány, 16 fő korlátolt felelősségű társaság által fenntartott óvodába jár. A fenntartott intézményhálózat összlétszámából (2312 fő) 3 évnél fiatalabb 3 fő, 484 fő 3 éves, 632 fő 4 éves, 660 fő 5 éves, 515 fő 6 éves, 18 fő 7 éves. Budapest Főváros XV. kerület tankerületének önkormányzata által fenntartott óvodákban 2490 férőhelyen 2288 fő gyermek ellátását biztosítják. A férőhely kihasználtság 91,89%. Az alapítvány által fenntartott óvodában 25 férőhelyen, 8 fő gyermeket fogadnak. A férőhely kihasználtság 32%. A korlátolt felelősségű társaság által működtetett intézményben 25 férőhelyen 16 fő gyermeket nevelnek. Férőhely kihasználtság 64%. Kerületi szinten a férőhelyek (2540) kihasználtsága 91,02%. A kerület magánintézményei rendelkeznek kapacitástöbblettel. A XV. kerületben és között születettek alapján az 1-3 éves korosztály összlétszáma 1903 fő. A 669 fő 3 éves korosztályból jelenleg 487 fő van óvodában. Az óvodai ellátásra jogosultak 27,2%-a (182 fő) nincs a rendszerben. A demográfiai mutatók csökkenő gyermeklétszámot prognosztizálnak. A más településről bejáró gyermekek száma 46 fő, mely az összlétszámhoz viszonyítva 1,99%. A kerületünkben 103 óvodai csoport működik, az egy csoportra jutó átlagos gyermeklétszám 22,45 fő. A kerületi önkormányzat által ellátott 101 óvodai csoportban 22,65 fő, a magán fenntartású intézmények 2 csoportjában 12 fő az átlaglétszám. A 60 fő integráltan nevelt sajátos nevelési igényű gyermek ellátását a kerületi önkormányzat által fenntartott óvodák biztosítják, mely a férőhely kihasználtság mutatót emeli. Arányuk kerület tankerületi szinten az összlétszámhoz viszonyítva 2,6%, mely magasabb a fővárosi átlagnál. Az óvodákban 351 fő hátrányos helyzetű gyermek ellátásáról az önkormányzati intézmények gondoskodnak. Arányuk 15,18% az összes ellátott óvodásra vonatkozóan, mely a fővárosi átlagnál magasabb. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek 8 fő (0,35%). Forrás: Oktatási Hivatal Jelenleg 11 óvodában (20 épületben) van óvoda. Visszautasított igény nincsen. Az óvodák területi elhelyezkedése jó, de a rákospalotai régióban lévő óvodák kapacitása bővítésre szorul. Intézmény neve év főá llás ú pe d. gye rm ek Aulich Óvoda ,3 3 2,5 2 1,6 Mézes Óvoda , Molnár Viktor Óvoda ,1 3 1,7 15 8,6 Nádastó park 2. Óvoda ,6 Nádastó park 1. Óvoda ,2 1 0,7 Mozdonyvezető Óvoda ,5 2 1, ,4 Kavicsos köz Óvoda ,1 3 2,2 Páskom park Óvoda ,4 1 0,8 Tóth I. u. Óvoda ,1 1 2,1 0 - Patyolat u. Óvoda ,8 1 1,1 0 - HH -s ará ny HH H ará ny SNI arán y 114

115 Micimackó Óvoda ,1 3 1,6 2 1,1 Hartyán-Árendás Öv. Óv ,2 3 1,2 3 1,2 Pestújhelyi (József A.u.)Óv ,6 1 1,2 8 9,9 Pestújhelyi Bújócska Tagóv ,4 1 1,0 Kertvárosi (Szövőgyár) Óv , ,6 Kertvárosi (Régi Fóti u.) Óv ,1 0 0 Kertvárosi (Vácrátóti u.) Óv , ,0 Klapka (székhely) Óvoda , ,0 Bocskai tagóvoda ,8 4 6,8 1 1,7 Összesen: ,5 21 0,9 64 2,8 Forrás: XV. ker. Önkormányzat Általános iskolák A XV. kerület tankerületében alapítvány, korlátolt felelősségű társaság és a Klebelsberg Intézményfenntartó működtet iskolát. Összesen 13 feladatellátási helyen működtet általános iskolát. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz 11 feladatellátási helyen 11 általános iskola tartozik. Az intézményekben 3990 fő gyermek tanul 193 osztályban (2013. január). Fentieken kívül a Meixner alapítvány működteti a Rákospalotai Meixner Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményt. Az OMSZI Intézményfenntartó Kiemelt Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság működteti a Magyar-Kíniai Két tanítási Nyelvű Általános Iskolát. Az általános korú tanulók létszáma összesen a XV. kerületben: 4428 gyermek, akik 212 osztályban tanulnak. Legtöbb tanuló a negyedik évfolyamon összesen 621 gyermek (14,02%) tanul, legkevesebb tanuló a nyolcadik évfolyamon található 454 gyermek (10,30%). Az állami fenntartású iskolák közül speciális feladatot lát el Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Száraznád Nevelési - Oktatási Központ, Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Pedagógiai Szakszolgálat és Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató továbbiakban Pattogós u. Általános Iskola. Az iskola sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésével és fejlesztésével foglalkozik. Az állami fenntartású iskolák közül három iskolában van nemzetiségi német nyelv oktatása. A más településről, Budapest más kerületéből és az agglomerációból a 13 feladatellátási helyre bejáró tanulók száma 187 fő a kerület összes általános iskolás tanulóinak 4,22% -a. A kerület minden intézményében van bejáró tanuló. A bejáró tanulók száma az állami fenntartású iskolákban 151 fő az állami iskolák összlétszámának 3,80%, az alapítványi iskolában összesen 5 gyermek bejáró az iskola létszámának 3,00%. Korlátolt felelősségű társaság által fenntartott általános iskolában a bejáró tanulók száma 31 fő az összlétszám 11,80%. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott Budapest Főváros XV. Kerületi Önkormányzat Károly Róbert Általános Iskolában (továbbiakban Károly Róbert Általános Iskola) van a legtöbb bejáró tanuló gyermek 39 fő az iskolai tanulók 9,51%,-a. Egy általános iskolában nincs bejáró tanuló (Budapest Főváros XV. Kerületi Önkormányzat Neptun Általános Iskola továbbiakban Neptun Általános Iskola). Az iskolai létszámhoz viszonyítva is kevés a bejáró tanulói létszáma a Budapest Főváros XV. Kerületi Önkormányzat Czabán Általános Iskolában (továbbiakban Czabán Általános Iskola) egy fő, az iskolai létszám 1,00%-a. Más településen lévő állami intézményben ellátottak száma 89 fő, más településen egyházi fenntartásban lévő intézményben ellátottak száma 3 fő. 115

116 Forrás: Oktatási Hivatal A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása A kerület általános iskoláiban integráltan oktatott gyermeklétszám 227 fő, az összlétszám 5,13%-a. Hátrányos helyzetű tanulói létszám 832 fő a kerületi tanulói létszám 19,00%, halmozottan hátrányos helyzetű tanuló 171 fő 4,00%. Hátrányos helyzetű tanulók száma magas 809 fő (20,28%), a Klebelsberg Intézményfenntartó általános iskolákban mindenütt van hátrányos helyzetű gyermek, százalékos megoszlás 10,58 és 54,46 közötti. Kiemelkedően magas a hátrányos helyzetű tanulók száma a kerület két általános iskolájában. Czabán Általános Iskola tanulói közül 110 gyermek hátrányos helyzetű, az iskolai létszám 54,46%-a az iskola tanulóinak több mint fele! A Pattogós u. Általános Iskolában az iskolai létszám 44,30%-a 35 gyermek hátrányos helyzetű (számukat tekintve legkevesebb az állami fenntartású iskolák közül). A hátrányos helyzetű gyermek száma legtöbb, a Hartyán Általános Iskolában 112 fő (19,55%). Az iskolai létszámhoz viszonyítva magas a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma a Neptun Általános Iskolában, ahol számuk 101 fő az iskolai létszám 33,55%-a. Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma 0,00 32,67 közötti az állami fenntartású általános iskolákban, számuk 171 fő, a tanulók 4,29%-a. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló egy intézményben nincs (Pattogós u. Általános Iskola). Legtöbb gyermek az Czabán Általános Iskolában van, 66 tanuló az iskola létszámának 32,67%-a. Az iskolai létszámhoz viszonyítva kevés a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, 3 fő az László Gyula Gimnázium és Általános Iskolában van (0, 51%). A 13 feladatellátási helyen 4428 gyermek tanul összesen 212 osztályban. Az átlagos osztálylétszám 21,00 mely az Nkt. 4. sz. mellékletében meghatározottakat figyelembe véve (átlaglétszám 23) az átlaglétszám alatti. Az alapítványi fenntartású Rákospalotai Meixner Általános Iskolába 175 tanuló 8 osztályba jár az átlaglétszám 21,88. A korlátolt felelősségű társaság által fenntartott Magyar-Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola átlaglétszáma 23,91. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott iskolákban az átlaglétszám 11,29 és 26,64 között mozog. Az általános iskolák létszáma 3990 fő a gyermekek 193 osztályban tanulnak, ahol az átlaglétszám 20,67, a Nkt. 4. sz. mellékletében meghatározottakat figyelembe véve (átlaglétszám 23) az átlaglétszám alatti. A speciális feladatokat ellátó Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Száraznád Nevelési - Oktatási Központ Általános Iskola alacsony az átlaglétszám 11,29. Szintén alacsony az átlaglétszám 14,43 a Czabán Általános Iskolában. Az állami fenntartású kerületi általános iskolák közül hat iskolában magasabb az átlaglétszám a kerületi átlagnál, legmagasabb az átlaglétszám a László Gyula Gimnázium és Általános Iskolában 26,64, szintén magas az átlaglétszám a Szent Korona Általános Iskolában 25,28. * Fenti felmérést az Oktatási Hivatal a Budapesti Kormányhivatal közreműködésével készítette. 116

117 Fogyatékkal élők közoktatási lehetőségei Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, valamint a közoktatásról szóló évi LXXIX törvény alapján a fogyatékos gyermek, tanuló nevelése-oktatása az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekben, vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt folyhat. Az integrált oktatás jogi kereteit a közoktatási törvény és a XV. kerület biztosítja. A Száraznád Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Pedagógiai Szakszolgálat és Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató intézményben a gyerekek képességeit differenciált tanulásszervezéssel, fejlesztő felkészítéssel, tehetséggondozással fejlesztik. A délutáni foglalkozásokon a tanulás mellett lehetőség van a szabad idő hasznos eltöltésére. A Pattogós utcai intézményben szegregáltan foglalkoznak a megkésett fejlődésű egyéni fejlesztést igénylő gyerekekkel. A nevelő-oktató munkát speciális módszerekkel gyógypedagógiai végzettségű tanárok végzik, gyógy-testnevelők, logopédusok, fejlesztőtanárok közreműködésével. Az általános iskola befejezése után a szakiskolai speciális szakiskolai intézményegységben szakmunkás bizonyítványt szerezhetnek. Nemzetiségi oktatás A XV. kerületben, három iskolában 316 tanuló jár német nemzetiségi osztályba. Nemzetiségi oktatás típusa szerint nyelvoktató típusban, két iskolában 1-8. évfolyamokon (Hartyán Általános Iskola és Rákospalotai Kossuth Lajos Általános Iskola) A Neptun Általános Iskolában 7. és 8. évfolyamon 19 gyermek részesül nemzetiségi német oktatásban nyelvoktató típusban. Általános Iskolák kihasználtsága Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott általános iskolák tanulói létszáma 3990 fő, az épületek maximális befogadó száma 6230 fő, az épületek kihasználtsága 64,04%. Az állami iskolák kihasználtsági mutatója 25 és 0,93 között mozog. Az állami fenntartású iskolák kihasználási mutatója a kerület négy iskolájában átlag alatti. Legkisebb a Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Száraznád Nevelési Oktatási Központ Általános Iskola épületének kihasználtsága 25%, az állami fenntartású iskolák közül a legalacsonyabb. Szintén igen alacsony, 30%-os a kihasználtsága Neptun Általános Iskola épületének. Az állami fenntartású iskolák közül legmagasabb a kihasználtsága a Pestújhelyi Általános Iskola épületének van, 93%. A korlátolt felelősségű társaság által fenntartott Magyar Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola épületének kapacitása 370 fő, jelenleg az intézményekben 263 gyermek tanul a feltöltöttség és az átlagos kihasználtság 71%. Az alapítványi Rákospalotai Meixner Általános Iskola épületének kihasználási mutatója 88%. Gimnázium A XV. kerület tankerületében 5 köznevelési intézmény 7 feladatellátási helyen 2168 tanuló (a fővárosban tanuló gimnazisták 3,86%-a) vesz részt a gimnáziumi nevelés-oktatásban. 3 intézményben, illetve 2 intézmény 3 feladatellátási helyén január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 117

118 fenntartása alatt, állami fenntartásban folyik a nevelés-oktatás 4intézményben (3 intézmény 4 feladatellátási helyén) pedig magán fenntartásban végeznek gimnáziumi képzést. Az állami fenntartású intézményekben 4, 5, 6 és 8 évfolyamos nappali rendszerű képzési formából választhatnak a tanulók, míg a magán fenntartásban lévő intézmények 4 és 5 évfolyamos képzést folytatnak. Felnőttoktatással egy állami fenntartású intézmény foglalkozik 4 évfolyamos képzést végez levelező munkarendben. A magán fenntartású intézmények pedig 4 évfolyamos képzést végeznek esti és nappali munkarendben is. A kerület tankerület gimnáziumi oktatásban nevelésben résztvevő tanulóinak 20,43%-a bejáró tanuló. Az állami fenntartású intézményekben a tanulók 20,20%-a, a magán fenntartású intézményekben tanulók 20,71%-a bejáró azaz Budapest határán kívülről érkező. Ezt a főváros esetében azért fontos hangsúlyozni, mert itt a kerület tankerületi határok sem közlekedés, sem iskola választás szempontjából nem élesek és arra nézve egyelőre még nem rendelkezünk adatokkal, hogy a gimnáziumba járók hány százaléka kerül ki a kerületi lakosokból. A gimnáziumi választásnál a megközelíthetőségen túl egyéb más tényezők, főként a gimnázium elismertsége is szerepet játszik. Hátrányos helyzetben lévő tanuló a tanulók 5,49%-a, míg halmozottan hátrányos helyzetűként 3 tanulót, a kerület tankerületbe járó gimnazisták 0,14%-át tartják nyilván. A XV. kerületi kerület tankerület gimnáziumi nevelésben-oktatásban résztvevő 1403 tanulója (felnőttoktatás nélkül) 47 osztályba szerveződve folytatja gimnáziumi tanulmányait. Az állami fenntartáshoz tartozó intézményekben az átlagos osztály létszám 29,43 fő. Két állami fenntartású intézményben is 30 fő feletti az átlag osztálylétszám (Régi nevén: Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat László Gyula Gimnázium és Általános Iskola Budapest Főváros XV. Kerületi Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Dózsa György Gimnázium és Táncművészeti Szakközépiskola) a magán fenntartású intézményekben 1 osztályba átlag 31,4 tanuló jár. Művészeti iskola Budapest XV. kerület tankerületben kettő alapfokú művészeti iskola működik 1059 fővel 15 feladatellátási helyen. A kerületben állami szerv és alapítvány tart fent művészeti intézményt táncművészeti, zeneművészeti és képző- és iparművészeti ágazaton. A kerületben működik egy olyan alapítványi fenntartású köznevelési intézmény, mely alapfokú művészetoktatás feladatot lát el. Az összes tanulói létszám 93%-a tanul az állami fenntartású művészeti iskolákban. A kerület tankerületben alapítvány működteti a Rákospalotai Meixner Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményt, ahol képző- és iparművészeti ágazaton 79 tanuló tanul egy feladatellátási helyen. A kerületben egy művészetoktatású intézményt az állam tart fenn. Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Hubay Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Pedagógiai Szakkönyvtár, ahol 980 fő tanul táncművészet-, zeneművészet-, képző- és iparművészeti ágazaton, 14 feladatellátási helyen. XV. kerületi Klebesberg Kunó Intézményfenntartási Központ által fenntartott oktatási nevelési intézmények Czabán Általános Iskola Hartyán Általános Iskola Hubay Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Károly Róbert Általános Iskola Kolozsvár utcai Általános Iskola Kontyfa Középiskola, Szakiskola és Általános Iskola László Gyula Gimnázium és Általános Iskola 118

119 Dózsa György Gimnázium és Táncművészeti Szakközépiskola Neptun Általános Iskola Pattogós Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat Pestújhelyi Általános Iskola Rákospalotai Kossuth Lajos Általános Iskola Szent korona Általános Iskola Száraznád Szakiskola Speciális Szakiskola Pedagógiai Szakszolgálat és Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató Nem KLIK/önkormányzati fenntartású intézmények a kerületben: Angyalkert Óvoda Madárka Óvoda Magyar Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Rákospalotai Meixner Iskola Angol Magyar Képző és Továbbképző Központ Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi és Nemzetközi Vendéglátó Szakközépiskola Budakalászi Gimnázium Újpalotai Tagozata Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola Innovációs Szakképző és Továbbképző Iskola Központ Kovács Pál Gimnázium Külvárosi Tankör Középiskola Szépmíves Szakképző Iskola Kontyfa Művészeti Iskola Arab Iskola Tények, adatok a táblázatok alapján 2011/2012 tanévben Ellátott óvodás, általános és középiskolás. ebből: HH- s 17,7 % HHH- s 2,5 % SNI- s 7,8 % 8151 fő Napközis tanuló: 2080 fő 46,7 % Szakkörre jár: 2367 fő 53,2 % Nyári táborozó: 1126 fő 25,2 % Erdei iskolába járt: 1420 fő 31,9 % Művészeti képzésben vesz részt: 969 fő 14,9 % Óvodás: Általános iskolai tanuló: Középiskolai tanuló: Pedagógusok száma (óvoda, ált. isk. középfok): 2323 fő 4452 fő 1464 fő 906 fő Az intézmények adatszolgáltatása alapján között az évismétlések, a magántanulók száma, a 250 órát meghaladó hiányzású tanulók száma növekszik. Az általános iskolát végzett nyolcadikos tanulók továbbtanulási irányultsága (3 tanév összesítésében): szakközépiskola: 876 fő gimnázium: 437 fő szakiskola 236 fő speciális szakiskola 231 fő nem tanul tovább: 45 fő 119

120 A kompetenciamérés eredményei az iskolákban (2009, 2010,2011) + jobb az országos átlagnál, = megegyezik vele, - gyengébb az országos átlagnál 6.évf 8.évf. 10.évf. szövegértés = matematika = Az intézmények külső kapcsolatai: rendszeres: 1-11-ig (Leggyakoribb: védőnők, családsegítő, gyermekjóléti int.) alkalmi: 1-5-ig nincs: öt intézmény jelölte meg (Cigány Nemzetiségi Önkormányzat) Az adatok összehasonlítása alapján látható, hogy a többszörösen átalakított közoktatási intézményrendszerben a gyermek/tanuló létszám belső arányai változtak (az általános iskolai korosztály száma csökkent, de az óvodások száma kismértékű emelkedést mutat. Az óvodások körében a más településekre, kerületekbe eljárók száma alig változott. A több mint 900 fős létszámcsökkenés nagy részét a felső tagozatos gyerekek számkülönbsége adja. A hátrányos helyzetű gyerekek száma az óvodákban alacsonyabb (13,5 %), az iskolások között magasabb (16,6 %), együttesen nagy odafigyelést, intézkedést igénylő adat. A sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók 610 fős száma a 3-18 éves, közoktatásban résztvevő populáció 7,8 %- a. A Nevelési Tanácsadóban a gyermekek eredményes iskolakezdése és további kiegyensúlyozott fejlődése érdekében a beiratkozás előtt fejlettségi vizsgálatot végeznek a tanköteles korú gyerekeknél. A különböző szakképesítésű nevelőközösség ad segítséget ahhoz, hogy a gyermekek fejlettségi szintjüknek megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljenek. Az általános iskolai napközisek száma a tanulók 50 %- a alatt van. Ez nem tűnik soknak. Örvendetes viszont, hogy a szakkörökbe a tanulók 53,2 %- a jár. Kihasználják az intézmények a kerület tulajdonában lévő erdei iskola (Hejce) és a nyári táborok lehetőségeit. Valószínűleg még emelkedni fog a táborozók létszáma, ha az Önkormányzat által biztosított táborozási kedvezmények növekednek, figyelemmel a hátrányos helyzetű tanulók számára. A művészeti képzésben résztvevő tanulók aránya megfelelő, talán a hátrányos helyzetűek számára (78 fő 8,0 %) kevés. A kerület minden általános iskolájában van napközi (kivéve Kontyfa), szakkör, táborozás, erdei iskola. Egy általános iskolában működik kisebbségi (Hartyán Általános Iskola), egy másikban egyéb (Kolozsvár u. Általános Iskola) program. Az általános iskolát végzett tanulók közül a legtöbben szakközépiskolába (3 év összesítésében 876 fő) tanul tovább. 45 fő viszont nem tanul tovább. A kompetencia mérések eredményei a kerületben szövegértésből jobbak, mint matematikából. Jobban teljesített mindkét területen: Dózsa György Gimnázium, László Gyula Gimnázium és Általános Iskola, Hartyán, Kontyfa, Kolozsvár, Pestújhelyi és Szent Korona Általános Iskolák. Az oktatási intézmények kiterjedt külső kapcsolatokkal rendelkeznek. A legrendszeresebb kapcsolattartók között a védőnők, a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálat lett nevesítve. Sajnálatos, hogy a cigány kisebbségi önkormányzatot egyetlen intézmény sem jelölte meg a kapcsolatai között. 120

121 Összegzés január 1-től a közoktatási intézmények fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Az intézményhálózat megfelelő keretet és tartalmat biztosít a nevelési-oktatási feladatok teljesítéséhez. Az intézményi infrastruktúra, az épületek akadálymentesítése, az ezek megvalósításához nélkülözhetetlen pályáztatás folyamatos, a megvalósítandó feladatok sorába tartozik. Ezért a kerületben szükséges felülvizsgálni, hogy mennyire biztosítottak a testi, érzékszervi fogyatékos gyermekek, tanulók oktatásának a feltételei. A fogyatékos gyerekek nem részesülnek hátrányos megkülönböztetésben, illetve kirekesztésben, ezért oda kell figyelni a szegregáció kiszűrésére, az integráció megvalósítására (ahol ez lehetséges.) Törekedni kell az intézmények és a középületek komplex akadálymentesítésére. A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók, gyermekek oktatását minden köznevelési intézmény vállalja. A roma népesség iskolai végzettsége országosan rendkívül alacsony. A kerület nem rendelkezik az etnikumra vonatkozó adatokkal. Célszerű lenne egy szociológiai felmérésben áttekinteni, hogy a kerületben élő romák hány százaléka fejezte be az általános iskolát, középiskolát, illetve felsőoktatást. Mindez egy későbbi pályázatnál is hasznosítható anyag lehetne. Vizsgálni célszerű, hogy az általános iskolai tanulók körében hány hátrányos és halmozottan hátrányos gyerek nem napközis, illetve kik vonhatók be közülük még a tanórán kívüli iskolai programokba. Az országos kompetencia mérések eredményei ösztönzőek lehetnek az iskolát választók körében. Ezért hasznos lehet a fenntartó számára is, ha rendszeresen ellenőrizheti az iskolák kompetencia-javító programjainak megvalósulását. A XV. kerületben számos civil szervezet működik. Az oktatás társadalmasításának egyik eszköze lehet a szervezetek és az intézmények együttműködése, illetve a meglévő kapcsolatok erősítése. Az Önkormányzat hozzájárul a gyermekekkel kapcsolatos költségekhez, illetve a gyermekek gondozásával kapcsolatos feladatokhoz. A helyi gyermekvédelmi rendszer sajátossága, hogy minden gyermek számára gondoskodást nyújt, ugyanakkor fokozott védelemben részesíti az arra rászorulókat. A különböző ágazatok együttműködnek és egymást segítik. Az egyes szolgáltatások, ellátások szociális rászorultság alapján, más ellátások ún. alanyi jogon járnak a gyermekek részére. Az Önkormányzattal szemben a közszolgáltatások nyújtása során hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt szankció megállapítására nem került sor. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek Óvodai férőhelyhiány a rákospalotai településrészen. A jelzőrendszer hatékonyságának növelése. A köznevelési rendszer átalakításával önkormányzat csak működtetői feladatot lát el a közoktatási intézmények (iskolák) vonatkozásában. Az óvodai férőhelyek számának optimalizálása. Rendszeres szakmai találkozók szervezése január 1. napjától a köznevelési rendszer átalakításából adódóan újra kell gondolni azokat a feladatokat, programokat, támogatási rendszert, amelyet az Önkormányzat, mint fenntartó biztosított. 121

122 Nyári szünet időszakában szabadidős tevékenység hiánya. Minden gyermek lakjon jól. Legalább napi egyszeri meleg étel. A közoktatási intézményeknek nincs, vagy alig van kapcsolata a Cigány Nemzetiségi Önkormányzattal Szervezett keretek közötti, programok szervezése, biztonságos, kulturált színterek működtetése. Nyári szociális étkeztetés szervezése, kiterjesztése, fejlesztése, fenntartása. Kapcsolat erősítése VIII. A nők helyzete, esélyegyenlősége A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség biztosítása az Európai Unió egyik legfontosabb politikai célja. Az egyenlő esélyek biztosítására irányuló közösségi politika, változó tartalommal ugyan, de az európai integráció kezdete óta a Közösség napirendjén szerepel. Különbséget kell tenni az egyenlő bánásmód biztosítása és az esélyegyenlőség politikája között. A nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód biztosítása a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés, azaz a diszkrimináció tilalmát jelenti. Az egyenlő bánásmóddal szemben az esélyegyenlőségi politika azt kívánja meg a tagállamoktól, hogy tegyenek lépéseket a nők tényleges egyenjogúsítása érdekében az élet legkülönbözőbb területein - oktatás, egészségügy, munkaerőpiac, szociális biztonság stb. A nők hátrányos helyzetének legfőbb oka elsősorban a mélyen rögződött előítéletekben, a nők és az esélyegyenlőség előítéletes társadalmi megítélésében keresendő. A nők esélyegyenlőségével kapcsolatban konkrét valós adatokkal nem rendelkezünk, ezért szükséges az alábbi jogszabályok mentén történő adatgyűjtés és elemzés annak érdekében, hogy valós képet kaphassunk e témakörben az estleges kerületi problémákról. Jogi alapvetések a nők esélyegyenlőségéhez: Az Alaptörvény XV. cikke rögzíti, hogy a nők és férfiak egyenjogúak, vagyis mind a nőket, mind a férfiakat azonos jogok kell, hogy megillessék minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében. a Tanács 76/207/EGK irányelve a nőkkel és a férfiakkal való egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés és az előmenetel lehetőségei, valamint a munkafeltételek terén történő végrehajtásáról és az azt módosító 2002/73/EK irányelv, a Tanács 79/7/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról, a Tanács 86/378/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerekben történő megvalósításáról. A nemek közötti egyenlőség azt jelenti, hogy mindkét nem egyenlő mértékben van jelen hatalom, részvétel és láthatóság szempontjából a közélet és magánélet minden szférájában. Amikor a nemek közötti egyenlőségről van szó, azt nem a nemek közötti különbözőség, hanem sokkal inkább a nemek közötti egyenlőtlenség ellentéteként kell látni. Célja az, hogy elősegítse a nők és férfiak teljes részvételét a társadalomban. Nők és férfiak társadalmi egyenlősége elsősorban azonos jogokra vonatkozik az élet minden területén. A diszkrimináció tilalma azt jelenti, hogy neme alapján senkit ne érhessen hátrányos megkülönböztetés. Ma az egyenlőség helyett egyre inkább az egyenlő jogok, esélyek és bánásmód kifejezéseket használják: rendelkezzen a két nem egyenlő lehetőségekkel a társadalmi és a magánéletben, a munkavállalás területén, a képzésben való részvételben, az előmenetelben, a politikai döntéshozatalban, a gyereknevelésben, a szolgáltatásokhoz való hozzáférésben. A XV. kerületben: a település összlakosságszámának 53,6 %-a nő ; az aktív korú női lakosok (19-64 éves) száma fő; az aktív korú női lakosokból a munkanélküli nők aránya: 4,5 %; közfoglalkoztatásban résztvevő nők aránya: 54%; 122

123 a nyugdíjas korú nők száma fő; (a nyugdíjas korú férfiak száma 7729). A népesség nemek szerinti megoszlása kerületünkben is az országos állapotot tükrözi, a nők magasabb életkort érnek meg, mint a férfiak. Az állandó népességen belül a nők száma fő. A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások év 3 év alatti gyermekek száma a településen működő bölcsődék száma bölcsődei férőhelyek száma önkormányzati egyéb működő családi napközik száma férőhelyek száma családi napközikb en férőhelyek összesen számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe év védőnők száma 0-3 év közötti gyermekek száma átlagos gyermekszám védőnőnként Forrás: TeIR,KSH 123

124 8.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A Munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény 12. -a rendelkezik arról, hogy a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni. Az Ebktv. megfogalmazza a közvetlen és a közvetett diszkrimináció fogalmát, amely rögzíti, hogy az adott személy olyan tulajdonsága miatt kerül hátrányba más, összehasonlítható helyzetben lévő személyekhez képest, amit nem tud befolyásolni. Védett tulajdonságként nevezi meg a törvény a nemet, családi állapotot, az anyaságot és terhességet is. a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében év Munkavállalási korúak száma Foglalkoztatottak Munkanélküliek férfiak nők férfiak nők férfiak nők nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat Forrás:TeIR, KSH Kerületünkben a munkanélküliek aránya és száma az alábbiak szerint alakult: decemberében a regisztrált álláskeresők száma 2594 fő volt, a munkavállalási korú lakónépesség 4,94 %-a( fő) márciusában a regisztrált álláskeresők száma 2706 fő, a munkavállalási korú lakónépesség 5,15 %-a. A nők között a munkanélküliek száma 2009 óta hasonló mértékű, gazdasági válság kezdete óta alig változik. Mindkét nem hasonló nagyságrendben regisztrált munkanélküli. Kerületünkben a gyerekszámnak megfelelően biztosított a bölcsődei, óvodai férőhelyek száma, ezért ez nem lehet oka a nők munkanélküliségnek. A nők között is kiemelten hátrányos helyzetben vannak: a 45 év feletti nők, a gyesen lévő, illetve a kisgyermekes édesanyák, a roma nők sajátos kultúrájuk miatt. A veszélyeztetett korcsoportba tartozó nők foglalkoztatása különös figyelmet és támogatást igényel. Az anyagi kiszolgáltatottságukat fokozza, hogy sokan nem tudják felmutatni a nyugdíjjogosultsághoz szükséges ledolgozott munkaidőt. b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Kerületünkben önkormányzati intézmény által szervezett egy foglalkoztatást segítő képzési program indult 2012-ben amelyen 6 nő vett részt. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei 124

125 Pontos felmérés, tanulmány nem készült az alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedését illetően kerületünkben. Tapasztalataink szerint a 8. osztály vagy ennél alacsonyabb iskolai végzettségű nők munkaerő-piacon való elhelyezkedése nagyon nehéz. Szinte kizárólag segédmunka, szakmai jártasságot nem igénylő munkakörökben (p. takarítás) lehetséges az elhelyezkedés, amelynek bérezése is alacsony. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) Céljaink között szerepel a gazdasági és szociális szférában a nők és férfiak esélyegyenlőségének érvényesítése, valamint a munka és a családi élet összeegyeztetése mind a férfiak, mind a nők számára. A közalkalmazotti és a köztisztviselői bértábla alapján kizárt a bérezésen alapuló megkülönböztetés. Az Önkormányzat, mint munkáltató eleget tesz az egyenlő munkáért egyenlő bér követelményének. 8.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A kisgyermeket nevelő nők és férfiak esélyeit a szolgáltatási hiányosságok alapvetően rontják. A kisgyermekesek munkaerő-piaci esélyeinek tekintetében elsődleges a bölcsődei férőhelyek száma. Kerületünkben a gyermekek napközbeni ellátását szolgáló bölcsődei férőhelyek száma minden igényt kielégít, váró lista nincs. 670 férőhelyen várjuk elsősorban a munkaerő piacra visszatérő szülők gyermekeit. Ezen túlmenően 3 családi napközi segít kiszolgálni az igényeket. A kerületi óvodákban nincs férőhelyhiány. 8.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A család- és nővédelmi gondozást az Eütv a rögzíti, ennek értelmében biztosítani szükséges a gyermekvállalás körülményeinek elősegítését a tanácsadás és gondozás eszközeivel, a családtervezéssel összefüggő ismeretek átadását és a nők egészségvédelmét szolgáló intézkedéseket. A családtervezés, anya- és gyermekgondozás a védőnői hálózat szakmai munkájában jelenik meg. Ennek során a szociálisan nehéz helyzetben élő várandós anya és gyermekekre fokozott figyelmet fordítanak. A leendő szülők számára a gyermekgondozással kapcsolatos ismeretek átadását már várandós korban kezdik meg: tanfolyamok, beszélgetések, családlátogatások formájában. Segítséget nyújtanak a családi-, szociális juttatások megismerésében és a hozzá tartozó nyomtatványok kitöltésében. Családtervezéssel kapcsolatban a gyermekek felvilágosítására alapvetően az iskolában kerül sor. Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe év védőnők száma 0-3 év közötti gyermekek száma átlagos gyermekszám védőnőnként Forrás: TeIR, KSH 125

126 8.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A családon belüli erőszak esetén alkalmazható legfontosabb rendelkezéseket a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló évi LXXII. tv. és a Büntető törvénykönyv tartalmazza. A családon belüli erőszakról nincs önálló tényállás, a párkapcsolati erőszakra jelenleg a Büntető törvénykönyv különböző tényállásai vonatkoznak, ld. testi sértés, zaklatás, távoltartás. A nők elleni erőszak különböző formáira, vagy ugyanezeknek nem a párkapcsolaton belül megnyilvánuló formáira (pl. szexuális jellegű visszaélések) is a Büntető törvénykönyv releváns paragrafusai vonatkoznak. A zaklatás, szexuális vagy családon belüli erőszak miatt történt rendőrségi feljelentések száma alulmarad a tényleges esetek számától. Szociológiai vizsgálatok mutatják: a nők elleni erőszak rugója az esetek többségében elsősorban nem a szexuális kielégülés utáni vágy, hanem a hatalom demonstrációja. Max Weber szerint a hatalom garantálja egy társadalmi kapcsolatban a saját akarat keresztülvitelét más felfogással szemben. Családban és a munkahelyen legtöbbször a férfi akarata érvényesül, mert övé a hatalom. Ez az alárendeltségi viszony legszemléletesebben a munkahelyen nyilvánul meg. Ez teszi lehetővé, hogy a főnök ne csak munkatársat lásson kolléganőjében, hanem szexuális kívánságának tárgyát is. A titkárnő pedig azért tűri, hogy a főnök benyúljon a szoknyája alá, mert övé a hatalom. De ez a felfogás napjainkban nagy változáson megy át. Egyre több az olyan nő, aki személyisége erejére, iskolai végzettségére támaszkodva el akarja mondani véleményét, keresztül akarja vinni akaratát. És egyre több az olyan férfi, aki kíváncsi az övével ellentétes véleményre is, és hajlandó elfogadni a sajátjánál jobb érveket. Előtérbe kerül Hannah Arendt felfogása: el kell választani egymástól a hatalmat és erőszakot. A hatalom lényege nem az utasításteljesítés kikényszerítése. Sokkal inkább annak az emberi képességnek a kifejezése, hogy másokéval össze tudjuk egyeztetni véleményünket, és ennek értelmében cselekszünk. A gyermekvédelmi, szociális szolgáltatások, a védőnői hálózat, a rendőri tevékenység eredményeként, a jelzőrendszerek alapján egyre több esetre derül fény, és egyre többen tudják, hogy problémáikkal hova fordulhatnak segítségért (pl. NANE, Regina Alapítvány). 8.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A krízishelyzetben lévő nők számára nagyon fontos tényező az idő, ezért a várólistával működő szállók sok esetben nem tudnak azonnali segítséget nyújtani. Fontos a megfelelő tájékoztatás, és az igények és kapacitás összhangja. Kerületünkben ellátási szerződés alapján a Szociális és Rehabilitációs Alapítvány fogadja a krízis helyzetben lévő családokat és várandós anyákat. Újpest Önkormányzatával kötött ellátási 126

127 szerződés alapján az Aranyhíd Gyermekek Átmeneti Otthona 8 férőhelyen fogadja az ellátást kérő gyermekeket. Sajnos nem minden esetben van lehetőség a fogadásra. Ilyenkor a szociális munkások mindent megtesznek annak érdekében, hogy a rászorulók megfelelő elhelyezést kapjanak Budapest valamelyik átmeneti otthonában. 8.6 A nők szerepe a helyi közéletben Az azonos jogok érvényesítéséhez elengedhetetlen a képviselet. A nők részvételére nemcsak a női nem reprezentálása miatt van szükség politikában, azaz a közügyekről való döntési mechanizmusban, hanem mert ez szolgálja leginkább a közös érdeket. A kerületi közéletben, az önkormányzati képviselők körében 7 nő található, a 3 alpolgármesterből 2 nő. A Polgármesteri Hivatal jegyzője, aljegyzője nő, továbbá középvezetőinek több mint a fele nő. Az önkormányzati intézmény hálózat vezetőinek 70 %-a nő. 8.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Kerületünkben nincs olyan szervezet, amely kifejezetten a nőket érintő problémákkal foglalkozna. Azonban Budapesten több ilyen szervezet is működik, melynek elérhetőségéről a családvédelemmel foglalkozó intézményeinkben dolgozók adnak felvilágosítást. A szociális szolgáltatás intézményi keretei között elősegíti a kapcsolati erőszak áldozatainak segítését úgy, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel hozzájárul közös programok szervezéséhez a rendőrséggel, oktatási intézményekkel (érzékenyítő példák bemutatása, megoldási utak közös elemzése érdekében). 8.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A családon belüli erőszak áldozatainak nincs lehetőségük elhagyni otthonukat. Információhiány a kisgyermekes nők foglalkoztatásáról a helyi munkaadók vonatkozásában. fejlesztési lehetőségek Kiléptető házak létesítése önkormányzati bérlakásokban már kiképzett és a szakterületen gyakorlattal rendelkező szolgáltatók bevonásával Adat- és információgyűjtés a helyi munkaadók fiatal, ill. kisgyermekes nők alkalmazásával kapcsolatos attitűdjéről. Igényfelmérés (mire lenne szüksége ahhoz, hogy fiatal, ill. kisgyermekes nőket tudjon alkalmazni). A gyermeküket egyedül nevelő nők gazdaságilag (és jogilag is) ki vannak szolgáltatva. Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások, ellátások során célzott támogatások körének kialakítása, bővítése. Az önsegítő anyacsoportokat szervező és működtető civil, egyházi, vagy önkormányzati kezdeményezések támogatása (helyiség, gyermekfelügyelet, apás gyerekprogramok, pénzbeli támogatás, pályázati forrás), kooperáció más szolgáltatókkal. 127

128 Az 55. éven felüli, alacsony iskolai végzettségű nők foglalkoztatása közmunkában. Előnyben részesítés. IX. Az idősek, helyzete, esélyegyenlősége Tolsztoj 82 éves korában írta a következőket: Késő öregkorban azt gondolják az emberek, hogy életük végéhez közelednek, pedig éppen hogy az életük legértékesebb legszükségesebb munkája folyik önmaguk és mások számára. Az élet értéke fordítottan arányos a haláltól való távolság négyzetével. 9.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) A népesség öregedésével járó társadalmi demográfiai problémák az elmúlt évtizedekben világszerte az érdeklődés középpontjába kerültek re Európa népességének mintegy egyharmada eléri, vagy meghaladja 60. életévet, ezen belül is a 80 évesnél idősebbek száma különösen jelentős mértekben nő majd. A jövőben az idős emberek az európai népesség növekvő részarányát fogják képezni. Ezt a hatást csak fokozza, hogy az orvostudomány fejlődésével, növekszik a várható élettartam is. Ez a tendencia óriási hatást gyakorol Európa egész társadalmára. Ennek a változásnak számos közegészségügyi és szociális vonatkozása van már jelenleg is. Az idős emberek társadalmi réteghelyzetének szerkezete az elkövetkező években, évtizedekben feltehetően sokat változik majd. Ez részben az iskolázottság, a kulturális szint növekedésének, az igények modernizálódásának lesz a következménye. Ennek megfelelően az idősek életminőségének javítását célzó társadalmi programok a szociális segítség feladatai mellett újszerű kihívásokkal is szembe találják majd magukat. Demográfiai előrejelzések szerint valamennyi időskorú csoport aránya növekedni fog, de a legidősebbek, azon belül pedig a nők részaránya emelkedik legintenzívebben. A nemek aránya fokozatosan a nők felé tolódott el: 1980-ban ezer férfira 1064, 2001-ben 1102, 2005-ben 1107 nő jutott. Fontos körülmény, hogy a nők várható átlagos élettartama hosszabb, halandósága alacsonyabb, mint a férfiaké. Ennek következtében nőtöbblet a 40 évesnél idősebbeknél alakul ki, és a kor előrehaladtával növekszik. 1. Az idős emberek aktív életformáját célzó általános európai elvek: Egész életen át tartó tanulás Hatékony munkaerő-piaci politika Egészséges és biztonságos munkakörülmények megteremtése Flexibilis munkavégzés lehetőségének megteremtése A szociális partnerek közötti együttműködés erősítése. 2. A fogyatékos-ügy és az idősügy összekapcsolása indokolt bár természetesen ennek vannak vitatható része(i), mert a fogyatékos emberek iránti érdeklődés, elfogadás vagy befogadás és figyelem, csak akkor emelhető a társadalmi érdeklődés középpontjába, ha az emberek egyre nagyobb része látja be, hogy ő maga személyesen is érintetté válhat, és nem csupán úgy vélik, hogy vannak olyanok, akik nem voltak szerencsések és úgymond a normál mozgás nehéz vagy lehetetlen a számára; rokkanttá váltak. Világossá kell tenni, hogy egy öregedő társadalomban márpedig hazánk különösen az, az emberek egyre nagyobb hányada válik fogyatékossá, különösen, ha 128

129 tudjuk, hogy a fogyatékosságok döntően az aktív kor végén alakulnak ki. Ez egyrészt azért fontos, mert az OECD véleménye szerint a jelenlegi (foglalkoztatási, társadalmi) tendenciák változatlansága mellett az aktív, idősebb munkavállalók (50 64 évesek) arányát a mostani 38 %-ról meg kellene duplázni (pontosabban: 70 %-ra emelni) a társadalmi rendszerek fenntarthatósága érdekében a következő néhány évtizedben. Főbb alapelvek, melyek érvényesülése kiemelten fontos az idősekkel való foglalkozás során: Aktív Időskor (Active Aeging Policy Framework) WHO, 2001 Ez a dokumentum először gondolkodik az idősödés tényének pozitív felfogásáról, az idősödéssel a maga teljességében és nem csak az időskor szociális és egészségügyi vonatkozásaival foglalkozik. - Támaszkodás az idősek véleményére, az idősellátáshoz kapcsolódó szakemberek tudására, tapasztalatára, a hazai és külföldi jó gyakorlatokra az alkalmazhatóság érdekében. - UNESCO Hamburgi Nyilatkozat, 1997 Korunkban több idős ember él a Földön, mint bármikor ezelőtt, és arányuk a lakosság egészéhez viszonyítva tovább növekszik. Ezek az idős felnőttek nagymértékben hozzá tudnak járulni a társadalom fejlődéséhez. Fontos alapelv az idősekben meglévő képességek megőrzése, az időskorúak társadalmi erőforrás szerepének tudatosítása a helyi társadalomban. 1. Ennek érdekében az idős emberek szükségleteinek biztosításához erősíteni kell az állami, a civil szféra, az üzleti szektor, a magánszemélyek és az idősek ellátásában érintett szakmák együttműködését folyamatos párbeszédét. 2. Se többet, se kevesebbet, mint amire épp szükség van elv érvényesítése, ami jelenti egyrészt a szolgáltatások bővülését az egyéni igények, szükségletek szerint, ezzel párhuzamosan az öngondoskodás, önellátás ismeretének átadását is. 3. Időskorúak diszkriminációjának megszüntetése. Sok idősebb ember ki van téve a társadalmi kirekesztés valamelyik kockázatának: elszigetelődés, egészségi problémák, hozzáférés az ellátásokhoz. 4. Deficit modell helyett a fejlődés modell szükségessége. Az idősödés pozitív felfogásának érvényre juttatásához az időskorúak tudását, bölcsességét és készségeit is szükséges beépíteni a szolgáltató rendszerek működtetésébe, valamint el kell ismerni hozzájárulásaikat a közjóhoz, például a háztartások, szomszédságok közötti segítő kapcsolatok méltánylása révén. 5. Az önkéntes tevékenység fejlesztésével elő kell mozdítani a lakóközösségi alapú önkéntes mozgalmakat, a fiatal és idősebb korú személyek együttműködését egymás segítésében. Az önkéntesség erősíti a generációk közötti kapcsolatokat, a tudások és tapasztalatok átadását, az értékek és az alkotó problémamegoldó készségek továbbörökítését. 6. Egészség, képzettség, tudás az idősek minőségi életének kulcsmotívumai, cél az aktivitás kitolása amennyire csak lehetséges, ezen belül az élethosszig tartó tanulás igényének felkeltése, az ehhez kapcsolódó feltételek megteremtése. 7. A középgenerációk jövőképét és így mentális beállítódását is nagyban befolyásolja, hogy milyen időskorra számíthatnak. Ezért nemcsak az időseket, hanem a középkorúakat és a felnövekvő nemzedékeket is fontos megszólítani, hiszen a sikeres idősödést már igen korán kell megalapozni. 8. Az idősödési folyamat menedzselése, új megközelítés: egyéni és társadalmi szinten is fel kell készülni az idősödéssel járó, megváltozott élethelyzetekre (gazdasági, egészségügyi, szociális, pszichológiai). Általánosságban elmondható, hogy a három kerületrész (Rákospalota, Újpalota, Pestújhely) eltérő földrajzi, szociológiai adottságai, összetétele, az idősek egészségi állapota, a közlekedés és számos tényező befolyásolják az idősellátás szolgáltatásainak igénybevételét. 129

130 Időskorú népesség esélyegyenlőségének biztosítása a közszolgáltatásokban Európa szerte megfigyelhető társadalmi jelenség a népesség korstruktúrájának radikális változása: az idősebb korú munkavállalók száma (55-64) növekszik, az idős (65-79) és a nagyon idős korú (80+) népesség aránya is egyre magasabb és ezzel egyidejűleg a munkaképes korú lakosság száma csökken. Ez súlyos társadalmi problémákat vetít előre, melyek megoldása helyi, nemzeti és Európai szinten egyaránt sürgős feladat. Az idős lakosság fizikai és szellemi aktivitásának, munkaképességének meghosszabbítása elengedhetetlen ahhoz, hogy az időskorúak ellátásából fakadó társadalmi költségek ne emelkedjenek elviselhetetlen mértékűvé. Másik fontos szempont, hogy az időskorú lakosság számára az aktív és minőségi időskor egy alapvető emberi jog, amelyhez megfelelő környezet, társadalmi elfogadás és ellátórendszer kialakítása kötelezettség a mindenkori nemzeti és helyi szintű kormányzatok számára. Az Európai Unió legfőbb célja a szemléletváltozás elérése, annak felismerése és tudatosítása, hogy az aktív időskor érték az egész társadalom számára. Mindenkinek alapvető emberi joga az aktív nyugdíjas kor. Az öregedés makrogazdasági következménye: Az egyre idősebb társadalmak negatívan hatnak a GDP növekedésre. Az idősek népességszámhoz viszonyított magas aránya hatalmas költségvetési terhet jelent. Feszültségek a szociális- és nyugdíjrendszerben. Egyre kevesebb dolgozó egyre több és egyre nagyobb életkort megélő nyugdíjas életét kell, hogy finanszírozza. Helyzetelemzés Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint év nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma összes nyugdí jas

131 Budapest Főváros XV. Kerület önkormányzata Szembenézés és irányváltás címmel elfogadta a gazdasági-társadalmi programját a es időszakra (Ikt.sz: /2011. sz. anyag) A XV. KERÜLETI IDŐSÜGYI és IDŐSELLÁTÁSI KONCEPCIÓ (felülvizsgálata: 21/2009. /II.18./számú SZEB határozat) programmal és koncepcióval tesz eleget. Az időskorúak életkörülményei A demográfiai adatokból az látható, hogy a Kerületben a népesség csökken (1980-hoz képest a változás fő). Ez általában azt feltételezi, hogy a fiatalabb lakosság száma nem nő. A demográfiai adatokból viszont az is kiolvasható, hogy a Kerület lakosságának több mint 19 százaléka ( fő) 65 évesnél idősebb. A 65 év feletti nők aránya 22,7 % (9 846 fő). Az életkörülményeket - így az időskorúakét is - általában a lakáshelyzettel, a jövedelemmel és a fogyasztás szerkezetével, színvonalával lehet jellemezni, figyelemmel a háztartások szerkezetére. A Kerület városrészenkénti adataiból levonható, hogy Újpalota népessége csökken, nemcsak hozzáöregedett Rákospalotához, de kicsit le is hagyta. A legnagyobb arányban idős emberek Pestújhelyen élnek, de a Kerület lélekszámához viszonyítva létszámuk viszonylag csekély. Levonható az a következtetés, hogy miközben a Kerület lakosságának száma folyamatosan csökken, a 60 éven felüliek aránya permanensen nő az összlakosságon belül. Lakáshelyzet Budapesten a háztartások 62,1 %-ában csak időskorú személy/személyek élnek. Budapesten az egyszemélyes háztartások aránya 34,6 %. A XV. Kerületben ez az arány 30,4 %. Az egyszemélyes háztartások magas aránya valószínűsíti, hogy sok idős ember egyedül él a lakásában. Az idős korosztály egyre több időt tölt a lakásában, kevesebbet mozdul ki, így életük minősége szempontjából nem mindegy, hogy milyen lakásuk nagysága, komfortfokozata, felszereltsége. Ez a korosztály már nem a felhalmozás időszakában van, hanem éppenséggel a lakás az élet során létrehozott egyik legjelentősebb felhalmozás. A megteremtett körülmények már véglegesnek tekinthetők, mivel az időskorú emberek már ritkán változtatnak lakóhelyükön. A lakás nyújtotta biztonság egyre fontosabbá válik, mert a lakáson belül az idős ember még képességei birtokában érezheti magát. Lakáson kívül azonban számos, váratlan szituáció állhat elő. A lakásba való bezárkózás viszont a társas kapcsolatok beszűkülését, elmagányosodást okozhat. A Fővárosi Önkormányzat felkérésére 2003-ban a Studio Metropolitana Kht. reprezentatív felmérést készített a budapesti időskorúak életéről, problémáikról, amelyekkel a nagyvárosi környezetben szembesülnek. A megkérdezettek leginkább a lakásukban érzik magukat biztonságban. Az idősek 31,0 %-a valamilyen okból elégedetlen lakásával a fővárosban. Tizenkilenc lehetséges okból az első helyen az áll, hogy nehezen tudják fenntartani a lakást. Ezt a lakás nem megfelelő állapota követi - 31,9 % - második helyen. A megkérdezettek 15 %-a ítéli úgy, hogy lakókörnyezetük közbiztonsága okoz problémát, illetve % ítéli úgy, hogy lakásuk környezetével nem elégedettek. Ugyancsak 10 % ítéli túlságosan nagynak. A problémák nagyrészt az egyszemélyes háztartásokban jelentkeznek, ahol az idős ember egymaga kénytelen megélni jövedelméből, gondoskodni a lakásban jelentkező hibák javíttatásáról, a lakás rendben tartásáról. Járható út lenne a lakáscsereprogram felkínálása, illetőleg életjáradéki szerződés kötése. Jövedelmek A rendszerváltozás első évtizedében jelentősen lecsökkent a gazdaságilag aktív népesség aránya és óriásira növekedett a munkanélküliség, mely elsősorban a fiatalabb, gyermekeket eltartó rétegeket érintette. Az 1990-es évek elején a munkahelyek számának visszaesésével a nyugdíjas korúak, vagy nyugdíj előtt állók 131

132 elhelyezkedési esélyei csökkentek a legjelentősebben hez viszonyítva nőtt a 60 éven aluli inaktív keresők aránya és hasonló mértékben emelkedett a 60 éven felüli idős, inaktív keresők aránya az amúgy egyre csökkenő számú népességen belül. Az inaktív keresők 34 %-a munkavállalási korban van, ami a kereső korú emberek nagyfokú inaktivitását mutatja. Megállapítható tehát, hogy a munkavállalási korban lévő emberek közül sok a nyugdíjas (rokkantsági nyugdíjas) és járadékos. A munkavállalás és az abból származó jövedelem jelentősen befolyásolhatja a nyugdíjas helyzetét. A fogyasztás szerkezete A kiadások szerkezetére a helyi felmérésekből adatokkal nem rendelkezünk, azokra a 2011-ben készült KSH adatokból lehet következtetni. Eszerint az időskorú háztartások legnagyobb kiadási terhét az élelmiszerekre fordított összegek képezik (összes kiadás 30 %-a). A második helyet a lakásfenntartás költségei (25 %) tették ki, míg a harmadik helyet az egészségügyre, testápolásra fordított kiadások (10 %) jelentették. E három tétel az idős háztartások kiadásainak 65 %-át teszik ki. Szerkezeti változás a korábbi évek adataihoz viszonyítva nem következett be, azonban 7 százalékponttal csökkent az élelmiszerekre fordított kiadások hányada, míg a lakásfenntartásra, egészségügyre és testápolásra fordított hányad emelkedett. A kiadások további egyharmadában is lényeges változások következtek be. Növekedtek a közlekedési, hírközlési főcsoportra fordított kiadások (telefonellátottság terjedése), míg csökkent a ruházkodásra fordított kiadások hányada. Az időskorúak életminősége Amennyire örvendetes jelenség az életkor meghosszabbodása, annyira válik egyre felelősségteljesebb társadalmi kötelezettséggé az élet megfelelő minőségének, az egészségnek és az aktív életnek minél hosszabb ideig való fenntartása, biztosítása. Az életminőség összetevői: - egészségi állapot, - mindennapi aktivitás, életmód, - közérzet. A gazdasági, pénzügyi stabilitás megteremtése alapfeltétele a nyugodt, kiegyensúlyozott öregségnek. Fel kell készülni az öregkorra, megfelelő életfilozófiára kell szert tenni. A környezet legyen befogadó, empatikus, hogy az idős ember állandóan érezze, hogy egyenjogú tagja a közösségnek. Egy társadalom fontos értékmérője, hogyan bánik az idősekkel. Az öregedés az élet természetes velejárója és nem betegség, még ha növeli is számos betegség kialakulásának kockázatát. A népesség öregedésével járó társadalmi demográfiai problémák az elmúlt évtizedekben világszerte az érdeklődés középpontjába kerültek re Európa népességének mintegy egyharmada eléri, vagy meghaladja 60. életévet, ezen belül is a 80 évesnél idősebbek száma különösen jelentős mértekben nő majd. A jövőben az idős emberek az európai népesség növekvő részarányát fogják képezni. Ezt a hatást csak fokozza, hogy az orvostudomány fejlődésével, növekszik a várható élettartam is. Ez a tendencia óriási hatást gyakorol Európa egész társadalmára. Ennek a változásnak számos közegészségügyi és szociális vonatkozása van már jelenleg is. Az idős emberek társadalmi réteghelyzetének szerkezete az elkövetkező években, évtizedekben feltehetően sokat változik. 132

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Budapest Főváros Rákospalota, Pestújhely, Újpalota XV. kerület Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Budapest Főváros Rákospalota, Pestújhely, Újpalota XV. kerület Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Budapest Főváros Rákospalota, Pestújhely, Újpalota XV. kerület Önkormányzata 2013-2018 A Helyi Esélyegyenlőségi Programot készítette, összeállította: Reiszné Naszádi Magdolna

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tabdi Községi Önkormányzat. 2013. április 16.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tabdi Községi Önkormányzat. 2013. április 16. Helyi Esélyegyenlőségi Program Tabdi Községi Önkormányzat 2013. április 16. Tartalom A Helyi Esélyegyenlőségi Program bevezetője... 3 A Helyi Esélyegyenlőségi Programban használt fogalmak... 3 A HEP elfogadása

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ózd Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ózd Város Önkormányzata 1. melléklet a 165/2015 (VI.24.) határozathoz Helyi Esélyegyenlőségi Program Ózd Város Önkormányzata 2015. június 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nyárád Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nyárád Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Nyárád Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok... 9

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS -

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN C. ÁROP- 1.A.3-2014 PROJEKT KERETÉBEN Tartalomjegyzék

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Vigántpetend Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Vigántpetend Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Vigántpetend Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dombóvár Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dombóvár Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Dombóvár Város Önkormányzata 2013-2018 Készítette: Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal Közreműködtek: Tigerné Schuller Piroska Zsók Rita Felülvizsgálatot elvégezte: Vincellérné

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Képzés

Esélyegyenlőségi Képzés Esélyegyenlőségi Képzés KEOP 6.1.0/B/09-2009-0014 Erdei tanóra program Nógrád megyében című projekt projektmenedzsment tagjai és a DIPO Khe. alkalmazottai számára Készítette: Glázer Éva Bánk, 2010. március

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nagytevel Község Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nagytevel Község Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Nagytevel Község Önkormányzata 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 7 Célok...

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A BICSKEI JÁRÁSBAN ÁROP-1.A.3-2014-2014-0075 JOGSZABÁLYI KERET-ÖSSZEFOGLALÁS

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A BICSKEI JÁRÁSBAN ÁROP-1.A.3-2014-2014-0075 JOGSZABÁLYI KERET-ÖSSZEFOGLALÁS TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A BICSKEI JÁRÁSBAN ÁROP-1.A.3-2014-2014-0075 kódszámú projekt horizontális szempontjainak érvényesülése, az eredménytermékek létrehozása JOGSZABÁLYI

Részletesebben

KACSÓTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT. Helyi Esélyegyenlőségi Programja. 2015. szeptember

KACSÓTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT. Helyi Esélyegyenlőségi Programja. 2015. szeptember KACSÓTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2015. szeptember Tartalom Helyi esélyegyenlőségi Program (HEP) 3 Bevezetés 4 A település bemutatása 4 Értékeink, küldetésünk 7 Célok 7 A Helyi

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör Esélyegyenlőségi Terv Mátyás Király Általános Iskola Csömör 2 Amit az esélyegyenlőségről tudni kell Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

HELESFA Község Önkormányzata

HELESFA Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program HELESFA Község Önkormányzata Helesfa, 2015. szeptember Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) 3 Bevezetés 4 A település bemutatása 4 Értékeink, küldetésünk 9 Célok

Részletesebben

Berente Község Önkormányzata

Berente Község Önkormányzata TERVEZET Helyi Esélyegyenlőségi Program Berente Község Önkormányzata Készítette: Kovács Klára Elfogadva:../2013.(X.31.) kt határozattal Hatályos: 2013. november 1.-től (tervezett időpont) C:\Notebook\berente2006\testület2013\20131114\5b_Berente_HET_2013_tervezet.doc

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére Tárgy: Javaslat Polgár város Helyi Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálatára Előterjesztő: dr. Váliné Antal Mária címzetes főjegyző

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i ülésére ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i ülésére Tárgy: Helyi Esélyegyenlőségi Program áttekintése Előadó: Ottó Péter polgármester Előterjesztés tartalma: határozati

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyi Esélyegyenlőségi Program Kerta Község Önkormányzata 2015-2020 24 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület

Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

NAGYVÁZSONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

NAGYVÁZSONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA NAGYVÁZSONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA H - 8291 Nagyvázsony, Kinizsi Pál u. 96. Telefon/fax: 88/264-011; E-mail: info@nagyvazsony.hu Szám:... / 2015. ELŐTERJESZTÉS Nagyvázsony község Önkormányzat képviselő -

Részletesebben

Előterjesztés az 1. napirendi ponthoz

Előterjesztés az 1. napirendi ponthoz Előterjesztés az 1. napirendi ponthoz Megelőlegező kölcsön biztosítása a Hegykő Községért Egyesület részére a faluközpont (önkormányzati hivatal előtti) parkoló építéséhez Miként ahhoz a Képviselő-testület

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Egységes Szerkezetben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Egységes Szerkezetben Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Egységes Szerkezetben TISZATARJÁN Község Önkormányzata 2015. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására Ózd, 2012. március 28. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. 2013.május 27. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010.

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010. Városföld Község Önkormányzata Állampolgári Tanács Települési Esélyegyenlőségi Program készítése Dr. Peredi Katalin, Guth Erika 2010. március 23 Kik vagyunk? Mit csinálunk? Jogszabályi háttér Mi az Állampolgári

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Kiskunhalas Város Önkormányzata. Esélyegyenlőségi Programja

Kiskunhalas Város Önkormányzata. Esélyegyenlőségi Programja Kiskunhalas Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programja 1. Előszó Helyi Esélyegyenlőségi Program (röviden HEP) A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok életkörülményeinek javítását szolgáló helyi esélyegyenlőségi

Részletesebben

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel. megtartandó testületi ülésére. 3.

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel. megtartandó testületi ülésére. 3. E L Ő T E R J E S Z T É S Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel megtartandó testületi ülésére 3. napirendi pont Tárgy: Helyi esélyegyenlőségi terv

Részletesebben

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlıségi

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tapolca Város Önkormányzata. 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tapolca Város Önkormányzata. 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015. Helyi Esélyegyenlőségi Program Tapolca Város Önkormányzata 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015. TARTALOM I. HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (HEP)... 3 1. Bevezetés... 3 2. A település bemutatása... 3 3. Értékeink,

Részletesebben

Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Szabó-Nagy Andrea

Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Szabó-Nagy Andrea Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Szabó-Nagy Andrea Előterjesztés Helyi Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálatának elfogadására Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja Javaslat együttműködési megállapodások elfogadására a megyében működő fogyatékosok érdekvédelmi

Részletesebben

Budakeszi Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Program

Budakeszi Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Program Budakeszi Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Készítette: dr. Kovács Anikó Maus Anna Bálega János Mentorálta: Budácsik Rita Császár Rozália Budakeszi, 2015. Tartalom I. Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13. Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Fényeslitke Község Önkormányzata 2013 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 3 Célok... 4

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Készítette: Darida Zsuzsa köztisztviselő 2013. június 27. Felülvizsgálva: 2015. június 25. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A Stratégia rendszerének bemutatása

A Stratégia rendszerének bemutatása A Stratégia rendszerének bemutatása Csicsely Ágnes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztály A Stratégia elkészítésének indokai a) Jogszabályi kötelezettség A fogyatékos

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A helyi esélyegyenlőségi programok felülvizsgálatának. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV.

A helyi esélyegyenlőségi programok felülvizsgálatának. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. A helyi esélyegyenlőségi programok felülvizsgálatának szükségessége Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 31. (1) A község, a város és a főváros

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTM KÖDűST SEGÍT PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A BICSKEI JÁRÁSBAN JEP

TERÜLETI EGYÜTTM KÖDűST SEGÍT PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A BICSKEI JÁRÁSBAN JEP TERÜLETI EGYÜTTM KÖDűST SEGÍT PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A BICSKEI JÁRÁSBAN CÍM BICSKE ÁROP 1.A.3-2014-2014-0075 KÓDSZÁMÚ PROJEKT SZAKMAI TEVűKENYSűGEINEK MEGVALÓSULÁSA, AZ EREDMűNYTERMűKEK LűTREHOZÁSA ESűLYTEREMT

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. VASASSZONYFA Község Önkormányzata. 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. VASASSZONYFA Község Önkormányzata. 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30. Helyi Esélyegyenlőségi Program VASASSZONYFA Község Önkormányzata 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Előterjesztés. Monostorpályi Egységes Óvoda-Bölcsőde alapító okiratának módosítása

Előterjesztés. Monostorpályi Egységes Óvoda-Bölcsőde alapító okiratának módosítása Előterjesztés A 6. napirendi ponthoz Napirend: Előterjesztő: Monostorpályi Egységes Óvoda-Bölcsőde alapító okiratának módosítása a polgármester és az óvodavezető Előzmények: - Határozat- tervezet: az előterjesztés

Részletesebben

Az esélyegyenlőségi terv értékelése 2013.

Az esélyegyenlőségi terv értékelése 2013. Az esélyegyenlőségi terv értékelése 2013. A Debreceni Művelődési Központ fontos feladatának tekinti az esélyegyenlőség érvényesítését a munkahelyi alkalmazottak körében. 2012-ben, esélyegyenlőségi felelőst

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS. Integrált Településfejlesztési Stratégiája

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS. Integrált Településfejlesztési Stratégiája MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS Integrált Településfejlesztési Stratégiája Beérkezett, de el nem fogadott vélemények összesítése az elutasításuk indoklásával - Tervezői válaszok - Miskolc, 2014. augusztus Miskolc

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.) 1, AZ 55/2008. (X. 31.) 2, A 42/2009. (IX. 30.) 3 ÉS AZ 56/2012. (XI. 30.) 4 RENDELETTEL

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tiszakécske Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tiszakécske Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Tiszakécske Város Önkormányzata 2013. június 27. Felülvizsgálva Tiszakécske Város Képviselő-testülete 69/2015. (VI.25.) számú határozatával Tartalom A helyi esélyegyenlőségi

Részletesebben

1. BEVEZETÉS... 4 2. PANNONHALMI JÁRÁS HELYZETELEMZÉSE... 5

1. BEVEZETÉS... 4 2. PANNONHALMI JÁRÁS HELYZETELEMZÉSE... 5 É Á Á Ő í íí áí Á ü ü ű ö é á á ö á á á á ő é é é á Ö á í Í í í í í é Íí í Éü ó á Ó Í Í á Területi együttműködés a Pannonhalmi járás önkormányzatainál a társadalmi felzárkózás érdekében 1. BEVEZETÉS...

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

tjao. számú előterjesztés

tjao. számú előterjesztés tjao. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere Előterjesztés a Képviselő-testület részére a 2013-2018. közötti időszakra vonatkozó Kőbányai Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Közművelődési, oktatási, sport, ifjúságpolitikai és egészségügyi bizottság Tárgy: Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Közoktatási Intézkedési Tervének felülvizsgálata Melléklet: kerületi intézmények

Részletesebben

Értékmentő Tanoda Jászladányi Tanoda

Értékmentő Tanoda Jászladányi Tanoda Baráti Közhasznú Egyesület Esélyegyenlőségi terve a Értékmentő Tanoda Jászladányi Tanoda Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai lemorzsolódását

Részletesebben

Városfejlesztési Osztály. Feladat- és hatásköri jegyzék

Városfejlesztési Osztály. Feladat- és hatásköri jegyzék Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal 1145 Budapest, Pétervárad utca 2. Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Osztály Feladat- és hatásköri jegyzék

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK Az előítélet Előítéletesség ma, Magyarországon Krémer Ferenc: az előítéletről szóló minden elmélet csak adott korban és társadalomban igaz multikulturalizmus?

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004.április 26-i ülésére Tárgy: Szociális célú pályázatokhoz Képviselő-testületi határozat Előadó: Koósné Stohl Ilona Intézményvezető

Részletesebben

Parád Nagyközség Önkormányzata

Parád Nagyközség Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA Parád Nagyközség Önkormányzata tervezet 2015. Türr István Képző

Részletesebben

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Helyi Esélyegyenlőségi Program PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30.

Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (Ajbt.) 18. (1) Az alapvető jogok biztosához

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. november 27.-i ülésére Tárgy: Zirc városfejlesztési stratégiai programja, árajánlat bekérése Előadó: Horváth László gazdasági

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Kaszó Községi Önkormányzat 2013-2018 1 2 Tartalom Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013

Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013 MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE KO. 1204/2007. Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013 Összeállította:

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Jegyző Tárgy: Teljesítménykövetelmények alapját képező 2012. évi célok meghatározása a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői részére Tisztelt Képviselő-testület! A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992.

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS POLGÁRMESTER VÁROS ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰ KÖDÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI EURÓPAI ÉS HAZAI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA

Részletesebben

SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414

SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FŐÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: Tárgy: Melléklet: E-7997/2014.

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Perkáta, 2013. május 12.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Perkáta, 2013. május 12. Helyi Esélyegyenlőségi Program Perkáta Nagyközség Önkormányzata Perkáta, 2013. május 12. Tartalom Bevezetés...4 A település bemutatása... 5 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok...6 A Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Szajol Község Önkormányzata 2013. június Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben