Agrár-élelmiszeripari innováció és hálózatos együttműködések

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Agrár-élelmiszeripari innováció és hálózatos együttműködések"

Átírás

1 Agrár-élelmiszeripari innováció és hálózatos együttműködések Az Inno-CropFood projekt keretében november én szervezett workshop előadásai a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara szemszögéből Kaposvár, november 29.

2 Tartalom Bevezetés Az agrár- és élelmiszeripari innováció globális kérdései Európában Az innováció fogalma Az innovációt hátráltató tényezők Globális kihívások az innovációban Globális feladatok az agrár- és élelmiszer-innovációban A klaszterek jelentősége az EU-ban és hazánkban A klaszterek fogalma A klaszterek csoportosítása A klaszterek alapítása és fejlődése Élelmiszer-innovációs lehetőségek a turizmus területén TUTSZ Turisztikai Tanácsadók Országos Szövetsége A turisztikai szolgáltatások fejlesztése A TDM (Turisztikai Desztináció Menedzsment) - szervezetek A turizmus és az élelmiszeripari innováció A hungarikumok A Premium Hungaricum Egyesület Innováció és hálózatos együttműködések a horvátországi Podravka cégnél A Podravkáról Kutatások, fejlesztések a Podravka-nál A Podravka ipari fejlesztőlaboratóriuma és a termékfejlesztés Mezőgazdasági fejlesztés Gyermekélelmiszer-fejlesztés Italfejlesztés Szenzorika- és nutricionizmusfejlesztés A piacorientáció és az innováció kapcsolata a magyar élelmiszeripari KKV-k esetében A marketing és az innováció kapcsolata Magyarország innovációs képességei Az egészségesség, mint innovációs mozgatórugó A hazai élelmiszeripari KKV-k innovációs sajátosságai... 29

3 Bevezetés A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében a Kaposvári Egyetem 2011 októberében sikeresen pályázott az Inno-CropFood című projekt megvalósítására. A projekt együttműködő partnerei az eszéki J. J. Strossmayer Egyetem, a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara, a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség, közreműködő partner a Horvát Élelmiszer Ügynökség. A magyar- horvát határmenti régióban hagyományosan a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés jellemző, ehhez kapcsolódóan jelen van a mezőgazdasági és élelmiszeripari tudományos kutatóbázis a Kaposvári és az Eszéki Egyetemen. A régió innovációs kapacitásának fejlődése szempontjából kívánatos lenne, ha a tudományos kutatások kikerülnének az egyetem falai közül és hasznosulnának a vállalkozói szférában. A kutatóbázisok és a vállalkozások közötti hatékonyabb kapcsolat elősegítése érdekében a gazdaság különböző szegmenseit képviselő projektpartnerek egy közös kommunikációs platformot szeretnének létrehozni az agrár-élelmiszeripar területén, amely alapja lehetne a további munkának. Az Inno-CropFood elnevezésű projekt célja tehát az, hogy a horvát-magyar határmenti régióban az agrár-élelmiszeripari érdekviseletek, szereplők és kutatók a régió K+F+I-kapacitásának bővítése céljából egymásra találjanak. Ebben a rendszerben a különböző érdekképviseletek és vállalkozásfejlesztésre létrehozott szervezetek mint a SKIK, a DDRIÜ és a Horvát Élelmiszer Ügynökség hídképző szerepet töltenek be a tudásközpontok és a gazdaság között. A projekt résztvevői tematikus workshopokat, tanulmányutakat szerveztek a Szántóföldtől az asztalig címmel a szakma képviselőinek, szakértőinek meghívásával a kutatóhelyek munkájának megtekintése, valamint jó gyakorlatok megismertetése és a gazdasági szféra igényeinek feltárása érdekében. A projekt keretében a Somogyi Iparkamara és a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség közösen egy kétnapos workshopot rendezett Pécsen, melyen a horvát és magyar előadók az élelmiszeripari innováció szükségességéről, lehetőségeiről és a hálózatos együttműködések előnyiről tartottak előadásokat, majd pedig egy kerekasztal-beszélgetésen vettek részt. A programok célja az volt, hogy a résztvevők már működő rendszerek bemutatásán keresztül megismerhessék a hálózatos együttműködés előnyeit, kialakításának lehetőségeit, illetve azokat az innovációs trendeket, lehetőségeket és tapasztalatokat, amelyek jelen vannak az élelmiszeripar területén. Jelen összefoglaló tanulmány röviden bemutatja az előadáson elhangzott hasznos információkat mind az innovációról, mind pedig a hálózatos együttműködésekről általánosságban, valamint már megvalósult példákat is felmutat.

4

5 PROGRAM 1. nap (2012. november 14.): Regisztráció Köszöntő Kocsis Tamás ügyvezető igazgató, Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Az Inno-CropFood című projekt ismertetése Dr. Kovács Bernadett egyetemi adjunktus, Kaposvári Egyetem Agrár-élelmiszeripari innováció globális kérdései Európában Prof.Dr. Babinszky László tanszékvezető egyetemi tanár, Debreceni Egyetem A klaszterek jelentősége az Európai unióban és hazánkban Dr. Jarjabka Ákos PhD. egyetemi docens, oktatási- és általános dékán-helyettes KÁVÉSZÜNET Élelmiszer Innovációs lehetőségek a turizmus területén Hungaricum termékek Szépréti Zita, Turisztikai Tanácsadók Szövetsége Innováció és hálózatos együttműködések a horvátországi Podravka cégnél Dr. sc. Jasmina Ranilović, K+F igazgató, Podravka d.d EBÉD Hálózatos együttműködési lehetőségek Horvátországban Prof. dr.sc. Ivan Štefanić, a Terra Technopolis d.o.o. igazgatója A piacorientáció és az innováció kapcsolata a magyar élelmiszeripari KKV-k esetében Dr. Polereczky Zsolt egyetemi adjunktus, Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Prémium Hungarikum Egyesület bemutatása Kádár Imre az egyesület elnöke, Kakas Sándor tag KEREKASZTAL BESZÉLGETÉS A rendezvény horvát-magyar tolmácsolással kerül lebonyolításra. Helyszín: PÉCS, MTA PAB Székház (7624 Pécs, Jurisics u.44.) A szőlőmag-liszt és szőlőmag olaj előállítási technológia bemutatása Helyszín: GERE Borászat, Villány, Diófás tér VACSORA 2. nap program (2012. november 15.): Jó gyakorlatok bemutatása: Látogatás a Sipőcz Házhoz a Prémium Hungaricum Szövetség termékeinek boltja Látogatás a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti- és Borászati Intézetébe

6 1 Az agrár- és élelmiszeripari innováció globális kérdései Európában 1.1. Az innováció fogalma Az innovációnak többféle megfogalmazási formája létezik. Dr. Babinszky László, a Debreceni Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára az Oslói Kézikönyvben leírtakat vette alapul, miszerint az innováció nem más, mint egy új vagy jelentősen javított termék vagy eljárás, új marketing módszer vagy új szervezési-szervezeti módszer bevezetése az üzleti gyakorlatban, munkahelyi szervezetben vagy külső kapcsolatokban. Az innovációs tevékenységet elsősorban két fontos tényező befolyásolja: a makro- és mikrokörnyezeti tényezők. A makrotényezők közé sorolhatóak a politikai-jogszabályi környezet, a finanszírozási és oktatási rendszerek, az innovációs politika, a nemzeti innovációs rendszer, és még sorolhatnánk. A mikrokörnyezeti tényezőket két alcsoportra bonthatjuk, a vállalaton kívüli és a vállalaton belüli csoportokra. A vállalaton kívüli tényezők a következő kérdéseket vetik fel: - Milyen a kutatóhelyek közelsége, tehát milyen közel vannak a kutatóhelyek az adott innovációs tevékenységhez? - Milyen a szakképzett munkaerő az adott területen? - Milyenek az infrastrukturális feltételek? - A regionális innovációs rendszerek működnek-e az adott régióban, illetve a helyi pénzügyi források adottak-e? A vállalaton belüli tényezők a következők: innovációs menedzsment, szervezeti tudás, kockázatvállalási hajlandóság, szervezeti kultúra, stb. Természetesen a fent felsoroltak közül a helyi pénzügyi források jelentik a legfőbb befolyásoló tényezőt, hiszen megfelelő pénzeszközök nélkül a jó ötleteket nehéz megvalósítani. Másik szemszögből pedig lehet, hogy a forrás előteremthető, de a nagy kérdés, hogy milyen feltételekkel juthatunk hozzá Az innovációt hátráltató tényezők Az Európai Unióban egybecsengő vélemény alakult ki az innovációs tevékenységet hátráltató tényezők tekintetében. Ezek közül kiemelendő a korszerűtlen non-profit hálózat, az elöregedett műszerbázis, vagy hiányzik a koncentrált K+F-infrastruktúra. További probléma, hogy elaprózott a kutatói tevékenység. Egy EU-s felmérésből kiderült, hogy nagyon sok országban nagyon sok témával foglalkoznak, viszont egy témára tizedannyi kutató jut a kevésbé innovatív országokban, mint az Egyesült Államokban vagy Japánban. Ez azt mutatja, hogy nincs megfelelő kooperáció az adott területen dolgozó szakemberek között. Az innovációs rendszer hiányosságait mutatja a kevés spinoff vállalkozás, gyengén fejlettek a kutató-fejlesztő intézményeket és a vállalatokat összekapcsoló intézményi, hálózati struktúrák. Fejletlenek az innovatív KKV-k megerősödését szolgáló technológiai inkubációk és a tőkepiaci eszközök. Nemzetközi tanulmányokból kiderül, hogy az Európai Unió látványosan le van maradva az Amerikai Egyesült Államoktól és Japántól a GDP-arányos innovációs tevékenységek terén. Ez számokban

7 kifejezve a következő: Japán 3,3 %-on, az USA 2,9%-on áll, míg az EU 1,9%, amiből Magyarország 1,2%. Az alábbi ábrán a hasonló fejlettségi szintű országok K+F+I-ráfordításainak aránya látható. Ebből levonható az észrevétel, hogy iszonyatos a különbség a régiók között is az Európai Unión belül. Viszont Magyarországra vonatkoztatva is hasonló különbségek figyelhetők meg az egyes régiókban. A K+F+I-ráfordítások változása Európa néhány országában, között (M ) Figyelemre méltó megfigyelés, hogy az összes, országos szintű tevékenységet mindig a legkisebb mértékben fejlett és innovatív országrész határozza meg.

8 A K+F+I-beruházások regionális megoszlása Magyarországon 2004 és 2011 között (Mrd Ft) Az egyes tudományágakra lebontva a következő ábra mutatja meg a magyarországi helyzetet. Jól látható, hogy az utóbbi években nőtt az agráriumra fordított innovációs pénz, azonban ha az arányait nézzük a többi tudományághoz képest, rendkívül kevés, holott az országnak egy nagyon komoly kitörési pontja lehetne az agrár- és az élelmiszer-ágazat fejlesztése. Az egyes tudományágak beruházásának aránya a teljes beruházási értéken belül Magyarországon 2007 és 2011 között (%)

9 Az agrártudományon belüli beruházási változásokra a következő ábra mutat rá, amiből az látható, hogy mennyire hektikus a változás. Magyarország agrártámogatása rendkívül heterogén és esetleges. Az agrártudományok beruházásainak megoszlása a tudományterületek között 2007 és 2011 között Magyarországon (%) 1.3. Globális kihívások az innovációban Az innováció területén elsősorban a következő kihívásokkal kell szembenézni: - Napjainkban minden előállított termék értékének közel 80%-a a befektetett szellemi tőke, míg a nyersanyagérték 20%-nál is kevesebb. 100 évvel ezelőtt ez fordítva volt. Egy árunak a valódi értékét a nyersanyag adta meg, a befektetett szellemi tőke aránya elenyésző volt. Tehát a szellemi kapacitás az, ami meghatározza a termék értékét, azaz: milyen tudományos háttérrel rendelkezik egy ország. - A tudomány olyan gyorsan, exponenciálisan fejlődik a XX. század második felétől, hogy a különböző országok társadalmai nagyon nehezen tudják, vagy nem tudják követni. A tudomány már a XX. században globalizálódott, amelyet jól mutat az is, hogy gyakorlatolag az angol nyelv jelenti a közös nyelv használatát. Az innovációs idő pedig a felfedezéstől, a laboratóriumi munkától a termékké válásig nagyon lerövidült, átlagosan 5-7 évre. - Növekszik a reálszféra hatása a tudományos kutatásokra, növekszik az interdiszciplináris projektek aránya, ám az állami támogatás csak mérsékelten növekszik.

10 - A nagysebességű, szélessávú hálózatok jelentősége tovább nő, és tovább nő annak az igénye is, hogy a földrajzilag egymástól távol lévő kutatócsoportok együtt tudjanak dolgozni, és ennek minden technikai és informatikai feltétele adott legyen. Az innováció működése, az információ áramlása Az innováció megvalósításának legfőbb elemei: - A kutatás eredményeit az oktatásban átadják, így az onnan kikerülő végzett hallgatók eljuttatják a gazdaságba (illetve különböző közvetítő egységeken keresztül közvetlenül is kijuthat a tudás). - Van egy visszacsatolás is: a gazdaságból származó információkat a közvetítő egységek (irodák, szaktanácsadási központok, tudásközpontok, kutatóparkok, stb.) visszajuttatják a kutatókhoz, és ezzel a kutatások irányát és tárgyát befolyásolja. - A társadalomba pedig közvetlenül (publikációk révén) vagy a gazdaságon keresztül jut el a kutatás eredménye, a visszafelé vezető utat az információk számára a közvetítő egységek biztosítják. A legújabb módszer, amellyel az információáramlást eredményesebbé igyekeztek tenni, az úgynevezett multifunkcionális digitális információs központ, melynek lényege, hogy információkat gyűjt az egyetemen kívülről és egyetemen belülről is, digitalizálva rendszerezi, és továbbadja egyetemen belüli illetve egyetemen kívüli egységeknek Globális feladatok az agrár- és élelmiszer-innovációban A Föld növekvő népessége, a csökkenő megművelhető földterület, a klímaváltozás, a vásárlók tudatosabbá válása, és a környezetszennyezés komoly feladat elé állítja az élelmiszeripart, és ezáltal ösztönzi az innovációt. Az előállított ipari abrakkeverék mennyisége szoros összefüggésben van a Föld lakosságával, ezért a korlátok miatt kiemelt feladat az állatitermék-előállítás hatékonyságának javítása. A biológiai hatékonyság javítására az alábbi módszereket alkalmazzák jelenleg: - ahol szükséges, fajtaváltás, vagy a genetikai állomány megőrzése - korszerű állatnemesítési eljárások alkalmazása - az állategészségügyi management javítása - a takarmányozás hatékonyságának javítása (más tudományterületek bevonása, hálózatokba való tömörülés) Ezekhez további feladatok megoldására is szükség van: a genetikusok és takarmányosok munkájának összehangolására és a termelés matematikai modellezésének alkalmazására. Szükség van még a technológiai hatékonyság javítására is (tartástechnológia, vágóhídi technológia, trágyakezelés-technológia, takarmányozástechnológia, takarmánykezelés-technológia) és az ökonómiai hatékonyság javítására is. Jelenleg Közép-Európában a technológiai hatékonyság fejletlensége nagy problémát okoz.

11 További fontos feladat az alap- és alkalmazott kutatások kapcsolatát erősíteni a komplex kutatási programok keretében. A mezőgazdasági és állattenyésztési ráfordításokat növelni érdemes, hogy ezzel a tudománynak az elvárt feladatok teljesítésére nagyobb esélye legyen. Fontos még, hogy a kutatás innovatív legyen, azaz a fejlesztő munka során olyan termék, licence, know-how szülessen, melyre valós társadalmi, piaci igény van. Fontos, hogy az oktatási rendszernek is át kell alakulnia, az agrár-felsőoktatásnak is illeszkednie kell a 21. század igényeihez, ehhez viszont együtt kell működnie az oktatásnak és a kutatóknak. További fontos feladat a biológiai alapoktól a fogyasztóig tartó versenyképes termékpályák kiépítése (ahol lehetséges). Ezzel kapcsolatos a 2014-től 2020-ig tartó Horizont 2020 program is. A precíziós takarmányozás A precíziós élelmiszer-előállító és nyomonkövetési lánc egyik fontos eleme az úgynevezett precíziós takarmányozás (total nutrition), amely az állatok olyan takarmányozását jelenti, amely biztosítja, hogy a tápanyagszükségletük a lehető legpontosabban legyen kielégítve, ezáltal hatékonyabb és biztonságosabb legyen a termék-előállítás és a minőség a lehető legjobb legyen, a környezetterhelés pedig a lehető legkisebb. Ehhez a takarmány minősége mellett egy összetett technikai háttérre is szükség van, amely az összes jelentős információt összegyűjti (belső hőmérséklet, testsúly, viselkedés, agresszió, testhőmérséklet, köhögés), ezt egy irányító berendezés elemzi, és a szükséges utasításokkal látja el a hőszabályzót, szellőztetőt, stb., valamint értesíti mobiltelefonon keresztül az ellenőrzést végző személyt. A teljeskörű, célirányos takarmányozás koncepciója átfogja és ellenőrzi az egész takarmányláncot a takarmánykomponensek minőségétől kezdve az állatokban lejátszódó anyagcsere-folyamatokon keresztül egészen az állati eredetű humánélelmiszer-alapanyag minőségéig. A legfontosabb feladat a takarmány, az állat egészségi állapota, a betegség és a környezet közötti kapcsolatokat értelmezni és a gyakorlatban alkalmazni. Más kifejezésekkel élve a megfelelő táplálkozás (tápanyagok és kiegészítők) és a stressz (környezeti és anyagcsere-) összehangolása a lehető legjobb minőségű élelmiszer előállításának céljából. A klímaváltozás és az állatieredetűélelmiszeralapanyag-előállítás Az előadás vége felé közeledve Dr. Babinszky László a klímaváltozás néhány fontos aspektusát mutatta be. Látható, hogy Európában az átlagos hőmérséklet növekszik, míg a csapadék mennyisége nem változik:

12 A hőmérséklet és a csapadék mennyiségének változása néhány országban Magyarországra általánosságban elmondható, hogy az éves középhőmérséklet emelkedik, a csapadékos napok száma pedig csökken: év C Országos éves középhőmérséklet három különböző időszakhoz illesztett lineáris trenddel és a tízéves mozgóátlaggal Az évi középhőmérséklet megváltozása 1980 és 2009 között

13 Trend= -4% /109év A csapadékos napok rácsponti átlagának idősoraa tízéves mozgóátlag görbééjével és a becsült lineáris trenddel Ezek a változások jelentős hatással vannak és lesznek a növénytermesztésre és az állattenyésztésre is. Vannak ugyanis olyan növények (az úgynevezett C3-as növények), melyek nem tolerálják a csapadékmennyiség csökkenését (ide tartozik számos kultórnövény, például: búza, árpa, rozs, zab, napraforgó, lucerna, szója, rizs, cukorrépa, bab, stb.), de vannak olyanok is, amelyek jobban tolerálják (ezek a C4-es növények: kukorica, cirok, köles, cukornád, stb.). Sajnos a gyomnövények az utóbbi kategóriába tartoznak. Az állattenyésztésre is hatással vannak ezek a környezeti tényezők, ugyanis minden állatnak van egy úgynevezett termoneutrális zónája, ez azt a hőmérséklettartományt jelenti, ahol az állat a legkevesebb hőt termeli (melegben a párolgási hőveszteség miatt nő a hőtermelés). Klimatizált istállók valószínűleg nem lesznek, mert egyrészt drága fenntartani a hőmérsékletet, másrészt az ehhez szükséges speciális takarmány is drága. Ha emelkedik a hőmérséklet, a növekedés mérséklődik, a termelés csökken, illetve a takarmányfelvétel is csökken, a takramány értékesítése is romlik, tehát a termelés hatékonytalanná válik. Kísérletek kimutatták, hogy ha emelkedik az átlagos hőmérséklet, minden termelési paraméter romlik. Az előadás végén Dr. Babinszky László az elmondottakat az alábbi rövid összefoglalóval jellemezte: A hatékony termeléshez innovációra van szükség, ehhez pedig rendszerbe foglalva kell felhasználni a legújabb tudományos eredményeket. Ehhez nyújt segítséget a termékpálya-szemlélet és az informatikai kutatás és fejlesztés, azaz széleskörű kooperációra van szükség. Az innovációhoz az oktatásnak is korszerűnek és magas színvonalónak kell lennie, és a vállalatoknak a belső mikrokörnyezeti feltételeket is meg kell teremteniük a sikeres innovációs tevékenység érdekében.

14 2 A klaszterek jelentősége az EU-ban és hazánkban A következő előadáson Dr. Jarjabka Ákos ismertette a hallgatókkal a klaszterek tulajdonságait, felépítését, csoportosításait, működését és jelentőségét, és mindjárt az előadás elején rámutatott, hogy a Kaposvári Egyetem, Debreceni Egyetem és a Somogyi Iparkamara is egy sikeres hálózatos együttműködés részese. 2.1 A klaszterek fogalma A klaszterek olyan kölcsönösen együttműködő cégek, szakosodott beszállítók, szolgáltatók, kapcsolódó iparágak szervezeteinek és velük kapcsolatban álló intézmények (egyetemek, állami szervezetek, ügynökségek, szakmai egyesületek, kereskedelmi szövetségek) földrajzi koncentrációja, melyeket egy adott témában/területen hasonlóságaik és egymást kiegészítő jellemzőik kapcsolnak össze. A legfontosabb, hogy aktív hálózatos kapcsolat jöjjön létre tagjaik között. Iparági vagy szektorális együttműködések is jellemzőek, illetve a tagok egymást kiegészítő tevékenységet is végezhetnek. Alapvetően földrajzi közelségen alapuló szövetségek (gyakran határokon átnyúló területen), amelyekre jellemző, hogy - a külső versennyel szemben közösen lépnek fel, - belső viszonyukat egyszerre jellemzi a konkurencia és a közös érdekek, - a tagok jogilag függetlenek, - informális kapcsolatok kötik össze őket, - együtt nagyvállalati erővel rendelkező piaci szereplőként tudnak megjelenni, - ezért piaci szereplésük hatékonyabb lehet. A klaszterek egyéb szervezetekkel is kapcsolatban állhatnak, mint például az egyetemek, kutatóintézetek, önkormányzatok, kamarák. Felmerülhet a kérdés, hogy az egyetemek milyen módon kerülnek kapcsolatba a klaszterekkel. Erre a válasz az innováció. Az együttműködés fő szempontja a versenyképesség, a cégek együttműködve jelentős lobbierővel rendelkeznek. Van azonban még egy nagyon fontos tényező, melyet az előadás témájához kapcsolódóan Dr. Jarjabka Ákos külön kiemelt, ez pedig az a tény, hogy a klaszteres együttműködés innovációgerjesztő környezetet teremt.

15 Klaszterek aránya különböző EU-s illetve azon kívüli országokban Egy 2006-os statisztikán alapuló térképről megtudhattuk, hogy Európán belül mely országokra jellemző a klaszterek jelenléte, és melyekre kevésbé. Ez a kép jelen pillanatban is jellemző. A klaszterjellegű együttműködésekben részt vevő vállalatok aránya az összes működő vállalathoz képest az Egyesült Királyságban, Írországban és Lettországban a legmagasabb, ezekben az országokban a cégek több mint 50%-ára jellemző ilyesfajta együttműködés. Hazánk ebből a szempontból az Európában átlagosnak mondható 10-19%-os aránnyal jellemezhető, ez igaz Középés Kelet-Európára is. Az Európai Unió számára a 2012-es évben az egyik hangsúlyos téma a fenntartható fejlődés, mely az elvárások szerint a klasztereken keresztül jól megvalósítható. Egy nemzetközi program (mely 100 különböző klasztert vett górcső alá) eredményei alapján azonban kijelenthető, hogy a klaszterek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, ugyanis nem működnek jól. Ennek okát az úgynevezett statikus és dinamikus klaszterek különbségeiben és előfordulásukban lehet jellemezni. 2.2 A klaszterek csoportosítása Ezt a statikus-dinamikus felosztást az EU Zöld Könyve is tartalmazza. Ezen dokumentum alapján a statikus klaszterekre jellemző, hogy - izolált vállalatok alkotják, hiányzik a verseny, - hiányoznak a fejlett beszállítók, - emberi erőforrással átlagosan vannak ellátva, - hiányoznak a kapcsolatok és a bizalom, - kevés az őket támogató intézmény.

16 Míg ezzel szemben a dinamikus klaszterekre jellemző - a helyi és nemzetközi verseny, - a specializált helyi ellátók, - a fejlett képzési és tudományos infrastruktúra, - a fejlett társadalmi tőke, - a fejlett együttműködő intézmények. A magyarországi klaszterek körülbelül 5-10%-a tartozik a dinamikus klaszterek csoportjába. Egy másik lehetséges csoportosítás szerint, mely a klasztereket funkciójuk szerint osztályozza, léteznek: Beszállítói klaszterek, melyeknek tagjai jellemzően KKV-k, és egy központi cég köré csoportosulnak. K+F-klaszterek, melyekre jellemző, hogy profitjuk nagy része a kutatásból származik. Ezeket a klasztereket szintén a KKV-szektor alkotja, tevékenységük kutatás-fejlesztés, megrendelőik külső cégek, partnerek. Kiegészítő, horizontális klaszterek, melyeknek tagjai nem konkurenciái egymásnak, hanem közös szolgáltatás- vagy termékcsomagokat alakítanak ki. Konkurenciaklaszterek, melyeknek tagjai egy szektorból valók, tehát látszólag konkurenciái egymásnak, ám ez mégsem jellemző rájuk, hiszen ezt háttérbe szorítva céljuk a lobbierő növelése és a benchmarking. Folyamatklaszterek, melyek teljes értékláncot fednek le, azaz a környezeti feltételektől kezdve a késztermékig foglalkoznak egy produktummal. Megélhetési klaszterek, melyekre jellemző az alacsony hozzáadott érték, nincs fejlődési lehetőség, alapvetően nem is céljuk az akkreditáció, a cég eltartása a cél. A GDP-hez való hozzájárulásuk csekély, innovációt nem folytatnak. Magyarországon a klaszterek 90%-a ebbe a típusba tartozik. Ez (ismerve az EU 2020-as költségvetési tervezetét) nagyon nehéz helyzetbe hozhatja a magyarországi cégeket, ugyanis az EU az akkreditált klasztereknek biztosít jobb hozzáférést különféle forrásokhoz. 2.3 A klaszterek alapítása és fejlődése Nézzünk meg egy pozitív példát a klaszterek fejlődésére! Egy klaszter alapításánál meg kell fogalmazni annak irányelveit, mégpedig úgy, hogy az minden tag számára inspiratív legyen. Ki kell dolgozni egy vezérprojektet, ami motiválja a részvételt. Ez nem feltétlenül szükséges, hogy egy nagy és drága projekt legyen, eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy a kis lépések politikája célravezetőbb. Ahhoz, hogy a tagok közötti kommunikáció megfelelő legyen, az informális hálózatot is ki kell építeni, hogy az információáramlás pontos és megbízható legyen, így az előre meghatározott koncepció szerint generált projekteket közösen végre lehet hajtani. A projektek sikeres végrehajtása után könnyebb újabb vállalkozásokat bevonni, ám ehhez még széles körben ismertetni kell az irányelveket is.

17 A klaszterek felépítése A klaszterek saját szerveket hoznak létre: - Közgyűlés: ez a klaszter legfelsőbb képviseleti szerve. - Stratégiai tanács: a klaszter hosszú távú céljait fogalmazza meg, illetve szükség esetén kiigazítja. - Bizottságok: Az operatív munkát irányítják, különböző témakörökre különböző bizottságok. - Munkacsoportok: operatív végrehajtás. Az előnyök A klaszter tagjainak számos előnye származhat a tagságból. Ezzel azonban nem minden magyarországi klasztertag van tisztában, tehát célszerű erre is figyelmet fordítanunk. Az akkreditált klaszterek az alábbi előnyökről számoltak be: a termékfejlesztést és a kutatást közösen, koordináltan és piacorientáltan tudják végrehajtani, folyamatos belső kommunikációt tudnak folytatni, közös akciókat tudnak végrehajtani (ehhez a kommunikációt aktívan fenn kell tartani). A klaszter tagjai általában akkor érzik úgy, hogy megéri a tagságuk, ha a piacra közösen lépnek, együttes erejüknél fogva érdekérvényesítésük erősebb. Ezenkívül a másik szempont, ami miatt megéri tagnak lenni, hogy léteznek olyan források, melyeket csak klaszterek vehetnek igénybe, így ezekhez is hozzájuthatnak. Olyan cégek, akiknek egyedül erre esélyük nincs, klaszterként koncentráltan jelenhetnek meg nemzetközi színtéren. A klaszteresedés előnyeiről tartottak egy kutatást, melyben a BIB, a DDKIK és a DDEK klaszterszervezet véleményét kérdezték meg. Ebből kiderül, hogy a várakozásokkal ellentétben a szállítási és tranzakciós költségek csökkenése nem számít a klaszterek legfontosabb előnyei közé. Ezzel szemben viszont az előnyök listáját növeli többek között az, hogy az egymásnak történő munkaerő-közvetítéssel megkönnyítik a hozzáférést az emberi erőforrásokhoz, olcsóbbá válnak a fejlesztések, növekszik a lobbierő, illetve a tagok termelését specializálni lehet. Az akkreditált klaszterek A klaszterek három fejlődési szinten lehetnek: induló, fejlődő vagy akkreditált klaszterek. Akkreditált klaszternek az a klaszter számít, amelyik magas innovációs teljesítményt ér el, exportja magas, hatékony együttműködésre képes, valós eredményekkel rendelkezik, fejlődése megalapozott, fejlődése a piac által visszaigazolt, amelynek későbbi projektjeit alacsony kockázattal végre lehet hajtani. Magyarországon jelenleg a klaszterek kb. 5-10%-a akkreditált klaszter, azaz szám szerint 20, mely alacsonynak mondható. Ahhoz, hogy egy klaszter akkreditált legyen, számos feltételnek meg kell felelnie, mely feltételeket az alábbi mutatókkal vizsgálnak: - Foglalkoztatás: személyi jellegű ráfordítás, PhD foglalkoztatottak száma. - KKV-jelleg: KKV-k száma, árbevétele - Exportorientáltság: mekkora az export által elért árbevétel - Együttműködés: közös megjelenések száma, belső működés hatékonysága, klasztermenedzsment szervezeti jellege

18 - Innováció: K+F+I jellegű projektek száma és költségvetése. Klasztereken belüli képzések Különböző profilú klaszterek képzési témáinak gyakorisága Egy nemrég elkészített kutatás, mely a klasztereken belüli képzések témaköreit vizsgálta, kimutatta, hogy egy élelmiszeripari klaszter képzések és tréningek iránti igénye sokkal alacsonyabb, mint például egy biotechnológiai klaszternek. Ennek oka ismeretlen, de az okok egyik forrása talán az egyetemekkel való együttműködés hiányában valószínűsíthetőek. Érdekes és fontos adat, hogy egy élelmiszeripari klaszter általában a nemzetközi együttműködésekkel kapcsolatos képzések iránt érdeklődik leginkább. Dr. Jarjabka Ákos előadása végén a hazai klaszterek többségének problémáit a következő pontokban foglalta össze, melyeken érdemes lenne változtatni: Alacsony az akkreditáció aránya, nem jellemző a tényleges klaszterműködés, alacsony az értékteremtés és ritka az új termékek előállítása, alacsony a tagok aktivitása, kevés a közös tevékenység, kevés a közös, tagoktól elkülönült szervezet, mely problémák folyományaként alacsony a realizált effektív haszon, így a tagok nem is tartják érdemesnek a klaszteres együttműködést.

19 3 Élelmiszer-innovációs lehetőségek a turizmus területén A következő előadást Szépréti Zita tartotta a turizmus területén fellelhető élelmiszer-innovációs lehetőségekről, és ennek fontos összetevőiről, az eredetvédett termékekről. 3.1 TUTSZ Turisztikai Tanácsadók Országos Szövetsége A TUTSZ (Turisztikai Tanácsadók Országos Szövetsége) legfőbb célja, hogy összefogja a turizmus területén dolgozó tanácsadó természetes és jogi személyeket. További céljai az érdekvédelem, érdekérvényesítés, a tagok együttműködésének segítése, az ügyfeleket képviselő intézményekkel, szervezetekkel kialakított kapcsolatok erősítése, egy szakmai minősítési rendszer továbbfejlesztése és ismertetése. Ezen céljait a szakmai és etikai követelmények rendszeres ellenőrzésével és a tanácsadási szolgáltatás minőségének javításával kívánják elérni. 3.2 A turisztikai szolgáltatások fejlesztése A turisztikai szolgáltatások fejlesztésére érdemes nagy hangsúlyt fektetni, mivel a turizmus az egyik leggyorsabban fejlődő iparág hazánkban és a környező országokban is. A turisztikai fejlesztések általában tőkeigényesek, melyhez különféle külső források bevonására is sokszor szükség van, és mivel egy gyorsan fejlődő iparágról van szó, ezért jó befektetési lehetőséget kínál. A fejlődéshez fontos az igények megismerése, innovatív szolgáltatások nyújtása, a termékfejlesztés és a komplex marketingtevékenység. A fejlesztéseket a projektek alapján két csoportra lehet osztani. Az egyik a turisztikaidesztinációfejlesztés, mely egy területi illetve országos együttműködést jelent, nonprofit szervezetekkel, melyek például marketingtevékenységet végeznek, a másik a turisztikai attrakciók fejlesztése, ez pedig egy adott turisztikai célpont szolgáltatásának fejlesztését jelenti A TDM (Turisztikai Desztináció Menedzsment) - szervezetek A turizmus fejlesztésében az egyik lehetőség a TDM-szervezetek létrehozása, mely egy olyan együttműködés, mely egy adott desztináció turizmusának gazdaszerepét veszik magukra, melyért felelősséget vállalnak. Ezek a szervezetek alulról szerveződnek és uniós forrásokra pályáznak. Minden desztináció különböző tulajdonságokkal és igényekkel rendelkezik, az ilyen szervezetek a térségspecifikus deficiteket is orvosolják. Lássuk, milyen feladatokat láthat el egy ilyen szervezet! A turizmus helyi szereplőinek aktivizálása: konkrét projektek kapcsán a helyi vállalkozók megszólítása és bevonása. Vonzerő- és termékfejlesztés: a különböző adottságok, melyekkel a desztináció rendelkezik, turisztikai termékké való fejlesztése. A legfontosabb szempont az élményszerzés, ehhez a desztinációnak célszerű egyedinek lennie, jó ötletekre van szükség, a termékfejlesztésben pedig innovációra. A nemzetközi trendek azt mutatják, hogy az élményszerzés és a felfedezés a turisták szempontjából egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a desztináció kiválasztásánál.

20 3.2.2 A turizmus és az élelmiszeripari innováció A turizmus és az élelmiszer-innováció legfontosabb kapcsolódási pontjai a piackutatás, a marketing és az értékesítés területén találhatók. Két területre érdemes hangsúlyt fektetni: az általános gasztronómiára és az egészségturizmusra is, mely mindkettő kapcsolódik a hungarikumokhoz. A turizmus ösztönzést és lehetőséget is kínál az élelmiszeripari innovációk számára. Az élelmiszeripar számára a turizmus egy új lehetőséget nyújt, melyhez a mezőgazdaság minőségi fejlesztésére, a feldolgozóipar turizmusszemléletű fejlesztésére és egészségturisztikai integrációra van szükség. Az élelmiszeripar számára számos új lehetőség nyílik a turizmussal való együttműködés által: az agro- és falusi turizmus, egészségturizmus, tematikus gasztroutak, borturizmus, sajtút, mézút, stb. új lehetőségek széles tárházát nyitja meg az élelmiszeripar számára A hungarikumok A turisztikai termékfejlesztés során a hungarikumok és speciális magyar termékek új attrakcióelemmé válhatnak, mint egyedi produktum. Egy olyan speciális termékké, mely az élményszerzés egyik fő forrása lehet. Az eredetvédelemnek számos lépcsőfoka van, a lokálistól kezdve egészen a nemzetközi, globális szintekig, melyeket a következő ábra mutat be részletesen: Az eredetvédelem különböző fokai Szépréti Zita az előadás zárásaként példákat is hozott a hungarikumokra és speciális magyar termékekre, mint például: - a makói vöröshagyma, fokhagymafonat, melyekhez számos turisztikai elem kapcsolódik: Hagymaház, Hagymatikum, hagymanaptár, receptkönyvek, prospektusok, CD-k, emléktárgyak, ajándéktárgyak. - az élelmiszeriparhoz nem, de az agrárhoz kapcsolódó szőregi rózsatő, mely szintén számos turisztikai lehetőséget biztosít: Rózsahölgyek Rendje, Rózsamúzeum, szakmai kiadványok, kiállítások, rózsaünnep, rózsaszirom-fürdő stb.

21 - a Pöttyös Túró Rudi, melyhez márkamúzeumot és látogatóközpontot is terveztek, ám ezek anyagi okok miatt nem valósultak meg. 4 A Premium Hungaricum Egyesület Kádár Imre, a Premium Hungaricum Egyesület elnöke előadása a hagyományos magyar élelmiszerekkel kapcsolatban rámutatott arra, hogy a rendszerváltás után az élelmiszeripar nagyrészt külföldi tulajdonba került, a magyar élelmiszerkultúra veszélybe került, ezért hozták létre 2004-ben a Premium Hungaricum Egyesületet, hogy összefogja azon kis- és középméretű élelmiszeripari vállalkozásokat, melyek a magyar gasztronómiai hagyományok alapján egyedülálló élelmiszereket állítanak elő. Az egyesületet az élelmiszeripar legkülönbözőbb területeinek képviselői alapították, például termelők (biotermelők), élelmiszer-feldolgozók, méhészek, stb. Az egyesület különféle hazai és nemzetközi vásárokon, rendezvényeken népszerűsítette a termékeket, melyeket a külföldiek nagy érdeklődéssel figyeltek, ezáltal az országimázst is építette től él a Premium Hungaricum bolthálózata, melynek gazdasági jelentősége mellett fontos feladata a termékek bemutatása is, és egy kiváló példáját mutatja a hálózatos együttműködés hasznosságának ban létrejött a Premium Hungaricum védjegye is. A különféle termékeket szakértők bírálják el négy szempont szerint: - tradíció - minőség - megjelenés - nyomon követhetőség Jelenleg 63 termék tartozik a védjeggyel ellátott termékek körébe. A Premium Hungaricum logója A jövő bíztató, ugyanis a korábbi évekkel ellentétben, amikor a hazai vásárlók egyre inkább a nyugati termékek felé fordultak, most egyre nagyobb az igény a hazai termékek iránt, melyek legalább olyan jó minőségűek, mint a nyugatiak, és a fogyasztási értékük is legalább olyan jó. A szervezet 2009-ben segítséget nyújtott a hungarikum-törvény kidolgozásában, melyet 2012-ben fogadtak el, bár nem pontosan az egyesület által javasolt formában.

22 Kádár Imre előadása végén még egy hálózatos együttműködésre felhívta a hallgatóság figyelmét: 2012-ben jött létre a Magyar Gasztro Térkép Klaszter, mely különféle élelmiszeripari termelőket, gyártókat, kereskedőket foglal egy rendszerbe. 5 Innováció és hálózatos együttműködések a horvátországi Podravka cégnél A következő előadást Dr. Sc. Jasmina Ranilović tartotta, a Podravka d.d. K+F - igazgatója a cég innovációjáról és a hálózatos együttműködéseiről, és reményét fejezte ki, hogy az elhangzó információk hasznosak lesznek a projekt számára. 5.1 A Podravkáról A Podravka egy nemzetközi porondon is sikeres cég, mely sikerének egyik oka éppen a címben szereplő innovációs tevékenysége. A cég jellemzése a legfontosabb adatokkal: - Székhely: Koprivnica - Üzletágak: élelmiszer-, ital-, gyógyszergyártás - Alkalmazottak (2008): Árbevétel (2008): 3,6600M HRK - Gyárak Horvátországban (élelmiszer/ital): Koprivnica (6), Umag (1), Poreč (1), Lipik (1), Varaždin (1) - Gyárak Horvátországon kívül (élelmiszer/ital): Lengyelország (1), Csehország (1) - Ezen kívül 18 képviselettel rendelkezik, ebből 14 európai, 1 török, 1 amerikai, egy ausztráliai, egy orosz A Podravka számos brenddel rendelkezik, melyek közül a legismertebb a Vegeta, melyet 40 országban értékesítenek a vásárlók megelégedésére. 5.2 Kutatások, fejlesztések a Podravka-nál A Podravka célja, hogy megismerje a fogyasztói szokásokat, elvárásokat, valamint, hogy felmérje, hogy a vásárló mi alapján dönt a vásárláskor. Az összes kutatást ezen tényezőkhöz igazítják, bár megismerésük nem egyszerű feladat, ugyanis számtalan szempontot figyelembe kell venni, ha meg akarják érteni, a vásárlók hogyan gondolkoznak és mi iránt érdeklődnek. Jelenleg két trend várható: egyre nagyobb lesz az érdeklődés az élő élelmiszer és a saját élelmiszer iránt, azaz a vásárlók egyre inkább a friss, hozzáadott anyagok nélküli, természetes élelmiszereket fogják keresni. Éppen emiatt ez a terület az innováció számára egy hatalmas lehetőség. A Podravka a kutatások szervezésénél a fő feladatának azt tekinti, hogy összehangolja a különféle tudományágakat és egy hosszú folyamat során kinyerje a kollégákból a kreativitást. Ezekben a fejlesztésekben és kutatásokban nagy szerepet játszik a Podravka fejlesztőlaboratóriuma A Podravka ipari fejlesztőlaboratóriuma és a termékfejlesztés A fejlesztőlaboratóriumot 2008-ban alapították, és 12 különböző szimulációs berendezést tartalmaz, melyekkel szinte az összes technológiai folyamat modellezhető, ami a gyárban zajlik. Ezeket a csúcsminőségű berendezéseket használják a termékfejlesztés során, valamint külső felhasználók tudományos munkákhoz is igénybe veszik (diplomamunkák, doktorátusok).

23 A Podravka fejlesztőlaboratóriuma A Podravka az innováció során ezzel a laboratóriummal számos előnyét kihasználja: - megteremti a jobb inventivitás lehetőségét - megteremti a nagyobb számú próbagyártás feltételeit - megteremti a piactesztelésre alkalmas kisebb mennyiségű termék előállításának lehetőségét - kialakítja a pilot-képességet a különböző próbatermékek teszteléséhez - rövidebb idő alatt több tesztelést lehet végrehajtani - a próbaüzemhez képest kisebb sarzsok által költségkímélő - a tesztelések nem zavarják a gyártást - nagy technológiai váltásokat igénylő termékek fejlesztésére alkalmas - a termelési paraméterek optimalizálására alkalmas (költséghatékonyság) - a külső szolgáltatóktól igényelt pilotszolgáltatásokhoz képest költséget takarít meg - az elméleti modelleket gyorsan és könnyen tesztelni lehet - hatékonyabb kontroll és könnyebb megismételhetőség a próbagyártásokhoz képest A fejlesztőlabor eredményességét mi sem mutatja jobban, mint a laborban kifejlesztett termékek minősége és száma. Ilyenek például: Vegeta Marinada pác, Lino lada mogyorókrém, Podravka Džem Extra, különféle húsalapú termékek és még számos más. Egy kifejezetten az ausztrál piacra fejlesztett terméket (Vegeta Liquid Stock) is ezen labor segítségével fejlesztettek ki, mely az átlagos outsourcingba kiadott próbagyártás napi költségéhez képest ( HRK) nagy megtakarítást jelentett, mivel csupán néhány iterációs eljárásra volt szükség, valamint a termékfejlesztés ideje is jelentősen lecsökkent. Így a gyártás Ausztráliában, a fejlesztés viszont teljes egészében Horvátországban zajlott.

24 5.2.2 Mezőgazdasági fejlesztés A Podravka mezőgazdasági fejlesztései kitűnő példái az együttműködésnek, hiszen a kutatások a Zágrábi Egyetem Mezőgazdasági Karával közösen zajlanak. Ilyen új fejlesztés eredménye volt az első ajvárgyártáshoz kifejlesztett paprika, a Stella 1995-ben, mely a hasonló paprikák szinonimája lett, illetve a kétéves magyarországi kutatás eredményeképpen kifejlesztett kétfajta paprika: a Podravka és a Slavonka. Ez a két paprikafajta kimondottan az ipari feldolgozásra lettek kifejlesztve. A Podravka két új fejlesztése: a Podravka és a Slavonka Gyermekélelmiszer-fejlesztés A kutatás-fejlesztésen belül zajlik a gyermekélelmiszer-fejlesztés is, és a Podravka újszerű termékei közé tartoznak különféle gyermekélelmiszerek is, mint például a Heljda (barackos rizs, három gabona, inulinos kukorica), mely 4 hónapos kortól adható gyermekeknek, és nem tartalmaz glutént, cukrot, tejet, színezéket, tartósítószert, ízfokozót, viszont hozzáadott vitaminokat és ásványi anyagokat igen. A tesztelésüket 44 gyermeken végezték, 4,5 hónapos kortól egészen 1,5 éves korig, akik közül 15 egészséges volt, 29 beteg (vagy ételérzékenységgel rendelkező). A teszt eredményei kimutatták, hogy a gyermekek egészségi mutatói minden esetben megfeleltek a követelményeknek, sőt, néhány esetben még javulást is értek el. Az oroszországi klinikai vizsgálat kimutatta, hogy a termékek: - kellemes organoleptikus tulajdonságokkal rendelkeznek - magas a tápértékük - az egészséges és beteg gyermekeknek is jól tolerálható - pozitívan hat az emésztőrendszer funkcionális működésére Italfejlesztés A Zágrábi Egyetem Élelmiszer- és Biotechnológiai Kar Élelmiszerkémiai és Táplálkozási laboratóriumán folytatták a Studena funkcionális víz klinikai vizsgálatát 2008-ban. Három termék tesztelését végezték el a Studena Defense, Studena Shine és a Studena Go! (melyek különféle ásványi anyagokat és növényi kivonatokat, gyümölcslevet tartalmaznak), és az eredmények kedvező GI-értékeket mutattak.

25 A Podravka által kifejlesztett három funkcionális víz: a Studena Shine (rostok, cink, B-vitaminok, bodza, aloevirág), a Studena Defense (C-vitamin, cink, szelén, zöld tea, bíbor kasvirág(ehinácea), ginzeng), a Studena Go! (rostok, B-vitaminok, kalcium, magnézium, guarana, mate tea, menta) Az italfejlesztés egy széleskörű együttműködés eredményeként jött létre: a Technische Universität München, a Zágrábi Egyetem Bányászat-geológiai és Ásványolaj-kitermelési Kara, a Zágrábi Egyetem Élelmiszer- és Biotechnológiai Kara, a Horvát Egészségügyi Intézet, a Lipiki Speciális Egészségügyi Rehabilitációs Kórház is részt vett benne Szenzorika- és nutricionizmusfejlesztés A termékfejlesztéshez szükség van a szenzorika és a nutricionizmus fejlesztésére is, melyet a Podravka különféle tudományos és szakmai intézményekkel együttműködve végez. A Zágrábi Egyetem Élelmiszer- és Biotechnológiai Karának élelmiszeripari minőségellenőrző laborjában a következő feladatokat látják el: - szenzoros becslés és statisztikai analízis módszertanának kidolgozása - az új módszertanok bevezetésének mentorálása, az egyes lépések felülvizsgálata - szenzorikus termékprototípus-vizsgálatok lefolytatása a ZETBK-án. Míg az olaj- és zsírtechnológiai laborban: - a Podravkapanel képzése az olivaolaj szenzoros vizsgálata - a panel munkájának folyamatos támogatása az olivaolaj termékfejlesztési és minőségellenőrzési feladataiban A Križaci Gazdasági Főiskolán pedig a főiskolai panel bevonásával szenzoros kísérleteket valósítanak meg az új termékprototípusok tesztelésében. Dr. Sc. Jasmina Ranilović előadását azzal a konklúzióval zárta, hogy a bemutatott példákon is látszik, a Podravka nyitott az együttműködésre a hazai és külföldi szakmai és tudományos intézményekkel a fejlesztések érdekében, mely a vállalat sikerének fontos összetevője.

26 6 A piacorientáció és az innováció kapcsolata a magyar élelmiszeripari KKV-k esetében Az élelmiszeripari innovációról az élelmiszeripari KKV-k marketingjével és a fogyasztói magatartással foglalkozó Dr. Polereczky Zsolt, a Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Karának adjunktusa tartott előadást. Előadása során három témakört igyekezett kibontani: - Hogyan kapcsolódik a piacorientáció az innovációhoz? - Hogyan teljesít jelenleg hazánk az innováció terén? - Egy konkrét fejlesztési irány és a hazai KKV-k lehetőségeinek bemutatása. 6.1 A marketing és az innováció kapcsolata Az első terület, ahol a marketing és az innováció kapcsolódik, az a marketing az innovációban rejlő kockázatokat csökkentő szerepe. A 90-es évek vége felé kidolgozott modell mutatja, milyen kockázatok rejlenek enek az innovációban, amelyeket a megfelelő marketing csökkenteni tud, illetve a vállalkozásokat meg tudja óvni a hibáktól. Fejlesztésekben rejlő kockázat A második terület a 2000-es évek közepe táján kidolgozott modellel jól szemléltethető innovációt fogyasztóorientálttá tevő szerepe.. Ezt a modellt több változatban is kidolgozták, a lényege azonban az, hogy a marketing által az innovációt a felhasználók által irányított folyamattá lehet tenni, a fejlesztési fázistól kezdve a tesztelésig. Ezzel összefüggésben sben Dr. Polereczky Zsolt piackutatói munkásságával összefüggésben rámutatott arra a problémára, hogy Közép- és Kelet-Európában a piaci információk begyűjtése és beépítése sokszor nem jár együtt. A harmadik fontos terület az új termék elfogadtatása. Ugyanis amikor egy újszerű termék kerül a piacra, azzal szemben bizonytalanság, averzió van a fogyasztókban, a marketing feladata, hogy ezt oldja, és meggyőzze őket, hogy az általuk észlelt kockázat valójában nem kockázat, ezáltal növelje a fogyasztók újdonságot elfogadó képességét. A fogyasztókat az alábbi ábra öt csoportra osztja aszerint, hogy milyen gyorsan fogadnak el egy piacra kerülő újdonságot, és megmutatja a gyakoriságukat is:

27 Az újdonságelfogadás görbéje Az innovátorok azok, akik gyorsan lecsapnak egy újdonságra, a kockázatot alacsonynak értékelik. Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb egy termék újdonságtartalma, annál lassabban terjed el a piacon. Összefoglalva tehát a marketing számos területen kapcsolódik az innovációhoz: az előkészítésben, az innováció folyamatában, averziók csökkentésében, visszajelzésekben. Piacorientáltnak azt a vállalkozást nevezik, amelyik hatékony a felhasználók elvárásainak megismerésében és az ebből származó információk felhasználásában és beépítésében. Egy hazai kutatás egyértelműen kimutatta (200 klasztert vizsgálva), hogy minél inkább piacorientált egy klaszter, annál inkább jellemző rá az innovativitás, tehát a két tulajdonság között egyértelmű összefüggés figyelhető meg, mely összefüggést nemzetközi kutatások is alátámasztanak. 6.2 Magyarország innovációs képességei Az országok innovációs teljesítményét 35 paraméter alapján mérő Global Innovation Index szerint Magyarország jelenleg (2012.) a körülbelül 140 vizsgált ország közül a 31. helyen áll, a tavalyi (2011.) 25. helyezéshez képest. Ez a mutató körülbelül 10 éve méri az innovációs teljesítményeket. A marketing szempontjából leginkább érdekes gyengeségeknek - az üzleti környezet tulajdonságai, - az innovációs kapcsolatok hiánya - és a kreatív szellemi tőke hiánya számítanak. Az Európai Unió felmérései ugyanazokat a gyengeségeket diagnosztizálja és emeli ki Magyarország esetében, mint ez a kimutatás. Magyarország jelenleg kevesebb pénzt fordít K+F-re (a GDP arányában), mint a legtöbb EU-s ország, és egymillió főre is kevesebb tudós/mérnök jut, mint az EU átlaga. Magyarország a GDP körülbelül

28 1%-át költi K+F-re, míg az EU legnagyobb országai 2% körül mozognak (az éllovas Finnország és Svédország pedig több mint 3%-ot). Különböző országok K+F-jellemzői Az innovációs teljesítményt vizsgálva Magyarország az EU tagjai közül a hátsó harmadnál helyezkedik el: Az EU tagállamainak innovációs teljesítménye

A közös stratégia lehetséges aspektusai

A közös stratégia lehetséges aspektusai Transnational Innovation Platforms from Cropfield to Table A közös stratégia lehetséges aspektusai HUHR/1001/2.1.3/1001 A közös agrár- és élelmiszer-innovációs kapacitások Zárórendezvény Célrendszer Feltárni

Részletesebben

Inno-CropFood IPA HUHR/1001/2.1.3/0001. 2013. január 17-18. Harkány, Magyarország

Inno-CropFood IPA HUHR/1001/2.1.3/0001. 2013. január 17-18. Harkány, Magyarország A hálózat alapú együttműködések kulcstényezői a KFI tevékenység hatékonyságának javítása érdekében 1. Identified driving factors of enhancing the effectiveness of network-based cooperations Inno-CropFood

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata. Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03.

I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata. Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03. I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03. I 3 SME projekt Introducing Innovation Inside SMEs Innovációs technikák ismertetése

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI Dr. Polereczki Zsolt DE-GTK Marketing és Kereskedelem Intézet Élelmiszer Kutató és Marketing Szolgáltató Központ Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter A MARKETING

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2014. szeptember

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

Transnational Innovation Platform from Cropfield to Table

Transnational Innovation Platform from Cropfield to Table Transnational Innovation Platform from Cropfield to Table (HUHR/1001/2.1.3/0001 sz. Inno-CropFood) Zita Szépréti.: Innovation possibilities in tourism connected to food industry Hungaricum products (in

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd

Részletesebben

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Kutatás és fejlesztés helyzete II. Alacsony K+F ráfordítás és kevés kutató Állami forrás

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Az egyetemek fejlesztő szerepe egy transznacionális tudásrégióban

Az egyetemek fejlesztő szerepe egy transznacionális tudásrégióban Regional universities as generators of a transnational knowledge region Centre for Regional Studies Hungarian MTA Regionális Academy Kutatások of Központja Sciences Az egyetemek fejlesztő szerepe egy transznacionális

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS. FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, 2012. április 5.

INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS. FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, 2012. április 5. INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, 2012. április 5. Technológiai- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda Mi a

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára. Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem

Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára. Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem Az innovációs ügynökségről A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta (elődje 2005

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

E E Pannonia. Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs

E E Pannonia. Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs E E Pannonia Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs Izrada zajedničkog akcijskog plana energetske učinkovitosti za pograničnu regiju EE Pannonia EE Pannonia Elaboration of joint energy

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01 Projekt címe: Turizmus határok nélkül információs látogatóközpontok fejlesztése Nagyatádon és Križevciben Projekt rövid címe: ViNaK Projekt azonosító: HUHR/1101/1.2.2/2020 Vezető Kedvezményezett: Križevci

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

North Hungarian Automotive Cluster

North Hungarian Automotive Cluster North Hungarian Automotive Cluster Alapítók Miskolci Egyetem Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Pannon Autóipari Klaszter 2 Az ImKKK

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK)

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) tudományos tanácsadó Kapos ITK Kht. Kompetenciaközpont konzorciumi tagok és munkatársak Kapos ITK Kht. Görcs Nóra (okl.

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

FELMÉRÉSI TERV. 1.) Felmérési terv célja:

FELMÉRÉSI TERV. 1.) Felmérési terv célja: FELMÉRÉSI TERV 1.) Felmérési terv célja: 2.) Felmérés folyamata: 3.) Felmérés módszertanának meghatározása 4.) Kérdőív tervezésének fázisai, tesztelésének módja 5.) Interjúk előkészítésének módja 6.) Adatgyűjtés

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Innocare Innovációs Központ Nonprofit Kft.

Innocare Innovációs Központ Nonprofit Kft. Innocare Innovációs Központ Nonprofit Kft. Az Innocare Innovációs Központ tevékenységi köre Vállalkozások K+F+I tevékenységének menedzselése K+F+I tevékenység előkészítése és megvalósítása Befektetési

Részletesebben

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk?

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? rövid összegzés a számok tükrében Madarász Tamás projektfelelős FAVA Konferencia, 2015. április 8-9. Siófok Tartalom KUTATÁS-FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁSA A FELSŐOKTATÁSBAN

Részletesebben

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30.

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Az innovációs ügynökség Győr Szombathely Zalaegerszeg - A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta - 3 megyei jogú városban,

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

InoPlaCe projekt. Regionális Módszertani és Információs Nap. Győr, 2012. október 31.

InoPlaCe projekt. Regionális Módszertani és Információs Nap. Győr, 2012. október 31. InoPlaCe projekt Regionális Módszertani és Információs Nap Győr, 2012. október 31. A projekt célkitűzései Átfogó cél: A közép-európai térség versenyképességének és innovációs potenciáljának erősítése Konkrét

Részletesebben

Szponzorációs ajánlat

Szponzorációs ajánlat REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal Román-magyar területi együttműködések a gazdaságfejlesztés szolgálatában Szponzorációs ajánlat Debreceni konferencia 2009. június 3. Megjelenési

Részletesebben

Területfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében

Területfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében Területfejlesztési konferencia Dr. Simonyi Sándor - ügyv. ig. (TRIGON, SIK) Kókai Szabina - ügyv. ig. (UNIVERSIS Kft.) Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében 2012.11.29. Lehetséges gazdasági

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség. Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE.

Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség. Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. DA-RIÜ Khe. feladatai és a DA-RIÜ projekt moduljai FELADATOK K+F és innováció fejlesztése,

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

- DAOP-1.2.1.-11, DDOP-1.1.3.-11, ÉAOP-1.1.2./A-11, ÉMOP-1.2.1.-11, KDOP- 1.2.1.-11, KMOP-1.5.2.-11, NYDOP-1.1.1./A-11

- DAOP-1.2.1.-11, DDOP-1.1.3.-11, ÉAOP-1.1.2./A-11, ÉMOP-1.2.1.-11, KDOP- 1.2.1.-11, KMOP-1.5.2.-11, NYDOP-1.1.1./A-11 ÚSzT - DAOP-1.2.1.-11, DDOP-1.1.3.-11, ÉAOP-1.1.2./A-11, ÉMOP-1.2.1.-11, KDOP- 1.2.1.-11, KMOP-1.5.2.-11, NYDOP-1.1.1./A-11 Vállalati együttműködés és klaszterek támogatása Célja A konstrukció célja, hogy

Részletesebben

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Kránitz Lívia Földművelésügyi Minisztérium 2015. N ovember 25. Szeged Az EU-s innovációs politikának a fejlődése

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből

Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből Dr. Fekete István Budapesti Corvinus Egyetem tudományos munkatárs SzigmaSzervíz Kft. ügyvezető XXIII. Magyar

Részletesebben

Ki tud többet klaszterül?

Ki tud többet klaszterül? Ki tud többet klaszterül? Lenkey Péter (fejlesztési igazgató, ) Quo vadis Technopolis Konferencia Klaszter workshop Miskolc, 2008.10.15. Egy nyelvet beszélünk? Nyelvvizsga bizonyítvány, de milyen nyelven?

Részletesebben

"M8 Szabadszállás Vállalkozói Inkubátorház" Projekt Zárórendezvénye

M8 Szabadszállás Vállalkozói Inkubátorház Projekt Zárórendezvénye Szabadszállás M8 Ipari Park A Magyar Tudományos- Technológiai és Ipari Parkok Szövetségének tagja "M8 Szabadszállás Vállalkozói Inkubátorház" Projekt Zárórendezvénye Hantos Zoltán Elnök Magyar Tudományos-

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Akkreditált Innovációs Klaszterek irányítási jó gyakorlatai

Akkreditált Innovációs Klaszterek irányítási jó gyakorlatai Akkreditált Innovációs Klaszterek irányítási jó gyakorlatai Keller Péter MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. Budapest, 2014. január 22. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15 PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének a GINOP-2.1.1-15 A célja: Olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek a, amelynek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó,

Részletesebben

Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért

Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért PLACE PARNER S LOGO HERE European Commission Enterprise and Industry Enterprise Europe Network

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke A Baranya Megyei Önkormányzat a pólus stratégia

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben