Hosszúhetény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. a helyi építési szabályzatról szóló

Átírás

1 Hosszúhetény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról szóló 16/2005. (X.24.) 11/2006.(VII.03.) rendeletekkel módosított 16/2003. (XII. 1.) rendelete (egységes szerkezetbe foglalt szövege)

2 2 Hosszúhetény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról szóló 16/2005. (X.24.), 11/2006.(VII.03.) rendeletekkel módosított 16/2003. (XII. 1.) rendelete (egységes szerkezetbe foglalt szövege) Hosszúhetény község Önkormányzatának Képviselőtestülete az évi LXV. törvény 16. -ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg. A rendelet hatálya A rendelet területi hatálya Hosszúhetény község teljes közigazgatási területére terjed ki. 2. A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásai alkalmazandók. 3. A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz (amelyek alól az első fokú építési hatóság jegyző csak azon a területen és csak abban a körben biztosíthat eseti eltérést, ahol és amely tárgyat érintően erre az önkormányzati rendelet kifejezetten feljogosítja). 4. Önkormányzati rendelettel változtatható a 37. -ban foglalt egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere. 5. A rendelet az AEDIS KFT 25/2000. munkaszámú dokumentációjának V-1, V-2, V-3 rajzszámú tervlapjaival együtt érvényes.

3 3 I. FEJEZET Az engedélyezés általános szabályai 2. Engedélyhez kötött építési munkák A képviselőtestület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 9. -ában meghatározott építési munkák körét nem bővíti. 3. Az építési engedélykérelmekhez a 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 12. -án, illetve 17. -án túlmenően egyéb mellékleteket nem kell csatolni, kivéve a helyi építészeti értékek védelméről szóló 8/2001. (VI.25.) önkormányzati rendeletben foglaltakat. Kisújbánya és Püspökszentlászló településrészek esetében az építési engedélyezési tervhez csatolni kell kertépítészeti tervet és a Területi Főépítész szakvéleményét is A település geológiai felépítése és morfológiai jellemzői miatt szükséges tennivalók: a.) Építési engedély kiadása céljából beadott tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építészeti-műszaki tervek földtani megalapozásaként készített geotechnikai és mérnökgeológiai tárgyú szakvéleményt, ha: 7 m-nél nagyobb fesztávú tartószerkezeteket tartalmazó, előre gyártott vagy vázas tartószerkezetű az épület, ha csúszás-, omlásveszélyes az építési terület (az építési területen 10 -nál meredekebb lejtő, 1 m-nél mélyebb eróziós árok, 2 m-nél magasabb szintkülönbséget eredményező mesterséges vagy természetes tereplépcső, felhagyott bányafal stb. található, vagy a tervezett építmény, esetleg a betartandó építési vonal közvetlen közelében 2 m-nél nagyobb szintkülönbséggel bevágódott mélyút alakult ki) ha az építési területen időszakosan vizenyős térszín alakul ki, vagy természetes jelentkezésű forrás található, ha 3 m-es földvastagságot meghaladó bevágással vagy feltöltéssel jár az építési tevékenységnél, ha 2 m-nél nagyobb magasságú szabad vagy mesterségesen (bevágással) kialakított kőzetfal felületéhez illeszkedik az új építmény, ha 5 m-nél nagyobb szabad magasságú föld (kőzetfal, feltöltés stb.) megtámasztását szolgálja az építmény. b.) Az alábányászottságból eredő, hosszútávon mozgásveszélyes területek beépítésének feltételeit, az alapozási mód megválasztását szakértői vélemény (bányakár szakértői, mérnökgeológiai, geotechnikai) szakvélemény alapján kell meghatározni. c.) Felszínmozgások kialakulására leginkább alkalmas területeken (3,6 és 7 jelű terület) történő építkezésekre építési engedély akkor adható ki, ha szennyvizet

4 4 nem szikkasztanak (szivárgásmentes gyűjtő), vagy a korábban kiépült gyűjtő rendszerre kötelezően csatlakozik az új építmény és biztosított a felszíni vizek eróziómentes (közterületen történő) elvezetése. d.) Építési engedély kiadása céljából készülő tervdokumentációknak az egykori zártkerti területhasznosítási egységeken tartalmaznia kell az építési terület pince és üregviszonyait. Ha ismert helyzetű pince vagy üreg található az építkezés helyén, akkor annak állagát és várható hatásait is értékelni kell az új építmény, valamint a lehetséges hatásterületen belüli épített környezet változatlan állagú fennmaradásának érdekébe. e.) A morfológiai adottságok ismeretében és azokhoz alkalmazkodóan fontos az eróziómentes (burkolt árkokkal történő) vízelvezetés. f.) Függőleges falak kialakítását lehetőleg kerülni kell, ha létesítésük elkerülhetetlen, akkor a 2 m-nél magasabbakat minden esetben védelemmel (bélésfal, támfal, stb.) kell ellátni. g.) Építés-hidrológiai szempontból megbízhatatlan (3 jelű terület), vagy feltöltéssel kialakított területen építmények nagyságától függetlenül indokolt geotechnikai feltárások végzése az építészeti tervek megalapozásához. h.) A szénleadó állomás és a Hosszúhetényi aknák egykori feltöltött területein csak mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatok eredményeire alapozva lehet építményt létrehozni. Feltöltött területek csapadékvíz elvezetését különös gondossággal kell kezelni. 2. Az ásványi nyersanyag a termőföldről szóló évi LV. törvény 3.. e.) bekezdésében meghatározott talaj kivételével kitermeléssel járó építési, tereprendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban a Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermelési területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül. Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet kötelezően meghatároz, továbbá vizsgálja, hogy a tervezett létesítmény megfelel-e az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítása elvárásainak (lásd: évi LXXVIII tv. 6. 1/b. bek.). 2. Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető. 3. Az építési övezeti, illetőleg övezeti előírásokat a korábban épült épületek bővítése, átalakítása esetében is alkalmazni kell. Azokat az épületeket, amelyek elhelyezkedése (a telekhatároktól és a szomszédos épületektől való távolsága), valamint nagysága (alapterülete, magassága) túllépi a hatályos előírásokat, csak a szabályossá tételükkel egyidejűleg szabad bővíteni, vagy átalakítani. 4. Ez a korlátozás nem vonatkozik a meglévő épületek felújítására és bővítés nélküli korszerűsítésére, továbbá a korábbi előírások szerint engedélyezett és épült épületek bővítésére.

5 5 A korábbi előírásoknak megfelelő elhelyezkedésű és magasságú épületek abban az esetben bővíthetők, ha: nem állnak építési korlátozás, vagy tilalom alatt; vízszintes irányú bővítésük nem jár a hatályos előírások szerint megengedhető beépítettségnél esetleg már nagyobb beépítettség további növelésével, valamint az építési határvonalak átlépésével; függőleges irányú bővítésük nem növeli tovább a hatályos előírások szerint megengedhető építménymagasságnál esetleg már nagyobb építmény-magasságot, továbbá a telekhatároktól való távolság (a H/2 szabály alkalmazása miatt) nem korlátozza az építménymagasság növelését; a bővítést a szomszédos épületektől betartandó távolságok nem korlátozzák. 5. A 2. bekezdésben foglaltaktól eltérően építés (illetve telekalakítás) a szabályozási tervvel nem egyező területfelhasználás esetében akkor is engedélyezhető, ha: a.) az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul, b.) a terv szerinti területfelhasználás nagyobb távlatban (tíz, vagy több év) válik esedékessé és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza és nem teszi költségesebbé (amennyiben az építtető vállalja a kártalanítás nélküli elbontási kötelezettséget, érték létrehozása is engedélyezhető, azonban az építmény ideiglenes meglétét, illetve az építtető kártalanítás nélküli elbontási kötelezettségét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni). 6. Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például terület-előkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell. 7. Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről, vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított. 8. Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet ában meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (parkoló) helyet, és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani. 9. Állattartó épület építésének engedélyezési eljárásánál a vonatkozó önkormányzati rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell. Kétlépcsős engedélyezési eljárás A terv egyes területekre ill. egyes létesítményekre, a tervszerű és gazdaságos megvalósítás valamint az egységes építészeti megjelenés érdekében kétlépcsős engedélyezési eljárási kötelezettséget ír elő. a.) A kétlépcsős eljárás keretében amennyiben a beruházás nem egy kialakult telken történik előzetes elvi építési és/vagy telekalakítási engedélyezés során kell meghatározni az adott terület (övezet, tömb) teljes kiépítettségére vonatkozó követelményeket, és ezáltal az adott építési ütem, beruházás konkrét építésügyi és a más szakhatósági előírásait. b.) Az előzetes elvi engedélykérelemhez szaktervező által kidolgozott ELVI BE- ÉPÍTÉSI TERVET kell csatolni, amely az előírt teljes területre a végső kiépített-

6 6 ség állapotát tartalmazza, az adott építési szándéknak megfelelő részletességű kidolgozásban. c.) Az elvi engedélyezési tervet az önkormányzat illetékes bizottságával véleményeztetni kell. A véleményezésre a települési főépítész, annak hiányában a területi főépítész javaslatát kell kikérni. 2. Az ilyen területeken építési engedély csak érvényes előzetes elvi engedély alapján, az abban rögzített feltételek szerint adható. 3. Kétlépcsős engedélyezési eljárásra kijelölt területek a terven KE jellel feltüntetett területrészek. 4. Kétlépcsős engedélyezési eljárás költsége a beruházás kezdeményezőjét terhelheti. Telekalakítási rendelkezések Az új telkek legkisebb méreteit az övezeti előírások tartalmazzák. 2. Az új saroktelkek kialakítása esetében telekalakítási tervet (TATK) kell készíteni. 3. A korábban kialakított építési telkek akkor is beépíthetőnek minősülnek, ha a méreteik csak a kialakításuk idején hatályos előírásoknak felelnek meg. 4. A mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi földeket magába foglaló tömbökön belül csak akkor adható engedély telekalakításra, ha előzetesen az egész tömbre kiterjedő elvi telekalakítási engedélyt adott az építésügyi hatóság. 1 ha-nál nagyobb földrészleteknél az illetékes körzeti földhivataltól meg kell kérni az érintett területek más célú felhasználásának engedélyezését is. Közterületek használata A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja. 2. A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges A község közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet: - hirdető (reklám) berendezés elhelyezése - árusító pavilon (mozgó árusítóhely) létesítés - közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozó hely, töltőállomás) kialakítása - köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak) elhelyezése - szobor, díszkút, emlékkereszt, egyéb művészi vagy naiv alkotás elhelyezése - kegyhely kialakítása - távbeszélő fülke elhelyezése 4. A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, pályázat útján, esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit tartalmazó külön rendeletben szabályozza. 1 Módosította: 11/2006.(VII.03.) önk. rend. 1.. Hatályos: 2006.VII.3-tól.

7 Hosszúhetény közigazgatási területén kivéve a tájvédelmi körzeten belüli területrészeket egy hirdetőnek legfeljebb 1.0 m 2 felületű hirdetési és reklámcélú építmény, reklám szerkezet és reklám, cég vagy címtábla, egyéb hirdetési felület (továbbiakban: hirdetőtábla) helyezhető el köz, illetve magán területen, egy helyről és a közterületről olvashatóan. Ebből egy hirdetőnek legfeljebb két különböző típusú (pld. reklám és cégtábla) is elhelyezhető is elhelyezhető együttesen így is legfeljebb 1.0 m 2 felülettel egy helyről és a közterületről olvashatóan. Több hirdetőnek együttesen a hirdetőtáblája legfeljebb 1.5 m 2 felületű lehet. Lakó-és gazdasági épület reklámcélú falfestése nem engedélyezhető. 3 Hosszúhetény közigazgatási területén a tájvédelmi körzeten belül legfeljebb 0.5 m 2 cég- vagy címtábla helyezhető el saját épületen építményen. Hirdetési és reklámcélú építmény, reklám szerkezet és reklám magán vagy közterületen csak több hirdetőnek együttesen legfeljebb 1.0 m 2 felülettel továbbá építési engedély alapján helyezhető el. 4 Az egy helyről olvasható táblák halmozását kerülni kell, a településközpontban egymás mellett 15 m-en belül, közterületen legfeljebb 3 db hirdetőtábla helyezhető el egymáshoz igazodó megjelenéssel, a többi területen 1 db. Nem számít ide a hirdető épületére helyezett cégtábla, amennyiben a 10 cm-nél kisebb a közterületre kinyúlás. Abban az esetben, ha egy helyre ennél több hirdetőtábla elhelyezésére van igény, úgy licit dönti el, mely tábla kerülhet az adott helyre, a táblák száma nem növelhető. Engedélyezett hirdetőtábla kihelyezés után licitálni egy hely megszerzésére leghamarabb két év elteltével lehet. A bérleti díj összege a licit alapja, melyről a képviselő-testület dönt. 5 Az 5-7.pont szerint közterületen elhelyezett hirdetőtábla készítéséhez elsősorban természetes anyagot (pld. fa, vas stb.) kell felhasználni. 6 Az újonnan elhelyezendő hirdetőtábla tervlapját legalább 1:5 méretarányban a jegyzőhöz kell benyújtani, amely tartalmazza annak minden részletét (képek, feliratok, színek). Egy példány tervlap nyújtandó be az építési engedélyhez nem kötött esetben, az építési engedélyhez kötött esetben külön jogszabályban előírt példányszámban és tartalommal kell a kérelmet előterjeszteni. 7 Az 5-7. pontokban foglaltak nem vonatkoznak a 15 napnál rövidebb ideig tartó kulturális és sporteseményt hirdető kifeszített szövet- vagy fóliahordozókra. 8 A kihelyezett hirdetőtáblákat a hirdetőnek folyamatosan jó karban kell tartani. A nem közérdekű hirdetőtáblák után külön szabályozott módon közterület foglalási díjat kell fizetni. A fenti kötelezettségek nem teljesítése esetén a jegyzői felszólítást követő 30 nap után a hirdetőtábla kártérítési igény nélkül bevonható, illetve bevonatható. 2 Beiktatta: 16/2005.(X.24.) önk. rend. 1.. Hatályos: 2005.XI.1-jétől. 3 Beiktatta: 16/2005.(X.24.) önk. rend. 1.. Hatályos: 2005.XI.1-jétől. 4 Beiktatta: 16/2005.(X.24.) önk. rend. 1.. Hatályos: 2005.XI.1-jétől. 5 Beiktatta: 16/2005.(X.24.) önk. rend. 1.. Hatályos: 2005.XI.1-jétől. 6 Beiktatta: 16/2005.(X.24.) önk. rend. 1.. Hatályos: 2005.XI.1-jétől. 7 Beiktatta: 16/2005.(X.24.) önk. rend. 1.. Hatályos: 2005.XI.1-jétől. 8 Beiktatta: 16/2005.(X.24.) önk. rend. 1.. Hatályos: 2005.XI.1-jétől.

8 8 Közművek elhelyezésének, üzemeltetésének rendje A közművek területigénnyel járó létesítményeit, továbbá a működésük által megkövetelt védőterületeket a szabályozási terven jelölt területeken kell elhelyezni. 2. A szennyvizek elhelyezésére (kezelésére, tisztítására) vonatkozóan a mindenkori hatályos előírások mérvadók. 3. A közművek elhelyezésével érintett területeken belül építmény elhelyezése csak az illetékes szakhatóság eseti előírásai szerint (esetleg ideiglenes jelleggel) kerülhet sor. 4. A 24/1994. (IX.29.) KHVM rendelettel kötelezővé tett MSZ 7478 számú szabvány előírása szerint a távközlési hálózat részére biztosított területsávot szabadon kell hagyni, valamint betartandók a 9004/1982. (Közl. Ért. 16.) KPM-IPM számú együttes közlemény 4. számú szabályzatában és a 30/1994. (XI.8.) IKM rendelettel kötelezővé tett MSZ 151. sz. szabványban foglaltak. Az építmények elhelyezése, kialakítása A területen csak olyan településképi és építészeti szempontból igényes - elsősorban egyedi tervezésű - építmények építhetők, amelyeket a telek adottságainak, a környezetük jellegének, a rendeltetésük követelményeinek, az építőanyagok sajátosságainak megfelelően alakítottak ki. 2. Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék. 4. Az épületek homlokzatainak, kerítéseinek egységét meg kell tartani, azt részleges átalakítással vagy átfestéssel megbontani nem szabad. 5. Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az épületek az oldalhatáron sorosan, az utcai építési vonaltól 5,0 m távolságban keresztszárnnyal is bővülhetnek. Kialakult, egymás mellé telepített és esővíz elvezetővel elválasztott oldalhatáron álló beépítés zárt tűzfalakkal újjáépíthető. 6. A 6 m-nél kisebb kialakult oldalkert fenntartható, az eredeti épület kontúrján belül új épület építhető a tűzrendészeti szakhatóság hozzájárulásával. 7. A meglévő oldalhatáron álló beépítésű építési övezetekben, ha a kialakult telek a szomszédos telkeken á ló, vagy elhelyezhető épületek miatt az előírt építmények közötti legkisebb távolság hiánya következtében nem volna beépíthető, a D-E tűzveszélyességi osztályba tartozó, I-III tűzállósági fokozatú épületek közötti tűztávolság 4 m-ig csökkenthető, ha az épületek oldalhomlokzatainak magassága 6 m-nél nem nagyobb. Ilyen esetekben az oldalkert mérete is 4 m-ig csökkenthető, ha a szomszédos telken álló épület ezen oldalkert felé néző homlokzatán legfeljebb az OTÉK 37. (4) bekezdése szerinti szellőzőnyílások vannak. 8. Az előírt építmények közötti legkisebb távolság korlátlanul csökkenthető azokban az oldalhatáron álló módon beépített építési övezetekben, ahol a beépítési mód félig, vagy teljesen zártsorú beépítési módra változott, ha az épületnek a szomszédos telkeken álló épületekkel szembeni homlokzatai tűzfalas kialakításúak.

9 9 9. A héjalás cserép, vagy cserép jellegű, a környezethez illeszkedő színezésű legyen. 10. Terepszint alatti építmény az OTÉK 1. sz. melléklete 77. pontja szerint bárhol létesíthető, de: a.) az építési telken csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből, b.) a terepszint alatti építmény feletti zöldfelületet is csak tetőkertként szabad számításba venni az OTÉK 25. -ában rögzítettek szerint, c.) a terepszint alatti főfunkció (pl. üzlet, műhely, stb.) területét a szintterület sűrűségi mutatóban figyelembe kell venni. 11. A lakóépülettől különálló épület (gazdasági épület) kialakult állapot kivételével legfeljebb 3,0 m építménymagasságú, a helyi hagyományoknak megfelelő kialakítású, anyaghasználatú lehet. Az állattartó épületek elhelyezésére, kialakítására vonatkozó szabályok lakóterületen Állattartó épület ott létesíthető, ahol az állattartásról szóló önkormányzati rendelet ezt lehetővé teszi. Az állattartási rendelet korszerűsítését jelen szabályozási rendelettel párhuzamosan, azzal szinkronban el kell végezni. 2. A meglévő gazdasági épületek állattartási épületté történő átalakítási, bővítési munkái is építési engedélyhez kötöttek. 3. Az állattartó épületek elhelyezésekor és telepek létesítésekor betartandó legkisebb távolságok és védőtávolságok vonatkozásában a 41/1997. (V.28.) FM számú rendeletben, valamint az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által kiadott OTH 3003/98. számú levelében foglaltakat kell figyelembe venni (lásd: melléklet a HÉSZ 11. -ához). Járművek elhelyezése Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához biztosítandó várakozóhelyek száma idényszerű használat esetében 30%-kal csökkenthető. 2. Az ideiglenes, illetőleg alkalmi közterületi üzleti területekhez nem szükséges új várakozóhelyeket létesíteni. 3. Az OTÉK 42. -a által előírt, illetőleg az (1) bekezdés szerint csökkentett számú várakozóhelyek 30%-a az Önkormányzattal kötött szerződés alapján a kapcsolódó közterületen is megépíthető. 4. Az építési engedély kiadásának feltétele, hogy az építtető a szerződésben megállapított építési költséget az Önkormányzat elkülönített számlájára előzetesen befizesse. 5. A várakozóhelyek használatára és fenntartására külön szerződést kell kötni.

10 10 Tűzvédelem A 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet 36. (2) bekezdése a./ pontjában megfogalmazottak alapján, ha a kialakult állapot indokolja, az építmények közötti (tűz)távolságot a meglévő állapotnak megfelelően csökkenteni lehet, de ehhez ki kell kérni az illetékes elsőfokú tűzvédelmi hatóság szakhatóságának állásfoglalását. 2. A III-V. tűzállósági fokozatú (fa, vagy más éghető anyagú külső térelhatároló szerkezetű, falazatú, héjazatú) anyagból létesítendő építmények esetében be kell szerezni az illetékes elsőfokú tűzvédelmi hatóság szakhatóságának állásfoglalását. 3. A település tűzivíz (oltóvíz) ellátását, valamint a tűzoltás előfeltételeit (tűzoltási út, terület, stb.) a 35/1996.(XII.29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat vonatkozó előírásai szerint kell kialakítani, illetve biztosítani. II. FEJEZET A belterületi határ megállapítása A község belterületét növelni a szabályozási terven jelölt alábbi területekkel, a tényleges felhasználás szándékának testületi határozattal történő megerősítését követően lehet: a.)a község északnyugati, illetve északkeleti részén lakóterület céljára, b.)a község nyugati részén lakóterület és ipari gazdasági terület céljára, c.)a község keleti-délkeleti részén lakóterület céljára. 2. A lakó- és gazdasági terület bővítés a területekre készített közműellátási program testületi elfogadását követően történhet meg. III. FEJEZET Településszerkezet, területfelhasználás 15. A szabályozási terv a.) a község közigazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző területfelhasználási egységekre osztja fel; b.) a beépítésre szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe sorolja; c.) a beépítésre nem szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja; d.) az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.

11 A község beépítésre szánt területén a következő területfelhasználási egységek vannak: a.) lakóterület (falusias lakóterület): Lf, b.) vegyes terület (településközpont vegyes terület): Vt, c.) gazdasági terület (kereskedelmi, szolgáltató ipari, valamint egyéb ipari gazdasági terület): Gksz, Gip, d.) üdülőterület (üdülőházas terület): Üü, e.) különleges terület: K. 17. A község beépítésre nem szánt területén a következő területfelhasználási egységek vannak: a.) közlekedési, közműelhelyezési, hírközlési terület: KÖ, b.) zöldterület: Z, c.) erdőterület: E, d.) mezőgazdasági terület: M, e.) vízgazdálkodási terület: V. f.) A szabályozási terv területének beépítésre szánt területei 18. Az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekre osztottak. (A területfelhasználási egységeket, határaikat, és jelkulcsaikat a szabályozási terv tartalmazza.) Megjegyzés: a táblázatokban a telkekre és építménymagasságra vonatkozó értékek újonnan tervezett épületre értendők, a K jel a kialakult állapotra utal, a homlokzatmagasság az építmény homlokzatának átlagos magassága a tetőidom metszésvonaláig, új telek minimális nagysága a megosztás esetén visszamaradó telekre is vonatkozik. Falusias lakóterület (Lf) A területen az OTÉK 14. (1) és (2) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el. 2. A falusias lakóterületen elhelyezhető gazdasági célt szolgáló épületekre mezőés erdőgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kézműipari építmény vonatkozó szabályok:

12 A gazdálkodási célú épület ha a telken lakóépület is van nem lehet nagyobb az építési telek méretének 15%-ánál. A lakótelek beépítettsége a gazdálkodás építményeivel együtt sem lehet nagyobb az övezetekre vonatkozó mértéknél Gazdálkodás céljára elsősorban a meglévő gazdasági épületeket kell felhasználni A meglévő gazdasági épület felhasználásakor a.) állattartó épület esetében a lakóépülettel esetleg meglévő közvetlen kapcsolatot meg kell szüntetni, b.) a gazdasági épület telekhatáron álló vagy csorgóközzel a telekhatáron álló épületrészén, falán, tűzfalán a telekhatárra néző nyílást, természetes, vagy mesterséges szellőző berendezést meg kell szüntetni, illetve ilyet új épület esetén létesíteni nem szabad A gazdálkodás célját szolgáló épület a községben kialakult oldalhatáron álló beépítésnek megfelelően oldalhatáron, illetve csorgóközzel az oldalhatárra helyezhető el A telkek beépítésének hagyományai szerint a gazdálkodás célját szolgáló épület a gazdasági udvar végén keresztbefordítottan, zártsorú jelleggel is elhelyezhető, ez esetben is biztosítani kell a hátsókertbe való bejárást. 3. A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok és szöveges kiegészítéseik tartalmazzák: Lf-1 jelű építési övezet OTÉK HÉSZ (kialakult kistelkes) A kialakítható legkisebb telekterület méret - K 720 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K 14 m mélységi mérete - K 40 m A beépítési mód - szabadonálló, oldalhatáron álló, ikerházas A legnagyobb építménymagasság - 3,0-5,0 m A beépítettség legnagyobb mértéke % A zöldfelület legkisebb mértéke % Lf-2 jelű építési övezet OTÉK HÉSZ (kialakult) A kialakítható legkisebb telekterület méret - K 900 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K 14 m mélységi mérete - K 50 m A beépítési mód - szabadonálló, oldalhatáron álló, ikerházas A legnagyobb építménymagasság - 3,0-5,0 m A beépítettség legnagyobb mértéke % A zöldfelület legkisebb mértéke %

13 13 Lf-3 jelű építési övezet OTÉK HÉSZ (kialakult, illetve tervezett) A kialakítható legkisebb telekterület méret - K 1200 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K 18 m mélységi mérete - K 50 m A beépítési mód - szabadonálló, oldalhatáron álló A legnagyobb építménymagasság - 3,0-5,0 m A beépítettség legnagyobb mértéke % A zöldfelület legkisebb mértéke % Amennyiben a jelölt övezet (Hársas telep) a hosszútávon mozgásveszélyes területen belül (süllyedési horpa) helyezkedik el, úgy a terület beépítésének feltételeit, az alapozási mód megválasztását szakértői vélemény (bányakár szakértői, mérnökgeológiai, geotechnikai) szakvélemény alapján kell meghatározni. Feltöltött területeken építményeket elhelyezni csak mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatokkal megalapozva szabad. A területen a beépítés feltételeit talajmechanikai, geotechnikai vizsgálatokra kell alapozni. 4. A szabadonálló/oldalhatáron álló beépítési mód (SZ/O) esetében a szabadonálló beépítés akkor alkalmazható, ha a telekszélesség nagyobb 18 m-nél. 5. Kialakult építési övezetben (K) maximum két telek vonható össze. Az újonnan kialakuló lakóterületen a telek legnagyobb szélessége 40 m. 6. Az építési telken az egyes épületek az alábbi szabályok figyelembe vételével kialakított építési helyen belül szabadon elhelyezhetők: az építési hely közterület felőli vonala: az utcában kialakult építési vonal, új lakóterületen minimum 5,0 m-es előkert, az oldalkert szélessége nem lehet kisebb az OTÉK 36. (2) bekezdés szerint meghatározott legkisebb távolság felénél, sem 3,0, illetve 6,0 m-nél, az építési hely hátsókert felé eső vonala a közterület, illetve magánút felől maximum 40 m lehet, de a hátsókert szélessége nem lehet kisebb az OTÉK 36. (2) bekezdés szerint meghatározott legkisebb távolság felénél, sem 6,0 m-nél, sem az építmény hátsókertre néző tényleges építménymagasságának mértékénél. 7. Az épületek építménymagassága sem az utcai, sem az oldal-, illetve hátsókerti homlokzatnál nem lépheti túl az építési övezetre meghatározott értéket. Az építménymagasság meghatározásánál alkalmazandó előírások: ha a telek lejtése 15%, vagy az alatti, a lejtő felőli maximális homlokzatmagasság 5,0 m lehet, ha a telek lejtése 15% feletti, a lejtő felőli maximális homlokzatmagasság 6,5 m lehet. 8. Az építési övezetekre megengedett legnagyobb építménymagasság értékeit nem lépheti át az építmény a közterület felé néző, a szomszédos telekhatártól 3 m-en belül álló homlokzatainak magassága.

14 14 9. Az épületek tetőzete a hagyományos formákhoz igazodó, magastetős konstrukcióban készülhet, a tető hajlásszöge között lehet. Az épületek tömegéből adódó tetőformák, a hagyományokban gyökerező kontyolások és fióktetők alkalmazása ajánlott. Keresztcsűrök zártsorúan építhetők, fenntarthatók, újjáépíthetők. 10. Az utca felőli telekhatárokon csak minimum 30 cm magasságú tömör (beton, kő, vagy tégla) lábazatos, 1,50-2,20 m közötti magasságú kerítés létesíthető. 11. Személygépkocsi elhelyezését telken belül kell megoldani. 12. A területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0, Kisújbánya és Püspökszentlászló Lf-4 jelű övezet részletes előírásai: Lf-4 jelű építési övezet (Kisújbánya, Püspökszentlászló) OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - K m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K m mélységi mérete - K m A beépítési mód - K A legnagyobb építménymagasság - 3,0-4,5 m A beépítettség legnagyobb mértéke 30 K 15 % A zöldfelület legkisebb mértéke 40 K 60 % a.) A területen az OTÉK 14. (2) bekezdésében szereplő építmények helyezhetők el üzemanyagtöltő kivételével az övezeti előírások szerint. b.) A területen új építési telek kivéve a saroktelkeket csak a terv szerinti minimális telekterületi, illetve szélességi mérettel alakítható ki. Saroktelkek megosztása esetén az előírt telekterület felének megléte elegendő. A saroktelkeken kialakult beépítettség estén a hátsókert mérete a Szabályozási Tervtől eltérően 0,0 m is lehet. c.) A területen a kialakult egységes karakter megőrzése érdekében csak olyan építmények építhetők, amelyek illeszkednek a terület történeti hagyományaihoz, a beépítés karakteréhez, a telek adottságaihoz, valamint a rendeltetésük követelményeihez. Az illeszkedés követelményeit a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, egyéb területen a területi Főépítész határozza meg. d.) Az egyes épületek egységes megjelenését biztosítani kell. Az adott épületen csak egységes építőanyagok (tetőfedés, homlokzatképzés, stb.), egységes színezés alkalmazható. Az épület portáljait a teljes épületre egymással összhangban, egységesen kell kialakítani. e.) Az építési vonal a meglévő épületek homlokvonala, foghíj beépítése esetén a foghíjat közrefogó szomszédos épületek utca felé eső azonos sarkait összekötő egyenes. f.) Meglévő lakóházak felújítása, bővítése esetén belső átalakítás és szerkezeti felújítás csak úgy végezhető, hogy a meglévő épület külső megjelenését nem változtatja meg. Fa szerkezetek, tornácoszlop, párkány, ajtók, ablakok, stb. újonnan létesíthetők a régivel azonos formában. Épületbővítés csak a hátsó telek felé lehetséges a meglévővel szervesen összeépítve. g.) Bontási előírások: A lakóépülethez csatlakozó, de nem lakó funkciójú épületrész, vagy helyiségek bontása lehetséges, ha anyagának, szerkezetének állapota veszélyezteti a jó állagú épületrész lakórész biztonságát, illetve a bentlakók egészségét.

15 15 A bontás, illetve átalakítás módját és mértékét bontási, illetve átalakítási tervvel kell igazolni. Ezek elbírálása és engedélyezése az I. fokú építési hatóság jogkörébe tartozik. h.) Hosszúhetény, Kisújbánya beépíthető belterületi földrészletei: 1603, 1609, 1613, 1620, 1704, 1625, 1705, 1628, 1636, (összevonás után), 1644, 1650, 1670, helyrajzi számú, valamint belterületbe vonás után a 0227/1 és 0227/3 (jelenleg külterületi helyrajzi számú ingatlan. Településközpont (vegyes) területe (Vt) A területen az OTÉK 16. -ában megnevezett építmények helyezhetők el. 2. E területfelhasználási egységbe (területbe) a községközpont és környezetének területe tartozik. 3. A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák: Vt-1 jelű építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - K m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K m mélységi mérete - K m A beépítési mód - szabadonálló, zártsorú A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság - K 5,5 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke % A zöldfelület legkisebb mértéke % Vt-2 jelű építési övezet (iskola) OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - K m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K m mélységi mérete - K m A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság - 10,5 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke % A zöldfelület legkisebb mértéke % 4. Az övezetben raktárak, garázsok az utcára közvetlenül nem nyithatók, azok megközelítésére az utca felől kapuval lezárt átjárót, vagy tömör kerítést kell létesíteni. 5. Az övezetben az épületek utcai homlokzatán loggiák nem létesíthetők, utcai kerítések kapuzatai csak zárt hatású kialakításban készülhetnek. A homlokzatképzés során a hagyományoktól idegen anyagok (kerámia, színes üveg, fém, pala, stb.) alkalmazása kerülendő. 6. A területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,0.

16 16 Üdülőházas üdülőterület (Üü) A területen az OTÉK 22. -ában megnevezett építmények, valamint az üdülővendégek és a lakosság ellátását szolgáló vendéglátó építmények helyezhetők el. 2. A terület építési övezetét, valamint az abban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza: Üü jelű építési övezet (Kövestető) OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - K m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K m mélységi mérete - K m A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság - K 4,5 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke % A zöldfelület legkisebb mértéke % 3. Az övezetben csak legfeljebb 1,0 m magas, nem tömör kerítés létesíthető. 4. A területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,0. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz) A területen az OTÉK 19. -ában megnevezett, valamint kivételesen vegyes funkciójú (lakás- és szállásegységeket tartalmazó) építmények helyezhetők el. 2. E területfelhasználási egységbe (területbe) a 6541 számú út nyugati oldalán tervezett területek tartoznak. 3. A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza: Gksz jelű építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K 16 m mélységi mérete - K 40 m A beépítési mód - szabadonálló, oldalhatáron álló A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság - 3,0-4,5 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke % A zöldfelület legkisebb mértéke % 4. A területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,0.

17 17 Gazdasági jellegű területfelhasználási egység, egyéb ipari terület (Gip) A területfelhasználási egységben elsősorban az ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási építmények helyezhetők el. 2. A területen nem helyezhető el: egészségügyi, szociális épület, roncsautó tároló és bontó telepek. 3. E területfelhasználási egységbe a település nyugati oldalán a tervezett elkerülő út keleti részén meglévő, illetve tervezett ipari terület tartozik. 4. A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó szabályozási terven feltüntetett előírások: Gip-1 jelű építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - K 1500 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K 30 m mélységi mérete - K 40 m A beépítési mód - szabadonálló, oldalhatáron álló A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság* - K 3,0-4,5 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke % A zöldfelület legkisebb mértéke % * a legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, stb.) magassága. Az indokoltságot az építési hatóság bírálja el. A hosszúhetényi aknák szelvényei nem beépíthetők. A terület beépítése előtt mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatokkal kell feltárni a teherbíró altalaj állapotát, a beépítés egyedi feltételeit. Gip-2 jelű építési övezet OTÉK HÉSZ A kialakítható legkisebb telekterület méret - K 3000 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K 40 m mélységi mérete - K 60 m A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság* - 3,0-7,5 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke % A zöldfelület legkisebb mértéke % * a legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, stb.) magassága. Az indokoltságot az építési hatóság bírálja el. Gip-3 jelű építési övezet OTÉK HÉSZ (Zobák, Diagonál akna) A kialakítható legkisebb telekterület méret - K 2000 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K 40 m mélységi mérete - K 50 m A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság* - 3,0-12,0 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke % A zöldfelület legkisebb mértéke % * a legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, stb.) magassága. Az indokoltságot az építési hatóság bírálja el.

18 18 A Zobák diagonál aknai területre vonatkozóan: az aknák szelvényei nem beépíthetők. Az alábányászottságból eredő, hosszútávon mozgásveszélyes területek beépítésének feltételeit, az alapozási mód megválasztását szakértői vélemény (bányakár szakértői, mérnökgeológiai, geotechnikai) szakvélemény alapján kell meghatározni. A Gip jelű építési övezetben az előkert minimális szélessége 5 m, az oldalkert minimális szélessége 5 m, a hátsókert minimális szélessége 10 m, valamint az OTÉK bekezdése szerinti értékek. 5. A területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,0. 6. Telekalakítás: a.) Az egyes tömbökben kialakítható minimális teleknagyságot a szabályozási terv tartalmazza. b.) A tömbökre amennyiben a tervezett beruházás a tömb (területegység) teljes területét nem veszi igénybe telekalakítási terv készítendő (ha legalább 8 új építési telek keletkezik), illetve a HÉSZ 6. -ban rögzített kétlépcsős engedélyezési eljárás alkalmazandó. A tervezés során folyamatosan biztosítani kell, hogy az előírt minimális teleknagyságnál kisebb területrész ne maradjon vissza. c.) A telekalakítási terv készíttetésének költsége a telekalakítás kezdeményezőjét terheli. 7. A területen csak olyan létesítményeket szabad elhelyezni, melyek a védőtávolságokon kívül elhelyezkedő lakó- és intézményterületek felé az üzemek együttes terhelő hatását nem növelik a megengedett mérték fölé. 8. Az övezetben jelölt védőerdősávokat a terület tulajdonosának kell kialakítani és karbantartani. 9. Az ipari területen élelmiszer gyártása, csomagolása, valamint tűz- és robbanásveszélyes tevékenység csak a környezetre kiterjedő, a terhelések környezeti kölcsönhatás vizsgálata szerint folytatható, illetve engedélyezhető. 10. A területen bódé, faház, selejtes jármű, stb. csak ideiglenesen, felvonulási épületként (az építkezés időtartamára) telepíthető. 11. Az utca felőli telekhatárokon csak maximum 50 cm magasságú tömör (beton, kő, vagy tégla) lábazatos, 1,50-2,20 m közötti magasságú kerítés létesíthető. Különleges területek (K) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) és más beépítésre szánt területfelhasználású területektől eltérnek. 2. Az e területfelhasználási egységbe (területbe) tartozó tömbök helyét, telekformáját, övezeti jelét a szabályozási terv jelöli. 3. A területen az építési övezetek fő rendeltetésének megfelelő, valamint az ahhoz kapcsolódó építmények helyezhetők el.

19 19 4. A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák: K-t jelű építési övezet OTÉK HÉSZ TEMETŐ, KÁLVÁRIA A kialakítható legkisebb telekterület méret - nincs m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - kikötés m mélységi mérete - m A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság - 3,0-4,0* m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 2 % A zöldfelület legkisebb mértéke % *Kivéve harangtorony, harangláb K-sp jelű építési övezet OTÉK HÉSZ SPORTTERÜLET A kialakítható legkisebb telekterület méret - nincs m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - kikötés m mélységi mérete - m A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság - 3,5-12,0 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke % A zöldfelület legkisebb mértéke % K-st jelű építési övezet OTÉK HÉSZ STRAND TERÜLETE A kialakítható legkisebb telekterület méret - nincs m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - kikötés m mélységi mérete - m A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság - 3,5-7,0 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke % A zöldfelület legkisebb mértéke % K-r jelű építési övezet OTÉK HÉSZ REKREÁCIÓS TERÜLET A kialakítható legkisebb telekterület méret - nincs m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - kikötés m mélységi mérete - m A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság - 3,5-4,5 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 3 % A zöldfelület legkisebb mértéke % A 6. szerinti kétlépcsős engedélyezési eljárás alkalmazandó K-szt jelű építési övezet OTÉK HÉSZ SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP A kialakítható legkisebb telekterület méret - m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K m mélységi mérete - m A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság - K m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 K % A zöldfelület legkisebb mértéke 40 K %

20 20 K-k és K-h jelű építési övezet OTÉK HÉSZ KATASZTRÓFAVÉDELMI ÉS HONVÉDSÉGI TERÜLET A kialakítható legkisebb telekterület méret - m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K m mélységi mérete - m A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság - K m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 K % A zöldfelület legkisebb mértéke 40 K % K-p jelű építési övezet OTÉK HÉSZ PINCESOR TERÜLETE A kialakítható legkisebb telekterület méret - m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K m mélységi mérete - m A beépítési mód - zártsorú A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság - 3,5 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke % A zöldfelület legkisebb mértéke 40 0 % A K-p jelű építési övezetben a beépítési mód kialakultan vegyes (zártsorú, hézagosan zártsorú), ami a történetileg kialakult telekstruktúra védelmében a továbbiakban is őrzendő. A tető hajlásszöge fok között megengedett. A tető héjalása hódfarkú agyag-, vagy betoncserép vörös-barna színárnyalatokban készülhet. A tetőtérbeépítés az általános előírások megtartásával történhet. Az utcai homlokzaton az oromfalon csak maximum 40/60 cm méretű nyílás készíthető. Az utcával párhuzamos gerincű épületek tetőfelületén az utca felől csak maximum 0,50 m 2 felületű háromszögű, vagy íves kialakítású tetőablak helyezhető el. Az épületek közötti legkisebb távolság bármekkora lehet az egymást követő feltételek betartása mellett: az utcára merőleges gerincű beépítés esetén a hagyományosan kialakult épülettávolság biztosítandó, ha a szomszédos épületek az utcával párhuzamos gerincűek, az épület egyik végfala tűzfal, de legalább olyan nyílás nélküli oromfal legyen, amelyen éghető anyagú tetőszerkezeti elem nem nyúlik túl, ha a szomszédos épületek közül az egyik az utcára merőleges gerincű, fenti megkötéseket az utcával párhuzamos gerincű épület mindkét végfalán alkalmazni kell. K-b jelű építési övezet OTÉK HÉSZ BÁNYÁK A kialakítható legkisebb telekterület méret - nincs m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - kikötés m mélységi mérete - m A beépítési mód - szabadonálló A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság - 3,5-4,5 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 3 % A zöldfelület legkisebb mértéke %