BALATONBOGLÁR VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL 1

Átírás

1 Balatonboglár Város Önkormányzatának 9 /2004. ( III.05. ) KT. számú rendelete BALATONBOGLÁR VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL 1 A módosításokkal egységes szerkezetben (Utolsó átvezetett módosítás 30/2005. (X. 28.) KT rendelet) Balatonboglár Város Önkormányzatának Képvisel-testülete az évi LXV. törvény 16. -ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelmérl szóló évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban Étv.) kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében és a Balaton Kiemelt Üdülkörzet Területi Tervének (a továbbiakban BKÜTT) és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról (a továbbiakban BTSZ) szóló 2000 évi CXII számú törvényre, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekrl szóló 253/1997.(XII.20.)sz. Kormányrendeletre (a továbbiakban OTÉK) is figyelemmel az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja. I. FEJEZET Általános elírások 1.. (1) 2 A rendelet területi hatálya a város közigazgatási területére terjed ki és a Stadler Építész Iroda 5/2002 jelzszámú 3 szabályozási tervével együtt alkalmazható. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt ( a mtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszersíteni, bvíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvény elírások mellett csak és kizárólag e rendelet ( és a hozzátartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad. (3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érinten minden természetes és jogi személyre nézve kötelez elírásokat tartalmaz. (4) A szabályozási terven kötelez és irányadó szabályozási elemek jelöltek. A kötelez erej szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, képvisel testületi jóváhagyással, az irányadó elemek a rendezési terv elírásainak keretei között az engedélyezési eljárás során változtathatók, a szakhatósági egyeztetések lefolytatásával és a városi fépítészi egyeztetéssel. A helyi védelemre és a sajátos jogintézményekre vonatkozó elírások önkormányzati rendelettel a szabályozási terv módosítása nélkül változtathatók. (5) A szabályozási tervben köteleznek kell tekinteni: - a település igazgatási határát - a meglév és tervezett belterületi határt 1 A rendelet alapján megalkotott településszabályozási tervet a Képvisel-testület a 83/2005. (IV. 28.) KT. számú határozatával fogadta el. 2 Szövegét megállapította a 11/2005.(V. 2.) KT számú rendelet 1. (1) bekezdése. Hatályos tl. 3 A 11/2005.(V. 2.) KT számú rendelet 1. (2) bekezdése szerint a Stadler Építész Iroda 5/2002 jelzszámú szabályozási tervének 1-6. és 8. számú tervlapja helyébe az e rendelet mellékletét képez Stadler Építész Iroda 8/2004. jelzszámú 1M-6M és 8M számú tervlap lép.

2 2 - a szabályozási és védelmi vonalakat, területeket, - az egyes terület-felhasználási egységek és övezetek határait, és elírásait. - a környezetvédelmi, táj-és természetvédelmi, memléki és helyi védelmi szabályokat és kikötéseket. - az építési vonalat, építési határvonalat (6) Az országos természetvédelem alatt lév és arra javasolt területeken és a helyi természetvédelmi területeken az építési hatósági eljárási ügyekben az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakvéleményét be kell szerezni. (7) A telekalakítási engedélyezési eljárás során rendelkezni kell az út- és közmépítés megvalósításának feltételeirl. (8) 4 A kialakult (K) beépítéseknél a meglév telekméretet, beépítettséget és építmény magasságot adottságnak kell tekinteni, bvítés esetén azonban a beépítési elírásokat be kell tartani. Új telek alakításakor a telek legkisebb szélessége oldalhatáron álló beépítésnél 14,0 m, szabadon álló beépítésnél 16,0 m. (9) 5 A város közigazgatási területén megvalósuló épületek parkoló szükségletét az OTÉK 42. -ának elírásai alapján kell meghatározni, és az építési telken belül elhelyezni. Vegyes terület és különleges terület esetén a közterületi parkoló kialakítás is engedélyezhet a közterületi tulajdonos hozzájárulásával. (10) Az alábbi esetekben a Magyar Geológiai Szolgálatot az engedélyezési eljárásba be kell vonni: - négy beépített szintnél magasabb, vagy 7,0 m-nél nagyobb fesztávú tartószerkezetet tartalmazó elre gyártott, vagy vázas tartószerkezet épület esetén, - 5,0 m-nél nagyobb szabad magasságú, földet megtámasztó építménynél - 3,0 m-nél nagyobb földvastagságot érint tereprendezés (feltöltés, bevágás) esetén, - és minden olyan esetben amikor a lakosság, az ingatlan tulajdonosa, a tervez, vagy az Önkormányzat az altalajjal összefügg kedveztlen jelenséget észlel. (11) A Csehi ároktól északra lév Üh1 és Vk1 jel területeken, valamint a Korház utca tervezett folytatásától délre lév területek mentén geotechnikai vizsgálattal kell tisztázni az építési tevékenység egyedi feltételeit. (12) Az építmények engedélyezésénél a tzrendészeti szabályrendeleteket be kell tartani. A tzivíz ellátást az elírásoknak megfelelen kell biztosítani. (14) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenység valamint a szénhidrogén kitermel mez területén az engedélyezési eljárásban a vonatkozó törvény elírása alapján a Bányakapitányságot szakhatóságként be kell vonni. (15) A kivitelezéshez szükséges ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkez kitermelhelyrl (bányából) kell beszerezni. (16) A növényzet telepítésére vonatkozó elírásokat a 2. számú melléklet tartalmazza. (17) Az állattartással kapcsolatos szabályozást a város állattartó rendelete tartalmazza. 4 Kiegészítette a 11/2005. (V. 2.) KT. rendelet 2. (1) bekezdése. Hatályos tl. 5 Szövegét megállapította a 11/2005. (V. 2.) KT. rendelet 2. (2) bekezdése. Hatályos tl

3 3 (18) A rendezési terv által a külterületi mezgazdasági ingatlanoknak beépítésre szánt területté válása vagy belterületbe vonási javaslata esetén annak végrehajtásáig az M0-ás területekre vonatkozó elírásokat kell alkalmazni. (19) A város belterületén az országos és a helyi természetvédelmi területeken valamint az ökölogiai hálózattal érintett területeken adótorony nem létesíthet. (20) Az ET jellel ellátott területeken az elvi telekalakítási engedélyt a tömbre kiterjeden kell elkészíteni. Az EÉTK val jelölt, elvi építési engedély tervkészítése elírással érintett tömböknél pedig az elvi engedélyt a telekre vonatkozóan kell elkészíteni. Az elvi építési engedély a vonatkozó jogszabály alapján a településrendezési elírások ( pl. a telek rendeltetése, beépíthetsége, az építmény elhelyezhetsége ) figyelembe vételére és a közmvesítési megoldásokra terjedjen ki. A terveket a városi fépítésszel véleményeztetni kell. (21) E rendeletben és a szabályozási tervben nem szabályozott kérdésekben a 2000 évi CXII törvény és az OTÉK valamint a vonatkozó rendeletek elírásait kell figyelembe venni, illetve az illeszkedési szabályokat kell alkalmazni. (22) A város beépítésre szánt területein, illetve belterületein új épület építésre és meglév épület rendeltetésének változtatására a évi LXXXVIII törvény (2) bek. elírása alapján kerülhet sor. (23) Ahol új épület építést a szabályozási terv nem tesz lehetvé, ott legfeljebb nettó 25 m2-es bvítmény egy alakalommal engedélyezhet akkor ha ezzel a lehetséggel jan. 1. után még nem éltek. (24) A város beépítésre nem szánt területein 2500 m2-nél nagyobb, összes szintterület csarnok jelleg épület nem létesíthet. (25) A település beépítésre nem szánt területén a terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10 %-át nem haladhatja meg. (26) A város beépítésre szánt területein különálló terepszint alatti építmény (pince) csak a falusias lakóterületeken engedélyezhet. A további területeken a talajvíz és talajviszonyok figyelembe vétele mellett terepszint alatti építmény csak épület alatt helyezhet el oly módon, hogy a telekre elírt beépítettség nem növelhet. (27) A település beépítésre nem szánt területén 10 m-nél magasabb építményeket a környezethez illeszkeden kell elhelyezni (28) A 10 m-nél magasabb építmények építési engedély iránti kérelméhez tájesztétikai vizsgálatot kell készíteni és látványtervet mellékelni. (29) A szabályrendeletben és a szabályozási tervben elírt építmény magasságok nem vonatkoznak a technológia jelleg építményekre és mtárgyakra és a sajátos építmény fajtákra. Ezeket a rendeletetésük és indokoltságuk alapján a vonatkozó elírások és a 26. figyelembe vételével az építési hatóság esetenként állapítja meg.

4 4 A település igazgatási területe tagozódik: II. FEJEZET Településszerkezet, terület-felhasználás. 2.. (1) Beépítésre szánt területekre, amelyeken belül az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10 %. (2) Beépítésre nem szánt területekre, amelyeken belül a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 % lehet. (3) A város területén, a beépítésre szánt területek szintterület srsége amelyet a területi egységeknél teketömbre kiterjeden kell figyelembe venni a következ: Lakóterületek: 1./ Kisvárosias lakóterület: 1,5 2./ Kertvárosias lakóterület: 0,4 3./ Falusias lakóterület: 0,5 Vegyes területek: 1./ Településközpont vegyes terület: 1,4 2./ Központi vegyes terület: 1,0 Gazdasági területek: 1./ Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület: 1,5 2./ Ipari és mezgazdasági ipari gazdasági terület: 1,0 Üdülterületek: 1./ Üdülházas üdülterület: 1,0 2./ Hétvégiházas üdülterület 0,2 Különleges területek: 1,5 (4) A lakóterületeken és a településközpont vegyes területeken csak a városképet nem sért és a területegység környezetvédelmi elírásainak megfelel kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó tevékenység épületei helyezhetk el az adott környezethez illeszked módon. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Lakóterületek 3.. (1) A lakóterület elssorban lakóépületek elhelyezésre szolgál. (2) A város területén az alábbi lakóterületek szabályozására kerül sor: Kisvárosias lakóterület (Lk) Kertvárosias lakóterület (Lke) Falusias lakóterület (Lf) (3) A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot és méreteket a szabályozási terv és a lakóterületek részletes elírásai tartalmazzák.

5 5 (4) 6 A lakóterületeken az oldalkert legkisebb szélessége az (5) és (6) bekezdésben foglalt kivétellel oldalhatáron álló és ikres beépítési mód esetén az adott övezetre megengedett legnagyobb építménymagasság; szabadon álló beépítési mód esetén az adott övezetre megengedett legnagyobb építménymagasság fele, de legalább 3 méter. (5) 7 Kialakult beépítési mód esetén létesített nyúlványos telekkel utca fell szomszédos telek oldalkertjének legkisebb szélessége a nyúlványig 3,0 méter. (6) 8 A kialakult, keskeny, oldalhatárosan beépített telkeknél a tztávolság és az oldalkert szélessége a tzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával 4,0 m-ig csökkenthet. A tztávolság és az oldalkert csökkentése csak abban az esetben engedélyezhet, ha a szomszédos épületek tényleges, illetleg tervezett építménymagassága nem haladja meg a 4,0 métert. (7) 9 A (6) bekezdés szerinti csökkentett oldalkert esetén a szomszédos épületek tényleges építménymagassága késbb sem növelhet 4,0 méter fölé. E körülményre az oldalkert fell szomszédos ingatlan tulajdonosának figyelmét az építési engedélyre vonatkozó elsfokú határozatban fel kell hívni. (8) 10 Oldalhatáron álló beépítés övezetben a legalább 20 méter széles telken szabadon álló beépítési mód is engedélyezhet úgy, hogy a szomszédos oldalhatáros beépítés felli oldalon az oldalkert legkisebb szélessége 6,0 méter legyen. (9) 11 A lakóterületeken az alkalmazott tethéjazati anyag legalább mérsékelt tzterjedés kategóriába sorolt lehet. Könnyen éghet anyagú tethéjazati anyag (pl. nád) csak az I. fokú tzvédelmi hatóság külön egyedi esetre vonatkozó engedélye alapján alkalmazható. Kisvárosias lakóterület 4.. (1) A szabályozási terven a lakóterület jele: "Lk" A szabályozási terven Lk1-Lk10 és Lk12, valamint Lk11* jel övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget é a legkisebb telekméret elírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint: Övezet jele Beépítési mód Építmény magasság max. m Beépítettség max % Legkisebb telekméret m2 Telekszélesség min. m Telekmélység min. m Lk1 SZK 7, K K Lk2 IKR 6, K K Lk3 CSK 6, K K Lk4 OK 5, K K Lk5 SZK 5, K K Lk6 SZ 5, Lk7 CS 6, K K Lk8 SZK 6, K K Lk9 OK 6, K K Lk10 ZK 6, K K 6 Szövegét megállapította a 11/2005. (V. 2.) KT. rendelet 3. -a. Hatályos tl 7 Szövegét megállapította a 11/2005. (V. 2.) KT. rendelet 3. -a. Hatályos tl 8 Szövegét megállapította a 11/2005. (V. 2.) KT. rendelet 3. -a. Hatályos tl 9 Szövegét megállapította a 11/2005. (V. 2.) KT. rendelet 3. -a. Hatályos tl 10 Szövegét megállapította a 11/2005. (V. 2.) KT. rendelet 3. -a. Hatályos tl 11 Szövegét megállapította a 11/2005. (V. 2.) KT. rendelet 3. -a. Hatályos tl 12 Mértékét megállapította a 11/2005. (V. 2.) KT. rendelet 4. (1) bekezdése. Hatályos tl

6 6 Lk11* SZK 9, K K Lk12 SZK 6, K K Tömbtelkes beépítés. A határértékek a tömbtelek egészére vonatkoznak. (2) A legkisebb építménymagasság: egy szint (3) A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 40 %-a (4) A területen lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, a terület rendeltetésszer használatát nem zavaró kézmipari létesítmény és kivételesen elhelyezhet: szálláshely szolgáló épület, igazgatási épület, termel kertészeti építmény és a terület rendeltetésszer használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény. A területen nem helyezhet el. üzemanyagtölt, önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármvek és az ilyeneket szállító jármvek számára. (5) Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklet 54. pontjában felsoroltak építhetk, az i,) j.), k.), és l.) pontokban említettek kivételével. (6) A területet burkolt úttal és teljes közmvel kell ellátni. Kertvárosias lakóterület (1) A szabályozási terven a lakóterület jele: "Lke". A szabályozási terven Lke1-Lke13 14 jel övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret elírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint: Övezet jele Beépítési mód Építmény magasság max. m Beépítettség max % Legkisebb telekméret m2 Telekszélesség min. m Telekmélység min. m Lke1 OK 5, K K Lke2 SZK 5, K K Lke3 SZK - OK 5, K K Lke4 SZK 4, K K Lke5 OK 5, K K Lke6 OK 5, K K Lke7 SZK 5, K K Lke8 ZK 4, K K Lke9 SZ 5, Lke10 O 5, Lke11 IKR 5, K K Lke12 O 5, Lke13 SZK 6, K K (2) A legkisebb építménymagasság: egy szint 13 A (2)-(7) bekezdések számozását javította a 21/2004.(VI.08.) KT számú rendelet 8.. a) pontja. Hatályos tl. 14 Szövegét megállapította a 21/2004.(VI.08.) KT számú rendelet 2. -a. Hatályos tl.

7 7 (3) A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 50 %-a. (4) A kialakult területeken lakóépület építése minimum 12,0 m-es telekszélesség esetén lehetséges. (5) A területen legfeljebb négylakásos lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló közbiztonsági, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, kivételesen elhelyezhet a terület rendeltetésszer használatát nem zavaró hatású kézmipari és egyéb gazdasági épület, sportépítmény, 1 db négy szobaszámot meg nem haladó kereskedelmi szálláshely épület. A területen nem helyezhet el üzemanyagtölt, négy szobaszámot meghaladó szolgáltató szálláshely, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, és a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármvek garázsa és önálló parkoló területe. (6) Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklet 54. pontjában felsoroltak építhetk, az i,) j.), k.), és l.) pontokban említettek kivételével. (7) A területet burkolt úttal és teljes közmvel kell ellátni. Falusias lakóterület 6.. (1) A szabályozási terven a lakóterület jele: Lf. A szabályozási terven Lf1-Lf6 jel övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és legkisebb telekméret elírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint: Övezet jele Beépítési mód Építmény magasság max. m Beépítettség max % Legkisebb telekméret m2 Telekszélesség min. m Telekmélység min. m Lf1 SZ 5, K 50 Lf2 SZ 5, Lf3 SZ 5, Lf4 O 5, Lf5 OK 5, K K Lf6 OK 5, K K (2) A legkisebb építménymagasság: egy szint (3) A legkisebb zöldfelület mértéke a telek 40 % -a. (4) A területen elhelyezhet lakóépület, mez- és erdgazdasági (üzemi) építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület, kézmipari építmény, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület, sportépítmény. (5) Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklet 54. pontjában felsoroltak és lakóépület mellett kisüzemi, környezetbarát ipari és szolgáltató létesítmények építhetk. (6) A területet teljes közmvel kell ellátni.

8 8 (7) A kialakult területeken lakóépület építése minimum 12,0 m-es telekszélesség esetén lehetséges. Vegyes terület 7.. (1) A vegyes terület lakó- kereskedelmi- igazgatási és szolgáltató gazdasági épületek, vegyesen történ elhelyezésére szolgál. (2) A város területén az alábbi vegyes területek szabályozására kerül sor: Településközpont vegyes terület (Vt) Központi vegyes (Vk) (3) A területeket teljes közmvel kell ellátni. (4) 15 A területeken a teljes telekméret minden 200 m 2 -e után 1 db, min. 16/18 cm törzs körméret lombos fa ültetend. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni; használatbavételi engedély csak az ültetés után adható ki. Településközpont vegyes terület (1) A településközpont vegyes terület az igazgatási, oktatási, kereskedelmi, szolgáltató és lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) A szabályozási terven a terület jele: "Vt". A szabályozási terven Vt1-Vt12 jel övezetek jelöltek, A beépítési mód meghatározását, a legnagyobb építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint: Övezet jele Beépítési mód Építmény magasság max. m Beépítettség max % Legkisebb telekméret m2 Telekszélesség min. m Telekmélység min. m Vt1 SZ 7, Vt2 SZ 7, K K Vt3 SZ 5, Vt4 SZK 6, K K Vt5 SZ 5, K K Vt6 SZK 7, K K Vt7 SZK 5, K K Vt8 ZK 6, K K Vt9 SZK 6,0 40 Nem - - osztható Vt10 SZ 5, A bekezdés számozását javította a 21/2004.(VI.08.) KT számú rendelet 8.. b) pontja. Hatályos tl. 16 Az (5)-(6) bekezdések számozását javította a 21/2004.(VI.08.) KT számú rendelet 8.. c) pontja. Hatályos tl.

9 9 Vt11 SZK 17 9, K K Vt12 ZK 10, K K (3) A legkisebb építménymagasság: egy szint (4) A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 10 %-a (5) A településközpont vegyes területen (Vt) lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, kivételesen nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, termel kertészeti építmény. A területen nem helyezhet el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjármvek számára. (6) 18 A Vt 12 jel építési övezetben zártsorú beépítés az OTÉK 36. (2) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelen megszakítható. Az építési övezetben az utcai határvonalon kerítés nem építhet. Központi vegyes terület. 9.. (1) A központi vegyes terület több önálló rendeletetési egységet magába foglaló, elssorban központi igazgatási, oktatási, kereskedelmi és szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál. (2) A szabályozási terven a terület jele: "Vk". A szabályozási terven Vk1-Vk11 jel övezetek jelöltek, A beépítési mód meghatározását, a legnagyobb építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint: Övezet jele Beépítési mód Építmény magasság max. m Beépítettség max % Legkisebb telekméret m2 Telekszélesség min. m Telekmélység min. m Vk1 SZ 7, Vk2 SZ 7,5 30 Nem - - osztható Vk3 SZ 5, K K Vk4 SZK 6,0 40 Nem - - osztható Vk5 SZ K 40 Nem - - osztható Vk6 SZK 6, K K Vk7 SZ 6, Vk8 SZ 4,5 40 Nem - - osztható Vk9 SZK 9, K K Vk10 SZK 5,0 60 Nem osztható Szövegét megállapította a 21/2004.(VI.08.) KT számú rendelet 4. -a. Hatályos tl. 18 Szövegét megállapította a 11/2005. (V. 2.) KT. rendelet 4. (2) bekezdése. Hatályos tl

10 10 Vk11 SZ 6,0 20 Nem osztható (3) A legkisebb építménymagasság: egy szint (4) A legkisebb zöldfelület mértéke a be nem épített terület 50 %-a (5) A központi vegyes területen (Vk) igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, kivételesen nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet részére szolgálati lakások építhetk. A területen nem helyezhet el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjármvek számára, üzemanyagtölt és önálló lakóépület. Gazdasági terület 10.. (1) A gazdasági terület elsdlegesen gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál. (2) A város igazgatási területén: Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz) Ipari és mezgazdasági üzemi gazdasági területek (Gip) (Gipm) kialakítására került sor. (3) A területeken a teljes telekméret minden 200 m 2 -e után 1 db, min. 16/18 cm törzs körméret lombos fa ültetend. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni; használatbavételi engedély csak az ültetés után adható ki. (4) A gazdasági területeken csak a környezetének terület-felhasználását nem zavaró létesítmények helyezhetk el. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (1) A területen kereskedelmi, szolgáltató és nem zavaró ipari építmények helyezhetk el elssorban. (Gksz). (2) A szabályozási terven Gksz1-Gksz6 jel övezetek jelöltek A területre vonatkozó elírásokat - beépítési mód, legnagyobb építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület, a szabályozási terven is jelöltek az alábbiak szerint: Övezet jele Beépítési mód Építmény magasság max. m Beépítettség max % Legkisebb telekméret m2 Telekszélesség min. m Telekmélység min. m Gksz1 SZK 7, Gksz2 OK 5, K K Gksz3 SZK 6, K K Gksz4 SZ 6,

11 11 Gksz5 SZ 10, Gksz6 SZK 6, (3) A legkisebb építménymagasság: egy szint (4) A telken belüli zöldterület minimum a telek terület 25 %-a (5) A területen mindenfajta nem jelents zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, az épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet részére szolgáló lakások, igazgatási, egyéb irodaépület, parkolóház, üzemanyagtölt, sportépítmény, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, kereskedelmi vendéglátó épület és egyéb közösségi szórakoztató épület helyezhet el. (6) Az utak mentén, a telken belül minimum 5,0 m-es elkertet kell kialakítani. (7) A területeket burkolt úttal és teljes közmvel kell ellátni. Ipari és mezgazdasági üzemi gazdasági terület (1) Az ipari és mezgazdasági üzemi gazdasági területek a város külterületén lév, beépítésre szánt területként jelölt ipari (Gip) és mezgazdasági üzemi területek (Gipm) Beépítési elírásuk a következ: Beépítési mód: szabadon-álló Építmény magasság legnagyobb: 7,5 m, legkisebb: egy szint Beépítettség max: 30 % Telek nagyság minimum: m2 Telekszélesség min: 25 m Telekmélység min: 50 m (2) A területen történ beépítéseknél az OTÉK 20 (4) és (5) bekezdésben felsorolt létesítmények helyezhetk el valamint állattartó és mezgazdasági üzemi épületek (3) A legkisebb zöldfelület a telek 40 % (4) Állattartó telepek létesítése esetén az engedélyezési eljáráshoz a környezetvédelmi, egészségügyi és az állategészségügyi szakhatóságok hozzájárulását be kell szerezni. (5) Az utak mentén, minimum 5,0 m-es elkertet kell kialakítani. (6) Nagy létszámú állattartó telep kijelöléséhez elvi engedély építési is meg kell kérni, amelyben tisztázni kell a mszaki és környezetvédelmi követelményeket. A nagy létszámú állattartó telepet jelenleg a 41/1997.(V.28.)FM rend. határozza meg. 19 Az (1)-(8) bekezdések számozását javította a 21/2004.(VI.08.) KT számú rendelet 8.. d) pontja. Hatályos tl.

12 12 (7) Az igazgatási területen új mezgazdasági üzem vagy állattartó telep csak a rendezési terv módosításával jelölhet ki jelenleg a 49/2001.(IV.3.) Korm. rendelet elírásaira is figyelemmel. E rendelet elírásai a meglév állattartó telepek mködtetésére is vonatkoznak. (8) A területeket burkolt úttal és teljes közmvel kell ellátni. Üdülterületek 13.. (1) Az üdülterület elssorban üdülépületek elhelyezésre szolgál. (2) A város területén az alábbi üdülterületek szabályozására kerül sor: Üdülházas üdülterület (Üü) Hétvégi házas üdülterület (Üh) (3) A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot és méreteket a szabályozási terv és az üdülterületek részletes szabályozása tartalmazza. (4) 20 A kialakult, keskeny, oldalhatárosan beépített telkeknél a tztávolság és az oldalkert szélessége a tzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával 4,0 m-ig csökkenthet. A tztávolság és az oldalkert csökkentése csak abban az esetben engedélyezhet, ha a szomszédos épületek tényleges, illetleg tervezett építménymagassága nem haladja meg a 4,0 métert. (5) 21 A (6) bekezdés szerinti csökkentett oldalkert esetén a szomszédos épületek tényleges építménymagassága késbb sem növelhet 4,0 méter fölé. E körülményre az oldalkert fell szomszédos ingatlan tulajdonosának figyelmét az építési engedélyre vonatkozó elsfokú határozatban fel kell hívni. (6) 22 Oldalhatáron álló beépítés övezetben a legalább 20 méter széles telken szabadon álló beépítési mód is engedélyezhet úgy, hogy az oldalhatáros beépítésnek megfelel oldalon az oldalkert legkisebb szélessége 6,0 méter legyen. (7) 23 Az üdülterületeken az üdülkre vonatkozó beépítési elírások alapján lakóépület is építhet, kivéve az Üü6 és Üh4 jel övezeteket. Üdülházas üdülövezet (1) 25 A szabályozási terven az üdülházas üdülterület jele: "Üü". A szabályozási terven Üü1- Üü9 jel övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a 20 Szövegét megállapította a 11/2005. (V. 2.) KT. rendelet 5. -a. Hatályos tl 21 Szövegét megállapította a 11/2005. (V. 2.) KT. rendelet 5. -a. Hatályos tl 22 Szövegét megállapította a 11/2005. (V. 2.) KT. rendelet 5. -a. Hatályos tl 23 Számozását (6)-ról módosította a 11/2005. (V. 2.) KT. rendelet 5. -a. Hatályos tl 24 Az (1)-(7) bekezdések számozását javította a 21/2004.(VI.08.) KT számú rendelet 8.. e) pontja. Hatályos tl. 25 Szövegét és a táblázat tartalmát megállapította a 11/2005. (V. 2.) KT. rendelet 5. -a. Hatályos tl

13 13 beépítettséget és a legkisebb telekméret elírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint: Övezet jele Beépítési mód Építmény magasság max. m Beépítettség max % Legkisebb telekméret m2 Telekszélesség min. m Telekmélység min. m Üü1 SZK 6, K K Üü2 SZ 7, Üü3 SZ 7,5-K Üü4 SZK 7, K K Üü5* SZK 7,5-K 20 Nem - - osztható Üü6 SZK K 20 Nem - - osztható Üü7 SZ 7, K K Üü8 SZK 7, K K Üü9 SZK 6,0 30 Nem - - osztható *Tömbtelkes beépítés. A határértékek a tömbtelek egészére vonatkoznak. (2) A legkisebb építménymagasság: egy szint (3) A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 40 %-a. (4) A kialakult területeken az épületmagasság az épület bontása esetén az elbontott épület építménymagassága, de legfeljebb 12,5 m lehet. (5) A területeken üdülépületek, üdültáborok, kempingek és kivételesen lakóépületek helyezhetk el. Üü6 övezetben lakóépületek nem építhetk. (6) Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklet 54. pontjában felsoroltak építhetk, az i,) j.), k.), és l.) pontokban említettek kivételével. (7) A területet burkolt úttal és teljes közmvel kell ellátni. Hétvégi házas üdülterület 15.. (1) A szabályozási terven az hétvégi házas üdülterület jele: "Üh". A szabályozási terven Üh1- Üh8 26 jel övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret elírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint: Övezet jele Beépítési mód Építmény magasság max. m Beépítettség max % Legkisebb telekméret m2 Telekszélesség min. m Telekmélység min. m 26 Szövegét megállapította a 21/2004.(VI.08.) KT számú rendelet 6. (1) bekezdése. Hatályos tl.

14 14 Üh1 SZ 5, Üh2 SZK 5, K K Üh3 IKR 5, K K Üh4 OK 3, K K Üh5 SZK 5, K K Üh6 O 4, Üh7 SZK 4, K K Üh8 SZK 4, K K (2) A legkisebb építménymagasság: egy szint (3) A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 60 %-a. (4) A kialakult területeken beépítés minimum 12,0 m-es telekszélesség esetén lehetséges. (5) 29 A terület telkein legfeljebb kétegységes üdül vagy kivételesen lakóépület, kereskedelmi, szolgáltató épület, valamint nem zavaró sportlétesítmény építhetk telkenként egy tömegben. Az ÜhIV. övezetben lakóépületek nem építhetk. (6) A területen nem helyezhet el közösségi szórakoztató, kulturális építmény és 3,5 t önsúlynál nehezebb jármvek részére garázs és parkolóhely kialakítás (7) Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklet 54. pontjában felsoroltak építhetk, az i,) j.), k.), és l.) pontokban említettek kivételével. (8) A területet burkolt úttal és teljes közmvel kell ellátni. Különleges területek 16.. (1) 30 A különleges területek közé a város területén a temetk (Kt), a kegyeleti parkok (Ktk) a sportterületek, (Ksp), kempingek (Kkp), kiköt (Kk) és a turisztikai fejlesztési övezet (Kü.) strandterületek (Kst) soroltak, a beépítési elírásokat a szabályozási terv illetve e szabályrendelet tartalmazza, (2) A temet (Kt) és a kegyeleti park (Ktk) területein csak a temet üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, és egyházi építmények helyezhetk el. A lezárt területeket kegyeleti parkká kell nyilvánítani és e szerint kell kezelni. (3) A sportterületen (Ksp) a sportolással illetve a strandolással kapcsolatos építmények, kereskedelmi és vendéglátó, szolgáltató építmények, szolgálati lakás helyezhetk el. (4) A kempingek területén (Kkp) szállásférhelyek, sportlétesítmények, kereskedelmi és vendéglátó, szolgáltató építmények helyezhetk el. 27 Szövegét megállapította a 21/2004.(VI.08.) KT számú rendelet 6. (2) bekezdése. Hatályos tl. 28 Szövegét megállapította a 21/2004.(VI.08.) KT számú rendelet 6. (3) bekezdése. Hatályos tl. 29 Szövegét megállapította a 21/2005. (VIII. 1.) KT rendelet 1. -a. Hatályos tl. 30 Szövegét Strandterületek (Kst) szövegrésszel kiegészítette a 11/2005. (V. 2.) KT. rendelet 7. (1) bekezdése. Hatályos tl

15 15 (5) 31 A kiköt területén (Kk) a hajózással és vitorlázással kapcsolatos építmények, valamint vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató építmények helyezhetk el. A beépítési elírásokat amely esetben azt a szabályozási terv nem tartalmazza - a vízügyi és építési hatóság határozza meg a városi fépítész véleményének figyelembe vételével. A kikötk létesítésénél a meglév nádasokat védeni kell. Az engedélyezési eljárásba az illetékes Nemzeti Park Igazgatóságot szakhatóságként be kell vonni. (6) A turisztikai övezetben (Kü) 5 ha-nál nagyobb területek építhet be 8 %-os beépítettséggel, maximum 7,5 m-es építmény magassággal, szabadon-álló beépítési móddal, a telek területének legalább 50 %-át növényzettel kell borítani. Új épület elhelyezése, és meglév épületek bvítése csak a szennyvízhálózatra rákötve, vagy szennyvíztisztító kisberendezés elkészítése esetén engedélyezhet. Az M7-es út védtávolságába es területet beültetési kötelezettség elírásával védfásítással kell ellátni, amely a telkek növényzettel borított részébe beszámítható. (7) A különleges területek szabad területeit fásítani kell. (8) 32 A strandterületeken a strandolás célját szolgáló, valamint a strandoláshoz kapcsolódó kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató építmények helyezhetk el. Övezet jele Beépítési mód Építmény magasság max. m Beépítettség max % Legkisebb telekméret m2 Kst SZK 4,5 8 Nem osztható Telekszélesség min. m Telekmélység min. m - - BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Közlekedési és közm területek 17.. (1) A közlekedési, közm és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozás terv tünteti fel. (KÖu-közutak, KÖk-vasút, KÖ-közm) (2) A közutak (KÖu) elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a szabályozási terv és az OTÉK 26..-ban elírtak alapján kell biztosítani. (3) A közutak, a vasút és a közmvek védtávolságait a vonatkozó szabvány elírások és a szabályozási terven jelöltek alapján kell figyelembe venni. (4) Az utak, és a vasút védtávolságain belüli építési hatósági ügyekben a közlekedési szakhatóság és az üzemeletetk szakvéleményét ki kell kérni. (5) A közlekedési, és közm területeken a közlekedési és közm létesítményeken kívül az OTÉK 26.. (3) pontjában felsorolt építmények helyezhetk el. (6) Az újonnan nyitott utcákban közvilágítás kiépítése és utcai fásítás telepítése kötelez. 31 Kiegészítette a 11/2005. (V. 2.) KT. rendelet 7. (2) bekezdése. Hatályos tl. 32 Beiktatta a 11/2005. (V. 2.) KT. rendelet 7. (3) bekezdése. Hatályos tl.

16 16 (7) A területen nem létesíthet 3,5 m-nél szélesebb behajtó a mezgazdaságból élk ingatlanainak kivételével. (8) A 20 személygépkocsi befogadóképességnél nagyobb gépkocsi parkolók felületérl az összegyjtött csapadékvizeket csak olajfogon átvezetve lehet a csapadékvíz csatornába bekötni és a parkolókba összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethet. Zöldterületek 18.. (1) A város igazgatási területén a zöldterületek közé a közparkok (Zkp) és a part menti közpark és szabad strand területek (Z1) soroltak (2) A közparkok (Zkp) a város állandóan növényzettel fedett közterületei, amelyeknek közútról, köztérrl közvetlen megközelíthetnek kell lennie. (3) A közparkokban az OTÉK 27.. (4) bekezdésében felsorolt építmények, - a Z1-es területen ezen túl strandépítmények- helyezhetk el a már meglév, kialakult közparkokban (Zkp) legfeljebb 2 %, az újonnan kialakított és Z1 jel közparkokban amelyek egyben strand és közlekedési területnek is minsülnek - legfeljebb 4 % -os beépítettségig. (4) A területek kialakítása, átépítése csak szaktervez (táj- és kertépítész) által készített kertépítészeti terv alapján történhet. (5) A közpark területeken (Zkp) a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet többszintesen kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen. (6) A parkolóhelyek, közm létesítmények a meglév és tervezett zöldfelületi elemeket nem károsíthatják. A mennyiben ez elkerülhetetlen, úgy azok pótlásáról gondoskodni kell. Erdterületek 19. (1) A város igazgatási területén meglév és tervezett véderdk (Ev1, Ev2) gazdasági erdk (Eg1, Eg2) és turisztikai erdk (Ee1, Ee2) területei kerültek kijelölésre. (2) A meglév erdterületek mvelési ága nem változtatható meg, kivéve a szlkataszter I. osztályú területeket, illetve a termhelyre jellemz természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság egyetértésével engedélyezhet a mvelési ág változás. (3) A meglév és a tervezett gazdasági erdk területén (Eg1, Eg2), valamint a meglév turisztikai erd területeken (Ee1) minimum10 HA nagyságú telek legfeljebb 0,3 %-ig építhet be az erd rendeltetésének megfelel épületekkel, szolgálati lakással és vadászházzal., illetve a turisztikai erd turisztikai erd(ee1) kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató épületekkel. (4) A tervezett turisztikai erdterületeken (Ee2) minimum10 HA nagyságú telek maximum 5 %-ig építhet be egészségügyi, turisztikai, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató és az erd rendeltetésének megfelel építményekkel.

17 17 (5) A véderdk területén (Ev1, Ev2) épületet elhelyezni nem lehet. (6) Az erdk területén a telekalakítási és az építési engedélyezési eljárási ügyekben az Állami Erdészeti Szolgálatot, és az illetékes Nemzeti Park Igazgatóságát szakhatóságként be kell vonni. (7) Az övezetben csak természet- és környezetkímél terület-felhasználás engedélyezhet, illetve ilyen tevékenység folytatható. (8) Védett erdterületen közút, közm és távközlési nyomvonalas létesítmény létesítése csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételek szerint engedélyezhet. (9) Az erdterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve erdgazdasági célból szabad. Mezgazdasági területek 20.. (1) A mezgazdasági területek a növénytermelés, állattenyésztés, a kert és szlgazdálkodás területei és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak. (2) A város igazgatási területén az alábbi mezgazdasági területek kialakítására került sor: Mezgazdasági általános területek (Má) Általános I. oszt szlkataszteri területek Má-C1 Kertes szl és gyümölcsös területek (Mk) Be nem építhet mezgazdasági általános területek (Má0) (3) A területen építményeket elhelyezni az e rendeletben kikötötteken túl csak a 36/2002 (III.7.) Korm. rend. 8.. (4-8) bek. elírás figyelembe vételével lehet szabadon-álló beépítési móddal azzal, hogy a technológiai jelleg építményeknél, mtárgyaknál és a sajátos építmény fajtáknál, mtárgyaknál az építmény magasság nem korlátozott, az a technológiai igények és építési elírások függvényében az építési hatóság határozza meg. (4) A területen vízi közmvel ellátott építmény szennyvíz elvezetése a környezetvédelmi és vízügyi szakhatóság elzetes szakvéleménye alapján kialakított zárt szennyvíztározóba történhet. (5) A területen beépítésre szánt terület kijelölése, vagy a szabályozási terven jelölttl eltér terület-felhasználás programozása, megváltoztatása a rendezési terv módosításával lehetséges. Mezgazdasági általános területek 21.. (1) A mezgazdasági árutermel területek a szabályozási terven jelöltek (Má, Má-C1) a területek beépítésnél a 26 és 27 -ok elírásait is figyelembe kell venni. (2) A területeken kialakítható földrészlet minimális nagysága m2, amelynek megközelítését közhasználatú, vagy magán úttal kell biztosítani.

18 18 (3) Szántóföldi mvelés esetén a 20 ha-nál nagyobb telken a terület rendeltetésszer használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégít épület építhet és a beépített alapterület a telek 0,1 %-át illetve az 500 m2-t nem haladhatja meg. Az építmény magasság maximuma lakóépület esetén 5,5 m, gazdasági épületeknél 7,5 m. (4) Gyep mvelési ágú, 5,0 ha-nál nagyobb telken, hagyományos, almos állattartó és lakófunkciót kielégít épület építhet és a beépíthet alapterület a telek 0,5 %-át illetve a 400 m-t nem haladhatja meg. Az építmény magasság lakóépület esetén 5,5 m, gazdasági épületnél 6,0 m. (5) Szl mveléssel hasznosított területen a 2 ha-nál nagyobb telken a termelést és a borturizmust szolgáló és lakófunkciót is kielégít épület építhet és a beépített alapterület a telek 1 %-át illetve az 500 m2-t nem haladja meg. Az építmény magasság maximuma lakóépület esetén 5,5 m, gazdasági épületeknél 7,5 m. (6) A Balaton jogi partvonalával nem érintkez, szl mveléssel hasznosított telekkel rendelkez tulajdonos ha az egy borvidéken lév telkeinek összterülete 5 HA-nál nagyobb a szlje mvelésével, feldolgozásával, illetve ehhez kapcsolódó (nem szállodai célú) borturizmussal összefügg építési szándékát megvalósíthatja csak az egyik a nemzeti park területének természeti és kezelt övezetén kívül lév telkén. A beépíthet terület nagysága a beszámított telkek összterületének 1 %-át, egyúttal a beépített telek beépítettsége a 25 %-ot nem haladhatja meg. Az 5 ha-nál nagyobb összterület megállapításánál a kertgazdasági területek alövezetén lév telkek is beszámíthatóak, de építési jogot e telkekre csak a kertgazdasági területek alövezeti elírásai szerint lehet szerezni. Az építési jog megszerzéséhez beszámított, de beépítésre nem kerül telkekre a tulajdonos érdekében telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére bejegyezni. Az építmény magasság maximuma lakóépület esetén 5,5 m, gazdasági épületnél 7,5 m. (7) Az Má-C1 minsítés I. osztályú szlkataszteri területeken az elz pontokban rögzítetteken túl építmény akkor létesíthet, ha terület mvelési ága 80 %-ban szlnek minsített. (8) A telkek mvelési ága a beépítési feltételeként akkor fogadható el, ha az I. osztályú szlkataszteri területek kivételével legalább 80 %-ban meghatározó. Kert, szl és gyümölcsös területek (1) A kert, szl és gyümölcsös területek a szabályozási terven jelöltek (Mk). A területek beépítésénél a 26 és 27 -ok elírásait is figyelembe kell venni. (2) A területeken kialakítható beépíthet legkisebb földterület m2, legkisebb szélesség 12 m. (3) A már kialakított 1500 m2-es telek a korábbi szabályozás alapján még beépíthet, a 24. (4), (5), és (6) bek. elírásai kivételével. (4) Gazdasági épület mvelt telekre legfeljebb 3 %-os beépítettséggel, és 4,0 m-es építmény magassággal építhet oly módon, hogy a legmagasabb homlokzat magasság sem haladhatja meg a 6,0 m-t.

19 19 (5) Lakóépület, a 3000 m2 és azt meghaladó nagyságú, minimum 18,0 m széles területeken építhet, maximum 3 % beépítettséggel és 5,5 m-es építmény magassággal. Feltétel még a szennyvízkezelésre az illetékes vízügyi és környezetvédelmi szakhatóság által elfogadott módon történ megoldása, a mvelt telek minsítés. Az engedélyezés város kertterületének maximum 20 %-ig a 0129 hrsz-ú úttól északra, a 0122 és 0119/63 hrsz-u utaktól keletre és délre a kertterület határáig bezárt területeken lehetséges. (6) A meglév épületek az 1500 m2 vagy azt meghaladó nagyságú telkek esetén a telek 3 %-os beépítettségéig bvíthetk. Az 1500 m2-nél kisebb telkeken a meglév épületek felújíthatók, de a beépítettség a bvítéssel nem növelhet. (7) A telkek mvelési ága a beépítési feltételeként akkor fogadható el, ha az I. osztályú szlkataszteri területek kivételével legalább 80 %-án szl, gyümölcsös illetve más kertészeti kultúra található. (8) A területen egytömeg, szabadon-álló, vagy a kialakult állapot szerinti magas tets, fok közötti tet hajlásszög építmények létesíthetk. Cserép vagy cseréphez igazodó karakter és szín fedés vagy nádfedés alkalmazható (9) Lakókonténer, lakókocsi a területeken nem helyezhet el. Be nem építhet mezgazdasági övezetek (1) A be nem építhet mezgazdasági területek a természetvédelem és vízvédelem érdekeit szolgálják. A területek a szabályozási terven jelöltek az általános mezgazdasági területeken (Má0). (2) A mvelési ág elssorban erdsítés és gyepesítés céljára megváltoztatható. (3) A területen kialakítható legkisebb földrészlet m2 (4) A területen csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jelleg vezetékek, közm és közmpótló berendezések ( a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, adótorony, távközlési magas-építmény, magasfeszültség villamos távvezeték kivételével), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadász lesek és a természetvédelem kutató, bemutató építményei helyezhetk el. Vízgazdálkodási területek (1) A vízgazdálkodási területeket a szabályozási terv jelöli (V), (2) A vízgazdálkodási területeken és a szomszédos földterületeken a közforgalmi vízi közlekedési építmények, a vízkár elhárítási, a vízi sport a sporthorgászat a strandolás és természeti megfigyelés közösségi építményei, a halastavak mentén a halászattal annak értékesítésével, feldolgozásával, tárolásával kapcsolatos építmények helyezhetk el, a külön jogszabályokban foglaltak alapján.

20 20 (3) A vízfolyások partszélei mentén mindkét oldalon a karbantartás részére 6-6 m-es sávot a tavaknál 3 m-es sávot szabadon kell hagyni. (4) A vízfolyások, vízelvezet árkok rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell. (5) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetk, amennyiben a terület természet-közeli állapotának visszaállítását elsegítik. III. FEJEZET. Védelmi övezetek 25.. (1) A védelmi övezeteket a terv a 2000 évi CXII tv elírásai alapján tartalmazza. Az itt nem szabályozott kérdésekben is e törvény elírásait kell alkalmazni. (2) Az építési hatósági ügyekben a jelen fejezetben lév elírásokat is alkalmazni kell. (3) Az egyes területeket érint több védelmi övezet esetén a szabályozási terv összevont övezeteket tartalmaz (Ö1-Ö22) (4) A szabályozási tervben a 2000 évi CXII törvény alapján alkalmazott védelmi övezeteket és jelölésüket az 4. számú melléklet tartalmazza. (5) A jelen szabályrendeletben nem szabályozott esetekben, és az építési hatósági engedélyezéshez közvetlenül nem kapcsolódó ügyekben a évi CXII törvény it kell figyelembe venni. Összevont védelmi övezetek 26.. (1) Ö-1 számú összevont övezet. (V-2, SZ-1, F-1) A természeti és az érzékeny természeti területeken a mvelési ágak megváltoztatása, illetve közm és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhet. A beépítésre szánt terület nem jelölhet ki, illetve a belterület nem bvíthet; Erdterületen elssorban védelmi rendeltetés erd, mezgazdasági területen csak nádas, gyep mvelési ágú területek, zöldterület, valamint indokolt esetben közlekedési és közmterület jelölhet ki. Épületek építése, bvítése - a településrendezési tervekben szabályozott területeken elhelyezett, a horgászturizmust szolgáló esbeálló jelleg építmények és az illetékes természetvédelmi és vízügyi hatóság egyetértésével elhelyezett, a legkevesebb 5 ha egybefügg gyepterületen, a legeltetést biztosító állatállomány szállásául szolgáló, hagyományos istállóépületek kivételével - nem engedélyezhet. Új hulladéklerakó, hulladéktároló telep, hulladékátrakó állomás, valamint szennyvízürít nem létesíthet. (2) Ö-2 számú összevont övezet (V-2, SZ-1, P-2) A természeti és az érzékeny természeti területeken a mvelési ágak megváltoztatása, illetve közm és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhet.