Dél-İrjeg (HUKN20032) NATURA 2000 terület fenntartási terve. Egyeztetési anyag

Átírás

1 a 2006/18/ számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése címő projekthez Dél-İrjeg (HUKN20032) NATURA 2000 terület fenntartási terve Egyeztetési anyag Készítette: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft 1016 Budapest, Gellérthegy u Budapest október 19.

2 A megbízó témafelelıse: Pallag Orsolya projektfelelıs, vezetı fıtanácsos KvVM TKSZÁT Nemzeti parki és tájvédelmi Fıosztály, Tájvédelmi és Ökoturisztikai Osztály Az érintett nemzeti park igazgatóságok kapcsolattartói: Sipos Ferenc természetvédelmi szakreferens, KNPI Vállalkozó képviselıje: Göncz Annamária projektvezetı helyettes VÁTI Kht. Vállalkozó szakmai témafelelıse: Dr. Podmaniczky László projektvezetı, egyetemi docens SZIE KTI Területi felelıs: Szakértık: További szakértık, tervezık: Dr. Horváth András biológus, MTA ÖBKI Dr. Biró Marianna botanikus, Bierbaum Bt. Dr. Boros Emil, Naturglob Kft. Dr. Molnár Zsolt botanikus, Bierbaum Bt. Faragóné Huszár Szilvia területrendezési tervezı,projektasszisztens VÁTI Nonprofit Kft. Kelemen Eszter kommunikációs szakrtı, SZIE KTI Skutai Julianna agrárkörnyezet-gazdálkodási szakértı, SZIE KTI Schneller Krisztián területrendezési tervezı, VÁTI Nonprofit Kft. Megyesi Boldizsár kommunikációs szakértı,szie KTI. Kelemen Eszter kommunikációs szakértı,szie KTI. Marticsek József agrár szakértı,szie KTI. Argyelán Tímea gyakornok VÁTI Nonprofit Kft Tornyánszki Éva tervezı VÁTI Nonprofit Kft Pálinkás Tamás gyakornok VÁTI Nonprofit Kft. Budapest, 2009 október hó

3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetı 1 I. NATURA 2000 FENNTARTÁSI TERV 3 1. A terület azonosító adatai Név Azonosító kód Kiterjedés A kijelölés alapjául szolgáló élıhelyek és/vagy fajok Érintett települések Jogi helyzet Tervezési és egyéb elıírások 4 2. Veszélyeztetı tényezık 5 3. Kezelési feladatok meghatározása Természetvédelmi célkitőzés, a terület rendeltetése Kezelési javaslatok Élıhelyek kezelése Élıhely-rekonstrukció és élıhely-fejlesztés Fajvédelmi intézkedések Kutatás, monitorozás Faj szintő monitorozás Közösség szintő monitorozás Élıhely szintő monitorozás Területkezelések hatásainak monitorozása A tervezési területen javasolt természetvédelmi kezelések, valamint a mővelési ág lehetséges megváltoztatásának összegzése A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogszabályok és a tulajdonviszonyok függvényében Agrártámogatások Jelenlegi mőködı agrártámogatási rendszer Javasolt agrártámogatási rendszer Pályázati források A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja Felhasznált kommunikációs eszközök A kommunikáció címzettjei Egyeztetés hatósági és területi kezelı szervekkel Felhasznált irodalom 40 MELLÉKLETEK sz. melléklet: A tervezési terület átnézeti légifotója sz. melléklet: A tervezési terület kezelési egységei sz. melléklet: Natura 2000 területek egységes kezelési elıírásai sz. melléklet: Natura fogalomtár 61

4 Bevezetı A Natura 2000 területek az európai, közösségi jelentıségő ritka és veszélyeztetett fajok illetve élıhelyeik hálózata. Kijelölésük célja a fajok és élıhelyek kedvezı természetvédelmi helyzetének megırzése, fejlesztése illetve helyreállítása. A védelem céljait az Európai Unió két irányelvében határozta meg, amelyekben egyben kötelezi a tagországokat a Natura 2000 hálózat lehatárolására re az országban 512 Natura 2000 terület, közel km 2 (2 millió ha) nagyságban került kijelölésre. Ezzel hazánk a pannon biogeográfiai régió tagjaként jelentıs mértékben járul hozzá Európa természeti értékeihez. A hazai Natura 2000 területek kijelölését a 275/2004.(X.8.) Kormány rendelet* határozza meg, a területek helyrajzi szám szintő kihirdetése pedig a 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendeletben* található. (*Megj.: A hatályos jogszabályok felıl kérjük minden esetben körültekintıen tájékozódjon) Az irányelvek céljainak teljesítése érdekében a tagállamok a Natura 2000 területekre fenntartási terveket készíthetnek. Ezekben többek között rögzítik a természetvédelmi célkitőzéseket és a területhasználókkal együtt kialakított kezelési elıírásokat javaslatok formájában. Ezek alapját képezhetik az egyes területeken igényelhetı agrár-környezetgazdálkodási kifizetéseknek, amelyek az aktuális agrár-környezetgazdálkodási jogszabályokban jelennek meg. A fenntartási terv jogszabály eltérı rendelkezése hiányában kötelezı földhasználati szabályokat nem állapít meg. Jelen tervezés keretében 2008-ban, uniós forrásból finanszírozott formában indul hazánkban a fenntartási tervek készítése. A tervezést végigkíséri egy új típusú, széles körő és nyílt kommunikáció, amelynek célja, hogy lehetıséget biztosítson minden érintett számára a tervezésbe való bekapcsolódásra. Ezáltal valósulhat meg a fenntartási tervek elkészítésének hármas célja: 1. Az egyes Natura 2000 területek érintettjei földtulajdonosok, gazdálkodók és egyéb területhasználók megismerhessék azokat a természetvédelmi értékeket, szempontokat, amelyek a terület kijelölését szükségessé tették. 2. Az érintettekkel közösen olyan gazdálkodási elıírások fogalmazódjanak meg, amelyek betartásával egyfajta önkéntes feladatvállalás formájában a területen gazdálkodók közremőködnek a természeti értékek megırzésében és gyarapításában. A nyílt tervezési folyamatban a különbözı érdekcsoportok álláspontja tükrözıdjön és alakuljon ki párbeszéd a területek jó kezelése érdekében és mindez tanulságul szolgáljon majd a további Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítésekor. 3. A területek részletes ismertetésével, javasolt kezelési, használati módokkal segítséget, iránymutatást nyújtson a gazdálkodókon kívül egyéb földhasználóknak, önkormányzatoknak, lehetséges beruházóknak, fejlesztıknek és a Natura 2000 területtel érintett lakosságnak. A tervezés eredményeként elkészül 20 Natura 2000 terület (összesen ha) fenntartási terve és a terv megalapozó dokumentációja. A megalapozó dokumentáció a felhasználók széles körének információkat ad a biotikia és abiotikai értékekrıl, összegzi, értékeli a jelenlegi területhasználatot. A terv tartalmazza az agrár támogatási rendszerbe illeszthetı, mővelési ághoz köthetı illetve nem köthetı kezelési elıírásokat, melyet a felhasználók tervek, pályázatok készíteskor, konkrét területkezelési megvalósítás során, illetve a hatósági szervek államigazgatási döntésekben tudnak felhasználni. Az ideális területkezelések végrehajtását segítı támogatási rendszerek mikéntjére vonatkozóan is javaslatokat fogalmaz meg, amiket a 1

5 különbözı állami, uniós stb. támogatási rendszerek kialakítása, pályázati támogatások megítélése során tudnak figyelembe venni a döntéshozók. A terv mellett egy tájékoztató kiadvány is elkészül az érintett területhasználóknak, gazdálkodóknak, kezelı szervezeteknek. Szakmai anyagként kidolgozásra kerül a további fenntartási tervezést megalapozó tervezési és kommunikációs tapasztalatok összefoglalásával egy módszertani segédlet is. Jelen dokumentáció a Natura 2000 terület fenntartási terv tervi részét képezi, amely egyeztetési anyagként az országos és területi illetékességő érintett szervezeteknek valamint gazdálkodóknak kerül véleményezés céljából kiküldésre. A tervek egyeztetése az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekrıl szóló 275/2004. (X.8.) Korm.rend szerint történik. 2

6 I. Natura 2000 fenntartási terv I. A Natura 2000 fenntartási terv 1. A terület azonosító adatai Név: Dél-İrjeg kiemelt jelentıségő természetmegırzési terület Azonosító kód: HUKN Kiterjedés: ha A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élıhelyek Közösségi jelentıségő növényfajok Kód Kisfészkő aszat (Cirsium brachycephalum) 4081 Kúszó celler (Apium repens) 1614 Közösségi jelentıségő állatfajok Kód Apró fillércsiga (Anisus vorticulus) 4056 Hasas törpecsiga (Vertigo moulinsiana) 1016 Hosszúfogú törpecsiga (Vertigo angustior) 1014 Nagy tőzlepke (Lycaena dispar) 1060 Skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus) 1086 Vérfő-hangyaboglárka (Maculinea teleius) 1059 Lápi póc (Umbra krameri) 2011 Réticsík (Misgurnus fossilis) 1145 Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) 1134 Vágócsík (Cobitis taenia) 1149 Közönséges tarajosgıte (Triturus cristatus) 1166 Mocsári teknıs (Emys orbicularis) 1220 Vöröshasú unka (Bombina bombina) 1188 Vidra (Lutra lutra) 1355 Közösségi jelentıségő élıhelytípus Kód Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy 3150 Hydrocharition növényzettel Természetes disztróf tavak és tavacskák 3160 * Síksági pannon löszgyepek 6250 Kékperjés láprétek meszes, tızeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) 6410 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei 6440 * Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kıris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdık (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) 91E0 3

7 Keményfás ligeterdık nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) * kiemelt jelentıségő 91F0 A kijelölt Natura 2000 területek adatlapjai (Standard Data Form) alapján 2008 Megjegyzés: A fenntartási tervek készítését megalapozó botanikai/zoológiai felméréseknek a SDF adatbázistól eltérı, illetve azt módosító eredményei is lehetnek mind a jelölı élıhelyek, mindpedig a jelölı fajok vonatkozásában. Ezek ismertetése és indoklása a megalapozó dokumentáció részét képezi. A tervi munkarészben szereplı fenntartási javaslatok az új felmérések eredményein alapulnak Érintett települések: Hajós, Császártöltés, Alsómégy, Homokmégy, Öregcsertı, Kecel Jogi helyzet: A Dél-İrjeg (HUKN20032) jóváhagyott kiemelt jelentıségő természetmegırzési terület. A terület jelenleg nem áll természetvédelmi oltalom alatt, kezelési tervvel rendelkezik, amely az országos jelentıségő védelemre tervezését szolgálja. A Dél-İrjeg ex lege védett lápterület. A terület Országos Ökológiai Hálózatban legnagyobb arányban magterületként (85,47 %) és részben ökológia folyosóként (14 %) azonosított. - Illetékes I. fokú természetvédelmi hatóság: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség (Bajai kirendeltség) - Mőködési területében érintett nemzeti park igazgatóság: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Tervezési és egyéb elıírások Az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekrıl szóló 275/2004.(X.8) Korm. rendelet A védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról szóló 13/2001 Köm rendelet 296/2007. (X.18.) Korm. rend. Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeirıl szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet Az erdırıl, az erdı védelmérıl és az erdıgazdálkodásról szóló 2009.évi XXXVII.törvény A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján az Euróai Unió által társfinanszírozott mezıgazdaásgi területek erdısítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 132/2004 (IX.11.) FVM rendelet Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrár-erdészeti rendszerek mezıgazdasági földterületeken történı elsı létrehozásához nyújtandó támgatás igénybevételének részletes szabályiaról szóló 46/2009.(IV.16.) FVM rendelet Országos Területrendezési Tervrıl szóló évi XXVI. Törvény Császártöltés: 3/2008. számú határozattal elfogadott településszerkezeti terv Miske: 91/2001. számú határozattal elfogadott településszerkezeti terv, 7/2001. számú rendelettel elfogadott Helyi Építési Szabályzat ésszabályozási terv 4

8 2. Veszélyeztetı tényezık A tervezési terület élıhelyeinek öt legfıbb veszélyeztetı tényezıje fontossági sorrendben a következı: kód H13 H06 M31 I20 T10 veszélyeztetı Csatornázás Lecsapolás Helytelen módon végzett kaszálás Invázív növényfaj terjedése (ált.) Szukcesszió 3. Kezelési feladatok meghatározása Természetvédelmi célkitőzés, a terület rendeltetése Célkitőzések: 1. A jelölı élıhelyek megırzése és természetességének növelése 2. A jelölı állatfajok populációinak megırzése, a populációméret lehetıség szerinti növelése 3. A jelölı (különösen a lápi élıhelyek) lehetséges mértékő élıhely-rehabilitációja A Dél-İrjeg (HUKN20032) kiemelt jelentıségő különleges természetmegırzési területként része a NATURA 2000 hálózatnak. A terület a Dunamenti-síkság déli részén, Császártöltés, Hajós, Homokmégy, Kecel, Miske, Öregcsertı települések külterületén fekszik, területe 4572 ha. A terület jelölı élıhelyei a következık: eutróf sekély tavak és holtmedrek hínárja (3150), láptavak (3160), kékperjés láprétek (6410), ártéri mocsárrétek (6440), síksági pannon löszsztyeppek (6250), puhafás ligeterdık, éger- és kırisligetek, illetve láperdık (91E0), valamint a keményfás ligeterdık (91F0). A terület jelölı növényfajai a kúszó celler (Apium repens) és a kisfészkő aszat (Cirsium brachycephalum). A jelölı állatfajok az apró fillércsiga (Anisus vorticulus), hasas törpecsiga (Vertigo moulinsiana), hosszúfogú törpecsiga (Vertigo angustior), nagy tőzlepke (Lycaena dispar), skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus), vérfőhangyaboglárka (Maculinea teleius), közönséges tarajosgıte (Triturus cristatus), mocsári teknıs (Emys orbicularis), vöröshasú unka (Bombina bombina), lápi póc (Umbra krameri), réticsík (Misgurnus fossilis), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus), vágócsík (Cobitis taenia), és a Vidra (Lutra lutra). Az İrjeg a Dunavölgyi-fıcsatorna vízrendszerében található, amelynek kiterjedt lecsapoló csatornahálózata kiszárította a hajdanában vízben gazdag lápterületet. A kiszáradással egyidejőleg a mezıgazdaság és a tızegbányászat térhódításával az eredeti lápi (turján) élıhelyek feldarabolódtak. Sok helyen tájidegen faültetvényeket létesítettek. A területen jelentıs a tájidegen özönnövények (fıleg a Solidago spp.) okozta élıhely degradáció is. A veszélyeztetı tényezık hatásának mérséklése és a lápterület rehabilitálása érdekében a legfontosabb teendı a lecsapoló csatornarendszer lehetséges mértékő elzárása, így a helyben képzıdı vizek megırzése. A vízviszonyok helyreállítása esetén a lápterület jelentıs része rendszeres aktív beavatkozást nem igényel. A hagyományos extenzív földhasználati formák mellett aktív beavatkozások is szükségesek, például az özöngyomok megfékezése érdekében. A láp- és mocsárréteken a szarvasmarhával történı legeltetés kedvez jobban a Natura 2000 értékek fennmaradá- 5

9 sának, különösen például a hangyaboglárka és a tőzlepke populációinak megırzésére. Azokon az üde gyepeken viszont, ahol a legeltetés nem megvalósítható, az idegenhonos lágyszárúak terjedése és a becserjésedés elkerülése érdekében a rendszeres, minden évben történı kaszálás elengedhetetlen. Emellett fokozatosan meg kell kezdeni a tájidegen faültetvények lecserélését, a beékelıdı szántóterületek visszagyepesítését, illetve a lápi környezetnek megfelelı természetszerő erdık kialakítását a jelölı élıhelyek és fajok megırzése érdekében. A felhagyott tızegbányák területén beavatkozás nem szükséges (nagyon sok helyen nem is lehetséges). Fontos feladat a terület értékes sztyepprétjeinek védelme, melyeket elsısorban a tájidegen fásszárúak terjedése veszélyeztet Kezelési javaslatok Kezelési egységekre vonatkozó kezelési javaslatok KE1 kezelési egység - Láprétek kezelése (1) Érintett élıhely(ek): 6410 Kékperjés láprétek meszes, tızeges vagy agyag-bemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) 1 / D2 Kékperjés láprétek 2 39 db folt, összesen 183 ha, (a_kezeles_09vegleges.shp: legelés, kaszálás ) (2) Gazdálkodói kezelési, fenntartási javaslatok: Kötelezı elıírások (általános elıírások) 3 : GY1, GY2, GY3, GY5, GY6, GY7, GY9, GY10, GY11, GY12, GY13, GY14, GY15, GY16, GY22, GY26, GY28, GY29, GY30, GY31, GY32, GY33, GY103, GY105, GY111, V35, E37 a) További elıírások legeltetés esetén: GY19, GY34, GY40, GY42, GY45, GY46, GY55, GY57, GY58, GY65 b) További elıírások kaszálás esetén: GY62, GY70, GY76, GY79, GY80, GY81, GY83, GY88, GY92, GY94, GY96, GY97, GY99, GY100, GY105, GY106 Általános kötelezı elıírások: GY01 Felülvetés nem megengedett. GY02 Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. GY03 GY05 GY06 GY07 GY09 GY10 GY11 GY12 GY13 Mőtrágyázás nem megengedett. Tápanyag utánpóltás csak a legelı állatok által elhullajtott ürülékbıl származhat, trágya kijuttatása tilos. A belvíz gyepterületrıl történı elvezetése és a gyepterület öntözése tilos. Szerves trágyázás nem megengedett. Fogasolás nem megengedett. Tárcsázás nem megengedett. Hengerezés nem megengedett. Gyepszellıztetés nem megengedett. Kiszántás nem megengedett. 1 Natura 2000 (közösségi jelentıségő) élıhely kódja és neve 2 Á-NÉR élıhely kódja és neve 3 A teljes kezelési elıírássor kódszámos listája a 3. sz. mellékletben található 6

10 GY14 GY15 GY16 GY22 GY26 GY28 GY29 GY30 GY31 GY32 GY33 GY103 GY105 GY111 V35 Felázott talajon mindennemő munkavégzés tilos. Tőzpászták létesítése nem megengedett. A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos. Legeltetéssel és/vagy kaszálással történı hasznosítás. Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelezı. A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkezı ıshonos cserjék megırzésére törekedni kell. Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti idıszakban lehetséges. A természetes gyepekben szórtan jelentkezı ıshonos méretes fák (30 cm törzsátmérı felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérı megjelölése nélkül) megırzése kötelezı. A cserjeirtás megkezdését legalább 5 nappal írásban az NPI-nak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a NPI-gal egyeztetni kell. A fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani. Gyepterületen elıforduló, 1,5 méternél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs idıszak kezdetén (áprilismájus) kell elvégezni. Az inváziós gyomok virágzásban történı kaszálása kötelezı. A lekaszált inváziósnövényeket a területrıl el kell távolítani a kaszálást követı 30 napon belül. Az inváziós és termıhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédıszer kijuttatással, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. Vízborítás és szint fenntartása, a területen mindennemő vízelvezetés tilos E37 A területen szóró, vadetetı, sózó, a vegetációs idıszakban erdei rakodó (erdıtörvény 9. c) pont) létesítése tilos (EKV41) a) további elıírások legeltetés esetén: GY19 Legeltetéssel és szükség esetén tisztító kaszálással történı hasznosítás. GY34 GY40 GY42 GY45 GY46 GY55 GY57 GY58 GY65 A terület túllegeltetése tilos 0,4-0,6 ÁE/ha. A legeltetési sőrőséget a mőködési területében érintett NPI-gal egyeztetni szükséges. Téli legeltetés a KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges. Szakaszoló legeltetés esetén legeltetési terv készítése és egyeztetése a NPI-gal. Villanypásztor csak a területileg illetékes NPI írásos véleménye alapján alkalmazható. Legeltetési terv készítése és egyeztetése a NPI-gal. A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a gyepterület 10%-át. Szarvasmarhafélék. b) további elıírások kaszálás esetén: GY62 GY70 GY76 Kaszáló sarjúlegeltetése megengedett a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. Kaszálás idıpontja június 30 után. Évente az idıjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelı kaszálási terv készítése, egyeztetése a területért felelıs, a természetvédelmi-ökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevı, a területet jól ismerı illetékessel, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása. 7

11 GY79 GY80 GY81 GY83 GY88 GY92 GY94 GY96 GY97 GY99 GY100 GY105 Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Természetkímélı kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellıl az ott élı állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. Vadriasztó lánc használata kötelezı. Szénát a kaszálást követıen 1 hónapon belül le kell hordani a területrıl. A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén minimum 10 cm-es főtarló biztosítása % kaszálatlan terület meghagyása parcellánként mozaikos elrendezésben. A kaszálatlan területet kaszálásonként más helyen kell kialakítani. A kaszálatlan területet a földön fészkelı fokozottan védett madarak fészke körül kell kialakítani. Amennyiben inváziós gyomokkal fertızött területen költ fokozottan védett madár, a terület tisztítását csak a megengedett kaszálási idıpont után szabad kezelni fokozottan védett földön fészkelı madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv munkatársát. A talált fészek körül 0,5-1 hektáros védıterületet kell kialakítani a természetvédelmi szerv javaslata alapján. tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertızött foltokon lehetséges A lekaszált inváziósnövényeket a területrıl el kell távolítani a kaszálást követı 30 napon belül. GY106 A tisztító kaszálás legkorábbi idıpontja: október 1. (3) Kezelési javaslatok indoklása: Mivel a lápréteket az özöngyomosodás nagymértékben veszélyezteti, megfelelı intenzitású, szarvasmarhával való legeltetésükre vagy rendszeres kaszálásukra nagyon oda kell figyelni. Fenntartásuk során nem maradhat el hosszabb idıre a kaszálás és nem kaszálhatják túl alacsony tarlóval az állományokat. A láp- és mocsárréteken a szarvasmarhával történı legeltetés kedvez jobban a hangyaboglárka és a tőzlepke populációinak. Azokon az üde gyepeken viszont, ahol a legeltetés nem megvalósítható, az idegenhonos lágyszárúak terjedése és a becserjésedés elkerülése érdekében a rendszeres, minden évben történı kaszálás javasolt. A láprétek (D2, 6410) a táj legsérülékenyebb, ezért a legnagyobb figyelmet igénylı élıhelyei. Rajtuk nem maradhat el hosszabb idıre a megfelelı intenzitású legeltetés (szarvasmarhával) vagy a kaszálás, nem kaszálhatják túl alacsonyan, nem mőtrágyázhatnak, nem szabad felülvetést végezni. Kevés területrıl van szó: a Kácsaheverı kékperjése, a Musza-rét és a Székes környéki kékperjések, Zab-sziget, Páva-sziget, valamint a Bogárzó láprétjei. A rendszeresen kaszált kékperjés láprétek sőrőbb gyepőek és fajgazdagabbak, a "jobb" fajok leginkább ezeken a foltokon élnek. Fontos megjegyezni, hogy szárazabbak a látszatnál, hiszen a tájban nincsenek sztyeppfajok, amik betelepedésükkel mutatnák a szárazodást. A nem, illetve ritkábban kaszált láprétek sokszor meglepıen üresek, bár igen "szép", határozottan zsombékos szerkezetőek. Mivel a termıhelyi viszonyok már nem optimálisak a láprétek számára, a kezeletlen állományok elég hamar cserjésednek (Frangula alnus, Crataegus monogyna, Salix cinerea stb.), majd erdısülnek (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica). A gyepként kezelt állományokban a kékperjék dominanciája a kísérı fajok változása mellett is sokáig fennmarad. Özöngyomok terjeszkedésével szemben nagyon érzékenyek. 8

12 (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: Ha a területen biztosított a víz minél hosszabb ideig történı megmaradása és a megfelelı kezelés, lehetıség van a láprétek spontán regenerálódására. (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok: Évente egyszeri, csapadékos évben kétszeri kaszálás (sarjúlegeltetés megengedett) vagy legeltetés javasolt A zsombéksásos részek kaszálása tilos Legeltetés hiányában a gyepet évente legalább egyszer le kell kaszálni A területen biztosítani kell a megjelenı víz minél hosszabb ideig történı megmaradását A levezetı árkok, csatornák tisztítását, kotrását csak természetvédelmi szempontból indokolt esetben, a nemzeti park igazgatósággal egyeztetve szabad elvégezni A legeltetett sásosok és üde rétek közötti becserjésedett részek legeltetése szarvasmarhával A láprét jelentıs becserjésedettsége esetén cserjeirtás, megkímélve a füves vegetációt és a talajt; a kivágott cserjéket a területrıl el kell távolítani; a területen 3-5%-nyi cserjét vagy cserjefoltot javasolt meghagyni; a lápréttel mozaikos vagy határos, ıshonos fajokból álló cserjés vagy ligetes foltokat nem szabad felszámolni Ha a területen még regenerálódásra képes zsombéklápfolt található, akkor a zsombéklápról a másodlagosan elterjedt cserjék (füzek) irtása egyedenként, az érintett élıhely nagyfokú védelme mellett; a kiirtott cserjék a területrıl eltávolítandók A vaditatógödrök és szórók megszüntetése (az állomány környékén is) Szántóföldek láprétekkel vagy zsombéksásosokkal határos szélen 20 m széles sávban rágcsálóirtó szerek és talajfertıtlenítı szerek alkalmazása nem javasolt Szántóföldek láprétekkel vagy zsombéksásosokkal határos szélen 20 m széles sávban növényvédı szer mentes táblaszegélyt javasolt hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni A gyepek égetése tilos A Kácsaheverı, a Musza-rét és a Székes környéki kékperjések, a Zab-sziget és a Páva-sziget kezelésének betartását minden évben ellenırizni kell. Évente csak egyszer kaszálhatók, kivéve az özönfajokkal fertızött foltokat, amelyeket kétszer kell. A vérfő-boglárka és a nagy tőzlepke védelmében ahol ezek a fajok elıfordulnak ott a fajvédelmi intézkedéseknél részletezett speciális elıírásokat is figyelembe kell venni. A legelıként vagy kaszálóként hasznosítható gyepeket extenzív módon javasolt kezelni. A vízvisszatartás mindenhol megvalósítandó. Az özönnövényekkel fertızött részeken javasolt az évi kétszeri kaszálás, illetve a szarvasmarhával történı sarjúlegeltetés. A kaszálás során a kisebb-nagyobb zsombékosodott részek kihagyandók. A kaszálás során legalább 10%-ban búvósávokat javasolt hagyni (lásd fajvédelmi elıírások). A cserjésedés foltokban visszaszorítandó, de tilos az idısebb ıshonos fák eltávolítása, sıt meghatározott helyeken újak ültetését javasoljuk. A trágyázás istállótrágyával javasolt. Égetni és erdısíteni tilos. Szóró, új földút létesítése tilos. A szórók és vaditatógödrök megszüntetendık. További lecsapolás nem végezhetı. A legértékesebb gyepfoltok esetén külön figyelmet kell fordítani a megfelelı kezelésre. (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat: erdıtelepítés tilos (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat: agrár-erdészeti rendszerek kialakítása tilos KE2 kezelési egység Mocsárrétek kezelése 9

13 (1) Érintett élıhely(ek): 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei / D34 Mocsárrétek, valamint kisebb kiterjedésben: B1a, OB, OC, OD, OF, P2a (zömmel mocsárrétek és láprétek közé ékelıdött kisebb foltok) Összesen 122 db folt, 964 ha, (a_kezeles_09vegleges.shp: legelés, kaszálás ) (2) Gazdálkodói kezelési, fenntartási javaslatok: Kötelezı elıírások (általános elıírások) 4 : GY1, GY2, GY3, GY5, GY6, GY7, GY9, GY10, GY11, GY12, GY13, GY14, GY15, GY16, GY22, GY26, GY28, GY29, GY30, GY31, GY32, GY33, GY103, GY105, GY111, E37 a) További elıírások legeltetés esetén: GY19, GY34, GY39, GY42, GY45, GY46, GY55, GY57, GY58, GY65 b) További elıírások kaszálás esetén: GY62, GY70, GY76, GY79, GY80, GY81, GY83, GY88, GY92, GY94, GY96, GY97, GY99, GY100, GY105, GY106 Általános elıírások: GY01 GY02 GY03 GY05 GY06 GY07 GY09 GY10 GY11 GY12 GY13 GY14 GY15 GY16 GY22 GY26 GY28 GY29 GY30 GY31 GY32 GY33 Felülvetés nem megengedett. Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. Mőtrágyázás nem megengedett. Tápanyag utánpóltás csak a legelı állatok által elhullajtott ürülékbıl származhat, trágya kijuttatása tilos. A belvíz gyepterületrıl történı elvezetése és a gyepterület öntözése tilos. Szerves trágyázás nem megengedett. Fogasolás nem megengedett. Tárcsázás nem megengedett. Hengerezés nem megengedett. Gyepszellıztetés nem megengedett. Kiszántás nem megengedett. Felázott talajon mindennemő munkavégzés tilos. Tőzpászták létesítése nem megengedett. A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos. Legeltetéssel és/vagy kaszálással történı hasznosítás. Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelezı. A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkezı ıshonos cserjék megırzésére törekedni kell. Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti idıszakban lehetséges. A természetes gyepekben szórtan jelentkezı ıshonos méretes fák (30 cm törzsátmérı felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérı megjelölése nélkül) megırzése kötelezı. A cserjeirtás megkezdését legalább 5 nappal írásban az NPI-nak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a NPI-gal egyeztetni kell. A fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani. Gyepterületen elıforduló, 1,5 méternél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs idıszak kezdetén (áprilismájus) kell elvégezni. 4 A teljes kezelési elıírássor kódszámos listája a 3. sz. mellékletben található 10

14 GY103 Az inváziós gyomok virágzásban történı kaszálása kötelezı. GY105 A lekaszált inváziósnövényeket a területrıl el kell távolítani a kaszálást követı 30 napon belül. GY111 Az inváziós és termıhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédıszer kijuttatással, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. E37 A területen szóró, vadetetı, sózó, a vegetációs idıszakban erdei rakodó (erdıtörvény 9. c) pont) létesítése tilos (EKV41) V35 Vízborítás és szint fenntartása, a területen mindennemő vízelvezetés tilos a) további elıírások legeltetés esetén: GY19 GY34 GY39 GY42 GY45 GY46 GY55 GY57 GY58 GY65 Legeltetéssel és szükség esetén tisztító kaszálással történı hasznosítás. A terület túllegeltetése tilos 0,2-1,0 ÁE/ha. A legeltetési sőrőséget a mőködési területében érintett NPI-gal egyeztetni szükséges. Téli legeltetés a KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges. Szakaszoló legeltetés esetén legeltetési terv készítése és egyeztetése a NPI-gal. Villanypásztor csak a területileg illetékes NPI írásos véleménye alapján alkalmazható. Legeltetési terv készítése és egyeztetése a NPI-gal. A gyepen legeléskizárt terület kialakítása szükséges, ami nem haladja meg a gyepterület 10%-át. Szarvasmarhafélék. b) további elıírások kaszálás esetén: GY62 GY70 GY76 GY79 GY80 GY81 GY83 GY88 GY92 GY94 GY96 GY97 GY99 Kaszáló sarjúlegeltetése megengedett a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. Kaszálás idıpontja június 30 után. Évente az idıjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelı kaszálási terv készítése, egyeztetése a területért felelıs, a természetvédelmi-ökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevı, a területet jól ismerı illetékessel, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása. Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Természetkímélı kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellıl az ott élı állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. Vadriasztó lánc használata kötelezı. Szénát a kaszálást követıen 1 hónapon belül le kell hordani a területrıl. A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén minimum 10 cm-es főtarló biztosítása % kaszálatlan terület meghagyása parcellánként mozaikos elrendezésben. A kaszálatlan területet kaszálásonként más helyen kell kialakítani. A kaszálatlan területet a földön fészkelı fokozottan védett madarak fészke körül kell kialakítani. Amennyiben inváziós gyomokkal fertızött területen költ fokozottan védett madár, a terület tisztítását csak a megengedett kaszálási idıpont után szabad kezelni fokozottan védett földön fészkelı madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv munkatársát. A talált fészek körül 0,5-1 hektáros 11

15 GY100 GY105 védıterületet kell kialakítani a természetvédelmi szerv javaslata alapján. tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertızött foltokon lehetséges A lekaszált inváziósnövényeket a területrıl el kell távolítani a kaszálást követı 30 napon belül. GY106 A tisztító kaszálás legkorábbi idıpontja: október 1. (3) Kezelési javaslatok indoklása: Mivel a terület üde rétjeit, így a mocsárréteket is az özöngyomosodás nagymértékben veszélyezteti, megfelelı intenzitású, szarvasmarhával való legeltetésük vagy rendszeres kaszálásuk szükséges. Fenntartásuk során nem maradhat el hosszabb idıre a kaszálás és nem kaszálhatják túl alacsony tarlóval az állományokat. A láp- és mocsárréteken a szarvasmarhával történı legeltetés kedvez jobban a hangyaboglárka és a tőzlepke populációinak. Azokon az üde gyepeken viszont, ahol a legeltetés nem megvalósítható, az idegenhonos lágyszárúak terjedése és a becserjésedés elkerülése érdekében a rendszeres, minden évben történı kaszálás javasolt. A mocsárrétek (D34, 6440) legeltetése vagy kaszálása elengedhetetlenül fontos. Nem megfelelı kezelés hatására zavarástőrı és gyomfajok nagyon hamar megjelennek benne. Özöngyomok terjeszkedésére nagyon érzékeny. Javasolt a szakszerően, rendszeresen végrehajtott kaszálás, a védett fajok életciklusának figyelembe vételével. A gyepek feltörését, tárcsázását, felülvetését meg kell akadályozni. A legeltetés a mocsárrétek zömét tovább nem degradálja, inkább foltosítja, ami kifejezetten kedvez például a nagy tőzlepke fennmaradásának. Kapjanak tavasszal elegendı vizet, hogy az érzékenyebb mocsárréti fajok (pl. gólyahír, kakukkszegfő, margitvirág) fennmaradjanak, és hogy a szárazságtőrı gyomfajok ne tudjanak felszaporodni. Magányos fák, kisebb facsoportok ültethetık (zoológiai és tájesztétikai céllal). (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: - (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok: Legeltetés hiányában a gyepet évente legalább egyszer le kell kaszálni Évente egyszeri, csapadékos évben kétszeri kaszálás (sarjúlegeltetés megengedett) vagy legeltetés javasolt A területen biztosítani kell a megjelenı víz minél hosszabb ideig történı megmaradását A legeltetett sásosok és üde rétek közötti becserjésedett részek legeltetése szarvasmarhával A zsombéksásos részek kaszálása tilos A vaditatógödrök és szórók megszüntetése (az állomány környékén is) A levezetı árkok, csatornák tisztítását, kotrását csak természetvédelmi szempontból indokolt esetben, a nemzeti park igazgatósággal egyeztetve szabad elvégezni Szántóföldek láprétekkel vagy zsombéksásosokkal határos szélen 20 m széles sávban rágcsálóirtó szerek és talajfertıtlenítı szerek alkalmazása nem javasolt Szántóföldek láprétekkel vagy zsombéksásosokkal határos szélen 20 m széles sávban növényvédı szer mentes táblaszegélyt javasolt hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni Magányos fák, kisebb facsoportok ültethetık (zoológiai és tájesztétikai céllal) A gyepek égetése tilos A Mégyi-legelı a legértékesebb mocsárrét mind botanikai, mind használati, mind tájesztétikai szempontból. Vizenyıssége fenntartandó, a fáslegelı jellege szintén. Marhalegelıként hasznosítandó. A kúszó zeller állományokat ırzı mocsárrétek a fajvédelmi programban lefektetettek szerint kezelendık. 12

16 A vérfő-boglárka és a nagy tőzlepke védelmében, ahol ezek a fajok elıfordulnak fajvédelmi intézkedéseknél részletezett speciális elıírásokat is figyelembe kell venni. A legelıként vagy kaszálóként hasznosítható gyepeket extenzív módon javasolt kezelni. A vízvisszatartás mindenhol megvalósítandó. Az özönnövényekkel fertızött részeken javasolt az évi kétszeri kaszálás, illetve a szarvasmarhával történı sarjúlegeltetés. A kaszálás során a kisebb-nagyobb zsombékosodott részek kihagyandók. A kaszálás során legalább 10%-ban búvósávokat javasolt hagyni (lásd fajvédelmi elıírások). A cserjésedés foltokban visszaszorítandó, de tilos az idısebb ıshonos fák eltávolítása, sıt meghatározott helyeken újak ültetését javasoljuk. A trágyázás istállótrágyával javasolt. Égetni és erdısíteni tilos. Szóró, új földút létesítése tilos. A szórók és vaditatógödrök megszüntetendık. További lecsapolás nem végezhetı. A legértékesebb gyepfoltok esetén külön figyelmet kell fordítani a megfelelı kezelésre. (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat: erdıtelepítés tilos (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat:agrár-erdészeti rendszerek kialakítása tilos KE3 kezelési egység Sásosok kezelése (1) Érintett élıhely(ek): 1. / B4 Lápi zsombékosok 2. / B5 Nem zsombékoló magassásrétek Valamint B1a, B1b, D34, OB és OF (zömmel sásosok közé ékelıdött kisebb foltok) Összesen 115 db folt, 620 ha, (a_kezeles_09vegleges.shp: marhalegeltetés ) (2) Gazdálkodói kezelési, fenntartási javaslatok: Kötelezı elıírások GY1, GY2, GY3, GY5, GY6, GY7, GY9, GY10, GY11, GY12, GY13, GY14, GY15, GY16, GY18, GY26, GY30, GY33, GY41, GY65, V35, E37 GY01 GY02 GY03 GY05 GY06 GY07 GY09 GY10 GY11 GY12 GY13 GY14 GY15 GY16 GY18 GY26 GY30 Felülvetés nem megengedett. Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. Mőtrágyázás nem megengedett. Tápanyag utánpóltás csak a legelı állatok által elhullajtott ürülékbıl származhat, trágya kijuttatása tilos. A belvíz gyepterületrıl történı elvezetése és a gyepterület öntözése tilos. Szerves trágyázás nem megengedett. Fogasolás nem megengedett. Tárcsázás nem megengedett. Hengerezés nem megengedett. Gyepszellıztetés nem megengedett. Kiszántás nem megengedett. Felázott talajon mindennemő munkavégzés tilos. Tőzpászták létesítése nem megengedett. A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos. Kizárólag legeltetéssel történı hasznosítás. Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelezı. A természetes gyepekben szórtan jelentkezı ıshonos méretes fák (30 cm törzsátmérı felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérı megjelölése nélkül) megırzése kötelezı. 13

17 GY33 GY41 GY65 V35 E37 Gyepterületen elıforduló, 1,5 méternél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs idıszak kezdetén (április-május) kell elvégezni. 0,6-1,0 ÁE/ha. Szarvasmarhafélék. Vízborítás és szint fenntartása, a területen mindennemő vízelvezetés tilos A területen szóró, vadetetı, sózó, a vegetációs idıszakban erdei rakodó (erdıtörvény 9. c) pont) létesítése tilos (EKV41) (3) Kezelési javaslatok indoklása: A sásosok optimális használati módja az extenzív marhalegeltetés, ami egyben az özönfajokat és a cserjésedést is visszaszorítja, valamint megtöri a károsan felhalmozódott sásavart. A zsombékosok kaszálása tilos, mivel az az élıhely szerkezetét homogenizálja. Az élıhelyek fennmaradása szempontjából a megfelelı vízmennyiség elsıdleges fontosságú, ezért a vízvisszatartás mindenhol nagyon fontos és megvalósítandó. Emiatt a sásosokból induló és a rajtuk keresztülhaladó csatornákat el kell zárni. További lecsapolás sem végezhetı. A sásosok közé ékelıdı cserjések, nádasok és gyékényesek a sásosokkal együtt legeltethetık. A lápi zsombékosok (B4): Egykor a zsombékos óriási kiterjedésben lehetett jelen az İrjeg fımedencéjében (ma Vörös-mocsár), illetve oldalágaiban, kismedencéiben. Feltehetıen a Holocén folyamán végig jelen volt, mert a szukcessziósor sok helyen nem jutott el a láperdıig. A vaskos tızeg (3 4.8 m), illetve a vegetációtörténeti célú fúrásokban kimutatott fajok (elsısorban a Menyanthes trifoliata tömege) alapján feltételezhetjük, hogy a lápok egészen a lecsapolásokig jól érezték magukat e tájban, fajszegénységük a termıhellyel (illetve a klímával) nem magyarázható. A zsombékosok legdrasztikusabb pusztítása az 1870-es évektıl az as évekig tartott, de azóta is folyik. Régóta égetik ıket, amit nedves idıkben talán kihevernek, de szárazban nagy károkat szenvednek. A növényzet mai képe alapvetıen még egy korábbi környezeti állapot emlékét ırzi. A szárazodás hatása viszonylag lassan érvényesül, cserjésedés (Salix cinerea), a növényzet buja fejlıdése és egyes kórós fajok (pl. Eupatorium cannabinum) jelzik. Az optimális vízszint és vízminıség biztosítása alapvetı a fennmaradáshoz (tápanyagdúsulás megakadályozása). A legfontosabb a vízvisszatartás! El kell tömni a sásosokból induló és a sásosokban haladó csatornákat, meg kell akadályozni az égetést. Végiggondolandó egy, az egykori érrendszerre alapozó táji léptékő tájrekonstrukció. Érdemes lenne tavasszal marhákat hajtani a zsombékosok egy részébe, hogy összetörjék az avart. Marhalegeltetésük javasolt, viszont kaszálásuk tilos. Bár nem Natura 2000 élıhelyek, de több jelölı Natura 2000 fajnak is élıhelyei. Nem zsombékoló magassásrétek (B5): Minden állományuk szárad, rétiesedik, azaz pusztul. Feltehetıen legtöbb mai állományuk üdébb lápok kiszáradásával keletkezett, hiszen az egykori foltjaikat lecsapolás után valószínőleg mind beszántották vagy gyepjavították. Ugyanakkor a lápréti eredet sem kizárt. Felmerül ugyanis a kérdés, hogy a Menyhárt által leírt turfás rétek kiszárítása kizárólag jellegtelen mocsárréthez, illetve szárazgyephez vezet, vagy a legeltetés felhagyása után kialakulhat rajta réties, száraz termıhelyő magassásos is. A lápréti fajok igen rendszeres elıfordulása vetette fel ezt a hipotézist. Ha ez igaz, akkor lehet, hogy legeltetéssel, kaszálással és vízvisszatartással e magassásosok láprét jellegő gyepekké alakulnak. E hipotézist erısíti az alábbi vélemény is: Ezek a rétek (mutat rá az Örök-paléval szemközti Mégyilegelıre Bényi István) felfordulnak, ha nem lesz állat. Állatokkal kell nyomatni, és nyomatni, és nyomatni, mert különben csádés lesz! Sebesség-meghatározó lépés az új élıhely magról történı betelepülése. Ha az illetı sás faj már jelen van, akkor viszonylag gyorsan meghódítja 14

18 a rendelkezésre álló területet, majd azt lefoglalva, hasonló kompetitor faj megtelepedését hatékonyan akadályozza. A magassásosok mai állapotát leginkább a vízvisszatartás javíthatja. Ugyanakkor ha hirtelen kapnak túl sok vizet, a sások kipusztulnak, pionír mocsár alakul ki, ami természetvédelmi szempontból nem kedvezı (kivéve, ha zsombékos pufferjének használjuk). Minden állományuk legeltethetı, fıleg szarvasmarhával. Erdısíteni nem szabad ıket, ha viszont spontán erdısödnek, az nem baj. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: - (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok: Lokális, a Dél-İrjeg (HUKN20032) NATURA 2000 területre specifikus elıírások: A zsombéksásos részek kaszálása tilos A területen biztosítani kell a megjelenı víz minél hosszabb ideig történı megmaradását A legeltetett sásosok és üde rétek közötti becserjésedett részek legeltetése szarvasmarhával Szántóföldek láprétekkel vagy zsombéksásosokkal határos szélen 20 m széles sávban rágcsálóirtó szerek és talajfertıtlenítı szerek alkalmazása nem javasolt Szántóföldek láprétekkel vagy zsombéksásosokkal határos szélen 20 m széles sávban növényvédı szer mentes táblaszegélyt javasolt hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni Lápi zsombékosoknál kiemelt figyelmet érdemlı területek: minden 4-es és 5-ös természetességő állomány. (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat: erdıtelepítés tilos (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat: agrár-erdészeti rendszerek kialakítása tilos KE4 kezelési egység Sásosok közötti üde területek kezelése (1) Érintett élıhely(ek): A következı élıhelyeknek kizárólag a legeltetett sásosok és üde rétek közé ékelıdött állományai: P2a (Üde cserjések), J1a (Főzlápok, lápcserjések), valamint B1a (Nem tızegképzı nádasok, gyékényesek és tavikákások) és OD, RA, RB, S2 (zömmel sásosok közé ékelıdött foltok) Összesen 12 db folt, 54 ha, (a_kezeles_09vegleges.shp: marhalegeltetés ) (2) Gazdálkodói kezelési, fenntartási javaslatok: Kötelezı elıírások: GY18, GY65, GY41, E37 de csak akkor, ha a környezetében lévı foltokat is legeltetik GY18 GY65 GY41 E37 Kizárólag legeltetéssel történı hasznosítás. Szarvasmarhafélék. 0,6-1,0 ÁE/ha. A területen szóró, vadetetı, sózó, a vegetációs idıszakban erdei rakodó (erdıtörvény 9. c) pont) létesítése tilos (EKV41) (3) Kezelési javaslatok indoklása: 15

19 Ezek a területek a környezetükben lévı legelıterületekkel (sásosokkal vagy üde rétekkel) együtt szarvasmarhával legeltetendık. A legeltetés fékezi a cserjésedést, gátolja az özönnövények terjedését, és összetöri a károsan felhalmozódott sásavart. Olyan támogatási rendszer dolgozandó ki, amelyik támogatja ezen dzsumbujterületek legalább részleges hasznosítását. (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: - (5) Egyéb/lokális kezelési, fenntartási javaslatok: Lokális, a Dél-İrjeg (HUKN20032) NATURA 2000 területre specifikus elıírások: Marhalegeltetés, ha a környezetében lévı foltokat is legeltetik A legeltetett sásosok és üde rétek közötti becserjésedett részek legeltetése szarvasmarhával Ha a területen még regenerálódásra képes zsombéklápfolt található, akkor a zsombéklápról a másodlagosan elterjedt cserjék (füzek) irtása egyedenként, az érintett élıhely nagyfokú védelme mellett; a kiirtott cserjék a területrıl eltávolítandók A területen biztosítani kell a megjelenı víz minél hosszabb ideig történı megmaradását Az égetés tilos. Üzemszerően kezelt erdıvé alakítani tilos. (6) Erdıtelepítésre vonatkozó tiltás vagy javaslat: erdıtelepítés tilos (7) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítására vonatkozó tiltás vagy javaslat: agrár-erdészeti rendszerek kialakítása tilos KE5 kezelési egység Vízszegélyek kezelése (1) Érintett élıhely(ek): 1. / B1a (Nem tızegképzı nádasok, gyékényesek és tavikákások), 2. /kis kiterjedéső B2, B5, RA érpartokon lévı foltjai. Összesen 11 db folt, 70 ha, (a_kezeles_09vegleges.shp: vízszegélyek ) (2) Gazdálkodói kezelési, fenntartási javaslatok: Kötelezı elıírások GY1, GY2, GY3, GY5, GY6, GY7, GY9, GY10, GY11, GY12, GY13, GY14, GY15, GY16, GY22, GY24, GY26, GY27, GY28, GY29, GY30, GY31, GY32, GY33, GY39, GY62, GY65, GY66, GY68, GY70, GY103, GY105, GY111, V35, E37 Választható elıírások: GY19 GY01 GY02 GY03 GY05 GY06 GY07 GY09 GY10 GY11 GY12 Felülvetés nem megengedett. Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. Mőtrágyázás nem megengedett. Tápanyag utánpóltás csak a legelı állatok által elhullajtott ürülékbıl származhat, trágya kijuttatása tilos. A belvíz gyepterületrıl történı elvezetése és a gyepterület öntözése tilos. Szerves trágyázás nem megengedett. Fogasolás nem megengedett. Tárcsázás nem megengedett. Hengerezés nem megengedett. Gyepszellıztetés nem megengedett. 16

20 GY13 GY14 GY15 GY16 GY19 GY22 GY24 GY26 GY27 GY28 GY29 GY30 GY31 GY32 GY33 GY39 GY62 GY65 GY66 GY68 GY70 GY103 GY105 GY111 V35 E37 Kiszántás nem megengedett. Felázott talajon mindennemő munkavégzés tilos. Tőzpászták létesítése nem megengedett. A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsodása tilos. Legeltetéssel és szükség esetén tisztító kaszálással történı hasznosítás. Legeltetéssel és/vagy kaszálással történı hasznosítás. A gyepek égetése csak a területileg illetékes KÖTEVIFE egyedi írásos engedélye alapján történhet. Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelezı. Nem speciális növényvédıszer kijuttatás esetén inváziós fásszárúak vegyszeres irtása, a területileg illetékes KÖTEVIFE engedélye alapján lehetséges. A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkezı ıshonos cserjék megırzésére törekedni kell. Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti idıszakban lehetséges. A természetes gyepekben szórtan jelentkezı ıshonos méretes fák (30 cm törzsátmérı felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérı megjelölése nélkül) megırzése kötelezı. A cserjeirtás megkezdését legalább 5 nappal írásban az NPI-nak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a NPI-gal egyeztetni kell. A fajgazdag, vagy védett fajokat tartalmazó cserjés foltokat nem szabad eltávolítani. Gyepterületen elıforduló, 1,5 méternél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs idıszak kezdetén (április-május) kell elvégezni. 0,2-1,0 ÁE/ha. Kaszáló sarjúlegeltetése megengedett a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos. Szarvasmarhafélék. Juh Lófélék (ló, szamár) Kaszálás június 30 után. Az inváziós gyomok virágzásban történı kaszálása kötelezı. A lekaszált inváziósnövényeket a területrıl el kell távolítani a kaszálást követı 30 napon belül. Az inváziós és termıhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédıszer kijuttatással, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. Vízborítás és szint fenntartása, a területen mindennemő vízelvezetés tilos A területen szóró, vadetetı, sózó, a vegetációs idıszakban erdei rakodó (erdıtörvény 9. c) pont) létesítése tilos (EKV41) (3) Kezelési javaslatok indoklása: Néhány csatorna és érpart mentén kiemelten szükségesnek tartjuk a partközeli természetes vizes és üde élıhelymozaik fenntartását (gyepes, sásos, mocsaras és ligetes mozaikkomplexek). (4) Élıhelyrekonstrukciós és élıhelyfejlesztési javaslatok: - 17