Nemzetközi politika elmélete

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nemzetközi politika elmélete"

Átírás

1 1 Nemzetközi politika elmélete I. ELADÁS Kiss J. László Tematika: 1) A modern államközpontú nemzetközi rendszer (vesztfáliai paradigma); a nemzetközi rendszer modernizációja. 2) A nemzetközi rendszer történeti változásai 3) A nemzetközi politika elmélete; viták; iskolák; módszerek. 4 nagy vita: idealizmus, liberalizmus ) realizmus ismeretelmélet: pozitivizmus tradicionalizmus ) scientizmus institucionalzmus (neoliberalizmus) )neorealizmus új elméletek: szociál-konstruktivista irányzat 4) Biztonság, konfliktus, válságkezelés, válságok, külpolitikai döntéselmélet Vizsga: írásbeli; 8 kérdés (5-5 pont) fogalmak, pontos definíciók Irodalom: Kiss J. László: Globalizálódás és külpolitika Galló Béla: A túlélés tudománya Az óra felépítése: 1. A nemzetközi kapcsolatok elméletének kialakulása 2. A diszciplína sajátosságai 3. Történeti el0zmények államteoretikusok 4. Mai viták 5. 4 nagy iskola: realizmus; idealista (liberális); köztes: institucionalizmus; strukturalizmus 1. A nemzetközi kapcsolatok elméletének kialakulása Létrejötte: I. vh. utáni id0szak. (Carr: válság nélkül nincs diszciplína, válság: I. vh.) I. vh.: a klasszikus hatalmi rendszer összeomlása intellektuális sokk; a nemzetközi rendszer m9ködésének kudarca : új tudományra gerjesztett keresletet: Angol-amerikai akadémiai közösség republikánus liberalizmus elgondolásai: - lehetséges a kompromisszum - cél: a demokratikus formák elterjesztése - liberális világkereskedelem nemzetközi munkamegosztás Meg kell vizsgálni a háború okait; és olyan nemzetközi rendszert kell kialakítani, ami kizárja a háborút. Ehhez normatív, nemzetközi jogi megközelítés kell. 2 alternatíva: Bolsevizmus a nyugat számára nem járható Wilson 14 pontja: credo az új nemzetközi rendszerre; politikai és tudományos program: - Liberális szabad kereskedelem - A titkos diplomácia felszámolása - Nemzetközi biztonság megteremtése (béke és stabilitás) institucionalizmus (Népszövetség szervezete) (Kellogg-Briand paktum: multilaterális egyezmény; a háború elkerülése érdekében) május brit és amerikai delegáció formális megállapodása, hogy létre kell hozni intézményeket : ez a diszciplína intézményesedésének kezdete; a diszciplína 1. megalapítása (University of Wales, Wilson tanszék; Chatham House; Council of Foreign Relations; USA és UK nagy egyetemeinek vezet0 szerepe a 20-as években). 2. megalapítás: a II. vh. után: mivel nem sikerült stabil nemzetközi rendszert létrehozni.

2 2 Kett0s frusztráció: - Megrendült a nemzetközi jogba vetett hit - A gy0ztes hatalmak egy egységes rendszerben elképzelés nem valósult meg: kialakult a K-NY konfliktus Morgenthau: újra kell alapozni a rendszert, de nem morális alapon. A realitások talaján kell mozogni: a nemzeti érdek és a biztonság szem el0tt tartásával (ez az 1. hullám kritikája). Saját kategóriákat hoz létre önálló elmélet. USA: korán nagyfokú elméleti önállóság volt a jellemz0 meghatározó az európai (f0leg német) társadalomtudósok kivándorlása (pl. Wolfers). 2. A diszciplína sajátosságai Thomas Kuhn nevéhez f9z0dik. Paradigma: Gondolati iskola; közös kommunikációt létrehozó elmélet Módszertani elv, útmutató; hogyan kell a kutatásokat irányítani Nincs egyenes vonalú fejl0dés, inkább a tudományon belüli fejl0désr0l beszélhetünk. Az új paradigmák együtt léteznek a régiekkel, és csak egy id0 után váltják fel egymást. Karl Popper: Csak az lehet igaz, amit cáfolni tudunk 2 nagy sajátosság: A tudományon kívüli fejl0dés is meghatározó az elmélet alakulásában. Kérdés, hogy a tudomány mennyire magyarázza a változásokat. Az új iskola megjelenése nem jelenti a régiek megsz9nését paradigma; az elméletek újratermel0dése. Mit várhatunk el egy elmélett0l, azért, hogy tudományos legyen? - leírni az empirikus valóságot; - magyarázni; - el0re látni, prognosztizálni; - a politikai cselekvéshez tanácsot adni. Fejl0dés: kölcsönhatás a többi tudománnyal. [Pl. 70-es években olajárrobbanás gazdasági realizmus; 1989-es rendszerváltás, világtársadalom kialakulása szociológia] 3. Történeti el7zmények 4 f0 gondolkodó: Hobbes; Machiavelli; Locke; Kant Machiavelli: a realista gondolkodás klasszikus megalapozója A politikai cselekvés autonomizálódik, önálló lesz. Nincsen egy univerzális etika, morál. Politikai cselekvés: mindig az adott helyzet morális etikája a meghatározó. Instrumentális racionalitás: a célokat el kell érni, ahhoz megfelel0 eszközöket kell társítani (költség haszon elemzés). Államelméletek: pesszimista emberkép. Az ember alapvet0en rossz; a szerzési vágy hajtja; destruktív. Kell egy központi er0szakszerv (állami feladat), az emberi destruktivitás korlátozása érdekében. Hobbes: Ember állam viszonya Az állam el0tt természeti, prepolitikai állapot volt, ahol az er0sebb joga érvényesült. Az ember 2 f0 tulajdonsága a szerzési ösztön és a hatalmi vágy ez mindenki háborújához vezet, mindenkivel szemben. Ami a fennmaradással kapcsolatos, az mind összefügg. F0m9ve: Leviatán (Állam) az emberek megállapodnak egy ember kiemelésében, az lesz az uralkodó : er0szak-monopólium átruházása egy szuverén egyénre. Ez tulajdonképpen

3 3 a magántulajdon biztosítéka is. A nemzetközi politikában kormány nélküli állapot van; nincs er0szak-monopólium, nincs leviatán. Locke: a liberális irányzat el0futára (Kant is) Az emberek már az állam el0tt rendelkeznek kooperációs képességgel, ez csak belátás eredménye. Az állam célja a képességek oltalmazása; a biztonság és a vagyon biztosítása. Az államok akkor is képesek kooperálni, ha nincsen felettük egy er0szakszerv; elég a belátás képessége. Kant: Az Örök Békér0l Kozmopolita, globális modell Demokratikus/ republikánus alkotmány (liberális: demokratikus béke koncepciója) Az államot a szabadság gondolata/ koncepciója hozza létre. Az ember a saját érdekeit követi, de más emberek érdekei ezt korlátozzák. Az emberek nem mindig cselekszenek racionálisan állam: a jogaikban korlátozott emberek megsegítése a feladata; ez egy kényszer, amir0l nem lehet lemondani; ezt minden állampolgár elfogadja. Ha minden államnak demokratikus alkotmánya lenne, akkor béke lenne. De ez nem világállam, inkább konföderáció. 4. A tudomány feltételei és tárgya A nemzetközi rendszert vizsgálja, ami a 17. században alakult ki. Az állam határai a vesztfáliai rendszerben megegyeznek a gazdasági és társadalmi határokkal. A modern államok létrejöttét0l vizsgálja a rendszert. Tárgy: a nemzetközi rendszer fejl0dése. Ennek ki a f0szerepl0je? : erre különböz0 elméletek vannak, amihez különböz0 tárgyakat lehet rendelni. Klasszikus: az állam a cselekvés központja Liberális: nem állami; nem territoriális (multik; NGO-k; nemzetközi szervezetek) A tárgya lehet nemzetközi (államközi interstate) vagy globális (új irányvonal): attól függ, hogy milyen szintet választunk a vizsgálódásra: 1. kormányzati egyéni 2. nemzeti 3. nemzetközi: Milyen állandó struktúrák jönnek létre? 4. (?) globális globális világtársadalom; a vesztfáliai rendszer túlhaladása (új vita) Konzervatív megközelítés: tárgy néz0pontok: Az államok funkciója és szerepe a nemzetközi rendszerben Az állami és nem állami (transznacionális) szerepl0k viszony, interakciói Hogyan lehetséges kooperálni? Hogyan m9ködhet a nemzetközi rendszer, amikor nincsen világméret9 er0szak-monopólium. Hobbes: a nemzetközi rendszer prepolitikai; minden állam a saját érdekét képviseli. A gazdasági, katonai, politikai hatalom és biztonság hogyan függ össze. Morális, etikai megközelítés: az er0szak-alkalmazás törvényessége; legitimitása. (Humanitárius akciók: intervenció gyakorlata.) Az elemzési szint konstituálja a tárgyat. Politika meghatározása: Easton: különböz0 értékek elosztása; értékallokáció (jólét; biztonság; hatalom; presztízs). Ez a nemzetközi rendszerben de facto valósul meg; nemzetállami szinten de jure értékelosztás történik. Nemzeti politikák Nemzetközi politika: több állam politikájának interakciója

4 4 Transznacionális politika: nemcsak az államok között van külpolitikai viszony; növekszik a társadalmi szerepl0k jelent0ssége ( társadalmasodik a külpolitika ) f7 elmélet 1. Idealizmus: pozitív emberkép (a felvilágosodás racionalizmusa); optimizmus; elérhet0 a béke állapota (egyeztetéssel); léteznek univerzális emberi jogok; Pareto-hatékony; nincs globális er0szak-monopólium korlátozható az anarchia 2. Realizmus: pesszimista emberkép (lásd Machiavelli). Kooperáció helyett önsegély (az államok magukra vannak utalva, nem számíthatnak a nemzetközi rendre). Minden állam a hegemónia elérésére törekszik. Zéró összeg9 játék; a legkevésbé rossz megoldásra kell törekedni. 3. Institucionalizmus: az intézmények önálló szerepét hangsúlyozza. Ez egy köztes elmélet: a kooperáció alapja az önérdek (realizmus), és ez konfliktust jelent; létezik viszonyt kooperáció is (idealizmus) : tehát mindkett0t elképzelhet0nek tartja. 4. Strukturalizmus: neomarxista a nemzetközi kapcsolatok anyagi viszonyaiból kell kiindulni. A nemzetközi rendszerben alapvet0 egyenl0tlenség van. Az önsegély egyes országok dominanciájához vezetett. Nem tartja kizárhatónak a kooperációt; igazi kooperáció azonban csak egyenl0 felek között lehetséges. A háború nem feltétlen negatív; van emancipáló hatása (háború okainak megszüntetése: egyenl0tlenség felszámolása). A vesztfáliai államrendszer kialakulása 3 funkció: Normát közvetít; hogyan kell az államokat irányítani; cselekvési utasítás Fogalmak összefoglalása: homogén politikai kultúra; nemzetközi egyensúlyi rendszer (francia hatás) Összehasonlító mérce: hogyan fejl0dik a nemzetközi rendszer éves háború ( a háborúk háborúja ) Jelent0ssége: - Létrejön egy államközpontú nemzetközi rendszer - Kialakulnak a nagyhatalmak, akik elismerik egymást - Els0 multinacionális békekonferencia - Középkori (vallási) háborúk újkori háborúk (világi uralkodók békéje) Ezel0tt: középkori univerzalizmus (Német-római Birodalom) a kereszténység, mint ideológia szerepelt: Egy vallás, egy nyelv, egy világegység. 2 törekvés Európa megszervezésére: - Univerzális világmonarchia; keresztény ideológia alapján - Kis politikai egységek létrehozatala (mikro szinten) Az univerzalizmus birodalmi modellje: pápa császár ( makrokozmosz ) de facto (önállósodás) intermedier szint de jure (alattvalók) vazallusi viszony földosztás territoriális uralkodók mikrokozmosz falvak; királyi városok

5 5 Probléma: nem igazán volt szuverenitása a pápának és a császárnak. A szuverenitás egyre inkább felparcellázódott. Folyamat: az egyes területek egyre inkább önállósodnak, amib0l majd kialakulnak az államok. Mikro szint: lojalitás csak a középszint felé érvényesül. Ez a modell az állandó bomlás folyamatában volt ami a felbomlást felgyorsította: A vallási vezet0k, mint birtokosok eretnek mozgalmak, a világegyház ellen Technológiai fejl0dés: l0por; könyvnyomtatás : nagyobb mobilitás Távolsági kereskedelem Kereskedelem pénzben; a bartell felváltása Nagy földrajzi felfedezések A vallás és politika viszony megváltozik: a vallás primátusa megsz9nik a politika felett. Richelieu: a nagy Habsburg Birodalom kialakulása ellen szövetséget kötött a protestánsokkal, ezzel a politika céljai alá rendelte a vallást. Megjelenik az államérdek (raison d etat) fogalma megjelenik. Új folyamat: territoriális szinten folynak háborúk. Er0szak államosítása A háború a központi hatalom döntésének következménye Megsz9nik a vallás univerzalizmusa: Augsburg Akié a föld, azé a vallás. II. ELADÁS Kiss J. László A modern államközpontú nemzetközi rendszer Referenciapont: a keresztény Európa; a Német-Római Császárság (NRCS); a középkori keresztény erkölcs. Birodalmi modell (NRCS): A világ egységes, univerzális ennek jellemz0i a keresztény egyház és a latin nyelv. Napóleon 1806-os hadjáratával az NRCS fikciója is megsz9nik A középkori ordo-gondolat (rend), ami egy teologikus rendet jelentett. A h9béri rendszer csúcsán a pápa és a császár áll. Paradoxon: szuverenitás nélkül állandóan a felbomlás állapotában volt. A világi és egyházi hatalom összekeveredése ment végbe. A tér és id0 forradalma alapvet0en változtatott a helyzeten. A fejl0dés az agrárius térb0l a merkantilista térbe ment át. Machiavelli: a politikai cselekvés autonóm cselekvés Augsburgi vallásbéke: az oszthatatlan kereszténység oszthatóvá válik. Az egyház alárendel0dik a politikának (Richelieu etatizmusa). Franciaországban az államérdek lesz a politika vezérfonala, míg a Habsburgok a jezsuita tanácsadóknak köszönhet0en vallásos, konzervatív vonalat követnek. Ez az ellentét csúcsosodik ki a 30 éves háborúban. A felfedezések kora kitágítja az európai univerzalizmust: az államok kifelé elhatárolódnak, befelé centralizálódnak. A 17. századra megsz9nik az egységes, univerzális keresztény egyház. Kialakulnak a nemzeti egyházak; territorializálódnak az egyházak (korábban nem volt jelent0ssége a territóriumoknak). Az új hatalmi rendszer legf0bb forrása a territóriumok felett szerzett hatalom. Er0szak alkalmazása államosítása; centralizálása; monopolizálódása. Fehde: középkori magánháborúk a hatalmi centrumok között. Krieg: államilag szervezett háború az

6 6 uralkodó kompetenciája a béke és a háború kérdése, a biztonság biztosítása (high politics). A politikai kérdésekben is racionalizálódás megy végbe. Lojalitás kérdése: kihez kell lojálisnak lenni: 1. a nagyobb területi egység territoriális hatalmához; 2. a pápához és a császárhoz. Tehát jelen van a lojalitás pluralitása, de lényegében az uralkodóhoz kell lojálisnak lenni : egyértelm9 lojalitási viszonyok kialakulása. Államérdek: a politikai cselekvés racionális normává válik. Az állam fenntartása a legfontosabb politikai normává válik. A legf0bb érdek az állam fennmaradása a nemzetközi rendszerben. Az államhoz való tartozás jelenti a rendet, a hierarchiát. Morális parancs: a keresztény erkölcs és a mindennapi erkölcs felett áll az államérdek. A politikai hatalom racionalizálódik és elveszti a személyes jellegét. A vesztfáliai rendszer jellemzése 3 rendez7elv: 1) Territorialitás: - A hatalom forrása a territórium lesz. - Az államok világos határokkal rendelkeznek, az államon belül de jure er0szakmonopólium - A kongurencia elve: a terület, az állam és a nép egy egységet alkot 2) Szuverenitás: az állam magánál nagyobb egységet magán kívül nem ismer el, sem az államon kívül; sem az államon belül. Az uralkodó maga a törvényhozó. 3) Legalitás: a szuverén államok egymás között egyenrangúak, mérett0l függetlenül. A nemzetközi jog; a diplomácia kialakulása ehhez köt0dik. Grotius: a nemzetközi jog alapjait megveti (a háború joga) az er0szak alkalmazását a jogrenddel összeegyezteti. A háború joga a szuverenitás széls0séges megnyilvánulása. Egyéb: a tenger és a szél mindenkié. Ki az ellenség és ki a barát? : ennek maghatározása az államot jelent0 uralkodó feladata volt állandó bürokrácia és állandó hadsereg. Külpolitika primátusa: az államra fenyegetés a nemzetközi térben van az állam fennmaradása megkérd0jelez0dik. A bel- és külpolitika között éles különbség alakult ki. A külpolitika az össztársadalmi érdekeket jeleníti meg; tárgya a fragmentált, decentralizált világ. A belpolitika eszközei sokkal korlátozottabbak; tárgya a centralizált, integrált társadalom. A merkantilizmus ideológiája: Az államépítés legfontosabb ideológiája; nemcsak gazdaságpolitika. Külpolitika: annál hatékonyabb, minél inkább biztosítja az állam függetlenségét a többi államtól. A gazdaság és a politika egymástól elválaszthatatlan hatalom összpontosítása. A gazdaság f0 fokmér0je a nemesfémek felhalmozása ezek mennyisége konstans; konfliktusos jelleget hordoz magában (kereskedelmi kapcsolatok és háborúk). A politika legfontosabb feladata az er0források összpontosítása Autarkia és autonómia: függetlenség : hódítás : autarkia. Az állandó expanzió a szuverenitás egy szintje. Hatalmi egyensúly (balance of power): az angol politikai gondolkodásból jön. Hogyan lehet megmagyarázni az államok viselkedését a nemzetközi rendszerben? - Az államrendszernek van egy sajátos önszabályozása a többi állam szövetséget (ellenhatalmat) hoz létre. Minden állam hegemóniára törekszik, de egyik se tudja igazán megvalósítani. - Rugalmas rendszer, a szövetségkötésnek nagy tárháza van. - Konzervatív, status quo orientált politika területi határok befagyasztása.

7 7 A vesztfáliai rendszer sajátosságai: Világi hatalmak békekötése. Európa közepe francia érdekek: Habsburg Birodalom visszaszorítása; független Svájc; Németország megosztása. A nemzetközi rendszer dekoncentrált legyen. A nagyhatalmak nem érintkeznek: Európa közepén ütköz0zóna. Hosszú háborúk: lassú mozgósítás alacsony intenzitású konfliktusok; nincsenek kontinentális háborúk. A nemzetközi rendszer modernizációja Archaikus modell eltt Hierarchikus modell (ókor): a vallás összetartó er0 állandó expanzió Non-hierarchikus modell (görög városállamok kapcsolata) 2 szükséglet: Migránsok új államok: biztosítani kell az összeköttetést A mez0gazdasági háttérr0l gondoskodni kell Ezért kell a diplomácia (azonos súlyok) Vezet0 hatalom Szatellit államok Imperiális kapcsolatok II. vh. utáni Szu. is A szatellit államok között nincsenek horizontális kapcsolatok Hegemón modell: vannak interakciók horizontálisan USA európai integráció (a hidegháború alatt) Hatalmi piramis középkori h9béresség : biliárdgolyó modell Vesztfáliai államrendszer: pókháló modell IGD Á: államok (Wolfers: biliárdgolyók) szuverenitás: fizikai állandó Á 1 Á 2 T: társadalmi kapcsolatok Modernizáció: komplex nemzetközi rendszer szerepl0k pluralizmusa T 1 T 2 Vannak nem állami szerepl0k; nemzetközi szervezetek (NGO)

8 8 : multinacionális vállalatok; államnélküli szervezetek (PFSZ); civiltársadalmi csoportok Több szerepl0 : változnak az interakciók Transznacionális kapcsolatok: minden olyan interakció, ahol az államon kívül legalább egy szerepl0 nem állami szerepl Á 1 Á 2 Modernizáció: az államok áthatják egymást Rosencrance: Trading State - Territoriális, bürokratikus állam - Új kereskedelmi állam ez jelenti a modernizációt: a terület és a hatalom szétválik egymástól; az államok funkcionálisan különböznek egymástól világgazdasági munkamegosztás. Hatalmi rendez0elv: terület hódítani akarnak. Modernizáció: a kétfajta állam kialakulása A modernizáció nem egy lineáris folyamat; nem az egyidej9ségek egyidej9sége. 4 alrendszer fejl0dési tendenciák: 1. Atlanti régió: Nyugat-Európa és az USA (demokratikus berendezkedés; sajátos érdekközösség) 2. Nagy ázsiai országok: India; Kína; Japán (19. századtól fejl0dés) nagy beruházások, katonai területen : feltörekv0 nagyhatalmak 3. Közel-keletirendszer: prevesztfáliai vesztfáliai egyben. Reciprok elismerési folyamat a vesztfáliai rendszerben. 4. Afrikai államok: mesterséges határok; nincs nemzetfejl0dés. Nagyfokú heterogenitás; nem m9ködik a legitim er0szak-monopólium. Többféle szemlélet: Premodern államiság el0tti Modern homogén nemzet Posztmodern az állami szuverenitást megosztják az integrációval még intenzívebb Modernizáció: különböz0 formák egyidej9leg; nem lineáris folyamat. Kétfajta integráció kett0s struktúra: Nemzetállami, territoriális integráció: nemzetállamok; vesztfáliai rendszer Nem állami, nem politikai integráció: gazdasági/ társadalmi világ. Szervezése nem állami, territoriális, politikai létezik egy magánintegráció: funkcionális politikai integráció; globális magánszerepl0kkel. Probléma: a két világ Két elméleti megközelítés: - Rosenau: a két világ állam centrikus és multi-centrikus világ (nem állami). A kett0 között er0s kölcsönhatás van. - Czempiel: az államok világának fogyása; a határok elmosódnak : világtársadalom Világgazdasági folyamatok; interdependencia és összefonódás- A globális magánszerepl0k döntései egyre inkább érintik az állami szerepl0k döntéseit. Gazdaságföldrajz: er0források elosztása

9 9 Beck: rizikó világtársadalomban élünk egyre több kockázat, amit nem tudunk megoldani. III. ELADÁS Kiss J. László A nemzetközi rendszer komplexitása meg növekedett; többszerepl0ssé vált (civiltársadalom; NGO). A modernizáció, ami ezt eredményezte, nem lineáris folyamat, hanem többfajta nemzetközi alrendszere van. Globalizáció: távoli szomszédság : minden állam egymás közvetlen szomszédja. Egyetlen hely : a távolságoknak nincsen szerepe. Az államok áthatják egymást; a modernizáció feltöri a távolság kemény héját. A távoli eseményeket a magunk egyidej9ségében éljük meg. Alapja a territoriálisan megszervezett államok léte. Kongluencia: a politikai és nem politikai terek egybevágósága Inkongluencia: meg nem egyezés túlnyúlnak az államok a nemzeti, területi határokon. Denacionalizálódás: túlterjednek a határokon, de nem globális jelleg9ek. A globalizáció a kultúra; a gazdaság és a kereskedelem új földrajzi elrendezése (ellenföldrajz transzterritoriális). A globalizációban vannak ellentétes folyamatok (pl. glokalizáció; fragmegráció). Ennek hatása: a külpolitika és belpolitika közötti éles határvonal megsz9nik. /international + domestic : intermestic/. A nemzetközi rendszerben egy homogenizálódási folyamat megy végbe. Sok szerepl0: világtársadalom koncepció (nagyfokú összefonódás); nemzetközi társadalom az állami és nem állami szerepl0k egyidej9leg. A világpolitika privatizálódik: az ENSZ együttm9ködik a multikkal (pl. CNN) + NGO-k szerepe. Problémák: Fukuyama: a parlamenti demokráciának és a piacgazdaságnak nincsen alternatívája ez egy evolúciós szakasz vége. Egyfajta triumphializmust képvisel, de ez nem áll összhangban a 90- es évekre jellemz0 feszültségekkel, amelyek a liberális demokrácia problémáiból erednek. Demokrácia fenyegetése: a nemzeti keretek túlhaladása; a területi demokrácia nem tud érvényesülni. A politikai közösségek a területekhez köt0dtek (tér és távolság), ezek homogén politikai közösségek voltak (nemzeti identitás). A globalizáció megbontja a nemzeti kereteket. A gazdasági kapcsolatok dematerializálódnak; absztrakttá válnak. A politikai közösségek léte kérdésessé vált (ebbe születünk bele); az öröklött közösségek mellett funkcionális közösségek hozhatók létre (kommunikációs eszközök segítségével). 2 fontos kérdés: - Az irányítás, a kormányzás kérdése - A territoriális demokrácia lehet0sége A multinacionális vállalatok nem politikai szerepl0k, de a döntéseik igen, mert ezek területileg visszaható döntések. A kormányok m9ködése olyan dolgoktól függ, amely felett nem rendelkezhetnek. Ez a határokon átnyúló irányítás; az internacionális kormányzás kísérlete nemzetközi szervezetek, integráció: ez nem megválasztott; demokratikus deficit. [EU: nincs európai állam; nép.] Az államon belüli cselekv0képesség elvesztése internacionális kormányzás (a demokrácia nem ellen0rizhet0). Global governance világméret9 kormányzás állami és nem állami együttm9ködés Governance without state kormányzás, államok nélkül

10 10 David Held: kozmopolita demokrácia a felel0sség újra meghatározása; regionális és globális parlamentek szerepe. Nye: elektronikus feudalizmus a nemzetállamhoz kell lojálisnak lenni; internacionális keretek között többfajta lojalitás létezik (EU: többszint9 szervezet). Új állam réason: az államok egymással megállapodásokat kötnek, hogy a saját társadalmuktól függetlenné váljanak. A globalizáció iskolái: 1) Hiperglobalisták: a nemzetállam, mint szabályozó keret a globális versennyel szemben alulmaradt posztvesztfáliai rendszer 2) Szkeptikusok: nincs új a nap alatt tágulási folyamat; az állam irányítóképessége növekedett. 3) Transzformácionalisták: új jelenségekkel állunk szemben, amely folyamat a 80-as, 90-es évekt0l felgyorsult a technikai fejl0désnek köszönhet0. A társadalomnak és az államnak alkalmazkodnia kell. A transzformációnak mi lesz a vége? erre nincs válasz Hidegháború: a globalizáció óriási szerepet vállalt a felbomlásában. NATO + új világgazdasági rendszer : globalizáció (keleten is törekvések, de sikertelenek) A vesztfáliai rendszer alternatívái Ideológia Szerepl7 Szuverenitás Béke és háború Kül- és belpolitika Diplomácia Vesztfáliai rendszer területi (nemzet) állam; antiinternacionalizmus territoriális szuverenitás merkantilizmus; nulla összeg9 játék külpolitika primátusa államérdek képviselete Liberalizmus egyén és társadalom funkcionális szuverenitás - nemzetközi kereskedelem (máshoz is lojális) A háború diszfunkcionális; konfliktus lerombolása belpolitika primátusa; demokratikus béke demokratikus értékek védelme; er0szakalkalmazás ellen; megjelenik a gazdasági diplomácia Marxizmus - leninizmus osztály világforradalom megvalósítása A háború létjogosultsága természetes a belpolitika lényeges; a külpolitika meghosszabbítása missziótudat Nacionalizmus nemzetállam territoriális A háború elkerülhetetlen; a fejl0dés új dimenziója külpolitika primátusa, a növekedési feltételek biztosítására érdekorientált; önérdekkövet0; a nemzetközi status quo megkérd0jelezése Politikai liberalizmus: Az egyén és a társadalom a f0szerepl0 Merkantilizmus: egységes bels0 piac; nincs partikularizmus. 3. rend: polgárság az államhoz lojális (a rend és az egyén összeegyeztethetetlen); a nemzetközi kereskedelemben a partnerekhez kell lojálisnak lenni. Liberális kritika: nincs helye az egyéni szabadságnak

11 11 Locke: a rend és a politikai szabadság összeegyeztethet0. Smith: egyén szabadpiac (szabad kereskedelem; konföderáció). A politika és a gazdaság egymással párhuzamos, de különálló szféra. A piac csak eszköz a jóléthez. A hatalom és a jólét nem véges, hanem az egyén képes azt gyarapítani: Kereskedelmi kapcsolatot, a nemzetközi szabad-kereskedelem keretében, a magánszerepl0k között Sajátos a külpolitika és a diplomácia: kereskedelem és gazdaság; anyagi javak gyarapítása. (1713. utrechti béke kereskedelmi fejezet) Marxizmus leninizmus Internacionalista világméret9 integráció. Államnélküli világtársadalom; nemzetállamok túlhaladása. Kett0s támadás: abszolutizmus és liberalizmus (de ez sem szüntette meg a háborúkat). Iparosodás: a gazdaság elosztása egyenl0tlen; az egyenl0tlenség (kizsákmányolás) okozza a társadalmi és nemzeti konfliktusokat. Osztály: transznacionális kategória [Manchesteri kapitalizmus leírása keletre helyez0dött át: hiányoztak az objektív feltételek, ezt er0szakkal próbálták pótolni.] Az osztály transznacionalitásából adódik a kett0s lojalitási igény. Az elméletet önmagára nem alkalmazta; tudományos totalitás. Amennyiben a háború az ellentét felszámolásához vezet, akkor ez egy igazságos háború ez az univerzális emberiség kialakulásához vezet. A háború és béke alárendel0dik a világforradalomnak állami ideológia lett sajátos diplomáciai szemlélet. Jaltai vagy Rigai állam (ideológia, aminek állama van). A külpolitika kett0s természete: nagyhatalom biztonsági szükségletek pártpolitikai dimenzió: SZKP a világforradalom megvalósítása. A diplomácia ezért missziótudattal itatódik át: átmeneti; szükségszer9 feladat. Lenin: monopol-kapitalizmus; imperializmus elmélet (neomarxizmus). Ez az elmélet az univerzalizmus felé vezet, ahogy a liberalizmus is. Nacionalizmus: 19. századi, megkésett nemzetállamok. Ez az elmélet antiinternacionalista; neomerkantilista. A külpolitika alapvet0 funkciója nem változott. Iparosodás következménye: új hatalmi tényez0; új verseny. Vita a brit diplomáciával (Manchesteri kapitalizmus). Friedrich List: a liberalizmus egy angol stratégia; a szabad-kereskedelem álcázott kapitalizmus. A legnagyobb állam nyer rajta a legtöbbet Anglia komparatív el0nyét emeli ki. Ez tehát egy antiliberalista elmélet, amivel Smith-t bírálja. Az állam szerepe a fejl0dés tekintetében protekcionizmus. F0 konfliktus: az emberi fejl0dés inherens része; a háború elkerülhetetlen. Külpolitika: a növekedés és az ipar fejl0désének biztosítása. Ennek eszközei: protekcionizmus; a kialakuló bels0 piac. A háború hozzátartozik az ipar fejl0déséhez; a hadiipar is modernizál. Ez az aktív, etatista iparpolitika a növekedés igazságos hányadának biztosítása érdekében. IV. ELADÁS Kiss J. László

12 12 Realizmus Morgenthau: Conflict among nations (Konfliktus a nemzetek között) a diszciplína Bibliája Morgenthau célja az volt, hogy egy valóságos tudományt hozzon létre. Az új tudomány kiindulása: nem az érdekazonosságból, hanem a meglév0, konkrét tényekb0l kell kiindulni. A liberalizmus globális érdekközösségb0l, érdekharmóniából vezetett le elvárásokat a nemzetközi stabilitás és béke kialakításának szempontjából. Morgenthau szerint nem ebb0l, nem a nemzetközi intézményekb0l kell kiindulni, hanem ami létezik nemzeti érdek; nemzet, v. állam; nemzeti biztonság (nem kollektív, nem globális biztonság). A realizmus elméleti forrásai: Carr: The Twenty Years Crisis Szakítani kell az érdekközösség- és harmónia ideákkal A nemzeti érdekek szolgálata a f0 cél Minden politika végs0 soron hatalompolitika Közvélemény; propaganda; ideológia az ok, ahol az államok nemzetközi szinten több befolyást akarnak El kell fogadni azt a realitást, ami van Liberalizmus/ idealizmus: a jognak és a morálnak tulajdonított jelent0sséget Niebuhr: az USA-ban lév0 német társadalomtudós nemzedékb0l Keresztény realizmus; meghatározó az emberképe Az ember többre törekszik, mint amennyit valójában képes elérni. Az ember mindig a rossz hajlamait követi; cselekvését a szent önzés (=egoizmus) határozza meg. Jellemz0 + az uralkodás vágya is. Az embert sajátos pluralizmus jellemzi: 1. képesek vagyunk ideális elképzeléseket megvalósítani; 2. képtelenek vagyunk ezeket az ideális elképzeléseket a valóságban megvalósítani, és ha megvalósítjuk, akkor az csak er0szak által lehetséges. Egy állandó veszély van, hogy a legszebb ideáljainkat lényegében a hatalompolitika eszközeként, a partikuláris (rész-) érdekek szolgálatára használjuk fel. A politikai cselekvés alapvet0 motívuma az önzés, a hatalomra való törekvés az ember magatartását ez a beállítottság racionalizálja (racionális egoizmus). És az államok magatartása is hasonló ehhez. Max Weber: Megért0 szociológiai felfogás: tényeket állapít meg, és a tényeknek értelmet tulajdonít. (cél-racionális; érték-racionális) Felel0sség etika: nem arra törekszünk, hogy a legszebb eszményeket megvalósítsuk, hiszen ez immorális, nem etikus. Azt kell szem el0tt tartani, hogy a cselekvésünknek mi a következménye ez a felel0sségteljes viselkedés. Morgenthau: 40-es évek második fele Ami meghatározta ezt a társadalmi klímát, az az illúzióvesztés volt. Korábban azt állították, hogy egy nemzetközi rendszer létezik a hidegháború léte ennek az elméletnek a képvisel0it defenzívába szorította. (New Deal elleni támadás kemény bírálatok). Felléptek a nyitott társadalom ellenségei is (Popper; Hegel). Hayek: A rabszolgasághoz/ A szolgasághoz. Totalitarizmus eredete (racionalizmus ~ szocializmus) Fontos momentum volt a megbékülési politika csalódásai. 1. Chamberlain eredetileg azt gondolta, hogy lehetne teljesíteni Hitler követeléseit, és azzal elkerülhet0 lett volna a háború (?). 2. George Kennan távirata: nem lehetséges Sztálinnal a békés együttm9ködés. 3. Churchill fultoni beszéde ban Paul Lindsey NSC 68. határozata: a feltartóztatási politika. Klasszikus realizmus 3S elve: statism; self-help; survival

13 13 Statism államizmus: A nemzetközi rendszer decentralizált; államokból áll. Az államok autonóm és homogén szerepl0k, 0k az alapegység. Az egyes államok részérdekei konkurálnak egymással. Ez a rendszer az er0szak alkalmazás nélkül elképzelhetetlen. Az er0szaknak van egy bels0, és egy küls0 része: - Az államon belül legitim, törvényes er0szak-monopólium (de jure) - Az államon kívül minden állam által elfogadott dönt0bíró biztonságot teremt (de facto) Self-help önsegély: mivel nincs egy nemzetközi, legitim er0szak-monopólium (világállam, vagy világkormány), ezért minden állam saját magára van utalva. Survival: az állam fennmaradása, túlélése. Az államok cselekvésének legfontosabb eleme (high politics) a biztonság; az állam fennmaradásának biztosítása. A realizmus legjobb leírása Morgenthau könyve a realizmus elméletfelfogása: A tudománynak (a nemzetközi politika elméletének) is az a feladata, hogy tényeket állapítson meg (Weber) és a tényeknek értelmet kölcsönözzön. A külpolitika megértéséhez mérlegelni kell a politikai cselekvések következményeit. Morgenthau elmélete: képzeljük magunkat egy döntéshozó helyébe. Ennek a döntéshozónak meghatározott külpolitikai problémákat, meghatározott el0feltételek között kell megoldania. Kérdés: Milyen elképzelhet0 alternatívák állnak a döntéshozó el0tt? : A döntéshozó a legjobb alternatívát próbálja választani. Legjobb alternatíva: ha a költségeinket csökkentjük, és a hasznunkat maximalizáljuk. Amikor kiválasztjuk azt a döntést, ami ennek megfelel, azt szembeállítjuk a valóságos döntéssel. Az ideális döntést szembeállítjuk azzal, ahogy a döntés a valóságban végbemegy. Racionális döntés tények és következmények. Minden körülmények között létezik a külpolitikai döntéshozatalban egy racionális, optimális döntés. A külpolitikai cselekvés objektív értéke tulajdonképpen a hatalom-maximalizálásként felfogott érdek. Nemzetközi hatalompolitika: Ideális döntések (rational choice); legjobb hipotézisek tényleges döntés összeköt0 kapocs: a hatalom növeléseként felfogott nemzeti érdek Eszerint: a külpolitikában a legfontosabb cél a hatalom felhalmozása ez tekinthet0 racionális cselekvésnek, döntésnek. A legfontosabb cél a nemzetközi politikában az állam hatalmának növelése. Morgenthau könyvében a hatalom meghatározása nem egyértelm9. Különböz0 meghatározások: Általában: az ember uralma egy másik ember felett Morgenthau: a hatalomfogalom annyira magától értet0dik (univerzális, egyetemes jellege van térben és id0ben), annyira mindennapi tapasztalati tényeken alapul, hogy ezt nem is lehet részletesen meghatározni. Az emberi természet, amelyben a politikai törvényszer9ségek gyökereznek, a kínai, indiai és görög filozófusok fáradozásai óta tulajdonképpen ennek a törvénynek az elismerését tekintve nem változott. A hatalom növeléseként felfogott érdek az, ami a meghatározó a politikai cselekvésben. Morgenthau hangsúlyozza azt, hogy a politikának sajátos öntörvénye van (~ közgazdaságtan; jog; morál). A politikai realista úgy teszi fel a kérdést, hogy ezek a javak a politikának milyen kihatása van az állam hatalmának a csökkenésére/ ez az állam hatalmát a politika mikéntje befolyásolja. A külpolitikát egy olyan cselekvésnek tartja, ami egy cél-racionális cselekvés, tehát tulajdonképpen a megfelel0 eszközöket társítjuk a cél eléréséhez, és az eredmény lényegében a hatalomnak a növelése, a hatalomként felfogott érdekeknek a megvalósítása.

14 14 Sokat merít Hobbes és Machiavelli munkásságából. Kérdés: Ez a felfogás összeegyeztethet0-e a morállal? : Ez egy cél-racionális cselekvés hogyan egyeztethet0 össze a morális cselekedettel? Morgenthau: ez az elmélet nemcsak megérteni és megmagyarázni akarja a külpolitikai cselekvést, hanem konkrét, cselekvést vezet0 tanácsot is akar adni; konkrét ajánlásokat akar adni a politikusoknak, hogy hogyan kell a politikai cselekvést megvalósítani. Ezért tehát normatív elmélet is. Nincsen politikai cselekvés anélkül, hogy a politikai következményeit a cselekvésnek nem gondolnánk át. A racionalitás és a cselekvéseink következményeinek felfogása, számbavétele a politikai cselekvésnek egy konkrét felvétele. Válasz: szerinte ez összeegyeztethet0 a morállal! A morális cselekedet, amennyiben politikai cselekedet az, hogy racionálisan döntünk, és megnézzük, hogy a döntéseinknek milyen következményei vannak. Ez a fajta kiindulás er0teljesen bírálja azokat a felfogásokat (liberális internacionalizmus; idealizmus), amelyek abból indulnak ki, hogy van egyfajta univerzális, morális mérce, amit meg kell valósítani. Ez egyenesen immorális. Az univerzális elvek azok mindig valamifajta konkrét hatalompolitikai célt szolgálnak. A morális cselekedet az, ha racionálisan döntünk, racionális elvek alapján, és a figyelembe vesszük a döntéseink lehetséges következményét. A hatalom kérdését és a felel0sségetikát kapcsolja össze. A hatalom felel0sségteljes használata a fontos. A hatalom nagyon fontos kategória a diplomáciában, és az igazi, morális diplomácia az, ami a hatalom felel0sségteljes használatából indul ki, figyelembe véve a hatalom felhasználás következményeit. A hatalom nagyon fontos eleme a nemzetközi rend kialakításának. A hatalommal szemben ellenhatalmat kell létrehozni, hogy a nemzetközi rendszer stabil és békés legyen. Ebben a Morgenthau-féle elképzelésben még a hatalmi egyensúly elképzelések nem játszanak dönt0 szerepet. Alapvet0en a hatalom morális felfogásából indul ki; a racionális hatalomfelfogás és a hatalom alkalmazásának következményeinek a számba vétele önmagában a moralitást feltétlenül kielégíti. A politikai cselekvés morális jelent0ssége, következményei és morális törvényei között lehet egyfajta korreláció. A politika területén egy új morál van. Machiavelli: nem alkalmazható a keresztény erkölcs a politika területén, hanem a politika a szükségszer9ségeknek a birodalma; ezek a szükségszer9ségek más követelményeket támasztanak. Az univerzális elvekkel szemben mindig azt kell elemezni, hogy itt és most milyen követelményeknek kell eleget tenni. Univerzális morális etikai parancsok nem fogadhatók el, a szituációnak megfelel0en kell cselekedni. Az univerzális morális elvek alkalmazása veszélyes, hiszen ezek megvalósítása er0szakhoz vezet. A morálnak sajátos instrumentális, eszközjelleg9 politikai szerepe van; az emberi cselekvésnek az igazolására szolgál. Morgenthau egy univerzális elvet ismer el, ami a belügyekbe való be nem avatkozás ( ). Az emberi természet sajátos módon pluralista. Az ember többfajta : gazdasági, politikai, morális, vallási ember. Az, hogy csak politikai ember, csak egy absztrakció. A különböz0 elvek között sajátos konfliktusok jöhetnek létre. Morgenthau a klasszikus realizmust képviselte, tudományos alapokat teremtett a nemzetközi politikatudomány számára; inkább a külpolitika teóriáját próbálta kialakítani. De kellett az elméletnek revízió : Kenneth Waltz: A nemzetközi politika elmélete Neorealizmus; strukturális realizmus:

15 15 Vannak olyan kiindulások, amiket átvesz az új elmélet, de vannak fizikai túllépések is régi elméletek elutasítása. Az államok magatartását a biztonsági érdekek meghatározó jelleg befolyásolja. A kooperációnak marginális szerepe van. A saját önérdekeiket követ0, verseng0 államok világa; homogén államok; Ø világkormány Az államok egy állami bizonytalanságban élnek; nem tudhatják ki lesz holnap ellenség ig sok minden történik: olajárrobbanás kihívás az elméletnek. A fejlett ipari országok függ0vé válnak a fejl0d0kt0l. : interdependencia iskola: a függ0ség nem egyirányú a realista iskola magyarázó erejét bizonytalanná tette as évek fejl0dése: a szemben állás politikája mellett megjelenik a részleges kooperáció politikája, az 1962-es kubai válságot követ0en. Megindulnak a fegyverkezési korlátozások. Klasszikus kelet-nyugati szembenállás: konfliktusos és kooperatív elemek. A klasszikus realizmus a rendszer konfliktusos jellegét hangsúlyozza ez így kritikai nyomást jelent. Tudománytörténeti kihívás: a 70-es években politikatudományi vita Európában pozitivista vitának hívják; az USA-ban tradicionalizmusnak vagy klientizmusnak. Azt vizsgálják, hogy melyek azok a módszerek, amelyek a leginkább elfogadhatók ahhoz, hogy a nemzetközi politikatudomány még tudományosabb legyen. Tradicionalizmus: a hagyományos történettudomány, illetve jogtudomány elegend0ek ahhoz, hogy kielégítsék a tudományosság kritériumait. Klientizmus: a természettudományok fontosságát hangsúlyozza. A nemzetközi politikai elméletben is a kvantitatív, statisztikai, nem tudományos módszereket kell alkalmazni. : Rendszerelmélet nagyfokú elterjedése strukturális realizmus (60). nemzetközi rendszer: Európa USA SZU (lényegében 5-7 hatalom együttm9ködése alakítja ki) as évek: dekolonizációs folyamat: megjelenik a nemzetközi szervezetekben. Komplex nemzetközi rendszer jön létre, nem lehet leírni néhány nagyhatalom szuverén döntése alapján. Egyik hatalom se rendelkezik korlátlanul meghatározó döntési szabadsággal. : Nem elég a nemzetközi politika megmagyarázására csak az államok vizsgálata. Waltz: A nemzetközi politika elmélete Az államok szintjén nem ismerhet0 meg a nemzetközi rendszer valóságos mozgása, dinamikája. Minden redukciós elméletet elutasít. Alkalmazni kell azt a felfogást, miszerint a nemzetközi rendszer struktúráját kell vizsgálni. Ábra: Nemzetállamok (unit level) magatartásokat ezen a szinten klasszikus realizmus Nemzetközi rendszer struktúrája strukturális realizmus (Waltz) Nemzetközi rendszer struktúrája 3 elem: 1) Hierarchia anarchia. Hierarchia: létezik egy legitim er0szak-monopólium az államon belül, ezért hierarchikus. Mivel a nemzetközi rendszer nem rendelkezik ilyen er0szakmonopóliummal, ezért anarchikus. Az anarchiából a hierarchiába nincs átmenet; ez két különböz0 szféra. 2) Az államok (egységek) funkcionálisan differenciáltak, vagy nem differenciáltak (funkcionálisan azonosak vagy sem). Az államok funkcionálisan miben különböznek egymástól. Minden állam egy legitim er0szak-monopólium hiányában arra törekszik, hogy hatalmának felhalmozásával, érdekeinek maximalizálásával biztosítsa a nemzetközi

16 16 rendszerben a fennmaradását és biztonságát. : Az államok között funkcionális különbség nincs, a berendezkedést, a belpolitikai különbségeket a nemzetközi rendszer strukturális kényszerei semlegesítik. A strukturális kényszer az anarchia (ami nem z9rzavart jelent!). Az anarchia strukturálja az államok magatartását érdekmaximalizáló; hatalommaximalizáló; biztonságmaximalizáló magatartást kíván megvalósítani. A nagyhatalmak jobban ellent tudnak állni a strukturális kényszereknek. 3) A hatalom, a képességek elrendez0dése: a nemzetközi rendszerben a hatalom megosztása lehet multipoláris (sokközpontú); bipoláris (kétközpontú); unipoláris (egyközpontú). Az államok nem feltétlenül érintkeznek közvetlenül egymással; a struktúra közvetíti a kapcsolatot. A nemzetközi rendszer struktúrája hogyan hat az államok viselkedésére? : Biztonsági dilemma; hatalmi egyensúly. A strukturális realista elmélet hogyan magyarázza a kooperációt? Az államok olyan rendszerben szocializálódnak, ahol a bizalmatlanság az uralkodó. Biztonsági dilemma: Az államok természetes viselkedése egy konfliktusos rendszerben, hogy önérdekeiket követve, saját biztonságukat növelik. Az egyik állam azon törekvése, hogy biztonsági szükségleteit növelje, kielégítse, a másik állam számára egy kihívás, aki ez által fenyegetve érzi magát. A másik állam természetes magatartása lesz, hogy próbálja növelni biztonsági érdekeit, hatalmát. Pl. egyirányú, unilaterális fegyverkezés a másik államtól is ez lesz a válasz. Folyamat: látszólag az egyes államok biztonsága növekszik, de valójában az egész nemzetközi rendszer biztonsága egyre kisebb lesz destabilizálódás. Az államok között egy önmagát állandóan indukáló, gerjeszt0 hatalmi konkurencia jön létre; az államok közötti kapcsolatokban a kölcsönös bizalmatlanság egy akció-reakció ciklust hoz létre. A bizonytalanság bizonytalanságot teremt. Végeredmény: instabil nemzetközi rendszer alakul ki. A fegyverkezési rendszer így egy nulla összeg9 játék. Mindkét elmélet szerint alapvet0 sajátossága a nemzetközi rendszernek ez a biztonsági dilemma; ennek a legjobb megnyilvánulása a fegyverkezési verseny. Hogyan lehet ezt mérsékelni? : neoliberálisok: nemzetközi szervezetek, biztonsági rendszerekkel (ha egy állam belép, akkor elsajátít bizonyos normákat, és nem unilaterális politikát folytat). Ez lehet akár gazdasági dilemma is (alapvet0 probléma: egyoldalú hatalom-felhalmozás) Neorealizmus: külpolitika a hatalom felhalmozását ellensúlyozni kell (balancing) Fontos: milyen hatalmi eltolódások, átrétegz0dések jönnek létre a nemzetközi politikában, és hogyan lehet ezeket ellensúlyozni. : szövetségek és ellenszövetségek [1989. Mi változott? nem változott az anarchikus jelleg] A nemzetközi kooperáció megmagyarázása: A neorealizmus felfogásában a biztonságra való állandó törekvéssel és a biztonsági érdekek egyoldalú felhalmozásával aligha egyeztethet0k össze. Az önsegély-rendszer érvényesül. A neorealista elmélet 2 különleges esetet hangsúlyoz: Kooperáció szövetségépítés útján: akkor kooperálnak, ha meg kell akadályozni egy harmadik államot a hegemón törekvéseiben ellenhatalom Hegemón stabilitás : a nemzetközi rendszer m9ködésében mindig egy vezet0 hatalom játssza a szerepet; ez a vezet0 hatalom ( rendszergazda ) vállalja a rendszer m9ködésének a költségeit; ebb0l neki haszna is van és a rendszerben résztvev0 tagoknak is biztonságot, prosperitást nyújt. Ha egy hegemón/ vezet0 hatalom kvázi megteremti az együttm9ködés lehet0ségét; kollektív nemzetközi javakat állít el0 annak érdekében, hogy a nemzetközi rendszer létrejöjjön. Vannak ún. free raider (potyautas)

17 17 államok, amelyek nem járulnak hozzá a rendszer költségeihez, de profitálnak a rendszer adta biztonságból; a kereskedelem prosperitásából. Amíg a hegemón hatalom felfelé ível0 pályán van, tolerálja a potyautasokat, de ha eszközei korlátozódnak; intézményei elhasználódnak, akkor kevésbé tolerálja, és arra kényszeríti 0ket, hogy járuljanak hozzá a rendszer költségeihez. : A nemzetközi szervezetek tényét sem tagadja, csak azt mondja, hogy a nagyhatalmak akkor hoztak létre nemzetközi szervezeteket, amikor ez megfelelt a nemzeti érdekeiknek. Liberalizmus: a nemzetközi munkamegosztás mindenki el0nyére válik. Neorealista kritika: az el0nyök, hasznok elosztása a nemzetközi kereskedelem révén nem egyenl0; a kereskedelmi kapcsolatokban a relatív nyereség a meghatározó, nem az abszolút nyereség. Minden résztvev0 állam azt figyeli, hogy ki nyer többet. A béke, a stabilitás, a gazdasági összefonódás révén nem er0södik, hanem egyre inkább veszélyeztetve lehet, ha nincs stabilizáló hegemón hatalom. Waltz: a nemzetközi rendszer fejl0dése: Lehetséges a nemzetközi rendszerben a változás (change): ha az államoknak befolyásuk van a hatalmi eszközöknek és forrásoknak az elosztására. Átalakulás (transformation): a nemzetközi rendszerben megsz9nik az anarchia, és ott is hierarchia lesz; megvalósul a világállam. Scientizmus: antropológiai magyarázatok helyett a nemzetközi rendszer struktúrájának fogalma került el0térbe. Waltz analógiája: a nemzetközi politika és a konkuráló piacok viszonya. Minden szerepl0nek a piacon tekintettel kell lennie azokra az üzenetekre és válaszokra, amelyek relevánsak. Versenyképes piacon: a közvetlen verseny kikapcsolásával az árak oly módon való befolyásolása, amely a szabad piacon nem jönne létre. SZU; USA: két nagy piaci óriás a másikat szívesen kikapcsolnák; felismerés: sokkal jobb, ha mindketten megmaradnak a piacon és megpróbálják a versengést, az egymás közti viszonyaikat közösen szabályozni. A scientista nem klasszikus, nem történettudományi megközelítés modern társadalomtudomány és természettudomány. Kritikai megjegyzések: 1) Klasszikus realizmus strukturális realizmus: ez a kiindulás ahistorikus; azt feltételezi, hogy a nemzetközi rendszer m9ködése az önérdekeiket követ0 és maximalizáló államok versengéséb0l áll, és így a jöv0 ugyanolyan, mint a múlt vagy a jelen. : Hegemónia ciklusok elmélete: a nemzetközi rendszer fejl0dése nem egy id0tlen anarchia, hanem a nemzetközi rendszer különböz0 történeti fázisaiban mindig felemelkedik egy-egy állam, aki a hegemón stabilizátor, és ilyen hegemónia ciklusok keretében lényegében létrehozza azt a történelmi formát, ahol a kooperáció megvalósul. Neorealizmus: történetiség! - Technológiai eredmények (Portugália; Hollandia; USA) - Meg tudták határozni a nemzetközi rendszer szabályait és költségeit; képesek voltak ezeket a szabályokat betartani. : változó hegemón hatalom ciklusa. 2) után a gazdasági kérdések felértékel0dése: neorealizmus vagy strukturális realizmus : gazdasági realizmus. Egy államnak módosítani kell a saját gazdaságának fenntartásához (ahhoz, hogy minél nagyobb piaci hányadot szakítson ki magának) az állam nyersanyagokkal, energiahordozókkal való ellátását. Önálló diszciplína: international political economy 3) Az államok és a nemzetközi struktúra egység és a nemzetközi rendszer struktúrájának a viszonya. Klasszikus realizmus: a nemzetközi rendszer struktúrája meghatározó; ebb0l vezetjük le az államok magatartását. Konstruktivista: az állam és a nemzetközi rendszer struktúrája között nem egyirányú, evolutív meghatározottság van, hanem kölcsönhatás érvényesül, és ez határozza meg az állam magatartását. (Ez volt eddig az 1. vita!)

18 18 2. vita: ismeretelméleti vita: tradicionalizmus vs. scientizmus (angolszász) Behaviorizmus: behaviorista fordulat : A pszichológiában; pedagógiatudományban irányzat, ami szemben áll a mély lélektani pszichológiával. Mindenfajta pszichológiai jelenség empirikus; közvetlenül érzékelhet0 jelenségekre akarja visszavezetni. Érzékelhet0 jelenség: akció-reakció; inger-reakció A pszichológia elképzelései is bekerültek a nemzetközi politika elméletébe; válasz arra, hogy hogyan lehet még tudományosabbá tenni. [A neorealizmus a struktúrával és a piacelmélettel magyarázza a tudományosságot.] 50-es évek: nem klasszikus társadalomtudományok beáramlása. Hogyan lehet egzakt tudománnyá tenni a politikatudományt? Pl. kvantitatív elemzések; új elméleti módszerek. Európában is jelentkezett ez a vita: pozitivizmus módszertani vita. Minden elméletnek legalább 4 funkciónak kell eleget tennie: Leírja a tényeket Magyarázza a tényeket Cselekvési utasítást ad Prognosztizáló lehet0séget teremt Err0l folyik a vita az 50-es években. Az elmélet alkotásánál azokat a módszereket kell el0nyben részesíteni, amelyek a nem klasszikus társadalomtudományban, f0ként a természettudományban vannak meg. Le kell írni, és meg kell figyelni a valóságot. Scientista kiindulás: szellemi; történettudományi módszerek tudománytalanság. Természettudomány: induktív megfigyelés; sok tapasztalati tény; adatok gy9jtése. Ez a Chicagoi Egyetemen indul el háborúk statisztikai összehasonlítása. V. ELADÁS Kiss J. László 2. vita: scientizmus tradicionalizmus vitája Elméletben nem annyira a világképeket érintette, hogy hogyan nézzük a világot (realizmus idealizmus vita; ontológiai vita), alapvet0en egy ismeretelméleti vita: milyen módszereket lehet alkalmazni a nemzetközi politikai rendszerre, a politikatudomány tekintetében. A tradicionalizmus azon kutatók és teoretikusok módszere volt, akik a nemzetközi kapcsolatok diszciplínáját önállóan m9velték. Ezek a kutatók alapvet0en a tradicionalista módszerek hívei voltak, ezek a hagyományos módszerek a történelemtudomány; a politika elmélet; az eszmetörténet; a diplomáciatörténet. Hermeneutika: az értelmezés m9vészete különböz0 szövegekb0l hogyan lehet bizonyosfajta tudományos következtetéseket, magyarázatokat levonni után vált ez a diszciplína önálló akadémiai diszciplínává; ezek a tradicionális megközelítések voltak jelent0sek. Az 50-es években elindul egy olyan folyamat, ami a diszciplínának egyfajta professzionalizálódását jelenti, és ennek keretében történik a scientista/ behaviorista fordulat megjelentek azok a nem szellemtudományi irányzatok, amelyek egy másfajta tudományfelfogást képviseltek; megjelentek azok a tudományok, amelyeket az angol science fogalomnak megfelel0en els0sorban a természettudomány, és kisebb mértékben a társadalomtudomány fogalomrendszerét állították el0térbe. Lényegében ebben a törekvésben, amikor ezek a módszerek megjelentek az 50-es években, arról volt szó, hogy hogyan lehet a politikatudománynak, a nemzetközi politika elméletnek a tudományosságát, a tudományos hitelét növelni, és ennek érdekében olyan módszereket kell alkalmazni, amely túlmegy a tudományos, tradicionális tudományokon.

19 19 Ez a fajta vita az USA-ban bontakozott ki, de Európában is volt ennek a vitának egy megfelel0je, a 60-as éveknek az angol, de még inkább a német társadalomtudományi vitája, a pozitivizmus vitája: milyen módszereket tradicionális, vagy modern, természettudományi módszereket kell-e alkalmazni. A scientizmus, vagy behaviorista fordulat tehát lényegében arra törekszik, hogy hogyan lehet a nemzetközi politikában lezajlott eseményeket is empirikus tényekre visszavezetni, mennyiségi összefüggéseket létrehozni (kvantifikálni); hogyan lehet azt a tudományfelfogást a politikatudomány területén is meghonosítani, ami ezt megel0z0en els0sorban a természettudományok sajátja volt (kvantitatív, statisztikai módszerek alkalmazása). A tradicionális és a scientista módszerek között ismeretelméleti szempontból egy nyilvánvaló különbség van: a tradicionális módszereknél el0térben áll a megértés; a természettudományi módszereknél pedig a megmagyarázás. A megértésnél arról van szó, hogy hogyan tudjuk a társadalmi jelenségeket belülr0l megélni, megérteni; a scientista (pozitivista) megközelítés megmagyaráz empirikusan azonosítható jelenségeket. A társadalmi tények megértésénél a két megközelítés között egy lényeges különbség van: a természettudományi megfigyeléseknél a megfigyel0t0l függetlenül létezik egy objektív valóság, amit le kell írnunk, és ez alapján meg kell magyarázni ezt a jelenséget; a tradicionális, társadalomtudományi módszereknél a megfigyel0 maga konstruálja, maga hozza létre a megfigyelés tárgyát (a tényeket mindig valami értéktartalommal hozza kapcsolatba, és ezen keresztül 0 konstituálja a megismerés tárgyát). A tradicionális megértésénél a jelenségeknek az értékeket és a tényeket nem tudjuk szétválasztani, míg a természettudományi megismerés esetében az értékeket és a tényeket egymástól el tudjuk választani. Az 50-es években nagyon dinamikusan beindult a politikatudományba az olyan tudományok módszereinek, felfogásainak beáramlása, mint a rendszerelmélet, játékelmélet, integrációs elméletek, döntéselmélet. El0térbe került az a szempont, hogy az elemzésnek több szintje lehet, ha nemzetközi jelenségekr0l van szó: lehet az egyénnek a szintje, lehet az állam szintje, lehet a nemzetközi rendszer szintje, s0t újabban a nemzetek feletti, globális szint is. Scientizmus: mindenfajta tudományos elméletnek 4 lényeges funkciója van (lásd el0z0 óra). A tudománynak az a feladata, hogy kétségkívül a döntéshozónak tanácsot adjon, de a tradicionális megközelítéssel szemben nem az a feladat, hogy megmondjuk a döntéshozónak, hogy konkrétan mit kell csinálni, hanem hogy a döntéshozó elé tárjuk azokat az alternatívákat, azokat az opciókat, amiket választhat meg van adva, hogy egyes opciók választása milyen következményekkel jár. Maga a választás már egy tudományon kívüli szféra, ez már nem a tudomány feladata a scientista felfogás szerint. A scientista megközelítés alapelveib;l: Törekedjünk ismétel0d0 szabályszer9ségeket összegy9jteni a nemzetközi jelenségek között. Törekedjünk arra, hogy kijelentéseinket, állításainkat utólagosan meg tudjuk vizsgálni, és meg tudjunk gy0z0dni ezeknek az objektivitásáról. (vizsgálat megismételhet0sége) A kutatási technika tekintetében különböz0fajta empirikus tényeknek az összegy9jtése, a matematika és a statisztika alkalmazása az összefüggések feltárására. Mindenfajta kijelentést vissza kell vezetni empirikusan megfigyelhet0 jelenségekre, az induktív eljárást kell alkalmazni; nagyon fontos az értékmentesség (amennyire lehetséges, az értéket és a tényeket válasszuk el egymástól). Alapkutatásokra való orientáció

20 20 Interdiszciplinaritás Ez a scientista tradicionalista vita a realista iskola gondolatkörébe tartozik bele; az itt tevékenyked0 tudósok vitája, ahol a tradicionalista módszerek hívei azt hangsúlyozzák, hogy néha kvantitatív módszerekkel bizonyos banalitásokat kvantifikálnak, sok újra nem tudnak következtetni, ha kvantitatív módszereket alkalmaznak; a scientista módszerek hívei azt hangsúlyozzák, hogy a kvantitatív, statisztikai módszerek alkalmazása a tudományosságot lényegében növelte, lehet0vé tette a helyes prognózisok és következtetések meghatározását. Az egyik legtermékenyebb kiindulás, ami a nemzetközi politika vizsgálatába becsatornázódott az a rendszerelmélet volt. Ennek a megközelítésnek a jelent0sségét fémjelzik a híres tudósok, akik ezzel foglalkoztak, pl. Easton és Caplan. bk olyan kérdéseket tesznek fel, hogy miként lehet a nemzetközi kapcsolatokat, mint rendszert meghatározni, ha ez lehetséges; a rendszernek milyen alkotórészei vannak, amelyek mind empirikusan, mind elméletileg megragadhatóak; milyen magatartás kell ahhoz, hogy a rendszer stabil maradjon; miként lehet a nemzetközi rendszert stabilként fenntartani olyan konfliktusok között, mint ami a hidegháború alatt volt. Ez az 50-es években volt: a kelet-nyugati konfliktust is egyfajta rendszerkonfliktusként fogják fel. Az a hagyományos felfogás, hogy a nemzetközi rendszer azonos a nagyhatalmak autonóm döntéseivel, egy komplexé vált nemzetközi rendszerben, ahol megjelennek a kisállamok (pl. dekolonizáció), nem lehet a nemzetközi rendszert azonosítani néhány nagy állam döntéseinek az ered0jével. Ennek 3 fontos elméleti gyökere (ami er0teljesen hatott a rendszerelméletre): 1. Parsons strukturális funkcionalista elmélete (szociológia területe): abból indul ki, hogy minden társadalmi rendszerre érvényesek bizonyos feltételek, ahogyan a rendszerek m9ködjenek, és ez a nemzetközi rendszerre is vonatkozik. Olyan szempontokat emel ki, mint pl. a társadalmi vagy a nemzetközi rendszerek négy funkciója, amit teljesítenie kell annak érdekében, hogy a rendszer stabil maradjon: a struktúra fennmaradása; a környezethez való alkalmazkodás biztosítása; az integrációképessége a rendszernek. 2. Ludwig von Bertalanffy általános rendszerelmélet kiindulása (kibernetikai elmélet): ezek a megközelítések az információs elméletet próbálják bekapcsolni a nemzetközi rendszer vizsgálatába, és azzal foglalkoznak, hogy hogyan lehet a nemzetközi rendszert szabályozott rendszerként leírni. Az információ elméleti megközelítések azt hangsúlyozzák, hogy a lineáris ok-okozati megközelítés a nemzetközi rendszerben nem érvényesül; a nemzetközi rendszert is úgy lehet vizsgálni, mint egy önszabályzó rendszert, ahol egy visszakapcsolás van az eredeti állapotra a rendszer önmagát képes korrigálni. A nemzetközi rendszert úgy fogják fel, mint szerepl0k és szabályoknak a cselekvési rendszerét, és arra próbálnak választ adni, hogy a szerepl0k és szabályoknak milyen feltételei szükségesek, hogy a nemzetközi rendszer stabil maradjon. A megközelítésben 2 iskola van: Az egyik iskola radikálisabb azt vizsgálja, hogy hogyan lehet a rendszert, mint egészet átalakítani (a rendszer meglév0 szabályait). A konzervatív megközelítés azt hangsúlyozza, hogy hogyan lehet a rendszert egyensúlyban tartani; a rendszernek az alapvet0 szabályait betartani, annak érdekében, hogy a rendszer egyensúlyban maradjon. Ebben az elméletben vizsgálják a nemzetközi szerepl0ket (demokratikus, tekintélyuralmi államok; transznacionális szerepl0k), és ezen szerepl0kb0l következ0 különböz0 magatartásmódokat. Vizsgálják azokat a változókat, amit hatalmi változónak lehet nevezni: lakosság; ipar; katonai potenciál; vizsgálják végül az információs, kommunikációs rendszereket, mint változókat. 3.???

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

III. A szociológia története

III. A szociológia története III. A szociológia története 1. Az előfutárok Claude Henri Saint-Simon (1760-1825) - a megszokás ereje és az újításra való hajlam - teológiai, katonai és ipari társadalmak Auguste Comte (1798-1857) - tőle

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus Önmenedzselés, karriertervezés Lehetőségek, technikák Mit értünk karrier alatt? Karrier = gyors, sikeres előmenetel, érvényesülés; Karriert

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

Menekülés el)re. A finn kormány intézkedései a versenyképesség meg)rzésére. Grosschmid Péter TéT-attasé Helsinki

Menekülés el)re. A finn kormány intézkedései a versenyképesség meg)rzésére. Grosschmid Péter TéT-attasé Helsinki Menekülés el)re A finn kormány intézkedései a versenyképesség meg)rzésére Grosschmid Péter TéT-attasé Helsinki El)zmények Global Competitiveness Report 2004-2005 1. Finnország 2. USA 3. Svédország 4. Tajvan

Részletesebben

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16

Részletesebben

Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA?

Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA? Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA? Dr. Bartal Anna Mária egyetemi docens 11/24/10 1 11/24/10 2 Tananyag, követelmények kötelező irodalom: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába.2006. Osiris kiadó Vizsga: 50

Részletesebben

Térszerkezet és regionalizmus:a portugál régióépítés nemzetközi tapasztalatai

Térszerkezet és regionalizmus:a portugál régióépítés nemzetközi tapasztalatai Térszerkezet és regionalizmus:a portugál régióépítés nemzetközi tapasztalatai Térfejlődés és térszerkezet a globalizáció korában 1. A huszonegyedik század a globalizációnak, a különböző értékeket, értékrendszereket

Részletesebben

Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO,

Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO, Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO, BUDAPEST A vnag VALTOZÖ TARsADALMI-GAZDASAGI KEPE: A GAZDASAGI :tlet SZERKEZETENEK

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom

Részletesebben

Közösségek és célcsoportok konstruálása. dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék

Közösségek és célcsoportok konstruálása. dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Közösségek és célcsoportok konstruálása dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Mottó: Az emberek úgy viszonyulnak a hétköznapi világ jelenségeihez, amilyennek

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

8.2 A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban

8.2 A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban 8.1 Az els világháború jellege, jellemz i; a Párizs környéki békék Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemz i. A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonatkozásainak

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel

Részletesebben

Új földrajzi irányzatok 5. Posztmodern geográfiák, Timár Judit

Új földrajzi irányzatok 5. Posztmodern geográfiák, Timár Judit Új földrajzi irányzatok 5. Posztmodern geográfiák, Timár Judit Egyetemi docens DE Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék (MTA Közgazdasági és Regionális Kutatóközpont) 5600 Békéscsaba, Szabó

Részletesebben

SZOCIOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag

SZOCIOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 SZOCIOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag Előadó: Szilágyi Tamás A SZOCIOLÓGIA ELMÉLETÉNEK KIALAKULÁSA, FEJLŐDÉSE A társadalomról és magáról az emberről már az ókori

Részletesebben

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Konferencia a NATO új stratégiájáról

Konferencia a NATO új stratégiájáról Konferencia a NATO új stratégiájáról 2010.03.26. A NATO formálódó új stratégiai koncepciója és Magyarország címmel rendeztek konferenciát a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen csütörtökön. A rendezvényen

Részletesebben

Közigazgatási reform-területi léptékváltás. Pálné Kovács Ilona MTA RKK, PTE BTK Pécs,

Közigazgatási reform-területi léptékváltás. Pálné Kovács Ilona MTA RKK, PTE BTK Pécs, Közigazgatási reform-területi léptékváltás Pálné Kovács Ilona MTA RKK, PTE BTK Pécs, palne@rkk.hu Centralizált állam A múlt öröksége Gyenge helyi önkormányzatok (szabad királyi városok kivételével) Erős

Részletesebben

Szektortudat-fejlesztés. Ismeretek és ismérvek a szektorról. A szektorhoz való tartozás elnyei és a sikeres szektorépítés lehetségei.

Szektortudat-fejlesztés. Ismeretek és ismérvek a szektorról. A szektorhoz való tartozás elnyei és a sikeres szektorépítés lehetségei. Szektortudat-fejlesztés. Ismeretek és ismérvek a szektorról. A szektorhoz való tartozás elnyei és a sikeres szektorépítés lehetségei. Zalatnay László tréner 2 állítás: Az emberi társadalom összes problémája

Részletesebben

A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre

A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre dr. Keszely László ezds. Karl Marx: A történelem ismétli

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT KÜLÖNBÖZÕ KULTÚRÁK KERESZTTÜZÉBEN

PROJEKT MENEDZSMENT KÜLÖNBÖZÕ KULTÚRÁK KERESZTTÜZÉBEN PROJEKT MENEDZSMENT KÜLÖNBÖZÕ KULTÚRÁK KERESZTTÜZÉBEN Dr. PRÓNAY Gábor Pro-COMpass Kft. I. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum, Budapest, 1998. április 16. 1 KULTÚRA = megoldások Az emberek

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

2.) 2014. február 11. A nemzetközi politikai viszonyok tudományának fejlődése

2.) 2014. február 11. A nemzetközi politikai viszonyok tudományának fejlődése Tematika I. A nemzetközi politikai viszonyok tudományos vizsgálata 1.) 2014. február 4. Bevezető előadás - Mi a nemzetközi politika? A bevezető előadásban a nemzetközi politikai viszonyok hálózatát térképezzük

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek -

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Kolozsvár, 2010. július 29. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Mit nevezünk válságnak? Definíció: rendkívüli helyzet,

Részletesebben

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől Felvétele Kreditpont Követelmény típusa Heti óraszám Ajánlott félév Felvétel típusa Meghirdető tanszék/intézet TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

Részletesebben

ETE_Történelem_2015_urbán

ETE_Történelem_2015_urbán T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása

Részletesebben

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE A tételek NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE 2012/13. tanév Szigorlati tételsor Nappali és Levelező tagozat 1. Az ókori kelet és a kora középkor nemzetközi joga 2. A késő középkor nemzetközi jogi

Részletesebben

Segédanyag levelezős jogász hallgatók részére a Bevezetés a politikatudományba című tárgyhoz. I. félév. Tóth-Matolcsi László

Segédanyag levelezős jogász hallgatók részére a Bevezetés a politikatudományba című tárgyhoz. I. félév. Tóth-Matolcsi László ELŐADÁSVÁZLATOK Segédanyag levelezős jogász hallgatók részére a Bevezetés a politikatudományba című tárgyhoz I. félév Tóth-Matolcsi László 1. A politikatudomány elméleti alapjai. A tudományág kialakulásának

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 TARTALOMJEGYZÉK Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 1. A katolikus társadalmi tanítás - követelmény és valóság 33 1.1 A katolikus társadalmi tanítás politikai funkciója 33 1.2 A katolikus

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR SZOCIOLÓGIA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 2+2 Kreditpont: 6 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelvek: szerb, magyar A tantárgy

Részletesebben

Az Amerikai Egyesült Államok

Az Amerikai Egyesült Államok Az amerikai külpolitika Az Amerikai Egyesült Államok Fehér Zoltán Zsigmond Király Főiskola Nemzetközi kapcsolatok szak III. évf. 2004. tavaszi félév Amerika mint kísérlet Perception Kivételesség-tudat

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA A szervezeti képességépítés lehetőségei az önkormányzatoknál

Részletesebben

Kistérségeink helyzete az EU küszöbén

Kistérségeink helyzete az EU küszöbén Kistérségeink helyzete az EU küszöbén Faluvégi Albert statisztikai tanácsadó A kistérségeké a jöv A Magyar Statisztikai Társaság Területi Statisztikai Szakosztályának konferenciája Budapest, 2004. június

Részletesebben

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE- ÉS TÖRTÉNETE. 2013/2014-es tanév. Szigorlati tételsor. Nappali és Levelező tagozat. A tételek

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE- ÉS TÖRTÉNETE. 2013/2014-es tanév. Szigorlati tételsor. Nappali és Levelező tagozat. A tételek NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE- ÉS TÖRTÉNETE 2013/2014-es tanév Szigorlati tételsor Nappali és Levelező tagozat A tételek 1. Az ókori kelet és a kora középkor nemzetközi joga. 2. A késő középkor nemzetközi

Részletesebben

11. évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37. Fejlesztési cél, kompetenciák

11. évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37. Fejlesztési cél, kompetenciák 11 évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37 Óraszám A tanítás anyaga 1 óra Év eleji ismétlés Fejlesztési cél, kompetenciák Az éves tananyag rövid (problémaközpontú) bemutatása, az érdeklődés

Részletesebben

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A kisebbségi jogok védelmének magyar vonatkozásai Dr. Pákozdi Csaba (PhD, egyetemi docens) főosztályvezető Külügyminisztérium,

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM közpészint 2013

SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM közpészint 2013 Tatabányai Integrált Szakiskola Középiskola és Kollégium Cím: 2800 Tatabánya, Cseri u. 35. Telefon: +36 34 309 545 E-mail: ititkar@is-kola.hu Web: www.is-kola.hu Fax: +36 34 309 549 SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM

Részletesebben

A szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus

A szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus A szuverenitás összetevői Dr. PhD Egyetemi adjunktus Szuverenitáselméletek Kit illet a főhatalom? Abszolút monarchiák: Jean Bodin: fejedelmi szuverenitás Thomas Hobbes: az alattvalók lemondanak bizonyos

Részletesebben

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Page 1 VÁLLALATGAZDASÁGTAN TÉMAKÖRÖK. Követelményrendszer ELMÉLETI ALAPOK A VÁLLALAT ÉRINTETTJEI, CÉLJAI, FORMÁI

Page 1 VÁLLALATGAZDASÁGTAN TÉMAKÖRÖK. Követelményrendszer ELMÉLETI ALAPOK A VÁLLALAT ÉRINTETTJEI, CÉLJAI, FORMÁI VGI Termelésökonómia és Menedzsment Tanszék GAZDASÁGTAN ELMÉLETI ALAPOK A ÉRINTETTJEI, CÉLJAI, FORMÁI Tantárgyfelelős/előadó: Prof. Dr. Illés B. Csaba egyetemi tanár 2010. TÉMAKÖRÖK 1. A a tantárgy célja,

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Tálas Péter NKE NETK SVKK

Tálas Péter NKE NETK SVKK Tálas Péter NKE NETK SVKK talas.peter@uni-nke.hu A nemzetközi hatalom forrásai katonai hatalom: jelentős és a világ minden részében bevethető modern hadsereg; gazdasági hatalom: a világgazdaságban való

Részletesebben

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIÁBA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 1+1 Kreditpont: 3 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelv: magyar A tantárgy

Részletesebben

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA FARKAS BEÁTA VÁRNAY ERNŐ BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA A, Szeged 1997 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETES 1 I. BEVEZETÉS A REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓ ELMÉLETI HÁTTERÉBE... 3 1. INTEGRÁCIÓS ELMÉLETEK 3 1.1.

Részletesebben

Amirl ma szó esik. Nem-kormányzati szervezetek (NGO-k) Nem-kormányzati szervezetek a nemzetközi fejlesztési együttmködésben

Amirl ma szó esik. Nem-kormányzati szervezetek (NGO-k) Nem-kormányzati szervezetek a nemzetközi fejlesztési együttmködésben Nem-kormányzati szervezetek a nemzetközi fejlesztési együttmködésben Horváthné Angyal Boglárka 2005. december 5. Amirl ma szó esik Az NGO-k szerepe a nemzetközi fejlesztésben Az NGDO-k típusai Az NGDO-k

Részletesebben

Tantárgy adatlap Nemzetközi politikai viszonyok

Tantárgy adatlap Nemzetközi politikai viszonyok A tantárgy kódja: 7NK40NCK04B A tantárgy megnevezése (magyarul): A tantárgy neve (angolul): Introduction to the International Relations A tanóra száma (Előadás + szeminárium + gyakorlat + egyéb): 2/2 Kreditérték:

Részletesebben

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8.1 Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék TK 9 18, 33-38 A világháború jellemzőinek (gépi háború, hadigazdaság, állóháború

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében?

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? VIZSGATÉTELEK 01. Tétel - Melyek az üzleti etika alapvető komponensei? 1. 02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? 04-05. Mennyiben van döntési

Részletesebben

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM TÖRTÉNELEM BELSŐ VIZSGA 2015-2016 8. ÉVFOLYAM o Szóbeli vizsga 1. Az ókori Mezopotámia 2. Az ókori Egyiptom 3. A távol-keleti államok az ókori Keleten 4. Az arisztokrácia és a démosz küzdelme Athénban,

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

GAZDASÁGPOLITIKA GPOLITIKA. Tananyag. gpolitika? Mi a gazdaságpolitika? Az előadások anyaga Tankönyv (Bod P. Á.: Gazdaságpolitika) (Kapcsolódó cikkek)

GAZDASÁGPOLITIKA GPOLITIKA. Tananyag. gpolitika? Mi a gazdaságpolitika? Az előadások anyaga Tankönyv (Bod P. Á.: Gazdaságpolitika) (Kapcsolódó cikkek) Tananyag GAZDASÁGPOLITIKA GPOLITIKA, BCE, adjunktus http://uni-corvinus.hu/gazdasagpolitika istvan.madar@uni-corvinus.hu Az előadások anyaga Tankönyv (Bod P. Á.: Gazdaságpolitika) (Kapcsolódó cikkek) Számonk

Részletesebben

VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1

VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1 VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1 A világgazdaság fejlıdési szakaszai 1. Az ókor és középkor: merkantilizmus és korai gyarmatosítás (1492-1820)

Részletesebben

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( )

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( ) Óra sorszám V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA (1849 1914) Az önkényuralom A kiegyezés Gazdasági felzárkózás A polgárosodó társadalom Városiasodás. A főváros fejlődése Népesedés.

Részletesebben

A GLOKALIZÁCIÓ TEREI FARAGÓ LÁSZLÓ MTA KRTK RKI DTO MRTT VÁNDORGYŰLÉS NOVEMBER

A GLOKALIZÁCIÓ TEREI FARAGÓ LÁSZLÓ MTA KRTK RKI DTO MRTT VÁNDORGYŰLÉS NOVEMBER A GLOKALIZÁCIÓ TEREI FARAGÓ LÁSZLÓ MTA KRTK RKI DTO MRTT VÁNDORGYŰLÉS 2014. NOVEMBER 27 28. A GLOBALIZÁCIÓ HATÁSA A TÉRRE (SZAKIRODALMI IDÉZETEK) A földrajz vége A távolság halála Térés idő összezsugorodása

Részletesebben

FILOZÓFIA I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA?

FILOZÓFIA I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA? FILOZÓFIA 2014-15. I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA? MI A FILOZÓFIA? FILOZÓFIA - A BÖLCSESSÉG SZERETETE NEM A BIRTOKLÁSA, HANEM CSAK A SZERETETE. MIT JELENT ITT A BÖLCSESSÉG? 1. SZENT

Részletesebben

Rasmusen, Eric: Games and Information (Third Edition, Blackwell, 2001)

Rasmusen, Eric: Games and Information (Third Edition, Blackwell, 2001) Játékelmélet szociológusoknak J-1 Bevezetés a játékelméletbe szociológusok számára Ajánlott irodalom: Mészáros József: Játékelmélet (Gondolat, 2003) Filep László: Játékelmélet (Filum, 2001) Csontos László

Részletesebben

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK 1. TÖRTÉNELEM (a sárgával kiemeltek nem politikatörténeti témák) 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam Ismétlődő, illetve hosszmetszeti témák: család és lakóhely; hétköznapok, ünnepek; gyermekek

Részletesebben

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet)

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) Tematika FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) 1. hét: Az emberiség őstörténete, az őskor művészete 2. hét: Az ókori Közel-Kelet 3. hét: Az ókori Egyiptom 4. hét: A minósziak

Részletesebben

A nemzetközi tanulmányok mesterképzési (MA) szak képzési terve Regionális és civilizációs tanulmányok Mediterráneum és Latin Amerika szakirány

A nemzetközi tanulmányok mesterképzési (MA) szak képzési terve Regionális és civilizációs tanulmányok Mediterráneum és Latin Amerika szakirány A nemzetközi tanulmányok mesterképzési (MA) szak képzési terve Regionális és civilizációs tanulmányok Mediterráneum és Latin Amerika szakirány Alapozó kurzusok NETN-MA A 2011/2012-es tanévtől kezdődően

Részletesebben

Az Öko-völgy Program szerepe a fenntartható nemzeti kultúra kialakításában

Az Öko-völgy Program szerepe a fenntartható nemzeti kultúra kialakításában Az Öko-völgy Program szerepe a fenntartható nemzeti kultúra kialakításában Sölétormos Jenő (Gaura Sakti das) Krisna-völgy elnöke Definíciók A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Változó társadalom, globális trendek társadalmi mobilitás vagy a társadalmi struktúra újratermelődése (Bourdieau, Bernstein, Mollenhauer

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Vegyél elő papírt és tollat!

Vegyél elő papírt és tollat! Vegyél elő papírt és tollat! Válaszolj írásban! 1.Mi a globalizáció? 2.Mi a fogyasztói társadalom? 3.Mi a fenntartható fejlődés? 12. Napjaink globális problémái Témakör Leginkább ennek nézz utána! A globalizálódó

Részletesebben

Fejlodéselméletek. Sigmund. Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív

Fejlodéselméletek. Sigmund. Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Fejlodéselméletek Sigmund. Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív S.Freud: A pszichoszexuális fejlodés A nemhez igazodás és a nemi identitás fontos elemei a kultúrának,

Részletesebben

Együtt könnyebb Együttmőködés iskolája

Együtt könnyebb Együttmőködés iskolája Együtt könnyebb Együttmőködés iskolája Magyar Ifjúsági Konferencia, Kolozsvár, 2008. június 14. Kósa András László www.kozeletre.hu Civil szféra definíciója (1) kettıs autonómia: politika és gazdaság kollektív

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

Európa az új geopolitikai térben. Tálas Péter NKE NETK SVKK

Európa az új geopolitikai térben. Tálas Péter NKE NETK SVKK Európa az új geopolitikai térben Tálas Péter NKE NETK SVKK talas.peter@uni-nke.hu Az előadás vázlata A nemzetközi hatalom forrásai A nemzetközi hatalom hierarchiája A nemzetközi biztonság struktúrájának

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája

Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája 1 Nemzeti Biztonsági Stratégia I. Magyarország biztonságpolitikai környezete II. Magyarország helye és biztonságpolitikai érdekei a világban III. A Magyarországot

Részletesebben

Felsőoktatás-politikai célok és elvárások. Veszprém, 2010.

Felsőoktatás-politikai célok és elvárások. Veszprém, 2010. Felsőoktatás-politikai célok és elvárások Veszprém, 2010. Fejlesztés irányai az utóbbi években Kihívások globális, de különösen Európát érintő változások társadalmi váltást követő hazai átalakulások Dokumentumok

Részletesebben

Biztonságpolitika A 2008/09 tanév I. félévének jegyzetei

Biztonságpolitika A 2008/09 tanév I. félévének jegyzetei Biztonságpolitika A 2008/09 tanév I. félévének jegyzetei BIZTONSÁGPOLITIKA 1. ELŐADÁS - 2008. SZEPTEMBER 17. GÁLIK ZOLTÁN BEVEZET ÉS Félévi jegy: Vizsga: Teszt - 100 kérdés - 40% + esszékérdés - 30% Csoportmunkás

Részletesebben

Fogalmak Navigare necesse est

Fogalmak Navigare necesse est Döntéselmélet Fogalmak Navigare necesse est - dönteni mindenkinek kell A döntés nem vezetői privilégium: de! vezetői kompetencia, a vezetői döntések hatása Fogalmak II. A döntés célirányos választás adott

Részletesebben

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján Nemzeti biztonsági stratégia Globalizáció, multipoláris világrend, de katonai versengés folytatódik Kína célja a béke megőrzése Defenzív

Részletesebben

Hogyan alkalmazzuk sikeresebb szociális párbeszéd rendszerek "bevált gyakorlatait" - a svéd példa

Hogyan alkalmazzuk sikeresebb szociális párbeszéd rendszerek bevált gyakorlatait - a svéd példa Hogyan alkalmazzuk sikeresebb szociális párbeszéd rendszerek "bevált gyakorlatait" - a svéd példa Claes-Mikael Jonsson Svéd Szakszervezeti Szövetség Budapest 2016.április 20-21. Annak szép, aki megalkotta

Részletesebben

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása A társadalmi kirekesztés - Kelet-Közép-Európa meghatározó problémája A kisebbségek

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás

Részletesebben

Szocio- lingvisztikai alapismeretek

Szocio- lingvisztikai alapismeretek Szocio- lingvisztikai alapismeretek 10. A szociolingvisztika kialakulásának okai Hagyományos nyelvészet: A nyelv társadalmi normák strukturált halmaza (invariáns, homogén) Noam Chomsky: A nyelvelmélet

Részletesebben

Vállalatok kultúrája: a szervezetek szociológiája, Társadalmi mozgalmak és politikai szociológia. 2013. április 16.

Vállalatok kultúrája: a szervezetek szociológiája, Társadalmi mozgalmak és politikai szociológia. 2013. április 16. Vállalatok kultúrája: a szervezetek szociológiája, Társadalmi mozgalmak és politikai szociológia 2013. április 16. Szervezetek szociológiája A szervezetek és a tagjai Weber és a bürokrácia Taylor és a

Részletesebben

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Fejlődéselméletek Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Suplicz Sándor BMF TMPK 1 S.Freud: A pszichoszexuális fejlődés A nemhez igazodás

Részletesebben